A

Pedagógiai program Széchenyi István Általános Iskola Arló, Rákóczi út 3/A.

1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja....................................................................................3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 4 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok....................................... 5 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 7 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 9 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........ 10 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 16 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel................................ 16 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...................................................... 18 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...................................... 22 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai.................................................................... 24 2. Az intézmény helyi tanterve ...................................................................................25 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ................................................................... 25 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................. 27 2.3 Nemzetiségi iskolai nevelés…………………………………………………………31 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei....... 34 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása35 2.6 Mindennapos testnevelés........................................................................................ 37 2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........... 38 2.8 Sajátosságok az oktató-nevelő munkában 39 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................ 40 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......................................................................................................................... 43 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........ 46 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................. 46 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ..... 47 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................................... 47 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........ 53 Mellékletek 1. Kerettantervek, helyi tantervi ajánlások………………………………………….. 58 2. A választott kerettanterv feletti óraszámok, tantárgyak …………………………...59 3. Cigány nemzetiségi oktatás………………………………………………………...66 4. Csoportbontás………………………………………………………………………76 5. Sajátos nevelési igényű tanulók csoportbontásban való oktatása-nevelése……… 78

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek: Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, az emlékezet fejlesztése. Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása. Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása. Az iskola alapvető céljai:           

Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Neveltségi szint és viselkedéskultúra javítása. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását, a további ismeretanyagok befogadásához, feldolgozásához szükséges készségek elsajátíttatásával. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Színvonalas alapfokú oktatás végzése az ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. A mai kor elvárásaihoz igazodó nyelvtudás és informatikai alapismeretek nyújtása, elvárása. Pályairányítás, a továbbtanulásra való eredményes felkészítés.

Közvetíteni kívánunk:   

alapvető tudományos ismereteket, erkölcsi, etikai értékeket, magatartási, viselkedési normákat, modelleket.

Fejleszteni kívánjuk tanulóinknál:     

az értelmes, kreatív és kritikai gondolkodást a kommunikációs képességeket és készségeket az egész életen át történő tanulási igényt a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést az egészséges életmódra való törekvést.

3

Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül:     

az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; minden tevékenységben a gyakorlás módszere, fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét, a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.

Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit. Az iskola legfontosabb feladatai:         

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket, ezen folyamatokhoz merítsen a népismeret oktatása során is. Kulcskompetenciák fejlesztése. A nemzeti, a nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. Tanítási órákon: 

A személyiség fejlesztésére használt eszközök tartalma és metodikája rugalmas jellegű legyen, igazodjék a tanulók egyéniségéhez. Érjük el, hogy legyen segítőkész embertársaival, becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását, rendelkezzen önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel. Érezzen felelősséget környezetéért. Kiemelt feladata legyen a szaktanárnak, nevelőknek és az osztályfőnöknek a tanulók megismerése a nevelési deficittel indult gyerekek fokozott segítése.

4



Az osztályfőnök munkáját a törődés az egyénnel, a gyermekszeretet és a differenciált bánásmód kell, hogy jellemezze. A tanulókkal személyes kapcsolatot alakítson ki, mert ez az egyén és a közösségfejlesztésében is fontos.



A tanórán kívüli tevékenységek (fakultációk, szakkörök, ebédeltetés), diáksport és azzal kapcsolatos feladatok, valamint a kulturális, egyéb szabadidős tevékenységek alkalmával: a kortársakkal való kapcsolatfelvétel, az egymás iránti megértés, a kölcsönös támogatás, az egymásba vetett bizalom, a másik elfogadásának elősegítése.

Célunk, hogy az iskolában végzett tanulóink képesek legyenek az  önbecsülésre  a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációra  konfliktusaik kezelésére  szervezési és döntési képességek fejlesztésére  a konstruktív együttműködésre  mások véleményének tiszteletben tartására  mások gondolatának, érzéseinek megértésére, együttérzésre  toleráns gondolkodásra és viselkedésre  harmonikus családi kapcsolatok kialakítására  erkölcsi és etikai tekintetben pozitív gondolkodásra és cselekvésre  a negatív befolyásokkal szembeni ellenállásra  segítésre azon integrációra szoruló társaiknak, akik rászorulnak. Tanáraink feladata, hogy mind értelmi, erkölcsi, érzelmi téren, mind megjelenésükben példát mutassanak, s így adják át az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladatunk egy olyan légkör kialakítása, amely a kölcsönös bizalmon alapszik, ennek érdekében nem élünk vissza az osztályban elhangzottakkal, és a gyerekeket is erre tanítjuk. Kötelességünk a tanulók állandó figyelemmel kísérése, támogatása, szakemberekhez irányítása, valamint a továbbiakban is a tevékeny együttműködés a szülővel, pszichológussal, gyógypedagógussal, logopédussal, fejlesztő pedagógussal. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi

5

állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

mindennapjaiban

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok:          

