A

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A

A

lgyő

ÁSOTTHALOM B alástya B ordány CSENGELE D o m aszék Forrásk út K is k u n d o r o z s m a M órahalom R ö szk e R ú zsa SZATYMAZ S zeged Szőreg TÁPÉ ÜLLÉS Z ák ányszék Z som bó

hősei és áldozatai

A KÖTET TÁMOGATÓI Algyő Község Önkormányzata Délmagyarországi MÉH RT. Szeged PICK RT. Szeged Dr. Szabó László, Szeged Város önkormányzati képviselője Szeged Megyei Jogú Város Kultúrájáért Közalapítvány Szegedért Alapítvány Szegedi Honvéd Kulturális Alapítvány

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A

KANYÓ FERENC

SZEGED ÉS KÖRNYÉKE MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HŐSEI ÉS ÁLDOZATAI

SZEG ED 2000

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A

Szerkesztőbizottság BLAZOVICH LÁSZLÓ, GAÁL ENDRE, LABÁDI LAJOS, KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR, VÍGH ZOLTÁN

Szerkesztette BLAZOVICH LÁSZLÓ

Műszaki szerkesztő PIPICZNÉ SZABADVÁRI TÜNDE

A borítón Popovics A második világháború szegedi hősei és áldozatai emlékére készített alkotása Török Pál felvétele

ISSN 0133-414 X ISBN 963 7237 44 5

© Kanyó Ferenc, 2000

Kiadja a Csongrád Megyei Levéltár Megjelent a Magyar Millennium tiszteletére

ELŐSZÓ

A korábbi időkben, amikor főképp a megszálló szovjet hatalom és helytartói nem nézték jó szemmel és tiltották, már egyes helyeken elindult a második világháborús hősök és áldozatok listájának összegyűjtése, és igény mutatkozott emléktábla, emlékmű állítására. A mozgalom lendületet igazán 1989 után vett. Számos kötet jelent meg lel­ kes kutatók tollából civil szervezetek és egyes önkormányzatok erkölcsi és anyagi tá­ mogatásával. Csongrád megye több településén — Hódmezővásárhely, Kistelek, Ma­ kó, Szeged kötetek ill., könyv fejezetek készültek a munka során. Akkor úgy gondol­ tuk: a helyi kezdeményezések országos mozgalommá kerekednek, és viszonylag teljes listát lehet majd összeállítani az egyes helyi névsorokból. Nem így történt. Kedv- és pénzhiány valamint a kutatás rendkívül fáradságos, sok irányban leágazó volta, a téve­ dések veszélyei (sok lesz a kimaradó, élők is bekerülnek a névsorba) lassan lefogták az esetleg vállalkozó jóindulatúak kezét. A II. világháborús veszteségkutatás szekere ká­ tyúba jutott éppen akkor, amikor már módszerei és a tanulmányozandó források köre kialakultak és ismertté váltak. Bár a háború után megmaradónak, akik elsősorban ösz­ tönözték a gyűjtést, életkoruknál fogva lassan örökre távoznak körünkből, így sok he­ lyütt nem tudják megtisztelni őket a háborúban életüket vesztett társak lexikonával. Re­ méljük, tudományos érdekből a munka újra lendületet vesz majd. Szeged városának nagy szerencséjére Kanyó Ferenc személyében került olyan kutató, aki nemcsak elkezdte, hanem be is fejezte a nagy munkát. Az első kötetet Du­ námé Bognár Júliával adta közre, a másodikat, a dorozsmai áldozatokét már maga ké­ szítette akárcsak a jelen kötetet, amelyet 2000-ben vehetett kézbe az olvasó. Ezzel a Szegednek valamikor illetve ma a városhoz tartozó lakott helyeit és területeit beleértve a II. világháborús veszteség listája szinte teljes lett. Nagy munka ért véget, amely nyo­ mán egy a jövőben minden alkalommal és időben forgatható lexikon és egyúttal törté­ neti forrás született. Köszönet érte az elhaltak, a túlélők és Szeged város nevében. A hosszú, időigényes kutatásba mélyedve a pályája során a második világháború történéseit feltáró Kanyó Ferenc profi veszteségkutató lett, megismerve e látszólag egyszerűnek tűnő munka összes buktatóját és nehézségét, amely az adatok összegyűjté­ se mellett azok pontosításában, az átfedések feltárásában, a rendelkezésre álló adatok egyeztetésében nyilvánul meg. Kanyó Ferenc köteteinek nagy erénye, hogy bemutatja azon katonai alakulatok korabeli mozgását, amelyekben szegediek vettek részt. Ezzel kiterjeszti a város történetét, ugyanis megtudjuk, hol és merre harcoltak a szegediek és környékbeliek. A kötetek készítésekor sok egykori résztvevő visszaemlékezését is fel­ használta ellenőrizve az elmondottakat, ami e tekintetben páratlanná teszi munkáját, hi­ szen ezen adatok máshol nem találhatók meg.

5

A könyvben lapozva nehezen tudunk szabadulni a betűk és szavak mögött rejlő sok ezer egyéni tragédiától, amelyek a harctereken, fogságban vagy a holocaust során következtek be. Hány reményteli iljú, induló élet szakadt meg hirtelenül, és értelmetle­ nül, hogy sohase tudjon kiteljesedni. Hány családi tragédia, nyomorúság és szenvedés következett az apa, a férj, vagy a gyermek halála után. Ne feledkezzünk meg róluk, és próbáljunk elkerülni egy újabb rettenetét. Erre tarnt, és az élő emlékezet fenntartását segíti elő a jelen kötet. Mégegyszer köszönet érte a szerzőnek és mindazoknak, akik segítették a könyv megjelenését.

Blazovich László

6

BEVEZETŐ

Új kötettel jelentkezik a szerző, amelyben Szeged és régiójának második világhá­ borús emberveszteségét, lehetőleg a teljesség igényével igyekszik számbavenni. A té­ mában 1996-ban két könyve is megjelent, az első munkatársával közösen: „Dunainé Bognár Júlia — Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai” cí­ men. A másik könyv a szerző önálló munkája: „Kiskundorozsma halottai a második vi­ lágháborúban” címet viseli. A könyvek megjelenése kiváltotta a szakma és az érintett lakosság érdeklődését egyaránt. Újabb adatközlők jelentkeztek, számos észrevétel érkezett és a könyvekből kimaradtak hozzátartozói, egykori ismerősei és barátai, baj társai jelezték a hiányokat. Időközben a kutatást a háborús emberveszteséggel összefüggésbe hozható polgári és katonai iratokra, pl. a vegyes katonai iratokra is kiterjesztettem. Ezért vált szükséges­ sé, hogy egy új 3. könyvben a kezdeti kutatási bizonytalanságból adódó hibákat pótkö­ tetben korrigáljam, s nem a kutató hibájából adódó kimaradtak adatait feldolgozzam. Ugyanakkor az eddig még nem vizsgált, ma Szegedhez tartozó három község: Algyő, Szőreg és Tápé háborús emberveszteségét is feltárjam. Ehhez a kutatás már három éve folyik. Az előző könyvek több éves és az adott le­ hetőségeken belül teljesnek mondható adatgyűjtése révén Szegeden 4728, Kiskundorozsmánál 530 katonai, munkaszolgálatos, levente, deportált és egyéb polgári áldozat neve vált ismertté. Ez a szám most az újabb kutatások és pontosítások eredményeként 5452, illetve 563 főre módosul, és máig sem végleges, mint ahogy a jövőben sem lehet lezártnak tekinteni.

A KUTATÁS MÓDSZEREI A második világháborús magyar veszteségkutatásnak nincsenek kiforrott módsze­ rei. Az emberveszteség megállapítása alapvetően két módon történhet. Az első a népszámlálásokra alapozott demográfiai összehasonlító módszer, amely az 1941-es és az 1949-es népszámlálási adatokból indul ki. A végső számszerű eredménynél figyelembe veszi az abszolút népességfogyást, a 8 év természetes szaporodásában demográfusok által feltételezett hiányát, a háború utáni vándorlási egyenlegben bekövetkezett többle­ tet mint veszteséget. Ezekből az adatokból határozza meg a teljes veszteséget. Ennek a módszernek legjelesebb képviselője volt Für Lajos történész, aki az 1984-ben hosszú évtizedek után felrázta a kutatókat. Ez a módszer nehezen adaptálható egy nagy város és régiójának vizsgálatában. A kisebb falvakban és közösségekben más is a társadalmi elvárás.

7

A második módszer a közvetlen vizsgálódás, amely a tételesen megállapított vesz­ teségeket veszi figyelembe. Nemcsak a társadalmi igény, hanem a pontosság is megkö­ veteli, hogy helyileg ez nevekre bontva jelenjen meg, amely a hitelességet is biztosítja. A közvetlen tételes vizsgálódásra már 1946-ban kísérletet tett Snyder Árpád statiszti­ kus munkája, amely az 1949-es népszámlálás demográfiai kötetében jelent meg. Ebben a következő tételeket jelölte meg (a számszerű adatait nem sorolom fel): katonai vesz­ teségek a Szovjetunió területén; katonai veszteségek az ország területén; bombázások nyomán meghaltak Budapesten, vidéken; az ország területén ejtett hadifoglyok közül meghaltak; Budapest ostroma során meghalt polgári személyek; a zsidóság polgári veszteségei. Bár a módszer alapelve miatt is pontosabban képes a veszteségek meghatározásá­ ra, ugyanakkor számos forrásegyüttes alkalmazását igényli, amelyek a háború után nem állottak és több tételnél nem is állhatták rendelkezésre. Pl. az említett hadifogoly veszteséget Snyder Árpád 12 ezer főben határozta meg, holott a Szovjetunióból 194951-ben még 20-25 ezer hadifogoly érkezett haza, s a hadifogoly táborokban az elhalá­ lozás mindennapos volt. (Csak összehasonlításként említem, hogy az ország hadifogoly veszteségét Korom Mihály történész 1984-ben 70-80 ezerre tette, Stark Tamás 1989ben 150 ezer főben határozta meg.) A mai megállapított hadifogoly veszteség 230 ezer fő, s ez csak a szovjetunióbelit jelenti.1 A közvetlen veszteségkutatás elmaradásának fő oka azonban 1949-től az volt, hogy a téma egészét majd 40 éven át a kommunista diktatúra — elsősorban a szovjet függés miatt — tabunak tekintette, a kutatáshoz szükséges források pedig hozzáférhe­ tetlenné váltak. Az 1980-as évek közepén megindult kutatási lehetőségekre támaszkod­ va Stark Tamás 1989-ben jelentette meg határkőnek számító monográfiáját „Magyaror­ szág második világháborús embervesztesége” címen. Közben 1987—88-tól Csongrád megye községeiben is spontán mozgalom indult el, hogy a helység hősi halottai és ál­ dozatai nevének feltüntetésével emléktáblát állítsanak fel és ma már kevés városban és községben hiányzik ez. (Bár arra is van példa, hogy a Szegedtől 100 km-re fekvő Bács-Kiskun megyei községben, Kecelen ezt már az 1960-as években megtették.) A fent említett okok miatt Szegeden és régiójában a veszteségkutatás közvetlen módszere lehetett csak a helyes megoldás, és a közvélemény az országos hangulat tü­ körképeként széles társadalmi támogatottságot is biztosított. Ez a társadalmi támogatás, amelyet a kutató közvetlenül is érzékelhetett, új igények felmerülését is jelentette, amely új módszerek alkalmazását is igényelte. Először a kutatás kiterjedtségéről kell szólni. Szeged és régiója a várost és törté­ nelmi határterületéből 1950-ben kivált 10 települést érint, amelyből mára Mórahalom 10 éve város, a többi 9 közepes nagyságú nagyközség. Szegeden az 1941-es népszám­ lálás szerint 136 752 főnyi lakosságra terjedt ki a veszteségkutatás. Ebből 1996-ban je­ lent meg könyvünk. Még abban az évben Kiskundorozsmáról jelent meg új könyv a veszteségekről, s ez 19 671 főnyi lakosságot érintett. Az anyaközségből 1950-ben négy község vált ki, s a kutatást itt is csak együtt lehetett elvégezni, mert Szegedhez hason1 Korom M ihály : A magyar népi demokrácia első évei. Valóság, 1984/3. 1-9. p., Stark Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége. Bp., 1989. 62. p.

8

loan a háború alatt egy közigazgatási egységet alkottak. Kiskundorozsmát 1973-ban Szegedhez csatolták Algyővel (1941-ben 4964 fő), Szőreggel (4460 fő) és Tápéval (4654 fő) együtt (Algyő 1998. elején kivált Szegedből). A régió összességében 2 várost és 17 nagyközséget jelent. Összlakossága 1941ben 170 501 fő, amely az akkori Csongrád megye lakosságának 44,2%-át jelentette. A régió szóhasználat nyilván itt önkényes, mert csak azt fejezi ki, hogy az említett köz­ ségek nagyobbik része az elmúlt 60 évben még Szeged részét képezték és kiváltak, de lakosságuk zöme egykoron Szegedről rajzott ki. Kisebbik része a városhoz tartozik, településszerkezetileg mindenképpen, de jelentős önálló történelmi múlttal rendelkezik és lokálpatriotizmusuk, identitástudatuk máig is igen erős.2 A kutatás módszere alapvetően megegyezik a tételes veszteségkutatás módszerei­ vel. így kiterjed: 1. Az arcvonalban és hadműveleti területen elszenvedett katonai veszteségekre: katonákra és munkaszolgálatosokra, valamint a hadifoglyokra. Ebben a csoportban dolgoztam fel a „málenkij robotra” elhurcolt polgári személyek közül kikerült áldoza­ tokat. Itt kell megemlítenem egy helyi sajátosságot, amely elsősorban a községekben érvényesül. A helységek védelmében folytatott harcok idején hősi halált halt honvéde­ ket erre való tekintettel bevettem a helyi veszteségekbe. A lakosság álláspontja méltá­ nyolható: a magyar katonák hősi halála a községek háború alatti történetének szerves részét képezi. A katonák a temetők, vagy a templomkertek hősi parcelláiban vagy sírjaiban nyugszanak. A korábbi 45 évben emléktáblák, emlékművek hiányában a la­ kosság gondozta, s itt szinte állandóan friss virággal emlékezett ismeretlen helyen nyugvó saját katonai halottaira is. Arra is van példa, hogy a 80-as évek végén felállított emléktáblákra neveiket is felvésték. A kutatást erre a veszteségformára is kiterjesztet­ tem. Számszerűségben ez nem sok, kb. a helyi emberveszteség 1%-a, a végső adatokat nem torzítja, de jelezni kell. Mindez összefügg a dél-alföldi harcok jellegével, s a Dunántúlon, vagy Budapesten csak nagy fönntartással, illetve külön tételben alkalmaz­ ható. 2. A bombázások áldozatainak számbavétele Szegeden azért bír jelentőséggel, mert a várost 1944. június 2-szeptember 3. között hat stratégiai jelentőségű angolszász bombatámadás érte, és az elszórt bombaledobásoknak is voltak áldozatai. 3. A polgári lakosság veszteségét országosan 80-100 ezer főben határozta meg Stark Tamás. Ezt a durván 1%-os lakossági arányt a helyi kutatások itt nem igazolják, de nem is voltak súlyos harcok. A polgári veszteség is több összetevőből áll. A legje­ lentősebb a harci cselekmények áldozatainak száma, akik ágyú- és aknarobbanásokban és lőtt sebekben haltak meg. A harcoló alakulatok által elhagyott lőszerek, akna- de legfőképpen gránátrobbanásban számos fiatalkorú gyermek esett áldozatul. Ez Kiskundorozsma nagy tanyavilágában különösen szembetűnő, ahol több mint 10 gyermek ér­ telmetlen halálát okozta. Az írott történelem a már említett okok miatt nagyon sokáig hallgatott arról, — az orális történelem viszont nem — hogy a megszálló szovjet csapa­ tok atrocitásainak, bandákba verődött kisebb csoportok erőszakoskodásainak is igen 2 98. p.

Blazovich LÁSZLÓ: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 5. Csongrád megye 91-

9

sok áldozata (közöttük sok nő) volt. Mindezt kutatásaim során igyekeztem számba ven­ ni, s ez utóbbi a polgári veszteség kb. 20%-át teszi ki. 4. A zsidóság vesztesége a holocaust a háború totális jellegéből, a náci ideológia zsidó faj elleni háborújából következett. Deportálásuk német forgatókönyv alapján 1944. június 25, 26, 28-án Szegedről történt Auschwitzba és a Bécs melletti Strasshofba, de kb. 150 főt már közvetlenül a német megszállás után internáltak, majd deportál­ tak. A községekben összesen csak 2-3 zsidó család található (kb. 70 fő), de Szegeden az ország egyik legnagyobb zsidó közössége élt, amely a dualizmus korában a neológ zsidóság központja volt. Létszámuk a népszámlálási adatok szerint 1930-ban 5300, 1941-ben 4161 fő, amely az összlakosság 3%-át jelentette. A konvertitákkal együtt 4600 főt, — a több száz főnyi munkaszolgálatos és a mentesítettek kivételével — de­ portálták. A kutatás céljai tehát nem térnek el a veszteségkutatás elveitől. így az áldozatok sorában honvédek, munkaszolgálatosok, hadifoglyok, leventék, deportáltak és azok a polgári személyek szerepelnek, akik a harci cselekmények, illetve a háborús megszál­ lásból adódó körülmények során hősi halált haltak, eltűntek, meghaltak. Ide kellett sorolni a terület védelméért folyó harcokban elesett honvédeket és polgári személyeket, sőt azokat is, akik a hadifogságból hazatérve az ott szerzett betegségben rövid idő eltel­ tével meghaltak, vagy a gettózás, a deportálás, illetve a szovjet megszállás időszakában elkeseredettségükben, félelmükben, emberi megalázottságukban öngyilkosságot követ­ tek el. Fő törekvésünk az volt, hogy az áldozatoknak személyre szólóan állítsunk emlé­ ket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő ada­ tok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás idősza­ kában az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetet­ len anyja neve), családi állapot, illetve az esetleges házastárs neve, s a legutolsó lak­ cím. Valamint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), be­ vonulási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, valamint az eltűnés (utolsó életjeladás vagy hír), továbbá a halálozás körülmé­ nyei, lehetőleg pontos helye és ideje. Tiszteknél a teljes katonai nacionálé megadására törekedtem. A kutatás módszerei nem térnek el a tudományos alapkutatásnál alkalmazottaktól. Széleskörű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként kezeltem a halotti anya­ könyveket. A bejegyzések alapjául szolgáló fellelhető holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a háború kezdetétől 1998. szeptember 1-jéig feldol­ goztam. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan helyzetekben az egykori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem adatpontosítás céljából. Hasonlóan jelentős se­ gítséget kaptam az egyházi halotti és születési anyakönyvek kutatása kapcsán. Jelentős forrásnak bizonyult a hadigondozási és árvaszéki iratok kutatása is. Budapesten a Had­ történeti Levéltárban a Honvédelmi Minisztérium veszteségkimutatása alapján 1941. június 26-tól 1944. november elejéig összeállított veszteséglajstromból a katonai adato­ kat, az elhalálozás pontos idejét gyűjtöttem ki. Ez jelentette a másik legnagyobb adat­ bázist.

10

Sajnos kissé megkésve ismertük fel a Hadtörténeti Levéltár anyagában található Honvédelmi Minisztérium 22. osztály hadigondozási iratanyagában meglévő nagy lehe­ tőségeket. Mennyisége önmagában is riasztóan nagy, de valóságos kincsesbánya. Eb­ ben találhatók a veszteséglajstrom alapját képező részletes alakulat-veszteségkimutatá­ sok, amely egy harmadik adatbázist jelentett. Több korábbi téves adat korrigálását a kiegészítő kötetben ez alapján tudtam elvégezni. Az 1944. november 2-a utáni alakulatveszteségjelentések is részben megtalálhatók. A többrétű forrásfeltárás ellentmondásos adatokat is felszínre hozott, sőt több esetben egy forráson belül is előfordul, pl. a holttányilvánító bírósági határozatban. (Holttányilvánítás egyébként máig is csak kb. 70%-ban történt meg!) Részben az el­ lentmondások feloldása, másrészt a még mindig meglévő hiányok pótlása (sokszor az elhunyt személyek pontos azonosítása) tette szükségessé, hogy a lakosság többirányú segítségét is kérjem. A kigyűjtött adatbázist a helyiek helytörténeti ismeretével és em­ lékezetével is szembesíteni kellett, amely új módszerként jelentkezett. Szinte az utolsó pillanatban, a még élő 1922-1923-ban született utolsó hadköteles korosztályok célirá­ nyú vallatása és kontrollja döntő volt. Ez a módszer rendkívül munka- és időigényes, de a kutató számára nagy segítséget jelentett, nem is beszélve az érzelmi azonosulás él­ ményeiről. Ez a módszer tapasztalatom szerint csak kis- és közepes településeken lehet eredményes, Szegeden már nem működött, ahhoz túl nagy a város. Itt a különböző honvéd hagyományőrző, bajtársi, hadifogoly és zsidó civil szervezetek segítettek. Ez azonban már nem azonos az előbb vázolt módszerrel, mert a beszélgetéseket mindig csoportban érdemes végezni. Az emlékezet ugyanis csalóka, helyben kell ütköztetni és a kutatónak célirányosan provokálni és irányítani is szükséges. A zsidó áldozatok emberveszteségének kiszámítása a legtöbb módszertani problé­ mát vetette fel, mert sem a deportáltakról, sem a koncentrációs táborokból szabadul­ takról, illetve a visszatértekről nincs iratanyag. így csak másodlagos iratokból nagy hi­ baszázalékkal lehet személyre bontott veszteség-bemutatást végezni. A deportáltakról rendelkezésre áll az 1944 áprilisában kötelező kormányrendelet alapján készített zsidó hitközség névsora, de ez távolról sem teljes. Az első szegedi kötetben több száz áldo­ zat neve található, akik nem szerepelnek a hitközségi névsorban és csak a holttányilvánításokból derült ki szegedi mivoltuk. Viszont ahol családok pusztultak el, nem volt, aki holttányilvánításukat kérje. A zsinagóga falán található mártírok névsora sem pon­ tos. A három névsor összevetésén túl támaszkodnom kellett a még élő szemtanúk vagy egykori családtagok, utódok segítőkész támogatására, dokumentumok bemutatására. A zsidó hitközségi és polgári anyakönyvek adatait is összevetettem. Végül is a komplex módszer eredménye tükröződik a három könyvben összefoglalt II. világháborús veszte­ ség összegzésében. Adatszerűén: Szegeden 5452 fő az emberveszteség, az 1941-es népszámlálás la­ kossági arányának 4%-a, Kiskundorozsmán 563 fő (2,9%), Algyőn 142 fő (2,8%), Szőregen 91 fő (2,3%), Tápén 103 fő (3,2%). A régióban 6351 fő (3,7%). A veszte­ ségben fontos szerepet játszik, hogy Szegeden a holocaust és a zsidó munkaszolgálatos áldozatok száma 2519 fő a veszteség 48%-át jelenti. Nemcsak múltunk pontos megis­ merése indokolja a veszteségek vizsgálatát, hanem könyvekbe foglalva emléket is állí­ tunk az áldozatoknak.

11

Végül itt köszönöm meg dr. Szabó Péter hadtörténésznek, a hadtudományok kan­ didátusának értékes szakmai tanácsait, önzetlen segítségét, eligazítását, aki új hadtörté­ neti levéltári források feltárásában is hathatós támogatást nyújtott és kezdettől fogva gesztorálta az egész régióban folyó veszteségkutatást. * * *

KISEBB SZEGEDI ALAKULATOK FELBOMLÁSA 1944 ŐSZÉN A szegedi első kötetben egy jelentős és hosszabb tanulmányban vizsgáltam a sze­ gedi V. hadtest és szegedi alakulatainak második világháború alatti történetét „Szegedi alakulatok és Szeged város a második világháború vérzivatarában” címen (7-141. old.). Az egyes alakulatok történetéhez máig tartó kutatásaim során számos új adatot, háborús eseményt gyűjtöttem, ezek publikálására most nincs lehetőség. Utalok viszont arra, hogy a mellékletben (adattárban) a témához kapcsolódóan több tanulmányt, ta­ nulmányszerű visszaemlékezést közlünk, amelyeket érdemesnek tartok arra, hogy az olvasók, érdeklődők is megismerjék, mert gazdagítják eddigi ismereteinket. Azokról a kisebb alakulatokról is szólni kell, amelyeket 1944-ben Szegeden szer­ veztek, majd a Dél-Alföldön folyó harcokban 1944 őszén felmorzsolódtak és felbom­ lottak. Századszintű alakulatokról van szó, iratanyaguk nem képződött, így a hadtörté­ net nem is tartja számon ezeket. Legföljebb a harcok idején kisebb rögtönzött alakula­ tokról írnak, amelyek betagozódtak a hadrendi alakulatok közé, s mint látni fogjuk, ez igaz is! Iratanyaguk nincs, de veszteségkimutatást készíteniük kellett, amelyet közvet­ lenül a magyar királyi Honvédelmi Minisztérium 22. osztályhoz kellett felküldeniük. Történetüket és felbomlásukat is ez alapján lehet rekonstruálni. A köztörténetből közismert, hogy a Magyarországon folyó hadműveletekben, amint az alakulatok, csapattestek vagy csapatrészek hadkiegészítő körzetüknek közelé­ be jutottak, személyi állományuk legnagyobb százalékát elvesztették. Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletig alakulat elhagyásról, szökésről („dezertálásról”) alig beszélünk. Horthy Miklós kormányzó lemondása és a nyilas hatalomátvétel után a háborús vereség nyilvánvalóvá vált a katonák számára is, így megindult a lemorzsoló­ dás, a hazatérés, és ha az arc vonal otthonuktól már eltávolodott, ezt még utólag is megkísérelték. Akik szabadságon, eltávozáson voltak nem tértek, vagy a front alakulá­ sa miatt nem térhettek vissza alakulatukhoz. 1944 október végétől november elejétől tömegessé vált a lemorzsolódás. Ez vezetett el kisebb alakulatok felbomlásához, szinte teljes megsemmisülésükig. Töredékeiket besorolták már harcoló alakulatokba. Veszteségkutatás szempontjából az 1944-45-ös tömeges eltűnésekkel tehát óvato­ san kell bánni, hiszen az alakulat-veszteséglajstromok tanúsága szerint nagyon sokan „önhatalmúlag”, vagy közvetlen parancsnokaik „szóbeli engedélyével” tűntek el. Ha az eltűnési hely nem messze esett a szűkebb szülőföldtől, arcvonalon kellett átjutni vagy túljutni, igen nagy volt a veszélye a fogságba esésnek. A fogságban viszont nem mindig volt meg az esély a túlélésre. Főként a közepes nagyságú (kb. 10 ezer fős), és

12

az igen nagy (30-50 ezer fős) gyűjtőtáborokban, mint a romániai Foksányban (Focaniban), elsősorban különböző járványokban és éhségtől legyengülve végelgyengülésben számolatlanul sokan haltak meg. Elsőként a városról elnevezett Szegedi Karhatalmi Század rövid történetéről kell szólni. Az ide mozgósítottakat a szegedi 40. bevonulási központba hívták be katonai szolgálatra, ez volt az állománytestük, vagyis 1895-1910 között született idős, póttarta­ lékos, zömmel katonaviselt honvédeket, illetve egészségügyi vagy más okból korábban mentesítetteket soroltak a századba. 1944. szeptember közepén kapták meg SAS behí­ vójukat, a század szeptember 25-én állt fel. Parancsnoka Máthé Marikovszky László főhadnagy lett. Fegyverzetük csak puska volt, így harcra csak korlátozottan, inkább őrségre, rendfenntartásra voltak alkalmasak. Iskolákban, középületek légópincéiben helyezték el őket. Fegyvergyakorlatokat végeztek, időnként őrszolgálati feladatot kap­ tak. A városért folyó harcok idejéből többet tudunk a századról. Október 10-én, ami­ kor a várost már hajnal óta lőtte a szovjet tüzérség, egyik szakaszát, csoportját a csen­ dőrséghez vezényelték. Mivel az V. kerületi csendőrparancsnokság a délelőtti órákban elvonult, a szakaszból 32 fő eltűnt, nem tért vissza alakulatához, tehát az elsők között lakóhelyére távozott, ebből 14 szegedi honvéd családjához. A második szakasza (pa­ rancsnoka vitéz Reketye János szakaszvezető) délután 17 órakor, a visszavonulás el­ rendelésekor eltűnt, nem tartott századával. A század 3. szakaszát (parancsnoka a szegedi Szécsi György szakaszvezető) októ­ ber 10-én Szegeden visszatartották, a város védelmére felállított őrséget adta és beso­ rolt a gyalogsági erők közé. A Szegedet védő Matoltsy-harccsoport gyalogsági csapata­ inak parancsnokságával október 9-én a 23. tartalékhadosztály 54. gyalogezred parancs­ nokát Pákh Miklós alezredest bízták meg. Parancsnoksága Tápén helyezkedett el, in­ nen irányította az 54. gyalogezred Algyőnél harcoló részeit, a Tápé-Szomlyánál ki­ alakított szovjet hídfőállás körbezárásával megbízott kecskeméti 7/1. pótzászlóaljat, továbbá a Szegedet védő 7/III. pótzászlóalj védelmi harcát. A Szegeden lévő kisebb gyalogsági erőket is parancsnoksága alá helyezték. Az október 10-én 17 órakor elren­ delt visszavonuláskor a karhatalmi század 3. szakaszából 33 fő, köztük 13 szegedi hagyta el alakulatát. A század megmaradt részei parancsnokával, a 7/III. pótzászlóaljjal Kiskundorozsma-Jászszentlászló-Bugyi irányában vonult vissza. A szovjet csapatok október 28-án Budapest elfoglalására indított offenzívája idején 29-én Izsákon az ellenség bekerítette őket, s ekkor 21 fő fogságba esett, majd egy fő Szabadszálláson eltűnt. Ezzel a század vesztesége 102 főre emelkedett, s a század megszűnt létezni, rövid története véget is ért.3 Ehhez hasonlóan szerveződött a szegedi 406. rögtönzött könnyű-hadihídoszlop. Létrehozásáról a Fővezérség a Matoltsy-harccsoport megszervezése kapcsán intézke­ dett, és 1944. október 3-án parancsnoksága alá helyezték. Legénységi állományát a 40. bevonulási központba behívott idősebb póttartalékosok adták. Parancsnoka Hertelendy 3 HL. HM. 22. oszt ir._ 1944. 751. d. 670112/1944. sz. — A század parancsnoka és pár fő honvéd az 54. gyalogezredbe került. Ők az Örkény-Budapest útvonalra november közepén Pilis környékére kerül­ tek, s 1945. január 13-án az Esztergom-Székesfehérvár védelmi vonalon találhatók.

13

János főhadnagy volt. Az alakulat Szeged Tisza Pályaudvaron és környékén helyezke­ dett el. Vagonokban itt tárolták a hadihíd építéséhez szükséges faanyagot is. Az oszlop szakaszairól (parancsnokaikról) további adataink nincsenek. A városért folyó harcok megkezdése után az alakulatból igen sokan elszállingóz­ tak. A harcokban nem vettek részt. Október 10-én 17 órakor a visszavonulás elrende­ lésekor a szegediek és környékbeliek eltűntek, nem tartottak a visszavonuló oszloppal, amely egyúttal a szegedi alakulat visszamaradó különítménye (vmk.-ja) is volt. Az V. utászzászlóalj vmk.-hoz hasonlóan Kiskundorozsmán át vonultak vissza és Paksra ke­ rültek. Az oszlopból a visszavonulás során még megmaradtak Dunántúlon szovjet fog­ ságba estek.4 Tragikus sorsú alakulat volt az 5. őrezred szegedi 5. őrszázada. Az 5. őrezred a magyar hadtörténelem kevéssé ismert alakulata volt, s kimondottan a Délvidék védel­ mére hozták létre. A bácskai csetnik ellenállás az újvidéki razzia után 1942 novembere - 1943 nyara között már kommunista partizánmozgalomként kezdett újra fellángolni, amelyet szabotázs akciók és robbantások jeleztek. Erre a támaszkodva Tito 1943. de­ cember 4-én Jajcéban ideiglenes kormányt hozott létre. A bizonytalanság légköre miatt 1943 tavaszától az V. hadtest több gyalogos és tüzér alakulatát kihelyezték Bácskába, amelyek az év végén visszatértek békehelyőrségeikbe. 1943 őszén őrezredeket állítot­ tak fel, amelyek már békehelyőrségi rendszerrel, s állandó jelleggel a helyszínen tar­ tózkodtak. Legénységi állománya folyamatosan változott. A századokat, bevonulási központok szerint egyet-egyet, szintén póttartalékosokból állították fel. Két őrezredet állítottak fel. A pécsi IV. hadtest a 4. őrezredet, amely Dombóvár központtal a 4/1. őrzászlóaljból (benne az 1-7. őrszázad) és Kaposvár központtal a 4/II. őrzászlóaljból (benne a 8-11. őrszázad) szerveztek. A szegedi V. hadtest Újvidé­ ken állította fel az 5. őrezredet. Ennek hadrendje és alárendeltsége a következő volt. Az 5. őrezred (parancsnoka Bucska László ezredes) közvetlenül rendelkezett a Szentta­ más központú 5/III. zászlóaljjal és a Palánkán elhelyezkedő 9/1. zászlóaljjal. Hozzá kapcsolták még a 20/11. és 20/III. zászlóalj egy-egy századát. Ez kevésnek bizonyult, s 1943. december 6-tól meglévő szervezete változott. Közvetlenül az V. hadtest parancs­ nokának irányításával az 5. őrezred továbbra is az 5/III. és 9/1. zászlóaljból állt. A feladatok ellátásában segítségére volt a zombori 20. gyalogezred 20/11., a 20/III. és a szegedi 39/11. ikerzászlóalj, továbbá önállóan a 20/1. zászlóalj. Ez 1944 nyaráig nem változott.5 A századok őrségekre (szakaszokra) tagozódtak. Feladatuk vasútvonalak, hidak, bányák, posták, vízművek, raktárak, közművek stb. őrzése volt. A szegedi 5/5. őrszá­ zad 1943 végétől szerveződött, a német megszállás után negyedik szakaszt is szervez­ tek. Az 1-2. szakasz a közúti- és vasúti híd (ennek parancsnoka Friss István törzsőr­ mester) védelmét, őrségét adta. A 3-4. szakasz látta el az egyéb őrző feladatot. Külö­ nösen a vasúti híd őrzése az 1944 nyári angolszász bombázások időszakában veszélyes feladattá vált, az ezt őrző szakaszból többen is hősi halált haltak.

4

HL. HM. 22. oszt. ir. 740. d. szn.)

5 Csima J ános: Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmá­ nyozásához (1938-1945). Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár 1961. II. 70-71.

14

A városért folyó harcokban nem vettek részt. Már október 9-én elvonultak Sze­ gedről és Kiskundorozsma-Kiskunmajsa irányába vonultak vissza. A század egyik sza­ kasza 1944. október 22-én Szánk községben orosz fogságba esett. Itt a Rokolya Béni tanyája melletti szalmakazalnál a szovjet katonák kivégezték az idős honvédeket. A szérűből elszállított magyar katonákat a református temetőben temették el. Máig is ott nyugszanak (köztük több szegedi is) a hősi halottak síremléke alatt, de neveik nincse­ nek feltüntetve. A század többi része a budapesti szovjet offenzíva idején október vé­ gén fogságba esett.6 Itt kell megemlíteni a 16. határvadász-zászlóalj felbomlását is, amely csak felál­ lítása idején kötődött Szegedhez, 1941-től újvidéki alakulat volt. Az 1938-39-es hadse­ regszervezéssel felállított kiskunhalasi 5. határvadász dandárt feloszlatták, a két sze­ gedi zászlóalj Nagyváradra került és a 25. gyalogezred két zászlóalja lett. A dandár 16. zászlóalja 1938-tól Baján szerveződött, a dandár feloszlatása után a zászlóalj pa­ rancsnoksága Szegedről Bajára települt, és rövid ideig 16. határvadász portyázó osz­ tályként szerepelt. Ennek 1. százada Baján, a 2. és 3. százada Szegeden állomásozott. 1940 végétől az osztályt közvetlen alakulatokkal is megerősítették és újból zászló­ alj néven szerepel az V. hadtest hadrendjében. 1941-ben a bácskai hadműveletben nem vett részt, de közvetlenjeivel együtt tartalékként a Baja alatti Garán állomásozott. 1941. szeptember 15-től a 3. hadsereg Bácskából történt kivonulása után Újvidékre települt. A város laktanyája lett a békehelyőrsége, a Tisza és a Duna déli vonalán látott el határvédelmi szolgálatot. Itt is maradt 1944. szeptember 29-ig. Hadkiegészítés szempontjából a zászlóaljba továbbra is délalföldi és bácskai hadköteleseket hívták be. Állományában nagyon sok szegedit találunk. Ekkor mozgósították a póttartalékosokat, hogy a várható bácskai harcokban a zászlóalj erejét növeljék. Az 1944 őszi magyarországi (bácskai) harcok előtt a következő erőkkel rendelke­ zett. 1.-2.-3. lövészszázad, az 1.-2.-3. pótszázad, a zentai központú 105/1.-2.-3. portyázó század, géppuskás század, árkász század, egy páncéltörő ágyús szakasz, ak­ navető szakasz és egy kerékpáros szakasz. Összesen kettőezer fő körüli létszámmal, majd ezrednyi erőt képviselt. Parancsnoka Rósa Béla ezredes volt, aki korábban Sze­ geden az V. hadtest parancsnokságán teljesített szolgálatot. A parancsnokló tisztek kö­ zül még Dr. Farkass Béla tartalékos főhadnagy neve ismert. A Bácskáért folyó harcok­ ban mindvégig részt vett. Bánát felől a szovjet csapatok támadása október 6-án kezdődött, 7-én már több helyen hídfőállásokat épített ki a Tisza jobb oldalán. Az Óbecsénél átkelt erőket októ­ ber 10-én Szenttamásnál német páncélos erők segítségével sikerült megállítani és Óbecséig visszaszorítani. Innen október 14-én a szovjetek indítottak újabb támadást és a portyázó századoknak nagy veszteséget okoztak. A két összecsapás után a zászlóalj más kisebb alakulattal együtt a Duna vonaláig hátrált, de a szovjet csapatokkal harc­ érintkezésben maradtak. A tömeges alakulat-elhagyások, szökések már október 7-8-án elkezdődtek, Újvi­ déken és Óverbászon a 2. és 3. lövészszázadból a bácskaiak tűntek el. Október 18-án Szenttamásnál a páncéltörő ágyús, az aknavetős szakaszból, az 1.-2. lövészszázadból 6 Csima JÁNOS uo. és Kapás Pál Szeged, Fésű u. 5/b.

15

és a 2. pótszázadból tűntek el sokan. Bezdánnál október 20-tól általánossá vált a szö­ kés, amíg 22-én a Dunán átjutottak. Egy hónapon át a Duna-part védelmében vettek részt. November 29-én Szekszárdnál a zászlóaljat bekerítették a Bátaszék felől támadó szovjet erők. Itt mintegy ezer fő szovjet fogságba esett, akik közül sokan részben még a Dunántúlon, illetve Baján a hadifogoly gyűjtőtáborból megszöktek és hazatértek.7 A felbomló katonai- és kisegítő alakulatok között szólni kell az 1039. sz. cigány munkásszázadokról is. A cigány musz.-ok felállításáról 1944. augusztus végén szü­ letett rendelkezés, amely a zsidó munkásszázadokhoz hasonlóan fegyver nélküli kato­ nai szolgálatot jelentett. Az általam tárgyalt rendelkezési körzetből Kiskunfélegyházára a 39. bevonulási központba hívták be, illetve csendőri és rendőri közreműködéssel gyűjtötték be a hadköteles korú cigány férfiakat. Belőlük szervezték meg az 1039/I-IIIII-IV. számú cigány munkásszázadokat, de a Szegedet és Kiskundorozsmát védő 7/III. pótzászlóaljban is található egy szakasz. Az alakulat-veszteséglajstromok töme­ géből szinte véletlenül került elő az 1039/1. cigány musz. parancsnokának a század felbomlásáról szóló mintaértékűnek tekinthető jelentése. A század parancsnoka Keszheditoly (?) főhadnagy volt. Helyettese Institoris Mossóczy Antal tartalékos őrmester, 1 tizedes és 10 fő őrző honvéd alkotta a keretet. Élel­ mezésükről a 39. bevonulási központ anyagi tisztje, Nagy Mihály alhadnagy gondosko­ dott. A cigány hadkötelesek a magukon lévő lerongyolódott ruházatban és zömmel me­ zítláb kerültek a táborba. Október elejére gyűjtötték be, és Kiskunfélegyházán a hasz­ nálaton kívüli régi vágóhíd épületében helyezték el őket. Ruházatuk, lábbelijük a buda­ pesti honvéd ruházati anyagszertárból a visszavonulásukig nem érkezett meg. A szovjet csapatok közeledésére 1944. október 9-én délelőtt a bevonulási központ parancsnoksága elrendelte a század visszavonulását. Ezen a napon egy honvéd felügye­ lete mellett a századból 60 főt rakodási munkára a vasúti pályaudvarra rendeltek. Ők tűntek el először (köztük 13 fő szegedi), s nem tértek vissza alakulatukhoz. A század egyik fogatolt országos járműve pokrócok vételezésére Kecskemétre ment, visszaérke­ zése után, mivel alakulatuk közben elvonult, két honvéd és 10 fő cigány munkaszolgá­ latos a fogattal együtt eltűnt. A század első nap Jakabszállásig jutott, útközben 19 fő le­ maradt, eltűnt, de mezítláb nem is bírhatták az iramot és élelemmel sem voltak ellátva. Jakabszállástól Soltig, útjuk második szakaszán 24 fő musz.-os cigány tűnt el. Solttól Dunaföldvárig az útvonal harmadik szakaszán 34 fő maradt le. Ekkor tűnt el a keret második országos járműve a 2 db. hámos lóval és a szekéren lévő teljes felszereléssel együtt. A század töredéke Dunaföldváron csatlakozott a 39. bevonulási központhoz. Itt az útvonalon megbetegedett 5 honvédet és 2 musz.-os cigányt a századparancsnok orvosi vélemény alapján tábori kórházba utalt. Az október 17-én Polgárditól északra 6 km-re fekvő Jenő községben készített jelentés szerint a század személyi vesztesége 160 fő volt, anyagi értékei pedig veszendőbe mentek.8

7 HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d. és lakossági közlések, 1999. 8 HL. HM. 22. oszt. ir. 692. d. 643761. sz. ir.

16

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

*

alezr. alhdgy. a. sz. bev. Bp. CSML ezrds. fel. flidgy. földm. ftőrm. HA. hdf. házt. hdgy. HL. HL. Veszt. 1. HM. holt. nyilv. honv. HOHE ht. htb. ir. isk. karp. km kmsz. közp. lh. lev. mr. musz.

= = = = = = = = = — = = = = = = = = = = = = = = = = -

= = = = =

A szegedi zsidó polgárság emlékezete című kiadványban az 1941-1945 között elhurcolt és meghalt szegedi zsidók névso­ rában szerepel. Szerk. Zombori István. Szeged, 1990. alezredes alhadnagy azonossági szám bevonulási Budapest Csongrád Megyei Levéltár. Szeged ezredes feleség főhadnagy földműves főtörzsőrmester halotti anyakönyv hadifogoly háztartási hadnagy Hadtörténelmi Levéltár, Bp. Hadtörténelmi Levéltár Veszteséglajstroma Honvédelmi Minisztérium holttá nyilvánítás honvéd Honvéd Hagyományőrző Egyesület, Szeged hivatásos háztartásbeli irat, iratok iskolai karpaszományos kilométer kisegítő, közérdekű munkaszolgálat, munkaszolgálatos központ lakhely levente „málenkij robot”, helyesen kényszermunkára elhurcolt munkaszolgálat, munkaszolgálatos

17

napsz. ny. oszt. őrm. örngy. orv. sgt. sz. szds. Szeged Hadigond. ir .

= = = = = = = = = =

Szeged Polgm. Hiv. ir. = szkv. szn. Szül. anykv. táb. tart. tiszth. tisztv. tiz. tőrm. u. ÚM

= = = = = = = = = = =

vez. zls.

= =

18

napszámos nyugdíjas osztály őrmester őrnagy őrvezető sugárút szám, számú százados Szeged Város Polgármesteri Hivatalának Hadigondozási iratai (A Csongrád Megyei Levéltár őrizetében) Szeged Város Polgármesteri Hivatalának iratai (A Csongrád Megyei Levéltár őrizetében) szakaszvezető szám nélkül születési anyakönyv tábori tartalékos tiszthelyettes tisztviselő tizedes törzsőrmester utca Új Magyarország II. évf. 72. sz.—III. 22. sz. (1992. márc. 25-1993. jan. 27.) vezető zászlós

ISMERTTÉ VÁLT ÚJABB SZEGEDI HŐSI HALOTTAK ÉS ÁLDOZATOK

Ábrahám ? (keresztnév olvashatatlan) Szeged, 1922.; Debnár Margit; lh.: Sze­ ged, Viola u. 2.; Az 1. hegyidandár ne­ héz páncéltörő ágyús századában teljesí­ tett katonai szolgálatot. Részt vett a győ­ zelemmel felérő tordai csatában. 1944. szeptember 30-án a tordai hídfőállásnál ellenséges tüzérségi telitalálatot kapott és hősi halált halt. Baj társai a helyszínen te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 739.

dÁ

Ábrahám András; lh.: Szeged-Zá­ kány; A második világháborúban hadmű­ veleti területen vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Zákányszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Ábrahám Furus József; fel.: Császár Verőn (1893.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­ da ir. szn. 1945-1950) Ábrahám Imre napszámos; Szeged, 1896. szeptember 3.; Szekeres Anna Abrahám Imre; fe l.: Kosztin Mária; lh.: Szeged, Cserepes sor 3.; A szegedi hadi­ fogoly táborban és a fertőző kórházban dúló járványokban, 1945. április 19-én tífuszban halt meg. (Szeged HA. 592/1945. akv-i irat.) Ábrahám István; fe l .: Ördögh Rózái (1908.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg.

Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Ábrahám János huszár; Szeged, 1912. október 12.; Szabó Julianna; 1944-ben a szabadkai 2. huszárezred 2. huszár századában teljesített katonai szolgálatot. A dél-alföldi harcok után Csepelnél átkeltek Dunántúlra, és 1944. december 20-án — amikor a szovjet csa­ patok áttörték a Margit-vonalat — Szé­ kesfehérvártól északkeletre Kápolnásnyéknél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Ábrahám József tart. honvéd; Szeged, 1899.; Kószó Anna - Abrahám Bállá Já­ nos; fel.: Túrú Franciska; lh.: Szeged, Alsóvárosi feketeföldek 103.; Tartalékos honvédként 1940 júniusában mozgósítot­ ták és a Zotmund V. utászzászlóaljba hívták be katonai szolgálatra. Alakulata részt vett a magyar-román határon lera­ kott aknazár kiépítésében, majd felsze­ désében. Aknarobbanás következtében három társával együtt a föld egy ideig betemette. Kimentésük után lesze relt és súlyos betegen jött haza. Az ágyból már föl sem kelt és 1941. február 26-án meg­ halt. Feleségét hadiözveggyé nyilvánítot­ ták. (Családi adatközlés és Szeged Polgm. H ív . Népjóléti Iroda 43620/1998. sz.) Ábrahám Károly tart. honvéd; Sze­ ged, 1915.; Ábrahám Margit; lh.: Sze­ ged, Dáni J. u. 3.; Tartalékos honvéd­ ként 1944. március végén mozgósították és az 1. lovashadosztály szentesi 2/1. hu­

19

szárosztályba hívták be katonai szolgálat­ ra. Alakulatával június 8-án a keleti arc­ vonalra, a Pripjaty mocsarak területére szállították. Itt német alárendeltségben azonnal harcba is vetették őket. 1944. július 4-én az általa vezetett osztálypa­ rancsnoki személygépkocsit kilőtték és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Ábrahám Sándor honvéd; Szeged, 1926. március 8.; Vargha Ensébet Abrahám Márton; lh.: Szeged, Rákóczi tér 3.; 1944 őszén a 2. páncéloshadosz­ tály 3. harckocsiezred műszaki századá­ ban teljesített katonai szolgálatot. Szep­ tembertől részt vett az Észak-Erdélyért folyó harcokban és a győzelemmel felérő tordai csatában. 1944. október 5-én Torda melletti Vaskapunál aknagránát rob­ banás következtében az aknaszilánkok nyakán az ütőeret elszakították és hősi halált halt. Október 6-án Mezőcsányban az új temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 743. d.) Adler János munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1905. október 22.; Ziklai Borbála; lh.: Szeged, Korona u. 10.; 1942 tava­ szán mozgósították és a hódmezővásár­ helyi V. kmsz. zászlóalj által felállított V/5. tábori munkaszolgálatos századdal a 2. magyar hadsereg Don menti arc vo­ nalába került. 1942. november 2-án is­ meretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Ács Imre; fel.: Gyulai Julianna (1887.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Ács Sánta Mátyás; fe l.: Hegyközi An­ na (1918.); lh.: Szeged; A második vi­ lágháborúban, vagy szovjet hadifogság­

20

ban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvání­ tották. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Ágfalvi András tart. őrvezető; Sze­ ged, 1914. október 25.; Murvai Rozália; fel.: Katona Ilona (1921.); lh.: Szeged; Állományteste a 9/III. hódmezővásárhe­ lyi zászlóalj, de 1942. júniustól a kiskun­ félegyházi 7/III. zászlóalj került a 2. hadsereg Don menti arc vonalába. Részt vett a három korotojaki hídfőcsatában, majd szeptember 9-től az Urivért folyó harcokban. 1942. szeptember 10-én a tá­ madás első napján Urivnál fejlövéstől hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Ambrus József tart. honvéd; Szeged, 1914. január 19.; Kelemen Etelka; lh.: Szeged; Az 52. híradózászlóaljban telje­ sített szolgálatot, és alakulatával a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 17-én Novij Oszkoltól keletre repesztalálattól hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Austerweil Ferenc munkaszolgálatos (közgazdasági egyetemi hallgató); Sze­ ged, 1925. január 18.; Balogh Erzsébet - Austerweil Miksa; lh.: Szeged, Arany J. u. 2.; 1944 júniusában munkaszolgá­ latra vonult be. Kmsz. százada hosszabb ideig Kecskeméten tartózkodott. 1944 őszén a Dunántúlra, majd Németország­ ba került. A háború befejezésekor álta­ lános végelgyengülésben halt meg. 1945. május 9-én Dachau mellett a MülldorfAmfing közötti út mellett Waldlagerben temették el. (Lakossági adatközlés, 1998.) Bába József; lh.: Szeged-Balástya; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­

meretlen körülmények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Bába Mátyás; lh.: Szeged-Bástya; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Babarczi Géza honvéd; Szeged; lh.: Szeged-Asotthalom; A második világhá­ borúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Báder József; fel.: Bodó Piros (1900.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bakay Mihály karpaszományos tize­ des; Szeged, 1922.; Török Ilona; Nőtlen, civilben gazdasági segédtanár volt. 1944ben a 103. gépkocsizó különleges mű­ szaki zászlóaljban bombatűzszerészként teljesített katonai szolgálatot. Az 1945. március 5-i soproni bombázás áldozata. A sopronbánfalvi „Hősök temetőjében” az Y-sorban, tömegsírba temették el. (id. Németh Alajos: Sopron könnyes-vé­ res dátumai. Sopron, 1993. 73. p) Bakos Károly; fel.: Tandari Ilona (1915.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Ifj. Bakos Károly karpaszományos honvéd; Szeged, 1923. február 16.; Papp Anna - Bakos Károly; lh.: Szeged, Új tér (Klapka tér) 2.; A szegedi piarista

gimnáziumban 1941-ben érettségizett, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudo­ mányegyetemen folytatta tanulmányait. 1944. október végén a hadköteles hallga­ tókat Németországba evakuálták és Dá­ niában képezték ki őket. Felfegyverzé­ sük után 1945 tavaszán Berlinbe szállí­ tották és 27 fős csoportját a főváros dél­ nyugati külvárosi részében Wilmersdorf városháza épületének védelmében német parancsnokság alatt vetették be. 1945. április 27-én délután az újabb szovjet tá­ madásban az épület ablakában szívlövés­ ben hősi halált halt. Holtteste ellenséges területen maradt. (Családi adatközlés és személyes dokumentumok. Fivére Bakos Tibor, Szeged, Dorozsmai u. 103.) Balázs János; fel.: Goda Ilona (1912.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Balázs Péter honvéd; Szeged, 1914.; fel.: Herke Mária (1922.); lh.: SzegedCsengele; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged vá­ ros Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bállá György; fe l.: Vincze Anna (1920.); Szeged-Mórahalom 593.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Balló János honvéd; Szeged, 1920. augusztus 1.; Szűcs Margit; lh.: Kolozs­ vár; az. sz.: 3281-20-1436; A 2. hegyi tüzérosztályban teljesített katonai szolgá­ latot. Alakulatával 1944-ben részt vett a Kárpátok előterében Galíciában, majd a

21

Kárpátokban folytatott súlyos harcokban. 1944. október 24-én Szolyván eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. 758. d.) Balogh Edéné Papp Ilona Etelka; Szeged, 1888.; Papp Agnes; lh.: Szeged, Liliom u. 7.; 1944. október 11-én déle­ lőtt a szovjet csapatok bevonulásakor fé­ lelmében a Szeged Rókusi Fekete földek 75. sz. alatt önakasztással vetett véget életének. (Szeged HA. 1482/1944. sz.) Balogh János MÁV alkalmazott, hon­ véd; Szeged, 1921. április 14.; Kazi Krisztina - Balogh Mihály; lh.: Deszk, XII. u. 43.; nőtlen; A szegedi 9. gyalog­ ezred I. pótzászlóalj árkász szakaszában teljesített katonai szolgálatot. Balesetes vaktöltéses önlövése a hasüregbe fúró­ dott. Lövési sérülése a vékonybél átfúródásával hashártya gyulladást okozott és a szegedi 5. sz. honvéd helyőrségi kórház­ ban 1944. február 29-én halt meg. Már­ cius 2-án a szegedi belvárosi temetőben temették el. (Szeged HA. 362/1944. akv-i ir.) Balogh József; fe l.: Miklós Magdolna (1917); lh.; Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Balogh Mihály honvéd; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Bangó István honvéd; Szeged, 1913. június 23.; Kasza Agnes; lh.: Budapest X., Pongrácz u. 7.; 1944-ben a 61. ha­ tárvadász portyázó osztály utászszázadá­ ban teljesített szolgálatot, a Darabos ez­ redes csoportja alá rendelt utászszakasz­ ban. 1944. október 12-én Báródbeznye

22

környékén eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Bárány Imréné Schroter Szeréna; Makó, 1894.; lh.: Makó; A makói gettó­ ból Szegedre szállították és az Újszegedi Kendergyár gyűjtőtáborában 1944 júniu­ sában szívrohamban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Barasics Károly; fel.: Kádas Mária (1924.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bárkányi Ferenc honvéd; SzegedSzatymaz; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Barna György; lh.: Szeged-Asotthalom; A második világháborúban hadmű­ veleti területen vagy szovjet hadifogság­ ban meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Barta Lajos; fel.: Szarka Erzsébet (1906.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bartos István; fe l.: Bunford Anna (1909.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bartusz András honvéd; lh.: SzegedCsengele; A második világháborúban

hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Csengéién a hősi ha­ lottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Barsi József tizedes; Kiskundorozsma, 1921. február 25.; Pesti Mária - Barsi József; lh.: Szeged-Király halom 1129., Várostanya 1030.; 1944-ben a 13. rohamtüzérosztály 2. ütegében teljesített katonai szolgálatot. A magyarországi harcokban 1944. november 15-26. kö­ zött eltűnt. A háború után családja hadi­ járadékot kapott. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Barta János munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1920. szeptember 23.; Pick Stefá­ nia; 1944-ben kisegítő munkaszolgála­ tosként az V/4. sz. tábori munkaszolgá­ latos századdal a szerbiai Bor környékén dolgoztatták. A szerb hadműveleti terü­ letről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között a BorÚjvidék visszavonulási útvonalon nyoma veszett, eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dr. Bátky László orvos zászlós; Sze­ ged, 1917. november 28.; Varga Ilona dr. Bátky Zoltán törvényszéki bíró; lh.: Szeged, Deák Ferenc u. 4.; Önkéntes jelentkezése alapján a 7. gyalogezred II. zászlóaljához hívták be Ceglédre 1942 októberében. Hamarosan a keleti frontra került az alakulat orvosaként és zászlós rendfokozatban szolgált. Utolsó meglévő levele 1943. január 13-án kelt. (Tábori postaszáma 223/20.) Az elrendelt vissza­ vonuláskor sebesült bajtársaival maradt, orvosi esküjéhez híven gondozta, ellátta őket. Osztrogozsszkban, a település szé­ lén levő iskolaépületben tábori segélyhe­ lyet létesített számukra, s ezen a helyen, orvosi tevékenysége közben aknabelö-

véstől súlyos sérülést szenvedett, egyik lábát szétroncsolta az akna. Katonatársa, Rózsa Ferenc orvos zászlós elmondása szerint az elsődleges ellátást még maga végezte, az elvérzést igyekezett megaka­ dályozni. Az ezt követő napokban hősi halált halt. (Fivére Bátky Zoltán adat­ közlése, Szeged, 1998.) Battancs Sándor; lh.: Szeged-Alsóközpont; A második világháborúban had­ műveleti területen vagy szovjet hadifog­ ságban meghalt. Neve Mórahalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Özv. Beck Istvánná; Kistelek, 1864.; Az Új szegedi Kendergyár gyűjtőtáborában 1944 júniusában szívrohamban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Beck Zoltán; fe l.: Frank Róza (1913.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bencsik József; fel.: Bosthi Sarolta (1903.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bencsik József földműves, honvéd; Csanytelek, 1921. március 21.; Horváth Rozália - Bencsik Antal; lh.: Csanytelek 72/a.; A szegedi 55. légvédelmi tüzér­ osztályban teljesített tényleges katonai szolgálatot. 1944. június 2-án Szeged el­ ső bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a Rendező pálya­ udvar előtti részen érte szakaszát a bom­ bázás és egész testére kiterjedő súlyos roncsolódásban hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas házából június

23

4-én 9 órakor a belvárosi hősi temetőben tizenegy bajtársával együtt katonai tiszte­ letadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 671. d.) Bencsik Károly; lh.: Szeged-Ásotthalom; A második világháborúban hadmű­ veleti területen vagy szovjet hadifogság­ ban meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén sze­ repel. Bencze Zoltán; fel.: Müller Ilona (1897.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Benedek Imre; fel.: Faragó Piroska (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Berger Rudolf munkaszolgálatos; Kellner Irma; lh.: Szeged; A második vi­ lágháborúban munkaszolgálatra hívták be, s a hadműveleti területről nem tért haza. (Lakossági bejelentés, 1998.) Berki Péter tizedes; Cegléd, 1920. július 17.; Takács Lídia; lh.: Szeged, Szilléri sgt. 26.; Az 1. lovas hadosztály, szentesi 2/1. huszárosztályban teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával 1944. június 8-án a keleti arcvonalra, a Pripjaty mocsarak környékére szállították. Itt német alárendeltségben azonnal harcba is vetették őket, és a szovjet gépesített ala­ kulatokkal folytatott egyenlőtlen harcban 1944. július 15-én Dosztojevó község határában harc közben elesett. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Bernáth János; fel.: Karácsonyi Juli­ anna (1905.); lh.: Szeged; A második

24

világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­ da ir. szn. 1945-1950) Bényi János honvéd; Szeged, 1909. november 29.; Gémes Mária; lh.: Sze­ ged, Mérei u. 18.; A szegedi 14. tábori tüzérosztály 3. tarackos ütegében teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulatával részt vett a Kárpátok előterében folyó harcokban, ahol 1944. október 1-jén 15 óra 30 perckor Szkotarkánál saját löve­ dék cső előtti robbanása következtében hősi halált halt. Október 2-án Szkotarkán temették el a szerencsétlenül járt bajtár­ sával Dragomir János hódmezővásárhe­ lyi honvéddel együtt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 746. d.) Berényi István őrvezető; Szeged, 1920. május 27.; Tóth Erzsébet - Beré­ nyi István; lh.: Kelebia, Vitézi telep; A bajai IV/2. önálló utászszázadban teljesí­ tett katonai szolgálatot. 1944. november 11-től alakulatának I. és IV. szakasza a solti hídfő déli részén műszaki zárást, valamint műszaki zárásbiztosítást vég­ zett. A század két szakaszából nem tér­ tek vissza a honvédek. Mint támadásba átmenő egység, hősi halálukkal kellett számolni. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Betlendi Zoltán pénzügyi vigyázó; Szolnok, 1916. szeptember 3.; Kocsis Ju­ lianna - Betlendi Zoltán; lh.: Szeged; A Szegedért folyó harci cselekmények ide­ jén 1944. október 8-án ismeretlen körül­ mények között halt meg. (Szeged HA. 362/1955. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 24 293/1954-4. holttányilvánítási ha­ tározata) Bezdán István; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt.

Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Bischof György; fel.: Juhász Ilona (1920.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bitó János halkereskedő; Szeged, 1910. február 24.; Szél Viktória - Bitó Ferenc; fe l.: Süli Mária; lh.: Szeged, Rudolf tér 11.; 1944. október 8-án Sze­ ged személyi kiürítése során Kecskemét­ re, majd további állomáshelyek után Né­ metországba került, ahonnan 1945. júli­ us 7-én jött vissza feleségével együtt. Hazajövetele után a szovjet rendőrség el­ vitte és 1945 novemberében engedték szabadon. 1946. március 7-én újból el­ fogták és ismeretlen helyre, hadifogoly táborba hurcolták, ahonnan már nem tért haza. 1950-ben 1946. április 15-i idő­ ponttal holttá nyilvánították. (Szeged HA. 684/1950. és 1938/1994. sz.) Blumberger Sándor munkaszolgála­ tos; lh.: Szeged; A második világháború végén a sopronbánfalvai táborban 1945 márciusában kivégezték. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir. szn.) Boda István; lh.: Szeged-Mórahalom 792.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között halt meg. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Boda József honvéd; fe l.: Seres Rózái (1922.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

Bodó Mihály; fel.: Budai Verőn (1898.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Boha (Buha) Pál honvéd; Mezőhe­ gyes, 1895.; Lukács Katalin; fel.: Zatykó Ilona; lh.: Szeged, Vásárhelyi út. 143. (volt Horthy-telep); Idős tartalékosként 1944 tavaszán a szegedi 5. őrezred 5. őrszázadába hívták be katonai szolgálat­ ra. Őrszolgálatot láttak el Szeged fonto­ sabb helyein, ő a Back malomnál szol­ gált a város bombázásai idején is. 1944. október 9-én alakulata Kecskemét irá­ nyába vonult el, s november 2-án Izsá­ kon a szovjet csapatok lelőtték. Ott is te­ mették el. A Dugonics temetőben, fele­ sége nevénél jelképesen írták fel az ő nevét is. Halála után 7 gyermeke maradt árván. (Családi bejelentés: Fetter Ferencné, Szeged, Fő fasor 11.) Boháty János munkaszolgálatos (ko­ vácssegéd); Budapest, 1897.; Váncsa Borbála - Boháty János; fel.: Vincze Éva; lh.: Szeged; Közérdekű munkára igénybe vett polgári személy, aki had­ műveleti területen 1943. április 15-én is­ meretlen körülmények között hősi halált halt. (Szeged HA. 413/1950. Hősi ha­ lottként halálesete bejegyezve a 9616. j. cs. f. 3-1950. HM. sz. rendelet alapján) Bokor Anna tanítónő; 111.: Szeged-Alsóközpont, Lázártanyai iskola; A Sze­ ged-Alsóközpont Lázártanyai iskolánál 27 évig tanított. 1944. október 18-án a háborús viszonyok következtében halt meg. Az alsóközponti (mórahalmi) teme­ tőben helyezték nyugalomba. Az alsó­ központi tam'tói kar 1945 januárjában emlékezett meg tragikus haláláról (Szeged-alsóközponti körzeti elemi népisko-

25

Iák ir. Tantestületi ülések jkv-i 1945. ja­ nuár 2.) Bokor Ferenc szakaszvezető; Szeged, 1912. november 8.; Kohajda Julianna; lh.: Szeged; A z 55. gyalogezred I. zász­ lóalj géppuskás századában a megszálló 25. könnyűhadosztály kötelékében Vlodzimierz körzetében helyezkedett el. 1943. szeptember 21-én Nov. Radcsánál aknaszilánktól hősi halált halt. Narodicsi temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Bokor József; Szeged, 1900.; Ismeret­ len körülmények között került szovjet hadifogságba, s 1945. január 2-án a te­ mesvári hadifogoly gyűjtőtáborban, való­ színű flekktífuszban halt meg. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir. szn.) Boksán Károly szűcs, tart. tizedes; Hajdúsámson, 1917. augusztus; Gábor Eszter - Boksán Péter; lh.: 1923-tól Sze­ ged, Sajka u. 3.; 1941 őszén Miskolcra a 13. gyalogezred II. zászlóalj géppuskás századába hívták be katonai szolgálatra. 1944 áprilisában alakulatával az 1. had­ sereg arcvonalába került. 1944. június 29-én megsebesült, majd ismeretlen he­ lyen és időpontban halt meg. (HL. Vesz­ teséglajstrom 13. köt. és családi bejelen­ tés: fivére, Boksán János, Szeged, Szentháromság u. 27.) Bonc (Boncz) Géza; fe l.: Auer Matild (1920.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bonta László; fe l.: Patucsek Matild (1902.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították.

26

(Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Borbály József földműves, honvéd; Hegy magos, 1911. szeptember 14.; Szá­ lai Anna - Borbály József; fel.: Papp Irén; lh.: Sümegcsehi; A 23. tartalék hadosztály 51. gyalogezredében teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulata részt vett a Dél-Alföldön folyó harcokban, s 1944. október 21-én Szeged-Csengelén hősi halált halt. (Csengele HA. 1950— 1980/1/1956. és Szegedi Járásbíróság Pk. 20 399/1955-4. sz. holttányilvánítási határozata) Borbély Gyula hentes, tart. tizedes; Szeged-Alsóközpont, 1911. április 1.; Daka Julianna - Borbély Sándor; lh.: Budapest II., Ostrom u. 27. (régi lak­ cím: Szeged-Domaszék 139. sz.); Tarta­ lékos tizedesként a nagyváradi 25. gya­ loghadosztály budapesti 1. gyalogezred I. zászlóaljában teljesített katonai szolgá­ latot. Alakulatával előbb Galíciában har­ colt, majd Észak-Erdélyben küzdöttek. Részt vett a győzelemmel felérő tordai csatában, s 1944. szeptember 16-án Tordánál haslövésben hősi halált halt. Még aznap Tordánál eltemették. (HL. HM. 22. oszt. ir. 725. d.) Borbola István; őrvezető; Szeged, 1918. április 18.; Szegi Eszter - Borbola György; lh.: Szeged-Felsőközpont 146.; 1944-ben Szent László hadosztály utász­ zászlóalj 2. századában teljesített katonai szolgálatot, s 1944. december 27-én Leléd községben szovjet fogságba esett. A Szovjetunióban ismeretlen időpontban meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Boros Lajos munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1922., vagy 1923.; lh.: Szeged; A zsidó árvaház lakója volt, innen vonult be munkaszolgálatra Hódmezővásárhely­ re az V. kmsz. zászlóaljba. A zászlóalj törzsével 1944. szeptember közepén Du­

nántúlra vonultak. 1945. február 12-én a nyilasok átadták őket a német SS-nek és Burgenlandban Éberau községbe került. Lábsérülései miatt a németek azt mond­ ták, hogy kórházba szállítják, de a falu szélén még aznap, 1945 márciusában dr. Reiter György társával együtt agyonlőt­ ték. A helybeliek a gyilkosság színhe­ lyén temették el őket. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Boros László munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1918.; Schön Mária; A Szeged­ hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj­ hoz vonult be munkaszolgálatra. Az V/5. tábori munkaszolgálatos századdal 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalára került. Az 1943. janu­ ár 12-i szovjet offenzíva idején, január 17-én ismeretlen körülmények között el­ tűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Boskovics Lajos deportált izraelita; Munkács, 1909.; lh.: Szeged; 1944-ben Szegedről deportálták. 1945 áprilisában Sopronban, a háború és deportálás kö­ vetkeztében halt meg. A soproni zsidó­ temetőben temették el. (id. Németh Ala­ jos: Sopron könnyes-véres dátumai. Sop­ ron, 1993. 188. p.) Bozóki Imre; Szeged, 1921.; Dancsics Julianna; lh.: Szeged, Pálfy u. 74.; A háborús megszállásból adódóan 1945. február 1-jén Szeged, Baktóban mint ci­ vilt az oroszok lelőtték. (Szegedi Emlékbizottság gyűj tése, 1991.) Bozóki József; fel.: Gyulai Teréz (1907.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Bozóki Mátyás honvéd; Kiskunmajsa, 1907. március 13.; Tóth Rozália; Idős tartalékosként a szegedi V. élelmező

raktár állományában teljesített katonai szolgálatot. Szegeden az 1944. augusztus 24-i bombázáskor az állomás melletti raktárházaknál ledobott robbanó bom­ báktól fulladásos halált szenvedett. Az 5. helyőrségi kórház ravatalozójából au­ gusztus 26-án a belvárosi hősi temetőben katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 713. d.) Bozsó Antal MÁV raktári munkás; Oroszlámos, 1905. január 28.; Mihók Anna - Bozsó József; lh.: Szeged, Berlini krt. 11-15.); 1945 tavaszán a szegedi ha­ difogoly táborban és a fertőző kórházban dúló járványokban, 1945. március 30-án hastífuszban halt meg. (Szeged HA. 484/1945. sz., Ak. 107. §-a szerint 4534/1948. sz.) Bozsó János honvéd; Iráz, 1915.; A 201. várpalotai önálló tanzászlóaljában teljesített szolgálatot. Alakulatával részt vett az Algyő körüli harcokban, majd Szatymaz felé harcban vonultak vissza. 1944. október 12-én Szatymazon a temp­ lom melletti réten hősi halált halt. Elő­ ször a templom kérj ében temették el, és 1949 februárjában exhumálták. (CsML. Szeged polgm. ir. XXI. 507. d.) Böjti István; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Börcsök Ernő százados; Szeged, 1911. április 30.; Diószegi Ilona; lh.: Szeged; 1944-ben megszálló feladatokat ellátó 12. tart. hadosztály 48. gyalogez­ red II. zászlóaljában teljesített tiszti szol­ gálatot. 1944. július 12-én már lengyel területen Kujvrovelkánál comblövéstől elvérzett és hősi halált halt. Wisznicében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

27

Börcsök Jenő; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Börcsök József; III.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműve­ leti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Börcsök József; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Börcsök József; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Börcsök Lajos szakasz vezető; Szeged, 1910. június 8.; Lengyel Kornélia - Bör­ csök Gábor; lh.: Szeged; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja. Alakulatával 1944. augusztus 25-től Ga­ líciában az 1 hadsereg arcvonalában, majd a Kárpátok védelmében harcolt. 1944. november 3-án a 13. gyaloghad­ osztályt feloszlatták, s a szolnoki 16. gyaloghadosztály hadtáprendészeti száza­ dába került és Felvidék védelmi harcai­ ban vett részt. 1945. január 22-én Áj község déli kijáratánál, már szlovák te­ rületen bekerítés következtében szovjet hadifogságba esett, ahonnan nem tért ha­ za. (FÍL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Sze­ ged város Hadigond. Iroda ir. szn.) Börcsök Lajos Máté honvéd (hentes és mészáros); Szeged, 1903. június 19.; Németh Mária - Börcsök Antal; fe l.: Ab-

28

rahám Piroska; lh.: Szeged, Móra u. 11.; Utász katonai kiképzésben Szegeden részesült. SAS behívóval 1944. április 4én az utász laktanyába vonult be. Való­ színű a zászlóalj által felállított és április 10-én részben Kisteleken bevagonírozott 105. önálló utászszázaddal Galíciában az 1. hadseregparancsnokság közvetlen alá­ rendeltségébe került. (Tábori postaszá­ ma: „V 808” volt.) A II. hadtest vissza­ vonuló alakulataival lengyel területen, így Varsóban is állomásoztak, majd a Dunántúlra szállították őket. 1945. tava­ szán Felső-Mosonóvárnál szovjet fogság­ ba esett és hadifogolyként a Szovjetunió­ ba szállították. A Debrecen felé tartó szerelvényből levelet dobott ki, amelyet a békéscsabai téglagyárból juttattak el családjának. Egykori fogoly társa elmon­ dása szerint 1947. június 1-jén az elégte­ len élelmezés miatt hastífuszban halt meg, s valahol a Szovjetunióban az egyik láger tömegtemetőjében temették el. (Családi dokumentumok. Dr. Kormá­ nyos András gyűjtése, 1999.) Börcsök Mihály tart. honvéd; Szeged, 1914. augusztus 23.; Tanács Katalin Tanács Mihály; lh.: Szeged-Domaszék 161.; az. sz.: 3281-14-1693; 1944. július 26-án mozgósították és a szegedi 9. gya­ logezred I. zászlóaljába hívták be front­ szolgálatra. Alakulatát augusztus elején a Kárpátok előterébe Galíciába szállítot­ ták, ahol augusztus 25-én a Hunyadi-vé­ dőállásban a németeket váltották le. Itt is maradtak szeptember végéig, amikor a szovjet támadás megindulásakor szep­ tember 29-én Ludvikovánál aknaszilánk­ tól hősi halált halt. Ludvikovában a rom. kát. templom melletti magyar katonai hősi temető 28096. sz. sírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz.)

Böröcz Antal honvéd; Szeged, 1911.; Bárkányi Rozália; lh.: Szeged; A szente­ si 2/1. huszárosztályban teljesített kato­ nai szolgálatot. Alakulatával 1944 júniu­ sában az 1. lovas hadosztály részeként a Pripjaty mocsarak környékén német alá­ rendeltségbe került. Kiérkezésük után a szovjet gépesített alakulatok ellen azon­ nal be is vetették őket. Állandó harcok­ ban vonultak vissza Varsó környékéig, ahol 1944. szeptember hónapban hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Braun Ottilia Szeged, 1870(?); férje Lengyel Jakab; lh.: Szeged, Rigó u. 4.; 1944. június 26-án Ausztriába deportál­ ták, ahonnan nem tért haza, a deportációban halt meg. (Családi adatközlés Ka­ nadából, 1997.) Brüll Bernát; Tiszainka, 1857.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban depor­ tálásuk előtt 1944 júniusában szívroham­ ban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Budai Julianna tanítónő; Szombat­ hely; lh.: Szeged-Alsóközpont, Lázárta­ nyai iskola; Hosszú időn át a Szeged-alsóközponti állami elemi népiskolákban, utoljára a Lázártanyai iskolában tanított. 1944. szeptember 26-án tanfelügyelői rendelet értelmében távozott Szombat­ helyre, ahol 1945 márciusában a szülői ház bunkerjében bombatámadás áldozata lett. Az alsóközponti tam'tói kar 1945 jú­ niusában emlékezett meg áldásos munká­ járól. (Szeged-alsóközponti körzeti ele­ mi népiskolák ir. Tantestületi ülések jkvi 1945. június 2.) Budai Károly őrvezető; Szeged, 1917. július 8.; Benkő Piroska; lh.: Budapest X., Asztalos S. u. 7.; A 2. páncéloshad­ osztály budapesti 4. gépkocsizó lövész zászlóalj árkászszakaszában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával előbb Galíciában harcolt, majd Észak-Erdély-

ben részt vett a tordai csatában. 1944. szeptember 17-én Tordától északkeletre súlyosan megsebesült. Aknatalálattól a szilánkok szétszóródtak végtagjaiban és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 722. d.) Buknics Mátyás honvéd; Szeged, 1910. február 10.; Buknics Teréz; lh.: Orosháza, Rákóczi telep 110.; Tartalé­ kosként 1944 júniusában mozgósították és a zombori 20. gyalogezred újvidéki I. zászlóaljába hívták be katonai szolgálat­ ra. Alakulata részt vett a Kárpátok előte­ rében, majd az országhatár védelmében folyó harcokban. 1944. szeptember 18án Zabricától délnyugatra lévő 1087 ma­ gassági ponttól északra 120 méterre hősi halált halt. Október 19-én Radics hely­ ség templomkertjében temették el, amely még galíciai területen fekszik. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Buknicz István honvéd; Szeged, 1920.; Buknicz Rozália; A második vi­ lágháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Bulcz Nándor honvéd; Szeged, 1895.; Kundera Teréz; lh.: Szeged, Somogyi telep IX. u. 548.; 1944-ben a szegedi 5. őrezred 5. őrszázadában teljesített kato­ nai szolgálatot. 1944. augusztus 24-én, Szeged bombázásakor a vasúti hídnál a bombázás következtében eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 716. d.) Búsa Béla honvéd; Szeged, 1920. ok­ tóber 12.; Zöldi Mária - Búsa Béla; lh.: Budapest IX., Rádai u. 30.; A győri 16. gyalogezred mosonmagyaróvári III. zászlóaljában teljesített katonai szolgála­ tot. Alakulatával részt vett az Erdélyért folyó harcokban. 1944. szeptember 17én a győzelemmel felérő tordai csatában

29

Györgylibánfalvánál fejlövés következté­ ben hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 748. d.) Canner (Czanner) Béla polgári áldo­ zat; Szeged-Szatymaz; A község szovjet megszállása után orosz katonák lelőtték. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emléktábláján szerepel. (Lakos­ sági adatközlés, 1999.) Christoph József joghallgató; Szeged, 1924.; Sajó Ida; lh.: Szeged, Bokor u. 4/b.; Egyetemista leventékkel 1944 októ­ berében vonult el és Nyugat-Dunántúlon maradt. Sopron 1945. március 5-i angol­ szász bombázásakor bombarobbanás ál­ dozata lett. Sopronban temették el. (HOHE adatgyűjtése, Szeged, 1998.) Czékus Endre vezérkari százados; Jászapáti, 1914. május 22.; Tóth Regina - Czékus Andor; fe l.: dr. Fóris Lenke (1941); lh.: (1935-től állandó lakhelye Szegeden volt), utolsó lakcíme: Buda­ pest, Zishy u. 10.; Kiskundorozsmai redemtus családok leszármazottja, édesapja tanító, Kiskundorozsma tanácsnoka, aki az első világháborúban tartalékos tiszt­ ként 1918-ban hősi halált halt. Tanulmá­ nyait a községben kezdte, s a katonai pá­ lyára hadiárvaként került. A soproni Rá­ kóczi Ferenc Katonai Főreálgimnázium­ ban (1924-32) kitűnő eredménnyel érett­ ségizett. Csapatszolgálatot 1932-33-ban Szentendrén teljesített. A Ludovika II. Műszaki Akadémián 1935-ben hidász mérnökként végzett hadnagyi rendfoko­ zattal, s innen a szegedi Zotmund V. utászzászlóaljhoz került. 1939-től Tiszakirván a gépkocsizó önálló utászszázad­ ban teljesített szolgálatot. Kitűnő sporto­ ló, párbajtőrvívásban és ötpróbában sike­ res eredményei voltak. 1937-től haláláig a Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) társel­ nöke. Idegennyelv ismerete a német, a francia és a japán volt. A vezérkari tisz­

30

teket képező Hadiakadémiát 1942-1944 között végezte, majd azonnal újból front­ szolgálatra rendelték. 1944. június 29-én a budaörsi repülőtérről induló géppel szállították a keleti frontra. A II. tartalék hadtest kaposvári 12. tartalék hadosztály vezérkari I. a. hadműveleti osztályának vezetője lett. 1944. július 19-én még orosz területen Breszt-Litovszktól délre Leplovkánál gépkocsijuk alatt akna robbant és hősi halált halt. A Bug folyó másik oldalán már lengyel területen Visznice helység temetőjében temették el. Kitüntetései: Felvidék, Erdély és dél­ vidék Emlékérmei, Magyar Érdemrend lovagkeresztje. (Dr. Vass Zoltán Sze­ ged, Népkert sor 13. és családi doku­ mentumok, 1996.) Czibulya József honvéd; Szeged, 1912. február 9.; Czibulya Julianna; lh.: Szeged, Kereszt u. 23.; Tartalékosként 1942 áprilisában mozgósították és a kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegy­ házi III. zászlóaljába hívták be frontszol­ gálatra. Alakulatával júniusban a 13. könnyű hadosztály hadrendjében indult a frontra és augusztus közepén a 2. ma­ gyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vettek a három korotojaki hídfőcsatában, majd elfoglalása után Uriv alá irányították őket. Az Uriv el­ foglalására indított támadás első napján, 1942. szeptember 9-én lövéstől hősi ha­ lált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temető 6. sor 48. sz. sírhelyébe te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.).

Özv. Czigler (Cziegler) Henrikné munkásnő; Kistelek, 1892.; lh.: Szeged, Polgár u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén Stasshofba deportálták. 1945. április 15-én a német SS-ek Randeggben kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazaszállították

és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van eltemetve. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Özv. Czinner Imréné Deutsch Amá­ lia; ? 1870.; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 4.; 1944. június 25-én a szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem került haza. (Zsidó hitközség névsora) Czipó András napszámos, honvéd; Szeged, 1924.; Magyar Mária - Czipó Mihály; lh.: Tiszaföldvár, Bethlen u. 14.; A kecskeméti 7. pótgyalogezred III. pótzászlóaljában teljesített katonai szol­ gálatot, amely Szeged védelmi harcában vett részt. 1944. október 10-én haslövést kapott. Sebesülten a szegedi kórházba szállították, ahol 1944. november 23-án reggel 7 órakor halt meg. (Szeged HA. 1944. sz.) Czirok Rudolf honvéd; Algyő, 1908.; fel.: Pintér Júlia; Szeged, Nagyszéksós 351.; 1944. február 4-én tartalékosként mozgósították, előbb Bácskába került, majd Erdélyben védelmi harcokban vett részt. Ismeretlen időpontban és helyen eltűnt, s többé nem tért haza. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950 és családi bejelentés, 1997.) Csákvári Mirkó Imre gépkocsiveze­ tő; Szeged, 1902.; Boldog Lídia - Csák­ vári Bálint; fe l.: Vékes Anna; lh.: Sze­ ged; A második világháború áldozata­ ként 1945. április 13-án halt meg. Holttányilvánítása ezzel az időponttal történt. (Szeged HA. 1296/1952. és Sze­ gedi Járásbíróság 23689/1952-5. sz. ha­ tározata) Csala János hivatásos törzsőrmester; Szeged, 1910. szeptember 29.; Tögmagi (?) Etel; lh.: Budapest, Bajnok u. 5.; Budapest bekerítésekor 1944. december 25-én a 3. szakaszvédelem jelző üteg ál­

lományából a légvédelmi hírrendszerben körülzárt fővárosban maradt, s a harcok folyamán eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Csamangó András földműves; Szeged-Gyálarét, 1919.; Csonka Ilona Csamangó András; fel.: Annus Teréz; lh.: Szeged-Gyálarét, Kossuth u. 24.; A második világháborúban ismeretlen he­ lyen és időpontban a hadműveleti terüle­ ten eltűnt. Életjelet 1944 novemberében adott, ezért a Szegedi Járásbíróság 1944. december 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Gyálarét HA. 1922-1973. 2/1952. és Szegedi Járásbíróság Pk. 23320/1951-4. holttányilvánítási határo­ zat) Csamangó Mihály honvéd; Szeged, 1918.; Trinka Katalin; lh.: Szeged, Hattyas sor; A nagyváradi 25. gyalogez­ red II. zászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával az 1. hadsereg galíciai arcvonalára került. A szovjet hadsereg 1944. július végén indított offenzívája idején július 27-én Luczettől délnyugati irányban eltűnt. (HL. HM. 22. oszt ir. 699. d.) Csányi Illés honvéd; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Csányi János címzetes őrvezető; Szeged-Felsőközpont, 1912. december 13.; Balogh Etelka; lh.: Szeged-Balástya 529.; 1944-ben a fővezérség közvetlen 63/120. sz. kocsioszlopában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával 1944 áprilisától részt vett a Galíciában folyó harcokban. 1944. május 29-én 18 óra 30 perckor Worochtát ért szovjet légitáma­ dáskor bombarepesz a jobb combján át­ fúródott. A 124. tábori kórházba szállí­

31

tották, ahol vérmérgezésben meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 656. d.) Csányi Mihály; Szeged-Balástya; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Csányi Pál honvéd; Szeged, 1910.; lh.: Szeged-Balástya; A második világ­ háborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Dr. Csapó Ferenc; fel.: Kolozsvári Katalin (1916.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Császár András honvéd; Szeged, 1921. augusztus 7.; Selymes Erzsébet Császár Ferenc; lh.: Szeged-Atokháza 214.; A 2. páncéloshadosztály 52. páncélgépágyús zászlóalj 2. századában tel­ jesített szolgálatot. Alakulatával részt vett a tordai csatában, majd 1944. de­ cember végén a fővárost bekerítő szovjet támadás ellen Székesfehérvár-Tatabánya térségében vetették be a 2. páncéloshad­ osztályt. 1944. december 25-én TokodAltárónál harc közben eltűnt. A háború után édesanyja fia után hadijáradékot ka­ pott. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Császár József honvéd; Szeged, 1915. április 17.; fel.: Selymes Erzsébet; lh.: Szeged-Atokháza 284.; Az 1. lovas had­ osztály zentai páncélos zászlóalj 2. ne­ héz harckocsiszázadban teljesített katonai szolgálatot. A bácskai visszavonulás után

32

1944. november 30-án Dunaszentgyörgy keleti részén a Duna védőállásában hadi­ fogságba esett, és nem tért haza. Felesé­ gét hadiözveggyé nyilvánították. (HL. HM. 22. oszt ir. szn.) Császár P. István; lh.: Szeged-Ásotthalom; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halot­ tak és áldozatok emlékművén szerepel. Császár Putyi Mihály; lh.: SzegedRöszke; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Csehó Béla honvéd; Szeged-Királyhalom, 1918. március 15.; Paplogó Anna; lh.: Szeged-Királyhalom 57.; Az újvidé­ ki 16. határvadász zászlóalj kerékpáros századában teljesített katonai szolgálatot. 1944 őszén a Bácskáért folyó harcokban október 21-én Kulánál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Csendes László; fel.: Mészáros Ilona (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Csiki Jenő; fel.: Mackó Katalin (1893.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Csikós Béla honvéd; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­

halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Csikós Ferenc repülős szakaszvezető; Szeged, 1921. július 4.; Méhes Rozália; lh.: Szeged; Vadászrepülő, a 102/1. va­ dászrepülő századdal 1944-ben a keleti frontra került. Alakulatával 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arcvonalába ke­ rült. 1944. szeptember 14-én Komionkától délkeletre repülőbalesetet szenvedett és szörnyethalt. A helyszínen temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Csikós Mihály továbbszolgáló sza­ kaszvezető; Szeged, 1921. július 4.; Méhes Rozália; lh.: Szeged, Párizsi krt. 37.; Az 5/1. vadászrepülő-osztály 102. vadászrepülő századában a galíciai had­ műveleti területen pilótaként teljesített szolgálatot. Az arc vonalban Kamionkától délkeletre 2 km-re 1944. szeptember 14én 11 óra 35 perckor szovjet légvédelmi találattól lezuhant és hősi halált halt. A XXIV. német páncélos hadtestparancs­ nokság távbeszélőn leadott értesítése sze­ rint a lezuhanás helyén eltemették. (HL. HM. 22. oszt. ir. 722. d. 640844/1944. sz.) Csíkvári Rudolf; fel.: Mucsi Mária; lh.: Szeged-Atokháza 153.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Csipák István; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Csiszár Mátyás; fel.: Horváth Etel (1925.); lh.: Szeged-Ásotthalom; A má­ sodik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­

zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dr. Csókási József Mihály fogalmazó gyakornok; Szeged, 1910.; Schunek Jo­ zefa Paula - Csókási Ferenc; fe l.: Bata Erzsébet; lh.: Szeged; A második világ­ háború áldozataként 1945. szeptember 15-én halt meg. Holttányilvánítása ezzel az időponttal történt. (Szeged HA. 1482/1952. és Szegedi Járásbíróság Pk. 24374/1952-4. sz. határozata) Csonka Imre honvéd; Szeged, 1914. március 31.; Tandari Julianna; A debre­ ceni 11. gyalogezred I. zászlóalj géppus­ kás századában teljesített katonai szolgá­ latot. Alakulatával részt vett az 1. hadse­ reg galíciai harcaiban. 1944. augusztus 26-án Grabicsnál harc közben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 714. d.) Csonka István; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Csordás Antal honvéd; Szeged, 1921. augusztus 15.; Úri Julianna - Csordás Antal; lh.: Szeged, Hajnal u. 43.; A ceg­ lédi 52. honvéd páncélos légvédelmi gépágyús tüzérosztályában teljesített ka­ tonai szolgálatot. A hadműveleti terüle­ ten szerzett súlyos betegségével került a kecskeméti honvéd csapatkórházba, ahol sárgaságban és szívbénulásban 1943. május 27-én halt meg. Hozzátartozói május 29-én Szegeden temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 723. d.) Csóti Ferenc honvéd; Szeged, 1921. március 11.; Kiss Rozália; lh.: Kiskun­ félegyháza, Felsőgalambos 401.; A kecs­ keméti 3/II. harckocsizászlóaljban telje­ sített katonai szolgálatot. Alakulata a 2. páncéloshadosztály csapattesteként 1944

33

áprilisában az 1. hadsereg arcvonalába került Galíciában és részt vett a Nadvorna-Kolomea elfoglalására indított sikeres magyar offenzívában. A szovjet csapatok ellentámadásakor 1944. július 25-én Nadvornán eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 690. d.) Csőre P. Ferenc; fel.: Paksi Erzsébet (1913.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Csűri József polgári áldozat; Szeged, 1928.; Gerebecz Veronika - Csűri Béla; lh.: Szeged, Fürj u. 35.; 1944 decembe­ rében az oroszok helyi munkára, „malenkíj robotra” vitték a Szeged-Rókus pályaudvarra rakodásra. Ide önként kö­ vette barátait, társait és segített nekik. Egy gerenda esett rá és agyonütötte. Már holtan vitték haza társai. (Családi adat­ közlés, 1999.) Csűri Józsefné polgári áldozat; Sze­ ged, 1903.; Szeged-Balástya; Török Ro­ zália; 1944 októberében a hadműveleti területen meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. (Lakossági adatgyűjtés, 1999.) Csűri Sándor honvéd; Szeged, 1910.; Bulik Erzsébet - Csűri Béla; fe l.: Nagy Erzsébet; lh.: Szeged, Bethlen u. 28.; Tartalékosként vonult be katonai szolgá­ latra. Alakulata ismeretlen. Orosz hadi­ fogságba esett. Szabadult fogolytársak hozták meg a halálhírét. Felesége halá­ láig várta haza. (Családi adatközlés, 1999.) Csűri Sándorné Bíró Erzsébet; Sze­ ged, 1890.; Hirháger Erzsébet - Bíró János; lh.: Szeged, Felsőváros; A Sze­ gedért folyó harci cselekmények idején 1944. október 10-én este 6 órakor a Re­

34

tek utca 17. számú ház előtt aknagránát okozta súlyos sérülés következtében halt meg. (Szeged HA. 1472/1944. sz.) Darvas Ernő munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1888.; A második világháború vé­ gén a félixdorfi táborban 1945 márciusá­ ban kivégezték. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir.) Deák István faüzem tulajdonos; Sze­ ged, 1915. május 18.; Vecsernyés Juli­ anna - Deák Péter; fel.: Lévai Anna; lh.: Szeged, Hajnal u. 24/b.; Mint pol­ gári személyt 1945. szeptember 23-án egy szovjet katonai járőr („patruj”) egy verekedés alkalmával elvitte. Azóta élet­ jelt nem adott magáról. (A Szegedi Já­ rásbíróság 1950. április 28. Pk. 14101/1949. holttányilvánító határozata) Deák István; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Dedinszki Ervin honvéd; 1921. június 26.; Nehr Mária; lh.: Szeged; A Máramarosszigeten szervezett 1. hegyi dandár 12. határvadász zászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata 1944 ápri­ lisában Galíciában az 1 hadsereg arcvo­ nalába került, és részt vett a Kolomea visszafoglalására indított támadásban. Az itt folyó harcokban 1944. május 16-án Klucsovnál repesztalálattól hősi halált halt. Berezov Szredniben, Kolomeától 20 km-re a templom kertjében létesített magyar katonai hősi temetőben, a 23862. sz. sírba temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Deim Lajos kmsz.; fe l.: Rinda Mária (1909.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították.

(Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dékány Ferenc; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Dékány Istvánná Józa Rozália; Sze­ ged, 1870.; Abrahám Krisztina - Józa József; lh.: Szeged, Kállay fasor 54.; A Szeged előterében zajló harcok idején 1944. október 8-án reggel 7 órakor a szovjet csapatok tiszai átkelésének hírére félelmében önakasztással vetett véget életének. (Szeged HA. 1704/1944. sz.) Dékány Sándor; fe l.: Kiss Verőn (1910.); A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Demeter Sándor; fe l.: Sawn Aranka (1921.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dénes Adolf deportált zsidó; Szeged, 1880.; A második világháború végén 1944. december 21-én a Flossenburg-i táborban halt meg. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir.) Dénes István munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1905. december 11.; Weinberger Ilona; 1942 júniusában Hódmezővásár­ helyre, az V. kmsz. zászlóaljba vonult be munkaszolgálatra. A zászlóalj által felállított 105/1. tábori munkásszázaddal a 2. hadsereg Don menti arc vonalába ke­ rült. A megerőltető munkában és a rossz táplálkozás miatt 1942. december 19-én

Ternovojében szívgyengeségben meg­ halt. Ternovoje temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir .) Dennert Tibor honvéd; Szeged, 1921.; Rapcsányi Mária; 1944-ben a kecskeméti 13. tüzér osztályban teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulata a 13. könnyű hadosztály hadrendjében részt vett az 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalában folyó súlyos harcokban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején egységével Osztrogozsszba vonult viszsza, 1943. január 20-án a vá­ rosból való kitöréskor eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Deutsch József munkaszolgálatos; Szeged, 1921. július 20.; Vajda Klára; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatosként az V/3. sz. tábori munkaszolgálatos szá­ zaddal a szerbiai Bor rézbányájában dol­ goztatták. A szerbiai hadműveleti terü­ letről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között a BorÚjvidék visszavonulási útvonalon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dobó Dezső őrvezető; Szeged-Mórahalom, 1920. január 9.; Nagy Rozália; lh.: Szeged-Mór ahalom 674.; A szegedi 14. tábori tüzérosztály 3. ütegében telje­ sített katonai szolgálatot. Alakulata 1944. augusztus 25-én Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került, majd a Kárpátok szorosainak védelmében vett részt. 1944. december 15-én Abaújdevecseren kézigránát szerencsétlenség kö­ vetkeztében halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dobó István hivatásos őrmester; Sze­ ged, 1911. december 14.; Halász Anna; nős; lh.: Deregnyő; A budapesti 1. gép­ kocsizó lövészezred aszódi 3. zászlóaljá­ ban teljesített tisztesi szolgálatot. Alaku­ lata a 2. páncéloshadosztály kötelékében 1944. elején az 1. hadsereg galíciai arc­

35

vonalába került. Részt vett az április 17én Kolomea irányába indított sikeres ma­ gyar offenzívában. A július 23-án indí­ tott szovjet ellentámadás idején július 27én a Rosulna melletti Kamienkánál lö­ véssérülést szenvedett. Hadikórházba szállították, ahol sebesülésébe belehalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 684. d.) Dóczi Mihály; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Domán Miklós munkaszolgálatos; Szeged, 1906.; Róth Erzsébet; Munka­ szolgálatosként 1942 áprilisában hívták be és a 105/1. tábori munkásszázaddal a 2. magyar hadsereg Don menti arc vona­ lára került. 1942. október 3-án ismeret­ len körülmények között halt meg. (HL. Veszteséglajstrom 7. k.) Domokos István honvéd; Szeged, 1907.; Ismeretlen körülmények között került szovjet hadifogságba. Szovjetuni­ óban a 207/2. számú hadifogoly lágerben 1946. február 8-án halt meg. (Nemzeti Kegyeleti Kárpótlás Alapítvány gyűjtésé­ ből 1994-95.) Domokos Mihály honvéd; Szeged, 1920.; lh.: Szeged, ? sgt. 7.; Ismeretlen körülmények között került szovjet hadi­ fogságba. Szovjetunióban a 428/58. szá­ mú hadifogoly lágerben 1946. február 10-én halt meg. (Nemzeti Kegyeleti Kár­ pótlás Alapítvány gyűjtéséből 1994-95.) Domonkos István; fel.: Hegyi Anna (1918.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

36

Dózsa Ágnes tanuló; Budapest, 1937.; Rózsa Magdolna - Dózsa Tibor; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án édes­ anyjával és nővérével együtt Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek mindhármójukat kivé­ gezték. 1947-ben exhumálás után haza­ hozták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban vannak eltemet­ ve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dózsa Anikó (Anna) tanuló; Buda­ pest, 1936.; Rózsa Magdolna - Dózsa Tibor; lh.: Szeged, Jósika u. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án édesanyjával és húgával együtt Strasshofba deportálták. 1945. áp­ rilis 15-én Randeggben az SS-ek mindhármójukat kivégezték. 1947-ben exhu­ málás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség név­ sora, Szeged) Dózsa Magdolna — Dózsa Tiborné Rózsa Magdolna; Soroksár 1908.; lh.: Szeged, Jósika u. 21.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án két kislányával együtt Strasshofba depor­ tálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek mindhármójukat kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a ran­ deggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dörmő István honvéd; Szeged; lh.: Szeged-Atokháza; A második világhábo­ rúban hadműveleti területen, vagy szov­ jet hadifogságban ismeretlen körülmé­ nyek között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Dudás Henrik; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­

meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Dudás József MÁV segédtiszt; Sze­ ged, 1920. július 3.; Papp Mária - Du­ dás István (MÁV mozdonyvezető); lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 54.; A háború végén katonai szolgálatot teljesített. Is­ meretlen körülmények között Németor­ szág területére került, ahol francia hadi­ fogságba esett. A gimnáziumi osztálytár­ sai és egykorú fogolytársai állítása és tu­ dósítása szerint a hadifogoly táborban éhen halt. (Fekete Vilmos gyűjtése — A Szegedi Klauzál Gábor Gimnázium hősi halottai, Szeged, 1997.) Dunai Kálmán; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Dr. Duschák László munkaszolgála­ tos; Szeged, 1905. november 8.; Spiller Laura; lh.: Szeged; A Szeged-Hódmezővásárhelyen felállított V/V. tábori kmsz. századdal került a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába. 1942. szeptem­ ber 14-én Sztarij Oszkolban aknaszilánk sérülésben meghalt. Sztarij Oszkolban a város parkjában létesített haditemetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Egri Gábor honvéd (napszámos); Kiskunmajsa, 1911. július 30.; Rádóczi Franciska - Egri Gábor; fel.: Rádóczi Julianna; lh.: Szeged, Sándor u. 35. (1938-tól); Tartalékosként 1942 áprilisá­ ban mozgósították és Kiskunfélegyházára a 7/III. zászlóaljba hívták be frontszolgá­ latra. Alakulatával 1942 június közepén a 13. könnyű hadosztály hadrendjében indult a keleti frontra és augusztus köze­ pén 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki szovjet

hídfőállás ellen indított első támadásban, ahol 1942. augusztus 20-án lövéstől hősi halált halt. Jeszdocsmaján az iskolaépü­ let közelében kialakított katonai hősi te­ metőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 635. d.) Eleven István; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Engel Ferenc munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1918.; Engelszman Szidónia; 1942 áprilisában mozgósították és a szegedi V. kmsz. zászlóalj által felállított V/5. tábori munkaszolgálatos századdal a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. 1942. november 2-án ismeretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Engi Béla; lh.: Szeged-Zákány; A má­ sodik világháborúban hadműveleti terü­ leten, vagy szovjet hadifogságban isme­ retlen körülmények között meghalt. Ne­ ve Zákányszéken a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Enyed János honvéd; Szeged, 1921. Márkus Erzsébet; lh.: Szeged; A máso­ dik világháborúval összefüggésbe hozha­ tóan Szegeden a hadikórházban 1945. április 2-án halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Enyedi Andrásné Csamangó Anna; Szeged, 1897.; Meghalt Sopronban 1945. március 29-én, amikor a Bécsi út. 14. sz. házat, melyben laktak, aknatalá­ lat érte. Férjével és három gyermekével menekült Szegedről Sopronba. Exhumá­ lás után a soproni evangélikus temetőbe szállították. (Forrás: id. Németh Alajos: Sopron könnyes-véres dátumai. Sopron, 1993. 151. p.)

37

Erdélyi Péter honvéd; Szeged, 1921. Hatvani Ilona; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Erdei István; fe l.: Kecskés Franciska (1913.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Erdélyi Ferenc tart. hadnagy; ?, 1915. október 10.; Gállfy Ilona - Erdélyi Ferenc MÁV segédtiszt; lh.: Szeged, Zrí­ nyi u. 5.; A szegedi Zotmund V. utász­ zászlóaljban szolgált tisztként. 1944 áp­ rilisában az 59. utászzászlóaljjal került Galíciába az 1. hadsereg keleti arcvona­ lába, ahol a nagyváradi 25. gyaloghad­ osztály alárendeltségében alakulata mű­ szaki feladatot látott el. Részt vettek a Tatár-hágó előtti súlyos védelmi harcok­ ban, ahol 1944. július 26-án mell- és haslövéstől Vorochtánál hősi halált halt. Kolomeától délnyugatra 50 km-re Vorochtán a magyar katonai hősi temető 23746. sz. sírhelyébe temették. Édesapja 1944. szeptember 18-án a Szegedi 5. honvédkerületi parancsnokság útján kérte fia exhumálását és hazaszállítását. A hadihelyzet alakulása ezt már nem tette lehetővé. (HL. HM. 22. oszt. ir. 717. d. és Szentágotai Károly, Szeged, följegy­ zése, 1997.) Erdélyi István honvéd; Szeged, 1923. február 25.; Blejer Franciska - Erdélyi Sándor; lh.: Szeged; A 6. gépkocsizó könnyű tüzérosztályban teljesített katonai szolgálatot. Az északkelet magyarországi harcokban 1945. február 8-án Bodajknál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

38

Erdődi Mihály; fel.: Terhes Viktória (1906.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Erdősi Zoltán tart. zászlós; ?, 1920. augusztus 27.; Vass Anna; lh.: Szeged; A zentai harckocsizászlóaljban teljesített tiszti szolgálatot. Alakulata az 1. lovas­ hadosztály hadrendjében 1944 júniusában a Pripjaty mocsarak térségében a keleti arcvonalba került. A seregtestet a ma­ gyar katonai vezetés korlátlan felhaszná­ lásra a németek rendelkezésére bocsátot­ ta és mindvégig frontalakulatként har­ colt, elsősorban a szovjet gépesített had­ osztályok ellen. 1944. szeptember 2-án már lengyel területen, Varsó közelében Blonicnál fejsérülésben hősi halált halt. Blonicban a katonai temető I. sor 52. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Eszik Mihály hadapród őrmester; Kis­ kunfélegyháza, 1918. december 3.; Faze­ kas Rozália - Eszik Mihály; lh.: Kiskun­ félegyháza, Szapáry u. 15.; Civilben francia-magyar szakos tanár, Echardt Sándor professzor kiváló tanítványa, ta­ nári diplomáját Párizsban, a Sorbonneon szerezte. 1944-ben a kecskeméti 7. pótgyalogezred kiskunfélegyházi III. zászlóalj nehézfegyver századában telje­ sített katonai szolgálatot. Alakulata a Matoltsy-harccsoport részeként részt vett a Szegedért folyó harcokban. 1944. ok­ tóber 10-én 21 óra 48 perckor ellenséges géppisztoly lövedékek a mellkasán érték és a helyszínen hősi halált halt. A Sze­ ged belvárosi hősi temetőben tömegsír­ ban nyugszik. (HL. HM. 22. oszt. ir. 768. d. és Eszik Alajos visszaemlékezé­ se)

Eszlati János; fel.: Kaster Rozália (1917.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Esztelicki Árpád őrvezető; Szeged, 1923. október 17.; Kovács Viktória; lh.: Obecse, Levente u. 7.; Az 1. ejtőernyős zászlóalj híradó századában teljesített ka­ tonai szolgálatot. Alakulatát a Kárpátok előterében folyó súlyos harcokban beve­ tették. 1944 augusztusában Jaszenován ellenséges gránátszilánk érte a homlokát. Szolyván a hadikórházban sebesülésébe belehalt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Falcióne Kálmán főhadnagy; Szeged, 1920. május 10.; Török Etelka - Falció­ ne Kálmán; lh.: Szeged, Szentháromság út. 22.; A híres és nevezetes szegedi Falcióne polgár család leszármazottja. Édesapja vitéz dr. Falcióne Kálmán ügy­ véd, alezredes. Édesanyja Török Ignác unokája. Két fivérével (Lóránttal és Márióval) parancsnokló tisztként szolgált a második világháborúban. Iskoláit Szege­ den végezte és 1938-ben a Piarista Gim­ náziumban érettségizett. 1938-1941 kö­ zött végezte a Ludovika Akadémiát, 1941. augusztus 20-án avatták hadnagygyá, s kezdte meg tényleges tiszti szolgá­ latát. Haláláig csapatszolgálatot teljesí­ tett, előbb a gyorscsapatoknál, 1943-tól a páncélos csapatoknál Rimaszombaton és Párkánynónán majd frontszolgálatban volt. 1943. augusztus 20-tól főhadnagy az 1. páncélos hadosztálynál. Csapattes­ tének mozgósítása után 1944 szeptembe­ rétől részt vett a magyarországi harcok­ ban a Makó-Szentes-Csongrád vonalá­ ban és a Duna-Tisza közötti összecsapá­ sokban. Előbb Dunaföldvárra került, majd Budapestre irányították, ahol a

páncélos hadosztály egy részével bent re­ kedt a főváros bekerítésekor, s végig részt vettek a védelmi harcokban. 1945. február 12-én Budán, a Döbrentei téren tartózkodtak és a kitörés éjszakáján ró­ zsadombi felderítési feladattal bízták meg őket. A feladat végrehajtása közben géppisztoly sorozatot kapott, s mire a se­ gélyhelyre érkeztek vele, hősi halált halt. (HL. tiszti sematizmus 1944., Csa­ ládijelzések és bejelentés.) Faragó Ferenc; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Faragó Lajos honvéd; lh.: SzegedBalástya; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Balástyán a hősi ha­ lottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Faragó Mihály honvéd; Szeged-Szaty­ maz; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Farkas András; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Farkas Elek; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Farkas Imre őrvezető; Szeged, 1913. október 19.; Muláti Verona; lh.: Szeged;

39

1944 tavaszán mozgósították és Kiskun­ halasra a 15. kerékpáros zászlóaljba hív­ ták be frontszolgálatra. Alakulata az 1. lovashadosztály hadrendjében 1944 jú­ niusában a Pripjaty mocsarak térségében a keleti arc vonalba került. A seregtestet a magyar katonai vezetés korlátlan felhasználásra a németek rendelkezésére bocsátotta és mindvégig frontalakulat­ ként harcolt. A németek a szovjet gépe­ sített hadosztályok ellen azonnal harcba is vetették őket. 1944. július 22-én Kosow 11-nél hősi halált halt. Kosow II-nél temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Farkas Imre Lajos huszár; Szeged, 1914. november 8.; Újvári Etel - Farkas József; fe l.: Vadász Klára; Ih.: Szeged, Sándor u. 45.; 1944-ben az 1. lovashad­ osztály hadrendjébe tartozó szabadkai 2. huszárezred II. osztályában teljesített ka­ tonai szolgálatot. Alakulata 1944 júliusá­ tól előbb a Pripjaty mocsarak környékén, majd folyamatos visszavonulás után len­ gyel területen harcolt. 1944. október ele­ jén hazaszállították és a Dél-Alföldön vetették be őket. 1944. október 29-én Kiskunfélegyháza-Kecskemét környékén eltűnt. A háború után feleségét hadiöz­ veggyé nyilvánították. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Farkas István; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Farkas Lajos; fe l.: Ivanovics Jolán (1924.); Ih.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

40

Farkas Mihály; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Farkas Sándor földműves, honvéd; Szeged; lh.: Szeged-Felsőtanya, Szatymaz, Fehértó 85.; A második világhábo­ rú idején tartalékosként mozgósították és ismeretlen helyen és körülmények között az arcvonalban halt meg. (Lakossági be­ jelentés.) Farkas Szilveszter; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Farkas Vince; fel.: Kádár Németh Magdolna (1917.); lh.: Szeged; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Fazekas Sándor tartalékos szakaszve­ zető; Guszana (Gömör vm.), 1914. no­ vember 20.; Fazekas Anna - Fazekas Jó­ zsef; lh.: Budapest IX., Soroksári u. 88.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály­ ban teljesített tényleges katonai szolgála­ tot. 1944. június 2-án Szeged első bom­ bázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a Rendező pályaudvar előtti részen érte szakaszát a bombázás és koponyaalapi töréssel hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas házából június 4-én 9 órakor a belvárosi hősi te­ metőben tizenegy bajtársával együtt ka­ tonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Fein László tisztviselő; lh.: Szeged, Mars tér 17.; A szegedi téglagyári gyűj­

tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Fenek Dénes; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Fischer László kisegítő munkaszolgá­ latos; Szeged, 1906. december 25.; Millhoffer Erzsébet; Ih.: Bp. VII. Károly krt. 5.; 1944-ben a 101/71. kisegítő munkás században a hadműveleti területen az 1. magyar hadsereg arcvonalában dolgoz­ tatták őket, s ahol 1944. október 25-én Munkács városában ellenséges behatás következtében eltűnt. A háború után nem tért vissza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Fischer Sámuelné; Szeged, 1869.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban depor­ tálásuk előtt 1944 júniusában szívroham­ ban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Flesch Aranka gyári munkás; Szeged, 1911.; Ih.: Szeged, Jósika u. 30.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Flesch Imre István munkaszolgálatos; ?, 1905. február 17.; Merger Etel; lh.: Szeged; A Szeged-Hódmezővásárhelyen 1942 nyarán felállított 105/3. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgá­ latra. Alakulatával a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került, ahol 1942. december 24-én Boldirevkán vég­ kimerülésben meghalt. Boldirevkán a ha­ ditemetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Fodor András; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadmű­

veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Fodor Ferenc munkaszolgálatos; 1906. szeptember 29.; Steiner Aranka; lh.: Szeged, Tábor u. 5.; A hódmezővá­ sárhelyi V. kmsz. zászlóalja által felállí­ tott 105/42. tábori musz. századdal ke­ rült a Don menti arcvonalba. 1942. no­ vember 24-én Sztaro Nyikolszkojéban haslövésben halt meg. A községben léte­ sített hősi temető tömegsírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Fodor Imre civil; Szeged, 1923.; Szűcs Viktória; lh.: Szeged; A második világháború áldozataként Szegeden a ha­ dikórházban 1945. április 20-án halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Fodor József; fel.: Födi Erzsébet (1912.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Fodor Lajos őrmester; Szeged, 1910. június 28.; Kopasz Anna; lh.: Bp. XII. Telepes u. 102.; A szegedi V. gépkocsi­ zó vonatosztály által felállított vonatcso­ portba hívták be katonai szolgálatra. Alakulata az 1. lovashadosztály kötelé­ keként 1944. június 21-én került a keleti arcvonalra, ahol a Pripjaty mocsarak környékén, német alárendeltségben vette fel a harcot a támadó szovjet gépesített alakulatokkal. 1944. július 4-én 9 órakor Talminovicze községben ellenséges tü­ zérségi és aknavető tűzben történt vissza­ vonulás közben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 694. d.) Ifj. Fodor Pál; fe l.: Józsa Ilona (1920.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban

41

ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Fogas János levente; Szeged-Szatymaz; 1944. októberében a leventékkel vonult el a Dunántúlra, és a hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Fogas Mihály honvéd; Szeged-Szatymaz, 1919. augusztus 26.; Palócz Verőn - Fogas Mihály; lh.: Szeged-Szatymaz 593.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosz­ tály 2. gépágyús ütegében teljesített ka­ tonai szolgálatot. Alakulata az 1. lovas hadosztály kötelékében 1944. június 8-én a Pripjaty mocsarak körzetébe került, ahol német alárendeltségben a gépesített szovjet alakulatokkal szemben azonnal harcba is vetették. 1944. július 4-én 13 óra 15 perckor Sinjavka-Talminovice út­ vonalon szovjet repülők támadásakor géppuska sorozatból mell-lövést kapott. A baranovicei 223. sz. német tábori kór­ házba szállították, ahol július 9-én halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. 681. d. és 716. d.) For may er János; f e l .: Takács Borbála (1913.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Födi István; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Födi Lajos honvéd; Szeged, 1912.; Balasi Rozália; lh.: Szeged-Csengele; A

42

második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Földes Zoltán; Hódmezővásárhely, 1882. szeptember 7.; lh.: Szeged, Pozso­ nyi u. 6-8.; Izraelita vallásé férfi szabó. 1944-ben Szegedről ismeretlen helyre tá­ vozott, vagy vitték, ahonnan nem tért haza. (Szeged Város Árvaszéki ir. 2229/1945. sz.) Frank János; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Frenkl Vilmos munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1911.; A hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/3. tábori munkásszázadban teljesített mun­ kaszolgálatot. Alakulata 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arc vona­ lára került, ahol 1942. október 21-én is­ meretlen körülmények között halt meg. (HL. Veszteséglajstrom 12. k. 958. sz.) Özv. Friedländer Ignácné Rósenfeld Róza; Kiskunhalas, 1856.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban deportálásuk előtt 1944 júniusában szívrohamban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Friedmann Edit; Budapest, 1919.; Strass er Sarolta - Friedmann Ernő; lh.: Budapest, volt Széli Kálmán tér 16.; 1944 nyarán szüleivel együtt Budapestről Auschvitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzé­ se, 1998.) Friedmann Ernő munkaszolgálatos; fel.: Szarnék Julianna; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé

nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Friedmann Ernő bankigazgató; fel.: Strasser Sarolta; Ih.: Budapest, volt Széli Kálmán tér 16.; 1944 nyarán feleségével és leányával együtt Budapestről Auschvitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Friedmann Ernőné Strasser Sarolta; Ih.: Budapest, volt Széli Kálmán tér 16.; 1944 nyarán férjével és leányával együtt Budapestről Auschvitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Friedmann János munkaszolgálatos; Szeged, 1920. március 15.; Róth Irén Friedmann Ferenc; Ih.: Szeged, Kossuth L. sgt. 8.; 1944-ben munkaszolgálatos­ ként szolgált és a hadműveleti területről nem tért vissza. 1944. október 15-i idő­ ponttal holttá nyilvánították. (Szeged Vá­ rosi Bíróság Pk. 52197/1997. sz. határo­ zata és a Zsidó hitközség névsora) Fúrús Szilveszter; Ih.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműve­ leti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Röszkén a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Füle Sándor; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Fülöp Tamás; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Domaszéken a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Fűrész István honvéd; Szeged, ?; A perecsenyi 1. hegyivadász zászlóaljban

teljesített katonai szolgálatot. Alakulata a 2. hegyi dandár kötelékében 1944 áprili­ sától részt vett az 1. hadsereg galíciai harcaiban. 1944. május 22-én gyalogsági puskalövés sérülést szenvedett és hősi halált halt. Bajtársai Jeremtzén temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 684. d.) Gaál András honvéd; Szeged, 1912.; Gyovai Teréz; 1942 májusában mozgósí­ tották és Kiskunfélegyházára, a kecske­ méti 7. gyalogezred 37. ikerezredének III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kö­ telékében a 2. hadsereg Don menti arc­ vonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapa­ tok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál voltak védőállásban, ahol január 15-én törték át az arcvonalat. 16án Osztrogozsszkba vonultak vissza és négy napig védték az oroszok által beke­ rített várost. 20-án nagy véráldozatok árán kitörtek és megkezdték gyötrelmes visszavonulásukat. Január 15-30. között hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Gábor György munkaszolgálatos (tisztviselő); Kecskemét, 1916.; lh.: Sze­ ged, Margit u. 3.; Az V. kmsz. zászló­ aljhoz vonult be Hódmezővásárhelyre 1942-ben. 1943-ban Szegedről a hírhedt bori rézbányába hurcolták. 1944. szep­ tember végén történt visszavonulás során halt meg, útban Borból Magyarországon át Németország felé. (Dr. Pollák László feljegyzése, 1998.) Dr. Gács (Gross) Béla munkaszolgá­ latos (ügyvéd); Blum Amália - Gács (Gross) Herman; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 83.; Jogi doktorátusát 1938-ban Sze­ geden szerezte és jogászként is itt dolgo­ zott. 1942 áprilisában a V. kmsz. zászló­ aljba hívták be kisegítő munkaszolgálat­ ra, és a keleti hadszíntérre került. 1942. végén a Don menti arcvonalban aknasze­

43

dés közben halt meg. (Lakossági bejelen­ tés, 1997.) Gajdács Antal; fe l.: Kisülés Ilona (1913.); lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­ da ir. szn. 1945-1950) Gajdóczy József honvéd; Szeged; Nagy Julianna; lh.: Csikéria; A második világháború áldozataként Szegeden a ha­ dikórházban 1945. május 5-én halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Gál István; fel.: Erdélyi Julianna; (1912.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Gál Julianna; Kiskunfélegyháza, 1928.; Babar Julianna - Gál Béla; lh.: Kiskunfélegyháza, Tanya 1488/a.; 1944. október 30-án Szegeden a 4565. számú szovjet katonai kórházban ágyúlövedék szilánkjától eredő sérülések következté­ ben halt meg. (Szeged HA. 783/1945. sz. Bejegyezve a 14530/1945. E. sz. rendelete alapján) Gálffy Ferenc; fel.: Jedlicska Ilona; lh.: Szeged, Széchenyi tér 7.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (CsML. Hadigondozási iga­ zolási kérelem, 1997.) Galotti György munkaszolgálatos (tisztviselő); ?, 1908.; apja: Galotti Vilmos; lh.: Szeged, Horváth M. u. 4.; 1943-ban az V. kmsz. zászlóaljhoz vo­ nult be munkaszolgálatra. 1943 júniusá­ ban Szegedről hajóval a szerbiai hírhedt bori rézbányába hurcolták. 1944 szep­

44

temberében történt visszavonulás során útban Borból Németország felé ismeret­ len helyen halt meg. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Gardi Géza; lh.: Szeged-Átokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Gárgyán István honvéd; Szeged, 1912. június 29.; Mucsi Etel; nős; lh.: Szeged; A kaposvári 10. gyaloghadosz­ tály szekszárdi 18. gyalogezred I. zász­ lóaljával 1944. augusztus elején került ki az 1. hadsereg galíciai arcvonalára. Ala­ kulata a Tatár-hágó előterében harcolt, majd október közepétől a Duna-Tisza közötti harcokban vett részt és Solt irá­ nyába vonult vissza. 1944. november 13án Soltnál a súlyos harcok idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Gárgyán József; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Gáspár Dezső ifj. áll. tam'tó; Szeged, 1908. március 28.; Pataki Erzsébet - id. Gáspár Dezső; lh.: Szeged, Sajka u. 7.; 1944. október 8-án a Szegedről induló utolsó menekítő vonattal édesanyjával és húgával együtt hagyták el a várost. Előbb Budapestre, majd Sopronba mene­ kültek. 1945. elején Németországba ke­ rültek. 1945. február 23-án Neumarkt vasútállomás angolszász bombázásakor mindhárman meghaltak, ő felismerhetetlenségig összeroncsolódott. (lásd Gáspár Dezsőné hiv.) Gáspár Dezsőné Pataki Erzsébet; Jászapáti, 1882. július 12.; Urbán Rozá­ lia - Pataki Sándor; lh.: Szeged, Sajka

u. 7.; 1944. október 8-án a Szegedről in­ duló utolsó menekítő vonattal fiával és leányával együtt hagyták el a várost. Előbb Budapestre, majd Sopronba mene­ kültek. 1945. elején Németországba ke­ rültek. 1945. február 23-án Neumarkt vasútállomás angolszász bombázásakor mindhárman meghaltak. Őt még azonosí­ tani tudták, gyermekei a felismerhetetlenségig szétroncsolódtak. (Családi adat­ közlés, Dr. Bakacsi Géza gyűjtése, né­ met HA. Neumarkt 1945. május 29.) Gáspár Erzsébet tanítónő; Szeged, 1917. július 29.; Pataki Erzsébet - id. Gáspár Dezső; lh.: Szeged, Sajka u. 7.; 1944. október 8-án a Szegedről induló utolsó menekítő vonattal édesanyjával és fivérével együtt hagyták el a várost. Előbb Budapestre, majd Sopronba mene­ kültek. 1945. elején Németországba ke­ rültek. 1945. február 23-án Neumarkt vasútállomás angolszász bombázásakor mindhárman meghaltak, ő felismerhetetlenségig összeroncsolódott. (lásd Gáspár Dezsőné hiv.) Dr. Gáspár Miklós munkaszolgálatos; fe l.: Polgár Anna (1907.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Gavallér István honvéd; SzegedSzatymaz; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak emlékművén szerepel. Geizer János törzsőrmester; Szeged, 1889. augusztus 21.; Geixer Krisztina; lh.: Szeged, Hajnal u. 18.; Szovjet had­ műveleti területről hazafelé jövő szabadságos vonat összeütközése következtében 1942. augusztus 31-én súlyos sérülést

szenvedett és lengyel területen Neu-Sandeznél halt meg. Szeptember 3-án Kas­ sán a hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 721. d.) Gera István; fel.: Fejes Ilona (1919.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Gera Szilveszter; fe l.: Rovó Mária (1902.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Gergely Miksa ny. főmérnök; ?; lh.: Szeged, Kazinczy u. 14.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Gilice István rendőr őrmester; Bog­ nártelep, 1900.; Tomanik Agnes; lh.: Szeged, Retek u. 6/b.; A második világ­ háború végén ismeretlen körülmények között 1945. április 16-án halt meg, s Fratelián temették el. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir.) Goldstein Béla munkaszolgálatos; fel.: Domány Franciska (1909.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Gombos Pál; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt.

