a

Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata Játéksziget Óvoda 1214 Budapest, Jupiter u. 24./a.

OM azonosító: 034747

Kincskereső Program a Játéksziget Óvoda Helyi Pedagógiai Programja

Bázisóvoda: 1214 Budapest, Jupiter u. 24./a. Tagóvodák: 1213 Budapest, Kőrösi Sándor u. 11. 1213 Budapest, Szúnyog u. 2-6.

TARTALOM 1. Gyermekkép, óvodakép .............................................................................................. 2. 2. Nevelési célok ............................................................................................................ 4. 3. Az óvodai nevelés általános feladatai ....................................................................... 6. 3.1. A korszerű egészségfejlesztés elvei…………………………………………………..6. 3.1. Az egészséges életmód alakítása .............................................................................. 7. 3.2. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés............................................................11. 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ................................ 14. 4. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai .................... 18. 4.1. A játék ................................................................................................................... 18. 4.2. Vers, mese ............................................................................................................. 22. 4.3. Ének, zene, énekes játékok..................................................................................... 24. 4.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka.............................................................................. 26. 4.5. Mozgás .................................................................................................................. 28. 4.6. A külső világ tevékeny megismerése...................................................................... 30. 4.7. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................ 33. 4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .............................................................. 34. 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei ................................................................... 37. 5.1. Személyi feltételek................................................................................................. 37. 5.2. Tárgyi feltételek..................................................................................................... 38. 5.3. Az óvodai élet megszervezése ................................................................................ 39. 5.4. Az intézmény gyermekvédelmi feladatai................................................................ 41. 6. Az óvoda kapcsolatai .............................................................................................. 43. 6.1. Kapcsolat a családdal ............................................................................................. 43. 6.2. Kapcsolattartás egyéb nevelési-, oktatási-, szakszolgálati-, kulturális intézményekkel ...................................................................................................... 44. 7. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................... 47. Érvényességi rendelkezések.......................................................................................... 48. Legitimációs lap ........................................................................................................... 49. Legitimációs záradék .................................................................................................... 50.

1

„Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket kis tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet.” (Szent- Györgyi Albert)

1.

Gyermekkép – óvodakép – alapelveink, értékrendünk

1.1.

Gyermekkép

Gyermekképünket meghatározó nevelési alapelveink: © Az ember mással nem helyettesíthető (individuum) szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. © A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. © Az a nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. © Nem adunk helyt semmiféle előítélet kibontakozásának. Milyen gyermeket szeretnénk nevelni? © Képes a szabad játékban megvalósítani elképzeléseit, ötleteit. © Érdeklődő, segítőkész, nyitott önmaga-, társai- és környezete iránt. © Önállóan keresi és megtalálja a megoldásokat problémáira, és tudja, hogy kitől miben kérhet és kaphat segítséget. © Tudására támaszkodva a felnőttektől, társaitól kapott visszajelzések segítségével érzi, hogy mi zajlik benne, mire van szüksége, gondolatait képes szóban kifejezni © A különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. © Vonzódik a természetes élményekhez, élethelyzetekhez, meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez, és a természetes alkotó cselekvésekhez, közben az élmények feldolgozásával befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. © Testileg, lelkileg egészséges, természetes vágya van a mozgásra. © Önálló, nyugodt, kiegyensúlyozott, tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. © Boldog, egészséges lelkű, a világ dolgai iránt nyitott, önállóan kezdeményező. © Hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik.

2

1.2.

Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés 3. életévétől az iskolába lépésig kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Elsődlegesnek tekintjük a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásának elősegítését, a szülők támogatását, az együttműködést. Biztosítjuk a gyermek fejlődésének optimális személyi és tárgyi feltételeit, szükségleteinek kielégítését. Szeretetteljes, biztonságot nyújtó, érzelem gazdag, befogadó óvodai környezetet teremtünk, melyben a nevelési folyamat kiindulópontja a gyermek megismerése. Nevelőmunkánk alapja a gyermek és felnőtt közötti érzelmi kapcsolat, melyet a bizalom, a figyelem, a szeretet táplál. Az óvoda valamennyi dolgozója bizalommal, elfogadó-, támogató-, segítő attitűddel figyel a gyermek jelzéseire, a ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérésre, a különbözőségek elfogadására. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Gondoskodunk a testi- a szociális- és az értelmi képességek életkor specifikus, egyénre szabott alakításáról, valamint az életkorhoz, egyéni képességeikhez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről tevékenységrendszerünkben. Környezettudatos magatartás magalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszert és tárgyi környezetet alakítunk ki. Az anyanyelvi nevelést kulcskompetenciának tekintjük. A nemzeti-, etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális- és multikulturális nevelésen alapuló társadalmi integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, Egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésével formáljuk a gyermekek nyitottságát. A gyermek személyiségéhez igazodva támogatjuk személyiségfejlődésének, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, ezzel közvetetten elősegítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. Pedagógiai szemléletünkben meghatározó a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek, jogainak védelme az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges gondoskodás és védelem illeti meg. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi. Kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség megteremtését szolgáló intézkedésekre. A gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával törekszünk, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Figyelemmel kísérjük a gyermek fejlődésében bekövetkezett változásokat. Elősegítjük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportos és egyéni fejlesztését, képességének, tehetségének kibontakoztatását,

3

személyiségének fejlődését. Szükség szerint speciális szakemberek segítségét, együttműködését vesszük igénybe.

felkészültséggel

rendelkező

Az óvodánk felméri a szülői igényeket és biztosítja a lehetőséget a hitoktatásban való részvételre.

A Jupiter óvodában komplex egységet alkotva kialakítottuk a magyar népszokásokon alapuló, a jelen kor értékeit is közvetítő óvodai hagyományok rendszerét, amely az évkörben valósul meg, keretet ad a gyermek ösztönös cselekvési vágyának, ötvözi a népzenei - irodalmi anyagot, a kézműves, tevékenységeket, és a környezeti tapasztalatszerzés lehetőségeit, természetes mozgásformákra ösztönöz. Fontosnak tartjuk, hogy az évkörben egymást követő jeles napok, ünnepek között elegendő idő maradhasson a következő eseményre való nyugodt készülődésre, hogy az adott esemény ívét a ráhangolódás, készülődés, tetőpont majd annak lezárása adja meg. A népi és óvodai hagyományainkon keresztül a gyermek életritmusát alapozzuk, kialakítjuk a naponta ismétlődő szokásokkal, az ünnepek belső ritmusával, az évszakok rendjéhez való igazodással, az évről évre ismétlődő eseményekkel. A Zsongás óvodában komplex mozgásfejlesztő programmal fejlesztjük a gyermekek mozgását. Építünk a gyermek természetes mozgáskedvére, a spontán mozgásos tevékenységekhez gazdag eszközfeltételt biztosítunk. A mozgásos tapasztalatok szervezett formában történő bővítésével a mozgásos készségek, képességek célirányos fejlesztését valósítjuk meg, elősegítve a gyermek egyre pontosabb, összerendezettebb, esztétikusabb mozgásának kialakulását. Mozgásfejlesztő programunk – közvetett módon – kedvező hatással van a pszichikus tulajdonságok, az érzékelés-, az észlelés-, a megértés-, a képzelet-, az emlékezet-, a gondolkodás fejlődésére, így mozgásfejlesztésük hozzájárul az iskolába való beilleszkedés közvetett elősegítéséhez. A Szúnyog óvodában a mozgásfejlesztés komplex, az óvodapedagógusok által összeállított program alapján valósul meg. A mozgásos tevékenységek során nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, melyet a csoportban alkalmazunk. Prevenciós feladatainkat a mindennapos mozgás szervezése, valamint a kötelező testnevelés során látjuk el (lúdtalp torna, hanyagtartás megelőzése, tartásjavítás). A korrekciós feladatokat gyógy testnevelő pedagógusunk látja el. A fejlettségnek megfelelő nehézségű játékos gyakorlatokkal nem csak a mozgásos képességeket, hanem a gyermekek egész személyiségét fejlesztjük.

4

„A kisgyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra hagyjuk, hanem, hogy segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet….Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről…Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhessen.” (Maria Montessori)

2.

Nevelési célok

Közös nevelési célok: A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége kibontakozásának elősegítése a szabad játék elsődlegességének érvényesítésével, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, különös tekintettel a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekekre Az óvoda őrző-védő, szociális, személyiségfejlesztő funkcióinak kiteljesítése, esélyteremtő nevelési gyakorlat biztosítása.

Helyi nevelési cél a Jupiter óvodában: Néphagyományokon keresztül az évszakok rendjéhez való igazodással, évről-évre ismétlődő eseményekkel, az ünnepek belső ritmusának, a gyermek érzelmeinek, erkölcsi értékrendszerének gazdagítása, szocializációjának elősegítése. Helyi nevelési cél a Zsongás óvodában: Intenzív, differenciált mozgásfejlesztéssel az egészséges életvitel szokásainak megalapozása, a testi-lelki-szociális harmónia, jóllét megerősítése. Helyi nevelési cél a Szúnyog óvodában: Tervszerű, rendszeres mozgással a mozgás szeretetére épülő egészségfejlesztő életvitel, életmód megalapozása.

5

„Keresem minden gyermek titkát és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy ÖNMAGA lehessen?” (Janese Korczak)

3.

Az óvodai nevelés általános feladatai

3.1.

A korszerű egészségfejlesztés elvei

Az egészség fogalma: Az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: · ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, óvodai, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), · ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, · ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, · ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: · genetikai tényezők · környezeti tényezők · életmód · az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az óvoda a s másodlagos szocializáció kitüntetett színtere, így az óvodai életmód minőségére tudunk hatást gyakorolni. Az óvodai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az óvoda egészének mindennapjait. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például: az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az óvoda az egészségfejlesztés egyik fontos színtere, az óvodai nevelőmunka megalapozza az életmódjukban később kialakuló jó szokásokat, az életideálokat, a beállítódást, a preferenciákat. Az óvodának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Az óvoda, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.

6

Mindezeket figyelembe véve tehát, az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. 3.2.

Az egészséges életmód alakítása

Célunk:

A testi-lelki- szociális egészség alapvető feltételeinek biztosítása. A gyermek testi szükségletének, természetes mozgásigényének kielégítése, az egészséges életvitel környezettudatos magatartás igényeinek kialakítása, szokásainak megalapozása.

Feladataink: v Az egészségfejlesztő környezet megteremtése. v A gondozási teendők megvalósításához szükséges megfelelő feltételeket és eszközöket biztosítjuk. v A csoportszobában és az udvaron, az eszközök, a tárgyak állagát balesetvédelmi szempontból figyelemmel kísérjük, szükség szerint azok megközelíthetőségét szabályozzuk, javítását kezdeményezzük. v Gondoskodunk a homokozó fertőtlenítéséről. v Higiénés feltételeket HACCP előírásoknak megfelelően valósítjuk meg. v Megtanítjuk az udvari eszközök (mászóka, csúszda), tornaszerek csoportszobai eszközök biztonságos használatát. v Az önkiszolgálás teendői elvégzéséhez megfelelő időt hagyunk, biztosítjuk azok saját tempójának megfelelő végzését. Kezdetben a gyermekekkel együtt végezve a tevékenységeket alakítjuk az egészségügyi szokásokat v A csoportok napirendjének kialakításánál a helyi sajátosságokat figyelembe vesszük. v A tevékenységek állandó ismétlődésével, rendszerességével segítjük a biztonságot adó, nyugodt életritmus kialakulását, alakítjuk az egészséges életvitel igényét. v Tudatosan követjük, türelmes – kiváró magatartással ösztönözzük a gyermek önállósodási folyamatát, a szükségletek jelzésétől az önállóságig, pozitív megerősítéssel értékelünk.

Egészséges- és biztonságos környezet kialakítása Testápolás v A testápolás optimális higiénés feltételeit biztosítjuk (pl.: körömkefe, jellel ellátott törülköző, fogmosó felszerelés, válaszfal és függöny a WC intim használatához, fogkefe csere, tisztítása, mosdó higiénia, WC tisztítás). v Az óvodai és családi higiénés szokások összehangolására hangsúlyt fektetünk. v Magyarázzuk, mutatjuk, folyamatosan figyelemmel kísérjük, egyéni igényeiknek megfelelően segítjük a tisztálkodási teendők elsajátítását, az eszközök használatának módját, a vízzel való takarékoskodásra szoktatunk. v Az óvodába kerüléskor kezdetben első lépésként bevezetjük a fogöblítést, majd később fokozatosan fogkefével és fogkrémmel történő fogmosást.

7

v A gyermek számára jól elérhető és állandó helyen tartjuk a zsebkendőt, melynek, helyes használatának elsajátításában segítünk. v A napi gyakoriságú testápolás kiterjed a higiénés, intim WC használatra, rendszeresés szükségszerinti kéz- és arcmosásra, érzékszervek ápolására, védelmére, fogmosásra, esetenként teljes lemosdatásra (homokozás után, nyáron ebéd előtt). Étkezés v Az étkezés szokásainak kialakításához megfelelő időt, támogatást biztosítunk. v Esztétikus, higiénés eszközöket biztosítunk, kialakítjuk az asztal, zsúrkocsi esztétikus rendjét, az eszközhasználat, a rágás, a testtartás, a halk beszéd szokásait. v Figyelembe vesszük az étkezési érzékenységet, tapintatosan ösztönözzük az ételek megkóstolására, elfogyasztására. v Önálló, kulturált étkezésre szoktatunk (csukott szájjal való evés, helyes eszköz használat, halk beszéd). Az étkezések során és a nap bármely szakában folyadékot biztosítunk. v A családokkal közösen megkeressük a gyermek étkezésében előforduló szélsőségek okait és annak megoldását. v A különleges táplálkozási igényű gyermekek esetében a szükségletek felmérésével, a lehetőségek felkutatásával, a szülőkkel való szoros együttműködéssel nyújtunk segítséget. v A Jupiter és Szúnyog óvodában a Junior Zrt.-vel, a Zsongás óvodában a Bölcsődei élelmezéssel folyamatosan kapcsolatot tartunk az étrend- és annak minőségével való egyeztetés érdekében. v A szülőket a faliújságon elhelyezett heti étrendről tájékoztatjuk. Öltözködés v Az öltözködés feltételeit biztosítjuk (megfelelő tároló hely az otthoni- és váltó ruháknak, cipőknek). v A szülők közreműködésével kialakítjuk a célszerű kinti-benti öltözködés cipő és ruhaviseletét. v Az önállóság fejlődését az öltözködés, vetkőzés sorrendiségének és szükséges technikáinak tanításával, ok-okozati összefüggések megláttatásával segítjük elő. v Az öltözködés folyamatában szükség esetén megkeressük az elakadást, segítjük az új mozzanat felismerését, elvégzését, észrevételét. v Alakítjuk a gyermekben a ruházatuk számon- és rendben tartásának igényét, a rendezett megjelenést. v A jó közérzet érdekében a pihenéshez pizsamát, a tornához pedig torna felszerelést biztosítanak a szülők gyermekeiknek. Pihenés v A pihenés, alvás feltételeit tiszta-, rendezett környezettel, kiszellőztetett csoportszobával, kényelmes fekhelyekkel, nyugodt elalvást- és pihenést segítő légkörrel (mese, dal, halk zene, otthonról hozott személyes tárgyak) teremtjük meg. v A kevesebb alvásigénnyel rendelkező gyermeknek – rövid pihenés után – lehetőséget adunk csendes tevékenységre. v Felhívjuk a szülők figyelmét az éjszakai alvás fontosságára.

