Ábrák:
Grafikus ábrák: Térképek, rajzok: ha egy mód van rá, profival csináltassuk Téképek: legyen melléktérkép, kisebb mint a főtérkép léptéket , tájolást kell rátenni
Ábrák:
Ábrák:
Ábrák:
Ábrák:
Ábrák:
Ábrák: Jó, de… Lépték?? Európa térkép
Ábrák:
Ábrák: Fénykép: biztos, hogy nagyon fontos?? a lap minőségét megnézni, látható lesz-e egyáltalán, amit akarunk elég sok macera: kicsinyítés – nagyítás lehetőleg ne kelljen bejátszani a képkivágást ha színes, dia legyen (bár ma már digitális) betűk, nyilak, feliratok ha kellenek, rátenni (letraset betűk, vagy digitálisan) méretarány mutatója közvetlenül az ábrára (kicsinyítés) a fénykép hátulján szerző, ábraszám, és melyik a teteje ↑ (puha ceruzával) ha digitális, ne JPEG, mert az már eleve butított (TIF jobb) a szerzői útmutatóban megadják a file-típust
Ábrák: Az ábrakritizálás szempontjai: 1. Kell-e igazán az ábra? Nem lehet szövegben vagy táblázatban, nem jobb úgy? 2. Az ábratípus megfelelő? Nincs effektívebb, jobb ábratípus (lehetőségek korábban) 3. Adat – tinta arány: lehet rajta javítani? Lehet kevesebb tintával jobbat? 4. Megjelenés: tengelyek, feliratok (olvashatók, érthetők, nemtúlsűrűnemtúlkevés), szimbólumok (jól felismerhetők, jól elkülöníthetők, átfedések). Az adatok kitöltik az adatmezőt? 5. Formátum: betütípus, méret, arányor (aranymetszés, vagy 45°-hoz igazítás). Méret elegendő akkor is, ha kicsinyítik? 6. Az ábraaláírás elegendő-e (az ábrának magában is érthetőnek kell lennie.
A cikkírás menete, időrendje: 1. Anyag és módszer: még a kísérletek közben leírni mindent Bevezetés: szintén korán, akár már a kísérlet megtervezésekor... Cím, legalábbis előzetes változat 2. párhuzamosan: eredmények – ábrák/táblázatok 3. diszkusszió, és bevezetés véglegesítése 4. Irodalomjegyzék: folyamatosan a diszkusszió és bevezetés mellett, aztán véglegesíteni 5. Abstract, kulcsszavak, egyéb apróságok „Loose leef” technika: minden résznek egy irattartó, amibe belerakjuk, ami elkészült
Tippek: - kezdjük el amilyen hamar csak lehet -vázlatos cím → előzetes cím(ek) → végleges cím - lehet az apróságokkal kezdeni (kulcsszavak, köszönetnyilvánítás), ráhangolódás, csak aztán a végén nézzük meg ezeket a részeket még alaposan - ha nem tud vele haladni az ember ⇒ félre kell tenni egy kicsit érlelődni (fontos lehet!!)
Ha mindezt megcsináltuk, még marhára nincs kész a cikk!!! A „kész” kéziratot át kell magunknak olvasni alaposan (előtte itt is félre lehet tenni egy pár napra, ha már nagyon a könyökünkön jön ki) – biztosan ott fog... Beadás előtti reviewere-k: - egy barát: aki biztos jól megmondja a véleményét - egy kolléga: aki jól ért hozzá - más kompetens személy, nem szűk szakterületről, de felt. érdekli Minél több embernek megmutatni, de… NEM: „A molnár a fia meg a szamár” esete (a döntés a mienk!!!) Külföldi kollégáknak, ismeretlennek is elküldhető (előtte persze megkérdezni) Ezután a javításokat mérlegelni, megcsinálni, és félretenni 1-2 hétre
Végső formátum: nagyon fontos, olvasatlanul visszadobhatják Szerzői útmutató!!!!
