GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
3. hét
Előadás áttekintése A búza fenntartható, termesztéstechnológiájának elemei
integrált általános
A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával
A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei
BÚZAFAJOK NYUGATI IRÁNYÚ VÁNDORLÁSA (Reinöhl nyomán)
A BÚZAFAJOK GÉNCENTRUMA ÉS ELTERJEDÉSE (Reinöhl nyomán)
SZÁRMAZÁS vad alakor (Tr. boeoticum) alakor (Tr. monococcum) vad alakor x kecskebúza vad tönke (Tr. dicoccum) (Aegilops speltoides) (Aegilops bicornis) tönke (Tr. dicoccum) négyszálkás búza (Tr. carthlicum) x Aegilops squarnae közönséges búza (Tr. aestivum)
A búzafajok termesztésének kora és tartama, valamint mértéke a történelem előtti és alatti időkben Württembergben A fekete sáv mérete mutatja a termesztés mértékét (Bertsch et Bertsch nyomán)
A BÚZA TERMŐTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA 1901-2008 KÖZÖTT A VILÁGON 250000
3
Termőterület, 1000 ha
2 150000 1,5 100000 1 50000
0,5
0 0 1901- 1911- 1921- 1931- 1941- 1951- 1961- 1971- 1981- 1991- 20011910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2008 Termőterület (1000 ha)
Termésátlag (t/ha)
Termésátlag, t/ha
2,5
200000
A BÚZATERMELÉS LEGNAGYOBB TERMELŐ ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (2010-2020) USA 9% (8%) Egyéb 33% (34%)
Kína 17% (15%)
Oroszország 9% (8%)
Összes termelés 2010: 676 millió t (2020: 719 millió t) EU-27 termelése: 138,3 millió t (2010) 156,8 millió t (2020) EU-27 felhasználása: 144,2 millió t (2010) 161,5 millió t (2020) Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI (2010)
EU-27 20% (22%)
India 12% (12%)
LEGNAGYOBB BÚZAEXPORTŐR ÉS –IMPORTŐR ORSZÁGOK, ILLETVE RÉGIÓK KIVITELE ÉS BEHOZATALA (Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010) mio t 30 +8% +23 % 0% -13% +282 % +4% +27%
20 10 +70% +32% +33% -105% 0% +14% +5% +4%
és K
fr ik a
(e gy éb )
-20
Ja pá öz n elK Á ele zs ia t ( La eg yé tin -A b) m er ik a
Ir án
tr ál ia EU -2 K 7 an ad A a rg en O tín ro a sz or sz ág U kr aj na A lg ér i Br a az Eg ília yi pt om
A
-10
us z
U
SA
0
A
-30 -40 Forrás: USDA
2009/2010
2019/2020
BÚZA TERMELÉS 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz.
Ország
Termelés (1000 MT)
Ssz.
Ország
Termelés (1000 MT)
1
EU-27
138 143
10
Törökország
18 000
2
Kína
114 500
11
Kazahsztán
17 000
3
India
80 680
12
Irán
12 000
4
Oroszország
61 700
13
Argentína
9 600
5
Egyesült Államok
60 314
14
Egyiptom
7 900
6
Kanada
26 500
15
Marokkó
6 370
7
Pakisztán
24 033
16
Üzbegisztán
6 200
8
Ausztrália
22 500
17
Egyéb országok
52 083
9
Ukrajna
20 900
Világ összesen
678 423
BÚZA EXPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) S.sz .
Ország
Export (1000 MT)
S.sz .
Ország
Export (1000 MT)
1
Egyesült Államok
27 216
11
Pakisztán
1 000
2
Kanada
17 000
12
Törökország
1 000
3
EU-27
15 500
13
Mexikó
850
4
Ausztrália
15 000
14
Japán
425
5
Oroszország
13 500
15
E.Arab Emirátusok
400
6
Argentína
8 500
16
Horvátország
300
7
Ukrajna
8 500
17
Dél-Afrika
300
8
Kazahsztán
6 000
18
Szerbia
275
9
Kína
2 000
19
Paraguay
250
10
Brazília
1 000
20
Sri Lanka
200
* Becsült adat
BÚZA EXPORT 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) S.sz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok 23 500 2 EU-27 20 000 3 Kanada 18 000 4 Oroszország 17 500 5 Ausztrália 14 000 6 Ukrajna 9 000 7 Kazahsztán 7 500 8 Argentína 4 500 9 Törökország 3 200 10 Mexikó 1 200 11
Uruguay
1 100
12
Egyéb országok
6 819
Világ összesen
113 964
BÚZA IMPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database)
Ssz.