8

Mozgásigény kielégítése, testi képességek, harmonikus összerendezett mozgásfejlődésének segítése v A tárgyi feltételek biztosításával lehetőséget teremtünk a gyermek számára változatos mozgásformák gyakorlására a csoportszobában és az udvaron. v A természetes mozgásigény, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének érdekében tudatosan kiaknázzuk a szabad levegőn való tartózkodás lehetőségét. v Óvodáink udvara jó levegőjű, tiszta, a játékeszközök biztonságosak. v A lábboltozat, az inak, izmok megerősítése érdekében a csoportszobában, illetve nyáron (időjárás függvényében) az udvaron lehetőséget adunk a mezítláb járásra. v A mozgáskoordináció fejlődését elősegítjük a mozgásfejlesztő szerek használatával. v A szervezett sétákkal is biztosítjuk a mozgás összerendeződését és a mozgásigényük kielégítését. v A szervezett sétákkal is biztosítjuk a mozgás összerendeződését és mozgásigényük kielégítését. v A változatos mozgásfejlesztő eszközök biztosításával csoportban és udvaron egyaránt elősegítjük a mozgás fejlődését, intenzív rendszeres fejlesztését (mászókötél, kötéllétra, gólyaláb, élménykagyló, egy lábú szék, trambulin, óriás labda, háromszög mászóka, létra, rugós deszka, billenő rács, ugráló lovacska, egyensúlyozó korong, szuperdeszka, zsámoly, ugrószekrény, Greiswald készlet, Wesco akadálypálya, alagút). v A Jupiter óvodában a mozgás igény kielégítését, a mozgás fejlődését néptánccal is elősegítjük. v A Szúnyog óvodában mozgásos délutánokat szervezünk a szülők részére is. A gyermek egészségének edzése, védelme, óvása, megőrzése, betegség- baleset megelőzés v A gyermekek edzését, mozgáskoordinációjának fejlesztését lehetőség szerint úszással segítjük elő a nagycsoportos korúaknál. v A gyermek testi képességeinek fejlődését elősegítjük minél több szabad levegőn való tartózkodással az időjárás függvényében. v A vízzel való edzést a nyári időszakban a permetező zuhanyozással és lábfürdővel valósítjuk meg. v A nap káros sugarai ellen árnyékolással, a szülők által biztosított naptejjel, napsapkával védjük a gyermeket. v A gyermek edzését, mozgáskoordinációjának fejlesztését rendszeres úszással segítjük elő a nagy csoportokban. v A felnőttek személyi higiéniéje modell- és példaértékű a gyermekek számára (tiszta, ápolt dolgozó, tiszta ruházat, rendezett hajviselet, a gyermek közösségben elfogadható esztétikus megjelenés). v A jó közérzet megalapozása érdekében tisztaságot, a természetes fényviszonyoktól függően megfelelő világítást, megfelelő páratartalmat, folyamatos levegő cserét biztosítunk. v A tisztálkodás feltételeit megteremjük (tisztálkodási eszközök). A fogkefék elhasználódásától függő cseréjét, fogmosó poharak, fésűk heti fertőtlenítését, törölközők heti rendszeres mosását, ágyneműk kétheti váltását végezzük el. v A takarításhoz szükséges eszközöket gyerektől elzárva tároljuk. v A szülővel való előzetes beszélgetés során (családlátogatás) megismerjük a gyermek egészségi állapotát, szokásait.

9

v Rendszeresen figyelemmel kísérjük a gyermek egészségi állapotát, probléma esetén értesítjük a szülőt. v A beteg gyermeket szülője megérkezéséig felnőtt felügyelettel elkülönítjük. v Fertőző betegség esetén a szülőket hirdető táblán tájékoztatjuk. Az eszközöket fertőtlenítjük. v Felhívjuk a szülő figyelmét az egészséges lábbeli használatának fontosságára. v Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel együttműködve végezzük a prevenciós korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását v A balesetek megelőzése érdekében kialakított szokásokat, szabályokat megbeszéljük a gyermekkel. Mozgását csak akkor korlátozzuk, ha önmagára, vagy társaira veszélyes. v Kijelöljük a megfelelő helyet a kerékpárok és a roller használatához, úgy, hogy minél kevesebb legyen a baleseti lehetőség. v A felmerülő hibaforrást jelezzük, ha módunkban áll megszüntetjük, vagy szakember segítségét kérjük. v Az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket a gyermektől elzártan, de az óvodai dolgozók számára elérhető helyen tároljuk. v A nevelőtestületből 15 fő elsősegély nyújtási és újraélesztési ismereteit intenzív, kihelyezett tanfolyamon végezte el.

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása v Az óvodáinkat körülvevő természeti környezet védelmére, megóvására neveljük a gyermekeket. v Nevelési helyzetek megteremtésével a környezethez való pozitív érzelmi viszonyt alakítjuk: sétákkal, tapasztalatszerző megfigyelésekkel; madáretetéssel, növények védelmével, ültetésével, gondozásával; levelek gereblyézésével, komposztálásával. v Környezettudatos neveléssel a tisztaság megőrzésére, a víz takarékos használatára, a rajzpapír ésszerű felhasználására és a hulladék összegyűjtésére nevelünk épületen belül és kívül egyaránt. Anyanyelvi nevelés feladatai v A gondozás bensőséges együttlétében kialakuló beszélgetéssel, bemutatással, nyelvi utánzásra késztetéssel alkalmat adunk a legkülönfélébb beszédformák gyakorlására. v A cselekvésüket bátorító, szóbeli megerősítéssel kísérjük. v Az öltözés-vetkőzés sorrendjét szóbeli magyarázattal összekötve folyamatosan gyakoroljuk (öltözés: nadrág, cipő, felső, kabát, sapka; vetkőzés: sapka, kabát, felső, cipő, nadrág). v Beszédszituációkban mintát adunk a megszólítás udvarias formájának – cselekvésre, felszólításra, szóbeli metakommunikációs instrukcióra, ténymegállapításra, közlésre, kérésre, buzdításra, dicséretre, érzelmeket kifejező gesztusokra, arckifejezésre, testtartásra – verbális megfogalmazására. v A nevelőtestület által kidolgozott anyanyelvi játékgyűjtemény játékaival a gyermek beszédészlelését, szókincsét, verbális- és beszédprodukciós készségét fejlesztjük: a gondozás különböző területein.

10

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø A gyermek önállóan mosakszik, a vízzel takarékoskodik, saját törölközőjét használja. Ø Ismeri a fogmosás technikáját, alkalmazza. Ø Önállóan fésülködik vagy kér segítséget. Ø A tisztálkodási eszközöket rendben tartja, helyére teszi. Ø Önállóan használja a WC-t, ügyel tisztaságára. Ø Szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Ø Szükség szerint, helyesen használja a zsebkendőt. Ø Megfelelően használja az evőeszközöket, kulturáltan étkezik. Ø Öltözködésben önálló, ruháit rendezetten a helyére teszi. Ø Nyugodtan pihen. Ø Segít a környezete tisztán tartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben.

3.3.

Az érzelmi erkölcsi nevelés, a közösségi nevelés

Célunk:

Érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkörben az önkifejező, szociálisan elfogadható módon önérvényesítő gyermeki törekvések segítése, az erkölcsi szokás- és normarendszer megalapozása. A szülőföldhöz való kötődés és hazaszeretet formálása a közösségi élet hagyományaival, szűkebb és tágabb környezetük élményszerű megismerésével.

Fő feladataink: v Figyelembe vesszük, hogy az óvodás korú gyermek magatartásnak érzelmi vezéreltségét, ezért érzelmi biztonságot, szeretetteli légkört teremtünk, halk beszédhanggal, pozitív megerősítéssel, figyelemmel, bizalommal, és törődéssel. A gyermeket – egyéni szükségleteinek megfelelő módon, dajkáljuk, buzdítjuk, dicsérjük, támogatjuk v A gyermek egyéni szükségleteit figyelembe véve, a szülővel való megbeszélés alapján biztosítjuk a fokozatos „anyás” beilleszkedést. v Gondos előkészítő és szervező munkával elősegítjük a gyermek beilleszkedését a szülő, óvodapedagógus, dajka egész napos együttműködésével (kinek mi a feladata). v Kialakítjuk az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka pozitív érzelmi töltésű kapcsolatát. v A felnőttek modellértékű viselkedésével, bánásmódjával, kommunikációjával alakítjuk a gyermek magatartását, érzelmeit, erkölcsi tulajdonságait. v Lehetőséget teremtünk az érzelmi biztonság elősegítéséért az otthon melegére emlékeztető tárgyak behozatalára (alvóka, párna, szőrmeállat, stb.). v Tiszteletben tartjuk az intim szféra, személyi zóna határait, amennyiben szükséges, a gyermek bármikor felügyelet mellett elvonulhat, félre húzodhat (kuckó). v Folyamatosan megfigyeljük a gyermek érzelmi állapotát, közösségben való beilleszkedésének szintjét, erre építjük az egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést.

v A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érzelmi, szociális fejlődését különleges gondoskodással, kiemelt figyelemmel segítjük, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával, együttműködésével egyéni fejlesztést biztosítunk. v A különbözőségek elfogadására neveljük a gyermekeket.

11

v Közös örömteli együttes tevékenységek, élményszerzési lehetőségek, élményekre épülő tevékenységek gyakorlásával biztosítjuk a gyermek szociális érzékenységének fejlesztését. Szokás- és normarendszer kialakítása v A gyermek bevonásával alakítjuk a közösségi élet szokásait. v A pozitív megerősítésekkel elősegítjük, hogy képessé váljon felmérni saját helyzetét, figyeljen belső késztetéseire, a konfliktus helyzeteket a közösségi élet normáinak megfelelően oldja meg. v Ötleteket és mintákat adunk a konfliktushelyzetek megoldására (humoros népi mondókák, mesék, rigmusok, helyzetelemzés). v Mindennapi tevékenységek során teret biztosítunk az önkifejezésre: a gyermek véleményének figyelembevételével, ötleteinek meghallgatásával, megvalósításával. v A szokás- és szabályrendszer keretin belül teret adunk a gyermek önérvényesítő törekvéseihez, hogy elképzeléseit megvalósíthassa. v Kapcsolatteremtő képességei formálásában figyelembe vesszük az eltérő kultúrájú családokból származó gyerek szokásait, a különbözőségek elfogadására nevelünk. v Támogatjuk az egymásra figyelést, az egymás iránti érdeklődést a barátságok, baráti kapcsolatok kialakulását, fejlődését. v Elősegítjük a gyermek szociális érzékenységének, én tudatának fejlődését. v Megalapozzuk a gyermek erkölcsi tulajdonságait (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség). v Elősegítjük akarati tulajdonságai (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat/szabálytudat) fejlődését. v A Jupiter óvodában a szociális erkölcsi normákat a magyar népmesék, néptánc, népdal – szülőföldhöz való kötődést - világán keresztül, a dramatizálás és bábozás eszközeivel helyi célunknak megfelelően kiemelten közvetítjük (jó-rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, lelkiismeretesség, a gyengébb védelme és segítése). v A Bordás és Szúnyog óvodában a mozgáson keresztül az akarati tulajdonságok önfegyelem, kitartás fejlesztését hangsúlyozottabban valósítjuk meg. Hagyományok, ünnepek, hagyományápolás v Óvodai ünnepeinket, hagyományainkat tevékeny tapasztalatszerzéssel tesszük élménnyé a gyermeknek, hogy örömmel emlékezzen vissza rá, s izgalommal várja, hogy újra átélhesse. v Ünnepekkel az összetartozás érzését alakítjuk, elősegítjük csoporton belül és a csoportok között.

12

Esemény és ünnepnaptár Magyar népszokásokon alapuló, a jelen kor értékeit is közvetítő óvodai hagyományok rendszere a Jupiter óvodában Jeles napok, népszokások Szüret

Mihály napi vásár

Farkas nap Márton nap András nap Adventi időszak

Miklós nap

Luca nap Sebestyén nap Farsangi időszak

Balázs nap Gergely nap Húsvét Szent György nap Társadalmi események, ünnepek Születésnapok Játszódélutánok Séták Március 15. Jupiter nap

Anyák napja Egészségnap Évzáró, nagyok búcsúzása

Tevékenységek gyümölcsmosás, előkészítés gyümölcssaláta, mustkészítés dió-, mogyorótörés közös éneklés, néptánc/táncház tallérok elkészítése vásári portékák készítése kirakodóvásár kialakítása vásári játékok eljátszása árusítás – vásárlás séta a „mi fánk” megfigyelése lehetőség szerint faültetés rétessütés libasor (gyerekek és felnőttek) közös népi játékok barátválasztó pogácsa sütése adventi koszorú készítése adventi naptár készítése hetente gyertyagyújtás karácsonyi ajándékok, díszek készítése Mikulás zsák megvarrása (nagyok) bábszínház (óvónők előadása) találkozás a Mikulással Lucázás, „kotyolás” Luca búza ültetése séta a „mi fánk” ébredésének megfigyelése kézműves tevékenységek néptánc táncház, kézműves tevékenységek, télkergetés első osztályos volt óvodásaink vendégül látása iskolába hívogató kézműves tevékenységek locsolkodás zöldágjárás – éneklés, népi játékok kincskeresés Tevékenységek köszöntés, ajándékozás kézműves tevékenységek gyermekek szülők közös játéka természetben tapasztalatszerzések zászló, kokárda készítése séta a Petőfi szoborhoz közös éneklés, mondókázás táncház kézműves tevékenységek mozgásos játékok kézműves tevékenységek sütemény készítése édesanyák köszöntése versenyjátékok zöldség és gyümölcs kínálása dal- és játékcsokor, táncos népi játékok (nagyok)

13

Szervezeti forma családokkal közös délutáni program csoportok közös óvodai programja

csoporton belüli program csoporton belüli, ill. csoportok közös óvodai programja csoporton belüli program csoporton belüli tevékenységek családok bevonása / játszódélután

csoportok programja

közös

óvodai

iskolásokkal közös óvodai program csoporton belüli program csoporton belüli, ill. családokkal közös délutáni óvodai program csoporton belüli program nagycsoportosok és iskolások közös programja csoporton belüli program/ játszódélután csoportok közös óvodai programja Szervezeti forma csoporton belüli program csoporton belüli családi program csoporton belüli program csoporton belüli program családokkal program

közös

délutáni

csoporton belüli program családokkal program családokkal program

közös

délutáni

közös

délutáni

Jeles napok, népszokások, társadalmi események, ünnepek a Zsongás óvodában Jeles napok, népszokások Gyümölcskarnevál Miklós nap Farsangi időszak Húsvét Zöldágjárás Társadalmi ünnepek

események,

Születésnapok Játszódélutánok a jeles napokat megelőzően Kirándulások Március 15. Bordás nap Anyák napja Egészségnap, sportdélután Gyermeknap Évzáró