- egy oldalas gépelés - dupla sorközzel - széles margók, legalább 2 cm mindkét oldalon - minimális szerkesztés: csak a fajnevek dőlt betűvel, más szöveg azonos betűtípussal és mérettel címeknél a nagy és kis betű, és a pozíció formázandó, más nem ne próbáljuk utánozni az eredeti cikkformátumot ha lehet, ne térjünk ki a sorból: (a+b)/(c-d) - új fejezet lehetőleg új lapon kezdődjön - ne használjunk sorkiegyenlítést
Végső formátum - ábrák és táblázatok a kézirat végén (minden darab külön oldalon) - a megadott példányszámban teljes kéziratok kellenek! - irodalomjegyzék formátuma - a struktúra a kért legyen - oldalszámozás lehetőleg szerzőnévvel (jobbra fent) - ábrák és táblázatok számozásához is szerzőnév (Sárospataki, table 1./fig. 1.) - helyesírás és stílus (British ↔ US) váltani a számítógépen a folyóiratnak megfelelően „Az angolokat és az amerikaiakat a közös nyelv választja el egymástól.”
utolsó átnézés utolsó utáni formai átnézés: sokszor adnak „check sheet”-et minden rész megvan?; a „word limit”-eket nem léptük-e túl?; irodalomlista és szöveghivatkozások oda-vissza stimmelnek?; a táblázatok/ábrák helye bejelölve?; iradalomjegyzék formátuma stimmel?; megvan-e a kellő példányszám?; kérnek-e digitális példányt is (elsőre általában nem!!)?
A kézirat beküldése, és további sorsa: Nagyon körültekintően járjunk el! vastag borítékban légipostával ha kell, felbélyegzett válaszboríték (megnézni a szerzői útmutatóban) tartsunk meg egy saját példányt!! biztos meglegyen a kért példányszám mindent még egyszer kukacosan ellenőrizzünk (jó ha ad a lap „cheklist”-et)
Kísérőlevél: jó esetben is három lesz! • mi ez? (kézirat, javított kézirat, végső változat) • szerző(k) és cím • melyik folyóiratba szánjuk (egy szerkesztőséghez több is tartozhat) • ki kell nyilatkoztatni, hogy más lapnak nincs leadva a kézirat • ha van közlési díj (page charge), és nincsen pénzünk, itt kell nyilatkozni ezügyben is • kapcsolattartó személy (levelező szerző) és cím, pontos elérhetőséggel (itt is kell, nem csak a kéziraton) • a társszerzők egyetértését is ki kell nyilatkoztatni • esetleg ha van javaslatunk (vagy ellenjavallatunk) reviewer-re, azt is itt (saját intézeti kollégát ne javasoljunk bírálónak)
MINTA Dear Editor, Enclosed please find a manuscript entitled „ ..........................” by XY, WZ and PQ. I would be grateful if this manuscript could be considered for publication in the journal „.......................”. This is the first submission of the manuscript, and it is not under consideration elsewhere. All authors have read and agree with the content of the manuscript. Please send all correspondence concerning this manuscript to XY at the address .................................................. Yours sincerely, XX (általában, de nem feltétlenül a levelező szerző írja alá)
