ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése • A halhús-termelés gazdasági jelentősége (világgazdasági / EU-ós / nemzetgazdasági) • Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai • A berendezkedés kérdései, termelési alapok • Az ágazat hozamai, termelési értéke • A termelés költségei • Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban • Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei
A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA Termelés
2002
2003
2004
2005
2006
(millió tonna) Kontinensek belső területeiről 8,7
9,0
8,9
9,7
10,1
Akvakultúra
23,0
25,2
27,8
29,6
31,6
Összesen a belső területekről
31,7
34,2
36,7
39,3
41,7
Halászat
84,5
81,3
85,7
84,5
81,9
Akvakultúra
26,0
16,7
18,1
18,9
20,1
110,5
98,0
103,8
103,4
102,0
Halászat összesen
93,2
90,3
94,6
94,2
92,0
Akvakultúra összesen
48,0
41,9
45,9
48,5
51,7
Összes haltermelés
142,2
132,2
140,5
142,7
143,6
Emberi fogyasztás
100,7
103,1
104,5
107,1
110,4
Halliszt és halolaj
30,6
29,2
36,0
35,6
33,3
Halászat
Tengerek és óceánok vizéből
Összes tengeri
Felhasználás
Forrás: FAO SOFIA 2004, 2008
100
80
60
millió tonna
A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA I. 160
140
120
40
20
2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 1986 1985 1984 1983 1982 1981 1980 1979 1978 1977 1976 1975 1974 1973 1972 1971 1970
0
Forrás: FAO 2008
AKVAKULTÚRA HALÁSZAT
A VILÁG HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE • Az összes fogás és termelés kb. 146 millió tonna, ez értékben 85-90 milliárd USD (akvakultúra ~50 milliárd USD) • A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik • A fogások kb. 90%-a tengeri eredetű (10% belvízi) • A világ fogásának közel 50%-át, míg a termelésnek kb. 95%-át Ázsia adja • A világ ponty fogása és termelése kb. 3,3 millió tonna ⇑ • Az egy főre jutó fogyasztás 20 kg/fő/év (élőtömegben) • Kiemelt szerep a fehérje ellátásban (3. Világ)
A tengeri és belvízi akvakultúra helyzete millió tonna
millió tonna
Belvízi akvakultúra
Tengeri akvakultúra
Kína Kína
Világ, Kína nélkül Világ, Kína nélkül
Megjegyzés: vízinövények nélkül
Akvakultúrás termelés fő termékcsoportonként
A Világ haltermelése és –fogyasztása (1976-2030)
millió tonna
Hal Puhatestű Vízinövény Ízeltlábú Egyéb állat
Akvakultúra, Kína Akvakultúra, Világ Kína nélk. Halászat, Kína Halászat, Világ Kína nélk. Nem élelmiszer felh.
Előrejelzés
EURÓPA AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA 20
Akvakultúra
18
Halászat
Millió tonna
16 14 12 10 8 6 4 2 0 1999 Forrás: FAO 2005
2000
2001
2002
2003
EU (27)
Európa jelentősebb belvízi halászországai 207
Oroszo. Fiinorsz.
7
Spanyolo.
6
Fehéroroszo.
6
Csehország
5
Románia
5
Észtorsz.
5
Olaszo.
4
Ukrajna
4
Egy.Kir.
3
ezer.t. 0
33
Azovi sprotni
18
Magyaro.
34
Dévérkeszeg
23
Lengyelo.
52
Egyéb fajok
35
Némato.
Belvizekben a legnagyobb mértékben halászott fajok
26
Egyéb pontyfélék 21
Egyéb bodorka
20
Csuka Sügér
18
Egyéb lazac
17
Ponyt
17 15
Maréna félék
50
100
150
200
Ketalazac
14
Vöröslazac
14
ezer.t. 0
250
Közös Halászati Politika
10
20
30
40
50
Európa jövőbeni haltermelésének alakulása ezer tonna
Célja: • stabil árak, kereslet-kínálat célszerű alakítása • a piac átláthatóságának biztosítása • halászati lelőhelyek és nemzetközi halászati vizek védelme • környezetvédelem • biológiai erőforrások ésszerű felhasználása
Halászat
Akvakultúra Import
60
FŐBB TENYÉSZTET HALFAJOK AZ EU-BAN (15)
Tengeri keszeg Pisztráng Tengeri sügér Laposhalak Angolna Pontyfélék Lazac
AZ EU 15 ORSZÁGOK PONTYTERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA
FAO FishStat+
A TÓGAZDASÁGOK FONTOSABB PARAMÉTEREI (Polikultúrában) Termelési ciklus (év)
A tavak mérete (ha)
Takarmányozás (tonna/ha/év)
Trágyázás (tons/ha/year)
Munkaerő ráf. (fő/100ha)
Hozam (tonna/ha)
Félintenzív (síkvidéki tavak)