Tevékenységek Gyümölcssaláta, mustkészítés, diótörés, közös éneklés, néptánc/táncház Mikulás érkezése, köszöntése, Óvodapedagógusok színháza, (dramatizálás) Kézműves tevékenységek, Télkergetés-Kiszézés Kézműves tevékenységek, locsolkodás Közös éneklés, játék

Szervezeti forma Közös családi program

Tevékenységek

Szervezeti forma

Ajándékozás, köszöntés Kézműves tevékenységek

Csoporton belüli program Csoporton belüli családi program

Természeti tapasztalatszerzés Zászló, kokárda, csákó készítés Séta a Petőfi szoborhoz a nagycsoportosokkal Kézműves tevékenységek, légvár, lovaglás, motorozás, tűzoltó autó Kézműves tevékenységek (ajándékkészítés) Édesanyák köszöntése Mozgásos ügyességi verseny

Hétvégi családi program Csoporton belüli program

Mozgásos ügyességi verseny, Légvár, motorozás Dal és játékcsokor, Nagycsoportosok búcsúztatása

Közös óvodai program Bölcsődések meghívása Csoporton belüli, közös óvodai program a családokkal

14

Közös óvodai és csoporton belüli program Közös óvodai és csoporton belüli program a családdal Csoporton belüli program Közös óvodai program

Közös családi program Csoporton belüli program Közös családi program Közös családi program

Jeles napok, népszokások, társadalmi események, ünnepek a Szúnyog óvodában Jeles napok, népszokások Adventi időszak

Miklós nap Farsangi időszak Húsvét Társadalmi ünnepek

események,

Bátor szúnyog-próba Lásd Módszertár Őszi zsibongó Lásd Módszertár Március 15. Egészség és mozgás hete Lásd Módszertár Anyák napja

Tevékenységek Koszorú készítése Hetente gyertyagyújtás Ajándékok, díszek készítése Kézműves tevékenységek a vásárhoz Adventi vásár Mikulás érkezése, közös verselés, éneklés Ajándékozás (egyéni, csoportos) Kézműves tevékenységek, Télkergetés Kézműves tevékenységek, tojáskeresés Tevékenységek

Szervezeti forma Csoporton belüli

Mozgásos, ügyességi versengések

Délelőtti óvodai program

Mozgásos, ügyességi versengések

Délutáni közös családi program

Zászló, kokárda, csákó készítés Lásd programterv

Csoporton belüli program Csoport/óvodai/közös családi program Csoporton belüli program

Családi kirándulások Ballagás

Kézműves tevékenységek (ajándékkészítés) Édesanyák köszöntése Kézműves és mozgásos tevékenységek Kézműves és mozgásos tevékenységek Lehetőség szerint légvár Lásd programterv Örömteli, együttes tevékenységek Nagyok búcsúztatása

Apák napja

Versenyjátékok

Szúnyog nap Gyermeknap/Szúnyog gála

15

Közös családi program Óvodai Csoporton belüli program Csoporton belüli program Csoporton belüli program Szervezeti forma

Óvodai program leendő óvodások meghívása Óvodai program

Hétvégi program a családokkal Csoporton belüli/családokkal közös délutáni program Óvodai program

Anyanyelvi nevelés feladatai v Meghitt helyzeteket biztosítunk a bizalmas, négyszemközti beszélgetésekre, és minden nap az udvarra menetel előtt „beszélgető kör” keretében teret adunk arra, hogy a gyermek élményeit megoszthassa csoporttársaival. v Kommunikációval, metakommunikációval, valamint testi kontaktussal gazdagítjuk és fejlesztjük a társas kapcsolatokat. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø A kialakított szokásokat betartja, a szabályokhoz alkalmazkodik. Ø Önállóan tud tevékenykedni. Ø Érdekli és meghallgatja mások mondanivalóját, elképzeléseit. Ø Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre a felnőttekkel és gyermektársaival. Ø Elfogadja társai különbözőségét. Ø Probléma esetén törekszik a megoldás keresésére. Ø Kialakult a kötődése szűkebb és tágabb környezetéhez. 3.4.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Célunk:

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A gyermeki érdeklődésre, kíváncsiságra építve az értelmi képességek, kreativitás fejlődésének elősegítése, fejlesztése.

Feladataink: v A beszédkapcsolatok kialakulásához nyílt, derűs légkört teremtünk, a gyermeket társai, felnőttek meghallgatására motiváljuk. v Feltétlen elfogadással, empátiával, figyelemmel támogatjuk a gyermek beszédfejlődését. v Beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel - javítgatás elkerülésével - fenntartjuk, ösztönözzük a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvét óvodapedagógus és az óvoda valamennyi dolgozójának modell értékű példamutató mintájával. v Megteremtjük a lehetőséget az anyanyelvi játékok gyakorlására, kijátszására, a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztés, nyelvi kifejező készség fejlesztése érdekében. v Hetente két alkalommal a játékidő végén beszélgető körben anyanyelvi játékokat szervezünk. v A gyermeket meghallgatjuk, ösztönözzük, hogy a környezetükben tapasztalható élményeikkel kapcsolatos gondolatait elmondja, érdeklődjön, bátran kérdezzen, a hallottakon tovább gondolkodjon. v Gondolatai nyelvi kifejezésében segítjük passzív szókincsének aktivizálását, példát mutatunk a helyes nyelvtani szerkezetek, megfelelő névutók, igekötők, igemódok alkalmazására. v Figyelmet fordítunk a tehetség gondozására, a nyelvi hátrányokkal küzdő gyermek felzárkóztatására. v Megvalósítjuk az anyanyelvi játékok gyűjteményének felhasználásával · a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet, · a szókincs (relációs és általános),

16

v v v v

v

v v

v

v

· folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség, · összefüggő beszéd, · a kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának fejlesztése egyéni bánásmóddal, differenciált képesség fejlesztéssel. Hozzásegítjük, támogatjuk a magyar nyelv megértésében, elsajátításában a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermeket. Együttműködünk a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A logopédus heti két alkalommal fejleszti az arra rászóló gyermeket; évente egy alkalommal szülői értekezletet tart annak szülőjével. A gyermek kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosítunk a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket élhet át, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti- és társadalmi környezetéről. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyben több megoldás kipróbálható, ösztönözzük az egyéni megközelítéseket. Ezzel kialakítjuk problémamegoldó gondolkodását, fejlesztjük kreativitását. Az érzékszervi tapasztalatszerzésben segítjük a különböző érzékszervek közötti átkapcsolás képességének fejlődését. Megfigyelőképességét, gondolkodási műveleteit a tapasztalatok folyamatos biztosításával, feldolgozásával segítjük. Élményeit, emlékeit felidézzük, ítéletet alkotunk, következtetéseket vonunk le. Törekszünk ara, hogy az ismeretben szegényebb, gondolkodási műveletekben lassabb vagy bizonytalan gyermeket is önálló felismerésekhez, sikeres megoldásokhoz juttassuk. A gyermek spontán szerzett tapasztalatait rendszerezzük, különböző tevékenységekben és természetes élethelyzetekben gyakoroltatjuk.

v Tehetséggondozást és felzárkóztatást valósítunk meg az értelmi készségek, képességek egyéni differenciált fejlesztésével.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø A problémahelyzetek megoldására ötletei vannak, örömet talál a gondolkodásban. Ø Korának megfelelő ismeretei vannak önmagáról, természeti- és társadalmi környezetéről. Ø Emlékeit, ismereteit felidézi, megfogalmazza. Ø Felismeri az egyszerű ok-okozati összefüggéseket. Ø Összefüggéseket talál a különböző érzékszervek észlelésével (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés). Ø Korának megfelelő ismeretei vannak önmagáról, természeti- és társadalmi környezetéről. Ø Emlékeit, ismereteit felidézi, megfogalmazza. Ø Felismeri az egyszerű összefüggéseket. Ø Összefüggéseket talál a különböző érzékszervek észlelésével (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés). Ø Ismeri a metakommunikációs jeleket. Ø Feladattudata, feladattartása kialakult. Ø Figyelmét tudja összpontosítani

17

„Ha a kisgyermek szabadon nyúl a tapasztalatokért, akkor átéli az életet.” /Bólyai Farkas/

4. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 4.1.

Játék

Célunk:

Az örömteljes, lelkiekben gazdag óvodai élet kialakításával a szabad játék elsődlegességének biztosítása a szocializációban, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-, lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása. Intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermek vágyainak, alkotó kedvének kibontakoztatása.

Feladataink: A szabad játék feltételeinek megteremtése v Elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális, interkulturális szemlélettel, kiegyensúlyozott, derűs, alkotásra ösztönző, együttműködő légkört teremtünk. v A játék önállóságát, önkéntességét, szabadságát (tevékenység, társ, hely, eszköz, játékötlet, elgondolás) biztosítjuk, támogatjuk az önmegvalósítást. v Minta értékű kommunikáció és metakommunikáció segítségével közvetítjük a közösségi élet és játék szokásait, normáit. v Megteremtjük a továbbjátszás lehetőségét. Alakítjuk annak tudatát, hogy a megkezdett játékot mindig tovább lehet folytatni, mindig fel lehet függeszteni. v A napirend kialakításában biztosítjuk, hogy összefüggő játékidő álljon a gyermek rendelkezésére. v Kellő időt biztosítunk a gyermek játékválasztásához, a játék elgondolások, ötletek megvalósításához, az eltérő játékigényeket figyelembe vesszük. v A nap folyamán a délelőtti és délutáni játékidőt és tevékenységet egyenértékűnek tekintjük. v A csoportszobában a belső teret tagoljuk – figyelembe vesszük a gyermekcsoport életkori-és nemek szerinti összetételét – a különböző jellegű játékok kibontakozása érdekében (közös vagy egyéni játékra alkalmas, nagyobb és intimebb, zajos vagy csendesebb tevékenységek tere). v A csoportszoba játszóhelyeinek terve: Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel). Mesesarok (nyugalmas hely, könyvekkel, bábokkal, dramatizáló eszközökkel, jelmezekkel, párnákkal, szőnyeggel). Építő – közlekedő játékok tere (különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal, közlekedési eszközökkel, terepasztalokkal, állatokkal, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközökkel. Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás helye (megfelelő eszköztárral, szerszámokkal, inspiráló anyagokkal). Kísérletező hely (természetes anyagokkal, felszerelésekkel, gyermek enciklopédiákkal, nagyítóval, mágnessel).

18

v v v v v v v v v

Énekes játékok tere (ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról). „Kincses láda” (érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz, takarók, szép anyagok). A terek rugalmas átalakíthatóságát, átjárhatóságát biztosítjuk, erre inspiráljuk a gyermeket – jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz, sajátos játékhelyzetekhez kapcsolódó tevékenységeknek megfelelően. Minden gyermekcsoportnak állandó játszóhelyet alakítunk ki az udvaron, saját homokozóval, szerepjátszáshoz-, sportos-, mozgásos játékokhoz szükséges eszközökkel. Lehetőséget biztosítunk a játszóterületek közötti átjárhatóságra. A füves, homokos, gumitéglás, aszfaltos részeken változatos egyéni játék lehetőségeket teremtünk meg (pl.: aszfalton krétarajz, füvön családjáték, sátorozás, kirándulás; gumitéglán kerékpározás, labdázás stb.). A játékeszközöket a gyermek életkorához, képességéhez, érdeklődéséhez, játékszükségletéhez igazítjuk és a jeles napokhoz, élményeikhez, elképzeléseikhez kapcsolódóan bővítjük. Figyelünk arra, hogy a játékeszközök esztétikusak, játékra hívóak legyenek. A játékeszközöket, tárgyakat biztonságos, de a gyermek számára elérhető helyre tesszük. A megfelelő, készen vett játékeszközök mellett helyet adunk a közösen készített eszközöknek, a sokféleképpen felhasználható természetes anyagoknak, szerszámoknak, a különböző családi kultúrák pozitív elemire emlékeztető tárgyaknak. Lehetőséget adunk az otthonról hozott játékok használatára.

A pedagógus játékbeli szerepe: v Tudatosan megengedő, támogató, biztonságot és bizalmat adó jelenlétünkkel biztosítjuk az indirekt irányítást. v Mintaértékű magatartással, kommunikációval, csoportra és egyénre szabottan formálandó szokások, szabályok, normák alakításával, hangsúlyozásával segítjük a társhoz, az együttes játék tevékenységekhez való pozitív kapcsolat alakulását. v Lehetőséget nyújtunk a gyereknek, hogy tapasztalási folyamatokon keresztül élje meg, képes a játékban megvalósítani elképzeléseit, ötleteit. v Figyelemmel kísérjük önálló elgondolásainak megvalósulását, pozitív visszajelzéssel támogatjuk kreativitását. v Lehetőséget biztosítunk az élmények kijátszására, feszültségek oldására, csak szükség esetén avatkozunk a játékába (önmagára v. másokra veszélyes tevékenység esetén). v A gyermeket játék elképzeléseinek megbeszélésére ösztönözzük, ha kéri, vagy szükséges segítjük elgondolását. v Biztosítjuk a szabad játék és játszótárs választáslehetőségét. v A gyermeket a társaktól, felnőttől kapott visszajelzésekkel, a csoport interakciós kultúrájának fejlesztésével segítjük, hogy érezze, mi zajlik benne, mire van szüksége, ezáltal megvalósulhasson önállósága, önkifejezése, önérvényesítéselése. v A közösségi élet és a játék szabályait közösen formáljuk, erősítjük a gyermeki véleménynyilvánítást és döntőképességet, különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire. v Nyomon követjük az egyes gyermek sajátos játékfejlődésének fokozatait, megfigyeljük, megismerjük képességeit: mi az, amit tud, ismer, amiben eligazodik, mi tartja ébren kíváncsiságát, felfedező kedvét. v Egyénre- és csoportra szabott fejlesztési feladatokat tervezünk és a megvalósításban elsősorban indirekt módszereket alkalmazunk (pl.: társas kapcsolatok formálása, az együtt működés-, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményező készséggel-, önértékeléssel-, önérvényesítés-, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok).

