GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
1. hét
Előadás áttekintése A gabonanövények jelentősége
termesztésének
A gabonanövények termesztésének jelentősége
A FÖLDTERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT MILLIÓ HEKTÁRBAN (2007)
Megnevezés Világ földterülete Világ szántóterülete Világ gyepterülete Világ erdőterülete Forrás: FAO, 2010
Millió hektár 13 009 1 411 3 378 3 937
Százalék 100 11 26 30
EGY FŐRE JUTÓ SZÁNTÓTERÜLET (HA) (FAO adatok) 1961
1970
1980
1990
1994
2000
2001
2002
2007
2010*
Világ
0,42
0,36
0,30
0,26
0,25
0,23
0,23
0,23
0,21
0,20
Afrika
0,49
0,42
0,34
0,27
0,25
0,23
0,23
0,22
0,23
0,21
Ázsia
0,24
0,20
0,16
0,15
0,15
0,14
0,14
0,14
0,13
0,12
Európa
0,32
0,29
0,26
0,25
0,41
0,40
0,40
0,40
0,38
0,38
Amerika
0,74
0,67
0,59
0,80
0,48
0,44
0,44
0,43
0,40
0,39
Ausztrália+ Óceánia
2,38
2,71
2,44
2,27
2,29
2,05
2,04
1,92
1,32
1,27
USA
0,96
0,90
0,82
0,73
0,68
0,62
0,61
0,60
0,55
0,54
Magyarország
0,52
0,50
0,47
0,49
0,46
0,46
0,46
0,46
0,46
0,46
*Becsült adatok
1000 lakosra jutó terület(ha) Művelési ág
Magyarország
EU-15
Világ
Szántó, kert, ültetvény
492
234
255
Gyep
112
157
597
Erdő
172
305
728
Mg. terület
604
391
852
A TALAJ TERMÉKENYSÉGÉT GÁTLÓ FŐBB TÉNYEZŐK A FÖLDÖN (AZ ÖSSZES TERÜLET %-ÁBAN)
Szárazság
Tápanyagstressz
Sekély termőréteg
Túl bő nedvesség
Állandó fagy
Nincs gátló tényező
Európa
8
33
12
8
3
36
Közép-Amerika
32
16
17
10
Észak-Amerika
20
22
10
10
Dél-Ázsia
43
5
23
11
18
Afrika
44
18
13
9
16
Dél-Amerika
17
47
11
10
15
Ausztrália
55
6
8
16
15
Délkelet-Ázsia
2
58
6
19
15
Észak- és KözépÁzsia
17
9
38
13
13
10
Világátlag
28
23
22
10
6
11
Kontinens
25 16
22
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETE (FAO adatok) Mg-i terület (millió ha)
Szántóterület (millió ha)
Gabonafélék területe (millió ha)
1961
4455
1281 (29 %)
648 (50 %)
1970
4561
1328
675
1980
4665
1351
717
1990
4858
1402
708
2000
4964
1400
675
2005
4968
1421 (29 %)
688 (48 %)
2007
4932
1411 (29 %)
695 (49 %)
Év
A FŐBB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETE A VILÁGON (FAO adatok, 2007) Növénycsoport Gabonanövények összesen
Vetésterület (millió ha)
%-os arány
699
47
búza rizs kukorica
217 157 158
15 11 11
Olajnövények
252 73 55 403
17 5 4 27
1482
100
ebből
Hüvelyes növények Gyökér-gumós növények Egyéb növények (cukor, rost, takarmány stb.) Összesen
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE (milliárd fő) (Pepó Péter, 2010) millió fő 12000 10000
