TARTÁSTECHNOLÓGIA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének forrásai - A trágyatermelés éves mennyisége és fajonkénti eltérései - A levegőbe jutó szennyeződés forrásai, formái és mérésének lehetőségei - A szennyvizek eredete és a szennyvizek felhasználásával foglalkozó előírások
A TECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Termeléspolitika - igény kielégítés - intenzifikálás Határ
-
túltermelés
-
-
állatvédelmi törvény
kvóta
Az állat igénye - etológia Határ
A környezet igénye Határ
-
környezetvédelmi rendeletek!!
KÖRNYEZETVÉDELEM - ÁLLATJÓLÉT Jellemző az intenzív tömegtermelés – hatékony, gazdaságos Háttérbe szorul: - környezetvédelem - állatvédelem - ökológiai fenntarthatóság - génmegőrzés A jelentkező többletköltség viselője: - a fogyasztó - az állam Érdekek ütközése – a gazdaságosság nyer!
A FELETETETT TAKARMÁNY KIÜRÍTETT RÉSZE (%) Szárazanyag
40-50 %
Nitrogén
70-80 %
Foszfor
70-75 %
Kálium
85-90 %
NAPONTA ÜRÍTETT SZILÁRD ÉS HÍG ÜRÜLÉK SÚLYA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLATFAJOKNÁL
Állatfaj
Bélsár (kg)
Vizelet (kg)
Szarvasmarha
20-30
10-15
Sertés
1,2-2,5
2,5-4,5
Juh
1,5-2,5
0,6-1,0
Ló
15-20
4-5
Forrás: NYIRI, 1993.
GAZDASÁGI ÁLLATOK ÉVI TRÁGYATERMELÉSE (t/év) Faj és korcsoport
Trágyatermelés (t)
Szarvasmarha Borjú 6 hónapos korig
2,0
Növendék marha választástól 1 éves koráig
5,0
Növendék üsző 1 éves kortól 7 hónapos vemhességig
6,0
Tehén, 7 hónap feletti vemhes üsző
10,0
Hízómarha
11,0
Juh Növendék juh
0,5
Tenyészkos, anya
0,7
Sertés Süldő
0,8
Kan, koca, előhasi koca
1,2
Hízósertés
1,3
Baromfi Liba
0,011
Kacsa
0,008
Tyúk
0,005
KÜLÖNBÖZŐ ALOMANYAGOK FELSZÍVÓKÉPESSÉGE ÉS ÖSSZETÉTEL Alomanyag
Felszívóképesség (%)
Nedves- Szervesség (%) anyag (%)
N (%)
P (%)
K (%)
Gabonaszalma
200-300
13-15
80-85
0,3-0,6
0,2-0,3
0,6-1,2
Szalmszecska
250-350
13-17
80-85
0,3-0,6
0,2-1,2
0,6-1,2
Hüvelyesszalma
250-350
15-17
75-80
1,2-1,5
0,3-0,4
1,0-2,0
Erdei avar
150-200
13-15
80-85
0,7-1,0
0,2-0,4
0,2-0,3
Tőzeg
250-350
35-40
35-40
1,3-3,0
0,2-0,4
0,3-0,5
Forrás: NYIRI, 1993.
A TERMELÉSI KÖRNYEZET ELLENŐRZÉSE Semleges hőmérsékleti zóna a kívánatos – ha nem, az állat alkalmazkodik Mérés a tartózkodási hely magasságában Lehetőleg folyamatos regisztrálás – termográf Páratartalom – hőmérséklet-páratartalom index Légáramlás – anemométer Gázszennyezettség
Szaghatások mérés
- széndioxid - ammónia - kénhidrogén
A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE Légszennyező gázok - mikroorganizmusok beépítik - de szabad ammónia is van Ammónia (NH3) a levegőnél könnyebb forrása a bélsár és vizelet a levegőbe jutó ammónia 85 %-a állattartó telepről az egyes állatfajok részesedése - sertés 65 % - szarvasmarha 18 % - juh 7% - baromfi 9 % - ló 1 % Kénhidrogén (H2S) záptojás szag erős toxicitás forrása hígtrágya aneorob körülmények között 7 > pH
A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE Széndioxid (CO2) • levegőnél nehezebb • padló szinten • bélsár, vizelet, légzés • égés, kipufogógáz • Mérgező Dinitrogén oxid (N2O) • hígtrágyából keletkezik Metán aneorob 30 ºC < pH fő forrás: sertés hígtrágya – nyáron Bűzös gázok kis koncentráció – jelentős szaghatás Gázelemző készülék – rendszeres mintavétel
A LEVEGŐ PORSZENNYEZETTSÉGE Porszennyezés (db/ml) - 50 > jó levegő - 400 < erős szennyeződés A levegő portartalma • 10.000 sertés, 6 kg/óra • forrás: főleg takarmány – szerves! Mérési lehetőségek - konimeter - számol - perszometer - tömeget mér
A LEVEGŐ ÉLŐCSIRA SZENNYEZETTSÉGE Mikroba, por - biológiai aerosol - minél kisebb, annál tovább lebeg - páratartalom segíti a túlélést - 80 % streptococcus, staphilococcus, szalmonella - forrás: bélsár, takarmány A levegő mikrobatartalmának forrása - állatok kültakarója - az állat szervezete - takarmány - alom Lehetnek - penészgombák, élesztőgombák - baktériumok, vírusok Fő keletkezési hely - baromfi almozott tartás - sertés fiaztató és hizlalda
SZAGOK ÉS SZAGHATÁSOK A szagok hatnak az állatra, a dolgozóra és a környezetben élőkre
Szagok • • • • • •
ammónia – szúrós kénhidrogén – záptojás allil merkaptán – fokhagyma piridin – irritáló tiofenon – hányingert keltő szkatol – bélsár
Szaghatások • • • • •
táplálékfelvétel csökkenés légzési zavar allergia rosszullét, hányás egészségkárosodás, teljesítmény csökkenés
A SZAGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Faj, fajta, korcsoport Állatsűrűség Szellőztetés Hőmérséklet Almozás – almos, vagy alom nélkül Takarmány - minősége, kijuttatása, összetétele Alom, trágya – minősége, nedvességtartalma A trágyaeltávolítás gyakorisága Padozat vízelvezetése Etető, itató berendezés
AMMÓNIA EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE AZ ÁLLATTARTÁSBAN Szarvasmarhánál a kötött tartás előnyösebb – 50 % javulás - DE! nem jellemző tartásmód, állatjólét nincs biztosítva Sertésnél vízöblítés, részleges rácspadló - 25 % emisszió csökkenés Baromfinál szalagos trágyaeltávolítás - 60-80 %-os csökkenés Hígtrágya a szilárd trágya helyett - ammónia növekedés - növekedett metán emisszió - levegő és víz védelem Szervestrágya kijuttatás - nap, napszak megválasztása - gyors bedolgozás
A SZAGHATÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE Szagmegkötő anyagok takarmányban – emésztésre hat alomhoz adagolva, pl.: zeolit, bentonit, yukka kivonat, aktív szén stb. fedés közömbösítés biológiai tisztítás – bioszűrők - szennyező anyag abszorpciója vízben - a víz mikrobiológiai tisztítása Fontos a technológia szaghatásának vizsgálata, szükség szerint a technológia változtatása!
A SZENNYVÍZ FORRÁSA ÁLLATTARTÓ TELEPEN Bélsár, vizelet Gépek mosása - fejő, tejhűtő berendezés – tejzsír, olajos víz Padozat tisztítás Szociális helyiségek – WC Csapadék Fekáliát tartalmazó víz és csapadékvíz külön kezelése!
A SZENNYVÍZZEL KAPCSOLATOS HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK BOI-érték – biológiailag lebontható szerves anyag KOI-érték – a lebontáshoz szükséges oxigén mennyisége SZOE-érték – zsír- és olajjellegű szennyeződés A szennyvíz távozhat - közcsatornába - élővízbe - talajba Előírások az élővízbe juttatásnál - a BOI-, KOI-, SZOE-értékre - ülepedő és lebegő anyagra Befolyásolja az élővíz öntisztuló képessége
KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁK A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN Nagy állatkoncentráció - 1000-nél több koca - 5000-nél több hízóállat telepenként Veszélyt jelent a - keletkező trágya • talaj és víz viszonyok megváltoztatása • üvegházhatás - zaj és szaghatás (bűz) - állatgyógyászati készítmények A felvett nitrogén 33 %-os hatékonysággal hasznosul, 67 % a vizelet és bélsár!
A LEGELTETÉS KÖRNYEZETTERHELÉSE Dinitrogén-oxid képződés • csökkentésére a legelési idő rövidítése szükséges DE! ammónium-emisszió szempontjából a legeltetés kedvező Metántermelés • tömegtakarmány etetésekor több • koncentrált takarmány etetése csökkenti • takarmánykiegészítők alkalmazása csökkenti DE! kiegészítő drága, jelenleg is túl sok az abrak
AZ ISTÁLLÓ KIALAKÍTÁS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI 33/2000. Kormány rendelet: A felszíni vizek minőségvédelme 49/2001. Kormány rendelet: Vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről •
szervestrágyával kijuttatott nitrogén mennyiség 170 kg/ha alatt
•
hígtrágya-tároló 6 (szivárgásmentes)
•
istállótrágya-tároló 6 havi csurgalékvízgyűjtő-csatorna)
•
istálló és tároló között szilárd útburkolat
•
szervestrágya-termelés 20 tonna/tehén/év = 100 kg nitrogén
•
tehenenként 0,6 ha kijuttatásra alkalmas földterület
havi
tárolásra tárolásra
elegendő (szigetelt
méretű alap,
A VISELKEDÉST MEGHATÁROZÓ ZOOTECHNIKAI HATÁSOK Gépek szerepe • zajhatás – pl. szellőztetés, trágyaeltávolítás • sérülésveszély – trágyaeltávolítás • reflex kiváltó hatás – takarmánykiosztó, fejőgép • szociális rangsor változtatás – pl. lekötés
Előadás összefoglalása A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének forrásai - A trágyatermelés éves mennyisége és fajonkénti eltérései - A levegőbe jutó szennyeződés forrásai, formái és mérésének lehetőségei - A szennyvizek eredete és a szennyvizek felhasználásával foglalkozó előírások
Előadás ellenőrző kérdései • Milyen forrásból származhatnak környezetre veszélyes anyagok az állattartásban? • Milyen lehetőség van az ammónia-kibocsátás csökkentésére? • Melyek a szennyvíz forrásai egy állattartó telepek? • Milyen mennyiségű trágyát termelnek évente az egyes állatfajok?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Következő ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME: AZ ÁLLATVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN
• Előadás anyagát készítette: Dr. Béri Béla, egyetemi docens