2-3
10-200
1.5-2; gabona
5-20
3-4
0.8-1.2
Extenzív (hegyvidéki tavak)
3-4
50-200
0-0.5; gabona
-
1.5-2
0.4-0.6
0%
10% Ponty
A hozam halfajok szerinti megoszlása (Polikultúra)
20%
30%
40%
Fehér és pettyes busa
50%
60% Amur
70%
80%
Ragadozók
90% Egyebek
100%
EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE
Az összes fogás és termelés kb. 18,5 millió tonna A termelés a fogásnak kb. 10%-a A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik Az egy főre jutó fogyasztás kb. 23 kg/fő/év Édesvízi akvakultúrában meghatározó a ponty és a pisztráng, míg a tengeriben a lazac, a tengeri sügér és a tengeri keszeg Közös Halászati Politika (CFP); Európai Halászati Alap (EHA)
EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE
Közös Halászati Politika (CFP) 1983 Állományok fenntartása Külkapcsolatok Piac segítése Kutatás segítése Struktúra-támogatás Környezetvédelem – Természetvédelem – Állatvédelem – Élelmiszerbiztonság Felelősségteljes halgazdálkodás kódexe
Quelle: LfL Institut für Fischerei
BAVARIA
Akvakultúra típusok Tengeri akvakultúra
Brakkvízi akvakultúra
Édesvízi akvakultúra
www.fao.org
www.wwf.org
www.fao.org
www.wwf.org
Halastavak – mesterséges, haltermelési célból épült víztestek
A halgazdaságok két fő csoportba sorolhatók: Extenzív tógazdaságok – a hozam a tavak természetes termőképességének függvénye
Intenziv haltermelés – a cél maximális hozam elérése minimális vízfelhasználás mellett
100 : 1
European Fisheries Found, Inland Fishing and Aquaculture Production Methods Enhancing the Environment, 27-29 June 2007, Bucharest, Romania
Intenzív tavas akvakultúra A hagyományos és a modern pisztráng telep
Izrael
Extenzív tógazdasági akvakultúra A hagyományos és a ,,modern”
A HALHÚSTERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGI JELENTŐSÉGE • Vízrajzi és klimatikus adottságok kedvezőek • A halhústermelés bruttó TÉ-ke mintegy 13-14 milliárd Ft/év • A hazai állattenyésztés bruttó TÉ-nek 2,0-2,5%-a • Legfontosabb halfajok: a ponty és a busa • A halfogyasztás 4,16 kg/fő/év 2008-ban (élősúlyban kb. 5 kg/fő/év) növekszik
EXTENZÍV HALASTÓRENDSZER
2007. november 07. Székelyudvarhely
A Szarvas-Fish Kft. szarvasi intenzív halnevelő telepe
A Szarvas-Fish Kft. tukai intenzív halnevelő telepe
JELENTŐSEBB HALÁSZATI TERMELŐHELYEK
Forrás: HALTERMOSZ, 2007
Összes halastóterület: Extenzív halastóterület NATURA 2000 terület
25 846 ha 23 194 ha ⇒ 578 termelő tó 15 000 ha
MAGYARORSZÁG ÖSSZES HALTERMELÉSE (2000-2006) Tógazdasági haltermelés étkezési
Intenzív üzemi haltermelés bruttó
Természetesvízi zsákmány
Évek
bruttó
2000
19 216
12 170
688
682
7 101
6 810
27 005
19 662
2001
18 147
11 933
1 295
1 117
6 638
6 138
26 080
19 188
2002
17 831
10 616
1 285
958
6 750
6 438
25 866
18 012
2003
17 754
10 818
1 249
1 050
6 536
6 118
25 539
17 896
2004
18 729
11 457
1 784
1 287
7 242
6 817
27 755
19 561
2005
19 103
12 189
1 921
1 471
7 609
7 317
28 633
20 977
2006
20 762
12 898
2 081
1 789
7 520
7 172
30 363
21 859
2007
21 384
13 878
2 283
1 987
7 027
6 669
30 694
22 534
2008
20 071
13 735
2 461
1 952
7 394
7 024
29 926
22 711
Forrás: AKI, 2007 és HALÁSZAT, 2009
étkezési
bruttó
étkezési
Me.: tonna Összesen bruttó
étkezési
Étkezési haltermelés Magyarországon 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1991
1993
ét.ponty ét.pisztráng
1995
1997
ét.busa ét.tokféle
1999
2001
2003
ét.afr.harcsa ét.egyéb
2005
2007
ét.angolna
Az afrikai harcsa termelés alakulása Magyarországon (t/év) 2500 2000
t/év
1500 1000 500
2008
Étkezési afrikai harcsa
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
Afrikai harcsa összesen
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
0
Export / Import
Haltermelő
Horgász szervezet
Halfeldolgozó
Halfeldolgozó
Szupermarket Vendéglátóipar
Halkereskedő (kis- és közvetítői kereskedelem)