19

v Figyelünk, hogy mikor van szüksége a gyermeknek arra, hogy egyedül magában játszhasson, vagy mikor igényli a felnőtt részvételét (együtt játszás vagy segítség céljából). v A szülők szemléletét formáljuk, a szabad játék elsődlegességére, fontosságára hívjuk fel a figyelmet (beilleszkedési időszak, szülői értekezletek, fogadó órák játszódélutánok alkalmával). v A nevelést segítő munkatársakkal folyamatos megbeszélésekkel, egyeztetésekkel, véleménycserével alakítjuk az együttműködést. Gyakorlójáték: v A játékeszközök rakosgatása közben a gyermek megismeri a tárgyak különböző tulajdonságait, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó „aha” élmény sokféle felfedezési lehetőséget tartogat számára. Ez az örömszerzés ad alapot a cselekvés többszöri megismeréséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. v A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális: · Mozgásos gyakorlójáték: amikor a gyermek a játékos mozgást ugyanabban a formában ismételgeti (testrészek megismerése, adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, nagy mozgások fejlődése). · Manipulációs gyakorlójáték: amikor a gyermek építőelemeket rakosgat egymásra, egymás mellé, autót húzogat, homokot öntözget, keverget, firkál, sarat vagy agyagot gyurkál (szem-kéz koordinált mozgásának, tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása lehetséges, erőteljesen fejleszti a finommotorikát is). · Verbális gyakorlójáték: amikor egy-egy szótagot, szót, vagy dallamot, mondókát, verstöredéket, dalrészletet, felnőttől átvett szófordulatokat ritmikusan ismételget. Nagy örömet talál a „halandzsa” szövegek kialakításában is (ritmusérzéket fejleszt, nagy jelentősége van a beszédgátlások, megelőzésében). Szimbolikus játék: v A gyermeknek lehetősége van a funkció gyakorlására, mely során feszültségek feloldása, ellazulása, örömszerzése jár mindaddig, amíg az újdonság erejével hat. Együtt jár az „én csinálom, én idézem elő” örömével (pl.: babasétálgatás, addig gombol, míg minden gombot gyorsan be tud gombolni). v A vágyteljesítés öröme, amely olyan örömszerzést jelent a gyermek számára, mely abból adódik, hogy kívánsága nem mindig teljesülhet a valóságban. A játékban teljesíti vágyait, hiszen benne minden lehetséges, így örömszerzés hatja át (pl.: babájának négygombócos fagyit vesz a játékban, míg Ő csak egy gombócot ehet). Szerepjáték: v A szerepjáték során a gyermek úgy tesz, mintha más valaki vagy valami volna, megjelenít személyeket, tárgyakat. A szereppel azonosulva játszik el valamit, ami hasonló az igazihoz, de tartalmazza a vágyait, az örömeit, a feszültségeit, a fantáziáját. v Segítjük a gyermeket önállóságának érvényesülésében, a játék megszervezésében, a téma megválasztásában, a szerepek kiosztásában, a szereplők közötti viszonyok életre keltésében. v A gyermek eljátssza a valóság általa érdekesnek, érzelmileg közel álló, fontosnak tartott, átélt mozzanatait. v Megjelenik a társ igény, az együttműködés képessége, szituáció vállalása partnerrel. v A szerepjáték fő sajátossága, hogy a társas érintkezést fejleszti.

20

Bábozás, dramatizálás: v Mese, vers élményeit a gyermek szívesen eljátssza, dramatizálja. v Lényegében szerepjáték, melyben szárnyalhat a képzelete, működhet a fantáziája, érzelmei szabadon megnyilvánulhatnak. v A bábozás során gyermek azonosul a bábu által felvett szereppel, eljátssza, megfogalmazza vágyait, sérelmeit, gondolatait, félelmeit. A báb mögé el lehet bújni, így könnyebb megnyilvánulni, és közben ezt nem kell a gyermeknek nyíltan vállalni. Barkácsolás: v Különböző anyagokból új tárgyakat új alkotásokat készít, elsősorban a játékához vagy pusztán csak a játék örömére. Konstruáló játék: v A gyerek környezete tárgyainak, eszközeinek kombinatív felhasználásával alkotásokat hoz létre, annak öröméért. Feltételezi a találékonyságot, ötletességet, problémamegoldó gondolkodásra, cselekvésre való késztetést. Szabályjáték: v Olyan játékok lehetőségét teremtjük meg, amely szabályai betarthatók és, önállóan is kezdeményezhetőek. Anyanyelvi nevelés: v Tudatosan megengedő, támogató, biztonságot adó jelenléttel, nyugodt légkör teremtésével a játék közösen elfogadott normáinak közvetítésével motiváljuk a gyermek beszéd kedvét, közlésvágyát. v A gyermeki verbális- és metakommunikációs, jelzéseket, kérdéseket értő figyelemmel fogadjuk, játszótársként, nyelvi kifejezésmintákat adunk. v Verbális ismeretekkel, fogalomalkotás segítségével támogatjuk a gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek megjelenését. v Mintaadással segítjük a szóbeli kapcsolatteremtést. Beszédalkalmakkal kihasználjuk az új szavak, fogalmak megértetésének lehetőségét. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø Önállóan választ játékot Ø A megkezdett játékban kitartó Ø Ismeri és betartja a játékok szabályait. Ø Ismeri és játszik népi játékokat. Ø Szívesen részt vesz mozgásos játékokban Ø Talál elgondolásának megfelelő játszótársat, vele együtt működik Ø A felmerülő akadályok legyőzésére megoldásokat keres, szükség esetén segítséget kér. Ø A játékban való kommunikációja érthető, kulturált. Ø Saját és társai alkotásira vigyáz. Ø A rendelkezésére álló teret játéktevékenységéhez igazítja.

4.2.

Verselés, mesélés

Célunk:

A verselés, mesélés megszerettetése, a magyar gyermek költészet, a népi dajkai hagyományok, a klasszikus és a kortárs irodalmi anyag alkalmazásával a gyermek irodalmi ízlésének formálása.

21

Feladataink: v Minden csoportban mesesarkot alakítunk ki, mellyel nyugodt, elkülönült helyre elvonulhat a gyermek mesekönyvet nézegetni, mesét hallgatni, bábozni. v Biztosítjuk a bábokat, a tanult versek felidézését segítő képeket, képi- és szövegvilágában egyaránt igényes, korának megfelelő mesekönyveket. v A mesehallgatáshoz nyugodt, intim légkört, személyes kapcsolatot teremtünk. v ismétlődő szokásokat alakítunk ki. v Az irodalmi anyagot elsősorban a magyar népmesekincsből és népi rigmusokból, valamint a klasszikus és kortárs irodalmi művekből válogatjuk a gyermek életkorának és az adott évszaknak, ünnepkörnek megfelelően. Ø 3 - 4 évesek: 5-6 mondóka, 4-3 verset (4-8 soros) ismételgessenek, Ugyanennyi vers hangozzék el csak meghallgatás céljából. 10-12 alkalommal tervezzen az óvodapedagógus új mesét: 5-6 állatmese, 1-2 kortárs mese, 2-4- klasszikus mese. A tevékenységek 5-7 perc időtartamú legyen. Ø 4 - 5 évesek: 2-3 kiolvasó, 6-5 rövid vers (8-10 soros), ugyanennyi vers meghallgatás céljából. 10-12 alkalommal új mesehallgatás - ebben legyen néhány 2-3 részből összekapcsolódó mese is - : 5-6 magyar népmese, 1-2 kortárs mese, 2-4 klasszikus mese. Építse be az óvónő az éves anyag elrendezésében az előző évben megismert mesék ismétlését. Ø 5 – 6 – 7 évesek: 4-5 kiszámoló, 6-8 vers (10-12 soros). 15-20 alaklommal új mesehallgatás: 10-14 magyar népmese, 1-2 kortárs mese, 4-6 klasszikus mese. Építse be az óvónő az éves anyag elrendezésében az előző évben megismert mesék ismétlését. v Bábozási lehetőségek megteremtésével biztosítjuk az indulati tartalmak, a szorongások kijátszását, a bábok bőrébe bújt kisgyerek feszültségének oldását. v Szemléletes, képszerű mese-, vers-, mondókamondásunkkal, verselésünkkel, metakommunikatív eszközeinkkel élményt adunk és segítjük a gyermek nyelvi kifejező módjának színesedését. v Irodalmi élményt nyújtó előadásmódunkkal, a hangulat átélésével segítjük, erősítjük az erkölcsi tartalmakat, a belső képeket, az indulati élményeket. v A népmesékben hordozott népi igazságok, tanulságok erkölcsi tartalma „életvezetési tanácsok” átadásával segítjük a gyermek eligazodását az őket körülvevő világban. v Az irodalmi anyagban helyet kapnak a magyar költők gyermekeknek való, népköltészeti ihletésű, vagy eredeti játékötletet tartalmazó versei és a vidám, groteszk, humoros versek is figyelembe véve a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozását. v Hetente 2-3 alkalommal tervezünk kezdeményezett tevékenységet. v Csodákkal és az átváltozásokkal telített, az ok-okozati kapcsolatokat feltáró mágikus világkép megláttatásával, a meséléssel ráébresztjük őket a mélyebb értelemben vett realitásra. v Naponta mesélünk, ill. bábozunk. v Természeti jelenségekkel, állatokkal, növényekkel való találkozás alkalmait kapcsolódó versekkel, mondókákkal színesítjük.

22

v A természetesen adódó élethelyzetekben alkalmazzuk a mesékből, versekből, mondókákból már jól ismert nyelvi humort. v Felhasználjuk a mesemondás megnyugtató, álomba ringató szerepét a pihenés megkezdésekor. v Természetes élethelyzetekben ölbeli játékokat játszunk a kisebbekkel. v Jelmezekkel, fejdíszekkel segítjük a dramatikus elemek spontán megjelenését a játékban. v Lehetőséget teremtünk a gyermek szereplési vágyának kielégítésére, az ismert versek, mesék mozgással történő kifejezésére, ill. az ábrázolással való kombinálására. v A gyermeki önkifejezés fejlődését segítjük a saját vers- és mesealkotásra ösztönzéssel, annak ábrázolással való kifejezésére, dramatizálással, bábozással, mozgással és tánccal (pl. megkezdett mese befejezése, mese kiegészítése, a gyermek meséje 1-1 mesehősről). v Mikulás napra az óvoda dolgozói közös bábelőadással vagy dramatizálással lepik meg a gyermeket. v A Szúnyog óvodában utolsó gyertyagyújtás napján az óvodapedagógusok műsorral készülnek. v Ünnepeink, jeles napjaink verseit, népi mondókás játékait az óvodába járó összes gyermeknek megismertetjük, mert ez képezi alapját a közös óvodai ünnepeken való együttjátszásnak. Az anyanyelvi nevelés: v Az irodalmi élményekhez kapcsolódó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazásával (dramatizálás, bábjáték, meseprodukció, képolvasás, anyanyelvi játékok) segítjük a gyermek anyanyelvi fejlődését. v Mintát adunk a helyes artikuláció, a beszédtempó, beszédkészség, metakommunikáció, szünettartás, a ritmus, a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a helyes nyelvtani struktúra, a verbális és a nem verbális jelzések alkalmazására, az interakciók megjelenítésére. v Anyanyelvünk gazdagságának kihasználásával, a népi mondókák, gyermekversek, mesék olvasásával, mondásával, a beszédészlelés-, megértés, reprodukció fejlődésének, a szókincs bővítésének lehetőségét biztosítjuk. v A természetesen adódó élethelyzetekben alkalmazzuk a nyelvi humort és az anyanyelvi játékot. v Kihasználjuk a hangutánzó szavak, hangcsoportok ismételgetésére alkalmas szituációkat (pl. repülő-, vonat-, sziréna-, kutya hangja stb.). A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø Szívesen hallgat mesét, verset Ø Felidézi a hallott szöveget, rigmust Ø A hallott mesék egy-egy motívumát eljátssza, v. elbábozza. Ø Követi a folytatásos mesék történetét. Ø Ismeri és betartja a meséléshez kapcsolódó szokásokat. Ø Képes önállóan megfogalmazni rövid, kitalált történeteket. Ø Összefüggő mondatokban mesélni a képekről. Ø A mesekönyvekre, bábokra vigyáz.

23

4.3.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Célunk:

A zenei érdeklődés felkeltése, zenei ízlés formálása. Zenei képesség, ritmus, éneklés, hallás, mozgás, zenei kreativitás alakítása.

Feladataink: v A csoportszobában és az udvaron helyet biztosítunk a gyermek spontán körjátékozásának és megfelelő teret alakítunk ki a szervezett zenei tevékenységeknek csoportszobában és az udvaron. v A zenéléshez használt eszközök, fejdíszeket, ritmushangszereket, a gyermekek által is készített egyszerű ritmushangszereket, egyéb kellékeket a gyermek számára elérhető helyen tartjuk. v A felnőtt minta spontán utánzásával a gyermek éneklési készségét, ritmusérzékét, hallását, belső hallását, zenei emlékezetét, tempóérzékét; a táncos mozgást, a térformák alakításának képességét fejlesztjük. v A zenei képességek fejlesztésében tekintettel vagyunk a csoport életkori megoszlására, egyéni fejlettségekre, valamint az eltérő fejlődési ütemű gyermekre. v A közös éneklés öröme mellett ösztönözzük a zenei kreativitás kibontakozását: ritmus, szöveg-, dallamvariációk, mozgás rögtönzése zenére – egyéni fejlesztés, tehetséggondozás. v Megfigyeltetjük, megismertetjük a gyermekkel a környezetében előforduló beszédhangokat, zörejeket, zajokat. v A gyermek szabadon bekapcsolódhat és önként is választhat dalos játékot. v Minden nap zenei élményhez juttatjuk a gyermeket az alábbiakból választva: ölbeli játékokkal, dúdolgatókkal, énekes játékokkal, tánccal, mondókázással. v Utánozható mintát nyújtunk a természeti jelenségekhez kapcsolódó énekelgetésekre. v Biztosítjuk a gyermek igényéből kiinduló zenehallgatást, éneklést, jeles napokhoz, ünnepeinkhez kapcsolódóan az óvoda egész gyermekközösségével közös éneket, táncot, a mindennapokban a hangszerekkel való ismerkedést, ritmusjátékokat. v A korosztálynak megfelelő hangkészletű, ritmusú dalokat az adott évszaknak, ünnepkörnek megfelelően tervezzük, bővítjük. v A Szúnyog óvodában a gyerekek részére esetenként irányított zenei játékokat szervezünk. v A zenei anyagot elsősorban a magyar néphagyomány gyermekjátékaiból, valamint a klasszikus és kortárs zeneszerzők művészeti alkotásaiból válogatjuk, figyelembe vesszük a gyermek nemzetiségi, etnikai, kisebbségi hovatartozását. v Az ének, zene, énekes játékok törzsanyagot a következők szerint válogatjuk össze: Ø 3-4 évesek: 5-6 mondóka (2-4 motívum), 10-14 gyermekdal/énekes játék/műdal (8-12 ütem/4-6 motívum), 3-4 (5) hang hangterjedelem, ritmus: negyed-nyolcad váltakozása, a zenehallgatás anyagát különböző jellegű egyszerű népdalok, műdalok, énekes-, vagy hangszeres előadások alkossák, játékformák: körforma (álló, elinduló), ismétlődő játékos mozdulatok. Ø 4-5 évesek: 4-5 mondóka (4-6 motívum), 15-23 gyermekdal (3-4 műdal; 10-12 ütem), 3-6 hang hangterjedelem, ritmus: negyed-nyolcad váltakozása, megjelenhet a szünet és a szinkópa, zenehallgatás: magyar- és más népek dalai, a világ zenei irodalmából válogatott énekes- és hangszeres műzene is szerepeljen,