Ország
Import (1000 MT)
Ssz.
Ország
Import (1000 MT)
1
Egyiptom
7 800
11
Mexikó
3 600
2
Brazília
7 000
12
Nigéria
3 300
3
Algéria
5 600
13
Egyesült Államok
2 722
4
Indonézia
5 600
14
Afganisztán
2 300
5
Japán
5 500
15
Fülöp-szigetek
2 300
6
EU-27
5 000
16
Banglades
2 000
7
Irán
4 500
17
Pakisztán
2 000
8
Koreai Köztársaság
4 100
18
Jemen
2 000
9
Marokkó
4 000
19
Venezuela
1 750
10
Irak
3 700
20
Tunézia
1 600
* Becsült adat
BÚZA IMPORT 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz.
Ország
Import (1000 MT) 9 300 6 500 6 000 5 500 5 300 5 000 4 000 4 000 3 700 3 500 3 250
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
Jemen Afganisztán Szíria Líbia Marokkó Szaúd-Arábia Izrael Szudán Venezuela Dél-Afrika
25
Peru
26
Egyéb országok
36 390
Világ összesen
126 319
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Egyiptom Brazília EU-27 Indonézia Japán Algéria Irak Dél-Korea Nigéria Irán Egyesült Államok
12
Fülöp-szigetek
3 000
13
Mexikó
2 900
14
Törökország
2 800
Ssz.
Ország
Import (1000 MT) 2 300 2 000 2 000 1 850 1 800 1 800 1 700 1 700 1 525 1 500 1 500
BÚZA EXPORT-IMPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Ország Egyesült Államok Kanada EU-27 Ausztrália Oroszország Argentína Ukrajna Kazahsztán Kína Brazília Pakisztán Törökország Mexikó Japán E. Arab Emirátusok Horvátország Dél-Afrika Szerbia Paraguay Sri Lanka
* Becsült adat
Export (1000 MT) 27 216 17 000 15 500 15 000 13 500 8 500 8 500 6 000 2 000 1 000 1 000 1 000 850 425 400 300 300 275 250 200
Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Ország Egyiptom Brazília Algéria Indonézia Japán EU-27 Irán Koreai Köztársaság Marokkó Irak Mexikó Nigéria Egyesült Államok Afganisztán Fülöp-szigetek Banglades Pakisztán Jemen Venezuela Tunézia
Import (1000 MT) 7 800 7 000 5 600 5 600 5 500 5 000 4 500 4 100 4 000 3 700 3 600 3 300 2 722 2 300 2 300 2 000 2 000 2 000 1 750 1 600
BÚZA EXPORT-IMPORT 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. 1
Ország Egyesült Államok
23 500
2
EU-27
20 000
3
Kanada
18 000
4
Oroszország
17 500
5
Ausztrália
14 000
6
Ukrajna
9 000
7
Kazahsztán
7 500
8
Argentína
4 500
9
Törökország
3 200
10
Mexikó
1 200
11
Uruguay
1 100
12
Egyéb országok
6 819
Világ összesen
Export (1000 MT)
113 964
Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
Ország Egyiptom Brazília EU-27 Indonézia Japán Algéria Irak Dél-Korea Nigéria Irán Egyesült Államok Fülöp-szigetek Mexikó Törökország Jemen Afganisztán Szíria Líbia Marokkó Szaúd-Arábia Izrael Szudán Venezuela Dél-Afrika Peru Egyéb országok Világ összesen
Import (1000 MT) 9 300 6 500 6 000 5 500 5 300 5 000 4 000 4 000 3 700 3 500 3 250 3 000 2 900 2 800 2 300 2 000 2 000 1 850 1 800 1 800 1 700 1 700 1 525 1 500 1 500 36 390 126 319
A VILÁG LEGNAGYOBB BÚZATERMELŐ TÉRSÉGEI, ORSZÁGAI KIBOCSÁTÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA (Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010)
200 150 100 50
2009/2010
2019/2020
b Eg yé
lia tr á A us z
K ín a
In di a
FS U
EU -2 7
A rg .-B ra
.