45

Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Gombos Sándor honvéd; SzegedSzatymaz; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Gönczy János honvéd; lh.: Szeged; A második világháborúban ismeretlen he­ lyen és időpontban hősi halált halt. (La­ kossági bejelentés, 1999.) Gönczök József; fel.: Szirbik Margit (1912.); Ih.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Göndör Gábor munkaszolgálatos; fel.: Meiszler Katalin (1923.); Ih.: Sze­ ged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között halt meg. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Grád Simon; Ada, 1851.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban deportálásuk előtt 1944 júniusában végelgyengülésben halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Gregus József; fel.: Födi Ilona (1911.); Ih.: Szeged-Átokháza (Rúzsa) 704.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között halt meg. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Grosz Gyula; fe l.: Lajkó Anna (1920.); Ih.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvám'tották.

46

(Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Grósz Adolf; Kiskunhalas, 1864.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban depor­ tálásuk előtt 1944 júniusában szívroham­ ban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Grünberger Jenő mutatványos; ?, 1886.; fel.: Lusztig Janka; lh.: Szeged, Polgár u. 19.; Két fia (István és Jenő) a doni katasztrófa idején Osztrogozsszknál halt meg, s 1943 őszétől már súlyos be­ teg, elmebajban szenved és felesége ápolja, majd az idegklinikára került. 1944. június elején a gettóba szállították a többi elmebeteggel együtt. A téglagyá­ ri gyűjtőtáborban június 23-25. között halt meg. (CsML, Hadigondozási ir. 56137/1943. és lakossági bejelentés, 1997.) Grünberger Jenőné Lusztig Janka takarítónő; Mélykút, 1888.; Ih.: Szeged, Polgár u. 19.; Mindhárom fiának mun­ kaszolgálatra történt elhurcolása, két fiá­ nak egyidejű halála a Doni katasztrófa idején, kereset és jövedelem nélkül ma­ radt. Elmebajba esett férjét ápolta, majd 1944. június elején a gettóba szállították az elmebetegekkel együtt. A téglagyári gyűjtőtáborban június 23-25. között halt meg. (CsML, Hadigondozási ir. 56137/1943. és lakossági bejelentés, 1997.) Grüner György munkaszolgálatos (géplakatos); Szeged, 1923.; Gerő Éva Grüner Miklós; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 20.(7); 1944 tavaszán munkaszolgálatra hívták be. Kmsz. százada hosszabb ideig Kecskeméten tartózkodott. 1944 őszén Dunántúlra, majd Németországba került. Ismeretlen időpontban és körülmények között halt meg. (Dr. Pollák László föl­ jegyzése, 1998.)

Gulyás Ottó munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1914.; Schrotter Katalin; 1944-ben a 109/6. kisegítő munkaszolgálatos szá­ zadban teljesített szolgálatot. 1944. no­ vember 11-én Sajószentpéternél eltűnt. A háború után nem tért vissza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Guller István; fe l.: Berta Ida (1915.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged vá­ ros Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) G urka János hivatásos tüzér törzsőr­ mester, tűzszerész; Aknaszlatina (Er­ dély) 1898. október 1.; Gurka Emerencia; utolsó lh.: Abony, Szaluski u. 28.; korábbi lh.: Szeged; Az első világhábo­ rúban a szegedi 46-os gyalogezreddel vett részt. Három év frontszolgálat alatt ötször sebesült, majd különböző helyőr­ ségekben teljesített szolgálatot. A máso­ dik világháború előtt hosszabb ideig Sze­ geden élt, családjával itt lakott. A hábo­ rú alatt a VI. hadtesthez került át, a Szolnok melletti Paládicspusztán közös német-magyar tüzér lőszerraktárnál tel­ jesített szolgálatot. Részt vett az erdélyi bevonulásban, a 2. magyar hadsereg Don melletti harcaiban, lőszerutánpótlást szállító vonatok kisérésében, amely visszafelé sebesülteket szállított. A Ma­ gyarországon folyó harcok idején az 1. magyar hadsereg harcaiban vett részt. A budapesti csatában 1944. december 26án hajnalban, a Tőzsdepalotánál aknata­ lálat érte őket, tüdőrepedésben, tüdővér­ zésben halt meg. A helyszínen, a Sza­ badság téren temették el, majd exhumá­ lás után 1945 júliusában az Újköztemető­ ben közös sírba temették. (Családi dók.) Guzi István hadapród őrmester; Sze­ ged, 1924.; lh.: Szeged; 1943. október elején korengedményes önkéntesként

Kiskunhalasra a 3/III. páncélos zászló­ aljba vonult be szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola I. évfolyamát Abonyban, a II. évfolyamát Esztergomban végezte. Itt hadapród őrmesterként belépett a Hunyai SS páncélgránátos hadosztályba, s alaku­ latával Németországba került. 1945 feb­ ruárjában Sziléziában a szovjet csapatok ellen bevetették őket. 1945 márciusában Strigaw-Strehlen térségében hősi halált halt. (HOHE: Tóth János adatgyűjtése) Gyálai Ottó honvéd, címzetes őrveze­ tő; Szeged, 1922. július 1.; Szekeres Ilo­ na; nős; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 13.; A szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj 3. lövész századában teljesített szolgálatot. Alakulata a 13. gyaloghadosztály had­ rendjében 1944. augusztus 25-én Galíci­ ába került az 1. hadsereg arcvonalába, ahol 1944. szeptember 28-án a szovjet csapatok támadása kezdetén Szuchi Pó­ tok környékén eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Györke (Györki) Géza munkaszolgá­ latos; Szeged, 1901.; fel.: Tóth Rozália (Rózsa) (1907); 111.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­ da ir. szn. 1945-1950) Gyuricza Mihály tartalékos honvéd; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály­ ban teljesített katonai szolgálatot. Szege­ den az 1944. augusztus 29-i légitámadás­ kor a gépágyús üteg fél szakasza egy gépágyúval a vasúti hídnál védte a várost és a hidat. Bombatalálat érte őket és a bombaszilánkoktól hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház ravatalozójából augusztus 31-én a belvárosi református hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.)

47

Gyuris József börtönőr; Szeged, 1905.; Maróti Magdolna - Gyuris Fe­ renc; lh.: Szeged; A második világhábo­ rú áldozataként 1945. július 15-én halt meg. Holttányilvánítása ezzel az idő­ ponttal történt. (Szeged HA. 1472/1952. és Szegedi Járásbíróság Pk. 23916/19522. sz. határozata) Háj Pál munkaszolgálatos; ?, 1903.; Geiger Irén; lh.: Szeged; A hódmezővá­ sárhelyi V. kmsz. zászlóalj által 1942 nyarán felállított 105/2. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra, amellyel a 2. hadsereg Don menti arcvo­ nalába került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején Osztrogozsszkban város szovjet ostroma idején január 18-án lövéstől meghalt, és itt temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Hajlamász István; f e i : Bender Rozá­ lia (1904.); lh.: Szeged, Rókusi feketeföl­ dek 3.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között halt meg. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Halasi Menyhért földműves; Szeged, 1901.; Csáti Ilona - Halasi Lajos; lh.: Szeged, Délibáb u. 44.; A Szegedért fo­ lyó harci cselekmények idején 1944. ok­ tóber 10-én 9 órakor aknagránát okozta agyroncsolódás következtében halt meg. (Szeged HA. holttányilvánítás, 872/1944. sz.) Halál Béla; fel.: Abrahám Erzsébet (1910.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Halál János; fel.: Rácz Mária (1920.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen

48

körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Halász Pál; fe l.: Bozsó Mária (1904.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Halász Sándor honvéd; Szeged, 1925. február 16.; Bárkányi Julianna; fe l.: Lő­ rinc Anna; lh.: Szeged-Felsőközpont; A ceglédi 3. harckocsiezred kecskeméti II. zászlóaljában teljesített önkéntes katonai szolgálatot. Alakulata a 2. páncéloshad­ osztály hadrendjében 1944 áprilisától Galíciában az 1. hadsereg arcvonalában harcolt. 1944. augusztus 18-án sárgaság­ gal Veletére kórházba szállították, ahol meghalt. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (HL. HM. 22. oszt. ir. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Hamzsek Dezső; fel.: Süli Magdolna (1905.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Hanensi Sándor; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműve­ leti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Hasznos István; fel.: Papp Irén (1909.); lh.: Szeged-Csengele; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé

nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Hebők Béla honvéd; lh.: SzegedAtokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Hecskó Erzsébet htb.; Makó, 1900. május 21.; Ih.: Szeged, Öthalom u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi adatközlés, 1999.) Hegedűs János tart. honvéd; Szeged, 1906.; Ih.: Szeged, Somogyi telep 659.; 1944-ben a nagyváradi 25. gyaloghad­ osztály 25. gyalogezred törzsszázadában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatá­ val részt vett a dunántúli harcokban, s 1945. február 10-én 13 órakor Lepsény­ nél aknatalálat következtében hősi halált halt. Lepsényben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Hegedűs Sándor őrvezető; Szeged, 1921.; Gombkötő Erzsébet; lh.: Szeged; A zentai harckocsizászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. Alakulata az 1. lo­ vashadosztály hadrendjében 1944 júniu­ sában a Pripjaty mocsarak térségében a keleti arc vonalba került. A seregtestet a magyar katonai vezetés korlátlan felhasz­ nálásra a németek rendelkezésére bocsá­ totta és mindvégig frontalakulatként har­ colt, elsősorban a szovjet gépesített had­ osztályok ellen. 1944. szeptember 12-én már lengyel területen Varsótól 20 km-re Laskiban elvérzett. Laskiban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Héger Julianna polgári áldozat; Sze­ ged, 1927. március 1.; Falat Gizella Héger Ede; lh.: Szeged, Felsőkikötősor, Csónakház; 1944. október elején fiatal

társaival együtt elmenekült Szegedről a Dunántúlra. Hazafelé jövet Budapesten 1945 áprilisában a dunai átkelés közben eltűnt. Máig sem adott életjelt magáról. (Családi adatközlés, 1999.) Heimann József munkaszolgálatos; Szeged, 1913. július 1.; Stanz Gizella; lh.: Mindszent; 1944-ben a szegedi V. hadtest hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalja által felállított 101. helyreállí­ tó században Galíciában teljesített mun­ kaszolgálatot. 1944. július 25-én Sztrijnél szovjet bombázáskor eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 712. d.) Héjjá József; fel.: Kelemen Teréz (1922.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Herczfeld Imre; fel.: Bokor Margit (1903.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Herczfeld Mihály munkaszolgálatos; Szeged, 1902. május 14.; Schwarcz Ro­ zália - Herczfeld Miksa; 1942 nyarán a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszolgálatra. Itt felállított tábori munkásszázaddal a Don menti arc vonalra került, ahol ismeretlen idő­ pontban eltűnt. (Lakossági bejelentés és Szeged Szül. Anyák. 903/1902. sz.) Herkucz Jenő huszár; Szeged, 1917.; 1944-ben a szabadkai 2. huszárezred 3. századában teljesített szolgálatot. 1945. január 27-én Gántnál kar és háttörés kö­ vetkeztében hősi halált halt. Pusztakápol­ na temetőjében 1945. január 27-én te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

49

Herz Miklós kereskedő; ?; lh.: Sze­ ged, Szentháromság u. 4/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Hevesi János; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Id. Hevesy László tart. hadnagy; Mindszent, 1896.; fel.: Dékány Viktória; lh.: Szeged-Felsőközpont, Elemi népis­ kola; A szegedi tanítóképző elvégzése után, mint elemi népiskolai tanító Csen­ géién kezdte pályafutását. Innen SzegedFelsőközpontra került, ahol a negyvenes évek elején az iskola igazgatójának ne­ vezték ki. 1944 szeptemberében Szeged­ re vonult be a 40. bevonulási központba, s itt tiszti szolgálatba került. Alakulatá­ val részt vett a Szeged környéki harcok­ ban. Kiskundorozsmán találkoztak vele utoljára. Valószínű hadifogságba esett, ahonnan nem tért haza. (Családi adat­ közlés, Szeged, 1998.) Hevesy László tartalékos zászlós; Sze­ ged, 1921. február 5.; Dékány Viktória id.Hevesy László; lh.: Szeged-Felsőköz­ pont; A szegedi piarista gimnáziumban érettségizett 1940-ben, majd Kolozsvá­ rott a Ferenc József Tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be. Közben bevonult katonának, s tanulmányait nem folytatta. 1944-ben Budapestre került, és 1944 szeptemberétől a Szent László had­ osztály utászzászlóaljának 2. századában teljesített szolgálatot. 1944. december 27-én Leléd község melletti magaslaton (az Ipolyság környékén) ellenséges akna­ találat érte és hősi halált halt. Egyik baj­ társa szerint a község iskolaudvarán te­

50

mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és családi adatközlés, Szeged, 1998.) Hirschl István munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1921.; lh.: Szeged; 1942 októberé­ ben a V. kmsz. zászlóaljhoz Hódmező­ vásárhelyre hívták be munkaszolgálatra. 1943 júniusában Szegedről hajóval szál­ lították a szerbiai hírhedt bori rézbányá­ ba. 1944 októberétől tartó visszavonulás során a Német Birodalomig eljutott. A háború végén 1945. február 13-án a Flossenburg-i táborban halt meg. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir. szn. és Dr. Pollák László följegyzése.) Hollos (Hoffmann) András munka­ szolgálatos; Szeged, 1914. november 8.; Enrlich Róza; lh.: Budapest, Hullám u. 4.; 1942 áprilisában hívták be munkaszolgálatra a II. kmsz. zászlóalj pótkere­ tébe. Tábori kmsz. századával a keleti frontra került, ahol 1943 január-áprilisa között ismeretlen hadműveleti területen eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 636. d.) Hollósi Ferenc repülős, főhadnagy; Szeged, 1920. április 30.; apja: Hollósi István tart. őrnagy; lh.: Szeged, Temes­ vári krt.; 1938-ban a Szegedi Főreálisko­ lában érettségizett, majd repülősnek je­ lentkezett. Tényleges szolgálatának kez­ dete hadnagyként 1942. december 6. 1944 nyarán Szolnok felett légiharcban lelőtték és hősi halált halt. (HL. Tiszti sematizmus 1944. és Dr. Pollák László följegyzése, Szeged, 1998.) Dr. Hont Károly; fe l.: Nagy Erzsébet (1912.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Horányi Tibor; fel.: Szabó Julianna (1917.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban

ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Horváth András honvéd; Szeged, 1921. október 6.; Parlagi Teréz - Hor­ váth József; lh.: Szeged-Csengele, Ta­ nya 664.; Az 1. páncélos hadosztály bu­ dapesti 1. gépkocsizó lövész zászlóalj géppuskás századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatát 1944. szeptember 12-én Arad visszafoglalására vetették be. Szeptember 15-én 6 óra 20 perckor Új­ pálosnál ellenséges tüzérségi lövedék be­ csapódásakor hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 721. d.) Horváth István; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Horváth Klára; Szeged, 1907.; lh.: Budapest, Vilmos császár út 64.; 1945. május 1-jén tifteritisben Sopronban, a Zrínyi Kórházban halt meg. Először a Zrínyi Leánynevelő Intézet udvarán (Csír) temették el, exhumálás után az evan­ gélikus temetőben helyezték nyugalom­ ba. (Forrás: id. Németh Alajos: Sopron könnyes-véres dátumai. Sopron, 1993. 199. p.) Huszta Ferenc; fe l.: Kopasz Julianna; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Ismeretlen öt magyar honvéd (Balástya): 1 gépkocsizó, 1 tüzér és 5 gyalogos honvéd. Valamennyien 1944. október 14-én, a községért folyó harcokban hősi halált haltak. Közös sírba helyezték őket.

Személyi adataikra vonatkozó iratokat a tábori lelkész magával vitte. 1949. feb­ ruár 3-án exhumálták őket. (CsML. Sze­ ged polgárm. ir. XXI. 507. d.) Istvánffy Sándor; lh.: Szeged; A má­ sodik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Iván Mihály menházi ápolt; Nagykikinda, 1879. március 14.; lh.: Szeged, Kálvária sgt. 38.; 1902-1931 között, kezdetben egyik testvérével Szőregen tégla- és cserépgyára volt. A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged és családi bejelentés, 1998.) Özv. Jakobovics Béláné Vermes Margit; Budapest, 1894.; Weiner Margit - Vermes Jakab; lh.: Szeged, Béke u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborba való bevonulása előtt 1944. június 3-án ismeretlen méreggel öngyilkosságot kö­ vetett el. (HA. Szeged, 1004/1944.) Jakoly András munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1913. november 28.; Lőwy Julianna - Jakoly Dezső; lh.: Szeged, Szegß u. 8. (régi: Fodor u. 9.); Az V. kmsz. zászló­ aljba hívták be munkaszolgálatra. A zászlóalj által felállított valamelyik tábo­ ri munkásszázaddal került a doni hadmű­ veleti területre, ahol ismeretlen időpont­ ban és helyen eltűnt. (Lakossági bejelen­ tés és Szegedi Szül. Anyák. 2350/1913. sz.) Vitéz Janáki Gyula vízvezetékszere­ lő, őrmester; Hódmezővásárhely, 1884. október 22.; lh.: Szeged, Fodor u. 17.; 1944 szeptemberében mozgósították és csapattestéhez Nagykőrösre, a 37. kiegé­ szítő parancsnoksághoz hívták be katonai szolgálatra. 1944. október 5-én Székes­

51

fehérváron, az 516. számú hadikórház­ ban halt meg, s halála a hadműveleti te­ rületen teljesített katonai szolgálattal hozható összefüggésbe, hősi halált halt. 1944. október 7-én a székesfehérvári Hősök Temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Jászberényi Antal; fe l.: Tanács Er­ zsébet (1920.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Jelcsovics Endre; fe l.: Juhász Ilona (1922.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Jenei Mihály; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Jójárt József honvéd; Szeged, 1902. december 3.; Molnár Etel; nős; lh.: Pestszenterzsébet, Átlós u. 91.; A meg­ szálló csapatokhoz tartozó 53. gyalogez­ red 3. híradó századában teljesített kato­ nai szolgálatot. Előbb Galíciában, majd a Kárpátokban harcoló alakulat voltak. 1944. végén a Mátrában harcoltak, s 1944. december 24-én Budapest bekerítő hadművelete idején eltűnt, illetve hadi­ fogságba esett, s a Szovjetunióban 1946. szeptember 8-án meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 760. d. és ÚM 35. sz.) Juhász Ferenc; fe l .: Juhász Erzsébet (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg.

52

Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kádár Ferenc; fel.: Fogas Eszter; lh.: Szeged-Balástya; A második világhábo­ rúban, vagy szovjet hadifogságban isme­ retlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kádár Szilveszter; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Dr. Kalánka Zoltán; ?, 1915.; fel.: Bitó Mária; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kalmár Márton; fe l.: Stefaniga Agnes (1909.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kálmán János; fel.: Tóth Magdolna (1920.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kálnai Sándor munkaszolgálatos; Szeged, 1921. január 23.; Fenner Sarol­ ta; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatos­ ként az V/3. sz. tábori munkaszolgálatos századdal a szerbiai Bor környékén dol­ goztatták. A szerb hadműveleti területről való visszatérés közben 1944. szeptem-

bér 17-október 8. között a Bor-Újvidék visszavonulási útvonalon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kapás István; fel.: Goda Veronika (1901.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kapás Nándor honvéd; lh.: SzegedBalástya, Gajgonya; A második világhá­ borúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Káplány Gábor hadnagy; Makó, 1921.; Moró Terézia - Káplány Gábor Géza; lh.: Szeged, Szentháromság u. 2.; Az 1944 szeptemberében szervezett Szent László hadosztály gépkocsizó lö­ vészzászlóaljában teljesített tiszti szolgá­ latot. Az ipolysági harcokban 1944 de­ cemberében tüzérségi tűzben jobb comb­ csontja súlyosan megsebesült. Az eszter­ gomi kórházba szállították, majd a város első kiürítésekor Szombathelyre vitték. Hat hét múlva a kórházban vérmérgezés­ ben, az ide menekült édesanyja karjaiban halt meg. (HOHE: Tóth János adatgyűj­ tése) Káplány István; Szeged, 1931. (1932?); Moró Terézia - Káplány Gábor Géza; lh.: Szeged, Szentháromság u. 2.; 1944 szeptemberében édesanyjával együtt Szegedről Szombathelyre mene­ kült. 1945. március 11-én Szombathely angolszász bombázásakor ott tartózkodó hivatásos zászlós bátyjával együtt óvóhe­ lyük lebombázásakor meghalt. (HOHE: Tóth János adatgyűjtése) Káplány János hiv. zászlós; Makó, 1924.; Moró Terézia - Káplány Gábor

Géza; lh.: Szeged, Szentháromság u. 2.; 1941-ben a szegedi Klauzál Gábor Gim­ náziumból kimaradt és Kassára a repülő hadapród iskolába átiratkozött, majd a pécsi Zrínyi Miklós hadapród iskolába került. 1944-ben avatták zászlóssá. A dunántúli harcokban résztvett. 1944. március 11-én Szombathely angolszász bombázásakor öccsével együtt óvóhelyük lebombázásakor meghalt. (HOHE: Tóth János adatgyűjtése) Kara József; fe l.: Varga Mária (1924.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kari József honvéd; Szeged, 1921.; Csávás Julianna; Kiskunfélegyházán a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóal­ jában teljesített tényleges szolgálatot. Mozgósítás után a 37. ikerezred a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. had­ sereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsa­ tákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája kezdetén Korotojaknál voltak védőállásban, ahol január 15-én törték át az arc vonalat. 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza, és négy na­ pon át védték az oroszok által bekerített várost. Január 18-án a súlyos harcok ide­ jén eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kara László; fel.: Szavacsi (Szacsvai) Lucia (1890.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kasza Imre; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­

53

meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Kátai István; fe l.: Barna Júlia (1914.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Katona Antal; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Katona István; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Katz Emil munkaszolgálatos (órásse­ géd); Nagyszöllös, 1919.; Eischon Szeré­ na - Katz Jakab; lh.: Nagyszöllös, Kos­ suth u. 32.; A Szegeden tartózkodó mun­ kaszolgálatos században szolgált. A rossz táplálkozás miatti teljes fizikai legyengülésben került a szegedi 5. sz. honvéd helyőrségi kórházba, ahol 1944. április 11-én halt meg. Szegeden temet­ ték el. (HA. Szeged 599/1944. sz.) Kazi Ferenc; lh.: Szeged-Király ha­ lom; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kecsmer Károly; fe l.: Molnár Mária (1922.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították.

54

(Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kelemen Gyula munkaszolgálatos; Szeged, 1922.; apja: Kelemen Izsó pos­ tatiszt; lh.: Szeged, Hullám u. 8.; 1943 októberében Hódmezővásárhelyre, az V. kmsz. zászlóalj által felállított V/3. kmsz. századba vonult be munkaszolgá­ latra. Alakulata előbb Kárpátaljára ke­ rült, Kőrösmezőn még látták. 1945 ele­ jén a keleti fronton hait meg. (Lakossági adatközlés, 1998.) Kelemen János honvéd; Szeged, 1911.; Gyovai Anna; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kelemen József polgári áldozat; Sze­ ged, 1923.; Gyovai Anna; lh.: SzegedCsengele; A második világháborúban a hadműveletek idején meghalt. Neve a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kellner Károly munkaszolgálatos; Szeged, 1925. január 11.; Szécsén Ilona - Kellner Kálmán; lh.: Szeged, Szappa­ nos u. 6.; Cserkésztiszt volt az 598. sz. Báró Jósika Miklós zsidó cserkészcsapat­ ban. 1944. június 6-án munkaszolgálatra vonult be. A kmsz. százada hosszabb ideig Kecskeméten tartózkodott. 1944 őszén Dunántúlra, majd Németországba kerültek. A háború befejezésekor általá­ nos végelgyengülésben halt meg. 1945. május 9-én Dachau mellett a MülldorfAmfing közötti út mellett, Waldlagerben temették el. (Családi adatközlés) Kér Ferencné Németh Julianna; Sze­ ged, 1887.; Németh Piros; lh.: Szeged, Maros u. 32.; 1944. október 12-én déli 12 órakor a szovjet csapatok garázdálko­

dásakor szívlövést kapott, meggyilkol­ ták. (Szeged HA. 1508/1944. sz.) Keresztes Nagy Sándor tart. had­ nagy; Mindszent, 1916. szeptember 27.; Vigh Rózsa - Dr. Keresztes Nagy Sán­ dor; lh.: Szeged, Hétvezér u. 29.; Tény­ leges szolgálati idejét 1936-38. között Szegeden az V. híradó zászlóaljnál töl­ tötte, majd Ózdon dolgozott. 1941 no­ vemberében az V. híradó zászlóalj által felállított 105. híradó századdal a meg­ szálló alakulatokba került. Lembergen át kerültek Vinyicára, ahonnan 1941. de­ cem ber-1942. márciusban Berdicsev-Kijev útvonalon a Pripjaty mocsarak kör­ nyékére Lokotba települtek. Alakulata a 102. dandár, majd könnyű hadosztály kötelékében Lokot, Dimitrijev, Brianszk környékén állomásozott; 1942. május vé­ gén maláriát kapott, nehezen javult, majd gyógyulása után 1942 júliusában le­ szerelt és Minszken, Lengyelországon át került haza. 1944. július 2-án újra moz­ gósították és a szegedi V. híradóosztály által felállított 13. híradó századával a kecskeméti 13. gyaloghadosztály kötelé­ kében Galíciába került az 1. hadsereg arcvonalába. Augusztus 25-én TulkaKorosztov környékén a Hunyadi-állásban helyezkedtek el. Utolsó levelét szeptem­ ber 20-án írta. Valószínű, hogy a szep­ tember 27-28-i szovjet támadáskor, a visszavonuláskor, illetve a Vereckei szo­ rosnál folyó súlyos harcok idején halt hősi halált. (Dr. Keresztes Nagy Fran­ ciska ny. főorvos családi dokumentumai, 1997.) Kéri Pál János honvéd; SzegedSzentmihálytelek, 1922. június 1.; Nyári Julianna; A szegedi 55. utászzászlóalj 3. századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával részt vett a Galíciában, majd a Kárpátok védelméért folyó har­ cokban. 1944. október 5-én a Pikuj hely­

ség 1318 méter magaslatán ellenséges aknatalálattól hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 737. d.) Kertész István munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1911. szeptember 28.; Schpitzer Rozália; lh.: Szeged; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatosként a 108/84. tábori munkaszolgálatos századdal a szerbiai Borban dolgoztatták. A szerbiai hadmű­ veleti területről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között a Bor-Újvidék visszavonulási útvonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kertész István munkaszolgálatos (mű­ szerész); Szeged, 1922. Stern Margit Kertész Ferenc; lh.: Szeged, Dugonics tér 3.; Kertész György fivére, kiváló úszó, országos ifjúsági bajnokságot nyert. A Vasúti- és Hidászszertárban dolgozott, ahonnan 1944 nyarán a kato­ nai deffenzív osztály elhárítói ismeretlen okból elvitték. Ezt követően eltűnt és nem tért vissza. (Lakossági bejelentés, 1998. és Délmagyarország, 1936. augusztus 18.) Keveváry Oszkár zászlós; Szeged, 1918. november 29.; Vőneki Julianna; lh.: Técső; Az 1. hegyi dandár rahói 2. hegyivadász zászlóalj géppuskás száza­ dában teljesített arcvonalbeli tiszti szol­ gálatot a magyarországi harcok idején. A Felvidéken Rozsnyó alatt a Szilicei fenn­ síkon 1945. január 19-én 14 óra 30 perckor Hárskúton fejlövés érte és hősi halált halt. A súlyosbodó harchelyzet folytán a géppuskaállásban visszahagy­ ták. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Király Géza levente; Szeged-Csorva, 1924.; lh.: Szeged-Csorva; 1944 októbe­ rében leventeként vonult el a Dunántúl­ ra, s az itt folyó harcokban 1945 elején ismeretlen körülmények között meghalt.

55

(Lakossági adatközlés, 1999. Tanács Vince, Szeged, Vedres u. 10.) Király Imre honvéd; Szeged-Csorva, 1922.; Papp Rozália; lh.: Szeged-Csor­ va; Szegedre vonult be katonai szolgálat­ ra és a Magyarországért folyó harcokban szovjet hadifogságba esett. Románia te­ rületén lévő focsani (Foksány) hadifo­ goly táborban 1945-ben meghalt. (La­ kossági bejelentés, 1999. Tanács Vince, Szeged, Vedres u. 10.) Király Pál; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Király Péter tart. honvéd; Szeged, 1913. július 6.; Király Mária; lh.: Király Péterné, Prónafalva; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred II. zászlóalja volt. Az 1942 áprilisi mozgósításkor a kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegy­ házi III. zászlóaljába hívták be frontszol­ gálatra. Alakulatával 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején január 15-30. között, a visszavo­ nulás idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 646. d.) Kirí Ferenc; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Kis-Fekete András honvéd (kisbirto­ kos); Kiskunfélegyháza, 1910.; Csányi Rozália - Kis-Fekete Mihály; f e l.: Dará­ nyi Magdolna; A kecskeméti 7. pótgya­ logezred III. pótzászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával részt vett a Szeged védelméért folyó harcok­ ban, s a város tiszántúli előterében sú­

56

lyosan megsebesült. A szegedi kórházba szállították, ahol 1944. október 10-én halt meg. (Szeged HA. 331/1948. A ha­ záért hősi halált halt honvéd halálesetét a szóig. 420953/1948. sz. HM. rendelet alapján jegyezték be.) Kispál József; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Kiss Bálintné Lontai Szabó Izóra öz­ vegy, nyugdíjas; 79 éves; lh.: Szeged, Zoltán u.19.; Kiss Jenő édesanyja 1944. október 8-án a szegedi Postaigazgatóság evakuálásakor családjával együtt a Buda­ pestre menekült egy rokona Margit krt. 43. sz. alatti lakásába, a Regent-házba. E háznak földszinti kávéház-, bank- és üzlethelyiségeit a Budát védő német csa­ patok január 10-től lőszerraktárként le­ foglalták és mintegy 100 tonna lőszerrel telerakták. A ház pincéjében 220 ember halt meg 1945. január 22-én hajnali ne­ gyed háromkor, amikor a németek a lő­ szereket felrobbantották, nehogy a rob­ banóanyag a szovjet csapatok kezébe ke­ rüljön. Kiss Jenő is ekkor halt meg csa­ ládjával együtt. 1948-ban a ház romjai­ nak bontása során naplót vezettek a bon­ tási időpont és az előkerülési helyszín feltüntetésével. Előkerülésük sorrendjé­ ben a holttesteket, csontmaradványokat megszámozták. E napló adata szerint jú­ nius 11-én került sor Kiss Jenő és család­ ja exhumálására. A rokonok Kiss Jenő és családja földi maradványait a helyszínen azonosították és egy közös koporsóban Szegedre szállítás után a szegedi refor­ mátus temetőben temették el. (Rokoni adatközlés 1999. és Szilágyi István: A Regent-ház regénye. Dokumentumre­ gény. Bp. 1948. 111., 131.)

Kiss Ferenc; lh .: Szeged-Balástya; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Kiss György; fe l .: Papái Etel (1910.); Ih.: Szeged-Röszke; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kiss Jenő postafőellenőr, műszaki fő­ igazgató; Szeged, 1895.; Lontai Szabó Izóra; lh.: Szeged, Zoltán u. 19.; 1944. október 8-án a szegedi Postaigazgatóság evakuálásakor családjával együtt a Buda­ pestre menekült egy rokona Margit krt. 43. sz. alatti lakásába, a Regent-házba. E háznak földszinti kávéház-, bank- és üzlethelyiségeit a Budát védő német csa­ patok január 10-től lőszerraktárként le­ foglalták és mintegy 100 tonna lőszerrel telerakták. A ház pincéjében 220 ember halt meg 1945. január 22-én hajnali ne­ gyed háromkor, amikor a németek a lő­ szereket felrobbantották, nehogy a rob­ banóanyag a szovjet csapatok kezébe ke­ rüljön. Kiss Jenő is ekkor halt meg csa­ ládjával együtt. 1948-ban a ház romjai­ nak bontása során naplót vezettek a bon­ tási időpont és az előkerülési helyszín feltüntetésével. Előkerülésük sorrendjé­ ben a holttesteket, csontmaradványokat megszámozták. E napló adata szerint jú­ nius 11-én került sor Kiss Jenő és család­ ja exhumálására. A rokonok Kiss Jenő és családja földi maradványait a helyszínen azonosították és egy közös koporsóban Szegedre szállítás után a szegedi refor­ mátus temetőben temették el. (Rokoni adatközlés 1999. és Szilágyi István: A

Regent-ház regénye. Dokumentumre­ gény. Bp. 1948. 111., 131.) Kiss Jenőné Nyáry Anna postatiszt; Szeged, 1900.; Nagy Julianna - Nyáry András; lh.: Szeged, Zoltán u. 19.; 1944. október 8-án a szegedi Postaigaz­ gatóság evakuálásakor családjával együtt a Budapestre menekült egy rokona Mar­ git krt. 43. sz. alatti lakásába, a Regentházba. E háznak földszinti kávéház-, bank- és üzlethelyiségeit a Budát védő német csapatok január 10-től lőszerrak­ tárként lefoglalták és mintegy 100 tonna lőszerrel telerakták. A ház pincéjében 220 ember halt meg 1945. január 22-én hajnali negyed háromkor, amikor a né­ metek a lőszereket felrobbantották, ne­ hogy a robbanóanyag a szovjet csapatok kezébe kerüljön. Kiss Jenő is ekkor halt meg családjával együtt. 1948-ban a ház romjainak bontása során naplót vezettek a bontási időpont és az előkerülési hely­ szín feltüntetésével. Előkerülésük sor­ rendjében a holttesteket, csontmaradvá­ nyokat megszámozták. E napló adata szerint június 11-én került sor Kiss Jenő és családja exhumálására. A rokonok Kiss Jenő és családja földi maradványait a helyszínen azonosították és egy közös koporsóban Szegedre szállítás után a sze­ gedi református temetőben temették el. (Rokoni adatközlés 1999. és Szilágyi István: A Regent-ház regénye. Doku­ mentumregény. Bp. 1948. 111., 131.) Kiss Klára gyermekáldozat; Szeged, 1934. június 29.; Nyáry Anna - Kiss Je­ nő postafőellenőr; lh.: Szeged, Zoltán u. 19.; 1944. október 8-án a szegedi Postaigazgatóság evakuálásakor szüleivel együtt a Budapestre menekült egy roko­ nuk Margit krt. 43. sz. alatti lakásába, a Regent-házba. E háznak földszinti kávéház-, bank- és üzlethelyiségeit a Budát védő német csapatok január 10-től lő­

57

szerraktárként lefoglalták és mintegy 100 tonna lőszerrel telerakták. A ház pincé­ jében 220 ember halt meg 1945. január 22-én hajnali negyed háromkor, amikor a németek a lőszereket felrobbantották, nehogy a robbanóanyag a szovjet csapa­ tok kezébe kerüljön. Kiss Jenő is ekkor halt meg családjával együtt. 1948-ban a ház romjainak bontása során naplót ve­ zettek a bontási időpont és az előkerülési helyszín feltüntetésével. Előkerülésük sorrendjében a holttesteket, csontmarad­ ványokat megszámozták. E napló adata szerint június 11-én került sor Kiss Jenő és családja exhumálására. A rokonok Kiss Jenő és családja földi maradványait a helyszínen azonosították és egy közös koporsóban Szegedre szállítás után a sze­ gedi református temetőben temették el. (Családi dokumentumok és rokoni adat­ közlés. Szeged, 1999.) Kiss Lajos Antal; f e l .: Pataki Veroni­ ka (1922.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­ da ir. szn. 1945-1950) Kiss Mihály honvéd; Szeged, 1920.; Kocsis Erzsébet; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Kiss Péter Sándor honvéd; Szeged, 1920.; Fekete Matild; lh.: Szeged-Csen­ gele; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Klein Ernő festőművész; Kisjenő, 1901.; 1923 elején Aradról szökött Sze­

58

gedre. Juhász Gyula a Hétfői Rendkívüli Újság április 3-i számában mutatta be a fiatal művészt, akinek Aradon és Erdély­ ben szép sikerei voltak, és egyénisége most bontakozik ki teljes formájában. Klein Ernő a következő év karácsonyán 29 képét állította ki a Kass szálló halijá­ ban. Juhász töprengő és borongó egyéni­ ségnek nevezte, aki nem csak jellemző arcképeket fest, hanem mély hangulatú alföldi tájakat is. (Szeged, 1924. decem­ ber 25.) A művész 1932-ben (?) megfes­ tette a szegedi idegklinikán kezelt Juhász Gyulát. A nagyméretű kép az ülő, lehaj­ tott fejű, láthatóan beteg arcű, megfáradt költőt ábrázolja. (Az érdekes és értékes mű szegedi magántulajdonban van.) 1944-ben a deportálásban odaveszett. (Dr. Apró Ferenc ügyvéd, közíró föl­ jegyzése) Klein László munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1897. december 9.; Kaufmann Jan­ ka; A 121. sz. kisegítő munkás zászlóalj­ ban a magyarországi hadműveleti terüle­ ten alkalmazták őket. Alakulata 1944. december 2-6. között Siófok környékén az ellenség gyűrűjébe került és eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Klein Tibor munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1914. október 19.; Zilbiger Karó­ im; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatos­ ként a 108/84. tábori munkaszolgálatos századdal a szerbiai Borban dolgoztat­ ták. A szerbiai hadműveleti területről va­ ló visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között Bor és Újvidék visszavonulási útvonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Klivinyi Lajos; fel.: Pördi Piroska; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged

város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Klivinyi Péter honvéd; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Knapp András honvéd; lh.: Szeged; 1944 áprilisában tartalékosként mozgósí­ tották és a bácskai 5. őrezred szegedi 5. századába századba hívták be katonai szolgálatra. Az idős tartalékosokból álló egyik szakasszal a szegedi vasúti hidat őrizték, majd október 9-én elvonultak Szegedről, s a dél-alföldi harcokban ve­ tették be a századot. 1944. október 22-én Szánk községben orosz fogságba estek. Itt, a Rokolya Béni tanyája melletti szé­ nakazalnál a szovjet katonák kivégezték az idős honvédeket. A szérűről elszállí­ tott magyar katonákat a szanki reformá­ tus temetőben temették el, máig is ott nyugszanak a hősi halottak síremléke alatt, de neveik nincsenek feltüntetve. (Hozzátartozók adatközlései.) Koch József; fe l.: Pausgualina Superina (1908.); Ih.: Szeged; A második vi­ lágháborúban, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvání­ tották. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kocsis László földműves, honvéd; Szelevény (Szolnok vm.), 1921. július 16.; Kádár Eleonóra - Kocsis János; lh.: Tiszakürt; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztályban teljesített tényleges kato­ nai szolgálatot. 1944. június 2-án Szeged első bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a Rendező pálya­ udvar előtti részen érte szakaszát a bom­ bázás és koponyaalapi töréssel hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas

házából június 4-én 9 órakor a belvárosi hősi temetőben tizenegy bajtársával együtt katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 671. d.) Özv. Kohn Illésné htb.; Szabadka, 1864.; Ih.: Szeged, Kölcsey u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Kohn Jenő bádogos; Budapest, 1893.; fe l.: Fogl Julianna; lh.: Szeged, Brüssze­ li krt. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi adatközlés, Kohn Tamás, Svájc) Kohn Jenőné Fogl Julianna htb.; ?, 1900.; lh.: Szeged, Brüsszeli krt. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi adatközlés, Kohn Tamás, Svájc) Kolompár László honvéd; Szeged, 1917. március 15.; Kolompár Aranka; A szegedi 39. ikerezred szabadkai II. zász­ lóaljában teljesített katonai szolgálatot. 1944 júliusában megsebesült és a buda­ pesti hadikórházba szállították, ahol 1944. szeptember elején a gondos ápolás ellenére halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. 712. d. A hadikórház jelentése.) Kolonics (Kalonics) György; fel.: Molnár Mária (1906.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Komlódi István honvéd; Arad, 1922. március 10.; Balogh Katalin (Oláh Antalné); lh.: Szeged, Róna u. 34.; A szol­

59

noki 10. gyalogezred, berettyóújfalui II. zászlóaljába hívták be katonai szolgá­ latra. Alakulata a szolnoki 16. gyalog­ hadosztály kötelékében került az 1. had­ sereg galíciai arcvonalába. 1944. július 13-án D. Obecznél ellenséges tüzérségi gránátbecsapódáskor hősi halált halt. Bajtársai Zakrevicében a hősi temető 27551. sz. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 683. d.) Komócsin Balázs tart. címzetes őrve­ zető; Szeged, 1917. június 27.; Imczí Pi­ roska; lh.: Szeged, Damjanich u. 24.; 1944-ben az 1. lovas hadosztály zentai harckocsi zászlóalj anyagszerző századá­ ban teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 7-én a szovjet csapatok Tiszán történt átkelésekor Adától északkeletre a Tisza partján eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Koncz Antal szakaszvezető; SzegedSzatymaz; A második világháborúban az arcvonalban ismeretlen körülmények kö­ zött lelőtték. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. (Lakossági adatközlés, 1999.) Kondász Dénes címzetes őrvezető; Szeged, 1922. szeptember 4.; Németh Erzsébet; A nagyváradi 25. gyalogezred Nagykárolyban állomásozó III. zászlóal­ jának 7. századában szolgált. Alakulata 1944 áprilisától az ugyancsak nagyváradi 25. gyaloghadosztály hadrendjében Galí­ ciában, az 1. hadsereg arvonalában har­ colt. 1944. május 8-án Rangúm környé­ kén a Zanaga magaslaton végtag lövé­ sekben súlyosan megsebesült, majd hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 654. d.) Kónya József honvéd; Szeged, 1918. február 28.; Hegedűs E rzséb ettel.: Ta­ kács Teréz; lh.: Szeged-Szatymaz; az. sz.: 3282-18-0032; A szegedi 9. gyalog­ ezred I. zászlóalj 1. lövész századában

60

teljesített katonai szolgálatot. Alakulatá­ val a kecskeméti 13. gyaloghadosztály hadrendjében 1944. augusztus 25-én Ga­ líciában az 1. magyar hadsereg arcvona­ lába került. Itt a Hunyadi-állásban folyó állóharcok idején 1944. szeptember 17én Korosztovtól északra 7 km-re több­ szörös aknaszilánk sérülést szenvedett. Súlyos sebesülten adták át az egészségügyi oszlopnak és ismeretlen időpontban halt meg. A háború után feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Kopasz Ferenc honvéd; Szeged-Szaty­ maz; A második világháborúban a had­ műveletek idején meghalt. Neve a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Kopny Sándor honvéd; Szeged, 1910. január 27.; Juhász Julianna; fel.: Bállá Irén; lh.: Budapest X., Nyitra u. 7.; Tar­ talékosként a pécsi IV. légvédelmi tüzér­ osztályban teljesített katonai szolgálatot. Alakulata előbb Galíciában, a Kárpátok­ ban, majd a Duna-Tisza közén, végül Dunántúlon harcolt. 1944. december 31én Balatonakarattyától délre aknarepesztől halálos fejsérülést szenvedett. 1945. január 2-án Balatonkenesén a rk. teme­ tőben helyezték nyugalomba. (HL. HM. 22. oszt. ir. 758. d.) Kormányos Antal honvéd; SzegedSzatymaz; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Kormányos Béla polgári áldozat; Szeged, 1926.; Bagi Valéria; lh.: Sz.eged-Csengele; A második világháború­ ban a hadműveletek idején meghalt. Ne­

ve a hősi halottak és áldozatok emlékmű­ vén szerepel. Kormányos Lajos; fel.: Dékány Má­ ria (1927.); lh.: Szeged-Szatymaz; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kornschal László tart. honvéd; ?, 1912. július 23.; Hechtenberger Anna; lh.: Szeged; 1942 májusában mozgósítot­ ták és ismeretlen alakulattal a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 18-án Ilovkánál hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Dr. Korom Ernő; f e l.: Polity Mária; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Korom József tart. honvéd; Szeged, 1907.; Bárkányi Mária; Tartalékosként 1942 májusában mozgósították és Kis­ kunfélegyházára a kecskeméti 7. gyalog­ ezred 37. ikerezred III. zászlóaljába hív­ ták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. had­ sereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsa­ tákban. A szovjet csapatok január 12-i offenzívája idején Korotojaknál voltak védőállásban, ahol január 15-én törték át az arcvonalat. 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza és négy napig védték az oroszok által bekerített és rommálőtt vá­ rost. 20-án nagy véráldozatok árán kitör­ tek és megkezdték gyötrelmes visszavo­ nulásukat. Ezekben a harcokban január 15-22. között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir.)

Korom Mihály tart. őrvezető; Szeged, 1913. szeptember 14.; Nemes Nagy Te­ rézia; lh.: Jászapáti; 1944 áprilisában mozgósították és az I. önálló gépkocsizó közepes tüzérosztály 2. ütegébe hívták be hadiszolgálatra. Alakulata az 1. had­ sereg arcvonalába, Galíciába került. Az 1944. nyári szovjet offenzíva idején, jú­ lius 27-én délelőtt 10 órakor Szvietynél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 689. d.) Kosik Adorján László hivatásos őr­ nagy; Szeged, 1899. augusztus 12.; Fuchs Jolán - Kosik Károly; lh.: Szeged, Kisfaludi u. 46.; Hivatásos tisztként szolgált, 1941. november 1-től őrnagy. 1944. szeptember 5-én került ki az erdé­ lyi hadszíntérre. Itt a nagyváradi 25. gyaloghadosztály hadrendjébe tartozó budapesti 1. gyalogezred I. zászlóaljának parancsnoka volt. A győzelemmel felérő tordai csatában 1944. szeptember 14-én hősi halált halt. (HL. Kitüntetési javasla­ tok anyaga szn.) Kószó Illés földműves; Szeged-Alsóközpont, 1890.; fel.: Kószó Rozália; lh.: Szeged-Mórahalom 404.; Lakóhelyén a szovjet csapatok átvonulása idején 1944. október 20-án szívlövést kapott. Október 21-én Mórahalmon temették el. (Szegedi Anyakönyvi Kerület 233/1945. sz.) Kószó Imre; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Kószó János; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kószó Mihály; Szeged, 1903.; Lovász Julianna; Ismeretlen körülmények között

61

került szovjet hadifogságba, s 1945. március 9-én a temesvári hadifogoly gyűjtőtáborban (valószínű flekktífusz­ ban) halt meg. (HL. HM. 22. oszt. Hu­ manitárius ir.) Kószó Mihály; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kotogán József; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Kovács Antal; Szeged, 1915.; lh.; Szeged-Balástya; A második világhábo­ rúban hadműveleti területen, vagy szov­ jet hadifogságban ismeretlen körülmé­ nyek között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kovács Ferenc honvéd; Szeged, 1913. július 17.; Kovács Mária (Julianna); lh.: Szeged; Tartalékosként mozgósították és 1942 őszén a 40/1. zászlóalj kötelékében Nyugat-Ukrajnában a megszálló alakula­ tokhoz került. 1943. április 9-én a Stir folyó melletti Dubnóban elvérzett. Dubnóban a német-magyar közös katonai te­ mető 13297. sz. sírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kovács István; fe l.: Szabó Katalin (1917.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kovács Sándor; fe l .: Kormányos Má­ ria (1917.); lh.: Szeged; A második vi­ lágháborúban, vagy szovjet hadifogság­

62

ban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvání­ tották. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kovács Tanács János; fe l.: Papp Ilona (1910.); lh.: Szeged-Zákány (Len­ gyelkápolna); A második világhábo­ rúban, vagy szovjet hadifogságban isme­ retlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Koza Mihály őrvezető (molnársegéd); Szeged, 1901.; fel.: Bállá Piroska; lh.: Újszeged, Szőregi u. 25.; Állományteste a szegedi 39. ikerezred I. zászlóalj 3. százada volt. 1944. szeptember 23-án Székesfehérvárott az 516. hadikórházban agytájogban halt meg. Halála összefüg­ gésben volt a hadműveleti területen telje­ sített katonai szolgálatával és hősi halottá nyilvánították. Szeptember 25-én a szé­ kesfehérvári hősi temetőben temették el, (HL. HM. 22. oszt. ir. 721. d. 640164/1944.) Koza Mihály; fe l.: Fejes Rozália (1914.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kővágó János; fe l.: Olach Mária (1919.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kővári György munkaszolgálatos; Szeged, 1920. szeptember 27.; Schossberger Lili Ilona - Kővári Imre; lh.: Bu­ dapest, Wesselényi u. 30.; 1944-ben a budapesti 1. bevonulási központ ideigle-

nes 2. bevonulási központjába Monorra hívták be munkaszolgálatra. 1944. októ­ ber 26-án Munkácson eltűnt és a háború után nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670405/1945. sz.) Kremár István; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműve­ leti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Krisztin N. Miklós; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Kritzler Ármin munkaszolgálatos; Szeged, 1914.; Berger Vilma; Munka­ szolgálatosként 1942 májusában hívták be és a 104/5. tábori munkásszázaddal a 2. magyar hadsereg Don menti arc vona­ lára került. 1942. szeptember 20-án is­ meretlen körülmények között halt meg. (HL. Veszteséglajstrom 5. köt.) Krizsán Antal földműves, napszámos; Szeged-Csengele, 1920.; Mihály Rozália - Krizsán Antal; lh.: Kistelek, Tanya 306.; Csengek község a szovjet csapatok által történt elfoglalása után 1944. októ­ ber 30-án 16 órakor fejlövés következté­ ben halt meg. Valószínű járőröző szovjet katonák lőtték le. (Szeged-Csengele HA. (1940-49) 29/1944.) Kucska Mátyás honvéd; Kiskundorozsma, 1917. november 15.; Szilágyi Etel - Kucska Mátyás; nős; volt makói, majd szegedi lakos; 1942. január 12-én Nagykőrösre vonult be katonai szolgálat­ ra a fogatolt vonatoszlopba. Alakulatával 1942 augusztusában a 13. könnyű had­ osztály hadrendjében került a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába. Utolsó levelét 1943. január 9-én írta. A szovjet

csapatok január 12-i offenzívája idején január 20-30. között eltűnt. Valószínű a fagyhalál végzett vele. A Szegedi Járásbíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Szeged 159/1950. akv-i ir. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 19115/1949-7. sz. határozata) Kucsora Pál; lh.: Szeged-Csengele; Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Kucsora Péter; lh.: Szeged-Csengele; Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Kuklis Menyhért honvéd; Szeged, 1914.; Juhász Dóra Anna; fel.: Laczka (Laczkó) Katalin (1913.); lh.: SzegedCsengele; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged vá­ ros Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kukoli József honvéd; lh.: Szeged; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja volt, ahol egy időben hon­ véd írnokként is szolgált. 1942 tavaszán ismeretlen katonai alakulattal került a 2. hadsereg doni arc vonalára, ahol ismeret­ len időpontban eltűnt. (Lakossági beje­ lentés 1996.) Kun Szabó István honvéd; Szeged, 1911. szeptember 8.; Laczkó Etelka; lh.: Szeged-Csengele; A szegedi V. híradó­ zászlóalj által felállított egyik híradószá­ zaddal került a keleti frontra, ahol 1944ben szovjet fogságba esett. Hazatérő baj­ társai szerint Szovjetunióban a Rosztov melletti hadifogoly táborban 1945. május 8-án meghalt. Neve Csengéién a hősi ha­ lottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. (Családi adatközlés) Kurucz József levente; Szeged, 1924. ?; Gál Julianna; lh.: Szeged-Csen­ gele; 1944 októberében a Dunántúlra vo­ nult el a levente alakulattal és 1944-ben a

63

nyugati hadszíntéren eltűnt. Neve Csen­ géién a hősi halottak és áldozatok emlék­ művén szerepel. (Családi adatközlés) Kurzweil Árpád munkaszolgálatos; Szeged, 1910. szeptember 15.; Mandel­ kern Jenni; lh.: Szeged (?); 1944-ben ki­ segítő munkaszolgálatosként a 108/84. tábori munkaszolgálatos századdal a szerbiai Borban dolgoztatták. A szerbiai hadműveleti területről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között a Bor-Újvidék visszavonulási út­ vonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Ladányi Ilona kiszolgálónő; Szeged, 1922.; Magost Terézia - Ladányi Má­ tyás; lh.: Szeged; 1945 októberében haslövéssel szállították be a Szeged váro­ si kórházba, ahol október 13-án 11 óra­ kor halt meg. (Szeged HA. 1506/1945. október 15.) Lajos Imre; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Özv. Lampel Mórné; Hódmezővásár­ hely, 1875.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborban deportálásuk előtt 1944 júniusá­ ban szívrohamban halt meg. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Lázár Mihály honvéd; Csorna, 1909. december 8.; Nyári Erzsébet - Lázár Gyula; fel.: Hollós Margit; 1944-ben a 23. tartalék hadosztály 54. gyalogezredé­ ben teljesített katonai szolgálatot. Részt vett a dél-alföldi harcokban, s 1944. ok­ tóber 14-én Szatymaz-Vilmaszállásnál, a Vetró tanya melletti keresztnél folyó harcban szívlövést kapott és hősi halált halt. Az arcvonal elvonulása után a helyszínen temették el, és 1949 február­ jában exhumálták. (Szatymaz HA. 1950—

64

1969. köt. 20/1954. augusztus 9. és CsML. Szeged polgármesteri ir. XXI. 507. d.) Léb József gyakornok; Szeged, 1928. szeptember 14.; Vidács Mária - Léb Mó­ zes; lh.: Szeged, Veléria tér 2.; A szege­ di téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. 1945. január 15-i időponttal holttá nyil­ vánították. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és Szeged Városi Bíróság Pk. 51567/1997/6. sz. határozata) Léb Margit tanonc; Szeged, 1927. február 8.; Vidács Mária - Léb Mózes; lh.: Szeged, Veléria tér 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. 1945. január 15-i időponttal holttá nyil­ vánították. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és Szeged Városi Bíróság Pk. 51566/1997/6. sz. határozata) Léb Mózesné Vidács Mária Ágnes; Szeged, 1902. február 20.; Juhász Erzsé­ bet - Vidács Antal; lh.: Szeged, Veléria tér 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én gyermekeivel és férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. 1945. január 15-i időponttal holttá nyilvánították. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és Szeged Városi Bíróság Pk. 51565/1997/6. sz. határozata) Lévai Ferenc; fel.: Deák Zsuzsanna (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Lippai Antal; fe l.: Oláh Margit (1914.); lh.: Szeged-Balástya; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­

fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dr. Lippai Lajos; fel.: Palatinusz Ilona (1915.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­ da ir. szn. 1945-1950) Loch József; fe l.: Knizel Ilona (1894.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dr. Lobi Endre munkaszolgálatos; fe l.: Kramár Angela (1906.); lh.: Sze­ ged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között halt meg. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Lobi Sándor munkaszolgálatos; Ber­ lin, 1903. február 1.; Lobi Irén; 1944ben a kiskundorozsmai központú 117. vasútépítő munkásszázadban teljesített munkaszolgálatot. Szeged 1944. augusz­ tus 29-i bombázásakor koponyaalapi tö­ rést szenvedett és halt meg. Az V. hely­ őrségi honvéd kórházból szeptember 3án temették el a belvárosi református te­ metőben. (HL. HM. 22. oszt. ir. 716. d.)

Lökös József; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Lőwy Sarolta ~ Lőwy Sándorné Dó­ zsa Sári elárúsítónő; Makó, 1912.; Klein

Szerén; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi kö­ zös sírban van eltemetve. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Lőwy Sándor munkaszolgálatos; fel.: Dózsa Sára (1912.); lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 26.; 1942-ben munkaszolgálatra hívták be és alakulatával a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A hadműveletek időszakában vagy szov­ jet hadifogságban ismeretlen körülmé­ nyek között meghalt. Feleségét 1943-ban hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged vá­ ros Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Lőwy Szeréna ~ Lőwy Gyuláné Klein Szerén piaci árus; Krakkó, 1881.; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án Stasshofba deportálták. 1945. áp­ rilis 15-én a német SS-ek Randeggben kivégezték. 1947-ben exhumálás után ha­ zahozták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lugosi (Lugossi) Döme dr. ügyvéd; Szeged, 1888.; apja: Lugossy Dömötör (Döme)?; lh.: Budapest; Fiatal korában kitűnő sportoló (evezős), 1910-1940 kö­ zött közismert szegedi helytörténész, kultúrtörténész és számos Szegedről szó­ ló könyv szerzője. A háború idején előbb Újvidéken törvényszéki bíró (hagyatéka ma is a Szerb Matica könyvtárbában ta­ lálható), majd Budapestre menekült. A főváros ostromakor 1945 elején bomba­ támadás áldozata lett. (Lakossági beje­ lentés, 1996.) Magosi Gellért; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműve­ leti területen, vagy szovjet hadifogság-

65

ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Magyar István honvéd; Szeged, 1906.; fel.: Papp Rozália; lh.: SzegedRöszke 483.; Ismeretlen katonai alakulat­ ban szolgált. A dunántúli harcokban vett részt, s 1945. február 28-án harcokban fej lövéstől hősi halált halt. 1945 augusz­ tusában exhumálás után hazahozták, és augusztus 5-én Röszkén helyezték nyu­ galomba. Neve a hősi halottak emlékmű­ vén szerepel. (Röszke, Rom. kát. Plébá­ nia H ív. HA. 1945.) Magyar Károly tart. honvéd; Szeged, 1911. november 24.; Ruszkán Anna; lh.: Kassa, Várkapu u. 24.; A 8. póthadosz­ tály ungvári 24/1. tábori pótzászlóaljá­ ban teljesített katonai szolgálatot. Csa­ patteste részt vett az 1944. szeptember 12-én Arad ellen indított támadásban. A szovjet ellentámadás idején 1944. szep­ tember 21-én este az Arad melletti Mikelaka községnél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 745. d.) Mahler Viktor; Szeged, 1899. apja: Mahler Gáspár; lh.: Szeged, Dr. Boross József u. 15.; A második világháború végén 1945. január 27-én Hersbruckban ismeretlen körülmények között halt meg. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir.) Malatinszki Mihály honvéd; Szeged, 1922. Tanács Rozália - Malatinszki Já­ nos; lh.: Szeged; A második világháború áldozataként 1945. június 15-én halt meg. Holttányilvánítása ezzel az idő­ ponttal történt. (Szeged HA. 1424/1952. és Szegedi Járásbíróság Pk. 23648/19524. sz. határozata) Mannheimer Mihály kántor; Hódme­ zővásárhely, 1856.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban deportálásuk előtt 1944 júniusában szívrohamban halt meg. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged)

66

Máré Péter deportált zsidó; Szeged, 1920.; 1945-ben a háború következtében halt meg Sopronban, s a helyi zsidóteme­ tőben temették el. (Forrás: id. Németh Alajos: Sopron könnyes-véres dátumai. Sopron, 1993. 199. p.) Márki Péter; fel.: Iván Etel (1911.); lh.: Szeged-Röszke; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Marko vies Béla honvéd; Szeged, 1907. július 10.; Bállá Piroska; lh.: Sze­ ged; 1944-ben a 10. gyaloghadosztály hadrendjébe tartozó szekszárdi 18. gya­ logezred I. zászlóaljában teljesített kato­ nai szolgálatot. Alakulatával részt vett a Galíciában, majd a Duna-Tisza közén folyó harcokban. 1944. november 13-án a sold visszavonulás alatt eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Marosvölgyi József őrvezető; Szeged, 1914. december 11.; Andrékis Julianna; nős; lh.: Budapest Vili., Balassa u. 9.; 1944-ben a budapesti 1. gyalogezred II. zászlóalj árkász századában teljesített ka­ tonai szolgálatot. Alakulata a nagyváradi 25. gyaloghadosztály hadrendjében részt vett a Tordánál lezajlott súlyos csatában, ahol 1944. október 9-én a 479 magassági pont környékén ellenséges aknarobbanás következtében a jobb felső lábszára sú­ lyosan megsebesült. A hadosztály egész­ ségügyi oszlopa Kolozsvárra szállította, ahol vérmérgezésben meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 740. d.) Márta Márk; fe l.: Rózsa Erzsébet; lh.: Szeged-Szatymaz; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították.

(Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Márton János napszámos, honvéd; Szeged, 1909. június 21.; Kakuszi Anna - Márton András; fe l .: Dékány Julianna; lh.: Sándorjaivá; Sándorfalváról 1942. május 1-jén vonult be katonai szolgálat­ ra. Ismeretlen katonai alakulattal a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzívát követő visszavonulás során el­ esett. A Szegedi Járásbíróság 1943. feb­ ruár 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Szeged HA. 520/1949. sz. és Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 10434/1949. sz. határozata) Matkó László; fel.: Tolnai Rozália (1914.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Melegh István; lh.: Szeged-Zákány; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Zákányszéken a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Ménesi József; fel.: Péter Erzsébet (1917.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Menyhárt Antal; fel.: Fogas Mária; lh.: Szeged-Balástya; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

Mészáros Dezső; fel.: Fullky Margit (1896.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Mészáros Ferenc honvéd; Szeged, 1911. december 13.; Veréb Anna; lh.: Szeged-Csengele; 1944. július végén mozgósították és Szegedre a 9. gyalogez­ red I. zászlóaljába vonult be frontszolgá­ latra. Alakulatával augusztus elején Kár­ pátaljára, majd 25-én Galíciába vonult az 1. hadsereg arcvonalába. 1944 őszén vagy a Kárpátokban folyó harcokban, vagy később szovjet hadifogságban halt meg. Augusztus 20-tól életjelt már nem adott magáról. (Családi adatközlés) Mészáros Ferenc Sándor hivatásos tiszt, főhadnagy; Szeged, 1920. augusz­ tus 1.; Fischer Auguszta - Mészáros Fe­ renc; lh.: Szeged, Hétvezér u. 15.; Ludovika Akadémiát végzett hadnagyként 1942. december 6-án. 1944. január 1-től főhadnagy. A gyorsfegyvernemnél, majd páncélos fegyvernemnél szolgált. A há­ ború utolsó hónapjaiban ismeretlen kö­ rülmények között hősi halált halt. (Fe­ kete Vilmos gyűjtése - A szegedi Klau­ zál Gábor Gimnázium hősi halottai, Sze­ ged, 1997.) Mészáros János továbbszolg. szakasz­ vezető; Szeged, 1920. május 18.; Gyöm­ bér Anna; A szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj 1. lövészszázadában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával a kecs­ keméti 13. gyaloghadosztály hadrendjé­ ben 1944. augusztus 25-én Galíciában az 1. magyar hadsereg arc vonalába került. Itt a Hunyadi-állásban erőszakos felderí­ tés alkalmával 1944. szeptember 17-én Dzial és Kamenice között fej lövésben hősi halált halt. Az ellenséges vonal előtt

67

temetetlenül maradt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz.) Mészáros József honvéd; Szeged, 1914.; Perneki Viktória; lh.: SzegedCsengele; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Csengéién a hősi ha­ lottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Metzger Ernőné Wirth Katalin; Ka­ locsa, 1873.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborban deportálásuk előtt 1944 június 23-án halt meg. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Mezei Béla; Szeged, 1910. július 26.; Gál Veronika - Mezei Mihály; lh.: Sze­ ged, Vitéz u. 2.; A második világháború­ ban hadműveleti területen ismeretlen he­ lyen és időpontban halt meg. (Szeged I. kér. Szül. akv. 110/1945. akv. sz.) Mezei János; fe l.: Rovó Rozália (1914.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Mihályfy Béla; fel.: Jajov Mónika (1902.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Miskolczi Sándor honvéd, címzetes őrvezető; Szeged, 1920.; Márta Erzsé­ bet; 1942 nyarán az 5. gépvontatású könnyűtüzérosztály állományával került a 2. hadsereg Don menti arc vonalába. A szovjet csapatok 1942. január 12-i offenzívája idején január 18-án Karpenkovónál fejlövéstől hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

68

Módra András huszár (földműves); Szeged, 1912.; Galgóczi Erzsébet; fel.: Acs Sánta Piroska; lh.: Szeged-Szentmihálytelek 883.; A szabadkai 2. huszárez­ red 3. századában teljesített katonai szol­ gálatot. 1944. december 4-én az Adonyi szigetben szovjet aknavető telitalálat érte és hősi halált halt. Bajtársai az Adonyi sziget északi csücskében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 782. d. szn.) Molnár Ernő; fel.: Kelemen Lídia (1913.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Molnár János vasesztergályos, hon­ véd; Szeged, 1920.; Popán Erzsébet Molnár János; lh.: Szeged, Rókusi feketeföldek 124.; A szegedi Zotmunt utász­ zászlóalj 2. századával 1944 áprilisában került a Kárpátokba erősítési munkála­ tokhoz. 1944 szeptemberétől már itt hú­ zódott az arcvonal, s Körösmező-Kevelén ellenséges aknatalálat érte és hősi ha­ lált halt. (Családi bejelentés 1996.) Molnár József; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Mucsi Árpád; fel.: Nyilasi Mária (1917.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Mus Balogh Ferenc tart. főhadnagy; A kecskeméti 7. pótgyalogezred kiskun­ félegyházi III. pótzászlóalj nehézfegyver századának parancsnokaként teljesített

tiszti szolgálatot. Alakulatával részt vett a Szegedért folytatott harcokban. 1944. október 13-án Szeged-Felsőközponton fejlövés következtében hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 755. d. 9219/1945. sz.) Nagy Ernő hondvéd (földmunkás); Szeged, 1921.; Ismeretlen katonai alaku­ latban teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 28-án Budapesten ismeret­ len körülmények között fej lövés követ­ keztében olyan súlyosan sebesült, hogy a II. számú sebészeti klinikára történt be­ szállítása után este 8 óra 40 perckor halt meg. Haldokolva csak a fenti adatokat tudta közölni. (HL. HM. 22. oszt. ir. 754. d. 670353. sz.) Nagy István zászlós; ?, 1920.; lh.: Sándorfalva, Szent László u. 5.; A sze­ gedi V. légvédelmi tüzérosztályban telje­ sített katonai szolgálatot. 1944 őszén előbb Bácskában, majd október 10-11-én Szeged védelmi harcaiban vett részt és hősi halált halt. (Emlékbizottság gyűjté­ se, 1992.) Nagy János tartalékos honvéd; Temerin, 1915. július 22.; Nagy Rozália Nagy István; f e l . : Basa Erzsébet; lh.: Temerin, Községi telep 74.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztályban teljesített tényleges katonai szolgálatot. 1944. júni­ us 2-án Szeged első bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a Rendező pályaudvar előtti részen érte szakaszát a bombázás és egész testre ki­ terjedő roncsolódásban hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas házából június 4-én 9 órakor a belvárosi hősi te­ metőben tizenegy bajtársával együtt ka­ tonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Nagy János; fel.: Hersberger Mária (1919.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban

ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Nagy József honvéd; Szeged, 1918.; Kovacsik Jusztina; fel.: Adok Erzsébet (1907.); lh.: Szeged; A szegedi 9. gya­ logezred I. zászlóaljában teljesített kato­ nai szolgálatot. Alakulatával 1944. augusztus 25-én Galíciában, Korosztov körzetében az 1. hadsereg arcvonalába került. 1944. szeptember 30-án a Hu­ nyadi-védőállásban megsebesült, s való­ színű szovjet hadifogságba került, ahon­ nan nem tért vissza. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (HL. Veszte­ séglajstrom 15. köt. 31741. sz. és Sze­ ged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Nagy Sándorné Fehér Julianna; Máramarossziget, 1882. március 7.; Vass Veronika - Fehér Lajos; lh.: Szigetszentmiklós (Pest m.); 1945. január 5-én éjjel 10 órakor Szegeden ismeretlen körülmé­ nyek között mellkas és felsőkar lövést kapott. A Kossuth Lajos sugárúti kórház­ ba szállították és itt mellüregi gennygyülemben halt meg. (Szeged HA. 32/1945. Bejegyezve az an. 107. §-a alapján tett kórházi írásos bejelentés szerint.) Nagyfalusi Jenő munkaszolgálatos (gimnáziumi tanár); Segesvár, 1901. augusztus 30.; 1906-tól szegedi lakos; Költő, esztéta, művészeti teoretikus. Számos verseskötete és tanulmánya je­ lent meg. 1942-ben munkaszolgálatos­ ként került a keleti frontra, majd Ukraj­ nába a megszállt területre. 1944 tavaszán ismeretlen helyen és időpontba halt meg. (Csongrád megyei Munkásmozgalmi Lexikon. 298. p.) Nánay András tart. zászlós; Szeged, 1918. április 5.; Poót Irma - Nánay András; lh.: Szeged, Rákóczi u. 17.;

69

1944- ben a 12. tartalék hadosztály pa­ jén a visszavonulás során eltűnt. (Szeged rancsnokságán teljesített tiszti szolgála­ város Hadigond. Iroda ir. szn.) tot. A Szovjetunióban lévő megszálló Névery Sándor helyesen Néveri tart. tartalék hadosztály előbb Galíciában hadnagy; Szeged, 1917. augusztus 10.; besorolt az 1. magyar hadsereg harcoló A Szegedi Felsőkereskedelmi Iskolában seregtestei közé, később Magyarország 1935-ben érettségizett. 1939 októberében területén harcolt. 1944. október 20-án a szegedi 16. Damjanich János kerékpá­ Földesnél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. ros zászlóalj 2. századához karpaszomá760. d.) nyosként vonult be, majd hivatásos tiszt lett, de családi okok miatt tartalékállo­ Nemes Nagy István; f e l .: Varján Júlia mányba helyezték. Ismeretlen katonai (1915.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban alakulatban teljesített tartalékos tiszti szolgálatot 1944-ben. A Magyarország ismeretlen körülmények között halt meg. ellen indított szovjet támadás idején Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1944. szeptember végén-október elején a Szeged előterében folyó harcokban ok­ 1945- 1950) Németh András; lh.: Szeged-Röszke; tóber 4-én hősi halált halt. A szegedi A második világháborúban hadműveleti belvárosi hősi temetőben temették el, sír­ területen, vagy szovjet hadifogságban is­ köve máig is itt látható. (Fekete Vilmos meretlen körülmények között meghalt. ny. alezredes gyűjtése, Szeged, 1997.) Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ Nyári Gyula Ferenc; honvéd (könyv­ kötősegéd); Gödöllő, 1914. szeptember tok emlékművén szerepel. 18.; Kapás Zsuzsanna - Nyári Péter; Németh Ferenc; fe l.: Urbán Ilona fel.: Jurányi Róza; lh.: Budapest XIV., (1901.); lh.: Szeged; A második világ­ Mexikói u. 12.; A kecskeméti 7. pótgya­ háborúban vagy szovjet hadifogságban logezred III. pótzászlóaljában teljesített ismeretlen körülmények között meghalt. katonai szolgálatot. Részt vett a Sze­ Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. gedért folyó harcokban. 1944. október (Szeged város Hadigondozási Iroda ir. 11-én a város határában harcban esett el. szn. 1945-1950.) (Szeged HA. 1089/1947. A hazáért hősi Németh Ferencné Csonka Júlia pol­ halált halt katona halálesete bejegyezve a gári áldozat; Szeged-Röszke, 77 éves; HM. 461602/1947. Közig. sz. rendelete lh.: Szeged-Röszke; A község szovjet szerint.) megszállása után 1944. november 2-án Nyári Mihály honvéd; Szeged-Szatyrészeg orosz katonák söprűnyéllel halálra maz; A második világháborúban hadmű­ kínozták. (Röszke rom. kát. Plébánia Hi­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ vatal HA. 1944.) ban ismeretlen körülmények között meg­ Dr. Neu Ernő munkaszolgálatos; Sze­ halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ged, 1914.; Feldmann Renée - Neu Er­ áldozatok emlékművén szerepel. nő; fel.: Fay (Faj) Éva; lh.: Szeged, Nyári Péter tsz. szakaszvezető; ?, Horthy Miklós u. 16.; 1942-ben az V. 1915. február 19.; Borsos Mária; lh.: kmsz. zászlóalj által felállított tábori Szeged-Királyhalom; Az 1. páncélos munkaszolgálatos századdal a 2. hadse­ hadosztály 3. gépkocsizó lövészzászlóal­ reg Don menti arcvonalába került. Az jával került a 2. hadsereg Don-menti 1943. január 12-i szovjet offenzíva ide­

70

arcvonalába. Kiérkezésük után Korotojaknái a szovjet hídfőállás elleni táma­ dásnál azonnal harcba is vetették őket, ahol 1942. augusztus 15-én haslövésben hősi halált halt. Jeszdocsnaján létesített hősi temetőben temették el. („Béke pora­ ikra” c. könyv - 110. oldalon fénykép sírkeresztjéről) Nyeste Imre honvéd; Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Oppenheim Sándor munkaszolgála­ tos; Monor, 1884.; fel.: Vértesi Irén (1901.); lh.: Szeged, Szent István tér 14.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között halt meg. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Ormos György munkaszolgálatos; fe l.: László Ilona (1911.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Orosz Béla; fe l.: Bakó Zsófia (1888.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Ottlik Ferenc; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Ördögh Vilmos; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti

területen harcban esett el. Neve Röszkén a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Ördögh Vilmos polgári áldozat; Szeged-Domaszék; lh.: Szeged-Belsődomaszék; 1944 októberében a visszavonuló magyar csapatok parancsnoka a szom­ szédos tanyán lévő lovasfogat hajtójaként munkaszolgálatra kötelezte. Október vé­ gén Öttömös körzetében a szovjet kato­ nák a fogatot elvették, s őt lelőtték. (La­ kossági adatközlés, Domaszék, 1999.) Ördögh Vince; fel.: Csala Anna (1911.); lh.: Szeged-Domaszék; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Pajtényi Lajos nyugdíjas MÁV inté­ ző; Szeged, 56 éves; Mattabonzky Juli­ anna - Prokopovits Domonkos; lh.: Sze­ ged, Bárka u. 6/b.; 1944. október 11-én este 9 órakor a város egy napos lövetése, majd a szovjet csapatok bevonulása miat­ ti idegfeszültség és a városban meglévő félelem miatt szívbénulást kapott. (Sze­ ged HA. 1481/1944. sz.) Pákái Vince; lh.: Szeged-Nagyszéksós 268.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körül­ mények között halt meg. Feleségét hadi­ özveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Pálfi Gábor kereskedő; Csongrád, 1892.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 27.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Pálfi Sándor munkaszolgálatos (pince­ felügyelő); Szeged, 1919.; apja: Pálfi Gábor; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 27.; A második világháborúban ismeretlen

71

hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. (Lakossági bejelen­ tés, 1998.) Pálinkás András honvéd; Szeged, 1922. október 5.; Labaj Katalin; A ko­ lozsvári 26. gyalogezred I. zászlóalj 3. századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata 1944 áprilisától a nagyváradi 25. gyaloghadosztály hadrendjében Galí­ ciában, az 1. hadsereg arc vonalában har­ colt. 1944. május 24-én Markonkától délre a 445. magassági pontnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 654. d.) Palkovics (Pankovics?) Ferenc hon­ véd; Szeged, 1916. december 12.; Pintér Anna; lh.: Szeged-Felsőközpont; A ka­ posvári 36. ikerezred nagyatádi III. zászlóaljával került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva kezdetén súlyosan megsebesült, és hátraszállították. Január 18-án Harkovban, a német tábor kórház­ ban vérmérgezésben meghalt. A német katonai hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Papdi Imre; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Papp Antal; fe l.: Bánfi Mária (1903.), lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Papp Imre honvéd; Szeged, 1920. ok­ tóber 10.; Takács Maliid - Papp Gás­ pár; lh.: Szeged-Csorva 167.; A szegedi Zotmunt V. utászzászlóalj 1. kerékpáros századában teljesített szolgálatot. Alaku­ lata 1944 áprilisától a borgói havasok át­

72

járóinak, szorosainak lezárásában műkö­ dött közre, majd szeptember-októberben részt vett a győzelemmel felérő tordai csatában. 1944. október 4-én Torda-Sósvölgyben hősi halált halt. Neve Zákány­ széken a hősi halottak emlékművén sze­ repel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Papp Imre; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Papp István; Szeged, 1898. augusztus 8.; Szabó Veronika; fe l.: Ilovai Erzsébet; lh.: Szeged-Királyhalom 705.; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Papp István őrvezető; Szeged, 1909.; Király Veronika; fe l.: Csáti Matild; lh. : Szeged-Feketeszél 440.; A szegedi 14. könnyű tüzérosztályban teljesített front­ szolgálatot. Alakulatával 1944. augusz­ tus 25-én Galíciában, Korosztov körzeté­ ben az 1. hadsereg arc vonalába került, majd a Kárpátok átjáróit védték. 1944. október 24-én az Árpád-állásban megse­ besült és szovjet fogságba került, ahon­ nan nem tért haza. Feleségét hadiöz­ veggyé nyilvánították. (HL. Veszteség­ lajstrom 15. köt. 34327. sz. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Dr. Papp István; fel.: Miklós Rózsa (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

Papp István honvéd; Szeged, 1916. augusztus; Kispál Rozália; lh.: SzegedCsengele; Ismeretlen katonai alakulatban szolgált és az 1944-45-ös őszi-téli har­ cokban a Dunántúlon, Letenyén halt meg. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Lakos­ sági adatközlés) Papp József tartalékos hadnagy; Deb­ recen, 1915. december 12.; Bakos Mária - Papp József; fe l.: Zölt Irén; lh.: Mo­ nostorpályi; Tartalékos tisztként a kecs­ keméti 7. pótgyalogezred III. pótzászló­ aljában teljesített tiszti szolgálatot. Ala­ kulata részt vett a Szegedért folytatott harcokban. 1944. október 10-én súlyosan megsebesült, majd október 13-án sebesü­ lésébe belehalt. A hazáért hősi halált halt honvédtiszt halálesetét a honvédelmi mi­ niszter által az 5794. ein. sz. alatt közölt adatok alapján jegyezték be. (Szeged HA. 1036/1950.) Papp Szil vesztemé polgári áldozat; lh.: Szeged-Atokháza; 1944 októberében a községért folyó harcok idején szovjet repülőgép által ledobott bomba robbaná­ sa megölte. Neve Ásotthalmon a hősi ha­ lottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. (Lakossági adatközlés, 1999.) Paragi István honvéd; Szeged-Balástya, 1918.; fel.: Király Ilona (1919.); lh.: Balástya, Gajgonya; A második vi­ lágháborúban, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvání­ tották. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Pécsy Béla munkaszolgálatos; fel.: Kuntizer Róza (1913.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

Peidli Ferenc SS honvéd; ?(Bácska), 1923.; lh.: Szeged-Szatymaz (családja); 1943-ban sváb származása alapján beso­ rozták a német SS-be. A háborúban is­ meretlen hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Lakossági adat­ közlés, 1999.) Pesti Mihály mérnök százados; Sze­ ged, 1906. november 20.; Szilágyi Viktó­ ria; lh.: Budapest II., Levél u. 6.; 1944ben a légierő területi parancsnokság II. műszaki alosztályán teljesített katonai szolgálatot. Feladata a 3. önálló repülő­ javító műhely Debrecenből történő áthe­ lyezése volt. 1944. október 7-én Debre­ cenből való elindulása után az előretört ellenséges páncélos ék „karmaiba” futott gépkocsijával és eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Peták István; f e l.: Márta Jolán (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Petykó Béla; fel.: Papp Ilona (1911.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Pillinger János; fel.: Badart Mária (1883.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Pintér Ferenc honvéd; Szeged, 1919. február 1.; Császár Etel; lh.: Drávasza-

73

boles; A bajai IV. önálló utászzászlóalj­ ban teljesített katonai szolgálatot. 1944. december 1-jén Bátaszékről, a hídrobbantásból nem tért vissza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Pintér Imre; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Pipicz István; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Plohn Béla (Illés); Kiskunmajsa, 1876.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ban 1944. június 23-án deportálás előtt halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Pogány Sándorné Schwarz Ilona htb.; Temesvár, 1891. lh.: Szeged, Bocs­ kai u. 8/a.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 28-án felnőtt leá­ nyával Neu Lászlóné Pogány Verával Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én az SS-ek Randeggben mindkettőjü­ ket kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó teme­ tőben a randeggi közös sírban vannak el­ temetve. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Pokósz Sándor; fe l.: Németh Mária (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Pópity István; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­

74

meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Portik József hiv. törzsőrmester; Sze­ ged, 1916.; Deák Mária; A páncélos hadosztály 2/1. harckocsizászlóaljába 1941 őszén vonult be Rétságra. A hábo­ rú idején hadműveleti területen ismeret­ len helyen és időpontban eltűnt. (Makó Imre közlése 1995. május 3-án.) Vitéz Pozsonyi Ottó próbaszolgálatos zászlós; Szeged, 1920. december 1.; A 24. rohamtüzérosztálynál ütegparancsnok-helyettes és 1944. november 19-től került ki a hadműveleti területre Buda­ pest külső védelmi sávjába. 1944. de­ cember 9-én Pécelen nehézpuska találat­ tól hősi halált halt. Pécelen a római katolikus temetőben temették el. (HL. Kitüntetési javaslatok anyaga) Prágai Lajos őrmester; Szeged, 1900. október 12.; Zsótér Julianna; fel.: Lazíts Zsófia; lh.: Szeged; Az 1. honvéd repü­ lőparancsnokságon hadtáp őrmesterként teljesített szolgálatot. 1944. október 10én a szovjet csapatok kecskeméti betöré­ sekor a Csongrádi úton a várostól 5 kmre fejlövés következtében hősi halált halt. A kecskeméti római katolikus teme­ tőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 738. d.) Prája István; fe l.: Szécsi Teréz (1914.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Rabi György honvéd; Szeged, 1923.; Petrás Anna; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt.

Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Rácz Antal; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Rácz István tart. honvéd; Szeged, 1895.; Rózsa Piros - Rácz István; lh.: ?; 1942 áprilisában idős tartalékosként mozgósították és Kecskemétre a 7. gya­ logezred I. zászlóaljába hívták be front­ szolgálatra. Alakulata rövidesen a 13. könnyű hadosztály hadrendjében a 2. hadsereg Don menti arc vonalára került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsa­ tákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 12-február 20. között a visszavonuláskor eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 657. d.) Rácz István hivatásos főhadnagy; Szeged, 1919.; Jedlicska Ilona; A 18. tartalék hadosztály 41. gyalogezredének I. zászlóaljában teljesített katonatiszti szolgálatot. Előbb Ukrajnában megszálló feladatára alkalmazták, majd Galícia te­ rületén 1944. április elejétől augusztus elejéig az 1. hadsereg arcvonalán vetet­ ték be őket. 1944. március 27-én Zielona körzetében hősi halált halt. Családja Sze­ gedre haza hozatta és a Belvárosi teme­ tőben a Rácz család kriptájában temette el. (HL. Veszteséglajstrom 12. köt. 360. sz., Dr. Falcione Lóránt volt hadbíró százados adatközlése.) Rácz József honvéd; Szeged, 1922.; Géczi Rozália; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel.

Dr. Rácz Lajos; fel.: Török Ilona; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Radics Ernő földműves, civil áldozat; Horgos, 1920. december 31.; Somogyi Piroska - Radics György; fel.: Pónusz Piroska; lh.: Horgos, Csendőr u. 19.; 1944. október 12-én Szeged-Szentmihálytelek kisvasúti állomás előtt szovjet katonák géppisztolysorozattal lelőtték. (Szeged HA. 805/1945. Bejegyezve a Pm. 10956/1945. E. sz. rendelet alap­ ján.) Radoychich Endre csendőr hadnagy; Szeged, 1923.; Bossányi Margit - Ra­ doychich Oszkár; lh.: Szeged, Pollák te­ lep 4.; 1944. augusztus 20-án avatták a Ludovika Akadémián csendőr hadnagygyá. 1945. február 2-án a budai vár vé­ delmében vívott harc során hősi halált halt. Ideiglenesen a vár udvarában, ko­ porsó híján egy szekrényben temették el. Édesanyja megtudva a temetés helyét fiát exhumáltatta és hazahozatta Szegedre. A belvárosi temető hősi halottak parcellájá­ ban lelt végső nyughelyét. Sírja ma is megtalálható. (Családi adatközlés, Tóth János gyűjtése, Szeged, 1999.) Rehák István honvéd; Szeged, 1921.; Vízi Etelka; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Reich Ferenc munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1903. november 21.; Simon Rozália - Reich Simon; lh.: Szeged, Füredi u. 7.; Az V. kmsz. zászlóalj által felállított tábori kmsz. századdal a Don menti arc­

75

vonalra került, ahol 1943. január-febru­ ár hónapokban eltűnt. (Lakossági adat­ közlés, 1997.) Reichel Etel; ?; lh.: Szeged, Valéria tér 10. (?); 1944 novemberében mint né­ met származású személyt „málenkíj ro­ botra” 12 szegedi nőtársával együtt a Szovjetunióba, Krivoj Rogba hurcolták, ahol szénbányában dolgoztatták őket. 1946 telén a táborból szökést kísérelt meg, egy nyugat felé induló vonatra szállt fel, de a vagonban a téli hidegben az éhségtől alultápláltságban legyengülve megfagyott. Ismeretlen helyen temették el. (Lakossági adatközlés, Szeged, 1997. és Szeged Város polgármesteri ir. 35554/1945.X. sz.) Dr. Reininger Miklós orvos; ?; Reininger Jakabné; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 55.; Az 1944. március 19-i német megszállást követően zsidótörvények tu­ catjai születtek. Ennek hatására a gettó­ zás előtt öngyilkos lett, de halott anya­ könyvezése nem történt meg. (Lakossági bejelentés: Dr. Csongor Győző, Szeged, 1996.) Reisz Vilmos munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1901.; Alt Gizella; lh.: Szeged, Szent István tér 15.; 1942 júniusában mozgósították és a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/1. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával rövidesen a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került, ahol rövidesen, 1942. szeptember 24-én Krestikinél, a scsucsjei szovjet hídfőál­ lástól délre meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Reitsch Lajos munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1913. március 5.; Rosenfeld Paula; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatosként a 108/84. tábori munkaszolgálatos szá­ zaddal a szerbiai Borban dolgoztatták. A szerbiai hadműveleti területről való

76

visszatérés közben 1944. szeptember 17október 8. között a Bor-Újvidék vissza­ vonulási útvonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Id. Reitzer Mihály deportált (volt szőlősgazda); Szabadka, 1878.; lh.: Szeged-Szatymaz; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 27-én csa­ ládjával együtt Bergen-Belsenbe depor­ tálták, ahol 1945 tavaszán eltűnt. Való­ színű a német SS-ek kivégezték. (Lakos­ sági adatközlés, 1999.) Id. Reitzer Mihályné deportált (volt hímzőiparos); Brassó, 1887.; lh.: Szeged-Szatymaz; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 27-én csa­ ládjával együtt Bergen-Belsenbe depor­ tálták, ahol 1945 tavaszán eltűnt. Való­ színű a német SS-ek kivégezték. (Lakos­ sági adatközlés, 1999.) Ifj. Reitzer Mihály munkaszolgálatos; Szeged, 1913/14.(?); lh.: Szeged-Szatymaz; A második világháborúban munka­ szolgálatosként hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban meghalt. Ne­ ve Szatymazon a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. (Lakossági adatközlés, 1999.) Reketye János szakasz vezető; Szeged, 1898. Balogh Etelka; fel.: Nagygyörgy Mária (1902.); lh.: Szeged; 1944 szep­ temberében Szegedre vonult be, s az itt felállított karhatalmi századba besoroz­ ták. A város védelmére felállított őrség­ ben szolgált. Szegedet október 10-én dé­ lután elhagyták és Budapest irányába vo­ nultak vissza. Visszavonulás közben szovjet fogságba esett, ahonnan nem tért vissza. Feleségét hadiözveggyé nyilvání­ tották. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Rcményfy Gyula; fel.: Barna Margit (1907.); lh.: Szeged; A második világ­

háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Ritter Hermina; Orosháza, 1872.; lh.: Szeged, Bécsi krt. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án családjával együtt Strasshofba de­ portálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek mindhármójukat kivégez­ ték. 1947-ben exhumálás után hazahoz­ ták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rodik István; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Róna István munkaszolgálatos; fel.: Hutterer Erzsébet (1913.); lh.; Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Rosenberg Béla munkaszolgálatos; Szeged, 1903. május 31.; Reitzer Matild - Rosenberg Mór; lh.: Szeged, Szent Ist­ ván tér 15.; Az V. kmsz. zászlóalj által felállított tábori kmsz. századdal a Don menti arc vonalra került, ahol 1943. janu­ ár-február hónapokban eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 12. köt.) Rósner Zsuzsa; Szeged, 1928.; Gärt­ ner Magda - Rósner László; lh.: Szeged, Szentháromság u. 35.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtő táborból 1944. június 28-án családjával együtt Strasshofba deportál­ ták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó

temetőben a randeggi közös sírban van­ nak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rostás György honvéd; Sándorfalva, 1921. április 24.; Vincze Verőn; lh.: Szeged; Az 1. lovashadosztály szabadkai 2. huszárezred I. huszárosztályában tel­ jesített katonai szolgálatot. Alakulatával 1944 júniusában a keleti frontra, a Pripjaty mocsarak környékére szállították, ahol német alárendeltségben azonnal harcba is vetették őket. 1944. július 6-án Ohalovicsnál (Lachowicze) helységben fej lövésben hősi halált halt. Ohalovics temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Rostos Anna; Szeged, 1917. május 7.; lh.: Szeged; A második világháborúban ismeretlen helyen és időpontban halt meg. (Lakossági bejelentés és adatköz­ lés, 1998.) Rostos István munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1920.; lh.: Szeged, Madách u. 14.(?); A második világháború idején 1943-ban munkaszolgálatosként hadmű­ veleti területen eltűnt. (Dr. Pollák Lász­ ló följegyzése, 1998.) Róth Imréné Hecskó Rozália htb.; Makó, 1894.; lh.: Szeged, Öthalom u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból gyermekeivel együtt 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. Róza János zászlós; Alpár, 1920. feb ­ ruár 1.; Kerepesi Veronika; 1944-ben a kecskeméti 7. pótgyalogezred kiskunfél­ egyházi III. pótzászlóalj nehézfegyver századában teljesített tiszti szolgálatot. Részt vett Szeged védelmi harcaiban és 1944. október 13-án Szeged-Felsőközponton a Hantházaknál aknatalálattól hő­ si halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

77

Rózsa Dezső honvéd; lh.: SzegedAtokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Rózsa Gyula honvéd; Szeged, 1922. február 10.; Horváth Júlia - Rózsa Gyu­ la; az. sz.: 3281-22-0290; lh.: Szarvas, Salétrom u. 73.; A budapesti 101. hadihíd zászlóalj hidász századában teljesített katonai szolgálatot. 1944. november 13án Dunaföldvárnál, a baloldali magyar hídfő ellen német egyenruhába öltöztetett szovjetek váratlan támadással, mint a kikötőhíd egyik őrét fogságba ejtették, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. 754. d. 670419/1944. sz.) Rózsa József honvéd; Szeged, 1922. december 3.; Kószó Anna; fe l.: Mig Pi­ roska; A Szent László hadosztály utász­ zászlóaljának 3. századában teljesített szolgálatot. 1944. december 27-én a Garam menti harcok alatt eltűnt. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Szeged város Hadi­ gond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Rubinfalvi Mária gyermekáldozat; Szeged, 1939.; Neumann Lili - Rubinfal­ vi Sándor; lh.: Szeged, Vasaszentpéter u. 10.; Édesanyjával együtt 1944. június 25-én a téglagyári gyűjtőtáborból Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Lakossági bejelentés: Rubin­ falvi Erzsébet Róth Imréné, Szeged) Rubinfalvi Sándorné Neumann Lili; Újvidék, 1916.; lh.: Szeged, Vasasszentpéter u. 10.; Öt éves kislányával együtt 1944. június 25-én a téglagyári gyűjtőtá­ borból az első transzporttal Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Lakossági bejelentés: Rubinfalvi Erzsé­ bet Róth Imréné, Szeged)

78

Rutai András honvéd; Szeged-Csorva; 1918; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Rú­ zsán a hősi halottak és áldozatok emlék­ művén szerepel. (Lakossági adatközlés, 1999.) Saári Nándor hivatásos törzsőrmes­ ter; Szeged, 1908. április 22.; Huszár Judit; lh.: Szeged, Vasasszentpéter u. 24.; A szegedi 9. gyalogezred hódmező­ vásárhelyi III. zászlóalj 7. géppuskás századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával 1944 augusztusában a keleti arcvonalra Galíciába került, majd a Kár­ pátok szorosait védték. A Vereckei-hágó védelménél 1944. október 3-án Szeredovszka hegycsúcsán aknaszilánk találat érte a koponya bal oldalán a fül felett 4 cm-re és hősi halált halt. Oroszbukócz templomkertjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. Kitüntetési javaslatok.) Sági János; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Sánta György; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Sánta Imre; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Sánta Mátyás honvéd; lh.: SzegedSzentmihálytelek; Szentest védő egyik katonai alakulatban szolgált. 1944. októ-

bér 7-8-án a város védelmében folytatott harcokban hősi halált halt. A kórház kertjében temették el, majd az 1945-ös exhumálás után a római katolikus Kálvá­ ria temető hősi halottak parcellája VII. sor 5. sírjába helyezték nyugalomba. (Szentes polgármesteri ir. 16004/1947. sz.) Sári György őrvezető; Szeged, 1914.; Kurucsai Erzsébet; Tartalékosként 1942 áprilisában mozgósították és Kiskunfél­ egyházára, a kecskeméti 37. ikerezred III. zászlóaljába hívták be katonai szol­ gálatra. Alakulatával 1942. augusztus 15-én a 13. könnyűhadosztály hadrendjé­ ben a 2. magyar hadsereg doni arcvonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején sú­ lyosan megsebesült. Lembergbe hátra­ szállították, ahol a tábori kórházban 1943. február 3-án meghalt. Lembergben a katonai temető 13203. sz. sírhelyé­ be temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Sári József; lh.: Szeged-Átokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Scharf Péter honvéd, címzetes őrve­ zető; ?; A szegedi 55. légvédelmi tüzér­ osztályban teljesített katonai szolgálatot. Szegeden az 1944. augusztus 29-i légitá­ madáskor a gépágyúüteg fél szakasza egy gépágyúval a vasúti hídnál védte a várost és a hidat. Bombatalálat érte őket és a bombaszilánkoktól hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház ravatalozójából augusztus 31-én a belvárosi református hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.) Schedler János; fel.: Lőrincz Gizella (1922.); lh.: Szeged; A második világ­

háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Schiszler János; fel.: Bodor Anna (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Schlésinger Péter; Szarvas, 19 hóna­ pos; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban 1944. június 20-25. között halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schön Simon gazdálkodó; Kiskunha­ las, 1906.; Feigel Erzsébet - Schön Fe­ renc; fel.: Mozer Katalin; lh.: Kiskunha­ las, Zsanapuszta 178.; A szegedi Alsó­ városi feketeföldek 52. sz. akoltelepi gyűjtőtáborban 1944. június 14-én hajna­ li 3 órakor szívrohamban halt meg. (HA. Szeged 952/1944. sz.) Schramm Endre munkaszolgálatos; Szeged, 1922. július 28.; Taussig Márta; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 8.; A máso­ dik világháborúban ismeretlen hadműve­ leti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban 1945-ben halt meg. (Lakossági bejelentés, 1998.) Schreier Ilona; Szeged, 1926. április 18.; Jójárt Ilona - Schreier Vilmos; lh.: Újszeged, Trencséni u. 17.; 1944 no­ vemberében mint német származású sze­ mélyt „málenkíj robotra” 12 szegedi nő­ társával együtt a Szovjetunióba, Krivoj Rogba hurcolták, ahol szénbányában dol­ goztatták őket. 1946-ban éhség és alul­ tápláltság következtében meghalt. (La­ kossági bejelentés: Fekete Vilmos anyaggyűjtése, Szeged, 1997.) Schreier Vilmos; Szeged, 1901.; Dombi Ilona; fel.: Jójárt Ilona (1920.);

79

lh.: Szeged, Trencséni u. 17.; 1944 no­ vemberében katonaként Budapestre ke­ rült és résztvett a főváros védelméért fo­ lyó harcokban. 1945 januárjában légitá­ madás áldozata lett. Feleségét hadiöz­ veggyé nyilvánították. (Szeged város Ha­ digond. Iroda ir. szn. 1945-1950 és Sántha Ferencné Schreier Gizella adat­ közlése, Szeged) Schreiber Gyula munkaszolgálatos; fel.: Szemmel Erzsébet (1913.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Schroll József tvsz. szakaszvezető; Szeged, 1915. március 10.; Zetnik Her­ mina; lh.: Szeged; Az 1. páncéloshad­ osztály esztergomtábori 30. harckocsi ezredével került a 2. hadsereg Don men­ ti arc vonalába. Az 1942. szeptember 9 15-i Uriv-sztorozsevojei hídfőcsaták so­ rán szeptember 12-én Oszkinonál tüdőlö­ vésben hősi halált halt. Oszkino déli ki­ járatánál létesített hősi temetőben, a 4991. sz. sírhelybe temették el. („Béke poraikra” c. könyv 676. p.) Dr. Schwák József munkaszolgálatos; f e i : Hirschfeld Margit (1906.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Schwartz Zoltán munkaszolgálatos; fel.: Schwarcz Erzsébet; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

80

Schwarz Artúr munkaszolgálatos; Szeged, 1900. szeptember 30.; lh.: Bu­ dapest, Klauzál u. 26-28.; A második vi­ lágháború végén ismeretlen körülmények között 1945. március 8-án Sopronbánfalván, a táborban halt meg. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius ir.) Dr. Schweitzer László munkaszolgá­ latos; fe l.: Reiner Erzsébet; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Sebők Ferenc honvéd; Szeged, 1916. április 12.; Lázár Etelka - Sebők Ger­ gely; lh.: Szeged, Dobó u. 52.; Sorkato­ naként teljesített szolgálatot, s 1944. ok­ tóber 9-én a háborús események követ­ keztében Tápén szovjet aknavető gránát becsapódásakor súlyos fejsérülést szen­ vedett és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Seihen Ferenc; fel.: Lőrinc Ilona (1906.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Seihen János; fel.: Kasza Anna (1921.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Sejben János honvéd; Szeged, 1911.; Vigh Erzsébet; lh.: Szeged-Csengele, Tanya 157.; A második világháborúban ismeretlen hadműveleti területen szovjet fogságba esett. 1945-ben a Szovjetunió­ ban halt meg. (Lakossági adatközlés)

Seres Béla honvéd; Kiskunfélegyháza, 1920. április 12.; Jaksa Mária - Seres István; lh.: Kiskunfélegyháza, Pálosszentkút 1217.; 1944-ben a kecskeméti 7. pótgyalogezred kiskunfélegyházi III. pótzászlóalj nehézfegyver századában szolgált. Részt vett Szeged védelmi har­ caiban és 1944. október 13-án Balástyán az elszórt harcban hősi halált halt. Elő­ ször közös sírban temették el elhunyt bajtársaival és 1949. február 3-án exhu­ málták. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Siklós Pál; fel.: Horváth Zsuzsanna (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Özv. Siller Simonná Bauer Róza; ?, 1869.; Kohli Rozália - Bauer Jakab; lh.: Szeged, Margit u. 15-17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban deportálás előtt bekómált és halt meg. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Simon István; fel.: Papp Julianna; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Singer László munkaszolgálatos; fel.: Schöjfer Anna (1908.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Sipos László; ?; lh.: Szeged; Az 1930-as évek végétől Budapesten a film­ gyárban dolgozott. Itt a betanított mun­ kástól a filmrendezésig végig járt minden grádicsot. Már rendezőként a háború

alatt két filmet készített. 1945. január­ februárjában a főváros ostromakor akna­ sérülésben halt meg. (Lakossági bejelen­ tés: Dr. Rakonczai János közlése, 1996.) Sisák Péter; Szeged, 1910.; Tisóczki Eszter; fel.: Szász Erzsébet (1920.); lh.: Szeged-Csengele; A második világhábo­ rúban, vagy szovjet hadifogságban isme­ retlen körülmények között halt meg. Fe­ leségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Sója János; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Dr. Somló György munkaszolgálatos; Szeged, 1904. február 14.; lh.: Hódme­ zővásárhely, Soós 1. u. 2/b.; 1944 jú­ niusában munkaszolgálatra hívták be. Tábori kmsz. századával Dunántúlra ke­ rült, ahol 1945. első hónapjaiban állító­ lag kivégezték. (Lakossági bejelentés) Somogyi Balázs honvéd; Tompa, 1919. január 29.; Sörös Mária - Somo­ gyi István; lh.: Szabadka, Alsótavankút 654/a.; A szegedi 55. légvédelmi tüzér­ osztályban teljesített tényleges katonai szolgálatot. 1944. június 2-án Szeged el­ ső bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a Rendező pálya­ udvar előtti részen érte szakaszát a bom­ bázás és koponyaalapi törést szenvedett. Az 5. helyőrségi kórházba szállították, ahol délután 15 óra 30 perckor hősi ha­ lált halt. A kórház halottas házából júni­ us 4-én 9 órakor a belvárosi hősi temető­ ben tizenegy baj társával együtt katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Somogyi György villanyszerelő, hon­ véd; Újvidék, 1913. július 9.; Papp Judit

81

- Somogyi Pál; lh.: Újvidék, Dadu u. 13.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosz­ tályban teljesített tényleges katonai szol­ gálatot. 1944. június 2-án Szeged első bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsó­ városi libalegelőn a Rendező pályaudvar előtti részen érte szakaszát a bombázás és koponyaalapi töréssel hősi halált halt. Szülei hazaszállították és június 4-én Új­ vidéken a református temető hősi parcel­ lájában temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Somogyi (Sumaner) Kálmán újság­ író; Szeged, 1918/19.?; lh.: Szeged, Alsóváros; Tehetséges újságíró. 1941ben a család által magyarosított Somogyi családnevet vissza visszanémetesítette Sumanerre. A Donau Zender rádió be­ mondója lett, amelyben a második világ­ háború alatt propaganda beszámolókat tartott. Budapesten 1944-45-ben bombá­ zások áldozata lett. (Rakonczai János adatközlése, 1999.) Somogyi Sándor; lh .: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Somogyvári Sándor; lh.: SzegedÁtokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Sóti Mátyás honvéd; Horgos, ?; lh.: Szeged-Domaszék (család); A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Lakossági adat­ közlés, Domaszék, 1999.)

82

Sörös István gyári munkás; Szeged, 1914.; fe l.: Kordován Rozália; lh.: Sze­ ged; 1942 tavaszán hívták be katonai szolgálatra és valószínű a 2. hadsereg Don menti arc vonalára került. Holttányilvánításában 1942. október 15-i idő­ pontban határozták meg eltűnését. (Sze­ ged HA. 1481/1952. és Szegedi Járásbí­ róság Pk. 2426/1952-3. sz.) Sövényesy Gyula ezredes; Szeged, 1896. november 24.; Benkő Ilona; lh.: Szombathely, Hadnagy u. 20.; A máso­ dik világháború idején a honvédelmi mi­ nisztérium 2. osztályán teljesített vezető tiszti szolgálatot. Magyarország rendsze­ res bombázása idején, 1944. július 6-án délelőtt 10 órakor a Tolna megyei Tevlén amerikai bombázáskor bombaszi­ lánkoktól és géppuska lövedéktől hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 697. d.) Spinger Márton munkaszolgálatos; ?, 1911. február 22.; Gissner Janka Eszter; lh.: Szeged; 1942. szeptember elején a 109/41. sz. tábori kmsz. századdal került a 2. magyar hadsereg Don menti arc vo­ nalába. Az 1943. februári visszavonulás során Vorozsba városban tífuszban meg­ halt. A katonai temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Spitalszki József; fel.: Simon Anna; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Steigmayer János honvéd; Szeged, 1919.; Szudlinger Zsuzsanna; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja volt. Az 1944. december 6-i soproni bombázás áldozata. Valószínű, hogy mint kórházi ápolt, vagy szabadidős ka­ tona került Sopronba. Eltemetve a sop-

ronbánfalvi „Hősök temetőjében”. (Tö­ megsír, új sor 3-ig. 21. sz.; id. Németh Alajos: Sopron könnyes-véres dátumai. Sopron, 1993. 51. p.) Steiner Katalin; Hódmezővásárhely, 1867.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ban 1944. június 20-25. között, deportá­ lásuk előtt halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és adategyeztetés) Sterczfinger László; fe l.: Ebli Erzsé­ bet (1905.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Stern József; fel.: Neuwald Irén (1907.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dr. Stohl Ferenc; fe l.: Szatmári Ro­ zália (1903.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Stumpf István; fel.: Frej Eszter (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Sutka István honvéd; Szeged, 1922.; Szabó Mária; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel.

Sutka Mihály; fel.: Petróczi Katalin (1912.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Sutka Pál; Szeged, 1922.; lh.: Szeged-Balástya; A második világháború­ ban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Sutus István; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Sügmondi Sándor; fel.: Ajtai Anna; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Sülé Antal munkaszolgálatos; Szeged, 1901. június 13.; Szűcs Ilona; 1944-ben a dél-bácskai Nkv. 4. munkásszázadba hívták be munkaszolgálatra. Bácska ki­ ürítése után Dunántúlra irányították őket. A rossz idő, a hiányos ruházat, az állan­ dó erőltetett menet következtében az er­ dős, dombos vidéken, s autókkal eltorla­ szolt úton 1944. december 2-án Nagyba­ jom és Böhönye között lemaradt, eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 761. d.) Süli Mihály póttartalékos honvéd; Szeged, 1909. december 1.; Oláh Rozá­ lia; 1944 tavaszától a szegedi V. gépko­ csizó vonatosztály által felállított V /l. tehergépkocsi-oszlopában a keleti fron­ ton teljesített frontszolgálatot. Itt isme­

83

rétién időpontban valószínű aknarobba­ nástól jobb kar és jobb lábszártörést szenvedett, szétszórt szilánkok voltak testében és az 505. sz. hadikórházba így szállították be, ahol hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 651. d.) Süveg Ferenc; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Szabadi Tibor munkaszolgálatos; Szeged, 1914.; Deutsch Berta; lh.: Sze­ ged, Teleki u. 1.; Munkaszolgálatosként 1944 tavaszán a 105/32. tábori munkás­ századba hívták be munkaszolgálatra. Az 1. hadsereg közvetlen alakulataként a Kárpátok előterében zajló harcok mögöt­ tes területén helyezkedtek el, ahol 1944. július 25-én eltűnt. (HL. Veszteséglajst­ rom 15. köt.) Szabó Antal állampénztári tisztviselő; Szeged, 1917.; Kakas Mária - Szabó An­ tal; f e l .: Juhász Piroska; lh.: Szeged; A második világháborúban a magyarorszá­ gi hadműveleti területen 1944. december 15-én halt meg. (Szeged HA. 1426/1952. és Szegedi Járásbíróság Pk. 23302/1952-3. sz. határozata) id. Szabó Gyula postafőellenőr, hiva­ talvezető; Szeged, 1891.; Horváth Teréz - Szabó Gyula Sándor; f e l.: Nyáry Irma; lh.: Szeged, Alföldi u. 27.; 1944. októ­ ber 8-án a szegedi Postaigazgatóság eva­ kuálásakor feleségével és 22, 17, 13 és 6 éves gyermekeivel együtt Budapestre menekült egy rokona budai lakásába. Utazás közben nagyon súlyos közlekedé­ si balesetet szenvedett, amiatt a Kékgo­ lyó utcai Postás (Szieszta) Szanatórium­ ba szállították. Ott kezelték, többször megműtötték. Az utolsó műtétre a Bakay-klinikán (jelenleg Baros utcai klini­

84

kák) került sor december 13-án. A műtét jól sikerült és minden remény megvolt a teljes gyógyulására. Amikor Budapest ostroma megkezdődött, majd amikor a németek a hidakat felrobbantották, a csa­ ládjával megszakadt a kapcsolat. Mint később kiderült, 1945. január 13-án szovjet légitámadás során a klinikának az a része, ahol ő feküdt bombatalálatot ka­ pott és ő életét vesztette. A romok elta­ karításakor előkerült holttesteket a rá­ koskeresztúri temetőben közös sírba te­ mették el. 1945 márciusában, amikor az első ideiglenes hídon Budáról Pestre át lehetett menni, felesége — mit sem sejt­ ve a tragédiáról — sietett a férjéhez a klinikára. A már öt halottat gyászoló, megtört feleség ekkor tudta meg, hogy utolsó reménysége, a férje is meghalt, sőt már el is temették. (Családi doku­ mentumok és adatközlés 1999.) ifj. Szabó Gyula szigorló jogász; Sze­ ged, 1923. január 18.; Nyáry Irma - id. Szabó Gyula; lh.: Szeged, Alföldi u. 27.; A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc Jó­ zsef Tudományegyetem Jog- és Államtu­ dományi karának szigorló jogásza volt. 1944. október 8-án a szegedi Postaigaz­ gatóság evakuálásakor családjával együtt Budapestre menekült egy rokona lakásá­ ba. A Postaügyminisztériumban kapott ideiglenesen, végzettségének megfelelő állást. 1945. február 12-én hajnali hat órakor Budát ostromló szovjet katonák jelentek meg a házban és őt, hat másik fiatalemberrel együtt elhurcolták „malenkij robot”-ra. Kannás benzin szállítás­ ra kötelezték őket a szovjet tankok szá­ mára. Másnap, amikor a hozzátartozók­ nak megengedték, hogy keresésükre in­ duljanak, megtalálták őket a háztól kb. 100 méterre a fagyott földön. Látható volt, hogy egy aknabecsapódás miatt töb­ ben azonnal meghaltak, mások súlyos sé­

rüléseket szenvedtek. Ő súlyos légnyo­ mást szenvedhetett. De a szovjet őrség, a „patruj” segélynyújtás nélkül ott hagyta őket. Édesanyja már megfagyva találta meg és az áldozatok hozzátartozóinak se­ gítségével, a tragédia helyén maga te­ mette el február 13-án, a többi áldozattal együtt közös sírba. 1946-ban exhumálták és földi maradványait Szegeden az Alsó­ városi temetőben családi sírban helyez­ ték örök nyugalomra. (Családi doku­ mentumok és adatközlés 1999.) Szabó Imre; fe l.: Márki Rozália (1911.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szabó Imre; fe l .: Gonda Éva (1919.); lh .: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Szabó István honvéd; Szeged-Alsóközpont, 1919. augusztus 1.; Bálint Ve­ ronika - Szabó Antal; lh.: Szeged-Atokháza 541.; 1944-ben a szegedi 55. légvé­ delmi tüzérosztály gépágyús pótütegében teljesített katonai szolgálatot. 1944. júni­ us 2-án Szegedet ért súlyos légitámadás­ kor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi liba­ legelőn a szakaszt ért bombarobbanáskor agykoponya roncsolódást szenvedett és hősi halált halt. Június 4-én délelőtt 9 órakor a belvárosi hősök temetőjében te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 677. d.) Szabó István honvéd; Szeged, 1921. augusztus 18.; Deák Julianna; A szegedi V. híradó pótzászlóaljban teljesített kato­ nai szolgálatot, s 1944 őszén került az

erdélyi arc vonalra. A tordai csata után 1944. október 15-én Nagyváradon harc közben ismeretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 748. d.) Szabó Kálmán; fe l.: Atvári Erzsébet; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 19451950) Szabó Károly; fel.: Viski Mária (1910.); lh.: Szeged-Atokháza 266.; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szabó Lajos; fel.: Elek Erzsébet (1902.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szabó László honvéd; Szeged, 1913. szeptember 29.; Német Erzsébet; fel.: Szebeni Julianna; lh.: Szeged; 1942 áprilisában mozgósították és a szegedi V. utászzászlóalj által felállított 153. ön­ álló kerékpáros utászszázaddal a felvo­ nuló 2. magyar hadsereghez került. Ala­ kulata július elején elsőként érte el a Don folyót és résztvett a Donon épített könynyű hadihíd felállításában, majd a hídfő­ csatákban. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején mindenütt utóvédek voltak és január 28-án Sztolibecsernél akna telitalálattól hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Szabó Sándor önkéntes honvéd; Sze­ ged, 1926.; Molnár Anna; lh.: SzegedCsengele; 1944-ben levente önkéntesként állt be a magyar hadseregbe és a háború

85

végén ismeretlen hadműveleti területen meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (La­ kossági adatközlés) Szalai István önkéntes honvéd; Sze­ ged, 1926.; Tóth Rozália; lh.: SzegedCsenge le; 1944-ben levente önkéntesként állt be a magyar hadseregbe és a háború végén ismeretlen hadműveleti területen meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (La­ kossági adatközlés) Szalma István; fe l.: Nagy Emma (1921.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szanka Ferenc honvéd; Szeged, 1925. november 22.; Miksi Katalin; lh.: Újsze­ ged, Fürj u. 21.; A kecskeméti repülőtér parancsnokság, repülőtéri századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata 1944. október elején Dunántúlra települt, majd 1944. december 15-én Dégről Szanyba való áttelepülésnél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szapár József; fe l.: Papp Rózsa (1922.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dr. Szécsén Rudolf munkaszolgálatos (jogász); Zágráb, 1917.; Kaufmann Sze­ réna - Szécsén Imre; lh.: Szeged, Szé­ chenyi tér 15.; 1942 nyarán Hódmező­ vásárhelyre, az V. kmsz. zászlóalj által felállított valamelyik tábori kmsz. szá­ zadba hívták be munkaszolgálatra. Ala­ kulatával a Don menti arcvonalba került, ahol 1942 őszén ismeretlen körülmények

86

között halt meg. (Lakossági bejelentés, 1998.) Szécsi Imre honvéd; Szeged, 1910.; 1944-ben honvédként ismeretlen katonai alakulatban szolgált. A hadműveleti terü­ leten szovjet fogságba esett. Az Új Ma­ gyarországban közölt szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint a Szovjetunióban 1945. március 24-én meghalt. (ÚM. 1991. 50. sz.) Szécsi István tart. címzetes őrvezető; Szeged, 1914. szeptember 14.; Tóth Kovács Julianna; lh.: Szeged; Az új-vidéki 13. felderítőosztályban teljesített katonai szolgálatot. Alakulata 1944. augusztus 25-től Galíciában, majd a Kár­ pátokban a kecskeméti 13. gyaloghad­ osztály hadrendjében harcolt. 1944. ok­ tóber 12-én Jalovánál aknagránát robba­ nás repeszeitől súlyosan megsebesült. Az egészségügyi-oszlopnak átadták és a tá­ bori kórházban meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) vitéz Szécsi István honvéd; Szeged, 1920. július 26.; Szécsi Mária; lh.: Sze­ ged; A szegedi 9/1. zászlóaljban teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulatával 1944. augusztus 6-án előbb Kárpátaljára szállították őket, majd 19-én gyalogme­ netben a Galíciában húzódó arcvonalba vonultak. Itt a Hunyadi-állásban védeke­ ző harcokat vívtak, és itt szeptember 17én Dzial-Kremenezián fejlövéstől hősi halált halt. Korosztov községben létesí­ tett magyar hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) vitéz Szécsi József tizedes; SzegedCsorva, 1920.; Szabó Galiba Etelka vitéz Szécsi István; lh.: Szeged-Csorva; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Lakossági adat­

közlés, 1999. Tanács Vince, Szeged, Vedres u. 10.) Dr. Szecső Miklós munkaszolgálatos; Szeged, 1903. június 11.; Bartha Sarol­ ta; 1944-ben kisegítő munkaszolgálatos­ ként a „bori csoportban” a szerbiai Bor­ ban dolgoztatták. A szerbiai hadműveleti területről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között a BorÚjvidék visszavonulási útvonalon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szegi József munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1908. március 1.; Dozsef (?) Jozefin; 1944-ben a dél-bácskai Nkv. 5. munkásszázadban teljesített munkaszol­ gálatot. Bácska kiürítése után Dunántúlra irányították őket. 1944. november 30. és december 1. között a riasztás lehetetlen­ sége miatt Kaposvár hirtelen kiürítése során eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 761. d.) Szekeres Imre; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Szekeres László őrvezető (kereskedő); Mezőkovácsháza, 1922.; Banyik Juli­ anna - Szekeres László; fel.: Bajhán Zsófia; lh.: Mezőkovácsháza; Ismeretlen katonai alakulatban szolgált és a Szeged előterében folyó harcokban 1944. októ­ ber 8-án hősi halált halt. (Szeged HA. 609/1947. sz. Halálesete bejegyezve a 461/689-1946. HM. sz. rendelet alap­ ján.) Dr. Szeles Jenő; fel.: Csapó Anna (1919.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

Széli Ferenc Gyula honvéd; Szeged, 1914.; Kenderesi Julianna; fel.: Rittler Anna; lh.: Szeged, Petőfi-telep III. u. 81.; 1944-ben ismeretlen katonai alaku­ lathoz hívták be harctéri szolgálatra. A család ismeretei szerint 1944 októberé­ ben Tiszaásványon hősi halált halt. A család 1952-ben holttányilváníttatta, s ekkor a bajtársak értesítése alapján októ­ ber 29-i időpontban állapította meg el­ huny tát a Szegedi Járásbíróság. (Szeged HA. 1073/1952. és Szegedi Járásbíróság Pk. 24276/1952-2. sz. augusztus 25. - A család írásos bejelentése, 1997. október 6.) Széli Imre őrvezető; Szánk, 1914. ok­ tóber 22.; Tóth Etelka - Széli Mihály; fe l.: Kiss Erzsébet; Szeged, Kecskeméti u. 3.; 1938-39-ben a 3. honvéd gépko­ csizó lövészzászlóaljban Aszódon kapott kiképzést. 1944. augusztus elején Aszód­ ra hívták be, majd részt vett az Erdélyért folyó harcokban, ahol Aradnál hasfal lö­ vést kapott. Pápán a hadikórházban ápol­ ták, és Győrben csatlakozott alakulatá­ hoz. 1945. elején a dunántúli harcokban eltűnt. 1953-ban holttá nyilvánították. (Családi dokumentumok, Hodács Zoltán­ ná, Szeged, Csalogány u. 14.) Széli Imre; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Domaszéken a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Széli Menyhért; fel.: Bálint Rozália (1914.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Széli Mihály honvéd; lh.: SzegedSzatymaz; A második világháborúban

87

hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Szélpál Ferenc; lh.: Szeged-Domaszék; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Szélpál Géza; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Szélpál Illés; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Szemerédi János; fe l .: Lengyel Mária (1919.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szénási Pál; fel.: P. Kiss Rozália (1921.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szendrei Ferenc hivatásos százados; Szeged, 1913. szeptember 10.; Lippai Mária - Szendrei Ferenc; lh.: Szeged, Fodor u. 9.; A 2. magyar hadsereg Don menti hadműveletei során a 12. könnyű hadosztály kötelékébe tartozó szekszárdi 18. gyalogezred parancsnokság 1. ezred-

88

segédtisztjeként teljesített frontszolgála­ tot. Másodszor 1944. augusztus 7-én ke­ rült ki a harctérre, szintén a fenti beosz­ tásban, de már a kaposvári 10. gyalog­ hadosztály állományával, amely a Tatár­ hágó környékén esett át a tűzkeresztsé­ gen. 1944. október 19-től részt vettek a Duna-Tisza közötti harcokban, s innen a főváros irányába szorultak vissza. Buda­ pest ostroma alatt, a Budai Vár területén 1945. január 23-án hősi halált halt. (HL. Kitüntetési javaslatok anyaga szn.) Szendrő (Schwartz) József munka­ szolgálatos; ?, 1913. december 10.; Zeisler Mária; lh.: Szeged; 1942. nyarán a 401. munkásszázaddal került a 2. ma­ gyar hadsereg Don menti arc vonalába. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején már visszavonulás közben 1943. február hónapban Kolinovkán végkime­ rülésben meghalt. A településen temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Szenti Pál honvéd; Vasárhelykutas, 1922. szeptember 29.; Gulyás Mária Szenti Pál; A szegedi 55. légvédelmi tü­ zérosztályban 1943 októberétől teljesített katonai szolgálatot. Szegeden az 1944. augusztus 29-i légitámadáskor a gép­ ágyús üteg fél szakasza a vasúti hídnál védte a várost. Bombatalálat érte őket és a bombaszilánkoktól hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház ravatalozójából augusztus 31-én a belvárosi hősi temető­ ben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.) Szentirmai Tibor; fel.: Rach Anna Gizella (1913.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szentpéteri Balázs tart. honvéd; ?; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztályban

teljesített katonai szolgálatot. Szegeden az 1944. augusztus 29-i légitámadáskor a gépágyús üteg fél szakasza a vasúti híd­ nál védte a várost. Bombatalálat érte őket és a bombaszilánkoktól hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház ravatalozó­ jából augusztus 31-én a belvárosi hősi te­ metőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.) Szépkúti (Schönbrunn) Miklós költő; Sátoraljaújhely, 1905.; Klein Helén Szépkúti Nándor; lh.: Szeged, Margit u. 30.; Családjával még gyermekként került Szegedre. Matematikai zseninek tartot­ ták, 16 éves korában már dolgozata je­ lent meg a halmazelméletről. Ahhoz az írói társasághoz tartozott, amely Juhász Gyula szellemi vezérletével és Koroknay József anyagi támogatásával a Színház és Társaság c. hetilap kívül csoportosult. 1922-ben két versét közölte a máig híres Lírai antológia. Ez év őszén jelent meg Kérdőjel c. verskötete, amelyhez az elő­ szót Juhász Gyula írta. A 20-as évek má­ sodik felében már több kötetes költő, mi­ kor elméje elborult (tudathasadás). 1944. június 25-én szüleivel együtt deportálták és Auschwitzban fejezte be életét. (Dr. Apró Ferenc ügyvéd, közíró följegyzése, 1998.) Szépkúti (Schönbrunn) Nándor (Náthán) kereskedő; Ungvár, 1881.; fel.: Klein Helén; lh.: Szeged, Margit u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból feleségével együtt 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szépkúti (Schönbrunn) Nándorné Klein Helén; Nagykövesd, 1879.; lh.: Szeged, Margit u. 30.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták,

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Szép László hivatalsegéd; Szeged, 1911.; Takács Erzsébet - Szép László; fe l.: Miklós Julianna; Szeged szovjet há­ borús megszállásából következő okok miatt 1945. január 15-én ismeretlen kö­ rülmények között áldozatul esett. (Sze­ ged HA. 1473/1952. sz. és Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 24316/4-1952. holttányil­ vánítási határozat) Szerencsés F. Sándor; lh.: SzegedAtokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Szigeti István munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1912. március 8.; Landesberg Er­ zsébet; 1944-ben kisegítő munkaszolgá­ latosként a 108/84. sz. tábori munkaszol­ gálatos századdal a szerbiai Bor környé­ kén dolgoztatták. A szerbiai hadműveleti területről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között a BorÚjvidék visszavonulási útvonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dr. Szijjártó Sándor; fel.: M. Kiss Margit (1918.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szikszai Ferenc honvéd; Szeged, 1922. október 23.; Lázár Anna - Szikszai Ferenc; lh.: Szeged, Bánfai u. 31.; A 272. honi légvédelmi rádióbemérő üteg­ ben teljesített katonai szolgálatot. 1944. december 28-án Budapest területén el­ tűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szilágyi József honvéd; Sándorfalva, 1919. július 7.; Kapás Erzsébet; lh.:

89

Szeged; Cegléden a kecskeméti 7. gya­ logezred II. zászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával 1942 augusztusában a 13. könnyűhadosztály hadrendjében a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsatában. 1942. szeptember 10-én Plotavánál akna­ sérülésben hősi halált halt. Plotaván a pravoszláv templom melletti magyar katonai hősi temető 1847. sz. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. sz.) Szilasi János; fel.: Fodor Anna (1919.); lh.: Szeged-Szatymaz; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szili József szakaszvezető; Szeged, 1895.; Dékány Rozália; 1942 áprilisában mozgósították és a pécsi hadtesthez tar­ tozó IV/2. hadihíd oszlophoz hívták be katonai szolgálatra. Alakulata a 2. ma­ gyar hadsereg műszaki parancsnokának alárendeltségében részt vett a Don menti harcokban. A szovjet csapatok 1943. ja­ nuár 12-i offenzívája idején január 19-én ismeretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szilvási István; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Sz. Kispál Rozália polgári áldozat; lh.: Szeged-Átokháza; 1944 novemberé­ ben bandába verődő szovjet katonák megerőszakolták, majd meggyilkolták. Neve Ásotthalmán a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. (Lakossá­ gi adatközlés, 1998.)