24

játékformák: párválasztó, sorgyarapító, szerepcserék, körjátékok, kör, csigavonal, hullámvonal, utánzó mozgás, Ø 5-6-7 évesek: 3-4 mondóka (6-12 motívum), 20-26 gyermekdal (5-6 műdal; 12-18 ütem), 3-6 hang hangterjedelem; halk-hangos különbség, hangszín felismerés, ritmus: egyenletes lüktetés, dalritmus érzékeltetése, tempóváltás, gyors-lassú érzékeltetése, esztétikus mozgás; dallambújtatás, zenehallgatás: magyar- és más népek dalai, a világ zenei irodalmából válogatott énekes- és hangszeres műzene is szerepeljen, játékformák: párcsere-, hidas-, kapus-, fogócska-, sorgyarapító-, fogyó játékok A bázis óvoda helyi sajátos kiemelt feladatai: v Népdalokon, népi dalos játékokon keresztül, népünk ősi kifejezés világának, hagyományainak, nyelvének, a jeles napok hangulatának tükröztetése. v A közös éneklést és a mozgás örömét átélő, zenét szívesen hallgató személyiségek formálása. v Népi viseletre jellemző kellékeket: pörgős szoknyát, pártát, mellényt, kalapot használunk a hagyományápoláshoz kötődő napokon, néptáncoláskor. v A jeles napokhoz kapcsolódóan biztosítjuk, hogy a gyermek találkozzon népzenészekkel, népi hangszerekkel. v Az ünnepkörökhöz igazodva, de kiemelten a szüreti- és a farsangi időszakban mindennap hallgatunk népzenét, szervezünk néptáncot. v A népi dalos játékok közvetítésével viselkedési formákat örökítünk át. v A néphagyományokból átvett dalos-, dramatikus elemek felhasználásával mintát nyújtunk az egymás közötti kapcsolat helyes működtetésére. v Ölbeli játékokkal, mondókázással (a népi mondóka ritmusára ringatja, hintáztatja kedvenc babáját, vagy a ritmusjáték során tapsol, táncol, dalol) formáljuk az érzelmeiket, közösségi kapcsolatokat. v Közös zenei élmény átélésével, együtt énekléssel segítjük a gyermek beilleszkedését, szociális fejlődését. v A magyar népdalokkal, érzelmi töltetű előadásmódokkal emberi érzelmeket közvetítünk: öröm, harag, bánat stb.. v Néptánccal fejlesztjük ritmusérzéküket, a térirányok érzékeltetését, az egymásra figyelést, mozgásuk összerendezettségét. v Az óvodapedagógusok zenei műveltségének fejlesztésére gondot fordítunk, fejlesztjük dal-népdal és népi játék ismeretünket, hangszer, és néptánctudásunkat.

A tagóvodák helyi sajátos kiemelt feladatai: v A zenei tevékenységek által koordinált mozgás kialakítása. v Mozgásfejlesztés az ének-zenében, énekes játékokban a fejlesztő program módszereinek alkalmazásával a mozgásfejlesztés részletes anyagát tartalmazó gyűjtemény alapján. Az anyanyelvi nevelés: v A dalok, az énekes gyermekjátékok dallama, ritmusa és szövege egységet alkot, a kettő együttes hatásával fejlesztjük a gyermek anyanyelvi fejlődését, a beszédszervek koordinált mozgását.

25

v A beszédhangok helyes kiejtését, az egyes hangok tiszta megformálását, hangsúlyozását, hanglejtését, dallamát példamutatással, gyakoroltatással formáljuk. v A természetes játékhelyzetekben (felelgetős játékok) egyéni megszólalásra teremtünk lehetőségeket A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø Ø Ø Ø Ø

Szívesen énekel, mondókázik, táncol. Képes felismerni, felidézni ismert dalokat, mondókákat. Az egyenletes lüktetést érzi és érzékeltetni tudja. Képes a ritmus érzékeltetésére. Felismeri, és ki tudja fejezni a magas-mély, gyors-lassú, halk-hangos közötti különbségeket Ø Megkülönbözteti és felismeri az eltérő zörejhangokat és társai hangját. Ø Fel tudják venni az együttes mozgás ritmusát.

4.4.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Célunk:

A gyermeki élmény, belső kép gazdagítása, a saját formanyelv, alkotó-, alakító önkifejezés fejlődésének elősegítése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság és fogékonyság megalapozása. Esztétikai érzékenység fejlesztése, igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, az esztétikus környezet alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Fő feladataink: v Az ábrázoló tevékenységeknek biztonságos, elérhető, állandó helyét természetes fény közelében, jól megközelíthető munkaasztallal, nyitott tároló polcokkal alakítjuk ki a csoportszobában. v A nyitott polcokon a tevékenység eszközeit kínáljuk a gyermek számára: gyurma, ceruza, festék, zsírkréta, marokkréta, olló, papírok, fonalak, ragasztó, természetes anyagok, stb. v A gyermek által gyűjtött anyagok (termények, dobozok, flakonok, stb.) időszakos jelleggel szintén elérhetőek. v Kialakítjuk a festés, rajzolás, mintázás, barkácsolás szokásait az eszközök használatával és rendben tartásával, környezetük rendjének helyreállításával kapcsolatban (festés, gyurmázás utáni kézmosás, vágás után a hulladék összegyűjtése). v Lehetővé tesszük, hogy kész műveiket a csoportszobában, az öltözőben, a folyosón társaik, szüleik is láthassák; ezáltal is alakítjuk bennük egymás alkotásainak megbecsülését. v Az udvaron is lehetőséget nyújtunk a változatos vizuális tevékenységekre a gyermeki igényre alapozva: Ø gyurmázás, agyagozás, festés, krétarajzolás, vágás; papírok, fonalak, ragasztó, természetes anyagok használata, kavicsból képek készítése stb. Ø az őselemek megtapasztalása, pl.: föld - homokból sár, vagy kép készítése; víz - hó festése, különböző alakzatok létrehozása, eső gyűjtése; szél ereje – forgók készítése. v Vizuális tevékenységeiben a gyermek érzelmeit, feszültségeit kifejezheti. v Az alkotó folyamatok kibontakoztatását inspiráljuk. v Megerősítjük a gyermekben azt az érzést, hogy úgy jeleníthet meg műveiben, ahogyan ő látja környezetét. Ezzel egyéni látásmódjuk, újszerű ötleteik megjelenését ösztönözzük.

26

v Alkotásaik témájának gazdagításához, a természet szépségeinek felfedeztetésével, beszélgetésekkel, közös cselekvésekkel (természetbeni séták, galérialátogatás) törekszünk a rendszeres élményháttér biztosítására. v Tudatosan szervezünk olyan tevékenységeket, ahol a gyermekek egymásra figyelve, egymás ötleteire építve közösen hozhatnak létre alkotásokat. v A csoportszobában és a csoportszobán kívül esztétikus környezetet teremtünk a természetes anyagokból a gyermek által készített eszközök felhasználásával, az évszakokhoz, az ünnepkörökhöz igazodó dekorációval. v Ösztönözzük a szülőket, hogy otthon is becsüljék meg, segítsék gyermekük vizuális tevékenységét. v Mindkét óvodában megismertetjük a népi kismesterségek technikáit, anyagait, hogy megvalósíthassa elképzeléseit: tojásfestés, szövés, varrás, fonás; és azok gyakorolására lehetőséget biztosítunk. A Jupiter óvoda helyi sajátos kiemelt feladatai: v Megismertetjük a gyermekkel a természetes anyagokat: csuhéj, fonal, viasz, termések és felhasználásához kapcsolódó technikákkal: körmöcskézés, szövés, varrás, fonás, batikolás. nemezelés, tojásfestés, baba és bábkészítés. A Bordás óvoda helyi sajátos kiemelt feladatai: v Az ábrázolási tevékenységek által koordinált mozgás kialakítása. v Mozgásfejlesztés a rajzolásban, mintázásban, kézimunkában a fejlesztő program módszereinek alkalmazásával a mozgásfejlesztés részletes anyagát tartalmazó gyűjtemény alapján. A Szúnyog óvoda helyi sajátos kiemelt feladatai: v Az egyéni elképzelések, a kreativitás támogatása párhuzamosan sokféle technikai lehetőség felkínálásával (pl.: tojásfestés, varrás, nemezelés, bábkészítés, termések ragasztása stb.). Az anyanyelvi nevelés: v A vizuális tevékenységhez kapcsolódó spontán beszéd formáit fejlesztjük: megszólítás, szándéknyilvánítás, szókincsbővítés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése. v Minden gyermekben felkeltjük a közlés igényét és segítjük empatikus beszélgetésekkel, hogy a benne kialakult gondolati, érzelmi, indulati tartalmakat meg tudja fogalmazni vizuális nyelven is. v Jól irányzott kérdéseinkkel éreztetjük a gyermekkel, hogy önállóan dönthetnek a tevékenységekről. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø Örömét leli a vizuális tevékenységekben. Ø Egyéni módon jeleníti meg élményeit. Ø Egyszerű térábrázolásra képes. Ø Emberábrázolása részletező, egyszerű cselekményeket kifejez. Ø Ismeri és alkalmazza a különböző technikákat (hajtogatás, vágás, tépés, ragasztás, varrás, csomózás, viaszolás). Ø Finommotorikája fejlett. Ø Ceruzafogása, vonalvezetése biztos. Ø Ecsethasználata megfelelő.

27

4.5.

Mozgás

Célunk:

A harmonikus testi-lelki fejlődés elősegítése, rendszeres egészségfejlesztő testmozgással. A természetes mozgáskedv megerősítése, a mozgás megszerettetése. A gyermek testi képességeinek, fizikai erőnlétének mozgásos készségek, képességek fejlesztésével az összerendezett, harmonikus mozgás kialakítása.

Feladataink: Feltételek biztosítása: v Szellőztetéssel, terem átrendezéssel, eszközök biztosításával kialakítjuk a mozgásra inspiráló tiszta, egészséges, biztonságos, jó levegőjű környezetet (portalanítás, padló nedves ruhával való feltörlése). a csoportos dajkával együttműködve. v Nyáron az udvart fellocsoljuk. v Kellemes, nyugodt légkört biztosítunk a mozgásos tevékenységekhez. v Megfelelő, változatos eszközöket biztosítunk a mindennapokban. v A sporteszközök kiválasztását a gyermek életkorához, egyéni fejlettségéhez és a csoport összetételéhez igazítjuk. v A baleset-megelőzés érdekében kialakítjuk az eszközök elővételének, használatának és elrakásának szokásait. v Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján tornával, játékos mozgásformákkal az alábbiak szerint: A Jupiter óvodában: Ø Az irányított mozgásos tevékenység az alábbiak szerint történik: · bontott csoportban, koruk és egyéni képességük figyelembevételével heti egy alkalommal kötelezően. · 6-7 éveseknél heti egy alkalommal úszás. Ø Spontán vagy szervezett formában minden csoportban szervezünk naponta egyszer 10-20 perces időtartamban a délelőtt folyamán elsősorban mozgásos játékokkal, gimnasztikai gyakorlatokkal, futó-, fogó-, versenyjátékokkal a nagymozgások és a térészlelés fejlesztését segítőmozgásos játékokkal. A Zsongás óvodában: Ø Az irányított mozgásos tevékenység az alábbiak szerint történik: · 3-4-5 éveseknél heti két alkalommal kötelezően, · 6-7 éveseknél heti egy alkalommal kötelezően, valamint egy alkalommal úszás. Ø Spontán vagy szervezett formában minden csoportban szervezünk naponta egyszer 10-20 perces időtartamban a délelőtt folyamán elsősorban mozgásos játékokkal, gimnasztikai gyakorlatokkal, futó-, fogó-, versenyjátékokkal a nagymozgások és a térészlelés fejlesztését segítőmozgásos játékokkal. A Szúnyog óvodában Ø Az irányított mozgásos tevékenység az alábbiak szerint történik: · bontott csoportban, egyéni képességük figyelembe vételével, heti egy alkalommal kötelezően, · lehetőség szerint 5-6-7 éveseknél 10 alkalommal úszás szervezése. Minden csoportban délelőtt 15-20 perc időtartamban szervezünk mozgásos játékokat, prevenciós gyakorlatok beépítésével, lehetőség szerint a szabadban.

28

v v

v v

A Szúnyog óvodában a gyermekek mozgáskészségét évi 2 alkalommal felmérjük. 1. alkalom: 3-4 éveseknél október vége; 5-6 éveseknél szeptember vége; 2. alkalom: május vége. Ezek figyelembe vételével a szervezett mozgásfejlesztést, a testi képességek fejlesztését 4 fő feladat köré csoportosítva valósítjuk meg a Módszertani útmutató mozgásfejlesztő programjának alapján és Pappné Gazdag Zsuzsanna köteteinek felhasználásával. Az időjárás függvényében a mindennapos és a testnevelés foglalkozásokkal a szabadban szervezzük. Az udvar talaj- és domborzati viszonyai (homok, fű, gumitégla, aszfalt), beépített lehetőségei (padok, telepített játszótéri eszközök, mászókák, homokozók) segítségével változatos mozgásformákat biztosítunk az erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság fejlesztésére. Az udvaron labdák, karikák, roller, kerékpár, ugráló kötél, akadálypálya, stb. – az időjárástól függően – minden nap elérhetőek a gyermek számára. A mindennapi mozgás lehetőségeit havi rendszerességgel színesítjük sétákkal, melyek során életkoruknak megfelelően fokozatosan növeljük az időt és a távolságot (nehézségi fok).