0
U SA -C an
Termelés, millió tonna
250
USDA 2008/2009
115,47
FAPRI 2018/2019
A VILÁG BÚZAFELHASZNÁLÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA (Forrás: USDA, FAPRI)
122,304
518,15
167,05
20,8
Takarmány Bioüzemanyag Élelmiszer és egyéb Zárókészlet 587,374
170,452
47,54
0
200
400
600
ezer tonna
800
1000
A BÚZATERMESZTÉS ÁTNÉZETES TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON (Pepó Péter, 2010) • • • • • • •
• • •
Római idők – Pannonia (Dunántúl) – primitív búzafajok termesztése Honfoglalás előtti időszak – Kárpát-medence szlávok, avarok, egyéb itt élő népek termesztettek Tr. dicoccum, Tr. spelta, Tr. aestivum Honfoglalás előtt – Magyarok – vándorlás fő gabona: árpa, köles, pohánka – búza csak korlátozott mértékben Honfoglalás után – Árpád-házi királyok még mindig a „kása” gabonák a fontosak, egyre jelentősebb azonban a búzatermesztés XIV-XVI. század – meghatározó gabona a búza – belső ellátás mellett igen fontos export Török hódoltság – XVI-XVII. század – az ország meghatározó, alföldi területein csökkenő búzaterület és alacsony színvonalú agrotechnika Uradalmi gazdálkodás – XVIII-XIX. század hatalmas, újara benépesített területek, egyoldalúan szélsőséges búza vetésszerkezet, kedvező gazdasági feltételek (Napóleoni-háborúk, dualizmus) – újból fontos exportcikk – termékenyítő hatás a gépgyártásra, malomiparra Két világháború között – vegyes gazdálkodás (kisüzemek, uradalmak) – elmaradott termesztéstechnológia – kiváló fajták (Bánkúti 1201) 1945-1990 – szocialista nagyüzemi gazdálkodás – gyorsan fejlődő agrotechnika – jó fajták – jelentős export a KGST országokba 1990- napjaink – kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági feltételek – változó birtokméret – heterogén technológiai és szakmai szint – változó értékesítési lehetőségek – EU tagság
Fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és termésátlaga Magyarországon (2006-2009) Növény
Vetésterület ezer ha
Termésátlag t/ha
2006
2007
2008
2009
2006
2007
2008
2009
1 066
1 107
1 083
1 126
4,12
3,6
5,02
3,83
Rozs
39
41
42
41,18
2,49
1,96
2,65
1,87
Tritikále
136
136
127
129
3,40
2,94
3,82
2,97
Tavaszi árpa
121
142
127
126
3,57
2,58
5,02
2,57
Őszi árpa
177
187
196
196
3,92
3,68
4,79
3,6
Kukorica
1 129
1 096
1 144
1 167,8
7,03
3,75
7,60
6,49
Borsó
18
21
19
17,7
2,67
2,22
2,57
1,62
Szója
35
30
28
31
2,36
1,82
2,66
2,31
Napraforgó
536
517
559
540
2,23
2,05
2,70
2,34
Repce
139
223
251
2,62
2,37
2,16
2,65
2,14
Burgonya
22
25
25
21
24,35
23,11
25,65
24,57
Cukorrépa
46
40
9
13,4
51,22
38,73
57,27
51,79
Dohány
5,9
5,6
5,8
5,8
1,55
1,12
1,65
1,33
Lucerna
145
134
143
108
4,93
4,34
5,38
3,98
Őszi búza
AZ ŐSZI BÚZA VETÉSTERÜLETÉNEK ÉS TERMÉSÁTLAGÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON (KSH adatok, 1921-2009)
ha 1800000
t/ha 6
1600000 5 1400000 4
1200000 1000000
3 800000 2
600000 400000
1 200000 0