Fejlődő országok Fejlett országok
8000 6000 4000 2000
17 50 18 00 18 5 19 0 00 19 50 19 6 19 0 7 19 0 80 19 90 20 0 20 0 01 20 02 20 0 20 3 04 20 05 20 06 20 0 20 7 08 20 09 20 2 20 5 50 21 00
0
A VÁROSI LAKOSSÁG AZ EGYES KONTINENSEKEN, MILLIÓ FŐ Kontinensek
Városi lakosság millió főben 1975 1995 2025 1538 2584 5066 104 250 804 454 535 598
Világ összesen Afrika Európa Észak- és Közép235 332 Amerika Dél-Amerika 138 249 Ázsia 592 1198 Óceánia 15 20 Forrás: World Resources, 1996-97
508 407 2718 31
TÖBB MINT 1 MILLIÓ LAKOST SZÁMLÁLÓ VÁROSOK SZÁMA 1950-2015 KÖZÖTT Városok száma 1 millió lakos felett Régiók 1950 1970 1990 2015 Afrika 3 16 59 225 Latin-Amerika 17 57 118 225 Ázsia 58 168 359 903 Európa 73 116 141 156 Észak-Amerika 40 78 105 148 Forrás: World Resources, 1996-97
GABONATERMELÉSI* SCENÁRIÓK (Pepó P. adatai Rosenweig et al. nyomán)
A VILÁG NÉPESSÉGE
Év
1950 1999 2015 2030 2050
Lakosság (milliárd fő)
2,0 6,0 7,2 8,3 10,0
Világ gabonatermése millió tonna
3500 3000 2500 2000
3300 2700
3000
1800
1500 1000 500 0 2003
a
b
a=klímaváltozás nélkül b=klímaváltozás figyelembevételével jobb agrotechnikával c=klímaváltozás figyelembevételével új technológiával és biotechnológiával
c
2060
*búza, rizs, kukorica, köles és cirok
A VILÁG GABONATERMELÉSE 350
0,3
300
0,25
250
0,2
200 0,15 150 0,1
100
0,05
50 0
0 1950
1960 1970 1980 termelés kg/fő
1990 2000 terület ha/fő
2005
Terület, ha/fő
Termelés, kg/fő
World Watch Institute, 2000, FAO, 2005
A FŐBB ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA (KSH adatok) Megnevezés Liszt Burgonya Étolaj, margarin Sertészsír Zöldségfélék Gyümölcsök ebből: hazai Húsfélék Hal Tej, tejtermék (liter) Tojás (db) Egy főre jutó napi energiafogyasztás (kalória) fehérjefogyasztás (g) ebből állati eredetű fehérje
1970 1990 2003 2007 fejenkénti éves fogyasztás (kg) 124 105 98 82 75 61 65 60 3 12 12 22 22 24 17 13 83 83 114 118 73 72 87 77 67 62 66 59 58 78 72 63 2,3 2,8 3,4 3,8 110 170 138 164 247 389 297 270 3098 97,9 43,3
3380 104,7 58,2
3058 91,6 50,6
3195 101,3 58,4
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET VILÁGPIACI SZINTEN 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT Szükséglet (millió t) Termék
2005
2015
Növekedés
Kukorica
650
780
20 %
Búza
600
720
20 %
Rizs
420
470
12 %
Szója
210
270
30 %
Repce
38
46
21 %
Cukor
140
177
26 %
Zöldségf.
