GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
6. hét
Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia
Tápanyagellátás
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS – A talaj természetes tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége – Szervestrágyák ( istállótrágya,komposzt ) – Zöldtrágyák – Hüvelyesek-Rhizóbium baktériumok által megkötött nitrogén – Műtrágyák (makro-NPK, mezo-CaMg, mikroCuZnBMnFeMo ) – Szervesanyagok ( növény- és gyökérmaradványok ) – Melléktermékek ( pl Biofert ) – Baktériumtrágyák – Légkörből származó szedimentáció ( savas esők-kén ) – Talajjavító anyagok ( mész-Ca, dolomit-Mg )
AZ ŐSZI BÚZA KÖRNYEZETBARÁT TÁPANYAGELLÁTÁSÁNAK FONTOSABB CÉLJAI NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZEMPONTOK •Adott ökológiai, agrotechnikai, műszaki és közgazdasági feltételek mellett OPTIMÁLIS TERMÉSMENNYISÉG realizálása •Kiváló MINŐSÉG •Megfelelő TERMÉSBIZTONSÁG elérése (a biotikus és abiotikus stressztényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése) •A termesztéstechnológiai tényezők közötti INTERAKCIÓK kedvező hasznosítása •Biológiai, agronómiai és ÖKONÓMIAI HATÉKONYSÁG javítása
KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK •Az AGROÖKOLÓGIAI ERŐFORRÁSOK bevonása a termelési folyamatokba •Az IPARI EREDETŰ INPUTOK felhasználásának mérséklése •A környezeti ártalmak MEGELŐZÉSE •A környezeti károk következményeinek elhárítása, JAVÍTÁSA
TALAJOK TÁPANYAGFORGALMA FELVEHETŐ TÁPANYAG
TÁPANYAGTŐKE
TÁPANYAG FLUXUS
NÖVÉNY TÁPANYAGFELVÉTELT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK
BIOLÓGIAI ALAPOK
AGROTECHNIKAI FELTÉTELEK Vetésváltás
Talaj Természetes tápanyaghasznosítás
Talajművelés Vetés
Időjárás
Növényvédelem Domborzat
Trágyareakció Öntözés
Műtrágya felhasználás Magyarországon (ezer tonna) Év 1921-1930 1931-1940 1951-1960 1961-1965 1966-1970 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1986-1989 1990 1991-1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
N 1 1 34 143 293 479 558 607 623,25 358 172,4 203 206 248 263 258 275 365 306,7 373 367,8 374,6 320,0
P2O5 14 7 34 100 170 326 396 400 330,5 127 25 34 42 39 39 45 58 68 91,4 109,2 94,2 87,4 97,7
K 2O 1 1 15 55 150 401 504 494 431 186 26,4 33 37 41 45 52 62 68,3 93,8 109,5 105,4 97,4 125,9
Összesen 16 9 84 298 613 1206 1458 1500 1385 671 223,8 270 285 328 347 355 395 501,3 491,8 591,7 567,5 559,4 543,6
A MAGYAR MŰTRÁGYAFELHASZNÁLÁS OPTIMALIZÁLÁSA (Pepó Péter számításai, 2009) Optimális mtr. felhasználás (ezer t) Növénycsoport
A növénycsoport %os aránya
N
P2O5
K2O
Összese n
Kalászos gabonák Kukorica Olajnövények Gyökér- és gumósok Hüvelyesek Takarmánynövények Egyéb
140 144 96 6 5 24 24
88 72 48 4 5 20 24
123 120 104 9 7 36 24
351 336 248 19 17 80 72
31 30 22 2 2 7 6
Összesen
439
261
423
1123
100
NPK műtrágyafelhasználás (2006) = 560 ezer t (2008) = 431 A mtr. visszapótlás szintje (összes)
38 % N 66%
P2O5 24%
K2O 17%
ezer t
A hazai talaj tápanyagellátottsági szintjének változása (%-os megoszlás) 100%
Jó 10%
90% 80%
Jó 35% Közepes 40%
70%