Export / Import
Export / Import
Fogyasztó
A JELENTŐSEBB HALFELDOLGOZÓ ÜZEMEK ÉS A HALFORGALMAZÁS SZEMPONTJÁBÓL FONTOSABB ÜZLETLÁNCOK
Forrás: HALTERMOSZ, 2007
HALFORGALMAZÁS
A hazai halpiac rendkívül merev és kicsi a rugalmassága Áringadozások, nagy piaci szereplők 17-20 ezer tonna étkezési hal 32% Budapest, 37% Dunántúl Hipermarketek szerepe egyre nő
Export:
2-4 millió euró/év
Import:
40-44 millió euró/év ⇑
Export:
főleg élő hal
Import:
főleg feldolgozott hal és halászati termékek
Export:
Busa ⇒ Lo. Ponty, Ragadozó ⇒ Németország
Import:
Feld. termékek ⇐ EU,
⇓⇒
Ponty ⇐ Csehország
MAGYARORSZÁG HAL- ÉS HALÁSZATI TERMÉK EXPORT-IMPORTJA (2002-2006) 2005 Megnevezés
Nettó tömeg tonna
Export Import
2006 Érték
ezer EUR
Nettó tömeg tonna
1 000
2 367
17 507
43 068
2007 Érték
2008 Érték
Érték
ezer EUR
Nettó tömeg tonna
ezer EUR
Nettó tömeg tonna
1 316
3 433
1 208
1 973
1 607
3 892
18 546
44 651
18 604
48 030
20 694
56 088
ezer EUR
56 088 / 3 892 = 14,41 Export: 71% élőhal, 28% friss és fagyasztott, 1% konzerv, egyéb Import: 4% élőhal, 53% friss és fagyasztott, 43% konzerv, egyéb
TENDENCIÁK • Csökken az élőhal exportunk, és jelentősen nem növekszik a feldolgozott halászati termékeink kivitele; • A horgászpiac jelentősége folyamatosan növekszik; • Csökken a halkereskedők forgalomban betöltött szerepe és a kiskereskedelmi egységek száma is folyamatosan csökken, miközben a szuper- és hipermarketek szerepe folyamatosan növekszik, mind az élőhal és mind a feldolgozott termékek vonatkozásában; • A halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben és mind választékban ugyan csak kismértékben, de növekszik; • Direkt módon a fogyasztók felé közvetlenül történő értékesítés jelenlegi szintje alacsony; • A vendéglátóipar szerepe stagnál a halforgalmazásban, egyes térségekben szerepe jelentéktelen, míg másutt számottevő;
A HAZAI HALFOGYASZTÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA (NETTÓ TÖMEGBEN MÉRVE) 4,5 4
kg\fő/év
3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008
Konzerv és egyéb
2007
2006
2005
2004
2003
Forrás: HALTERMOSZ, 2007 és HALÁSZAT, 2009
2002
Fagyasztott
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
Friss, élő
TERMELÉSI POTENCIÁL
Mintegy 30 ezer tonna az összes halfogás és haltermelés (ebből 8-12 ezer tonna étkezési ponty) A tógazdasági termelésünk (18-20 ezer tonna) kb. 70 %-a ponty, 15-20%-a busa, 2-4%-a ragadozó és a maradék egyéb hal, mely főleg ezüst kárász Intenzív üzemi termelés 2,0-2,1 ezer tonna Természetes vízi halászat: 2-4 ezer tonna Horgászfogás (330 ezer fő): 5-6 ezer tonna Becslések szerint 3-4 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 25-26 ezer ha halastó ⇒ 20-22 ezer ha-on termelés
HALFELDOLGOZÁS
A hazai haltermelés és halfogás 10-15%-át dolgozzuk fel
24 halfeldolgozó üzem
0,4-5,2 tonna/műszak feldolgozási kapacitás
30%-os kapacitáskihasználtság
Alacsony feldolgozottsági szint
Szegényes termékskála
Gyenge csomagolási színvonal
Az alacsony hozzáadott érték nehezen realizálható a fogyasztói árban
Halfeldolgozás a Szarvas-Fish Kft. tiszacsegei halfeldolgozó üzemében
Különböző feldolgozottsági fokú afrikai harcsa termékek (Szarvas-Fish Kft.)
Grätenschneider
Filéző Bavaria
Fleischqualität
ELŐNYÖK Alacsony termőképességű, nehezen hasznosítható területek termelésbe vonása (belvizes, szikes, stb.) Saját takarmánybázisra is alapozható Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek is jól hasznosíthatók Kombájntiszta, nagy nedvességtartalmú (20-25%) gabona magvak is felhasználhatók Környezet- és természetvédelmi szempontok (hígtrágya, madár, vizes élőhely) fokozottabban figyelembe vehetők Vizes élőhely (AKG) Viszonylag kicsi gépi és közepes élőmunka ráfordítás Kapcsolt tevékenységek (bérvadásztatás, bérhorgásztatás, nád, fűzvessző, vízibaromfi, béka, stb.)