90

Szokolai Sándor gépkocsi szertári százados; Szeged, 1912. január 13.; Szállási Lídia; 1944 őszén a HM. és a honvédség főparancsnoka törzskülönít­ mény parancsnokságán teljesített tiszti szolgálatot. A dunántúli harcokban 1944. november 19-én Devecserben a „Berta” kórházat ért légitámadás során lőtt ágyék- és hassérülés következtében el­ vérzett és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szögi Ferenc János honvéd (földmű­ ves); Szeged, 1917. november 2.; Nyári Viktória - Szögi Ferenc; lh.: Szeged-Rú­ zsa, Csórva tanya 664.; 1944 júliusában a szegedi 5. tábori póthadosztály 9/1. pótzászlóalj aknavetős szakaszába Kiskundorozsmára hívták be katonai szol­ gálatra. Alakulatával 1944 őszén a Du­ nántúlra került, ahol 1944. december 20án Székesfehérvárnál szovjet fogságba esett. Hadifogolyként Szegedre került, majd a tífuszjárvány idején Hódmezővá­ sárhelyre vitték át. A vásárhelyi Szent István téri hadifogolykórházban 1945. március 27-én kiütéses tífuszban halt meg. Március 30-án a római kát. temető hősi parcella 5. sor 7. sírjába temették el. (Családi bejelentés. Berta Jánosné Szögi Piroska, Kiskundorozsma, Jerney u. 43., testvére följegyzése és Hódmező­ vásárhelyi II. kötet 86. old.) Szögi István; fel.: Szögi Etelka (1909.); lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. Neve Rúzsán a hősi halottak emlékművén szerepel. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szögi János honvéd; Szeged, 1922. augusztus 18.; Gál Magdolna - Szögi Antal; lh.: Budapest XIV.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály 3. gépágyús üte­

gében teljesített katonai szolgálatot. Ala­ kulata az 1. lovas hadosztály kötelékében 1944. június 8-án a Pripjaty mocsarak körzetébe került, ahol német alárendelt­ ségben a gépesített szovjet alakulatokkal szemben azonnal harcba is vetették. 1944. június 4-én 9 óra 30. perckor Talminovicén súlyos aknagránátrepesz-sérülést szenvedett. A baranovicei német tá­ bori kórházba szállították, ahol hősi ha­ lált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 681. d.) Szőke Dezső munkaszolgálatos (keres­ kedő); Szeged, 1909.; Anisfeld Hermina; fe l.: Marosi Margit; Ih.: Szeged, Gál u. 12.; 1942 májusában a hódmezővásárhe­ lyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/2. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulata a 2. hadse­ reg doni arcvonalába került, ahol 1942. október 18-án szilánksérülésben Urivnál meghalt. Urivnál temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Szőke Pál százados; Szeged, 1917. augusztus 21.; Pity Ilona; A 2. páncélos hadosztály 3. harckocsi ezred kecskeméti II. zászlóaljában teljesített tiszti szolgála­ tot. 1944 áprilisától harcolt előbb Galí­ ciában, majd Észak-Erdélyben és végül Észak-Magyarországon a Garam völgyé­ ben. 1945. február 8-án Bősnél baleset következtében fej lövés érte és február 10-én Bősön temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szűcs Ádám; lh.: Szeged-Röszke; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Röszkén a hősi halottak és áldoza­ tok emlékművén szerepel. Szűcs Béla; lh.: Szeged-Várostanya; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt.

Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Szűcs János MÁV fűtő; Szeged, 1924. Vass Katalin - Szűcs Mihály; fe l.; Jójárt Anna; lh.: Szeged, Somogyi-telep IX. u. 556.; Vasúti szolgálatban Szeged és Soltvadkert között vasúti mozdonyon teljesí­ tett szolgálatot és 1945. június 3-án délu­ tán 3-4 óra között a mozdonyra lőttek. A nagyverőerek lövési sérülése folytán el­ vérzett a mellkason áthatoló lövés nyo­ mán. (Szeged HA. 780/1945. sz.) Szűcs József honvéd; Szeged, 1921. március 1.; Kálló Piroska; lh.: SzegedCsengele 540.; Az 1. lovas hadosztály zentai harckocsi zászlóalj 2. nehéz harc­ kocsi századában teljesített katonai szol­ gálatot. A Bácskából történt kivonulás után 1944. október 20-án a bajai komp­ nál eltűnt, ill. szovjet hadifogságba esett. Hazaérkezése után 1-2 évre, a fogságban szerzett betegségben meghalt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és családi adatközlés.) Szűcs László; fel.: Meleg Teréz (1931.); lh.: Szeged-Balástya; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Szűcs Mihály honvéd; Szeged, 1918.; Kiss Erzsébet; Kiskunfélegyházára, a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóal­ jába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. hadsereg doni arcvonalára került. 1942. június 20-augusztus közepe között vo­ nattal szállították őket, majd 1000 km-es gyalogmenetben vonultak a Donig. Augusztus 15-én Korotojaknál menetből vetették be őket a szovjet hídfőállás el­

91

foglalására. Augusztus 16-án halt hősi halált. (HL. Veszteséglajstrom 6. köt.) Szűcs Mihály; Szeged, 1920.; Dékány Etel; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Szűcs Sándor munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1906. szeptember 22.; Mandel Ro­ zália; 1944-ben kisegítő munkaszolgála­ tosként a 108/84. sz. tábori munkaszol­ gálatos századdal a szerbiai Bor környé­ kén dolgoztatták. A szerbiai hadműveleti területről való visszatérés közben 1944. szeptember 17-október 8. között a BorÚjvidék visszavonulási útvonalon nyoma veszett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Takács László honvéd; Tiszaföldvár, 1920. október 15.; Nyitrai Zsuzsanna Takács László; lh.: Tiszaföldvár, Ga­ lamb u. 4.; A szegedi 55. légvédelmi tü­ zérosztályban teljesített tényleges katonai szolgálatot. 1944. június 2-án Szeged el­ ső bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a Rendező pálya­ udvar előtti részen érte szakaszát a bom­ bázás és koponyaalapi töréssel hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas házából június 4-én 9 órakor a belvárosi hősi temetőben tizenegy baj társával együtt katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Dr. Tamás András rendőrfogalmazó; 37 éves; Erős Terézia - Tamás András; fel.: Bánhidy Jolán; lh.: Szeged, Apponyi Albert u. 19.; 1942. szeptember 21én délelőtt 8 órakor Algyőn a katonai repülőtéren gépével lezuhant. Koponya agyroncsolódást, végtag töréseket, a bel­ ső szervek zúzódását szenvedte el és szörnyethalt. (Algyő HA. 35/1942. sz.)

92

Tamáskovics János honvéd; Bajmok, 1916. december 15.; Bujovics Julianna Tamáskovics János; Bajmok, Rózsa u. 6.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosz­ tályban teljesített tényleges katonai szol­ gálatot. 1944. június 2-án Szeged első bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsó­ városi libalegelőn a Rendező pályaudvar előtti részen érte szakaszát a bombázás és koponyaalapi töréssel hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas házából június 4-én 9 órakor a belvárosi hősi te­ metőben tizenegy bajtársával együtt ka­ tonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Tanács István továbbszolgáló sza­ kaszvezető; Szeged, 1919. augusztus 17.; Dudás Vilma; fel.: Vetró Erzsébet; A X. székely híradó zászlóaljban teljesí­ tett katonai szolgálatot. A magyarországi harcokban 1944. december 17-én Rakacza község védelme közben eltűnt. A há­ ború után feleségét hadiözveggyé nyilvá­ nították. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d. és Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Tandari János; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Tandari Mihály; lh.: Szeged-Zákány; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Zákányszéken a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Tandari Sándor; lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Rúzsán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel.

Tannenmayer József; fel.: Katona Ilona (1903.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Tápai Antal; Ih.: Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Tápai József honvéd; lh.: SzegedSzatymaz; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Tari István honvéd; Szeged, 1915. jú ­ lius 15.; Széli Julianna; nős; lh.: Kecs­ kemét, Honvéd u. 18.; Az 1. póthuszár­ ezred II. huszár tábori pótosztály nehézfegyver századában teljesített szolgála­ tot. Arad visszafoglalásáért folyó har­ cokban 1944. szeptember 17-én Cseral­ jánál aknaszilánktól súlyos végtagsérü­ lést szenvedett és elvérzett. (HL. HM. 22. oszt. ir. 738. d.) Temesvári Dezső; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Titkos Ferenc honvéd; Szeged, 1913. január 23.; Kiss Erzsébet; lh.: Makó, Irányi u. 6.; Tartalékosként 1944-ben a 150/5. hídépítő században teljesített ka­ tonai szolgálatot. 1944. november 6-án Vácott eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

Tokody Sándor SS honvéd; Szeged, 1923. szeptember 12.; Székely Lívia; Magyar önkéntes SS honvédként teljesí­ tett szolgálatot német SS hegyivadász hadosztályban. 1945 áprilisában Zenicánál (Horvátországban-Jugoszláviában) elesett. (Családi bejelentés, 1997.) Toldi Ferenc; fel.: Kovács Borbála (1900.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Toporczy Károly főhadnagy; Szeged, 1919. augusztus 9.; Katona Erzsébet Toporczy Károly; lh.: Budapest XII., Né­ metvölgyi u. 10.; A 26. honvéd határva­ dász zászlóaljban Nagybereznán teljesí­ tett tiszti szolgálatot. 1944. szeptember 13-án 21 óra 15 perckor haslövést ka­ pott. Súlyos hashártyagyulladással szállí­ tották Budapestre, s a Honvéd Tiszti Kórházban hősi halált halt. Szeptember 16-án 17 órakor a Farkasréti katonai te­ metőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 741. d.) Tóth B. István honvéd; ?, 1905. júli­ us 24.; Szabó Vera; lh.: Szeged; 1942 május elején mozgósították és Kecske­ métre a 7/1. zászlóaljba hívták be kato­ nai szolgálatra. Alakulata a 13. könnyű­ hadosztály részeként a 2. magyar hadse­ reg Don menti arc vonalába került. 1942. augusztus 16-30 között résztvett a Korotojak elfoglalására indított csatákban, majd hadtestcsoportosítás után szeptem­ ber 9-től az Urivért folytatott harcokban. A támadás első napján 9-én fejlövéstől hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Tóth Ferenc; fel.: Pap lógó Ilona (1900.); lh.: Szeged; A második világ­

93

háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Tóth Ferenc; fe l.: Muszka Júlia (1903.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Sz. Tóth István honvéd; Abony, 1921. február 26.; Juhász Mária - Sz. Tóth István; lh.: Nagykőrös, VI. járás, Kalo­ csa dűlő 3.; A szegedi V. tábori tüzér pótosztály 3. ütegében teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 9-én Szeged­ nél a 15 cm-es tarackos löveg csőszájfék robbanása miatt hősi halált halt. (Rátky Alfréd őrnagy, a tüzér pótosztály pa­ rancsnokának 1944. október 18-i jelen­ tése. - HL. HM. 22. oszt. ir.) Tóth János tart. honvéd; Szeged, 1919.; Széli Julianna; fe l.: Kiss Mária; A szegedi 9. gyalogezred hódmezővásár­ helyi III. zászlóalj nehézfegyver száza­ dában szolgált. A kecskeméti 13. gya­ loghadosztály hadrendjében 1944. augusztus 25-én az 1. hadsereg arcvona­ lába kerültek, s előbb Galíciában, majd a Kárpátokban harcoltak, 1944. október 4én az országhatáron Pikuj hegységnél el­ lenséges aknaszilánktól súlyosan megse­ besült. Az ezred sebkötözőhelyére szállí­ tották, és a tábori kórházban hősi halált halt. Feleségét a háború után hadiöz­ veggyé nyilvánították. (HL. HM. 22. oszt. ir. 740. d. és Szeged város Hadi­ gond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Tóth János honvéd; Szeged, 1921. de­ cember 31.; Király Erzsébet - Tóth Já­ nos; fe l .: Szabados Anna; lh.: Újszeged, Városi bérföldek 278.; Budapest bekerí­

94

tésekor 1944. december 25-én a 3. sza­ kaszvédelem jelzőüteg állományából a légvédelmi hírrendszerben a körülzárt fővárosban rekedt, ahol eltűnt. Feleségét a háború után hadiözveggyé nyilvánítot­ ták. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és Sze­ ged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Tóth József; fel.: Dékány Kamiin (1909.); lh.; Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Tóth József; fel.: Bertus Margit (1911.); lh.: Szeged-Rúzsa; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­ da ir. szn. 1945-1950) Tóth László honvéd; Szeged, 1922. július 24.; Vass Katalin - Tóth István; lh.: Szeged, Zákány 121.; Kassára a 2. páncélos hadosztály 2. felderítő zászlóalj gépkocsizó lövészszázadába hívták be katonai szolgálatra. Alakulata 1944 ápri­ lisától az 1. magyar hadsereg arcvonalá­ ban részt vett a Galíciában folyó harcok­ ban. Az 1944. július 24-i szovjet áttörés után július 28-án Dolinánál ellenséges tá­ madás idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 678. d.) Tóth Molnár János; lh.: SzegedBalástya; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Tóth Pál honvéd; lh.: Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság-

ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Tóth Péter; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Tóth Zoltán; fe l.: Komócsin Ilona (1923.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Dr. Törő András munkaszolgálatos (ügyvéd); lh.: Szeged, Vidra u. 3.; A második világháborúban munkaszolgála­ tosként hadműveleti területen szolgált, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Török András honvéd; ?, 1913.; Tö­ rök Erzsébet; Alakulatával részt vett a Szegedért folyó harcokban, s 1944. ok­ tóber 11-én a reggeli órákban hősi halált halt. Október 12-én a Szeged-rókusi te­ mető hősi halottak parcellájában temették el. (CsML, Szeged polgmest. ir. IV. B. 1021. d.) Török János polgári áldozat; Szeged, 1913.; Kristóf Eszter - Török Sándor; lh.: Szeged-Csengele; 1944 októberében a hadműveletek időszakában meghalt. Neve a hősi halottak és áldozatok emlék­ művén szerepel. (Lakossági adatközlés) Trebitsch Jakabné; Ada, 1864.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban 1944. június 24-én szívrohamban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Trecsek Ádám honvéd; lh.: Szeged; Iskolaszolgaként dolgozott a Szeged-ta­ báni elemi népiskolában. 1943 júniusá­ ban mozgósították és a megszálló alaku­

latokhoz tartozó 102. könnyűhadosztály szegedi 113. ellátó oszlopához felváltó­ ként érkezett a Pripjaty mocsarak körze­ tébe. 1943. december elején a szovjet csapatok támadásakor megsebesült és de­ cember 12-én Breszt-Litovszkban hősi halált halt. A kórház udvarában temették el. (Szeged város községi iskolaszékénak ir. Javadalmi jegyzőkönyvek) Dr. Tripolszky Imréné Császár Má­ ria; Szeged, 1901. január 1.; férje: Dr. Tripolszky Imre BM tisztviselő, 1889.; lh.: Ungvár, Jenkei u. 13.; Sopronban háborús menekülés közben kiütéses tí­ fuszban haltak meg a Zrínyi Kórházban 1945. április 26-án. A soproni Szent Mi­ hály temető II. sz. tömegsírjában férjé­ vel együtt temették el. (Forrás: id. Né­ meth Alajos: Sopron könnyes-véres dátu­ mai. Sopron, 1993. 219. p.) Túri Lajos; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Ungár Sándorné Trösztler Netti; Dunavecse, 1883.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban deportálás megkezdése előtt 1944. június 24-én szívrohamban halt meg. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged és adategyeztetés) Ungi Antalné Veres Ilona; Szeged, 1882.; Rácz Mária - Veres Antal; lh.: Kiskundorozsma, Virág u. 1.; 1944. ok­ tóber 29-én délután 3 órakor lőtt sebet kapott, amelynek következményeként a Szeged városi kórházban halt meg. (Sze­ ged HA. 1583/1944. sz.) Váradi László honvéd; ?, 1920. fe b ­ ruár 11.; Dombi Piroska; lh.: Szeged; 1941. október elején hívták be tényleges szolgálatra és az 1. páncéloshadosztály 30. harckocsiezred árkászszázadában ka­

95

pott kiképzést. 1942 májusában alakula­ tát mozgósították és a 2. magyar hadse­ reg Don menti arcvonalába került. Részt vett a doni hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején február 3-án Tatjanovkánál lelőt­ ték, hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Vágó János; fe l.: Bagi Mária (1920.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945— 1950) Valkovits Péter honvéd; Szeged, 1912.; Szarvas Márta; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban ismeret­ len hadműveleti területen szovjet fogság­ ba esett. A Szovjetunióban ismeretlen körülmények között meghalt. (Családi adatközlés) Vámos Ferenc; fe l.: Abrahám Piroska (1905.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Varga Andor munkaszolgálatos; fel.: Schmer Zsuzsanna (1921.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Varga András kosárkötő; Szeged, 1890.; Kocsis Rozália - Varga János; lh.: Deszk, XII. u. 24.; 1945. június 9én délelőtt 10 órakor Szegeden a közúti hídnál 1944-ben a Tiszába eresztett vízi­ akna nagy erejű robbanása következ­ tében koponya-, has- és végtagsérülést

96

szenvedett, amelynek áldozatává vált. (Szeged HA. 827/1945. sz.) Varga Antal; fe l.: Katona Ilona (1896.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Varga István honvéd; Szeged, 1902.; Rózsa Etel; Tartalékosként 1942 áprilisá­ ban mozgósították és a pécsi hadtesthez tartozó IV/2. hadihíd oszlophoz hívták be katonai szolgálatra. Alakulata a 2. magyar hadsereg műszaki parancsnoká­ nak alárendeltségében részt vett a Don menti harcokban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején ja­ nuár 19-én ismeretlen körülmények kö­ zött eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Varga Menyhért honvéd; ?; A sze­ gedi 55. légvédelmi tüzérosztályban tel­ jesített katonai szolgálatot. Szegeden az 1944. augusztus 29-i légitámadáskor a gépágyús üteg fél szakasza egy gépágyú­ val a vasúti hídnál védte a várost és a hidat. Bombatalálat érte őket és a bom­ baszilánkoktól hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház ravatalozójából augusztus 31-én a belvárosi református hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.) Varga Vilmos; fel.: Oltványi Julianna (1910.); lh.: Szeged-Domaszék; A máso­ dik világháborúban, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Várhelyi Ferenc; fel.: Kovács Etelka (1912.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították.

(Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Várossy László; fel.: Hamburger Etelka (1898.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Vastag Ferenc; fel.: Erdélyi Erzsébet (1907.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Vastag Imre; fel.: Abrahám Piroska (1905.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Vecsernyés Dezső' honvéd; SzegedCsorva, 1923.; Tanács Rozália - Vecser­ nyés Vince; lh.: Szeged-Csorva 493.; 1944-ben tényleges katonai szolgálatra hívták be. Részt vett a Magyarországért folyó harcokban és szovjet fogságba esett. A Szovjetunióban ismeretlen hadi­ fogoly táborban 1946-ban vakbélgyulla­ dásban meghalt. Neve Rúzsán a hősi ha­ lottak emlékművén szerepel. (Lakossági adatközlés, 1999. Tanács Vince, Szeged, Vedres u. 10.) Vékes Ferenc; lh.: Szeged-Szatymaz; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Vér János honvéd; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­

ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Veszelovszki János; lh.: Szeged-Rú­ zsa; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban ismeretlen körülmények között meg­ halt. Neve Rúzsán a hősi halottak és ál­ dozatok emlékművén szerepel. Vetró István honvéd; lh.: SzegedSzatymaz; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Szatymazon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel. Vida József kötélgyártó segéd; Sze­ ged, 1909.; lh.: Szeged, Tápai u. 33.; A Szegedért folytatott harcok idején 1944. október 13-án a bevonuló szovjet csapa­ tok a Makkos erdőnél lelőtték. Hetekkel később közös sírban temették el 5 fővel együtt, a „csődörös háznál” . (Szeged HA. 1783/1944. sz.) Vidács István honvéd; Szeged, 1915.; Farkas Terézia; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Vidákovics László István szakaszve­ zető; ?, 1922. május 29.; Horváth Ilona; lh.: Szeged; A miskolci VII. híradózász­ lóalj által felállított századdal került a keleti frontra. 1944. február 15-én Nivicskoznál sérüléstől hősi halált halt. Nivicskozban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Vincze József; lh.: Szeged-Csengele; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt.

97

Neve Csengéién a hősi halottak és áldo­ zatok emlékművén szerepel. Vincze Lajos; fel.: Kószó Erzsébet (1913.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Virág Imre honvéd; Kissitke (Vas m.), 1918. október 24.; Horváth Anna Virág Gáspár; lh.: Kissitke; A 23. tarta­ lék hadosztály 51. gyalogezredében telje­ sített katonai szolgálatot. Alakulatával részt vett a Szegedért folytatott harcok­ ban és súlyosan megsebesült. Október 14-én Szegeden sebesülésébe belehalt. (Szeged HA. 637/1955. sz.) Visnyei István Gyula szakaszvezető, címzetes őrmester (postai távírdái mun­ kás); Szeged, 1911. augusztus 13.; Pala­ tínus Mária - Visnyei István; fe l.: Ör­ dögit Ilona; lh.: Szeged, Szappanos u. 6.; Tartalékos tisztesként 1944 nyarán mozgósították és szegedre a 9. gyalog ezred I. zászlóaljába hívták be frontszol­ gálatra. 1944. augusztus 25-től előbb Galíciában, majd a Kárpátok védelmében harcolt. 1944. október 13-án a Vereckeiszoros körzetében Rónabérc községben hősi halált halt. (Családi dokumentumok bemutatása, 1998.) Vőneki János polgárőr (rendőr); Sze­ ged, 1927.; Kovács Viktória - Vőneki István; Szeged-Röszke, Feketeszél 549.; Járőrözés közben 1945. szeptember 14én orosz katonák lelőtték. A szeptember 17-én Röszkén, a hősi halottak parcellá­ jában temették el. Neve a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. (Röszke, Rom. kát. Plébánia Hiv. HA. 1945.) Dr. Wéhli Béla községi orvos; lh.: Szeged-Domaszék; A második világhá­

98

borúban meghalt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Weisz Ármin munkaszolgálatos; fel.: Schwarcz Etelka; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Weisz Éva; Szeged, 1923.; Wolf Gi­ zella - Weisz Lajos; lh.: Szeged, Attila u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én szüleivel és nővé­ rével Weisz Ágnessel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan egyikőjük sem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Jenő; 49 éves; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án feleségével együtt Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én az SS-ek Randeggben kivégezték őket. 1947-ben exhumálás után hazahozták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban temették el mindkettőjüket. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Jenőné; 33 éves; lh. : Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án férjével együtt Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én az SS-ek Randeggben kivégezték őket. 1947-ben exhumálás után hazahozták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban temették el mindkettőjüket. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Weisz József munkaszolgálatos; ?, 1910.; fel.: Frank Júlia; lh.: Szeged, Margit u. 22/b.; A második világháború­ ban, vagy szovjet hadifogságban ismeret­ len körülmények között halt meg. Fele­ ségét hadiözveggyé nyilvánították. (Sze­ ged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

Weisz József munkaszolgálatos (alkal­ mi munkás); Makó, 1925.; lh.: Szeged, Nemestakács u. 17.; 1944 nyarán mun­ kaszolgálatra vonult be. 1945. elején Dunántúlon szökés miatt kivégezték. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz László munkaszolgálatos; Sze­ ged, 1903.; Goldmann Etel; A hódmező­ vásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felál­ lított 105/10. tábori munkásszázadban teljesített munkaszolgálatot. Alakulata 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalára került, ahol 1942. de­ cember 9-én ismeretlen körülmények kö­ zött halt meg. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt. 8115. sz.) Weler János; fe l.: Sótonyi Piroska (1905.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Welvárt György munkaszolgálatos (pincemester); Szeged, 1921.; Deutsch Rozália - Welvárt József; lh.: Szeged, Tömörkény u. 10.; A második világhábo­ rúban, vagy szovjet hadifogságban isme­ retlen körülmények között halt meg. Fe­ leségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Welvárt István munkaszolgálatos (villanyszerelő); Szeged, 1922.; Deutsch Rozália - Welvárt József; lh.: Szeged, Tömörkény u. 10.; A második világhábo­ rúban, vagy szovjet hadifogságban isme­ retlen körülmények között halt meg. (Lakossági bejelentés, 1998.) Witmer József földműves, honvéd; Öttömös, 1922. augusztus 24.; Katona Etel; az. sz.: 0711-22-0093; lh.: Öttö­ mös; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosz­ tályban teljesített tényleges katonai szol­

gálatot. 1944. június 2-án Szeged első bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsó­ városi libalegelőn a Rendező pályaudvar előtti részen érte szakaszát a bombázás és koponyaalapi törést szenvedett. Az 5. helyőrségi kórházba szállították, ahol dé­ lután 15 óra 30 perckor hősi halált halt. A kórház halottas házából június 4-én 9 órakor a belvárosi hősi temetőben tizen­ egy baj társával együtt katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 671. d.) Wolford József honvéd; Kistelek, 1920.; Sisák Margit - Wolford József; lh.: Szeged-Csengele, Tanya 156.; 1941. október elején Nyíregyházára a 22. tábo­ ri tüzérosztályba hívták be katonai kikép­ zésre. Alakulatával 1942 júniusában a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején az ütegét ért harmadik repülőtámadáskor hősi halált halt. (Csa­ ládi adatközlés, 1999.) Zab Sándor; fe l.: Szilágyi Róza (1922.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Zákány József; lh.: Szeged-Balástya, Fehértó; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel. Zemkó Irma tanuló; Szeged, 1928.; Szabó Teréz - Zemkó József; lh.: Szeged, Alföldi u.; 1944 októberében a szegedi vasúti intézmények evakuálásakor szülei­ vel együtt elmenekült. 1945 tavaszán a dunántúli harcok során aknagránát rob­ banásakor — amikor az édesanyja meg­ halt — életveszélyes sérülést szenvedett.

99

A gyönyörű hangú leánynak, aki opera­ énekes szeretett volna lenni, egy gránát­ szilánk leszakította az állát. Kórházban kezelték, majd Szegedre hazatérte után a klinikán kétszer megoperálták. 1947 nyarán, a harmadik műtét alatt meghalt. A szegedi Alsóvárosi temetőben helyez­ ték örök nyugalomra. (Rokoni adatköz­ lés, 1999.) Zemkó Józsefné Szabó Teréz; Sze­ ged, 1895. Horváth Teréz - Szabó Gyula Sándor; lh.: Szeged, Alföldi u.; 1944 ok­ tóberében a szegedi vasúti intézmények evakuálásakor családjával együtt elmene­ kült. 1945 tavaszán a dunántúli harcok során aknagránát robbanásakor életét vesztette. Ugyanakkor családja is súlyo­ san megsérült. A helyszínen tömegsírban temették el. (Rokoni adatközlés 1999.) Zemlényi István őrvezető; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály gépágyús ütegében teljesített szolgálatot. Szeged 1944. augusztus 24-i bombázásakor a vasúti hidat védték, és az egyik bomba­ becsapódásakor hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas házából augusztus 26-án a Szeged belvárosi hősi temetőjében temették el. (CsML. Szeged Város Polgármesteri iratai 241/1949. sz.) Zentai Endre; f e l .: Szél Jolán (1927.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Zombori József honvéd; lh.: SzegedDomaszék; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Neve Domaszéken a hősi halottak és áldozatok emlékművén szere­ pel.

100

Zombori Kálmán; fel.: Módra Erzsé­ bet (1907.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­ vánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Zombori Kálmán honvéd; ?, 1922.; lh.: Szeged-Domaszék; A második világ­ háborúban hadműveleti területen súlyo­ san megsebesült, ezért egyik lábát ampu­ tálni kellett. Hazaérkezése után nem sok­ kal meghalt. (Lakossági adatközlés, Domaszék, 1999.) Zöldi Gábor zenész, honvéd; Szeged, 1905. március 15.; Börcsök Etel; lh.: Szeged, Horthy (46-os) laktanya és Szeged-Röszke; 1944-ben a VIII. hadtestpa­ rancsnokság zenekarában szolgált. 1944. december 24-én a szovjet csapatok el­ vágták visszavonulásuk útját és Klotildligetnél (Budapesttől északnyugatra) szov­ jet hadifogságba esett, ahonnan nem tért haza. Neve Röszkén a hősi halottak em­ lékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Zsemlye János földműves, honvéd; Szeged-Királyhalom (Horgos), 1901. má jus 5.; Erdélyi Zofia - Zsemlye András; fel.: Pipicz Julianna; lh.: Szeged-Ki­ rályhalom 554.; 1944. július elején Ba­ jára a folyamőrséghez vonult be katonai szolgálatra. 1945 májusában, hazatérő­ ben az oroszok elfogták és fogságba hur­ colták, amelyről a Horgoson kidobott le­ vélből értesült a család. Szovjetunióból ismeretlen hadifogolytáborból több leve­ let is írt, utoljára 1947-ben. Ezután élet­ jelt nem adott magáról (Családi bejelen­ tés: leánya, Zsemlye Erzsébet Körösi Béláné, 1997. szeptember 3.) Zsigmond István; fel.: Adámka Juli­ anna; lh.: Szeged; A második világhábo­ rúban, vagy szovjet hadifogságban isme­

rétién körülmények között halt meg. Fe­ leségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Zsigó János honvéd; Szeged-Csengele, 1915. május 2.; Páli Ágnes; lh.: Szeged-Csengele; 1944-ben a miskolci VII. légvédelmi tüzérosztály VII. önálló lég­ védelmi gépágyús ütegében teljesített ka­ tonai szolgálatot. 1944. szeptember vé­ gén a 3. hadsereg délkelet-magyarorszá­ gi arcvonalára került, ahol október 6-án

a szovjet hadsereg offenzívája idején Békéscsaba-Csanádapáca útvonalon az újkígyósi útelágazásnál eltűnt. (HL. Vesz­ teséglajstrom 15. köt.) Zsolnai Béla; fe l.: Farkas Maliid (1913.); lh.: Szeged; A második világ­ háborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950)

101

SZEGED HALOTT AI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

PÓTFEJEZET

Kiegészítés, pótlás, javítás az 1996-ban megjelent I. kötetben szereplő hősi halot­ tak és áldozatok neveinél, akiknek adatait a lakossági jelzések, feljegyzések, adat­ közlések, továbbá a folytatódó kutatások eredményeként sikerült feltárni. A név után zárójelben az I. kötet oldalszáma olvasható. A zsidó áldozatok egy részénél a névnél *gal jelzem, hogy az első kötet írásakor adatokat nem találtunk, csak a név szerepelt. A lakosság érdeklődését és segítőkészségét ezúton is köszönöm, és külön köszönettel tar­ tozom azoknak, akik az anyaggyűjtésben is közreműködtek.

HALOTTAINK

Abramovics Irén* (152.); Szeged, 1925.; Weisz Sarolta - Abramovics Mi­ los; lh.: Szeged, Ilona u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Abramovics Lívia* fűzőkészítő (152.); Szeged, 1922.; Weisz Sarolta Abramovics Milos; lh.: Szeged, Ilona u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ács Károly honvéd (152.); Szeged, 1914.; Molnár Verona; A kiskunfélegy­ házi 7/III. zászlóalj a kecskeméti 13. könnyű hadosztály kötelékében 1943. ja­ nuár 14-én nem Urivnál, vagy Scsucsjénél harcolt, hanem Korotojak és Osztrogozsszk közötti térségben. Ebben az idő­ pontban itt tűnt el. (Adategyeztetés) Aczél Albertné Schwimmer Lujza* (153.); Temesvár, 1879.; lh.: Szeged,

Takaréktár u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Adler Zsigmond* ügynök (153.); ?, 1876.; fel.: Mánál Margit; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 34.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fele­ ségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Adler Zsigmondné Mändl Margit* (153.); Nagykikinda, 1892.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 34.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Ágoston Anna* postatisztviselő (153.); Csóka, 1896.; lh.: Szeged, Du­ gonics tér 2.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért

103

vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Dr. Aigner István hadbíró százados (153.); Szeged, 1915.; Barta Ilona; A 23. könnyű hadosztály 1943 nyarán a Megszálló Erők parancsnoksága alá tar­ tozó VIII. hadtestparancsnokság aláren­ deltségében megszálló feladatot látott el Észak-Ukrajnában. így került 1944. ele­ jén Drohicsin (ma Lengyelország) térsé­ gébe. (Adategyeztetés) Amán László címzetes őrvezető (154.); Nagykálló, 1915. április 2.; Mi­ hály Flóra - Amán Antal; f e l.: Szabados Júlia; Állományteste a szegedi 9. gya­ logezred volt, de nem Bácskában halt hősi halált. 1942-es mozgósításakor Ceg­ lédre a 7/II. zászlóaljba vonult be front­ szolgálatra. Alakulata a kecskeméti 13. könnyűhadosztály kötelékében 1942 augusztusában a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki hídfőcsatában, majd szep­ tember 9-től Uriv bevételéért folyó har­ cokban. Szeptember 29-én Urivnál akna­ szilánktól hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Ambrus János (154.); Szeged, 1914.; Kelemen Etel; elesett: 1943. január 17én; A forrás bizonytalansága miatt sze­ mélye azonos lehet a névsorban közvet­ len utána szereplő Ambrus Józseffel. Ambrus József nevű szegedi hősi halott, vagy áldozat ugyanis nem szerepel a Hadtörténeti Levéltár Veszteséglajstro­ mában. (Adategyeztetés - adatellenőr­ zés) A 101/1. híradózászlóalj viszont nem volt kint a keleti hadszíntéren. Ez az alakulat állította fel a 2. hadsereggel elvonult két hadseregközvetlen híradó­ zászlóaljat: az 52. és az 53. híradózász­ lóaljat. Tehát, vagy az egyikben, vagy a másikban volt. A tévedés az egykori hi­

104

bás adminisztráció következménye. (Dr. Szabó Péter hadtörténész megjegyzése) Ambrus József tart. honvéd (154.); Szeged, 1914. január 19.; Kelemen Etel; fel.: Almási Ilona; lh.: Szeged; 1942 má­ jusában mozgósították és az 52. híradó zászlóaljba hívták be frontszolgálatra. Alakulata 1942. nyarán a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 17-én Novij Oszkoltól ke­ letre bombatalálattól hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Amigó István munkaszolgálatos (154.); Szeged, 1925. április 1.; Regdon Margit - Amigó Gyula; lh.: Szeged, Pusztaszeri u.; 1944. június elején Hód­ mezővásárhely r, az V. kmsz. zászlóalj­ hoz hívták be munkaszolgálatra. Az egyik munkásszázaddal Mosonmagyar­ óvárra vonultak, majd a Dunántúlon kü­ lönböző helyeken dolgoztatták őket. Közben kétszer is megszökött, sikertele­ nül. 1944 őszén-telén a Dunántúlon is­ meretlen körülmények között, vagy kivé­ gezték, vagy elpusztult. (Lakossági köz­ lések, 1998.) Apró József honvéd (154.); Szeged, 1911.; Róza Piroska; Mint polgári sze­ mély 1945 januárjában nem került szov­ jet hadifogságba. Állományteste az 51. gépkocsizó légvédelmi tüzérosztály volt. Innen a németországi légvédelmi tüzér­ csoportba került. Influenzás eredetű agy­ hártyagyulladással Augsburgban a kriegshaberi hadikórházba vitték, ahol 1944. október 29-én, 10 órakor meghalt. 1944. november 4-én Augsburgban, a Westfriedhofi temető, 4L parcella, 5. sor, 109. számú sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Arányi Imre munkaszolgálatos (155.); Szeged, 1904.; lh.: Szeged; A SzegedHódmezővásárhelyen az V. kmsz. zász­

lóalj által felállított 105/12. tábori kmsz. századdal került a 2. hadsereg Don men­ ti arc vonalába. 1942. december 12-én fagyás miatt Gremjacsjében halt meg és itt is temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Arató Dezsó' pénzbeszedő* (155.); Kistelek, 1877.; fe l.: Ligeti Gizella; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Arató Dezsőné Ligeti Gizella* (155.); Csongrád, 1876.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Arató Margit* (155.); Szeged, 1904.; Ligeti Gizella - Arató Dezső; lh.: Sze­ ged, Kossuth L. sgt. 8.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Ascher József* ügynök (155.); ?, 1885.; lh.: Szeged, Csongrádi sgt. 74.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ausch Ede Hugó* (156.); Budapest, 1931.; apja: Ausch Lipót; lh.: Szeged, Szentháromság u. 4.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ausch Lipót* tisztviselő (156.); Sze­ ged, 1903.; fe l.: Hagymann Erzsébet; lh.: Szeged, Szentháromság u. 4/a.; Is­ meretlen időpontban munkaszolgálatra

vonult be, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Ausländer Ede* órás (156.); Szeged, 1905.; lh.: Szeged, Jósika u. 24.; A há­ ború idején ismeretlen időpontban mun­ kaszolgálatra bevonult, ahonnan nem tért haza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ausländer Ferenc* gyári munkás (156.); Zenta, 1899.; fel.: Brunner Irma; lh.: Szeged, Margit u. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ausländer Ferencné B runner Irm a * htb. (156.); Szabadka, 1906.; lh.: Sze­ ged, Margit u. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Ausländer Lajos* menházi ápolt (156.); Orosháza, 1877.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Babos Károly szakaszvezető (157.); Csapatteste a szegedi 40. bevonulási központ. Az itt felállított 454. különleges („aknaszedő”) munkásszázadban őrző honvéd volt. Alakulata 1942 nyarán ke­ rült a 2. hadsereg Don menti arc vonalá­ ba. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején, 1943. január 28-án a visszavo­ nulás idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Bach György* munkaszolgálatos (157.); Szeged, 1921.; apja: Dr. Bach Imre orvos; lh.: Szeged, Horthy M. u. 6.; Fiatal, tehetséges költő. 1940-ben Szegeden „Aranypapír” címen verseskö­ tete is megjelent. A második világhábo­

105

rúban munkaszolgálatosként szolgált és ismeretlen hadműveleti területen eltűnt. (Lakossági bejelentés, 1997.) Bach Károly munkaszolgálatos (157.); Szeged, 1908.; Lőwy Róza Bach Miksa; fe l.: Nemes Magdolna; A 105/11. tábori munkásszázaddal került a Don menti arcvonalra. 1942. december 12-én Jugyinónál megtizedelés útján agyonlőtték. (CsML. Veszprémi Dezső és társai népbírósági pere, NB. 987/1945. sz. 49-50. p.) Bach Károlyné Nemes Magdolna* (157.); Szeged, 1913.(7); lh.: Szeged, Bethlen u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bach Miksáné Lőwy Róza* (157.); ?, 1874.; lh.: Szeged, Deák F. u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Özv. dr. Bácskai Albertné Patzauer Janka (157.); Szeged, 1874.; lh.: Sze­ ged, Kölcsey u. 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bacsófalvi Lajos (157.) helyesen vitéz Bacsófalvi Lajos tartalékos (és nem hiva­ tásos) főhadnagy a Honvédségi Közlöny alapján. A hivatásos tiszti sematizmus­ ban neve nem szerepel. (Adategyeztetés) Báhonyi Károly tartalékos zászlós (157.); Temesvár, 1911.; Tartalékosként mozgósították 1944-ben. 1945 tavaszán a dunántúli szovjet támadás alkalmával ke­ rült szovjet hadifogságba, s szállították Foksányba a hadifogoly gyűjtő- és elosz­ tótáborba. (Lakossági jelzések!)

106

Balassa Istvánná Bajza Hajnal* or­ vos (158.); Budapest, 1896.; lh.: Sze­ ged, Zrínyi u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bálint András (159.); Szeged, 1904.; Rózsa Julianna; Pontosítva. A 2. hadse­ reg keretében a keleti hadszíntéren a kecskeméti 13. könnyű hadosztály vala­ melyik vonatalakulatánál teljesített szol­ gálatot. 1943. január 16-17-én a vonat­ alakulatokat Osztrogozsszkba vonták össze. A 13. könnyű hadosztály megma­ radt részei január 20-án innen törtek ki. Bálint Gyula* MÁV főmozdonyveze­ tő (159.); Szentandrás, 1862.; fel.: Kaufmann Laura; lh.: Szeged, Alkony u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bálint Gyuláné Kaufmann Laura* (159.); Monostorszeg, 1867.; lh.: Sze­ ged, Alkony u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Bálint István honvéd (159.); Szeged, 1921. Konc Teréz - Bálint István; lh.: Szeged, Szél u. 31.; Halálának előzmé­ nyei pontosak! 1944. július 29-én 11 óra­ kor a galíciai Dolinánál tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 712. d.) Bálint József tartalékos szakaszvezető (160.); Szeged, 1915.; Böröcz Rozália; Az 1. lovashadosztály szentesi 2/1. hu­ szárosztályába hívták be katonai szolgá­ latra. 1944. július 20-án Szokolov és Sziedlice között folyó súlyos harcok köz­ ben tűnt el és ekkor a nehézfegyver szá­

zad kötelékében harcolt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Bálint Zoltánná Singer Irén* htb. (161.); Gamás, 1886.; lh.: Szeged, Pető­ fi S. sgt. 52.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Balog Mária* varrónő (162.); ?, 1917.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 32.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Mikulovban, az ottani téglagyár­ ban a német SS-ek meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november-decem­ beri sz.) Balog Margit* kamarai tisztviselő (162.); Szeged, 1886.; lh.: Szeged, Arany J. u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Balogh András honvéd (162.); Csongrád, 1905.; Csernus Anna; lh.: Szeged, Pallavicini u. 2.; A Magyar Vöröske­ reszt eltűnéséről szóló értesítését 1943. július 9-én a Szeged belvárosi Plébánia Hivatal egyik lelkésze adta át család­ jának. (Szeged hadigondozási ir. 30445/1943. sz.), amely a Veszteség­ lajstrom 10. kötete alapján történhetett. A Don mentén harcoló kecskeméti 13. könnyűhadosztály egészségügyi oszlopá­ nak feljegyzése szerint a segélyhelyre került, hazajött és Szegeden az 5. hely­ őrségi kórházba vonult be ápolásra. To­ vábbi sorsa ismeretlen (HL. HM. 22. oszt. ir.) Balogh Lajos honvéd (162.); Szeged, 1907.; Krisztin Rozália; fel.: Volford An­ na; 1944-ben Bácskában teljesített kato­

nai szolgálatot. Október 8-20. között a Bácskáért folyó harcokban hadifogságba esett. Innen Szeged-Szőregen át szállí­ tották őket a Szovjetunióba, ahonnan nem tért haza. (Balogh Lajosné Volford Anna közlése, 1998.) Bán (Blum) Imre* biztosítási tisztvi­ selő, munkaszolgálatos (162.); Szarvas, 1894.; fel.: Tachauer Regina; lh.: Sze­ ged, Margit u. 30.; 1944 nyarán munkaszolgálatra hívták be. Nyugat-Magyarországról történt kivonásuk idején 1945 márciusában Burgenlandban még látták. A munkaszolgálatból nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Bánatfi Károly* tisztviselő (162.); Szolnok, 1892.; fel.: Krausz Lujza; lh.: Szeged, Jósika u. 1.; A szegedi téglagyá­ ri gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fe­ leségével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Bánatfi Károlyné Krausz Lujza* htb. (162.); ?, 1895.; lh.: Szeged, Jósika u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bar any ás László honvéd (163.); Sze­ ged, 1919.; Ónozó Julianna; 1944 őszén az újvidéki 16. határvadász-zászlóalj kerékpáros szakaszában teljesített kato­ nai szolgálatot. A Bácskáért folyó har­ cokban 1944. október 22-én Zomborban nem eltűnt, hanem hadifogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Baráth István honvéd (163.); Szeged, 1917.; Tanács Rozália; 1942 tavaszán Bajára a 45. bevonulási központba hívták be katonai szolgálatra. Innen vezényelték át a fogatolt tüzérosztályhoz, s alakulatá­ val a 2. hadsereg Don menti arcvonalára

107

került. 1942. szeptember 17-én valószí­ nű az Urivért folytatott hídfőcsatában tűntél. (HL. HM. 22. oszt. ir. 701. d.) Bárdos Ármin* utazó (164.); Buda­ pest, 1884.; fel.: Knöpfler Adél; lh.: Sze­ ged, Jókai u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fele­ ségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Bárdos Árminné Knöpfler Adél* htb. (164.); ?, 1876.; lh.: Szeged, Jókai u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bárkányi István honvéd (164.); Sándorfalva, 1910.; Török Anna; lh.: Sze­ ged, Somogyi telep, XIII. u. 798.; A sze­ gedi 14. könnyű tüzérosztályban teljesí­ tett katonai szolgálatot és 1944. augusz­ tus 9-én szállították el őket Szegedről. Alakulatával Galíciába és nem Lengyelországba került, majd a Kárpátok védel­ mében harcolt, ahonnan Kassa irányába vonultak vissza. 1945. január 13-án Makrancnál, Kassa körzetében tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Barna Dezső munkaszolgálatos (165.); A hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóaljba vonult be tábori munkaszol­ gálatra. Az itt felállított egyik századdal került a Don menti arcvonalba, ahol 1943 januárjában szovjet hadifogságba esett, ahonnan már nem tért vissza. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Barna Gergely* munkaszolgálatos (165.); ?, 1909.; lh.: Szeged, Bús Páter u. 2.; 1944-ben munkaszolgálatra vonult be és ismeretlen kmsz. századdal a had­ műveleti területre került, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

108

Barna György* munkaszolgálatos (165.); Szeged, 1909. február 2.; Aus­ länder Ilona; lh.: Szeged; Az V. kmsz. zászlóalj által Szeged-Hódmezővásárhelyen felállított 105/10. tábori kmsz. szá­ zaddal a 2. hadsereg Don menti arc vona­ lába került. 1942. december 17-én szív­ gyengeségben Ribalcsinóban meghalt. A hadi temető 10. sz. sírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Bartók József honvéd (166.); Szeged, 1915. decembr 12.; Menczel Ilona; fel.: Süli Ilona; A 25/1. zászlóalj a 25. könynyűhadosztály kötelékében került a meg­ szálló alakulatok közé. 1943. július 27én Veresnél aknatalálat következtében halt hősi halált. Ovrncsban a katonai te­ metőben a 18350. sz. sírhelyébe temet­ ték el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Basch Tibor* szűcssegéd, munkaszol­ gálatos (166.); Szeged, 1922. július 8.; Pollák Paulina - Basch Albert; lh.: Sze­ ged, Takaréktár u. 6.; A háború idején Wolf Andor borospincéjében pincemes­ terként dolgozott. 1943 októberében Hódmezővásárhelyre, az V. kmsz. zász­ lóalj által felállított V/3. kmsz. századba vonult be munkaszolgálatra. Alakulata előbb Kárpátaljára, majd a keleti frontra került és 1945. elején szlovák területen meghalt. (Lakossági bejelentés, 1998.) Bata Imre honvéd (167.); Öttömös, 1917.; Palotás Julianna; lh.: SzegedAtokháza 543.; A kecskeméti 13. könynyűhadosztály 31. gyalogezred II. zász­ lóaljával került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. 1942. december 22-én Karotojaknál megsebesült. Mivel a Hadtörténeti Levéltárban őrzött vesztesé­ gi lajstromban neve többször nem fordul elő, nagyon valószínű, hogy ott kint se­ besülésébe belehalt, vagy a visszavonu­ lás során eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt.)

Battancs Lipót földműves, honvéd (167.); Szeged, 1916. augusztus 24.; Engi Etelka; lh.: Szeged-Domaszék; 1944ben tartalékos honvédként a munkácsi 2. hegyidandár tábori pótzászlóalj 2. száza­ dában teljesített katonai szolgálatot. Részt vett a Kárpátok szorosaiért folyó harcokban. 1944. szepteber 24-én a Nagyiéta melletti Nagykősziklánál hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 737. d.)

Bech családi névvel jelzett 6 fő (167.) rossz! Helyesen Beck. Beck Antal* kereskedő (167.); ?, 1882.; fel.: Weiner Erzsébet; lh.: Sze­ ged, Révay u. 6/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fele­ ségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Beck Antalné Weiner Erzsébet* htb. (167.); Zenta, 1876.; lh.: Szeged, Révay u. 6/b.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Beck Béla* MÁV tisztviselő (167.); Mohol, 1879.; fe l.: Kellner Valéria; lh.: Szeged, Kazinczy u. 15.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én feleségével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Beck Béláné Kellner Valéria* htb. (167.); Csongrád, 1889.; lh.: Szeged, Kazinczy u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Becsei Endre munkaszolgálatos (168.); A szöveg hibás! A Szegedi Járásbíróság holttányilvánító határozatában

nyilván figyelmen kívül hagyta, hogy Osztrogozsszkot már 1943. január 20-án a 2. hadsereg 13. könnyű hadosztálya feladta. 1944 májusában az arcvonal már 1500 km-re nyugatabbra Galíciában hú­ zódott. (Szabó Péter hadtörténész föl­ jegyzése!) Becsei István honvéd (168.); SzegedSzatymaz, 1911. július 18.; Kiss Erzsé­ bet; Szeged, Széli u. 31.; A szegedi 55. utászzászlóalj 2. századában teljesített katonai szolgálatot. 1944. július 20-án 6 óra 45 perckor Pistyn mellett, a Czeremosz folyóban vízbe fulladt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 681. d.) Becsei Kálmán (168.); Szeged, 1921.; Szentgyörgyi Gizella; A hadrendi szám helyesen 5. könnyűhadosztály, amely észak-ukrajnai és belorusz területeken 1943-44-ben megszállási feladatokat látott el. (Szabó Péter hadtörténész meg­ jegyzése) Bende István honvéd (169.); Szeged, 1912.; Börcsök Julianna; A szolnoki 16. gyaloghadosztály 16. tábori tüzérosztá­ lyában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata Galíciában, majd a Kárpátok védelmében harcolt, végül szlovák terü­ leten küzdöttek. 1945. február 1-jén Túrócszentmártonban szovjet fogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Benedek József honvéd (169.); Újsze­ ged, 1913. november 17.; Benedek Te­ réz; lh.: Jánoshalma?; 1944. július 30án a Dolina előtti harcokban tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 678. d.) Berényi Henrik* magánzó (170.); Esztergom, 1865.; lh.: Szeged, Somogyi u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged)

109

Dr. Berényi Olga* orvos (170.); Bu­ dapest, 1895.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 75.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Berger Ede* tanuló (171.); Szeged, 1933.; Bartos Julianna - Berger László; lh.: Szeged, Kossuth u. 18/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Berger Zsuzsa* tanuló (171.); Szeged, 1929.; Bartos Julianna - Berger László; lh.: Szeged, Kossuth u. 18/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Berkovics Ferenc* tanuló (171.); Sze­ ged, 1935.; Berkovics Sándorné; lh.: Szeged, Margit u. 10.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Berkovics Izidorné Kann Mária (172.); A szöveges rész rossz! Más sze­ mélyre vonatkozó. Őt 1944 májusában Szegeden gettózták, majd a téglagyári gyűjtőtáborba vitték. 1944. június 25-én az első transzporttal Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért haza. (Szeged HA. 724/1973., Pesti központi kerületi bíróság Pk. 142910/3. sz. határozatában 1944. július 15-i időponttal holttá nyilvá­ nította.) Berkovics Katalin* tanuló (171.); Szeged, 1929.; Visky Mária - Berkovics Rudolf; lh.: Szeged, Szent István tér 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­

110

tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Berkovics Miklós* tanuló (172.); Sze­ ged, 1927.; Visky Mária - Berkovics Ru­ dolf; lh.: Szeged, Szent István tér 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel és testvéreivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Berkovics Rudolf* tanuló (172.); ?, 1905.; fel.: Visky Mária; lh.: Szeged, Szent István tér 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fele­ ségével és gyermekeivel együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Berkovics Rudolfné Visky Mária* htb. (172.); Szeged, 1905.; Visky Mária - Berkovics Rudolf; lh.: Szeged, Szent István tér 7.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én férjével és gyermekeivel együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Berkovics Sándorné* htb. (172.); Orosháza, 1900.; lh.: Szeged, Margit u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Berkovics Marcellné* (172.); ?, 1909.; lh.: Szeged, Párizsi krt. 43.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Bihari Ernő* kereskedő (173.); ?, 1889.; lh.: Szeged, Deák F. u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért

vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Bihari Ernőné* (173.); Cibakháza, 1906.; lh.: Szeged, Deák F. u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bihari Róbert* tanuló (173.); Szeged, 1930.; lh.: Szeged, Deák F. u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Birnfeld Sándor* munkaszolgálatos (174.); Szeged, 1925. szeptember 24.; Birnfeld Helén (Chaja Eidei) - Birnfeld Herman; lh.: Szeged, Tisza Lajos krt. 38.; 1944. június elején Hódmezővásár­ helyre, az V. kmsz. zászlóaljhoz vonult be munkaszolgálatra. Az egyik munkás­ századdal Mosonmagyaróvárra vonultak, majd a Dunántúlon, végül Ausztria terü­ letén különböző helyeken dolgoztatták őket. Kiváló fizikumú sportoló, tornász volt, 1945 tavaszán a kíméletlen hajszo­ lástól és éheztetésről 30-35 kg-ra lefogy­ va már négykézláb tudott csak Sopronnál átjönni a határon. Szegedre hazatérve pár hétre végelgyengülésben meghalt. (Lakossági adatközlés és bejelentés, 1998.) Bíró Ágnes* női szabó (174.); Szeged, 1916.; Bergenthal Flóra - Bíró László; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Bíró László* magántisztviselő, bizto­ sító titkár (174.); Budapest, 1875.; fel.: Bergenthal Flóra; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én feleségével

együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Bíró Lászlóné Bergenthal Flóra* (174.); Csák, 1886.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Blau Andor munkaszolgálatos (175.); Szeged, 1905. február 27.; Weiner Róza - Blau Ignác; A Don menti arcvonalban halt meg. (Szeged Születési anykv. 433/1905. sz.) Blau Ármin* tanár (175.); Makranc, 1873.; fel.: Lerner Irén; lh.: Szeged, Párizsi krt. 28.; Matematika-fizika-algebra főreáliskolai tanár, az első világ­ háborúban tartalékos századosként szol­ gált és harcolt. A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én felesé­ gével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged és lakossági beje­ lentés, 1998.) Blau Árminná Lerner Irén* htb. (175.); Gyöngyös, 1889.; lh.: Szeged, Párizsi krt. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Bleyer György munkaszolgálatos (175.); Voronyezs környékéről 1943 márciusában nem írhatott családjának le­ velet, legfeljebb Kijev térségéből. Holttá nyilvánításakor a helység megjelölése egykori tartózkodási helyéről nyilván nem is lehetett pontos. (Adat- és hely­ ségegyeztetés) Bleyer Miksáné Galotti Julianna* htb. (175.); Mélykút, 1877.; lh.: Szeged, Horthy M. u. 8.; A szegedi téglagyári

111

gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Bleyer Pálné Lindenfeld Mária* (176.); New York (USA), 1911. május 11.; Csernai Erzsébet - Lindenfeld Al­ bert; lh.: Szeged, Horthy M. u. 8.; Hódmezővásárhelyen is élt a család. 1944. június 16-án Szegedre deportálták, majd június 25-én az első transzporttal Auschwitzba szállították, ahonnan nem tért haza. Holttá nyilvánítása 1944. július 15-i időponttal történt. (Hódmező­ vásárhelyi I. köt. 185. p., Neve a Szege­ di zsidó polgárok emlékezete című kötet­ ben is szerepel.) Bleyer Zoltán munkaszolgálatos (176.); Kecskemét, 1908.; Berényi Olga; Osztrogozsszk környékéről 1943 márciu­ sában nem írhatott lapot, legfeljebb Kijev környékéről. Valószínű korábbi leve­ leit Osztrogozsszkból írta, ugyanis az V. kmsz. zászlóalj által felállított 15. mun­ kásszázad zöme itt helyezkedett el az 1943. január 12-i szovjet offenzíva ide­ jén. (Adategyeztetés) Bloch Mór* kereskedő (176.); Hajós, 1866.; fel.: Rigner Katalin; lh.: Szeged, Dugonics tér 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Blum Fülöpné* (176); ?, 1871.; lh.: Szeged, Zákány u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Blum Sándor* utazó; (176.); Szarvas, 1892.; lh.: Szeged, Zákány u. 23.; 1944. június 27-én Szegedről Ausztriába, on­ nan Theresienstadtba deportálták. Fel­

112

szabadulása után hazatért Szegedre. Az­ óta már elhalálozott és a szegedi zsidó temetőben temették el. (Dr. Pollák Lász­ ló följegyzése, 1998.) Boda Bertalan* kereskedő (176.); Er­ dőd, 1880.; lh.: Szeged, Aradi u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án feleségével együtt Stasshofba deportálták. 1945. április 15-én a né­ met SS-ek Randeggben mindkettőjüket kivégezték. 1947-ben exhumálás után ha­ zahozták őket és a szegedi zsidó teme­ tőben a randeggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Boda Bertalanná Boda Ella* htb. (176.); Zsolna, 1883.; lh.: Szeged, Aradi u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 28-án férjével együtt Stasshofba deportálták. 1945. április 15én a német SS-ek Randeggben mindket­ tőjüket kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van­ nak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bodó Imre honvéd (176.); Szeged-Alsóközpont, 1913. szeptember 29.; Illovai Etelka-Bodó Illés; lh.: Szeged-Alsóközpont, Királyhalom 446.; 1944. július 25én mozgósították és Szegedre a 9. gya­ logezred I. zászlóalj géppuskás századá­ ba hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. gyaloghadosztály kötelékében augusztus 25-én Galíciában az 1. hadse­ reg arcvonalába került. Itt a Hunyadi-ál­ lásban egy hónapon át védelemben vol­ tak, majd szeptember 27-én a bekerítés elől visszavonultak. Visszavonulás köz­ ben 29-én Mihalovicánál mell-lövéstől hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052/1944. sz.) Dr. Bogárosi Béla tart. állatorvos fő­ hadnagy (177.); 1944. október 9-én

Szolyván ellenséges repülőtámadás során hősi halált halt. Október 10-én Szolyván katonai tiszteletadással temették el. (Fe­ lesége lakóhelye a háború idején: Dr. Bogárosi Béláné, Budapest XI., Elek u. 14.) (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) ifj. vitéz Bognár József főhadnagy (177.); iSzeged, 1919. június 21.; Tóth Viktória; lh.: Szeged; A 101. vadászre­ pülő osztályban teljesített szolgálatot és 1944. június 16-án halt hősi halált a ba­ latoni légiharcban. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Bokor István* órás, ékszerész (177.); Szeged, 1902.; fel.: Goldmann Ibolya; lh.: Szeged, Margit u. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Bokor János* kereskedő (177.); Battonya, 1866.; fel.: Jelinek Flóra; lh.: Szeged, Móra u. 30.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Bokor Jánosné Jelinek Flóra* htb. (177.); Mokrin, 1881.; lh.: Szeged, Mó­ ra u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bokor Lajosné Spitzer Szeréna* ka­ lapos (177.); Hódmezővásárhely, 1898.; lh.: Szeged, Valéria tér 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Bokor Lívia* tanuló (178.); ?, 1929.; Füzesséri Erzsébet - Bokor Ottó; lh.: Szeged, Jakab Lajos u. 1.; A szegedi

téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Bokor Manó* ügynök (178.); Tapol­ ca, 1884.; fel.: Weisz Ilona; lh.: Szeged, Oroszlán u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én felesé­ gével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Bokor Manóné Weisz Ilona* htb. (178.); Szőreg, 1894.; lh.: Szeged, Oroszlán u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Boldi Ferenc honvéd (178.); Szeged, 1908. május 13.; Csonka Viktória - Bol­ di Gáspár; A 7. gyalogezred állományá­ ba tartozott alakulata. 1943. április 3-án Csepcsevicsiben tífuszban halt meg és a helységben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Borbás János honvéd (178.); SzegedAlsótanya, 1921. június 23.; Kispál Erzsébet-Borbás Antal; lh.: Szeged, Zá­ kány 392.; 1944. július 28-án a Dolina melletti Rosulna községben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 690. d.) Borbély Éva* tanuló (178.); Szeged, 1928.; Rudas Sarolta - Borbély Jenő; lh.: Szeged, Korona u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) vitéz Borbolya Ferenc főhadnagy (178.); Szeged, 1914. június 21.; Kiri Etel - Borbolya István; Kiskunfélegyhá­ zán a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljában teljesített tiszti szolgálatot. Alakulatával a 13. könnyűhadosztály kö­

113

telékében 1942. június 20-án indultak a keleti frontra, ahol a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába kerültek. Augusztus 15-én értek a folyóhoz és Korotoj aknái menetből azonnal harcba is vetették őket a szovjet hídfőállás elfogla­ lására. Szeptember elején Urivnál újból bevetették őket, s a hídfőállás ellen indí­ tott támadás napján szeptember 9-én hősi halált halt. Boldirevkán a magyar kato­ nai hősi temetőben katonai tiszteletadás­ sal temették el. (HM. Központi Irattár, Veszteségi okmánygyűjtő) Bores Lili* (178.); lh.: Szeged; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a né­ met SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november 29.) Bornstein Berta* htb. (178.); Szeged, 1916.; Székely Anna - Bornstein Zoltán; lh.: Szeged, Pozsonyi I. u. 10/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi adatközlés, 1999.) Bornstein Margit* tisztviselő (178.); Szeged, 1910.; Székely Anna - Bornstein Zoltán; lh.: Szeged, Pozsonyi I. u. 10/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi adatközlés, 1999.) Bornstein Zoltán* férfiszabó (178.); Győr vm. ?, 1890.; fel.: Székely Anna; lh.: Szeged, Pozsonyi I. u. 10/b.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én családjával együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Boros Béla* könyvkötő (179.); ?, 1923.; lh.: Szeged, Rigó u. 8.; 1944-ben ismeretlen helyre deportálták, ahonnan

114

nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Boros Pál kereskedő (179.); 1945. áp­ rilis közepén a német SS-ek Weissen­ bach községben az országút mellett meg­ gyilkolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember 29. sz.) Boros Pálné Neményi Lívia (179.); 1945. április közepén a német SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyilkolták. (Délmagyaror­ szág, 1947. november 29. sz.) Boros Tamás* tanuló (179.); Szeged, 1928.; Teván Erzsébet - Boros Lajos; lh.: Szeged, Feketesas u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Boros Jenő András* tanuló (179.); Szeged, 1925.; Teván Erzsébet - Boros Lajos; lh.: Szeged, Feketesas u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Boskovits Márta* tanuló (179.); ?, 1927.; apja: Boskovits Lajos; lh.: Sze­ ged, Bocskai u. 8/a.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesapjával együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Böhm Sándorné Rákos Rózsa (181.); 1945. április 15-én Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november-decemberi sz.) Dr. Böhm László* ügyvéd, munka­ szolgálatos (181.); Szeged, 1906. decem­ ber 30.; Deutsch Paula; fel.: Dr. Bara­ bás Erzsébet; lh.: Szeged, Mérei u. 7.; A Szeged-hódmezővásárhelyi V. kmsz.

zászlóalj által 1942. május 3-án felállított 105/2. tábori kmsz. századdal a 2. ma­ gyar hadsereg Don-menti arcvonalába került. 1942. december 22-én Osztrogozsszkban szívbénulásban meghalt. Osztrogozsszkban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ír.) Börcsök Ferenc honvéd (181.); Sze­ ged, 1910. július 30.; Császár Rozália; fe l.: Szécsi Erzsébet; Ih.: Szeged-Királyhalom; 1944-ben Bácskában teljesített katonai szolgálatot. Október 8-20. kö­ zött a Bácskáért folyó harcokban hadi­ fogságba esett és a Szovjetunióban hadi­ fogságban halt meg 1945. április 3-án. (Családi adatközlés és UM. 1992.) Börcsök György honvéd, címzetes tizedes (181.); Szeged, 1919. április 24.; Szűcs Ilona-Börcsök György; lh.: Sze­ ged, Zákány 529.; Az újvidéki 16. határ­ vadász zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. 1944 őszén a Bácskáért fo­ lyó harcokban október 21-én Bezdánnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Bősi Sándor honvéd (182.); Szeged, 1922. március 27.; Bősi Verőn; lh.: Sándorfalva, Kolozsvári u. 5.; A 2/1. hu­ szárosztály nehézfegyverszázadában tel­ jesített katonai szolgálatot. 1944. július 6-án Oharevicsnél fej- és mell-lövés kö­ vetkeztében hősi halált halt. Oharevics­ nél lévő major kastélyparkjában katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d. ) Brandenburg Károly Gyula hadapród őrmester (182.); Szeged, 1918. március 30.; Dallos Ilona Mária; 1944-ben a 7. rohamtüzérosztály (rotü) törzsütegében teljesített katonai szolgálatot, amely az 1 páncélos hadosztály hadrendjében részt vett a tiszántúli harcokban, majd a Tisza folyó védelmében. 1944. október 8-án 20 órakor Csongrádnál a tiszai hídfőnél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 740. d.)

Brandstein Imre* aranyműves (182.); Máramaros, 1891.; lh.: Szeged, Topolya sor 7.; 1944-ben ismeretlen helyre elhur­ colták és nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Braun Mihály* ügynök (182.); Érsek­ újvár, 1870.; fe l.: Goldstein Karolin; lh.: Szeged, Széchenyi tér 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Breuer Dezső* utazó (183.); ?, 1893.; fe l.: Ausch Margit; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 46.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Breuer Dezsőné Ausch Margit* htb. (183.); Gyönk, 1894.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 46.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Bubori András honvéd (184.); Sze­ ged, 1917.; Jancsik Mária; fel.: Horváth Ilona; lh.: Szeged, Hattyas sor; 1942 májusában mozgósították és Kiskunfél­ egyházára az V. gépkocsizó sütőosztály­ ba hívták be frontszolgálatra. Alaku­ latával a 13. könnyűhadosztály hadrend­ jében a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. 1942. október 26-án Osztrogozsszk városhoz közeli Veretyjén baleset következtében hősi halált halt. Veretyjén a katonai hősi temető IV. sor 4. sz. sírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Bugyi András honvéd (184.); Kiskunmajsa, 1914.; Klemon (Klungu?) Mária; lh.: Szeged; 1942. szeptember 11-én Urivnál aknatalálattól, elvérzésben halt

115

hősi halált. Boldirevkán a magyar kato­ nai hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Búkor Ferenc tart. szakaszvezető (185.); Szeged, 1912. november 8.; Kohejda Júlia; fe l.: Tóth Erzsébet; Ih.: Sze­ ged; 1943 tavaszán mozgósították és Észak-Ukrajnai területen megszálló feladatokat ellátó 25 könnyűhadosztály 55. gyalogezred I. zászlóalj géppuskás századával került a hadműveleti terület­ re. 1943. szeptember 24-én Novaja Radocsánál aknaszilánktól hősi halált halt. Narodicsiben a görög katolikus templom melletti parkban létesített katonai temető 18382. sz. sírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Czérna István karpaszományos hon­ véd (194.); Szeged, 1917. február 5.; Hetiig Amália; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 16.; Nem a pécsi 8., hanem a nagy­ váradi 25. gyalogezreddel került Galíciá­ ba. 1944. július 17-én Piaskynál ellensé­ ges lövedéktől haslövést kapott és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 699. d.) Czine János tart. őrvezető (195.); Szeged, 1912.; Czine Julianna; Az egri 20. könnyű hadosztály alakulatainak tűz­ keresztsége 1942. augusztus 10-én volt a doni hadműveletekben. Bevetésük után Sztorozsevoje előtt az első hősi halottak között volt. (Adategyeztetés) Csala Sándor tart. honvéd (186.); Szeged, 1913.; Csányi Anna; 1944 már­ ciusában mozgósították és Felsővisora az 1. hegyidandár 2. határvadász-zászlóalj 2. századába hívták be katonai szolgálat­ ra. Alakulata április elején Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került, ahol áp­ rilis 8-án Dórától keletre meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 643. d.) vitéz Csanádi Károly (187.); Tatabá­ nya, 1915.; fel.: Nagy Etel; lh.: Szeged,

116

Röszkei u. 10.; A szegedi 39. ikerezred hódmezővásárhelyi III. zászlóaljával 1941 őszén került a hadműveleti terület­ re megszálló alakulatként. 1942 augusz­ tusában a Pripjaty mocsarak területén se­ besült meg. (Adategyeztetés) Császár Szilveszter honvéd (190.); Szeged-Alsóközpont, 1921. október 21.; Kirí Piroska - Császár Mátyás; lh.: Szeged-Alsótanya, Mórahalom 51.; A sze­ gedi „Hunyadi János” 9. gyalogezred 9/1. zászlóaljában teljesített katonai szol­ gálatot. Alakulatát 1944. július 25-én mozgósították és feltöltés után augusztus 5-én Kárpátaljára szállították. Innen pár napos gyakorlat után 18-án gyalogmenet­ ben bonultak Galíciába és 25-én a Hu­ nyadi-állásban védelemre rendezkedtek be. Itt a védelmi harcokban szeptember 21-én aknarobbanástól hősi halált halt. Koroszlovban a magyar katonai hősi te­ metőben temették el. Neve Mórahalmon a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. 746. d.) Császárputyi István honvéd (190.); Szeged-Atokháza, 1914. október 2.; Fo­ dor Rozália - Császárputyi István; lh.: Drávacsermely; 1941. november 4-én Proszkurovnál halt hősi halált. Proszkurovban (ma Hmelnickij) november 6án 15 órakor a katonai hősi temető 835. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 735. d.) Dr. Cserő Edéné* magánzó (191.); Szeged, 1874.; lh.: Szeged, Arany J. u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Csipák Ferenc honvéd (191.); Csőke Verona; lh.: Szeged-Atokháza 431.; Ala­ kulata a szegedi V/3. kocsioszlop volt, amely a kecskeméti 13. könnyűhadosz­ tállyal került a 2. hadsereg Don menti

arcvonalába. A kocsioszlopok 1943. ja­ nuár 16-i Osztrogozsszkba történő össze­ vonásakor tűnhetett el. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Csiszár Antal honvéd (191.); Szeged, 1901. május 12.; Tóth Julianna; A sze­ gedi 5. tábori póthadosztály 5. tábori pót-élelmezőoszlopában teljesített kato­ nai szolgálatot. Alakulatában részt vett a Bácskáért folyó harcokban, ahol 1944. október 6-án a Tisza vonalának védelmé­ ben, s orosz támadás következtében el­ tűnt. Valószínű ekkor eshetett fogságba. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Csiszár János honvéd (192.); Szeged, 1921. április 17.; Dóczi Etelka; lh.: Sze­ ged, Király halom, Kissor 949.; A kecs­ keméti 3. harckocsi ezred II. lövészzász­ lóalj 7. századában teljesített katonai szolgálatot, amely a 2. páncélos hadosz­ tály hadrendjében Észak-Magyarországon harcolt 1944. december 20-án a Hont vármegyei Bernecén ismeretlen kö­ rülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 758. d. 14774/1945. sz.) Csóti Gyapjas Mátyás tart. honvéd (194.); Szeged, 1919. február 12.; Kispál Verőn - Csóti Gyapjas Ferenc; lh.: Szeged, Zákány 294.; A nagyváradi 25. felderítőosztály aknavetős szakaszában szolgált és alakulatával vett részt a du­ nántúli harcokban. 1945. január 31-én Mezőszilastól délre aknatelitalálatot szenvedett és hősi halált halt. A sürgős visszavonulás miatt bajtársai eltemetni nem tudták. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Csutak Ferenc tizedes (194.); Csapat­ teste a szegedi 40. bevonulási központ. Az itt felállított 454. különleges („akna­ szedő”) munkásszázadában őrző honvéd volt. Alakulata 1942 nyarán került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. Az 1943. január 12-én kezdődött szovjet of-

fenzíva idején január 17-én tűnt el. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Dakó Lajos akadémiai hallgató, leven­ te (195.); Szeged, 1925. május 4.; Dakó Julianna; 1944-ben leventeként a 625/105. munkásszázadban teljesített ka­ tonai szolgálatot. 1944. november 11-én Dunapentelénél az ellenséges aknavető tűzben elesett. 1944. november 13-án délután 16 órakor Dunapentelén a hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 752. d. 670223/1944.) Dr. Dallos György* (195.); Szeged, 1910. május 14.; Boros Julianna - Dr. Dallos Mór ügyvéd; Tudós fizikus, aki 1935-1944 között az újpesti Tungsram (Egyesült Izzó) kutatólaboratóriumában Bay Zoltán munkatársa volt. 1944 őszén részt vett a német- és nyilasuralom elleni szervezkedésben. Tevékenysége miatt le­ tartóztatták és Sopronkőhidára fegyházba került, ahol 1945 januárjában meghalt. (Adatközlő: öccse, Dallos András, Kossuth-díjas fizikus. USA, 1998. szeptem­ ber 25. — gyűjtötte Kellner János, Sze­ ged) Özv. dr. Dallos Lórántné Boros Jú­ lia* magánzó (195.); Szeged, 1891.; lh.: Szeged, Berzsenyi u. 1.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dénes István akadémiai hallgató, had­ apród őrmester (198.); Szeged, 1917. május 1.; Benkóczi Terézia; Hadapród őrmesterként a repülő akadémia 2. évf. hallgatója volt. Lezuhanása 1943. szep­ tember 17-én történt a veszprémi repülő­ téren, teljesen összeroncsolódott és el­ égett. Szeptember 20-án Veszprémben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 686. d.)

117

Dénes Leóné Szemző Irma* htb. (198.); ?, 1905.; lh.: Szeged, Klauzál tér 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Deskó Attila György (198.); Szeged, 1923. május 28.; Almást Terézia; A Sze­ gedi Járásbíróság 1962-es holttányilvání­ tási határozatában a család adatait elfo­ gadta (és mi is!), holott szakmailag elfo­ gadhatatlan adatok vannak benne. A X. székely híradózászlóalj békehelyőrsége Csíkszereda volt és a Székely határvé­ delmi erőkhöz tartozott, ide helyezték át (irányították) Budapestről. Budapesten a 101. híradóezred volt. Hadtestté nem egészült soha híradó alakulat. Hadnagy­ ként, 21 évesen zászlóaljparancsnoki be­ osztásba kerülni nem lehetett, legfeljebb a parancsnok elsőtisztje volt, vagy pedig a zászlóaljban tiszti szolgálatot teljesített. (Szabó Péter hadtörténész följegyzése) Özv. Deutsch Béláné Trenka Jolán* szőlőtermelő (200.); Szeged, 1884.; lh.: Szeged, Somogyi u. 24.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Deutsch Fülöpné Weiner L.* magánzó (200.); Bodópóc, 1862.; lh.: Szeged, Jósika u. 14.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Deutsch György* vasesztergályos (200.); Szeged, 1925.; Vajda Klára Deutsch Imre; lh.: Szeged, Polgár u. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem

118

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Deutsch József* munkaszolgálatos; Szeged, 1921.; Vajda Klára Dr. Deutsch Imre; lh.: Szeged, Polgár u. 12.; 1943-ban Hódmezővásárhelyre az V. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával a hírhedt bori rézbányába került. 1944. szeptember­ októberben a visszavonuláskor ismeret­ len körülmények között eltűnt. (Lakossá­ gi bejelentés, 1998.) Özv. Deutsch Sománé Marberger Rózsa* (201.); ?, 1878.; lh.: Szeged, Korona u. 9.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Diamant Károlyné* menházi ápolt (201.); Mezőtúr, 1878.; lh.: Sze­ ged, Kálvária u. 78.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dicső Antal honvéd (202.); Szeged, 1901.; Ördögh Erzsébet; A szegedi V. önálló utász törzsszázadban szolgált. így 1944. október 13-án Tápé és Szeged kör­ nyéki visszavonuláskor eltűnése és halála bizonytalan. Más adatok ezt nem tá­ masztják alá. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Diener Péter főhadnagy (202.); Sze­ ged, 1920.; Molnár Mária; A 105/4. légvédelmi gépágyús üteg parancsnoka volt. A magyarországi területek ellen in­ dított szovjet támadások kezdetén Csíkszentmártonhoz közeli Aklosnál 1944. augusztus 27-én hősi halált halt. (HL. Kitüntetési javaslatok) Dobó Ignácné* (202.); Nagybecske­ rek, 1878.; lh.: Szeged, Deák F. u. 24.;

1944. június 25-én az első transzporttal a szegedi téglagyári gyűjtőtáborból Auschwitzba deportálták leányával, Dobó Saroltával együtt, de onnan nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzé­ se, 1998.) Dobó Imre munkaszolgálatos (202.); Szeged, 1907. július 2.; Császár Vera Dobó Imre; lh.: Szeged-Királyhalom; 1943 tavaszán a 801. fegyveres szolgála­ tot megtagadó, jehovista különleges munkásszázadba hívták be munkaszolgá­ latra. 1943 júniusában a szerbiai bori rézbányába vitték őket munkaszolgálat­ ra. Itt Berlin táborban (a táborváros je­ hovista elkülönítő részében) 1944. június 2-án meghalt. A Berlin tábor jehovista temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 658. d.) Dobó István honvéd (202.); Szeged, 1902. november 17.; Király Etel; lh.: Szeged-Királyhalom 226.; 1944 őszén a szegedi V. önálló utász törzsszázadba hívták be katonai szolgálatra. Alakulata részt vett Szeged város védelméért folyó harcokban. 1944. október 13-án Tápé és Szeged környéki visszavonuláskor alaku­ latának veszteségi lajstroma szerint el­ tűnt. Valószínű fogságba került, ahonnét nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Dobó Sarolta* (203.); Dobó Ignácné; lh.: Szeged, Deák F. u. 24.; 1944. jú­ nius 25-én az első transzporttal a szegedi téglagyári gyűjtőtáborból Auschwitzba deportálták édesanyjával, Dobó Ignácnéval együtt, de onnan nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Dohány István honvéd (204.); Sze­ ged, 1922. augusztus 2.; Födi Anna; lh.: Szeged-Atokháza 1076.; 1944. október 9-én a Kárpátokban Vezérszállás-alsóvereckei út mellett Vezérszállástól 2 km-re szovjet aknaszilánkoktól súlyos fejsérü­

lést szenvedett és hősi halált halt. Októ­ ber 10-én Felsőgereben községben te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 740. d .)

Domán Miklós* munkaszolgálatos (204.); Szeged, 1906. december 19.; Róth Erzsébet; 1942 júniusában Hódme­ zővásárhelyre az V. kmsz. zászlóaljba vonult be munkaszolgálatra. A zászlóalj által felállított 105/1. tábori munkásszá­ zaddal a 2. hadsereg doni arc vonalába került. 1942. október 3-án Krasznojéban súlyos sérülést szenvedett és meghalt. Krasznojéban temették el. (HL. Veszte­ ségi okmánygyűjtő) Domonkos Sándor honvéd; Szeged, 1900. március 31.; Gavallér Terézia; lh.: Szeged, Felsővárosi feketeföldek 191.; A szövegrész hibás! Az V. utász­ zászlóaljjal 1944 áprilisában nem került ki a hadműveleti területre, hanem Szege­ den maradt az V. önálló utász törzsszá­ zaddal, amely részt vett a város védel­ méért folyó harcokban. Alakulatának veszteségi lajstroma szerint 1944. októ­ ber 13-án a Tápé és Szeged környéki visszavonuláskor eltűnt. Eltűnése bi­ zonytalan! (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.)

Dr. Donáth Istvánná Neuländer Má­ ria* htb. (205.); Szeged, 1919.; lh.: Sze­ ged, Vasasszentpéter u. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dr. Dömötör Tibor* munkaszolgála­ tos, ügyvéd (206.); Szabadka, 1900.; Klein Jolán - Dr. Dömötör Miksa (or­ vos); fel.: Landesberg Klára; lh.: Sze­ ged, Bocskai u. 10-12.; 1942 júniusában Hódmezővásárhelyre az V. kmsz. zász­ lóalj által felállított valamelyik tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgá­

119

latra. Alakulatával a Don menti arcvo­ nalba került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején, január 15-február 28. között visszavonulás köz­ ben eltűnt. (Családi adatközlés, 1998.) Drucker Klára Emma Aliz* (206.); Szeged, 1931.; Witz Margit - Drucker Sándor; lh.: Szeged, Szilién sgt. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesapjával és testvéreivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dunai András tart. címzetes őrvezető (207.); Szeged, 1915.; Tamás Viktória; A 33. hegyivadász zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. 1944 áprilisától részt vett az 1. hadsereg galíciai harcaiban, s 1944. május 27-én Kolomea előtt akna­ gránáttól jobb lábszárán súlyosan megse­ besült. Valószínű csak részbeni felépü­ lése után eshetett fogságba. (HL. HM. 22. oszt. ir. 714. d.) Dunai K. Sándor honvéd (207.); Sze­ ged, 1920.; Szabó Mária; lh.: Szeged, Répási u. 7.; A szegedi V/ l . kerékpáros utászszázaddal részt vett a győzelemmel felérő tordai csatában. 1944. október 4én Torda-Sósvölgynél tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Duschák Henrik* festő (207.); Léva, 1874.; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Duschák Henrikné* htb. (207.); Ceg­ léd, 1876.; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

120

Dr. Duschák László munkaszolgála­ tos (207.); Szeged, 1905. november 8.; Spiller Laura; fe l.: Hoffmann Márta; lh. ; Szeged, Tisza Lajos krt. 46. 1942 máju­ sában a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított egyik tábori munkaszolgálatos századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. 1942. szeptember 14-én Sztarij Oszkolnál szi­ lánksérülésben elvérzett. Sztarij Oszkolban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Eberhardt József címzetes tizedes (207.); Szeged, 1918. október 18.; Nagy Farkas Katalin; lh.: Szeged-Királyhalom; 1942. augusztus 19-én Alekszejevkánál koponyaroncsolódás következtében halt hősi halált. Alekszejevka magyar katonai hősi temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Egod Andorné Kubicsek Ella* htb. (208.); Győr, 1896.; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 36.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Egod Tamás* munkaszolgálatos (208.); Szeged, 1921.; Kubicsek Ella Égőd Andor; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 34.; 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Elek Elemér* magántisztviselő (209.); Kőtelek, 1890.; fel.: Friedmann Erzsé­ bet; lh: Szeged, Szent István tér 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Elek Elemérné Friedmann Erzsébet* htb. (209.); Málaspuszta, 1901.; lh: Sze­ ged, Szent István tér 15.; A szegedi tég­

lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én férjével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Elek Katalin* varrónő (209.); Szeged, 1925.; Friedmann Erzsébet - Elek Ele­ mér; lh.: Szeged, Szent István tér 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Elek Sándor* magántisztviselő (209.); Érmindszent, 1884.; fel.: Bénán Korné­ lia; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Elek Sándorné Bénán Kornélia* (209.); Nagytapolcsány, 1899.; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel és leányával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Elek Julianna* női szabó 209.); Sze­ ged, 1923.; Bénán Kornélia - Elek Sán­ dor; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; A szege­ di téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Eisenberg(er) Antal* tanuló (209.); Makó, 1928.; Soltész Rózái - Eisenberg(er) Andor; lh.: Szeged, Kálvária u. 33.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Eisenberg(er) Edit* tanuló (209.); Makó, 1936.; Soltész Rózái - Eisenberg(er) Andor; lh.: Szeged, Kálvária u. 33.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból

1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Eigner Adolf* magánzó (209.); Mis­ kolc, 1872.; lh.: Szeged, Deák F. u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Eigner Henrik* tisztviselő (209.); Miskolc, 1868.; lh.: Szeged, Deák F. u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Engel (Szegedi) György munkaszol­ gálatos (210.); Szeged, 1919.; lh.: Sze­ ged, Széchenyi tér 9.; Szeged világrekor­ der úszója volt 100 méter pillangóúszás­ ban. 1936 augusztusában Budapesten legyőzte az olimpiai bajnok japán úszót is. 1942 áprilisában az V. kmsz. zász­ lóalj által felállított tábori kmsz. század­ dal a Don menti arcvonalra került, ahol ismeretlen helyen és időpontban eltűnt. (Lakossági adatközlés, 1998. és Délmagyarország 1936. augusztus 18. sz.) Engel Gyula* cipész (209.); ?, 1874.; lh.: Szeged, Párizsi krt. 37.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Özv. dr. Engel Mórné Eisenstäder Mária* htb. (210.); Magyarkanizsa, 1857.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 86/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Engel Pál* kendergyári munkás (210.); Hódmezővásárhely, 1879.; lh.: Szeged, Csillag u. 7.; A szegedi tégla­

121

gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Engel Pálné* htb. (210.); Szeged, 1883.; lh.: Szeged, Csillag u. 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Dr. Engel Sándor* ügyvéd (210.); Szeged, 1880.; fel.: Steiner Szidónia; lh.: Szeged, Kelemen u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Engel Sándorné Steiner Szidó­ nia* (210.); Temesvár, 1884.; lh.: Sze­ ged, Kelemen u. 11.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Engelsmann Adám* magánzó (210.); Szerbkeresztúr, 1868.; fe l.: Boros Janka; lh.: Szeged, Csuka u. 8.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én feleségével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Engelsmann Adámné Boros Janka* (210.); Szeged, 1872.; lh.: Szeged, Csu­ ka u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Erber Simon* tisztviselő (210.); Gyöngyös, 1863.; lh.: Szeged, Fodor u. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem

122

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Erber Simonné* htb. (210.); Nyír­ egyháza, 1874.; lh.: Szeged, Fodor u. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Erdődy (Erdődi) József munka­ szolgálatos, túlélő (211.); Vágújhely, 1908.; Faktor Hennin; fel.: Messinger Marianna; lh.: Szeged, Madách u. 1/b.; A szegedi V. kmsz. zászlóaljba Hódme­ zővásárhelyre vonult be munkaszolgálat­ ra. Tábori kmsz. századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába, ahol 1943 januárjában a szovjet csapatok offenzívája idején eltűnt. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Valójában hadifog­ ságba esett és 1945. végén haza került. Szegeden 1948-49-ben Madácsy László után a Tiszatáj főszerkesztője volt. Erdős (Eichler) Dezső munkaszolgá­ latos (211.); 1942 októberében a nagykő­ rösi 43. bevonulási központba vonult be munkaszolgálatra. A 105/3. tábori mun­ kásszázaddal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalára, ahol Korotojak-Osztrogozsszk területén 1943. január 17-én eltűnt. Az akkori törvények értelmében a munkaszolgálatosokat nem nyilvánították hősi halottá, csak a holttányilvánítás idő­ pontjában 1949-ben. (Szabó Péter had­ történész följegyzése) Dr. Ernyei Jenőné Gorstmann Mar­ git* htb. (211.); Szeged, 1893.; lh.: Sze­ ged, Tisza L. krt. 27.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fáber Imre munkaszolgálatos (211.); Szeged, 1904. február 1.; Lusztig Hermi­

na - Fáber Herman; (Szeged Szül. anykv. 199/1904. sz.) A szöveges rész pontos! Fábián László hivatásos tüzérfőhad­ nagy (212.); Szabadka, 1914. július 20.; 1944-ben a tüzérségnél szolgált. A Buda­ pestért folyó harcokban hősi halált halt. Falik Emánuel* vállalkozó (213.); Szeged, 1888.; Mandler Krisztina - Fa­ lik Herman; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Falik Hermanne Mandler Krisztina* (213.); Szeged, 1866.; Mandler Krisztina - Falik Herman; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fiával együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Faludi Gyuláné Mangold Anna* (213.); ?, 1887.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 71.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Faludi Samu* magántisztviselő, mun­ kaszolgálatos (213.); ?, 1910.; Mangold Anna - Faludi Gyula; lh.: Szeged, Kos­ suth L. sgt. 71.; Ismeretlen munkaszol­ gálatos századba hívták be szolgálatra, ahonnan nem tért haza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Faragó Béla* szatócs (214.); Pusztamérges, 1904.; fel.: Stein Irén; lh.: Sze­ ged, Móra u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én felesé­ gével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged)

Faragó Béla* munkaszolgálatos (214.); Szabadka, 1904. január 22.; Po­ litzer Antónia; fe l.: Bak Ilona; lh.: Sze­ ged, Somogyi telep, IV. u. 151.; Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva ide­ jén január 15-30. között hadifogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. Veszteséglajstrom 4. köt.) Faragó Béláné Bak Ilona* (214 ); Kővágóörs, 1907.; lh.: Szeged, Somogyi telep, IV. u. 151.; A deportálásból haza­ tért. 1946-tól férje után hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigon­ dozási Iroda ir. 1945-1950.) Faragó Béláné Stein Irén* szatócs (214.); Katymár, 1911.; lh.: Szeged, Móra u. 15.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Faragó Béláné Bak Ilona* (214.); Kővágóörs, 1907.; lh.: Szeged, Somogyi telep, IV. u. 151.; A deportálásból haza­ tért. 1946-tól férje után hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigon­ dozási Iroda ir. szn. 1945-1950.) Faragó János tizedes (214.); Szeged, 1920. október 13.; Rovó Erzsébet - Fa­ ragó Imre; lh.: Szeged, Tápéi u.; A sze­ gedi V. híradó pótszázaddal, az 1. lovas­ hadosztály hadrendjében került az arcvo­ nalba. 1944. július 4-én a Kleck melletti Talminovicénél az orosz támadásidején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 705. d.) Farkas Antal földmunkás, honvéd (214.); Szeged, 1921.; Kasza Rozália; A 2. páncélos hadosztály 6. gépkocsizó könnyűtüzérosztály 1. ütegében teljesített katonai szolgálatot. Harcolt Galíciában, majd 1944 szeptemberében részt vett a győzelemmel felérő tordai csatában. 1944-45 telén az észak-dunántúli har­ cokban 1944. december 21-én Kovácspa­

123

taknál gránátszilánk hatolt a fejében. Be­ szállították a 2. páncélos hadosztály egészségügyioszlopához Esztergomba, ahol hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) F ark as Gábor A ndrás honvéd, cím­ zetes őrvezető (215.); Szeged, 1917.; Tapodi Rozália; Alakulata a 37. ikerez­ red III. zászlóalja volt. A szovjet csapa­ tok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotoj aknái voltak védőállásban, s itt január 15-én indult meg támadásuk. Az ezt követő harcokban január 15-20. kö­ zött halt hősi halált. (HM. Központi Irat­ tár, Veszteségi okmány gyűjtő) F ark as Géza tart. honvéd (215.); Sze­ ged, 1912. február 10.; Krisztin Német Etel - Farkas Mihály; lh.: Szeged-Alsóközpont, Mórahalom 357.; 1944. július 18-án délután 5 órakor Zsitovó községtől nyugatra 200 méterre ellenséges tűzben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 705. d.) F ark as István honvéd (215.); Szeged, 1907. október 14.; Stefanovics Katalin Farkas György; lh.: Szeged, Becsei u. 9.; A szegedi 9. gyalogezred aknavető­ századában teljesített katonai szolgálatot, s 1944. október 8-án Jolsva mellett el­ lenséges aknabecsapódás következtében hősi halált halt. Bajtársai itt temették el halála után (Dr. Papp Antal tábori lel­ kész följegyzése) F arkas József honvéd (216.); Szeged, 1916.; Székes Verőn; A 4/III. zászlóalj valóban Urivnál harcolt az 1943. január 12-i szovjet áttörés idején. De csak janu­ ár 12-13-án, tehát eltűnésének, halálá­ nak ez az időpontja. (Adategyeztetés) F arkas László honvéd (216.); SzegedRöszke, 1922. január 1.; Tombácz Ilona - Farkas János; lh.: Szeged-Röszke 993.; 1944-ben a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj 2. lövészszázadában teljesí­ tett katonai szolgálatot. 1944. szeptem­

124

ber végén a szovjet csapatok támadása idején Galíciában Turkától (Laturkától) délkeletre 1944. szeptember 29-én fej lö­ vést és mellkassérülést a bal vállon ka­ pott és hősi halált halt. A bilaszovicai hősi temető 10. sírjában temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052/1944. sz.) Farkas Pál honvéd (217.); Szeged-Al­ sóközpont, 1920. augusztus 26.; Hege­ dűs Etel - Farkas István; lh.: Szeged-Alsótanya; Csapatteste a 2. hegyi tüzérosz­ tály volt. Részt vett a Kárpátok védelmé­ ért folyó harcokban. 1944. október 26án a Szolyva melletti Berezinkán eltűnt, megszökött (állítólag átállt az ellenség­ hez!). Később ismeretlen helyen (való­ színű hadifogságban) és ismeretlen idő­ pontban meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 754. d.) Farkas Sándor honvéd (217.); Sze­ ged, 1921.; Kisgyörgyei Julianna; A 2. páncélos hadosztály 1944 őszén Tordánál harcolt, ezt követően a Dunántúlon ve­ tették be. Esetleg a páncélos hadosztály visszamaradó különítményével (vmk) ke­ rülhetett Németországba. (Adategyezte­ tés) Fehér János* munkaszolgálatos (218.); Landeszberg Judit; lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigon­ dozási Iroda ir. szn. 1945-1950.) Fehér János honvéd (218.); Szeged, 1922. május 13.; Masa Rozália - Fehér József; lh.: Szeged, Somogyi telep IX. u. 495.; A szövegrész rossz! A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztályban teljesített tényleges katonai szolgálatot. 1944. júni­ us 2-án Szeged első bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a Rendező pályaudvar előtti részen érte

szakaszát a bombázás és koponyaalapi törést szenvedett. Az 5. helyőrségi kór­ házban június 3-án 13 órakor hősi halált halt. Június 4-én 9 órakor a belvárosi hő­ si temetőben tizenegy baj társával együtt katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Fein Lázár* (218.); Sajtény, 1843.; lh.: Szeged, Béke u. 15/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fein Olga* (218.); Mákfalva, 1888.; lh.: Szeged, Béke u. 15/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesapjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Feith Ignácné* menházi ápolt (218.); Apátin, 1880.; lh.: Szeged, Kál­ vária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Fejes Nagy Mihály tartalékos őrvezető (219.); Szeged, 1910.; Palotás Etel;; A székely X. utászzászlóalj 2. kerékpá­ ros századában részt vett a győzelemmel felérő tordai csatában. 1944. október 3án Torda-Aranyosbegy közötti arcvona­ lon aknatalálat következtében halt hősi halált. Az ellenség előnyomulása miatt eltemetni már nem lehetett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Fekete Éva Mária* tanuló (219.); Bu­ dapest, 1936.; Révész Klára - Fekete László; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Fekete László tart. honvéd (219.); Szeged, 1906. március 13.; Ince Katalin; 1944-ben tartalékosként a 101. vasútépí­ tőezred II. zászlóalj 105. századában hívták be katonai szolgálatra. 1944. ok­ tóber 18-án Szatmárnémeti előtt 20 kmre ismeretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 749. d.) Dr. Fekete László* tisztviselő (219.); Kaposvár, 1898.; fel.: Révész Klára; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 14.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dr. Fekete Lászlóné Révész Klára* (219.); Kovarc, 1910.; lh.: Szeged, Ti­ sza L. krt. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fekete Zsigmondné* MÁV nyugdíjas (219.); Gyula, 1882.; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 52.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Feldheim György* tanuló (220.); Szeged, 1926.; Kandiba Rózsa - Feldheim Samu; lh.: Szeged, Honvéd tér 8-9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesapjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Feldheim Samu* kereskedő (220.); Tasnádszántó, 1884.; fel.: Kandiba Ró­ zsa; lh.: Szeged, Honvét tér 8-9.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én fiával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged)

125

Felvégi András továbbszolgáló sza­ kaszvezető (220.); Szeged, 1921. szep­ tember 25.; Mészáros Rozália - Felvégi Péter; lh.: Szeged, Lugas u. 10.; Alaku­ latának pontos megnevezése 2/2. zuha­ nóbombázó repülőszázad. 1943. október 22-én bevetésről visszaérkezőben Moscsinnál ellenséges területen Kijevtől északra 30 km-re lezuhant repülőgépé­ vel, amely kigyulladt, ő benne égett és szörnyethalt. Repülő százada még körö­ zött fölötte, de tenni már nem tudtak semmit sem. (HL. HM. 22. oszt. ir. 670. d.) Özv. Fényes Marcellné Eisenstädler N.* nyelvtanár (220.); Szeged, 1881.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Fenyő István* munkaszolgálatos, konzervmester (220.); Szeged, 1922. január 6.; lh.: Szeged, Bús Páter u. 8.; A má­ sodik világháborúban ismeretlen hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban halt meg. (Lakossági bejelentés, 1998.) Fenyves Imre* tisztviselő (220.); ? 1915.; lh.: Szeged, Bús Páter u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Feuer Fülöpné* kereskedő (221.); Kürtös, 1880.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 34.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fiáth Árpád tart. őrmezető (221.); Szeged, 1919.; Homonnai Julianna; A szegedi V. közérdekű munkaszolgálatos pótzászlóaljnál szolgált őrző honvédként.

126

1944. szeptember 27-én Bor községtől (Szerbia) északnyugatra 30 km-re szov­ jet fogságba esett és ismeretlen helyen és időpontban halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Fischer Ágnes* tanítónő (211.); ?, 1920.; Fischer Mihályné; lh.: Szeged, Feketesas u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Fischer Endre János munkaszol­ gálatos (221.); Szeged, 1907. július 11.; Deutsch Erzsébet; lh.: Szeged, Horthy M. u. 7.; A hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/2. tá­ bori munkásszázaddal 1942 nyarán a 2. hadsereg doni arcvonalába került. A megerőltető munkában és rossz táplálko­ zás miatt 1942. december 19-én végel­ gyengülésben (szívelégtelenségben) Ternovoje községben meghalt. Ternovoje te­ metőjében temették el. (HM. Központi Irattár, Veszteségi okmánygyűjtő) Fischer Irén* magántisztviselő (222.); Pusztagyalu, 1882.; lh.: Szeged, Dugo­ nics tér 2.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fischer Ignác* fakereskedő (222.); Nagykőrös, 1881.; lh.: Szeged, Jósika u. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fischer Ignácné* (222.); Zsámbék, 1885.; lh.: Szeged, Jósika u. 31.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Fischer János* munkaszolgálatos (222.); Szeged, 1918. november 25.; Handl Riza; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; Az V. kmsz. zászlóalj 4. századában Kiskunhalason teljesített munkaszolgála­ tot. 1942. január 17-én Kecskeméten a honvéd csapatkórházban sárgaságban és szívbénulásban meghalt. Január 19-én Kecskeméten temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 724. d.) Özv. Fischer Lipótné Magaziner Lujza* htb. (222.); ?, 1861.; lh.: Sze­ ged, Horváth M. u. 9.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fischer Miklósné Schönfeld Frida* (222.); Kisvárda, 1906.; lh.: Szeged, Alsókikotősor 61-64.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fischof Sándor* zsibárus (222.); Csanád, 1969.; fel.: RosnerMatild; lh.: Sze­ ged, Mikszáth K. u. 22.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én feleségével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fischof Sándorné Rosner Matild* (222.); Kiskunfélegyháza, 1871.; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Fleisch Imre munkaszolgálatos (222.); 1905. február 17.; Merger Etel; lh.: Sze­ ged; A szegedi 105/3. tábori kmsz. szá­ zaddal került a Don menti arcvonalba. 1942. december 24-én Boldirevkán végelgyengülésben halt meg. A boldirevkai

magyar hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Fleischmann Aladár* munkaszolgála­ tos (223.); fe l.: Kohn Blanka (1909.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigondozási Iroda ir. szn. 1945-1950.) Fleischner Dezső deportált (223.); 1945. április 15-én a német SS-ek Randeggben családjával együtt kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fleischner Dezsőné Körösi Rózsi de­ portált (223.); 1945. április 15-én a né­ met SS-ek Randeggben családjával együtt kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van­ nak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fleischner Mária deportált (223.); 1945. április 15-én a német SS-ek Ran­ deggben családjával együtt kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a ran­ deggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fleischner Magda deportált (223.); 1945. április 15-én a német SS-ek Ran­ deggben családjával együtt kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a ran­ deggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fleischner Sándor deportált (223.); 1945. április 15-én a német SS-ek Ran­ deggben családjával együtt kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták őket és a szegedi zsidó temetőben a ran-

127

deggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Floreck János honvéd (223.); Szeged, 1911. Prunkl Vilma; 1942. augusztus 8án a 10. könnyű hadosztály, amelyhez a fogatolt sütőoszlop tartozott, már pár hete a Don mentén harcolt. A megjelölt időpontban Korotojak közelében halt hő­ si halált. (Adategyeztetés) Fodor Ferenc honvéd (224.); Szeged, 1921. május 24.; Feisnál Etelka - Fodor János; lh.: Szeged, Cserepes sor 14.; A 15. kerékpáros zászlóalj 2. századában teljesített katonai szolgálatot. 1944. júli­ us 11-én Korszovnál aknarobbanás kö­ vetkeztében hősi halált halt. Bresztlitovszkban a magyar katonai temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 690. d.) Fodor Fülöp* kereskedő (224.); Makó, 1871.; fel.: Rosenfeld Szeréna; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 10.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Fodor Fülöpné Rosenfeld Szeréna* htb. (224.); Kokad, 1878.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 10.; A. szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fodor Marcell* ügynök (225.); Sám­ fáivá, 1895.; fel.: Lévai Margit; lh.: Szeged, Püspök u. 11.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Fodor Marcellné Lévai Margit* htb. (225.); Szeged, 1900.; lh.: Szeged, Püs­ pök u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtő­

128

táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Fodor Miklós* munkaszolgálatos (225.); fel.: Grün Lea (1894.); lh.: Sze­ ged, Jósika u. 13.; A második világhá­ borúban, vagy szovjet hadifogságban is­ meretlen körülmények között meghalt. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigondozási Iroda ir. szn. 1945-1950.) Forgács László honvéd (226.); Sze­ ged, 1915.; Berdi Hermin, vagy Bandula Eszter; A szegedi Zotmund utászzászló­ alj által felállított 153. önálló kerékpáros utászszázaddal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalára. A 202/25. tábori postaszám erre utal. (HL. Veszteség­ lajstrom 9. köt.) Födi Zoltán honvéd (227.); Szeged, 1907.; Kazi Etelka; lh.: Szeged, Mars tér 16.; A 3. szaklégvédelmi jelzőüteg­ ben teljesített katonai szolgálatot. Buda­ pest körülzárásakor 1944. december 25én a légvédelmi hírrendszerben a körül­ zárt fővárosban rekedt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Földes Károly munkaszolgálatos (227.); Szeged, 1918. június 21.; Nyitrai Sarolta; Az V. kmsz. zászlóalj 1. száza­ dával került Borba a rézbányába. Nem Borba szállításakor, hanem Szerbia had­ műveleti kiürítésekor 1944. szeptember 17-október 8. közötti időben a Cservenka-i vérengzésnél tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Förster Károly* ny. MÁV főfelügylő (227.); Tóváros, 1861.; fel.: Kelemen Róza; lh.: Szeged, Margit u. 30.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én feleségével együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Förster Károlyné Kelemen Róza* htb. (227.); Szeged, 1873.; lh.: Szeged, Margit u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Frank Ilona* (227.); Kunszentmárton, 1887.; lh.: Szeged, Zászló u. 8/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Frank Lajosné* (228.); Tiszabő, 1868.; lh.: Szeged, Zászló u. 8/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fráter László hivatásos százados (228.); Szeged, 1909. április 18.; Rieger Viktória; lh.: Eger, Rózsa u. 26.; Az egri 14. gyalogezred I. pótzászlóaljában teljesített tiszti szolgálatot. A Galíciában folyó harcokban 1944. július 2-án 18 órakor Beremiánytól északra 2 km-re el­ lenséges aknagránát telitalálattól hősi ha­ lált halt. Július 3-án Szokolovban a kato­ nai temetőben katonai tiszteletadással te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 678. d .)

Freiburger István tizedes, címzetes szakaszvezető, túlélő (228.); Szeged, 1918.; Gácsér Mária - Freiburger Benő; lh.: Szeged, Csongrádi sgt. 40.; Az V. kmsz. zászlóaljban keretlegény volt. 1943 júniusában a szegedi V/4. kmsz. századdal mint keretlegény került Borba és ott szolgált az orosz katonai nyomásra történt visszavonulásig. 1944 szeptembe­ rében Bor és Újvidék között nem eltűnt, hanem hadifogságba esett, ahonnan ha­ zatért. Évekkel ezelőtt nyugdíjas rendőr­

tisztként halt me. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. — Lakossági jelzések) Freund István munkaszolgálatos (229.); Szeged, 1910. július 23.; Pollák Sarolta - Freund Simon; lh.: Szeged, Jó­ kai u. 11.; 1942. május 3-án a hódme­ zővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által fel­ állított 105/2. tábori kmsz. századba hív­ ták be munkaszolgálatra. Alakulatával a 2. hadsereg a doni arcvonalába került. 1942. szeptember 24-én az urivi csatá­ ban halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Fried Jakab* MÁV lakatos (229.); ?, 1872.; fel.: Weinstein Erzsébet; lh.: Sze­ ged, Attila u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én felesé­ gével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fried Jakabné Weinstein Erzsébet* zsibárus (229.); Szeged, 1871.; lh.: Sze­ ged, Attila u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fried Simonné Mechelstadt Mária* (229.); Férjével együtt 1944. június 25én a szegedi téglagyári gyűjtőtáborból Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért haza. (USÁ-ból Vöröskereszt kere­ sőszolgálat levele, 1997.) Friedmann Edit* cipőfelsőrész-készí­ tő (229.); Szeged, 1921.; Roth Irén Friedmann Ferenc; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Friedmann Ernőné Szarnék Julian­ na* (229.); ?, 1911.; A deportálásból visszatért. 1946-tól férje után hadiözve­ gyi járadékot kapott. (Szeged város Ha­ digondozási Iroda ir. szn.)

129

Friedmann Ilona* (229.); Szeged, 1901.; lh.: Szeged, Vasasszentpéter u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Friedmann Mária* (229.); Nagysze­ ben, 1893.; lh.: Szeged, Révay u. 6.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Friedmann Sámuel munkaszolgálatos (229.); A szegedi V. kmsz. zászlóaljhoz Hódmezővásárhelyre vonult be munkaszolgálatra. Tábori kmsz. századdal ke­ rült a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején januárban hadifogság­ ba esett. A fogságból nem tért haza. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Fschbein Sándorné helyesen Fuschbein Sándorné* (229.); Nem szegedi la­ kos, de a szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Özv. Fuchs Antalné* menházi ápolt (229.); Nyitra, 1861.; lh.: Szeged, Kál­ vária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Fürst Árpád* pénzbeszedő (230.); Kiskunhalas; 1896.; fe l.: Singer Erzsé­ bet; lh.: Szeged, Margit u. 30.; A szege­ di téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével és leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fürst Árpádné Singer Erzsébet* htb. (230.); Kiskunfélegyháza, 1898.; lh.:

130

Szeged, Margit u. 30.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével és leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fürst Ferenc* gyári munkás (230.); Kiskunmajsa, 1885.; fe l.: Rubinfeld Ir­ ma; lh.: Szeged, Kossuth u. 25.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fürst József* szabó (230.); Szeged, 1897.; fel.: Ott Karolina; lh.: Szeged, Korona u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fele­ ségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fürst Józsefné Ott Karolina* (230.); Bécs, 1902.; lh.: Szeged, Korona u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Fürst Magda* (230.); Szeged, 1928.; Singer Erzsébet - Fürst Árpád; lh.: Sze­ ged, Margit u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szülei­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Fürst Rózsa* fodrásznő (230.); Sze­ ged, 1883.; lh.: Szeged, Horváth M. u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Füzesséri Irén* fényképész (231.); Szeged, 1921.; apja: Füzesséri Kálmán; lh.: Szeged, Móra u. 31/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba

deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Füzesséri Izsák* tisztviselő (231.); Kiskér, 1861.; lh.: Szeged, Korona u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Füzesséri Kálmán* lakatos (231.); Szabadka, 1898.; apja: Füzesséri Izsák; L: Szeged, Móra u. 31/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Füzesséri Kálmánné* htb. (231.); Makó, 1895.; lh.: Szeged, Móra u. 31/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Füzesséri Lajos* lakatos (231.); Sze­ ged, 1929.; apja: Füzesséri Kálmán; lh.: Szeged, Móra u. 31/b.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Füzesséri Rózsa* htb. (231.); Bród, 1893.; apja: Füzesséri Izsák; lh.: Sze­ ged, Korona u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Gábor György* tisztviselő (232.); Szeged, 1916.; lh.: Szeged, Margit u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én rokonságával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Gábor László munkaszolgálatos (232.); Szeged, 1905. október 23.; Klein Janette; lh.: Budapest IX., Gabona u. 4.; A váci IX. kmsz. zászlóalj által felállított közérdekű munkásszázad nem került ki a hadműveleti területre. A csepeli WM. gyárban teljesítettek mun­ kaszolgálatot. 1944. július 27-én Buda­ pest bombázásakor 11-12 óra között a gyárban lévő bunker bombatelitalálatot kapott és mindannyian meghaltak. A 12 kmsz-es társával együtt közös sírba temették. (HL. HM. 22. oszt. ir. 692. d.) Gál András honvéd (232.); Szeged, 1912.; Gyovai Terézia; A holttányilvánító határozatban megjelölt adatoknál pon­ tatlanságok vannak, mert 1942. július 27-én nem vonulhatott Kiskunfélegyhá­ zára a 7/III. zászlóaljhoz, mert akkor ez az alakulat már a Don felé tartott. Való­ színű 2-3 hónappal korábbi bevonulásról van szó! (Adategyeztetés) Gál Iván Gyula munkaszolgálatos (232.); Szeged, 1920.; Aczél Mária Gál József; lh.: Szeged, Rudolf tér 14.; 1943-ban a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóaljhoz vonult be munkaszolgálatra. 1943 júniusában Szegedről hajóval a szerbiai hírhedt bori rézbányába hurcol­ ták. Szerbia hadműveleti kiürítése során 1944 szeptemberében visszavonultatták őket. Útban Borból Németország felé október közepén Mohácson még látták. Dunántúlon, vagy Németországban isme­ retlen időpontban és helyen meghalt. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Gálházi Frigyes honvéd (233.); Rakamaz, 1910.; Veigli Rozália; lh.: Szeged, Damjanich u. 11.; 1944-ben a szegedi 55. utászzászlóalj 1. századában teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulatával 1944 áprilisában Galíciába, az 1. hadse­ reg arcvonalába került. Már a Kárpátok­

u l

ban 1944. október 29-én Polena és Céke közötti útszakaszon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Galla Károly honvéd (233.); Szeged, 1913. március 14.; Csányi Anna; lh.: Szeged; 1944. április 14-én Galíciában, Doránnál halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Galotti Lászlóné* (233.); lh.: Szeged, Hotváth M. u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Galotti Vilmosné* htb. (233.); Boldogasszonyfalva, 1885.; lh.: Szeged, Horváth M. u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ganzfried Gézáné* árus (233.); Eperjes, 1888.; lh.: Szeged, Mérey u. 18.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Gara Edit* munkás (233.); Budapest, 1919.; Braun Paula - Gara Ferenc; lh.: Szeged, Korda sor 24/b.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én édesanyjával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Gara Ferencné Braun Paula* (233.); Budapest, 1896.; lh.: Szeged, Korda sor 24/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Garai Gáspárné Müller Janka* (234.); Szeged, 1874.; lh.: Szeged, Mar­ git u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­

132

borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Gárdos Géza munkaszolgálatos (234.); Szeged, 1912. február 22.; Schwan Berta; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; 1942 júniusában a hódmezővásárhely V. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszolgálatra. A zászlóalj által felál­ lított 105/1. tábori munkásszázaddal a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Még az 1943. januári szovjet offenzíva előtt 1943. január 1-jén végel­ gyengülésben meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Gárgyán Mihály honvéd, címzetes őr­ vezető (235.); Szeged, 1914. szeptember 8.; Gárgyán Teréz; A 16. határvadász zászlóalj 1. portyázó századában vett részt a Bácskáért folyó harcokban. 1944. október 17-én Bácstóvárosban eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Gelb György* tanuló (236.); Szeged, 1936.; apja: Gelb Zoltán; lh.: Szeged, Polgár u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édes­ anyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Gelb Zoltánné* htb. (236.); Buda­ pest, 1912.; lh.: Szeged, Polgár u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Gémes Ernő* kendergyári tisztviselő (236.); Szeged, 1887.; lh.: Szeged, Köl­ csey u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged)

Gémes Ernőné* htb. (236.); Szeged, 1891.; lh.: Szeged, Kölcsey u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Gerstmann Edéné Aberes Berta* MÁV nyugdíjas (238.); Gyömöre, 1873.; lh.: Szeged, Polgár u. 21/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Gerstmann Erzsébet* htb. (238.); Szeged, 1897.; Aberes Berta - Gerst­ mann Ede; lh.: Szeged, Polgár u. 21/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Gildi Sándor Kázmér honvéd (238.); Szeged, 1924.; Cehovin Ivánka; Leven­ teként ugyan, de honvédként szolgált. A Szent László hadosztály egyik gránátos ezredében harcolt, s így esett fogságba 1944. december 23-án Helembánál. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Glück Adolfné Kratz Rózsa* (239.); Máramarossziget, 1895.; lh.: Szeged, Szent György u. 4/b.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek leányával, Glück Judittal együtt kivégezték. 1947ben exhumálás után férje hazahozatta és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van eltemetve. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Glück Béláné Goldstein Ina* htb. (239.); Banjaluka, 1883.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 46.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én

Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Glück Judit* tanuló (239.); Budapest, 1930.; Kratz Rózsa - Glück Adolf; lh.: Szeged, Szent György u. 4/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án Strasshofba deportálták. 1945. áp­ rilis 15-én Randeggben az SS-ek édes­ anyjával együtt kivégezték. 1947-ben exhumálás után édesapja hazahozatta és a szegedi zsidó temetőben a randeggi kö­ zös sírban van eltemetve. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Glücksthal Béláné Wilheim Rozália* htb. (239.); Hódmezővásárhely, 1892.; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Glücksthal István* tanuló (239.); Szeged, 1936.; lh.: Szeged, Szent György u. 4/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én rokon­ ságával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Goitein Ármin* ügynök (239.); Ka­ posvár, 1874.; fel.: F.einnovics Zelma lh.: Szeged, Zerge u. 27.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én feleségével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Goitein Árminné Feinnovics Zelma (239.); Karlsbad, 1880.; lh.: Szeged, Zerge u. 27.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Goitein Ernő* munkaszolgálatos (239.); Szeged, 1906. (?); Feinnovics Zelma - Goitein Ármin; lh.: Szeged, Zer-

133

ge u. 27.; A második világháborúban munkaszolgálatosként hadműveleti terü­ leten szolgált, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Goldberger Dávid Dezső* piaci árus (239.); Szeged, 1895.; fe l.: Krausz Irén; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 13.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én feleségével együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Goldberger Dávidné Krausz Irén* htb. (239.); ?, 1898.; lh.: Mikszáth K. u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Goldgruber Árpád* ügynök (239.) Nemesmilitics, 1880.; fe l.: Szántó Rózsa; lh.: Szeged, Korona u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án Strasshofba deportálták. 1945. áp­ rilis 15-én Randeggben az SS-ek kivé­ gezték. 1947-ben exhumálás után férje hazahozatta és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Gombkötő Ferenc tart. honvéd (240.); Szeged, 1915. december 29.; Szőri Rozália - Gombkötő Ferenc; Sze­ ged, Retek u. 22.; (Pontos családi ada­ tok) A szöveges részt megerősíti a HL. HM. 22. oszt. ir. 644. d. iratanyaga. Özv. Gombos Gézáné Gombos Ber­ ta* kereskedő (240.); Érdmihályfalva, 1889.; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 6.; A szegedi téglagyári gyűjtő táborból 1944. június 28-án Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után férje hazahozatta és a szegedi zsidó te­ metőben a randeggi közös sírban van el­

134

temetve. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Gombos István hivatásos hadnagy (240.); Szeged, 1915.; Bálint Mária; Ál­ lományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja. 1942 áprilisában a kecskeméti 7. gyalogezreddel került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. Eltűnésének (halálának, vagy hadifogságba esésének) pontos időpontja és helye ismeretlen. (Adategyeztetés) Gombos Sándor honvéd (241.); Sze­ ged, 1923.; Rovó Lídia; 1942 őszén a kecskeméti 13. könnyűhadosztály 13. tá­ bori tüzérezredébe vonult katonai szolgá­ latra. Felváltóként érkezett a Don menti arcvonalba. A szovjet csapatok január 12-i offenzívája idején Korotojak térség­ ből Osztrogozsszkba vonultak vissza, a város négy napos védelme idején már gyalogos honvédként harcoltak, és a városból történt kitöréskor tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Özv. Gotlicb Ignácné* magánzó (241.); ?, I860.; lh.: Szeged, Kálvária u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Göllei Mihály munkaszolgálatos (241.); Szeged, 1914. június 24.; Popper Berta; lh.: Budapest, Székely B. u. 10.; Az I. kmsz. zászlóalj által felállított 101/27. tábori munkaszolgálatos század­ dal került a 2. hadsereg Don menti arc­ vonalára. Az 1943. január 12-i szovjet áttörés után február 11-én ProletroszkaGotnya terüeltén eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 666. d.) Gönczi Ernő munkaszolgálatos (242.); A szegedi V. kmsz. zászlóaljhoz vonult be munkaszolgálatra. Tábori kmsz. századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A szovjet csapa­

tok 1943. január 12-i offenzívája idején január hónapban hadifogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Gönczy (és nem Göncz) János sza­ kaszvezető, címzetes őrmester (242.); Szeged, 1895.; Barmos Mária; A IV/2. hadihíd oszlopban teljesített katonai szol­ gálatot. Ezzel az alakulattal került a Don menti arcvonalba. 1943. január 19-én Oszrogozsszk környékén tűnt el. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Grosz Ilona* bejárónő (243.); Erdevég, 1907.; lh.: Szeged, Polgár u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Grosz (Gross) Mártonné Fischer Ró­ zái (243.); Bácsföldvár, 1873.; lh.: Sze­ ged, Osztrovszky u. 4.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Grosz Sára* (243.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a né­ met SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november 29. sz.) Grósz Zsigmondné Pollák Emma* htb. (243.); Polgárdi, 1898.; lh.: Sze­ ged, Apponyi A. u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Groszmann György* mérnök (243.); Abádszalók, 1895.; fel.: Schatelesz Lili; lh.: Szeged, Attila u. 1.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportál­

ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Groszmann Györgyné Schatelesz Lili* (243.); Makó, 1903.; lh.: Szeged, Attila u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Gruber Zsigmond* bizományos (243.); Nagykomlós, 1864.; lh.: Szeged, Teleki u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Gruber Zsigmondné htb. (243 ); Pécs, 1879.; lh.: Szeged, Teleki u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Grünberger Rudolfné Lusztig Ste­ fánia* (244.); Szeged, 1886.; lh.: Sze­ ged, Szilágyi u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Grünberger Sándor* utazó (244.); ?, 1872.; lh.: Szeged, Üstökös u. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Grünberger Sándorné* htb. (244.); ?, 1876.; lh.: Szeged, Üstökös u. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Grüner Dávid* szabász (244.); Ungvár, 1864.; fel.: Roth Unka; lh.: Szeged,

135

Margit u.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Grüner Dávidné Roth Linka* htb. (244.); Ungvár, 1869.; lh.: Szeged, Margit u .; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Grüner Fülöp* ügyvéd (244.); Magyarkanizsa, 1879.; fe l.: Werner Ol­ ga; lh.: Szeged, Madách u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Grüner Fülöpné Werner Olga* htb. (244.); Pankota, 1886.; lh.: Szeged, Madách u.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dr. Grünhut Vilmos* fakereskedő (245.); Szeged, 1896.; lh.: Szeged, Deb­ receni u.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Grünwald Herman* könyvkereskedő (245.); Nyírtét, 1872.; lh.: Szeged, Hort­ hy M. u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Grünwald Sándorné Stern Regina* htb. (245.); Balassagyarmat, 1891.; lh.: Szeged, Margit u. 22.; A deportálásból hazatért. 1946-tól férje után hadiöz­ veggyé nyilvánították. (Szeged város Ha­ digondozási Iroda ir. 1950.)