Jó 15% Jó 45%
Jó 45% Közepes 40%
60% 50% 40%
Közepes 45%
Közepes 40%
Közepes 30%
Közepes 35%
30%
Gyenge 50%
20% 10%
Jó 25%
Gyenge 25%
Gyenge 45%
Gyenge 30%
Gyenge 25%
Gyenge 20%
0%
1985
2005 N
1985
2005 P2O5
1985
2005 K2O
AZ INTENZÍV TÁPANYAGELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZEREK FILOZÓFIÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az intenzív tápanyagellátás rendszere (MÉM-NAK 1979, 1981)
Környezetkímélő trágyázási rendszer (Csathó et al. 1998; 10 tagú konzorcium, 2004)
Maximális termésszintre való törekvés
Gazdaságos termésszintre való törekvés
A „talaj trágyázása” a cél
A „növény trágyázása” a cél
Jó – igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása
Közepes – jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása
Gyors talaj PK-feltöltés
Lassú talaj PK-feltöltés
Minden évben PK-trágyázás
A vetésforgó PK-trágyázása (periodikus PK-trágyázás)
PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten
PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten
Nagyobb talaj-tápelem ellátottsági határértékek
Kisebb talaj-tápelem ellátottsági határértékek
Egységes talaj-tápelem ellátottsági határértékek
Növénycsoporttól függő talaj-tápelem ellátottsági határértékek
Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak
Kisebb fajlagos tápelem tartalmak
A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak
A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak
A BÚZA TÁPELEMEI, CSOPORTOSÍTÁSUK (Pepó Péter, 2010) Alapvető, szervesanyagot felépítő MAKRO elemek C → felvétel CO2-ból H → felvétel H2O-ból O Trágyákkal rendszeresen visszapótolt MAKRO elemek N a talaj tápanyagkészletéből P → felvétel K a különböző trágyaféleségekből, növényi, bakteriális maradványokból MEZO elemek talajból Ca → hagyományosan – felvétel műtrágyákból Mg talajjavító anyagokból S
→ újonnan
– felvétel
MIKRO elemek Cu → kitüntetett fontosságú Fe Mn Zn → fontosak Mo B
talajból műtrágyákból szedimentációs anyagból
– felvétel
talajból műtrágyákból levéltrágyákból
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL I. (Pepó Péter, 2010) NITROGÉN •
jelentősége:
aminosavak → fehérjék DNS, RNS klorofil a búza rendkívül érzékeny N-indikátor növény
hiány
gyenge vegetatív fejlődés világoszöld szín kicsi kalászok, ezerszemtömeg rossz termékenyülés
•
felvétel:
túlzott
erőteljes vegetatív fejlődés (megdőlés) haragoszöld szín nagy kalászok, telt szemek jó termékenyülés rossz áttelelés betegségekre fogékonyság pazarló vízfelhasználás
döntően → talajból (NO3-, NH4+) kismértékben → levélen (NO3-, NH4+, karbamid, aminosavak)
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL II. (Pepó Péter, 2010) FOSZFOR •
jelentősége:
foszfolipidek → membránok ATP, NADP → energiafolyamatok DNS, RNS a búza szempontjából második legfontosabb elem
hiány
antociános elszíneződés gyenge gyökérfejlődés rossz áttelelés gyenge kalász és virágdifferenciálódás rossz termékenyülés gyenge sütőipari minőség rossz vetőmag minőség •
felvétel:
többlet
nem specifikus → más elemek felvételének akadályozása (Ca, Mg stb.)