Halastavi kacsanevelés
HÁTRÁNYOK Tartósan befektetett eszközigénye nagy Speciális eszközszükséglete magas Hosszú ideig tartó tőkelekötés és lassú forgási sebesség Folyamatosak a kiadások és időszakosak a bevételek, amik gyakran likviditási gondokhoz vezethetnek Idényszerűség, szezonalítás, munkacsúcsok Időjárási kitettség, magas termelési kockázat, a termelésről bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők Kedvezőtlen munkakörülmények A hazai értékesítés a potenciális felvevőpiachoz képest kicsi, szűk a belső piacunk Az exportpiacoktól távol vagyunk
SZERVEZETI KERETEK • Állami és nem állami tulajdonú ZRt.-k • Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok • Szövetkezetek, Halászati szövetkezetek • Őstermelők, egyéni gazdálkodók • Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa - termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése - nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing
A HAZAI HALASTAVAK ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINTI MEGOSZLÁSA
A HAZAI HALASTAVAK HASZNOSÍTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA
A halastavakat rendszerint alacsony értékű földterületeken alakítanak ki
Bárhol helyezkedjenek is el, a víz tározójaként minden tájtípus lényeges elemei Erdő
Mezőgazdasági táj
Legelő Courtesy of Laslo Varadi, HAKI, Hungary
A hagyományos tógazdaságokat a Dubics-féle módszernek megfelelően alakították ki,...
…,ahol a tavak paraméterei a halak igényeihez igazodnak
40cm 80cm 120cm
Ivató tavak Előnevelő tavak Ivadéknevekő tavak
250cm 150cm 250cm
Telelő tavak Kétnyaras halak tavai
Piaci halak tavai
A halastvak kialakítása
HALASTAVI BERUHÁZÁSKOR MÉRLEGELENDŐ SZEMPONTOK Megoldható-e a környezet károsítása nélkül az üzemeltetés, vízelvezetés? Milyen termelési szakaszt szolgáló tavakat kívánunk létesíteni? Van-e lehetőség, takarmány termesztésére a tórendszer közelében? Milyen messze van a potenciális piacoktól? Nem ütközik-e hatósági engedélyekbe a létesítés? Saját és idegen tőke megléte, aránya, megtérülése és ezek fedezete. Megfelelő-e a talaj minősége, víztartóképessége? Rendelkezésre áll-e a közelben elegendő, jó minőségű víz? A terepviszonyok milyen építési módot tesznek lehetővé?
HALASTAVAK ALAPVETŐ SPECIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEI I.
FÖLDMŰVEK:
- körtöltés - választó töltés - nádpadka
II.
VÍZVEZETŐ MŰVEK:
- tápcsatorna - levezető csatorna - halágy - vízszinttartásra szolgáló műtárgyak - vízadagolásra, feltöltésre szolgáló műtárgyak - ürítésre szolgáló műtárgyak - közlekedést szolgáló műtárgyak
III. MŰTÁRGYAK:
IV. PARTVÉDELEM:
- technikai - biológiai
EGYÉB SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK • • • • • • • • •
Takarmánytermő terület (0,3-0,4 ha 20-22 AK) Takarmánytárolók Szociális épületek, utak, közművek Telelők, haltárolók Szivattyúk, vízemelők Csónakok+motor Válogatóasztalok, halas kádak, hálók Keltetőház Kotrógépek, erőgépek, tgk.
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Természethez kötött, térben kiterjedt, időjárásnak kitett Az év egyes időszakaiban eltérő a munkaerő igény Fokozott balesetveszély A konkrét munkavégzés és az eredmény időben elválik egymástól A munkavégzés során gyakran váltakozó feladatok A szakképzett (szakmunkás) munkaerő állomány kiöregedő A halakról bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők és ezek ismerete nagy tapasztalatot igényel A halásznak egyben vagyonőrként is kell tevékenykedni, mivel az ágazatra különösen jellemzőek a vagyonvédelmi problémák
A HALÁSZATBAN JELLEMZŐ MUNKAKÖRÖK 500 ha-ra 14-15 fő 15-20 fő max. 25-30 tonna hal/nap lehalászáskor
– halászati – halász szakmunkás mérnök – vagyonőr – állatorvos – halász betanított munkás – halászmester
A TÓGAZDASÁGI HALHOZAMOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK RENDSZERE
- mennyiség - féleség
TAKARMÁNY - minőség
- arány NÉPESÍTÉS - mennyisége - minősége
TRÁGYÁZÁS
GENETIKAI - faj - fajta POTENCIÁL - hibrid
TECHNOLÓGIA
HUMÁN TÉNYEZŐK
TÉNYEZŐK EREDŐJE
- hőmérs. KLIMAITKUS - légnyomás TÉNYEZŐK - napsug. (intenzitás, tartam)
VÍZMINŐSÉG
TÓTALAJ
FEKVÉS, KITETTSÉG
KALLÓDÁS - madár - egyéb
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY
A PONTY FŐBB TERMELÉSI MUTATÓINAK ALAKULÁSA (5 ÉV ÁTLAGA)
Év
Ponty kihelyezés kg/ha
Ponty bruttó hozam kg/ha
Ponty nettó hozam kg/ha
Súlynövekedé si hányados
2000-2005
244,6
617,8
373,0
2,5
A hazai tógazdasági haltermelés fajonkénti megoszlása (5 év átlaga) Halfaj Ponty
„Növényevők” - Pettyes busa, fehér busa (fajhibridek) - Amur
Részesedés (%) 75
21 17 4
Ragadozók (Harcsa, csuka, süllő, stb.)