Szerkesztői történések 1. Beérkezik a kézirat: adminisztrálás, hivatkozási szám 2. Rövid ellenőrzés: megfelel-e a lapnak a téma?– gyors döntés 1. 3. Formai ellenőrzés: minden rendben? – gyors döntés 2. 4. Visszajelzés a szerzőnek a kézirat beérkezéséről - hiv. szám, esetleg határidő 5. Reviewer-ek kijelölése (vagy a szerk. vagy alszerk.), MS elküldése nekik 6. A bírálatok visszaérkezése: kb 6-8 héttel később 7. A bírálatok átnézése: döntés 3.: elfogad/ elutasít/ átdolgoztat/ új bírálatot kér 8. Első szerkesztői válasz a szerzőnek: elfogadva / elutasítva / revízióval esetleg elfogadva 9. Az átdolgozott kézirat újra bejön: átnézni a változtatást, értékelni, ha kell újra bírálóknak kiküldeni 10. Levél a szerzőnek a végső változatról (ha kell még valami) 11. A végső változat beérkezése, formai ellenőrzés még egyszer stb. – elfogadásról levél a szerzőnek, (in press innentől számít) 12. Továbbítás a nyomdának
Eközben mit tehet a szerző? Csak várni nem az igazi! A beérkezésről szóló visszajelzést 1 hónapon belül meg kell kapnia: ha nem, udvariasan érdeklődni! Általában a visszajelzésben van határidő: ha az lejár, megint rá kell kérdezni! Ha nincs határidő, akkor kb. 3 hónap után lehet érdeklődni Ha hosszabb ideig semmi visszajelzés, a végén vissza lehet/kell vonni a kéziratot, és elküldeni máshova
Szerkesztői visszajelzések: Elutasítva Kisebb változtatásokkal elfogadva Nagyobb változtatásokkal Elfogadva (változtatás nélkül)
Szerkesztői visszajelzések:
Szerkesztői visszajelzések:
Szerkesztői visszajelzések:
Szerkesztői visszajelzések: Elutasítva: ne essünk kétségbe, díszes és népes társaságban vagyunk üljünk le, higgadjunk le és gondolkozzunk ritkán érdemes újra próbálkozni, érvelni, általában nem éri meg a bírálatokat megküldik (ha nem, kikérni – elvben kötelező elküldeni, indoklás nélkül nem lehet elutasítani!): átolvasni megfontolni, ha lehet figyelembe venni átírni, és elküldeni másik lapnak Fontos, hogy jól értelmezzük a levelet: manapság óvatos fogaémazás, ne értsük elutasításnak ami esetleg nem az
Szerkesztői visszajelzések: Revíziót kérnek: gondoljuk jól végig megéri-e a befektetett munkát olvassuk el alaposan a bírálatokat: a rendes bíráló segítőkész, megmondja, hogy lenne jó meg lehet-e csinálni, amit kérnek (pl. új kísérletek, ált-ban nem megy) ha úgy döntünk nem, akkor udvarias levél a szerkesztőnek
Ha a revízió mellett döntünk: -Nagyon pontosan, körültekintően, pontról-pontra -Amit lehet, fogadjunk el formai dolgokon általában nem érdemes vitatkozni, csak a lényegen -De azért nem kell mindent elfogadni ha nem fogadjuk el a változtatást/kritikát, azt indokoljuk meg alaposan tényekkel, hivatkozásokkal alátámasztva, nem minősítve a (hülye) bírálót! -Ha nagyon hülye a bíráló: várjunk a válasszal, nem jó dühből írni -Sose írjuk azt, hogy kijavítottunk valamit, ha nem tettük!! -A szerkesztő nagyon hálás azért, ha jól azonosíthatók a javítások (mert neki mindent ellenőrizni kell) ⇒pontról-pontra haladni, megadni a javítások helyét az új változatban -A javított változat mellé megint kísérőlevél pontról-pontra végig a bírálatokon, hozzá a javítások ill. válaszok itt leírni a pontos indoklásokat, ha valamit nem akartunk javítani
A szerkesztővel: -nagyon udvariasak legyünk („szeretném megtartani” ↔ „nem akarom megváltoztatni”) -amit lehet, fogadjunk el -csak tényszerűen -sose kritizáljuk (a bírálót lehet, óvatosan, de a szerkesztőt soha!!!) -ő alapvetően a mi oldalunkon áll, illetve nem akar direkt kiszúrni velünk -ő is ember, és jó néven veszi, ha látszik, hogy ezt mi tudjuk
Általában az elfogadáskor: „copyright agreement”: alá kell írni, hogy a szerző átruházza a jogokat a kiadóra.