döntően → talajból (H2PO4-, HPO42-) kismértékben → levélen (anionok, fitin, egyéb kis molekulasúlyú vegyületek)
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL III. (Pepó Péter, 2010) KÁLIUM •
jelentősége:ionos forma enzimek aktivátora hidrofil - vízháztartás a búza szempontjából mérsékeltebb jelentőségű
hiány
többlet
levélszélek nekrózisa improduktív hiperbokrosodás mérsékelt szénhidrátképződés gyengébb télállóság rosszabb szárszilárdság gyengébb betegségellenállóság rosszabb szárazságtűrés •
felvétel:
nem specifikus → más kationok (Ca, Mg) felvételét rontja
döntően → talajból (K+) kismértékben → levélen (K+)
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL IV. (Pepó Péter, 2010) KALCIUM •
•
élettani jelentősége: – gyökérképződés – sejtfal felépítése, áteresztőképessége – szemtermés csírázása – gyökérnövekedés – lassítja a levelek szeneszcenciáját felvétel: Ca2+
MAGNÉZIUM •
•
élettani jelentősége: – klorofill építőanyaga – enzimek aktiválása – elősegíti a P-felvételt és transzportot felvétel: Mg2+
KÉN • •
élettani jelentősége: – S-tartalmú aminosavak, fehérjék – enzimatikus folyamatok felvétel: SO42-
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL V. (Pepó Péter, 2010) RÉZ •
élettani jelentősége: – klorofillt védi az elbomlástól – oxidációs enzimek aktivátora – serkenti a légzést és fotoszintézist
VAS •
élettani jelentősége: – elősegíti a klorofill képződését – enzimek (elsősorban légzési) aktivátora
CINK •
élettani jelentősége: – auxin lebomlását akadályozza – enzimeket (dehidrogenáz, foszfatáz, peptidáz) aktivál
BÓR •
élettani jelentősége: – elősegíti a szénhidrátok képződését – pozitív hatású a fehérjeszintézisre – segíti a sejtdifferenciálódást – szabályozza a búza vízháztartását – enzimek (amiláz, kataláz) aktivátora – elősegíti a virágok megtermékenyülését
MOLIBDÉN •
élettani jelentősége: – a nitrátreduktáz enzimet aktiválja – részt vesz a nikotinsav szintézisében – más elemeket (reduktázok, oxidázok) aktivál
Nitrogén-hiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Nitrogén-hiány búzánál (balra) Nitrogén műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Foszfor-hiány búzánál (balra) Foszfor műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Kálium-hiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Magnézium-hiány búzánál (balra) Magnézium műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Kén-hiány búzánál (jobbra) Kén műtrágyázás után (balra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Rézhiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Mangán-hiány búzánál (balra) Mangán műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Bórhiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE ŐSZI BÚZÁNÁL ELEMHIÁNY TÜNETE Mezoelemek
Makroelemek
N vizuális
P
K
látens/ vizuális
Ca
Mg
Mikroelemek
S
látens/vizuális
Cu
látens/ vizuális
B Fe Mn stb.
látens
-2-10 %
-5-15 %
-10-25 %
-30-60 %
TERMÉSCSÖKKENÉS
AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE I. MAKRO- ÉS MEZOELEMEK
Tápelem
Földf.növ. töm. kivont mennyiség kg/ha
Felvétel intenzív fázisa
Napi felv. max. kg/ha/nap
Felvétel dinamikája
Nitrogén
100-180