19 21 19 24 19 27 19 30 19 33 19 36 19 39 19 42 19 45 19 48 19 51 19 54 19 57 19 60 19 63 19 66 19 69 19 72 19 75 19 78 19 81 19 84 19 87 19 90 19 93 19 96 19 99 20 02 20 05 20 08
0
vetésterület (ha)
termésátlag (t/ha)
AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA ÉS TERMÉSSTABILITÁSA HAZÁNKBAN (KSH adatok) Év
Termésátlag (kg/ha)
1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
4740 4580 5140 4710 5370 4120 4910 4910 5450 5240 5050 5190 4070 3060 4610 4240 3280 4210 4140 3590 3610 4320 3520 2640 5120 4500 4125 3591 5017 3850
Átlag (kg/ha)
Min. - max. termés (%)
Termésingadozás intervalluma (%)
4917
84-111
27
4144
74-125
51
4029
66-127
61
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2007)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2008)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2009)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2007)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2008)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2009)
A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK RÉSZEI (tömeg %)
Termés- és maghéj
8,0 %
Aleuronréteg
7,0 %
Endospermium
82,5 %
Csíra
2,5 %
Összesen
100,0 %
A BÚZASZEM KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
Víz Nyersrost Nyerszsír Nyersfehérje albuminok globulinok gliadin glutelin N-mentes kiv. anyag keményítő cukrok pentozánok Hamu
10,0-13,5 % 2,0-2,5 % 1,5-2,0 % 11,0-18,0 % 0,40 % 0,60 % 4,00 % 4,00 % 65,0-70,0 % 50,0-60,0 % 2,5 % 6,0-7,5 % 1,8-2,0 %
BÚZASZALMA KÉMIAI ÖSSZETÉTELE 1000 g szárazanyagban
%
Nyersfehérje
4,8
Nyerszsír
1,6
Nyersrost
43,9
Nitrogénmentes kivonható anyag
44,6
Hamu
5,1
C
H
O
N
S
Fűtőérték MJ/kg
45
6,0
43
0,6
0,12
17,3
Kémiai összetevők %
Illóanyag %
Hamu %
74
6,0
A búza felhasználása liszt szemtermés
ipar
takarmány
szalma + egyéb részek
sütőipar édesipar müzli tápszerek tésztaipar élelmiszeripar (keksz, chips) keményítőgyártás szeszipar textilipar műanyagipar gyógyszeripar abraktakarmány takarmánypremixek
alomanyag papírgyártás energetika takarmányipar vegyipar szervesanyag-visszapótlás
Német kenyérfélék
Francia kenyérfélék
Amerikai kenyérfélék
Kelet-európai és orosz kenyérfélék
Ázsiai kenyérfélék Indiai
Japán
Kínai
Közép-Kelet és Észak-Afrika kenyérféléi
A BÚZA MINŐSÉGI KATEGÓRIÁI Hagyományos minőségi kategóriák • malmi minőség (különféle kenyérfélék és péksütemények) • javító minőség • takarmány minőség (fehérjetartalom, aminosav-összetétel stb.) Új minőségi kategóriák • speciális élelmiszeripari felhasználás − keksz és egyéb édesipari − hamburger − snack − fagyasztott tészták • vitális glutin előállítás (élelmiszeripari adalék) • ipari feldolgozás − búzacsíra − olaj − alkohol − gyógyszeralapanyag (E-vitamin, glutaminsav stb.) • biobúza • száraztészta (durum, részben aestivum) • „külpiaci” minőség (W, P,L – bagett és egyéb termékek) • „intervenciós” minőség
MINŐSÉGI MUTATÓK ÉS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK A BÚZATERMESZTÉSBEN Magyar Szabvány Minőségi mutató
Intervenciós
Javító
Malmi I.