800
960
20 %
Gyümölcs
480
580
20 %
Hús
250
310
25 %
ZÖLD FORRADALOM (GREEN REVOLUTION) 1950-es évektől – –
→ lassú növekedés → stagnálás → csökkenés fejlődő országok népessége → gyors növekedés ↓ növekvő élelmiszerigény ↓ ↓ mennyiség minőség (döntően) (részben) fejlett országok népessége
1960-as évektől
CYMMIT – a fejlődő országok növénytermelésének (elsősorban gabona) fejlesztésére létrehozott kutató intézet és hálózata Létrehozója: Norman BORLAUG – Béke Nobel-díjas A fejlesztés fő területei: – nemesítés → a kedvezőtlen feltételekhez adaptálódó, nagyobb termőképességű, jobb minőségű gabonafajok fajtái (hibridjei) – agrotechnika → a jobb fajtákhoz igazított, nagyobb intenzitású agrotechnika
Eredmények A gabonafélék termésmennyisége a világon millió tonna/év kg/fő/év 1961 877,0 127,8 1970 1192,6 136,9 2000 2060,4 147,6
Jövőbeni kihívás - Kevesebb föld és víz egyre több embernek Lakosság
Rendelkezésre álló megművelhető terület/fő (m2)
3,0 Mrd. 3.0
6,5 Mrd. 6.5
8,3 Mrd. 8.3
1960
2005
2030
2.200 2,200
1.800 1,800
4.300 4,300
>70% a nem használt megművelhető terület Forrás: UN, FAO
2030-ra olyan kevés megművelhető terület lesz, mint még soha azelőtt
A GABONAFÉLÉK VETÉSTERÜLETI TERÜLETE ÉS ARÁNYA (FAO adatok, 2008) Mértékegység (millió ha)
Összes szántóterület
Összes gabona
Kalászos gabona
Kukorica
Egyéb gabona
Világ
1411,1
713,4
461,3
161,0
91,1
USA
170,4
61,0
25,9
31,8
3,2
Kína
140,6
86,9
54,8
29,9
2,2
India
158,7
100,7
72,6
8,3
19,8
Oroszország
121,6
44,6
41,2
1,7
1,6
Ausztrália
44,2
20,3
19,4
0,07
0,9
Argentína
32,5
9,4
5,3
3,4
0,7
EU 27
108,6
60,6
49,8
8,9
2,0
Franciaország
18,4
9,6
7,8
1,7
0,1
Németország
11,9
7,0
6,5
0,5
0,03
Magyarország
4,6
2,9
1,7
1,2
0,02
Világ
100,0
50,6
32,7
11,4
6,5
USA
100,0
35,8
15,2
18,7
1,9
Kína
100,0
61,8
39,0
21,3
1,6
India
100,0
63,5
45,7
5,2
12,5
Oroszország
100,0
36,7
33,9
1,4
1,3
Ausztrália
100,0
45,9
43,9
0,2
2,0
Argentína
100,0
28,9
16,3
10,5
2,2
EU 27
100,0
55,8
45,9
8,2
1,8
Franciaország
100,0
52,2
42,4
9,2
0,5
Németország
100,0
58,8
54,6
4,2
0,3
Magyarország
100,0
63,0
37,0
26,1
0,4
Mértékegység (%)
A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON (KSH adatok, 1960-2009) (%) Növénycsoport
1960 1970 1980 1990 2000 2005 2009
Kalászos gabonák
38,2
35,5
34,8
35,4
34,1
37,9
37,5
19,8
25,2
26,9
25,9
22,8
25,1
25,4
28,0
28,0
32,8
30,6
30,6
29,7
28,8
26,4
23,6
26,0
23,0
26,5
26,5
26,0
1,5
2,7
7,0
9,9
9,2
14,1
19,9
1,3
1,8
5,8
7,4
6,6
11,3
12,5
30,4
25,3
23,8
22,6
21,6
14,3
13,8
Vetetlen és kipusztult
2,0
8,5
1,6
1,4
4,4
4,0
n.a.
Összes szántóterület Összes szántóterület (ezer ha)
100
100
100
100
100
100
100
őszi búza
Kukorica és egyéb kukorica
Olajnövények napraforgó
Egyéb növények (hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.)
5310 5046 4735 4713 4500 4513 4487
A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN (EUROSTAT adatok, 2009) (%)
Növénycsoport Kalászos gabonák őszi búza
Kukorica és egyéb kukorica
Olajnövények napraforgó
Egyéb növények
Franciaország Németország 41,8 54,0 28,3
27,0
10,1
3,9
9,6
3,9
11,4
12,6
3,7
0,2
36,7
29,5
100,0 18267
100,0 11943
(hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.)