1
„Vadhalak” (ezüstkárász, razbóra, stb.)
3
HOZAMOK
• Tógazdaság:
0,6-1,5 tonna/ha
• Természetes víz:
30-50 kg/ha
• Intenzív termelés: 150-300 kg/m3 • Nád:
500-1000 kéve/ha nádas
A HALHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állat eü. kallódás Klimatikus tényezők Trágyázás Humán tényezők Tótalaj, vízminőség
Értékesítési árak Faj, fajta Korcsoport Minőség, mennyiség Értékesítés ideje Kapcsolatok Kapcsolt értékesítés Kereslet - Kínálat
TÉ-t növelő egyéb bevételek Támogatás Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb bevételek
ÁRPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK • A fogyasztók számára méltányos és elfogadható áron kínált biztonságos és nyomon követhető hal, mint élelmiszer • A haltermelők számára társadalmilag is elfogadható életszínvonal biztosítása • Minimális kilengések, relatív kiszámíthatóság ⇒ piac stabilitás • Ármeghatározó és árelfogadó magatartást követő piaci szereplők alakítják
AZ ÉTKEZÉSI PONTY ÁRSZINTJÉNEK ALAKULÁSÁRA HATÓ FŐBB TÉNYEZŐK • Keresleti és kínálati viszonyok • Versenyző és helyettesítő termékek kereslete és árszínvonala • HUF / EUR árfolyam alakulása (export / import) • Meghatározó ágazati szereplők piaci magatartása • „Kvázi normatív” módon járó támogatások (AKG) nagyságrendje • Évszakok, ünnepek • Általános életszínvonal ⇐ gazdasági válság • Elérhetőség, kínálat módja • Állategészségügyi, higiéniai botrányok (múlt/jelen/jövő) • Vízszennyezések • Reklám, promóció • Divat
Az étkezési ponty termelői árának alakulása (1995-2008) 900 800 700
Ft/kg
600 500 400 300 200 100 0
I.
II. III. IV. I.
II. III. IV. I.
1995
1996
II. III. IV. I.
1997
II. III. IV. I.
1998
II. III. IV. I.
1999
II. III. IV. I.
2000
Egységár Forrás: HALTERMOSZ, 2009
II. III. IV. I.
2001
II. III. IV. I.
2002
Min.
II. III. IV. I.
2003
Max.
II. III. IV. I.
2004
II. III. IV. I.
2005
II. III. IV. I.
2006
II. III. IV. I.
2007
II. III. IV.
2008
A tógazdasági ponty termelésének és tóparti értékesítési árának alakulása (1995-2009) 550
18 000
500
16 000
450 14 000 400 12 000
300
8 000
250
tonna
10 000
200 6 000 150 4 000 100 2 000
50
0
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Bruttó tógazdasági termelés Forrás: HALTERMOSZ, 2009
2003
2004
2005
2006
Termelői ár (IV. negyedév)
2007
2008
2009
Ft/kg
350
Az étkezési ponty termelői és fogyasztói árának alakulása (1995-2009) 1 000 900 800 2009
700 2003
Ft/kg
600 500 1999
400 300 1995
200 100 0
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Termelői ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009
2003
2004
2005
2006
Fogyasztói ár (IV. negyedév)
2007
2008
2009
Árképzési mechanizmus 19…-2004-ig
Alapanyag költség
+
Forrás: BÁRÁNY, 2008
Munkabér költség
+
Anyag költség
+
Elvárt Profit
=
Értékesítési ár
Profit termelés esélye 2005-től
Értékesítési ár
_
Anyag költség
_
Munkabér költség
_
Alapanyag költség
= Profit +
?
-
„Akármilyen előjellel kijön”
Forrás: BÁRÁNY, 2008
Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév)? 20,0
18,6
19,0
P
18,0 16,0
16,1
P
14,6
14,0
11,0
kg/kg
12,0 10,0
8,5
8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Az étkezési busa termelői árának alakulása (1995-2008) 400
350
300
Ft/kg
250
200
150
100
50
0
I.
II. III. IV. I.
1995
II. III. IV. I.
1996
II. III. IV. I.
1997
II. III. IV. I.
1998
II. III. IV. I.
1999
II. III. IV. I.
2000
II. III. IV. I.
2001
Egységár
Forrás: HALTERMOSZ, 2009
II. III. IV. I.
2002
II. III. IV. I.
2003
Min.
II. III. IV. I.
2004
Max.