>78
>76
>73
>12,5
>12,5
>10,5
Sikér %
>34
>30
Sikérterülés (mm)
2-5
3-8
>300
>250
>70 (A2)
>55 (B1)
>35
>35
Hl tömeg (kg) Fehérjetartalom %
Esésszám (sec) Valorigráfos érték Zeleny-féle szám (ml) W (10-4 J)
Francia Szabvány
Kanadai tavaszi piros búza CWRSW >80
>11
>13,5 >32,5
>220
>220
>22
>65
140-160*
180
350
P (mm)
40-60*
70
100
L (mm)
90-130*
100
100
* saját mérés
KANADÁBAN KIALAKÍTOTT BÚZAFAJTA CSOPORTOK Rövidítés
Megnevezés
Felhasználás
CWRS
Nyugat Kanadai Piros Tavasz
Kenyérbúza
CWAD
Kanadai Borostyán Durum
Borostyán színű durumbúza
CPSR
Kanadai Préri Tavaszi Piros
Ázsiai exportra tésztagyártáshoz
CWES
Nyugat Kanadai Extra Erős Tavaszi
Fagyasztott tészta gyártásra
CPSW
Kanadai Préri Tavaszi Fehér
Kenyérbúza közel-keleti exportra
CWSWS
Nyugat Kanadai Lágy Fehér Tavaszi
Gyenge liszt, sütemény, keksz
CWRW
Nyugat Kanadai Piros Őszi
Kenyérbúza
CWFW
Nyugat Kanadai Takarmánybúza
Takarmányozás
A csoportba sorolás paraméterei (vizuális): a szemtermés - színe - mérete - alakja - alsó része - vállmagassága - csúcsi rész magassága Alcsoportok kialakítása: - fehérjetartalom - fuzáriumfertőzöttség
BÚZA SZABVÁNYOK ÉS A TERVEZETT PANNON VÉDJEGY KATEGÓRIÁINAK MINŐSÉGI KRITÉRIUMAI MSZ 6383: 1998 Minőségi kritériumok Hektoliter tömeg (kg/hl) Szemkeménység HI, min. (%) Búza nyersfehérje tartalom min. (%) Búza nyersfehérje tartalom szárazanyagra, min. (%) Nedvességtartalom, max. (%) Esésszám, min. (sec) Beltartalom Hamutartalom (%) Liszt nyersfehérje tartalom, min. (%) Liszt nedves sikér mennyisége, min. (%) Nedves sikér terülése (mm/h) Szedimentációs érték Zeleny szerint (ml) Sütőipari értékcsoport (értékszám), min. Farinográf vízfelvétel 14 %-ra, min. (%) Farinográf tészta kialakulási idő, max. (perc) Farinográf stabilitás, min. (perc) Alveográf W, min. (10-4 joules) Alveográf P/L, max. Extenzográf energia 135 percnél, min. (cm2)
824/2000/EK
Pannon védjegy Prémium Standard kategória kategória 80 78 60 50
Javító
Malmi I.
Malmi II.
Malmi III.
EURO búza
78 -
76 -
76 -
72 -
73 -
-
-
-
-
-
14,0
12,5
-
-
-
-
-
16,0
14,5
14,5 300
14,5 250
14,5 230
14,5 220
14,5 220
13,5 300
13,5 250
-
-
-
-
-
0,5
0,5
12,5
12,5
12,0
11,5
10,5
13,0
11,5
34
30
28
26
-
34,0
11,5
2-5
3-8
3-8
-
-
-
-
35
35
30
20
22
50
40
-
-
-
-
A(>69,9) B1(69,9-54,8) B2(54,8-44,9 -
-
-
-
-
60
55
-
-
-
-
-
4,0
6,0
-
-
-
-
-
10,0
6,0
-
-
-
-
-
280 1,0
220 1,5
-
-
-
-
-
120
75
AZ EURO BÚZÁRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK Sikér Fehérje Fajsúly/kg/hl Esésszám (Hg) Nedvesség Zeleny index (ml) W Keverékesség Ezen belül fuzárium egyéb káros keverék
min. 26% min. 11,5% min. 76% min. 220 max. 14,5% min. 30 min. 160 max. 2% max. 1% max. 0,5%
Lisztfajták felhasználása Búzaliszt Rozsliszt
Graham-liszt
Durumbúza
Tönkölybúza
Kukorica-liszt
Rizsliszt Árpaliszt Hajdinaliszt Szójaliszt Molnár-liszt