136

Gulyás Márton* kereskedő (245.); Szeged, 1884.; lh.: Szeged, Kölcsey u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Gutmann Ferencné Kulpin Malvin* htb. (246.); Békéscsaba, 1870.; lh.: Szeged, Fodor u.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Gyárfás Zoltán* munkaszolgála­ tos, ügyvéd (246.); lh.: Szeged, Attila u. 8.; Az 598. sz. „Báró Jósika Miklós” zsidó cserkészcsapat parancsnoka volt. 1944-ben munkaszolgálatra vonultatták be, a keleti arcvonalra került, ahonnan nem tért vissza. (Dr. Pollák László föl­ jegyzése, 1998.) Gyetvai Lajos (246.); 1922-től vitéz Gyetvai Lajos, ekkor őrmester a szegedi árkász pótkeretnél. Az 1940-es Honvéd­ ségi Közlönyben vitéz Gyetvai Lajos hi­ vatásos törzsőrmester. Tehán nem hiva­ tásos tiszt, hanem tiszthelyettes. (Szabó Péter hadtörténész anyaggyűjtése és megjegyzése) Gyólay Ottó (247.); Szeged, 1922. jú ­ lius 1.; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 13.; A szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj 3. lövészszázadában teljesített katonai szol­ gálatot. Nagy Károly főhadnagy, század­ parancsnok jelentése szerint a Hunyadi­ állásból való visszavonulásuk alkalmából 1944. szeptember 29-én Szuchi Potok Huta és Kriva között tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz.) György Ernó'né Ferber Borbála* (248.); Lugos, 1895.; lh.: Szeged, Fodor u. 11.; A deportálásból visszatért. 1946tól férje után hadiözveggyé nyilvánítot­

ták. (Szeged város Hadigondozási Iroda ir. 1950.) Hajas György honvéd (249.); Szeged, 1922. április 2.; Adám Mária - Hajas György; lh.: Szeged-Szatymaz 406.; A szövegrész hibás! Az V. utászzászlóaljjal 1944 áprilisában nem került ki a hadmű­ veleti területre, hanem Szegeden maradt az V. önálló utász törzsszázaddal, amely részt vett a város védelméért folyó har­ cokban. Alakulatának veszteségi lajstro­ ma szerint 1944. október 13-án a Tápé és Szeged környéki visszavonuláskor el­ tűnt. Eltűnése bizonytalan! (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Hajdú Imre honvéd (249.); Szeged, 1908.; Gombos Julianna; Nem a 38/III. zászlóaljban, hanem a 8/III. zászlóaljjal került a 2. hadsereg doni arc vonalába. Felváltóként kerültek a szekszárdi 12. könnyűhadosztályhoz. Alakulata ott har­ colt az 1943. január 14-i scsucsjei szov­ jet áttörésnél, ahol súlyos veszteséget szenvedtek. (Adategyeztetés) Halász József* munkaszolgálatos (250.); lh.: Szeged, Fodor u. 27.; 1942 nyarán Hódmezővásárhelyre az V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/10. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került, ahol 1942. december 18-án Ribalcsinóban meghalt, s ott temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Halász Józsefné (250.); lh.: Szeged, Fodor u. 27.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Halász Józsefné* nyugdíjas (250.); lh.: Szeged, Árvíz u. 6.; A szege­ di téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan

nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Halmi László* munkaszolgálatos, ve­ gyészmérnök (251.); Szeged, 1907.; lh.: Szeged, Bús Páter u. 1.; 1944-ben mun­ kaszolgálatra vonultatták be, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Haska István tart. honvéd (251.); Sze­ ged, 1914. december 11.; Tóth Etel; lh.: Újszeged, Bérföldek 273.; A szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj 3. puskás száza­ dában teljesített katonai szolgálatot. Ala­ kulatával a kecskeméti 13. gyaloghad­ osztály hadrendjében 1944. augusztus 25-én Galíciában az 1. magyar hadsereg arcvonalába került. Itt a Hunyadi-állás­ ból történt visszavonuláskor 1944. szep­ tember 29-én Szuchi Potok Huta és Kriva között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052.) Hatsek Magdolna* (252.); Hódmező­ vásárhely, 1919.; Greif Lenke - Hatsek Sándor; lh.: Szeged; A szegedi téglagyá­ ri gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Hatsek Margit* (252.); Hódmezővá­ sárhely, 1923.; Olasz Ida - Hatsek Ja­ kab; lh.: Szeged, Berlini krt. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Hay Pál munkaszolgálatos (253.); Sze­ ged, 1903.; Geiger Rebeka (Irén); Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva ide­ jén a 105/2. tábori munkásszázadba, a 13. könnyűhadosztály alakulataival együtt Osztrogozsszkba vonult vissza, és a városért folyó harcban 18-án ellensé­

137

ges lövéstől halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Héber Farkas Vilmos munkaszolgála­ tos (253.); A 105/10. tábori munkásszá­ zadot Hódmezővásárhelyen az V. kmsz. zászlóalj állította fel és nem kassai felállítású. Kassán csak átutaztak, vagy rö­ vid ideig állomásozta. (Szabó Péter had­ történész följegyzése) Hebők (helyesen!) Géza honvéd (253.); Szeged, 1920. május 15.; Németh Verőn; lh.: Szeged-Királyhalom 426.; A szegedi 14. tábori tüzérosztály állomá­ nyából ténylegesként került a Don menti arcvonalra, ahol 1943. január 1-jén is­ meretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 646. d.) Hegedűs Péter honvéd (254.); Szeged-Felsőközpont, 1922. január 24.; Csukonyi Ilona - Hegedűs Illés; lh.; Szeged-Felsőközpont; A besztercei 26/III. zászlóaljban teljesített katonai szolgála­ tot. A Galíciában folyó harcokban 1944. május 16-án Dubovytól délre a 688 m hármaspontnál szívlövést kapott és hősi halált halt. Runguriban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 633. d.) Hegedűs Sándor honvéd (254.); Sze­ ged, 1917.; Kovács Etel; A 22. gyalog­ ezred II. zászlóaljáról van szó és nem a 2. gyalogezred II. zászlóaljáról. Az előbbi volt a komáromi központon. (Adategyeztetés) Hegyei József honvéd (254.); Szeged, 1923. szeptember 23.; Berezvai Erzsé­ bet; Az állománytest és csapattest meg­ fogalmazása jó! 1942. augusztus 12-én haslövésben halt hősi halált. 1942. augusztus 13-án Averinóban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 712. d.) Hegyi Józsefné Grósz Zsófia* (255.); Tótkomlós, 1877.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba

138

deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Heimann Anna* (255.); Zombor, 1904.; Blejer Emília - Heimann Illés; lh.: Szeged, Attila u. 4.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én testvéreivel együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Hei­ mann Pál közlése, 1997.) Hemimann Rózsa (Török Márton­ ná)* (255.); Zombor, 1906.; Blejer Emí­ lia - Heimann Illés; lh.: Szeged, Csong­ rádi sgt. 14.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én testvérei­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Heimann Pál közlése, 1997.) Heller Kálmánná* (255.); Daróc, 1877.; lh.: Szeged, Szent Márton?; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Herczeg Sándor* gyors- és gépíró (255.); Zsombolya, 1907.; lh.: Szeged, Szilléri sgt.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Herczel (Herei) Cecília* (255.); Hit­ szeged, Korona u. 6.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek mindhármó­ jukat kivégezték. 1947-ben exhumálás után édesapja hazahozatta és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van eltemetve.(Zsidó hitközség névsora, Szeged) Herczl (Herei) Kálmánná Fonyó Ilo­ na (256.); 1945. április 15-én Randegg­ ben az SS-ek családjával együtt kivégez­ ték. 1947-ben exhumálás után édesapja hazahozatta és a szegedi zsidó temetőben

a randeggi közös sírban van eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Herczl (Herei) Veronika (256.); 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek édesanyjával és nagyapjával együtt kivé­ gezték. 1947-ben exhumálás után édes­ apja hazahozatta és a szegedi zsidó teme­ tőben a randeggi közös sírban van elte­ metve. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Hervai Gyula honvéd (256.); Szeged, 1916. január 16.; Hervai Rozália; lh.: Kecskemét, Dankó u. 4.; A keleti arcvonalon 1944. július 17-én 16 óra 30 perc­ kor Hajnovkától keletre 5 km-re eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 697. d.) Hesser Lipót* kereskedő (257.); ?, 1894.; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Hídwéger Imre* hadiüzemi munkás (257.); Mikepércs, 1897.; fel.: Engelszmann Rózsa; lh.: Szeged, Margit u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Hídwéger Imréné Engelszmann Ró­ zsa* (257.); Szeged, 1903.; lh.: Szeged, Margit u.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Hirschl Ignácné* htb. (257.); Óbecse, 1864.; lh.: Szeged, Attila u. 9.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged)

Hirschl Manóné* (257.); Budapest, 1897.; lh.: Szeged, Attila u. 9.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Hirschl Sámuel* kereskedő (257.); Temesvár, 1871.; fel.: Kauffmann Kor­ nélia; lh.: Szeged, Veresács u. 33.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Hirschl Sámuelné Kauffmann Kor­ nélia* htb. (257.); ?, 1876.; lh.: Szeged, Veresács u. 33.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Hirschmann Lipótné Gáspár A.* menházi ápolt (257.); ?, 1867.; lh.: Sze­ ged, Kálvária u. 28.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Hoch Mór* ügynök, lakásközvetítő (257.); Komárom, 1890.; lh.: Szeged, Margit u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) vitéz Hódy Tibor páncélos hadnagy (258.); Óbecse, 1922. május 25.; lh.: Szeged, Boldogasszony sgt.; A tiszti se­ matizmus adata szerint 1943-ban fejezte be a Ludovika Akadémiát és augusztus 20-án avatták hadnaggyá. (HL. Tiszti se­ matizmus 1944.) Hoffmann Andor* okleveles közgaz­ dász, hadirokkant (258.); Szeged, 1870.;

139

fe l.: Milkó Katalin; Ih.: Szeged, Bethlen u. 18.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Hoffmann Andorné Milkó Katalin* htb. (258.); Szabadka, 1887.; Ih.: Sze­ ged, Bethlen u. 18.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Hoffmann Pál munkaszolgálatos (258.); Szeged, 1903. november 20.; Deuts Ilona - Hoffmann Jakab; 1942 augusztusában került a Don menti arcvo­ nalba és itt halt meg 1942. szeptember 24-én. (Szeged, Hadigondozási ir. 1943. ) Holczer László* kereskedő (258.); Szeged, 1901.; Ih.: Szeged, Margit u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Holländer Józsefné* htb. (259.); Munkács, 1886.; Ih.; Szeged, Bús Páter u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Dr. Holló Pál* (259.); ?, 1904.; Glück Gizella - Dr. Holló Samu; lh.: Szeged, Margit u. 12.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel és húgával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Holló Samu* ügyvéd (259.); ?, I860.; fel.: Glück Gizella; lh.: Szeged, Margit u. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták,

140

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Dr. Holló Samuné Glück Gizella* (259.); lh.: Szeged, Margit u. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Dr. Holló Zsuzsa* vegyész (259.); ?, 1917.; lh.: Szeged, Margit u. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Hollósi Lászlóné Braun Blanka* gyá­ ri munkás; Budapest, 1904.; lh.: Szeged, Korda sor 24/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Horovitz Istvánné Bokor Zsuzsa (Julianna)* (260.); 24 éves. lh.: Szeged, Oroszlán u. 4.; A deportálásból vissza­ tért. 1946-tól férje után hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigon­ dozási Iroda ir. 1950.) Horváth Ferenc honvéd (260.); Sze­ ged, 1921.; Horváth Etelka; 1942 októ­ berében az 1. páncélos hadosztály 1. gépkocsizó lövészdandárának 2. gépko­ csizó lövészzászlóaljába vonult be kato­ nai szolgálatra. Ezzel az alakulattal ke­ rült a frontra 1944-ben. (Adategyeztetés) Horváth József tart. honvéd (?) (261.); A szegedi 5. tábori póthadosztály kecskeméti 7. pótgyalogezred III. pót­ zászlóaljában vett részt a Szegedért folyó védelmi harcokban. 1944. október 10-én a Boszorkány-szigetnél folyó harcok után került az alsóvárosi feketeföldek terüle­ tére. (Adategyeztetés)

Horváth József honvéd (261.); Sze­ ged, 1915.; Paragi Terézia; 1942 áprili­ sában mozgósították és a kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegyházi III. zászlóaljába hívták be katonai szolgálatra. Ala­ kulatával 1942. augusztus 25-én a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején január 15-én Korotojak körzeté­ ben tűnt el. (Adategyeztetés) Hubert Ármin* munkaszolgálatos, kereskedő (262.); ?, 1902.; Hollander Jozefin; fe l.: Steiner Kamilla; Ih.: Sze­ ged, Kálvária u. 42.; 1942 nyarán a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/10. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával a 2. magyar hadsereg doni arcvonalába került, ahol 1942. december 24-én Ribalcsinóban meghalt. Ribalcsinón a katonai temető 14. sz. sírjába te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Hubert Melinda* tanuló (262.); Sze­ ged, 1928.; Steiner Kamilla - Hubert Ármin; lh.: Szeged, Kálvária u. 42.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Huszka András honvéd (263.); Sze­ ged, 1912.; Seregi Rózái; lh.: Máriagyüd, Erzsébet királyné u. 106.; A sze­ gedi 55. utászzászlóalj 1. századával ke­ rült a keleti arcvonalra. 1944. október 29-én Polena és Céke közötti útszaka­ szon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Huzsvár Károly honvéd (263.); Sze­ ged, 1918. december 22.; Janóval Anna - Huzsvár Károly; lh.: Szeged, Lomnici u. 137.; 1944. október 27-én Kiskonnál esett szovjet hadifogságba. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

Ilia Vince honvéd (264.); Szeged, 1918. május 6.; Ágoston Mária - llia Ferenc; lh.: Szeged-Királyhalom 153.; Az újvidéki 16. határvadászzászlóalj 2. portyázó századában teljesített határvédő szolgálatot. A Bácskáért folytatott har­ cokban 1944. október 19-én Újverbásznál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.).

Özv. Iritz Ignácné Singer Róza* (264.); Szeged, 1872.; lh.: Szeged, Mar­ git u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Iritz Irén* tisztviselő (264.); Lugos, 1901.; lh.: Szeged, Margit u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Iritz Rezsőné Schanzer Gizel­ la* női szabó (264.); Podvilk, 1900.; lh.: Szeged, Aradi u. 5.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Izsák Béla munkaszolgálatos (ügynök) (264.); ?, 1905. január 7.; Einczig Gi­ zella - Izsák Abrahám; lh.: Szeged, Mikszáth Kálmán u. 18.; A hódmezővá­ sárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállí­ tott 105/2. tábori munkásszázaddal ke­ rült a Don menti arc vonalba. Az 1942. szeptember 5-i urivi csatában 24-én el­ vérzésben meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Izsák Béláné Weiszberger Magda* munkás (265.); Mélykút, 1916.; lh.: Sze­ ged, Mikszáth K. u. 18.; A deportálásból visszatért. 1946-tól férje után hadiöz­ veggyé nyilvánították. (Szeged város Ha­ digondozási Iroda ir. 1950.)

141

Izsák Éva* tanuló (265.); Szeged, 1937.; Weiszberger Magda - Izsák Béla; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 18.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Jakobovics Lajos* munkaszolgálatos, pincér (265.); Szeged, 1894.; Stormaim Anna - Jakobovics Ferenc; lh.: Szeged, Béke u. 30.; 1944-ben munkaszolgálatra hívták be és ismeretlen időpontban és he­ lyen hadműveleti területen eltűnt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Jaksa Ferenc honvéd, fodrász (265.); Szeged, 1906. december 12.; Apró Krisztina - Jaksa János; fel.: Weimert Ilona; 1942. szeptember 9-én Storozsevoje községnél aknaszilánktól fej- és bal lábsérülésbe belehalt. Bajtársai a helyszí­ nen temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 334. d.) Jambrik József szakaszvezető (265.); Szeged, 1921. február 8.; Kovács Anna Jambrik Ferenc; lh.: Szeged, Szív u. 31.; 1944-ben az 1. páncéloshadosztály aszó­ di 3. gépkocsizó lövészzászlóaljában tel­ jesített katonai szolgálatot. Részt vett a magyarországi harcokban, s 1944. októ­ ber 16-án Pusztaszeri majornál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Jávor János őrvezető (266.); Szeged, 1913. július 22.; Lenhardt Anna; lh.: Szeged; A nagyváradi 25. gyaloghadosz­ tály kötelékében lévő 25. felderítőosztály árkász szakaszában szolgált. Alakulatá­ val részt vett a Dunántúlon folyó harcok­ ban, ahol 1945. január 27-én Fáncspusztánál fejlövés következtében hősi halált halt. Fáncspuszta közel van Sárbogárdhoz, a Malomcsatorna mentén az Örs­ puszta és Sáregres közötti út mellett, Sáregreshez közel található. Tarnócza

142

major is itt található, de Sáregreshez még közelebb van. (HL. HM. 22. oszt. ir. és Szabó Péter hadtörténész följegy­ zése) Jernai Ferenc honvéd (267.); Szeged, 1923.; Kovács Rozália; A IV. gépvontatású közepes tarackos tüzérosztályban teljesített katonai szolgálatot. Eltűnésé­ nek időpontjában 1943. január 17-én már jócskán eltávolodott Uriv térségétől. Visszavonulás közben tűnt el. (Adategyeztetés) Jójárt József honvéd (267.); Szeged, 1902.; Molnár Etelka; A losonci 23. gyalogezred 53. ikerezredének 53/3. hí­ radószázadában teljesített katonai szolgá­ latot. A 20. gyaloghadosztály köteléké­ ben alakulatával 1944. december 24-én Budapest gyűrűbe zárásakor bent rekedt és valószínű itt esett fogságba. A hadi­ fogságból nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Juhász Nándor honvéd (268.); Sze­ ged, 1922. november 18.; Horváth Er­ zsébet; lh.: Szeged, Homok u. 14.; A szövegrész hibás! Az V. utászzászlóaljjal 1944 áprilisában nem került ki a hadmű­ veleti területre, hanem Szegeden maradt az V. önálló utásztörzsszázaddal, amely részt vett a város védelméért folyó har­ cokban. Alakulatának veszteségi lajstro­ ma szerint 1944. október 13-án a Tápé és Szeged környéki visszavonuláskor el­ tűnt. Eltűnése bizonytalan! (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Kaiser Irén* tisztviselő (270.); Pécs, 1901.; lh.: Szeged, Dugonics tér 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Kaiser Kálmánné Dr. Reich Olga* orvos (270.); Szeged, 1899.; Téves az adat, mert Szegedről a június 28-i

transzporttal a téglagyári gyűjtőtáborból Strasshofba, onnan Theresienstadba vit­ ték, ahonnan 1945 júniusában tért vissza Szegedre, a Kígyó u. 1. szám alatti laká­ sába. Szegeden élt, itt praktizált és itt halt meg, a szegedi zsidó temetőben van eltemetve. (Dr. Pollák László följegyzé­ se, 1998.) Kaity József honvéd (270.); Szeged, 1920. november 25.; Komarek Etelka; lh.: Szeged, Alföldi u. 20.; A 2. folyam­ zár zászlóalj nehézfegyver szakaszában szolgált. 1944. október 19-én Bácsal­ másnál tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Káldor István* munkaszolgálatos (mérnök) (270.); Szeged, 1906. június 25.; Krausz Irén; lh.: Szeged; 1942 jú­ niusában a 402. különleges munkásszá­ zadba hívták be munkaszolgálatra. Ala­ kulatát a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába szállították. A szovjet csa­ patok 1943. január 12-i offenzívája ide­ jén, a magyar arcvonat összeomlásakor január 25-én eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kakuszi János József tizedes (270.); Szeged, 1914. december 25.; Horváth Erzsébet; lh.: Szeged, Csongrádi sgt. 42.; A kecskeméti 37/1. ikeralakulattal került a doni arc vonalba. Urivnál 1942. szeptember 9-én fejlövéstől halt hősi ha­ lált. Boldirevkán a magyar katonai hősi temető új sorának 36. sírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kallós Wienner (Winner) György munkaszolgálatos (271.); Szeged, 1917. október 1.; Weisz Szerén; lh.: Szeged; A 105/6. tábori munkaszolgálatos százada a doni arcvonalban Maja Pervojén, a „Május 1.” kolhoz majorjában helyezke­ dett el, 1942. december 12-én végel­ gyengülésben halt meg. A major terüle­ tén temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.)

Kapás Pál tart. tizedes, földműves (272.); Szeged, 1900.; Palotás Anna; lh.: Szeged-Felsőtanya, Fehértó 84.; Ál­ lományteste a szegedi 40. bevonulási központ. 1944 áprilisában mozgósították és az 5. őrezred 5/5. szegedi őrszázad csapattestbe osztották be. Az idős tarta­ lékosokból álló egyik szakasszal a szege­ di vasúti hidat őrizték, majd 1944. októ­ ber 9-én elvonultak Szegedről, s a dél-al­ földi harcokban vetették be őket. 1944. október 22-én Szánk községben orosz fogságba estek, s itt Rokolya Béni tanyá­ ja melletti szalmakazalnál a szovjet kato­ nák kivégezték az idős honvédeket. A szérűről elszállított magyar katonákat a szanki református temetőben temették el. Máig is ott nyugszanak a hősi halottak síremléke alatt, de neveik nincsenek fel­ tüntetve. (Hozzátartozók adatai, közlé­ sei) Károlyi Ferenc munkaszolgálatos (274.); Szeged, 1910.; Jónás Ilona; A 109/24. tábori munkaszolgálatos század állományában 1944. február 2-án Galí­ ciában a Dobnó körüli visszavonulás so­ rán tűnt el, vagy hadifogságba esett. (HL. HM. 22. oszt. ir. 661. d.) Kárpáti (Kohn) Károly munkaszolgá­ latos (274.); Szeged, 1906. március 19.; Pallák Amália; lh.: Szeged; A 454. kü­ lönleges (politikai) munkásszázaddal ke­ rült a Don menti arc vonalba. Közvetle­ nül a szovejt offenzíva megindulása alatt 1943. január 12-én Rogavatoján lábfa­ gy ásban halt meg. A település haditemetőjében a III. sor 3. sírjába temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Katona Ferenc honvéd (275.); Sze­ ged, 1912.; Mészáros Anna; Az 1. felde­ rítőzászlóalj a 2. páncélos hadosztály alakulata volt. Az vett részt a Kárpátok előterében Galíciában folyó harcokban, majd a Kárpátokban. (Adategyeztetés)

143

Katona Márton hadapród hajómester (276.); Szeged, 1921. december 29.; Kardos Verőn; Ih.: Szeged, Petőfi S. sgt. 48.; Az újvidéki (volt szegedi) 2. fo­ lyamzár zászlóalj nehézfegyver szaka­ szában teljesített szolgálatot, és részt vett a Bácskáért folytatott védelmi harcok­ ban. Baja irányába történt visszavonulás során 1944. október 20-án Bácsbokodnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Katona Mihály honvéd (276.); Sze­ ged, 1910.; Puskás Erzsébet; A szegedi 55. utászzászlóaljhoz vonult be katonai szolgálatra. 1944 áprilisában Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került. 1944. október 29-én a Kárpátokban Polena és Céke közötti útszakaszon eltűnt. Valószí­ nű itt esett fogságba. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Dr. Kaufmann Erzsébet* vegyész (277.); Szeged, 1902.; özv. Kaufinan Hermámé; lh.: Pozsonyi u. 3.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Kaufmann Hermanné* (277.); Szeged, 1865.; lh.; Szeged, Pozsonyi u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kaufmann György* tanuló (277.); Szeged, 1926.; Kroó Margit - Kaufmann Béla; lh.: Szeged, Szent Ferenc u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Kaufmann Károly munkaszolgálatos (277.); Szeged, 1911. május 29.; Ro­ senthal Rózsa (Riza); A 105/10. tábori

144

munkaszolgálatos századdal került a Don menti arcvonalba. 1942. december 11-én halt meg és Ribalcsinóban az 1/7. sírban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kazi József tart. honvéd (277.); Sze­ ged, 1915.; Kispéter Verona; lh.: Szeged-Királyhalom 340.; A hajmáskéri fővezérség közvetlen 152. gépkocsizó so­ rozatvető tüzérosztály 1. ütegében telje­ sített katonai szolgálatot. Alakulatát a Soltnál lévő magyar hídfőállás védelmé­ re rendelték, s 1944. november 5-én Solttól keletre a harcokban eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kazi József honvéd (278.); Szeged, 1919. március 16.; Csáti Etel - Kazi Fe­ renc; lh.: Szeged-Átokháza; A 16. határ­ vadász zászlóalj 1. portyázó századában vett részt a Bácskáért folyó harcokban. 1944. október 17-én Bácstóvárosban el­ tűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Keisler Benedek* ny. MÁV tiszt (278.); Szeged, 1879.; lh.: Szeged, Szűcs u. 3/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Keisler Benedekné* htb. (278.); Po­ zsony, 1884.; lh.: Szeged, Szűcs u. 3/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kelemen Izsó* postai ellenőr (278.); Kőrösmező, 1893.; lh.: Szeged, Hullám u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kelemen Izsóné* htb. (278.); Delatyu, 1896.; lh.: Szeged, Hullám u. 8.; A

szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kelemen Lajos* kereskedő (278.); Kőrösmező, 1889.; lh.: Szeged, Szent István tér 14.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Kelemen Lajosné* htb. (278.); Kő­ rösmező, 1891.; lh.: Szeged, Szent Ist­ ván tér 14.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Kelemen Pál Ármin munkaszolgála­ tos (278.); Szeged, 1913. január 9.; Ku­ gel Róza; 1942. szeptember 30-án végki­ merülésben Boldirevkán halt meg és itt is temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Keller Ferenc* villanyszerelő (278.); Szeged, 1914.; Róth Boriska; lh.: Sze­ ged, Berlini krt. 20!a.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Keller Károly munkaszolgálatos (278.); Szeged, 1918. október 7.; Róth Borbála - Keller Gyula; lh.: Szeged, Hajnóczy u. 20.; 1942. június 24-én az V. kmsz. zászlóalj által felállított tábori munkásszázadba hívták be munkaszolgá­ latra. Alakulata előtt Kárpátaljára került útépítési munkára, majd augusztusban a 2. hadsereg arcvonalába került. A szov­ jet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 17-én eltűnt. (HL. Vesz­ teséglajstrom 8. köt. 3819. sz.) Keller László* (278.); ?, 1941.; Michán Katalin - Keller Pál; lh.: Sze­

ged, Ősz u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szülei­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Keller Márk* alkalmi munkás (278.); Székesfehérvár, 1876.; fel.: Rosenberg Sarolta; lh.: Szeged, Párizsi krt. 36/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Keller Márkné Rosenberg Sarolta* htb. (278.); Pécs, 1878.; lh.: Szeged, Párizsi krt. 36/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Kemény Zsigmond* ny. postafelügye­ lő (279.); Hlye, 1881.; fel.: Pálfy Ida; lh.: Szeged, Szent István tér 14.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én feleségével együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kemény Zsigmondné Pálfy Ida* htb. (279.); Hódmezővásárhely, 1882.; lh.: Szeged, Szent István tér 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Kenderesi Jenő honvéd (279.); Sze­ ged, 1917. december 7.; Marjai Lídia Kenderesi István; lh.: Szeged, Fodor u. 21.; 1944 őszén a 152. gépkocsivontatású nehéztüzérosztályban teljesített kato­ nai szolgálatot. Részt vett az Észak-Erdélyért folytatott harcokban. A győze­ lemmel felérő tordai csatában 1944. szeptember 23-án 17 órakor Komjátszeg-

145

nél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 743. d .)

Kengyela István főhadnagy (279.); Neve Kengyela és nem Kengyula (a saj­ tóhibáért a családtól elnézést kérünk!); Szeged, 1921. október 2.; Vet ró Mária; Szegeden a Baross Gábor gimnáziumban 1939-ben érettségizett, s a Ludovika Akadémiát 1939-42 között végezte. 1942. augusztus 20-án avatták hadnagygyá, 1944. augusztus 20-tól főhadnagy. Az 1. lovashadosztály (1944. augusztus 20-tól kitüntetésképpen huszárhadosz­ tály) harckocsi-zászlóaljában már főhad­ nagyként szolgált. 1944. október elején a ludovikás tanzászlóaljjal Kiskunfélegyhá­ zán csatlakozott a huszárhadosztályhoz. Október 8-10. között részt vett a Szen­ tes-csongrádi hídfő védelmi harcaiban, majd Algyőn a Szeged-északi hídfő vé­ delmében és Sándorfalváról vonultak vissza. Kecskemét védelmére rendezked­ tek be, de 1944. november 1-jén Kecske­ méten szovjet hadifogságba esett. Előbb Szegeden a Csillag-börtönben, majd Te­ mesváron volt hadifogoly gyűjtőtábor­ ban. Innen vitték a Szovjetunióba, ahol a cserepoveci hadifogolytáborban éhezés és legyengülés következtében militáris tbc-t kapott. 1946 augusztusában már ha­ lálos betegen érkezett haza Szegedre. A Rákóczi téri tüdőgondozóban kezelték, de 1947. január 11-én meghalt. Szege­ den a Dugonics temetőben temették el. (Emlékbizottság gyűjtése 1991. - Egyet­ len testvére Fábián Pálné Kengyela Má­ ria közlése, Szeged, Szent László u. 3.) Kercsov István Antal zászlós (279.); Szeged, 1918.; Kertész Mária Julianna; 1944-ben a kolozsvári 26. gyalogezred besztercei III. zászlóaljában teljesített tiszti szolgálatot. Galíciában sebesült meg. Dubovytól délre 500 m-re 1944. május 18-án a bal karját ellőtték. A 25.

146

tábori kórházba szállították majd innen került haza Szegedre. A város 1944. augusztus 29-i bombázásakor a közelé­ ben robbant bomba szilánkjaitól testszerte sérüléseket szenvedett. 1944. augusztus 31-én a Szeged felsővárosi Gyevi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Kerepesi József tizedes (280.); Sze­ ged, 1919. szeptember 19.; Bakacsi Er­ zsébet - Kerepesi József; lh.: Szeged, Somogyi telep, XIII. u. 798.; Eltűnése bizonytalan, mert az utászzászlóalj törzs­ századával Szegeden maradt. Keresztes Sándor honvéd (280.); Sze­ ged, 1923. január 1.; Kiss Ilona; lh.: Szeged, Felső-Tiszapart 22.; A 47. gya­ logezred árkász századával került Galíci­ ába az 1. magyar hadsereg arc vonalába. 1944. április 9-én fejlövésben Jurkowkán halt hősi halált. Jurkowkán a katonai temető 20212. sírjelszámú sírba temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 739. d.) Kereszthegyi Károly (280.); Szeged, 1919.; Nyári Mária; Az V. tábori tüzér­ osztály a szegedi 5. tábori póthadosztály tüzérosztálya volt. Ezért 1944. augusztus 9-én nem szállították Galíciába, Kolomea térségébe különösen nem, amely 1944. július 24. után végleg a szovjet csapatok birtokába került. Az V. tábori tüzérosztély Bácskában, majd Dél-Dunántúlon, végül a Duna-Tisza közén vett részt a harcokban, így Szeged város vé­ delmében is. Valószínű tehát, hogy Sze­ geden tűnt el. (Adategyeztetés!) Kertész Ernőné Winkler Ilona (Li­ li)* eltartott (280.); Szeged, 1892.; lh.: Szeged, Battyhány i u. 4.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged)

Kertész István huszár (281.); SzegedF'elsőközpont, 1914.; Csordás Julianna; lh.: Szeged-Felsőközpont 158.; A z 1. huszárhadosztály szabadkai 2. huszárez­ red szentesi I. huszárosztályban teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulata Len­ gyelországból történt hazaszállítása után 1944. október közepétől részt vett a Duna-Tisza között folytatott feltartó har­ cokban, majd Dunántúlon küzdött. De­ cember 20-án a szovjet csapatok Buda­ pest teljes bekerítésére indított támadása idején Székesfehérvártól északkeletre Kápolnásnyéken hadifogságba esett és így került Szovjetunióba, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kertész Izidor* kereskedő (281.); ?, 1878.; f e i : Goldgräber Irén; lh.: Sze­ ged, Hétvezér u. 43/b.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án feleségével együtt a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947ben exhumálás után hazahozatták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi kö­ zös sírban nyugszanak. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kertész Izidorné Goldgruber Irén* (281.); ?, 1881.; lh.: Szeged, Hétvezér u. 43/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 28-án férjével együtt a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után ha­ zahozatták őket és a szegedi zsidó teme­ tőben a randeggi közös sírban nyugsza­ nak. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kertész József* női szabó (281.); Oláhgyepes, 1886.; lh.: Szeged, Szentháromság u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Özv. Kertész Márkné Kriszháber Róza* htb. (281.); Kishegyes, 1686.; lh.: Szeged, Feketesas u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Keszér József honvéd (281.); Szeged, 1915. április 18.; Kószó Julianna; lh.: Szeged; A 432. különleges munkásszá­ zaddal keretlegényként került a Don menti arcvonalba. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Jablocsnojéban 19-én tüdőgyulladásban halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Király Antal címzetes őrvezető (281.); Szeged, 1910. április 10.; Csányi Piroska; fel.: Tombácz Anna; lh.: Sándorfalva, Bodorszék dűlő 3.; 1944-ben a szegedi 55. utászzászlóalj 3. századában teljesített katonai szolgálatot. A Kárpá­ tok átjáróiért folytatott harcok idején 1944. október 17-én Izvorhutánál hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Király Antal honvéd (281.); Szeged,Fehértó, 1920.; Masa Julianna - Király József; lh.: Szeged-Fehértó 128.; 1942ben a kecskeméti 13. könnyűhadosztály kötelékébe tartozó 13. tábori tüzérezred­ be vonult be katonai szolgálatra. Alaku­ latával érkezett a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojak térségéből Osztrogozsszkba vonultak vissza, a körbezárt és a szovjet csapatok által rommá lőtt város négy napos védel­ me idején már gyalogos honvédként har­ coltak és január 18-án eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Király István honvéd (282.); Szeged, 1911.; Süveg Julianna; A 13. kecskemé­ ti könnyűhadosztálynak 13. sz. önálló légvédelmi gépágyús ütege volt, amelyet a szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály ál­

147

lított fel. A második világháború idején ez az állománytest önálló légvédelmi gépágyús üteget állított fel. (Adategyez­ tetés) Király István honvéd (282.); Szeged, 1914. december 20.; Födi Zsófia; lh.: Szeged-Zákányszék 23.; Valószínű a Duna-Tisza közötti harcokban 1944. októ­ ber végén november elején szovjet hadi­ fogságba esett, s a hadifogságból nem tért haza. (Családi levél 1991-ből) Király Vince honvéd (282.); Szeged, 1923. május 15.; Nővé Mária; lh.: Sze­ ged; Az 1942. nyári doni hídfőcsatákban nem Urivnál, hanem kiérkezésük után azonnal Korotojaknál a szovjet hídfőállás felszámolására vetették be alakulatát. Augusztus 14-én Averinónál (Korotojak mellett) haslövésben halt hősi halált. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kiri Illés honvéd (283.); Szeged, 1902.; Dóka Rozália; lh.: Szeged-Zá­ kány, majd Szeged-Feketeszél 492.; A pécsi IV. hadtest IV/2. hadihídoszlopába Vaskútra vonult be katonai szolgálatra. Hadtestközvetlen alakulata a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 19-én tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kispéter István honvéd (285.); Sze­ ged, 1903. július 18.; Tanács Erzsébet; lh.: Szeged-Mórahalom; A 127. hadihídoszlopban megsebesült, hátraszállították és Kijevben tábori kórházba került, ahol 1943. február 5-én merevgörcsben (vér­ mérgezésben) meghalt. Kijevben a kato­ nai temető 12547. sz. sírhelyébe temet­ ték el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kiss Pál honvéd (287.); Kiskunfélegy­ háza, 1912.; Tóth Mária; lh.: Szeged, Hajnal u. 48.; A doni hídfőcsaták idején 1942. szeptember 9-én Urivnál szívlö­ vésben hősi halált halt. Boldirevkán a

148

magyar katonai temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kisbodri Péter póttartalékos honvéd (283.); Szeged, 1912. április 28.; Bera Katalin; A magyar légvédelmi rendszer­ ben Baján nem létezett légvédelmi köz­ pont, amely a Kárpátokban folyó harcok­ ban részt vett volna. Itt a kecskeméti 13. gyaloghadosztály kötelékében a szegedi V. légvédelmi tüzérosztály által felállí­ tott 55. légvédelmi gépágyús üteg vett részt a harcokban. 1944. szeptember 8án Torjánál tűnt el, vagyis az alakulat a Székelyföldön teljesített szolgálatot. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kispál István honvéd (284.); Szeged, 1919. június 19.; Lázár Etel - Kispál Já­ nos; Szeged-Zákány 579.; A kecskeméti 13. tábori tüzérosztály 3. ütegében telje­ sített katonai szolgálatot. Alakulatával 1944. augusztus 25-én Galíciában, a Hu­ nyadi-állás vonalában Korosztov körzeté­ be került, majd a Kárpátok átjáróit véd­ ték. 1944. október 27-én ellenséges be­ kerítő harckocsi támadás során Ungvárnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kispéter János honvéd (285.); Sze­ ged-Mórahalom, 1916.; Császár Julian­ na; az. sz.: 3283-16-1094; lh.: SzegedFeketeszél 491.; A szegedi 9. gyalogez­ red I. zászlóalj 1. lövész századában tel­ jesített katonai szolgálatot. Alakulatával a kecskeméti, 13. gyaloghadosztály (( 1944. augusztus 25-én Galíciában az 1. magyar hadsereg arc vonalába került. Itt a Hunyadi-állásban Latorkától északnyu­ gatra Jeszienovkánál 1944. szeptember 18-án reggel 6 órakor ellenséges golyó­ tól hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz.) Kiss János honvéd (286.); Szeged, 1920. március 20.; Savanya Mária Kiss Ferenc; lh.: Szeged-Feketeszél 485.; 1944. július 28-án Galíciában Nad-

vomától délnyugatira Perchinszkótól 5 km-re az orosz offenzíva idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Kiss K. József honvéd (287.); Szeged, 1910.; Péterfi Rózái; lh.: Szeged, Felső­ városi feketeföldek, Téglaégető telep; A 9. gyalogezred 9. árkász szakaszában szolgált, 1944. október 14-én 11 óra 30 perckor Felsőgerebentől délre a barakk­ tábor területén repülő támadáskor bom­ baszilánkoktól súlyos fejsérülést szenve­ dett és hősi halált halt. A felsőgerebeni hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 746. d.) Kiss László* kereskedő (287.); Sze­ ged, 1911.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kiss Lukács Géza továbbszolgáló sza­ kaszvezető (287.); Szeged, 1920. február 18.; Magyári Rózái - Kiss Lukács Géza; lh.: Szeged-Nagyszéksós 298.; A szegedi V. tábori tüzérosztályban teljesített kato­ nai szolgálatot. 1944 őszén az V. tüzér pótosztály 2. ütegében részt vett a Sze­ gedért folyó harcokban, majd október 11-én 18 órakor Kiskundorozsmánál is­ meretlen körülmények között eltűnt, ezért további sorsa bizonytalan. (HL. HM. 22. oszt. ir. 736. d.) Klein Adolf* menhelyi ápolt (288.); Szeged, 1858.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Klein András* (288.); Szeged, 1943.; Adler Anna - Klein István; lh.: Szeged, Mars tér 12.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én édesanyjá­ val együtt Auschwitzba deportálták,

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Klein Arnold munkaszolgálatos (288.); Szeged, 1921. október 17.; Milch Fáni; Az V/4. kmsz. századdal 1943 jú­ niusában került a bori rézbányába mun­ kaszolgálatra. Szerbia hadműveleti kiürí­ tése idején 1944. szeptember 17-október 8. között Bor és Újvidék között tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dr. Klein Béla* munkaszolgálatos (288.); lh.: Szeged, Takaréktár u. 2.; Ismeretlen időpontban munkaszolgálatra hívták be, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Klein Erzsébet* tisztviselő (288.); Szeged, 1896.; lh.: Szeged, Kölcsey u. 6.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Klein Erzsébet* htb. (288.); Nagylak, 1883.; lh.: Szeged, Oroszlán u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Klein Herman* eltartott (289.); Sze­ ged, 1863.; lh.: Szeged, Imre u. 3/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Klein Hermanné* (289.); lh.: Szeged, Imre u. 3/a.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Klein Jenő* kereskedő (289.); ?, 1894.; lh.: Szeged, Szatymazi u. 25.; 1944 áprilisában internálták, ahonnan

149

nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Klein Jószef* (289.); Szeged, 1925.; Sandberg Erzsébet - Klein Dezső; lh.: Szeged, Dugonics u. 8.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Klein Katalin* tanuló (289.); ?, 1926.; Klein Jenőné; lh.: Szeged, Szatymazi u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Klein Lászlóné Flesch Magdolna (289.); Szeged, 1913.; A deportálásból visszatért. 1946-tól férje után hadiöz­ veggyé nyilvánították. (Szeged város Ha­ digondozási Iroda ir. 1950.) Klein Margit* tanuló (289.); ?, 1933.; Klein Miksáné; lh.: Szeged, Kos­ suth L. sgt. 95.; 1944. június végén szüleivel ismeretlen helyre deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Klein Mór* kereskedő (290.); Németpalánka, 1872.; fel.: Schwarz Ilona; lh.: Szeged, Jósika u. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Klein Mórné Schwarz Ilona* htb. (290.); Szeged, 1876.; lh.: Szeged, Jósika u. 29.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Klein Pál munkaszolgálatos (290.); Szeged, 1909. december 1.; Melsch Sára

150

- Klein Márton; lh.: Szeged; Az V. kmsz. zászlóalj által felállított tábori kmsz. századdal került a 2. hadsereg Don menti arc vonalára. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején január 17én tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Klein Sándorné Hirn Alice* htb. (290.); Bátaszék, 1922.; lh.: Szeged, Szent Mihály u. 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Klein Zsigmondné Grosz Emí­ lia* htb. (290.); Tótkomlós, 1883.; Szeged, Takaréktár u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Kmetykó Lajos honvéd (290.); Sze­ ged, 1918. november 13.; Kertész Anna; lh.: Szeged; Az újvidéki 16. határvadász zászlóalj 2. portyázó századában teljesí­ tett katonai szolgálatot. A Bácskáért folytatott harcokban 1944. október 19-én Újverbásznál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Knöpfler Jakabné* htb. (290.); Sze­ ged, 1878.; lh.: Szeged, Osztrovszky u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Koczka Árpád tart. zászlós (291); Szeged, 1913. augusztus; Komári Fran­ ciska; lh.: Újszeged; A megszálló alaku­ latokhoz tartozó 4L gyalogezred II. zászlóaljában teljesített tiszti szolgálatot. Nem Horvátországban, hanem Ukrajná­ ban Netizincénél fejlövésben halt meg 1944. február 29-én. Vonkovce temető­ jében a 11971. sírjelszámú sírba temet­ ték el. (HL. HM. 22. oszt. ir.)

Koczor Ferenc honvéd (291.); Nagy­ kanizsa, 1926.; Dömötörfi Anna Koczor Ferenc; lh.: Szeged, Nagykani­ zsa, Jabócsa u. 3.; A Szeged előterében folyó harcok színhelyéről haslövéssel és gyomorlövéssel a szegedi V. honvéd helyőrségi kórházba szállították, s itt halt hősi halált. A Szeged Rókusi temetőben 1944. október 16-án közös sírba helyez­ ték. (Szeged-móravárosi Plébánia Hiva­ tal HA 133/1944. és Szeged-rókusi Plébánia Hivatal 259/1944.) Kocsis Endre hadapród hajómester (290.); Szeged, 1924. február 20.; Pallagi Ilona; lh.: Kiskunfélegyháza, Ga­ lambos u. 1834.; Az újvidéki (volt sze­ gedi) 2. folyamzár zászlóalj lövészszáza­ dában teljesített katonai szolgálatot és részt vett a Bácskáért folytatott védelmi harcokban. Baja irányába történt vissza­ vonuláskor 1944. október 20-án Bácsbokodnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kohn Anna* szűcs (291.); Mélykút, 1909.; Goldgräber Margit - Kohn Mór; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 52.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án édesanyjával együtt a Bécs melletti Stasshofba deportálták. 1945. április 15én az SS-ek Randeggben mindkettőjüket kivégezték. 1947-ben exhumálás után ha­ zahozták őket és a szegedi zsidó teme­ tőben a randeggi közös sírban nyugsza­ nak. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kohn Bernát* menházi ápolt (291.); Rózsahegy, 1862.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kohn Dezső munkaszolgálatos (292.); A szegedi V. kmsz. zászlóaljba Topolyá­ ra vonult be munkaszolgálatra. Tábori kmsz. századdal került a 2. hadsereg

Don menti arcvonalába. A szovjet csapa­ tok 1943. január 12-i offenzívája idején január hónapban hadifogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Kohn György* (292.); fe l.: Szabó Te­ rézia; lh.: Szeged, Mérei u. 10.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Kohn Györgyné Szabó Terézia*; lh.: Szeged, Mérei u. 10.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Kohn Izidorné* htb. (292.); ?, 1878.; lh.: Szeged, Galamb u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Özv. Kohn Jakabné Reitzer Kata­ lin* magánzó (292.); Újverbász, 1866.; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 21.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Kohn Júlia* gyári munkás (292.); Csongrád, 1912.; lh.: Szeged, Teréz u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kohn Margit* (292.); Szeged, 1887.; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 52.; Valószínű azonos Kohn Mórné Goldgruber Margit­ tal. (Adategyeztetés) Kohn Mária* htb. (292.); Szeged, 1894.; apja: Kohn Vilmos; lh.: Szeged,

151

Dugonics u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édes­ apjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Kohn Mór* (292.); ?, 1887.; fel.: Goldgruber Margit; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 52.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 28-án családjával együtt Strasshofba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Kohn Mórné Goldgruber Margit* htb. (292.); Szeged, 1887.; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 52.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án férjé­ vel együtt a Bécs melletti Strasshofba de­ portálták. 1945. április 15-én az SS-ek Randeggben kivégezték. 1947-ben exhu­ málásuk után hazahozták őket és a szege­ di zsidó temetőben a randeggi közös sír­ ban nyugszanak. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Kohn Teréz* htb. (292.); Csongrád, 1910.; lh.: Szeged, Teréz u. 4.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én testvérével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Kohn Vilmos* seprőkészítő (292.); Budapest, I860.; lh.: Szeged, Dugonics u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kolompár László tart. honvéd (293.); Szeged, 1907. március 6.; Kolompár Anna; lh.: Szeged, Csongrádi u. 328.; 1944. július 23-án a 38. gyalogezred ál­ lományában nem Bácskában, hanem Uk­ rajnában, Rossoszban szovjetekkel szem­ ben vívott harcban tüdőlövésben hősi ha­

152

lált halt. Biala Podlaska temetőjében te­ mették el bajtársai a 12845. sz. sírba. (HL. HM. 22. oszt. ir. 695. d.) Komlósi Árminná Ledniczki Mal­ vin* kelmefestő (293.); Pécs, 1881.; lh.: Szeged, Apponyi A. u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Komlósi Erzsébet* menhelyi ápolt (293.); Szeged, 1907.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Komlósi János honvéd (293.); Nagy­ várad, 1911.; Márki Katalin; Bácstopolyán az újvidéki központú 13. felderítő­ osztály önálló 13. huszárszázada volt, és nem 5. huszárszázad. A felderítőosztály a kecskeméti 13. gyaloghadosztály ala­ kulataként került az 1. hadsereg galíciai arc vonalára. 1944 szeptemberében a Hu­ nyadi-állásban tűnhetett el. (Adategyez­ tetés) Komlósi Géza* ügynök (293.); Sze­ ged, 1892.; fel.: Drank Erzsébet; Hit­ szeged, Széchenyi tér; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Komlósi Gézáné Drank Erzsébet* htb. (293.); Orosháza, 1897.; lh.: Sze­ ged, Széchenyi tér; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Özv. Komlósi Ignácné* menhelyi ápolt (293.); Galánta, 1876.; lh.: Sze­ ged, Kálvária u. 28.; A szegedi tégla­

gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Komócsin József honvéd (294.); Sze­ ged, 1903. augusztus 28.; Nagy Julianna - Komócsin Imre; lh.: Szeged, Baktói kiskertek 27.; A szegedi 55. légvédelmi tüzérpótosztály törzsalosztályában telje­ sített katonai szolgálatot. Alakulata Szeged-Röszkéről 1944. október 8-án vo­ nult Dunántúlra, ahol Baranya-Szentlőrincen november 28-án Csehmindszentre történt átköltözködéskor eltűnt (vissza­ maradt). Valószínű hadifogságba esett és ott halt meg ismeretlen helyen és idő­ pontban. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d. 14820/1945. sz.) Konrád Ede* hajózási vállalkozó (294.); Kistelek, 1897.; f e i : Deutsch Piroska; lh.: Szeged, Pozsonyi u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Konrád Edéné Deutsch Piroska* htb. (294.); Nyíregyháza, 1896.; lh.: Szeged, Pozsonyi u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Konrád Vilmos* ny. pénzügyőrszemlész (294.); Cirák, 1864.; fel.: Weiner Hermina; lh.: Szeged, Népkert sor; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Konrád Vilmosné Weiner Hermina* htb. (294.); Monor, 1862.; lh.: Szeged, Népkert sor; A szegedi téglagyári gyűj­

tőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Kónya István honvéd (294.); Szeged, 1918. november 12.; Csányi Katalin Kónya Ferenc; lh.: Szeged-Őszeszék 152.; Eltűnése bizonytalan, mert az utászzászlóalj törzsszázadával Szegeden maradt. Kopasz Lajos őrvezető, címzetes tize­ des (295.); Szeged, 1919. július 1.; Bakacsi Rozália - Kopasz Imre; lh.: Sze­ ged, Vásár u. 83.; Az újvidéki 16. határvadász-zászlóalj kerékpáros szakaszában teljesített katonai szolgálatot. 1944 őszén a Bácskáért folyó harcokban október 21én Kulánál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Korányi Jenő* mérnök (295.); ?, 1903.; fel.: dr. Szigethy Vilma; lh.: Sze­ ged, Batty hány u. 4.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Korda István munkaszolgálatos (295.); Szeged, 1913. május 1.; Schwarcz Irma; lh.: Pestszenterzsébet, Iskola u. 18.; 1944. július 23-án éjjel a galíciai Miedzyrdzce és Siedlic között kmsz. századának éjszakai menetének idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 689. d.) Kordás József honvéd (295.); SzegedFelsőtanya, 1921. december 30.; Csúri Julianna - Kordás János; lh.: SzegedBalástya 425.; A szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj 3. puskás századában teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulatával a kecskeméti 13. gyaloghadosztály had­ rendjében 1944. augusztus 25-én Galí­ ciában az 1. magyar hadsereg arcvonalá­ ba került. Itt a Hunyadi-állásból történt

153

visszavonuláskor 1944. szeptember 29én Szuchi Potok Huta és Kriva között el­ tűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz.) Kormányos Péter honvéd (296.); Sze­ ged, 1917.; Körösi Mária; Ha a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóaljában szolgált, nem kerülhetett a 2. hadsereg Don menti arcvonalára. A holttányilvánítási időpont 1944. október 16-i dátuma alapján alaku­ latával 1944. augusztus 25-én Galíciában került az 1. hadsereg arcvonalába, vagy a Hunyadi-állásban, vagy szeptember végén a Vereckei-hágó környékén halt hősi halált. (Adategyeztetés) Kornis Józsefné* (296.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a német SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyil­ kolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember 29. sz.) Kosa György* 8 éves (296.) azonos Kosa Jánossal. Kosa János* tanuló (296.); Szeged, 1936.; Rosenzweig Hedvig - Kása Lász­ ló; lh.: Szeged, Polgár u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kosa Lászlóné Rosenzweig Hedvig* htb. (296.); Kassa, 1906.; lh.: Szeged, Polgár u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én gyer­ mekével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Kószó Ferenc honvéd (296.); Szeged, 1923. március 16.; Rózsa Ilona; lh.: Szeged; 1943. januári doni katasztrófa idején haslövést kapott. Kijevbe szállítot­ ták, ahol 1943. február 1-én hősi halált

154

halt. Kijevben a Lavra kolostor kertjében létesített magyar katonai temető 12522. sz. sírjelszámú sírba temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kószó Géza honvéd (297.); Szeged, 1922.; Kószó Rozália; Az V. önálló gép­ kocsizó tüzérosztály, mint mozgósított tüzér alakulat nem szerepelt az 1. hadse­ reg hadrendjében. Kecskeméten volt egy V. gépvontatású közepes tarackos üteg (békealakulatként), s ez mozgósítás ese­ tén tüzérosztállyá szerveződött volna. Valószínű a kecskeméti 13. tüzérosztály 2. ütegével került a Kárpátokba, ahol is­ meretlen körülmények között halt meg. (Adategyeztetés) Kovács Erzsébet* htb. (298.); Újvi­ dék, 1915.; lh.: Szeged, Rigó u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Kovács Ferencné Róth Anna* htb. (299.); Kiszsám, 1883.; lh.: Szeged, Pá­ rizsi krt. 34.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Kovács István honvéd (300.); Szeged, 1902. augusztus 5.; Ungi Mária; A 23. tartalék (és nem könnyű) hadosztály hír­ adószázadában szolgált. A szovjet csapa­ tok Budapest ellen indított támadása ide­ jén 1944. október 30-án Szentkirályi ma­ jor környékén tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kovács László honvéd, címzetes őrve­ zető (302.); Szeged, 1910. július 17.; Petrecz Erzsébet; lh.: Budapest, Kispest, Petőfi tér 2.; Hadiszolgálata idején a 12. tartalék hadosztály kötelékébe tartozó 101/1. tehergépkocsi-oszlopban teljesített szolgálatot. 1944. július 27-én még szov-

jet területen Szokolovnál szovjet légitá­ madás idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 689. d.) Dr. Kovács László tart. zászlós (302.); Szeged, 1914. október 26.; Plán Róza; Az 59. utász-pótzászlóalj békehelyőrsége Désen volt, s ide vonult be. Mozgósítás után a nagyváradi 25. gya­ loghadosztály kötelékébe tartozott, és így került az 1. hadsereg galíciai arcvonalá­ ba. 1944. augusztus 5-én Varochta és Zabic közötti útszakaszon partizántáma­ dás következtében eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 692. d.) Kovács Mária* művezető (302.); Te­ mesvár, 1910.; lh.: Szeged, Rigó u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Kovács Mártonné* htb. (302.); ?, 1872.; lh.: Szeged, Kálvária u. 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Kovács Samuné* nyugdíjas (302.); Zenta, 1874.; lh.: Szeged, Somo­ gyi u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kovács Szilveszter honvéd (302.); Szeged, 1922.; Fürtön Etelka - Kovács Antal; lh.: Szeged, Csendes u. 5.; Nem Szegeden halt meg! A szegedi 55. utász­ zászlóalj 1. századával 1944 áprilisában került az 1. hadsereg galíciai arcvonalá­ ra, ahonnan a Kárpátokba vonultak vissza. Az itt folyó harcokban 1944. ok­ tóber 29-én Polena és Céke közötti út­ szakaszon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

Kovács Tibor* magántisztviselő (302.); Szeged, 1910.; lh.: Szeged, Mérei u. 15/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kovacsik József honvéd (302.); Sze­ ged, 1919. december 21.; Paplogó Er­ zsébet - Kovacsik József; lh.: SzegedRöszke 815.; Az újvidéki 16. határvadász-zászlóaljban teljesített katonai szol­ gálatot. 1944 őszén a Bácskáért folyó harcokban október 20-án Bezdánnál el­ tűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kovalcsik Sándor honvéd (302.); Sze­ ged, 1919.; Gőcze Erzsébet; A kecske­ méti 13. könnyűhadosztály kötelékébe a budapesti 31. gyalogezred II. zászlóalja került. A 31/III. zászlóalj az 51. gyalog­ ezred zászlóaljaként a 23. könnyűhad­ osztályhoz tartozott, mely ugyancsak részt vett a doni hídfőcsatákban. (Adategyeztetés) Kovalik Deák Károly tart. honvéd, címzetes őrvezető (303.); 1942 márciu­ sában a 25. gyalogezred I. zászlóaljába vonult be katonai szolgálatra, majd a 4. gyalogezreddel vonult el a doni hadszín­ térre. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején hadifogságba esett 1943. január 12-én, feltehetően Urivnál. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Kovarczi Erzsébet* (303.); lh.: Sze­ ged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én a cseh területen lévő Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november-decemberi sz.) Kovarczi József* (303.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti

155

Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én a cseh területen fekvő Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SSek meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november-decemberi sz.) Kovarczi Mária* (303.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én a Csehországi Mikulovban, az ot­ tani téglagyárban a német SS-ek meg­ gyilkolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember-decemberi sz.) Kozma Miklós munkaszolgálatos (303.); Szentendre, 1911. október 27.; Weisz Maliid; lh.: Szeged, Berlini krt. 3.; 1942. május 3-án a hódmezővásárhe­ lyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/2. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával a 2. ma­ gyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 20-án Repenkán (Repjevkán) halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dr. Könyvesi László munkaszolgála­ tos (303.); Szeged, 1906. január 30.; Weisz Flóra; lh.: Szeged; 1943. január 30-án Sztari Oszkolnál végelgyengülés­ ben halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Könyvesi Sándor* kereskedő (303.; Pásztó, 1876.; lh.: Szeged, Gál u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Körösi Béla* kereskedő (304.); Szen­ tes, 1871.; fel.: Fodor Erzsébet; lh.: Szeged, Erzsébet rakpart 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

156

Körösi Béláné Fodor Erzsébet* (304.); Hódmezővásárhely, 1882.; lh.: Szeged, Erzsébet rakpart 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Dr. Körösi Ignác* ügyvéd (304.); Szentes, 1862.; fel.: Már er Teréz; lh.: Szeged, Széchenyi tér 8.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én feleségével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Dr. Körösi Ignácné Márer Teréz* htb. (304.); Vágbeszterce, 1873.; lh.: Szeged, Széchenyi tér 8.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én férjével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Dr. Körösi János* munkaszolgálatos, ügyvéd (304.); Szeged, 1910.; f e i : Spal­ ier Ilona; lh.: Szeged, Bocskai u. 9.; 1944-ben az V. kmsz. zászlóalj ismeret­ len munkaszolgálatos századába hívták be szolgálatra, ahonnan ma tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Körösi Márton* lakatos (304.); Sze­ ged, 1886.; fel.: Steiner Laura; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kővári Margit* htb. (305.); ?, 1891.; lh.: Szeged, Horthy M. u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kővári Miksáné* (305.); ?, 1868.; lh.: Szeged, Horthy M. u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június

25-én leányával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Köves Zoltán munkaszolgálatos (305.); ?, 1901.; Bergentheig Mina; lh.: Szeged, Csongrádi sgt. 14.; 1942. június 10-én a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóaljba, Bácskatopolyára hívták be munkaszolgálatra, ahonnan a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején hadi­ fogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Özv. Kövesi Béláné Fischof Katalin* magánzó (305.); Szamod, 1870.; lh.: Szeged, Margit u. 38.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kráhl Sándor* magántisztviselő (305.); Szeged, 1870.; fel.: Schulhof Paula; lh.: Szeged, Szent György u. 46.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kráhl Sándorné Schulhof Paula* htb. (305.); Szeged, 1870.; lh.: Szeged, Szent György u. 4-6.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Krause Berta* (305.) lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én a cseh területen fekvő Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meggyilkol­ ták. (Délmagyarország, 1947. novem­ ber-decemberi sz.)

Krause Éva* (305.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én a cseh területen fekvő Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meggyilkol­ ták. (Délmagyarország, 1947. novem­ ber-decemberi sz.) Krause Róza* (305.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én a cseh területen fekvő Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meggyilkol­ ták. (Délmagyarország, 1947. novem­ ber-decemberi sz.) Krausz Árminné Engler Olga* htb. (306.); ?, 1896.; lh.: Szeged, Polgára. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Krausz Béláné Engel Irén (Eugénia) kereskedő (306.); Szeged, 1877.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 58/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Krausz Emil* kereskedő (306.); Magyarjánosi, 1883.; fel.: Stern Ilona; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Krausz Emilné Stern Ilona* (306.); Nagykomlós, 1885.; lh.: Szeged; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Krausz Farkasné* htb. (306.); Munkács, 1858.; lh.: Szeged, Polgár u.

157

19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Krausz Jenőné* menházi ápolt (306.); Dorokháza, 1885.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Krausz Lipót* kereskedő (306.); Nagykazár, 1880.; fe l.: Dalyi Mária; lh.: Szeged, Somogyi telep, XX. u. 899.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) K riener Iván* munkaszolgálatos (306.); Békéscsaba, 1910.; apja: Krie­ ner Jenő; lh.: Szeged, Vár u. 7.; A há­ ború idején munkaszolgálatosként szov­ jet fogságba esett, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Kriener Jenőné* női szabó (306.); Hannover, 1880.; lh.: Szeged, Vár u. 7.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kukk József őrvezető (307.); Szeged, 1912.; Ágoston Erzsébet; 1944 augusztu­ sában már a 10. gyaloghadosztály szek­ szárdi 18. gyalogezred I. zászlóaljával került ki Galíciába, majd a Kárpátok vé­ delmében harcolt. Alakulatát 1944. októ­ ber elején a Duna-Tisza közötti harcok­ ban vetették be, és Solt irányába vonul­ tak vissza. 1944. november 13-án Solt­ nál esett szovjet hadifogságba, így kerül­ hetett hadifogolyként a szegedi Csillag­ börtönbe, amely akkor gyűjtőtábor volt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

158

Kulman István honvéd (308.); Sze­ ged, 1921.; Pálinkás Mária; A 4. gépko­ csizó könnyűtüzérosztály egésze nem volt kint a 2. hadsereggel a keleti hadszíntéren. Két, gyalogezred közvet­ len kisérő tábori ágyús üteget állított fel. A 4/1. üteg a 9. könnyűhadosztály 47. gyalogezredébe, a 4/2. üteg pedig a 20. könnyűhadosztály 23. gyalogezredébe került be. Azt nem tudjuk melyik üteg­ ben került a Don menti arc vonalba. (Adategyeztetés) Kun Gábor András munkaszolgálatos (308.); Szeged, 1905. november 13.; Szabó Jolán - Kán József; Édesapja Kún József Babits Mihály szegedi évei alatt (1096-08) a nagy író-költő barátja volt, akivel minden este együtt ült a Tisza Szálló kávéházában. Fia valószínű az 1930-as években elköltözött Szegedről, ezért 1942 júniusában Szombathelyre, a III. kmsz. zászlóalj által felállított 103/1. tábori munkásszázadba hívták be munkaszolgálatra. Alakulata augusztusban a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Decemberben a IV. hadtest alárendeltsé­ gében Bogoszlovka, Szoldatszkoje, Gyevica körzetében volt téli szálláson, ahol 1942. december 26-án végelgyengülés­ ben meghalt. (HL. Veszteséglajstrom 7. köt. 413. sz., CsML. Szeged I. Szül. anykv. 1905. sz. k. és lakossági bejelen­ tés, 1997.) Kun Matild* pénztáros (308.); Hód­ mezővásárhely, 1880.; lh.: Szeged, Deák F. u. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Kunszabó Jenő honvéd (308.); Sze­ ged- Csengele, 1922. július 17.; Rácz Valéria - Kunszabó András; lh.: SzegedCsengele 322.; A támadó szovjet gépesí­ tett alakulatokkal szemben vívott harcok-

ban 1944. július 4-én délelőtt 9 órakor Talminovicze községben ellenséges tü­ zérségi és aknavető tűzben történt vissza­ vonulás közben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 694. d.) Kurczweil Sándor munkaszolgálatos (309.); Szeged, 1901.; Mandenkern Jen­ ni; lh.: Szeged, Zákány u. 17.; 1942 jú­ niusában a hódmezővásárhelyi kmsz. zászlóaljba, Bácskatopolyára hívták be munkaszolgálatra. Innen a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején janu­ ár hónapban szovjet fogságba került, ahonnét nem tért haza. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Künstler Margit* nevelőnő (309.); ?, 1900.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 46.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Ladányi Arnoldné Engel B.* htb. (309.); ?, 1882.; lh.: Szeged, Ká­ rász u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lakó Mihály őrvezető (310.); Szeged, 1904. március 29.; Czirok Rozália; A 37. ikerezred kiskunfélegyházi III. zászlóaljával került a Don menti arcvonalba. 1943. szeptember 25-én Karavoticsinél aknarobbanás következtében meg­ halt. Hojnoki katonai temető 11625. sír­ helyében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Lakos Dezsőné* htb. (310.); Csongrád, 1888.; lh.: Szeged, Szent István tér 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Lakos Malvin* (310.); Azonos Lakos Sománé Schlesinger Malvinnal. (Lásd ott) Özv. Lakos Sománé Schlesinger Malvin ny. tanár (310.); Zsolna, 1879.; lh.: Szeged, Aradi u. 5.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28án feleségével együtt a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták őket és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban nyugszanak. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lamberg Margit* htb. (310.); Újvi­ dék, 1913.; Fleissig Gizella - Lamberg Mór; lh.: Szeged, Jósika u. 12.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lamberg Mór* főkántor (310.); Drohovicz (Galícia), 1870.; fel.: Fleissig Gizella; lh.: Szeged, Jósika u. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Lamberg Mórné Fleissig Gizella* htb. (310.); Bécs, 1878.; lh.: Szeged, Jósika u. 12.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Lamberg Szigfrid munkaszolgálatos (310.); Calin, 1905.; Fleissig Gizella; A 105/3. tábori munkásszázad nem kunszentmiklósi alakulat, hanem a szegedi V. hadtest kmsz. zászlóalj által Kunszentmiklóson felállított munkásszázad, vagy annak egy része. (Adategyeztetés)

159

Lampel Andor munkaszolgálatos (310.); Újpest, 1901.; Klein Malvin; lh.: Szeged, Lomnici u. 13.; 1942 júniusában a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj­ ba hívták be munkaszolgálatra. A zászló­ alj által felállított tábori munkásszázad­ dal a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején január hónapban hadifog­ ságba került, ahonnét nem tért vissza. Harkovban azonban 1943. január 17-én még nem voltak oroszok. Tehát bizo­ nyos, hogy későbbb halhatott meg hadi­ fogságban. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt. - Adategyeztetés) Lampel Ferenc* ügynök (310.); Bácsföldvár, 1883.; lh.: Szeged, Tiszapart 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Landau Simon* kántor (310.); Kurima, 1907.; fel.: Landau Rózsi; lh.: Sze­ ged, Vadász u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Landesberg Imre munkaszolgálatos (310.); Szeged, 1912. augusztus 6.; Dominusz Ella; lh.: Szeged, Bocskai u. 10.; A kolozsvári IX. kmsz. zászlóalj által felállított 109/31. tábori munkaszolgála­ tos századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. 1943. április 24-én Berezovkán szívbénulásban meghalt. A berezovkai temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Láng Éva* csecsemő (310.); Szeged, 1944.; Heineker Gabriella - Láng Lász­ ló; lh.: Szeged, Feketesas u. 9.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért

160

vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Láng Ignácné* menhelyi ápolt (310.); Cserneháza, 1870.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Láng Jenő* tisztviselő (310.); Baksa, 1876.; lh.: Szeged, Szent István tér 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Láng Lászlóné Heineker Gabriella* htb. (310.); Győr, 1912.; lh.: Szeged, Feketesas u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én cse­ csemő gyermekével, Láng Évával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. László Adolf* törvényszéki bíró, nyugalmazott táblabíró (311.); Szeged, 1871.; lh.: Szeged, Vidra u. 3.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) László Andor* gumijavító (311.); lh.: Szeged, Szent István tér 6.; A második világháborúban ismeretlen időpontban és körülmények között meghalt. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) László Farkas József* ny. MÁV inté­ ző (311.); Petrozsény, 1875.; lh.: Sze­ ged, Pusztaszeri u. 26.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) László Miklós munkaszolgálatos, tisztviselő (311.); Szeged, 1912.; Grüner

Jolán; A 104/5. tábori munkásszázaddal került a Don menti arc vonalba és 1942. december 28-án Liskiben meghalt. Ugyanitt temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 639. d.) Lázár Elek* tisztviselő (312.); Nyírádbálintfalva, 1873.; fel.: Lőwy Mária; lh.: Szeged, Somogyi u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lázár Elekné Lőwy Mária* htb. (312.); ?, 1875.; lh.: Szeged, Somogyi u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Léb Mózes* bádogos (312.); Dés, 1901.; fel.: Vidács Mária; lh.: Szeged, Valéria tér 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Lebovics (Lebovits) Dávidné* menházi ápolt (312.); Nyitrapereszlén, 1855.; lh.: Szeged, Kálvári u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Léderer Sándor* munkaszolgálatos, bőrkereskedő (313.); ?, 1909.; fel.: Grünberger Györgyi; lh.: Szeged, Szilá­ gyi u. 1.; A második világháborúban munkaszolgálatra hívták be, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Lednitzki Ernőné Halász Rózsa* munkásnő (313.); Nagykáta, 1915.; lh.: Szeged, Jósika u. 26-28.; A szegedi téglagyári gyűjtő táborból 1944. június

25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Lednitzki József* ügynök, kereskedő (313.); Csantavér, 1877.; fel.: Krausz Máli; lh.: Szeged, Margit u. 26.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én feleségével együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lednitzki Józsefné Krausz Máli htb. (313.); Beregszász, 1886.; lh.: Szeged, Margit u. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Lefkovits (Lafkovics) Fülöpné* szakácsnő (313.); ?, 1898.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leá­ nyával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Lefkovits (Lefkovics) Márta* varró­ nő (313.); ?, 1922.; lh.: Szeged, Kálvá­ ria u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dr. Leipniker János* orvos (313.); Battonyán orvos, ahol jól menő rendelője volt. A zsidó törvények idején családi kapcsolatai révén Szegedre költözött. Itt gettózták, majd a szegedi téglagyári gyűjtőtáborból az első transzporttal 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi közlés) Dr. Leipniker Jánosné* htb. (313.); Battonyán élt orvos férjével, ahonnan családi kapcsolataik révén a háború alatt költöztek Szegedre. Itt gettózták, majd a

161

szegedi téglagyári gyűjtőtáborból az első transzporttal 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi közlés) Lénárd Pál munkaszolgálatos (313.); Fiume, 1918.; Schön Irén; lh.: Szeged, Batthyány u. 4.; 1942 júniusában a hód­ mezővásárhelyi V. kmsz. zászlóaljba, Bácskatopolyára hívták be munkaszolgá­ latra. Alakulatával a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Az 1943. janu­ ár 12-i szovjet offenzíva idején január hónapban hadifogságba került, ahonnét nem tért vissza. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Lengyel Ágoston József őrvezető (313.); Szeged, 1922.; Sándor Mária; A szegedi 14. könnyű-tüzérosztály 3. üte­ gében teljesített katonai szolgálatot. Ala­ kulata 1944 augusztusában a kecskeméti 13. gyaloghadosztály kötelékében Galí­ ciában az 1. hadsereg arcvonalába ke­ rült, majd a Kárpátok átjáróinak védel­ mében harcolt. 1944 novemberében Kas­ sa irányába vonultak vissza, ahol 1945. január 13-án Makrancnál szovjet hadi­ fogságba került. A fogságból nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Lengyel Henrikné Franki Vilma menhelyi ápolt (314.); ?, 1863.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Lengyel Ilona (314.); Braun Ottilia (és nem Braun Etelka); 1944. június 26án Ausztriába (és nem Auschwitzba) de­ portálták, ahonnan nem tért haza. (Csa­ ládi adatközlés Kanadából, 1997.) Lengyel Lajos* magánzó (314.); Sze­ ged, 1866.; fel.: Winkler Panka; lh.: Szeged, Klauzál tér 8.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én

162

feleségével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Lengyel Lajosné Winkler Panka* htb. (314.); Bécs, 1871.; lh.: Szeged, Klauzál tér 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Lévai Károly* sertéskereskedő, tiszt­ viselő (315.); Budapest, 1896.; fe l.: Schillinger Panni (Franciska); lh.: Sze­ ged, Bécsi krt. 1/b.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Lichtenstein Regina* menházi ápolt (315.); Szeged, 1873.; lh.: Szeged, Jósi­ ka u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Liebmann Szenka* (315.) azonos Liebmann Béláné Hortobágyi Szeréna (beceneve Szenka) (315.) személyével. Ligeti Jakab* ny. igazgató tanító; (316.); Salánk, 1873.; lh.: Szeged, Du­ gonics tér 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ligeti Róbert* kifőzdés (316.); ?, 1876.; lh.: Szeged, Bajza u. 2.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú ­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Linzer Ferenc tart. címzetes szakasz­ vezető (316.); Szeged, 1914.; Bite Er­ zsébet; lh.: Budapest, Vajadán u. 5.; 1944. július 18-án a Molotovnál folyó

harcokban tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Lobozár Mihály honvéd (316.); Sze­ ged, 1921.; Nacsa Rozália; 1944. de­ cember 24-én már a fogságból adott élet­ jelt magáról. Tehát a Szovjetunióban is­ meretlen időpontban és helyen hadifo­ golyként halt meg. (Adatpontosítás) Lódri János honvéd (316.); Szeged, 1910.; Bozóki Mária; Kiskunfélegyházá­ ra a kecskeméti 7. gyalogezred 37. iker­ ezredének III. zászlóaljába vonult be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyű­ hadosztály hadrendjében a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. 1942. augusztus 14-én értek a folyóhoz és menetből vetették be őket Korotaj aknái a szovjet hídfőállás elfoglalására. Szep­ tember elején Urivnál újból bevetették őket, s a támadás második napján szep­ tember 10-én hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Dr. Lóránt József* munkaszolgálatos (317.); lh.: Szeged; A második világhá­ borúban munkaszolgálatosként ismeret­ len időpontban és helyen meghalt. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Lóránt Ottó* cipész tanuló (317.); Budapest, 1925.; Szamos Gizella; lh.: Szeged, Kelemen u. 4.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lob Imre munkaszolgálatos (317.); 1942 nyarán a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszol­ gálatra. Az itt felállított tábori kmsz. századdal a 2. hadsereg Don menti arc­ vonalára került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején január 15-30. között hadifogságba esett és innen már

nem tért haza. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Lobi Gábor* munkaszolgálatos (318.); Szeged, 1921. augusztus 8.; Goldgruber Borbála - Dr. Lobi Sándor; lh.: Szeged, Korona u.; A második vi­ lágháborúban munkaszolgálatra hívták be, s a hadműveleti területről nem tért vissza. (Lakossági bejelentés, 1998.) Lobi Jenő* magánzó (318.); Bácsföldvár, 1893.; lh.: Szeged, Batthányi u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Lobi Imre* gyógyszerész (318.); Bácsföldvár, 1895.; fel.: Deutsch Ilona; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Löffler Júlia* menházi ápolt (318.); ?, 1865.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Lőwenstein Sománé Schönfeld Etel* htb. (318.); Bácskatopolya, 1870.; lh.: Szeged, Kossuth u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Lőwinger Anna* tanuló (318.); Sze­ ged, 1932.; Lőwinger Bella - Lőwinger Ede; lh.: Szeged, Jósika u. 23.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én szüleivel és testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

163

Lőwinger Ede* szolga, hadirokkant (318.); Vadász, 1897.; fel.: Lőwinger Bella; lh.: Szeged, Jósika u. 23.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én családjával együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lőwinger Edéné Lőwinger Bella* htb. (318.); Tótkomlós, 1899.; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Lőwinger Ella* (318.); Azonos Lő­ winger Edéné Lőwinger Bellával. (Adatés névegyeztetés) Lőwinger Tamás* óvodás (319.); Szeged, 1939.; Lőwinger Bella - Lőwin­ ger Ede; lh.: Szeged, Jósika u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel és testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dr. Lővy Emil* hitoktató (319.); Jászapáti, 1894.; fel.: Ehrlich Olga; lh.: Szeged, Zerge u. 19/b.; Önálló izraelita hitoktató, aki a szegedi zsidó középisko­ lás korú ifjúságot tanította hittanra. A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged és Dr. Pollák Lász­ ló följegyzése, 1998.) Lőwy György* tanuló (319.); Csanádpalota, 1930.; özv. Lőwy Jenőné; lh.: Szeged, Párizsi krt. 43/b.; 1944. június végén a szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból édesanyjával és testvérével együtt deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lőwy (Lövi) Jenő* ügynök (319.); ?, 1881.; lh.: Szeged, Gyöngytyúk u. 15.;

164

A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lőwy (Lövi) Jenőné* htb. (319.); ?, 1895.; lh.: Szeged, Gyöngytyúk u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lőwy József* tanuló (319.); Szeged, 1928. ; Reisz Zsófia - Lőwy Imre; lh.: Szeged, Lengyel u. 6.\ 1944. június 28án szüleivel együtt Bergen-Belsenbe de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Lőwy László* tanuló (319.); Szeged, 1929. ; özv. Lőwy Jenőné; lh.: Szeged, Párizsi krt. 43/b.; 1944. június végén a szegedi téglagyári gyüj tőtáborból édes­ anyjával és testvérével együtt deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Lukács László* tanuló (319.); Szeged, 1930. ; Vogel Janka - Lukács Miksa; lh.: Szeged, Vár u. 7.; 1944. június végén a szegedi téglagyári gyüjtőtáborból szülei­ vel együtt deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Lusztig Lajos* kifutó (320.); Szeged, 1920.; Rózsa Olga - Lusztig Jenő; lh.: Szeged, Mérei u. 18.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Lusztig Manóné Princz Júlia* eltar­ tott (320.); Szeged, 1861.; lh.: Szeged, Polgár u. 21/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Lusztig Mártonné Friendler Janka* htb. (320.); Szeged, 1875.; lh.: Szeged, Szűcs u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Magony János tizedes (320.); Szeged, 1913. szeptember 23.; Nagy Terézia; fel.: Tímár Terézia; lh.: Szeged-Csengele 586.; 1942 áprilisában mozgósították és Kiskunfélegyházára a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került, és kiérkezése után Korotojaknál a meg­ erősített szovjet hídfőállás elfoglalására azonnal harcba is vetették. A magyar támadás másnapján, 1942. augusztus 16án hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben temették el. (Családi adatközlés) Magyar István honvéd (320.); Sze­ ged, 1921.; Pópity Julianna; Állományteste nem lehetett semmiféle kapcsolat­ ban az ungvári 24. gyaloghadosztály 24. gyalogezred huszti II. zászlóaljával. O tehát személy szerint kerülhetett ebbe a zászlóaljba, amely 1944. május 11-én Kólómé előtt, Thumaczykhoz közel volt állásban. Huszton csak tábori kórházban halhatott meg. (Adat- és helységegyez­ tetés) Magyar János honvéd (320.); fel.: Csala Veronika (1908.); lh.: Szeged, Te­ mesvári u. 35.; Hadműveleti területen is­ meretlen körülmények között szovjet ha­ difogságba esett és 1945. október 14-én a Szovjetunióban halt meg. Felesége 1946-tól hadiözvegyi járadékot kapott. (Szeged v. Hadigond. Iroda ir. 1451950)

Majtinszki Endre* cipőfelsőrész-ké­ szítő (321.); Kula, 1914.; Beck Etel Majtinszki Mór; lh.: Szeged, Bethlen u. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Majtinszki Erzsébet* htb. (321.); Apát in, 1912.; Beek Etel - Majtinszki Mór; lh.: Szeged, Bethlen u. 29.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Majtinszki Mór (Manó)* tisztviselő (321.); Magyarkanizsa, 1881.; fe l.: Beck Etel; lh.: Szeged, Bethlen u. 29.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én feleségével együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Majtinszki Mórné (Manóné) Beck Etel* htb. (321.); Bácstopolya, 1886.; lh.: Szeged, Bethlen u. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Makovics János tizedes (321.); Sze­ ged, 1915.; Papp Julianna; 1942 máju­ sában Szegedre a 9. gyalogezred I. zász­ lóaljába hívták be katonai szolgálatra. Innen a kecskeméti 7. gyalogezredbe sorolták át, amellyel a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Részt vett a korosojaki és urivi hídfőcsatákban. Az 1943. januári szovjet offenzíva idején ja­ nuár 20-án Osztrogozsszkból való kitö­ résnél hősi halált halt. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Makra József honvéd (321.); Szeged, 1919.; Papp Terézia; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja volt,

165

s az 1942. áprilisi mozgósításkor ide hív­ ták be katonai szolgálatra. Innen számos bajtársával együtt a kecskeméti 7. gya­ logezred ceglédi II. zászlóaljába sorolták át. Csapattestével a 2. hadsereg Don menti arc vonalára került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 20-án nem az Oszkol völgyében, hanem alakulatának elhelyez­ kedése alapján az Osztrogozsszkból tör­ tént kitöréskor tűnt el. (Adat- és helység­ egyeztetés) Mandel István* MÁV főintéző (322.); ?, 1879.; lh.: Szeged, Feketesas u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Mandel Istvánná* htb. (322.); ?, 1884.; lh.; Szeged, Feketesas u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Manheim Béla* illatszer kereskedő (322.); ?, 1892.; lh.: Szeged, Mars tér 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Mannheim Béla munkaszolgálatos (322.); Újverbász, 1908.; Klein Jolán; 1942 áprilisában az V. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszolgálatra. A Hódme­ zővásárhelyen felállított 105/1. tábori kmsz. századdal került a 2. hadsereg do­ ni arcvonalába. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején január 15-30. között hadifogságba esett és innen már nem tért haza. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.)

166

Mannheim Fülöp Imre munkaszolgá­ latos (322.); Újverbász, 1907.; Klein Jo­ lán (Janka) - Mannheim Mór; Az V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/1. tá­ bori munkaszolgálatos századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. Az 1942. október 12-én Boldirevkán a tábo­ ri kórházban végelgyengülésben meg­ halt. Itt a magyar katonai hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Mannheim (és nem Mancheim) Si­ mon deportált zsidó (322).; Szabadka, 1895.; lh.: Szeged, Somogyi u. 12.; Nem munkaszolgálatban halt meg, hanem deportálás után Sopronban 1945. április 16-án. 1945. április 18-án a soproni orthodox zsidó temetőben temették el. (G-sír). (id. Németh Alajos: Sopron könnyes-véres dátumai. Sopron, 1993. 211. p.) Manyet György honvéd (322.); Sze­ ged, 1912.; Manyet Anna; Az újvidéki 13. felderítőosztály huszárszázadába, Topolyára vonult be katonai szolgálatra. Alakulata 1944 nyarán Galíciába, az 1. hadsereg arc vonalába került, majd a Kárpátok védelmében harcolt. Ismeretlen helyen és időpontban itt tűnt el. (Adategyeztetés) Maricskov György (323.) neve helye­ sen Marinkov György. (Szeged-Röszke HA. és lakossági adatközlés, 1999.) Özv. Márkus Dávidné* (233.); ?, 1862.; lh.: Szeged, Margit u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Márkus Gizella* htb. (323.); ?, 1901.; özv. Márkus Dávidné; lh.: Sze­ ged, Margit u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édes­ anyjával együtt Auschwitzba deportálták,

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Márta József tart. honvéd (323.); Sze­ ged, 1902.; Frank Julianna; lh.: SzegedSzatymaz 663.; Állományteste a szegedi 40. bevonulási központ. 1944 áprilisában mozgósították és az 5. őrezred 5/5. sze­ gedi őrszázad csapattestbe osztották be szolgálatra. Az idős tartalékosokból álló egyik szakasszal a szegedi vasúti hidat őrizték, majd 1944. október 9-én elvo­ nultak Szegedről, s a dél-alföldi harcok­ ban vetették be őket. 1944. október 22én Szánk községben szovjet fogságba es­ tek, s itt Rokolya Béni tanyája melletti szalmakazalnál a szovjet katonák kivé­ gezték az idős honvédeket. A szérűről elszállított magyar katonákat a szanki re­ formátus temetőben temették el. Máig is ott nyugszanak a hősi halottak síremléke alatt, de neveik nincsenek feltüntetve. (Hősi halott bajtársai családtagjainak adatközlései. - Dr. Kapás Pál, Szeged, Fésű u. 5/b. sz. alatti lakos följegyzése, 1996.) Márton János tart. honvéd, címzetes őrvezető (323.); Szeged, 1915.; Tóth Te­ rézia; 1942 októberében a 43. bevonulási központba Soltra hívták be katonai szol­ gálatra. A 455. különleges (kisebbségi) munkásszázaddal került a doni hadműve­ leti területre. 1942. december 28-án írt utoljára levelet. A szovjet csapatok 1943. januári offenzívája idején tűnt el. (Adategyeztetés) Máté Dénes* tisztviselő (324.); Tiszaszentmiklós, 1899.; Hirschl Irén - Máté Ignác; fel.: Dukesz Julianna; lh.: Sze­ ged, Szent György u. 8.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én családjával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged)

Máté Péter* egyetemi hallgató (325.); Szeged, 1922.; Pető Erzsébet - Máté Ist­ ván; lh.: Szeged, Horthy M. u. 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Máté (Máthé) Sándor* kereskedő (325.); Tiszaszentmiklós, 1895.; fel.: Wassermann Elle; lh.: Szeged, Horthy M. u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én feleségével és fiával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Máté (Máthé) Sándorné Wasser­ mann Ella* htb. (325.); Versec, 1901.; lh.: Szeged, Horthy M. u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével és fiával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) May Ferenc munkaszolgálatos (325.); Szeged, 1917.; Herezi Margit; Az V/2. kmsz. századdal a bori rézványába vitték el munkaszolgálatra. A szerb területek hadműveleti kiürítésekor 1944. szeptem­ ber 17-október 8. közötti időben a cservenkai vérengzésnél tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Özv. Mayer Hermanné* htb. (325.); Hódmezővásárhely, 1881.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leá­ nyával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Mayer Margit* szikvízgyáros (325.); Hódmezővásárhely, 1903.; özv. Mayer Hermanné; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem

167

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Megyeri József honvéd (325.); Sze­ ged, 1910. január 16.; Lázár Ágota; lh.: Szeged-Nagyszéksós 482.; Az újvidéki 16. határvadász-zászlóalj árkászszázadában teljesített katonai szolgálatot. 1944 őszén a Bácskáért folytatott harcokban október 19-én Hercegszántónál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Meiseis Frida* htb. (325.); Kunmada­ ras, 1903.; MeiseIs Simonná; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édes­ anyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Meisels Simonné* nyugdíjas (325.); Zbororó, 1875.; lh.: Szeged, Jósika u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Meisl Izsó* ügynök (325.); Kistelek, 1893.; fe l.: Lendvai Margit; lh.: Szeged, Valéria tér 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én felesé­ gével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Meisl Izsóné Lendvai Margit* htb. (325.); Szentes, 1905.; lh.: Szeged, Va­ léria tér 4.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Menzl Izidor* ügynök (326.); Buda­ pest, 1879.; fel.: Kohn Margit; lh.: Sze­ ged, Révai u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem

168

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Merkler Erzsébet* htb. (326.); Merkler Hermámé; lh.: Szeged, Bús Páter u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Merkler Herman* bádogos (326.); ?, 1876.; lh.: Szeged, Bús Páter u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Mesores Róbertné Gerő Erzsé­ bet* nyugdíjas (326.); Zenta, 1893.; lh.: Szeged, Bocskai u. 4.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Mezei Józsefné Deutsch Margit* htb. (326.) ?, 1885.; lh.: Szeged, Árva u. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Mihály Ferenc tart. zászlós (327.); Hasznoson és nem Csanádapácán szüle­ tett 7979-ben. Anyja Masula és nem Mazula Mária.', A 24. gyaloghadosztály 24. gyalogezred II. zászlóaljában teljesí­ tett tiszti szolgálatot. 1944. május 4-én Kolomea előtt sebesült meg. Fogságba valószínű később kerülhetett. (HL. Vesz­ teséglajstrom 13. köt.) Miklós István honvéd (327.); Szeged, 1920.; Turdeli Ilona; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja volt. Csapattestével a kecskeméti 7. gyalogez­ reddel került a 2. hadsereg Don menti arcvonalára. Az 1943. január 12-i szov-

jet offenzíva idején január 20-án Osztrogozsszkból való kitöréskor eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 6. köt.) Mityók Imre honvéd (327.); Szeged, 1904.; Simon Rozália; A IV /1. hadihídoszlop nem szegedi alakulat volt, hanem pécsi, s ezért nem Kistelekről, valószínű Bajáról került a doni hadműveleti terület­ re. (Adategyeztetés) Mityók Károly honvéd (328.); Sze­ ged, 1904. október 20.; Szögi Rozália; A szegedi V. csendőrzászlóalj parancsnok­ ságon teljesített katonai szolgálatot, amely Észak-Erdélyben részt vett a tordai csatában. 1944. szeptember 30-án 14 órakor Torda-Sósvölgyön aknagránát a bal lábát elvitte, s mire Kolozsvárra, a Honvéd Kórházba értek elvérzett. Ko­ lozsvárott temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 738. d.) Dr. Mogán Béláné Boka Sarolta* nyugdíjas (328.); Törökbecse, 1877.; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 4.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Molnár Antal rendőr (329.); Resicabánya, 1917.; Nagymihály Etelka; Buda­ pest védelméért folyó harcokban a 4. rendőrezred is részt vett. Ennek állomá­ nyában harcolt és halt hősi halált. (Pon­ tosítás és adategyeztetés) Molnár Béla őrvezető (329.); Szeged, 1898. november 6.; Gaál Eszter; lh.: Mezőhegyes, Gépműhely; 1944-ben a szolnoki 56. utászzászlóalj 16. műszaki­ oszlopában teljesített katonai szolgálatot. 1944. december 17-én Bodvaszilason visszahagyott őrség volt, az ellenség a községet elfoglalta, s az őrség az oszlop­ hoz már nem vonulhatott be és hadifog­ ságba esett. (HL. HM. 22. oszt. ir. 756. d. 9293/1945. sz.)

Molnár Géza* ny. állami elöljáró (329.); ?, 1867.; lh.: Szeged, Csongrádi sgt. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Molnár István honvéd (329.); Szeged, 1922. október 22.; Fogéi Katalin; lh.: Szeged, Veresács u. 11.; 1944. augusz­ tus 15-én a galíciai Makoviczán ellensé­ ges aknaszilánk a szívébe hatolt és hősi halált halt. A mikuliczini temetőben, a 25800. sz. sírhelybe katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Dr. Molnár Izidorné Altmann Matild* htb. (329.); Nagyandacsi puszta, 1873.; lh.: Szeged, Csongrádi sgt. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Molnár János honvéd (329.); Szeged, 1924.; Méhes Viktória; A 24. gyalog­ hadosztály 1944 októberében az 1. had­ sereg arcvonalán, az ún. Árpád-állásban harcolt, már belül az országhatáron, Ki­ rálymező-Kőrösmező környékén. Érsek­ újváron ekkor magyar alakulat nem állo­ másozott. Az esemény esetleg 1945 kora tavaszán történhetett. Az is bizonyos, hogy nem elesett, tehát sebesülésébe, vagy ennek következtében beállott beteg­ ségében valamelyik tábori kórházban, le­ hetséges, hogy Érsekújvárott halt meg. (Adategyeztetés) Molnár József szobafestő-segéd, hon­ véd (330.); Mezőkövesd, 1921.; Bán Borbála - Molnár István; lh.: Mezőkö­ vesd, Arany J. u. 9.; A Szegedet védő 7. pótgyalogezred III. zászlóaljával védték a várost és 1944. október 10-én a Sza­ badkai úti vámháznál halt hősi halált.

169

(Szeged HA. 716/1946., polgármester 7674/1-1946. e. sz. rendelete.) Molnár Lászlóné* tisztviselő (330.); ?, 1897.; lh.: Szeged, Hunyadi tér 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Molnár Mihály honvéd (330.); Sze­ ged, 1917.; Bánóczki Etel; Kiskunfél­ egyházára a 7/III. zászlóaljba vonult be katonai szolgálatra. Alakulatával a 13. könnyűhadosztály kötelékében került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál voltak védőál­ lásban, ahonnan 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza. Napokon át védték az orosz csapatok által bekerített várost, ahonnan január 20-án kitörtek. Kitörés közben hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 648. d.) Molnár Ödön* ügynök (330.); ?, 1870.; lh.: Szeged, Tündér u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Molnár Sándor honvéd (330.); Sze­ ged, 1912.; Dóczi Mária; A 13. könnyű­ hadosztály részei nem január 30-án, ha­ nem január 20-án törtek ki Osztrogozsszkból, áttörve a szovjet csapatok bekerítő gyűrűjét. (Adategyeztetés) Morenó Samu* textilmérnök (331.); Szeged, 1874.; lh.: Szeged, Kormányos u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Móricz (Móritcz) Ferenc honvéd (331.); Szeged, 1918. március 29.; Imre Etelka; lh.: Diósgyőr, Vasgyár; Tüzér­ ként szolgált Cegléden az 52. páncélos

170

légvédelmi gépágyús-tüzérosztály 1. üte­ gében. Alakulatát a 2. páncélos hadosz­ tály hadrendjébe sorolták be, és egyúttal lecserélték „Nimródra” korábbi vontatá­ si eszközeiket (harckocsilapra szerelt légvédelmi gépágyúk). Részt vett a győ­ zelemmel felérő tordai csatában, majd a debreceni páncélos csatában. 1944. októ­ ber 19-én Debrecentől délnyugatra, el­ lenséges támadás során eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Móró János honvéd (331.); Szeged, 1910.; Pál Julianna - Móró István; lh.: Csengőd, Petőfi S. u.; Nem a doni had­ műveletek idején, hanem 1944-ben a Kárpátok előterében, Galíciában az 1. hadsereg harcaiban a nagyváradi 25. gyaloghadosztály budapesti 1. gyalogez­ red I. zászlóalj 1. századában harcolt, s vesztette életét. 1944. május 17-én 1 órakor Markovnál haslövést kapott és hősi halált halt. Bajtársai Delatinban te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 676. d.) Morvái József* rövidárukereskedő (331.); Battonya, 1888.; fel.: Székely Margit; lh.: Szeged, Mars tér 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével és leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Morvái Józsefné Székely Margit* htb. (331.); Kunszentmiklós, 1891.; lh.: Szeged, Mars tér 12.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével és leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Morvái Magdolna* varrónő (331.); Szeged, 1925.; Székely Margit - Morvái József; lh.: Szeged, Mars tér 12.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én szüleivel együtt Auschwitzba

deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Mutsy József honvéd (332.); Szeged, 1915. március 5.; Tóth Erzsébet; lh.: Szeged; 1944. július 23-án Tatarovnál tüdőlövésben hősi halált halt. Tatarow északi részén álló templom kertjében lé­ tesített hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Muzslay Lajos Dezső tart. honvéd (332.); Szeged, 1910. június 30.; Papái Viktória; A szöveges rész rossz! A nagy­ váradi 25. gyalogezred I. zászlóaljával 1942 tavaszán a szolnoki 106. hadtápzászlóalj állományában került a 2. hadse­ reg Don menti arcvonalába. Voronyezsnél nem tűnhetett el, mert itt nem is vol­ tak magyar alakulatok. 1943. január 18án a Don kanyarban megsebesült, majd hátraszállították és Lembergben tábori kórházba került, ahol 1943. február 9-én meghalt. Lembergben a katonai temető 13201. sz. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Müller Imre* munkaszolgálatos, igaz­ gató (332.); ?, 1903. szeptember 14.; Hacker Irén; lh.: Szeged, Dugonics tér 11.; 1942. május 3-án Hódmezővásár­ helyre az V. kmsz. zászlóalj által felállí­ tott 105/2. tábori kmsz. század hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával a 2. had­ sereg Don menti arcvonalába került, ahol 1942. november 21-én Jablocsníjban szívgyengeségben meghalt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Müller Józsefné Vajda Róza* (332.); Szeged, 1899.; lh.: Szeged, Kölcsey u. 8.; A deportálásból visszatért. 1946-tól férje után hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigondozási Iroda ir. 1950.) Özv. Müller Józsefné Rábenstein Mária* (332.); Hódmezővásárhely,

1868.; lh.: Szeged, Bercsényi u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Müller Kálmánná Grünfeld Jo­ zefa* (332.); ?, 1858.; lh.: Szeged, Ti­ sza L. krt. 61.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Müller Netti* magánzó (333.); Baja, 1853.; lh.: Szeged, Füredi u. 3.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Nacsa Antal honvéd (333.); Makó, 1903.; Pálik Terézia; lh.: Szeged; Fegy­ vernélküli szolgálatra hívták be és építő munkásszázaddal Kárpátaljára került. 1944 októberében szovjet hadifogságba került és ismeretlen időpontban Foksányban vérhasban halt meg. (Családi adat­ közlés, 1999.) Nagy Albertné Schwartz Teréz* htb. (334.); Nagyszalonta, 1884.; lh.: Sze­ ged, Szentháromság u. 36.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Nagy Barna András munkaszolgála­ tos; (334.); Sajtóhiba: foglalkozásánál nőtlen. Gyári munkás volt.; Nem 1943, hanem 1942. január 16-án vonulhatott be a nagykőrösi alakulathoz. Pontos idő­ pontja bevonulásának 1942. május 16. A 37. bevonulási központ, amely felállítot­ ta a 101/1. tábori munkásszázadot. 1943. január 20-án Osztrogozsszkban halt meg. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt. 4384. sz.)

171

Nagy György Jenő honvéd (335.); Szeged, 1919. augusztus 4.; Kispál Etel; lh.: Tatabánya, Hajnal u. 247.; Az újvi­ déki 16. határvadász-zászlóalj 1. portyázó századában teljesített katonai szolgá­ latot. 1944 őszén a Bácskáért folyó har­ cokban október 20-án Bezdánnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Nagy Illés honvéd (335.); Szeged, 1914.; Vetró Julianna; Alakulatával nem az 1. hadsereg arc vonalába került, ha­ nem a 3. hadsereg 1. páncélos hadosztá­ lya kötelékében a dél-magyarországi har­ cokban vett részt. 1944. szeptember­ október hónapokban Arad-TótkomlósSzentes-Csongrád térségében harcolt. A szovjet csapatok Budapest ellen indított támadása idején 1944. október 29-én va­ lószínű Kecskemét körzetében eltűnt. (Adategyeztetés) Nagy István honvéd (335.); Szeged, 1911.; Nagy Erzsébet; A szegedi 9. gya­ logezred hódmezővásárhelyi III. zászlóalja a kecskeméti 13. gyaloghadosztály kötelékében volt és természetesen soha­ sem volt a lengyelországi hadszíntéren. Galíciában a Hunyadi-állásban harcolt, s az innen történt visszavonulás közben 1944. szeptember 28-29-én esett hadi­ fogságba. (Adategyeztetés) Nagy István honvéd (335.); Szeged, 1923. augusztus 22.; Szélpál Rozália; A szegedi 55. utászzászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. Pótalakulatával ke­ rült a Duna vonalára, ahol 1944. novem­ ber 13-án Dunaegyházán esett szovjet fogságba. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Nagy Mihály István (336.); SzegedBalástya, 1918.; Szabó Hermina; A kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegy­ házi III. zászlóaljába vonult be és a 37. ikerezred III. zászlóaljával került a 2. hadsereg Don menti arc vonalára. Alaku­ latával 1942. augusztus közepén a 13.

172

könnyűhadosztály kötelékében a 2. had­ sereg doni arcvonalába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsaták­ ban. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején Korotojaknál voltak védőál­ lásban, s itt 15-én törték át az arcvona­ lat. Osztrogozsszkba vonultak vissza és négy naqpon át védték a szovjet csapatok által bekerített várost, ahonnan január 20-án kitörtek. Ezekben a harcokban ja­ nuár 15-22. között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Nagyiván István (helyesen Ferenc) szakaszvezető (337.); ?, 1913.; Kálmán Hajó Rozália - Nagyiván István; lh.: is­ meretlen; 1944-ben a kecskeméti 7. pót­ gyalogezred kiskunfélegyházi III. pót­ zászlóaljában szolgált és részt vett Sze­ ged védelmi harcaiban. A visszavonuló német csapatok egyik teherautója 1944. október 8-án este 9 óra körül a SzegedRókus vasútállomás előtti úttesten elgá­ zolta és meghalt. (Szeged HA. 1378/1944. sz.) Németh István honvéd (338.); Sze­ ged, 1919.; Fodor Ilona; A doni had­ színtéren 1943. január 20-án nem hídfő­ harcok voltak. Alakulata a kecskeméti 37/1. zászlóalj Korotojak-Potudau folyó közeléből január 16-án Osztrogozsszkba vonult vissza, s a szovjet bekerítő gyűrű­ től január 20-án törtek ki. A nagy vérál­ dozattal járó kitörésnél tűnt el. (Adategyeztetés) Németh János hivatásos százados (339.); Szeged, 1910. június 29.; Dorsics (Dóra) Mária Erzsébet; lh.: Szeged, Fodor-telep, Máramaros u. (1944-ben felesége címe Nagydobos); 1944 májusá­ tól a IX. kolozsvári (d?si) utászzászlóalj 1. önálló kerékpáros utászszázad pa­ rancsnoka, amely az 1. hadsereg közvet­ len alakulata volt. 1944. október 16-án a Petrova-Máramarosszigetet összekötő út

szerpentines szakaszán — aknakutak rob­ bantásakor — hősi halált halt, s a hely­ színen temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Németh József honvéd (339.); Szeged, 1920. március 22.; Németh Veronika; lh.: Szeged-Szatymaz 106.; A szegedi 14. könnyű tüzérosztály távbeszélő sza­ kaszában teljesített katonai szolgálatot. 1944 augusztusában alakulata a kecske­ méti 13. gyaloghadosztály kötelékében az 1. hadsereg arcvonalába került Galí­ ciában, majd a Kárpátok átjáróinak vé­ delmében harcolt. 1944. végén Kassa irányába vonultak vissza, ahol 1945. ja­ nuár 16-án Pány községnél ellenséges tü­ zérségi lövedék becsapódásakor hősi ha­ lált halt. Január 17-én a pányi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Németh Lajos Ferenc tart. honvéd (339.); Szeged, 1908. június 8.; Gazdag Piroska; A szegedi V. híradó zászlóalj által felállított 13. híradószázaddal került a Don menti arc vonalra. 1943. január 19-én 16 órakor Osztrogozsszkban vo­ nalvizsgálaton volt. Ellenséges aknatalá­ lattól súlyos mellsérülést kapott és a helyszínen hősi halált halt. Gyalogos baj­ társai az egyik ház kertjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 713. d.) Németh Mihály munkaszolgálatos (339.); Szeged, 1922. december 3.; Szűcs Éva - Németh Adám; lh.: SzegedÁtokháza 176.; 1944-ben Budapestre az I. kmsz. zászlóalj 3. századába vonult be munkaszolgálatra, valószínű jehovista vallásossága miatt. 1944. június 4-én (és nem 14-én) Budapest bombázásakor 11 óra 15 perckor a Soroksári út 95. számú ház előtt bombarepeszektől a helyszínen meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 661. d .)

Németh Szilveszter honvéd (340.); Szeged, 1920.; Szélpál Mária; 1944.

augusztus elején a szegedi 75. tüzérosz­ tály 2. ütegébe hívták be katonai szolgá­ latra. Alakulata a kecskeméti 13. gyalog­ hadosztály kötelékében Galíciába, az 1. hadsereg arcvonalába került, majd a Kárpátok átjáróit védte. (Adategyeztetés) Neu Ernő* bankár (340.); Szeged, 1880.; fel.: Feldmann Renée; lh.: Sze­ ged, Horthy M. u. 16.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a német SS-ek Weissenbach községben az országút mellett feleségével együtt meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november 29. sz.) Neu Ernó'né Feldmann Renée* (340.); Budapest, 1888.; lh.: Szeged, Horthy M. u. 16.; A szegedi téglagyári gyűjtő táborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a német SS-ek Weissen­ bach községben az országút mellett fér­ jével együtt meggyilkolták. (Délmagyar­ ország, 1947. november 29. sz.) Neu Lászlóné Pogány Vera* női fod­ rász (340.); Temesvár, 1920.; Schwarz Ilona - Pogány Sándor; lh.: Szeged, Bús Páter u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 28-án édesanyjával együtt Strasshofba deportálták. 1945. áp­ rilis 15-én az SS-ek Randeggben mind­ kettőjüket kivégezték. 1947-ben exhumá­ lás után hazahozták őket és a szegedi zsi­ dó temetőben a randeggi közös sírban nyugszanak. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Neufeld László munkaszolgálatos (340.); Szeged, 1908.; Sternberg Margit; A szöveg első mondata félreérthető, nem világos. Bizonyos, hogy egy tábori mun­ kaszolgálatos századdal szállították ki a 2. hadsereg Don menti arcvonalára, s or­ vosként dolgozott. Az 1943. január 12-i

173

szovjet offenzíva idején eltűnt január 17én. Az orosz helység helyes neve Veretyje, amely Osztrogozsszkhoz volt kö­ zel. (Adategyeztetés) Özv. Neufeld Sámuelné kereskedő (341.); Nagykároly, 1885.; lh.: Szeged, Osztrovszky u. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Neuländer Ármin* zsibárus (341.); Kolczér, 1855.; lh.: Szeged, Párizsi krt. 34.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én gyermekeivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Neuländer Mária (Mariann)* htb. (341.); Szeged, 1891.; lh.: Szeged, Pári­ zsi krt. 34.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én édesapjával és testvérével együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Neuländer Sándor* MÁV segédtiszt (341.); Szeged, 1890.; apja: Neuländer Ármin; lh.: Szeged, Párizsi krt. 34.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesapjával és húgával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Neumann Bernát* kalaposmester (341.); Nagybecskerek, 1863.; lh.: Sze­ ged, Lengyel u. 16.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Neumann Istvánná* htb. (341.); Pécs, 1877.; lh.: Szeged, Felhő u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­

174

tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Neumann Jenő* lakatos (341.); Nagykikinda, 1893.; lh.: Szeged, Veresács u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Neumann Józsefné Paszküsz Gizella htb. (341.); Garamapáti, 1871.; lh.: Szeged, Polgár u. 21/b.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Neumann Mór* magánzó (341.); ?, 1867.; lh.: Szeged, Polgár u. 7.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Neumann Tibor* autóvezető (341.); Temesforgács, 1901.; lh.: Szeged, Pol­ gár u. 19.; A második világháború vé­ gén 1944. december 20-án Hersbruckban ismeretlen körülmények között meghalt. (HL. HM. 22. oszt. Humanitárius anyag ir.) Neumann Tiborné Eissberger Mag­ da* htb. (341.); ?, 1897.; lh.: Szeged, Füredi u. 5.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Neumann Zsigmondné Csaba Irén* htb. (341.); Valeriare, ?; lh.: Sze­ ged, Polgár u. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Nováki Jánosné* ápolt (341.); Szeged, 1870.; lh.: Szeged, Kálvária u.

28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Nusbaum Simon* kereskedő (341.); Karcag, 1879.; fel.: Schwimmer Berta; lh.: Szeged, Takaréktár u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Nusbaum Simonná Schwimmer Ber­ ta* htb. (341.); Temesvár, 1884.; lh.: Szeged, Takaréktár u. 2.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én férjével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Nyári Szilveszter tart. honvéd (343.); Szeged, 1914.; Nagygyörgy Etel - Nyári Szilveszter; lh.: Szeged-Feketeszél 499.; Alakulata az újvidéki 13. felderítőosztály volt. 1944. szeptember 29-én 16 órakor Galíciában Klimiectől északra 2 km-re súlyos sebesülten tűnt el, s valószínű fogságba került. (HL. HM. 22. oszt. ir. 735. d.) Nyilas István honvéd (343.); Szeged, 1919. május 3.; Kádár Julianna; 1941. szeptember 19-én Zaporozsje szigetnél a folyón való átkelés közben érte a fej lö­ vés. Zaporozsjén temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) vitéz Oláh József honvéd (344.); Sze­ ged, 1920. november 23.; Vőneki Mária - Oláh István; lh.: Szeged-Feketeszél 563.; A szegedi 14. tábori tüzérosztály 3. ütegében szolgált, amely nem Kolomea, hanem Korosztov térségébe került 1944. augusztus 25-én. Az arcvonal ek­ kor Galíciában a Hunyadi-állás vonalá­ ban húzódott, majd a Kárpátok védelmé­ ben harcoltak. 1944. október 29-én Be-

regrákosnál, visszavonulás közben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Olasz Ernő őrmester (344.); Szeged, 1912. december 19.; Olasz Mária; lh.: Szeged; A miskolci 23. gyalogezred 53/1. ikerzászlóaljában teljesített front­ szolgálatot a doni hadszíntéren. 1942. november 2-án Grauban fej lövés követ­ keztében halt hősi halált. Még ezen a na­ pon Márkiban a magyar katonai hősi te­ metőben katonai tiszteletadással temették el bajtársai. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Özv. Oppenheim Salamonná* htb. (345.); Kassa, 1868.; lh.: Szeged, Ma­ ros u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Opris István József honvéd (345.); Szeged, 1920. március 7.; Talpai Julian­ na - Opris János; lh.: Szeged, Külcsongrádi út 13.; 1944. június elején a szegedi V. légvédelmi tüzérosztály által felállí­ tott 55. légvédelmi tüzérosztállyal, az 1. lovashadosztály kötelékében került a keleti frontra. Alakulata német aláren­ deltségben előbb a Pripjaty mocsarak körzetében, majd Nyugat-Beloruszia te­ rületén harcolt. A súlyos és veszteségtel­ jes harcokban 1944. július 21-én Viszokije Litevszkij területén a SzokolovSiedlice-i út mentén motorkerékpárral az üteg keresésére indult, s útközben eltűnt. A hivatkozott levelet valószínű csak 1944. októberében kapta meg a család. (HL. Veszteséglajstrom 14. köt. és HM. 22. oszt. ir. 712. d.) Orbán Gizella* MÁV üzemi segéd­ tiszt (345.); Budapest, 1883.; lh.: Sze­ ged, Feketesas u. 15.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én testvérével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged)

175

Orbán Irén* zongoratanárnő (345.), Békés, 1880.; lh.: Szeged, Feketesas u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ördög Géza tart. őrvezető, címzetes tizedes (347.); Szeged, 1913. március 17.; Zombori Júlia; lh.: Szeged-Feketeszél 337.; A szentesi 2/II. huszárosztály 4. lovasszázadával, az 1. lovashadosz­ tály kötelékében került a keleti arcvonal­ ra, s 1944. július 24-én a megjelölt kör­ zetben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 699. d.) Ördög István honvéd (348.); Szeged, 1919. július 28.; Bán Erzsébet; lh.: Szeged-Nagyszéksós; 1944. február 20-án a galíciai Kolomeában sebesülésében el­ vérzett. Kolomeában a katolikus temető melletti katonai sírok egyikébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Ördög Kálmán őrvezető (347.); Sze­ ged, 1919. január 28.; Bezdán Viktória; lh.: Szeged-Szentmihálytelek; A szegedi V. híradó-pótzászlóalj által felállított 15. híradószázaddal került Észak-Ukrajnába a megszálló feladatot ellátó 102. könnyű­ hadosztály részeként. Itt súlyos gyomor­ fekélyt kapott és Nyezsinbe, a 105. egészségügyi oszlopba vitték és innen került a Budakeszi József főherceg Sza­ natóriumba, ahol 1942. április 9-én meg­ halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Ördögh András honvéd (347.); Sze­ ged, 1922. május 24.; Huszta Veronika Ördögh András; lh.: Szeged, Alsótanya; Az 1944. augusztus végén megalakult 1. póthuszárezred 2. pótszázadában szol­ gált. Ez az alakulat az ekkor felállt 3. hadsereg kötelékében részt vett az aradi harcokban, majd Battonya-Mezőhegyes felé szorult vissza. Ezért nem Bácská­

176

ban, ahol ekkor még nem voltak harcok, hanem 1944. szeptember 23-án Szerbszentmárton körzetében halt hősi halált. (HL. Veszteséglajstrom 15. köt. 33931. sz.) Ördögh Ferenc honvéd, címzetes őr­ vezető (348.); Szeged, 1918. április 30.; Minda Erzsébet; 1944. július 25-én Nadvorna mellett Tarnovicalesznánál harc közben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 678. d.) Ördögh Illés Pál honvéd (348.); Sze­ ged, 1913.; Daka Etelka; 1944. július 25-én vonult be a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóaljába. Alakulatával a kecske­ méti 13. gyaloghadosztály kötelékében az 1. hadsereg arcvonalára került Galí­ ciában a Hunyai-állásba. Itt ismeretlen körülmények között hadifogságba esett. Hadifogolyként került Mesinovka köz­ ségbe, ahol 1944. november 19-én meg­ halt. (Szeged, Árvaszéki ir. 9552/2/1954. á. sz.) Ördögh István honvéd (348.); Sze­ ged, 1919. július 28.; Bőm Erzsébet; lh.: Szeged-Nagyszéksós; 1944. február 20án Kolomeán súlyos sebesülésében elvér­ zett. Kolomeán temették el bajtársai. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Ördögh Péter honvéd (349.); Szeged, 1922.; Savanya Julianna; Valószínűleg a 7/II. zászlóaljat mielőtt a 13. gyaloghad­ osztály kötelékében az 1. hadsereg arc­ vonalára a Kárpátokba szállították, átirá­ nyították Szolnokra, s innen írt utoljára. A 78. tábori postaszám rossz, ilyen nem volt. (Adategyeztetés) Ördögh Szilveszter tizedes (349.); Szeged, 1914. november 18.; Börcsök Veronika - Ördögh Albert; lh.: SzegedRöszke 268.; 1944. október 8-án Szen­ tesnél harc közben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

Pákái István honvéd (349.J; Szeged, 1912.; Körmendi Terézia; lh.: SzegedKirályhalom 98.; Az 1. lovashadosztály szabadkai 2. huszárezred szentesi I. osz­ tály 2. századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatával 1944 nyarától a Pripjaty mocsarak környékén, majd Len­ gyelország területén harcolt hazaszállítá­ sukig. 1944. szeptember 15-én lengyel területen Varsó környékén Bialolékán el­ lenséges aknatelitalálat érte és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Pálinkás Szilveszter tart. szakaszve­ zető (351.); Szeged, 1914. október 10.; Labor Katalin - Pálinkás József; lh.: Szeremle, Horthy u. 171.; Tartalékos­ ként 1944 márciusában az ungvári 3. lö­ vészezred kassai 4. gépkocsizó lövész­ zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. 1944. július 27-én Rosulnánál tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 688. d.) Palotás Imre őrvezető (351.); Szeged, 1922.; Ónozó Etelka; A holttányilvánítás szövege teljesen rossz! 1942. november 12-én Szegedre a 9. gyalogezred I. zász­ lóaljába hívták be katonai szolgálatra. Alakulata 1944 nyarán a kecskeméti 13. gyaloghadosztály kötelékében Galíciába, az 1. hadsereg arc vonalába került. Itt a Hunyadi-állásban folytatott védelmi har­ cot, majd szeptember 28-29-én az or­ szághatáron húzódó Szent László-állásban vonultak vissza. Az egy héten át tar­ tó súlyos vérveszteséggel járó harcokban a Vereckei-szorost védték, s ahol 1944. október 8-án hősi halált halt. (HL. Vesz­ teséglajstrom 15. köt. 34148. sz.) Papdi Pál honvéd (352.); Szeged, 1912. január 21.; Tóth Anna; lh.: Szeged-Feketeszél 395.; 1944-ben a 13/2. felderítő huszár pótszázadban teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 20-án Baja városának védelmi harcaiban az el­ lenséges túlerő behatásának következté­

ben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 747. d .)