Összes szántóterület Összes szántóterület (ezer ha)
MAGYARORSZÁG GABONATERMELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Mutató
1950
1960
1970
1980
1990
2000
2008
5,4
6,17
7,64
14,01
12,56
10,03
16,95
581,1
619,4
740,2
1308,2
1210,6
983,3
1689,8
Összes belső felhasználás (millió t)
7,0
8,6
12,2
13,1
8,8
8,4
Összes export (millió t)
0,2
0,9
1,0
1,4
2,1
6,4
Összes megtermelt gabona mennyisége (millió t) 1 lakosra jutó gabonatermel és (kg/fő/év)
Búza termésátlag (t/ha)
1,5
1,7
2,1
4,8
5,1
3,6
5,0
Kukorica termésátlag (t/ha)
1,6
2,5
3,4
5,3
4,1
4,2
7,5
MULTIFUNKCIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS
TERMELÉS
Mg-i felhasználás (állattenyésztés stb.)
KÖRNYEZETVÉDELEM
„ex situ” típusú
EGYÉB
tájvédelem
„in situ” típusú Élelmiszeripar
foglalkoztatás ESA területek (környezetileg érzékeny)
Ipari alapanyagok
szociális egyensúlyi területek
Energetika
jó puffer területek
vidékfejlesztés
A GABONANÖVÉNYEK SZEREPE A MULTIFUNKCIONÁLIS NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) Termelési funkció főtermék
melléktermék
→ diverzifikálás → → → → → → →
humán táplálkozás állati takarmányozás ipari alapanyagok energia alapanyagok állattenyésztés (alom, takarmány) ipari alapanyagok energia termelés
Környezet- és természetvédelmi funkció megvalósítás fontosabb területek
→ → → → →
Gazdasági
„in situ” termőföld megtartása talajvédelem agro- és természetes ökoszisztémák biodiverzitás
→ „jólét ↔ jól lét”
Társadalmi-gazdasági funkció Társadalmi
→ prevenció
→ → → → → → → →
foglalkoztatás szociális vidéki népesség helybentartása jövedelem növelése feldolgozó iparok élelmiszerbiztonság takarmánybiztonság nemzetgazdasági egyensúly (exporttöbblet)
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI I. A FAO definíciója: „Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése a természeti erőforrások megőrzésére, az azokkal való gazdálkodásra és a források megőrzésére, és a jelenlegi termelési technológiák olyan megváltoztatására irányuló törekvés intézményes megvalósítása, amely lehetővé teszi az emberiség jelenlegi és a jövőbeli generációi számára az élelmiszer- és egyéb agrárgazdasági eredetű alapanyagigények harmonikus kielégítését. Az agrárgazdaság – mezőgazdaság, az erdő- és halgazdaság, valamint az élelmiszer-feldolgozás – ilyen módon megfogalmazott fenntartható fejlődése megőrzi a talaj, az élővizek, a növényi- és állatvilág genetikai erőforrásait, megakadályozza az emberi környezet leromlását, és technológiai szempontból megfelelő, gazdaságilag hatékony, a társadalom számára pedig tartós fejlődést biztosít.” A Kanadai Mezőgazdasági Minisztérium definíciója: „Azokat nevezzük fenntartható mezőgazdasági-élelmiszeripari rendszereknek, amelyek gazdaságosak, kielégítik a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit és megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára.”
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI II. Az USA Kongresszusa definíciója: A növénytermelési és állattenyésztési gyakorlatnak olyan integrált, termőhelyhez alkalmazkodó rendszere, amely hosszú időszakra – kielégíti az emberi táplálék- és nyersanyagigényeket; – megőrzi a környezet minőségét és a természeti erőforrásokat, amelyek a mezőgazdasági termelés alapját képezik; – a lehető leghatékonyabban használja a nem megújítható természeti és farmon belüli erőforrásokat, ahol csak lehet integrálja a természetes biológiai körfolyamatokat és szabályozó mechanizmusokat; – biztosítja a mezőgazdasági műveletek gazdaságosságát; – megőrzi a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom egészének életminőségét.