Mozgásos készségek, képességek fejlesztése a mindennapos mozgásban és a testnevelési foglalkozásokon v Fejlesztjük a gyermek testi képességeit mozgásigénye, egyéni fejlettsége, képességei, terhelhetősége megismerésére alapozva. v A kisebbeknél elsősorban a nagymozgások (járás, futás, kúszás, mászás), a nagyobbaknál szem-kéz koordináció, egyensúlyérzék, testséma, térészlelés fejlesztésre törekszünk. v Testtartás javító speciális gyakorlatokkal rendszeresen kiegészítjük a gimnasztikát: kéz és lábujjakat segítő-, lábboltozatot-, gerincoszlopot erősítő feladatokkal. v A mozgásos tevékenységek közben megnevezzük a különböző testrészeket, segítve ezzel énképük kialakítását, illetve a testséma fejlődését. v A mozgásokat különböző irányban végezzük, különböző formákat mozgunk be, hogy ezzel is fejlesszük a térbeli viszonyok felismerésének képességét és a helyzetfelismerést. v A szervezett mozgásos tevékenységeken (a tornán) olyan gyakorlatokat végeztetünk, amelyek egészséges erőfeszítést és terhelést biztosítanak a gyermek számára (csúszás, kúszás, mászás, átbújások, függeszkedések, kötélmászás, ugrások, egyensúlyozó gyakorlatok, gurulások, irányváltoztatások), s befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, ellenálló képességét, és az egyes szervek teljesítőképességét. v A mozgásos játékokban gondot fordítunk a gyermek akarati tulajdonságainak fejlesztésére: kitartás, szabálytudat, együttműködés, küzdeni tudás, egészséges versenyszellem stb. Elsősorban kooperatív játékokat alkalmazunk a hagyományos versenyjátékok mellett. v A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önakaratuk, együttműködő- és tolerancia képességük. Eközben lehetőséget biztosítunk különböző viselkedésminták megtapasztalására. v A közös örömmel végzett mozgás közben tágítjuk, formáljuk a gyermek társas kapcsolatait, kialakítjuk a társra figyelés szokásait. v Modellt és gyakorlati segítséget nyújtunk egy-egy mozgásforma végrehajtásánál. v Differenciált feladatadással motiváljuk az aktív részvételt és elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a képességének, bátorságának legmegfelelőbb mozgásos tevékenységet. v A differenciálást megvalósítjuk abban, hogy kis lépéseket tanítunk, a segítségadás módját váltogatjuk, többszöri gyakoroltatásra, ismétlésre adunk alkalmat, biztosítjuk

29

az eszközök választását, nehezített gyakorlatok végeztetését, elősegítjük a tehetséggondozást és hátránykompenzálást. v Mindkét óvodában a következő szakirodalmak felhasználásával valósul meg a szervezett mozgásfejlesztés: Ø Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Ø Pappné Gazdag Zsuzsanna: Tartásjavító-, izomerősítő- és nyújtó-, valamint mozgásügyességet fejlesztő gyakorlatok óvodások és ált. iskolások számára Ø Gaál Sándorné – Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában v A tagóvodában Porkolábné dr, Balogh Katalin Komplex prevenciós/korrekciós mozgásprogramja alkalmazásával valósul meg a szervezett mozgásfejlesztés. Az anyanyelvi nevelés: v A mozgásformák megnevezésével, a szókincs, az elvont gondolkodás, keresztcsatornák fejlődésével elősegítjük a mozgásos tapasztalatok beépülését. v Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulását támogatjuk.

a

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø Mozgáskoordinációja összerendezett Ø Testséma ismerete megbízható Ø Teste arányosan fejlett, teherbíró Ø Szívesen mozog, tornázik. Ø Mozgását szándékosan irányítani képes. Ø Alkalmazkodik társai mozgásához, tempójához, irányához. Ø Kialakult önbizalma a mozgásos játékokban. Ø Egészséges versenyszelleme kialakult. Ø Ismeri az alapvető téri irányokat és képes azt mozgásában alkalmazni. Ø A különböző tornaszereken kreatív mozgásokat végez. Ø Biztonságosan használja a különböző eszközöket.

4.6.

A külső világ tevékeny megismerése

Célunk:

A szűkebb- és tágabb környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása, tapasztalatok szerzése a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékeiről. A magyar néphagyomány a szülőföld érétkeinek, szeretetének, védelmének megalapozása. A környezet megismerés közben a gyermek matematikai tartalmú tapasztalatainak gazdagítása.

Feladataink: v Folyamatos- és alkalmi megfigyeléssekkel lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy felfedezze környezetét, amely a környezetben való biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges. v A tervezés középpontjában lehetőség szerint a külső világ tevékeny megismerése áll, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításával, rugalmasan támaszkodva a Heti terv minták- gyűjteményre. v A természetben élőben, a gyermek közvetlen környezetében biztosítjuk a megfigyeléseket és tapasztalatok, élmények szervezésének lehetőségeit:

30

Ø Ø Ø Ø

v

v v v v v

v

v v v v

v

v v

madáretetőt készítünk, etetjük a madarakat, kísérleteket végzünk vízzel, hóval, jéggel, gondozzuk a csoportszoba- és a kiskert növényeit, az évszak adta lehetőségek szerint bővítjük az élősarkot, a gyermekkel (közvetve a családdal) közösen gyűjtjük a terméseket, terményeket. Rendszeresen szervezünk élményszerző sétákat: Ø megláttatjuk a természet szépségeit, Ø megfigyeltetjük a kiskertben lévő növények fejlődését, Ø kiválasztjuk és évszakonként megfigyeljük a „mi fánk” változásait, Ø megismertetjük a kertes házaknál fellelhető házi állatokat, Ø felfedeztetjük az évszakok és az emberek tevékenységeinek összefüggéseit, Ø megismertetjük a gyalogos közlekedés szabályait Ø megismertetjük a közlekedés eszközeit, a járműveken való viselkedés szokásait Ø különböző évszakokban ellátogatunk a piacra. Az évszakokra jellemző természeti környezet megfigyelésére kihasználjuk a spontán adódó, alkalomszerű lehetőségeket; a változások nyomon követésére folyamatos, irányított megfigyeléseket szervezünk. A vizsgálódáshoz, felfedezéshez, tapasztalatszerzéshez szükséges eszközöket biztosítunk. Cselekvéses tapasztalással szereztetünk ismereteket a gyümölcsökről, zöldségekről, s azok formájáról, színéről, ízéről, fogyasztásának módjáról. A szülőföld, a hazai táj, a népi-, helyi-, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerűen biztosítjuk (kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal). Az ünnepeinkkel, hagyományainkkal (gyümölcskarnevál, farsang, télkergetés, zöldágjárás, húsvét stb.) lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek megélje, hogy ő is a közösség része, ezzel formáljuk társadalmi környezetéhez való viszonyát: Ø közös készülődés egy-egy jeles napra beszélgetéssel, könyvek nézegetésével, dekorációval, cselekvéses tapasztalatszerzéssel, Ø munkafázisok összehangolása. A jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységek során észrevetetjük a gyermekkel, hogy a természeti- és társadalmi környezet között szoros kapcsolat van: Ø ősz - szüret, befőzés, savanyítás, Ø tél – adventi készülődés, lucázás, farsangi szokások, Ø tavasz – kiszézés, zöldágjárás, húsvét. Környezettudatos magatartásunkkal mintát adunk a gyermeknek a természet szépségének, rendezettségének megóvására. Megteremtjük saját és egymás megismerésének lehetőségeit (név, jel, lakcím, szülők neve, foglalkozása). Tudatosan teremtett problémahelyzetekkel a „mit tegyünk azért, hogy…” és a „mi lenne, ha…” típusú kreatív gondolkodásmód kialakítására törekszünk. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett a tevékenységekben való gyakorlás lehetőségeit gazdagítjuk, problémahelyeteket teremtünk a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztése érdekében. A játékban spontán és a cselekvéses tapasztalatszerzés közben fejlesztjük a matematikai készségét és képességét. Közben a gyermeknek lehetősége nyílik felismerni, megtapasztalni és a tevékenységei alkalmazni a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és téri viszonyokat; alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete. A szabadjáték során, valamint irányított játéktevékenységekkel is elősegítjük az „azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése” fogalmak jelentését megismertetjük. Cselekvő tapasztalatszerzéssel biztosítjuk a mennyiségek előállításának lehetőségeit.

31

v Lehetőséget teremtünk ítélőképessége kipróbálására, az így keletkező tapasztalatainak megfogalmazására, ítéletalkotásra. Az anyanyelvi nevelés feladatai a tevékenységekben v Biztosítjuk a sokoldalú megtapasztaláson alapuló megismerést, információszerzést, a gyermek aktív-, passzív szókincsének mennyiségi- és minőségi gyarapítása érdekében; bővítjük a fogalmak körét és tartalmát; új fogalomrendszer kialakítására, gondolatai megfogalmazására késztetjük őt. v Beszélgetésre alkalmas helyzeteket teremtünk, melyben a gyermek gyakorolhatja az elemi gondolkodási műveleteket, elemezheti a tényeket, közben egyszerű általánosításhoz és következtetésekhez is eljuthatnak. v Meghitt beszélgetésekkel erősítjük a gyermek kommunikációs aktivitását és beszélő kedvét. v Fejlesztjük a gyermek nyelvi kifejezőkészségét: új kifejezéseket építünk a gyermek szókincsébe; fogalmaikat tartalommal töltjük meg; a matematikailag helyes nyelvi megfogalmazást pontos szóhasználatunkkal is segítjük. v Probléma helyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével megalapozzuk az önálló véleményalkotást, a döntési képességet. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø A gyermek ismeri alapvető adatait (név, életkor, lakcím, szülő neve, foglalkozása, csoportja, óvodája neve), testrészeit, érzékszerveit. Ø Ismerik a gyalogos közlekedés elemi szabályait és a főbb közlekedési eszközöket. Ø A napszakokat össze tudja kötni a jellemző tevékenységekkel. Ø Tudja az évszakok egymásutániságát, legfontosabb jellemzőit. Ø Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ø Ismer néhány növényt, részt vesz a gondozásukban. Ø Ismer néhány állatot, azok élőhelyét, életmódbeli- és külső jellemzőit felsorolja. Ø Elemi mennyiségi ismereti vannak. Ø Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti- és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

4.7.

Munka jellegű tevékenységek

Célunk:

A gyermeki munka megszerettetésével és cselekvő tapasztalással olyan készségek, képességek, tulajdonságok, attitűdök kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítését.

Fő feladataink: v A gyermekmunka elvégzéséhez biztosítjuk a megfelelő helyet (kijelöléssel, csoportszoba átrendezéssel). v A gyermekméretű munkaeszközöket, a gyermek számára elérhető helyen tároljuk. v A gyermek testméretéhez igazodó, megfelelő eszközökre, melyek helytelen, figyelmetlen használat esetén balesetet okozhatnak. v Elegendő időt biztosítunk a gyermek egyéni tempójához, hogy a végzett munkafolyamatokat kigyakorolhassa.

32

v Aktivitásra serkentő légkörben lehetőséget adunk a gyermeknek a különböző munkajellegű cselekvések tanulására, megtapasztalására, gyakorlására. v Megtanítjuk az eszközök fásának, alkalmazásának helyes módját. v Lehetőséget teremtünk alkalomszerű munkák, egyéni megbízatások végzésére, szem előtt tartjuk fokozatosság elvét. v A gyermek egyéni képessége szerint nyújtunk segítséget az önmagával kapcsolatos teendők ellátásában. v Folyamatos kapcsolattartással bevonjuk a családokat az önállósodási folyamatmegsegítésébe. v Aktív tevékenységen keresztül saját és mások munkájának elismerésére neveljük a gyermeket. v Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munkajellegű tevékenységek örömét-, eredményeit megláttatjuk, elismerjük, tudatosítjuk, megóvjuk azt; erősítjük a kitartást, feladattudatot. v Öt éves kortól kialakítjuk a naposi rendszert. v Tudatosítjuk, hogy a munkafolyamat egésze az eszközök elővételétől a használaton, a tisztításon át azok helyrerakásáig tart. v Konkrétan, reálisan, egyénre szabottan a gyermeket saját magához mérten pozitívan értékeljük. Alkalomszerű munka: v Szervezésével elősegítjük, hogy a gyermek tapasztalatot szerezzen és gyakorolhassa a környezet rendjének helyreállítását, valamint az egymásnak nyújtott segítségadást (asztalok, padok, székek, tornaszerek rendezése, kisebbeknek való segítés). v A gyermek számára érthetően, konkrétan, reálisan fogalmazzuk meg-, valamint önmagához mérten értékeljük az elvégzett tevékenységet. v A gyermek fejlettségének megfelelő feladatot adunk, ezzel is biztosítjuk természetes munkakedvének erősödését. Udvari-, kerti munka: v Minden csoportnak - az óvodaudvar egyik szegletében - a kiskertben van saját területe, melyet a kertész segítségével gondoznak. v Megtanítjuk a gyermeket a kerti szerszámok helyes- és biztonságos használatára, tisztántartására. v A kerti munka végzése során igénybe vesszük a dajka segítségét; az elvégzendő feladatokat közösen megbeszéljük, egyeztetjük. A tagóvodák helyi sajátos kiemelt feladatai: v A munka jellegű tevékenységek által koordinált mozgás kialakítása. v Mozgásfejlesztés a munka jellegű tevékenységben a fejlesztő program módszereinek alkalmazásával a mozgásfejlesztés részletes anyagát tartalmazó gyűjtemény alapján. Az anyanyelvi nevelés feladatai a tevékenységekben v a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban lehetőséget biztosítunk a különböző beszédformák, metakommunikációs jelzések (mimika, tekintet, testtartás, udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret) gyakorlására. v Bővítjük szókincsüket, a munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, új szavak, ok-, okozati összefüggések, gondolkodási- és logikai műveletek megnevezésével, mondatba foglalásával.

33

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Ø A naposi munkát pontosan elvégzi. Ø Szívesen segít a munkajellegű tevékenységekben. Ø Aktívan részt vesz környezete rendjének helyreállításában. Ø Észreveszi és jelzi, ha egy játékeszköz javításra szorul. Ø A különböző eszközöket megfelelően használja. Ø Az eszközöket megtisztítja, helyére teszi. 4.8.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Célunk:

A tanulást támogató környezet megteremtésével, a gyermek kompetenciáinak fejlesztésével a teljes személyiségfejlődés elősegítése, támogatása.

Feladataink: v Tanulást támogató környezetet teremtünk, szeretetteljes, támogató légkörrel, biológiai szükségleteinek kielégítésével, a gyermek előzetes tapasztalatainak, ismereteinek figyelembevételével. v A tanulás irányítása során személyre szabottan, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakoztatását. v A gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire építünk, biztosítjuk a sok érzékszervét foglalkoztató változatos megtapasztalások, felfedezések lehetőségeit, elősegítjük, erősítjük kreativitását. v A tevékenységekben megvalósuló tanulás nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. v A tanulás lehetséges formái: Ø Utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása); Ø Spontán játékos tapasztalatszerzés; Ø Cselekvéses tanulás; Ø A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; Ø Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; Ø A gyakorlati problémamegoldás. Ø A külső világ tevékeny megismerése, Ø Irányított játék. Az irányított játék alkalmazása a tevékenységben megvalósuló tanulásban Célunk:

A gyermek szabad képzelettársának elősegítése. Az intellektuális-, a mozgásos-, a szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játékba integrált tanulás. A kompetenciafejlesztés (készség, képesség, ismeret, attitűd), a teljes személyiség fejlődésének támogatása, fejlesztése.