Papp Ferenc honvéd (353.); Szeged, 1913. július 28.; Mészáros Terézia; lh.: Szeged-Röszke 315.; Az újvidéki 16. ha­ tárvadász zászlóalj árkász századában teljesített katonai szolgálatot. Csapatteste részt vett a bácskáért folyó harcokban, majd a Dunántúlra keltek át. 1944. no­ vember 29-én Szekszárdon eltűnt, való­ színű fogságba esett és ismeretlen körül­ mények között halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. 761. d.) Papp Géza honvéd (353.); Szeged, 1914. július 12.; Gercsán Franciska; lh.: Kiskirályság, Posta 166.; A 19. gyalog­ ezred II. zászlóalj géppuskás századában teljesített frontszolgálatot. 1944. július 16-án 16 órakor a galíciai Bohorodczánnál aknatelitalálatot kapott és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 725. d.) Papp István honvéd (353.); Szeged, 1919. augusztus 16.; Tanács Matild Papp Gáspár; lh.: Szeged-Csorva 167.; A 16. határvadász-zászlóalj 1. lövészszá­ zadában vett részt 1944 őszén a Bácská­ ért folyó harcokban. 1944. október 14én aknavető telitalálat következtében Óbecsénél hősi halált halt és a harctéren maradt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Papp Mátyás honvéd (354.); SzegedAlsóközpont, 1908. január 27.; Farkas Erzsébet - Papp Antal; lh.: Szeged-Atokháza 1191.; Az újvidéki 16. határvadászzászlóalj árkász századában teljesített ka­ tonai szolgálatot. 1944 őszén a Bácskáért folytatott harcokban október 19-én Her­ cegszántónál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Papp Szilveszter honvéd (354.); Sze­ ged, 1921. október 20.; Szél Veronika; lh.: Szeged-Alsóközpont, Zákány 14.; 1944-ben a kárpátaljai (fenyvesvölgyi) 12. hegyivadász-zászlóalj 2. lövészszá­

177

zadában teljesített katonai szolgálatot, s 1944. szeptember 18-án az Ilicsa patak völgyében ellenséges géppisztolysorozat­ tól hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 736.) Paragi Sándor honvéd (354.); Szeged, 1925.; Osztie Mária; Olyan alakulat, hogy „1. légierő lövészezred I. zászlóal­ ja ”, nem létezett Magyarországon. Volt 1944 őszén Székesfehérvár-Sóstón ki­ képzőezred, amely a Hunyadi páncélos­ hadosztály kötelékébe tartozott. Részeit Esztergomnál a szorult katonai helyzet­ ben be is vetették. Bizonyára erről az alakulatról van szó. (Szabó Péter hadtör­ ténész följegyzése) Özv. Pártos Alfrédné Glauzer R.* htb. (355.); Ónód, 1879.; lh.: Szeged, Tömörkény u. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Pártos Béla* üzemvezető (355.); Sze­ ged, 1892.; f e i : Fein Regina; lh.: Sze­ ged, Vitéz u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Dr. Pártos Ernő* ügyvéd (355.); Sze­ ged, 1872.; f e i : Winkler Adél; lh.: Sze­ ged, Zrínyi u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én felesé­ gével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Pártos Éva Bea* tanuló (355.); Sze­ ged, 1925.; Fein Regina - Pártos Béla; lh.: Szeged, Vitéz u. 1.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged)

178

Pártos Klára* kalapos (355.); Zenta, 1903.; Breszlauer Ilona - Pártos Sán­ dor; lh.: Szeged, Valéria tér 10.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. Pártos Lajosné Löwy Anna* htb. (355.); Szeged, 1869.; lh.: Szeged, Korona u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Pártos Sándorné Breszlauer Ilona* htb. (355.); Zenta, 1877.; lh.: Szeged, Valéria tér 10.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Paskesz Anna* kézimunkás (355.); ?, 1908.; Paskesz Mórné; lh.: Szeged, Pe­ tőfi S. sgt. 50.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüle­ ivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Paskesz Mór* kereskedő (355.); ?, 1877.; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 50.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Paskesz Mórné* htb. (355.); ?, 1886.; lh.: Szeged, Petőfi S. sgt. 50.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged)

Pataki Ferenc honvéd (355.); SzegedSzatymaz, 1900.; Csukonyi Erzsébet; 1944. szeptember végén a szegedi 40. bevonulási központba hívták be katonai szolgálatra. Az itt felállított Szegedi Kar­ hatalmi Századba sorolták be. Alakulata részt vett a város védelméért folyó har­ cokban, és megfogyatkozva Kecskemét irányába vonultak vissza. Valószínű, hogy a Budapestért indított szovjet táma­ dáskor 1944. november elején esett fog­ ságba, ahonnan már nem tért haza. (HL. V eszteséglaj strom) Pauncz Margit* htb. (356.); Eger, 1881.; lh.: Szeged, Kelemen u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én testvérével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Pávlai Gyula Károly (356.); Szeged, 1913.; Janik Mária; A szegedi 5. hely­ őrségi kórházból katonai szolgálatra hív­ ták be, majd hadműveleti területre ke­ rült. A VII. hadtest tábori kórházban halt meg 1943. január 16-án a Don menti védelmi harcok idején. (Adategyeztetés) Péter Sándor hivatásos tiszt (357.); Szeged, 1920.; Fekete Matild; 1944-ben a szegedi 9. gyalogezred szabadkai II. zászlóaljában teljesített tiszti szolgálatot. Alakulata 1944. július 14-24. között Bu­ dapesten tartózkodott, hogy a tragikomi­ kus „Imrédy-Baky-féle” csendőrpuccs ellen a kormányzó biztos tartalékát ké­ pezze. A 9. gyalogezred Szegedre, majd az 1. hadsereg galíciai arcvonalra történt szállításakor Budapesten marad a 9/II. zászlóalj, amely mint „megbízható” egy­ ség a fővárosban maradt a budai vár vé­ delmére. Parancsnoka elsőként állt át a nyilasok oldalára. 1945 februárjában a zászlóalj zöme Tabánban esett fogságba. (Szeged I. köt. 113. old.)

Péterfi Imre honvéd (357.); Szeged, 1919. január 6.; Üveges Márta - Péterfi Imre; lh.: Szeged, Somogyi telepi út 31.; Eltűnése bizonytalan, mert az utászzász­ lóalj törzsszázadával Szegeden maradt. Pető András* csecsemő (357.); Sze­ ged, 1943.; Lengyel Éva - Pető György; lh.: Szeged, Dugonics tér 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Pető Ernőné Krausz Jeanette* (357.); Bécs, 1873.; Burckner Amália; Azonos Pető Adolfné Krausz Jeanette {Bécs, 1873.; Bruckner Amália) szemé­ lyével. (357.) Pető György munkaszolgálatos, túlélő (357.); Szeged, 1906.; Krausz Zseni; 1944. július 24-én eltűnésének oka, hogy hadifogságba esett, ahonnan hazatért. 1971-ben Szegeden halt meg. (Lakossági jelzés) Pető László* magántisztviselő (357.); Szeged, 1897.; Krausz Jeanette - Pető Adolf; lh.: Szeged, Deák F. u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Pető Zsigmondné Frank R.* és Petőné Frank Rózsa azonos személy; nyugdíjas postatisztviselő (357.); Szeged, 1877.; lh.: Szeged, Gyergyámos u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Petrőczi István (357.) neve helyesen Petróczi István. (Szeged-Csengele). Pick Mór (Móric) (358.); Szeged, 1893.; Weisz Katalin; 1945. február 18án nem Bergen-Belsenben, hanem

179

Strasshofban halt meg. (Dr. Pollák Lász­ ló följegyzése, 1998.) Pilischer Aladár* gazdálkodó (358.); Bácsföldvár, 1884.; fe l.: Grubi Ilona; lh.: Szeged, Boldogasszony sgt. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a cseh területen fekvő Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meggyilkol­ ták. (Délmagyarország, 1947. novem­ ber-decemberi sz.) Pilischer Aladárné Grubi Ilona* (358.); Újsován, 1894.; lh.: Szeged, Boldogasszony sgt. 15.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a cseh területen fekvő Mikulovban, az ottani téglagyár­ ban a német SS-ek meggyilkolták. (Dél­ magyarország, 1947. november-decem­ beri sz.) Pilischer Ilona* htb. (358.); Bácsföld­ vár, 1923.; Grubi Ilona - Pilischer Ala­ dár; lh.: Szeged, Boldogasszony sgt. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a cseh területen fekvő Mikulov­ ban, az ottani téglagyárban a német SSek meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november-decemberi sz.) Özv. Dr. Pilissi Béláné* htb. (358.); Arad, 1875.; lh.: Szeged, Attila u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Pintér András honvéd (358.); Szeged, 1911.; Radványi Rozália - Pintér And­ rás; lh.: Szeged ?; 1942 áprilisában mozgósították és a szegedi Zotmund V. utászzászlóalj által felállított 117. önálló utászszázaddal a 2. hadsereg Don menti

180

arc vonalára került. Részt vett a hídfőcsa­ tákban, majd az 1943. január 12-i szov­ jet offenzíva idején január 23-án akna­ robbanás következtében Csernyankánál hősi halált halt. (HL. Kitüntetési javasla­ tok anyaga szn.) Pless (Plesz) László* ügynök, keres­ kedelmi utazó (359.); Boncztő, 1867.; fel.: Schwartz Szidónia; lh.: Szeged, Ke­ lemen u. 11.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Pless (Plesz) Lászlóné Schwartz Szi­ dónia* htb. (359.); Szeged, 1873.; lh.: Szeged, Kelemen u. 11.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én férjével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Pogány Ferenc munkaszolgálatos (360.); Szeged, 1891.; Koch Mária; A 102/207. munkásszázad (helyesen), amely nem tábori, hanem valószínű honi munkásszázad volt. (Adategyeztetés) Polgár Andorné Neumann Erzsébet* tanítónő (360.); Kisvárda, 1910.; lh.: Szeged, Margit u. 28.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Polgár György (Gyula)* tanuló (360.); Szeged, 1925.; Angyal Gizella Polgár József; lh.: Szeged, Horthy M. u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Polgár Gyula* kisgyermek (360.); Szeged, 1941.; Polgár Istvánná; lh.: Sze­ ged, Francia u. 9.; A szegedi téglagyári

gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édes­ anyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Polgár József* ügynök (360.); Sze­ ged, 1900.; fe l.: Angyal Gizella; lh.: Szeged, Horthy M. u. 2.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én családjával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Polgár Józsefné Angyal Gizella* htb. (360.); Gádoros, 1904.; lh.: Szeged, Horthy M. u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Polgár Rezsőné* htb. (360.); ?, 1873.; lh.: Szeged, Szappanos u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Politzer Jónás* magánzó (360.); Magyarcsanád, 1864.; lh.: Szeged, Berzse­ nyi u. 1/b.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Politzer Rebeka* menházi ápolt (360.); Szeged, 1868.; lh.: Szeged, Kál­ vária u. 48.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Pollák Adolf* kereskedő segéd (360.); Öregfalu, 1872.; lh.: Szeged, Jósika u. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Pollák András* villanyszerelő (360.); Szeged, 1919.; apja: Pollák Gyula; lh.: Szeged; A háború végén munkaszolgálat­ ra vonult be. 1945. elején Ausztria terü­ letén megbetegedett és néhány nappal felszabadulása előtt meghalt. A háború után szülei megtudták hol van a sírja és exhumálás után Szegedre hozatták. A szegedi zsidó temetőben van eltemetve. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Pollák Emma* (361.) azonos Pollák Mórné Kaufmann Emma deportált sze­ méllyel (361.). Pollák Etel* szőnyegkészítő (361.); Ernőd, 1898.; lh.: Szeged, Szenthárom­ ság u. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Pollák Ilona* htb. (361.); Makó, 1900.; lh.: Szeged, Szentháromság u. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Pollák László* munkaszolgálatos, túl­ élő (361.); 1942-ben vonult be az V/4. kmsz. századhoz Hódmezővásárhelyre, majd 1943 júniusában Szegedről a szer­ biai bori rézbányába vitték, ahonnan ha­ disérültként került 1944. február 25-én az 535-ös szegedi hadikórházba súlyos lábsérülésével. Onnan két mankóval gyógyultként 1944 júniusában bevonultatták az V. kmsz. pótzászlóaljhoz Hódmező­ vásárhelyre, ahonnan 1944 szeptemberé­ ben a visszavonulás során SövényházaMohács-Vése-Bódé-Csöde helységeken át hurcolták. 1945. február 12-én átadták a magyar keretlegények a német SS-nek és Éberau burgenlandi községbe került, onnan Gráz mellé Hitzendorfba, ahol

181

1945. május 8-án, a szovjet csapatok megjelenésekor felszabadult és visszatért Szegedre, ahova 1945. május 25-én ér­ kezett. Azóta is itt el. (Dr. Pollák László nagy segítséget nyújtott az I. kötet hibái­ nak, tévedéseinek kijavításában, amiért ezúton is köszönetét mondok. - Kanyó Ferenc) Pollák Mór* kereskedő (361.); Buda­ pest, 1892.; fel.: Kaufmann Emma; lh.: Szeged, Korona u. 13.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Pollák Mórné Kaufmann Emma* (361.); ?, 1902. március 9.; lh.: Szeged, Korona u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Pollák Sándor* pincér (361.); Makó, 1875.; fe l.: Hatschek Aranka; lh.: Sze­ ged, Valéria tér 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Pollák Sándorné Hatschek Aranka* htb. (361.); Hódmezővásárhely, 1894.; lh.: Szeged, Valéria tér 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Pollák Zoltán* tanuló (361.); Szeged, 1935.; Hetschek Aranka - Pollák Sán­ dor; lh.: Szeged, Valéria tér 3.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

182

Pomázi Tibor őrmester (361.); Sze­ ged, 1920.; Adok Jusztina; Állománytes­ te a szegedi 14. tábori tüzérosztály volt, ahol tűzszerészként teljesített szolgálatot. A háború befejezése után 1945. október 30-án Gyomán aknagránát hatástalanítá­ sakor (én nem harci cselekményekben) halt meg. (Lakossági jelzés) Pónusz József honvéd (362.); Szeged, 1920. március 8.; Pónusz Etel; lh.: Szeged-Alsóközpont; A kaposvári 10. gya­ loghadosztály szekszárdi 18. gyalogez­ red I. zászlóaljával 1944 augusztusában került ki az 1. hadsereg galíciai arcvonalára. Alakulata a Tatár-hágó előterében harcolt, majd október közepétől a DunaTisza közötti harcokban vett részt és Solt irányába vonult vissza. 1944. november 13-án Soltnál szovjet hadifogságba esett. A szovjetunióban halt meg 1945 június 10-én. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Popper Andor né Reich Berta* htb. (362.); Pécel, 1890.; lh.: Szeged, Polgár u. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én fiaival együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Popper István* tanuló (362.); Szeged, 1926.; Reich Berta - Popper Andor; lh.: Szeged, Polgár u. 24.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával és testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Popper Sándor* (362.); lásd Szőreg. Popper Zoltán* főiskolai hallgató (362.); Szeged, 1923.; Reich Berta Popper Andor; lh.: Szeged, Polgár u. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával és test­ vérével együtt Auschwitzba deportálták,

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Porgez Margaréta* (362.); lh.: Sze­ ged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a német SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyil­ kolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember 29.) Pudler György* munkaszolgálatos, cipész (363.); Szeged, 1916.; lh.: Sze­ ged, Szilágyi u. 6.; A második világhá­ ború idején munkaszolgálatra vonult be és ismeretlen helyen és időpontban el­ tűnt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Pudler László* munkaszolgálatos, tisztviselő (363.); ?, 1923.; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; 1944-ben munkaszolgá­ latra vonult be és ismeretlen helyen és időpontban eltűnt. (Zsidó hitközség név­ sora, Szeged) Pulai Ferenc őrvezető, címzetes tize­ des (363.); Szeged, 1915. szeptember 9.; Négyökrű Piroska; lh.: Kővágószöllős; 1944-ben a pécsi 8. gyalogezred III. zászlóalj árkász szakaszában teljesített katonai szolgálatot. A Dél-Alföldért folytatott harcokban 1944. október 30-án Soltvadkert déli részén hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Puskás György honvéd (363.); ?, 1913. ; Pataki Mária; lh.: Szeged; Nem hadifogságban halt meg! A Kárpátok elő­ terében Galíciában, a Hunyadi-állásban folyó harcokban 1944. szeptember 17-én Dzial-Kremencziánál fejlövéstől hősi ha­ lált halt. Korosztov magyar katonai te­ metőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Pusztai István honvéd (364.); Szeged, 1914. július 24.; Puczhó Etelka; lh.: Szeged; Az 1. páncéloshadosztály 4. gépkocsizó utászszázadában szolgált. Az

1943. január 12-i szovjet offenzíva idején Nyikolájevkában január 18-án aknatalálattól hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Rabi Péter Pál honvéd (364.); Sze­ ged, 1915.; Horváth Terézia; lh.: Sze­ ged; Alakulatával 1942. augusztus 15-től részt vett a korotojaki szovjet hídfőállás elfoglalásáért indított sikeres támadás­ ban. Szeptember elején már Urivnál har­ coltak, ahol szeptember 9-én fejlövéstől hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Rácz Ferenc honvéd (364.); Szeged, 1922.; Süli Mária; Mint harcoló alakulat nem volt V. önálló gépkocsizó tüzérosz­ tály, csak az általa felállított 13. tábori tüzérosztály, amely az ugyancsak kecs­ keméti 13. gyaloghadosztály kötelékében került az 1. hadsereg galíciai arcvonalára és itt került szovjet fogságba. (Adategyeztetés) Rácz Gyula honvéd (365.); SzegedCsengele, 1921.; Tisóczki Rozália; A szövegrész rossz! Az 1. páncéloshadosz­ tály nem az 1. hadsereg kötelékében har­ colt, hanem az 1944 szeptemberében fel­ állt 3. hadseregben. Ezért nem Galíciá­ ban és a Kárpátokban harcolt, hanem Arad - Tótkomlós - Szentes - Csongrád, majd a Duna-Tisza körzetében. Szep­ tember 19-én az Arad körüli harcokban tűnhetett el. (Adategyeztetés) Rácz János Jenő munkaszolgálatos (365.); Szeged, 1912.; Rácz Julianna; A szegedi 40. bevonulási központban fel­ állított 454. különleges (politikai) tábori munkásszázadba sorolták be. Bizonyos, hogy a HL. Veszteséglajstrom adatai a pontosak és 1943. január 17-én Glazovónál (ez a helyes orosz helységnév!) tűnt el. (Adategyeztetés és Szabó Péter had­ történész följegyzése)

183

Rákos Mária* (367.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november-decemberi sz.) Rattay Gyula honvéd (367.); Szeged, 1920. január 1.; Körösi Rozália - Rattay Lajos; lh.: Orosháza, Késmárki u. 27.; A 19. illetve 49. ikerezred I. pótzászló­ alj 1. lövészszázadásval került a keleti hadszíntérre. Az 1. hadsereg arc vonalá­ ban már mint harcoló alakulatban 1944. március 31-én — nem Sztanyiszlau kör­ zetében —, hanem Rasniovnál, Kolomeától északnyugatra 28 km-re szívlö­ vésben hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 639. d.) Özv. Regős Adolfné* htb. (367.); Baja, 1884.; lh.: Szeged, Polgár u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Reich Ignác étkezde tulajdonos (368.); Kata, 1882.; Hagymási Rozália; fe l.: Neumann Gizella; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után ha­ zahozatták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Reich Ignácné Neumann Gizella (368.); Sákóhódos, 1886.; Kohn Rozália; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi

184

közös sírban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Reich Károly* munkaszolgálatos (368.); Szeged, 1914.; Engel Irén Reich Sándor; lh.: Szeged; A második világháborúban ismeretlen hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. (Lakossági bejelentés, 1998.) Özv. Reich Sándorné Engel Irén* OTI nyugdíjas (368.); Szeged, 1883.; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Reichard (Reinhardt) Ármin* mun­ kaszolgálatos, tisztviselő (368.); ?, 1911.; lh.: Szeged, Jósika u. 27.; A há­ ború idején munkaszolgálatra hívták be és ismeretlen helyen és időpontban el­ tűnt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Reichel Anna* (368.); Szeged, 1911.; 1944-ben Budapestről deportálták isme­ retlen helyre, ahonnan nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Özv. Reichel Lipótné Zeisler Em­ ma* varrónő (368.); Szeged, 1885.; lh.: Szeged, Valéria tér 10.; 1944. június 26án a szegedi téglagyári gyüjtőtáborból a Bécs melletti Strasshofba deportálták. Onnan a németetk „kórházba” vitték, amit a németek kiürítettek. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Özv. Reicher Artúrné* htb. (368.); Szeged, 1888.; lh.: Szeged, Szűcs u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én lányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Reicher Lívia* tisztviselő (368.); Sze­ ged, 1910.; Reicher Artúrné; lh.: Sze­ ged, Szűcs u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtő táborból 1944. június 25-én édes­

anyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Reichlinger Endréné Birn Franciska* htb. (368.); Mohol, 1892.; lh.: Szeged, Feketesas u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Reisinger György* munkaszolgálatos (369.); Szeged, 1914. január 11.; Kánig Rózsa - Reisinger Miklós; lh.: Szeged, Teleki u. 20.; 1942 júniusában a hódme­ zővásárhelyi V. krnsz. zászlóalj által fel­ állított 105/13. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulata rövidesen a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került, ahol 1942. no­ vember 23-án fejlövéstől halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dr. Reiter György* munkaszolgálatos (370.); Szeged, 1916.; lh.: Szeged, Du­ gonics tér 11.; Az V. kmsz. pótzászló­ aljba Hódmezővásárhelyre vonult be. A zászlóaljtörzsével 1944. szeptember kö­ zepén a Dunántúlra vonultak. 1945. feb­ ruár 12-én a nyilasok átadták őket a né­ met SS-nek és Burgenlandban Éberau községbe került. Lábsérülései miatt a né­ metek azt ígérték, hogy kórházba szállít­ ják, de a falu szélén még aznap, 1945 márciusában Boros Lajos társával együtt agyonlőtték. A helybéliek a gyilkosság színhelyén temették el őket. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Dr. Reiter Oszkár* orvos (370.); Hódmezővásárhely, 1884.; fel.: Kosári Aranka; lh.: Szeged, Dugonics tér 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Dr. Reiter Oszkárné Kosári Aran­ ka* kozmetikus (370.); Temesvár, 1890.; lh.: Szeged, Dugonics tér 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Reitzer András* (370.) Békéscsaba, ?; Harczos Melánia - Reitzer Mihály; lh.: Szeged; Testvére volt dr. Reitzer Bélának. Hegedűművésznek készült, kül­ földön is fellépett. A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták és már útköz­ ben meghalt. (Dr. Apró Ferenc feljegy­ zése, 1999.) Dr. Reitzer László munkaszolgálatos (370.); Szeged, 1904. augusztus 21.; Krischaber Cecília - Reitzer Zsigmond; Az V. kmsz. zászlóalj által felállított V. tábori munkásszázaddal került a 2. had­ sereg doni arcvonalába. 1942. augusztus 29-én Ternovoje-Berezovában vérhasban halt meg (Osztrogozsszk mellett). A köz­ ség temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Özv. Reitzer Vilmosné Reich Vero­ nika* aranyműves (370.); Szeged, 1908.; lh.: Szeged, Kölcsey u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én kislányával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Rejtő Pál* munkaszolgálatos (370.); Szeged, 1921. május 6.; Hess Boriska Rejtő Zoltán; lh.: Szeged, Katona u. 6.; A kolozsvári IX/2. kmsz. században teljesített munkaszolgálatot. Alakulata a Dunántúlon dolgozott. 1944. október 15én századát Tatabányáról Vácra irányí­ tották. Útközben Felsőgallán légitámadás érte az alakulatot. Sokan a helyszínen életüket vesztették. Rejtő Pál a tatabá­

185

nyai bányakórházban halt meg 1944. ok­ tóber 17-én. A tatabányai izraelita teme­ tőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Rejtő Zoltán* ny. MÁV segédtiszt (370.); ?, 1890.; fel.: Hess Boriska; lh.: Szeged, Katona u. 6.; 1944-ben ismeret­ len helyre internálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. R éti Jakabné* nyugdíjas (371.); ?, 1870.; lh.: Szeged, Pál u. 5.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Révész István tizedes (371.); Szeged, 1914.; Márton Erzsébet; lh.: Nagyiéta, Teleki u. 705.; Állományteste a debrece­ ni VI. híradózászlóalj, s innen került a 12. tartalék hadosztály híradószázadába. Alakulata előbb lengyel területen, majd október 10-től Nagyvárad környékén harcolt. Később a Duna-Tisza közén és végül Budapesten találjuk őket. 1944. október 15-én Nagyváradon harc közben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 748. d.) Ringer Jenő* férfiszabó, munkaszol­ gálatos (372.); Szeged, 1900.; Weisz Mária; lh.: Szeged, Somogyi u. 22.; A második világháborúban munkaszolgála­ tosként szolgált és ismeretlen hadműve­ leti területen meghalt. (Lakossági beje­ lentés, 1998.) Ringer Jenőné Weisz Mária* (372 ); Szeged, 1911.; lh.: Szeged, Somogyi u. 22.; A deportálásból hazatért. 1946-tól férje után hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigondozási Iroda ir. 1945-1950.) Ringer Judit* kisgyermek (372.); Szeged, 1939.; Weisz Mária - Ringer Je­ nő; lh.: Szeged, Somogyi u. 22.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­

186

nius 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Ritter (Richter) Gézáné* hadiözvegy (373.); Szeged, 1887.; lh.: Szeged, Jósi­ ka u. 35.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ritter Gézáné Dózsa Teréz* 29 éves (373.); lh.: Szeged, Bécsi krt. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták és a szege­ di zsidó temetőben a randeggi közös sír­ ban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ritter Dénes (Dienes)* kisgyermek (373.); Szeged, 1940.; Dózsa Teréz Ritter Géza; lh.: Szeged, Bécsi krt. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták és a szege­ di zsidó temetőben a randeggi közös sír­ ban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ritter Józsefné Dózsa Erzsébet (373.); lh.: Szeged, Bécsi krt. 4.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták és a szege­ di zsidó temetőben a randeggi közös sír­ ban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ritter Mária csecsemő (373.); lh.: Szeged, Bécsi krt. 4.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án

a Becs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után ha­ zahozatták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Ritter Zsuzsa* azonos Ritter Évával (uo.), teljes neve Ritter Éva Zsuzsa tanuló (373.); Szeged, 1936.; A születési időpontot holttányilvánításakor tévesen jegyezték be. A német SS-ek 1945. ápri­ lis 15-én édesanyjával és csecsemő húgá­ val együtt Randeggben végezték ki. 1947-ben exhumálásuk után hazaszállí­ tották és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Robicsek Dezső* eltartott (373.); Mindszent, 1871.; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Robicsek Dezsőné* htb. (374.); Kecs­ kemét, 1875.; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Robicsek Lászlóné Kovács Magdol­ na* htb. (374.); Szeged, 1915.; lh.: Sze­ ged, Újszeged, Fő fasor 57.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Róna Mórné* htb. (374.); ?, 1870.; lh.: Szeged, Pacsirta u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged)

Dr. Rósa Pál* ügyvéd (374.); ?, 1885.; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Rosenberg Józsefné Boskovitz Karo­ lina htb. (375.); Szentes, 1878.; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rosenberg Júlia* pénztáros (375.); Szeged, 1905.; Reiber Matild - Rosen­ berg Mór; lh.: Szeged, Szeged, Szent Ist­ ván tér 15.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Rosenberg Mórné Reiber Ma­ tild* htb. (375.); Bonyhád, 1871.; lh.: Szeged, Szent István tér 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborban 1944 júniusá­ ban deportálásuk előtt meghalt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rosendorn Ferenc* kárpitos (375.); ?, 1868.; lh.: Szeged, Valéria tér 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Rosenfeld Márton* munkaszolgálatos (375.); Berettyóújfalu, 1904.; fel.: Holczer Erzsébet; lh.: Szeged, Szivárvány u. 4/a.; 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, s ismeretlen helyen és időpontban el­ tűnt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Rosenthal Mórné* htb. (375.); Kőrösmező, 1882.; lh.: Szeged, Erzsébet rakpart 4.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

187

Dr. Rosenzweig Miklós* munkaszol­ gálatos, ügyvéd jelölt (376.); ?, 1915.; lh.: Szeged; 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, s ismeretlen helyen és idő­ pontban eltűnt. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Róth Adolfné Lendvai Júlia (376.); Hódmezővásárhely, 1866.; lh.: Szeged, Korona u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Róth György* tanuló (376.); ?, 1931.; Hecskó Rozália - Róth Imre; lh.: Szeged, Öthalom u. 9.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Családi adatközlés, 1999.) Róth György* kisgyermek (376.); Szeged, 1939.; lh.: Szeged, Deák F. u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Róth Lajos* vaskereskedő (377.); ?, 1896.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Róth Miklós* munkaszolgálatos, cipő­ felsőrész-készítő (377.); Szeged, 1923.; lh.: Szeged, Polgár u. 23.; 1944-ben munkaszolgálatra behívták, s a háború végén nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Róth Ottó* tanuló (377.); ?, 1932.; lh.: Szeged, Öthalom u. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba

188

deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Családi adatközlés, 1999.) Rottmann Károly* fakereskedő (377.); Szeged, 1902.; fel.: Wéber Ró­ zsa; lh.: Szeged, Korona u. 22.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én feleségével együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rottmann Károly né Wéber Rózsa* htb. (377.); Szeged, 1907.; lh.: Szeged, Korona u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fér­ jével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Rovó István őrvezető (377.); Szeged, 1919. december 29.; Kovács Júlia; lh.: Szeged; 1943. január 22-én Bugyennijban haslövéstől halt hősi halált. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Rovó Sándor tart. tizedes (377.); Sze­ ged, 1914.; Dobai Piroska - Rovó Sán­ dor; lh.: Szeged-Szatymaz 347.; 1944. október 8-án Szentesen utcai harcokban eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Rózsa Alfréd* ny. tisztviselő (377.); Szeged, 1870.; lh.: Szeged, Brüsszeli krt. 9.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Özv. Rózsa Izidorné* (378.); Nádud­ var, 1863.; lh.: Szeged, Margit u. 14.; 1944. június végén a szegedi téglagyári gyűjtőtáborból deportálták. 1945. április 13-án leányával Rózsa Borbálával együtt a göstlingi táborban SS katonák agyon­ lőtték. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és lakossági bejelentés, 1997.) Rózsa Lajosné* htb. (378.); Tés, 1875.; lh.: Szeged, Vitéz u. 11.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták,

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Rózsa László honvéd (378.); Szeged, 1918.; Horváth Júlia; 1942 tavaszán az 53. bevonulási központba Gyomára hív­ ták be katonai szolgálatra. Az itt felállí­ tott 258. munkavezetési törzsben szol­ gált, amellyel a Don menti arcvonalra került, ahol 1943. február 13-án hősi ha­ lált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Rózsa Mihály honvéd, címzetes őrve­ zető (379.); Szeged, 1915. február 18.; Csamangó Etel; lh.: Szeged, Somogyi telep, Vili. u. 440.; Eltűnése bizonyta­ lan, mert az utászzászlóalj törzsszázadá­ val Szegeden maradt. Rózsa Vilmos tetőfedőmester, őrveze­ tő (379.); Szeged, 1910.; Farkas Anna Rózsa József; 1944. március 29-én moz­ gósították és a szegedi V. utászzászlóalj V. műszaki munkásszázadba hívták be katonai szolgálatra. Április 18-án a Borgói-hágó védelmi körzetébe szállították őket műszaki zárak építésére. 1944. szeptember elejétől folyamatos visszavo­ nulással északkelet MagyarországonSzlovákián át a morvaországi Grunig vo­ nultak, ahol 1945. május 4-én megadták magukat. Szovjet hadifogolyként az auschwitzi gyűjtőtáborban 1945. június 25-én a Szibériába induló transzportból, sárgaságba esett betegként kiemelték és kórházba vitték. Valószínű itt halt meg. (Dr. Huszka László főiskolai tanár föl­ jegyzése, 1998.) Rubin Imre* biztosítási ügynök (380.); ?, 1895.; lh.: Szeged, Árva u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rubinfalvi Sándor* munkaszolgála­ tos, textilmérnök a Szegedi Kendergyárban (380.); Algyő, 1914.; Heisler Mária

- Rubinfalvi Herman; fel.: Neumann Li­ li.; lh.: Szeged, Vasasszentpéter u. 10.; A háború idején munkaszolgálatosként szovjet hadifogságba került, ahol isme­ retlen időpontban és körülmények között meghalt. (Rubinfalvi Erzsébet Róth Imréné közlése, Szeged, 1997.) Rudas Gábor (Gábriel)* gyermekál­ dozat (380.); Szeged, 1939.; Ritter Rozá­ lia - Ruda István; lh.: Szeged, Bécsi krt. 4.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rudas Istvánné Ritter Róza (380.); lh.: Szeged, Bécsi krt. 4.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28án a Bécs melletti Strasshofba deportál­ ták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban nyug­ szik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Rudolf Ernő munkaszolgálatos (380.); Szeged, 1902. március 5.; Fleischmann Ilona; fe l.: Klein Sarolta; lh.: Szeged, Római krt. 23.; A hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/3. sz. tábori munkaszolgálatos századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. 1942 augusztusában a Sztarij Oszkolban robbanás következtében meghalt. A vá­ ros temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Rutai János tizedes, címzetes szakasz­ vezető (380.); Szeged, 1914.; Papp Júlia; lh.: Mórahalom 114.; A soproni 7. könnyűhadosztály 35. ikerezredének II. zászlóaljában teljesített katonai szol­ gálatot. Alakulatával a 2. hadsereg Don

189

menti arcvonalára került, ahol 1942. jú ­ lius 11-én Sztrorozsevojénél lövéstől hősi halált halt. Novo Uszpenkán a ma­ gyar katonai hősi temető II. sor 1. sírjá­ ba temették el. (HL. Veszteséglajstrom 4. köt. és HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Salamon Vilmos* munkaszolgálatos (381.); ?, 1908.; lh.: Szeged, Polgáru. 6.; A háború idején munkaszolgálatra hívták be, s hadműveleti területen isme­ retlen időpontban és körülmények között eltűnt. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Salgó Dezső* magántisztviselő (381.); Nagykikinda, 1898.; fel.: Wiesner Teréz; lh.: Szeged, Apponyi A. u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Sandberg György munkaszolgálatos (381.); Szeged, 1908. február 27.; lh.: Szeged, Kölcsey u. 11.; A hódmezővá­ sárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállí­ tott 105/2. tábori munkásszázaddal ke­ rült a 2. hadsereg doni arcvonalába. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 17-én aknatalálattól meghalt Ternovojéban. A község teme­ tőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Sándor Béláné* pénztárnok (381.); Budapest, 1916.; lh.: Szeged, Bihari u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schiller Regina* menházi ápolt (384.); Székesfehérvár, 1876.; lh.: Sze­ ged, Kálvária sgt. 28.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

190

Schillinger Ernő* kereskedősegéd (384.); ?, 1908.; lh.: Szeged, Bécsi krt.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schlesinger Lívia* fodrász; Szeged, 1928.; Hirschl Ilona - Schlesinger Jó­ zsef; lh.: Szeged, Londoni krt. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schmidt Zoltán* magán tisztviselő (385.); ?, 1902.; özv. Schmidt Jenőné; lh.: Szeged, Szilágyi u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dr. Schorr (Schor) Mihályné* htb. (386.); ?, 1922.; lh.: Szeged, Korona u. 6.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schön Henrik* szabó (386.); Szeged, 1877.; lh.: Szeged, Szűcs u. 5.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Schönberger Jakabné Kohn Matild* htb. (386.); Rózsahegy, 1869.; lh.: Sze­ ged, Vitéz u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Schramek László tart. honvéd (386.); Szeged, 1919. február 21.; Schramek Ju­ lianna; lh.: Kecskemét, Bem u. 7.; 1944. szeptember 10-én a Hunyadi-állásban folytatott harcokban orosz géppisztoly

lövedéktől elöl a bal combban, a hasrész hajlatán súlyosan megsebesült. A segély­ helyre való szállítás közben elvérzett. Még azon a napon délután Bachnovatától 6 km-re eltemették. (HL. HM. 22. oszt. ir. 723. d.) Schváb Albert* ékszerész (387.); Sze­ ged, 1870.; fel.: Nagy Irma; lh.: Szeged, Zrínyi u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Schváb Albertné Nagy Irma* htb. (381.); Zamárdi, 1875.; lh.: Szeged, Zrí­ nyi u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schvéd (Svéd) Éva* tanuló (387.); Budapest, 1928.; Vajda Jolán - Svéd Sándor; lh.: Szeged, Apponyi A. u. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schvéd (Svéd) Sándorné Vajda Jo­ lán* htb. (387.); Kiskunfélegyháza, 1897.; lh.: Szeged, Apponyi A. u. 21.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én kislányával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Schwarcz (Schwartz) Éva Katalin (387.); Szeged, 1942.; Fleischner Agnes Ágota - Schwarcz (Schwartz) István; lh.: Szeged, Béke u. 2/b.; A német SS-ek 1945. április 15-én nagyszüleivel együtt Randeggben kivégezték. 1947-ben exhu­ málásuk után hazaszállították és mind­ annyian a szegedi zsidó temetőben a ran-

deggi közös sírban vannak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Ferenc* tanuló (387.); ?, 1931.; Üveges Rozália Schwartz (Schwarz) Lipót; lh.: Szeged, Pacsirta u. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Jenő* kereskedő (388.); Sátoraljaújhely, 1875.; fel.: Fried Gizella; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 42/a.; Könyv-, papír- és írószerkereske­ dő, 1917-1944 között a Szegedi Széche­ nyi Nyomda tulajdonosa. A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én feleségével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged és Dr. Gaál Endre följegyzése) Schwarcz (Schwarz) Jenőné Fried Gizella* htb. (388.); Hajdúböszörmény, 1880.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 42/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én a nyomdatulajdonos férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Jenő* ügyvéd (388.); Eger, 1876.; fel.: Paunz Sára; lh.: Szeged, Kelemen u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Jenőné Paunz Sára* htb. (388.); Eger, 1876.; lh.: Sze­ ged, Kelemen u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged)

191

Schwarcz (Schwarz) Klára* tanuló (388.); Szeged, 1927.; Schwarz Adolfné; lh.: Szeged, Berzsenyi u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Miklós* vendég­ lős (388.); Balmazújváros, 1900.; Hit­ szeged, Török u. 1.; A szegedi téglagyá­ ri gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Miklósné Leitner Otília* (388.); ?, 1858.; lh.: Sze­ ged, Kálvária u. 28.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Pál* (389.); Szeged, 1922.; lh.: Szeged, Pálfi telep 4.; Izraelben 1948-ban az arab-izraeli háborúban halt hősi halált. (Lakossági följegyzés, 1998.) Schwarcz (Schwarz) Sándor* keres­ kedő (389.); Margittá, 1889.; fel.: Schwarz Mária; lh.: Szeged, Béke u. 2/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én családjával együtt Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazaszállították és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van­ nak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Sándorné Schwarz (Schwartz) Mária* (389.); Makó, 1886.; lh.: Szeged, Béke u. 2/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április

192

15-én családjával együtt Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazaszállították és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van­ nak eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schwarcz (Schwarz) Zsuzsa* htb. (389.); Budapest, 1900.; Berger Berta Schwarz Miklós; lh.: Szeged, Halász u. 6.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Schwartz (Schwarz) Jakabné* (389.); Mohol, 1856.; lh.: Szeged, Bajza u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Schwartz (Schwarcz) Jenő* (388.); Szeged, 1876.; Schwartz Gizella (Gico); fel.: Fried Gizella (Gico); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és USÁ-ból unokatestvére levele, 1997.) Schwartz (Schwarcz) Jenőné Fried Gizella (Gico)* (388.); ?, 1879.; Mechelstadte Marie - Fried Simon; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és USÁ-ból férje unokatestvéré­ nek kereső levele, 1997.) Schwartz (Schwarz) Manó* szabó­ mester (389.); Zalabér, 1865.; lh.: Sze­ ged, Berzsenyi u. 2.; A szegedi téglagyá­ ri gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Schwartz (Schwarz) Rózsa* (389.); Szeged, 1897.; lh.: Szeged, Bajza u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schwartz (Schwarz) Tibor* tanuló (389.); ?, 1929.; Üveges Rozália Schwartz (Schwarz) Lipót; lh.: Szeged, Pacsirta u. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Schwarz Borbála* (389.); Szeged, 1903.; lh.: Szeged, Kálvária u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Schwarz Berta* napszámos (389.); ?, 1889.; lh.: Szeged, Bordás u. 26., A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Schwarz Ferencné Böhm Ilona* piaci árus (389.); ?, 1881.; lh.: Szeged, Ősz u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schwarz Olga* htb. (389.); ?, 1915.; lh.: Szeged, Ősz u. 22.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Schweitzer Imre* nyugdíjas tisztvi­ selő (390.); Lippa, 1899.; fe l.: Szemző Gabriella; lh.: Szeged, Jósika u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­

witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Özv. dr. Schweitzer Mihályné Léderer Vilma* nyugdíjas (390.); Tasnádszarvad, 1880.; lh.: Szeged, Jósika u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Schwitzer Dezsőné Reitzer Fanni* htb. (390.); Nagykikinda, 1880.; lh.: Szeged, Kelemen u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leányával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Sebes Erzsébet* (390.); Szeged, 1910.; lh.: Szeged, Munkácsi u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Sebes Lászlóné Singer Irén* htb. (390.); Szeged, 1913.; lh.: Szeged, Mun­ kácsi u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Sebes Magda* tanuló (390.); Szeged, 1935.; Singer Irén - Sebes László; lh.: Szeged, Munkácsi u. 5.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én szüleivel együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Sebes Margit* tisztviselő (390.); Süttő, 1902.; lh.: Szeged, Munkácsi u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem

193

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Sebes Tiborné Szende Éva* (390.); Szeged, 1919.; lh.: Szeged, Margit u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Sebestyén Flórián őrvezető (390.); Szeged, 1918.; Sebestyén Emília; lh.: Békéscsaba, Nagyrét; 1944. augusztus 23-án Vigodánál folyó harcok során el­ tűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 678. d.) Sebők Ferenc címzetes szakaszvezető (391.); Szeged, 1916. április 12.; Lázár Mária; A z eredeti szöveg rossz! A sze­ gedi V. tábori tüzér pótosztályban telje­ sített katonai szolgálatot. Előbb Bácská­ ba vonult alakulatával 1944. augusztus végén, majd Dél-Dunántúlra szállították őket. 1944. szeptember végén Szegedre irányították alakulatát. Részt vettek a Szegedért folyó védelmi harcokban. 1944. október 9-én 11 órakor Tápé köz­ ségnél ellenséges aknalövedéktől súlyos fejsérülést szenvedett és hősi halált halt. A tápéi köztemetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 748. d.) Sebők Sándor* (391.); Kassa, 1894.; lh.: Szeged, Kálvária u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Sebők Vilmos honvéd (391.); Szeged, 1920. október 3.; Rózsa Viktória - Sebők Ferenc; lh.; Szeged, Feketeszél 365.; 1944. július 4-én Kleck község előtt zaj­ ló ütközetben halt hősi halált. (HL. HM. 22. oszt. ir. 708. d.) Seidenfeld Salamon* metsző (391); Bodrogkeresztúr, 1894.; lh.: Szeged, Vasasszentpéter u. 23.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én

194

családjával együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Seiler Ernőné Barta Erzsébet* taní­ tónő (391.); Veszprém, 1890.; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 34.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Seiler Helén* eltartott (391.); Kiste­ lek, I860.; lh.: Szeged, Somogyi u. 24.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Silbermann Imre munkaszolgálatos (392.); Szeged, 1920.; Weisz Ilona - Sil­ bermann Pál; lh.: Szeged, Szent István tér 11.; Az V . kmsz. zászlóaljhoz vonult be Hódmezővásárhelyre, majd 1943 jú­ niusában Szegedről hajóval a szerbiai Bor rézbányájába vitték. Az 1944. szep­ temberi visszavonulás során eltűnt. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Simon Mátyás honvéd (393.); Szeged-Királyhalom, 1920. november 24.; Kovács Julianna - Simon Mátyás; lh.: Szeged-Királyhalom 650.; Halálának kö­ rülményeit Dr. Papp Antal tábori lelkész jelentette, mely szerint 1944. október 8án 12 órakor Vezérszálláson ellenséges aknagránát becsapódásának következté­ ben a helyszínen hősi halált halt. Októ­ ber 9-én már a történelmi határokon be­ lül Poljiste (Poljiscsén) melletti hősi te­ metőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 746. d.) Simor Ferenc alezredes (393.); Buda­ pest, 1899. február 20.; Demerácz Zsó­ fia; lh.: Szeged; Törzstiszt volt. A 46/11. ikerzászlóalj parancsnokaként került a Don menti arc vonalba. 1943. január 17én Alekszandrovkán érte a szívlövés és

Sztaro Nyikolszkojéban, a tanítói lakás­ tól 50 m-re létesített hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn. és „Béke poraikra” c. könyv 266.) Singer Ágnes* főiskola hallgató (393.); Szeged, 1924. február 10.; Schwarz Mária - Dr. Singer István; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 42/a.; A szegedi gettóban már a Lőw Lipót utcában la­ kott, ahonnan a téglagyári gyűjtőtáborba hurcolták. Innen 1944. június 27-én vonattal Auschwitzba került, ahol 1944 novemberében tífuszban meghalt. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Singer Andorné* htb. (393.); Buda­ pest, 1919.; lh.: Szeged, Polgár u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Singer Ferenc* munkaszolgálatos (394.); Szeged, 1903. április 10.; Son­ nenfeld Debora - Singer Ármin; fel.: Várnai Sarolta; lh.: Budapest, Klauzál u. 75.; 1940. májustól-1943. februárig többször is behívták munkaszolgálatra. 1944. őszén újból munkaszolgálatos, majd a buchenwaldi koncentrációs tábor­ ba került. 1998-ban holttányilvánították és utolsó életjele alapján 1945. február 15-i időpontban határozták meg elhunytát. (Szeged HA. 2432/1998., Budapest Közp. Kér. Bír. Pk. 176127/1997/13. sz.) Singer Gyula* ügynök (394.); Szeged, 1891.; lh.: Szeged, Szabadsajtó u. 63.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Singer Ibolya* üzemtulaj donostárs (394.); Szeged, 1901.; lh.: Szeged, Ko­ rona u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én testvéreivel

együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Singer Ida* menházi ápolt (394.); Szeged, 1876.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Singer Jakabné Merlgrunel Anna* htb. (394.); Kiskunfélegyháza, 1870.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 83.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Singer Margit* üzemtulaj donostárs (394.); Szeged, 1910.; lh.: Szeged, Ko­ rona u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én testvéreivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Sipos Antal honvéd (394.); SzegedSzatymaz, 1920. május 27.; Gera Teré­ zia - Sipos Mihály; az.sz.: 3282-200184; lh.: Szeged-Szatymaz 189.; A sze­ gedi 9. gyalogezred I. zászlóalj géppus­ kás századában teljesített katonai szolgá­ latot. Alakulatával a kecskeméti 13. gyaloghadosztály hadrendjében 1944. augusztus 25-én Galíciában az 1. magyar hadsereg arcvonalába került. Itt a Hu­ nyadi-állásban 1944. szeptember 15-én lövések érték és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz.) Solti Pál* kereskedő (395.); ?, 1878.; lh.: Szeged, Deák F. u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Somogyi Sándor honvéd (395.); Sze­ ged, 1908.; Bajtai Verőn; lh.: Szeged-

195

Király halom 769.; A kaposvári 10. gya­ loghadosztály szekszárdi 18. gyalogez­ red I. zászlóaljával 1944. augusztus ele­ jén került ki az 1. hadsereg galíciai arc­ vonalára, ahol alakulata a Tatár-hágó előterében harcolt. Október közepén a Duna-Tisza közé szállították őket és az itt folyó harcokban vettek részt, majd Solt irányába vonultak vissza. 1944. no­ vember 13-án Soltnál szovjet hadifogság­ ba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Özv. Soós Antalné* htb. (396.); ?, 1895.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 41.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Soós László mérnök, munkaszolgála­ tos (396.); Szeged, 1905. november 20.; Schwarcz Jolán - Soós Adolf; lh.: Sze­ ged, Kossuth L. sgt. 43.; A hódmezővá­ sárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállí­ tott 105/3. tábori kmsz. századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. 1942. július 8-án önakasztással vetett véget életének Novi Jaroszlavicsiban. A helység temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Özv. Spagatner Bernátné Ráb Józsa* htb. (396.); lsakürl, 1880.; lh.: Szeged, Cserzy M. u. 10.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Spitzer Ignácné Rosner Mária* htb. (397.); Szeged, 1887.; lh.: Szeged, Pol­ gár u. 18.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

196

Spitzer Jakab* kendergyári tisztviselő (397.); Kismarton, 1882.; fel.: Fried­ mann Erzsébet; lh.: Szeged, Polgár u. 22/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Spitzer Jakabné Friedmann Erzsé­ bet* htb. (397.); Szeged, 1887.; lh.: Szeged, Polgár u. 22/b.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én férjével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Spitzer József* (397.); A csillaggal jelöl azonos az előtte lévő Spitzer József doni áldozattal. (Adategyeztetés) Spitzer Simon* tollkereskedő (397.); lh.: Szeged, Polgár u. 18.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Spitzstein Hugó* hulladékszedő (397.); Szeged, 1898.; lh.: Szeged, Mars tér 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Spitzstein Salamonná* htb. (397.); Bécs, 1874.; lh.: Szeged, Margit u. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Springer Lajos* kereskedő (397.); Hódmezővásárhely, 1885.; fe l.: Reiczner Júlia; lh.: Szeged, Kálmán u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért

vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Springer Lajosné Reiczner Júlia* htb. (397.); Szarvas, 1894.; lh.: Szeged, Kálmán u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Springer Mihály* kárpitos (397.); Szeged, 1921.; Reiczner Júlia - Springer Lajos; lh.: Szeged, Kálmán u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Stark István munkaszolgálatos (398.); Szeged, 1908.; Grünfeld Gizella - Stark Miksa; fe l.: Gróf Katalin; A 105/11. tábori munkásszázaddal került a Don menti arcvonalba. 1942. december 12-én Ljugyinónál (Judinónál) megtize­ delés útján agyonlőtték. (Budapest VI. kér. anykv. hiv. bejegyezve a 743, 379/22-1943. HM. rendelet alapján. CsML. Veszprémi Dezső és társai nép­ bírósági pere, NB. 987/1945. sz. 397. P-) Stark Miksa* tisztviselő (398.); Pécs, 1871.; fel.: Grünfeld Gizella; lh.: Sze­ ged, Tisza L. krt. 23.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Stark Miksáné Grünfeld Gizella* (398.); Békéscsaba, 1876.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Stein Ferencné Fischer Ja­ nette* htb. (398.); Szeged, 1860; lh.:

Szeged, Kelemen u. 11.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Stein György* tanuló (398.); Szeged, 1930.; Zeigler Aranka - Stein Sándor; lh.: Szeged, Rigó u. 14.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28án édesanyjával és húgával együtt Né­ metországba, ismeretlen helyre deportál­ ták, ahonnan nem tért haza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Özv. Stein Ignácné Rauszitz Bor ina* htb. (398.); Nagybajom, 1877.; lh.: Sze­ ged, Margit u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Stein Mária* tanuló (398.); Szeged, 1938.; Zeigler Aranka - Stein Sándor; lh.: Szeged, Rigó u. 14.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28án édesanyjával és testvérével együtt Né­ metországba, ismeretlen helyre deportál­ ták, ahonnan nem tért haza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Stein Vilmos* magán tisztviselő (398.); Bácsújfalu, 1867.; fel.: Jelinek Hermina; lh.: Szeged, Berlini krt. 38.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Stein Vilmosné Jelinek Hermina* (398.); Mokrin, 1879.; lh.: Szeged, Ber­ lini krt. 38.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged)

197

Steiner Gyula* ügynök (398.); ?, 1899.; özv. Steiner Lajosné; lh.: Szeged, Szentháromság u. 35.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Steiner Józsefné* esernyőkészí­ tő (398.); Bécs, 1882.; lh.: Szeged, Köl­ csey u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Steiner Lajosné* htb. (398.); Ipocska, 1876.; lh.: Szeged, Szenthá­ romság u. 35.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fiával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Dr. Steiner Zoltán* Madách utcai polgári fiúiskola tanára, szentegyleti tit­ kár (398.); Ceglédbercel, 1887.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 91.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június vé­ gén a Bécs melletti Strasshofba deportál­ ták. 1945. április 15-én Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-ek meg­ gyilkolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember-decemberi sz.) Özv. Steinitz Sándorné Zwickl Fran­ ciska* htb. (398.); Cséta, 1870.; Hit­ szeged, Horthy M. u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Stern Bernátné htb. (398.); Szentes, 1865.; lh.: Szeged, Korona u. 23.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

198

Stern Gyula* (399.); Békés, 1874.; fel.: Basch Éva; lh.: Szeged, Margit u. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Stern Gyuláné Basch Éva* htb. (399.); Madaras, 1874.; lh.: Szeged, Margit u. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Stern Magda* tanuló (399.); Szeged, 1931.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 68.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Stern Mártonná Freund Olga (399.); Barstasvár, 1902.; lh.: Szeged, Arany J. u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Stern Samu* könyvelő, munkaszolgá­ latos (399.); Orosháza, 1900.; fel.: Neu­ mann Margit; lh.: Szeged, Rigó u. 10.; 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, s ismeretlen helyen és időpontban eltűnt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Stolcz (Stolz) Dezső* (399.); Szeged, 1902.; fel.: Boros Margit; lh.: Szeged, Liget u. 3.; 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, s ismeretlen helyen és idő­ pontban eltűnt. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Sugár Sándorné Krausz Ilona* htb. (399.); Szeged, 1889.; lh.: Szeged, Ká­ rász u. 14.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Sutka Antal honvéd (399.); SzegedFelsőközpont, 1918.; Kordás Rózái; A szegedi V. utászzászlóalj által felállított 153. kerékpáros önálló utászszázad nem volt bevetve Korotojaknái a megjelölt időpontban. Ekkor éppen német aláren­ deltségben harcoltak, így a helységet pontosan megjelölni nem tudjuk. (Adategyeztetés) Szabadi Károlyné* htb. (400.); Sze­ ged, 1885.; lh.: Szeged, Polgár u. 16.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szabadi Lipótné* htb. (400.); Nagyfüged, 1870.; lh.: Szeged, Szent Mihály u. 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Szabados Jenő tisztviselő, tart. főhad­ nagy; Szeged, 1905.; Pálfi Irén; 1944 őszén az újvidéki 16. határvadász-zász­ lóalj 1. portyázó századában teljesített tiszti szolgálatot. A Bácskáért folyó har­ cokban 1944. október 16-án Bajánál el­ tűnt. Az is lehetséges, hogy hadifogság­ ba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Özv. Szabó Edéné* htb. (401.); Oroszlámos, 1888.; lh.: Szeged, Szent István tér 15.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Szabó Emánuelné* (401.); lh.: Sze­ ged, Hunyadi tér 3.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Szabó Ferenc őrvezető, címzetes tize­ des (401.); Szeged, 1921. július 20.; Ro­ már Erzsébet; lh.: Újszeged, Csorvai u. 23.; Kiskunhalason a 3. harckocsiezred III. zászlóaljában teljesített katonai szol­ gálatot. 1944. április közepétől előbb Galíciában harcolt, alakulata innen került a 2. hadsereg erdélyi arcvonalára. 1944. október 29-én Érsekcsanádnál tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szabó István honvéd (402.); Szeged, 1919. augusztus 1.; Bálint Veronika Szabó Antal; lh.: Szeged-Atokháza 540.; A szövegrész rossz! A szegedi 55. lég­ védelmi tüzérosztályban teljesített kato­ nai szolgálatot. 1944. június 2-án Szeged első bombázásakor 10 óra 22 perckor az alsóvárosi libalegelőn a rendező pályaud­ var előtti részen érte szakaszát a bombá­ zás és koponyaalapi törést szenvedett, és hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház halottas házából június 4-én 9 órakor a belvárosi hősi temetőben tizenegy bajtár­ sával együtt katonai tiszteletadással te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 669. d.) Szabó Mária* varrónő (404.); ?, 1912.; lh.: Szeged, Rókusi feketeföldek 200.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Szabó Mihály honvéd (404.); Szeged, 1921. június 17.; Lázár Mária; lh.: Kelebia, Vitéz telep; Csapatteste a 8. tábori tüzérosztály részt vett a Duna-Tisza kö­ zötti harcokban, s 1944. október 29-én Kecskeméttől északra hadifogságba esett. További sorsa ismeretlen. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szalma Gyula őrvezető (405.); Sze­ ged, 1921. szeptember 13.; Szécsi Verőn - Szalma József; lh.: Szeged-Nagyszéksós 432.; A szegedi V. tábori tüzérosz­

199

tályban teljesített katonai szolgálatot. 1944 őszén a tüzér pótosztály 2. ütegé­ ben részt vett a Szegedért folyó harcok­ ban, s október 11-én 18 órakor Kiskundorozsmánál ismeretlen körülmények kö­ zött eltűnt. (Nem a Kárpátokban!) (HL. HM. 22. oszt. ir. 748. d.) Dr. Szarnék Sándor né Kohári Klá­ ra* htb. (406.); ?, 1897.; lh.: Szeged, Jókai u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szántai (Spitzer) Imre munkaszolgá­ latos (406.); Szeged, 1914.; Kom Izabel­ la; lh.: Szeged; 1942. május 2-án Hód­ mezővásárhelyen az V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/1. tábori kmsz. szá­ zadba hívták be munkaszolgálatra. Ala­ kulatával 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került, ahol november 6-án tbc-ben Alekszejevkán meghalt. A település temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Szántó Benő* ny. MÁV felügyelő (406.); Iharkút, 1881.; fe l.: Birdenfeld Róza; lh.: Szeged, Berzsenyi u. 1/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével és fiával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szántó Benőné Birdenfeld Róza* htb. (406.); Szeged, 1895.; lh.: Szeged, Berzsenyi u. 1/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel és fiával együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szántó Ernő munkaszolgálatos (406.); Szeged, 1914. október 13.; Freiberg Irma; lh.: Szeged; 1942. május 3-án a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zászlóalj által felállított 105/2. tábori kmsz. szá­

200

zadba hívták be munkaszolgálatra. Ala­ kulatával rövidesen a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került, ahol 1942. no­ vember 12-én Urivban végkimerülésben meghalt. Urivban temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Özv. Szántó Józsefné* magánzó (406.); ?, 1872.; lh.: Szeged, Párizsi krt. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szántó Miklós* tanuló (406.); Szeged, 1930.; Birdenfeld Róza - Szántó Benő; lh.: Szeged, Berzsenyi u. 1/b.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Szász György honvéd (407.); Szeged, 1907.; Nagymihály Agnes; A szegedi (hódmezővásárhelyi) V. kmsz. zászlóalj állította fel a 105/2. (helyesen!) tábori munkaszolgálatos századot, amelynek keretállományában teljesített katonai szolgálatot. (Adategyeztetés!) Szász Imre* (407.) kereskedő; Sze­ ged, 1896.; lh.: Szeged, Szent György u. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szász Imréné* htb. (407.); lh.: Sze­ ged, Szent György u. 26.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én férjével együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Özv. Szécsény Imréné Kaufmann Szeréna (408.); Férjezett családi neve helyesen: Szécsén. (Lakossági bejelen­ tés, 1998.)

Szécsényi István tart. őrvezető, cím­ zetes szakaszvezető (408.); Szegvár, 1910. ; Berkecz Etelka; A kecskeméti 13. könnyűhadosztály kötelékébe tartozó szegedi felállításé 13. önálló légvédelmi gépágyús ütegben teljesített katonai szol­ gálatot. Alakulatával a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Az 1943. janu­ ár 12-i szovjet offenzíva idején, vissza­ vonulás közben január 25-én eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt.) Szécsi Éva Ágnes* tanuló (408.); Sze­ ged, 1936.; Vas Ibolyka - Dr. Szécsi György; lh.: Szeged, Pallavicini u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Szécsi György d r. munkaszolgálatos (409.); Szeged, 1903. január 21.; Schneer Rózsa; lh.: Szeged; 1942 nyarán Hódmezővásárhelyen az V. tábori kmsz. századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került, ahol 1943. ja­ nuár 7-én Krasznojében tbc-ben meghalt. Krasznojében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Szécsi Im re csendőr (409.); Szeged, 1911. április 4.; Masa Veronika; A doni visszavonulás közben súlyos fagyási sé­ rüléseket szenvedett és Kijevben a tábori kórházban 1943. február 7-én sérülései­ be belehalt. Kijevben a katonai hősi te­ mető 12564. sz. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Szécsi Vince honvéd (409.); Szeged, 1914. február 18.; Bodó Krisztina - Szé­ csi Vince; lh.: Kiskunhalas, Vasútállo­ más; Nem a Don menti harcokban tűnt el! 1944-ben a 10. gyaloghadosztály III. zászlóalj 7. századában előbb a Kárpá­ tokban folyó harcokban harcolt, majd a

Duna-Tisza közötti föltartó harcokban küzdött. 1944. október 31-én Kecelnél tűntél. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Székely Ferenc munkaszolgálatos (410.); Szeged, 1907.; Prosznitz Irén; 1942 áprilisában a II. kmsz. zászlóalj ál­ tal felállított 101/46. tábori munkásszá­ zadba hívták be munkaszolgálatra. (Adatpontosítás) Dr. Székely Ferenc ügyvéd, túlélő (411.); Szentes, 1888.; fel.: Weil Márta; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén deportálták. 1945 jú­ niusában Theresienstadtból hazatért Sze­ gedre. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Székely Herman* nyugdíjas csendőrtiszt-helyettes (411.); Gyöngyös, 1862.; lh.: Szeged, Mars tér 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Székely Sándor* fényképész (411.); lh.: Szeged, Széchenyi tér 2/a.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Szekulesz Dália* tanuló (412.); Tel Aviv, 1936.; lh.: Szeged, Polgár u. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én nagyanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Szekulesz Ernőné Krausz R.* (412.); Makosjánosi, 1882.; lh.: Szeged, Polgár u. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én unoká­ jával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged)

201

Szél Antal honvéd (413.); Szeged, 1913. május 28.; Szél Mária; lh.: Szeged-F'elsőközpont 123.; Az újvidéki 16. határvadász-zászlóalj páncéltörtő ágyús szakaszában teljesített katonai szolgála­ tot. A Bácskáért folytatott harcokban 1944. október 19-én Zombornál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Szél (Széli) Mihály honvéd (413.); Szeged, 1920.; Abrahám Rozália; 1944 őszén szovjet hadifogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet do­ kumentumokon nyugvó hadifogoly vesz­ teséglista szerint 1944. december 1-jén a hadifogságban meghalt. (ÚM 1992. 46. sz.) Széli István honvéd (413.); Szeged, 1912. november 17.; Dobó Anna; az. sz.: 3283-12-0920; Kiegészítés. A Kár­ pátokban folyó védelmi harcokban 1944. október 17-én 18 órakor Jávorhután el­ lenséges aknagránát becsapódásakor hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 752. d. 670301/1944. sz.) Széli István tizedes (413.); SzegedRöszke, 1919. december 15.; Gábor Er­ zsébet - Széli András; lh.: Szeged-Röszke 671.; Az újvidéki 16. határvadászzászlóalj ütegében teljesített katonai szol­ gálatot. Alakulata részt vett a Bácskáért folyó harcokban, majd Dunántúlra keltek át. 1944. november 29-én Szekszárdon eltűnt, valószínű fogságba esett és isme­ retlen körülmények között halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Széli Szilveszter honvéd (413.); Sze­ ged, 1922.; Széli Erzsébet; Ismeretlen katonai alakulatban teljesített szolgálatot, és valószínű 1944 őszén-telén esett szov­ jet fogságba. Az Új Magyarországban közölt névsor szerint 1945. február 10én a hadifogságban meghalt. (ÚM 1992. 46. sz.)

202

Szélpál Imre tart. honvéd (414.); Sze­ ged, 1916. május 21.; Franek Etel Szélpál József; lh.: Szeged, Hajnal u. 16.; Nem az újvidéki 16., hanem a nagyváradi 61. határvadász portyázó osztály utászszázadában teljesített kato­ nai szolgálatot. Ezért nem Bácskában, hanem 1944. október 12-én a Nagyvárad térségében lezajlott harcokban tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szende Izsóné Weisz Róza* htb. (415.); Turdosin, 1888.; lh.: Szeged, Margit u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én leá­ nyával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Szende Magda* rokkant (415.); Sze­ ged, 1911.; Weisz Róza - Szende Izsó; lh.: Szeged, Margit u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szenesi István Ferenc* kisgyermek (415.); Szeged, 1941.; Goldberger Klára - Szenesi István; Szeged, Szent Mihály u. 32.; 1944. június 26., vagy 28-án szülei­ vel együtt hurcolták el és Ausztriába deportálták őket, ahol Munten (ma Műnk) helységben életét vesztette. Szü­ lei hazatértek. (Családi adatközlés: Dr. Szenesi Katalin, Budapest, Árvácska u. 3/c.) Szepes Ármin* ügynök (415.); Komornok, 1873.; lh.: Szeged, Szeged, Bús Páter u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szépkúti Tiborné Szende Mária (Margit)* gyors- és gépíró (415.); Sze­ ged, 1910.; lh.: Szeged, Margit u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból

1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szerdahelyi László* vegyész (415.); lh.: Szeged, Alsókikötő sor 61-64.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. dr. Szigeti Andorné Jakobovics Katalin* sokszorosító (416.); Szeged, 1888.; Stormann Anna - Jakobovics Fe­ renc; lh.: Szeged, Széchenyi tér 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Sziráki Ferenc őrvezető (417.); Sze­ ged, 1918. január 14.; Tószegi Etel Sziráki Lajos; lh.: Szeged, Csantavéri u. 3.; A szövegrész rossz! A szegedi V. önálló utász törzsszázadban teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 12-én a Tápé és Szeged környéki visszavonu­ láskor tűnt el. Mivel nem nyilvánították holttá, eltűnése bizonytalan. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szivessy Margit (Mária)* (418.); Sze­ ged, 1919.; Braun Mária - Dr. Szivessy Lehel; lh.: Szeged, Nagy J. u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Szögi Antal honvéd (418.); SzegedÁtokháza, 1921. május 28.; Szögi Julian­ na; lh.: Kelebia, Vermes járás; 1944. február 28-án légvédelmi gépágyús ütege a Dnyeszter hídját védte és itt szívlövés következtében halt hősi halált. (HL. HM. 22. oszt. ir. 638. d.) Szögi Ferenc honvéd (418.); Szeged, 1920. augusztus 26.; Nagy Piros - Szögi Ferenc; lh.: Deszk, IV. u. 37.; 1944. jú­

lius 27-én 13 órakor a Dolina melletti Rosulna községben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 690. d.) Szögi Mihály honvéd (418.); Szeged, 1920.; Ördögh Julianna; 1944. október 29-én a galambosi szőlőktől nyugatra 3 km-re az első vonalban felderítés közben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szögi Mihály szakaszvezető (418.); Szeged, 1921.; Pósa Anna; A 3. gépko­ csizó lövészzászlóalj az 1. páncélos had­ osztály kötelékébe tartozott, amely nem volt a Kárpátokban, az 1. hadsereg had­ rendjében. Az 1944 szeptemberében fel­ állt 3. hadsereg kötelékében Arad-Makó környékén vetették be. Szeptember 15én Arad környékén halhatott meg. (Adategyeztetés) Szőke Dezsőné Marosi Margit (419.); Szépésófalu, 1909.; Farkas Esz­ ter; A deportálásból visszatért. 1945-től férje után hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigondozási Iroda ir. 1945-1950.) Szőke Manó* eltartott (419.); Kiste­ lek, 1872.; fel.: Kallós Júlia; lh.: Sze­ ged, Horváth M. u. 1.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Szöllős Antal* hadiüzemi tiszt (419.); Szeged, 1904.; fel.: Márer Klára; lh.: Szeged, Pozsonyi u. 3.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Szöllős Antalné Márer Klára* htb. (419.); Petrozsény, 1909.; lh.: Szeged, Pozsonyi u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták,

203

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Szöllős Péter* tanuló (419.); Szeged, 1936.; Márer Klára - Szöllős Antal; lh.: Szeged, Pozsonyi u. 3.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportál­ ták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Szőri József tüzér százados (420.); Szeged, 1915.; Boga Lujza; A 13. gya­ loghadosztály, s benne a szegedi 14. tü­ zérosztály nem került Kolomea közelé­ be. 1944. augusztus 25-én Korosztovnál kerültek tűzvonalba, majd a Kárpátokban harcoltak. 1944. december 7-én 14 óra 30 perckor a Hernád folyó völgyében Halmaj község templomtornyában szov­ jet tüzérségi lövedék közvetlen becsapó­ dásakor feje teljesen szétroncsolódott és hősi halált halt. 1944. december 9-én Felsődobszán a község temetőjében te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 764. d.) Sztankovics János honvéd (420.); Szeged-Szatymaz, 1921. október 23.; Rovó Rozália; lh.: Szeged-Szatymaz; 1944. szeptember 30-án Jeszenován ak­ naszilánktól halt hősi halált. Bilaszovicza temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Szűkíts Tibor túlélő (420.); Szeged, 1915.; Bencsovszky Irén - Szűkíts Imre; lh.: Szeged, Kölcsey u. 1.; Testvére a hősi halált halt Szűkíts Zoltánnak. 1943ban a szegedi 40. bevonulási központba hívták be katonai szolgálatra, s az itt fel­ állított tábori munkaszolgálatos század­ dal a keleti arcvonalba került. A Magyar Vöröskereszt értesítése téves volt. Isme­ retlen időpontban és helyen szovjet hadi­ fogságba esett, ahonnan csak 1953-ban került haza. 1967. május 20-án halt meg.

204

(Monostori László kutatásai, Szeged, 1998.) Szűkíts Zoltán (420.); Szombathely, 1908.; Bencsovszky Irén; A szovjet par­ tizánokkal szemben vívott harcban, 1942. szeptember 24-én Perud Majszk Novljánál halt hősi halált. (Monostori László kutatásai, Szeged, 1998.) Szűcs Bozsó István honvéd (421.); Szeged, 1920.; Kazi Rozália; 1944-ben 55/1. határvadász-zászlóalj nem volt. Zentán volt 55. portyázó (határvadász) zászlóalj. Ennek századai az 55/1., 55/2. és 55/3. voltak. Valószínű, hogy az 55/1. században teljesített katonai szol­ gálatot és ezzel került a Duna vonalára. (Adategyeztetés) Szűcs Dezső tart. zászlós (421.); Sze­ ged, 1918.; Adak Etelka; A szegedi V. fogatolt vonatosztály által felállított 13. fogatolt vonatoszlopban teljesített tiszti szolgálatot, amely a kecskeméti 13. könnyűhadosztály vonataként került a Don menti arcvonalra. 1943. január 20án az Osztrogozsszkból való kitöréskor tűnt el. (Adategyeztetés és pontosítás) Szűcs Ferenc honvéd (421.); fel.: Csáki Terézia; Az „ideiglenes hadiöz­ vegy” azt jelentette, hogy a Magyar Vö­ röskereszt értesítéséig a hadiözvegyi já­ randóságot nem tekintették véglegesnek. Ehhez a H M . hivatalos értesítésig is vár­ ni kellett. (HL. HM. 22. oszt. fogalom­ értelmezési körlevele) Szűcs Géza honvéd (421.); Szeged, 1919. október 7.; Abrahám Erzsébet Szűcs Ferenc; lh.: Szeged-Királyhalom 362.; Az újvidéki 16. határvadász-zász­ lóalj 3. lövészszázadában teljesített kato­ nai szolgálatot. A Bácskáért folytatott harcokban 1944. október 18-án Szentta­ másnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 760. d.)

Szűcs György földműves, honvéd (422.); Szeged-Csorva, 1919. április 23.; Szemes Erzsébet - Szűcs István; fel.: Selymes Piroska; lh.: Szeged-Zá­ kány 123.; A magyarországi harcokban szovjet hadifogságba esett és 1945. január 13-án a temesvári hadifogoly gyűjtőtáborban, valószínű flekktífuszban meghalt. Szűcs József szakaszvezető (422.); Szeged, 1915. augusztus 19.; Gombos Agnes; A 23. tartalék hadosztály 23/1. híradószázadában teljesített katonai szol­ gálatot. Alakulata azonban nem vett részt a Kárpátokban folyó harcokban. Ukrajnában, majd lengyel területen har­ colt, s 1944. augusztus végén hazaszállí­ tották és a Duna-Tisza közén harcolt to­ vább. A szovjet csapatok Budapest ellen indított támadása idején 1944. október 30-án Kecskemét környékén a Szentkirá­ lyi majornál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Szűcs Szilveszter tart. honvéd (423.); Szeged, 1914. május 15.; Szél Anna; lh.: Szeged-Feketeszél 353.; 1944-ben a sze­ gedi V. légvédelmi tüzérosztály gyűjtő keretében teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 20-án 19 óra 45 perckor Baján a dunai átkompolásnál, az ellenség váratlan megjelenésekor ismeretlen kö­ rülmények között eltűnt. A Szegeden lé­ vő V. önálló légvédelmi gépágyús üteg került be az 1944 augusztusában elvonu­ ló 13. gyaloghadosztály kötelékébe. (HL. HM. 22. oszt. ir. 745. d.) Tachauer Éva* (424.); Szeged, 1935.; Lakos Sára - Tachauer Vilmos; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged és Dr. Pollák László följegy­ zése, 1998.)

Tachauer Vilmos* (424.); ?, 1907.; fel.: Lakos Sára; lh.: Szeged; 1942-ben munkaszolgálatra vonult be. A Don-kanyarból még érkezett róla hír, ahol hadi­ fogságba esett, de nem tért vissza Sze­ gedre. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Tachauer Vilmosné Lakos Sára* (424.); ?, 1914.; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én kislányával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Takács Imre tart. honvéd (424.); Sze­ ged, 1922. július 11.; Varga Franciska; A kecskeméti 7. gyalogezred III. pót­ zászlóaljában teljesített katonai szolgála­ tot, amely Bácskában és a Dél-Alföldön harcolt. 1944. október 8-án 7 órakor a szovjet csapatok Tiszán történt átkelése­ kor Adán tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 755. d. 9219/1945. sz.) vitéz Takács József (424.); Szeged, 1917.; Vidács Vera; A 7/III. kiskunfél­ egyházi zászlóalj a kecskeméti 13. könynyűhadosztály kötelékében került a Don menti arcvonalra. 1943. január 21-én a könnyűhadosztály részeinek Osztrogozsszkból való kitörésekor halt hősi ha­ lált. (Adategyeztetés) Tanács Imre szakaszvezető (425.); Szeged-Alsóközpont, 1919. május 26.; Jójárt Etel; lh.: Szeged-Alsóközpont 883.; A szegedi 14. tábori tüzérosztály 3. ütegében szolgált, amely nem Kolomea, hanem Koroszlov térségbe került 1944. augusztus 25-én. Az arcvonal ek­ kor Galíciában, a Hunyadi-állás vonalá­ ban húzódott, majd a Kárpátokban har­ coltak. 1944. október 29-én Beregrákosnál, visszavonulás közben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

205

Tänczer (Tänzer) Jakab* bádogos­ mester (426.); ?, 1867.; f e i : Gold­ arbeiter Szidónia; lh.: Szeged, Hétvezér u. 48.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Tänczer (Tänzer) Jakabné Gold­ arbeiter Szidónia* htb. (426.); ?, 1870.; lh.: Szeged, Hétvezér u. 48.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Tápai István honvéd (426.); Szeged, 1922. augusztus 22.; Farkas Rozália Tápai István; az. sz.: 32-22-1370; Hit­ szeged, Felsővárosi feketeföldek 92.; A szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj gép­ puskás századában teljesített katonai szolgálatot. A Kárpátok előterében a Hu­ nyadi-állásban 1944. szeptember 11-én harcálláspontjukon fejlövés következté­ ben halt hősik halált. Dr. Papp Antal tá­ bori lelkész följegyzése szerint szeptem­ ber 13-án a korosztovi magyar hősi te­ metőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670052. sz.) Tarján Miklós munkaszolgálatos (427.); Szeged, 1919.; Stölczer Frideri­ ka; lh.: Szeged; 1942 májusában Hódme­ zővásárhelyre az V. kmsz. zászlóalj által felállított egyik munkásszázadba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával rövi­ desen a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. A kíméletlen hajszolástól és éhezéstől legyengülve, 1943. január 13án tífuszjárványban, vagy végelgyengü­ lésben meghalt. Január 17-én Boldirevkán a magyar katonai temetőben temet­ ték el. (HL. Veszteséglajstrom 8. k. és lakossági bejelentés, 1998.)

206

Tatai Molnár József (427.); Születé­ sének pontos időpontja: 1886. december 31.; Exhumálása és hazahozatala után nem a Dugonics temetőben temették el. A Szeged-Belvárosi temetőben családi sírhelyen nyugszik. (Családi adatpontosí­ tás) Teichner István* munkaszolgálatos, művezető (427.); Lugos, 1904.; fel.: Klein Olga; lh.: Szeged, Rigó u. 13.; A háború végén munkaszolgálatosként is­ meretlen helyen és időpontban eltűnt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Teleki László honvéd (427.); Szeged, 1913. május 14.; Schmádl Ilona; lh.: Budapest, Pesterzsébet, Kossuth u. 6.; A „Kolozsvár” őrzászlóalj 2/II. gyalog­ zászlóalj pótkeretben harcolt. A galíciai Bednarov vasútállomás őrségétől, Kalusztól keletre 11 km-re valószínű parti­ zántámadás idején, 1944. július 24-én tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 714. d.) Teller József tart. huszár (427.); Sze­ ged, 1912. július 13.; Bella Erzsébet; lh.: Endrőd, II. kér. 309.; 1944. október 8-án Szentesnél harc közben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Tennenbaum Fülöp* magánzó (428.); Úrhegyalja, 1873.; lh.: Szeged, Arany J. u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Tennenbaum Fülöpné* (428.); Szat­ márnémeti, 1875.; lh.: Szeged, Arany J. u. 11. A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Tennenbaum Rózsa* női szabó (428.); Szeged, 1906.; Tennenbaum Fü­ löpné; lh.: Szeged, Arany J. u. 11.; A

szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Toppantó Antal tart. honvéd (430.); Szeged, 1914. május 27.; Halász Viktó­ ria; lh.: Kübekháza, Mátyás u. 269.; 1944 tavaszán Újvidékra a 13. felderítő­ osztályba hívták be katonai szolgálatra. Alakulatával augusztus 25-én került Ga­ líciába a keleti arcvonalra, ahonnan a Kárpátokba szorultak vissza. 1944. októ­ ber 7-én az ezeréves országhatáron Újrosztokától északra ellenséges lövedék fejének lágy részén súlyosan megsebesí­ tette. A 13. egészségügyi oszlopnak át­ adták, de sebesülésébe hősi halál halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 743. d.) Tóth Antal hivatásos őrmester (430.); Szeged, 1917. február 18.; Borbola Juli­ anna; Az 1. lovashadosztály harckocsi zászlóalj 1. századában teljesített katonai szolgálatot. 1944. július 14-én 12 órakor Klecktől délnyugadra 7 km-re a fején géppisztoly találatot kapott. Július 14-én 13 órakor bajtársai a helyszínen temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 690. d.) Tóth Emil (430.) és vitéz Tóth Emil karpaszományos őrmester (431.) azonos személyek. vitéz Tóth Emil Antal tanító, karpa­ szományos őrmester (431.); Szeged, 1919. március 10.; Gácsér Margit - vi­ téz Tóth Gyula; lh.: Szeged, Galamb u. 13.; A 15/2. híradószázadban teljesített tisztesi szolgálatot. 1943. szeptember 27én Galíciában Gomelnél ellenséges repü­ lő alacsony támadása alkalmával géppus­ ka lövedékeitől hősi halált halt. Turvopenka községben a magyar őrház mellett katonai tiszteletadással temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 663. d.) Tóth István őrvezető (432.); Szeged, 1917. július 1.; Góres Mária - Tóth

Márton; lh.: Szeged, Fehértó 134.; 1944-ben a 2. páncéloshadosztály had­ rendjében, annak 2. gépkocsizó utászszá­ zadában (Tiszakirva) teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 24-én Polgár­ tól délre harc közben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Tóth János honvéd (432.); Szeged, 1914.; 1942. augusztus 9-én már a híd­ főcsaták folytak és nem a Don folyóhoz való felvonulás. 1942. augusztus 9-én a scsucsjei hídfőcsatában Scsucsje és Perejeshaja között halt hősi halált. (HL. Veszteséglajstrom 12713/5. sz.) Dr. Tóth Jenő János orvos, túlélő (432.); Eger, 1900. december 27.; fel.: Glücksthal Anna; lh.: Szeged, Kölcsey u. 11.; 1945-ben a deportálásból hazatért Szegedre és tovább vezette a Tisza Lajos körúton lévő szanatóriumát, amelyet 1947-ben jó érzékkel felajánlott az ál­ lamnak. Előbb rövid ideig Makón, majd Budapesten orvosként dolgozott. Itt halt meg 1982. május 4-én. (Dr. Apró Fe­ renc följegyzése, 1999.) Tóth Lajos honvéd (433.); Szeged, 1913.; Szécsi Rózái; lh.: Szeged; 1942. július 1-jén Lescsek Plotánál aknatelita­ lálattól halt hősi halált. A helyszínen te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Tóth Lajos honvéd (433.); Szeged, 1919. augusztus 7.; Tombácz Anna Tóth Mihály; lh.: Klárafalva; Az újvidé­ ki 16. határvadász-zászlóalj 1. portyázó századában teljesített katonai szolgálatot. 1944 őszén a Bácskáért folyó harcokban október 20-án Bezdánnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Tóth Lajos honvéd (433.); Szeged, 1913.; Szécsi Rozália; A veszprémi 34/III. zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. A Don menti felvonulás ide­ jén 1942. július 1-jén aknagránát telitalá­ lattól Lescsek Plotánál halt hősi halált és

207

a helyszínen temették el bajtársai. (HL. HM. 22. oszt. ir. 632. d.) Tóth Mihály honvéd (434.); Sándorfalva, 1909.; Kecskés Rozália; Bácskatopolyára a 13. felderítőosztály huszárszá­ zadába vonult be katonai szolgálatra, amely a 13. gyaloghadosztály köteléké­ ben került ki a Kárpátokba. (Adategyez­ tetés) Tóth-Pál József honvéd (435.); Sze­ ged, 1909.; Zöldi Anna; lh.: Szeged, Feltámadás u. 19.; 1944-ben a szegedi 55. utászzászlóalj 1. századának állomá­ nyában került Galíciába az 1. hadsereg arcvonalába. Már a Kárpátokban 1944. október 29-én Polena és Céke közötti út­ szakaszon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Tölgyes Gyula* hírlapíró (435.); Sze­ ged, 1891.; Stormann Anna - Jakobovics Ferenc; lh.: Szeged; írói nevén ismert, eredeti neve Jakobovics Gyula. A szege­ di téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Tölgyesi Imre József tart. honvéd (435.); Szeged-Újszeged, 1910.; Kószó Etel; lh.: Szőreg, Szent István tér 38.; A nagyváradi 25. gyalogezred I. zászlóaljá­ ban teljesített frontszolgálatot. Alakula­ tával 1944 áprilisában Galíciában az 1. hadsereg arc vonalába került, ahol 1944. május 13-án 12 órakor Kurczavtól délke­ letre 2 km-re aknatalálatot kapott és a gyalogezred tábori kórházában halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. 651. d.) Törő Ferenc* műszaki főtanácsos (435.); Németcsernye, 1874.; fel.: Stei­ ner Róza (Riza); lh.: Szeged, Vidra u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem

208

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Törő Ferencné Steiner Róza (Riza)* (435.); Úrkút, 1877.; lh.: Szeged, Vidra u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Török Antal honvéd (435.); Szeged, 1912.; Dobák Anna (Rozália); A kassai Vili. híradózászlóalj (én nem osztály), a 24. gyaloghadosztály 24. híradózászlóal­ ját állította fel 1944. március elején. A 23. tartalék hadosztály 23. híradózászló­ alja vegyes összetételű, 1. százada való­ színű szegedi volt. A seregtest nem har­ colt a Kárpátokban. Lengyel területekről tért haza 1944. szeptember elején és a dél-alföldi harcokban vett részt. Október 30-november 3. között Dunavecsén tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Tränke helyesen Trenka József* bir­ tokos (437.); ?, 1879.; lh.: Szeged, So­ mogyi u. 24.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Trosztler Ignác* könyvelő (437.); Trencsénbánya, 1874.; lh.: Szeged, Fodor u. 17.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Trosztler Ignácné* htb. (437.); Ne­ mesnádudvar, 1875.; lh.: Szeged, Fodor u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Túri István honvéd (438.); SzegedFelsőközpont, 1908.; Terbe Etelka; 1944 nyarán még 1. lovashadosztály 4. hu­ szárezred II. huszárosztályába hívták be

katonai szolgálatra. Eltűnése lehetett len­ gyel területen és a dél-alföldi hadszínté­ ren is. (Adategyeztetés) Özv. Türk Salamonné Kiinger Adél* magánzó (439.); Zsomboly, 1874.; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Újvári Ferenc magántisztviselő, karpaszományos tüzérőrvezető (439.); Sze­ ged, 1909. május 9.; Tóth Rozália - Új­ vári József; lh.: Szeged, Sándor u. 25.; Felsőépítőipari iskolát végzett, s mint építész vállalkozó saját teherautójával már részt vett a felvidéki és erdélyi be­ vonulásban. 1942. november 25-én Haj­ máskért Táborba vonult be a Fővezérség közvetlen 152. nehézmozsárüteghez. De­ cember közepén pótlásként érkeztek a Don menti arcvonalba, ahol a soproni nehéztüzérosztályt váltotta fel a három mozsárüteg. Az 1943. január 12-i szov­ jet offenzíva idején 1943. január 25-én hősi halált halt. Állítások szerint üzem­ anyag szállítása közben bombatámadás, vagy tüzérségi belövés végzett vele. Holttányilvánítása 1943. február 25-i időponttal történt. (Családi dokumentu­ mok, Dr. Saigetvári Ferencné Újvári Ilona dokumentumai, Szeged) Újvári Ferenc tart. honvéd (439.); Szeged, 1914.; Németh Viktória; A 18/1. zászlóalj kötelékében harcolt. 1944. ok­ tóber 3-án ellenséges aknagránát becsa­ pódáskor hősi halált halt. Október 7-én Tiszaborkút temetőjében temették el baj­ társai. (HL. HM. 22. oszt. ir. 737. d.)

Özv. Ungár Emilné Zöllner Hermin* nyugdíjas (440.); Hódmezővásárhely, 1878.; lh.: Szeged, Somogyi u. 12.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Urbán János őrvezető (440.); SzegedAlsótanya, 1921. október 21.; Simon Mária - Urbán István; lh.: Szeged, Nagy széksós 450.; A szegedi 9. gyalog­ ezred I. zászlóalj aknavetős századában teljesített szolgálatot, s 1944. szeptember 27-én a Hunyadi-állásból történő vissza­ vonulás során tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Váci Mária* (441.) azonos Váczi Má­ ria (441.) deportált áldozattal. (Adategyeztetés) vitéz Vadász József tart. főhadnagy (440.); Szeged, 1910. április 26.; Rékasi Maliid; lh.; Szarvas, I. kér. 26.; Tartalé­ kos tisztként 1943-ban Békéscsabára hív­ ták be honvéd tiszti szolgálatra és a 18. könnyű hadosztály 49. ikerezred I. pót­ zászlóaljával Ukrajnába került megszál­ lási feladatokra. Alakulata 1944 márciu­ sában harcoló seregtest lett és az 1. had­ sereg galíciai arcvonalába került. Az 1944. júliusi szovjet áttörést követően július 27-én Szloboda-Rungurszkától dél­ nyugatra a Kunimgánon eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 710. d.) Vágó Lajos* kereskedelmi utazó (441.); Mezőberény, 1891.; lh.: Szeged, Zászló u.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Vajda Ernő'* 72 éves (442.); lh.: Sze­ ged, Kígyó u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. A de­

209

portálásból nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Vajda Ernőné* (442.); lh.: Szeged, Kígyó u. 1.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a német SS-ek Weissen­ bach községben az országút mellett meg­ gyilkolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember 29. sz.) Vajda Éva* (442.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a né­ met SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyilkolták. (Délma­ gyarország, 1947. november 29. sz.) Vajda György* kereskedő (442.), ?, 1910.; fe l.: Grosz Éva; lh.: Szeged, Ko­ rona u. 13.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június végén a Bécs mel­ letti Strasshofba deportálták. 1945. ápri­ lis közepén a német SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyil­ kolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember 29. sz.) Vajda Imre* (442.), lh.: Szeged, So­ mogyi u. 12.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Vajda JózseP fakereskedő (442.); ?, 1868.; fel.: Rosenberg Malvin; lh.: Sze­ ged, Fodor u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én felesé­ gével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Vajda Józsefné Rosenberg Malvin* htb. (442.); Csáktornya, 1874.; lh.: Sze­ ged, Fodor u. 20.; A szegedi téglagyári gyűjtő táborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták,

210

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Dr. Vajda Lajos* ügyvéd (442.); Sze­ ged, 1903.; fel.: Róth Kornélia; lh.: Sze­ ged, Margit u. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Vajda Sámuel* kefés (442.); Ottlaka, 1871.; lh.: Szeged, Gyertyámos u. 3.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Dr. V ajta Jenó'* ügyvéd (442.); Sze­ ged, 1884.; fel.: Fenyő Piroska; lh.: Szeged, Feketesas u. 15.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én feleségével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Dr. Vajta Jenőné Fonyó Piroska* (442.); Szeged, 1895.; lh.: Szeged, Fe­ ketesas u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjé­ vel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Vámos Péterné Grünfeld Ida* tanító (443.); Békéscsaba, 1878.; lh.: Szeged, Kálmán u. 9.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Varga Endre munkaszolgálatos, tiszt­ viselő (444.); Szeged, 1899. június 19.; Tenner Katalin - Varga Mihály kötélgyá­ ros; fel.: Springut Saba; lh.: Szeged, Aradi u. 2.; 1942 májusában Szentesre, a 42. bevonulási központba hívták be munkaszolgálatra és a 105/10. tábori munkásszázad állományában a Don men­

ti arcvonalba került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején ja­ nuár-februárban a visszavonuláskor el­ tűnt és nem tért vissza. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. k. 6359. sz. és családi adat­ közlések, Szeged, 1998.) Varga Erzsébet* (444.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a német SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyil­ kolták. (Délmagyarország, 1947. no­ vember 29. sz.) Varga Imre honvéd (445.); Szeged, 1910. október 15.; Szegedi Mária; lh.: Szeged-A tokháza; Alakulata a szegedi V. fogatolt vonatosztály által felállított valamelyik frontra induló kocsioszlopa volt. A kecskeméti 13. könnyűhadosztály vonatalakulatai 1942. július 26-án Lgovban szívbénulásban halt meg. Lgov hadi­ temetőjében a 11988. sz. sírjába temet­ ték el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Varga Lotti* (446.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a né­ met SS-ek Weissenbach községben az országút mellett meggyilkolták. (Délma­ gyarország, 1947. november 29. sz.) vitéz Varga Márton főtörzsőrmester (446.); Apátfalva, 1889.; Simon Katalin; Nem tisztként, hanem főtörzsőrmester­ ként szolgált, amely esetleg tiszthelyet­ tesnek felel meg. Osztrogozsszk előtt 1943. január 17-én halt meg. (HL. Vesz­ teséglajstrom 8. köt.) Varga Mihály kötélgyáros (446.); Szeged, 1867. november 24.; Fried Josephin - Weinberger (Varga) Mór; fel.: Tenner Katalin; lh.: Szeged, Aradi u. 2.; Jelentős közéleti- és művészetpártoló személyiség volt Szegeden. 1944. június

28-án a téglagyári gyűjtőtáborból család­ jában együtt deportálták, de a Strasshof­ ba indított szerelvény azon vagonjában voltak, amelyben Lőw Imánuel családja, így Budapesten maradtak a gettóban. 1945. január 9-én a főváros ostroma ide­ jén lövéssérülést szenvedett és meghalt. Előbb Budapesten temették el, majd exhumálás után hazaszállították Szegedre és a zsidó temetőben temették el. (Csalá­ di dokumentumok és adatközlések, Sze­ ged 1998.) Varga Tibor cégvezető (446.); Sze­ ged, 1903. június 21.; Tenner Karolin Varga Mihály kötélgyáros; fe l.: Bárkányi Ilona; lh.: Szeged, Károlyi u. 2/a.; 1944. június 28-án a téglagyári gyűjtőtá­ borból családjában együtt deportálták, de a Strasshofba indított szerelvény azon vagonjában voltak, amelyben Lőw Imá­ nuel családja, így Budapesten maradtak a gettóban. 1945. január 9-én a főváros ostroma idején lövéssérülést szenvedett és meghalt. Előbb Budapesten temették el, majd exhumálás után hazaszállították Szegedre és a zsidó temetőben temették el. (Családi dokumentumok és adatközlé­ sek, Szeged 1998.) Varga Pál honvéd (446.); Szeged, 1920. október 30.; Födi Rozália - Varga Pál; lh.: Érsekcsanád, Kossuth u. 102.; 1944. július 29-én Klimynél (Lunyiectől északnyugatra) ellenséges gyalogsági mellkaslövést kapott, szívroncsolódást szenvedett és azonnal hősi halált halt. Bajtársai Bajetynél temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 690. d.) Varga Vidor* munkaszolgálatos, tisztviselő (446.); Szeged, 1909. február 9.; Tenner Karolin - Varga Mihály; fel.: Schneer Zsuzsa; lh.: Szeged, Károlyi u. 2/b.; 1942 májusában Szentesre, a 42. bevonulási központba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával a Don menti

211

arcvonalba került, ahol 1943 január­ márciusában eltűnt és nem tért vissza. (HL. Veszteséglajstrom 10. k. és családi adatközlések, Szeged 1998.) Varga Weinstein Erzsébet* (446.); Szeged, 1889.; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Vár halmi György tart. főhadnagy (447.); Szeged, 1905.; Letz Mária; A szegedi V. élelmezőraktár által felállított 105. ellátóoszlopban teljesített tiszti szol­ gálatot. Hősi halálának körülményei pon­ tosak. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Vas (Vass) Dezső György tart. tizedes (447.); Szeged, 1915. március 23.; Mé­ száros Rozália; lh.: Szeged, Homok u. 25.; A szövegrész jó! További adatok: Az 1. lovashadosztály híradószázadával került a keleti frontra. A szovjet csapa­ tokkal szemben vívott harcokban lengyel területen 1944. szeptember 18-án Miacinynél halt hősi halált. Ugyanezen napon Milanoveki községi temetőben te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 710. d.) Dr. Vass Ignác* orvos (448.); Dévaványa, 1859.; fel.: Weiszberger Szidó­ nia; lh.: Szeged, Fodor u. 5/a.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én feleségével együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Dr. Vass Ignácné Weiszberger Szi­ dónia* htb. (448.); Arad, 1861.; lh.: Szeged, Fodor u. 5la.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Vecsernyés János honvéd (448.); Sze­ ged, 1922. június 24.; Magyar Regina -

212

Vecsernyés Mátyás; lh.: Szeged-Csorva 200.; Az 1. lovas hadosztály 2/1. szen­ tesi huszárosztály nehézfegyverszázadá­ ban teljesített katonai szolgálatot. Alaku­ latával 1944. június 8-án a keleti arcvo­ nalra, a Pripjaty mocsarak környékére szállították. Itt német alárendeltségben azonnal harcba is vetették őket. 1944. július 15-én Dosztojevó községnél folyó súlyos harcban eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Vecsernyés János honvéd (449.); Sze­ ged, 1919. augusztus 11.; Széchi Erzsé­ bet; az. sz.: 3281-19-09; Állományteste az 1. gyalogezred II. zászlóalja. 1944. október 9-én Telekfarka helységben Kállósemjén mellett a szovjet bekerítés foly­ tán eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 754. d. 670420/1944. sz.) Vér Gergely szakaszvezető, címzetes őrmester (449.); Szeged, 1911.; Kondász Mária; A 2. tábori póthadosztály kikép­ ző táborában teljesített katonai szolgála­ tot. 1944. december 16-án a Felvidéken, Nagyida és Jászó között esett fogságba. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Vér János honvéd (449.); Szeged, 1919. szeptember 2.; Vásárhelyi Erzsé­ bet; lh.: Szeged-Asotthalom; Híradó alakulata a megszálló feladatokat ellátó 102. könnyűhadosztály kötelékébe tarto­ zott, amely a bojanszki erdőség területét biztosította. 1943. január 25-én Szevszknél szívlövést kapott és hősi halált halt. Lokotban a magyar katonai hősi temető 539. sírhelyébe temette el Horpácsy Ignác szegedi tábori lelkész. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Vermes Ignác* tisztviselő (449.); Oroszlámos, 1883.; lh.: Szeged, Fekete­ sas u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Vermes Izsó* ny. MÁV tanácsos (449.); Szeged, 1874.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 45.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Vermes Vilmosné Fischer Etel* ke­ reskedő (450.); Nagykikinda, 1881.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Vértes Tibor Zoltán* egyetemi hall­ gató (450.); Szeged, 1921.; lh.: Szeged, Berzsenyi u. 1/a.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Vértesi György* művezető (450.); Újpest, 1893.; fe l.: Engelsmann Katalin; lh.: Szeged, Londoni krt. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Vértesi Györgyné Engelsmann Kata­ lin* (450.); ?, 1899.; lh.: Szeged, Lon­ doni krt. 19.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Vértesi László* tanuló (450.); Szeged, 1927.; Engelsmann Katalin - Vértesi György; lh.: Szeged, Londoni krt. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Vidákovics László István szakaszve­ zető (451.); Ada, 1922.; Horváth Ilona; lh.: Szeged; Sajtóhiba! Az 1944 helyett

1943. január 24-én halt hősi halált. (Adategyeztetés) Vigh György* tanuló, túlélő (451.); A deportálásból visszatért és él. (Lakossági bejelentés, 1998.) Vincze Imre földműves, napszámos (452.); Wilkvica (Lengyelország), 1885. március 23.; Imre Rozália - Vincze Ist­ ván; lh.: Szeged-Feketeszél 563. (146.); 1944. október 15-én Oláh József (Szeged-Röszke, Teketeszél 543.) tanyájá­ ban garázdálkodó részeg orosz katonák délután 5 órakor szóváltás nélkül lelőt­ ték. (Lakossági bejelentés, 1997.) Vincze László honvéd (452.); SzegedOszeszék, 1921. július 6.; Puskás Etel; A 23. tartalék hadosztály 23. híradószá­ zadában teljesített frontszolgálatot. Ala­ kulata előbb lengyel területen harcolt, majd 1944. szeptember elején hazaszállí­ tották. Makó környékére, majd a DunaTisza közén harcolt. A szovjet csapatok 1944. október 6-i offenzívája idején, ok­ tóber 6-7-én Tótkomlós-Makó környé­ kén szovjet körülzárás folytán eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Virág István tizedes (452.); Szeged, 1910. szeptember 14.; Mészáros Júlia; A szegedi V. önálló utász törzsszázadban teljesített katonai szolgálatot. 1944. ok­ tóber 13-án a Tápé és Szeged környéki visszavonuláskor tűnt el. Mivel nem nyilvánították holttá, eltűnése bizonyta­ lan. Virág József tart. huszár (452.); Sze­ ged, 1909.; Csiszár Julianna; lh.: Sze­ ged, Rákóczi u. 40.; Nem 1944. október 8-án Szentesnél tűnt el! A Duna-Tisza között folytatott harcokban, a szovjet csapatok Budapest ellen indított támadá­ sa idején 1944. október 29-én Jakabszálláson tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

213

Virányi Mihály* ügynök (452.); Kiskomárom, 1886.; fel.: Szegő Szerén; III.: Szeged, Kossuth L. sgt. 47.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Virányi Mihályné Szegő Szerén* htb. (452.); Makó, 1889.; lh.: Szeged, Kos­ suth L. sgt. 47.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Visky Mátyásné Fleischner Janka (452.); 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozatták és a szege­ di zsidó temetőben a randeggi közös sír­ ban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Volford József honvéd (453.); Szeged, 1912. május 12.; Farkas Etelka - Vol­ ford József; Tartalékosként 1942 áprili­ sában mozgósították és Kiskunfélegyhá­ zára, a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály had­ rendjében a 2. hadsereg Don menti arc­ vonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapa­ tok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál voltak védőállásban, s itt január 15-én indult meg támadásuk. Osztrogozsszkba vonultak vissza, majd négy napig védték az oroszok által beke­ rített és rommá lőtt várost. Január 20-án kitörtek és kitörés közben hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Özv. Volpov Fülöpné Weisz Johan­ na* htb. (453.); Szeged, 1899.; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fiaival együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan

214

nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Volpov László* segédmunkás (453.); Szeged, 1925.; Weisz Johanna - Volpov Fülöp; lh.: Szeged, Jósika u. 2.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én családjával együtt Auschwitz­ ba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Vopoleczki Lajos póttart. honvéd (453.); Szeged, 1912. június 6.; Csurgó Julianna; A magyar légvédelmi rend­ szerben Baján nem létezett légvédelmi központ, amely a Kárpátokban folyó har­ cokban részt vett volna. Itt a kecskeméti 13. gyaloghadosztály kötelékében a sze­ gedi V. légvédelmi tüzérosztály által fel­ állított 55. légvédelmi gépágyús üteg vett részt a harcokban. 1944. szeptember 8án Torjánál tűnt el, vagyis az alakulat a Székelyföldön teljesített szolgálatot. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Vőneki Balázs honvéd, címzetes őrve­ zető (453.); Szeged, 1917. szeptember 16.; Diósi Mária - Vőneki Balázs; lh.: Szeged, Faragó u. 32.; Az újvidéki 16. határvadász-zászlóaljban teljesített kato­ nai szolgálatot. A Bácskáért folytatott harcokban 1944. október 18-án Szentta­ másnál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 759. d.) Dr. Wallenstein (helyesen) József* (454.); lh.: Szeged, Feketesas u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Dr. Wallenstein (helyesen) Józsefné* (454.); lh.: Szeged, Feketesas u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért

vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Wallenstein (helyesen) Mária Mari­ anna* tanuló (454.); ?, 1935.; lh.: Szeged, Feketesas u. 2.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én szüleivel együtt Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Wameoscher Béláné (helye­ sen)* magánzó (454.); Buziásfúrdő, 1887.; lh.: Szeged, Zoltán u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Wéber Sándorné Ausländer Ilona* htb. (454.); ?, 1885.; lh.: Sze­ ged, Jósika u. 4L ; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Wéber Oszkár tart. hadnagy (454.); Szeged, 1899.; Pál Vilma; Állományteste a budapesti I. hadtest parancsnoksága volt. 1943. elején Kijevbe került a Meg­ szálló Erők Parancsnokságára, ahol „törzstisztként szolgált” . A törzstiszt megnevezés csak őrnagytól felfelé kez­ dődött, így valószínű, hogy inkább a pa­ rancsnokság tiszti állományában teljesí­ tett szolgálatot. (Adategyeztetés) Wachsler Andor munkaszolgálatos (454.); Szeged, 1911. július 4.; Schlesin­ ger Anna; A 109/3. tábori munkásszá­ zaddal a doni hadszíntérre került. Alaku­ lata 1942 őszén Plotaván helyezkedett el. 1942. november 25-én bélhurutban halt meg. Plotaván a katonai temető II. sor 13. sz. sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Weil Anna Mária tanuló (455.); Sze­ ged, 1936.; Scheffer Róza Margit he­

lyett Schaffer (helyesen). Auschwitzba deportálták, nem tért haza. (Szegedi Zsi­ dó Hitközség följegyzése) Weil Frigyesné Scheffer Róza Mar­ git (455.); Leánykori neve helyesen Schaffer Róza Margit. Auschwitzba de­ portálták, nem tért haza. (Szegedi Zsidó Hitközség följegyzése) Weimann Berta Andrea* tanuló (455.); Szeged, 1937.; Dacsó Erzsébet Dr. Weimann István; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 19.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Weinberger Herman* eltartott (455.); Szerednye, 1867.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weiser Adolfné Heisler Gizella* htb. (455.); ?, 1907.; lh.: Szeged, Nemesta­ kács u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Weisz Adolfné Schwartz J.* nyugdíjas (455.); Csantavér, 1888.; lh.: Szeged, Bajza u. 2.; A szegedi téglagyá­ ri gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Ágnes* tanuló (455.); Szeged, 1938.; Schwarz Erzsébet - Weisz Bene­ dek; lh.: Szeged, Római krt. 21.; A sze­ gedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jú­ nius 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

215

Dr. Weisz Aladárné Cukor Júlia* htb. (455.); Hódmezővásárhely, 1879.; lh.: Szeged, Rigó u. 30.; 1944. június végén férjével együtt Ausztria területére deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Weisz Antalné* magánzó (455.); ?, 1869.; lh.: Szeged, Deák F. u. 26.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Bernát* tisztviselő (455.); ?, 1868.; fel.: Fischof Róza; lh.: Szeged, Ilona u. 25.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Weisz Bernátné Fischof Róza* htb. (456.); ?, 1877.; lh.: Szeged, Ilona u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Özv. Weisz Bernátné* eltartott (456.); Tiszaszentmiklós, 1853.; lh.: Szeged, Kálvária u. 28.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Weisz József* magánzó (456.); Sza­ badka, 1867; lh.: Szeged, Kálvária u. 35.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Lajos (456.); Magántisztviselő fiatal korában lehetett. A háború előtt és alatt városszerte ismert termény- és to­ jáskereskedő. Lakóhelye: Szeged, Attila u. 20. A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­

216

ból feleségével és két leányával együtt 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged és lakossági bejelentés, 1998.) Weisz Marcellné* román állampolgár (456.); Almás (Erdély), 1913.; lh.: Sze­ ged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Mihály* munkaszolgálatos (456.); Szeged, 1903.; fel.: Seipniker Klára; lh.: Szeged, Jósika u. 14.; A második világháborúban munkaszolgálat­ ra hívták be és ismeretlen körülmények között eltűnt. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Mihályné Seipniker Klára* htb. (456.); Szeged, 1922.; lh.: Szeged, Jósika u. 14.; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból 1944. június 25-én Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Weisz Miklósné* (456.); lh.: Szeged, Polgár u. 29.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Sománé Perl Ida* htb. (456.); Szabadka, 1875.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 46.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Weisz Viktor* (456.); ?, 1887.; lh.: Szeged, Apponyi A. u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

Weisz Viktor Győző* kereskedő (456.); Nagykanizsa, 1910.; fel.: Ligeti Ella; lh.: Szeged, Apponyi A. u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Weisz Zsigmond* magánzó (457.); Ungvár, 1867.; fel.: Reiniger Gizella; lh.: Szeged, Bécsi krt. 18.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Özv. Wellisz Gézáné* htb. (457.); ?, 1892.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Wertheimer Ignác* ny. szolga, (gyengeelméjű) (457.); Tápiósáp, 1864.; fel.: Rauschnitz Regina; lh.: Szeged, Margit u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fele­ ségével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hit­ község névsora, Szeged) Wertheimer Ignácné Rauschnitz Regina* htb. és elmebeteg férje ápolása (457.); Fadd, 1880.; lh.: Szeged, Margit u. 10.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Wertheimer Janka* (457.); lh.: Sze­ ged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június végén a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április közepén a cseh területen fekvő Mikulovban, az ottani téglagyárban a német SS-

ek meggyilkolták. (Délmagyarország, 1947. november-decemberi sz.) Wertheimer Miksáné* (457.); Tiszaszentmiklós, 1886.; lh.: Szeged, Dugo­ nics tér 11.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Wiener (Wiesner) Jenőné Schwartz Karolin htb. (457.); Szeged, 1887.; lh.: Szeged, Béke u. 2/b.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után ha­ zahozatták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi közös sírban van eltemetve. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Wigner Gyula* szabó (457.); Nagykáta, 1891.; Schmiedlinger Sarolta - Wig­ ner Fülöp; fel.: Deutsch Borbála; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; 1944. június ele­ jén a Bors-palotába, mint zsidó gettóház­ ba költöztették, majd 1944. június 27-én a téglagyári gyűjtőtáborból a Bécs mel­ letti Strasshofba deportálták családjával együtt. Innen Grossigharts munkatábo­ rába került. A kíméletlen hajszolástól és éhezéstől legyengülve, teljesen lefogyva 1945. késő tavaszán érkezett haza Sze­ gedre. Pár hét múlva végelgyengülésben meghalt. (Családi adatközlés és bejelen­ tés, 1998.) Wigner István munkaszolgálatos (457.); Szeged, 1920. augusztus 21.; Deutsch Borbála - Wigner Gyula; lh.: Szeged, Oroszlán u. 6.; 1941-ben Esztergomtáborba még tényleges katonai szolgálatra vonult be, ahonnan leszerel­ ték. 1942 júniusában Kolozsvárra a IX. kmsz. zászlóaljba már munkaszolgálatra hívták be. A zászlóalj által felállított egyik 109. sz. munkásszázadával került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A

217

szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején, visszavonulás közben feb­ ruár 18-án Kurszkhoz közel Konotopnál ismeretlen körülmények között meghalt. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt. 8234. sz. és családi adatkiegészítések, 1998.) Wigner János munkaszolgálatos, tí­ már (457.); Szeged, 1919. július 9.; Spitzer Ilona - Wigner Mihály (Miksa); lh.: Szeged, Oroszlán u. 6.; 1942 máju­ sában Hódmezővásárhelyre az V. kmsz. zászlóalj által felállított egyik munkás­ századba hívták be munkaszolgálatra. Alakulatával hamarosan a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. A kímé­ letlen hajszolástól és éhezéstől legyen­ gülve, 1943. január 13-án tífuszjárvány­ ban, vagy végelgyengülésben meghalt. Január 17-én Boldirevkán a magyar kato­ nai temetőben temették el. (Hl. Veszte­ séglajstrom 8. k. és Családi bejelentés, 1998.) Wigner Mihály (Miksa)* szabó (458.); Nagykáta, 1881. november 8.; Schmiedlinger Sarolta - Wigner Fülöp; fe l.: Spitzer Ilona; lh.: Szeged, Kárász u. 14.; 1944 júniusában a Bors-palotába, mint zsidó gettóházba költöztették, majd 1944. június 27-én a téglagyári gyűjtőtá­ borból a Bécs melletti Strasshofba depor­ tálták családjával együtt. Innen Grossigharts munkatáborába került családjával. Itt 1945. január 26-án szívszélhűdésben (infarktusban) meghalt. Január 28-án a város zsidótemetőjében temették el. (Családi dokumentumok, Szeged 1998.) Wilheim Frigyes* munkaszolgálatos, kereskedő (458.); ?, 1888.; lh.: Szeged, Polgár u. 4.; A második világháborúban munkaszolgálatosként hadműveleti terü­ leten szolgált, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Winkler Ágnes* tanuló (458.); Sze­ ged, 1928.; Székely Boriska - Winkler

218

Béla; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 38.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édesanyjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Winkler Béláné Székely Boriska* htb. (458.); Szentes, 1905.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 38.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én kislá­ nyával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Özv. Winkler Lajosné Braun Júlia* htb. (458.); Mokrin, 1865.; lh.: Szeged, Korona u. 22.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Winkler Sándorné* (458.); lh.: Sze­ ged, Tisza L. krt. 38.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Winter Anna (Anikó)* (458.); Sze­ ged, 1920.; özv. Winter Emilné; lh.: Sze­ ged, Zrínyi u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édes­ anyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Winter Anni (Annie)* (458.); Sze­ ged, 1920.; lh.: Szeged, Kossuth L. sgt. 109.; A szegedi téglagyári gyűjtőtábor­ ból 1944. június 25-én Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Özv. Winter Emilné* kifőzde tulaj­ donos (458.); Brassó, 1895.; lh.: Sze­ ged, Zrínyi u. 2.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én csa­ ládjával együtt Auschwitzba deportálták,

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Winter Gézáné Cinner Hajnal* nyugdíjas (458.); Nagybecskerek, 1889.; lh.: Szeged, Feketesas u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Winternitz Anna Mária* kisgyermek (459.); Szeged, 1940.; Kolozsvári Rózsa - Dr. Winternitz Sándor; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én édesanyjával és testvérével együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Winternitz Imre* munkaszolgálatos, olajkereskedő (459.); Tata, 1905.; fel.: Koch Erzsébet; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 31.; A második világháborúban munkaszolgálatra hívták be és ismeretlen he­ lyen és időpontban eltűnt. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Winternitz Imréné Koch Erzsébet* tisztviselő (459.); Budapest, 1908.; lh.: Szeged, Tisza L. krt. 31.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Winternitz Izidor* kereskedő (459.); Pilis, 1874.; fel.: Seiller Karolni; lh.: Szeged, Széchenyi tér 8.; A szegedi tég­ lagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Winternitz Lipótné Spiller Karoli­ na* htb. (459.); lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 28-án férjével együtt a Bécs melletti Strasshofba deportálták, ahonnan nem

tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Winternitz Magda Helga* tanuló (459.); Szeged, 1932.; Kolozsvári Rózsa - Dr. Winternitz Sándor; lh.: Szeged, Arany J. u. 5.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én édes­ anyjával és testvérével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Winternitz Mária* 4 éves (459.); Azonos az ugyancsak 4 éves Winternitz Anna Mária (459.) deportált kisgyermek áldozattal. (Adategyeztetés a szegedi zsi­ dó hitközség névsorában) Wittels Béla* tanuló (459.); Szeged, 1930.; Friedmann Regina - Wittels Vil­ mos; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Wittels László* tanuló (459.); Szeged, 1937.; Friedmann Regina - Wittels Vil­ mos; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Wittels Vilmosné Friedmann Regi­ na* htb. (459.); Szeged, 1900.; lh.: Sze­ ged, Margit u. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én fiaival együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névso­ ra, Szeged) Witz Márton* magánzó (459.); Tiszaalpár, 1864.; lh.: Szeged, Szilién sgt. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged)

219

W olf Ármin* bádogos (460.); Makó, 1873.; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én feleségével együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) W olf Árminné* (460.); Zala, 1877.; lh.: Szeged, Jósika u. 30.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Wolf Gyuláné* (460.); lh.: Szeged, Kolozsvári tér 7.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) W olf Jakab helyesen özv. Wolf Jakabné péküzem tulajdonos (460.); Sze­ ged, 1850.; lh.: Szeged, Polgár u. 31.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba depor­ tálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Wolf Lajos* (460.); Torontálvásárhely, 1920. március 20.; Griinauer Ilona - Wolf Mátyás; lh.: Szeged, Móra u. 25.; 1943 júniusában Hódmezővásár­ helyre az V. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszolgálatra és alakulatával együtt került a szerbiai Borba bányamunkára. 1944 szeptemberében Szerbia hadműve­ leti kiürítésekor vonultak vissza Újvidé­ ken át, s október 8-án Cservenkán a né­ met SS-ek a téglagyárban kivégezték. (Fekete Vilmos gyűjtése: a Szegedi Klauzál Gimnázium háborús áldozatai) Wolf Márton* kereskedő (460.); ?, 1869.; lh.: Szeged, Bús Páter u. 17.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták,

220

ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitköz­ ség névsora, Szeged) Wolf Mátyás ügynök (460.); Szeged, 1884.; Iritz Mária; fel.: Griinauer Ilona (helyesen); lh.: Szeged, Móra u. 25.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én családjával együtt Ausch­ witzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Sze­ ged) Wolf Mátyásné Grünauer Ilona (460.); Hódmezővásárhely, 1895.; lh.: Szeged, Móra u. 25.; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én férjével és fiával együtt Auschwitzba de­ portálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsi­ dó hitközség névsora, Szeged) Wolf Miksa Mihály munkaszolgálatos (460.); Szeged, 1909.; Spitzer Hermina; Sajtóhiba! Nem 1945. január 23-án, ha­ nem 1943. január 23-án a doni vissza­ vonulás idején láthatták. (Adategyezte­ tés) Zágoni Szabó István honvéd (461.); Budapest, 1921. május 28.; Sikter Mar­ git - Zágoni Szabó István; az. sz.: 300621-1617; lh.: Pestszentlőrint, gr. Teleki u. 30.; Személyi adatainak pontosítása. Halálának körülményei pontosak. (Móravárosi Plébánia Hivatal HA. 1944.) Zalatnai Lajos magántisztviselő, tart. tiszt (461.); Füzesgyarmat, 1902. márci­ us 4.; Dregán Mária; lh.: Szeged; 1941 augusztusában mozgósították és a hadrendileg 39/III. hódmezővásárhelyi zászlóalj iker-alakulat szabadkai 9. szá­ zadával Galíciában a megszálló alakula­ tokhoz kerültek. 1942 őszén sebesüléssel a kijevi kórházba került, ahol november 30-án hősi halált halt. Kijevben a Lavrán kolostor parkjában létesített magyar katonai hősi temetőben az 5654. sz. sírba temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.)