Bokrosodás-kalászhányás
3-5
Szárbaindulásig 40-60 %
Foszfor
60-70
-Kelés-bokrosodás -Szárbaindulás-kalászolás
0,5-1,0
Kelés-bokrosodás 30 % Szárbainduláskor 60 %
Kálium
100-150 (200)
Bokrosodás-szárbaindulás
2,5-4,0
Szárbainduláskor 80 % (éréskor leadás)
Kalcium
25-30
Bokrosodás végeszárbaindulás
0,8-1,5
Virágzásig 100 % (éréskor leadás)
Magnézium
12-15
Szárbaindulás-kalászolás
0,2-0,4
Kalászoláskor
5-7
Szárbaindulás-kalászolás
0,2-0,5
Kalászoláskor 80-90 %
Nátrium Kén
10-20
80 %
AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE II. MIKROELEMEK
Tápelem
Vas Mangán
Földf.növ. töm.kivont mennyiség g/ha 2000-2500 400-800
Réz
50-60
Cink
150-200
Bór
Molibdén
Felvétel intenzív fázisa
-bokr.vége-szárbaindulás -Virágzás Kalászolás-virágzás
Napi felv. max. kg/ha/nap 20-30 10-15 20
Felvétel dinamikája
Bokrosodás végéig Bokrosodás vége Virágzás kezdete
50 % 30 % 80-90 %
Bokrosodás- szárbaindulás
0,5-1,0
Szárbaindulás kezdete 70-80 %
Szárbaindulás-kalászolás
3,0-5,0
Bokrosodás vége Kalászolás kezdete
30-60
Virágzás
1,5-3,0
Bokrosodás vége Kalászolás Virágzás vége
20-30 % 50-60 % 90-95 %
5-10
Kalászolás
0,1-0,2
Bokrosodás vége Virágzás kezdete
20-25 % 85-90 %
30 % 90 %
AZ ŐSZI BÚZA NPK-FELVÉTELE AZ EGYES FEJLŐDÉSI SZAKASZOK ALATT Fejlődési szakasz Kelés-bokrosodás Bokrosodás Szárbaindulás Kalászolás Virágzás Zöldérés Tejesérés Teljesérés Összes
A teljesen kifejlődött növény NPK tartalma %-ában Nitrogén Foszfor Kálium 14,7 10,3 26,2 25,3 22,0 53,8 20,1 33,8 24,7 16,3 17,6 3,3 9,2 7,3 2,8 5,4 2,9 -0,9 4,4 2,9 -1,9 2,5 1,5 -3,3 100,0 100,0 100,0
AZ ŐSZI BÚZA FAJLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE (kg/100 kg fő- és melléktermék)
N
2,0 – 3,0 kg
P 2O 5
1,0 – 1,5 kg
K 2O
1,8 – 2,5 kg
AZ ŐSZI BÚZA ÁTLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE
N
60 – 140 kg/ha
P 2O 5
30 – 70 kg/ha
K 2O
40 – 90 kg/ha
AZ ŐSZI BÚZA OPTIMÁLIS TRÁGYAADAGJA MEGHATÁROZÁSÁNAK SZEMPONTJAI • Fajlagos tápanyagigény • Tervezett termésátlag • A
talaj
tápanyagtőkéje
és
tápanyagszolgáltató
képessége • Talajtulajdonságok (víz-, hő-, levegőgazdálkodás, kötöttség, pH stb.) • Fajtatulajdonságok • Korrekciós tényezők (elővetemény stb.)
ŐSZI BÚZAFAJTÁK TÍPUSAI TRÁGYAREAKCIÓJUK ALAPJÁN (Debrecen)
AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA I. TRÁGYAFÉLESÉGEK • Műtrágyák – mono, komplex – szilárd, folyékony → szuszpenziós → UAN → ammónia → egyéb (Biofert) – gyorshatású (Kemira) – lassú hatású (inhibitoros mtr.)
• Istállótrágya • Zöldtrágya • Egyéb (meszező anyagok stb.)
AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA II. A MŰTRÁGYÁZÁS MŰVELETI RENDSZERE • Alaptrágyázás ősszel
– foszfor műtrágyák (100 %) – kálium műtrágya (100 %) – nitrogén műtrágyák (egy része) (0-30 %)
• Fejtrágyázás télvége – tavasz- nitrogén műtrágya (fennmaradó része) (70-100 %) Fennmaradó N-mtr = 100 % időpontjai - télvége (60-100 %) - szárbaindulás (0-30 %) - kalászolás – virágzás (0-15 %)
• Kiegészítő trágyázás – mésztrágyák, Mg trágyák – levéltrágyák (makro, mezo, mikro elemek)
A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I. ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK •
klimatikus feltételek – – – –