Feladataink: v A mindennapokban alkalmat teremtünk az évszakok adta élmény- és tapasztalatszerzésre, melyben a gyermek folyamatosan átélheti a jeles napokhoz

34

kapcsolódó sajátos mozgásos, tréfás vagy kézműves jellegű népi játékokat, tevékenységeket. v Irányított játéktevékenységeket az alábbi területeken tervezünk: Ø Anyanyelvi nevelés – nyelvi játékok (anyanyelvi gyűjteményből), Ø Drámajátékok – önismereti-, önkifejező játékok (dráma játékok gyűjteményből és/vagy „Mozgás a képzelet szárnyán” anyagból válogatva), Ø Mozgásfejlesztés – mozgásos szabályjátékok (a mozgásfejlesztő programból válogatva), Ø Mozgásos szabályjáték: testnevelési játékok, dalos népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok stb., Ø Részképesség-fejlesztő játékok, Ø Közösségfejlesztő játékok, Ø Népi játékokat (a népi játékok gyűjteményéből válogatva), Ø Értelemfejlesztő szabályjáték: egyszerű és bonyolultabb társasjáték, dominók, kártyajátékok, logikai játékok, barkochba játékok, nyelvi játékok, memóriapuzzle játékok, kocka-képkira.

35

4.8.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás formái, és szervezése Tevékenységben 3-4 évesek 4-5 évesek 5-7 évesek megvalósuló tanulás korcsoportjában szervezése · utánzásos minta/modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás · játékos tapasztalatszerzés · cselekvéses tanulás Formái · a gyermekek kérdéseire és a válaszokra épülő ismeretszerzés · gyakorlati problémamegoldás (valamennyi tevékenységben) · irányított játékok Kötetlen/ · Külső világ tevékeny · Külső világ tevékeny · Külső világ tevékeny irányított megismerése megismerése megismerése tevékenység · Vers, mese · Vers, mese · Vers, mese · Ének, zene, énekes · Ének, zene, énekes · Ének, zene, énekes játékok játékok játékok · Rajzolás, mintázás, kézi · Rajzolás, mintázás, kézi · Rajzolás, mintázás, kézi munka munka munka · Szabad mozgás · Szabad mozgás · Szabad mozgás · Munka jellegű · Munka jellegű · Munka jellegű tevékenység tevékenység tevékenység Kötetlen/önálló · Külső világ tevékeny · Külső világ tevékeny · Külső világ tevékeny párhuzamosan megismerése megismerése megismerése végezhető · Vers, mese · Vers, mese · Vers, mese tevékenységek · Ének, zene, énekes · Ének, zene, énekes · Ének, zene, énekes játékok játékok játékok · Rajzolás, mintázás, kézi · Rajzolás, mintázás, kézi · Rajzolás, mintázás, kézi munka munka munka · Szabad mozgás · Szabad mozgás · Szabad mozgás · Munka jellegű · Munka jellegű · Munka jellegű tevékenység tevékenység tevékenység · Mindennapi testnevelés · Mindennapi testnevelés · Mindennapi testnevelés Kötelező · Testnevelés · Testnevelés · Testnevelés irányított tevékenység · Külső világ tevékeny · Külső világ tevékeny megismerése megismerése · Matem.tap.szerz. · Matem.tap.szerz. Időnként · Vers, mese · Vers, mese kötelező · Ének, zene, énekes · Ének, zene, énekes játékok játékok · Rajzolás, mintázás, kézi · Rajzolás, mintázás, kézi munka munka A tervben A gyermekek érdeklődésétől, motiváltságától függ, az időtartamot próbáljuk fokozatosan megvalósuló növelni: kb. 25-30 perc. tanulás időszaka a nevelési évben November 1-jétől Május 31-ig Október 1-jétől Május 31-ig Szeptember 15-től Május 31ig

Módszertani alapelveink: A tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezésében a testnevelésnek van állandó kijelölt napja a tornaszoba beosztása miatt. Egyéb tanulási tevékenységek szervezése az óvodapedagógusok döntése, tervezése alapján történik oly módon, hogy az egész hétre felkészül, és eldönti a gyerekek szükségleteihez, érdeklődéseihez igazítva, hogy milyen tevékenységi formákat ajánl fel, illetve tesz kötelezővé. Fokozatosan növekvő időtartamú (5-35perces) közös foglalkozások szervezése.

36

„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit!” (Kosztolányi Dezső)

5.

5.1.

Az óvodai élet megszervezésének elvei

Személyi feltételek

A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus irányítja. Nevelőtestületünk a programban leirt célok elérésére, feladatok megvalósítására alkalmas, elhivatott pedagógusok, nevelő munkát segítő munkatársak közössége. Fontos számunkra, hogy: Ø mindig, minden helyzetben a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt, Ø segítő, támogató, elfogadó attitűdünkkel érzelmi biztonságot nyújtunk, Ø természetes, őszinte megnyilvánulásainkkal erkölcsi normákat közvetítünk, Ø személyes példánkon keresztül a különbözőségek elfogadására nevelünk, Ø igényünk a folyamatos megújulás, önképzés, Ø másik ember személyiségét elfogadjuk, toleráljuk, munkáját megbecsüljük, Ø a migráns gyermekek kultúráját és anyanyelvét megismerjük, Ø az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítő munkatársak tudatosan, összehangoltan a gyermekek nevelése érdekében tevékenykedjenek együtt, Ø a családok a gyermek nevelésében összehangoltan tevékenykedünk, egymás szemléletét, gondolatait megismerjük, alakítjuk, Ø érdeklődőek és fogékonyak vagyunk a népi hagyományok, a népi kultúra egyes elemei, valamint a preventív mozgásfejlesztés lehetőségei iránt. Az óvónők szakmai fejlődésének iránya, továbbképzési igénye jelentős mértékben egybeesik nevelési programunk sajátos célkitűzéseivel. Többen képezték illetve képzik magukat az óvoda sajátos arculatának megfelelő irányban: a játék és tánc, tánc és drámajáték, szenzomotoros, mentálhigiénikus, szocio-emocionális pedagógiai terápia, fejlesztő pedagógus, szenzomotoros fejlesztés, tartásjavító testnevelés területén. Távlati célunk, hogy valamennyi óvodapedagógus rendelkezzen hagyományőrzéssel, néptánccal illetve mozgásfejlesztéssel kapcsolatos képesítéssel. Nevelőtestületünket sokszínűség jellemzi. Ismerjük és elismerjük egymás értékeit, átsegítjük egymást az esetlegesen adódó nehézségeken. Segítjük, hogy az óvodapedagógusok szakmaisága az érdeklődéséhez közel álló területen kiteljesedhessen, s így mindenki a maga tudásával járuljon hozzá az óvodánkban folyó nevelőmunka sikerességéhez, eredményességéhez. Engedélyezett státuszok kimutatása szakfeladatokként: Szakfeladat száma:

562912

851011

Engedélyezett létszám:

3 fő

44 fő

37

Óvodapedagógusok végzettségének kimutatása: Végzettség Főiskola Közoktatás vezető Drámapedagógus Mentálhigiénia Fejlesztő pedagógus Gyógytestnevelő Tanító

5.2.

Fő 25 2 1 1 1 1 1

Tárgyi feltételek

A helyi program alkalmazásához szükséges és az eszköznormában meghatározott tárgyi feltételekkel rendelkezünk. További fejlesztéseket a fenntartóval egyeztetetten, a fenntartói finanszírozási lehetőségekhez mérten tudunk biztosítani. A tárgyi felszereltségekhez biztosítani tudjuk: v öltözőszekrényeket, v eszköznormának megfelelő eszközöket, v a szülők fogadására megfelelő körülményeket. A helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: · Az óvodai nevelési program alapján a gyermeki személyiség kibontakoztatása, közvetetten az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődésének elősegítése az óvoda teljes nyitvatartási idejében oly módon, hogy a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. · Az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. · A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését, ellátását. · Továbbá kerületünkben a helyi önkormányzat biztosítja a kihelyezett logopédiai, óvodapszichológusi ellátást, és a Nevelési Tanácsadó keretén belül szülői kísérettel a fejlesztő pedagógus foglalkozásait is az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körében. · Az óvoda szülői szervezete (közössége) meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások megvalósításánál nem lehet túl lépni (pl.: kirándulások, kulturális programok, az egészséges életmódhoz kapcsolódó tevékenységek). 5.3.

Az óvodai élet megszervezése

A napirendben és a heti rendben a helyi szokások figyelembe vételével, a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodva biztosítjuk a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek lehetőségét, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

38

Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi a gyermek egyéni szükségleteihez és a különböző tevékenységekhez alkalmazkodva. Törekszünk harmonikus arányok kialakítására a tevékenységek között, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. A rendszeresen ismétlődő napirendi tevékenységek segítik a gyermekek biztonságérzetének kialakulását, az eligazodást. Az óvodai élet szervezésében a gondozási folyamatban az óvodapedagógus és a gondozást végző többi munkatárs együttműködve neveli a gyermeket, segíti önállósága fejlődését és építi kapcsolatait. A gyermek fejlődésének nyomon követését, a nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Csoportos mérőlapok használatával (mérési hónapok: november, április) és egyéni feljegyzések készítésével dokumentáljuk, írásban rögzítjük. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés történik (anamnézis lap). Szülői kérésre tájékoztatást készítünk a fejlődésről. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésük segítése érdekében a gyermek személyi anyagában jelöljük az esetlegesen Ø tanulási problémákkal küzdők Ø magatartászavarok miatt problémás gyermekek Ø a kivételes képességű gyermekek (tehetségesek) Ø a nemzeti kisebbséghez tartozók, bevándorlók számára a fejlesztendő területeket és a megvalósulás módszereit. Óvodáinkban a nevelést, a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program által valósítjuk meg. A csoportszervezés elvei: · A csoportok szervezését a mindenkori jelentkező gyermekek életkora és száma, valamint nevelési elveink határozzák meg. · Törekszünk arra, hogy a már óvodás gyermekek óvodás éveiket ugyanabban a csoportban, ugyanazokkal az óvónőkkel tölthessék. Amennyiben mégis csoportváltásra van szükség, a szülőket idejében tájékoztatjuk, és biztosítjuk a gyermekek új közösséggel való fokozatos ismerkedését, átszoktatását. · Nevelési céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira. ·

·

·

Jupiter óvoda: Óvodánkban vegyes életkorú-, valamint részben osztott csoportban valósul meg a nevelés, ezért kis- középső, középső-nagy csoportok működnek. Zsongás óvoda: A mozgásra és a játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre támaszkodva azonos életkorú gyermekekből álló (legfeljebb részben osztott), homogén csoportokat szervezünk. Szúnyog óvoda: Óvodánkban vegyes életkorú, valamint részben osztott csoportban valósul meg a nevelés. A gyermekek csoportbeosztásánál lehetőség szerint a szülők igényeit is figyelembe vesszük.

39

Napirend kialakításának elvei: · Helyi adottságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve, a mindenkori helyzethez alkalmazkodva alakítjuk ki. · Állandóan ismétlődő tevékenységek a biztonságérzet kialakulását, az eligazodást szolgálják. · Rugalmasan kezeljük, hogy szervezett programokat és rendkívüli eseményeket tegyen lehetővé. · Az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenységére, a játékra biztosítjuk a legtöbb időt. A fejlesztési feladatok is nagyrészt ebben valósulnak meg. Fontosnak tartjuk az összefüggő játékidő biztosítását. Az egyes tevékenységekre fordított időkeret a gyermek életkori sajátosságainak alapján a következőképpen alakul:

3 – 4- 5 évesek

5-6–7 évesek

7, 5 óra

8,5 óra

10-20 perc

20-30 perc

Gondozási tevékenységek (öltözés, testápolási teendők)

1,15 óra

1 óra

Előkészület az étkezésekhez, étkezés

1 óra 15 perc

1 óra

Pihenés

2 óra

1,5 óra

Játék, mozgás, mindennapos testnevelés, levegőzés tevékenységekben megvalósuló tanulás

5.4.

Az intézmény gyermekvédelmi feladatai

Célunk: A gyermek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése, a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével az esélyegyenlőség megteremtése. A gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése, a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásoló körülmények csökkentése, kompenzálása. Feladataink: v A gyermek családi körülményeit és fejlődését figyelemmel kísérjük, nyomon követjük. v A mindennapokban pedagógiai érzékenységgel észrevesszük, és tapintatosan kezeljük a családok problémáit. v A probléma feltérképezését követően a megfelelő segítséget megkeressük, felkínáljuk, megadjuk.

40

v Intézkedéseinket a gyermek személyiségéhez igazítjuk, elősegítve szükségleteinek kielégítését, az esélyegyenlőtlenség csökkentését. v A befogadó neveléssel összhangban elősegítjük, hogy a gyermek a különbözőséggel természetes módon éljen együtt. v Biztosítjuk – szükség esetén külső szakemberek bevonásával – a HHH gyermek speciális fejlesztését. v Személyes kapcsolatot alakítunk ki a családokkal az együttgondolkodás, az együtt cselekvés érdekében (szülői értekezletek, fogadó órák, közös családi programok). v Gyermekvédelmi munkánkban a megelőzés fontosságát tartjuk szem előtt. A gyermekvédelmi felelős koordinálja a gyermekvédelmi feladatokat, figyelembe véve a kerületi szakmai munkaközösség útmutatásait. Szükség esetén értesíti a megfelelő gyermekvédelmi szakszolgálatot, azzal az eset lezárásáig folyamatos kapcsolatot tart fenn. Az óvoda vezetője részt vesz és irányítja a gyermekvédelmi munkát, megteremti a feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált óvodai nevelése Szervezési feladatok · A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása · Integrációt elősegítő csoportalakítás: arányos elosztás · A hiányzások minimalizálása Nevelőtestület együttműködése Pedagógiai munka kiemelt területei · Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) · Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) · Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézménybe nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) · Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) · Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése (szocializáció). Óvoda-iskola átmenet támogatása · Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) · Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnybe részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása · A pszichológus (Bender teszt) és logopédus (SZÓL-E beszéd- és nyelvi fejlettség vizsgáló eljárás) által elvégzett szűrések kötelezően öt éves életkorban · Után követés legalább az általános iskola első évében. A gyermekvédelmi tevékenység várható eredményei Ø A családoknak segítséget nyújtunk anyagi /étkezési támogatás/ nevelési gondjaik megoldásához. Ø A segítséget igénybe vevő családoknál - a bizalomra épülő együttműködés során - a gyermek helyzetében pozitív változás áll be.

41

„Egy szabadságszerető hazában a tökéletes nevelés kötelesség.” (Gróf Széchenyi István)

6.

Az óvoda kapcsolatrendszere

6.1.