II. III. IV. I.
2005
II. III. IV. I.
2006
II. III. IV. I.
II. III. IV.
2007
2008
A tógazdasági busa termelésének és tóparti értékesítési árának alkulása (1995-2009) 4 500
200
4 000
180
160
3 500
140 3 000 120
100 2 000 80 1 500 60 1 000
40
500
20
0
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Bruttó tógazdasági termelés
Forrás: HALTERMOSZ, 2009
2003
2004
2005
2006
Termelői ár (IV. negyedév)
2007
2008
2009
Ft/kg
tonna
2 500
ÁRAK PONTY ÁR (2007): 480 - 520 Ft/kg + ÁFA (2009) •
580 - 620 Ft/kg + ÁFA
A fogyasztói halárak 30-35%-al haladják meg a tóparti halárakat
•
1 nyaras ponty ára 20-30%-al, a 2 nyaras ponty ára 10-20%-al magasabb mint a 3 nyaras ponty ára
•
A nyári halárak 20-30%-al magasabbak mint az adott évi őszi halárak
•
Az árolló folyamatosan nyílik (fogy.-term.)
A HALHÚSTERMELÉS TK-ÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Anyagok Energia Állatok (teny. ivadék) Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások
Ráfordítások árszínvonala Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok
TK-t növelő egyéb kiadások Kamatok Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjjak Tagsági díjjak Illetékek Egyéb kiadások
A HALÁSZATI ÁGAZAT TÁMOGATÁSA
Európai Halászati Alap (EHA) Nemzeti Halászati Stratégia Halászati Operatív Program
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS KÖLTSÉGE (átlagos értékek) AKG Megnevezés 2 003 Kihelyezési anyag 106 961 Költségek a kihelyezési anyag nélkül (Ft/ha) Munkabér 23 699
Mértékegység: Ft/ha 2 004 2 005 2 006 110 184 87 803 102 803 25 647
25 351
25 220
TB. Járulék Munkaadói járulék Takarmány Vízdíj Műtrágya + szerves trágya Villamosenergia Folyékony energia ebből: gázolaj Egyéb anyagköltség ebből: gyógyszer Értékcsökkenési leírás Segédüzemi költség Egyéb költség Főágazati általános költség Szűkített önköltség Gazdasági általános költség Teljes önköltség
6 915 722 32 520 12 014 1 656 3 357 13 341 10 207 10 235 124 9 681 6 196 20 455 7 983 148 773 17 623 166 397
8 500 863 27 964 11 688 1 556 3 106 14 706 11 603 6 271 398 11 356 6 336 25 055 8 155 151 202 19 665 170 868
7 986 816 19 357 9 737 1 711 3 239 14 360 12 077 5 685 340 14 868 8 526 21 890 9 271 142 797 20 918 163 715
7 893 816 26 386 10 166 1 844 3 129 15 712 13 601 6 689 225 14 221 12 039 24 232 10 961 159 307 19 994 179 300
12 532 8 274 22 908 9 093 150 520 19 550 170 070
Total:
273 358
281 052
251 518
282 103
272 008
átlag 101 938 0 24 979 7 824 804 26 557 10 901 1 692 3 208 14 530
11 872 7 220
272
A KOMPLEX TÓGAZDASÁGI TERMELÉS ÁTLAGOS KÖLTSÉGSZERKEZETE
ANYAGKÖLTÉG ebből: - takarmány - teny. anyag - víz - trágya - egyéb SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK
25-30 30-60 8-10 3-4 5-15
55-70
12-15
SPECIÁLIS TÁRGYI ESZKÖZ KÖLTSÉG
3-4
SEGÉDÜZEMÁGI KÖLTSÉG
4-5
EGYÉB KÖZVETLEN KÖLTSÉG
ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG
5-10 10-15
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS EREDMÉNYE (átlagos értékek) Árak (átlag) Ponty (piaci) Ponty (1 nyaras) Ponty (2 nyaras) Busa Harcsa Kárász Kukorica Búza Triticale Megnevezés Hozamérték (hal) Hozamérték (egyéb) Támogatás Termelési érték Termelési költség Fedezeti összeg Ágazati eredmény
2 003 528,5 602 564,4 163,6 978,3 170,6 25,4 27,2 28,5 2003 345531 10366 37587 393484 273 358 367878 120126
2 004 503,1 647,1 543,3 148,8 923,7 164,9 22,9 19,1 20 2004 352712 9523 17909 380144 281 052 352324 99092
2 005 474,5 571,4 494,4 176,2 1 050,30 192,1 15,4 18,5 14,9
Me.: Ft/kg Me.: Ft/kg 2 006 átlag 460,2 491,6 584,2 601,2 513,4 528,9 173,7 165,6 910,2 965,6 170,5 174,5 23,7 21,9 17,8 20,7 20,4 21,0
2005 344731 11376 54394 410501 251 518 380312 158983
Me.: Ft/ha Me.: Ft/ha 2006 átlag 322732 341 427 8068 9 833 55079 41 242 385879 392 502 282 103 272 008 354924 363 860 103776 120 494
TÓGAZDASÁG TÉ – TK – J – J% - ÖK • • • • •
TÉ TK J J% ÖKponty
350 – 500 eFt/ha 300 – 380 eFt/ha 80 – 180 eFt/ha 20 – 55% 300 – 360 Ft/kg
VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN
Erősödő cseh konkurencia
Növekvő kereslet a bio-minőségű és minősítésű hal iránt
Tovább növekszik az import eredetű feldolgozott haltermékek mennyisége és választéka
Az élő ponty exportunk jelentősen nem fog bővülni
Szigorodó higiéniai és környezetvédelmi előírások
„Tótól a tányérig” való lekövethetőség (címkézés)
Csökkenni fog a kereskedelmi célú természetesvízi halászat jelentősége
VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN
Tógazdaság ⇒ környezetileg érzékeny terület (agrárkörnyezetvédelem) Szigorodó állatvédelmi előírások (szállítás, tárolás, stb.)
