ABROSZ Családi képektől a családképekig TABLECLOTH From Family Photos to Views of Family
ABROSZ Családi képektől a családképekig
TABLECLOTH From Family Photos to Views of Family
Magyar Nemzeti Múzeum/Hungarian National Museum Budapest, 2010
A kötet megjelenését támogatta / The publishing of the book was supported by
Ezt a projektet az Európai Bizottság Kultúra programja támogatta. This project has been funded with support from the Culture Programme of the European Commission.
Szerzők / Contributors: Bata Tímea, Cs. Lengyel Beatrix, Csorba László, Danó Orsolya, Deme János, Ders, Fisli Éva, Frazon Zsófia, Laura Gasparini, Kiscsatári Marianna, Lux Zoltán, Nyerges Gabriella, Tomsics Emőke
Szerkesztette / Edited by: Cs. Lengyel Beatrix – Fisli Éva Fordította / Translated by: Szlukovényi Katalin, Fisli Éva, Cseh L. Zsófia
ISBN szám: 978-963-7061-79-0
© Szerzők, szerkesztők / Contributors, Editors, 2010 © Képek: archívumok, fotográfusok / Photos: archives, photographers © Fordítás / Translation: Szlukovényi Katalin, Fisli Éva, Cseh L. Zsófia
ÉTLAP / MENU ELŐÉTEL / APPETIZER CSORBA László: Köszöntöm az olvasót – és a nézőt! / I Salute the Readers – and the Viewers! ....................................
7/8
LEVES /SOUP CS. LENGYEL Beatrix: Az MNM Történeti Fényképtára és az Európai kultúra az idegen szemével program / The Historical Photo Department of the HNM and the program SETSE............................................................................
11 / 12
KÉSZÉTEL / READY-COOKED GASPARINI, Laura: A család és a fénykép / Family and Photography........................................................................... CS. LENGYEL Beatrix: Családi képek fotókerámián / Family Pictures on Photoceramics............................................ NYERGES Gabriella: Pillanatképek egykori literátorokról – családi fényképtípusok egy eklektikus gyűjteményben / Snapshots of Late Literators – Types of Family Photos in an Eclectic Collection..................................................... DANÓ Orsolya – LUX Zoltán: FotoMemoria / FotoMemoria ........................................................................................ DEME János: Kölcsönösség és aszimmetria egymás „leképezésében” / Reciprocity and Asymmetry in “Mapping the Other” .............................................................................................................................................................. FISLI Éva: Imagines memoriae / Imagines Memoriae ..................................................................................................
16 / 18 21 / 25 28 / 32 35 / 37 41 / 45 49 / 54
FRISSENSÜLTEK / FRESHLY MADE A SETSE-fényképészek felvételei / Photographs by SETSE photographers ..................................................................
57
KÖRET / GARNISH FISLI Éva: Képek és emberek / Pictures and Peoples ..................................................................................................
67 / 69
SALÁTA / SALAD KISCSATÁRI Marianna: Család és étkezés a fotográfiában. Kiállítás a Nemzeti Múzeumban / Family and Food. Exhibition at the Hungarian National Museum .......................................................................................................................
74 / 75
DESSZERT / DESSERT FISLI Éva: Desszertek / Desserts ................................................................................................................................ 101 / 108 Az Abrosz.blogspot.com bejegyzéseiből / Selection of entries from the blog “Abrosz.blogspot.com”: FISLI Éva, KISCSATÁRI Marianna, BATA Tímea, FRAZON Zsófia, DERS, TOMSICS Emőke................................................. 102 / 109 Akik mindezt kifőzték / Those who cooked all this ........................................................................................................ 116 / 117
5
ÉTLAP / MENU
ELŐÉTEL / APPETIZER
CSORBA LÁSZLÓ
KÖSZÖNTÖM AZ OLVASÓT – ÉS A NÉZŐT! Évszázezredek óta kíséri az emberi lényt az élet útján a „kép” csodája. Már az idők hajnalán kíváncsi ősünk rezzenetlen tó, fagyott pocsolya felszínén szemlélte a saját arcát, mozdulatait, megfejteni próbálva a tükör rejtélyét. Majd a tűzben elszenesedett faág csonkjával vonalakat húzogatott a barlang falára, hogy idővel megszülessenek Lascaux, Trois Frères, Altamira lenyűgöző falfestménykompozíciói... Tízezer esztendővel később a kései unokák már azzal kísérleteztek, hogyan lehetne kihasználni a fémlemezre kent klórezüstnek azt a kémiai tulajdonságát, hogy a napfény hatására elszíneződik. A fém helyére üveglap került, arra emulzió, mindezt be kellett dugni egy sötétkamrába szerkesztett lencserendszer mögé ... és megszületett a fénykép. Az emberiség csak fokozatosan jött rá arra, micsoda információs bomba került a kezébe. A kép persze mindig is nagyon fontos szerepet játszott a társadalom életében – de soha korábban nem lehetett képes ennyire „akaratlanul” visszatükrözni a valóság valamely szeletét. Persze a fotográfia is mindig szól valamiről – de mindig többről, mint amit eredetileg mutatni-mondani szándékozott. Hiszen a „beállított” kép is milliónyi olyan információt hordoz, amit nem feltétlenül akart lencsevégre kapni készítője. A papírkép elterjedése azután a fotót a 20. század nagy tanújává változtatta, a mikrokörnyezet felvillantásától a világrengető események megörökítéséig. André Kertész úszója némán siklik a medence fenekén – és Robert Capa amerikai katonái elfoglalják Berlint. De a fénykép nemcsak tanú, hanem a tett dinamikus eszköze is. A 20. század embere információt szerez a képről és annak alapján cselekszik. A szülő elemzi a felvételt és jobban érti gyermekét. Az orvos elemzi a felvételt és meggyógyítja a beteget. A tábornok elemzi a felvételt és megnyeri a csatát. A tudós elemzi a felvételt és helyesen programozza az űrhajót. A fogyasztó elemzi a felvételt – illetve ez túlzás, csak rápillant... – és megveszi az árut... elmegy oda, amit a kép