A sütéshez szükséges legfontosabb nyersanyag. Ha a lisztet vízzel összekeverjük, gyúrjuk, akkor jellegzetesen megváltozik. Könnyen emészthető. A rozs mostohább éghajlatú vagy gyengébb talajú vidék gabonája. A rozsliszt fehérjéi nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák a nagy molekulák kialakulását. Ezért tisztán rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni. (max. 50%) A rozsliszt keményítője eltér a búzaliszt keményítőjétől, a vizet jobban magába zárja. Ebből is adódik, hogy a rozskenyér tovább marad friss állapotban. Az elnevezése a liszt bevezetését kezdeményező Graham amerikai orvos nevéből származik. A Graham-liszt étkezési búzából őrölt liszt, amely a gabonaszem héjrészeit (korpa) is tartalmazza. Emésztési zavarokban szenvedő betegek részére nagyon ajánlott. A Graham-liszt nagy héjtartalma miatt zsírban, cukorban, enzimekben gazdag, ezért romlandóbb, mint a búzalisztek, de tovább eláll, mint a teljes kiőrlésűek. A mérsékelt égöv melegebb vidékein (főleg Olaszországban) váltja fel részben a kenyérbúzát. Lisztje fehérjében igen gazdag, szeme igen kemény (neve is innen ered). A durumbúzából sikérjének különleges minősége alapján főleg a száraztészta gyártásának kiváló alapanyaga. A tojásos tésztákkal szemben túlfőzve sem ázik szét. A durumlisztes kenyér kissé sűrűbb, tömörebb, mint a fehérkenyér; belseje a kukoricakenyérre emlékeztető sárgás színű lesz. Ősi faj. Ezt a búzafajtát már Egyiptomban is termesztették. Rendkívül magas fehérjetartalma (azaz jól keleszthető a magas sikértartalma miatt), ideális ásványi anyag és nyomelem tartalma miatt az emésztőrendszer számára igen kedvező. Szeléntartalma különösen magas. Szeretik bio élelmiszerként, mert teljesen vegyszermentesen termeszthető. Bátran használható minden olyan receptnél, ahol búzalisztet említenek. Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárga színű, kellemes ízű lesz tőle a kenyér. Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Sűrítő adalékként is praktikus. Csak magában használva nagyon tömör, lapos lesz a kenyér. Bizonyos arányban búza- és rozsliszttel keverik. Kis mennyiségben használjuk. Vas és cink tartalma említésre méltó. Földes ízű, kis mennyiségben használandó. Magas fehérje tartalmú, egészséges táplálék kiegészítő. Kis mennyiségben használjuk, csupán 5-10% legyen a lisztmennyiség súlyának. Nagyobb mennyiségben a tészta állagát rontja. Ez egyfajta keverékliszt (volt), amibe sokféle gabonát öntöttek össze: búzát, rozsot, árpát, kukoricát.
Lisztfajták Kód BL-51
Megnevezés Sima búzaliszt
BL-55
Finom (búza) liszt
BL-80
Fehér kenyérliszt
BL-112
Félfehér kenyérliszt (Egységes búzaliszt) Teljes kiőrlésű búzaliszt Egyszer fogós liszt Félfogós liszt Rétesliszt (kétszer fogós liszt)
BL-200 BF-53 BF-55 BFF-55
AD GL-200 TL-50 DSL TDD TBL-70 TBL-300 RL-60 RL-90 RL-125 RL-190
Búzadara Graham liszt Tésztaipari liszt Durum simaliszt Tésztaipari durum dara Fehér tönköly(búza)liszt Teljes kiőrlésű tönköly(búza)liszt Fehér rozsliszt (rozsláng) Világos rozsliszt Sötét rozsliszt Teljes kiőrlésű rozsliszt
Megjegyzés Német kódja: 405 Régebben dupla nullás liszt "00" Német kódja: 550 Fehér színű. Péksütemények és kenyér sütéséhez alkalmas liszt. Német kódja: 1050 Angolul: white bread flour A finomlisztnél sötétebb színű finomliszt. Kenyérsütéshez az a legalkalmasabb lisztfajta.
Német kódja: 1700
Angolul: strong white bread flour Régebben nullás liszt "0" Jó sikértulajdonságú, kuglófokhoz, gyümölcskenyerekhez és egyéb sült tésztafélék készítéséhez használjuk. Angolul: strong white softgrain bread flour
A félbarna kenyér készítéséhez használjak. Barna kenyér készül belőle.