Zalavári József tart. zászlós (461.); Szeged, 1920.; Farkas Mária; lh.: Sze­ ged, Somogyi telep, II. u. 48.; 1944 márciusában a 18. könnyűhadosztály 49/1. pótzászlóaljban teljesített tiszti szolgálatot. A galíciai szovjet támadás idején 1944. július 27-én Szloboda-Rungurszkától délnyugatra Kunimgánon tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 710. d.) Zavaros Ferenc honvéd (461.); Zombor, 1920.; lh.: Gard (Bács-Bodrog vm.); A Szeged előterében folyó harcok­ ban 1944. október 8-án lövéssérülést szenvedett. A szegedi V. helyőrségi kór­ házba szállították, ahol sebesülésébe be­ lehalt. A belvárosi hősi temetőben októ­ ber 10-én temették el. (Szeged, Móravárosi Plébánia Hivatal HA. 1944.) Zeisler Józsefné* magánzó (462.); Szeged, 1861.; lh.: Szeged, Valéria tér 10.; 1944. június 25-én a szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból a Bécs melletti Strasshofba deportálták. Onnan a néme­ tek „kórházba” vitték, amit a németek „kiürítettek” . Innen nem tért vissza. (Dr. Pollák László följegyzése, 1998.) Zeisler Péter* tanuló (462.); Szeged, 1927.; Horváth Erzsébet Anna - Zeisler Imre; lh.: Szeged, Szentháromság u. 11.; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Zelki József továbbszolgáló szakasz­ vezető (462.); Budapest, 1919. július 23.; Zóka Ilona; fe l .: Viszmeg Katalin; A szegedi V. helyőrségi kórházba már halottként szállították be. A belvárosi hősi temetőben 1944. október 10-n, a vá­ ros ágyúzása közben hősi halottként te­ mették el a jobb tábla 75. sírhelyébe. (Szeged, Móravárosi Plébánia Hivatal HA. 1944.)

Zentai Lajos továbbszolgáló zászlós (462.); Szeged, 1919.; Kopasz Erzsébet; 1944. szeptember 1-től került ki a had­ műveleti területre, ahol a nagyváradi 25. gyaloghadosztály 25. gyalogezred árkász szakaszának lett a parancsnoka. 1944. október 21-én Nyíregyházán halt hősi halált. (HL. Kitüntetési javaslatok ir. 11. d. 11. dók.) Zigler Margit* (462.); ?, 1892.; lh.: Szeged; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 28-án a Bécs melletti Strasshofba deportálták. 1945. április 15-én Randeggben az SS-ek kivégezték. 1947-ben exhumálás után hazahozták és a szegedi zsidó temetőben a randeggi kö­ zös sírban nyugszik. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Zöllner László munkaszolgálatos, ma­ gántisztviselő (462.); Szeged, 1901. júli­ us 11.; Guthardt Júlia - Zöllner Vilmos; fel.: Varga Rozália; lh.: Szeged, Rudolf tér 16.; 1942 áprilisában Jászberénybe, az I. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszolgálatra. Ez állította fel a 101/5. tábo­ ri munkásszázadot és alakulatával a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. 1942 őszén súlyosan megbetegedett és november 1-jén a 114. sz. tábori kórház­ ban Alexejevkán meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 716. d.) Zöldi Imre tart. tizedes (463.); Sze­ ged, 1912. október 5.; Zöldi Rozália; lh.: Szeged, Veresács u. 11.; 1944-ben a 13/2. felderítő huszár pótszázadban telje­ sített katonai szolgálatot. 1944. október 20-án Baja városának védelmi harcaiban az ellenséges túlerő behatásának követ­ keztében a város északnyugati kijáratánál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 747. d.) Özv. Zunterstein Sándorné* htb. (464.); Mokrin, 1869.; lh.: Szeged, Borbás u. 15.; A szegedi téglagyári gyűjtő­ táborból 1944. június 25-én Auschwitzba

221

deportálták, ahonnan nem tért vissza. (Zsidó hitközség névsora, Szeged) Zsemberi Ferenc honvéd (463.); Sze­ ged, 1904. szeptember 7.; Nógrádi Má­ ria; lh.: Szeged; A 127. hadihíd oszlop­ pal visszavonulás közben 1943. február 4-én Ruskarnojénél fagyás következtében meghalt. Krasznopoljén temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Zsibrita Mihály helyesen Mátyás honvéd (463.); Csanádapáca (Csanádpalota), 1908.; Antal Zsuzsanna; 1942 feb­ ruárjában a kecskeméti 13. könnyűhad­ osztály kötelékébe tartozó 7. gyalogez­ red ceglédi II. zászlóaljába hívták be katonai szolgálatra. Alakulatával a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején január 16-án Korotojak és Osztrogozsszk között eltűnt. (HL. Veszteség­ lajstrom 8. köt.)

222

Zsigmond Ferenc őrvezető (463.); Szeged, 1909. június 5.; Kónya Veroni­ ka; fel.: Szalóki Ilona; lh.: Szeged, Sán­ dor u. 17.; A szegedi V. utászzászlóalj által felállított 153. önálló kerékpáros utászszázaddal került a Don menti arcvo­ nalba. Részvett a hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája nyomán visszavonultak, s február 8-án Belgorodban lövéstől hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Zsurkán Ferenc tizedes (464.); Sze­ ged, 1920. május 29.; Csík Mária Zsurkán Feren; lh.: Szeged, Somogyi te­ lep, Fő u. 36.; az. sz.: 3281-20-1285; 1944 őszén a 40. könnyű tüzérosztály 2. ütegében (eredetileg a 21. tábori tüzér­ osztályban) teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 14-én Bakonszeg mellett ellenséges repülőtámadás alkalmával el­ tűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670405/1944. sz.)

ALGYŐ HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

Több éves kutatómunka eredményeként készült el a teljes névsor Algyő község második világháborús hősi halottairól és áldozatairól. A téma feldolgozása nem előz­ mény nélküli. Az „Algyő és népe” című községtörténeti monográfia (Szeged, 1987.) 199-205. oldalán közli Kovács József tanár ismeretlen forrásokból gyűjtött listáját, amelyben 89 fő: katonák és polgári személyek szerepelnek. Az áldozatok listája nem volt teljes, bár ez képezte alapját az 1988-89-ben a templom falán felállított hősi halot­ tak és áldozatok emléktáblájának, amelyen 85 név szerepel. Ezen új nevek is szerepel­ nek, mások viszont kimaradtak. Kutatásaim során a listákat figyelembe vettem és öszszevetésük után jelentősen bővítettem. A háborús veszteségkutatás magyar szakmai körökben elfogadott elvei szerint te­ hát jelentősen kiterjesztettem a kutatást. így a katonai halottakra és a polgári veszteség­ re, amely közvetlenül a harcokkal és a szovjet megszállásból adódó atrocitásokkal füg­ gött össze. Ezért a községért folyó harcokban itt hősi halált halt nem algyői 11 magyar honvéd is szerepel a névsorban, akik a községért áldozták életüket és előbb ideiglene­ sen, majd exhumálásuk után némelyeket véglegesen is itt temettek el. Az algyői fejezetben összesen 141 fő hősi halott és áldozat neve szerepel. A kuta­ tás során széleskörű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként kezeltem a halotti anyakönyveket és a bejegyzések alapjául szolgáló még megtalálható holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a második világháború kezdetétől 1998 végéig, a kézirat lezárásáig. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan adatoknál az egy­ kori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem az adatok pontosítása céljából. A másik legnagyobb adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Levéltárban a hon­ védelmi minisztérium veszteségkimutatása képezte. Ebben új neveket is találtam, és ebből gyűjtöttem ki a katonai adatokat, az elhalálozás idejét és helyét. Végül mindezt a lakosság helytörténeti ismeretével és emlékezetével is ellenőriztem, nagyban csökkent­ ve így a téves adatok lehetőségét. Fő törekvés az volt, hogy az áldozatoknak személyre szólóan állítsunk emléket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő adatok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás időszaká­ ban az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetetlen anyja neve), családi állapot, illetve az esetleges házastárs neve, s a legutolsó lakcím. Valamint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), bevonu­ lási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, valamint az eltűnés (utolsó életjeladás, vagy hír), továbbá a halálozás körülmé­ nyei, lehetőleg pontos helye és ideje. Több háborús áldozat nevénél szándékom nem

223

tudtam megvalósítani, mert a levéltári források hiányos volta ezt nem tette lehetővé. Itt csak arra utalok, hogy a háborúban, vagy hadifogságban meghalt. A község háborús embervesztesége így is döbbenetesen magas, az 1941-es népszámlálás 4964 fős létszámából 130 fő (a 141-ből), amely 2,61 %-os veszteséggel a ré­ gióban a legmagasabbak közé tartozik. A 130-ból 21 fő a polgári személy: 15 felnőtt, 5 gyermekáldozat és 1 fő zsidó deportált, aki Auschwitzból nem tért haza. 109 fő a kato­ naáldozatok száma, akik a harctéren, hadműveleti területen, vagy hadifogságban haltak meg. Ezek között sokan a Don menti harcokban hősi halált haltak, amely jelzi, hogy halottaink többsége katonai ütközetekben hunytak el. Végül köszönetét mondok az algyői lakosoknak, hogy gyűjtőmunkám során támo­ gatást nyújtottak. Különösen az Ősgyeviek Baráti Köre nyújtott hathatós segítséget. Személy szerint: Áchim Sándor, Bakosné Fekete Mária, Beke Sándor, Dombi Gyula, Karsai László, Kovács Mihály, Molnárné Vida Zsuzsanna, Török István és még sokan mások. A rövidítések jegyzéke a könyv bevezető része után található. (K. F.)

HALOTTAINK

Á brahám M átyás honvéd; Algyő, 1917.; Bozsó Rozália - Abrahám Vince; A szegedi V. Zotmund utászzászlóaljban teljesített katonai szolgálatot mint utász­ honvéd. 1940. április 26-án délután 14 órakor Algyőn a Tisza-parton katonai gyakorlat közben a folyóba fulladt. A zászlóalj parancsnoksága saját halottjává nyilvánította. (Algyő HA. 24/1940. sz.) Angyal László földműves, honvéd; Algyő, 1916. október 31.; Győrji Etelka - Angyal Lajos; lh.: Algyő, Tanya 15.; 1944 áprilisában Ungvárra vonult be az 1. hegyi dandár légvédelmi gépágyús ütegébe. Csapatteste az első magyar had­ sereg hadrendjében részt vett a Galíciá­ ért, majd a Kárpátok szorosaiért folyta­ tott súlyos harcokban. A Zemplén hegy­ ség arc vonalában 1944. november 22-én Vaján fogságba esett. Az Új Magyaror­ szágban közölt és szovjet adatokon nyug­ vó hadifogoly veszteséglista szerint 1945. március 25-én valamelyik szovjet

224

hadifogoly táborban meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn., Algyő HA. 27/2955. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 25170/1954/3. sz., ÚM 1. sz.) Antal István napszámos, honvéd; Algyő, 1915.; Gál Eszter - Antal János; fe l.: Szabó Anna; lh.: Algyő, Kolozsvári u. 14.; A háborúban ismeretlen hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. 1949-ben holttá nyilvání­ tották és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. szeptember 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 52/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 17741/5/1949. sz.) Antal Pál; Algyő, 1908.; Ménesi Esz­ ter; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. Bakó Mátyás; ?, 1920.; Márta Emí­ lia; A második világháborúban hadmű­

veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. Bakó Sándor tanuló; Algyő, 1927. március 9.; Kószó Erzsébet - Bakó Já­ nos; lh.: Algyő, Tisza sor 12.; Budapes­ ten a háborús események kapcsán szovjet bombatámadás következtében meghalt. A fővárosban lakó idősebb testvérei az Üllői úti temetőben temették el. 1962ben holttá nyilvánították és a család tájé­ koztatása alapján 1944. november 25-i időpontban jelölték meg elhunytát. (Al­ győ HA. 15/1963. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 25289/1962-4. sz.) Bakos Antal tart. honvéd; Algyő, 1909. augusztus 20.; Virág Kiss Valéria (Virág Agnes) - Bakos Mihály; lh.: Algyő 212.; A szegedi V. légvédelmi tüzérosztály gyűjtő keretében teljesített katonai szolgálatot. A Dunántúlra történt visszavonuláskor 1944. október 20-án 19 órakor, az ellenség váratlan megjelené­ sekor eltűnt. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Algyő HA. 26/1976. sz. és HL. HM. 22. oszt. ir. 745. d.) Bakos Mihály tizedes; Algyő, 1919. október 22.; Süli Zakar Júlia - Bakos József; lh.: Algyő, Tanya 499.; A kecs­ keméti 7. gyalogezred kiskunfélegyházi III. zászlóaljában teljesített katonai szol­ gálatot. Alakulatával a kecskeméti 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. had­ sereg Don menti arcvonalára került. Itt a kiérkezést követően azonnal harcba is vetették őket és Korotojaknál a szovjet hídfőállás ellen indított támadásban 1942. augusztus 16-án fejlövéstől meg­ halt Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben helyezték nyugalomba. (HL. Veszteséglajstrom 5. köt.) Bakos Mihály honvéd; Algyő, 1913. szeptember 20.; Gonda Etel - Bakos

András; lh.: Algyő, Szent Anna u. 6.; Tartalékos honvédként 1944 nyarán mozgósították és Újvidékre, a 13. felde­ rítőosztályba hívták be frontszolgálatra. Alakulatával rövidesen Galíciába az 1. hadsereg arcvonalába került. 1944. ok­ tóber 5-én a történelmi országhatáron húzódó Szent László-állásban aknagránát okozta súlyos sebesülést szenvedett s va­ lószínű sebesülésébe belehalt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Balázs Jánosné Goldstein Ilona (*Szeged, 158.); 61 éves; Simon Rozália - Goldstein György; lh.: Algyő, Szabad­ kai u. 8.; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. 1948-ban holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság 1944. július 15-i idő­ pontban határozta meg elhunytát. (Algyő HA. 27/1949. sz. és Szegedi Járásbí­ róság Pk. 29127/5/1948. sz.) Bálint János földműves, honvéd; Mokin (Tolna m.), 1921. január 18.; Juhász Rozália - Bálint József; lh.: Algyő, Rá­ kóczi telep 10.; A második világháború­ ban hadműveleti területen a magyaror­ szági harcokban meghalt. 1960-ban holt­ tá nyilvánították és az utolsó életjel alap­ ján 1944. október 15-i időpontban hatá­ rozták meg elhunytát. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 41/1960., Szegedi Járásbíróság Pk. 23039/1960/3. sz.) Baráth József földműves, honvéd; Al­ győ, 1918.; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Belovai János földműves, honvéd; Al­ győ, 1905. április 9.; Fekete Anna - Be­ lovai János; fel.: Czirok Piroska; lh.: Al­ győ, Szabadkai u. 8.; Tartalékosként

225

szolgálati helye Szeged volt. A háború idején mozgósították és a frontra került. A család ismeretei szerint a fronton halt meg. Valójában szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szov­ jet forrásokon nyugvó hadifogoly veszte­ séglista szerint a Szovjetunióban 1946. április 1-jén meghalt. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (ÚM 1991. 7. sz.) Bencsó Zs. András földműves, hon­ véd; 24 éves; Botyánszki Zsófia - Bencsó Zs. András; Békéscsaba, Tanya 932.; Az Algyőért folyó harcokban a községet vé­ dő magyar alakulatban szolgált. 1944. október 11-én délután 13 órakor bomba­ támadás alkalmával történt sebesülésébe belehalt és a községben temették el. (Algyő HA. 10/1947. sz.) Biczók Dezső gyermekáldozat; Algyő, 13 éves; Joó Margit - Biczók Sándor (ci­ pész); 1944. november 20-án gránátrob­ banás következtében halt meg. Novem­ ber 22-én Szegeden, a gyevi temetőben temették e!. (Algyő HA. 54/1944., Szeged-Rókusi rk. Plébánia Hiv. HA. 295/1944. sz.) ifj. Biczók Antal földműves, honvéd; Algyő, 1922. január 7.; Varga Piroska Biczók Antal; fel.: Maczák Anna; lh.: Algyő, Könyökű. 2.; 1943. október 4-én katonai szolgálatra bevonult, majd ala­ kulatával 1944-ben a frontra került, ahol szovjet hadifogságba esett. Utolsó levelét Szovjetunióból, 1946. január 6-án írta. 1950-ben holttá nyilvánították és levele alapján a Szegedi Járásbíróság 1946. február 15-i időpontban határozta meg elhuny tát. (Algyő HA. 29/1952. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 11637/1950/6. sz.) Birkás Lajos napszámos, honvéd; 26 éves; Benkő Julianna - Birkás Pál; fe l.: Weiland Gizella; lh.: Nova; A községet

226

védő magyar alakulatban szolgált és 1944. október 10-én a községért foly­ tatott harcokban hősi halált halt. (Algyő HA 13/1948. sz.) Boros Mihály; ?, 1919.; Tari Eszter; lh.: Algyő, Tanya; A második világhábo­ rúban hadműveleti területen, vagy szov­ jet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Boldizsár András honvéd; Algyő, 1922. november 30.; Molnár Mária Boldizsár Ferenc; lh.: Algyő, Pesti u. 31.; 1943. október 4-én Ceglédre a pán­ célos gépágyús zászlóaljba vonult be katonai szolgálatra. Alakulata az 52. légvédelmi tüzérosztály 1. ütege a 2. páncélos hadosztály kötelékében 1944 áprilisában Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került. 1944. június 27-én a Topolska felé vezető útra a Lomnica hídjánál saját kézigránát felrobbanása miatt elesett. Még 27-én Dolinánál baj­ társai eltemették. (HL. HM. 22. oszt. ir. 688. d. és HL. Veszteséglajstrom 14. köt.) Bukovics Lajos; lh.: Algyő; A máso­ dik világháborúban hadműveleti terüle­ ten, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Burányi János honvéd, címzetes őr­ vezető; Algyő, 1921. március 30.; Kiss Ilona - Burányi János; lh.: Algyő, Vá­ sárhelyi u. 50.; 1944-ben a ceglédi 3/1. harckocsizászlóalj nehéz harckocsi szá­ zadában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata a 2. páncélos hadosztály köte­ lékében 1944. április elején Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került és részt vett a Kolomea visszafoglalására indított támadásban. A harcokban a Szlobodalesnai erdőben aknagránát telitalálat érte és 1944. április 24-én hősi halált

halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 638. d. és HL. Veszteséglajstrom 13. köt.) Bús István Imre gyári munkás, hon­ véd; Algyő, 1906. október 28.; Berta Éva - Bús István; fel.: Pataki Mária (1930.); lh.: Algyő, Aradi u. 12.; Tarta­ lékos honvédként 1944 nyarán mozgó­ sították és ismeretlen alakulattal került a hadműveleti területre. 1969-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. december 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. (Algyő HA. 28/1969., Szegedi Járásbíróság Pk. 50653/1969/5. sz.) Czirok Ambrus honvéd; ?, 1920. március 11.; Száli Verona; 1943-44-ben a 15. önálló légvédelmi gépágyús üteg­ ben teljesített szolgálatot a megszálló alakulatoknál. 1944. február 28-án Proszkurovban aknatalálattól elvérzett. Proszkurovban a katonai temetőben (21044. sírhelyszám) temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Czirok Ambrus; ?, 1893.; Boros Ro­ zália; A második világháborúval össze­ függésben ismeretlen időpontban meg­ halt. Neve az Algyő és népe c. monográ­ fiában (205. p.) szerepel. Czirok András földműves; ?, 1912.; Bakos Anna - Czirok Kristóf; fe l.: Nagy Erzsébet; lh.: Algyő, Tanya 92.; A má­ sodik világháborúban hadműveleti terü­ leten, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 50/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 14196/1949/5. sz.) Czirok Ede; ?, 1901.; Nagy Erzsébet; lh.: Algyő; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel.

Czirok János polgári áldozat; Algyő, 1883.; Györfi Teréz; lh.: Algyő; A köz­ ség elfoglalása után garázdálkodó szovjet katonák lelőtték. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Czirok János polgári áldozat; Algyő, 1888.; Lele Rozália; lh.: Algyő; A köz­ ség elfoglalása után garázdálkodó szovjet katonák áldozatául esett. Neve a hősi ha­ lottak emléktábláján szerepel. id. Czirok János napszámos, polgári áldozat; Algyő, 1863.; Tóth Rozália Czirok János; lh.: Algyő; 1944. október 10-én a községért folyó harcok idején gránátsérülést szenvedett és elvérzett. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. (Algyő HA. 47/1944. sz.) Czirok Lajos földműves, polgári ál­ dozat; Algyő, 1925.; Boldizsár Erzsébet - Czirok György; lh.: Algyő, Szegedi u. 96.; 1946. április 3-án délután 17 órakor elhagyott akna robbanása következtében fej és végtag sérülésébe belehalt. (Algyő HA. 21/1946. sz.) Czirok Márton földműves, honvéd; ?, 1901. szeptember 22.; Oláh Katalin Czirok János; lh.: Algyő, Horgosi u. 9.; Idős tartalékos honvédként 1942 májusá­ ban mozgósították és ismeretlen katonai alakulatba hívták be frontszolgálatra. Alakulatával 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején valószínű visszavonulás közben meghalt. 1976-ban holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó élet­ jel alapján 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Algyő HA. 3/1977. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 52620/1976/3. sz.) Czirok Pál földműves, honvéd; Hód­ mezővásárhely, 1915.; Tari Teréz Czirok Imre; fel.: Podonyi Rozália; lh.: Algyő, Dózsa György u. 42.; Szolgálati

227

helye az 1. páncélos hadosztály rétsági 2/1. harckocsi zászlóalja volt. Alakulatá­ val részt vett a Magyarországért folyó 1944-es őszi harcokban és ismeretlen he­ lyen és időpontban hősi halált halt. 1949ben holttá nyilvánították, a Szegedi Já­ rásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Algyő HA. 7/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 17727/1949/5. sz.) Détár Antal (Ágoston) honvéd; Al­ győ, 1914. december 21.; Vastag Rozá­ lia - Détár Sándor; lh.: Algyő 300.; Tar­ talékos honvédként 1942 áprilisában mozgósították és a kecskeméti 7. gya­ logezred kiskunfélegyházi III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alaku­ latával 1944 nyarán a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsatákban. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva kezdetén az arcvonal áttörésekor január 15-én Korotojaknál eltűnt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 12. köt.) Dómján János honvéd; Perenye, 1921. július 21.; Németh Piroska Dómján István; lh.: Perenye; A Tisza vonalát védő katonai alakulatban telje­ sített szolgálatot. A községért folyó har­ cokban aknaszilánkoktól súlyos sérülést szenvedett és 1944. október 11-én hősi halált halt. (Algyő HA. 4/1955. sz. és Kőszegi Járásbíróság Pk. 20247-9/1954. sz.) Domonkos Pál gyári munkás, honvéd; Algyő, 1904. január 13.; Bart Veronika - Domonkos József; fe l.: Faggyas Juli­ anna (1932.); lh.: Szeged, Lomnici u. 55.; Idős tartalékosként 1942 októberé­ ben mozgósították és Szegedre a 40. be­ vonulási központba vonult be. Az itt fel­ állított 453. különleges (tehát politikai)

228

tábori munkásszázaddal, mint keretőrző honvéd került beosztásba, és alakulatával felváltóként érkezett a 2. hadsereg Don menti arc vonalába. 1942 decemberében írt utoljára. A szovjet csapatok 1943. ja­ nuár 12-i offenzívája idején január 17-én Osztrogozsszk környékén harcban hősi halált halt. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt. és Algyő HA. 9/1956. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 22112/1955-4. sz.) Farkas Mihály; ?, 1913.; Lastovicza Mária; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Gáspár Lajos földműves, honvéd; 33 éves; Gáspár Ilona - Gáspár Gyula; fe l.: Fortuna Margit; lh.: Göne, Fő út 72.; A Tisza vonalát védő katonai alakulatban teljesített szolgálatot. 1944. október 11én délután 13 órakor a községért folyta­ tott harcokban Algyő, Nagybaktóban ak­ nasérülést szenvedett és meghalt. (Algyő HA. 18/1947. sz.) Gulyás György honvéd; ?, 1901. március 29.; Fodor Erzsébet; lh.: Algyő; A doni 2. magyar hadsereg IV. had­ testének alárendeltségébe tartozó 105. hadtápzászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. A doni visszavonulás során súlyos fagyási sérüléseket szenvedett, és a kijevi katonai kórházban 1943. július 13-án meghalt. A kijevi Lavra kolostor kertjében létesített magyar katonai te­ metőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Győrfi Ferenc (István) honvéd; Al­ győ, 1921. július 22.; Perecz Julianna Győrfi Pál; lh.: Algyő 568.; Állományteste a szegedi V. híradózászlóalj volt, de 1944 áprilisában az ungvári 23. tar­ talék hadosztály 1. híradó századában teljesített szolgálatot, azután 1944 nyarán a Pripjaty mocsarak, majd Lengyelor­

szág területén harcolt. Szeptemberben hazaszállították őket és szeptember 23tól a dél-alföldi harcokban vettek részt. Október 6-án a szovjet csapatok Magyarország ellen indított offenzívája napján Tótkomlós és Makó környékén az ellen­ ség által bekerítés folytán eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Győrfi Imre; ?, 1915.; Boros Piros­ ka; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. Győrfi István honvéd; Algyő, 1918.; Zakar Ilona - id. Győrfi István; Ih.: Al­ győ, Szegedi u. 8.; A második világhá­ borúban honvéd zenekarban teljesített katonai szolgálatot. A háború végén, 1945 tavaszán alakulatával Damiába vo­ nultak vissza, s dán partizánok a vonat transzportot németnek nézték és felrob­ bantották őket. Itt halt hősi halált. (Ősgyeviek Baráti Körének feljegyzése, 1999.) Győrfi János honvéd; Algyő, 1922. december 25.; Perecz Julianna - Győrfi Pál; lh.: Algyő 568.; A kolozsvári 26. gyalogezred zilahi II. tábori pótzász­ lóaljába hívták be katonai szolgálatra. Alakulata a nagyváradi 25. gyaloghad­ osztály hadrendjében részt vett a Galíci­ ában folyó súlyos harcokban, majd Er­ délybe történő hazaszállításuk után a győzelemmel felérő tordai csatában. 1944. szeptember 24-én a Torda melletti Gerendkeresztúron megsebesült, amely­ be 25-én hősi halált halt. Bajtársai Ge­ rendkeresztúron temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 686. d.) Hanák Károly; ?, 1914.; Visnyai Er­ zsébet; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel.

Hegyi Antal gyermekáldozat; Algyő, 1938.; Boldizsár Erzsébet - Hegyi Mi­ hály; lh.: Algyő, Zsombolyai u. 16.; 1947. szeptember 8-án aknarobbanás kö­ vetkeztében alsó végtagjai súlyosan meg­ sérültek és Szegeden a Kossuth Lajos sgt. 35-ben elvérzett. (Szeged HA. 1025/1947. szeptember 10. Bejegyezve az AV 107. §-a szerint tett írásbeli beje­ lentés szerint) Hegyi Balázs földműves, honvéd; Algyő, 1917. február 3.; Belovai Rozália - Hegyi József; fel.: Mészáros Etelka; lh.: Algyő, Szegedi u. 89.; Tartalékos honvédként 1942 áprilisában mozgósítot­ ták és a kecskeméti 7. gyalogezred kis­ kunfélegyházi III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulatával 1942 nya­ rán a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsatákban. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején Osztrogozsszkba vonultak vissza és a szovjetek által rommá lőtt és bekerített várost még négy napig védték és a súlyos harcokban január 18-án Osztrogozsszkban hősi ha­ lált halt. 1951-ben holttá nyilvánították és utolsó január eleji levele alapján a Szegedi Járásbíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt., Algyő HA. 2/1952. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 26916/4/1951. sz.) Hegyi János; ?, 1922.; Farkas Juli­ anna; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Herke József földműves; Algyő, 1919.; Boldizsár Julianna - Herke Fe­ renc; fel.: Gál Veronika; lh.: Algyő, Ir­ ma major; A második világháborúban katonaként szolgált és hadműveleti terü­ leten szovjet fogságba esett. A Szovjet­

229

unióban halt meg. 1950-ben holttá nyil­ vánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1947. február 15-i időpontban határozta meg elhuny tát. Ne­ ve a hősi halottak emléktábláján szere­ pel. (Algyő HA. 18/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 10611/1950/6. sz.) Herceg Imre honvéd; Algyő, 1914. február 10.; Herceg Anna; lh.: Algyő; 1944-ben a nagyváradi 25. felderítő­ osztály árkász szakaszában teljesített ka­ tonai szolgálatot. A magyarországi har­ cokban a Dunántúlon 1945. február 6-án Rózsamajornál eltűnt. Az is lehetséges, hogy hadifogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Ismeretlen magyar katona; 1946. február 25-én a Tisza folyó bal partján az Irma majori rampa magasságában ta­ lált személy. Orvosi megállapítás szerint még a hadműveletek során halhatott meg. A derékszíj és a barna ruhafoszlá­ nyok alapján magyar katonai személy le­ hetett. Algyőn temették el. (Algyő HA. 12/1946. sz.) Kecskeméti István tanuló, gyermek­ áldozat; Algyő, 1935.; Czirok Anna Kecskeméti Lajos; lh.: Algyő, Vásárhelyi u. 11.; 1945. április 9-én délelőtt 10 óra­ kor az algyői repülőtéren aknarobbanás következtében elvérzett. Neve a második világháború hősi halottai és áldozatai emléktáblán szerepel. (Algyő HA. 14/1945. sz.) Kiss Bálint; ?, 1918.; Micziz Anna Kiss Mihály; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Kiss Imre; ?, 1911.; Faragó Rozália; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel.

230

Kis István földműves, honvéd; Algyő, 1910. december 25.; Tari Rozália - Kiss István; fe l.: Kormányos Veronika (1934.); lh.: Algyő, Tanya 58.; Tartalé­ kosként 1944. szeptember első napjaiban mozgósították és 8-án ismeretlen alaku­ latba vonult be szolgálatra. A magyaror­ szági harcokban, vagy szovjet hadifog­ ságban halt meg. 1954-ben holttá nyilvá­ nították és a Szegedi Járásbíróság bevo­ nulása alapján 1944. szeptember 30-i időpontban határozta meg elhuny tát. Ne­ ve a hősi halottak emléktábláján szere­ pel. (Algyő HA. 26/1955. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 24455/1954-4. sz.) Kiss Lóránt pénzügyőr; Algyő, 1917.; Lele Zsófia; lh.: Kiskundorozsma, Szé­ chenyi u. 32.; A Kiskundorozsmáért folytatott harcok során 1944. október 12én délután 14,30 órakor a pénzügyőr szakasz Széchenyi u. 31. sz. alatti lakta­ nyájában a szovjet katonák valószínűleg az egyenruhája miatt lelőtték. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Kiskundorozsma HA. 195/1944. sz.) Kiss Mihály útőr, honvéd; Ópalánka, 1916. január 15.; Micziz Anna - Kiss János; fe l.: Nagypap Mária; lh.: Algyő, Szt. Anna u. 2.; Tartalékosként 1942. október 1-jén ismeretlen alakulathoz vo­ nult be katonai szolgálatra, amellyel ha­ marosan a 2. hadsereg Don menti arcvonalára felváltóként vonult ki. 1943. janu­ ár 10-én írt utoljára, s a szovjet csapatok január 12-i nagy offenzívája idején, va­ lószínű visszavonulás közben eltűnt. 1951-ben holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság utolsó levele alapján 1943. február 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Algyő HA. 32/1952. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 38539/1951/3. sz.)

Kiss Mihály; ?, 1921.; Faragó Rozá­ lia; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. Kiss Sándor honvéd; Algyő, 1914. szeptember 6.; Czirok Rozália - Kiss Sándor; lh.: Algyő; A második világhá­ borúban hadműveleti területen szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó ha­ difogoly veszteséglista szerint hadifo­ golyként a Szovjetunióban 1945. március 2-án meghalt. (ÚM 1991. 17. sz.) Kókay Béláné Borotvás Emma pol­ gári áldozat; Algyő, 78 éves; Papi Teré­ zia - Borotvás Kálmán; lh.: Szeged, Felsőtiszapart 4.; 1944. október 8-án Algyőn Farkirét 57. szám alatt szovjet lö­ vedék által okozott sérülés következtében meghalt. (Algyő HA. 20/1945. sz.) Kovács Sándor honvéd, MÁV váltó­ kezelő; Petrozsény, 1908.; fel.: Pataki Erzsébet; lh.: Algyő; 1944-ben tarta­ lékosként mozgósították és Békéscsabá­ ra, a 19. gyalogezred I. zászlóaljába hív­ ták be katonai szolgálatra. Alakulata a szolnoki 16. gyaloghadosztály hadrend­ jében áprilisban az 1. hadsereg galíciai arc vonalába került. Részt vett a Kárpá­ tok szorosaiért, majd a Hernád völgyé­ ben folyó súlyos harcokban. Ismeretlen időpontban a harcokban, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi ha­ lottak emléktábláján szerepel. (Lakossági adatközlések, Algyő 1998.) Kovácsházi Mihály; ?, 1915.; Ecseri Viktória; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Kurkó János gátőr; Csíkszentdomokos (Erdély), 1884.; Kása Borbála - Kurkó István; fel.: Rácz Anna; lh.: Algyő, 9.

sz. gátőrház; 1944. október 11-én a községért folyó harcok idején éjjel 23 órakor rájuk törtek a szovjet katonák. A gátőrbiztos hivatalosan tartott vadászfegyverével rálőtt a fenyegetően fellé­ pőkre és egy orosz katona sérüléseibe belehalt. A szovjet katonai alakulathoz tartozó hadbíróság október 21-én 8 évi büntető-javító munkára ítélte. Előbb Szegedre, majd Budapestre szállították. Felesége Vorosilov marsaiból, a Szövet­ séges Ellenőrző Bizottság elnökétől kérte a kapcsolatfelvétel lehetőségét és hazai földön maradását, de kérelmét válaszra sem méltatták. Fia 1944 novemberében Szegeden, a Csongrádi sugárúti iskolá­ ban látta utoljára. Ismeretlen helyen és időpontban halt meg. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (Családi do­ kumentumok, Algyő 1998.) Lakatos Antal földműves, honvéd; Algyő, 1905. május 5.; Kormányos Juli­ anna - Lakatos Antal; f e l.: Györfi Juli­ anna (1929.); lh.: Algyő; Tartalékosként 1944 nyarán mozgósították és ismeretlen katonai alakulatban részt vett a magyarországi harcokban. A hadműveleti terü­ leten, vagy szovjet hadifogságban halt meg. 1953-ban holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1945. április 15-i időpontban ha­ tározta meg elhunytát. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 3/1954. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 21790/1953/5. sz.) Lakatos Mihály hentesmester, hon­ véd; Algyő, 1907. január 24.; Süli Mária - Lakatos Mihály; fe l.: Pataki Anna; lh. : Algyő, Szegedi u. 34.; 1944. május 22én Veszprémbe vonult be a 17. határva­ dász zászlóaljba, s alakulatával a keleti frontra került. A szovjet csapatok 1944. júliusi offenzívája idején ismeretlen he­ lyen hősi halált halt. 1949-ben holttá

231

nyilvánították és az utolsó életjel alapján 1944. július 15-i időpontban határozták meg elhunyták Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Algyő HA. 49/1948. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 15101/1949/7. sz.) Lakatos Sándor földműves, honvéd, címzetes őrvezető; Algyő, 1917. március 18.; Kormányos Julianna - Lakatos An­ tal; fe l.: Kovács Piroska (1938.); lh.: A l­ győ, Eperjesi u. 10.; 1942 áprilisában mozgósították és Kecskemétre a 37. ikerezred I. Zászlóalj 2. századába hív­ ták be katonai szolgálatra. Alakulata 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki és az urivi szovjet hídfőállá­ sok ellen indított támadásokban. A szov­ jet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején a Korotojaknál a doni arc­ vonalat védték, majd Osztrogozsszkba vonultak vissza. Itt négy napig védték a szovjetek által szétlőtt és körbezárt vá­ rost. Január 20-án kitörtek és Oltsovka községben hősi halált halt. (HL. Veszte­ séglajstrom 8. köt., Algyő HA. 30/1953. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 21467/1953/4. sz.) Lakatos Sándor földműves, honvéd; Algyő, 1916. február 28.; Kovács Erzsé­ bet - Lakatos József; lh .: Algyő, Tanya; Katonai szolgálati helye Kecskemét volt. A magyarországi harcokban részt vett és a hadműveleti területen, vagy szovjet ha­ difogságban halt meg. 1954-ben holttá nyilvánították és halálának ideje, helye és oka ismeretlen volt, a Szegedi Járásbí­ róság a háború befejezése évének utolsó hónapjában, 1945. december 15-i idő­ pontban határozta meg elhuny tát. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 15/1954. sz. és Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 21796/1954/6. sz.)

232

Lele Dezső honvéd; Algyő, 1922. augusztus 12.; Török Piroska - Lele Ist­ ván; lh.: Algyő 185.; A második világhá­ borúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Lele János raktári munkás, honvéd; Algyő, 1908. november 25.; Kecskeméti Julianna - Lele András; fe l .: Krekuska Erzsébet; lh.: Algyő, Géza u. 68.; Tar­ talékosként 1944-ben mozgósították és ismeretlen katonai alakulatba hívták be szolgálatra. Alakulatával részt vett a ma­ gyarországi harcokban, ahol eltűnt. 1950-ben holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1945. február 15-i időpontban határozta meg hősi halálának napját. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 29/1950. sz. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 11296/1950/5. sz.) Lele József honvéd; Algyő, 1914. no­ vember 3.; Török Piroska - Lele István; lh.: Algyő, Tanya; 1942 áprilisában mozgósították és a kecskeméti 7. gyalog­ ezred kiskunfélegyházi III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály hadrendjében 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a doni hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején a korotojaki védőállásból Osztrogozsszkba vonultak vissza és a szovjetek által kör­ bezárt és szétlőtt várost még négy napig védték. Január 21-én a városból való ki­ töréskor hősi halált halt. (HL. Vesz­ teséglajstrom 8. köt. és Tápé HA. 43/1950. sz.) Matuszka István honvéd; Algyő, 1922. november 25.; Zsikó Erzsébet; lh.: Algyő, Tanya; A kolozsvári 26. gyalog­ ezred II. zászlóalj 4. századában teljesí­ tett katonai szolgálatot. Alakulata a 25.

gyaloghadosztály kötelékében 1944 má­ jusában az 1. hadsereg galíciai arcvona­ lában súlyos harcokat vívott. Május 8-án Szloboda Ruguszkánál aknatalálattól hősi halált halt. A helység magyar hősi teme­ tőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Mészáros Albert műszerész, honvéd; Algyő, 1921. május 20.; Vajas Etelka Mészáros Mihály; lh.: Algyő, Szüret u. 30.; 1944-ben ismeretlen katonai alaku­ latban teljesített szolgálatot. Részt vett a magyarországi harcokban és a hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. 1976-ban holttá nyilvání­ tották és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjele alapján 1945. április 15-i idő­ pontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 20/1976. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 51378/1976/4. sz.) Mészáros András tart. honvéd; Al­ győ, 1920. szeptember 25.; Zsikó Mária - Mészáros Mihály; lh.; Algyő 164.; A miskolci 13. gyalogezred II. zászlóaljá­ ban teljesített katonai szolgálatot. Ala­ kulatával 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. Részt vett a doni hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája kezdetén a scsucsjai szovjet hídfőállásból kiindult támadásban január 14-én harc közben eltűnt. Neve a hősi halottak emléktáblá­ ján szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Mészáros Balázs honvéd; Algyő, 1907. február 3.; Fekete Mária; lh.: Al­ győ, Mátyás király u. 59.; az. sz.: 070707-0014; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. pótzászlóalja. A magyarországi harcokban 1944. november 3-án Soltnál aknagránát telitalálat érte és hősi halált halt. Solt község temetőjében

temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 754. d. 670487/1944. sz.) Mészáros Mihály honvéd; Algyő, 1905. szeptember 5.; Király Julianna Mészáros Mihály; lh.: Budapest, Tárnok u. 4.; A szegedi Zotmund V. utászzász­ lóalj által felállított 105. önálló utászszá­ zadban teljesített katonai szolgálatot. A Magyarországért folyó harcok idején 1944. december 8-án Dunakömlődön az ellenség bekerítése következtében eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Molnár Pál földműves, honvéd; Hód­ mezővásárhely, 1905. február 26.; Gajdán Lídia - Molnár Imre; lh.: Algyő, Farkirét 50.; Tartalékos honvédként 1944. szeptember 15-én Sándorfalvára az V. fogatolt vonatosztályba vonult be katonai szolgálatra. Alakulatával részt vett a magyarországi harcokban és isme­ retlen körülmények között eltűnt. Holttányilvánításakor a Járásbíróság október 30-i utolsó levele alapján, 1944. novem­ ber 15-i időpontban határozta meg el­ hunytát. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. (Hódmezővásárhelyi id. könyv 137. p.) D. Nagy Ferenc földműves (kisbirto­ kos); Hódmezővásárhely, 1884.; Tóth Katalin - D. Nagy Imre; fel.: R. Balogh Julianna; lh.: Algyő, Farkirét 28.; 1944. október 18-án a farkiréti tanyájukon ga­ rázda szovjet katonák lelőtték. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Makó Imre: A második világháború és a fasizmus hódmezővásárhelyi áldozatai. Hódmezővásárhely, 1991. 94. p.) ifj. D. Nagy Ferenc honvéd; Hódme­ zővásárhely, 1910. október 8.; Sz. Kis Zsófia - D. Nagy Ferenc; lh.: Algyő, Farkirét 28.; 1944 augusztusában isme­ retlen alakulatba vonult be katonai szol­ gálatra. A magyarországi harcokban a Dunántúlon eltűnt. Bevonulása alapján

233

1944. szeptember 15-i időponttal holttá nyilvánították. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Makó Imre: lásd fenn. 94. p.) Nagy Berta Péter; Algyő, 1921.; Csányi Veronika; fel.: Elekes?; lh.: Algyő, Dévai u.; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Nagy Hajdú Sándor sütősegéd, hon­ véd; Algyő, 1909.; Szakái Mária - Nagy Hajdú Péter; fel.: Kovács Mária; lh.: Algyő, Géza u. 32.; Tartalékos honvéd­ ként 1944-ben vonult be katonai szolgá­ latra és a hadműveleti területen eltűnt. 1949-ben holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság utolsó életjele alapján 1944. augusztus 15-i időpontban határoz­ ta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 3/1950. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 17934/1949/5. sz.) Nagy Lajos; Algyő, 1919. július 18.; Kecskeméti Mária - Nagy Lajos; lh.: Algyő, Tanya 92.; A község szovjet megszállása idején 1944-45 telén garáz­ dálkodó szovjet katonák lelőtték. 1964ben holttá nyilvánították, s a valószínű 1944 decemberében történt esemény alapján a Szegedi Járásbíróság 1945. január 15-i időpontban határozta meg el­ hunytát. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. (Algyő HA. 5/1965. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 52959/1964/3. sz.) Nagy László földműves, honvéd; 77szanána, 1913.; Sallós Eszter - Nagy Károly; fe l.: Dómján Zsuzsanna; lh.: Tiszanána; Algyőt védő katonai alakulat­ ban teljesített frontszolgálatot 1944. ok­ tóber 9-én a községért folytatott harcok­ ban hősi halált halt. (Algyő HA.

234

21/1950. sz. és HM. 10893/7csf. 3/1950. sz.) Németh János tart. honvéd; 38 éves; Horváth Mária - Németh István; fel.: Faksz Margit; lh.: Kádárta (Veszprém m.); Algyőt védő katonai alakulatban teljesített szolgálatot. 1944. október 9-én szovjet bombatámadás következtében, — a községért folyó harcok idején — hősi halált halt. (Algyő HA. 48/1948. sz.) Németh Mihály földműves, honvéd; Algyő, 1910. szeptember 27.; Vastag Er­ zsébet - Németh Sándor; fel.: Vidács Ka­ talin (1933.); lh.: Algyő, Temesvári u. 4.; Tartalékos honvédként 1944 nyarán mozgósították és ismeretlen katonai ala­ kulatban részt vett a magyarországi har­ cokban. A Dunántúlon folyó harcokban ismeretlen körülmények között meghalt. 1956-ban holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. december 31-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Algyő HA. 35/1956. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 20267/1956/3. sz.) Olasz Ferenc tart. honvéd; Hódmező­ vásárhely, 1919.; Kiss Julianna; lh.: Al­ győ, Farkirét 9.; A szegedi 9. gyalog­ ezred hódmezővásárhelyi III. zászlóaljá­ ban teljesített katonai szolgálatot. Alaku­ latával a kecskeméti 13. gyaloghadosz­ tály hadrendjében 1944. augusztus 8-án előbb Kárpátaljára szállították. Augusz­ tus 25-én Galíciában a Hunyadi-állásban Korosztov körzetében az arcvonalba ke­ rültek. 1944. szeptember 20-án 11 óra­ kor a 1036-os magassági pontnál ellensé­ ges puskalövedék gyomrát két helyen át­ lőtte és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 723. d.) Pálinkó Gyula; ?, 1907.; Marton Etel; fel.: Makra Teréz; lh.: Algyő, Má­ tyás király u. 16.; 1944 nyarán az angol­

amerikai bombázások idején Orosházán a vonatszerelvényt bombatalálat érte, ahol súlyosan megsebesült. Hódmezővá­ sárhelyen a kórházban meghalt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Pap András János honvéd; Algyő, 1916. július 16.; Szabó Terézia - Pap András; lh.: Algyő 445.; A második vi­ lágháborúban ismeretlen katonai alaku­ latban szolgált. A szovjet csapatok 1944. október 6-án Délkelet-Magyarországról indított offenzívája idején Fegyverneken október 9-én meghalt. (Algyő Szül. Anykv. 29/1916. sz. UB. haláleset be­ jegyzés) Papp József; Algyő, 1914. május 1.; Papp Viktória; lh.: Algyő 428.; A máso­ dik világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban ismeretlen időpontban halt meg. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. Pataki Gergely cipész, tizedes; Algyő, 1908. február 28.; Károly Rózái - Pataki József; lh.: Algyő, Vásárhelyi u.; Tarta­ lékosként 1944 nyarán mozgósították és Kiskunfélegyházára, a 7. gyalogezred tá­ bori pótezred III. zászlóalj nehézfegyver századába hívták be katonai szolgálatra. Alakulatával részt vett a Dél-Alföldért folyó harcokban és 1944. október 10-én eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. Személyi veszteség ir. szn.) Pataki István tizedes; Algyő, 1919. október 22.; Pataki Anna; lh.: Algyő, Tanya 548.; A második világháborúban ismeretlen katonai alakulatban teljesített szolgálatot és hadműveleti területen szovjet fogságba esett. Az Új Magyaror­ szágban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista alapján a Szovjetunióban 1945. június 7-én meg­ halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (ÚM 1992. 13. sz.)

Pataki István gyermekáldozat; Algyő, 1941.; Makra Piroska - Pataki Mihály; lh.: Algyő, Szőlő u. 13.; 1947. szep­ tember 8-án délután 17 órakor Algyő Baktóban aknarobbanás következtében agyroncsolódást szenvedett és meghalt. (Algyő HA. 26/1947. sz.) ifj. Pataki Mihály földműves, tizedes; Algyő, 1921. március 23.; Farkas Rozá­ lia - Pataki Mihály; fe l.: Tari Rozália; lh.: Hódmezővásárhely, Gorzsa tanya 538/a. (Eredeti lh.: Algyő, Tanya 18.); 1942 októberében a szegedi 55. légvé­ delmi tüzérosztály 1. ütegébe vonult be katonai szolgálatra. 1944 nyarán alaku­ latával a keleti frontra került, majd részt vett a Magyarországért folyó harcokban, s 1945 tavaszán szovjet fogságba esett. Szovjetunióbeli hadifogoly levélcíme Moszkva, Krasznakreszt A/A-69/19. volt. 1949-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó levele alapján 1945. június 16-i időpontban ha­ tározta meg elhunytát. Az Új Magyaror­ szágban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint 1946. november 16-án ismeretlen hadi­ fogoly táborban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 40/1951. sz.; Szegedi Járásbíróság Pk. 1875/1949-6. sz. és ÚM 1992. 17. sz.) Podonyi András tart. honvéd; Algyő, 1903.; Gonda Rozália; lh.: Algyő, Ta­ nya; Tartalékosként 1942 májusában mozgósították és Kiskunfélegyházára, a szegedi 5. élelmező raktár által felállított 101. fogatolt sütőoszlopba hívták be katonai szolgálatra. Alakulatával rövide­ sen a kecskeméti 13. könnyűhadosztály hadrendjében a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csa­ patok 1943. január 12-i offenzívája ide­ jén január-március között a visszavonu­

235

lás közben eltűnt. (HL. Veszteséglajst­ rom 12. köt.) Radics Lajos földműves, tart. honvéd; Algyő, 1908. február 4.; Oláh Emília Radics Lajos; fel.: Varga Ilona; lh.: Algyő, Mátyás u. 19.; Tartalékosként 1944. június 26-án Kiskunfélegyházára vonult be katonai szolgálatra. Alakulatá­ val a kecskeméti 13. gyaloghadosztály hadrendjében augusztus 25-én Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került. Előbb a Hunyadi-állásban Korosztov körzeté­ ben, majd a Kárpátok szorosainak védel­ mében súlyos harcokat vívtak, amelyek­ ben hősi halált halt. 1949-ben holttá nyil­ vánították és októberi utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság 1944. no­ vember 15-i időpontban jelölte meg el­ hunyták Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. (Algyő HA. 53/1949. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 17737/1949/6. sz.) Rekedt Nagy János földműves, tart. honvéd; Algyő, 1904.; Makra Agnes Rekedt Nagy János; fe l .: Mester Mária; lh.: Algyő, Mátyás u. 57.; Tartalékos honvédként 1944 júniusában mozgó­ sították és ismeretlen alakulattal a had­ műveleti területre került. 1949-ben holttá nyilvánították és utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság 1944. november 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. Algyő története c. könyvben neve tévesen R. Nagy Ferenc néven szerepel. (Algyő HA. 56/1949. sz. és Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 17725/7/1949. sz. Rovó József honvéd; Algyő, 1922. jú ­ nius 16.; Györfi Etel - Rovó József; lh.: Algyő, Tanya 80.; A szegedi 14. könnyű tüzérosztály 2. ütegében teljesített kato­ nai szolgálatot. Alakulatával 1944. augusztus 25-én Galíciába (a Hunyadi védelmi állásba) került, majd a Kárpátok

236

szorosait védték, s innen Kassa irányába vonultak vissza. 1945. január 12-én a szovjet támadás megindulásakor Kassa körzetében Csécsnél aknabecsapódás kö­ vetkeztében mindkét alsó végtagja lesza­ kadt, pillanatok alatt elvérzett és hősi ha­ lált halt. 1945. január 14-én Pány teme­ tőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Sarnyai János honvéd; Algyő, 1920. március 13.; Sarnyai Rozália; lh.: Algyő 44.; Állományteste, ahol tényleges kato­ nai szolgálatát teljesítette a szegedi 9. gyalogezred hódmezővásárhelyi III. zászlóalja volt. 1942 áprilisában a kecs­ keméti 7. gyalogezred kiskunfélegyházi III. zászlóaljba frosztszolgálatra átvezé­ nyelték. Alakulata a 13. könnyűhadosz­ tály hadrendjében 1942 nyarán a 2. ma­ gyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a doni hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknái a szovjet támadás kezdetén január 15-én hősi ha­ lált halt. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 12. köt.) Simon Sándor; Algyő, 1920.; Simon Lídia; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Süli István földműves, honvéd; Algyő, 1921. augusztus 15.; Molnár Mária Süli János; lh.: Algyő, Temesvári u. 15.; Ismeretlen katonai alakulatban teljesített tényleges szolgálatot, amely-lyel részt vett a magyarországi harcokban. 1969ben holttá nyilvánították és a Szegedi Já­ rásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. november 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlék­ tábláján szerepel. (Algyő HA. 32/1959.

sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 50817/1969/6. sz.) Süli Mihály földműves, honvéd; Al­ győ, 1920. augusztus 21.; Laciik Mária - Süli Antal; fel.: Mészáros Anna (1940.); lh.: Algyő, Dózsa u. 34.; 1943 októberében Szegedre, az V. híradózász­ lóaljba vonult be katonai szolgálatra. A zászlóalj által felállított híradószázaddal 1944-ben hadműveleti területre került, ahol ismeretlen helyen és időpontban szovjet fogságba került. A Szovjetunió­ ban, két tanú állítása szerint 1947. augusztus 20-án meghalt. 1955-ben holt­ tá nyilvánították és a Szegedi Járásbíró­ ság határozatában ezzel az időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (Algyő HA. 31/1955. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 21423/1955-7. sz.) Süli Zoltán cipész tanuló, levente; Al­ győ, 1925. szeptember 15.; Kovács Má­ ria - Süli Mihály; lh.: Algyő, Géza u. 1.; 1944. október elején leventeként vo­ nult el a Dunántúlra. Bátaszéken még látták, majd a Dunántúlon folyó harcok­ ban vagy hadifogságban meghalt. 1956ban holttá nyilvánították és a Szegedi Já­ rásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. november 30-i időpontban jelölte meg el­ hunytát. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. (Algyő HA. 27/1959. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 23335/1956. sz. és Anykvi felügy. 11644/1959. sz. Süli U(rbán) János földműves; Algyő, 1902.; Gonda Franciska - Süli István; fel.: Gera Erzsébet; lh.: Algyő, Géza u. 50.; A szovjet csapatok bevonulásakor 1944. október 11-én délután 16 órakor Szegeden a Felsővárosi feketeföldek, Oncsa házak 267-ben, saját házuk előtt a szovjet katonák lelőtték. (Szeged HA. 1558/1960. sz.)

Süli U(rbán) Lajos tanuló, gyermek­ áldozat; Algyő, 1935.; Tóth Anna - Süli Lajos; lh.: Algyő, Géza u. 56.; 1946. október 2-án délelőtt 10 óra 30 perckor az algyői állomás mellett aknasérülést szenvedett és elvérzett. (Algyő HA. 48/1946. sz.) Süli Z(akar) Mihály; ?, 1922.; Csala Anna; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Szabó András honvéd; Algyő, 1921. november 24.; Kecskeméti Teréz - Szabó József; lh.: Algyő 110.; Tényleges kato­ nai szolgálatra Székesfehérvárra a 3. gyalogezred II. zászlóaljába hívták be. Alakulata 1944-ben a 6. gyaloghadosz­ tály hadrendjében Galíciába, az 1. had­ sereg arcvonalába került és részt vett a Kárpátokban folyó súlyos harcokban. Október 21-én szovjet hadifogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista alapján a Szovjetunióban, ismeretlen hadifogoly táborban 1947. áp­ rilis 11-én meghalt. (HL. Veszteség­ lajstrom 15. köt. és ÚM 1992. 48. sz.) Szabó György napszámos, honvéd; Algyő, 1914. március 7.; Boldizsár Anna - Szabó Mihály; fe l.: Süli Rozália; lh. : Algyő, Dévai u. 16.; 1944. szeptember 28-án Miskolcra a 13. gyalogezred II. zászlóaljába vonult be frontszolgálatra. Alakulatával részt vett a magyarországi harcokban és 1945 tavaszán eltűnt. 1949ben holttá nyilvánították és a Szegedi Já­ rásbíróság az utolsó életjele alapján 1945. március 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Algyő HA. 2/1950. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 18735/4/1949. sz.)

237

Szabó János honvéd; Nagyvázsony, 1921. július 2.; Bercsik Erzsébet - Szabó József; Az Algyőt védő katonai alaku­ latban szolgált és a községért folyó har­ cokban 1944. október 11-én hősi halált halt. A harcok után itt temették el. (Szeged-Algyő HA. 2201/1979. sz. és Sze­ ged mvt. vb. lg. Oszt. 1016/1979. ig. k . )

Szabó Sándor ács, honvéd; Mezőtúr, 1922. január 9.; Puskás Ilona - Szabó Antal; lh.: Mezőtúr, Balassa u. 25.; Az Algyőt védő katonai alakulatban szolgált és a községért folyó harcokban hősi ha­ lált halt. A harcok után itt temették el. (Szeged-Algyő HA. 1083/1981. sz. és Mezőtúri Járásbíróság határozata) Székesi Mihály tizedes; Algyő, 1914. szeptember 29.; Bányai Jolán; lh.: Al­ győ; Tartalékosként 1942 áprilisában Kiskunfélegyházára a kecskeméti 7. gya­ logezred III. zászlóaljába vonult be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyű­ hadosztály hadrendjében a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. Június 21-július 1 között vonattal Resicáig vitték, majd 1000 km-es gyalogme­ nettel vonultak a Donig. Kiérkezésükkor augusztus 16-án menetből vetették be őket a korotojaki szovjet hídfőállás el­ foglalására, ahol súlyosan megsebesült. A tábori kórházban hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi te­ metőben temették el. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Széli Albert földműves, honvéd; Algyő, 1922. szeptember 23.; Juhász Mária - Széli István; lh.: Algyő, Tanya 117.; 1943 októberében Szegedre vonult be tényleges katonai szolgálatra. Alaku­ latával 1944 augusztusában a 13. gya­ loghadosztály hadrendjében Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került. Utol­

238

só levelét szeptemberben írta. 1969-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbí­ róság utolsó levele alapján 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. (Algyő HA. 13/1968. sz. és Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 51913/1967/5. sz.) Szél Pál földműves, honvéd; Tápé, 1903. október 30.; Vincze Viktória - Szél György; fel.: Vőneki Piroska (1928.); lh.: Algyő, Váradi u. 8.; Tartalékos honvédként 1942 áprilisában mozgósí­ tották és a szegedi V. élelmezőraktár ál­ tal Kiskunfélegyházán felállított élelmező-oszloppal a 13. könnyűhadosztály hadrendjében (13. élmo.) a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. A szovjet hadsereg 1943. január 12-i offenzívája idején január 15-én a gyalogos alakulatokkal együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet szétosztottak, ők is harcoló alakulatként védték a szovjet csapatok által bekerített és szétlőtt várost. Négy napos küzdelem után január 20-án súlyos véráldozatok árán kitörtek, s kitörés köz­ ben hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján olvasható. (HL. Veszte­ séglajstrom 10. köt. és Tápé HA. 32/1971. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 53487/1971. sz.) Szemerédi András honvéd; Algyő, 1911. november 16.; Patkós Etel; lh.: Pomáz?; 1944-ben Szentendrére a 8. be­ vonulási központba hívták be katonai szolgálatra és 2. páncélozott gépkocsizó őrszázadba sorolták be. Alakulata a 2. páncéloshadosztály hadrendjében részt vett a magyarországi harcokban. 1944. október 20-án Nagykálló és Kállosemjén között eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 15. köt. és HL. HM. 22. oszt. ir. 749. d.)

Szilágyi György ny. csendőr törzsőr­ mester; 59 éves; Molnár Teri Zsuzsanna - Szilágyi Sándor; fel.: Farkas Mária; lh.: Algyő, Temesvári u. 11.; 1944. ok­ tóber 8-án, amikor a szovjet csapatok Algyőnél elérték a Tisza vonalát félelmé­ ben feleségével együtt öngyilkos lett. Csak 1948-ban nyilvánították holttá. (Algyő HA. 28/1948. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 23854/1948/9. sz.) Szilágyi Györgyné Farkas Mária; 51 éves; Túrái Mária - Farkas Soma; lh.: Algyő, Temesvári u. 11.; 1944. október 8-án, amikor a szovjet csapatok Algyő­ nél elérték a Tisza vonalát félelmében férjével együtt öngyilkos lett. Csak 1948-ban nyilvánították holttá. (Algyő HA. 31/1948. sz. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 23854/1948/9. sz.) Szűcs József asztalos mester, honvéd; Edelény, 1912. július 19.; Evelei Etel Szűcs József; fel.: Gönczi Margit; lh.: Abaújszántó; Az Algyőt védő katonai alakulatban teljesített szolgálatot. A köz­ ség határában folyó harcokban 1944. ok­ tóber 10-én hősi halált halt. A harcok el­ ülte után itt temették el. (Algyő HA. 1/1956. sz. és Szegedi Járásbíróság Anykvi felügy. 9524/1/1956. sz.) Takács István honvéd; ?, 1902.; Verők Emerencia; lh.: Algyő; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. Takács József földműves, honvéd; Szeged, 1917. december 12.; Vidács Ve­ ronika - Takács György; fel.: Molnár Anna (1939.); lh.: Algyő, Rákóczi telep 55.; 1942 júniusában Kiskunfélegyházára a 7/III. zászlóaljba vonult be katonai szolgálatra. Alakulata a kecskeméti 13. könnyűhadosztály hadrendjében rövide­ sen a 2. magyar hadsereg Don menti

arc vonalába került. Részt vett a doni hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején a korotojaki védőállásból Osztrogozsszkba vonultak vissza, és négy napon át védték a szovjet csapatok által bekerített és szét­ lőtt várost. Január 20-án súlyos véráldo­ zatok árán kitörtek. Mint utóvéd hagyták el a várost és kitörés közben január 21én hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. 1962-ben nyilvá­ nították holttá és január 12-én ért utolsó levele alapján a Szegedi Járásbíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt., Algyő HA. 25/1962. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 21468/1962-4. sz.) Takács Zoltán MAESZ felügyelő; ?, 36 éves; Sallai Margit - Takács Ferenc; lh.: Algyő, Repülőtér; 1943. augusztus 24-én délután 17 órakor Algyőn a kato­ nai repülőtéren gyakorlatozás közben re­ pülőbalesetet szenvedett és szörnyethalt. (Algyő HA. 29/1943. sz.) Tari Zakar János honvéd; Algyő, 1898. (1888.); Bús Erzsébet; Idős tarta­ lékosként 1942 júniusában mozgósították és Szegedre a 40. bevonulási központba vonult be. Itt az V. kmsz. (kisegítő mun­ kaszolgálatos) zászlóalj által Bácskatopolyán felállított 105/11. tábori munkásszá­ zadhoz keretőrző honvédnak osztották be. Alakulatával előbb Kárpátaljára vo­ nult, majd szeptemberben a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. Itt Jugyinóban helyezkedtek el. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején visszavonulás közben január 29-én eltűnt. Valószínű a fagyhalál végzett ve­ le. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 9. köt.)

239

Terhes András őrvezető; Algyő, 1920. január 8.; Zakar Anna - Terhes József; lh.: Algyő 323.; A miskolci 13. gyalogezred II. zászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. 1942 júniusában ala­ kulatával a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a doni hídfőcsatákban. 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején a támadás har­ madik napján a Scsucsjéről kiindult har­ cokban január 16-án hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. (HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) Terhes András György; Algyő, 1913.; Belovai Teréz - Terhes András; fel.: Elekes Am a; lh.: Algyő, Kassai u. 12.; 1944. július 25-én Szeged-Kiskundorozsmára a mozgósított szegedi 9. gyalogezred I. zászlóaljába vonult be ka­ tonai szolgálatra. Alakulata augusztus 25-én Galíciában az 1. hadsereg arcvo­ nalába került, majd szeptember végén már a Vereckei szoros védelmében sú­ lyos harcokat vívott. A Kárpátokban fo­ lyó harcokban eltűnt. 1951-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság utolsó életjele alapján 1944. november 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. (Algyő HA. 25/1951. sz. és Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 23953/2/1951. sz.) Terhes Sándor tanuló, gyermekáldo­ zat; Algyő, 1934.; Bakos Mária - Terhes János; lh.: Algyő, Géza u. 16.; 1945. április 9-én délelőtt 11 órakor az algyői repülőtéren aknarobbanás következtében agyroncsolódást szenvedett és meghalt. (Algyő HA. 11/1945. sz.) Tombácz (Tombác) Mihály tart. honvéd; Algyő, 1909. szeptember 15.; Felhő Julianna - Tombác Antal; lh.: Al­ győ, Kanizsai u. 12.; Tartalékos hon­ védként 1944 júniusában mozgósították és az újvidéki 13. felderítőosztály bács-

240

katopolyai huszárszázadába hívták be frontszolgálatra. Alakulatával augusztus 25-én Galíciában az 1. hadsereg arcvo­ nalába került, a Hunyadi-állás védelmi vonalában. Szeptember végén a Vereckei szoros irányába vonultak vissza és szep­ tember 29-én 17 órakor Miskafalvánál a Peredil hegység 801. magassági pont­ jánál szovjet aknagránát telitalálatot ka­ pott és hősi halált halt. Bajtársai a hely­ színen temették el. (HL. Veszteséglajst­ rom 15. köt. és HL. HM. 22. oszt. ir. 735. d.) Tóth András; Szeged, 1920.; Horváth Julianna; lh.: Algyő; Miskolcon a 13. gyalogezred II. zászlóaljában teljesített tényleges katonai szolgálatot. Alakulatát 1942 áprilisában mozgósították és a miskolci 19. könnyűhadosztály részeként a 2. magyar hadsereg Don menti arc vo­ nalába került. Részt vett a doni hídfő­ csatákban. A szovjet csapatok 1943. ja­ nuár 12-i offenzívája kezdetén január 14én a harcokban hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 9. köt. 27165. sz.) Tóth Ferenc; ?, 1905.; Gyapjas Esz­ ter; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. Tóth István földműves; Szeged, 1891. szeptember 4.; Csókási Mária - Tóth Ist­ ván; fel.: Sövényházi Rozália (1928.); lh.: Algyő, Rákóczi telep 57.; Algyőn a harcokban bal lába lövést kapott és laká­ sában elvérzett. Halála időpontját 1944. október 14-i időpontban állapították meg. (Algyő HA. 33/1954. sz. és Sze­ gedi Járásbíróság Anykvi felügy. 952168/1954/1. sz.) Tóth István kisbirtokos, honvéd; Sze­ ged, 1888.; lh.: Algyő; 1944 szeptem-

herében Algyőről Szegedre vonult be ka­ tonai szolgálatra. Részt vett a magyaror­ szági harcokban és ismeretlen hadműve­ leti területen hősi halált halt. (Algyő és népe, 1987. 205. p.) Tóth János földműves, tart. tizedes; Algyő, 1915. január 9.; Belovai Mária Tóth József; fel.: Czirok Mária; lh.: Al­ győ, Aradi u. 25.; Tartalékosként 1944ben Miskolcra a 13. gyalogezred II. pótzászlóaljába hívták be szolgálatra. Alakulata részt vett a győzelemmel fel­ érő tordai csatában, ahol a Torda mellett lévő Szína községtől délre eső magasla­ ton 1944. szeptember 22-én harc közben eltűnt. 1949-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság 1944. október 15i időpontban határozta meg elhuny tát. (Algyő HA. 51/1949. sz., Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 17745/1949-5. sz. és HL. HM. 22. oszt. ir.) Tóth János honvéd; Algyő, 1909. szeptember 16.; Fekete Piroska - Tóth Tamás; fel.: Tóth Julianna (1933.); lh.: Algyő, Tanya 57.; 1944. február 7-én tartalékosként Apatinba hívták be szolgá­ latra. Utolsó levelét július elején írta, ezt követően a hadműveleti területen eltűnt. 1964-ben holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság utolsó életjele alapján 1944. július 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Algyő HA. 38/1964. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 52410/1964-5. sz.) Tóth B(urder) József földműves, honvéd; Algyő, 1914. március 14.; Sza­ bó Julianna - Tóth B(urder) Sándor; lh.: Algyő; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban halt meg. Szőregen 1949-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság 1945. március 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi ha­

lottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 61/1949. sz. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 18536/6-1949. sz.) Tóth Pál levente; Algyő, 1927.; Tóth Piroska; lh.: Algyő; 1944. október 7-én vagy 8-án Hódmezővásárhely szovjet bombázásakor a vasútállomáson vonatát bombatalálat érte és meghalt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Lakossági adatközlés, 1998.) Tóth Szilveszter; Algyő, 1920.; lh.: Algyő, Dózsa u.; A község szovjet meg­ szállása idején 1944 őszén lelőtt egy szovjet katonát. Letartóztatták és el­ hurcolták, többé nem tért haza. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Lakossági adatközlés, 1998.) Tőgyi Károly földműves, tizedes; Kányár, 33 éves; Szilágyi Piroska - Tő­ gyi Sándor; fel.: Nagy Aranka; lh.: Ká­ nyár; A községet védő magyar katonai alakulatban teljesített szolgálatot. 1944. október 9-én szovjet légitámadás követ­ keztében Algyőn hősi halált halt. A har­ cok után itt temették el. (Algyő HA. 12/1948. sz.) Török Mihály földműves, tart. hon­ véd, huszár; Algyő, 1911.; Bús Rozália Török Lajos; fel.: Szűcs Mária; lh.: Algyő, Tanya 65.; Tartalékosként 1944 tavaszán mozgósították és lovas alakula­ tával a keleti frontra került. A nyár fo­ lyamán szovjet fogságba esett, ahonnan nem tért haza. 1952-ben holttá nyilvá­ nították és szeptemberi utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság 1944. ok­ tóber 15-i időpontban határozta meg el­ hunytát. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. (Algyő HA. 44/1952. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 22246/1952/3. sz.) Udvari György; Algyő, 1909. október 27.; Tóth Rozália - Udvari György; lh.: Algyő 169.; A második világháborúban

241

hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Ungi Sándor honvéd; Algyő, 1921. január 9.; Kakuszi Mária; lh.: Algyő, Kolozsvári u.; 1944-ben a szegedi 9. pótgyalogezred hódmezővásárhelyi III. pótzászlóaljában teljesített katonai szol­ gálatot. Részt vett a Bácskáért folyó vé­ delmi harcokban, s 1944. október 19-én a Baja körüli harcokban eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Üllei Kovács András honvéd; Algyő, 1912. december 15.; Kiss Anna; lh.: Al­ győ; Tartalékos honvédként 1942 áprili­ sában mozgósították és a kecskeméti 7. gyalogezredbe hívták be frontszolgá­ latra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály hadrendjében 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. Augusztus közepén előbb Korotojaknái, majd szeptember 9-től Urivnál a szovjet hídfőállások elfoglalásáért harcoltak. Szeptember 15-én Urivnál bombaroncso­ lódástól hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi temetőben temették el. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 6. köt.) Vámos Mihály honvéd; Algyő, 1920.; Herczeg Éva - Vámos Mihály; lh.: Algyő 51.; A szegedi V. fogatolt vonatosztály 13/2. kocsioszlopában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata a kecskeméti 13. könnyűhadosztály kötelékében 1942 nya­ rán a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején, va­ lószínű a szörnyűséges visszavonulás közben január hónapban eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Varga István városi altiszt, honvéd; Tápiószentmárton, 1919.; Czervan Má­ ria - Varga Sándor; f e l .: Törteti Erzsé­

242

bet; lh.: Tápiószentmárton, Árpád u. 169.; Az Algyőt védő katonai alakulat­ ban teljesített katonai szolgálatot. 1944. október 11-én délután 13 órakor a köz­ ségért folytatott harcokban Algyő, Tanya 3. számnál bombatalálat következtében elvérzett. Ideiglenesen a tanya mellett te­ mették el. (Algyő HA. 19/1947. sz.) Varga Károly levente; ?, 1925.; Süli Piroska; A második világháborúban had­ műveleti területen, vagy szovjet hadifog­ ságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Várszegi (Wersitz) Sándor Emil sza­ bómester, honvéd; Szeged, 1914. már­ cius 14.; Hild Magdolna - Várszegi Emil; fe l.: Gercsó Piroska; lh.: Algyő, Petőfi u. 3.; Tartalékos honvédként 1942 júniusában mozgósították és Kecske­ métre a 13. tábori tüzérosztályba hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály hadrendjében a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került és részt vett a korotoj aki és urivi szovjet hídfőállások elleni támadások­ ban. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva idején ütegei a korotoj aki védőállás­ ban maradtak. Osztrogozsszkba vonultak vissza, ahol már ők is gyalogos alakulat­ ként védték a szovjet csapatok által be­ kerített és szétlőtt várost. Négy napos harc után január 20-án kitörtek és kitörés közben hősi halált halt. 1949-ben holttá nyilvánították, s mivel utolsó levelét 1943. január 12-én írta, a Szegedi Járásbíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi ha­ lottak emléktábláján szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt. 20452. sz., Algyő HA. 574/1949. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 10698/1949/6. sz.) Vaspöri Endre tényleges honvéd; Vaspör (Zala m.), 1922. március 9.; Nagy Mária - Vaspöri Adám; lh.: Vas­

pör; Az Algyőt védő katonai alakulatban teljesített szolgálatot. 1944. október 11én délután 13 órakor a községért folyta­ tott harcokban Algyő, Tanya 3. számú háznál bombatalálat következtében elvér­ zett. Ideiglenesen a tanya mellett temet­ ték el. (Algyő HA. 35/1957. sz. és Sze­ gedi Járásbíróság Anykvi felügy. 952457/1957. sz.) Vidács József földműves, honvéd; Algyő, 1898. április 1.; Becsei Éva - Vi­ dács István; fe l.: Pataki Mária (1922.); lh.: Algyő, Vásárhelyi u. 12.; Idős tar­ talékosként 1942 júniusában mozgósí­ tották és Szegedre a 40. bevonulási köz­ pontba vonult be. Itt az V. kmsz. (kise­ gítő munkaszolgálatos) zászlóalj által Bácskatopolyán felállított 105/11. tábori munkásszázadhoz keretőrző honvédnak osztották be. Alakulatával előbb Kárpátaljára vonult, majd szeptemberben a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Itt Jugyinóban helyezkedtek el. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Osztrogozsszk környékéről vonultak vissza, s közben január 29-én eltűnt. Valószínű a fagyhalál végzett ve­ le. 1952-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjele

alapján 1943. február 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. (HL. Veszteség­ lajstrom 9. köt., Algyő HA. 27/1953. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 24290/1952/2. sz.) Vidács József; ?, 1898.; Csányi Anna; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. Vidács Mihály; Algyő, 1892.; Vastag Erzsébet; fel.: Bús Mária; lh.: Algyő, Géza u. 62.; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Vidács Sándor honvéd; Algyő, 1911. július 6.; Ambrus Anna; Az ungvári 23. tartalékhadosztály kassai hadosztályvonat élelmező-oszlopában teljesített katonai szolgálatot. Csapatteste 1944 áp rilisától előtt a Pripjaty mocsarak környékén, majd Lengyelországban harcolt. 1944 októberében hazaszállították őket és a Duna-Tisza közén harcoltak. 1944. ok­ tóber 30-án az ellenséges behatás követ­ keztében Izsáknál eltűnt. (HL. Veszte­ séglajstrom 15. köt. és HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

243

KISKUNDOROZSMA HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

PÓTFEJEZET

Az 1996-ban megjelent könyvből kimaradt hősi halottak és áldozatok szerepelnek a pótfejezetben, akiknek az adatait a lakossági jelzések, feljegyzések, adatközlések, továbbá a folytatódó kutatások eredményeként sikerült feltárni. A könyvben szereplő neveknél új adatok is előkerültek, amely a személyek adatainak pontosításában, haláluk körülményeinek feltárásában fontosak. Ezért a névsorban a név után zárójelben kiég. szóval és az oldalszám feltüntetésével jeleztem a kiegészítést, pótlást és javítást. Ötven illetve már hatvan év távlatából a névsor, — ahogy az első könyvben is je­ leztem — már sohasem lesz teljes. A pontossága is helyenként vitatható, mert a ren­ delkezésre álló források is tartalmaznak bizonytalan adatokat. A háborús körülmények között, az arcvonal mögött nem készülhettek kifogástalan pontosságú katonai veszte­ séglajstromok. A katonai vegyes iratok között korrekciók is találhatók, ezek azonban csak véletlenszerűen kerülnek elő. A polgári iratok adatai még később sem pontosak, bemondáson alapultak, de nagyon sok irat, vagy kiegészítő följegyzés az idők folya­ mán eltűnt, vagy elenyészett. A pótlások megjelentetését így is fontosnak tartom, mert ezzel válik teljessé a kép a település háborús személyi veszteségéről. A pótfejezetben 37 új név található, így Kiskundorozsma háborús vesztesége öszszesen 563 főre növekedett. A fennmaradó 43 név esetében a pótlás, javítás és adatki­ egészítés a könyv szöveges anyagrészét gazdagítja és pontosítja. A lakosság érdeklődését és segítségét ez úton is köszönöm, de külön köszönettel tartozom Tóth Jánosnak, aki már 1996-ban a könyv megírásakor is jelentős segítséget nyújtott a halottak neveinek és legfontosabb adatainak felkutatásában. (K. F.)

HALOTTAINK

Á brahám János gyári munkás, hon­ véd; Szeged, 1899. október 9.; Kószó Mária - Abrahám Illés; fe l.: Katona An­ na; lh.: Kiskundorozsma, Zentai u. 39.; A háború elején a szegedi 110. vasúti rakodó-építő (vép) századba többször is behívták szolgálatra. 1942. augusztus elején újra mozgósították és a szegedi

40. bevonulási központban a Bácskatopolyán felállított 105/11. hadrendi számú tábori munkásszázadba (kmsz.) sorolták be keretőrző honvédnek. Alakulata a 2. hadsereg doni arcvonalára Jugyinóba ke­ rült és az 1943. január 12-i szovjet offenzívában visszavonulás közben Alekszejevkánál eltűnt. Holttányilvánítása

245

1943. február 15-i időponttal történt. Az Új Magyarországban 1992-ben közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista tanúsága szerint fogságba esett és 1943. március 27-én a Szovjet­ unióban meghalt. (Családi feljegyzések, 1997. és ÚM 1992.) Adám Márton tart. honvéd; Kiskundorozsma, 1912. november 4.; Mészáros Anna - Adám József; Ih.: Jászszentlászló; A kecskeméti 7. gyalogezred kiskun­ félegyházi III. zászlóaljba 1942 áprilisá­ ban hívták be katonai szolgálatra. Alaku­ latával 1942 augusztusában a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került, ahol részt vett a hídfőcsatákban. 1942. szeptember 12-én az Urivnál lévő szovjet hídfő elle­ ni támadásban hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 724. d.) Balogh András honvéd; Kiskundorozsma, 1913.; Cseh Veronika - Balogh András; Tartalékos honvédként 1944. március végén mozgósították és az 1. lo­ vas hadosztály, szentesi 2/1. huszárosz­ tály nehézfegyver századába hívták be katonai szolgálatra. Alakulatával június 8-án a keleti arcvonalra, a Pripjaty mo­ csarak környékére szállították. Itt német alárendeltségben azonnal harcba is ve­ tették őket. 1944. július 14-15-én a Vaj­ ló melletti ütközetben orosz géppisztoly lövedéktől súlyos sebesülést szenvedett. További sorsa ismeretlen. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Barsi József tizedes; Kiskundorozsma, 1921. február 25.; Pesti Mária - Barsi József; 111.: Szeged-Királyhalom 1129.; 1944-ben a 13. rohamtüzérosztály 2. üte­ gében teljesített katonai szolgálatot. A magyarországi harcokban 1944. novem­ ber 15-26. között alakulatának első beve­ tésekor Takod-Altárónál eltűnt. Családja a háború után hadijáradékot kapott. (HL.

246

HM. 22. oszt. ir. szn. és Szeged Hadig, ír. ir.) Bogácsi Pál honvéd; Kecskemét, 1921. október 26.; Oláh Mária; A kecs­ keméti 7. gyalogezred I. pótzászlóalj 2. századában teljesített katonai szolgálatot. A Kiskundorozsmáért folytatott harcok­ ban 1944. október 12-én aknabecsapó­ dáskor fején súlyosan megsebesült. Mire a kiskunmajsai tábori kórházba értek vele, útközben hősi halált halt.(HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Börcsök Ferenc honvéd; Kiskundo­ rozsma, 1910. december 6.; Mikoli An­ na; lh.: Kiskundorozsma?; Tartalékos­ ként 1944 tavaszán a szekszárdi 18. gya­ logezred 48. ikerezredének I. zászlóaljá­ ba hívták be katonai szolgálatra. Alaku­ latával Galíciában az 1. hadsereg arcvo­ nalába került, ahol 1944. június 21-én Piasky védőállásában ismeretlen körül­ mények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 666. d.) Csóti Antal honvéd (kiég. 39.); Kis­ kundorozsma, 1920. május 30.; Juhász Katalin; lh.: Kiskundorozsma, Üllés dűlő 33.; 1943. január 16-án Nyikolájevkánál gránátlövedék a fejét szétvágta és azon­ nal hősi halált halt. Bajtársai a helyszí­ nen temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 697. d.) Dudás István tart. honvéd; Kiskundo­ rozsma, 1907. december 13.; Fekete Er­ zsébet - Dudás Ferenc; lh.: Hódmezővá­ sárhely, Tanya 178.; Tartalékos honvéd­ ként 1944. szeptemberében mozgósítot­ ták és Kiskunfélegyházára 7/III. pótzász­ lóaljba hívták be katonai szolgálatra. Alakulatát azonnal Bácskába, a Tiszavonal védelmére irányították. 1944. ok­ tóber 8-án reggel Adánál a szovjet táma­ dás kezdete után eltűnt. Valószínű a fo­ lyón átkelő szovjet csapatok harctevé­

kenységének áldozata lett. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Dudás József póttart. honvéd; Kiskundorozsma, 1915. február 21.; Barna Ju­ lianna; lh.: Kiskundorozsma, Bordány dűlő 289.; 1944 tavaszán mozgósították és Losoncon a 23. gyalogezred I. zászló­ alj 2. lövészszázadába hívták be front­ szolgálatra. Alakulata az egri 20. gya­ loghadosztály hadrendjében hamarosan Galíciába, az 1. hadsereg arcvonalába került. 1944. május 9-én 2 óra 30 perc­ kor Dulibu helységtől keletre jobb comb­ jába nehézpuska lövést kapott. A 20. egészségügyi osztályba Lokolovba szállí­ tották, ahol hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 650. d.) Farkas Árpád honvéd (kiég. 43.); Kiskundorozsma, 1914. december 31.; Bakó Anna - Farkas András; lh.: Kis­ kundorozsma, Zsombó dűlő 159.; Állo­ mányteste a 105. légvédelmi tüzér pót­ osztálya volt. 1944-ben a 9. önálló lég­ védelmi gépágyús tábori pótszakaszban teljesített szolgálatot. 1944. október 27én 6 órakor Nagydobronynál ismeretlen körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 747. d.) Farkas József honvéd (kiég. 45.); Kiskundorozsma, 1923. október 18.; Kádár Németh Julianna; 1944. augusztus 27-én 8 óra 15 perckor Paraszka hegy­ ségtől nyugatra 1 km-re esett szovjet ha­ difogságba, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. 712. d.) Farkas Károly őrvezető (kiég. 45.); Kiskundorozsma, 1913. október 24.; Márki Julianna; A szegedi 14. tüzérosz­ tályban teljesített katonai szolgálatot és részt vett a Kárpátokban folyó súlyos vé­ delmi harcokban, majd Kassa irányába vonultak vissza. 1945. január 12-én Kas­ sa környékén Bodoló helységben szovjet fogságba esett és ismeretlen hadifogoly

táborban halt meg 1945. február 15-én. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Fejes Pál földmunkás, honvéd; Makó, 1914. március 20.; Buda Erzsébet Fejes János; fe l.: Ökrös Ilona Julianna; lh.: Kiskundorozsma, István király u. 36.; 1944 szeptemberében mozgósították és ismeretlen katonai alakulattal került a hadműveleti területre. Ezt követően hírt nem adott magáról, ezért 1944. október 15-i időponttal holttányilvánították. (Sze­ ged HA. 1479/1992. sz., Szeged Városi Bíróság 51655/1992/5. sz. — özv. Fejes Pálné, Kiskundorozsma, István u. 25.) Fodor István tizedes (kiég. 48.); Kis­ kundorozsma, 1918. november 8.; Laka­ tos Mária - Fodor István; lh.: Kiskundo­ rozsma; A 37. ikerezred árkász századá­ ban teljesített katonai szolgálatot. Még a doni arcvonalra kiérkezés előtt 1942. május 29-én aknarobbanás és elvérzés következtében Cserkasziban meghalt. Szmelján az 5696. sírhelyszám alatt ka­ tonatemetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 645. d.) Földi Ferenc honvéd (kiég. 48.); 1919. november 4.; Kovács Erzsébet; lh.: Kiskundorozsma; Az I. korotojaki hídfőcstában elesettekkel együtt Jeszdocsnaján a községi iskola épületének közelében létesített magyar katonai hősi temetőben temették el. („Béke poraikra” c. könyv 110.) Gódor Pál napszámos, levente, ön­ kéntes honvéd; Szeged, 1925. április 21.; Hajdúk Éva; fel.: Lippai Mária; lh.: Kiskundorozsma, Damjanich u. 15.; Is­ meretlen katonai, vagy levente alakulat­ ban a dunántúli harcokban 1944. decem­ ber 19-én hősi halált halt. (Hozzátartozói bejelentés) Gyuris Ferenc földműves; fe l.: Hege­ dűs Teréz; lh.: Kiskundorozsma, Zimonyi u. 1.; A második világháborúban isme­

247

rétién időpontban és helyen a hadműve­ leti területen eltűnt. Feleségét hadiöz­ veggyé nyilvánították. (Szeged Járási Ta­ nács Hadigondozási iratok GJ 80219/1952. sz.) Gyuris István János földműves, nap­ számos, honvéd; ?; Márta Anna; fe l.: Péter Mária; III.: Kiskundorozsma, Bordány dűlő 84.; az. sz.: 0708066631; A második világháborúban honvédként szolgált, és ismeretlen helyen hadműve­ leti területen, valószínű a doni visszavo­ nulás idején, 1943. február 5-én eltűnt. (Kiskundorozsma Hadigondozó Bizottsá­ ga 1946. április 18-i ig. HM. 85322/1946. IV/4. o. hat.) Gyuris Károly honvéd; Kiskundorozs­ ma, 1924. augusztus 3.; A kecskeméti 3/II. harckocsi zászlóaljban teljesített ön­ kéntes katonai szolgálatot. Alakulata a 2. páncéloshadosztály kötelékében 1944. április elején Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került és részt vett a Kolomea visszafoglalására indított támadás­ ban. A harcokban április 23-án Kubjankánál eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 638. d.) Gyuris László honvéd; Kiskundorozs­ ma, 1913.; A háborúban hadműveleti te­ rületen szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet for­ rásokon nyugvó hadifogoly veszteség­ lajstrom szerint a Szovjetunióban 1946. március 29-én meghalt. (ÚM 1922. 13. sz.) Gyuris Sándor honvéd (kiég. 55.); Kiskundorozsma, 1920. június 21.; Ká­ dár Németh Julianna - Gyuris István; lh.: Kiskundorozsma-Üllés; 1944-ben a 2. páncélos hadosztály hadrendjébe tar­ tozó 2. gépkocsizó könnyű-tüzérosztályban teljesített katonai szolgálatot. Részt vett a Kárpátok előterében, majd az Észak-Erdélyben folyó harcokban. 1944.

248

december 16-án Felsőtúron hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Hebők József honvéd; Szeged, 1910. január 29.; Köteles Rozália; lh.: Kiskun­ dorozsma; Tartalékos honvédként 1944 áprilisában a nagyváradi 25. gyalogezred 1. zászlóalj géppuskás századába hívták be katonai szolgálatra. Részt vett a Kár­ pátok előterében folyó védelmi harcok­ ban, majd 1944. szeptember elején Észak-Erdélybe szállították őket, ahol a győzelemmel felérő tordai csatában, Tordától északra 5 km-re szeptember 22én eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Horváth József honvéd (kiég. 59.); Kiskundorozsma, 1921. január 11.; Mo­ nostori Etelka; az. sz.: 0708210030; A 2. páncéloshadosztály munkácsi 6. gép­ kocsizó lövészzászlóalj géppuskás száza­ dában teljesített katonai szolgálatot. Ala­ kulatával részt vett a híres tordai csatá­ ban, majd 1944. október 22-én Polgártól délnyugatra aknavetőgránát találattól hő­ si halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 751. d. 670053. sz.) Huszár Gergely őrvezető, címzetes ti­ zedes; Kiskundorozsma, 1922. október 9. ; Tari Julianna - Huszár Gergely; lh.: Kiskundorozsma-A rpádközpont, Vörös­ marty u. 5.; 1944-ben a Szegeden felállí­ tott 105. hidászszázadban teljesített kato­ nai szolgálatot. 1944. október 11-én az ellenség szolnoki előretörésekor ismeret­ len körülmények között eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Juhász Imre honvéd (kiég. 62.); Kis­ kundorozsma, 1909. október 10.; Gyuris Anna; lh.: Kiskundorozsma, Üllés dűlő 10. ; A szegedi V. önálló utászszázadban teljesített katonai szolgálatot mint póttar­ talékos. 1944. október 13-án Tápé és Szeged környéki visszavonuláskor tűnt el. Eltűnése bizonytalan! (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

Kádár István (kiég. 64.) neve tévesen Kádár Német István a könyvben; A be­ mutatott iratok is igazolják és indokolják a helyesbítést. (Veres Antal, Kiskundorozsma, Bölcs u. 12.) Kálmán Imre földműves, honvéd; Kiskundorozsma, 1924. november 5.; Ecseki Mária Magdolna - Kálmán Lajos; lh.: Kiskundorozsma, Árpád u. 52.; 1944. október 8-án leventeként elvitték és valószínű a Dunántúlon szovjet fog­ ságba esett. Hadifogolyként Temesvárig vitték, ahol 1944. végén jelentkezett az 1. önkéntes magyar hadosztályba, de vé­ gül mindannyiukat a Szovjetunióba szál­ lították. A hadifogságból legyengülve és súlyos betegen 1946 szeptemberében ér­ kezett haza és rövid idő múlva 1946. no­ vember 30-án meghalt. (Családi doku­ mentumok, Kiskundorozsma, 1998.) Kálmán József (Forráskút*, Üllés*) (kiég. 66.); Kiskundorozsma, 1906.; Csúcs Éva; 1944-ben Kiskunfélegyházá­ ra, a kecskeméti 13. gyaloghadosztály fogatolt sütőoszlopába hívták be katonai szolgálatra. Részt vett a Kárpátokért fo­ lyó harcokban, majd Kassa irányába vo­ nultak vissza. 1944. december 10-én Bazitapusztán hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kispál Ferenc honvéd (kiég. 69.); Kiskundorozsma, 1920. január 1.; Gyu­ ris Viktória; az. sz.: 0708-20-0024; 1944. október 28-án éjjel 23 óra 50 perc­ kor Magyarsasnál tűnt el, eltűnése bi­ zonytalan. (HL. HM. 22. oszt. ir. 670383/22. sz.) Kiss Zádori István tizedes; Kiskundo­ rozsma, 1912. február 17.; Neparaczki Viktória; Tartalékosként 1942 áprilisá­ ban mozgósították és Kiskunfélegyházá­ ra, a kecskeméti 7. gyalogezred 111. zászlóaljába vonult be katonai szolgálat­ ra. Alakulatával a 13. könnyűhadosztály

hadrendjében a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Június 20-án Kiskunfélegyházáról indultak és az uk­ rajnai Resicáig vonattal vitték őket. In­ nen gyalogmenetben vonultak a Donig, s augusztus 14-én menetből vetették be zászlóalját a Korotojaki szovjet hídfőál­ lás elfoglalására. Az 1. korotojaki hídfő­ csatában 1942. augusztus 16-án az ellen­ séges tűzhatás idején eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Kolompár László huszár honvéd; Kiskundorozsma, 1921. október 5.; Ko­ lompár Aranka; 1944-ben a szabadkai 2. huszárezred II. osztályában teljesített ka­ tonai szolgálatot, s részt vett a dél-alföldi harcokban. 1944. november 22-én harc közben a lórévi dunai átkompolásnál meghalt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kolompár Lajos (Jaja!); ?; Kolompár Mária; fel.: Rácz Mária; lh.: Kiskundo­ rozsma; 1942 áprilisában mozgósították és a hadseregközvetlen 153. kerékpáros önálló utászszázaddal a 2. hadsereggel vonult el. Részt vett a Donon épített könnyű hadihíd felállításában, majd a hídfőcsatákban. 1942. szeptember 9-15. között Urivnál halt hősi halált. Boldirevkán a magyar hősi temetőben temették el. (Lakossági bejelentések — Tóth János gyűjtése) Dr. Korom Ernő községi orvos, tarta­ lékos orvos-zászlós, főhadnagy; (kiég. 73.); fel.: Pálity Eszter; 1944. augusztus közepén mozgósították és Szegedre az 5. tábori póthadosztály 9/1. pótzászlóaljba hívták be katonaorvosi szolgálatra. Ala­ kulatával szeptember elején Csáktornyá­ ra került, majd november 1-én Ceglédre érkeztek. A Budapest elfoglalására indí­ tott szovjet támadáskor Budapestre, ké­ sőbb a Dunántúlra vonultak vissza. De­ cember elején itt indított szovjet táma­ dáskor december 4-6 körül Dég mellett

249

már orvos-főhadnagyként halt hősi ha­ lált. Dég mellett Alsóbogárdi pusztánál tömegsírban temették el. (Gábor János zsombói lakos adatközlése, Zsombó, 1999.) Kószó Ferenc póttartalékos honvéd; Kiskundorozsma, 1907. november 5.; Faragó Rózái; lh.: Pusztamérges, Petőfi u. 21.; Az 1942 áprilisi mozgósításkor Kiskunfélegyházára, a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be katonai szolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kötelékében hamaro­ san a keleti frontra a 2. hadsereg Don menti arc vonalára került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva ide­ jén január 12-22. között a visszavonulás alatt eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 665. d.)

Kucska Kálmán István honvéd (kiég. 76. ); Kiskundorozsma, 1920.; Takács Julianna; 1942. augusztus 15-én az Urivnál folyó hídfőcsatákban harckocsi­ gázolás következtében halt hősi halált. Boldirevkán a magyar hősi temetőben te­ mették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 645. d.)

Kucska Mátyás János tart. honvéd; Kiskundorozsma, 1917. december 15.; Szilágyi Etel - Kucska Mátyás; Kiskun­ dorozsma, Géza u. 6.; A 2. hadsereg Don menti arcvonalán a III. hadtest I/b. felderítőosztályában teljesített frontszol­ gálatot. A szovjet hadsereg 1943. január 12-i offenzívája idején január 12-március között, a visszavonulás közben eltűnt. Valószínű a fagyhalál végzett vele. (HL. HM. 22. oszt. ir. 645. d.) Lajkó Lajos címzetes őrvezető (kiég. 77. ); Kiskundorozsma, 1916. június 12.; Bálint Etelka - Lajkó Ferenc; Az 1956os holttányilvánításakor közölt adatok nem jók, mert nem a szegedi 9/1. zászló­

250

aljba hívták be katonai szolgálatra, ha­ nem a 2. páncéloshadosztály 6. gépko­ csizó tüzérosztály 2. ütegébe. Alakulatá­ val részt vett a győzelemmel is felérő tordai csatában. 1944. szeptember 9-én 17 órakor Magyarózdnál (Torda mellett) ellenséges tüzérségi lövedék becsapódá­ sakor első fokú égési sebeket kapott a bal combon. Marosludasra a 2. páncé­ loshadosztály egészségügyi oszlopához beszállították, de segíteni már nem tud­ tak rajta, hősi halált halt.(HL. HM. 22. oszt. ir. 716. d.) Link József honvéd (kiég. 78.); Kis­ kundorozsma, 1921. február 13.; Link Erzsébet; lh.: Kiskundorozsma, Aradi u. 40.; 1944. május 3-án Tlumaczyknál ak­ naszilánktól hősi halált halt. Sadzawka hősi temetőjében a 22340. sz. sírhelybe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Lippai Ferenc honvéd; Kiskundorozs­ ma, 1912. október 10.; Fazekas Erzsé­ bet; 1944-ben a II. őrnaszádosztályban teljesített katonai szolgálatot, s a Duna jobb partvonalának védelmét látták el. 1944. november 25-én szovjet gránátta­ lálat következtében a kazánházból kiöm­ lő gőz leforrázta és azonnal meghalt. 1944. november 25-én Százhalombattán temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Makra Mihály honvéd (kiég. 81.); Kiskundorozsma, 1911.; Nagymihály Jú­ lia; Tartalékosként 1942 áprilisában Kis­ kunfélegyházára, a kecskeméti 7. gya­ logezred III. zászlóaljába vonult be frontszolgálatra. Alakulatával június 20augusztus 14. között került a doni arcvo­ nalba, ahol részt vett a korotojaki és uri­ vi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején ja­ nuár 15-március 30. között került szov­ jet fogságba, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. Veszteségi ok­ mánygyűjtő szn.)

Maróti József honvéd (kiég. 84.); Kiskundorozsma, 1920. március 18.; He­ gedűs Anna; Ih.: Kiskundorozsma, Arany J. u. 4.; Halálának körülményei: 1944. május 8-án 15 órakor a Groóm-i erdőtől keletre 800 m-re akna-telitalálatot kapott és hősi halált halt. A szovjet csapatok gyors előnyomulása miatt holtteste ellen­ séges területen maradt és bajtársai nem tudták katonai tiszteletadással eltemetni. (HL. HM. 22. oszt. ir. 650. d.) Márta István honvéd (kiég. 85.); Kis­ kundorozsma, 1921. szeptember 2.; Lajkó Julianna (Gizella) - Márta János; lh.: Kiskundorozsma, Kassai u. 9.; 1944. október 22-én Polgártól délre 10 km-re, a Kun tanyánál tűnt el, harc közben. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Márta József honvéd (kiég. 86.); Kis­ kundorozsma, 1920. június 8.; Vass Má­ ria; 1943. február 27-én Nyezsinben szilánksérülésben halt hősi halált. Nyezsin temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Melegh Pál honvéd; Kiskundorozsma, 1913. május 20.; Fazekas Rózái; lh.: Földeák, Petőfi u. 9.; 1944-ben a szege­ di 14. könnyűtüzérosztály 3. ütegében teljesített katonai szolgálatot. Alakulatá­ val részt vett a Kárpátokban folyó súlyos harcokban, s innen Kassa irányába vo­ nultak vissza. 1944. december 12-én Kiszte helységben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Mészáros József honvéd (kiég. 87.); Kiskundorozsma, 1919.; Simon Julianna; 1942 áprilisában Kiskunfélegyházára a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóal­ jába hívták be katonai szolgálatra. Ala­ kulata a 13. könnyűhadosztály hadrend­ jében került a doni arcvonalba. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. Az 1943. januári szovjet offenzíva és a visszavonulás rémségei közepette január

15-március 30. között tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. Veszteségi okmány­ gyűjtő szn.) Nagy Mátyás honvéd; Kiskundorozs­ ma, 1922. július 22.; Maróti Teréz; lh.: Kiskundorozsma, Üllés dűlő 54.; az. sz.: 0708-22-0369; A szegedi V. gépkocsizó vonatosztály által felállított 3. tehergép­ kocsi-oszlop II. szakaszában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata az 1. lo­ vashadosztály kötelékében 1944. június 8-án került a keleti frontra és a hadosz­ tályt német alárendeltségben a Pripjaty mocsarak körzetében azonnal harcba is vetették. 1944. július 4-én tüzérségi és aknavető tűzben történt visszavonulás közben Tarnovicénél eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 686. d.) Nagy Mihály (kiég. 92.); Kiskundo­ rozsma, 1922. szeptember 9.; Tari Juli­ anna; A szöveges rész rossz! Halálának körülményei a levéltári dokumentumok szerint: A szegedi 55. légvédelmi tüzér­ osztály légvédelmi gépágyús ütege (amelyből több is volt!) nem a kecske­ méti 13. gyaloghadosztály, hanem az 1. lovashadosztály kötelékében került a keleti frontra. 1944 júniusában a Pripjaty mocsarak területére szállították, ahol jú­ lius elején német alárendeltségben azon­ nal harcba is vetették, majd lengyel terü­ leten harcolt. 1944. október elején Varsó mellől hazaszállították a seregtestet. Ala­ kulata Kecskeméten rakodott ki és a Tisza-vonal védelmében vetették be. Ok­ tóber 10-én a tiszazugi hídfőtől északke­ letre 5-6 km-re felderítő járőrként telje­ sített szolgálatot, s itt szovjet fogságba estek. Egy a fogságból megszökött őrvezető szerint egy szovjet tiszt tarkólövés­ sel végzett vele és társaival 1944. októ­ ber 13-án. A lakiteleki temetőben temet­ ték el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 748. d.)

251

Nagy Mihály őrvezető (kiég. 93.); Kiskundorozsma, 1920. június 21.; Berkó Etel; az. sz.: 0708-20-0341; 1944. október 26-án 11 óra 15 perckor Ungvár közelében Dubrokánál tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 754. d. 670383/1944. sz.) Nagy Mihály (kiég. 93.); Kiskundo­ rozsma, 1922.; Hajó-Kálmán?; Korrigá­ lás: személye azonos a 92. oldalon talál­ ható Nagy Mihály honvéddel. Az anyja nevénél jelzett Hajó-Kálmán ? (Etel) té­ ves adatközlés volt. (Családi adatközlés, 2000. február 8.) Nagygyörgv József (kiég. 94.); Kis­ kundorozsma, 1915.; Vas Etelka; A szö­ vegrészjó, de családi állapota nős, gyer­ mekei vannak. (Családi bejelentés, Zsombó, 1999.) Nyári Mihály tart. honvéd (kiég. 97.); Kiskundorozsma, 1914. szeptember 20.; Szögi Rozália; 1944. július 4-én Budi és Mikolevice községek közötti úton járőr­ tevékenység közben lóháton történő ak­ nára lépés következtében elesett. Budi község határában lévő temetőben temet­ ték el bajtársai. (HL. HM. 22. oszt. ir. 707. d.) Palotai József (kiég. 101.); Kiskundo­ rozsma, 1920. január 22.; Szabó Teréz Palotai József; lh.: Kiskundorozsma, Kossuth u. 21.; Alakulata 1944 szeptem­ berében részt vett Arad visszafoglalásá­ ban. A szovjet-román ellentámadás ide­ jén Arad feladása után a Maroson való átkelésnél 1944. szeptember 22-én éjjel Újpanádnál esett szovjet fogságba. (HL. HM. 22. oszt. ir. 739. d.) Rácz Dávid honvéd (kiég. 108.); Kis­ kundorozsma, 1911. január 16.; Adám Mária; 1943. január 19-én Novij Oszkolnál nyaklövés következtében hősi ha­ lált halt. A város temetőjében temették

252

el. (HL. HM. 22. oszt. ir. Veszteségi okmánygyűjtő) Rácz István honvéd (kiég. 108.); Kis­ kundorozsma, 1908. január 8.; Adám Mária; lh.: Kiskundorozsma, Zákány 10.; 1944-ben már a munkácsi 23. tarta­ lék hadosztály 54 gyalogezred II. zászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Részt vett a Magyarországért folyó har­ cokban, s 1945. január 21-én Tata mel­ lett Kisnémetegyházon szovjet tüzérségi telitalálat érte. Tornyó községben hősi halottnak kijáró tisztelettel temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Rácz Mihály honvéd; Kiskundorozs­ ma, 1922. május 9.; Pesti Borbála; A 2. páncélos hadosztály hadrendjébe tartozó nagykőrösi 6. gépvontatású tüzérosztály­ ban teljesített szolgálatot. Alakulata 1944. április elején Galíciába, az 1. had­ sereg arcvonalába került. 1944. május 3án 13 óra 45 perckor a Sloboda-Lesnánál folyó harcokban súlyosan megsebe­ sült: légnyomást, karsérülést kapott és mindkét lába lebénult. A 12. egészségügyi osztályhoz szállították Kubajovkára, ahol hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 649. d.) Révész József* Zsombó (kiég. 111.); Tápé, 1919. július 24.; Kónya Julianna Révész Illés; lh.: Zsombó, Ménesjárás dűlő 12.; A második világháborúban is­ meretlen hadműveleti területen meghalt. 1964-ben holttányilvánították és a Szege­ di Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1945. január 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a zsombói hősi ha­ lottak emléktábláján szerepel. (Tápé HA. 48/1964. sz. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 52045-7/?) Sárközi Gergely honvéd (kiég. 112.); Kiskundorozsma, 1920. február 28.; Kispál Róza - Sárközi János; lh.: Kiskundo­ rozsma, Göbölyjárás 50.; A hódmezővá­

sárhelyi 9/III. zászlóalj 8. századában teljesített tényleges szolgálatot. 1944. augusztus 4-én 12 óra 30 perckor Vári község levente gyakorlóterén páncélököl robbanásból származó sebesülésben meghalt. Hősi halottá nyilvánították. (HL. HM. 22. oszt. ir. 686. d.) Savanya Illés őrvezető (kiég. 113.); Kiskundorozsma, 1915. július 7.; Szabó Bacsó Veronika; Tartalékosként 1942 áp­ rilisában mozgósították és Kiskunfél­ egyházára a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be katonai szol­ gálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosz­ tály kötelékében került a 2. magyar had­ sereg Don menti arc vonalába. Június 20án indultak Kiskunfélegyházáról és augusztus 14-én értek a Donhoz. A Don és Potudán folyók összefolyásánál, a Korotojaknái lévő szovjet hídfőállás elfogla­ lására menetből vetették be őket, és 1942. augusztus 16-án fejlövéstől hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. Vesz­ teségi okmánygyűjtő szn.) Simon András őrvezető (kiég. 113.); Kiskundorozsma, 1914. november 9.; Pesti Julianna; lh.: Kiskundorozsma; 1942. október 15-én sebesülés Szaltanovkán utáni vérmérgezésben halt meg. Navlján, Brjansztól 48 km-re délre, a brjanszki erdőségben tevékenykedő par­ tizáncsoportok ellen vívott harcokban el­ esett hősi halottak temetőjében temették el. (Béke poraikra c. könyv 682.) Simon Ferenc honvéd (kiég. 113.); Kiskundorozsma, 1915. október 27.; Bi­ hari Erzsébet; lh.: Kiskundorozsma; 1943. március 27-én Nyezsinben fejlö­ véstől halt meg. Nyezsinben a magyar katonai hősi temető 13041. sz. sírjába te­ mették el. (Béke poraikra c. könyv 682.) Simon Ferenc őrvezető, címzetes ti­ zedes; Kiskundorozsma, 1919. június 16.; Vass Erzsébet; lh.: Deszk, IV. u.

16.; 1944-ben az V. önálló gépkocsizó közepes tarackos ütegben teljesített kato­ nai szolgálatot. 1944. október 25-30. kö­ zött Nagykőröstől keletre Kocsér és Tiszakécske határában gyalogos harcban eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Simon István tizedes (kiég. 114.); Kiskundorozsma, 1915. február 22.; Ba­ kó Etel; lh.: Kiskundorozsma; 1942. szeptember 9-én Urivnál fej lövésben halt meg. Hősi halála után Boldirevkán a ma­ gyar hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. Veszteségi okmány­ gyűjtő szn.) Simon János honvéd (kiég. 114.); Kiskundorozsma, 1910.; Maród Agnes; 1942. szeptember 10-én Urivnál Krasznoje községnél haslövésben halt hősi ha­ lált. Krasznojében a katonai temető 2786. számú sírhelyébe temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. Veszteségi ok­ mánygyűjtő szn.) Soós Dezső honvéd (kiég. 116.); Kis­ kundorozsma, 1913.; Czékus Viktória Soós Elemér; lh.: Kiskundorozsma-Arpádközpont, ? dűlő 34.; A szegedi Zotmund utászzászlóalj V /l. kerékpáros utászszázadában szolgált. 1944. október 2-án Torda-Karácsony völgy területén halt hősi halált. Bajtársai Tordán temet­ ték el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Száraz József István honvéd (kiég. 121.); Kiskundorozsma, 1914. május 10.; Sinkó Zsuzsa; Tartalékosként 1942 áprilisában mozgósították és Kiskunfél­ egyházára, a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be katonai szol­ gálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosz­ tály kötelékében került a 2. magyar had­ sereg Don menti arcvonalába. 1942. jú­ nius 20-augusztus 14. között értek az arcvonalba, ahol Korotojaknál menetből vetették be őket a szovjet hídfőállás fel­ számolására. Itt 1942. augusztus 16-án

253

eltűnt, valószínű sebesülten került szov­ jet fogságba, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. Veszteségi ok­ mánygyűjtő szn.) Szilágyi János tizedes; Kiskundorozs­ ma, 1912. május 12.; Szilágyi Johanna; fe l.: Jenei Amália; Ih.: Kiskundorozsma; az. sz.: 3004-39-0393; A nagyváradi 25. gyaloghadosztály 25/1. zászlóaljával 1944 áprilisában Galíciába, az 1. hadse­ reg arcvonalába került. 1944. május 11én a Jaremcze községben dúló harcokban fej lövést kapott. Baj társai a 25. hadosz­ tály Jaremczében lévő tábori kórházba szállították, ahol fej lövésből eredő gáz­ ödémától hősi halált halt. Május 12-én Jaremczén a tábori kórház temetőjében temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 649. d.)

Sztankovics Antal (Mátyás) honvéd (kiég. 125.); Kiskundorozsma, 1921. szeptember 23.; Rácz Krisztina; lh.: Rá­ kospalota, Szász Károly u. 97.; 1944. jú­ lius 15-én a Komsz térségben lévő Porzece községben tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 699. d.) Szűcs Márton Üllés* honvéd (kiég. 127.); Pusztamérges, 1905. január 10.; Nagy-György Mária - Szűcs Ferenc; fe l.: Merfelsz Mária; lh.: Kiskundorozsma-Üllés; A második világháborúban is­ meretlen katonai alakulatban szolgált és részt vett a magyarországi harcokban. 1959-ben holttányilvánították és a Szege­ di Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. november 15-i időpontban hatá­ rozta meg elhunytát. Neve Üllésen a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Pusztamérges HA. 2/1960. sz. (1931-61. k.) és Szegedi Járásbíróság Pk. 27146/1959-3. sz.) Szűcs Mihály honvéd (kiég. 127.); Kiskundorozsma, 1915. április 5.; Viktó­ ria Erzsébet; lh.: Kiskundorozsma,

254

Gyapjas dűlő 13.; 1944. október 27-én Ungvár kiürítésekor tűnt el, a korábban megjelöltnél három nappal később. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Tóth Sándor tart. tizedes, címzetes szakaszvezető (kiég. 131.); Kiskundo­ rozsma, 1915. január 25.; Kangyalka Magdolna - Tóth Sándor; lh.: Hódmező­ vásárhely, Gorzsa tanya 138/b.; 1944. július 27-én Rosulnánál tűnt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 688. d.) Trényi István őrvezető (kiég. 132.); Kiskundorozsma, 1912.; Széles Erzsébet; fel.: Adám Ilona; lh.: Kiskundorozsma; 1944-ben a szentesi 2/1. huszárosztály­ ban teljesített katonai szolgálatot. Alaku­ lata az 1. lovashadosztály kötelékeként 1944 nyarán került a keleti frontra, és a Pripjaty mocsarak körzetében a németek azonnal harcba is vetették. 1944. július 6-án Ohareviczében hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Turcsik Pál honvéd (kiég. 132.); Kis­ kundorozsma, 1922. november 27.; Gyu­ ris Veronika; lh.: Kiskundorozsma, Arpádközpont, Baromjárás 68.; Alakulatát az V. gépkocsizó vonatcsoportot nem a 25. gyaloghadosztály, hanem az 1. lo­ vashadosztály kötelékei közé sorolták, amely 1944. június végén a Pripjaty mo­ csarak környékén vette fel a harcot a tá­ madó szovjet gépesített alakulatokkal. 1944. július 4-én 9 órakor Talminovicze községben ellenséges tüzérségi és akna­ vető tűzben történt visszavonulás közben eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 694. d.) Varró András őrvezető (kiég. 134.); Kiskundorozsma, 1918.; Zádori Katalin; 1944-ben a 13. hegyivadász-zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. 1944. de­ cember 18-án Abaúj vármegyében, Kas­ sa környékén, Felsőláncon halt meg. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

Vásárhelyi Antal napszámos, huszár honvéd; Kiskundorozsma, 1922. május 13.; Takács Mária - Vásárhelyi Antal; lh.: Szőreg, Tanya 28.; 1943. október első napjaiban Szentesre vonult be a sza­ badkai 2. huszárezred I. huszárosztályá­ ba. Alakulata 1944 őszén részt vett a dél-alföldi harcokban. 1944. október 26án Kiskunfélegyháza-Külsőgalambosnál eltűnt. A Szegedi Járásbíróság 1944. szeptember 15-i időponttal nyilvánította holttá. (Szegedi Járásbíróság Pk. 17509/1949/5. sz. és HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Veres Ignác honvéd (kiég. 138.); Kis­ kundorozsma, 1919. november 9.; Simon Borbála; lh.: Kiskundorozsma; Hősi ha­ lála után Boldirevkán a magyar hősi te­ metőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Vitéz Bognár József főhadnagy (kiég. 139-140.); 1941-ben Kassán a Horthy István Repülő Akadémián avatták had­ naggyá. 1944-ben már főhadnagy és nem halála után kapta meg ezt a rendfokoza­ tot. A vitézi címet várományosként kapta és 1937-ben avatták fel. (Tóth János adatpontosítása, 1998.) Zádori János honvéd (kiég. 141.); Kiskundorozsma, 1914. október 26.; Nagymihály Veronika - Zádori János; fel.: Adám Anna Mária; lh.: Szeged; 1944. augusztus 10-én Szegedre vonult be katonai szolgálatra. A 9. gyalogezred I. zászlóaljának állományában Galíciá­ ban az 1. hadsereg arc vonalába került, majd a Kárpátokban védelmi harcokban vett részt. 1945 januárjában Rozsnyón szovjet hadifogságba esett, s ott halt meg 1945. március 14-én. Zámbó József kereskedő; Kiskundo­ rozsma, 1922. július 12.; Szilágyi Viktó­

ria - Zámbó Kálmán; lh.: Szeged, Mérey u. 18. (Er.: Kiskundorozsma, Maty tér 1.); 1942 októberében Szegedre az V. híradózászlóaljba hívták be katonai ki­ képzésre, majd Bácskában, Apatinban volt katonai szolgálatban. 1945-ben a második világháborús katonai szolgálatá­ val összefüggésben hamis vádak alapján népbíróság elé állították és hűtlenséggel vádolták meg. A Budapesti Népbíróság 1945. július 31-én letartóztatását meg­ szűntette. 1945 karácsonyán ismeretlen fegyveresek lakásáról elvitték és többé életjelt nem adott magáról. Halálának körülményei tisztázatlanok. (Családi do­ kumentumok, Szeged, Mérey u. 18.) Zsíros András munkás, honvéd; Kis­ kundorozsma, 1915. április 10.; Gyuris Veronika - Zsíros András; fe l.: Tácsi Anna; lh.: Szeged, Alsóvárosi feketeföl­ dek 92; Tartalékosként 1944 júniusában mozgósították és Szamosfalvára vonult be katonai szolgálatra. 1944 szeptembe­ rében levelet írt, amelyben arról ír, hogy vérhasban szenved. 1944. október 15-i időponttal nyilvánították holttá. (Szeged HA. 1489/1949. sz. és Szegedi Járásbí­ róság Pk. 16767/1949. sz.) Zsíros Károly téglagyári munkás, honvéd; Kiskundorozsma, 1913. május 9.; Gyuris Veronika - Zsíros András; fel.: Bokor Katalin; lh.: Szeged, Alsóvá­ rosi feketeföldek 16-18.; Tartalékosként 1944. augusztus 22-én mozgósították és Szegedre vonult be katonai szolgálatra. Az 5. tábori póthadosztály alakulataival a Délvidékre került és a bácskai harcok­ ban eltűnt. 1944. november 15-i időpont­ tal nyilvánították holttá. (Szeged HA. 1542/1949. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 17013/1949. sz.)

255

SZOREG HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

A ma Szegedhez tartozó egykori nagyközségek emberveszteségének számbavétele Szegedhez hasonlóan többéves kutatómunka eredményeként készült el. Ez a vélt teljes tabló Szőreg község második világháborús hősi halottairól és áldozatairól. A feldolgo­ zás során figyelembe vettem a Hősök terén felállított emlékmű második világháborús emléktábláján felsorolt nevek listáját, amelyen 53 név szerepel. A háborús veszteségkutatás magyar szakmai körökben elfogadott elvei szerint ki­ terjesztettem a kutatást a háborúval összefüggő teljes katonai és polgári veszteségre, amely közvetlenül a harcokkal és a szovjet megszállás körülményeiből adódó atrocitá­ sokkal függött össze. így a szőregi fejezetben összesen 90 fő hősi halott és áldozat szerepel. A kutatás során széles körű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként kezeltem a halotti anyakönyveket és a bejegyzések alapjául szolgáló még megtalálható holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a háború kezdetétől 1998 végéig, a kézirat lezárásáig. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan adatoknál az egy­ kori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem az adatok pontosítása végett. A másik adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Levéltárban a Honvédelmi Mi­ nisztérium veszteségkimutatása szolgáltatta. Ebben új neveket is találtam, és ebből gyűjtöttem ki a katonai adatokat, az elhalálozás idejét és helyét. Végül mindezt a la­ kosság helytörténeti ismeretével és emlékezetével is ellenőriztem, nagyban csökkentve így a téves adatok lehetőségét. Fő törekvésem az volt, hogy az áldozatoknak személy szerint állítsunk emléket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő adatok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás időszaká­ ban az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetetlen anyja neve), családi állapot, az esetleges házastárs neve s a legutolsó lakcím. Valamint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), bevonulási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, va­ lamint az eltűnés (utolsó életjeladás, vagy hír), továbbá a halálozás körülményei, lehe­ tőleg pontos helye és ideje. Több háborús áldozat nevénél szándékom nem tudtam megvalósítani, mert a hiányos levéltári források ezt nem tették lehetővé. Itt csak arra utalok, hogy a háborúban, vagy hadifogságban meghalt. A község háborús embervesztesége így is nagy, az 1941. évi népszámlálás 4460 fős lakosság számából 91 fő, amely 2,3%-os veszteséggel a régió átlaga közé tartozik. A 91-ből 15 polgári áldozat: 8 felnőtt, 2 gyermek és 5 zsidó deportált, akik Auschwitzból nem tértek haza. A nyolc felnőttből két katonakorú polgári személyt a közsé­ gért folyó harcok idején a szovjetek kivégeztek, kettőt október 21-én szerb „partizá­ nok” agyonvertek. A hadműveleti területen, harctéren vagy hadifogságban elhaltak

257

száma 76. A hadifoglyok közé sorolom — mert a szovjetek is így kezelték —, a „málenkij robotra” elhurcolt szőregi két áldozatot is. A községből egyébként 6 polgári személyt hurcoltak el „málenkij robotra” ; négyen hazajöttek, ketten Krivoj Rogban, a hírhedt szénbányavidéken haltak meg. A katonaáldozatok többsége harctéren, ütközet­ ben halt hősi halált. Végül köszönetét mondok a szőregi lakosoknak, hogy gyűjtőmunkám során segít­ séget nyújtottak. Különösen Péter László professzornak sokirányú támogatásáért, to­ vábbá Ökrös Jánosnak, Kanalas Istvánnak, Frankó Mátyásnak, Császár Ferencnek és másoknak, akik információkkal és adatokkal segítették a tanulmány megírását. (K. F.)

HALOTTAINK

Bálint Lajos Pál napszámos; Szőreg, 1908.; Pintér Erzsébet - Lengyel József; lh.: Szőreg; A második világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadi­ fogságban meghalt. Holttá nyilvánítása­ kor a Szegedi Járásbíróság 1945. április 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Szőreg HA. 58/1949. sz., Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 1713/7/1949. sz.) . Baranyás István villanytelepi munkás; Szeged, 1903. március 4.; Csamangó Veronika - Baranyás Ferenc; fe l.: Vlasits Ilona; lh.: Szőreg; Az 1953. évi holttá nyilvánítása szerint 1947. október 15-én szovjet hadifogságban meghalt. (Szegedi Járásbíróság Pk. 20165/1953/3. sz.) Bartos Jakab szíjjártó; Kübekháza, 1897. március 7.; Fiez Anna - Bartos József; fel. : Hermann Magdolna (1921.); lh.: Szőreg, Petőfi u. 125.; 1944. októ­ ber 19-én a görögkeleti szerb iskolába Móra Lajossal együtt beidézték, és szerb „partizánok” agyonverték őket október 21-én virradóra. Az iskola udvarán ásták el, és 1955 októberében exhumálták őket. (Szőreg HA. 3/1956. sz. és Szeged járás anykvi felügy. 9524-3/1956. sz.)