ábrázol... fölismer másokat és kapcsolatba lép velük... És így tovább. A fénykép nemcsak dokumentálja, hanem cselekvő módon megváltoztatja az életet. A történeti múzeumok mindezért csak úgy képesek bemutatni a modern kort, ha tematikusan tagolt fényképtárakat hoznak létre. Manapság a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára a modern kori magyar történelem fölbecsülhetetlen értékű kincsesháza. A kincsesház drágaságait azonban föl kell használni a közösség javára. A SETSE-program szellemes alapgondolata az, hogy a fotográfia eszközeivel össze lehet vetni egymással az embercsoportok (ezen belül például a családok) viselkedésének kulturális sztereotípiáit és ezáltal segíteni lehet a kölcsönös megértést. E gyümölcsöző feltételezés történeti illusztrálására hatalmas anyagot tártak fel munkatársaink – és így aktív résztvevői lehettek olyan programoknak, kortárs művészeti akcióknak stb., amelyek napjainkban dokumentálják a különféle kultúráknak ezeket a rejtett dimenzióit. Történelem és a mai mindennapi élet érintkezik e kísérletek legizgalmasabb pillanataiban – az erről készült felvételekkel egyben gazdag képanyagot rögzítve a jövő antropológusainak is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai őszinte örömmel, munkakedvvel kapcsolódtak be a SETSEprogram megvalósításába. Teljesítményük minden elismerést megérdemel, így kedves kötelességem, hogy ehelyütt is köszönetet
7
mondjak munkájukért. A program egyik fontos eseménye volt az a konferencia, amelynek eredményeit e kötetben nyújtjuk át olvasóinknak. Olvasóinknak és nézőinknek! – mert a tudományos program eredményeinek javarésze természetesen csak fényképen látható, azon tanulmányozható. Hiszen a 21. században is folytatódik a fénykép diadalútja. És a határ messzebb, mint a csillagos ég.
I SALUTE THE READERS – AND THE VIEWERS! For hundreds of thousands of years, man has been accompanied by the miracle of “picture” on the road of life. At the dawn of times, our curious ancestor beheld his own face or his gestures reflected on the surface of a still pond or a frozen puddle, trying to resolve the mystery of the mirror. Then he was drawing lines on the wall of the cave with the charred end of a branch to produce, by time, the astonishing wall painting compositions of Lascaux, Trois Frères and Altamira... Ten thousand years later, his descendents were experimenting with silver chloride trying to exploit the chemical feature that it is discolored by sunshine. Metal was substituted by a glass plate, and all that was placed behind a system of lenses in a dark room... And photograph was born. Humanity realized only gradually, what an information bomb he got hold of. Of course, picture has always had a very important role in the life of society – but never before could it reflect a piece of reality so “involuntarily”. Certainly, photographs always tell about something too – but always about something more than what they originally meant to display and tell. For even a “set” photo includes million bits of information which its maker did not intend to record at all. Later on, the spread of paper photos made photo the great witness of 20th century, from snapshots of the micro-environment to the recording of world-shaking events. André Kertész’ swimmer is silently sliding at the bottom of the pool – and the American soldiers of Robert Capa occupy Berlin. However, photos are not only witnesses but also the dynamic means of action. 20th century mean receives information from the picture and that makes him act. Parents analyze the picture and understand their child better. The physician analyzes the picture and cures the patient. The general analyzes the picture and wins the battle. The scholar analyzes the picture and enters the appropriate program into the spaceship. The consumer analyzes the picture – well, that is rather an exaggeration, for he only takes a brief look at it – and purchases the product ... and goes to the place that is represented in the picture .... recognizes others and gets into contact with them ... And so on, and so forth. Photographs do not only document but also actively change life. Historical museums are therefore able to represent the modern age properly only if they create thematically arranged photo collections. Nowadays, the Historical Photo Department of the Hungarian National Museum is an inestimably valuable treasury of modern Hungarian history. But precious items of the treasury must be used for the benefit of the community. The witty basis of the program SETSE is the idea that photography can serve as the means to compare the cultural stereotypes of human groups (and, within that category, of families,
8
for instance) thus fostering mutual understanding between them. Our colleagues have explored a huge amount of historical material to illustrate this fruitful supposition – and they could thus become the active participants of programs, contemporary art performances etc. which document these hidden dimensions of various cultures nowadays. History and contemporary everyday life meets in the most exciting moments of these experiments – and at the same time, the pictures recording these events provide a rich source for future anthropologists as well. The staff of the Historical Photo Department of the Hungarian National Museum joined the program SETSE with true pleasure and realized the project with an enthusiasm to work. Their accomplishment deserves to be fully acknowledged, so it is my pleasure to be obliged here to say thank you to them for their work. An essential event of the program was the conference the material of which is published in this volume for our readers. That is, for our readers and viewers – since many of the achievements of the scientific programs can of course only be seen and studied in photos. For the triumphal procession of photos still goes on in the 21st century. And the borders are far beyond the starry sky.
9