MAGYARORSZÁG BÚZA MÉRLEGE
Megnevezés Megtermelt termés Belső felhasználás - malomipar - takarmány - vetőmag - ipari felhasználás - veszteség
Mennyiség (ezer tonna) 3.000 – 6.000 1.200 – 1.300 700 – 900 270 – 300 10 – 20 50 – 100
Belső felhasználás összesen átlag
2.230 – 2.620 2.425
Export (intervenció)
575 – 3.575
A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával
A búza vegetatív és generatív fejlődése (Feekes-skála)
ZADOK-FÉLE FENOLÓGIAI KÓDRENDSZER 00 – 09 10 – 19 20 – 29 30 – 39 40 – 49 50 – 59 60 – 69 70 – 79 80 – 89 90 – 99
csírázás kelés bokrosodás szárbaindulás és hajtásnövekedés zászlóslevél kialakulása kalászhányás virágzás tejesérés viaszérés teljesérés
KUPERMAN-FÉLE ONTOGENETIKAI ETAPOK 1. Az elsődleges hajtás-tenyészőcsúcs képződésének állapota. 2. A szalmaszár csomójának, szártagjainak, levélhüvelykezdeményeinek differenciálódása. 3. A hajtás-tenyészőcsúcs megnyúlása (elsődleges tengely), az első szegmentumok egyidejű differenciálódása és a pikkelyszerű védőlevelek fejlődése. 4. A pikkelyszerű védőlevelek hónaljából kilépő kalászkakezdemények (másodlagos tengely) kialakulása. 5. A pelyvák és toklászok, valamint a termő- és porzókezdemények képződésének kezdete. 6. A sporangiumszövet (virágporszemek) és a termő fejlődése. 7. A kalászkaszártagok hosszanti megnyúlása, a pelyvák, toklászok és virágok, valamint szálkaszerű képződmények vagy szálkák növekedése. 8. Kalászolás. 9. Virágzás, megtermékenyülés. 10.Csíra- és endospermium-képződés. 11.Viaszérés. 12.Teljesérés.
Fejlődési stádiumok a BBCH skála alapján
Kelés
1 levél
Bokrosodás kezdete
2 levél
Bokrosodás vége
3 levél
Szárbaindulás
szárnövekedés
virágzás
érés
szemtelítődés
FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA I. (Pepó Péter, 2010) • Csírázás – kelés – betakarítás utáni dormancia – hypogeaikus csírázás – hőoptimum 15-20oC, vízfelvétel a szemtömeg min 50% – időtartam 8-15 nap • elővetemény AGROTECHNIKA • talajművelés • tápanyagellátás • vetés (idő, mélység) • Fiatal növény fejlődése – keléstől 3 leveles állapotig – hőoptimum 10-15oC, megfelelő vízellátás AGROTECHNIKA • megegyezik a csírázás-kelés szakasszal • Bokrosodás – első mellékhajtás megjelenésétől – szárindulásig – ősszel kezdődik – tavasszal folytatódik – télen – vernalizáció (jarovizáció) opt. (-1) – (+1)oC, ideje 40-60 nap – előfeltétele a szárbaindulásnak – bokrosodás hőoptimuma 13-18oC, – áttelelés (kifagyás, kipállás, felfagyás)időtartam 8-15 nap • áttelelés elősegítése - szénhidrátképződés – vetésidő AGROTECHNIKA - bokrosodási mélység - vetésmélység • tavaszi bokrosodás elősegítése - télvégi N-fejtrágyázás – kalászszám/m2 - gyomirtás - belvízlevezetés - betegségek elleni védelem
FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA II. (Pepó Péter, 2010) •
Szárbaindulás – intenzív szárnövekedés – első szárcsomó kialakulásától - kalászolásig – 35-50 nap – hőoptimum 16-20oC, nagy víz- és tápanyagfelvétel – kalászdifferenciálódás – intenzív szárazanyag képződés • N-fejtrágyázás – szemszám/kalász AGROTECHNIKA • gyomirtás • betegségek elleni védelem • kártevők elleni védelem • szárrövidítő • öntözés • Kalászolás – első kalászok megjelenésétől – az első portokok megjelenéséig – generatív szakasz kezdete – hőoptimum 18-21oC, nagy vízigény – relatív rövid időtartam (4-9 nap) • N-fejtrágyázás – minőség, ezerszemtömeg AGROTECHNIKA • betegségek elleni védelem • kártevők elleni védelem • Virágzás – első portoktól az utolsó portok elhervadásáig – előfeltétel: rövid-hosszú nappalos megvilágítás – hőoptimum 19-22oC, csapadékmentesség – relatív rövid időtartam (5-8 nap) • N-fejtrágyázás – minőség, ezerszemtömeg AGROTECHNIKA • Fuzárium elleni védelem • kártevők elleni védelem • Szemtelítődés – érés – az utolsó portok leszáradásától a teljes érésig – hőoptimum 20-23oC, mérsékelt csapadékosság – 30-45 nap – aszály lerövidítheti – tápanyagtranszlokáció a vegetatív részekből a szemtermésbe – szakaszai: zöld-, tejes-, viasz-, teljesérésés • optimális betakarítási idő (mennyiségi – minőségi optimum) AGROTECHNIKA
A BÚZA TERMÉSÉT MEGHATÁROZÓ TERMÉSELEMEK Tenyészidőszak okt.