•
tenyészidő csapadék mennyisége és megoszlása őszi-téli hidrológiai félév csapadéka tavaszi csapadék előző év(ek) csapadéka
talajtulajdonságok – – – – – – –
tápanyaggazdálkodási tulajdonságok vízgazdálkodási tulajdonságok humusztartalom fizikai tulajdonságok (kötöttség, agyagásványok, rétegzettség stb.) kémiai tulajdonságok (pH stb.) mikrobiológiai aktivitás kultúrállapot
BIOLÓGIAI ALAPOK (FAJTA) Fajtaspecifikus reakció – nitrogén – foszfor – kálium
Fajtatípusok A = extenzíven intenzív B = extenzív C = intenzív D = korszerűtlen
A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II. AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK •
Elővetemény
– tápanyag és vízkészletre gyakorolt hatása – növénymaradványok mennyisége, minősége
• •
Talajművelés Vetéstechnológia
– csíraszám – vetésidő
•
Trágyázás – – – –
•
Növényvédelem – – – –
• •
trágyamennyiség harmonikus NPK + egyéb elemek N megosztás a trágyázás kivitelezésének minősége gyomok kórokozók állati kártevők szárszilárdítás
Öntözés Betakarítás
ŐSZI BÚZAFAJTÁK KONTROLL, MAXIMÁLIS TERMÉSSZINTJE (Debrecen, 2009) 10000 9117
9000
8551 8219
8184
8102
7995
8000
7851
7780
7736
7706
7518
7485
7318
7200
7109
Termés, kg/ha
7000
6936
6913
6800
6000 5000
4403
4618 4107
4000
4414
4209 3636
3902
3807 3308
3000
4180
4114 3767
3309
3880
3812
3380
2717 2381
2000 1000 0 GK Csillag (N150)
Mulan Torrild Sixtus* Mv Suba GK Biotop* Sixtus (N120) (N150) (N120) (N150) Öthalom (N120) (N120) (N150)
Kontroll
GK Mv Kolo GK Fény Lupus* GK BékésSaturnus* Biotop Saturnus Mv Lupus Kapos (N150) (N150) (N120) (N150) (N120) (N120) (N90) Mazurka (N90) (N150) (N150)
Maximum
A MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL (Debrecen, csernozjom talaj) kg ha-1
4098
4500 4000 3500 3000
2150
2500 2000 1500
744
1000 500 0 Átlag (1985-2003 évek)
Min. (1994 év)
Max. (2000 év)
ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA SÜTŐIPARI MINŐSÉGÉRE (Debrecen, 1985-2003) fajták átlaga Valorigráfos érték
VÉ 90
80
79,9
80 70
61,4
56,2
60 50
38,6
40
26,4
diff. 53,6
30
diff. 41,3
20 10 0 kontroll
N300/150+PK átl.
min.
max.
Nedves sikér
nedves sikér % 45
42,83 35,97
40
33,58
31,25
35 30 25
26,6 20,03
20
diff. 13,55
15
diff. 11,58
10 5 0 kontroll
N300/150+PK átl.
min.
max.
AZ IDŐJÁRÁS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSCSÖKKENÉSÉRE (Debrecen, 1985-2003, fajták átlaga) Optimális műtrágya kezelés
Kontroll kezelés 100
8000
7000
7000
5000 4000 3000
6000 5000 4000 3000
2000
2000
1000
1000
0
Termésveszteség %
8000
Termés kg ha-1
9000
Termésveszteség %
9000
6000
100
10000
0
0
0
19 8 19 5 8 19 6 8 19 7 8 19 8 8 19 9 9 19 0 9 19 1 9 19 2 9 19 3 9 19 4 9 19 5 9 19 6 9 19 7 9 19 8 9 20 9 0 20 0 0 20 1 0 20 2 03
19 8 19 5 8 19 6 8 19 7 8 19 8 8 19 9 9 19 0 9 19 1 9 19 2 9 19 3 9 19 4 9 19 5 9 19 6 9 19 7 9 19 8 9 20 9 0 20 0 0 20 1 0 20 2 03
Termés kg ha-1
10000
Terméscsökkenés
57,7 % 38,8 % 70,5 %
(1994. év) (1992. év)
átlagos minimum maximum
(2000. év) (2003. év)
35,5 % 18,6 % 57,6 %
ŐSZI BÚZA VÍZHASZNOSÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÉVJÁRATOKBAN (Debrecen, 1985-2005) termés kg/1 mm csapadék
kontroll kezelés