258

Berger István éjjeliőr, tart. honvéd; Szőreg, 1893.; Esencz Margit - Berger Lőrinc; fe l.: Fleischer Margit; lh.: Sző­ reg, Zentai u. 112.; A háborús helyzet­ ben a szegedi 5. honvéd helyőrségi kór­ házban, ismeretlen körülmények között szerzett betegségben, bélelzáródásban és hashártyagyulladásban 1941. július 3-án éjjel 2 óra 45 perckor meghalt. (Szeged HA. 845/1941. sz.) Berta József cipész, tart. szakaszveze­ tő; Szőreg, 1906.; Bódi Piroska - Berta József; fel.: Rácz Margit; lh.: Szőreg, Árpád u. 6.; Tartalékosként 1944-ben mozgósították, és ismeretlen katonai ala­ kulatban teljesített szolgálatot. Az 1949-i holttá nyilvánításakor elhunytát az utolsó életjel alapján 1944. december 15-i idő­ pontban határozták meg. Valójában fog­ ságba esett, és szovjet forrásokon nyug­ vó, az Új Magyarországban közölt hadi­ fogoly veszteséglista alapján Szovjet­ unióban 1946. április 9-én halt meg. (Szőreg HA. 16/1950. sz., Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 18146-6/1949. sz. és ÚM 1991. 13. sz.) Bódi József; fel.: Seres Rozália (1922.); lh.: Szőreg, Rózsa u.; A máso­ dik világháborúban ismeretlen alakulattal

került a keleti arcvonalba, és hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Lakossági adatközlés, 1998.) Bódi Péterné Polgár Mária polgári áldozat; 60 éves; Bódi Rozália - Polgár György; lh.: Szőreg, Temesvári u. 850.; 1944. október 9-én délután 13 órakor a Szőregért folyó harcokban szovjet grá­ nátlövedéktől súlyos sebesülést szenve­ dett, és a helyszínen elvérzett. (Szőreg HA. 45/1944. sz.) Bodó József honvéd; Szőreg, 1910.; Mazur Katalin - Bodó Pál; fe l.: Karsai Etel; lh.: Szőreg, Árpád u. 148.; Tarta­ lékosként 1944. október 1-jén katonai szolgálatra Nagykőrösre vonult be, majd résztvett a magyarországi harcokban. Utolsó életjelt 1945 tavaszán adta magá­ ról. A Szegedi Járásbíróság ezért 1945. május 15-i időpontban határozta meg el­ hunyták (Szegedi Járásbíróság Pk. 25901/1951. sz. és Szőreg község ir. 51176/1951. sz.) Budahelyi (Buschbacher) János MÁV alkalmazott; Szőreg, 41 éves; Korek Katalin - Buschbacher Miklós; fe l.: Lajkó Brigitta; lh.: Szőreg, Aradi u. 22.; A második világháborúban ismeretlen alakulattal került a keleti arcvonalba, és hősi halált halt. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Lakossági adatköz­ lés, 1998.) Csiszár János földműves; 48 éves; Gregus Julianna - Csiszár János; fel.: Szalma Ilona; lh.: Szőreg, Szegedi or­ szágút 61.; 1944. október 9-én délután 16 órakor a Szőregért folytatott harcok idején Lázár Jánossal együtt a romkerti öreg temetőnél a szovjet katonák kivé­ gezték, fej lövés következtében azonnal meghalt. (Szőreg HA. 62/1944. sz. és lakossági adatközlés, 1998.) Csóti József János gyárimunkás, munkaszolgálatos; 44 éves; Nacsa Er­

zsébet - Csóti József; fe l.: Kovács Erzsé­ bet; lh.: Szőreg, Magyar u.; A második világháborúban munkaszolgálatosként teljesített szolgálatot, s a magyarországi harcokban ismeretlen körülmények kö­ zött meghalt. Az utolsó életjel alapján 1945. február 15-i időponttal 1949-ben holttá nyilvánították. (Szőreg HA. 56/1949. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 16917/7-1949. sz.) Deák Mihály cipész, honvéd; Szőreg, 1920. szeptember 11.; Kis Erzsébet Deák József; lh.: Szőreg, Temesvári u.; A második világháborúban ismeretlen alakulattal került a hadműveleti területre, és az arcvonalban hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg Szül. Anykv. 1920.) Dékány Ferenc honvéd; Szeged, 1907. május 6.; Kerepesi Erzsébet - Dé­ kány Ferenc; fe l.: Kalitzka Mária Rozá­ lia; lh.: Újszőreg, Zenta u. 2.; A z álta­ lános mozgósításkor 1944 szeptemberé­ ben Kiskundorozsmára vonult be katonai szolgálatra. Egy héttel később még Ken­ deresről levelet írt. A hadműveleti terü­ letről küldött életjele alapján 1944. októ­ ber 15-i időponttal nyilvánították holttá. Az Új Magyarországban közölt szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteség­ lista alapján 1945. február 16-án isme­ retlen hadifogolytáborban halt meg. (ÚM 1991. 25. sz. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. XI. 21053/1955/8. sz.) Détári Jenő őrvezető; ?, 1920. de­ cember 3.; Szeles Etel; lh.: Szőreg; A kiskunhalasi 15. kerékpáros zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot. Alakulata 1944 júniusában az 1. lovas hadosztály hadrendjében a Pripjaty mocsarak körze­ tében a keleti arc vonalba került. A se­ regtestet a magyar katonai vezetés kor­ látlan felhasználásra a németek rendelke­ zésére bocsátotta. Elsősorban a szovjet

259

gépesített hadosztályok ellen vetették be és súlyos harcokban vonult vissza a len­ gyel területekre. 1944. augusztus 28-án Ossówban Varsótól keletre 50 km-re az arc vonalban lövéstől hősi halált halt. Ossówban a római katolikus temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir.) Dobák Péter Pál gyári munkás, hon­ véd; 37 éves; Bálint Mária - Dobák Ist­ ván; lh.: Szőreg, Temesvári u.; A máso­ dik világháborúban ismeretlen hadműve­ leti területen került az arcvonalba, és hősi halált halt. Utolsó életjele alapján 1944. október 15-i időponttal 1949-ben holttá nyilvánították. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 7/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 17932/1949/6. sz.) Dobó József napszámos, szakaszvezető; Szeged, 1916. március 23. Mility Danica - Dobó József; Ismeretlen idő­ pontban katonai szolgálatra vonult be, majd hadifogságba esett. A Vöröskereszt értesítése szerint 1946 januárjában meg­ halt, holttá 1946. február 15-i időponttal nyilvánították. Az Új Magyarországban közölt, szovjet forrásokon nyugvó hadi­ fogoly veszteséglista alapján 1946. janu­ ár 18-án ismeretlen hadifogolytáborban halt meg. (ÚM 1991. 27. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 50890/1972/4. sz.) Fodor András*; lh.: Szőreg; A máso­ dik világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban meghalt. Ne­ ve a hősi halottak emléktábláján szere­ pel. Gyuráczki György honvéd; Szőreg, 1916. február 2.; Váradi Margit - Gyu­ ráczki József; lh.: Szőreg, Újvilág u. 317.; Tartalékos honvédként 1942 máju­ sában mozgósították, és ismeretlen ala­ kulattal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalára. Családja értesítést kapott, hogy az itt folyó harcokban hősi halált

260

halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg Szül. Anykv. 1916.) Vitéz Hegyközi Mihály; Szőreg, 1923. május 1.; Görög Rozália - Hegy­ közi Mihály; lh.: Szőreg, Árpád u. 35.; 1944-ben a szegedi gépkocsizó vonatosz­ tályhoz hívták be. Alakulatával 1944 augusztusában az 1. hadsereg galíciai arcvonalába került, majd a Kárpátokban folyó harcokban szovjet hadifogságba esett, és nem tért haza. Utolsó életjele alapján 1945. január 15-i időponttal nyil­ vánították holttá. (Szőreg HA. 27/1966. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 51007/1966/4. sz.) Herédi Mihály sütősegéd; 48 éves (?); Urbán Izabella - Herédi István; fe l.: Bozóki Mária; lh.: Szőreg; A második vi­ lágháborúban ismeretlen katonai alaku­ lattal került a hadműveleti területre, és ott halt meg. 1949-ben holttá nyilvánítot­ ták, és utolsó életjele alapján 1944. janu­ ár 15-i időpontban határozták meg elhunytát. (Szőreg HA. 520/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 13365-7/1949. sz.) Horesnyi József földműves; Szőreg, 1890. január 5.; Szabó Erzsébet - Ho­ resnyi István; fel.: Hegyközi Rozália (1917.); lh.: Szőreg, Árpád u. 6.; 1944. szeptember végén kocsival és lovaival együtt katonai szolgálatra kötelezték. Magyarországi harcokban vagy szovjet hadifogságban halt meg. Életjelt többé nem adott, így elhunytát 1944. október 15-i időpontban határozták meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 27/1969. sz., Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 51166/1969/5. sz.) Horti László levente, önkéntes hon­ véd; Szőreg, 1924.; Szabó Erzsébet Horti Lajos; lh.: Szőreg, Temesvári u.; 1944. október elején a leventékkel vonult el. A dunántúli Zircen önként jelentke­

zett honvédnek, majd szovjet fogságba esett, és nem tért haza. (Adatközlő: Ka­ nalas István Szőreg, Magyar u. 38.) Horváth Imre; ?; Horesnyi Mária; lh.: Szőreg, Szent István tér 6.; A máso­ dik világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. Hunyadvári (Holik) Lajos honvéd; 35 éves; Verba Erzsébet - Holik Márton; fel.: Valkó Margit; lh.: Szőreg; 1944-ben tartalékos honvédként mozgósították és ismeretlen alakulattal került a frontra, és ott halt meg. Az 1949-i holttá nyilvánítá­ sakor utolsó életjele alapján 1944. szep­ tember 15-i időpontban jelölték meg elhunytát. (Szőreg HA. 47/1949. sz., Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 16159/5/1949. sz.) Huszár László MÁV váltókezelő, honvéd; 31 éves; Rózsa Rozália - Huszár István; fel.: Rakonczai Julianna; lh.: Szőreg, Kossuth u. 35.; Ismeretlen kato­ nai alakulattal került a frontra. A ma­ gyarországi harcokban 1944 őszén hősi halált halt. 1944. októberi életjele alap­ ján a Szegedi Járásbíróság november 15i időponttal nyilvánította holttá. (Szőreg HA. 11/52. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 23885/1951/3.) Jójárt Antal honvéd; ?, 1922.; lh.: Szőreg, Rónay u. 66.; Tényleges szolgá­ latát töltő honvédként 1944-ben a szovjet frontra került. Ismeretlen időpontban és helyen lova aknára lépett, és ő hősi ha­ lált halt. (Adatközlő: Kanalas István; Szőreg, Magyar u. 38.) Joó Jánosné Fonó Rozália; 67 éves; Sziráki Rozália - Fonó János; lh.: Sző­ reg, Újvilág u. 450.; 1944. október 9-én délután 14 órakor a Szőregért folyó har­ cokban lövéssérülést szenvedett, és a helyszínen elvérzett. (Szőreg HA. 44/1944. sz.)

Joó József napszámos, honvéd; Sző­ reg, 1903.; Forró Róza - Joó János; fel.: Bárdi Mária; lh.: Szőreg; Idős tar­ talékosként mozgósították, és ismeretlen alakulattal került a frontra. 1944 szep­ temberében még hírt adott magáról, így a Szegedi Járásbíróság 1944. október 15i időponttal nyilvánította holttá. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 1/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 18728/1949/6. sz.) Kelemen Ernő tart. őrvezető; Mező­ túr, 1908. október 6.; Erdei Mária; lh.: Újszőreg, Zentai u. 1118.; A szolnoki 16. gyaloghadosztály békéscsabai 19. gyalogezred mezőtúri II. zászlóaljában teljesített szolgálatot. Alakulatával az 1944-i német megszállás után az 1. had­ sereg galíciai arcvonalába került, és Bohorodcynnél 1944. június 22-én aknata­ lálattól jobb lábtörést és bal mellsérülést szenvedett. Az ezred segélyhelyen hunyt el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 668. d.) Kertész János földműves; Szőreg, 36 éves; Szöllősi Katalin - Kertész János; fel.: Géczi Ilona; lh.: Szőreg; A második világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban halt meg. 1950-ben holttá nyilvánították, és el­ huny tát a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1945. március 15-i idő­ pontban határozta meg. (Szőreg HA. 43/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 12827/3/1950. sz.) Kiss János nyugdíjas MÁV pályaőr; Szőreg, 1885. május 15.; Sóti Rozália Kiss György; fe l.: Karsai Piroska; Sző­ reg, Árpád u. 641.; 1945 áprilisában puskagolyó okozta nyílt combtörést szen­ vedett, majd üszkösödés következtében került Szegeden a sebészeti klinikára, ahol 1945. április 13-án délután 4 órakor meghalt. (Szeged HA. 565/1945. sz. Be­

261

jegyezve az AU 107. § szerint tett írás­ beli bejelentés alapján) Kovács János Péter földműves, hon­ véd; 35 éves; Bodó Rozália - Kovács Ist­ ván; lh.: Szőreg, Rózsa u. 21.; Tartalé­ kos honvédként mozgósították, és isme­ retlen alakulattal került a frontra. 1944 őszén részt vett a Magyarországon folyó harcokban. Novemberben még életjelt adott magáról, ezért a Szegedi Járásbíró­ ság 1944. december 15-i időpontban ha­ tározta meg elhunytát. Neve a hősi halot­ tak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 20/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 17012/1949-6. sz.) Kovács József honvéd; Szőreg, 1907.; Weiland Margit; lh.: Szőreg, Szegedi or­ szágút; Tartalékosként 1944 júliusában mozgósították, és a szegedi 9. gyalogez­ red I. zászlóaljába hívták be. Alakulatá­ val augusztus 25-én Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került, ahol a Paraszka hegység csúcsát védték. Szeptem­ ber 28-29-én vonultak vissza a történel­ mi országhatárra, és a Vereckei-szorosnál a harcokban 1944. október 12-én hő­ si halált halt. (HL. Veszteséglajstrom 15. köt. 3296. sz.) Kovács István honvéd; Szeged, 1913. július 26.; Márton Julianna - Kovács István; fe l.: Banyó Erzsébet; lh.: Szőreg; 1944-ben vonult be katonai szolgálatra. Alakulatával részt vett a győzelemmel felérő tordai csatában, és a súlyos vérveszteséggel járó harcokban 1944. szep­ tember 22-én az Aranyos-Torda közötti térségben hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szeged I. kér. HA. 664/1948. sz. a Szegedi Törvényszék Pk. 9360/1947. sz. hat.) Kökény Antal kereskedősegéd; 49 éves; Czittler Anna - Kökény Antal; fe l.: Szabó Rebeka; lh.: Szőreg; Idős tartalé­ kosként 1944-ben mozgósították, és is­

262

meretlen katonai alakulatban részt vett a magyarországi harcokban. Az 1949. évi holttá nyilvám'tásakor októberi utolsó életjele alapján elhunytát 1944. novem­ ber 15-i időpontban határozták meg. Ne­ ve a hősi halottak emléktábláján szere­ pel. (Szőreg HA. 59/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 17140/7-1949. sz.) Kurcz Ilona tanuló; kb. 13 éves; Pol­ lók Rozália - Kurcz Tibor; lh.: Szőreg; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, és nem tért haza. (Péter László írásbeli följegyzése, 1999.) Kurcz Tibor faszobrász; 53 éves; Schanlich Mária - Kurcz József; fel.: Pollák Rozália; lh.: Szőreg; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, és nem tért haza. 1949. évi holttá nyilvánítása­ kor elhunytát 1944. július 15-i időpont­ ban határozták meg. (Szőreg HA. 63/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 18301/5-1949. sz.) Kurcz Tiborné Pollák Rozália htb.; 45 éves; Ausländer Franciska - Pollák Sándor; lh.: Szőreg; A szegedi tégla­ gyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, és nem tért ha­ za. 1949. évi holttá nyilvánításakor el­ hunytát 1944. július 15-i időpontban ha­ tározták meg. (Szőreg HA. 64/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 18301/51949. sz.) Lakatos József honvéd; Szőreg, 1922. március 23.; Fránkó Éva - Lakatos Jó­ zsef; lh.: Szőreg, Árpád u. 27.; 1944-ben honvédként tényleges katonai szolgálatot teljesített. Alakulatával a frontra került, és hősi halált halt, vagy szovjet hadifog­ ságba esett, és nem tért haza. Neve a hő­ si halottak emléktábláján szerepel. (La­

kossági adatközlés, 1998. és Szőreg Szül. Anykv. 1922.) Lakatos Mihály géplakatos, honvéd; Szőreg, 1902. szeptember 12.; Hegyközi Veronika - Lakatos Lajos; fel.: Kókay Erzsébet; lh.: Szőreg, Árpád u. 383.; Idős tartalékosként 1944. január 10-én mozgósították, és műszaki alakulatával a keleti frontra került. 1944. szeptember 9-én írt utoljára levelet. A Szegedi Járásbíróság 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytét. Neve a hősi ha­ lottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 55/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 16919/1949/5. sz.) Lázár Ferenc földműves; 21 éves; Gregus Julianna - Lázár Ferenc; fel.: Bonyák Anna; 1944. október 9-én délu­ tán 16 órakor a Szőregért folytatott har­ cok idején Csiszár Jánossal együtt a romkerti öreg temetőnél szovjet katonák kivégezték. Tüdőlövés következtében meghalt. (Szőreg HA. 63/1944. sz. és lakossági adatközlés, 1998.) Lévai Sándor földműves, napszámos, honvéd; 39 éves; fe l.: Barta Mária; lh.: Szőreg, Kisbogáros u. 46.; A háború vé­ gén 1945 áprilisában a Német Biroda­ lomba visszavonult magyar alakulatával amerikai hadifogságba esett. 1946. janu­ ár 31-én Passauban a városi kórházban meghalt. Neve a hősi halottak emléktáb­ láján szerepel. (Szőreg HA. 10/1946.) Ludányi Imre*; lh .: Szőreg, Levendu­ la u.; A második világháborúban hadmű­ veleti területen vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. Ludvig András*; lh.: Szőreg; A má­ sodik világháborúban hadműveleti terüle­ ten vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel.

Mészáros István; Szőreg, 1921. július 15.; Mészáros Matild; fel.: Szűcs Irén (Szőreg, 1942.); lh.: Szeged, Pozsonyi u. 3.; A második világháború következmé­ nyeként, valószínű szovjet hadifogságban meghalt. 1953-ban nyilvánították holttá, s halálának időpontját a Szegedi Járásbí­ róság 1946. április 15-i időpontban hatá­ rozta meg. (Szőreg HA. 16/1954. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 24282/1953/6. sz.) Miskolczi Lajos honvéd; Szőreg, 1917. január 3.; Körmendi Mária - Mis­ kolczi József; lh.: Szőreg, Újvilág u.; A második világháborúban ismeretlen idő­ pontban és katonai alakulattal a szovjet frontra került, és hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg Szül. Anykv. 1917.) Molnár András honvéd; Szőreg, 1918. november 25.; Ördögh Mária Molnár Bálint; fel.: Czitkó Cecília; lh.: Szőreg, Kossuth u. 3.; 1944. július 19-én Szegedre a 9. gyalogezred I. pótzászlóal­ jába vonult be. Alakulata a szegedi 5. tábori póthadosztály kötelékében Bácská­ ba került. Utolsó levelét Mohóiról írta. Később a magyarországi harcokban vet­ tek részt, s itt vagy szovjet hadifogság­ ban meghalt. 1965-ben holttá nyilvánítot­ ták, és elhunytét az év utolsó napjában, 1944. december 31-i időpontban jelölte meg a Szegedi Járásbíróság. (Szőreg HA. 34/1965. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 51390/1965/4. sz.) Molnár Mihály honvéd; Szőreg(?), 1924.; Valószínű, hogy leventeként vagy önkéntes honvédként a Dunántúlon szov­ jet hadifogságba esett. Az Új Magyaror­ szágban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly-veszteséglista szerint a Szovjetunióban 1945. június 27-én el­ hunyt. (ÚM 1991. 55. sz.)

263

Móra Ferenc gyári munkás; Szőreg, 1917. március 28.; Kiss Rozália - Móra József; fel.: Sipos Margit (1926.); lh.: Szőreg, Vajda u. 524.; A második világ­ háborúban hadműveleti területen 1944 őszén meghalt. Az utolsó életjelt szep­ temberi keltezéssel kapta a család, így elhunytát a Szegedi Járásbíróság 1944. október 15-i időpontban határozta meg. (Szőreg HA. 62/1949. sz., Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 17736/6-1949. sz.) Móra Lajos földműves; Szőreg, 1886. október 5.; Masa Mária - Móra István; fel.: Varga Viktória (1926.); lh.: Szőreg, Petőfi u. 63.; 1944. október 19-én a gö­ rögkeleti szerb iskolába Bartos Jakabbal együtt beidézték, és szerb „partizánok” agyonverték őket október 21-én virradó­ ra. Az iskola udvarán földelték el, és 1955 októberében exhumálták őket. (Szőreg HA. 2/1956. sz. és Szeged járás anykvi felügy. 9524-4/1956. sz.) Oppelcz (Oppeltz) Péter kertész; Lukácsfalva, 1901. április 30.; Koppel Éva - Oppeltz Jakab; fel.: Kiss Mária (1929.); lh.: Szőreg, Nagybecskerek u. 5.; 1944. december 31-én „malenkij ro­ botra” elhurcolták, és német neve miatt a Szovjetunióba deportálták. Krivoj Rogban bányában dolgozott. Két tanú egyön­ tetű állítása szerint 1945. március 12-én meghalt, és ott temették el, így ezzel az időponttal nyilvánították holttá. (Szőreg HA. 44/1951. sz., Szegedi Törvényszék P. 4880/1948/6. sz.) Ördögh Sándor; Szőreg, 1900. (?); lh.: Szőreg, Kolozsvári u.; A második világháborúban vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. Neve a háborús emléktáb­ lán szerepel. Pálfí Gyula*; lh.: Szőreg; A második világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban halt meg.

264

Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. Papdi Mihály; lh.: Szőreg, Szegedi u.; A második világháborúban hadműve­ leti területen vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlék­ tábláján szerepel. Pein Szvetozárné Rádin Draginya; Oroszlámos, 1906.; Kverity Kaszána Rádin Miklós; lh.: Szőreg, Rónay u. 116.; 1944. november 21-én délután 18 órakor véletlen balesetben haslövéstől el­ vérzett. (Szőreg HA. 60/1944. sz.) Péter Ferenc elektrotechnikus, leven­ te; Jánoshalma, 1924. január 5.; Cselenák Agnes - Péter Gergely; lh.: Szőreg, Rónay u. 118. (=Petőfi u. 52., ma Szerb u. 60., utolsó lakcíme: Ózd, Régi koló­ nia 75.); Elemi iskoláit Mindszenten vé­ gezte, 1933-tól a szegedi Klauzál Gábor gimnázium tanulója volt. 1937-től gép­ ipari gyakornok, 1939-től a szegedi fel­ ső-ipariskola elektromosipari osztályának tanulója. 1942-ben végzett, és ősztől az ózdi vasgyár műszaki tisztviselője („műnöke”) lett. 1944 decemberében a gyári leventecsapattal nyugat felé távozott; orosz fogságba estek. Állítólag 1945-ben a focani fogolytáborban tífuszban halt meg. (Családi adatközlés, 1998.) Pokornyi Aladár; fűrészgyári mun­ kás, honvéd; Versec, 1919. április 17.; Wolz Anna - Pokornyi Ferenc; fe l.: Lé­ vai Veronia; lh.: Újszegedi bérföldek, ill. Szőreg, Törökkanizsai u. 1152.; 1940. szeptember 5-én tényleges katonai szolgálatra vonult be és 1941 júliusában a szovjet frontra került. A Magyar Vö­ röskereszt értesítése szerint 1943. július 28-án a keleti fronton eltűnt. A Szegedi Járásbíróság augusztus 15-i időponttal nyilvánította holttá. Neve Szőregen a hő­ si halottak emléktábláján szerepel. (Sze­ ged HA. 917/1950. sz.)

Pokornyi László gyermekáldozat; Szőreg, 1933.; Wolz Anna - Pokornyi Ferenc; Szőreg, Zentai u. 1127.; 1944. augusztus 29-én délelőtt 11 órakor Sze­ ged bombázásakor Szeged nagyállomá­ son bombatalálat ért egy német lőszer­ szállító szerelvényt. Egy ágyúlövedék házukba csapódott be. Súlyos agyroncsolódást szenvedett és azonnal meghalt. (Szőreg HA. 40/1944. sz.) Pokornyi Vilmos*; Neve a második világháborús emléktáblán szerepel. Dr. Popper Sándor ny. községi or­ vos; Szőreg, 1867.; Kohn Lotta - Popper Mór(ic); fe l.: Klein Katalin; Ih.: Szőreg, Rónay u.; Több nyelven beszélő, nagy műveltségű nyugalmazott körzeti orvos volt. 1944. június 28-án családjával együtt a Bécs melletti Strasshofba depor­ tálták. 1944. augusztus 9-én az ausztriai Amaliendorfban meghalt. (Szőreg HA. 40/1945. sz., és Péter László szóbeli közlése) Pozsgai László Márton kertész; 41 éves; Nagy Paula - Pozsgay István; fe l.: Ludvig Mária Julianna; Ih.: Szőreg, Sza­ badság u. 96.; A második világháború­ ban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban meghalt. 1949-ben holttá nyilvánították, és elhuny tát a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1945. március 15-i időpontban határozta meg. (Szőreg HA. 18/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 16927-6/1949. sz.) Rácz János; Szőreg, 1915. április 6.; Lakatos Agnes - Rácz János; lh.: Sző­ reg, Árpád u. 573.; A második világhá­ borúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban meghalt. Neve az emléktáblán szerepel. (Szőreg Szül. Anykv. 1909-1929.) Radicsev Bertalan honvéd; Szőreg, 1922.; Tamásev Anna; 1944-ben a kassai 21. gyalogezred II. zászlóaljában teljesí­

tett szolgálatot. Alakulatával április ele­ jén Galíciában az 1. hadsereg arcvonalá­ ba került. A szovjet csapatok 1944. júli­ us 23-i offenzívája idején 27-én Gyelatyinnál eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 14. köt. 6542. sz.) R ajtik Zoltán gyermekáldozat; 2 éves; Gémes Eszter - Rajtik András; lh.: Szőreg 459. sz.; 1945. június 1-jén délu­ tán 13 órakor bombarobbanás (gránát­ robbanás) következtében súlyos sebesü­ lést szenvedett és elvérzett. (Szőreg HA. 32/1945. sz.) Róth György vasesztergályos; Szőreg, 1922.; Neumann Ilona - Róth Sándor; lh.: Szőreg, Vaspálya u.; A háború ide­ jén munkaszolgálatra hívták be, majd a szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, és meggyilkolták. (Családi adatközlés: Róth Andrásné, Szeged, Mikszáth Kálmán u. 6/ 10. ) Rózsa István napszámos, honvéd; 29 éves; Ördögh Anna - Rózsa Antal; fe l .: Csáti Julianna; lh.: Szőreg; Tartalékos honvédként 1944-ben mozgósították, és ismeretlen alakulatba hívták be. A front­ ra került, ahonnan utolsó levelét 1944 szeptemberében küldte. Elhuny tát a Sze­ gedi Járásbíróság október 15-i időpont­ ban határozta meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 48/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 17246/6/1949. sz.) Schwäger Imre szakaszvezető; Sze­ ged, 1910.; Kószó Etel; Állományteste a szegedi 9/1. zászlóalj volt. 1942 áprilisá­ ban Kecskemétre a 7. gyalogezred I. zászlóaljába hívták be. Alakulatával a 2. hadsereg Don menti arcvonalára került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i of­ fenzívája idején, miután négy napig véd­ ték Osztrogozsszkot, a városból való ki­

265

töréskor 20-án hősi halált halt. (HL. Veszteséglajstrom 9. köt. 24197. sz.) Sebők Lajos földműves, honvéd; Sző­ reg, 1919. augusztus 2.; Zseniben Teré­ zia - Sebők János; Ih.: Szőreg, Árpád u. 18.; 1944. október elején vonult be kato­ nai szolgálatra, majd a magyarországi harcokban szovjet fogságba esett. 1947 tavaszán hazaszállítás közben, tanúk állí­ tása szerint már Erdély területén a vagon tetejéről telefonhuzal rántotta le, és Ma­ rosvásárhelyen halt meg. Holttá 1947. május 31-i időponttal nyilvánították. (Szegedi Járásbíróság Pk. 23015/1958/3. sz.) Somodi János földműves, honvéd; Kecskemét, 1899. február 15.; Fazekas Etelka - Somodi János; fe l.: Keresztényi Julianna; lh.: Szőreg, Gőzmalom u. 480.; 1944 tavaszán ismeretlen katonai alakulathoz vonult be. A keleti arcvonalba került. 1944 decemberétől Budapest védelmi harcaiban vett részt, s itt szovjet fogságba esett. 1945 februárjában Sze­ geden keresztül szállították őket, ezután pedig már nem adott magáról életjelet. 1945. március 15-i időponttal nyilvání­ tották holttá. (Szegedi Járásbíróság Pk. 16923/1949/5. sz.) Sulik Mihály; Szőreg, 1922.; lh.: Szőreg; A háborúban hadműveleti terüle­ ten vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. Szabó István napszámos; 27 éves; Csányi Ilona - Szabó István; fe l.: Szekula Margit; lh.: Szőreg; A második világ­ háborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban halt meg. 1949ben holttá nyilvánításakor a Szegedi Já­ rásbíróság az 1945. áprilisi életjele alap­ ján 1945. május 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Szőreg HA.

266

6/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 19120/1949/5. sz.) Szeles Béla Pál kertész, honvéd; Sző­ reg, 1921. április 14.; Sebők Etelka Szeles Pál; lh.: Szőreg, Táncsics u. 22.; Tényleges katonai szolgálati idejét 1942 októberétől Szegeden az V. híradó zász­ lóaljban töltötte. 1944. augusztus 4-én a zászlóalj által felállított V. híradó osz­ tállyal Galíciába, a 13. gyaloghadosztály hadrendjében az 1. hadsereg arcvonalába került. Utolsó levelét szeptember végén írta. Valószínűleg a Kárpátok szorosaiért vívott súlyos harcokban halt hősi halált. Csak 1965-ben nyilvánították holttá és elhunytát 1944. október 15-i időpontban határozták meg. (Szőreg HA. 6/1966. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 51867/1965/7. sz.) Szeles Mihály földműves, napszámos, honvéd; Szőreg, 38 éves; Kocsis Ilona Szeles István; fel.: Dávid Etelka; lh.: Szőreg; 1944-ben tartalékos honvédként és ismeretlen alakulattal került hadműve­ leti területre. Itt eltűnt, vagy szovjet ha­ difogságba esett, és nem tért haza. 1949ben holttá nyilvánították, és augusztusi utolsó életjele alapján elhunytát a Szege­ di Járásbíróság 1944. szeptember 15-i időpontban határozta meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 46/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 17020/6/1949. sz.) Szeles Pál villanyszerelő; Szőreg, 30 éves; Kiss Rozália - Szeles György; fe l.: Csáti Gyapjas Erzsébet; lh.: Szőreg; 1944-ben ismeretlen alakulattal került a frontra. Utolsó életjelt augusztusban kül­ dött, s 1952-ben holttá nyilvánításakor elhunytát a Szegedi Járásbíróság 1944. szeptember 15-i időpontban határozta meg. (Szőreg HA. 42/1952. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 23469/1952/4. sz.)

Szelgrád István kereskedő, honvéd; Nagybecskerek, 1908. január 4.; Mar­ schall Margit - Szelgrád János; fel.: Törtely Erzsébet (1934.); lh.: Szőreg, Petőfi u. 113.; Tartalékosként 1944 jú­ liusában Kiskunfélegyházára vonult be. Alakulata a 13. gyaloghadosztály had­ rendjében Galíciába, Korosztov körzeté­ be került, majd szeptember végétől októ­ ber végéig a Kárpátok szorosait védte. Az itt folyó súlyos harcokban meghalt, vagy szovjet fogságba esett, és nem tért haza. Elhuny tát holttá nyilvánításakor 1944. október 15-i időpontban határozták meg. (Szőreg HA. 27/1951. sz. és Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 22619/1951-2. sz.) Szekeres Ferenc földműves, honvéd; Szőreg, 1905.; Szirovicza Éva - Szekeres Ferenc; lh.: Szőreg, Árpád u. 78.; Tar­ talékosként 1944 nyarán mozgósították, és Szegedre a 14. tüzérosztályba hívták be. Alakulata a kecskeméti 13. gyalog­ hadosztály hadrendjében augusztusban Galíciába, Korosztov körzetébe került, majd szeptember 27-től október végéig a Kárpátok szorosait védte. Az itt folyó súlyos harcokban elesett, vagy szovjet hadifogságba esett, és nem tért haza. Családja az utolsó hírt 1944 októberében kapta róla, ezért 1949-ben holttá nyil­ vánításakor a Szegedi Járásbíróság 1944. november 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Szőreg HA. 45/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 16924/6/1949. sz. és családi adatközlés, 1998.) Szekula János, ifj. honvéd; Szőreg, 1912.; lh.: Szőreg, Temesvári u.; Az 1944. szeptemberi általános mozgósítás­ kor vonult be. A német kapituláció után hazatérőben 1945. június elején Szom­ bathelyen a szovjet hadsereg hadifogság­ ba hurcolta. 1945 szeptemberében hazaszállítás közben Ja°i után, te a vagon te­ tejéről lefonhuzal rántotta lé, és még Ro­

mánia területén meghalt. (Lakossági adatközlés, Szőreg, 1998.) Szekula József honvéd; Szőreg, 1918. (?); lh.: Szőreg, Temesvári u.; A máso­ dik világháborúban ismeretlen alakulattal került a keleti arcvonalba, és hősi halált halt. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Lakossági adatközlés, Szőreg, 1998.) Szóráth Dezső levente, önkéntes hon­ véd; Szőreg, 1924. december 2.; Csányi Erzsébet - Szóráth Lajos; lh.: Szőreg, Tigris u.; 1944. október elején a leven­ tékkel vonult el a Dunántúlra. Zircen a toborzáskor beállt önkéntesnek, és a Hu­ nyadi páncéloshadosztályban Székesfehérvár-Sóstón kapott kiképzést. Buda ostroma idején Esztergomnál a szorult katonai helyzetben a kiképző ezredet is bevetették. 1945 februárjában itt halt hősi halált. Neve a hősi halottak emlék­ tábláján szerepel. (Adatközlő: Kanalas István, Fránkó Mátyás és Csiszár Fe­ renc, Szőreg, 1998.) Tóth Burder József földműves; Algyő, 1914. március 14.; Szabó Julianna - Tóth Burder Sándor; lh.: Szőreg; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen vagy szovjet hadifogságban halt meg. 1949-ben holttá nyilvánították, és elhunytát a Szegedi Járásbíróság 1945. március 15-i időpontban határozta meg. (Szőreg HA. 61/1949. sz., Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 18536/6-1949. sz.) Tóth József kőművessegéd; Szőreg, 1899.; Kondász Piroska - Tóth János; lh.: Szőreg; A második világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. 1949-ben holttá nyilvánították, és elhunytát a Szegedi Já­ rásbíróság az utolsó életjel alapján 1945. január 15-i időpontban határozta meg. (Szőreg HA. 57/1949. sz., Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 17266/8-1949. sz.)

267

Túri István*; lh.: Szőreg; A második világháborúban hadműveleti területen vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. Uhrin Antal napszámos; ?; Borbély Rózái; lh.: Szőreg, Pillich-telep; A má­ sodik világháborúban hadműveleti terüle­ ten vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. Váradi Mátyás csendőr őrmester; Szőreg, 1913. május 15.; Kasza Rozália - Váradi Mátyás; lh.: Szőreg, Iskola u. 351.; 1944 márciusában frontszolgálatra hívták be, és hadtápzászlóaljjal az 1. hadsereg arcvonalába került. Szeptember elején írt utoljára, majd a Kárpátokban folyó harcokban szovjet hadifogságba esett, és nem tért haza. 1949-ben holttá nyilvánították, és elhunytát a Szegedi Já­ rásbíróság utolsó életjele alapján 1944. október 15-i időpontban határozta meg. Neve a hősi halottak emléktábláján sze­ repel. (Szőreg HA. 54/1949. sz. és Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 16929/1949/5. sz.) Váradi Mihály honvéd; ?; fel.: Kiss Borbála; lh.: Szőreg, Újvilág u. 9.; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. Vásárhelyi Antal napszámos, honvéd (huszár); Kiskundorozsma, 1922. május 13.; Takács Mária - Vásárhelyi Antal; 111.: Szőreg, Tanya 28.; 1943. október első napjaiban vonult be Szentesre a sza­ badkai 2. huszárezred I. huszárosztályá­ ba. Alakulata 1944 őszén részt vett a dél-alföldi harcokban. Ő 1944. október 26-án Kiskunfélegyháza-Külsőgalambosnál eltűnt. A Szegedi Járásbíróság Pk. 17509/1949/5. sz. holttányilvánítási ha­ tározata 1944. szeptember 15-i időpont­

268

ban jelölte meg elhunytát. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Vass Lajos földműves, honvéd; Kis­ kundorozsma, 1905. március 18.; Dohai Krisztina - Vass Imre; fe l.: Sulik Etelka (Szőreg, 1935.); lh.: Szőreg, Aradi u. 4.; Tartalékosként 1944. február 2-án is­ meretlen katonai alakulatba vonult be, és április elején Galíciába, az 1. hadsereg arcvonalába került, ahonnan nem tért vissza, és életjelt sem adott magáról. 1955-ben holttá nyilvánították, és el­ hunytát a Szegedi Járásbíróság bevonulá­ sa alapján 1944. március 15-i időpontban határozta meg. Neve a hősi halottak em­ léktábláján szerepel. (Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 20712/1955/5. sz.) Vízvári (Wéber) Ferenc törzsőrmes­ ter; Törökbálint, 1909. augusztus 15.; Hullár Erzsébet - Wéber János; fe l.: Vö­ rös Mária; lh.: Szőreg, Rákóczi u. 7.; Tartalékosként 1944. augusztus végén mozgósították, és szeptember 3-án került a frontra. Utoljára szeptember 25-én írt családjának. Szeptember 29-én aknagrá­ nát okozta koponyasérülés következtében halt meg. 1951-ben holttá nyilvánították, és elhunytát a Szegedi Járásbíróság 1944. október 15-i időpontban határozta meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 43/1951. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 22787/1951/2. sz.) Vörös Imre hivatásos hadnagy; Buda­ pest, 1918. október 8.; Kolarek Ilona Vörös Mihály; lh.: Szőreg, Magyar u. 358.; Családja Budapestről 1920-ban ha­ zaköltözött Szőregre. Szegeden a Piaris­ ta Gimnáziumban 1936-ban érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetem Jogtudományi Karán folytatta tanulmá­ nyait. 1937-től a katonatiszti pályát vá­ lasztotta és Békéscsabán a 19. gyalogez­ red I. zászlóaljában teljesített csapatszol­

gálatot. Közben Pápán ejtőernyős ki­ képzésben is résztvett. 1939-től zászlós, 41-től hadnagy. 1942 áprilisában a 2. magyar hadsereg felállításakor frontszol­ gálatra jelentkezett. Az 54. gyalogezred II. zászlóaljával Husztról indultak a Don menti arcvonalba. A scsucsjei szovjet hídfőállás elfoglalására indított támadá­ sokban is résztvett. Az 1943. január 12-i szovjet offenzíva kezdetén Jekatyerinovkában tartalékban lévő zászlóalját a Scsucsjéből kiindult erős szovjet harcko­ csitámadás ellen bevetették és 14-én dé­ lután 15 órakor Novij Gran Hresztikinél szovjet géppisztoly sorozattól fejlövés­ ben hősi halált halt. A szovjet előretörés miatt holtteste ellenséges területen ma­ radt. Halála után kitüntették a Signum Laudis tiszti fokozatával. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Péter László professzor följegyzése és családi dokumentumok, Vörös Mihályné Szőreg, Magyar u. 60.) Zónái Dezső pénzügyőri vizsgáló; 33 éves; Kuna Erzsébet - Zónái Pál; lh.: Szőreg; A második világháborúban had­ műveleti területen ismeretlen körülmé­ nyek között halt meg. 1949-ben holttá

nyilvánították, és elhunytát a Szegedi Já­ rásbíróság az utolsó életjele alapján 1944. november 15-i időpontban jelölte meg. (Szőreg HA. 44/1950. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 20339/1949/5. sz.) Zsigmond István János gyári mun­ kás, honvéd; Szőreg, 1918. december 18.; Szabó Erzsébet - Zsigmond József; fe l .: Bicskei Maliid; lh.: Szőreg, Pillichtelep; 1944. július 29-én Újvidékre a 20. gyalogezred I. zászlóaljába vonult be. Alakulata a 13. gyaloghadosztály kötelé­ kében augusztus 25-én Galíciában az 1. hadsereg arcvonalába került, majd a Kárpátok szorosainak védelmében küz­ dött. Ő október 29-én Szerednye körze­ tében szovjet fogságba esett. A család szerint 1945 szeptemberében Korosztyenben a hadifogolytáborban halt meg, és tömegsírban nyugszik. 1949-ben holt­ tá nyilvánították és elhunytát a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjele alapján 1944. október 15-i időpontban határozta meg. Neve a hősi halottak emléktábláján szerepel. (Szőreg HA. 2/1950. sz., Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 17978/1949/6. sz. és családi adatközlés, Szeged, 1997.)

269

TÁPÉ HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

A ma Szegedhez tartozó egykori nagyközségek háborús veszteségének számbavé­ tele Szegedhez hasonlóan többéves kutatómunka eredményeként készült el. Ez a teljes névsor Tápé község második világháborús hősi halottairól és áldozatairól. A feldolgo­ zás során figyelembe vettem a Hősök terén felállított emlékmű második világháborús emléktábláján felsorolt nevek listáját, amelyen 78 név szerepel. A háborús veszteségkutatás magyar szakmai körökben elfogadott elvei szerint ki­ terjesztettem a kutatást a háborúval összefüggő teljes katonai és polgári veszteségre, amely közvetlenül a harcokkal és a szovjet megszállás körülményeiből adódó atrocitá­ sokkal függött össze. így a tápéi fejezetben összesen 103 fő hősi halott és áldozat sze­ repel. A kutatás során széleskörű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként ke­ zeltem a halotti anyakönyveket és a bejegyzések alapjául szolgáló még megtalálható holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a háború kezdetétől 1998 végéig, a kézirat lezárásáig. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan adatoknál az egy­ kori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem az adatok pontosítása céljából. A másik adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Levéltárban a Honvédelmi Minisztérium veszteségkimutatása képezte. Ebben új neveket is találtam és ebből gyűj­ töttem ki a katonai adatokat, az elhalálozás idejét és helyét. Végül mindezt a lakosság helytörténeti ismeretével és emlékezetével is ellenőriztem, nagyban csökkentve így a téves adatok lehetőségét. Fő törekvés az volt, hogy az áldozatoknak személy szerint állítsunk emléket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő adatok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás időszaká­ ban az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetetlen anyja neve), családi állapot, az esetleges házastárs neve, s a legutolsó lakcím. Vala­ mint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), bevonulási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, valamint az eltűnés (utolsó életjeladás, vagy hír), továbbá a halálozás körülményei, lehetőleg pontos helye és ideje. Több háborús áldozat nevénél szándékom nem tudtam megvalósítani, mert a hiányos levéltári források ezt nem tették lehetővé. Itt csak arra utalok, hogy a háborúban, vagy hadifogságban meghalt. A község háborús embervesztesége így is nagy, az 1941-es népszámlálás 4654 fős létszámából 103 fő, amely 2,24%-os veszteséggel a régió átlaga közé tartozik. A 103ból 8 fő a polgári áldozat: 4 felnőtt és 4 fő zsidó deportált, akik Auschwitzból nem tértek haza. A négy felnőtt a községért folyó harcok idején szovjet aknabecsapódás kö­ vetkeztében halt meg. Kilencvenöt fő a katonaáldozatok száma, akik a hadműveleti te­ rületen, harctéren, vagy hadifogságban haltak meg.

271

A katonai áldozatok többség harctéren, katonai ütközetben halt hősi halált. Ezek között szembetűnően magas a 2. hadsereg alakulataiban a doni harcokban és a vissza­ vonulás rémségei közepette elhunytak száma, mintegy 28 fő, a hősi halottak 30%-a. A bizonytalan, katonai adatok nélkül közölt hősi halottak között is lehetnek még doni áldozatok. Két nem tápéi katona is szerepel a névsorban, akik a községért folytatott harcokban áldozták életétüket és itt temették el. Számuk több volt, de őket Szegeden temették el, ott halotti anyakönyvezték és szerepelnek a szegedi kötetekben. Végül köszönetét mondok a tápéi lakosoknak, hogy gyűjtőmunkám során támoga­ tást nyújtottak. Különösen Lele József néprajztudósnak, a község kiváló ismerőjének, Bodó Józsefnek, Török Jánosnak és másoknak, akik adatokkal és információkkal segí­ tették a tanulmány megírását. (K. F.)

H A L O T T A IN K

Andrekovics József földműves, polgá­ ri áldozat; Tápé, 1892.; Szijjártó Erzsé­ bet - Andrekovics Pál; fe l.: Szendrei Ir­ ma; lh.: Tápé, Dózsa u. 137.; 1944. ok­ tóber 10-én a községért folyó harcokban szovjet aknabecsapódás következtében meghalt. (Tápé HA. 46/1949. sz.) Báló József M átyás honvéd; Makó, 1913. február 24.; Dombi Erzsébet - Bá­ ló József; fel.: Gera Julianna (1940); lh.: Tápé, Rét 160.; Tartalékosként 1944. július 26-án mozgósítottak és Bácska-Palánkára hívták be frontszolgá­ latra. A szegedi 9. gyalogezred 39/11. ikerzászlóaljába vonult be és előbb az aknavetős szakaszban, majd a géppuskás században teljesített szolgálatot. A zász­ lóaljat augusztus 4-én Palánkéról Kárpátaljára szállították, ahol Beregszász kör­ zetében rakodtak ki és Mezőgecsén szál­ lásolt el. A kecskeméti 13. gyaloghad­ osztály kötelékeként augusztus 19-én Szolyván át megkezdte felvonulását Galí­ ciába és itt a Hunyadi-állásban szeptem­ ber 27-28-ig állóharcban tartotta fel a szovjet csapatokat. Ekkor a bekerítés ve­ szélye miatt a Vereckei szoroson át

272

visszavonult a Kárpátokban épült Árpád­ állásba. Itt harcolt október végéig. Októ­ ber 28-án Szolyvánál szovjet hadifog­ ságba esett. Észak-nyugat Ukrajnában Korosztyenben a 7110. sz. hadifogolytá­ borban embertelen körülmények és alul­ tápláltság miatt flekktífuszban 1945 feb­ ruárjában meghalt. (CsML, Kárpótlási kérelem és családi adatközlések, Szeged, 1999.) Ács Antal őrvezető; Tápé, 1915. áp­ rilis 12.; Révész Mária - Acs Antal; lh.: Tápé; Tartalékosként 1944 júniusában mozgósították és Kaposvárra a 6. gya­ logezred I. zászlóaljába hívták be front­ szolgálatra. Alakulata a 10. gyaloghad­ osztály hadrendjében augusztus végén az 1. hadsereg galíciai arcvonalába került, ahol a déli szárnyon súlyos harcokat ví­ vott a Tatár-hágó körzetében. 1944. szeptember 27-én Nagyrakiétán a felső­ lejtőn aknalövedék szilánkja fúródott a gerincoszlopába. A 10. gyaloghadosztály egészségügyi oszlopába (tábori kórház­ ba) szállították, ahol hősi halált halt. Ne­ ve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

Ács Károly honvéd; Tápé, 1914. ok­ tóber 5.; Molnár Veronika - Acs Károly; fel.: Ilia Rozália (1938.); lh.: Tápé, Dózsa u. 58.; 1942. május 2-án moz­ gósították és Kiskunfélegyházára a kecs­ keméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába vonult be frontszolgálatra. Alakulatával június végén a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál harcoltak, majd Osztrogozsszk városát védték 4 napig. Valószínű január 20-án a városból való kitöréskor halt hősi halált. Utolsó levelét január 12-én írta, 1959-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság 1943. február 28-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak em­ lékművén szerepel. (Tápé HA. 24/1959. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 29105/1959/3. sz. és HL. Veszteség­ lajstrom 8. k.) Ács Mihály földműves, honvéd; Tápé, 1914. április 29.; Acs Julianna - Acs Mihály; lh.: Tápé, Kossuth u. 27.; Tar­ talékos honvédként 1944-ben Szegedre a 40. bevonulási központba hívták be szol­ gálatra. Részt vett a magyarországi har­ cokban. Utoljára 1945 húsvétján adott életjelt. 1954-ben holttá nyilvánították és ez alapján 1945. május 15-i időpontban határozták meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 7/1954. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 21200/1954/3. sz.) Battancs Illés földműves, honvéd; Engi Julianna - Battancs Imre; fe l.: Bodó Amália; lh.: Tápé, Rét 31.; Állományteste a nagyváradi 25. gyalogezred I. zászlóalja volt. 1942 áprilisában mozgó­ sították és a 109. hadtápzászlóaljba (tá­ bori csendőr zászlóalj) hívták be froniszolgálatra. Alakulatával 1942 nyarán a

2. magyar hadsereg Don menti arc vona­ lába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején január 18án a harcokban eltűnt. 1949-ben holttá nyilvánították és utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Ne­ ve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 2/1951. sz., Szegedi Járásbí­ róság Pk. 10313/10/1949. sz. és HL. Veszteséglajstrom 8. köt.) Biacsi György honvéd; Tápé, 1911.; Berta Teréz; lh.: Tápé; Tartalékosként 1942. április végén mozgósították és Kecskemétre a 7. gyalogezred ezredközvetlen alakulatába hívták be katonai szolgálatra. Alakulatával a 13. könnyű­ hadosztály hadrendjében a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfő­ csatákban. A szovjet csapatok 1943. ja­ nuár 12-i offenzívája kezdetén Korotojak védelmi vonalában harcoltak, ahonnan Osztrogozsszkba vonultak vissza és négy napig védték a szovjet csapatok által be­ kerített és szétlőtt várost, ahonnan január 20-án kitörtek. Ezekben a harcokban január 15-22. között eltűnt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt.) Bús István napszámos, honvéd; Tápé, 1913.; Nagy Anna - Bús György; fel.: Kovács Julianna; lh.: Tápé, Kükiillő u. 42.; Tartalékos honvédként 1944. szep­ tember végén mozgósították és október 4-én Újvidékre vonult be katonai szol­ gálatra, s valószínű a Bácskáért folyó harcokban hősi halált halt. 1947-ben, majd 1950-ben is holttá nyilvánították. A Szegedi Járásbíróság a bevonulás napján figyelembe véve 1944. november 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (Tápé kg. 1589/1947. (aug. 25.)

273

sz., Tápé HA. 3/1951. sz. és Szegedi Já­ rásbíróság Pk. 15005-3/1950. sz.) Bús János MÁV vonatkísérő, őrve­ zető; Tápé, 1918.; Nagy Anna - Bús György; fe l.: Karai Matild; lh.: Tápé, Küküllő u. 42.; A második világháború­ ban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. 1950-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (Tápé HA. 33/1950. sz. és HM. 7475/veszt. csop./1950. sz.) Cservely Károly béres, honvéd; fel.: Ördögh Teréz; lh.: Tápé; A második világháborúban ismeretlen hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban meghalt. Neve a hősi halottak emlékmű­ vén szerepel. (Lakossági adatközlés, 1998.) Domonkos Antal földműves, honvéd; lh.: Tápé, Küküllő u.; A második világ­ háborúban ismeretlen hadműveleti terü­ leten, vagy szovjet hadifogságban meg­ halt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Lakossági adatközlés, 1998.) Domonkos János községi bíró; Tápé, 1876.; fel.: Ilia Rozália; lh.: Tápé, Tóth Ferenc u. 45.; 1944. október 10-én a községért folyó harcokban szovjet akna­ becsapódás következtében meghalt. (Tá­ pé HA. 48/1944. sz.) Eperjesi Mihály tart. honvéd; Tápé, 1910.; Ungi Etelka; lh.: Tápé-Rét; 1944. szeptember végén mozgósították és Szegedre a 40. bevonulási központba hívták be katonai szolgálatra. A szegedi karhatalmi századba sorolták be. Októ­ ber 10-én reggel a csendőrséghez vezé­ nyelték őket, s innen a századhoz már nem tértek vissza. Valószínű október 10én Szegeden, vagy az azt követő napok­ ban ismeretlen helyen hősi halált halt.

274

Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt. és HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Erdei Károly honvéd; Tápé, 1921. július 17.; Molnár Viktória; lh.: Tápé, Kikötősor 91.; 1944-ben a 12. határvadász-zászlóaljban teljesített katonai szol­ gálatot. Alakulatával Galíciában részt vett Nadvorna visszafoglalására indított sikeres támadásban. 1944. május 30-án Jablonovtól északnyugatra a 633. magas­ sági ponton aknabecsapódáskor jobb és bal lábán aknaszilánkoktól súlyosan meg­ sebesült. Az egészségügyi osztályra szál­ lították, ahol hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 658. d.) Fehér Dezső gyógyszerész; lh.: Tápé, Gyógyszertár; A szegedi téglagyári gyűj­ tőtáborból családjával együtt 1944. júni­ us 25-én Auschwitzba deportálták, ahon­ nan nem tért vissza. Fehér Dezső és csa­ ládja néven a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepelnek. Fehér Dezsőné; lh.: Tápé, Gyógyszertár; A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból családjával együtt 1944. június 25-én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. Fehér ? leányuk; lh.: Tápé, Gyógy­ szertár; A szegedi téglagyári gyűjtőtá­ borból szüleivel együtt 1944. június 25én Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. Grecski Lázár; 66 éves; Kresnyájszki Hajnalka - Grecski Gábor; fel.: Török Rozália; lh.: Tápé, Kossuth u. 35.; 1944. október 10-én a községért folyó harcokban szovjet aknabecsapódás kö­ vetkeztében saját házának udvarában a harcok áldozatául esett. (Tápé HA. 45/1944. sz.) Herczeg Lajos földműves, honvéd; fe l.: Paronai Erzsébet; lh.: Tápé-Rét, Országút dűlő; A második világhábo­

rúban ismeretlen hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (Lakossági adatközlés, 1998.) Igaz Mihály földműves, honvéd; Sze­ ged, 1921.; apja: Igaz Mihály; lh.: Tápé-Rét, Maros dűlő; A második világ­ háborúban ismeretlen hadműveleti terü­ leten szovjet fogságba esett és 1946. áp­ rilis 19-én ismeretlen hadifogolytáborban meghalt. (ÚM 1992. és lakossági adat­ közlés, 1998.) Imolya Ernő honvéd; Tápé, 1913.; Pálfi Julianna; Tartalékos honvédként 1942 áprilisában mozgósították és a kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegy­ házi III. zászlóaljába hívták be frontszol­ gálatra. Alakulatával 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája kezdetén január 15-én Korotojaknál az arcvonal­ ban hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. Veszteség­ lajstrom 8. köt.) Iván Károly honvéd; Kecskemét, 1924. szeptember 6.; Barmos Teréz; lh.: Kecskemét; A kecskeméti 7. gyalogez­ red I. pótzászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata részt vett Szeged és Tápé védelmi harcaiban. 1944. októ­ ber 8-án Tápé-Szomolyánál a szovjet csapatok tiszai átkelésekor fejlövést ka­ pott és hősi halált halt. Tápén temették el. (HL. Veszteséglajstrom 15. köt.) Juhász József földműves, szakaszve­ zető; Tápé, 1914. július 7.; Csonka Ka­ talin - Juhász János; f e l .: Annus Rozá­ lia; lh.: Tápé, Rét 48.; Tartalékosként 1942 áprilisában mozgósították és Kis­ kunfélegyházára, a kecskeméti 7. gya­ logezred III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulatával június 20-

án a 13. könnyűhadosztály hadrendjében a 2. magyar hadsereg Don menti arc vo­ nalába indult, ahol augusztus 16-án gya­ logmenetből harcba is vetették őket. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsa­ tákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája a korotojaki védelmi ál­ lásokban találta őket, ahonnan 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza, majd négy napon át részt vettek a szovjet csa­ patok által bekerített és rommá lőtt város védelmében. Osztrogozsszkból január 20-án kitörtek és az utóvédet alkották. Az ezt követő napokban január 24-25-én visszavonulás közben a negyedik bekerí­ tő gyűrűn való áttöréskor hősi halált halt. 1949-ben holttá nyilvánították, s mivel utolsó életjelt még júliusban, a do­ ni felvonulás idejéből kapott a család, elhunytát 1942. augusztus 15-i időpontban határozta meg a Szegedi Járásbíróság. (Tápé HA. 23/1949. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 11237/5/1949. sz., HL. Veszteséglajstrom 8. köt. és HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kálmán Sándor rendőr; Tápé, 1912. április 9.; Dávid Viktória - Kálmán Sán­ dor; lh.: Tápé, Fenyves u. 2.; 1944. szeptember 30-án rendőri alakulatával Budapestre vonult vissza. A rendőrez­ reddel részt vett a főváros védelmében, ahol hősi halált halt 1964-ben holttá nyilvánították, s mivel novemberben adott utoljára életjelt, a Szegedi Járásbí­ róság 1944. december 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi ha­ lottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 1964. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 53288/1964/3. sz.) Kéri Ferenc földműves napszámos, honvéd; Tápé, 1914.; Csonka Mária Kéri Imre; fe l.: Miklós Ilona; lh.: Tápé, Brassó u. 22.; Tartalékosként 1944-ben mozgósították és ismeretlen alakulattal

275

került a hadműveleti területre, ahol el­ tűnt. 1952-ben holttá nyilvánították és 1944. októberi utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság november 15-i idő­ pontban határozta meg elhunytét. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tá­ pé HA. 16/1952. sz. és Szegedi Járásbí­ róság Pk. 21811/1952/3. sz.) Kiss Pál földműves, honvéd; Tápé, 1899. november 18.; Szentpéteri Katalin - Kiss Péter; fe l.: Horváth Julianna (1925.); lh.: Tápé-Rét 90.; Tartalékos honvédként 1942 áprilisában mozgósítot­ ták és Kiskunfélegyházára a 39. bevonu­ lási központba hívták be frontszolgálatra. A kecskeméti 13. könnyűhadosztály egyik kisegítő alakulatával a nyár folya­ mán a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején ja­ nuár-február hónapokban eltűnt. 1955ben holttá nyilvánították és az 1942. de­ cemberi utolsó levele alapján 1943. janu­ ár 15-i időpontban határozta meg elhuny­ tét a Szegedi Járásbíróság. Hősi halála után 6 gyermeke maradt hadiárva. (Tápé HA. 11/1968. sz. Szegedi Járásbíróság Pk. 20779/1955/4. sz.) Kiss Pál honvéd; Tápé, 1922.; Nagy Julianna; A debreceni 11. gyalogezred II. zászlóaljában teljesített katonai szol­ gálatot. 1944 őszén alakulatával részt vett a Kárpátok szorosaiért folyó súlyos védelmi harcokban, ahol 1944. október 16-án hősi halált halt. (HL. Veszteség­ lajstrom 15. köt.) Kocsis Antal honvéd; Püspökiele, 1912. május 16.; Rakonczai Viktória Kocsis Antal; fel.: Miklós Mária; lh.: Tápé-Rét; Tartalékos honvédként 1942 áprilisában mozgósították és ismeretlen katonai alakulattal a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került, ahol való­ színű a doni katasztrófa idején hősi halált

276

halt. 1994-ben holttá nyilvánították és a Szeged Városi Bíróság bevonulása utáni utolsó életjele alapján 1942. július 15-i időpontban határozta meg elhunytét. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (Tápé HA. 719/1995. sz. és Szeged Város Bíróság 57553/1994/11. sz.) Kószó Antal földműves, napszámos, honvéd; Tápé, 1917. május 22.; Kószó Anna; fe l.: Révész Mária Márta (1943.); lh.: Tápé-Rét 51.; Tartalékos honvéd­ ként 1944-ben mozgósították és ismeret­ len katonai alakulattal a hadműveleti te­ rületre került, ahol meghalt. 1952-ben holttá nyilvánították és utolsó életjele alapján 1944. október 27-i időpontban jelölte meg elhunytét a Szegedi Járásbí­ róság. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 10/1953. sz., Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 23691/1952/2. és Szeged Járás Anykvi felügy. 9523/1953. sz.) Kószó Menyhért honvéd; Tápé, 1911. november 20.; Dávid Rozália - Kószó Menyhért; lh.: Tápé, Kiiküllő u. 34.; A 25. közepes tüzérosztálynál teljesített katonai szolgálatot. 1944. december 8-án Szabadbattyántól délre 3 km-re a Polgár­ éi és Lepsény között a 142-es magassági pontnál a német gyalogság első vonalá­ ban, mint felderítőjárőr fogták el az orosz katonák és fogságba került. A szovjet fogságból nem került haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Kószó Pál honvéd; Tápé, 1910. június 26. ; Bodó Julianna; fe l.: Karácsonyi Er­ zsébet; lh.: Szeged, Régiposta út 14.; 1942 áprilisában mozgósították és a kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegy­ házi III. zászlóaljába hívták be frontszol­ gálatra. Alakulata a kecskeméti 13. könnyűhadosztály kötelékeként 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a koro-

tojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál védelmi állásban voltak, ahonnan 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza, és négy napon át védték a szovjet csapatok által bekerített és rommá lőtt várost. A védelmi harcokban január 18-án lövéstől hősi halált halt. Bajtársai Osztrogozsszkban temették el. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt.) Makai Pál honvéd; Tápé, 1913. szep­ tember 20.; Szabó Julianna; A kecs­ keméti 7. gyalogezred kiskunfélegyházi III. zászlóalj állománytesthez tartozott. 1944. január 2-án a kecskeméti csapat­ kórházban gümőkorban és hashártyagyulladásban meghalt. Halála hadműve­ leti területi tevékenységével függött össze. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. 725. d.) M akra József földműves, napszámos, honvéd; Tápé, 1903.; Biacsi Julianna Makra József; fe l.: Szabó Anna; lh.: Tápé; Idős tartalékosként 1942 áprilisá­ ban mozgósították és ismeretlen katonai alakulatba vonult be frontszolgálatra. Alakulatával 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején hősi halált halt. 1950ben holttá nyilvánították és a Szegedi Já­ rásbíróság utolsó levele alapján 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlék­ művén szerepel. (Tápé HA. 34/1950. sz. és HM. Veszt. csop. 7313/1951. sz.) M árta István földműves, őrvezető; Tápé, 1914.; Veres Julianna - Márta Sándor; fel.: Márta Viktória; lh.: Tápé, Kolozsvári u. 18.; Tartalékosként 1942. április végén mozgósították és Kiskun­ félegyházára, a kecskeméti 7. gyalogez­

red III. zászlóaljába vonult be frontszol­ gálatra. Alakulata kiszállításuk, majd 1000 km gyalogmenet után a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalára került. Részt vettek a korotojaki és urivi hídfő­ csatákban. A szovjet csapatok 1943. ja­ nuár 12-i offenzívája idején Korotojak védőállásaiból Osztrogozsszkba vonultak vissza, majd a város négy napos védelme után január 20-án kitörtek és megkezdték gyötrelmes visszavonulásukat. Ezekben a harcokban január 15-március 30. között meghalt. 1952-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (Tápé HA. 31/1952. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 27537/1952-2. sz. és HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) M árta István földműves, szakaszve­ zető; Tápé, 1919. augusztus 13.; Makai Julianna - Márta József; 111.: Tápé, Küküllő u. 15.; Kiskunfélegyházán a kecs­ keméti 7. gyalogezred III. zászlóaljában teljesített tényleges szolgálatot. Alakula­ tát 1942 áprilisában mozgósították és jú­ nius 20-án a 2. magyar hadsereg kötelé­ kében a keleti frontra szállították. Resicáig vonattal mentek, ahonnan 1000 km-t gyalogmenetben vonultak a Don menti arcvonalba. Részt vettek a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Ko­ rotojaknál védőállásban voltak, s az itt megindult támadáskor január 15-én hősi halált halt. 1961-ben holttá nyilvánítot­ ták. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 12/1962. sz., Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 23595/1961/4. sz. és HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) M árta István kőműves, honvéd; Tá­ pé, 1921. október 17.; Domonkos Juli­ anna - Márta István; lh.: Tápé, Dr. Dó­ sa István u. 174.; 1942. október elején

277

Szegedre vonult be tényleges katonai szolgálatra. 1944 nyarán alakulatával Galíciába, az 1. hadsereg arcvonalába került, ahol 1944 őszén meghalt, vagy szovjet fogságba került, ahonnan nem tért haza. 1967-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az 1944. augusztus 10-i utolsó életjele alapján 1944. szeptember 15-i időpontban hatá­ rozta meg elhunytát. Neve a hősi halot­ tak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 13/1968. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 51021/1967/6. sz.) Márta Mátyás földműves, honvéd; Tápé, 1923. október 19.; Kapp Ilona Márta Ferenc; fel.: Miklós Viktória; lh.: Tápé, Pozsonyi u. 56.; Az ungvári 24. gyalogezred I. tábori pótzászlóalj 1. századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata 1944 szeptemberében a 3. hadsereg kötelékében részt vett az Arad visszafoglalására tervezett hadművelet­ ben. A szovjet-román ellentámadás ide­ jén szeptember 22-én 18 órakor Arad és Mikelaka között fejlövést kapott, és az egészségügyi-oszlop elszállította. Súlyos állapota miatt Ausztriába szállították, ahol 1945. augusztus 15-én Bad Ischlben meghalt. (Tápé HA. 13/1950. sz. és HL. HM. 22. oszt. ir. 745. d.) Márta Sándor földműves, honvéd; Tápé, 1920.; Molnár Terézia - Márta Mihály; fel.: Ördögh Mária; lh.: Tápé, Ady Endre u. 7.; A szegedi 9. gyalog­ ezred (39. ikerezred) szabadkai II. zász­ lóaljában teljesített katonai szolgálatot. A Kárpátok átjáróiért folyó súlyos harcok­ ban megsebesült és 1944. október 25-én Budapesten a 205. Vöröskeresztes Kór­ házban (Bp. II. Jurányi u. 3.) meghalt. A rákoskeresztúri temetőben 32/III. par­ cella 2. sor 4. sírjába temették el. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 29/1951. sz., Szegedi Járás­

278

bíróság Pk. 21181/1951/2. sz. és HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Mátrai István honvéd; Tápé, 1921.; A második világháborúban ismeretlen hadműveleti területen szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint a Szovjetunióban 1945. február 27-én meghalt. Valószínű azonos az ugyancsak 1921-ben született Márta Istvánnal! Mátrai nevű családról a tápaiak nem tudnak. (ÚM 11. sz.) Miklós András földműves, napszá­ mos; 47 éves; Kószó Erzsébet - Miklós András; lh.: Tápé, Kolozsvári u. 38.; A második világháborúval összefüggésben hadműveleti területen meghalt. 1949-ben holttá nyilvánították és utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság 1942. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Tápé HA. 22/1949. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 11053/7/1949. sz.) Miklós Ferenc honvéd, címzetes őr­ vezető; Tápé, 1919. június 8.; Nagy An­ na - Miklós Imre; lh.: Tápé, Kossuth u. 14.; A kiskunhalasi 15. kerékpáros-zász­ lóalj 2. századában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatát az 1. lovashad­ osztály kötelékében 1944 júniusában a keleti fronton a Pripjaty mocsarak kör­ zetében kiérkezésük után, német aláren­ deltségben azonnal harcba is vetették a gépesített szovjet csapatokkal szemben. 1944. július 15-én Velikó Sijedónál hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlék­ művén szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 14. köt.) Miklós Imre honvéd; Tápé, 1920.; lh.: Szeged, Maros u. 16.; A második világháborúban ismeretlen hadműveleti területen szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet for­ rásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista

közlése szerint 1945. február 10-én szovjet hadifogságban meghalt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (ÚM 1992. 33. sz.) Miklós János honvéd; Tápé, 1922. szeptember 10.; Miklós Rozália - Miklós János; Tápé, Brassó u. 39.; Az 1. pán­ céloshadosztály utász pótzászlóaljában teljesített katonai szolgálatot. Alakulatát 1944. szeptember 12-én délkelet Ma­ gyarországon Arad visszafoglalására ve­ tették be először és szeptember 15-én 8 órakor Újpanád és Szabadhely között el­ lenséges tüzérségi lövegtől telitalálatot kapott. Bajtársai a helyszínen a mezei úton temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 713. d.) Miklós József földműves, napszámos, honvéd; Tápé, 1914. február 24.; Tápai Anna - Miklós András; fe l .: Nagy Viktó­ ria; lh.: Tápé, Kossuth u. 80.; Tartalé­ kos honvédként mozgósították és 1944. június 28-án Kiskunfélegyházára vonult be katonai szolgálatra. Alakulatával a 13. gyaloghadosztály hadrendjében augusztus 25-én Galíciában Korosztov körzetében az 1. hadsereg arcvonalába került. A Hunyadi-állásban védelemben voltak, szeptember végétől a Kárpátok szorosait védték. A harcokban ismeret­ len időpontban meghalt. 1949-ben holttá nyilvánították és szeptember 16-án írt utolsó levele alapján a Szegedi Járásbíró­ ság 1944. október 15-i időpontban hatá­ rozta meg elhuny tát. Neve a hősi halot­ tak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 35/1949. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 12465/1949-6. sz.) Miklós Mihály napszámos, honvéd; 23 éves; Biacsi Mária - Miklós Mihály; fel.: Kószó Viktória; lh.: Tápé, Aradi u. 25.; 1944-ben ismeretlen katonai alaku­ lattal került a hadműveleti területre, ahol eltűnt. 1951-ben holttá nyilvánították és

a Szegedi Járásbíróság 1944. szeptembe­ ri utolsó életjele alapján október 15-i időpontban határozta meg elhuny tát. Ne­ ve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 24/1951. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 20939/1951/2. sz.) Molnár Antal; lh.: Tápé?; A második világháborúban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve a hősi halottak em­ lékművén szerepel. Molnár József honvéd; Tápé, 1915. március 14.; Domonkos Viktória; lh.: Tápé; 1944-ben a 25. felderítőosztály aknász szakaszában teljesített katonai szolgálatot. 1945. február 6-án Rózsa­ majornál eltűnt és nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Molnár Lajos földműves, honvéd; Tápé, 1923. április 29.; Miklós Mária Molnár Antal; lh.: Tápé, Dr. Dósa u. 15.; 1941 októberében — valószínű ön­ kéntesként — ismeretlen katonai alaku­ latba hívták be kiképzésre és a háború időszakában eltűnt. 1959-ben holttá nyil­ vánították és a Szegedi Járásbíróság, mi­ vel bevonulását követően életjelt nem adott, az év utolsó napjában 1941. de­ cember 31-i időpontban határozta meg elhunytát. (Tápé HA. 17/1960. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 20282/1959/3. sz.) Molnár László Sándor tart. honvéd; Tápé, 1920.; Révész Rózái; Tartalékos­ ként 1942 májusában mozgósították és Miskolcra a 13. gyalogezred II. zászlóaljába vonult be frontszolgálatra. Alaku­ latával 1942 augusztusában a 19. könnyűhadosztály kötelékében a 2. ma­ gyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a scsucsjei hídfőcsaták­ ban. A szovjet csapatok 1943. január 12i offenzívája idején Markinál voltak vé­ delemben és 14-én a magyar arc vonal át­ törésekor eltűnt. Neve a hősi halottak

279

emlékművén szerepel. (HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Molnár Péter; lh.: Tápé; A második világháborúban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve a hősi halottak em­ lékművén szerepel. Müller Károly villanyszerelő, mun­ kaszolgálatos; Tápé, 1904. április 28.; fel.: Papp Irén; Babenstein Mária Müller Károly; 1942 júniusában Hódme­ zővásárhelyre az V. kmsz. zászlóaljba hívták be munkaszolgálatra, ahol egy tá­ bori munkaszolgálatos századba besorol­ va a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. A szovjet hadsereg 1943. január 12-i offenzívája idején hadifogságba ke­ rült, ahonnan nem tért vissza. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt. és Tápé HA. 289/1950. sz.) Nagy György földműves, honvéd; Tá­ pé, 1912.; Török Veronika - Nagy And­ rás; fe l.: Balázs Ilona; lh.: Tápé-Rét 13.; Tartalékosként 1942 májusában mozgósították és Kiskunfélegyházára, a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóal­ jába hívták be katonai szolgálatra. Ala­ kulata a 13. könnyűhadosztály köte­ lékében 1942. augusztus 15-én a 2. had­ sereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. ja­ nuár 12-i offenzívája idején Korotojaknál volt védőállásban, ahol a magyar arcvo­ nal áttörésekor, január 15-én hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 27/1950. sz., HM. 7397/veszt. csop/1951. sz. és HL. Vesz­ teséglajstrom 12. köt.) Nagy János; lh.: Tápé; A második vi­ lágháborúban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve a hősi halottak em­ lékművén szerepel. Nagy Lajos; lh.: Tápé; A második vi­ lágháborúban ismeretlen körülmények

280

között meghalt. Neve a hősi halottak em­ lékművén szerepel. Nagy Lajos; lh.: Tápé; A második világháborúban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve a hősi halottak em­ lékművén szerepel. Nagy Mihály földműves, honvéd; Tá­ pé, 1903.; Pósa Anna - Nagy Mihály; fel.: Széli Ilona; lh.: Tápé-Rét 138.; Tartalékosként 1942 áprilisában mozgó­ sították és a szegedi V. élelmezőraktár által Kiskunfélegyházán felállított élel­ mezőoszloppal a 13. könnyűhadosztály hadrendjében (13. élmo.) a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. A szovjet hadsereg 1943. január 12-i of­ fenzívája idején a gyalogos alakulatokkal együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet szétosztottak, ők is harcoló alakulatként védték a szovjet csapatok által bekerített és szétlőtt várost. Négy napos küzdelem után január 20-án kitörtek és kitörés közben hősi halált halt. 1951-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság januári életjele alapján 1943. február 15i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 42/1951. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 23649/1951/4. sz., HM. műt. 3878/1952. sz. és HL. Veszteség­ lajstrom 10. köt.) Nagy Sándor földműves, honvéd; Tá­ pé, 1914. április 11.; Molnár Terézia Nagy Mihály; fel.: Laczi Ilona (1940.); lh.: Tápé, Zentai u. 9.; 1942. április vé­ gén mozgósították és Kiskunfélegyházá­ ra, a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály köte­ lékében a 2. hadsereg Don menti arc vo­ nalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Ko-

rotojaknál voltak védőállásban, ahol 15én törték át a magyar arcvonalat, s a tá­ madás megindulásakor hősi halált halt. 1961-ben holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság január eleji életjele alapján 1943. február 15-i időpontban je­ lölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 15/1962. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 25309/1961/5. sz. és HL. Veszteség­ lajstrom 12. köt.) Nagy Sándor honvéd; Tápé, 1903. ja ­ nuár 27.; Berta Julianna - Nagy József; lh.: Tápé 170.; 1942. május elején moz­ gósították és Kecskemétre a 13. könnyűhadosztály-vonat fogatolt, vagy gépko­ csizó oszlopába hívták be frontszolgálat­ ra. Alakulata a hadosztály kötelékében a 2. magyar hadsereg Don menti arc vona­ lába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsatákban. A szovjet csa­ patok 1943. január 12-i offenzívája ide­ jén a gyalogos alakulatokkal együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet és ruhane­ műt szétosztottak, ők is harcoló alakulat­ ként védték a szovjet csapatok által beke­ rített és szétlőtt várost. Január 20-án éj­ jel kitörtek és megkezdték gyötrelmes visszavonulásukat. A negyedik bekerítő gyűrű áttörésekor 1943. január 23-án Uovszkojénél hősi halált halt. Neve a hő­ si halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Ördög Ambrus honvéd; Tápé, 1910.; Molnár Róza; 1942. április végén moz­ gósították és Kiskunfélegyházára, a kecs­ keméti 37. iker-gyalogezred III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alaku­ lata a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. hadsereg Don menti arc vonalába ke­ rült. Részt vett a korotojaki és urivi híd­ főcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojak-

nál voltak védőállásban, ahol 15-én tör­ ték át a magyar arcvonalat, s 16-án Oszt­ rogozsszkba vonultak vissza. Négy na­ pon át védték a szovjet csapatok által be­ kerített és rommá lőtt várost, majd január 20-án nagy véráldozatok árán ki­ törtek, s megkezdték gyötrelmes vissza­ vonulásukat. A harcokban január 15-22. között hősi halált halt. Neve a hősi halot­ tak emlékművén szerepel. (HL. Veszte­ séglajstrom 10. köt.) Palotás György földműves, honvéd; Tápé, 1920. február 26.; Bozóki Veroni­ ka - Palotás György; lh.: Tápé, Szabad­ kai u. 10.; 1941. október elején Mis­ kolcra a 13. gyalogezred II. zászlóaljába vonult be tényleges katonai szolgálatra. Alakulatával a 19. könnyűhadosztály kö­ telékében 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a scsucsjei szovjet hídfőállás ellen indí­ tott sikertelen támadásokban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Scsucsje előtt Ilinka község kör­ zetében voltak védőállásban és az arcvo­ nal áttörésekor január 14-én a súlyos harcokban hősi halált halt. 1962-ben holttá nyilvánították, s mivel 1943. janu­ ár elején Ilinka községből kaptak tőle üzenetet, a Szegedi Járásbíróság egy év­ vel későbbi, 1943. január 15-i időpont­ ban határozta meg elhunytát. (Tápé HA. 2/1962. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 24265/1962/4. sz. és HL. Veszteség­ lajstrom 9. köt.) Petrovics András (Adám) cigány honvéd; Tápé, 1919. szeptember 24.; Petrovics Mária; lh.: Tápé, Madarász u.; A kecskeméti 13. tüzérezreddel 1942 augusztusában került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A hídfőharcok idején Urivnál 1942. szeptember 12-én bomba­ szilánktól súlyosan megsebesült és Boldirevkán a tábori kórházban hősi halált

281

halt. A boldirevkai magyar hősi temető­ ben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Rácz Sándor honvéd; lh.: Tápé-Rét; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlék­ művén szerepel. Redenczki András ejtőernyős honvéd; lh.: Tápé-Rét; A második világháború­ ban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. Révész Antal földműves, honvéd; Tápé, 1922. október 13.; Révész Veroni­ ka - Révész Antal; lh.: Tápé, Orsóvá u. 34.; 1943 októberében hívták be tény­ leges katonai szolgálatra. 1944 nyarán ismeretlen alakulatával a frontra került, s a Magyarországon folyó harcokban el­ tűnt. 1958-ban holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság októberi utolsó életjele alapján 1944. november 30-i idő­ pontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tá­ pé HA. 7/1959. sz. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 26600/1958/3. sz.) Révész József napszámos; Tápé, 1915.; Révész Rozália - Révész József; fel.: Bodó Regina; lh.: Tápé, Kassa u. 2.; A második világháborúban hadmű­ veleti területen, vagy szovjet hadifogság­ ban halt meg. 1951-ben holttá nyilvání­ tották és 1944. decemberi utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság 1945. január 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlék­ művén szerepel. (Tápé HA. 39/1951. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 20942/3/1951. sz.) Révész József; Tápé, 1919. július 24.; Kónya Julianna - Révész Illés; lh.: Zsombó, Ménesjárás dűlő 12.; A má­ sodik világháborúban ismeretlen hadmű­

282

veleti területen meghalt. 1964-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság az utolsó, 1944. decemberi életjelen alapján 1945. január 15-i időpontban ha­ tározta meg elhunytát. Neve a hősi halot­ tak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 48/1964. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 52045-7/1964. sz.) Révész Pál tizedes; Tápé, 1917. feb ­ ruár 4.; Sövényházi Erzsébet - Révész Pál; lh.: Tápé 55.; 1944-ben az 1. lovas­ hadosztály hadrendjébe tartozó kiskunhalasi 15. kerékpáros zászlóalj 3. szá­ zadában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata 1944 nyarán részt vett a Pripjaty mocsarak környékén, majd Lengyelország területén folyó harcokban. Októ­ ber elején hazaszállították és a DélAlföld védelmében vetették be. 1944. november 22-én Budapest alatt eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Rozik János földműves, huszár; Tápé, 1912. december 5.; Barta Teréz - Rozik Imre; fel.: Molnár Ilona (1935.); lh.: Tápé, Vereckei u. 5.; 1944. június elején Szabadkára az 1. lovashadosztály had­ rendjébe tartozó 2. huszárezred II. osz­ tályába hívták be frontszolgálatra. Ala­ kulata júniusban elindult a keleti frontra, ahol német alárendeltségben a Pripjaty mocsarak környékén kiérkezésük után azonnal harcba is vetették a gépesített szovjet alakulatok ellen. Július közepén a Kleck környéki súlyos harcokban hősi halált halt. 1955-ben holttá nyilvánítot­ ták, s mivel bevonulása után életjelt nem adott, a Szegedi Járásbíróság 1944. júli­ us 15-i időpontban határozta meg el­ hunytát. Neve a hősi halottak emlékmű­ vén szerepel. (Tápé HA. 12/1968. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 25966/1955/4. sz.) Szabó István szobafestő, honvéd; Sze­ ged, 1915. június 1.; Árvái Mária Eszter

- Szabó János; fel.: Pósa Ilona (1941.); lh.: Tápé, Zágráb u. 1.; 1944-ben isme­ retlen katonai alakulattal került a keleti frontra, ahol szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteség­ lista szerint a Szovjetunióban 1945. szeptember 20-án meghalt. 1977-ben holttá nyilvánították és 1944. szeptem­ beri életjele alapján 1944. október 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 28/1977. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 51495/1977/5. sz. és ÚM 1992. 43. sz.) Szabó József Mátyás földműves, nap­ számos, honvéd; 31 éves; Dombi Erzsé­ bet - Báló József; fe l.: Gera Julianna; lh.: Tápé-Rét 160.; 1944-ben ismeretlen katonai alakulattal került a keleti frontra, ahol 1944 őszén hősi halált halt. 1949ben holttá nyilvánították és a Szegedi Já­ rásbíróság utolsó életjele alapján 1944. október 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 24/1950. sz.) Szél Antal földműves, honvéd; Tápé, 1912. május 19.; Bogdán Anna - Szél György; fe l.: Katona Erzsébet (1941.); lh.: Tápé, Orsóvá u. 32. (Kossuth u. 28.); Tartalékos honvédként 1944 már­ ciusában mozgósították és ismeretlen katonai alakulattal később a keleti frontra került, ahol eltűnt. 1960-ban holttá nyil­ vánították és 1944. szeptember 24-én kelt utolsó levele alapján a Szegedi Já­ rásbíróság 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint a Szovjetunióban 1945. március 31-én ismeretlen hadifogolytáborban halt meg. (Tápé HA. 21/1961. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 27949/1960/3. és ÚM 1992. 45. sz.)

Szél György földműves, honvéd; Sze­ ged, 1913.; Woldorf Terézia; lh.: Tápé?; A háborúban hadműveleti területen szov­ jet fogságba esett és 1945 júniusában a Szovjetunióban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Lakos­ sági adatközlés, 1998.) Szél Pál földműves, honvéd; Tápé, 1903. október 30.; Vincze Viktória - Szél György; fel.: Vőneki Piroska (1928.); lh.: Algyő, Váradi u. 8.; Tartalékos hon­ védként 1942 áprilisában mozgósították és a szegedi V. élelmezőraktár által Kis­ kunfélegyházán felállított élelmezőosz­ loppal a 13. könnyűhadosztály hadrend­ jében (13. élmo.) a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet hadsereg 1943. január 12-i offenzívája idején január 15-én a gyalogos ezredekkel együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet szétosztottak, ők is harcoló ala­ kulatként védték a szovjet csapatok által bekerített és szétlőtt várost. Négy napos küzdelem után január 20-án súlyos vérál­ dozatok árán kitörtek, s kitörés közben hősi halált halt. 1971-ben holttá nyilvání­ tották és a Szegedi Járásbíróság a frontra indulás előtt még 1942. május 4-én írt utolsó levele alapján tévesen 1942. júni­ us 14-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (Tápé HA. 32/1971. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 53487/1971-7. sz. és HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Szél Sándor földműves, honvéd; Al­ győ, 1914. június 12.; Tari Terézia Szél István; fe l.: Tápai Mária; lh.: Táipé-Rét 165.; 1944-ben ismeretlen kato­ nai alakulatba hívták be frontszolgálatra és a magyarországi harcokban szovjet hadifogságba esett. Szovjetunióban a korosztyeni hadifogolytáborban 1945 ja­ nuárjában meghalt. Az Új Magyaror­

283

szágban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint 1945. február 1-jén halt meg. Családja 1951-ben holttányilváníttatta és akkor az utolsó életjelen alapján a Szegedi Járásbíróság 1944. október 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi ha­ lottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 38/1951. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 23430/3/1951. sz. és ÚM 1992. 45. sz.) Tábity Mihály honvéd; Tápé, 1900. szeptember 14.; Terhes Anna Viktória Tábity József; fe l.: Gulácsi Anna (1924.); 1942 szeptemberében mozgó­ sították és Szegedre, a 40. bevonulási központba hívták be katonai szolgálatra. Itt a hódmezővásárhelyi V. kmsz. zász­ lóalj által Bácstopolyán még júniusban felállított 105/11. tábori zsidó munkás­ századba irányították keretőrző honvéd­ nek. A századdal került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába, ahol Jugyinóban helyezkedtek el. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején visszavonuláskor január 22-30. között el­ tűnt. 1956-ban holttá nyilvánították és 1942. december 23-án írt utolsó levele alapján a Szegedi Járásbíróság 1943. ja­ nuár 15-i időpontban határozta meg el­ hunytát. (Tápé HA. 10/1968. sz., Szege­ di Járásbíróság Pk. 22385/1956/6. sz. és HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) T ari Ferenc továbbszolgáló szakasz­ vezető; Tápé, 1914. február 17.; Börcsök Terézia - Tari Sándor; lh.: Deszk, Alkotmány u. 21.; 1938-tól különböző csapattesteknél teljesített katonai szolgá­ latot. 1942 nyarán ismeretlen alakulattal a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején valószínű visszavonulás közben eltűnt. 1968-ban Tápén holttá nyilvánították és az offenzíva előtt írt utolsó levele alapján a Szege­

284

di Járásbíróság 1943. február 1-jei idő­ pontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 33/1968. sz. és Szegedi Járásbí­ róság Pk. 50262/1968/4. sz.) Terhes Antal honvéd; lh.: Tápé; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. Terhes István honvéd; lh.: Tápé; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. Terhes István honvéd; Tápé, 1919. augusztus 1.; Balogh Anna - Terhes Ist­ ván; fel.: Bán Ilona (1944.); lh.: Tápé, Hargita u. 16.; 1944-ben ismeretlen ka­ tonai alakulattal a hadműveleti területre került. Rész vett a magyarországi har­ cokban és az arcvonalban, vagy hadi­ fogságban halt meg. 1959-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság utolsó életjele alapján 1945. május 31-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 38/1959. sz. és Szegedi Járásbíró­ ság Pk. 2378/1959/3. sz.) Terhes József honvéd; Tápé, 1919.; Terhes Róza; 1942. április végén moz­ gósították és Kiskunfélegyházára, a kecs­ keméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfő­ csatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál voltak védőállásban, ahol 15-én tör­ ték át a magyar arcvonalat, s 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza. Négy napon át védték a szovjet csapatok által bekerített és rommá lőtt várost, majd január 20-án nagy véráldozatok árán kitörtek, s megkezdték gyötrelmes

visszavonulásukat. A harcokban 1943. január 15-22. között hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (HL. Veszteséglajstrom 12. köt.) Terhes József honvéd; Ih.: Tápé; A második világháborúban hadműveleti te­ rületen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. Terhes Mátyás honvéd; Tápé, 1904.; Zakar Anna; Tartalékosként 1942 áprili­ sában mozgósították és a szegedi V. élelmezőraktár által Kiskunfélegyházán felállított élelmező-oszloppal a 13. könnyűhadosztály hadrendjében (13. élmo.) a 2. hadsereg Don menti arc vona­ lába került. A szovjet hadsereg 1943. ja­ nuár 12-i offenzívája idején a gyalogos alakulatokkal együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet szétosztottak, ők is harcoló alakulatként védték a szovjet csapatok által bekerített és szétlőtt várost. Négy napos hősies harc után január 20-án sú­ lyos véráldozatok árán kitörtek és kitörés közben hősi halált halt. Neve a hősi ha­ lottak emlékművén szerepel. (HL. Vesz­ teséglajstrom 10. köt.) Terhes Mihály földműves, honvéd; Tápé, 1901. szeptember 6.; Acs Rozália - Terhes Antal; fel.: Tápai Julianna (1924.); Ih.: Szeged-Szatymaz 423.; Idős tartalékosként 1944-ben ismeretlen kato­ nai alakulattal a hadműveleti területen, illetve az arcvonalban meghalt. 1955-ben holttá nyilvánították és utolsó életjele alapján a Szegedi Járásbíróság 1944. december 31-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Tápé HA. 19/1956. sz., Sze­ gedi Járásbíróság Pk. 23284/1955/3. és Szeged Járási Anykvi felügy. 952444/56. sz.) Terhes Tamás földműves, napszámos, honvéd; Tápé, 1910.; Miklós Terézia -

Terhes Sándor; fel.: Szabó Mária; lh.: Tápé, Szebeni u. 7.; Tartalékosként 1942 tavaszán mozgósították és a nyár folya­ mán ismeretlen katonai alakulattal a 2. hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i of­ fenzívája idején január 15-én haslövés­ ben hősi halált halt. 1950-ben holttá nyil­ vánították és a Szegedi Járásbíróság is ebben az időpontban jelölte meg elhuny­ tát. (Tápé HA. 21/1950. sz. és HM. műt. 4773/veszt. csop./1950. sz.) Tokai Imre; Tápé, 1904. április 21.; Lányi Julianna - Tokai József; lh.: Tápé-Rét; 1944 őszén ismeretlen körül­ mények között került a hadműveleti terü­ letre, ahol meghalt. 1986-ban holttá nyil­ vánították és a Makó Járásbíróság az utolsó életjel alapján 1944. október 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. (Sze­ ged-Tápé HA. 1260/1986. sz. és Makói Járásbíróság Pk. 50451/1985. sz.) Tóth Ferenc honvéd; Tápé, 1914.; Lakó Ilona; lh.: Tápé-Rét; Tartalékos honvédként 1942. május elején mozgósí­ tották és Kiskunfélegyházára a kecske­ méti 37. ikerezred III. zászlóaljába hív­ ták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kötelékeként rövidesen a 2. magyar hadsereg Don menti arc vo­ nalába került. Június 20-án indultak a frontra, Resicáig vonattal vitték őket, majd gyalogmenetben 1000 km-t tettek meg a Donig, s Korotojaknái augusztus 15-én menetből vetették be őket. A koro­ toj aki szovjet hídfőállás elfoglalása után Urivhoz irányították őket, ahol az urivi templomdomb előtt, bevetésük napján 1942. szeptember 9-én hősi halált halt. Boldirevkán a magyar katonai hősi teme­ tőben temették el. Ő volt Tápé község első hősi halottja. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. Veszteség­

285

lajstrom 6. köt., HM. 22. oszt. ir. Vesz­ teségi adatgyűjtő) Tóth István őrvezető; Tápé, 1921. jú ­ lius 16.; Kószó Viktória - Tóth Pál; lh.: Tápé-Rét; 1943 októberében Szegedre, a 9. gyalogezred I. zászlóalj 2. puskás szá­ zadába vonult be katonai szolgálatra. Alakulatát mozgósítás után 1944. augusztus 5-én Kárpátaljára szállították. Augusztus 25-én Galíciában Korosztov körzetében a Hunyadi védőállásban, az 1. hadsereg arc vonalába került. Innen szeptember 28-án már súlyos harcokban vonultak vissza a történelmi országhatár vonalába. Szeptember 29-én 17 órakor súlyos sebesüléssel tüdő- és felkarlövés­ sel, csonttöréssel szállították a 13. egész­ ségügyi osztályhoz, ahol hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlékművén sze­ repel. (HL. HM. 22. oszt. ir. 728. d. szn.) Tóth Istvánná Kószó Mlagdolna; Tá­ pé, 1922.; Tápai Rozália - Kószó Mi­ hály; lh.: Tápé, Nagyváradi u. 17.; 1944. október 10-én a községért folyó harcokban szovjet aknabecsapódás kö­ vetkeztében három hónapos terhesen meghalt. Neve a hősi halottak emlékmű­ vén szerepel. (Tápé HA. 47/1944. sz. és lakossági adatközlés, 1998.) Török Ferenc honvéd; Tápé, ?; Kószó Erzsébet - Török Mihály; lh.: Tápé-Rét; A második világháborúban ismeretlen hadműveleti területen, vagy szovjet hadi­ fogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Lakossági adat­ közlés, 1998.) Török Imre őrvezető; Tápé, 1919.; Laci Anna; lh.: Tápé; Ismeretlen alaku­ lattal került a hadműveleti területre, ahol szovjet fogságba esett. Az Új Magyarországban közölt és szovjet forrásokon nyugvó hadifogoly veszteséglista szerint a Szovjetunióban, ismeretlen hadifogoly­

286

táborban 1946. február 24-én meghalt. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (ÚM 1992.) Török Imre földműves, honvéd; Tá­ pé, 1912. október 1.; Kószó Erzsébet Török Mihály; fe l.: Papái Terézia (1931.); lh.: Tápé-Rét 150.; A második világháborúban ismeretlen hadműveleti területen szovjet fogságba esett. 1969ben holttá nyilvánították és a Szegedi Já­ rásbíróság az utolsó életjel alapján 1946. január 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékmű­ vén szerepel. (Tápé HA. 23/1969. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 50943/1969/5. sz.) Török István földműves, honvéd; Tápé, 1905. július 26.; Kószó Erzsébet Török Mihály; fe l.: Nacsa Julianna (1943.); lh.: Tápé-Rét 228.; A háború­ ban ismeretlen időpontban és helyen szovjet fogságba esett. 1959-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság utolsó életjele alapján 1947. december 31-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (Tápé HA. 30/1959. sz. és Szegedi Járásbíróság Pk. 23109/1959/3. sz.) Török István földműves, honvéd; Tá­ pé, 1921. március 14.; Acs Erzsébet Török Sándor; lh.: Tápé, Aradi u. 5.; Állományteste a szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalja volt. Itt kapott kiképzést, majd alakulata 1944. elejéig Óbecsén volt kihelyezésen. 1944. augusztus elején mozgósították és az 55. határvadászzászlóalj Nagylakon állomásozó portyázó századában szolgált. Szeptember 12-22. között alakulata részt vett az Arad viszszafoglalásáért folyó harcokban, majd visszavonultak az országhatárra. A szov­ jet csapatok 1944. október 6-án Magyarország ellen indított offenzívája idején szinte állandó harcban állottak, és az ősz

folyamán eltűnt. 1950-ben holttá nyilvá­ nították és a Szegedi Járásbíróság októ­ beri utolsó életjele alapján 1944. novem­ ber 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlék­ művén szerepel. (Tápé HA. 35/1950. sz. és lakossági adatközlés, 1998.) Török János lakatossegéd, honvéd; 48 éves; Sári Anna - Török Ferenc; fel.: Kelemen Erzsébet; lh.: Tápé, Dr. Dósa u. 204.; 1944-ben mozgósították és is­ meretlen alakulattal a hadműveleti terü­ letre került, ahol szovjet fogságba esett. 1950-ben holttá nyilvánították és a Sze­ gedi Járásbíróság utolsó életjele alapján 1947. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak em­ lékművén szerepel. (Tápé HA. 36/1950. sz. és HL. HM. 22. oszt. ir. Veszt. Csop. 3725/1951. sz.) Török József honvéd, címzetes őrve­ zető; Tápé, 1919.; Kószó Erzsébet - Tö­ rök Mihály; lh.: Tápé-Rét; A kecskeméti 13. tüzérezredben teljesített katonai szol­ gálatot. Az 1942 májusában mozgósított tüzérezred a 13. könnyűhadosztály kötelékeként 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsaták­ ban. A szovjet csapatok 1943. január 12i offenzívája kezdetén Korotojak körze­ tében voltak tüzelőállásban. Itt január 15-én indítottak támadást a magyar arc­ vonal áttörésére és a tüzérségi tűzelőkészítés során hősi halált halt. Elismerés­ ként címzetes őrvezetőnek léptették elő. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt.) Török József földműves, honvéd; Tá­ pé, 1921. július 30.; Ács Julianna - Tö­ rök József; fel.: Acs Ilona (1942.); lh.: Tápé, Kolozsvári u. 65.; 1944-ben isme­ retlen katonai alakulattal került az arc­ vonalba, ahol hősi halált halt. 1955-ben

holttá nyilvánították és a Szegedi Já­ rásbíróság utolsó életjele alapján 1944. október 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlék­ művén szerepel. (Tápé HA. 15/1957. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 22613/1955/3. sz. és Szegedi Anykvi 9524/34/1957. sz.) Török József honvéd; Tápé, 1920. ja ­ nuár 9.; Tóth Krabót Rozália; lh.: Tápé, Fogarasi út 12.; az. sz.: 0713-20-0002; A szegedi 14. tábori tüzérosztály távbe­ szélő szakaszában teljesített katonai szolgálatot. Alakulata a kecskeméti 13. gyaloghadosztály kötelékében 1944 augusztusában Galíciában, Korosztov körzetében az 1. hadsereg arcvonalába került. Itt a Hunyadi-állásban védelem­ ben voltak, majd szeptember 28-tól a Kárpátok szorosait védték. Október vé­ gén Kassa irányába vonultak vissza, no­ vember 9-én Szürténél eltűnt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. 758. d. szn.) Török László; lh.: Tápé; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szere­ pel. Túri István honvéd; lh.: Tápé; A má­ sodik világháborúban hadműveleti terüle­ ten, vagy szovjet hadifogságban halt meg. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. Vass Imre honvéd; Nemesócsa, 1903. november 8.; Magyar Mária; A Szege­ den védő kecskeméti 7. pótgyalogezred I. pótzászlóalj 2. lövészszázadában szol­ gált. Századát bevetették Tápé-Szomolyánál a Tiszán átkelt szovjet csapatok ellen, ahol 1944. október 8-án ellenséges puskagolyótól fejlövést kapott és hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.)

287

Vincze Antal szakaszvezető, Tápé, 1911. június 25.; Kozma Etel; lh.: Sze­ ged, Tápéi u. 6.; 1944-ben a 13. felderí­ tőosztály bácskatopolyai huszár pótszá­ zadában Pécstől délkeletre Szederkény­ nél szovjet rajtaütés idején eltűnt. Va­ lószínű fogságba esett, ahonnan nem tért haza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Vincze Mihály honvéd; Tápé, 1920.; Márta Rozália; A miskolczi 13. gya­ logezred II. zászlóaljában teljesített ka­ tonai szolgálatot. Alakulatát 1942 má­

288

jusában mozgósították és a 19. könnyű­ hadosztály kötelékeként a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. Részt vett a scsucsjei szovjet hídfőállás ellen indított sikertelen támadásokban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Boncánál voltak védőállás­ ban, ahol 1943. január 14-én hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 9. köt.)

DOKUMENTUMOK, TANULMÁNYOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK A Tisza elaknásítása a szegedi Boszorkány szigetnél 1941-ben. (Horváth Ákos följegyzése, Budapest, 1998.) A szegedi veszedelem (1941) Nagy örömet okozott, amikor az első katonaévemet letöltve az egy éves hadapród iskola befejezése után az Óbudán állomásozó Folyamőr-ezred Szegeden működő III. zászlóaljához parancsoltak további kiképzésre, és a második katonaévem letöltésére.1 Mindenki sajnált, mert a parancsnok emberevő hírében állt, és a Tisza mégis csak folyó és nem folyam. Az igaz, hogy Komáromba is vethetett volna a sors, sőt legjobb esetben maradhattam volna Óbudán is, ahol menyasszony-jelölt is várt rám. Ám én szolnoki vízipólózó voltam, s mint ilyen, versenyeim során többek között már jóval ko­ rábban ismertem meg Szegedet. Tudtam tehát, hogy jó helyre megyek. így például az egyik alkalommal a nagyhírű SZUE csapat újszegedi pompás uszodájának felavatásán voltunk jelen. A sporttelepen bámulva láttuk a diákjaival teniszező nagyhírű SzentGyörgyi professzor urat, az egyetemet, a Fogadalmi-templomot és a leges-legelső sza­ badtéri játékot, a Tragédiát. A dicséreteket bűnömül ne róják föl a szolnoki barátaim. Arra viszont büszkék le­ hetnek, hogy a mi közös Tiszánkhoz minket közelebbi kapcsolat fűzött mint a szegedi­ eket. Ugyanis a szolnoki MÁV SE uszodájába annak idején a Tiszából szivattyúzták a szőke vizet, s mi igazi Tisza vízben ficánkolhattunk. Persze azóta sok víz lefolyt a Ti­ szán és de mekkorát fejlődött az én régi városom is. Szegedről szólva azt is igazolhatom, hogy a lányok nem mind boszorkányok híres szigetük ellenére. Mendegéltek a napok. Megkaptam végre a „leszerelő levelem”. Repültem édes­ anyámhoz Szolnokra, no meg Óbudára. Itt persze még régi hegykoszorúzta városra gondolok. Történetileg és politikailag lázas években éltünk. Nem tudhattuk melyik nap érhet el minket egy „SAS” behívó. Siettünk az esküvővel. Járt is annak idején egy olyan mondás: „csak annyi időt kérek két behívás között, hogy egy gyereket összekalapálhas­ sak” . Meleg ágyból rángatott ki a katonai behívó, persze Szegedre, az állomás melletti utász laktanyába. Sürgős behívásra azért volt szükség, mert a „Legfelsőbb Hadúr” Te­ leki Pál tisztelt miniszterelnökünk öngyilkossággal kifejezett bírálata ellenére hadpa­ rancsot adott ki a „Délvidékre” való bevonulásra a beindult német hadigépezet mellett. Ők a Bánátot akarták, nekünk Bácskát ígérték. 1 A III. folyamzár zászlóalj az 1940-es hadrendszervezéssel alakult Szegeden a korábban itt működő és folyami határvédelmet ellátó folyamzár századból, amely aknász-, zárvédelem- és hajós szakaszokból állt. Ekkor számos Szegeden besorozott hadkötelest is ide hívtak be. Az alakulat rövid ideig volt itt, 1941 áprilisában Újvidékre települt. Hadtörténeti Levéltár (HL), HM. 39000/eln. T. a.-1939. Szervezési rende­ let. (K. F.)

289

A száguldó vonaton már hallottam, hogy a szegedi vasútállomást a szerbek repü­ lővel bombázták. A bomba az állomásfőnök lakásában az ágyán landolt, ám nem rob­ bant föl. Hallottuk, hogy katonai őrnaszádok lopakodnak föl a folyóinkon, elaknásítva azokat. Olyannyira feszült volt a helyzet, hogy a szegedi Folyamzárzászlóalj parancsot kapott egy négysoros „Érintő aknazár” telepítésére a Boszorkány sziget és a város között. Erről a vízi aknáról annyit, hogy igazán csak a haditengerészetnél használták az I. világháborúban, pl. flották, kikötők körkörös védelmére. Folyók sebes sodrú vizé­ ben inkább a telepítők számára jelentett veszélyt. Öreg raktárosunk halálos ócskavas­ nak nevezte őket. Mint mondta a nagyantant magyar gyűlölő bizottsága csak azért en­ gedélyezte használatukat, a trianoni szerződés, a legyőzött ellenség fegyvertelenítésének elve ellenére, mert remélte, hogy magunkat fogjuk majd ezekkel ritkítani. Egy-két szót szólok — noha már feledékenységem miatt adataim nem egészen pontosak — az „érintő aknákról” is. Képzeljünk el egy sündisznóval párosított vasból készült körte alakú valamit (100x70 cm), amelynek magháza kb. 20 kg robbanóanyagot (TNT) tartalmaz. A süni tüskéi alul nyitott fölül zárt 15 cm hosszú 2 cm átmérőjű üvegcsövek, benne galvánelemként működő fémlapok vannak, amelyek vízzel érint­ kezve szikrákat gerjesztenek. A körte hasán/oldalán 12 db ilyen cső áll ki, hogy élesre állításuk esetén a víz felszíne felé nézzenek. Raktározási állapotban az üvegcsöveket fémburokkal lehet védeni. A szikrákat finom drótok a magházban lévő gyutacshoz vezetik, ez indítja be a robbanást. A körtét drótkötéllel úgy kell beállítani, hogy a víz színe alatt 20-40 cm mélyen tartsa a testet. Az ennek neki ütköző úszó test (remélhető­ en ellenséges hajó) eltöri az üvegcsövet és jön a robbanás. Akkor parttól-partig egymástól 100 m távolságra lévő négy sorban összesen 50 db aknát helyeztek el sorköteles baj társaink — a légi felderítés miatt — az éjszaka leple alatt. Emellett pontos telepítési vázlatrajz is készült. A régi szegediek tudják, hogy az események időpontjában egészen rendkívülien erős zöldár vonult le a Tiszán, így aztán az aknák vízszinttől 40 cm mélységben történő tartása meghiúsult. A folyó sodorvonala naponta eltolódott, és sebessége ki nem szá­ míthatóan változott, nem várt mértékben megnövekedett, és a horgonykötelek is össze­ gabalyodtak, bármikor bekövetkezhetett az önrobbanás. Később jutott eszembe, hogy milyen régimódi fegyverzettel küldtek minket csatába, hiszen már akkor is voltak a víztakarásukat önműködően beállító aknák. A vázolt helyzetet nevezem én „szegedi veszedelem”-nek. Következményükként esetleg a híres „szegedi nagyárvíz” által okozott károkat is meghaladó tragédia játszó­ dott volna le. Rossz álmú éjszakáimon — ma 82 évesen — néha fölriadok arra a gon­ dolatra, mi lett volna...? ha velem együtt az aknazár leszerelésére hátrahagyott 30 tartalékos bajtársam (a zászlóalj többi részének ugyanis el kellett vonulni a németekkel) nem tudta volna megtenni, amit minden áron meg kellett tenni. Dolgoztunk, énekeltünk, imádkoztunk — nem csak magunkért. (Horváth Ákosnak — Budapest, 1998. március 21. — értékes tanulmányáért külön kö­ szönetét mondok. — K. F.)

290

A szegedi 16. kerékpáros zászlóalj 1939-1941 között (Fekete Vilmos tartalékos zászlós (ma ny. alezredes) tanulmánya) A Damjanich János 16. kerékpáros zászlóalj (kp. zlj.) a kecskeméti 2. lovasdan­ dár kötelékeként szerveződött Szegeden. Az alakulatot az 1938-39-es hadsereg-szerve­ zési intézkedéssel hívták életre és az 1. váci kp. zászlóalj jogelődjének tekinthető. Szegedre költözéskor a zlj. az alább felsorolt hadrendi összeállításban önálló hadmű­ veleti egység volt és a következő felállásban működött. Zászlóaljparancsnok 1939-40ben vitéz Szombathy Pál alezredes, majd 1940-41 között vitéz Petrovay Károly alezre­ des. A zászlóalj segédtiszt Sónyi Hugó főhadnagy. Hadrendje: az 1. kerékpáros század parancsnoka Kádár Géza százados, a 2.-é Pálos Géza százados, a 3.-é Kobzos László százados, a gépkocsizó géppuskás század parancsnoka Bittay László őrnagy, a nehézpuskás szakasz (a géppuskás század aláren­ deltségében) parancsnoka Nyári György hiv. főhadnagy. A páncéltörő ágyús szakasz parancsnoka Liptai (Lipthay) Gábor főhadnagy, a tüzérüteg parancsnoka vitéz Darnay László őrnagy, a híradós szakasz parancsnoka Vásárhelyi Pál hiv. zászlós, a harckocsi szakasz parancsnoka Takács t. zászlós, az árkász szakasz parancsnoka Sipos Andor hiv. zászlós volt. A kerékpáros századok létszáma 236 fő volt. Századonként 4 golyószórós szakasz 50-50 fővel. (L, II., III. IV. szakasz.) A III. állványos golyószórós szakasz. A század szervezetileg állt: a századparancsnok, 1 R /l-es rádió a parancsnoki kocsin, század­ konyha gépkocsival, szerelő gépkocsi, élelmiszeres (gh) gépkocsi. A századnál hírvivő motoros kerékpárosok, szakácsok, egészségügyiek szolgáltak. A szakaszok: 1 szakaszparancsnok, 1 szakaszparancsnok-helyettes, 2 kerékpáros hírvivő, 1 motoros kerékpáros hírvivő, 1 R/2-es rádiós, tisztilegény, kerékpáros szere­ lő. 13 fős rajok: a parancsnoka tiszt, vagy hadapród őrmester, helyettese őrmester vagy szakaszvezető. A raj állt: 1 rajparancsnok-helyettesből, 1 golyószórósból, 11 lö­ vészből. A zászlóalj fegyverzete. Egy-egy kerékpáros századnál volt: 16 golyószóró, ebből 4 állványos és 200 puska. A géppuskás század 4 géppuskát kapott. A nehézpuskások­ nak 2 db 20 mm-es nehézpuskájuk volt. A páncéltörő ágyús szakasz 4 db 37 mm-es páncéltörő ágyúból, a tüzérüteg 4 db 105 mm-es Gőring tarackból, a harckocsi szakasz 4 db Abesszíniát is megjárt Ansaldó könnyűpáncélosból (olasz kis harckocsiból) állt. A zászlóalj történetéről keveset tudok. Szegedre helyezésekor 1939. február 1-jén vonultam be a kötelező katonai szolgálatra. A Róka (ma Bem altárbornagy) utcai utászlaktanya déli szárnya lett a zászlóalj körlete. Március 15-én riadóztattak bennün­ ket, bevagonírozták az alakulatot és Mándokon pakolták ki. Onnan havas téli időben kerékpáron mentünk előre Terebesfalváig, majd vissza Ungvár alá. Támadás indult Pálóc ellen, szlovák légitámadás indult ellenünk, amit a Késmárk bombázására indult magyar légierő gépei szüntettek meg. Gépeket lőttek le Pálócon (az Ung partjánál), katonai temetés a lelőtt szlovák pilóták részére. Pár nap csatározás az Ung partján. Három tábori őrsünk volt. Azt lőtték a szlovákok, egy éjszaka visszavonulás Ungvár alá, majd Királyhelmecen keresztül, Cigánd, Derecske, Békás, Hódmezővásárhely, 4 napos kerékpáros menetben jöttünk haza. Ünnepélyes fogadtatás a Dóm téren.

291

1940 áprilisában elvonultunk Kálkápolnára. Egy hónapot töltöttünk ott, majd Jánkmajtis zászlóaljparancsnoki központtal azon a részen tanyázott az alakulat, járőröztük a határ menti nádasban. Szemben velünk Zajta volt a román oldalon. Aztán jött a II. Bécsi döntés. Zászlóaljunknak csak egy része vonulhatott be Erdélybe. A tartaléko­ sok leszereltek, köztük én is. 1941. április 1-jén már jött a behívóm, majd 9-én a mozgósított és feltöltött zász­ lóaljjal mentünk Kisszállás körzetébe. Éjjel átkelés a határon. Pacsér-Bajmok-Bácstopolya. Az éjszaka többi része ott. Reggel irány Szenttamás. Felszabadítani. Kilőtt ablakú templomtorony, 1 db kilőtt páncélkocsi a kecskeméti harckocsizóktól, két tiszti ha­ lottal. Délután pihenés Szenttamáson, majd utcai lövöldözések, mint utólag tisztázódott, az egyik udvarból egy ideges honvéd kézigránátot dobott át a másik udvarba, kőfalon át, mert zajt hallott és rémeket (csetnikeket) látott. Eredmény 17 sebesült, egy gránát­ tól. Láttam még reggel Bácstopolyán 7 halott gépkocsizót. Kézigránátot dobtak a ko­ csijukba az éjjeli előnyomulásnál. Szörnyethaltak. Ezt követően a gyorshadtest kötelékeként Bácskából tovább vonultunk. A szent­ tamási délutáni csetepaté után éjszakai pihenés. Hajnalban irány a Duna. Bácska-Palánkánál átkeltünk a Dunán. Ilok, Sírok. A Fruskagóra teteje. Távcsővel jól látható Sá­ báé, a németek éjjel-nappal kelnek át a folyón, irány Szarajevó. Mi megvárjuk, hogy mikor kerül ránk a sor, de a jugoszlávok leteszik a fegyvert, irány vissza a bácskai részre. Pihenés Temerinben, majd Újvidéken. Ott ér bennünket a német-orosz háború kitörése. Bevagoníroznak bennünket. Rahón kiraknak. Ott várnunk kell napokig. A gyors­ hadtest felvonult és átkelt a Kárpátokon. Utánuk mi is Kőrösmezőnél. Elkésve értünk, harcba nem került sehol az alakulatunk. A többi alakulat után vonulva jutottunk el Kamenyec-Podolszkba. Ott a zászlóalj megszállta a várost és a parancsnokság lett a város megszálló parancsnoksága. Pár nap után visszavonultattak bennünket Galíciába, Snyatinba. Városka Galícia határán a Bukovinával határos részen. Ott időztünk, míg augusztus elején indulás vissza Kamenyec-Podolszkba. Városparancsnokság. Látoga­ tás. Vitéz Bartha Károly vezérezredes honvédelmi miniszter, vitéz Szombathelyi Fe­ renc vezérezredes vezérkari főnök és vitéz Dálnoki Miklós Béla a gyorshadtest pa­ rancsnoka. Tiszti gyűlésen kijelentik, hogy az alakulatokat végignézték és megállapí­ tották, hogy a gyorshadtest (hadsereg) leharcolt, hadifelszerelése törnkrement, hazajő­ ve tájékoztatják a Főméltóságú Urat, hogy mivel a németek nem adnak felszerelést, ilyen körülmények között nincs mit keresnünk Ukrajnában. Javasolni fogják, hogy a gyorshadtestet vonják ki és hozzák haza. Szeptember végét jelölték meg a hazajöve­ telre. Valóban siralmasan nézett ki a zászlóalj. A négy Hamza lövegvontatóból egy sem volt üzemképes. Az ágyúkat a Csepel gépkocsik vontatták, a zászlóalj harc nélklül is lerongyolódott. Ahogy a gyorshadtest kivonásra került, vele mi is. November utolsó napjaiban Berdicsevben bevagoníroztak bennünket és december 8-án Rétságon voltunk. A 2/1. harckocsi zászlóaljtól szereltünk le. Akkor már semmi nem volt Szegeden. A zászlóalj kimondott kerékpáros részeit szétosztották az új kerékpáros zászlóaljhoz, azokkal a kö­

292

vetkező évben újra Ukrajnába kerültek, ahol sokan meghaltak, így az én századpa­ rancsnokom, Pálos Géza is, akit akkor már őrnagyként említhetett az özvegye. A 16. kerékpáros zászlóaljat 1941 decemberében megszüntették, s belőle alakult az 1. páncé­ los hadosztály rétsági 2/1. harckocsi zászlóalja.

Szegedi alakulatok kiképzése a Szeged-baktói lőtéren (Részlet Handl Attila a JÄTE V. évf. történelem szakos hallgató szakdolgozatából, 1998.) Tanulmányomban a regionális megközelítésen túl nemcsak a kiképzési kérdéseken van a hangsúly, hanem a katonai és civil hatóságok együttműködésén, a közöttük fel­ merülő problémákon és azok megoldásán. A szóban forgó hely az 5. vegyesdandár pa­ rancsnokság majd 1938. november 22-től az V. hadtest parancsnokság területén fekvő baktói lőtér. A terület Szeged szabad királyi város joghatósága alá tartozott, attól É ÉNy-ra található. A lőtér magja honvédségi használatban volt, ám e terület kis mérete miatt a környező nem honvédségi használatban lévő területeket is be kellett vonni a gyakorlatok céljaira. Ezeket a területeket két ok miatt kellett felhasználni, egyrészt a megfelelő kiterjedésű tér adhatott csak jó alapot a sikeres kiképzéshez, másrészt biz­ tonsági szempontból le kellett zárni minden olyan területet, ahová a gyakorlatozok fegyverének tüze elérhetett. A felhasznált terület jó minőségű feketeföldjein gabonater­ melést, paprikatermesztést, gyengébb részén legelőgazdálkodást folytattak. A mintegy 1000 kát. hold föld kisbirtokosok és a város tulajdonában álltak. Időnkénti katonai felhasználásuk szülte a problémákat. A területen az 5. vegyesdandár majd az átszervezés után a vele lényegében azonos V. hadtest egységei végezték lőgyakorlataikat, elsősorban gyalogsági fegyverekkel, de előfordult tüzérségi lövészet is. A lövészet jellege szerint legtöbbször harcszerű éleslö­ vészetet tartottak, de a tüzérségnél bemutató lövészet is előfordult.1 A két világháború között Magyarországon földéhség mutatkozott, túl sokan éltek a mezőgazdaságból, a felesleges munkaerőt az ipar és a szolgáltatások csak részben tudták felszívni. Ezért minden művelésre alkalmas földet bevontak a termelésbe. Ezért érintették a gazdákat kínosan a lövészetek. Közvetlenül az első világháború után, sőt egészen az 1930-as évek közepéig, amikor a honvédség kevés gyakorlatot tartott, kisebb mértékben ütkö­ zött a civil földtulajdonosok érdekével. A katonai célokra felhasznált földek tulajdono­ sai ezt el tudták viselni, akkor, amikor megindult a háborúra való felkészülés, megnö­ vekedett a kiképzés mennyisége. Ez a tendencia a baktói lőtérre is érvényes. 1931-ben 5 nap lőgyakorlatot tartottak, míg 1940-ben 77 napot. Ráadásul a lőgyakorlatok tekin­ télyes része a mezőgazdasági termelés számára kedvező hónapokra esett. A szaporodó gyakorlatok miatt a birtokosoknak, bérlőknek egyre nagyobb káruk származott.

' Csongrád Megyei Levéltár (CsML) Szeged Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Külön kezelt anyag. 9. gyalogezred 21262/41.

293

1. Kártérítések A törvény kimondta, hogy a honvédségnek joga van a szükséges földterületet aka­ dálytalanul használni, de a gyakorlatok alkalmával okozott kárt és a haszonveszteséget meg kell téríteni.2 Arról is szól azonban, hogy a művelt földeket a lehető legnagyobb mértékben kell kímélni. Baktón már az első világháború előtt és alatt is folyt lövészet, majd rövid szünet után 1923-tól újra kezdődtek, és egészen 1944 közepéig tartottak.3 A lövészet túlnyomórészt reggel 7 vagy 8 órakor kezdődött, de 6 órás kezdés is előfor­ dult. A befejezés ideje váltakozó volt, a tüzérségi gyakorlatok már 12-kor, a gyalogsá­ giak 13 és 18 óra között értek véget. Ritkán éjszakai lövészetek is voltak, ezek többsé­ ge 15 és 18 óra között indult és 22 vagy 23 óráig, néhány másnap hajnali 5-ig is tartott. A nyáron 22-23 óráig tartó gyakorlatok inkább csak elnevezésükben voltak éjjeliek. A lőteret a 9. gyalogezred, a 15., 16. kerékpáros zászlóalj, a 17., 18. határvadász-zászlóalj, a 3. folyózár-zászlóalj, az V. utászzászlóalj, az V. híradó-zászlóalj, az V. gép­ kocsizó vonatoszlop, az V. fogatolt vonatoszlop, az V. árkásztábor, a csendőr lovas al­ osztály használta rendszeresen. Esetenként a 7. gyalogezred 20. gyalogezred, a 9. pót­ zászlóalj, a repülőtér gondnokság, az 55. légvédelmi tüzérosztály, az 5. számú helyi kórház, a 20. árkászszázad. Az összes egység gyalogsági lövészetet tartott, kivéve a 14. „Losonczy István” tábor tüzérosztályt (1938. november 22. előtt ez az egység az 5. honvéd tüzérosztály nevet viselte), amely tüzérségi gyakorlatokat tartott. Az egy időben gyakorlatozó legmagasabb szintű egység a zászlóalj volt. Az okozott károkat a lövészet parancsnokának kellett bejelenteni a lövészet befe­ jezése után 3 órán belül, s a helyszínen azonnal megállapították a kárt és ki is fizették a kártérítést. Látszólag ez gyors és egyszerű módon folyt, a gyakorlatban azonban sok­ szor kivihetetlen volt, ugyanis a gazdáknak először végig kellet nézni földjüket (esetleg több parcellára osztott földjüket), hogy milyen kárt szenvedett, majd ezután ment a lő­ tér déli szélén várakozó gyakorlatparancsnokhoz bejelenteni kártérítési igényét, csak­ hogy ez túl sok időbe tellett és nem ért oda a bejelentéssel a megszabott 3 órán belül, későbbi kárbejelentést pedig nem fogadtak el.4 Mindenesetre a károk az 1930-as évek közepéig nem lehettek túl nagyok, mert a földtulajdonosok csak ezután léptek fel eré­ lyesebben, 1937-ben a Baktói Bérlők Gazdaköre kérte a város elöljáróságát, javítsanak az áldatlan állapotokon. Kérésük a következő volt: a kártérítések rendjét változtassák meg, a helyszíni, azonnali kártérítés helyébe a világháború előtt élt rendszert hozzák vissza. Ebben kártérítési kulcsokat határoztak meg a veszélyeztetett földekre. Azokra a földekre, amelyek közel estek a céltáblákhoz, tehát sok kárt szenvedtek, 8 pengőt, azokra ame­ lyek csak szórványosan lettek eltalálva, 6 pengőt, és azokra, ahol kár nem esett, csak le lettek zárva a lövészet idejére, 4 pengőt fizessenek holdanként és évenként. Kérték, hogy a hadügy munkamulasztási kártérítést, köznapi nevén lövési pénzt fizessen a 2 Szőke ANDOR: A gyalogság korszerű lőkiképzése. In: M. K. Sz. 1935/1. 3 CsML, Szeged Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Külön kezelt anyag. 9. gyalogezred. — Az 1942. évről nincsenek adatok, de bizonyosan állítható, hogy ebben az évben is folytak a szokásos gyakorlatok. '31-ben 5, '32-ben 30, '34-ben 38, '36-ban 23, '37-ben 23, '38-ban 70, '39-ben 67, '40-ben 77 '41-ben 49, '43-ban 53, '44-ben pedig 15 nap volt a lövészetek száma. 4 Uo. 28050/38.

294

lövészetek miatt elmaradó munkák után. Emellett kivételesen a komoly kárt szenvedett földek gazdái a termés 20%-ának értékét is kapják meg, mint terménykárt.3*5 Az indok­ lásban találjuk, hogy a lövedékek okozta károk mellett a lövegek letapossák a vetést, a gazdák sokszor nem szereztek tudomást a lövészetek megtartásáról, a lövészet miatt nem tudták elvégezni a munkát az optimális időben, ezért terméscsökkenés következett be, ill. a fennmaradó lövészetmentes napokon a birtokosok csak napszámosok segítsé­ gével tudták megművelni földjüket. Mivel a károk sokszor csak a lövészeteket követő napokon lettek láthatóak, hivatkoztak az itt termelt paprika országos hírnevére és fon­ tosságára, s hogy mindezen problémák miatt képtelenség eladni e földeket megfelelő áron. Úgy gondolták, hogy a kártérítés adókedvezmény formájában történő megtéríté­ sét is elfogadják.6 A gazdák kérelmét a város vezetése is méltányolta, a honvédség illetékes vegyes­ dandár parancsnoksága nem támogatta. Az ügy ezután egy Vegyesbizottság elé került, amelyben helyet kaptak a város, a honvédség képviselői illetve független szakértők. A Vegyesbizottság 1938. augusztus 11-én vitát követően elfogadta, hogy a kártérítés kér­ dését rendezni kell, és támogatta a gazdák eredeti kéréseit. A kérést továbbították a Honvédelmi Minisztériumhoz. Az itt született döntés nem ismert, de a következő évek­ ben sem változott meg a kártérítések rendszere, ezért azt kell hinnünk, hogy elutasítot­ ták azt.7 Az 1930-as években emellett több kisebb kérelem is érkezett a honvédséghez. Ezekben a gazdák esetleg a város egy-egy hét vagy hónap lövészeteinek elhalasztását vagy pedig a lövészetek korábbi befejezését kérték. Az eredmény változó, esetenként a vegyesdandár parancsnokság méltányolta a kérést és rövidebbre fogta a napi gyakorlást vagy elhalasztott néhány kiképzési napot. Más esetekben a kiképzés halaszthatatlansá­ gára hivatkozva elutasította azt.8 A katonai magatartás az 1930-as évek elején még engedékenyebb, hajlandó más civil érdekeket is figyelembe venni, de a világháború kirobbanásával ill. a gyors hadse­ reg fejlesztés kezdetétől elutasítóak a válaszok, mondván, a kiképzés fontosabb a nö­ vénytermelésnél, kivételt egyedül az aratás idejével tettek, ennek oka valószínűleg nem a jóindulat, hanem az, hogy a honvédségi állomány jelentős része is aratási szabadsá­ gon volt, vagyis a gyakorlatokat emiatt amúgy is el kellet halasztani. Az 1939/11. szá­ mú ún. honvédelmi törvény életbelépésével amúgy is kivételes pozícióba jutott a had­ ügy, s kevésbé volt tekintettel más igényekre. Az a tény, hogy a katonai feladatokat előtérbe helyezték minden mással szemben, tulajdonképpen érthető az adott helyzet­ ben. A lőtér problémás helyzetének évtizedeken át való megoldatlansága is magyaráz­ ható azzal, hogy a nagymérvű szegénység miatt nem volt mód nagyobb területek meg­ vásárlására, később pedig vásárlás nélkül is nyugodtan gyakorolhattak. Mindenesetre egy ideiglenesen használt lőtéren nem lehetett elérni a teljes harcszerűséget, céljelző fedezékeket, lövészgödröket, árkokat, stb. mégsem lehetett készíteni, s ez a kiképzés színvonalának rovására ment. Talán hosszú távon hasznosabb lett volna egy lőtér kizá­

3 Uo. 40254/37., 34487/37., 2018/38., 28050/38. — A világháború előtt kissé nagyobb terület használatáért fizettek a gazdáknak ugyanennyit koronában. 6 Uo. 28050/38. 7 Uo. 34487/37., 2018/38. sz. iratok. 8 Uo. 16793/32., 21668/32., 51340/38., 21531/39., 26581/39., 31124/40.

295

rólagos katonai tulajdonban, ez talál anyagilag sem lett volna nagyon súlyos áldozat. A harcszerűség és a pénzkérdés mellett egy harmadik — és hasonlóan súlyos — gonddal is meg kellett küzdeni a vegyes tulajdonú lőtéren, s ez a biztosítás kérdése volt. 2. Biztosítás Biztosítás alatt a lőteret körülvevő területekről való bejutás megakadályozása és a lőtér területén belül fekvő épületek kiürítése értendő. A veszélyesnek ítélt terület hatá­ rának fontosabb pontjain 14-20 katonát helyeztek el, némelyik — távbeszélővel is el­ látva — állandó kapcsolatban volt a vezetőállomás lőtértisztjével. A biztosító őrök fel­ vezetése és elhelyezkedése a lövészet előtt történt. Feladatuk volt megakadályozni, hogy bárki a lőtér területére lépjen. Minden a lőtér felé tartó embert, járművet fel kel­ lett tartóztatnia, figyelmeztetnie a belépés után a fenyegető veszélyekről. Ha valaki a figyelmeztetés ellenére is be akart lépni a lőtérre, akkor a belépőt nevének és a figyel­ meztetési időnek felírása után útjára engedte.9 A lőtéren vezetett át a Szeged és Sándorfalvát összekötő műút, ezen az áthaladás a lövészetek idején csak kivételes esetben (pl. mentő) vagy a déli ebédszünet alatt volt lehetséges.101Az őrök felügyelete mellett jól látható piros-fehér zászlókat helyeztek el, ezzel is jelezve a veszélyes területet." A lőtér határa: a Szeged-Hódmezővásárhely közötti vasútvonal Rókusi pályaud­ vartól a baktói töltésig eső része, innen északra Székhalmon és Macskástöltésen át Sándorfalva déli szegélyéig, tovább nyugatra a Szatymazi vasúti megálló felé húzódó vonalig, a Szeged-Szatymaz műútig, majd délre a műút mentén Kettőshatár vasúti megállóig, innen az Öthalomig és a Téglaégetőn átvezető taligaúton vissza a vasútig.12 A lövészetek után fel nem robbant lövedékek maradhattak a fenti területen, s ha valaki ilyet talált, azonnal jelentenie kellett a honvédségnél vagy a közigazgatási ható­ ságnál. A bejelentőnek 1 pengőt, később 1 pengő 50-et fizettek.13 A biztonsági őrök a területet nem tudták hermetikusan lezárni. A nagyjából 4500 m hosszú és 2650 széles, azaz 11 925 km2-es terület leginkább veszélyeztetett pontjait, főleg útjait kellett ellenőrizni. Ez az ellenőrzendő határ legalább 15 km hosszúságú volt. A biztonsági őrök közötti szakasz akár az 1 km-t is meghaladhatta, így aki vállal­ va a veszélyt, be akart jutni, az meg is tehette, kivált nyáron a lábon álló növényzet között. Arra, hogy ki és miért vállalta ezt a veszélyt, hamarosan magyarázatra talál. A körülzárás hiányosságai mellett foglalkozni kell a lőtér területének kiürítésével is. A lövészetek idején a polgári lakosságot el kellett távolítani a lőtérről, s ez okozta a legnagyobb problémát, ugyanis itt 64 tanya és egy iskola volt, ezekben 276 lakos.14 A kiürítést a szegedi rendőrség végezte, ők már 1935-ben jelezték, hogy a kiürítés gya­ korlatilag kivihetetlen. Ennyi ember eltávolítása és a visszatérés megakadályozása legalább 120 rendőrt igényelt volna, ezt a létszámot a rendőrség nem tudta nélkülözni. Rámutattak arra is, hogy ha végrehajtják a kiürítést, akkor sincs megoldva ezen embe­ 9 Uo. 11843/39., 51/2.kt/41. — Katonai személynek nem volt eljárási joga polgárokkal szemben, a törvénysértőkkel szemben a rendőrség ill. a csendőrség járt. el. 10 Uo. Lőtér lezárása c. irat. 11 Uo. 11843/39. 12 Uo. 51/2.kt./41. 13 Uo. 11843/39. és 51/2. kt./41. 14 Uo. 19/58-1935.

296

rek elhelyezésének kérdése. Nem jelöltek ki megfelelő középületet a betegek, gyerekek részére sem illetve rossz idő esetére.15 Nem gondolták végig, mi lesz az épületekben hátrahagyott állatok gondozásával. A kiürítés a városnak is gondot okozott, mert a lőtér céljaira a hadügynek átengedett területekre korábban építési engedélyeket adott, így az itt keletkező károkat a városra lehetett hárítani.16 Érthető, ha a lakosok sok esetben nem hagyták el a lakóhelyüket. Mindennek az lett a következménye, hogy a rendőrség felszólította őket a távozásra, majd aki nem tett eleget, az a bekövetkező balesetekért felelőssé volt tehető. Szerencsétlen lakosok csapdába estek, ha teljesítik a kiürítési utasítást, nem tudják elvégezni munkájukat és elhelyezésükről is maguknak kell gondoskodni, ha benn maradnak akkor saját életüket és állataik elhullását kockáztatják, kártérítési lehetőség nélkül. Nagyon veszélyes volt, hogy az iskolás gyerekek a déli ebédszünet alatt hazamentek tanyájukra. Mivel az együttműködés a lövészet vezetésével nem volt mindig tökéletes, ez is balesetek forrá­ sa lett. Ezt a gondot úgy oldották meg, hogy ezután csak a lövészetek lefújása után en­ gedték el a gyerekeket az iskolából.17 Felmerült, hogy az iskolát — a Baktói Állami Elemi Népiskola — új, a lőtértől távolabbi helyen építsék fel, mert a gyerekek beszökdöstek oda, illetve lövedékeket találtak az iskolaudvaron. Végül csak a gyerekeket nem engedték ki az udvarra. A lőtér biztonsági helyzetének gyengeségei miatt 1935. augusztus 22-én súlyos tragédia történt. A lőtér területén egy eltévedt lövedék vagy repesz Vetró Viktória ha­ lálát okozta, vele lévő húgának pedig ujjait vitte el.18 A baleset árnyékában egyből fontosabbá vált a biztonság. Javaslatok, tervek készültek a jobb biztonság érdekében, javasolták a lőirány megváltoztatását, a veszélyeztetett terület megjelölését határkövek­ kel. a kiürítés szigorú betartását, az iskola áttelepítését, sőt a lőtér áttelepítése is felme­ rült.19 A megvalósítás azonban mindössze csak abból állt, hogy az iskola lőnapokon szünetet tartott és a tanyákon maradt állatokat zárt helyen tartották, s nyilván egy ideig az emberek a korábbinál óvatosabbak voltak. Ezek a változtatások csak rövid időre hozhattak kis javulást, az alapproblémát nem oldották meg. Az akarat nyilván megvolt a város oldaláról, de a hadsereg nem akart vagy nem tudott ebben partner lenni. A város vezetése és általában a lakosság becsülte és tisztelte —• minden fogyaté­ kossága ellenére — a hadsereget. Ugyanez nem mondható el a hadsereg hivatásosairól, akik nem becsülték sokra a civil világot. Amikor a polgárok az áldatlan állapot javítá­ sára tettek javaslatokat, a katonák úgy érezhették, olyan dolgokba szólnak bele a város szervei, amelyekhez nincs joguk. Összességében meglehetősen rugalmatlannak mutat­ koztak a civil szervekkel való kapcsolatban, nem értették meg a megoldásból származó közös előnyöket.

15 Uo. 19/58-1935. 16 Uo. 19/58-1935. — A szóbanforgó tanyákon 81 ló, 125 tehén, 234 sertés és 448 juh volt a gazdák birtokában, az iskolába 78 gyerek járt, a 64 tanya épületei közül 8 engedély nélkül épült. 17 Uo. 236/35. Tanügyi titkártól. 18 Uo. 53965/35. 19 Uo. 54430/35., 63064/35., 236/36., 34872/36.

297

3. Közlekedési gondok A Szeged és Sándorfalva közötti műút egy hosszú szakaszon a lőtéren megy ke­ resztül. Az út a lövészetek alatt természetesen le volt zárva a forgalom elől. Egy-egy — távbeszélővel vagy rádióval egymással összeköttetésben álló — őr vigyázta az út két, lőtérrel határos végét, és a lövészet parancsnokával is kapcsolatban álltak. Rend­ kívüli esetben engedélyezték csak az áthaladást, miután a parancsnok leállította a tüze­ lést, és az áthaladásra engedélyt adott. Napi egy alkalommal, a déli ebédszünet idején egy órányira megnyitották a forgalom számára, ekkor szekerek, kerékpárosok és gép­ járművek áthaladhattak, gyalogosok viszont nem.20 Ezen az úton közlekedtek menetrendszerűen a szegedi Géperejű Társaskocsi Vál­ lalat autóbuszai (továbbiakban G. T. Váll.). A lezárások miatt a G. T. Váll. járatából 3 kiesett a forgalomból, emiatt többször kérte a honvédséget, hogy engedje át járatait. A honvédség kedvezően reagált a dél körüli járat átengedésére, a reggeli járatot viszont csak akkor engedte át, ha legalább fél órával a lövészet megkezdése előtt megérkezett a lőtér határára. Más kedvezményt nem adott.21 A reggeli Sándorfalva felől érkező járat diákokat is hozott a városba, beérkezésük érdekében a Tanfelügyelőség is fellépett. Mivel a G. T. Váll.-tói az 1930-as évek kö­ zepe után nem érkezett panasz, valószínű, hogy a problémát sikerült feloldani a felek között. 4. Kihirdetés Először a szegedi állomásparancsnokság küldött át iratot a városi polgármesteri hivatalnak, ebben közölte a lövészet idejét, kezdési és záróráját a résztvevő csapatok nevével, illetve felszólította az illetékes közigazgatási hatóságot az ilyenkor szokásos értesítések megtételére. Az illetékes, a katonaügyek osztálya értesítette a fogyasztási adóhivatalt, a vámhivatalt, az Autóbuszüzem vezetőjét, a városi adóhivatalt, az állam­ rendőrséget, a belterületi I. fokú közigazgatási hatóságot és a honvédség állomáspa­ rancsnokságát a lőtér kiutalásáról. Ezután a hirdetési táblán kifüggesztették a lövészet megtartásának idejét. Emellett felkérték a négy helyi lap: a Szegedi Napló, Szegedi Újnemzedék, a Szegedi Friss Újság és a Délmagyarország szerkesztőségét, hogy tájé­ koztassák olvasóikat a lövészet megtartásáról.22

20 Uo. Lőtér lezárásának vázlata. 21 Uo. 788/31., 13203/33., 323/34. 22 Uo. 191. áp./39. sz. melléklete, 27389/43. — A lőtér magja a város tulajdonában állt, de a szerződés alapján a honvédségnek engedték át lőtér céljából, ezért volt ilyen körülményes a hivatalos eljárás.

298

A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály az 1944-es harcokban (Részlet Palásti Ferenc a JÄTE V. évfolyam történelem szakos hallgató szakdolgozatából, 1998.) Az 1944 tavaszán történt változások következtében a Magyar Királyi Honvédség vezérkarának főnöke Vörös János altábornagy lett. A vezérkari főnök nem sokkal kinevezése után leváltotta a szegedi V. hadtest parancsnokát, Platthy Pál altáborna­ gyot, valószínűleg zsidó származású barátnője és annak jugoszláv partizán fia miatt. Ez a tény nem zavarta az ötvenötösöket abbéli tevékenységükben, hogy Szeged első bombázása után felkészüljenek a frontra való kiszállításra. A honvédség elit sereg­ testének számított az 1. lovashadosztály, amelynek légvédelmére rendelték a szegedi alakulatot. Az 1. lovashadosztály hadrendje 2. szabadkai huszárezred 3. nagyváradi huszárezred 4. nyíregyházi huszárezred - mindhárom huszárezred zentai árkász századai egyesítve 15. kiskunhalasi kerékpáros zászlóalj és gépvontatású tarackos üteg 1. nagyváradi lovas tüzérosztály 2. nagyváradi lovas tüzérosztály 3. nyírbátori gépkocsizó közepes tüzérosztály 1. zentai harckocsi zászlóalj 3. szilágysomlyói gépkocsizó felderítő-zászlóalj 55. szegedi légvédelmi tüzérosztály 2. szegedi sebesültszállító gépkocsioszlop 4. zentai gépkocsizó utászszázad 1. nyíregyházi gépkocsizó híradószázad - szegedi lovashadosztály-vonat Összesen: 12 000 fő Az 1. lovashadosztályt a 2. német hadsereg alárendeltségébe helyezték. Az előze­ tes tervek szerint a hadosztályt Galíciába szállították volna, de végül Belorussziába, a Pripjaty mocsárvidékére vitték őket. Itt már 1942 elejétől állomásoztak magyar alaku­ latok, ekkor a II. tartalék hadtest ^eretein belül a tulajdonképpeni Magyar Megszálló Erők örökösei. A hadtest 150 ezer katonából állt, három tartalék hadosztályra felosztva (5., 12. és 23.). Megszálló feladatokat láttak el, de ahogy közeledett a front, úgy ala­ kultak át frontalakulatokká.1 A lovashadosztályt június 6-tól kezdték kiszállítani a pripjatyi mocsarakhoz, és az élszállítmány június 14-én érkezett Lunyinyec község mellé. Tehát Szegeden az 55. 1 Gosztonyi Péter : A magyar honvédség a második világháborúban. Bp., 1992. — Dunainé BOGNÁR J úlia - KanyÓ F erenc : A második világháború szegedi hősei és áldozatai. Szeged, 1996. Benne: KanyÓ F erenc : Szegedi alakulatok és Szeged város a második világháború vérzivatarában. In: 7147. p.

299

légvédelmi tüzérosztály is bevagonírozott. Az osztályparancsnok Fölnagy Miklós őr­ nagy (1945. február 1-től alezredes), helyettese Szacsvay százados, az őrnagy segéd­ tisztje dr. Peták Nándor főhadnagy volt. Az osztályhoz beosztott tisztek: dr. Moldoványi József hadnagy (az ismert Moldoványi Ákos újságíró édesapja), Náday László had­ nagy és Budai zászlós. Nagy László őrvezető dr. Peták főhadnagy csicskása volt, így emlékezik vissza: „A tisztek nagyurak voltak, és Peták főhadnagy úr sem lógott ki a sorból. Sőt: ő na­ gyon katona volt, hiszen a Ludovikára járt, katonának készült. Egy gazdag földbirto­ kos családból származott, Dorozsma mellett voltak földjeik. Nem bánt velem rosszul, de a lövegekhez beosztott katonák és a tisztek között nagy volt a távolság — képletesen mondva —, a fronton nem is nagyon érintkeztek egymással.”2 A vonat Bajánál lépte át a Dunát és Bécset is érintve egy fél kör leírása után érkezett ki Belorussziába. A sereg­ testet az Észak-Ukrajna Hadseregcsoport Parancsnokságának korlátlan felhasználására bocsátotta a magyar katonai vezetés. A németek a kiérkezést követően frontalakulat­ ként azonnal az első vonalban vetették be a Lukinszki erdőkben rejtőzködő partizánok ellen. Vajda őrvezető a kiérkezésről a következőket mondta: „Lunyinyec mellett, a nyílt pályán pakoltuk ki a négy gépágyút és a négy Boforst. Ezután bementünk a kör­ nyező erdős területre, ahol a doni katasztrófát is túlélt öreg légvédelmisek (a 13. lég­ védelmi gépágyús üteg katonái — a szerző) azonnal elkezdtek egy erődítményszerű bunkert ásni, építeni. Mi csodálkozva néztük őket, hogy mit akarnak, hiszen kb. 20 km-re volt a front és lehet, hogy órák kérdése az, hogy itt lesz-e. De ők nem foglal­ koztak senkivel csak ástak, mert a Donnál is így csinálták. Persze már aznap este sem ott aludtunk, hanem visszavonulva haladtunk Pinszk felé.”3 A Vörös Hadsereg nagy nyári offenzívájába „keveredtek bele” a lovashadosztálylyal együtt az ötvenötösök, Gustav Harteneck altábornagy lovashadteste kötelékében. A magyar részről Vattay Antal altábornagy vezette lovashadosztály a lukinszki erdők­ ben érzékeny veszteséget szenvedett, majd ezt követően teljesen felborult a hadrendje, ezredekre bomlott, s ezzel kezdetét vette a magyar huszárok, köztük az ötvenötösök „anabázisa” .4 Vajda őrvezető így emlékezik vissza: „Az első napokban a szép, kecses huszárokat nekizavarták az orosz T-34-eseknek. Nem csoda, hogy akkora volt a vesz­ teség. Az első döbbenetből felocsúdva a huszárok elkergették lovaikat, hiszen enniva­ lót saját maguknak sem tudtak szerezni, nemhogy a lovaknak. Gyalogosan vonultak ve­ lünk vissza a pripjatyi mocsárban található egyetlen, fatörzsekből összetákolt úton. Csak ezen lehetett haladni, aki letért róla, az úgy járt, mint az egyik huszár: lovával együtt süllyedt bele a mocsárba. Szörnyű volt nézni, kiabált, hogy segítsünk, de nem tudtunk sehogy sem. Lassan ellepte a feneketlen mocsár. Mi a Klöchknereken ültünk, amivel a gépágyút is húztuk. A huszárok könyörögtek, hogy vegyük fel őket, nem akarnak ottpusztulni, de már a bajtársaikkal tele volt a teherautó. Mindenhol ültek, ahol csak lehetett, még a gépágyú csövén is huszárok lógtak, pedig előtte tíz perccel lőttünk egy párat, ezért nagyon forró volt a csöve, de evvel ők nem foglalkoztak. Pe­ dig éreztük az égett bőr szagát...” 2 3

Nagy László visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. Vajda Antal visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 4 Gosztonyi PÉTER: A magyar honvédség a második világháborúban. Bp., 1992. 162. p.

300

Az első időkben volt olyan nap, hogy a hadosztályt háromszor is bekerítették az orosz egységek, de mindig sikerült valahogy átcsúszni a vonalakon. Június utolsó nap­ jaiban történt, hogy a hadosztályvezetés Ivanovo körzetébe rendelte a légvédelmi gép­ ágyús ütegeket, hogy akadályozzanak meg, illetve számoljanak fel egy bekerítést. A tisztek szerint a községben már oroszok állomásoztak, ezért parancsot adtak az ütegek­ nek a tüzelésre. A falut a 29-M. típusú gépágyúkkal nagyon jól be lehetett mérni, hi­ szen 1-1,5 km-re voltak onnan, a gépágyúknak pedig 3200 méterig nagyon pontos volt tűzvetése. Az ötvenötösök a robbanó lövedékekkel a zsupptetős faházakból álló közsé­ get 50%-ban szétlőtték, mire jött egy parancs, hogy azonnal álljanak le a tüzeléssel, hi­ szen a faluban az 1. lovashadosztály huszárai tartózkodtak. Ez az eset is jól példázza azt a teljes fejetlenséget, ami akkor uralkodott a fronton.5 Visszavonulás közben, június 3-án a hadosztály elérte a mocsarakban található Kleck-kanyart, ahol egy orosz gépesített csapattest támadást intézett ellenük. A Kleck-kanyarbeli csata Szándékosan nem írtam „hadosztály” elnevezést az oroszok megjelölésénél, mert a kanyarban harcoló orosz egység annál jóval kisebb, de az biztos, hogy gépesített volt, hiszen nagymértékben megelőzte nemcsak a saját seregtestét, hanem a magyaro­ kat, akkor is, ha a magyar csapatokra a legjobb indulattal sem mondhatjuk rá, hogy gé­ pesítettek voltak. A Kleck-kanyar a pripjatyi mocsarakon átvezető egyetlen járható út érdekes ka­ nyarulata, amely dombok között halad át. E domborzati viszonyok tették lehetővé az orosz gépesített alakulatnak, hogy az egyik dombról szinte lőgyakorlatszerűen beállítva néhány géppuskát, belőjék az utat. A kanyarból kijönni szándékozó német és magyar csapatokat nagyon pontos és erős tűz fogadta az oroszok részéről. Ekkorra már az alakulatok minden rendezettséget nélkülözvén, teljesen vegyesen, egymásba torlódva álltak az egynyomvonalú „deszkaúron”. Csak egy-két helyen lehetett kielőzni, amit a német páncélozott harcjárművek mindig előszeretettel ki is használtak. „Pesti hőseink” kiváló érzékkel itt is megtalálták a legforróbb pontot, és a tűzkeresztségen már régen átesett öreg katonákhoz méltóan nyugodtak leállították a kerekekről a gépágyúkat és tüzelőállásba helyezkedtek. A helyzet azért volt úgymond „meleg” , mert ha estig nem tudnak kijönni a kanyarból és továbbhaladni nyugat felé, akkor a teljes bekerítés ve­ szélye fenyegeti a hadosztályt. Nagy László őrvezető így látta a csatát: „Már reggel óta ott álltunk a tűző napon és csak az orosz géppuskát hallottuk néha kelepelni. A német tisztek egy idő után meg­ unták a dolgot és hívták a Luftwaffét. Azok meg is jöttek kora délután négy-öt stuka formájában, és hihetetlenül pontosan ki is bombázták az oroszokat, úgy, hogy azokból hírmondó sem maradt. Ezek után nyugodtan folytathattuk volna az utunkat, ha nem je­ lentek volna meg az égen az orosz repülők. Ekkor aztán fejvesztett menekülés volt a környező mezőre. Egy orosz gép előttem és felettem elkezdett zuhanni, azt hittem le­ lőtték. De nem, egyenesen felém repült és elkezdett égni az eleje, ami kiderült, a gép­ ágyúinak a torkolattüze volt. Mellettem néhány méterre csapódtak be a lövedékek úgy, 5 Vajda Antal visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998.

301

hogy szegény csongrádi Berkes Pistát el is találták. Szerencsére nem halt meg, csak súlyosan megsebesült.”6 A csata még nem ért véget, az ötvenötös légvédelmisek is visszalőttek és egy biztos lelövésük volt. Tyukász Lajos távmérős őrvezető így látta: „A gépet biztosan lelőttük a Boforsunkkal, de a típusára nem mernék megesküdni. Le­ het, hogy IL-2-es csatarepülő volt, de lehet, hogy nem. Ám ezután nagyon érdekes do­ log történt. Ahogy a magyar katonák összeszedték magukat, a németek elkezdtek hado­ nászni és le akartak zavarni bennünket az útról, hogy majd ők szépen továbbmennek. A leghangosabb német valami tábornok volt. Úgy üvöltött velünk, mint a kutyákkal szoktak. Ebben a pillanatban megjelent Árvay Viktor vezérőrnagy, odalépett hozzám és azt mondta: «Fogd a géppisztolyod fiam, gyerünk.» Odament a német tábornokhoz és valamit beszéltek, mi pedig pár méterrel arrébb, de körbefogtuk őket. A tábornok ránk nézett, és pár perc vita után ugyanúgy mentünk tovább, mint addig... ”7 Ennek az incidensnek is meg lett a böjtje, ugyanis néhány órával később egy né­ met Messerschmitt „véletlenül” végiglőtte a magyar oszlopot, amelynek következtében néhányan meghaltak és megsebesültek. Schell Zoltán ezredesnek, a hadosztály későbbi parancsnokának kimutatása szerint július 12-ig a veszteség már 57 tiszt, 2463 fő legénység, 3253 ló és 34 közepes, 15 ne­ héz harckocsi.8 Az ötvenötösök és a Waffer-SS Az ötvenötös veteránok többször kitértek egy incidensre, amely abszolút jellemző volt a németek problémamegoldó képességére. Vajda őrvezető így látta ezt az esetet: „A visszavonulás közben sokszor hátrahagytak bennünket, gépágyúsokat páncélelhárí­ tás miatt, mert a lövegűnk nagyon jó lett volna T-34-esek ellen is. Mi azért nem vártuk meg az oroszokat, haladtunk a deszkaúton visszafelé, de mindig voltak mögöttünk né­ met egységek is. Általában ezek SS-egységek voltak, páncélozott, gumikerekű jármű­ vekkel. Azt már kitapasztaltuk, hogy ha feladunk egy állást, mindig ők az utolsók, akik otthagyják azt. Néha megelőztek, de mindig voltak mögöttünk is a tábori csendőrökkel együtt. Az egyik délután megelőzött bennünket egy ilyen SS páncélozott jármű. Sze­ rencsénkre, ugyanis alá volt aknázva az út. Felrobbant a gépjármű, de a katonáknak nem lett semmi bajuk. Úgy láttuk, hogy nem nagyon lepte meg őket a dolog. Segítet­ tünk nekik mi is, hogy eltávolítsuk az útról a roncsot. A közelben volt néhány lengyel parasztház, akiknek biztos, hogy semmi közük nem volt az esethez, mert ezt is a parti­ zánok csinálhatták. Az SS-ek teljes higgadtsággal kihajtottak mindenkit a házakból, nő­ ket, gyerekeket, lehettek vagy ötvenen, s ott, előttünk agyonlőttek mindenkit. Aztán, mint akik jól végezték dolgukat, beszálltak a járműveikbe és szó nélkül továbbmentek. Máskor is találkoztunk ilyen egységekkel. Egyszer szinte fejvesztve menekültünk, mert közel voltak az oroszok, mi meg nem akartuk kilőni az utolsó lőszereinket, mert akkor nekünk is gyalogos katonának kellett volna mennünk. Akkor szembe jöttek ve­

6 7

Nagy László visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. Tyukász Lajos visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 8 Kanyó F erenc, In: 76-77. p.

302

lünk ilyen egységek. Másnap hallottuk: nemcsak hogy feltartóztatták az oroszokat, de átmenetileg vissza is verték őket.9 Útban Varsó felé Egyik nap, késő este már nem tudtak továbbhaladni a „mocsárúton”, mert az egyik erdőben a partizánok egy óriási fát rárobbantottak az útra, ezáltal a fa teljesen el­ torlaszolta az utat, épp az ötvenötösök előtt. Vajda őrvezető így emlékezik vissza: „Előkerültek a fűrészek, fejszék és lassan, de szétvágtuk a fát. De amikor el akartuk fordítani, egy nagy akna robbant alatta és egy baj társunkat azonnal megölte. A tisztek ekkor kijelöltek néhányunkat és előre küldtek felderíteni a sűrű, sötét erdőbe, hogy nézzük meg, merre vannak a partizánok. A legjobb bajtársammal, a csongrádi Májer Lászlóval együtt bekerültünk a felderítők közé. Ahogy egyesével egymás után halad­ tunk, egyszer csak mögöttem egy nagy durranás törte meg a csendet. Visszanéztem és látom, hogy Májer Laci barátom fekszik pár méterre tőlem, vérben úszva, ugyanis egy aknára lépett, amire én nem léptem rá. Szörnyű volt látni így a barátomat. Az egyik lábát teljesen szétroncsolta az akna. Nagyon vérzett és nagyon nagy fájdalmai voltak. Ott voltunk az erdő közepén, orvos, kötszer nélkül, bár mi mindent megtettünk a seb ellátásáért. Elkötöttük a lábát, vittük vissza az egységünkhöz. Nagyon vérzett, ő már tudta, hogy ott fog meghalni az erdő közepén. Hiába nyugtattam, könyörgött, hogy lő­ jem fejbe, hogy ne szenvedjen. Szörnyű volt. Feltettük a Klöcknerre, de reggelre min­ denhol az ő vére volt. Elvérzett, m eghalt...” 10* Bár ezért az akcióért bronz vitézségi érmet és tizedesi rangot kapott Vajda Antal, ez nem pótolhatta a barát elvesztését. Július 15-én az 1. lovashadosztály maradványait beosztották a II. tartalék hadtest parancsnoksága alá. Bor Jenő altábornagytól Vattay altábornagy vette át az egységeket és azon munkálkodott, hogy minél előbb hazakerüljenek Magyarországra az egységek. A német középső hadseregcsoport súlyos veszteségei pótlására minden Lengyelország­ ban található alakulatot be akartak vetni a fronton. A 12. és az 5. tartalék hadosztály is már az első vonalban harcolt. Július 14-től az 1. lovashadosztály teljesen leharcolt, le­ rongyolódott egységeit átmenetileg területbiztosítási feladatokkal bízták meg. Július végére már lengyel területeken voltak és a németek a Bug folyó menti ütközetben beve­ tették őket a 23. tartalék hadosztállyal együtt. Itt többször újból bekerítették a hadosz­ tályt, csak nehéz harcok árán tudtak kikerülni a gyűrűből. Augusztus 19-én a németek felfegyverezték a huszárokat és újból a frontra irányították őket Varsótól északkeletre Karlovka-Volimin közé. A németek is láthatták, hogy már arcvonalbeli bevetésre nem alkalmas a hadosztály, ezért visszavonták őket szeptember 19-én Varsótól délkeletre, Milanovek területére." Itt kb. két hétig voltak, majd október elején a hadosztály egy részét hazaszállították ugyancsak Bécs felé. A Dunán kompokkal keltek át Dunaföldvárnál, majd Kiskunfélegyházáig újból vonatra ültek. De nem mindenki jött vasúton,

9 Vajda Antal és Nagy László visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 10 Vajda Antal visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. " Kanyó F erenc , In: 76-77. p.

303

ugyanis az 55/2. üteg Bofforsokkal lábon, vagyis vontatva jött el Varsó alól Kecske­ métig a legénység összes tagjával.12 Zárókép Az V. hadtest keretein belül az 55. Légvédelmi Tüzérosztály keretében létezett az 55. önálló légvédelmi gépágyús üteg is. Ők Szegeden maradtak június 6. után, de a jú­ lius 25-i mozgósításkor az üteget hadiállományra emelték, majd augusztus 4-6-ig ki­ szállították őket a Kárpátokba, Beregszászra. A Hunyadi-állásba vonultak fel, a feladat pedig a Vereckei-, illetve a Beszkid-hágó légvédelme volt. Az üteg parancsnoka Pavlák Tibor tartalékos százados, helyettese Hertelendi Géza zászlós lett. A szovjet táma­ dás következtében november elejére a legénység 10%-a eltűnt és a gépágyúk (6 db) nagy részét is elvesztették. Az alakulatról az újabb adatok 1945 szeptemberéből valók, amikor is Ausztriában Schöndorf és Andorf körzetében találhatjuk az egységet, fogság­ ban.13 Az 55. Légvédelmi Tüzérosztály törzse és pótkerete szeptember 2-án települt ki Szegedről Röszkére, ahova már augusztus 18-án kiment az V. Légvédelmi Tüzérosz­ tály visszamaradó különítménye. A pótkeret parancsnoka Hernádi János főhadnagy volt. A tisztek: Szathmáry Sándor, Darvassy, Sajós és Réczey zászlósok voltak. Röszkéről 1944. szeptember 29-én a Dunántúlra mentek, ahol Szentlőrincen és Csehimindszenten állomásoztak, majd 1945. február 23-án Németországba mentek. Osnabrückben 1945. április 4-én estek francia fogságba.14 Miután Lengyelországból megérkeztek a „pesti ötvenötösök” és kivagoníroztak Félegyházán, a harci szellem már nagyon lelankadt, mivel sok csongrádi fiatalember volt a légvédelmisek között, sokan minden engedély nélkül csoportosan vagy egyénileg hazalátogattak otthonhagyott szüleikhez, kedveseikhez. Ekkor már elég közel volt a front Csongrádhoz. A látogatások után szinte mindenki visszatért az alakulathoz Fél­ egyházára, ahonnan a tiszaugi hídhoz települt ki az osztály az összes megmaradt löveggel. Itt rendezkedtek be egy szociális otthonban, de ők is kitelepültek a lövegekkel a híd környékére. Már csak 3 Flack-18-as volt, ugyanis egy Bofforsot kint hagytak Len­ gyelországban, mivel találatot kapott a vontatója. Ott kivették a lövegzárat és azt be­ dobták a mocsárba, tehát üzemképtelenné tették.15 A tiszaugi híd tiszántúli részén vették fel a tüzelőállásokat a félszakaszok, vagyis a 4 db gépágyú és a 3 Boffors, és várták a Vörös Hadsereg megjelenését. Előttük az 1. lovashadosztály maradványai, gyalogos huszárok ásták be magukat az út mentén. Ők is jól álcázták a lövegeket. Vajda tizedes így emlékezik vissza: „Már pár napja ott vol­ tunk, de nem történt semmi. Aztán az egyik napon, mikor a távmérőmmel az utat pász­ táztam, egyszer csak megpillantottam néhány teherautót, amint a híd felé jönnek. Ma­ gyar felségjelzést láttam az oldalukon, ezért szóltam, hogy «Ezek magyarok, ne lője­ tek!». De azután egyik-másik teherautón tisztán ki lehetett venni az orosz katonákat, amint dalolászva, lövöldözve jönnek a híd felé. Gondoltam, ezek zsákmányolt teher­ 12 Tyukász Lajos visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 13 K anyó F erenc, In: 131. p. 14 Szabó Géza naplója alapján. Szeged. 15 Tyukász Lajos visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998.

304

autókkal jönnek, akkor már azt mondtam: «Lőjetek!», de a lövegvezető még várt. Na­ gyon hosszú perc következett, amit már nem bírtak a beásott huszárok idegei és el­ kezdtek lőni kézi fegyvereikből. Ekkor elszabadult a pokol. A mi gépágyúink is ugatni kezdtek és szétcsapták a teherautókat meg a rajtuk lévő oroszokat. Ezen a napon nem sok foglyot ejtettünk. Az a pár fogoly, aki túlélte a csatát, elmondta, hogy egy boros­ pincét találtak délelőtt, azután pedig elfelejtették, hogy merről jöttek...” A tiszaugi csata másnapján feladták az állásokat és visszahúzódtak Félegyházára, majd innen október 20. körül Kecskemétre mentek. Ott az egyik tiszt kijelölt 12-20 személyt a front mögötti felderítés céljából. Alsódabasnál ezek közül sokan megszök­ tek.16 Az 55/1. gépágyús üteg Szekszárd felé vette az irányt, Kalocsán keltek át a Du­ nán, komppal. Az 55/2. Bofforsos üteg pedig a Csepel-szigetre ment tüzelőállásba. Te­ hát itt kettévált az 55. Légvédelmi Tüzérosztály.17 A tisztek nagy része a gépágyús üteggel Szekszárd után Székesfehérvárra ment, ahol parancsot kaptak, hogy utazzanak ki Dániába a négycsövű Flackra való átképzés­ re. Ekkorra már a legénységi állomány nagyon megfogyatkozott a veszteségek és a szökések miatt. Dr. Peták Nándor és még néhány tiszt, valamint a segédük, Nagy László őrvezető elindultak vonattal a kijelölt dán városba, Oksbölbe. Ez egy tengerpar­ ti város az Északi-tenger partján, Magyarországhoz képest szanatórium volt. A szó szoros értelmében az, hiszen rengeteg német katona ide volt vezényelve pihenésre. Az átképzés után a tisztek Kemptembe mentek a Bódeni tó partjára, ahol amerikai fog­ ságba kerültek.18 A Bofforsos üteg a Csepel-szigetről Budapest ostroma előtt eljött és Kapuvárnál rendezkedett be egészen az orosz csapatok megérkezéséig. 1945 januárjában az első orosz ékek megjelenésekor Tyukász György őrvezetőék Flack-18-asukkal egy T-34-es kilövését könyvelhették el. Ez volt az utolsó harci cselekményük az ötvenötösöknek. Ezek után Budai hadnagy vezetésével az 55/2. üteg Ausztriába ment, ahol orosz fog­ ságba estek.

Szegedi munkaszolgálatosok a második világháborúban (Részletek) (Dr. Pollák László följegyzése, Szeged, 1997.) A Szegedi munkaszolgálatosokat a szegedi V. hadtest V. munkaszolgálatos zászlóaljába Hódmezővásárhelyre hívták be szolgálatra. Itt csak a felállító központ, vagyis a közérdekű munkaszolgálatos (kmsz.) zászlóalj törzse volt. Egy-egy munkásszázad föltöl­ tése után őrszemélyzet kíséretében azonnal hadműveleti területre szállították őket, amely tábori kmsz. századonként külön számozást is kapott. Az első nagy behívások a 2. hadsereg felállítása idején 1942 júniusában történtek. A Don menti arcvonalba az V. 16 Vajda Antal visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 17 Tyukász Lajos visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998. 18 Nagy László visszaemlékezései alapján. Csongrád, 1998.

305

kmsz. zászlóalj 105/1-14. és V/5. század számozással 15 tábori századot állított fel. Ál­ lományának zöme a zsidó lakosság V. hadtest területén lévő számarányának megfele­ lően főként szegedi volt. A századokhoz 240 fő munkaszolgálatos mellett 20 főnyi őrszemélyzet tartozott. (K. F.) 1. Az zsidó munkásszázadok Szegedről indultak Borba 1943 nyarán a Tiszán hajóval a Belgyógyászati Klinika előtti rakpartról Az V. kmsz. zászlóaljhoz négy tényleges korú század vonult be 1942. október 12én Hódmezővásárhelyre a Népkertbe, századonként 240 fő. A századokat onnan Pályiba, Orgoványba vitték útépítésre, majd Szegedre és Szőregre hozták vissza, az újszőregi lőtér golyófogójának az építésére. Újszegeden a Tóth vendéglőben, a Vigadóban és a Katolikus Kultúrházban volt a szállás. Az V. kmsz. zászlóalj parancsnoka Balogh András alezredes volt, orvosa Hegedűs orvos zászlós. 1943. június elején összehívták a munkaszolgálatosok hozzátartozóit egy gyűlésre, ahol egy Todt1 ezredes adott arról tájékoztatót, hogy a magyar kormány közhasznú munkára adta el a munkásszázadokat a Todt szervezet részére, a szerbiai Borban a rézbányában végzendő munkára. Borban rezet fognak bányászni, amiből Magyarország is részesedik majd. A szörnyű hír után rövid felkészülés után, a hozzátartozók ruhaneműket igyekeztek hozni, 1943. július 11én a szegedi belgyógyászati klinika előtti rakparton álló hajóba, amihez egy uszály volt kötve, behajózták a négy századot és egy Szentkirályszabadjáról ide hozott tényleges századot, összesen 1200 főt. Az alsó és a felső rakpartot lezárta a rendőrség és a hoz­ zátartozók egy utolsó búcsút se inthettek a Borba menőknek. Természetesen megfelelő létszámú keretlegénység is behajózott a munkaszolgálatosok őrzésére. A hajó még az­ nap elindult Titel, Belgrád, a Vaskapu érintésével Prahovo kikötőig, ahol tehervago­ nokba kellett szállni, onnan bányavasúttal Borig utazni. A bori vasútállomás akkor egy kis őrházból állt csak. Azonnal a barakkokba kellett vonulni, az V/4. és V/2. százado­ kat az egyikbe, az V /l. és V/3. századokat a másikba, a szentkirály szabadjai századot egy harmadik barakkban helyezték el, ahol három emeletes fapriccsek voltak. Borban akkor már szerb, francia, angol, később olasz hadifoglyok voltak a Berlin Lágerbe be­ szállásolva. A tábor egy völgykatlanban volt, körös-körül bunkerekkel, ahonnan töké­ letes belövés volt az egész táborba. Minden bunkerben más nemzetiségű őrsége volt a németeknek, hogy így is biztosabban őrizhessék a lágert. A mi barakkunkban, az V/4. századot a hírhedt Császár János főtörzsőrmester2, Hajdú szakaszvezető, később őrmester, Végvári őrmester, Dékány, Freyburger nevű és sok más keretlegény őrizte és irányította. Azonnal névsort készíttettek a németek, ahol mindenkinek a szakmáját is fel kellett tüntetni (azt hittük igyekeznek mindenkit a szakmájában foglalkoztatni, de persze erről szó sem volt) és másnapra mindenki kapott egy sorszámot. Én a 14 152 szám lettem és attól a naptól kezdve megszűnt a személyi­

1 Todt = A német birodalmi fegyverkezési és haditermelési miniszter Albert Speer egyik vállalatá­ nak, az Organistation Todtnak rövidítése. 2 Császár János főtörzsőrmestert a Szegedi Népbíróság 1945. július 30-án kötél általi halálra ítélte és augusztusban a Csillag börtönben az ítéletet végre is hajtották. (CsML. Nb. 206/1956.)

306

ségem, a családi nevem, mert csak a számok felolvasásával közölték mindig ki és hova megy majd dolgozni, a rézbánya különböző munkahelyeire. A Szegedről érkezett első zsidó munkásszázadokat később Szentkirályszabadjáról 1943. július 20-án újabb öt tényleges század, majd Székesfehérvárról és Zomborból 1943. július 30-án is öt század követte. Ezen felül egy Jehova Tanúiból álló századot is hoztak, akik nem voltak hajlandóak fegyvert fogni. Újabb századok később a Rhön Haidenau és egyéb lágerekbe lettek szállítva. A Berlin Lágerben egy barakk-kórház volt a nagyon súlyos betegeknek, a krumpli veremből egy fogdát alakítottak ki és egy temető is volt. Külön hely volt kijelölve a mindennapos kikötésekhez. Külön konyhá­ ban főztek a munkaszolgálatosoknak és a keretlegényeknek a németek által adott nyers­ anyagból. Természetesen a keretlegények élelmezése a munkaszolgálatosoktól ellopott élelmiszerrel lett feljavítva. Eleinte járt naponta egy fél „profunt” (kocka alakú ke­ nyér, barna lisztből), néha penészesen, tíz naponként adtak egy csomag cigarettát és egy kis lekvárt. A főtt étel ehetetlenül rossz volt, de más híján ezt kellett enni. Regge­ lire egy híg burisleves, vagy híg kávé volt. Ebédre és vacsorára káposzta vagy krumpli egy kevés birka, vagy kecskehússal belekeverve, Töfelmargerine-val főzve. Igyekez­ tünk a szemétből krumplihéjat lopni, hogy azt a tűzhelyen megsütve ehessük pótlásnak. A kalóriaszegény élelem pótlására eleinte a láger kerítéséhez jövő szegény szerb lakos­ sággal cseréltünk ruhadarabjainkért, különböző élelmiszereket vettünk, amíg az itthon­ ról vitt pénzünkből futotta. A keretlegények fegyelmezése a barakkokban kétségbeejtő volt, büntetés, bünte­ tést követett. Igyekeztünk vasárnapi pihenőnapon is a munkahelyre kivonulni, ahol a Todt szervezet emberei voltak a munkavezetők és akik között sok volt a hitleri rend­ szerrel nem szimpatizáló és ezért a Todt útján Borba küldött bevonultatott. Egyik héten reggeltől estig, másik héten estétől reggelig tartott a munka, 12 órás műszakokban, fél óra pihenőidővel. A munka a hegy berobbantása, a berobbantott kőzet vagonba rakása volt baggerekkel (ezt nem zsidókkal csináltatták) és a beérkező csillevonatokat kellett a hegyoldalba ömleszteni és elplanírozva a vasúti síneket a szélére helyezni. Néhányan a „Stollen”-ben dolgoztak, az alagút építésében, amit vízgyűjtőnek szántak egy vízi erőmű működtetéséhez. Természetesen a vonatokat zsidók nem vezethették. A hazavo­ nulás után újra kezdődött a keretlegények fegyelmezése. Eleinte havi egy levelet lehe­ tett haza írni, később csak nyomtatott tábori lapokat, amire csak a feladót és a címzett nevét lehetett ráírni („Jól vagyok, egészséges vagyok” nyomtatással), majd ez is meg­ szűnt. Eleinte kaphattunk otthonról leveleket a tábori postaszámra, később a szemünk láttára dobta tűzbe a század teljes érkező postáját a keretlegények egy-egy vezetője. Ez a legkegyetlenebb kínzások egyike volt. A legkisebb fegyelemsértést is kikötéssel igye­ keztek büntetni és a latrinára kimenőket is büntették, fegyelmezték útközben. A ba­ rakk-kórházba csak nagyon súlyos sérülés, vagy betegség esetén lehetett kerülni, ahol a katonaorvos mellett munkaszolgálatos orvos is dolgozott (Szegedről dr. Varga László szemész és Levendel László orvostanhallgató nevére emlékszem). A táborparancsnok Balogh András alezredes volt, aki vasárnaponként úgynevezett „hegyi beszédeket” tartott a láger hegyoldalában. Első időben még a németeket is bí­ rálta, sőt egyszer azt mondta, „ha a németek nem teljesítik a szerződésben vállaltakat, hazamegyünk Magyarországra” . Ez persze egy elérhetetlen vágyálom volt csak. Rö­

307

viddel ezt követően, októberben le is váltották és a hírhedt Marányi Ede alezredes lett az utóda. Az első hegyi beszédében kijelentette „én Marányi Ede vagyok most már a parancsnokuk, a németek nagy barátja, az önök fajtájának gyűlölt ellensége”. Sajnos ezt a kijelentését a tettei is igazolták. Sokkal rosszabb lett a helyzet a Berlin Lágerben is ettől kezdve, a keretlegények szinte megvadultak. Én 1944. február végén egy éjjeli műszakban egy mozdony alá estem és a bal lá­ bam három helyen eltört. Hordágyon a barakk-kórházba vittek és mivel nagyon súlyos volt a sérülésem, a sors kiszámíthatatlan szerencséje folytán február végén két ugyan­ csak súlyosan sérült társammal együtt (Ferenci Vilmos szegedi és Brakl József kassai munkaszolgálatosokkal) egy keretlegény kíséretében vonattal hazaküldtek. A véletlen folytán a szegedi 535-ös hadikórházba kerültünk (volt Iparostanonciskola, ma Gyógy­ szerészeti Kar). Utánunk már csak egy sebesültet küldtek Borból haza magyarországi kórházba. Sokan ott pusztultak el Borban a betegek és sérültek közül. Elutazásunk előtt kétszer is levették a primitív, deszkadarabokkal készített kötést, síneket a lábamról, hogy nincs-e levél belecsavarva valakinek a részére az itthoni családok részére. A krammer sínt ott kellett hagyni, mert nem volt utánpótlás. Említést kell tennem egy Todt szervezethez tartozó német munkavezetőről, a ba­ jor Zehentmayerről, akivel nagyon összebarátkoztam a munkahelyen és ideadta az egyik táboriposta-levelezőlapját, hogy azon írjak haza a szüleimnek. Természetesen nem az ő nevükre, más ismerős nevére és nem az én aláírásommal, de úgy, hogy az is­ merős tudja ki írta. A levelet elfogta a német katonai cenzúra és Zehentmayert le­ csukták emiatt. Később került vissza munkavezetőnek a bori rézbányába, természete­ sen nem hozzánk, más munkahelyre. Amikor Hordágyon vittek a hegyről a kórházba útközben ismertem meg és akkor mesélte, hogy börtönben ült miattam. Szegeden meglátogathattak a szüleim, rokonaim, itthoni leány és fiú barátaim. Sajnos nem sokáig, mert 1944. március 19-én bevonultak a németek és megkezdődött a sok korlátozás, sárga csillag, gettózás és deportálás. Sajnos akik látogattak, azokat is elvitték, közülük sokan nem is jöttek haza. Az 535-ös hadikórházból május elején a Kálvária úton lévő katonakórház kertjében felépített barakk-kórházba vitték át az öszszes zsidó beteget és ott fegyveres keretlegény vigyázott a mankókon, botokkal járó vagy járásképtelen zsidó munkaszolgálatosokra. Innen küldtek két mankóval június vé­ gén vissza a hódmezővásárhelyi pótzászlóaljhoz, ahonnan Hegedűs zászlóorvos vissza akart küldeni Borba és csak nagy nehézségek árán tudtam itthon maradni és mivel a szakmám szabó volt, a pótzászlóalj műhelyében szabóként dolgozni. Külön történet ennek a pótzászlóaljnak, az ott lévő zsidó munkaszolgálatosoknak a kálváriája Sövény­ háza, Mohács, Vése, Bódé, Csődé községeken át örökké visszavonulva a szovjet csa­ patok elől Ausztriába, Eberauba és Hitzendorfba, ahol a szovjet csapatok felszabadí­ tottak 1945. május 9-én. Ezen az úton két szörnyű találkozásom volt. Egyik Vése köz­ ségben, ahol a Borból visszavonuló keretlegények ismertek fel és Hajdú őrmester összetörve az orrcsontomat szinte félhalottra vert. Szörnyű emlék volt Mohácson látni a Borból visszavonulóban, Cservenka után megmaradt munkaszolgálatos társaimat az alsó rakparton, lerongyolódva, magukat vonszolva a keretlegények között, akiknek a lakosság élelmiszereket dobált, de fel se vehették a földről, olyan szigorú volt a fe­

308

gyelmezésük a keretlegények részéről. Voltak, akiket felismertem a sorokban, de segí­ teni nem tudtam rajtuk én sem, közelükbe se mehettünk, mint munkaszolgálatosok. A Borban maradt századtársaim története az 1944 őszén bekövetkezett visszavo­ nulás, a Cservenkán egy éjszaka kivégzett közel ezer munkaszolgálatos története és a Szentkirályszabadján át a megmaradtaknak a német lágerekbe hajtása, útközbeni ki­ végzése. Mind nagyon szomorú történetek, amiről már sokan írtak megemlékezéseket az életben maradottak közül. Erről és itt nem akarok megemlékezni.

2. Hogyan menekült meg 82 munkaszolgálatosból 80 fő 1944. szeptembertől 1945. május 8-ig Hódmezővásárhelytől Hitzendorfig hurcolva Az V. Honvédkiegészítő Parancsnokság hódmezővásárhelyi zászlóaljtörzséhez tartozók 1944. szeptember közepén indultak el az orosz előrenyomulás miatt Hódme­ zővásárhelyről először Sövényházára, a Pallavicini birtokra, onnan Mohácsra a szerb iskolába beszállásolva, tovább a Somogy megyei Vésére, az Ajka melletti Bódéra és végül a Vas megyei Csődére a keretlegények szigorú őrzése mellett. Természetesen mindenütt találtak fizikai munkát a munkaszolgálatosok részére. Hárman szabók és ketten cipészek a műhelyben dolgoztunk. Én akkor még járásképtelen voltam a Borban szerzett súlyos lábtörésem utáni kórházi kezelést követően. Először két mankóval, majd mankó és egy bottal, végül csak egy bottal tudtam mozogni. Vése községből a 82 tagú zsidó munkaszolgálatos csoportot 1945. február 11-én Körmendre vitték, ahol a nyilasok által végzett „hipis” során szinte minden használ­ ható holmikat, ruházatot, élelmiszert, leveleket, iratokat elvettek tőlünk, szinte csak az maradt meg, amiben fel voltunk öltözve. 1945. február 12-én átadták a 82 főt a néme­ teknek és a határ túloldalán lévő Eberau községben lettünk beszállásolva a német Todt szervezet által őrizve. Itt a szőlőket felásva futóárkokat kellett ásnunk a magyar határ­ ral párhuzamos részeken. Két beteg lábú századtársunkat a németek „kórházba” vitték, mert nem tudtak ki­ vonulni munkára (dr. Reiter Györgyöt és Boros Lajost). Sajnos még azon a napon megtudtuk a falubeliektől, hogy a falu szélén mindkettőjüket agyonlőtték. Felszabadu­ lás után évekkel kerestem a sírjaikat Eberauban, a lakosság emlékezett is a kivégzés helyére, de ott ma erdőség van, így fellelhetetlenek a sírok. Mindketten szegediek voltak. A szovjet csapatok előnyomulása miatt 1945. március végén hirtelen visszavonu­ lást rendeltek el a németek és zárt rendben hajtották az egész burgenlandi határ mellől a zsidó munkaszolgálatosokat Németország felé (amint később megtudtuk Dachauba). Az eszeveszett menekülés közben, Gleisdorfnál, zárt csoportban, szakadó esőben és viharban megszöktünk Zafír Mihály századtársunk és dr. Dreisiger László szombathe­ lyi orvos vezetésével és a hegyekbe menekültünk. Reggel SS katonák vettek körül mindnyájunkat, de sikerült kimagyarázni, hogy mi egy magyar munkaszolgálatos szá­ zadból leszakadtak vagyunk, akik menetelünk a századunk után. így véletlenül élve maradtunk mind a nyolcvanan. Graz felé menekülve, mivel nem volt ennivalónk, a Libenau-i lágerbe próbált a két vezető Zafír és dr. Dreisiger ennivalót szerezni a kívül

309

maradt csoportnak. A Libenau-i lágerben a zsidó munkaszolgálatosok hordták a mun­ kaszolgálatos hullákat, akik tífuszban ott pusztultak el. Ezt megtudta dr. Dreisiger és ész nélkül menekültünk onnan tovább. Eberauban egy kiváló osztrák ember Rainer Franz volt a munkavezetőnk, akit azért soroztak be a Todt szervezetbe, mert nem volt megbízható szocialista beállított­ sága miatt. Graz melletti Hitzendorfban volt egy fűrészüzeme, amit a német hatóságok becsukattak vele szocialista világnézete miatt. Mivel ő is menekült Eberauból, gondol­ tuk, hogy haza megy Hitzendorfba és elhatároztuk, hogy megkeressük, hogy segítséget kérjünk tőle. Megkerestük és otthon is találtuk a családjánál. Megértette a problémán­ kat és segítséget ígért. Felkereste a falu SS parancsnokát, egy Muhr nevű osztálytársát és megkérdezte tőle ismeri-e a front állását (akkor már dél felől a partizánok, nyugat­ ról az angolok, keletről a szovjetek közelítettek) és élve szeretne-e maradni a háború után. Cserébe felajánlotta, ha megmenti a 80 zsidó munkaszolgálatost, azok ezt igazol­ ni fogják a háború után és ez mentesíteni fogja az SS múltja alól. Néhány órai gondol­ kodás után Muhr SS parancsnok igent mondott és vállalta a 80 fő zsidó munkaszolgála­ tos részére munka (páncélzár építést a faluba vezető országutakra) és némi élelmezés biztosítását. Elszállásolásunk Rainer úr bezárt és nem működő fűrészüzemében volt. A falubeli osztrákok nagyon rendesen viselkedtek velünk és ahol tudtak segítettek. Mun­ kát adtak az iparral rendelkezőknek (szabónak, órásnak, asztalosnak, műszerésznek) és a munkájukért élelmiszert adtak, ami nagy segítség volt az igen rosszul élelmezett tár­ saságnak. Én magam is egy osztrák családnál varrtam, Pfeiferéknél, akiket azóta is többször felkerestem már. 1945. május 8-án hallottuk a rádióban, hogy a németek „fel­ tétel nélkül” megadták magukat és véget ért a háború. Másnap szovjet tankok jöttek a faluba. Amikor megtudták, hogy zsidó munkaszolgálatosok vagyunk, azonnal haza­ küldtek minket Magyarországra. Nehezen mertünk iratok nélkül elindulni, de a 14 kmre lévő Grazba begyalogoltunk több csoportban, onnan éjjel vonaton Szentgotthárdra utaztunk, onnan ismét gyalog Szombathelyre mentünk. Szombathelyen már működött a Vöröskereszt és a Joint iroda és kaptunk iratokat, élelmet és több csoportban Budapestre utaztunk. Rövid Budapesti tartózkodás után 1945. május 25-én érkeztem Szegedre. A bácskai munkaszolgálatos társaim hazamen­ tek Szabadkára, Újvidékre, Zomborba. Lakásomba nem tudtam visszaköltözni, a házban kaszárnyát rendeztek be és csak néhány hónap után tudtam lakásunkat visszakapni, ahova időközben hazaérkeztek az ausztriai és theresienstadti deportálásból a szüleim is.

310

Az V. utász műszaki munkásszázad vázlatos története 1944. április 18-tól 1945. május 4-ig a szovjet fogságba jutásig (Dr. Huszka László Imre ny. főiskolai tanár visszaemlékezésszerű tanulmánya a szegedi V. utászzászlóalj kötelékébe tartozó V. műszaki munkásszázadról) Századkeret Századparancsnokunk egy okleveles tanító, tartalékos utászhadnagy, Laczkovits Mihály volt. Helyettese egy újvidéki lakos, tisztviselő nőtlen, tartalékos hadapródőrmester volt. Fogságba eséséig a századparancsok harci alakulathoz kérve át magát, egy tartalékos tüzérzászlós Zöldi Miklós lett a századparancsnok, majd az utolsó félévben hozzánk helyezték egy gyalogosalakulattól az első világháborúban járt hadnagyot Nyitray József tartalékos főhadnagyot, s ő vette át a századparancsnoki beosztást. Őt Csehszlovákiából telepítették ki családjával együtt Zsigárdról Magyarországra Bácsal­ másra. Mint kántortanító működött a kitelepítésig, s mint ilyen perfekt bírta a szlovák nyelvet, s nagy segítségünkre volt, amikor a visszavonulásunk idején Szlovákiába ke­ rültünk. Huszka László Imre karpaszományos utász századírnoki beosztásban előbb őrve­ zető, majd tizedesi rendfokozattal 1944. október 15-ig teljesített szolgálatot. Ugyanis Szálasi uralomra jutásakor megszűnt a karpaszomány megkülönböztető jelzés. Gazda­ sági ügyintézőnk egy csongrádi illetőségű kereskedő Makai András tartalékos utász szakaszvezető volt fogságba esésünkig. Szolgálatvezetőnk Német Pál hódmezővásár­ helyi illetőségű, civilben útépítő munkás, tartalékos utász szakaszvezető volt. (Szikszó­ nál 40-ed magával dezertált!) Századszabónk Kovács József makói illetőségű szabómester, tartalékos utász volt (Makó, Almási u. 81.). Vele haláláig személyes kapcsolatban voltam, mivel az ausch­ witzi fogságom idejében látva leromlott egészségi állapotomat, bevitt a 80 fős lágeri szabóműhelybe takarítólegénynek, ahol őt mint szakembert az oroszok foglalkoztatták. Ő hitt a műhelyparancsnok szavának, hogy 1945 szeptemberében a lágert az oroszok át kell engedjék a lengyeleknek. Valóban kapott egy propuszkát, aminek birtokában eléggé kalandos úton — már 1945. szeptember végén érkezett Szegedre, s mielőtt Makóra ment, fölkereste a már Szegedre menekült feleségemet. így kapott először felőlem hírt a családom, hol voltunk együtt, s mikor estünk fogságba. Nobik Mátyás szegvári lakos, civilben kubikos, tartalékos utász tizedes a század szálláscsinálói tisztét töltötte be, főleg a visszavonulásunk idejében. Potz Mihály kun­ bajai lakos, földműves, tartalékos utásztizedes. Czirok Ferenc algyői parasztember, tartalékos utásztizedes. Vajda János makói módos parasztember, tartalékos utászőrvezető. Vili József kiskunhalasi korcsmáros, tartalékos utászőrvezető. Vonatparancsnok­ ként ő felelt a 6 homokfutó szekerünkért és 12 lovunkról. Amikor Auschwitzban 1945. június 25-én bevagoníroztak bennünket, az indulás előtti orvosi vizsgálatkor mint sár­ gaságba eső beteget kiemelték a transzportból További sorsáról nem tudok. Rózsa Vilmos szegedi lakos, tetőfedőmester (Szent Antal u. 18.) tartalékos utász­ őrvezető. Vidács János szegedi napszámos, parasztember, tartalékos utászőrvezető. Böjti János nagykőrösi lakos csizmadiamester, tartalékos utászőrvezető mint század­

311

suszter javítgatta a századbeliek utászcsizmáját. Elindulásunk idején bőségesen el voltunk látva cipőtalppal és egyéb, a javításhoz szükséges kellékekkel. Sajnos, amikor Szikszónál az éjszaka leple alatt a szolgálatvezetőnk, Német Pállal együtt kb. 40 fő, főleg szerb munkaszolgálatosunk dezertált, az akkor nagy értéknek számítható több tábla cipőtalpat magukkal vitték (tekintettel arra, hogy ezt a készletet „hivatalból” a szolgálatvezető volt hivatott őrizni, s kezelni, juthattak hozzá a későbbiekben nagyon nagy hiányát érző készlethez). Kapronczai János algyői lakos, a község csordása volt, tartalékos utász honvéd a századparancsnok csicskásaként végig hűségesen velünk tartott. Külön kell részletesebben megemlítenem az erődítési munkálatok szakmai vezető­ jét, Ménesi István jutási szakaszvezető utász nevét, aki civilben asztalosmester volt. Klárafalvi, majd később mindszenti lakos volt. Visszavonulásunk idején Szatmár me­ gye egyik falujában megállván, az esti kötelező elsötétítés miatt csökkentett világítás mellett, nem kellő előrelátással petróleumot osztott ki a kocsisoknak a viharlámpákba. Mivel a petróleum erősen benzines tartalmú volt, az elsőnek került kocsis és Ménesi István a 25 literes ballonból kiáradó benzingőz lángra kapva súlyos égési sebeket kap­ tak. Századparancsnokunk azonnal az elsősegélyhelyre szállíttatta mindkettejüket. Évek múltán megtudván a címét, levélben fölkértem, keressen föl a Szeged, Bécsi körút 22. számú lakásomon. Borzalmas látvány volt számomra ez a régebben csinos, jóarcú férfi, akinek az égés miatt plasztikai műtéttel pótolták a sérült helyeket. Szemhéja ki­ fordulva siralmasan nézett ki. Mégis boldogan mesélte el, hogy sérelmes külseje elle­ nére a volt menyasszonya kitartott mellette és két gyermek szüleiként folytatta szak­ máját. Mivel azóta se keresett föl, további sorsáról nem tudok semmit sem. A munkaszolgálatosok közül kiemelkedő katonáink voltak: Bulyovcsics Márkó szabadkai műbútorasztalos (Subotica, Milosa Obolitya 21.), akivel hazatérésem után is személyes kapcsolatot tartottam fönn. Vidákovics Ferenc szabadkai magántisztviselő és Szurcsovics József a századparancsnoki szekér kocsisa, szabadkai lakosként vonult be hozzánk munkaszolgálatra. Tiszteletadó, mindvégig velünk tartott fogságba esésünkig. A többi bajtárssal se volt fegyelmi szempontból baj együttlétünk idején. Komoly bün­ tetésre — emlékezetem szerint — sohasem került sor. Amikor Szálasba kellett esküt tennünk, attól kezdve közülük került ki a dezertálás révén a legtöbb. Egyedül a hoz­ zánk került, valamikor magyar, de elrománosodott román munkaszolgálatosok marad­ tak végig fogságba esésünkig. Kiemelkedő jószolgálatot tett egy zombori illetőségű hentesmester, kitűnően beszélt magyarul is, és mint szakember híressé tette századunk konyháját. Az ő révén mindvégig mintaszerű volt a század ellátása. Szedlanov Sztankónak hívták. Nevét — gondolom — nemcsak én, de valamennyi bajtársam, míg élünk, nem felejtjük el. Mindvégig velünk maradt fogságba esésünk idejéig. Az V. műszaki munkásszázad eseményei a visszavonulásunkig A szegedi V. zászlóalj műszaki munkásszázadot 1944. április 18-án indították el a Szeged-Rókusi pályaudvarról. Gyönyörű tavaszi időjárás segítségével a néhány napig tartó utazást még otthonról hozott frissességgel átvészelve Erdélybe kerültünk. Borgóprund (Prundu Birgáului) állomáson kirakodtunk, s onnan szekereinkkel a kb. 14-15

312

km távolságban lévő Kolibica lett a századtörzs székhelye, ahol a 800 méter magasságú fennsíkon gyönyörű üdülők voltak már kiürítetten, mert haditerület lévén a lakosságot kitelepítették, s a tulajdonosok ezért nem vehették igénybe a nyári idényben. A kolozs­ vári egyetemnek is itt volt egy nagyobb méretű üdülője. A századtörzs egy nyugalma­ zott tanítóházaspár emeletes üdülőjében telepedett meg, míg maga a munkásszázad a kb. 1200 méter magasságú hegyoldalban az 1612 méter magas Nagy Henye nevű he­ gyen kezdte meg az erődítési munkálatokat, saját készítésű bunkerokban szállásolva el magukat. Ellátásukról szekereken szállított készétellel a századtörzs konyhája gondos­ kodott. Századparancsnokunknak szigorú elve volt, hogy nyugodt munkaszellem és tel­ jesítmény mind a keretlegénység, mind a munkaszolgálatos katonáktól csak abban az esetben várható el, ha azok minden szempontból el vannak látva (élelem, ruházat, stb.). így a gh föladatokkal megbízott Makai András szakaszvezetőnek szigorúan kiad­ ta a parancsot, hogy az egyoldalú élelmezés ellensúlyozása érdekében, amikor az le­ hetségessé vált, gondoskodjék vitaminokról. így utazgattunk szekereinkkel (néha én is kísérőként, de kíváncsiságból is vezetve) hol Naszódra (Nasaud), hol Besztercére (BistriJja), ahol bőségesen találhattunk a piacon friss zöldségféléket. De a hegyeken erődítési munkákat végző munkaszolgálatosaink a keretlegénység őrzése mellett maguk is igyekeztek kiegészíteni a napi ellátásukat. Munkahelyükhöz közel legeltették juhnyájaikat a román pásztorok. Tőlük pénzért birkát, juhsajtot, tejet vásárolhattak. Egyik ilyen helyi beszerzésről őrzök egy humoros elbeszélést. Czirok Ferenc algyői ember, tizedesünk mesélte el, hogy amikor tejet akartak vásárolni, a román pásztor felesége éppen akkor fejte a juhokat. Látta, hogy amikor megtelt a sajtár, a tejet a sajtárra saját ingét borítva szűrte meg a fej és közben a tejbe potyogtatott birkaürüléktől. Ezt látva mondta nekem Czirok Feri, „én megfogadtam, hogy ezután sohase fogok ezektől tejet venni, annyira fölfordult a látványtól a gyomrom.” Borgóprundra nap mint nap legalább egyik szekerünkkel bementünk a postáért. Ilyenkor találkozhattunk az úton a községbe gyalogló román férfiakkal, asszonyokkal. Néha én is — biztonsági kísérőként — fegyveresen beutaztam Borgóprundra, s nyílott alkalmam arra, hogy az otthonról kapott szótárból, nyelvtanból elkezdett román nyelv­ tanulásomhoz gyakorlást is szerezhessek. A gimnáziumi latin nyelvtanulás sokban hoz­ zájárult, hogy elég szépen haladtam a legszükségesebb konyhanyelvi szintű „társalgás­ ban” . Egyébként eléggé közel volt lakásunkhoz egy iskola is, ahol egy kolozsvári ille­ tőségű fiatal tanítónővel egy-két alkalommal találkozhattam, aki megmutatta az iskolá­ ját, s benne legjobban a könyvtára érdekelt. Meglepődve láttam ott a Hóman-féle 8 osztályos iskola tantervét és utasítását is, s csodáltam, hogy néhány év alatt egy ilyen kis erdélyi iskolába is eljuttatta a VKM a legújabb iskolai kiadványokat. A borgóprundi postahivatal mint tábori posta rendkívüli nehézségekkel küzdött. A hegyekben erődítési munkálatokat végző alakulatokhoz ezrével érkeztek a csomagkül­ demények a munkaszolgálatosokhoz. Se személyzeti ellátottságuk, se raktározásuk nem volt fölkészülve ilyen tetemes forgalomra. Százával voltak a többségükben élelmiszere­ ket tartalmazó csomagok fölhalmozva, s megromlott állapotban napok múlva kézbesít­ hették, talán tudatosan is a zsidó munkaszolgálatos alakulatokhoz. E csomagokhoz fű­ ződik egyetlen fegyelmezési esetünk. Egyik keretlegényünk (nevére már nem emlék­ szem!), önkényesen fölbontott egy már romló állapotban lévő, másik századhoz cím­

313

zett csomagot, s abban szeszesitalt találva Kolibicára visszaszekerezés közben alaposan elázott. Nos, Laczkovits hadnagyunk az akkor szokásos fegyelmezési eszközt alkal­ mazta, amit én még életemben akkor láttam először, kiköttette az illetőt. Alakulatunk a hegyekben erődítési munkálatokban vett részt. Bunkerokat építet­ tek, vagy az első világháború idején készített hadiutakat tisztították meg a leomló tör­ meléktől. Ugyanis jó állapotban találhatták ezeket a hegyi, faburkolatú keskeny utakat. Ezek azután jó „szolgálatot” teljesítettek a muszkavezető románoknak, amikor 1944 augusztusában átállottak a szövetségesek oldalára. De így jártak katonai vezetőink a völgyekben készített tankcsapdákkal is, amiknél szabotázs akcióval (ellopták a cemen­ tet és a lakosságnak eladták!), a patakok vize szétmállasztotta őket. Az ún. Árpád-vo­ nal bunkeréit is a veszteségek miatt be kellett robbantani, s alakulataink ezzel a föl­ adattal lettek megbízva a visszavonulást megelőző hetekben német katonai parancsra. Alakulatunkat Óradnára irányították (Rodna), ahol emlékezetem szerint legföljebb egy hétig tartózkodhattunk. Itt vendégelte meg századparancsnokunk a zászlóaljunk másik két századának tisztjeit. Ugyanis a konyhánknak olyan jó híre kerekedett, hogy ennek bizonyítására történt ez az esemény. Én egy nyugdíjas román tanító házában kaptam szállást a feleségemmel, akit szekérrel Kolibicáról az egyik szekerünkkel Órad­ nára vihettem. Az öreg nyugdíjas román tanítóval hosszú beszélgetésekkel töltöttük időnket. Egy mondata még ma is emlékezetes számomra: „Ti, magyarok vagytok a víz, de mi maradunk, mert mi vagyunk, románok a szikla” ... Óradnáról Újradnára irányítottak bennünket. Innen rövidesen tovább kellett men­ nünk Máriavölgybe (Valea Maré). A századtörzs a völgyben lévő iskolában kapott szállást. A munkásszázad a keretlegénységgel az Emberfő nevű (1932 méter magas) hegyen néhány zsidó munkaszolgálatos századdal együtt „erődítettek” . A munkaszol­ gálatosok között számos értelmiségi zsidó, pl. színész, ügyvéd, orvos és egyéb értelmi­ ségi volt, akiknek a mostoha elszállásolás, hegyi táborozás mellett igen nagy szen­ vedést jelentett a dohány hiánya. Erről tudomást szerezve, egy alkalommal vittem ne­ kik cigarettát, s amikor a következő alkalommal újra meglátogattam őket, az egyik fér­ fi egy szép turistabottal ajándékozott meg. Ezt — fiatal fenyőfát lehajazva — tűzön be­ kormozva, különböző figurákat, dátumot, neveket faragva rá készítette el. Amikor augusztus közepén a századparancsnokomtól szabadságot kaptam, ezt is hazavittem Új­ vidékre, s később is megőriztem. Nemrégen egyik volt zsidó szegedi piarista diáktár­ samnak, Perjés Sándornak adtam át azzal a kéréssel, hogy adja át a budapesti zsidó múzeumnak, dokumentumként őrizzék tovább ők. A zsidó munkaszolgálatos századok között az egyik ún. fehérkarszalagosokból állott. Ezek kikeresztelkedett zsidók voltak, mégis bevonultatták őket azzal a hitegetéssel, hogy különleges elbánásban részesítik őket. Ezt ők csak úgy tudták elérni, hogy a csomagjaikba a hozzátartozók pl. fogpaszta tubusba — kivéve belőlük a pasztát —, százpengősöket csavartak. így bőségesen el voltak látva pénzzel, a „keretlegényeket” könnyen megvesztegethették, s a pénz meg­ tette a maga hatását... A máriavölgyi iskola tanítónője engedélyével az iskolakápolnában vasárnaponként istentiszteletet szerveztem. Mivel a szolgálatvezető, Német Pál (ugyancsak megveszte­ getésképpen!) egy szép tangóharmonikát kapott, ezzel a harmonikával kísértem a vallá­ sos énekeket, hogy ne csak imádkozással, hanem énekléssel is hatásosabbá tehessem a

314

pap nélküli istentiszteletet. A tanítónő férje — csendőrtiszt-helyettes lévén — nagyon is helyeselte ezt az akciómat. Volt Máriavölgyben egy román szűcsmester. Remek, szép színes varrással díszített ködmönöket tudott készíteni birkabőrből. Kértem, a feleségem számára, emlékül készítsen egy ilyet. Nagyon gyűlölhetett bennünket, ellenkezni nem mert, csak mindig halogatta ígérgetéssel a dolgot, s mivel idővel újabb parancsot kap­ tunk, elhagyván ezt a mostoha klímájú helyünket, az ajándékozásból nem lett semmi. Az V. utász műszaki munkásszázad története a visszavonulástól a fogságba esésün­ kig. Szeptember első napjaiban további menetparancsot kaptunk. Irány a borsai hágó! Itt a századunk egy helyen, a magaslaton együtt élte legutolsó „harci” idejét. A Nagypietrosz magaslatán végzett „erődítési” munkánknak már nem sok értelme volt, ugyanis titokban arról értesültünk, hogy a zászlóaljparancsnokunk, Pleplár Károly őr­ nagy „tárgyalásokat” kezdeményezett a már közeli szovjetekkel, hogy elszakadunk a németek parancsnokságától. A körülmények kedvezőtlenül alakultak, s megtudtuk, hogy mást nem tehettek mind a német, mind a magyar alakulatok, hozzáfogtak a bun­ kerek, egyéb milliókat fölemésztő katonai létesítmények berobbantásához, hogy ezek ne kerülhessenek az ellenség birtokába. Szeptember 12-én megérkezett a visszavonulásra szóló parancs. Szerencsénkre gyönyörű őszi időjárás könnyítette meg utunkat, bár erőltetett menet volt előirányozva. Útvonalunk Majszin - Felsővisó (Viseu de Sus) - Alsóvisó (Viseu de Jós) - Leordina Máramarossziget (Sighetu Marmajneri) - Szinérváralja (Seiri) - Szatmárnémeti (Satu Maré). Ijesztő látvány volt számunkra, amikor a Borsai-hágót magunk mögött hagyva jó sok kilométer távolságból is látható volt a nagy tűz, ami Felsővisón tudatos katonai tevékenység következtében keletkezett. Ugyanis a katonai reglama szerint mindent föl kell perzselni, pusztítani ilyen esetben, nehogy az ellenség birtokába kerüljön bármi is, amit az föl tud ellenünk használni. Ezért került sor a nagy kiterjedésű fatelep fölgyújtá­ sára. Ugyancsak fölgyújtották a németek az útközben érintett falvak elhagyott, zsidók birtokában volt faházakat is. Az erőltetett menet miatt nem juthatott időnk tisztálkodás­ ra, s ettől az időtől kezdve lettünk valamennyien tetvesek. Az időjárás is egyre hide­ gebbre fordult. A havas eső ellen sátorlapunkkal takaróztunk. Az erős szél ránk fa­ gyasztotta a lehulló csapadékot. Az egyik faluban átmenőben pihenőt tartva szerettünk volna bemenni melegedni a házakba. Mivel a németek már gépesített alakulatai révén mindig megelőztek bennünket, őket ott találtuk a házakban. „Szövetséges bajtársaink” bemenetelünkkor fegyvert fogva akartak bennünket elkergetni. Csak akkor enyhült meg a légkör körülöttünk, amikor katonáink elővették a cigarettáikat, s rövid időre a „Kamerádok” beengedtek bennünket... Máramaros városának határában nagy szerencsénkre egy táblát találtunk kitéve, amelyen az a parancs volt olvasható, hogy az átvonuló alakulatok keressék föl az ellá­ tóoszlop raktárát, s onnan amit és amennyit a szállítóeszközök révén tovább tudnak magukkal vinni, vételezzék föl. Na, erre nem kellett sok biztatás! Makai András ghsunk minden jóval, konzervekkel, s ami a legértékesebb volt abban az időben, számo­ lás nélkül dohányneművel megrakodva tért vissza. Munkaszolgálatosaink tarisznyája is

315

megtellett cigarettával, sőt „horribile dictu” szivarral is. Ez a készlet azután a későbbi­ ekben értékes csere-valutaként szolgálta vándoréletünk nélkülöző hónapjait. A lakosság még szilvás gombócot is főzött érte. Pihenőre erről az időről nincs semmi emlékképem. Meneteltünk éjjel-nappal, amíg bírtuk szusszal. Szatmárnémetibe nappal értünk be. Szomorú látvány fogadott bennünket. A repülőtámadás alaposan helybenhagyta a várost: a háztetők cserepei összetörve, a házak így tető nélkül, kihalt utcák, a lakosság se mutatkozott. Elhagyván a várost még kétségbe ejtőbb látványban volt részünk. Az országút környékén törött hadifölszerelések, események színhelyére kerültünk. A századparancsnokunk azonnal kiadta a parancsot: szedjünk össze minden használható fölszerelést. így jutottunk birto­ kába még 6 darab használható szekérhez, a hozzávaló (némelyik sebesült) 12 lóhoz, s ami a parancsnoknak a legértékesebbnek számíthatott, egy vasderes fiatal hátaslóhoz. Nyereggel, teljesen sértetlenül legelészett az erdőben. A szállítóeszközök, lovak által lényegesen könnyebbé vált utunk. Ha valaki elfáradt, akár keretbeli, akár munkaszol­ gálatos katona volt, a szekérre fölülve nem hátráltatták gyengeségük miatt menetelé­ sünket. Útvonalunk a továbbiakban már magyar területen bonyolódott. Nagyjából így: Fe­ hérgyarmat - Vásárosnamény - Csap - Záhony - Prügy - Tiszagyulaháza - Köröm Alsózsolca - Felsőzsolca - Miskolc - Sajószentpéter - Szikszó - Riese - Pácin - Vá­ mosatya - Telkibánya - Novajidrány - Alsógagy - Krasznokvajda. Fehérgyarmatra érve eszembe jutott édesapám húga, Tóth Jánosné Huszka Anna, aki Kölesén postamester volt, s gyermekkoromban nála nyaraltunk rokongyerekek. Né­ hány kilométerre van Kölese. Mondom emlékeimet a katonatársaimnak. „Hát akkor miért nem szökik meg tanár úr?” Erre én csak azt válaszolhattam: „Ha már eddig megmentettem a bőröm, nem akarok a tábori csendőrök révén „hősi halott” lenni.” Hazudni életemben sohase szerettem. Bizonyára a vallatásnál az első ellenőrzésnél le­ buknék. Hogy engem agyonlőve találjanak a visszavonuló sereg katonái az út mellett, táblával a mellemen azzal a fölírással: „így járnak a dezertőrök!” — s rajta az illető katona neve, alakulata, személyi adatai. A tábori csendőrök ezekhez az adatokhoz könnyen hozzájuthattak, mert minden katona a bevonulásakor kapott egy katonai nyel­ ven „dögcédulának” nevezett kis fémtasakot, amit nyakban kellett viselnünk, s benne időtálló anyagra a nevek, a fémtasakba lyukasztva évszámok... Fehérgyarmatot el­ hagyva egy községbe érve történt az a megrázó eset, amit Ménesi István jutási szakasz­ vezetőnkkel kapcsolatban a századtörzs tagjáról írtam le. Tiszagyulaházán két napig tartózkodtunk. Hadnagyunk föltörte a Grósz kastély ajtajait, hogy katonái itt jól kipihenhessék az erőltetett menetelés fáradalmait. Én „ter­ mészetesen” a könyvtárszobában készítettem magamnak helyet. Olvasási szomjamat is kielégítve búcsúzásképpen itt zsákmányoltam egy bibliapapíros Ady összes versesköte­ tet és Szekfü Gyula: Három nemzedék című kötetet. Igen jó szolgálatot tettek ezek a kötetek a későbbi időkben. Részben kultúrigényemet elégítették ki, másrészt a fogsá­ gom idejében már oda is eljutottunk, hogy házi rádióadással szórakoztattuk a hadifo­ golytársakat, s irodalmi műsorhoz az Ady kötet különösen nagy segítségemre volt mindaddig, amíg az egyik, új garnizoni „keret” ellenőrzésének áldozata lett. Az ürügy

316

az volt, hogy „cenzúrázni kell”... Napok múlva tudtam meg, hogy cigarettapapírnak használták föl az irodán dolgozó oroszok... Következő kiemelkedő állomáshelyünk Köröm község volt. A Sajó partján találha­ tó. Itt kb. 3-4 napig tartózkodott századunk. Egy módos paraszt házában volt a törzs szálláshelye. A lakosokkal szóba elegyedve megtudtam tőlük, hogy a faluban több tiszapolgári menekült magyar kért szállást. A mi módos parasztunk még pénzükért se volt hajlandó eladni aprójószágot. No, a németektől aztán míg ott voltunk, megkapta a leckét... Ősszel a szelíd házi libákra is rájön az ősi költözködési ösztön, s kedvük kerekedvén fölröpülnek a magasba. Ezt látva, a németek közül egyik-másik, talán eszükbe jutva a vadászszenvedély, géppisztolyukkal jó néhányat lelövöldöztek belőlük, s történetesen éppen a mi parasztunkkal süttették meg. Felsőzsolcára érve éltük át a Horthy-kiáltványt, majd az azt hamarosan követő Szálasi hatalomra teendő eskütétel gyászos eseményét. Századunk valóságos cirkusznak tekintette az egész eskütételi ceremóniát. Visszaemlékezve ezekre a percekre, eddig még nem tapasztalt fegyelmezetlenségre, komoly aggodalom lett úrrá rajtunk „vezető­ kön” . A továbbmenetel napjaiban ez az aggodalom be is igazolódott... További parancsra Miskolcra érkeztünk késő este. Mivel a város érkezésünkig már telített volt a visszavonuló magyar és német alakulatok révén, bármennyire is fá­ radtak voltunk, tovább kellett gyalogolnunk a kb. 9 kilométer távolságra lévő Sajószentpéterre. Itt számos zsidóház lepecsételten, üresen állt, századparancsnokunk a tör­ zset a korcsma nagy vendéglőj ében helyeztette el. Pecsét nem számított már akkor. A fő cél egyedül az volt, hogy meleg helyen kipihenhesse magát keretlegény, munka­ szolgálatos katona egyaránt. Sajószentpéter 10-12 000 lakosú nagyközség, szénbányavidék. Nem gondoltuk, hogy itt több napig leszünk, hiszen egyre több magyar és német alakulat egymást sür­ getve menekült már minél beljebb az országba. Úgy volt, hogy már másnap indulnunk kell, s reggel 7 órára menetkészen kellett az országútra fölállnunk. Minden az előírt parancsra pontosan sikerült. Várunk, várunk, nézdegélünk. Látjuk a menekülő katonai alakulatok agyonhajszolt, fáradt katonáit, s persze szemünkbe ötlött a lakosság dicsé­ retre nem méltó magatartása. Ugyanis a közelünkben, ahogy az országúton várakoz­ tunk, látható volt a község zsinagógája, amit a lakosok föltörtek, és az ott fölhalmozott ingóságokat egymástól is elkapkodva kapzsi módon, fölszakítva a dunnákat, párnákat csupa tollasak voltak. Szégyelltük magunkat, de hát a háború az emberekben fölsza­ badítja a legaljasabb szenvedélyeket is. Míg a zászlóaljparancsnoktól meg nem kaptuk a menetparancsot, több óra is eltelt tétlenül. Egyszer csak a hátam mögött ismerős szuszogásra lettem figyelmes. Kit láttam magam mögött pipával a szájában? Az én drága, némaságra ítélt édesapámat! Elképzelhető a meglepetés mindkét részről... „Szá­ mítottam én erre! — mondta szegény öregem. Tudtam, hogy a hadseregünk vert hadai­ nak erre van a menekülési útvonala. Biztos, hogy ti is erre fogtok jönni.” „Hogy került ide édesapám?” — kérdeztem tőle. Elmesélte, hogy Kiscsere és Kiskálló súlyos harcok színterévé válva kitelepítették őket. Szekérre rakva a legszükségesebbeket, idáig jutot­ tak elmenekülésük révén. Szerencsénkre újabb parancs érkezett, hogy nem megy egye­ lőre további intézkedésig a zászlóaljunk. így mi is maradhattunk még jó egy hétig. Ne­ kem teljesen véletlenül a sorsom újabb meglepetést nyújtott. A szálláscsináló Nobik

317

Mátyás tizedesünk egy polgári házban szerzett lakást, történetesen egy újvidéki kollé­ ganőm szüleinek a házában. Mivel Balczó Lajosné férjét is behívták katonának, ő a szüleihez menekült haza Újvidékről, ahol a szerbek már bosszúból gyilkoltak, rabol­ tak. Amikor életem első állami kinevezett állásom Újvidékre szólt, nem lévén bejelen­ tett lakásom, az újvidéki MÁV Internátus vendégszobájában laktunk feleségemmel együtt 4 napig. Innen volt az ismeretségünk. Meglepetés volt ez mindannyiunk számá­ ra. Természetesen nem „menekült katonaként” , hanem kedves kollégaként az egykori leányszobában kaptam szállást. Hiába szabadkoztam, hogy tetves vagyok, akkor annál inkább részvéttel voltak. „Gyerünk, forró vizet a kopaszra!” jelszóval, megfürdettek, és hónapok óta „ágyban, párnák közt” pihenhettem ki az eddigi fáradalmakat és izgal­ makat. A szolgálatvezető engedélyével azután hozzáfogtam, hogy a szüléimét elláthas­ sam mindennel, amivel csak tudtam. Századírnok lévén, kezemen futottak át a katonai parancsok. így tájékozott voltam pl. arról is, hogy a háborús események következtében elmenekült lakosság segítségére kell legyen a katonaság a rendelkezésére álló készlet erejéig. Fontosabb volt azonban a szellemi segítség! Ugyanis édesapámmal, anyánk, 12 éves Sára húgom és a 15-16. évében lévő Imre öcsém is itt volt egy úri lakás ce­ mentezett mosókonyhájában szalmán fektetve őket. Mint surbankó legénykére hatott a német propaganda, s ha nem találkozunk, a németekkel akart tovább menni. Én fölvi­ lágosítottam. „Imikém! Te most a legerősebb vagy a családtagok között. Rád hárul szüléink, húgunk élete, sorsa. Maradj velük! Jóra itt úgy sincsen kilátás. Ezt a háborút elvesztettük.” Szerencsénkre, hallgatott rám. Úgy gondolom, egy kiskamaszra hatha­ tott egy 12 évvel idősebb, háborút viselt bátyja tanácsa. S férfias önérzetére is hatha­ tott, hogy ilyen komoly föladattal ruháztam föl. A további segítségképpen átadtam minden eddig megtakarított zsoldomat, hogy kisegítsem őket pénzügyileg is. De legna­ gyobb segítséget az jelentette, hogy a nagy vendéglő udvarán kapott helyet a tábori sü­ tőoszlop. így ezektől lisztet egy zsákkal, 80 kg sót (akkor ez is ritka jó valutának szá­ mított, hiánycikk lévén!) kaptam. Mivel a férfiakat behívták katonának, a lovakat is elvitte hadseregünk, a füvet ugyan még lekaszálta, aki tudta, de a lakásukhoz szállítani már nem tudták. Boglyaszámra voltak künn a mezőn a szénaboglyák. Munkaszolgála­ tos kocsisainkkal néhány szekér szénát is behordattam, hogy a szüleim 5 lovának lega­ lább szénája legyen. Természetesen nemcsak ez volt akkor a föladatom, hanem a századparancsnok be­ osztott a munkaszolgálatosaim kísérésével is. Egy ilyen alkalommal a pályaudvaron ra­ kodás közben közelünkben egy zsidó munkaszolgálatos század is „dolgozott” (ezt idé­ zőjelben írom le!). Ugyanis az egyik tag hirtelen rám kiabált. Egyik volt szegedi pia­ rista diáktársam volt. Akkor még Bauer Istvánnak hívták. Ma már dr. Baló István bu­ dapesti tisztviselő, akinek sikerült megúsznia a lágeréletet, s életben maradva találko­ zónkon mindig megjelenik a feleségével együtt. Én nagyon megörültem ennek a várat­ lan találkozásnak is. Érdemes megemlíteni, hogy diáktársam végtelenül meglepődött, hogy én „mertem” szóba állni véle. „Pista, hát milyen szellemben tanítottak bennünket Szegeden a piarista atyák?” — kérdeztem tőle. „Jó tudom, de Ti minket nem embernek tekintetek, s mindegy, ha meg is döglünk. Pedig jól jegyezd meg, Ti elvesztettétek ezt a háborút!” — fejezte be a mondandóját. Még hosszan elbeszélgettünk, de az ő őre észrevéve bennünket, a baráti beszélgetésnek végét kellett vetnünk, s melegen, kézszo-

318

rítással búcsúztunk el egymástól. Nos, erről a tanácskozásról valahányszor érettségi találkozóra összegyűlünk, sohase felejtkezik el az én Bauer-Baló Pista barátom... Ilyen az élet! A véletlenségek sorozata, de az „emberség” mindig fő elv legyen életünkben, hiszen mindannyian emberek vagyunk!... Mivel a katona sohase rendelkezik se az idejével, se a mozgásáról, vége szakadt a sajószentpéteri szép napoknak is. Fájó szív­ vel és aggodalommal búcsúztam el szüleimtől, testvéreimtől. További sorsukról csak amikor 1948. július 11-én visszakerültem a hadifogságomból, az utána következő napokban szereztem tudomást. A további menetparancs Szikszó felé irányított bennünket. Itt volt részem életem­ ben először, és hála Istennek többet sohasem, harci eseménybe való kerülés lehetősé­ gébe. A parancs szerint még az ellátó részlegek katonáinak, de nekünk műszaki mun­ kásszázadbelieknek is harci készültségben kellett fogadnunk az oroszok kilátásban lévő támadását. Hála Istennek, erre a körülmények megváltozása folytán sor nem került, de én még a lefújás előtt szabályosan előkészítettem a lőállásomat, hogy ha jön a támadás, akkor fedezékemből a rendelkezésemre álló 5 db, írd és mondd öt darab! golyómat kilövöm a Manlicher-mintájú „világháborús” puskámból. Ott láttam a lövészárok táján halottsápadtan izgulni egy hivatásos katonatisztet. Ez számomra meglepő volt, mert én el voltam szánva mindenre. Úgy látszik, a Gondviselésnek vélem más szándéka volt, hogy ez a veszély is elmúlt felőlem. Csak fogságom idején jutott tudomásomra, hogy két keretlegény, ha én nem adom meg magamat, lövök, akkor ők hátulról engem lelő­ nek. .. A szikszói események után nagy változás történt századunkban. Parancsnokunk harci alakulathoz kérte magát. Távozását velünk nem közölte, el se búcsúzott tőlünk. Véle csak 1953 augusztusában hozott össze a sorsom Budapesten, amikor egyhónapig tartó bentlakásos szakszervezeti tanfolyamra küldtek, s az első Műegyetemi nagy elő­ adóteremben jöttünk össze. Meglátva engem elsápadt, s úgy eltűnt, hogy azóta se láttam többé... Mindannyian tudtuk, hogy szerencsétlen házassága miatt életkedve nem volt. Hirtelen eltűnése másik okának azt sejtem, hogy még október 15-e előtt egy kö­ zös ebédelés közben politizáltunk, s én az angol szimpátiámat elárulva indulatba jőve „Mars ki!” — fölkiáltással kizavart a szobánkból. Azután többet nem étkeztünk együtt, mint azelőtt mindennap... Évek múltán, amikor Szabadkán fölkerestem lakásán az egyik volt rokonszenves munkaszolgálatos bajtársamat, Vidákovics Ferencet, elmesélte nékem, hogy még Kolibicán „vadászat” ürügyén együtt mentek a hegyekbe, távol a többiektől, s tőle kért fölvilágosítást a politikai, főleg katonai helyzetünkről. Azt is megtudtam tőle, hogy hadnagyunknak tudomása volt arról, hogy a munkaszolgálatosa­ inknak titokban rádiójuk volt, aminek segítségével másféle információkról is hírt tud­ tak szerezni, nemcsak a mi főleg németektől kapott „tervszerű visszavonulásról” szóló híradásról. Remek összetartás volt közöttük, senki se árulta el ezt nekünk, törzsbeliek­ nek. Úgy látszik, parancsnokunknak ő volt a bizalmi embere. Tudta azt, hogy Vidáko­ vics édesapja 1940 utáni időktől a mi oldalunkon állt, detektívi beosztásban szolgálta a visszacsatolás utáni időket. Fia is a század keretlegénységének kedves bajtársaként volt számon tartva. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy nékem mint századírnoknak volt „tisztem” , hogy ezeket a „hadijelentéseket” a napiparancs fölolvasásakor fölolvassam. Főleg október 15-e után olvasás közben észrevehettem az arcokról a hitetlenséget, a

319

gúnyt. Ha emiatt népszerűtlen voltam, úgy gondolom, hogy ez lehetett az oka. Mint magyar szakos tanár megszokhattam, hogy ha valamit fölolvasok, azt a tartalomnak megfelelő hangsúllyal olvassam föl, s politikai felhangot hozzáadnom a körülmények miatt sem alkalmazhattam. Új parancsnokunk egy aránylag fiatal tüzérzászlós lett, Zöldi Miklós, egy erdélyi származású gyerek. Véle már nem volt a viszonyunk olyan baráti, mint Laczkovits Mi­ hály idejében. Együtt ebédeltem véle, de én „csak” — akkor már — tizedesi rendfoko­ zattal bíró, de Szálasiék rendelete miatt karpaszomány nélküli utásztizedes, s nem tiszti rendfokozatú katona voltam. Ez lehetett magyarázata a tartózkodó magatartásának. Visszavonulásunk további állomásain lényeges és kiemelkedően fontos esemény nem történt velünk. Míg az őszi időjárás kedvező volt számunkra, itt az anyaországban hi­ degtől, éhségtől keveset szenvedtünk. Egyedül a tisztálkodás rendszertelensége (tetű) volt a legjobban elviselhetetlen érzés számunkra. Alsógagy jó magyar lakossága szívélyesen fogadott bennünket. Itt tapasztalhattuk, hogy nemcsak ők, hanem amikor szlovák területen kellett valahol szállást keresni, ben­ nünket magyar katonákat mindig szívesebben fogadtak, mint a németeket. Pl. itt Alsógagyon a német sütőipari ellátó oszlop katonái a mi házigazdánkat az istállóba küldték ki, ők pedig a „tisztaszobában” , ágyban fekve töltötték napjaikat. Krasznokvajda, Torna, Novajidrány után elhagytuk a trianoni magyar határt, és átléptük a csehszlovák határt. Rozsnyón tartózkodott századunk kb. 3 hétig. A törzs egy zsidó fogorvos főtéri, másfél méter vastag falú házában kaptunk szállást, de ablakunkat már az aknatűz kö­ vetkeztében betörve találtuk, s pokróccal védekeztünk a hideg ellen. Úgy tudtuk, hogy akkor már a román katonák támadták alakulatainkat, s egyik alkalommal a légóriadó végét jelentő jelzésre fölléptem a légópincéből, s a már hadnaggyá előléptetett Zöldi Miklósnak akartam mondani valamit, amikor egy váratlan akna csapódott le előttem kb. egy méternyire. Ha eltalál, már nem élek. A szilánkot eltettem „emlékbe” , s míg az oroszok a katonaládámat el nem vették, őriztem. A rozsnyói tartózkodásunk idején kaptuk meg — alaposan elkésetten — kézhez a tábori postaküldeményeinket, körülbelül karácsonyra. Egyszerre sokat. Az 1945. év karácsonyát Rozsnyón töltöttük. Ekkor hozzánk osztották be száza­ dunk parancsnokául Nyitray Józsefet, aki már az I. világháborúban szerzett hadnagyi ranggal, de most rövidesen főhadnagyi ranggal egy másik alakulattól került hozzánk. Családját az 1945 utáni időkben kitelepítették Szlovákiából. Ugyanis Zsigárdon, egy Nyitra megyei faluban, kántortanítóként működött. Erről ő a háború idején értesült, csak levélből tudta meg, hogy családját Bácsalmásra telepítették le. Véle mint pedagó­ gussal újra szívélyes baráti kapcsolatom alakult ki fogságunkban, később személyesen tartottuk a kapcsolatunkat haláláig. Körülbelül 3 heti rozsnyói tartózkodásunk után egy közeli szlovák faluba vándo­ roltunk, ahol csak érdekességképpen említetem, meg, hogy a szép, tiszta parasztház előszobaféle fala kerámiatányérokkal volt díszítve, s ami számomra meglepetést oko­ zott: a sor közepén lévő tálnak a fölirata: „Éljen Kossuth Lajos!” volt. Szállásom az ottani evangélikus papiakban volt. A lelkész Pozsonyban szerezte diplomáját. így kitű­ nően beszélt magyarul. Itt is — mint Erdélyben a nyugalmazott román tanítóval —

320

rendkívül tartalmas társalgás alakult ki közötte és a tiszttársak részvételével. Nagyon szégyelltük magunkat a tetvességünk miatt, mert a lelkész úr a legszebb szobáit bocsá­ totta rendelkezésünkre. Úgy vettük észre, hogy a magyarokkal rokonszenvező pap volt. Szinte sajnáltuk, hogy parancsra tovább kellett vonulnunk. Január-februárban ak­ kor kemény hideg idők jártak. A katonai köpeny kevés védelmet nyújtott a néha 15-20 fokos hidegben. Újra elkezdődött az erőltetett menetelés, ha kellett éjszaka is, alvás nélkül, a szekérre támaszkodva szedtük a lábunkat. Jobb volt ez a megoldás, mert ha a szekérre ültünk megfagyhattunk volna. Bizony, nagyon elkeseredett volt már a század hangulata. Miért kell nekünk értelmetlenül, munka nélkül csak futni, menekülni, hi­ szen már az egész cirkusznak semmi értelme nincsen?... Betlérre érve az Andrássykastélyba „természetesen” be se kukkanthattunk, hiszen az a német vezetőtisztek búvó­ helyeként szolgált. Dobsinát érintve (diákkoromban tanultunk a jégbarlangjáról), Poprádon át Lipótszentmiklóst (Liptovsky Mikulás), Rózsahegyet (Ruzsomberok), Alsókubint (Dőlni Kubin) elhagyva elértünk a nékünk annyira kedves Krasznahorka várához. Itt némi pihenőhöz jutva vettem néhány levelezőlapot, amiket azután sikerült megőriz­ nem, és hazahoznom. Trstena - Namestova - Oravska Lesna után Stara Bistricáig jutottunk el, hogy né­ hány napig egy helyben tartózkodtunk. Mivel a századparancsnokunk perfekt bírta a szlovák nyelvet, még a katolikus pappal is összeszövetkeztünk, s vasárnap szentmisére menve Józsi bácsi elővette kántori tudását, lelkesen énekeltük a magyar egyházi éneke­ ket. Mivel a zsoldunkat szlovák területen cseh koronában kaptuk meg, módunkban állt finom kristálycukrot és egyéb nyalánkságot is vásárolnunk. Naiv lélekkel még néhány jó anyagból készült inget is vettem magamnak abban a hiszemben, jó lesz otthon. Fog­ ságba esésem első áldozatai éppen ezek az ingeim lettek... Német műszaki zászlóaljhoz volt a munkásszázadunk beosztva. Ellátásunkról ők gondoskodtak. Hiányunk nem volt. Mindannyian tapasztalhattuk, hogy már ők is unják ezt a cirkuszt, s csak a túlélésre gondoltak. A lakosság ugyan megtűrt bennünket, probléma semmi se merült föl, de már ők is sokallták a hosszúra nyúlt háború bizonytalanságban telt éveinek kellemetlen­ ségeit... Nekünk, akikre otthonunktól — idegenben — távol, postai szolgáltatás nélkül fokozottan ránk nehezedett ez a kilátástalanság. Megunta már mindenki a hosszú har­ cot... Április közepe táján Krasnón át a Éadcai-hágón morva területre jutottunk. A Moravska-Ostrava-i bányavidék Grun nevű településén szállásoltunk be. A munkás­ század tagjai morva parasztok komfortos házaiban, mi, a századtörzs a „Svarna Hanka” nevű panzió hotelben. Itt a jómód jeleit tapasztalhattuk. Az enyhe lejtésű dombvidéken a brünni és a bányavidék településeinek nyaralói voltak. A morva parasz­ tok fejlett gazdaságát irigykedve tapasztaltam. Szinte mindegyik udvarhoz szélkakassal húzatott vízvezetékkel ellátott ház és istálló, stb. példás tisztaság. A mi panziónkban a környék városaiból menekült értelmiségi, módos embereket találtunk, akikkel németül könnyen elboldogultunk. Az egyik napon a völgyben lévő Turzovka nevű falu tornyán már szovjet zászló lengett. Vezetőségünk a panzióbeliekkel szövetkezve elhatározta, hogy a németek parancsát nem teljesítjük, ami szerint éjjel éjfélkor útnak kellett volna indulnunk. Egy orvos és közülünk egy Keve Olivér nevű (belevaló!) főhadnagy és egy

321

tizedesünk hárman lementek a faluba, s egy meszelőnyélre illesztett fehér lepedős zász­ lót lengetve jelentkeztek a szovjet alakulat vezetőségénél jelezvén, s tudtukra adván, hogy a dombon több magyarból álló alakulat megadja magát, s nem vonulunk tovább a németekkel. Ugyanis a mi homokfutó szekerünkkel a németek gépesített alakulataival úgysem versenyezhettünk, mert azok is „siettek”... Értelme nem volt a további ván­ dorlásunknak. Akkor már május 3-át jelzett a naptár. A parlamentereinket — visszajő­ ve — egy nagybajuszú kb. 40 éves ukrán katona és egy szőke hajú fiatal szlovák sza­ kaszvezető kísérte kijelentve, hogy ha bárkinél fegyvert, ellenállást tapasztalnának, megtizedelik embereinket. Természetesen betartottuk a parancsot. Fegyvereinket gúlá­ ba rakva vártuk másnap délelőtt a szovjet katonákat. Most se jött el, csak az előbbi nap két ukrán, illetve szlovák katona lovon persze, s amikor mindent az előírt parancsnak megfelelően találtak, engedélyt adtak arra, hogy még megebédelhessünk. A mi ked­ venc szakácsunk, a zombori illetőségű hentesünk levágta a visszavonulásunk alkalmá­ val valahol zsákmányolt borjút, s készített belőle olyan finom és bőséges babgulyást, hogy a következő időkben (főleg fogságunk idején!) igen sokszor beszédtémánk volt. A fogságba ejtő két idegen katona is alaposan bezabált, s amikor vége volt az ebédnek, megindult a szomorú menet. Hová? Ki tudja, merre visz a Végzet?! Erről azonban már egy másik gyászos történetnek kell szólnia, ha az egészségem, idegzetem megengedi. Egyet azonban megjegyezhetek, hogy ritka hadifogságba esett katona az, aki a fogság­ ba esése színhelyét is bemutatja. 1944. március 29-1945. május 4-ig tartó háborús élményeim vázlatos leírása öszszegezésekor eszembe jut egykori főiskolai nyelvésztanárom, dr. Csetkó Gyulának egyik előadása közben megemlített háborús emléke. Ő az I. világháborúnak katonája­ ként, majd fogságból több hónapon át kalandos úton való hazatéréséről annyit mondott összegezésképpen: a háború kegyetlen, értelmetlen. Csak pusztítja, rombolja mindazt, amit az ember szorgalmával előteremtett, az ember pótolhatatlanságáról nem is be­ szélve. De az is igaz, hogy ha néki a saját zsebéből kellett, lehetett volna végigjárnia azt a tömérdek utat, vidéket, amit a háború idején, majd az orosz fogságból megszök­ ve, kalandos úton jutott el hazánkba, sohase lett volna lehetősége. Nos, ezt mondhatom én is. Számos történelmi nevezetességet, gyönyörű vidéket volt alkalmam látni, sokat tapasztalni. Ennek ellenére mégsem tartom ezeket az időket, amit maga a háború, majd számomra a 38 hónapig tartó szovjet fogság jelentett, az életemből elvett, sohasem megtérülő időnek. Szeged, 1998. március 31-én.

A szegedi 14. könnyű tüzérosztály két jegyzőkönyve tisztek és honvédek eltűnéséről A tüzérosztály 1944. október 1-3. között a galíciai Hunyadi-állásból éppen vissza­ vonult és a történelmi országhatáron húzódó Szent László vonalon foglalt el tüzelőál­ lást, hogy a kecskeméti 13. gyaloghadosztály védelmi harcát tűzerejével támogassa.

322

Jegyzőkönyv Felvétetett M. 740. tábori postaszám alatt Petróczi Károly tart. zls. oszt. felderítő tiszt eltűnése tárgyában. Jelen vannak: Pataky Lajos fhdgy. aloszt. pk., Juhász István őrv. mint gyalogtács. pk., Nagy Imre őrv. rád. pk., akik a felderítő járőrbe voltak beosztva és Háló Imre szkv. mint jegyzőkönyvvezető. Juhász István és Nagy Imre őrv-ők az igazság megmondására történt figyelmezte­ tés után a következőket adják elő: 1944. év X. hó 1-jén este, úgy hat óra körül a felderítő járőr a beosztott távb. és rád. résszel a kijelölt, Kerecse 999°-tól ÉK-re kb. 600 m-re az út környékén lévő fi­ gyelő elfoglalására indult. Beérkezés után a megkezdett állásokat kiépítettük és elfog­ laltuk. Már az álláskiépítés is erős gyalogsági és aknatűzben történt. A tüzet három ol­ dalból kaptuk. Kb. éjfél után 1 óra körül ez a három oldalról való tüzelés egyre köze­ lebbről és egyre erősebben hallatszott. Mikor a bekerítés e három oldalról már annyira veszélyeztetett, hogy a gyűrű bezárása minden pillanatban bekövetkezhet, a gyalogos szakaszparancsnok parancsára a visszavonulást futásszerűen megkezdtük. A zls. úr a szakaszparancsnokkal együtt, az út irányában futottak. Miután a köd már annyira sűrű volt, hogy csak pár méterre lehetett látni, hogy a zls. úrral a továbbiakban mi történt arról sem mi, sem a járőr többi tagja nem tud semmit. Mikor az ellenséges tüzelés ab­ bamaradt, a zls. úr keresésére indultunk. Azonban minden keresés hiábavaló volt, mert sem a zls. urat, sem a szakaszparancsnokot nem találtuk sehol. Minden valószínűség arra mutat, hogy a nagy ködben, miután a zls. úr rövidlátó volt és szemüveget viselt, a szemüveg bepárásodott és irányt tévesztve az ellenség gyűrűjébe futott. Valószínű te­ hát, hogy fogságba került. Beérkezésünk után a történteket az osztályparancsnokságnak azonnal jelentettük. A jegyzőkönyvet felolvasás után lezártuk és annak helyességét aláírásunkkal iga­ zoljuk. Kelt: Tábori posta M. 740. 44. X. 3. 10h.

Jegyzőkönyv Szerkesztette alulírott bizottság Zánykán, 1944. évi X. 11-én Tóth Sándor c. őrv., Molnár György c. őrv., Szabó István és Varga István honv-ek eltűnése t-ban. Felvétetett Czviánov András tsz. szkv., Nagy Márton c. őrv. és Takács József honv-el mint tanúkkal. 1944. X. 3-án ölm. pcs-et kaptunk, hogy a főfi-be betört elg-et tartóztassuk fel. Kocsisokból és hajtókból álló kb. 28-30 fő vitéz Máriaföldy Márton hdgy és Rapcsák István zls. pság-a alatt az elg-el felvette a harcot. Erős aknazápor és gpi tűz közben Rapcsák István zls. megsérült. Czviánov András tsz. szkv. állítása szerint a visszavo­ nuláskor Tóth Sándor c. őrv. látta, amit többedmagával vonult vissza. Molnár György c. őrv-őt Nagy Márton őrv. és Takács József honv. látták, amint visszavonultak a gyü­ lekezőhelynél, azután többé sem Tóth Sándor, sem Molnár György c. őrvezetőket nem

323

látta senki és eltűnéséről sem tud senki fölvilágosítást adni. Feltehető, hogy nevezettek az elg. vonalaiba tévedtek. Szabó István és Varga István honv-ek eltűnéséről az üteg­ ben senki sem tud. Kunos Ödön zls. elnök, Báló Antal hdp. őrmester bizottsági tag, Czviánov András szakaszvezető, Nagy Márton őrvezető és Takács József honvéd, mint tanúk. (HL. HM. 22. oszt. ir. 761. d.)

Szovjet fogságban lévő szegedi hadifogoly tisztek (Pótnévsor)

Az 1996-ban megjelent „A második világháború szegedi hősei és áldozatai” című könyv mellékletében megjelent névsorból (484-486 old.) — nem a szerzők hibájából — kimaradtak az alant felsorolt személyek. A kiegészítő pótnévsort Kovács Andor: „Oroszországi tiszti hadifogoly címtár 1948” kiadvány alapján állítottam össze. A kiadvány csak az uzmányi, voronyezsi és az Oránk-monasztrikai tiszti hadifogoly táborokban lévők neveit tartalmazza. A kis példányszámban megjelent kiadványt Fe­ kete Vilmos ny. alezredes bocsátotta rendelkezésemre, amiért köszönetét mondok. a./ Uzmány-i táborban lévők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

324

Bárkányi András zászlós, 1920., Szeged, Tápéi u. 8. (banktisztviselő) Benyovszky Győző vk. százados, 1914., Szeged-Királyhalom (hivatásos tiszt) Csódi László főhadnagy, 1914., Szeged, Sajka u. 13.(hivatásos tiszt) Farkas Károly alezredes, 1899., Szeged, Pulc u. 2.(hivatásos tiszt) Giroszán János hadnagy, Szeged, (tanító) Graszl Imre zászlós, 1916., Szeged, Klebelsberg tér 3.(műszaki tisztviselő) Hegyes András zászlós, 1920., Szeged, Főposta (postatisztviselő) Inczédi Dénes főhadnagy, 1912., Szeged, Somogyi telep, XVII. utca. 874. Kormányos György zászlós, 1916., Szeged, Nyíl u. 5. (MÁV tisztviselő) Kovács Imre hadnagy, 1913., Szeged, Vasasszentpéter utca 16. (tanár) Kracker Emil zászlós, 1923., Szeged, Kossuth L. sgt. 51.(egyetemi hallgató) Márkus Erős százados, 1912., Szeged, Bercsényi u. 4. (hivatásos tiszt) Nagy Miklós zászlós, 1921., Szeged, Pancsovai u. 54. (adótiszt) Ormándy Vendel százados, Szeged-Szőreg (hivatásos tiszt) Sárdi Elek hadnagy, 1910., Szeged, Zerge u. 17. (kereskedelmi iskolai tanár) Tátray Ferenc zászlós, 1919., Szeged, Tímár u. 10. (tanító) Török László hadnagy, 1924., Szeged, Petőfi S. sgt. 10. (hivatásos tiszt) Zöldy Károly főhadnagy 1914., Szeged, Rókusi feketeföldek 60. (hivatásos tiszt)

b . / Uzmányból 1946. március 29-én Voronyezsbe áthelyezettek 1. Tölgyesi Sándor hadnagy, 1904., Szeged, Forrású. 30. (papírkereskedő) 2. Vikor Gyula dr. rendőrfőhadnagy 1912., Szeged, Arany János u. 18. (hivatásos rendőr) c . / Oránki-Monasztrika-i táborban lévők 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Doraghy Gyula dr. orvos alezredes, 1898. Szeged, Vidra utca 3. (hivatásos tiszt) Erdődi Ferenc zászlós, 1918. Szeged, Széchenyi tér 3/a. (gazdálkodó) Hajabács Ernő hadnagy, 1922. Szeged, Csanádi u. 2. (hivatásos tiszt) Kertész Lajos hadnagy, Szeged, Tisza L. krt. 32. (karnagy) Kókai Ferenc zászlós, 1912. Szeged, Várkapu u. 5. (MÁV főtisztviselő) Kovács Sándor főhadnagy, 1900. Szeged, Bocskai u. 6. (banktisztviselő) Kozmovszky Rezső őrnagy, 1889. Szeged-Alsóközpont (hivatásos tiszt) Ludányi Lajos hadnagy, 1915. Szeged, Somogyi telep 8. (postatisztviselő) Nagy Béla hadnagy, 1900. Szeged, Csongrádi sgt. 30. (városi tisztviselő) Ocskay Mihály főhadnagy, Szeged-Alsóközpont (kántor) Szabó Aurél zászlós, Szeged. (Futura tisztviselő)

á.l Az első könyvből kimaradtak: (lakossági bejelentés alapján) 1. Dereánó Jenő tü. őrnagy (Szeged) 2. Szappanos Endre tü. főhadnagy (Szeged)

325

TARTALOM

El ő s z ó ............................................................................................................................... 5 Bev ezető .......................................................................................................................... 7 Rövidítésjegyzék ........................................................................................................... 17 Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok ............................... 19 Szeged halottai a második világháborúban — Pó tfejezet ............................. 103 A lgyő halottai a második világháborúban ......................................................... 223 Kiskundorozsma halottai a második világháborúban — PÓTFEJEZET.......... 245 Szőreg halottai a második világháborúban ........................................................ 257 TÁPÉ halottai a második világháborúban ............................................................ 271 D okumentumok , tanulmányok , visszaemlékezések ......................................... 289 T artalom ......................................................................................................................... 327

Felelős kiadó: Blazovich László Bába és Társai Kft., Szeged Felelős vezető: Dr. Majzik István A kézirat nyomdába érkezett: 2000. — Megjelent: 2000 Terjedelem: 20 A/5 ív Példányszám: 800