Árszínvonal növekedés
A horgászpiac jelentősége növekedni fog
A természetvédelem is megjelenik a vevők sorában
Madárkártétel növekedése + kompenzáció
Csökkenő orvhalászat, fekete és szürke kereskedelem
A Balaton szakszerű halgazdálkodása kiemeltebb szereppel fog bírni
GAZDASÁGI, JÓLÉTI, KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FUNKCIÓK
Fenntartható termelés (környezetileg, gazdaságilag)
Minimális környezeti terhelés melletti termelés
A halastavi környezet természeti értékeinek megóvása
A hazai és export fogyasztói igények kielégítése
Biztonságos élelmiszer előállítása
Horgászigények kielégítése (hal+horgásztó)
Halas katasztrófák utáni rehabilitáció (+biodiverzitás)
Munkalehetőséget biztosítani a vidéki térségekben
Környezettudatos fogyasztói szemlélet alakítása
A HALGAZDÁLKODÁS, A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, VALAMINT A VIDÉK SZOROSAN EGYMÁSRA UTALT TERÜLETEK
VIDÉKI TÉRSÉG
No.2. Környezetvédelem
No.1. Haltermelés
VIDÉKI TÉRSÉG
VIDÉKI TÉRSÉG
No.3. Természetvédelem
No.4. Rekreáció
VIDÉKI TÉRSÉG
A VIDÉKI TÉRSÉGEK ÉS BENNE A HALASTÓ A TÓGAZDASÁGI TERMELÉS HELYSZÍNE ÉS EGYBEN BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI ÉLETTÉR
Hagyományos tógazdaságok bőséges élőhely és táplálékforrás
Nagy eltartóképesség
Fajok sokasága
Nagy biodiverzitás
Kreus, 1928
Konfliktusok
A HALASTAVAK DIVERZIFIKÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI Multifunkcionális extenzív tavak
Nagyüzemi tógazdaságok
-
Élőhely Öko-turizmus Horgászat Haltermelés
Természetes takarmány, szerves hulladék és melléktermékek hasznosításán alapuló haltermelés
Fél-intenzív tavak alacsony/közepes piaci értékű halak termelésére
Intenzív tavak magas piaci értékű halak termelésére Forrás: Váradi L., 2006.
-
-
Teljes értékű takarmány felhasználásán és gépesítésen alapuló haltermelés
FENNTARTHATÓ HALTERMELÉS • KÖRNYEZETI, KÖRNYEZET
GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉRTELEMBEN
– Egyre kisebb környezetterhelés melletti termelés – Vizes élőhelyek védelme – Biodiverzitás – Rehabilitációs lehetőségek (halpusztulások) •
GAZDASÁG – Fogyasztói és horgász igények kielégítése – Biztonságos élelmiszer – Bővített újratermelés
•
TÁRSADALOM – Vidéki munkaerő foglalkoztatása – Környezettudatos fogyasztói szemlélet – Rekreáció
ESETTANULMÁNY
„Aranyponty” Fish Farm as an example of multifunctional pond fish farms
www.aranyponty.hu
MULTIFUNKCIÓS TÓGAZDÁLKODÁSI MODELL ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSAI • •
• •
• •
Megalapozott és környezetbarát haltermelési módszerek, amelyek biztonságos és egészségvédő terméket állítanak elő, A tógazdasági haltermeléshez közvetlenül és közvetve kapcsolódó szolgáltatások kiemelt kezelése, mely egyaránt megfelel a gazdasági, társadalmi és környezeti elvárásoknak, A természeti környezetnek megfelelő intenzitási fok és gazdálkodási forma megválasztása, Sokszínű és gazdag hagyományokkal rendelkező tógazdasági haltermelés (halászati örökség), mely nem kizárólagosan termelés központú, A nem megújuló energiaforrásokkal takarékoskodó és a megújuló és alternatív energiaforrások használatát előtérbe helyező tógazdálkodás, Olyan tógazdálkodás, mely magáénak vallja a környezettudatos gazdaságirányítás elveit, és kiemelten kezeli a dolgozók és a gazdálkodás környezetében élők egészségét és élet-, illetve munkakörülményeit.