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI III. A különböző definíciók számos közös elemet tartalmaznak: – A talaj, mint természeti erőforrás megkülönböztetett használata. – Az erőforrások védelme és a környezetminőség, a tájkarakter, a biodiverzitás megőrzése. – A gazdaságosság, a produktivitás fenntartása és javítása. – Az életminőség javítása, elfogadható jövedelem biztosítása a legtöbb ember számára. – A generációk közötti egyenlőség. – A társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése. A fenntartható vidékfejlesztés az agrárgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság, illetve élelmiszer-termelés fenntartható fejlődésével tágabb fogalomkör, de azokkal szoros összefüggésben áll, mert magába foglalja a vidéki lakosság és a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is, amelyek sok esetben az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. A fenntartható regionális fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul kitűznie. Az agrárgazdaság fenntartható fejlődése: – legyen környezetkímélő, – erőforrás takarékos, – egészséges élelmiszert és takarmányt állítson elő, – védje meg a biológiai diverzitást, – tegye érdekeltté a gazdálkodók jelen és jövő generációit a termelésben, segítve a falusi térségek népességmegtartó képességét és járuljon hozzá a vidék fejlesztéséhez.
NÖVÉNYTERMESZTÉSI MODELLEK (Pepó Péter, 2005)
Intenzív agrotechnika Agronómiai és ökonómiai termésmaximum Specializáció
Hagyományos növénytermesztés Fenntartható növénytermesztés Biológiai, ökológiai és agrotechnikai interakciók Környezetkíméló agrotechnika Diverzifikáció
KÜLÖNBÖZŐ TÉNYEZŐCSOPORTOK HATÁSA A FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN Fenntartható növénytermesztés
Környezet
Társadalom
Gazdaság
FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉS Néhány fontosabb jellemzője: − az agroökológiai feltételek (talaj, víz stb.) megőrzése és/vagy javítása a jelentben és a jövőben − a biodiverzitás és genetikai források megőrzése és fenntartása − a környezetvédelmi problémák csökkentése, minimalizálása − kiváló minőségű és egészséges növényi termékek előállítása − kiváló minőségű agrotechnika − ökonómiai életképesség − társadalmi elfogadottság
FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A GABONATERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) FENNTARTHATÓSÁGOT segíti
rontja
rendkívül széles fajta/hibrid választék a fontosabb gabonanövényeknél
a gabonafélék túlzott aránya → irracionális vetésváltás → biodiverzitás csökkenése
kalászos gabonák – talajvédelem
nem szakszerű agrotechnika
korszerű agrotechnika minőségbiztosítás minőségi végtermék
nem megfelelő jövedelmezőség
társadalmi elvárások megléte
társadalmi elvárások hiánya
INTEGRÁLT GABONATERMESZTÉS ELEMEI (Pepó Péter, 2010) Integrált gabonatermesztés: az agroökológiai, biológiai-genetikai és agrotechnikai tényezők harmonizációja, integrált alkalmazása. AGROÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK • •
Éghajlati – időjárási feltételek Talajtani – domborzati feltételek
BIOLÓGIAI – GENETIKAI ALAPOK • Genotípus • Vetőmag AGROTECHNIKAI ELEMEK • • • • • • • • • •
Vetésváltás Talajművelés Tápanyagellátás Vetéstechnológia Növényvédelem Növényápolás Öntözés Betakarítás Elsődleges feldolgozás Tárolás
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA I. AKG céljai • a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet • a környezettudatos gazdálkodás • a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása • a környezet állapotának javítása • minőségi élelmiszerek, egyéb növényi termékek előállítása • a gazdaságok életképességének javítása • a gazdasági hatékonyság növelése Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramok • Horizontális célprogramok • Zonális célprogramok