Kapcsolat a családdal

Célunk: a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve együttműködő kapcsolat kialakítása, a gyermek harmonikus személyiségfejlődése kiteljesedése érdekében. Feladataink: v A szülőket megismertetjük nevelési céljainkkal, elveinkkel, az együttműködés formái változatosak. v Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei). v Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés, a segítségnyújtás során érvényesítjük az integrációs gyakorlatot, miszerint a családhoz illesztett megoldási lehetőségeket keresünk a beilleszkedés időszakában az óvodáskor végéig. v Családlátogatáskor ismerkedünk a gyermek családban betöltött szerepével, életkörülményeivel, a szülők nevelési attitűdjével. v Szülői értekezlet során tájékoztatjuk a szülőket a csoport szokásairól, nevelési feladatainkról, óvodánk programjairól. v Fontosnak tekintjük a folyamatos és kölcsönös tájékoztatást, melyet az eredményes nevelőmunka alapjának tekintünk (szülői értekezlet, faliújság, fogadó óra – biztosítjuk, hogy a szülő is élhessen a kezdeményezés lehetőségével). v Bizalommal, nyitottsággal, tapintatossággal, problémaérzékenységgel fordulunk a családok felé. v Tapintatosan formáljuk a szülők szemléletét, pl.: Ø fogadó órákon segítjük a szülőket gyermekük viselkedésének értelmezésében, Ø a játékszerek, könyvek, zenei anyagok vásárlásában az életkori sajátosságok, igényesség szempontjából, Ø az otthoni játékidő tartalmas eltöltéséhez javaslatokat teszünk, ötleteket adunk. Ø Havonta játszódélutánokat szervezünk, melyeken a szülőknek lehetőséget biztosítunk, hogy megismerjék gyermekük kedvelt óvodai játékait, lehetővé tesszük, hogy azokkal együtt játszhassanak vagy a jeles napokhoz kapcsolódó kézműves tevékenységekben vehetnek részt. Ø Az óvoda közös családi programjain építünk a szülők által hozott szokásokra, ezáltal aktív részeseivé válhatnak a megvalósításnak. Ø Biztosítjuk a Szülői Szervezet működéséhez szükséges feltételeket, figyelembe vesszük a tagjai által közvetített szülői véleményeket. Ø Szülői fórum keretében beszélgetést szervezünk a gyermekek testi és lelki fejlődése érdekében, szakemberek bevonásával.

42

Az együttműködés várható eredménye: Ø A szülő érdeklődik gyermeke óvodai fejlődéséről. Ø A szülői értekezleteken részt vesz. Ø Elfogadja az óvodapedagógus észrevételeit, javaslatait, probléma esetén bizalommal fordul hozzá. Ø Szívesen vesz részt az óvodai programokon. 6.2.

Kapcsolattartás más intézményekkel

Célunk:

A különböző nevelési színterek munkájának, nevelő hatásának összehangolása.

Zsongás óvoda együttműködése a Mázoló u. bölcsődével v A bölcsőde-óvoda átmenetét elősegítjük a rendszeres kapcsolattartással, folyamatossággal és a kölcsönös nyitottsággal: Ø igény szerint a bölcsődés szülők tájékoztatása szülői értekezlet keretében, Ø nyílt rendezvényeinken (Gyermeknap, Zsongás nap, Nyílt nap) lehetőséget adunk óvodánk megismerésére. v A kapcsolattartás formái a gyermek fogadása előtti héten: Ø az óvodapedagógusok látogatása a bölcsödében, Ø a bölcsődések fogadása az óvodában: az óvodapedagógusok, a csoportszoba, fürdőszoba, öltöző megismerése. Együttműködés az iskolákkal v Kapcsolatunkban érvényesül a kölcsönös nyitottság és a bizalom v A kapcsolattartás formái: Ø sportvetélkedőkre való felkészülés az iskolák tornatermében, Ø iskolalátogatás a nagycsoportosokkal, Ø volt óvodásaink látogatása az iskolában, Ø rajzpályázatra való felkészülés, Ø foci kupán való részvétel, Ø a Jupiter óvodában a Luca nap, a Gergely nap megtartása iskolás gyermekekkel közösen, Ø a Zsongás és a Szúnyog óvodában iskolai kiállítások megtekintése, az iskola által szervezett programok fakultatív látogatása, óvodásaik beilleszkedésének figyelemmel kísérése, kapcsolattartás az első osztályos tanító nénikkel. Együttműködés a szakmai és szakszolgáltató, szociális, egészségügyi intézményekkel v A Szakmai Szolgáltatóval Ø Szakmai tanácsadás, előadások igénylése nevelői értekezletek keretében (minden nevelési évben egyeztetve). Ø Dajka Klub - továbbképzés keretében – szakmai tanácsadás igénylése. Ø Szülői fórum keretében szakmai beszélgetést szervezünk a gyermekek testi- és lelki egészségének fejlődése érdekében, valamint nevelési kérdésekben, szakemberek bevonásával.

43

Ø Kerületi műhelymunkák szervezésében szakmai továbbképzéseken való részvétel; igény egyeztetése. Ø Műszaki eszközök, technológia (filmkészítés, oktató anyagok) igénylése; segítség kérése. v A Szakszolgálattal Ø A gyermek fejlődésében megnyilvánuló elakadásokat felismerjük, ráirányítjuk az óvodapszichológus, az óvoda logopédus figyelmét arra a gyermekre, akinek speciális segítségre van szüksége. Ø Tájékoztatjuk a szakembereket megfigyeléseinkről, folyamatosan megbeszéljük tapasztalatinkat. Ezeket a gyermek személyi anyagában rögzítjük. Ø Útmutatásaikat beépítjük a mindennapi munkánkba. Ø Az iskolakészültség, a felmérés eredményeiről tájékozódunk. Ø Közvetítünk a szülők és a segítő szakemberek között. Ø A fejlesztő szakemberekkel konzultálunk a gyermek fejlődéséről. v A Szociális ellátórendszerrel Ø A mindennapokban pedagógiai érzékenységgel észrevesszük, a probléma feltérképezését követően pedig a megfelelő segítséget megkeressük. Ø A Szociális Szolgálat segítségnyújtási lehetőségeiről tájékoztatjuk az érintett szülőt, s egyetértésével jelzést küldünk a család gondozásának elindítására. Ø Intézkedéseinket a gyermek személyiségéhez igazítjuk, elősegítve szükségleteinek kielégítését, az esélyegyenlőtlenség csökkentését. v A Humán Szolgáltatások Igazgatóságának Egészségügyi Szakszolgálattal – gyermekorvos, védőnő, fogorvos o Évente minimum 1 alkalommal felkérés közös szülői fórumon tájékoztató elődadásra, vagy óvodai szintű programon való részvételre, kiscsoportos konzultációkra (pl. allergiás, fertőző, légúti megbetegedések, egészséges, vitamindús táplálkozás, kötelező és ajánlott védőoltások, fogápolás, személyi higiénia, baleset megelőzés, elsősegélynyújtás, mindennapos testmozgás témákban, illetve szűrések szervezése a szülők számára stb.). o Évente minimum egy közös konzultáció a nevelőtestülettel, védőnőkkel, óvodapszichológussal, logopédussal az egészségfejlesztéssel kapcsolatos erősségek és fejlesztendő területek beazonosítására. o Évente minimum 1 alkalommal gyermekprogram kérése a védőnő, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala XX. kerületi Népegészségügyi Intézete XXI. kerületi kirendeltsége (1211 Bp. Táncsics u. 69.) egészségnevelő szakemberének bevonásával: a nagycsoportosok számára (pl. dohányzásmegelőző program óvodásoknak, egészséges és mérgező anyagok elkülönítése, az orvos munkája, miért fontos a tisztaság, a mozgás stb. témákban). o Az óvodában orvosi vizsgálat csak szükség esetén kötelező (pl. járványok) és beiskolázási vizsgálat sincs. o Az óvoda egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. o Az együttműködés Egyeztetett munkaterv alapján történik. o A gyermekorvos szerződésben meghatározott időkben rendelkezésre áll. o Az iskolakészültség megállapításában véleményt adhat. o A gyermek felmerülő egészségügyi problémáival megkeressük az óvodaorvost, a védőnőt, akik tanácsokat adhatnak.

44

o A védőnő a számára előírt állapot vizsgálatokat meghatározott időben elvégzi, melyről tájékoztatást nyújt. o A védőnő feladatai: · A gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése. A fejtetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat a tanévhez igazodva szeptemberben kel elvégezni, majd negyedévenként szükséges megismételni, · kötelező és ajánlott védőoltások meglétének ellenőrzése, · új gyermekek törzslapjainak bekérése, illetve továbbítása az iskolákba, · problémás családok esetén konzultáció a gyermekvédelmi felelőssel, · fokozott gondozásra szoruló gyermekek felmérése, nyilvántartása, · szükség esetén területi védőnői igazolás bekérése az elvégzett szűrővizsgálatokról, · felkérésre előadás tartása egészségfejlesztéssel kapcsolatos témakörökben szülőknek, gyermekeknek, · felkérésre egészségfejlesztéssel kapcsolatos játékos foglalkozás a nagycsoportosokkal (pl. egészséges és nem egészséges szokások, ehető és mérgező anyagok stb.) · felkérésre szülői értekezleten való részvétel ahol tájékoztatást ad a fertőző betegségekről, szezonális megbetegedésekről, aktuálisan esedékes kampány és kötelező védőoltásokról, valamint a szűrővizsgálatok fontosságáról, óvodai dolgozókkal együtt a Jupiter és Bordás óvodában egészségnap-, a Szúnyog óvodában egészség hét szervezése, lebonyolítása, ill. részvétel az óvodai rendezvényeken. · Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban, pl.: szülői fórum keretében. o A fogorvos évente egy alkalommal szűrő vizsgálatot végez, melyről tájékoztatjuk a szülőt. Együttműködés a Kulturális Intézményekkel – Művelődési házak v Figyelemmel kísérjük programajánlataikat, lehetőség szerint részt veszünk azokon. v Szolgáltatásaikról tájékoztatjuk a szülőt. Együttműködés a Fenntartóval – Intézményfelügyeleti Ágazat, GSZI. v v v v v v v v

Az intézmény jogszerű működtetését az intézményvezető biztosítja. Szoros szakmai együttműködést tartunk fenn. Az információáramlást biztosítjuk. A jelentési kötelezettséget teljesítjük. Beszámoló készítésével adatszolgáltatás biztosítása. Tájékoztatót nyújtunk az intézményben folyó pedagógiai munkáról. Egyeztetetjük a költségvetés tervezését és felhasználását. Szükség esetén személyes kapcsolattartást kezdeményezünk.

45

„Nem taníthatunk semmit az embereknek, csak segíthetünk nekik, hogy felfedezzék a dolgokat önmagukban.” (Galile)/

7.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges Ø Mozgása összerendezett, harmonikus. Ø Teste arányosan fejlett, teherbíró. Ø Mozgását szándékosan irányítani képes. Ø Testséma ismerete megbízható. Ø Egészséges versenyszelleme kialakult. Ø Rendelkezik a tanuláshoz szükséges képességekkel: kitartás, munkatempó, önállóság, önfegyelem. Ø Önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Ø Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Ø A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett kialakul az elemi fogalmi gondolkodás. Ø Feladattudata, önbizalma kialakult. Ø Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Ø Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában korának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki. Ø Minden szófajt használ. Ø Különböző mondatszerkezetek, mondatfajtákat alkot. Ø Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Ø Összefüggéseket talál a különböző érzékszervek észlelésével (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés). Ø Ismeri alapvető adatait: név, életkor, lakcím, szülő neve, foglalkozása, csoportja, óvodája neve, testrészeit, érzékszerveit. Ø Ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait és a főbb közlekedési eszközöket. Ø A napszakokat össze tudja kötni a jellemző tevékenységekkel. Ø Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ø Ismer néhány növényt, részt vesz gondozásukban. Ø Ismer néhány állatot, azok élőhelyét, életmódbeli és külső jellemzőit. Ø Elemi mennyiségi ismereti vannak. Ø Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Ø Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre a felnőttekkel és gyermektársaival. Ø Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Ø Emberábrázolása részletező, egyszerű cselekményeket fejez ki (vizuális differenciálódás). Ø Megkülönbözteti és felismeri az eltérő zörejhangokat és társai hangját.

46

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A helyi nevelési program érvényessége: 2013. július 1-től visszavonásig. A hatályba lépés feltétele: nevelőtestület elfogadása és az óvodavezető jóváhagyása.

A program módosításának körülményei: A módosítás szükségessé válik, amennyiben a külső és/vagy belső körülmények, feltételek gyökeresen megváltoznak: - Törvényi, jogszabályi változás miatt - Az Alapító Okiratban történő változtatások esetén - A nevelőtestület kezdeményezése alapján

Intézkedés a felülvizsgálatról: első ízben a vezetői ciklus negyedik évében, majd ötévente. A program nyilvánosságra hozatalának módja, helye: - Helyi nevelési programunk minden csoportban megtalálható. - A vezetői irodában egy példány bármikor a szülők rendelkezésére áll betekintésre. - Az újonnan felvett gyermekek szüleit az összevont szülői értekezleteken ismertetjük meg nevelési programunkkal.

Budapest, 2013. július 1.

Gugcsóné Nagy Judit Óvodavezető

47

LEGITIMÁCIÓS LAP

Legitimálás Nevelőtestület elfogadása Nkt. 26.§ (1) alapján Szakmai munkaközösség Nkt. 71.§ (1) alapján és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118.§ (3) bekezdés alapján véleményezési jog Szülői szervezet Nkt. 73.§ (1) alapján véleményezési jog Humán Szolgáltatások Igazgatóságának Egészségügyi Szolgálat vezető védőnő …………. alapján véleményezési jog Intézményvezető jóváhagyása Dátum: Nkt. 26.§ (1) alapján

Időpont

Határozatszám:

48

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Véleményezte: .........................................………………. SZ.K. elnök – Jupiter óvoda

dátum:.................................

………………………………………….. SZ.K. elnök –Zsongás óvoda

dátum:.................................

………………………………………….. SZ.K. elnök –Szúnyog óvoda

dátum:.................................

………………………………………….. Egészségügyi Szolgálat vezető védőnő

dátum:.................................

Elfogadta a nevelőtestület:

dátum:..................................

Ádám Gáborné Bárány Beáta Borka Lajosné Csukásné Kajtor Judit Földvári Éva Gerzsenyiné Fehér Krisztina Hatosné Gazdag Klára Horváthné Nemes Eszter Horváth Zsuzsanna Jánosi Sylvia Kapainé Técsy Gabriella Kocsi Katalin Koszorus Mária Kovácsné Miklósi Andrea Tóthné Zsoldos Marianna Molnár Gyöngyi Nánási Judit Prekop Olga Szántiné Radó Edit Tramontininé Bojtor Zsuzsanna Varga Szilvia Végh Beatrix

…………………………… ............................................ …………………………… …………………………… …………………………… ……………………………. …………………………… …………………………… …………………………… …………………………… ……………………………. …………………………… …………………………… ............................................ ............................................ …………………………… …………………………… ............................................. ............................................. ............................................. ……………………………. …………………………….

Jóváhagyta:

……………………………. Gugcsóné Nagy Judit intézményvezető dátum:..................................

Irattári szám:...................

49