I. Haltermelés • Minőségi halhús előállítása a helyi és az exportpiacra egyaránt • Kihelyezési alapanyag biztosítása a horgász egyesületek számára • Organikus halhús előállítása a helyi és az exportpiacra egyaránt • K+F tevékenység
I. Haltermelés
ORGANIKUS HALTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA • A biohal termelés feltételrendszerének előkészítése • A nemzetközi minősítési rendszerek adaptációja a hazai pontytermelésre • A kritériumok vonatkoznak: – A keltetés és az ivadéknevelés körülményeire – A szállítási és tárolási körülményekre – A népesítési sűrűségre – A tórendszer sajátosságaira – A takarmányozásra és a trágyázásra – Az engedélyezett és tiltott kemikáliákra – A vízminőségre, annak folyamatos kontroljára – A feldolgozás és az értékesítés folyamatára
II. Természet- és környezetvédelem • Vizes élőhelyek megóvása és fejlesztése • Megújuló energiaforrások hasznosítása • K+F tevékenységek
II. Természet- és környezetvédelem
Vadludak télen
II. Természet- és környezetvédelem
Megújuló energiaforrások hasznosítása • Termálvíz (30 °C, 400 m) – Fűtés
– Üvegházak – Téli horgásztatás – Wellness centrum
II. Természet- és környezetvédelem
Megújuló energiaforrások • A nád hasznosítása – 40-70.000 kéve évente – Tető, nádkerítés, dísztárgyak
II. Természet- és környezetvédelem
Megújuló energiaforrások • Vízenergia – Kisméretű áramtermelő állomás • Szélenergia – Szélerőmű alkalmazása elektromos áram előállítására, vízátemelésre és levegőztetésre
III. Horgásztatás • A gazdaság horgászcentruma számos szolgáltatást nyújt az idelátogató horgászok számára • A vendégek számára rekreációs lehetőségek is rendelkezésre állnak • Horgászversenyek megszervezése
III. Horgásztatás
• Horgászcentrum Örspuszta – Speciális tavak építése – Rekreációs park, játszótér, kemping – Komplex szolgáltatás (büfé, horgászbolt, zuhanyzók, zárt parkolók, szálláslehetőség, kerékpár bérlés, stb.)
IV. Turizmus • Madárfigyelés (220 faj, amelyek közül 181 védett) • Kirándulások a környéken • Halászkocsma és borpince • Kisméretű hotel és vendégházak • Rekreációs lehetőségek • Melegvizes fürdő • Wellness centrum
IV. Turizmus
Hagyományos halászcsárda
IV. Turizmus
Ökoturizmus – Fotó turizmus és madár figyelés • Fotó turizmus és madár figyelés – Túra ösvények – Információs táblák – Kilátók – Madáretető tavak
IV. Turizmus
Tréningek, bemutatók, találkozók • Halászati örökségek (halászati múzeum) • Konferenciák és családi események • Tréning programok - a vadvilág és a természet területén - a halászat és az akvakultúra területén - a természetes anyagok használata terén
IV. Turizmus
Halászati múzeum • Wetland iskola és bemutató tó • Túraösvények
IV. Turizmus
• Konferenciák és családi események – Konferenciák és tréningek – Étterem – „Szezonnyitó halfesztivál” – „Szent Péter napi fesztivál” – „Wetland fair”
A GAZDASÁG BEVÉTELEINEK SZERKEZETE 350e-500e Ft / ha / év
+ 20-50% bevétel
100% 80% 60% 40% 20% 0% Hagyományos tógazdaság
Multifunkcionális tógazdaság
Haltermelés
Termelési támogatás
Horgásztatás
Turizmus
Környezetvédelmi támogatások
Előadás összefoglalása •
A magyar halászati ágazat (termelés + természetes-vízi halfogás) éves étkezési hal termelési értéke mintegy 9-10 milliárd Ft, melyből a tógazdaság étkezési haltermelés 6-6,5 milliárd Ft, a természetes-vízi és horgász-étkezési halfogás 3-3,5 milliárd Ft. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési hal termelés 0,04%-kal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75%-át. • A magyar halászati ágazat nemzetgazdasági súlyának megítélésekor, az egyik leggyakrabban használt mutató a nemzetgazdasági és/vagy a mezőgazdasági GDP-hez való hozzájárulás. Ez az érték ugyan nem magas, de a halászati ágazat multifunkcionális szerepéből következően sokkal jelentősebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak. Számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen szektoron alapszik. Mindezeken túlmenően, a fenntartható magyar halászati ágazat egyaránt ellát gazdasági, jóléti és természetvédelmi funkciókat.
Előadás ellenőrző kérdései • Ismertesse a halászati ágazat világgazdasági jelentőségét! • Ismertesse a halászati ágazat nemzetgazdasági jelentőségét! • Mutassa be a halászati ágazat vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! • Ismertese a halászati ágazat termelési alapjait! • Ismertesse a halászati ágazat ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! • Mutassa be a halászati ágazat jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A nyúl és a méhészeti ágazat gazdasági kérdései • Előadás anyagát készítették: – Dr. Szűcs István – Dr. Pupos Tibor