Az utolsó leadás: -gyorsak legyünk (innentől kezdve ez már nekünk fontos) lekéshetünk egy éppen esedékes lapszámot -már ne változtassunk (azonnal kivágják a már elfogadott cikket is)! ha mégis, csak apróságokat, és jelezzük a kísérőlevélben -nagyon körültekintően csomagoljuk a kéziratot, főleg az ábrákat -általában lemezen is kérik a kéziratot: üres lemezre tegyük -ellenőrizni a file-t (olvasható-e), olyan formátum legyen, amilyet kérnek! -a címkén a szerző, file név + milyen programmal készült -előnyös, ha a file név a mi nevünk -erről is nyomtassunk egy teljes példányt magunknak (lehetőleg a beküldendő lemezről)
Nyomdai történések: 1. a kéziratot a szerkesztő elküldi a technikai szerkesztőnek 2. tördelőszerkesztő formatálási jelekkel látja el a kéziratot (ezért fölösleges formatálni) 3. elkészül az első kefelenyomat (proof) 4. a szerző megkapja a kefét javításra – ez az utolsó alakalom, hogy látjuk megjelenés előtt!!! 5. a javított kefe vissza a nyomdába – kijavítják 6. a második kefe elkészítése és javítása (nem a szerző javítja) 7. a teljes folyóiratszám összeállítása 8. a technikai szerkesztő „aláírja” a számot 9. a folyóiratszám és a reprintek kinyomtatása 10. postázás az előfizetőknek illetve a szerzőknek
Kefelenyomat ellenőrzés: Nem garantálható, hogy a tökéletes kézirat tökéletesen megy át a cikkbe Az utolsó lehetőség az ellenőrzésre (nem az átdolgozásra!!!) Lehetőleg ne egyedül (nekünk már túl ismerős a kézirat) egyik olvassa hangosan a kéziratot, a másik ellenőrzi a kefét Lehetőleg legalább kétszer Ami különös figyelmet igényel: számok, ábrák, táblázatok (főleg ez utóbbi) szimbólumok, egyenletek tudományos nevek Semmi komoly változtatás! gond lehet a tördeléssel (pénzbe is kerül) A szövegszerkesztő programok helyesírás ellenőrzője nem elég!! pl. szókihagyást nem veszi észre „Thou shalt (not) commit adultery” – Bible, England, 1631. „(Ne) Paráználkodj”
A javításokat kétszer: egyszer a szövegben a helyén, egyszer a margón Lehetőleg korrektúra jelekkel dolgozzunk (ha ismerjük) A korrektúra utasításokat be kell karikázni a margón Ha valami komolyabb bajunk van a kefével, most lehet panaszkodni pl. az ábra nem olyan szép, túl kicsi stb. Persze manapság már mindez általában digitális formában általában PDF-et kapunk, azt kell javítani, visszaküldeni (a „reader” nem biztos, hogy elég!) Reprint rendelés: általában ebben a stádiumban mennyit? – főleg pénz kérdése
Kefelenyomat ellenőrzés:
Online kézirat leadás és kezelés:
Mit csináljunk a leközölt cikkel: tapétázni nem jó, no meg egy csomó másra célra sem! Adjunk – küldjünk példányokat a: -kollégáknak, családtagoknak, barátoknak, ellenségeknek, meg akik kérnek -azoknak, akik a köszönetnyilvánításban szerepelnek kollégák, kut. Támogatás (kötelező lehet), stb., -azoknak, akiket idézünk benne (barátságos gesztus, no meg hasznos is lehet) Reprintgyűjtés: néha hasznos, pl. reviewk, vagy ha egyébként nehéz hozzáférni, kis hazánkban ez még gyakori lehet (ld. egyetemi internetes hozzáférések)
Review cikk: Csak már leközölt eredmények ⇒ nem elsődleges publikáció Előre lelevelezni a szerkesztővel Nagy terjedelem (10-50 oldal) Nincs általánosan elfogadott formátum A tervezés fontos tudjuk abbahagyni az irodalmazást a jól felépített vázlat fontos Nem csak felsorolni, értékelni kell a cikkeket Itt pláne csak olyat idézzünk, amit olvastunk
Konferencia-közlemény cikk: Mérlegelni, megéri-e? kisebb erőfeszítés (biztosabban leközlik) de kisebb haszon (nem elsődleges, esetleg nem referált, IF) Jobb, ha nem külön kötet, hanem folyóirat különszáma – mint egy cikk Konferenciától függően nagyon változó lehet a minőség bírálók vagy vannak, vagy nincsenek… a szerkesztő nem vérprofi (általában) Jótanács: legyünk óvatosak lehetőleg csak az eredmények egy részét (a teljes elmehet máshova) tartsuk meg a jogot az elsődleges publikálásra A magyar konferencia: a szaknyelv és a hazai tudományos életben való ismertség miatt is nagyon fontos