50 40 28,06
30
24,49 21,33
20 10,97
10,84 13,80 10,97
16,01
13,59 11,65
18,87 10,47
12,12
8,40
8,33
8,59
10
13,41
12,33 11,07
12,89
9,30
7,42
0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 termés kg/1 mm csapadék
optimális műtrágya kezelés
50
44,31
40
34,94
33,07
30
21,24 18,59
20,18 20 18,29
16,27 12,72
16,84
17,96 13,75
25,95
24,44
20,64
19,75 16,91 16,81
15,93
13,69
16,62
15,17
10 0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
ELŐVETEMÉNY ÉS ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁRA (Debrecen, csernozjom talaj) 2003 Elővetemény
Termés (kg/ha)
2004
Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet
Termés (kg/ha)
Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet
Mtr. nélkül
Opt. mtr
kg/ha
Mtr. nélkül
Opt. mtr
kg/ha
Napraforgó
1756
2229
473
3575
8891
5316
Szemes kukorica
2302
3351
1049
3859
9296
5437
Csemegekukorica
3447
4387
940
4713
8574
3861
Borsó
6065
6998
933
6906
8457
1551
Csapadék: 2003 = 279,3 mm 2004 = 410,3 mm 30 év = 400,9 mm
Hőm. (III-IV-V-VI): 2003 = 13,13 OC 2004 = 12,57 OC 30 év = 12,5 OC
Vetéstechnológia
A BÚZA VETÉSTECHNOLÓGIÁJÁNAK JELENTŐSÉGE (Pepó Péter, 2010) Jelentősége: a vetéskor elkövetett hibák megmaradnak a betakarításig, azokat megszüntetni nem, csak kisebb mértékben lehet agrotechnikai eszközökkel mérsékelni. Termékenyülés: öntermékenyülő növény ↓ VETŐMAG SE = nemesítő intézetek, fajtatulajdonosok E = egy-két speciális gazdaság I. fok = korlátozott számú, fejlett agrotechnikájú gazdaságok II. fok = széleskörben szaporított vetőmagIII. fok = széleskörben szaporított ellenőrzés farmer seed = széleskörben szaporított – nem ellenőrzött Vetőmag FELÚJÍTÁS SE → E → I. → II. → III -5% -5% -5% -5% felújítás (optimális) I. fok → a terület 5-10%-án II. fok → a terület 15-30%-án
A BÚZA VETŐMAG SZABVÁNY ELŐÍRÁSAI A búzavetőmag minősítését, a minőségi határértékeket a MSZ 7145:1999 írja elő. Növényfaj
Szaporítási fok
Csírázó képesség legalább (%)
Triticum aestivum Búza Triticum spelta Tönkölybúza
SE-E I-II. fok
90
Triticum durum Durumbúza
SE-E I-II. fok
85
Tisztaság legalább (%)
Idegen mag, legfeljebb (db/minta) Raphanus raph. Agrostemma githago
Avena spp. Lolium temulentum
Káros gyom
Anyarozs legfeljebb
Nedvességtartalom legfeljebb (%)
Vizsgálati minta (g)
Összes
Egyéb gabona
Nem gabona
99,0
4 10
1 7
3 7
1 3
0 0
1 4
1 3
14,5
500
99,0
4 10
1 7
3 7
1 3
0 0
1 4
1 3
14,5
500
(db/minta)
További követelmények: A vetőmag nem tartalmazhat golyóüszögöt (Anguina tritici), más üszög megengedett mennyisége: SE-E szaporítási fok esetén 0 db/minta, I–II. szaporítási fok esetén legfeljebb 1 db/minta. Káros gyom: kalászosokban: Convolvulus arvensis (apró szulák), Raphanus raphanistrum (repcsényretek), Galium spp. (galajfajok) A vetőmag állagának, biológiai állapotának megóvása a tárolás feladata. A betakarított búzát legalább 14,5% víztartalomra kell szárítani. A szárítási hőmérséklet nem haladhatja meg a 40 °C-ot. A betároláskor figyelemmel kell lenni a visszanedvesedésre. A tárolóberendezésnek száraznak, tisztának, kártevőmentesnek kell lennie. Fontos, hogy a betárolt vetőmag bármikor tetszőlegesen szellőztethető, mozgatható legyen.
OPTIMÁLIS
AZ ŐSZI BÚZA VETÉSIDEJE (Pepó Péter, 2010)
vetésidő
tágabb → október 5-25. között szűkebb → október 10-20. között (Gál hete) Cél: optimális őszi kelés, fejlődés, bokrosodás, áttelelés Az optimális vetésidőt befolyásoló tényezők: – – – – – – – – –
tájkörzet időjárás talajtulajdonságok fajtatípus (sztyeppi, mediterrán) fajta elővetemény talajművelés gépkapacitás munkaszervezés
Korai vetés problémái – túlfejlett állomány rosszabb áttelelés megdőlés veszély nem terhelhető N-nel tavasszal kipállás veszélye – betegségek (vírusok, lisztharmat) erőteljesebb fellépése – kártevők (gabonalegyek stb.) nagyobb kártétele
Kései vetés problémái – – – –
nagyobb csírapusztulás, hiányos, egyenlőtlen kelés rosszabb talajállapot gyengébb őszi fejlődés – rosszabb áttelelés télvégi felfagyás veszélye
AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZTERÜLETE, CSÍRASZÁMA (Pepó Péter, 2010) Optimális tenyészterület gabona sortávolság: 12-15 cm Optimális csíraszám tágabb értelemben → 4,0-6,0 millió/ha szűkebb értelemben → 4,7-5,2 millió/ha kivetett magmennyiség → 200-280 kg/ha (hibrid búzánál → 1,5 millió/ha – 75 kg/ha) Az optimális csíraszámot befolyásoló tényezők: – a fajta tulajdonsága – a vetőmag tulajdonságai – az elővetemény minősége és talajra gyakorolt hatása – a talajelőkészítés színvonala – a magágy minősége – a vetésidő – a vetést megelőző, ill. a vetést követően várható időjárás A kevés csíraszám hátrányai: – csökken a kalász/m2 érték – kisebb gyomkompetició A túlzott csíraszám hátrányai: – indokolatlan vetőmag költség – megdőlés veszély – kisebb N-terhelhetőség
AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÉLYSÉGE (Pepó Péter, 2010) Optimális vetésmélység: 4-6 cm Cél: erőteljes kelés, kezdeti fejlődés és jó áttelelés (optimális bokrosodási csomó mélysége: 3 cm) Az optimális vetésmélységet befolyásoló tényezők: – fajtatípus (mediterrán, sztyeppi, humid, átmeneti típus) – a fajta tél- és fagyállósága – a talaj fizikai szerkezete, kötöttsége – a talaj nedvességtartalma – a magágy ülepedettsége – a vetésidő A sekély vetés hátrányai: – a csírázás, kelés romlik – rosszabb télállóság – gyengébb gyökérfejlődés A túl mély vetés hátrányai: – gyengén fejlett csíranövények – rossz kezdeti fejlődés – rosszabb télállóság
AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÓDJAI (Pepó Péter, 2010) TELJESEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY
hagyományos gabonavetőgépek • hagyományos, teljes felületű vetés • művelőutas vetés
RÉSZBEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY
– magágykészítést + vetést együtt végző gabonavetőgépek • hagyományos, teljes felületű vetés • művelőutas vetés – átalakított műtrágya szórókkal • szórva vetés
TALAJMŰVELÉS NÉLKÜL • direkt vetés
Előadás összefoglalása Tápanyagellátás – A tápanyagellátás elemei – A tápelemek jelentősége, felvétele, a túlzott és hiányos tápanyagellátás tünetei – A búza tápanyag-felvételi dinamikája, felvett tápanyagok fajlagos és teljes mennyisége – A búza környezetkímélő trágyázásának elemei, megvalósítása – A trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők – A tápanyagellátás növényélettani, talajtani és műszaki összefüggései Vetéstechnológia – A vetőmaggal szembeni követelmények – A vetéstechnológia elemei (vetésidő, csíraszám, vetésmélység) és az azokat befolyásoló tényezők – Gyakorlati vetési módok – A vetés műszaki összefüggései
Előadás ellenőrző kérdései • Melyek a búza tápanyaggazdálkodási rendszerének az elemei? • Ismertesse a tápanyagok jelentőségét a búzatermesztésben. • Ismertesse az őszi búza tápanyagellátásának gyakorlati rendszerét. • Melyek a trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők az őszi búzatermesztésben? • Ismertesse az őszi búza vetéstechnológiáját.
•
Előadás felhasznált forrásai
Szakirodalom:
Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen
•
Egyéb források:
Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
•
További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi -
Növénytermelés Agrokémia és Talajtan Növényvédelem Gyakorlati Agrofórum Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Növényvédelem: gyomszabályozás; növényi kórokozók; állati kártevők; állományszabályozás.
• Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár
