SZABOLCSI MENTŐÖV SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA A Szabolcsi Mentőöv Szociális Szövetkezetet alapító tagok a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései alapján hozták létre 2013. december 18. napján, mely szövetkezetet a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága Cg. 15-02-050827 cégjegyzékszám alatt jegyzett be. A szövetkezet 2014. október 13. napján megtartott közgyűlésén hozott döntéseknek megfelelően, a szövetkezet alapszabálya az alábbiak szerint kerül egységes szerkezetbe foglalásra. I.
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1.
A Szövetkezet neve: Szabolcsi Mentőöv Szociális Szövetkezet
2.
A Szövetkezet székhelye: 4551 Nyíregyháza, Leveleki utca 11/A.
3.
A Szövetkezet alapításának célja:
A szövetkezet célja a – részben – hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (többek között és elsősorban fogyatékkal élő, regisztrált álláskereső és közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő) munkaerő képzése, foglalkoztatása, illetve velük tagi munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, ezáltal társadalmi integrációjuk elősegítése és erősítése. Kiemelt cél egy olyan szolgáltató és kereskedelmi infrastruktúra, valamint anyagi bázis megteremtése, amely hosszú távon is alapja lehet foglalkoztatásuknak, emberi méltóságuk megőrzését lehetővé tévő közös szolgáltató tevékenységüknek és megélhetésüknek. Célunk emellett egy olyan kulturális klub működtetése, amely a művészeti értékeink megőrzése és terjesztése mellett az egészséges életmódra nevelést hivatott szolgálni. Ennek elérése érdekében törekvésünk az is, hogy a városi környezetben és feltételek között élő gyermek- és fiatalkorúak számára hagyományainkat megtartva értékes művészeti kulturális élményeket és tapasztalatokat biztosítsunk. 4.
A Szövetkezet főtevékenysége és egyéb tevékenységi körei:
62.09’08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (főtevékenység) 18.20’08 Egyéb sokszorosítás 38.11’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése
38.21’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
38.31’08 Használt eszköz bontása
38.32’08 Hulladék újrahasznosítása
39.00’08 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
46.51’08 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme 55.20’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
55.30’08 Kempingszolgáltatás
55.90’08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás
56.10’08 Éttermi, mozgó vendéglátás
56.21’08 Rendezvényi étkeztetés
56.29’08 Egyéb vendéglátás
56.30’08 Italszolgáltatás
62.01’08 Számítógépes programozás 62.02’08 Információ-technológiai szaktanácsadás 62.03’08 Számítógép-üzemeltetés 63.11’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 63.12’08 Világháló-portál szolgáltatás 63.99’08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 77.21’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
77.39’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
#2 81.21’08 Általános épülettakarítás
81.29’08 Egyéb takarítás
81.30’08 Zöldterület-kezelés 82.11’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 85.10’08 Iskolai előkészítő oktatás
85.20’08 Alapfokú oktatás
85.31’08 Általános középfokú oktatás
85.32’08 Szakmai középfokú oktatás
85.41’08 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42’08 Felsőfokú oktatás
85.51’08 Sport, szabadidős képzés
85.52’08 Kulturális képzés
85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás
85.60’08 Oktatást kiegészítő tevékenység
88.10’08 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül 88.91’08 Gyermekek napközbeni ellátása 88.99’08 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 93.12’08 Sportegyesületi tevékenység 93.13’08 Testedzési szolgáltatás 93.19’08 Egyéb sporttevékenység 93.29’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 95.11’08 Számítógép, -periféria javítása 95.12’08 Kommunikációs eszköz javítása 96.04’08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 96.09’08 M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás 98.10’08 Háztartás termék-előállítása, szolgáltatása saját fogyasztásra 98.20’08 Háztartás szolgáltatása saját fogyasztásra A szövetkezet az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: Rehabilitációs foglalkoztatás – •
E tevékenységet az egyesület egyrészt a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek életvezetési képességének kialakítása, illetve helyreállítása, mint közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 72. § (1)-(2) bekezdése írja elő;
•
másrészt a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs program, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében, mint állami közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 21. § a)-g) pontja írja elő.
Sport – •
E tevékenységet a szövetkezet az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása, mint állami
#3 közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § c)-e) pontja írja elő. Kulturális tevékenységek – • E tevékenységet az egyesület a közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése, mint helyi és megyei önkormányzati közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. § a)-b) pontja írja elő. 5.
A tagok vagyoni hozzájárulása, a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módja és ideje
1.5.1. A szövetkezet tőkéje a tagok vagyoni hozzájárulásának összege. 1.5.2. A szövetkezet tőkéje: 350.000,- Ft, mely teljes egészében készpénzből áll. 1.5.3. Az egy tag által kötelezően nyújtandó minimális vagyoni hozzájárulás mértéke: 10.000,- Ft. A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 15 százalékát, míg a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke harmadát. 1.5.4. A szövetkezet alapításkori 350.000,- Ft jegyzett tőkéjéből 250.000,- Ft-ot 5 alapító tag készpénzben a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta, míg 2 alapító tag a vállalt vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, így az ő tagsági jogviszonyuk megszűnt. A szövetkezetbe újabb 2 tag belépésével és az alapításkori 50.000,- Ft/tag vagyoni hozzájárulás befizetésével a törvényes működés helyreállt, és a szövetkezet alapításkori jegyzett tőkéje a szövetkezet részére hiánytalanul megfizetésre került. 6. II.
A szövetkezet határozatlan időre jön létre. A TAGSÁGI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, KIZÁRÁS, ELSZÁMOLÁS A TAGGAL 2.1.A tagsági jogviszony létrejötte
2.1.1.A szövetkezet tagjai - az alábbi kivétellel - természetes személyek lehetnek. A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet lehet a tagja. A nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám 25 százalékát. Szociális szövetkezetnek a fentiek szerinti nem természetes személy tagok kivételével, nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik. 2.1.2. A szövetkezet tagjai sorába az a személy vehető fel aki:
#4 a) 18. életévét betöltötte, b) a szövetkezet céljait és az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és c) az egy tag által kötelezően nyújtandó minimális vagyoni hozzájárulás befizetési kötelezettségét vállalja. 2.1.3. Tagfelvételről az Igazgató Elnök dönt. Az Igazgató Elnök a felvételről a felvételi kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül határoz. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni és a Közgyűlést tájékoztatni kell. A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következő Közgyűléshez fordulhat. 2.1.4. A tagsági jogviszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a belépő tag a tagfelvételi kérelem előterjesztésekor a pénzbeli vagyoni hozzájárulás 30 %-át, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás egészét szolgáltatta. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás fennmaradó 70%-át az elbírálástól számított 8 napon belül kell befizetni. A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a tagfelvételi kérelem időpontjáig szolgáltatni. A tagsági munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a tag a felvételét követően vagyoni hozzájárulását egy éven belül köteles teljesíteni. Nem pénzbeli hozzájárulás esetén ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti. Ha a tag személyes közreműködésére tagi munkavégzésre irányuló jogviszony alapján kerül sor, a tagsági jogviszony az igazgató elnök felvételt kimondó döntését követő napon keletkezik. Ha a tagfelvételről a közgyűlés dönt, akkor tagi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a tagsági jogviszony a közgyűlés tagfelvételt megállapító határozatát követő napon keletkezik. A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben a szövetkezetből kilépni szándékozó tag a szövetkezet vagyonából őt megillető hányad kiadását a belépni kívánó személlyel való megegyezés alapján nem igényli. Tagsági munkavégzésre irányuló jogviszony esetében a tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A vagyoni hozzájárulást a tagsági jogviszonya keletkezését követően két részletben köteles rendelkezésre bocsátani. 2.1.5. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás szerint. 2.1.6. Tagnyilvántartás Az Igazgató Elnök a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a tag nevét és lakcímét, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállásra és megszűnésére vonatkozó adatokat. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a tagnyilvántartás tartalmazza a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját. A tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő 5 napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. 2.2 A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei
#5 2.2.1. A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg. A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. 2.2.2 A tag köteles: a) teljesíteni vagyoni hozzájárulását, b) védeni a szövetkezet vagyonát, c) az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az Igazgató Elnök rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadni és betartani, d) eleget tenni a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak, e) személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével részt venni a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. 2.2.3. A tag joga, hogy a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit; c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen; d) tisztséget viseljen a szövetkezetben; e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről. f) kérje, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg, és g) mindazon jogokkal éljen, melyeket a törvény az említetteken felül lehetővé tesz. 2.3. A tagsági jogviszony megszűnése 2.3.1. A tagsági jogviszony megszűnik: a) ha a tag a szövetkezetből kilép, b) ha a tag a vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az alapszabályban (közgyűlési határozatban, felvételi határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette, c) szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának közhasznú jogállása megszűnik, d) a tag halálával, e) a tag kizárásával, valamint f) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélküli megszűnésével A tagsági munkavégzésre irányuló jogviszony - nem teljesítés esetén - a vagyoni hozzájárulás teljesítésre nyitva álló határidőt követő napon szűnik meg. 2.3.2 A kilépési szándékot írásban, az Igazgató Elnöknek kell bejelenteni az időpont megjelölésével. Az Igazgató Elnök a kilépés kérdésében a jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles dönteni. A tagsági jogviszony a kilépésre vonatkozó bejelentés megtételének napjától számított 60. napon szűnik meg, ha az érintettek másként nem állapodnak meg. 2.3.3 A tagsági jogviszony a 2.3.1. b) pont szerint akkor szűnik meg, ha a tag a vagyoni hozzájárulását határidőben nem fizeti meg, valamint a közgyűlés által elfogadott pótbefizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget. 2.3.4 A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
#6 A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat. A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti. A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről. 2.3.5. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke - lekötött tartalékkal csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis. 2.3.6. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az (1) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni. III. A SZÖVETKEZET ÉS A TAG GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KÖZÖSSÉGI ALAP, PÓTBEFIZETÉS, TAGI KÖLCSÖN, CÉGJEGYZÉS 3.1 A Szövetkezet és a tag gazdasági és személyes együttműködése 3.1.1. A tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés magába foglalja az alábbiakat: a) szolgáltatásnyújtás b) közös gazdálkodás c) beszerzés d) értékesítés e) tanácsadás f) oktatás 3.1.2. A tagok személyes közreműködése a következő lehet: a) alkalmi munkavállalással /a vonatkozó jogszabályok alapján/, b) megbízási szerződés keretében végzett munkák, c) vállalkozási szerződés keretében végzett munkák, d) a piaci lehetőségek felkutatásában való közreműködés, e) munkaviszony létesítése a szövetkezeti feladatok ellátására, f) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon való együttműködés. g) tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (tagi munkavégzés) A munkavégzésre a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseit kell alkalmazni. 3.1.3. A személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.
#7 A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel. Tagsági munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésekor a tag által teljesítendő feladata közé: − informatikai munkálatok végzése tartozik, tekintettel arra, hogy a szövetkezet egyik célja elsősorban informatikai termékek szervizelése, felügyelete és értékesítése − szociális segítés, idősgondozás − parkgondozás, zöld terület karbantartása, − rászorulók zeneterápiás, rekreatív célú kezelése − irodai asszisztencia, irodai szolgáltatás − oktatás, felnőttképzés, munkaerő-piacra történő felkészítés A tag által teljesítendő egyéb munkafeladatok: teljes körű, kulturális célú szervezői tevékenység valamint pénzügyi források és munkalehetőségek keresése, felkutatása. A tag által elvégzett feladatok és a teljesített munkaórák száma - az adott munkakörtől függő vezető által ellenőrzött és kiadott - munkalapon kerülnek igazolásra. A teljesítményt igazoló munkalapok alapján a szövetkezet tartja nyilván a havonta teljesített munkaórák/munkamennyiség mértékét. A tagok a munkafeladat kapcsán a szövetkezet által termelt javakból, az erre a célra rendelt alapnak a fenti nyilvántartás alapján számított hányadára jogosultak. A munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a tag jogosult a nyilvántartás szerinti munkaidőnek a mindenkori minimálbér alapulvételével megállapított ellenértékének megfelelő értékű, a szövetkezet által előállított termékre. Az elszámolás a tárgyévet követő május hónapban esedékes. Amennyiben a tag igényli, termék helyett a szövetkezet annak pénzegyenértékét is fizetheti a tagnak. 3.1.4. A tag személyes közreműködésének módját az Igazgató Elnökkel kötött tagsági megállapodás határozza meg. Tartalmát a belső szabályzatok határozzák meg. 3.2 Közösségi alap 3.2.1. A Szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez a kővetkező juttatások és támogatások, valamint az azokat terhelő adók és járulékok fedezete céljára: a) szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás), b) oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása), c) kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása), d) közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások ás kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása), e) sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása), f) egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása. 3.2.2. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül. 3.2.3. A számviteli törvény szerint tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alapból mekkora összeget lehet a tárgyévet követő évben a 3.2.1. pont szerinti juttatásokat és támogatásokat teljesíteni.
#8 3.2.4. A 3.2.1 pontban meghatározott támogatásokat valamennyi - részjegyének teljes névértékét befizető - tag és közeli hozzátartozója igénybe veheti. A tag által benyújtott írásbeli kérelem indokoltságát az Igazgató Elnök bírálja el, a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül. Elutasító döntés esetén a tag a döntés felül bírálatát kérheti a közgyűléstől, melynek érdekében az Igazgató Elnök köteles 8 napon belül a közgyűlés összehívását kezdeményezni. 3.2.5. A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe. 3.3. Pótbefizetés 3.3.1. A tagok a szövetkezet veszteségének rendezése érdekében vagyoni hozzájárulásaik arányában pótbefizetésre kötelezhetők. A pótbefizetés elrendeléséről a közgyűlés dönt. A pótbefizetés elrendelésére évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát. A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása után kerülhet sor. 3.4. Tagi kölcsön 3.4.1. A szövetkezet tagja - ha tagsági jogviszonya legalább 1 éve fennáll - a szövetkezetnek kamatmentesen vagy kamat ellenében kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha az alapszabályban meghatározott kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette. 3.4.2. A szövetkezet számára nyújtott tagi kölcsönt csak a szövetkezet céljainak megvalósítására szabad felhasználni. 3.4.3. A tagi kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a részjegy tőke kétszeresét. 3.4.4. A közgyűlés által elfogadott szabályzat a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, felhasználásának és visszafizetésének rendjét részletesen meghatározza. 3.4.5. A tagi kölcsönről a tag és az Igazgató Elnök közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő írásbeli megállapodást köt, amelyben meghatározzák a kölcsön kamatmentességét vagy kamatának mértékét is.
IV. A SZÖVETKEZET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 4.1. A közgyűlés A Szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. 4.1.1. A Közgyűlés hatásköre: a) az alapszabály módosítása; b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala; e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala; f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala;
#9 g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; i) a pótbefizetés elrendelése. A közgyűlés dönt a gazdálkodás eredményéből való részesedés feltételeiről, mértékéről. 4.1.2. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha a)
olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna, b) a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. 4.1.3. A közgyűlést a szövetkezet székhelyén, vagy a meghívóban közölt más, arra alkalmas helyszínen kell megtartani. A közgyűlést - ha a törvény másként nem rendelkezik - az Igazgató Elnök a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal írásban, valamennyi tag részére meghívó küldésével hívja össze. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: a) a szövetkezet nevét és székhelyét, b) a közgyűlés időpontját és helyét, c) a küldöttgyűlés vagy részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást, d) a közgyűlés napirendjét, e) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást, f) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. A közgyűlés napirendi pontjait a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak álláspontjukat kialakíthassák. Ennek érdekében a napirendi pontokkal kapcsolatos iratokat a meghívóval együtt meg kell küldeni. A tagok legalább 10 százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az Igazgató Elnöknek. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni. A közgyűlés napirendjére javasolt ügyekre vonatkozóan az Igazgató Elnök minden tagnak köteles felvilágosítást adni. A közzétett (kiegészített) napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés nem hozhat döntést, kivéve, ha valamennyi szövetkezeti tag jelen van és az új napirendi pont felvételéhez egyhangúlag hozzájárul. Ha a közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre. 4.1.4. A közgyűlésen – a vagyoni hozzájárulások arányától függetlenül - minden tagnak egy szavazata van. A tag joga, hogy a közgyűlésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
#10
A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az Igazgató Elnök és a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy tag által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10 százalékát. A tag a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet. 4.1.5. A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetőleg érdekképviseleti szervezetek képviselői a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. 4.1.6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképesség vizsgálata során, figyelmen kívül kell hagyni azt a tagok, aki az adott ügyben nem szavazhat. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre feltett kérdésekben hozhat határozatot. 4.1.7. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, az alábbi kivételekkel: -
Az Alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges. A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges.
A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztására és visszahívására vonatkozó határozat kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 4.1.8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a) a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a jelenlévőket, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét, b) a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, c) a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számba vételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre, d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, e) a közgyűlés által meghozott határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket, f) a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét, A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.
#11 A jegyzőkönyvet a közgyűlés elején egyszerű többséggel, nyílt szavazással megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá. Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az Igazgató Elnöktől a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. 4.1.9. A szövetkezetnél részközgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés nem működik. 4.2. Az Igazgató Elnök 4.2.1. A Szövetkezet ügyvezetését és képviseletét a közgyűlés által 5 év határozott időtartamra, titkos szavazással megválasztott Igazgató Elnök látja el, aki a szövetkezet vezető tisztségviselője. Az Igazgató Elnök tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. 4.2.2. Az Igazgató Elnök a Ptk. 3:343.§ szerinti igazgatóság hatáskörében jár el, hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe. A Szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az Igazgató Elnök gyakorolja. Az Igazgató Elnök ügyvezetési feladatait személyesen, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan köteles ellátni. E minőségében a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak van alávetve. Az Igazgató Elnököt a szövetkezet tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a közgyűlés nem vonhatja el. Az Igazgató Elnök önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt. A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az Igazgató Elnök Önállóan írja a nevét. Az Igazgató Elnök feladata, hogy gondoskodjon a Szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a szövetkezet vagyonának kellő védelméről. Az Igazgató Elnök az ügyvezetési tevékenysége során a szövetkezetnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a szövetkezettel szemben. 4.2.3. Az Igazgató Elnökre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok Igazgató Elnök az a nagykorú szövetkezeti tag lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. - Nem lehet Igazgató Elnök az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. - Nem lehet Igazgató Elnök az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. - Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató szövetkezet Igazgató Elnöke. - Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. - nem lehet Igazgató Elnök az a személy, akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja. - Az Igazgató Elnök nem lehet egyidejűleg felügyelőbizottsági tag, illetve az Igazgató Elnök és a felügyelőbizottsági tag nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói. - Az Igazgató Elnök - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő. (Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a
#12 szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.) - A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a szövetkezet főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti az Igazgató Elnökkel szemben. 4.2.4. Az Igazgató Elnök megbízatása a Közgyűlés vonatkozó döntésével és az érintett személy általi elfogadással jön létre. 4.2.5. Megszűnik az Igazgató Elnök megbízatása: a) a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével; h) tagsági jogviszonyának megszűnésével A közgyűlés az Igazgató Elnököt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. Az Igazgató Elnök megbízatásáról a szövetkezethez címzett, a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondás az új Igazgató Elnök kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 4.2.6. A Szövetkezet Igazgató Elnöke: A szövetkezet Igazgató Elnöke 2014. október 13. napjától 2019. október 12. napjáig terjedő (5 év határozott időtartamra) Főfai Félix ( szül. Nyíregyháza, 1975. augusztus 23., a.n. Freund Ilona) 4400 Nyíregyháza, Leveleki u. 11/A. szám alatt lakos. 4.2.7. Az Igazgató Elnök kötelezettségei: a) b) c) d) e) f)
Gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. Vezeti a tagnyilvántartást. A tevékenységéről, valamint a Szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, üzletpolitikájáról a közgyűlésnek évente egyszer, a felügyelőbizottságnak 3 havonta jelentést készít. A Szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslat elkészítése. 30 napon belül dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Soron kívül kell határoznia az adott kérdésben, ha azt a közgyűlés határozata előírja, vagy a felügyelőbizottság vagy a tagok 1/10-e írásban kéri. Eleget tesz a jogszabályok által előírt bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettségeknek a Cégbíróság felé. 4.3. A Szövetkezet Felügyelő Bizottsága
4.3.1 A szövetkezet Igazgató Elnöke tevékenységének ellenőrzése céljából három tagú felügyelőbizottságot hoz létre.
#13 4.3.2. A felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés a szövetkezet nagykorú tagjai közül, titkos szavazással, 5 év határozott időtartamra választja. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Nem lehet felügyelő bizottsági feladatot ellátó személy: -
akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták. akivel szemben a vezető tisztségviselőre (Igazgató Elnökre) vonatkozó kizáró ok áll fenn, aki vagy akinek a hozzátartozója a szövetkezet Igazgató Elnöke.
4.3.3. A felügyelőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, üléseit az elnök hívja össze. A felügyelőbizottság határoz képes, ha a tagok kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. 4.3.4. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a szövetkezet ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az Igazgató Elnöktől és a szövetkezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetkezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. Szükség esetén indítványozhatja közgyűlés összehívását is. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a szövetkezetnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a szövetkezettel szemben. 4.3.5. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére az Igazgató Elnöki megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tagnak a lemondó nyilatkozatát az Igazgató Elnökhöz kell intéznie. V. BÍRÓSÁGI FELVIZSGÁLAT, KISSEBBSÉGVÉDELEM, A SZÖVETKEZET ÁTALAKULÁSA, MEGSZŰNÉSE 5.1. A szövetkezet tagja, az Igazgató Elnöke és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a szövetkezet szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a szövetkezet ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 5.2.1. Közgyűlés összehívásának kezdeményezése
#14 A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgyűlés összehívását vagy a közgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, úgy a közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgyűlés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a szövetkezet viseli-e. 5.2.2. Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a szövetkezet költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogukkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek. A vizsgálattal a szövetkezet könyvvizsgálója nem bízható meg, költségeit a szövetkezet előlegezi és viseli. A szövetkezet a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte. 5.2.3. Igényérvényesítés kezdeményezése Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a szövetkezetnek valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szövetkezet képviseletében a szövetkezet javára maguk is érvényesíthetik. 5.3. Az átalakulást, egyesülést és szétválást a tagok legalább tíz százaléka vagy az Igazgató Elnök kezdeményezheti. A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy zártkörű részvénytársasággá alakulhat át. 5.4. A Szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, ha: a) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; b) a tagok kimondják megszűnését; vagy c) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindhárom esetben, hogy a szövetkezet vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a szövetkezetet a nyilvántartásból törli, valamint d) ha tagjainak száma hét fő alá csökken, és az ettől számított hathónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a nyilvántartó bíróságnál. A hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a szövetkezet tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a szövetkezet javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A tagok a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt szövetkezet ki nem elégített tartozásaiért. 6. VEGYES RENDELKEZÉSEK 6.1. A jelen szövetkezeti Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szabályai az irányadóak.
#15 Jelen alapszabály elkészítésére, ellenjegyzésére és a cégbírósági eljárás során a szövetkezet képviseletének ellátására a szövetkezet önálló képviseletére jogosult Főfai Félix (4551 Nyíregyháza, Leveleki utca 11/A.) Igazgató Elnök Dr. Papp Ágnes (4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.) ügyvéd részére adott megbízást. A szövetkezet jelen egységes szerkezetű Alapszabályát a tagok a 2014. október 13. napján tartott Közgyűlésen egyhangú határozattal elfogadták. Nyíregyháza, 2014. október 13. Főfai Félix Igazgató Elnök Dr. Papp Ágnes ügyvéd igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabály valamennyi pontjának módosításával és szerkezetének teljes átalakításával, újraszámozva került egységes szerkezetbe foglalásra. Nyíregyháza, 2014. október 13. Dr. Papp Ágnes Ügyvéd