csírázás – kelés
nov.
fiatal növény
nov.
bokrosodás
kalász/m2
dec. opt. 500-800 db/m2
jan. febr. márc.
bokrosodás
ápr.
szárbaindulás
máj.
int. szárnövekedés
máj.
kalászolás
máj.
virágzás
jún.
zöldérés
jún.
tejesérés
júl.
viaszérés
júl.
teljesérés
szemszám/kalász opt. 30-40 db/kalász
ezerszemtömeg opt. 40-50 g
Termés 6-12 t/ha
A TERMÉSELEMEKET BEFOLYÁSOLÓ ÖKOLÓGIAI, BIOLÓGIAI ÉS AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK (Pepó Péter, 2010) Terméselem Kalászszám/m2
Szemszám/kalász
Ezerszem-tömeg
Agroökológiai feltételek
Genotípus
őszi hőmérséklet és vízellátás
vetőmag minősége (csírázóképesség)
téli időjárás
a fajta kezdeti fejlődési erélye
koratavaszi alacsony hőmérséklet, csapadékos időjárás
a fajta bokrosodó képessége
tavaszi hőmérséklet és csapadék
fajták kalászhossza
fotoperiodizmus
fajta kalászkaszáma/kalász
kalászolás – virágzáskori időjárás
termékenyülés
érés időszakának hőmérséklet és csapadék viszonyai
fajta ezerszemtömege vegetatív source – generatív sink
Agrotechnikai elemek elővetemény talajelőkészítés őszi alaptrágyázás vetéstechnológia belvíz elleni védelem felfagyás elleni védelem télvégi N-fejtrágyázás gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem szárbainduláskori N-fejtrágyázás gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem szárrövidítő öntözés kalászoláskori N-fejtrágyázás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem betakarítás
Előadás összefoglalása A
búza fenntartható, általános elemei
integrált
termesztéstechnológiájának
– A búza származása, termesztésének történeti áttekintése a világon és hazánkban – A búzatermesztés jelenlegi helyzete és jövőbeli perspektívái – A búza fő- és melléktermékének minősége, felhasználási területei A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával – Ontogenetikai osztályozási rendszerek – Fiziológiai változások a fenológiai szakaszokban, azok agrotechnikai befolyásolása – A termésképződési folyamatok ökológiai, biológiai és agrotechnikai összefüggései
Előadás ellenőrző kérdései • Ismertesse a búza származását, termesztésének történetét, a legfontosabb termesztési adatokat a világon. • Ismertesse a hazai búzatermesztés történetét, jelenlegi helyzetét. • Ismertesse a búza főés melléktermék felhasználását, a búza minőségi paramétereit. • Ismertesse a búza ontogenetikai fejlődését, osztályozási rendszerét, a termésképződésre ható tényezőket.
•
Előadás felhasznált forrásai
Szakirodalom:
Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen
•
Egyéb források:
Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
•
További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi -
Növénytermelés Agrokémia és Talajtan Növényvédelem Gyakorlati Agrofórum Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése. Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben. Az őszi búza termesztés ökológiai feltételrendszere. • Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár