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA II. Szántóföldi horizontális célprogramok • integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram • tanyás gazdálkodás célprogram • ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram Természetvédelmi zonális célprogramok • szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram • szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram • szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram • szántóföldi növénytermesztés kékvércse élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram Erózió elleni célprogramok • vízerózió elleni célprogram • szélerózió elleni célprogram
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA III. Szántóföldi célprogram csoportokra vonatkozó kötelezettségek • talajvizsgálat • tápanyaggazdálkodási terv • vetésváltási szabályok • zöldugarra vonatkozó szabályok • talajművelésre vonatkozó szabályok • növényvédelemre vonatkozó szabályok Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram különleges szabályai • min. 0,3 ha – max. 75 ha • összes szántóföldi növény (kivéve rizs, energiafű, kínai nád, fásszárú energianövény) • induláskor akkreditált laboratóriumban talajvizsgálat • éves tápanyaggazdálkodási terv • éves földhasználati terv • 5 év alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás • vetésváltási szabályok betartása • 5 év alatt az őszi búza, kukorica és napraforgó együttes részaránya max. 60%, pillangós növényeké max. 10% • 5 év alatt legalább egyszer zöldtrágya növény (másodvetésű is lehet) • kizárólag környezetkímélő növényvédőszerek használata • növényvédelem előrejelzés alapján
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS I. Lehetőség szerint a mezőgazdasági termelés EGÉSZÉT (növénytermesztés + állattenyésztés) fogja át + egészüljön ki a mezőgazdasági termékek FELDOLGOZÁSÁVAL. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei • a mezőgazdasági üzemen belül zárt ciklus biztosítása • lehetőség szerint minél teljesebb, zárt rendszerű anyag- és energiaáramlás • a környezeti, természeti feltételek megtartása, javítása • speciális minőségű, egészséges élelmiszerek, takarmányok előállítása • szintetikus anyagok (műtrágyák, szintetikus növényvédő szerek stb.) mellőzése • GM növények használata tiltott • speciális agrotechnika (vetésváltás, tápanyagellátás, talajművelés, növényvédelem stb.)
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS II. Konvencionális növénytermesztés ↓ átállási időszak (3 év) ↓ Ökológiai (bio) növénytermesztés
← Nincs (esetleges) ellenőrzés ← Folyamatos ellenőrzés ← Folyamatos ellenőrzés
Ökológiai növénytermesztés elemei • szellemi→ másként gondolkodás természetről, környezetről, társadalomról, gazdaságról • anyagi → speciális agrotechnika alkalmazása Az ökológiai gazdálkodás formái – biodinamikus – szerves biológiai gazdálkodás – soil association – permakultúra – Masanobu Fukuoka („ne tégy semmit”)
ÖKOLÓGIAI TERÜLETEK NAGYSÁGA KONTINENSENKÉNT (Willer és Yussefi, 2008)
2,5 millió ha Észak-Amerika
8,2 millió ha Európa 3,3 millió ha Ázsia
8,1 millió ha Latin-Amerika
0,9 millió ha Afrika 12,1 millió ha Ausztrália és Óceánia
AZ ÖKOLÓGIAI ÉLELMISZEREKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK (MILLIÓ USD) MEGOSZLÁSA KONTINENSENKÉNT, 2002 (Willer és Yussefi, 2004)
ÉszakAmerika; 11,7
Egyéb; 0,7
Európa; 10,6
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBA VONT TERÜLETEK ÉS GAZDASÁGOK AZ EU-BAN (1985-2007) hektár
Forrás: Minou Yussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2008.
gazdaság
A VILÁG TÍZ LEGNAGYOBB ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI ARÁNYÁT FELMUTATÓ ORSZÁGÁNAK ADATAI (2007) % 35,00 30,00
29,70
25,00 20,00
8,90
8,80
8,00
7,80
7,00
Kelet-Timor
9,10
Szamoa
9,80
Svédország
10,00
Észtország
11,00
Csehország
13,40
15,00
Olaszország
Lettország
Svájc
Ausztria
0,00
Lichtenstein
5,00
Forrás: Minou Y ussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2009.
AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON hektár 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1996
1997 1998
1999
2000 2001
2002 2003
Forrás: Dr. Roszik et al.: Biokontroll Hungária Kht. éves jelentés 2008.
2004 2005
2006
2007 2008
AZ ÖKOLÓGIAILAG ELLENŐRZÖTT TERÜLET MEGOSZLÁSA 2008-BAN Egyéb több éves ültetvények 0,10% Szólő Burgonya 0,55% 0,03%
Halastó, erdő, nádas 5,34%
Gyümölcs és bogyós ültetvények 1,69%
Cukorrépa 0,00% Gabonafélék 17,16%
Fehérje növények 0,43%
Ipari növények 6,31% Friss zöldségek, dinnyék, szamóca 0,92%
Rét, legelő 57,37%
Gabonafélék Cukorrépa Tömegtakarmányok Rét, legelő Egyéb több éves ültetvények
Vetőmag 0,12%
Fehérje növények Ipari növények Vetőmag Gyümölcs és bogyós ültetvények Halastó, erdő, nádas
Ugar 1,45%
Tömegtakarmányok 8,52%
Burgonya Friss zöldségek, dinnyék, szamóca Ugar Szólő
PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS I. Lényege: az agrotechnikai műveleteket nem tábla, hanem a táblán belül, lokális szinten valósítjuk meg. Célja: • az agronómiai hatékonyság növelése • az input felhasználás mérséklése • a környezeti terhelés csökkentése • nagyobb termésmennyiség • jobb termésminőség • kedvezőbb termésbiztonság • minőségi technológia • nagyobb jövedelmezőség Elemei: • hardware (GPS, hozammérők, szenzorok gyomokra, betegségekre, kártevőkre stb.) • térképek (hozamtérképek, talaj tápanyagtérképek, víz-, tápanyag-, hő-, levegőgazdálkodás, talajvíz, talajszerkezet, tömöttség, pH stb.) • algoritmusok (adatok, térképek alapján az agrotechnikai elemek végrehajtásának elméleti megalapozása) • software (az adott agrotechnikai elem, adott táblára adaptált végrehajtásának számítógépes vezérlése)
PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS II. A precíziós növénytermesztés agrotechnikai elemei • talajművelés (műveletek, műveleti mélység) • tápanyaggazdálkodás (szervestrágyázás, műtrágyázás NPK, levéltrágyázás, meszezés) • vetéstechnológia (állománysűrűség, vetésmélység) • növényvédelem (gyomirtás, herbicid dózisa, fungicid- és inszekticidkezelés, regulátor használat) • öntözés (öntözött területek, víznorma) • betakarítás (deszikkálás, betakarítási idő)
PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS (foszfor)
PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS (kálium)
PRECÍZIÓS VETÉS, VÁLTOZÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGGEL
Előadás összefoglalása A gabonanövények termesztésének jelentősége – Szerepük a világ növénytermesztésében – Szerepük a magyar növénytermesztésben – Gabonanövények helye növénytermesztésben
a
multifunkcionális
– Fenntarthatóság és gabonatermesztés – Integrált növénytermesztés és gabonatermesztés – Ökológiai növénytermesztés termesztése
és
a
gabonanövények
– Precíziós növénytermesztés és a gabonanövények
Előadás ellenőrző kérdései • Ismertesse a mezőgazdaság, a növénytermesztés feladatait az élelmiszertermelésben. • Melyek a „zöldforradalom” eredményei? • Melyek a multifunkcionális, a fenntartható, az integrált, az ökológiai növénytermesztés céljai, feladatai, módszerei? • Ismertesse az AKG programokat. • Melyek a precíziós növénytermesztés elemei?
•
Előadás felhasznált forrásai
Szakirodalom:
Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen
•
Egyéb források:
Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
•
További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi -
Növénytermelés Agrokémia és Talajtan Növényvédelem Gyakorlati Agrofórum Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: A gabonanövények termesztésének történeti áttekintése; ökológiai feltételrendszere; biológiai feltételrendszere; A gabonanövények ontogenetikai fejlődése; minősége és felhasználása • Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár