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is, a tanulók önkiszolgálási (testi-, önellátási-, önkifejezési és befogadó) képességeinek fejlesztése az egészséges táplálkozás, ész-szerű napirend kialakítása és követésére nevelés, a mindennapos testnevelés, testmozgás, (rendszeres testedzés, játéklehetőségek biztosítása) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné ismereteinek elsajátítása.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelmények: Biológia 7-8. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél: Szépség, erő, egészség Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. A gyermekek a tanévkezdés alkalmával balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Megismerik az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezőket, valamint a magatartásból származó balesetek lehetőségeit. A szaktárgyi órákhoz kapcsolódóan: informatika, technika, rajz, testnevelés, fizika és kémia - az eszközök használatából eredő baleseti veszélyekről kapnak felvilágosítást. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül és a tanórán kívüli foglalkozásokon valósulhat meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegélynyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.

6

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségneveléssel, ezért fontos a tantárgyak, szaktanárok, ill. munkaközösségek közötti folyamatos kapcsolat. - A testi nevelés feladatait a testnevelési és az osztályfőnöki órák tanterve részletesen tartalmazza. - Az egészséges életmódra nevelés elméleti anyagát a szaktantárgyi – természetismeret, biológia, egészségtan, földünk és környezetünk, technika, rajz, kémia, fizika és osztályfőnöki (biológia órák, kémia órák: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések, fizika órák:égési sérülések, osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli lehetőségek: erdei iskolák (a túrázás balesetvédelmi ismeretei), témahetek, szakkör, önképző körök – órák tanterve tartalmazza. - Minden óra jellege és adott témaköre határozza meg, hogy milyen problémát milyen módszerekkel dolgozunk fel. - Iskolai egészségügyi szolgálat: gyermekorvos, védőnő, pszichológus, fogorvos. A tanulók rendszeres egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata. Osztályfőnöki órák keretében egészségügyi és higiéniai előadások tartása. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a:  tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák,  tanórán kívüli foglalkozások - tanulószoba, iskolaotthonos oktatás, - séta, osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás - szakkörök - diákönkormányzati munka, - szabadidős tevékenységek, kulturális programok, rendezvények - hagyományőrző programok, ügyességi, műveltségi versenyek Mind a két terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:      

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

7

A tananyag elsajátítása:  segítse a tanulók kezdeményezéseit,  biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére,  alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,  ösztönözzön a szűkebb és tágabb, illetve az etnikai környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,  az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Versenyek, vetélkedők, bemutató órák, Széchenyi-hét, ünnepségek A tanulók tehetségének kibontakoztatását segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek. A versenyekre a tehetséges tanulókat aktivizáljuk. A tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve szaktanárok végzik. A városi, megyei, országos meghirdetésű versenyeken az iskola legjobbjai vesznek részt. Nyílt napokon, bemutató órákon tanulóink iskolatársaiknak, nevelőiknek, szüleiknek nyújtanak bemutatót megszerzett tudásukról. A hagyományos Széchenyi-héten szervezett programok, ünnepségeink során nyílik lehetőség az iskola és az iskola közvetlen, közvetett partnereivel való találkozásra, közös programok lebonyolítására. Minden eseményre való felkészülés, a közös szereplés, az alkotó munka eredménye pozitívan formálja a személyiséget, és kisebb közösségek együttmunkálkodására biztosít lehetőséget.

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A DÖK munkáját a tanulók által képviselt tanulói érdekképviselet útján valósítjuk meg. Iskolánkban a DÖK munkáját segítő nevelők és az iskola minden nevelője is arra tanítja a gyerekeket, hogyan kell ésszerűen közösségben élni és dolgozni. A DÖK munkáját a DÖK Működési Szabályzata határozza meg. Az iskolai élet eseményeihez igazodva megbeszélést tartunk az osztályok delegált tanulóival, akik a közösséget érintő feladatokat és problémákat megbeszélik. Meghatározzák a programokat és részt vállalnak azok lebonyolításában. Az önkormányzás gyakorlása:    

programalkotás, javaslatok kidolgozása a cselekvéshez a tevékenység megszervezése és irányítása sajátos közvélemény-formáló hatással az egyes résztvevők közösségi szerepének gyakorlása.

A diákönkormányzat munkájának tartalma a különböző közösségi tevékenységek szervezése, az öntevékeny törekvések összefogása. Kiterjed a rend, a fegyelem, a közösségi élet eseményeinek önszervezésére, szervezése, lebonyolítása, a tanulói közvélemény befolyásolása sajátos eszközeire.

8

A DÖK segítő tanárok munkáját az irányítás, a koordinálás, a kölcsönös tájékoztatás, a folyamatos visszajelzés a gyerek felé és a tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviselete jellemzi. A programok sokoldalúak, a tanulók igényeit és a lehetőségeket összehangolva valósítjuk meg. Állandó, évenként megrendezésre kerül a Mikulás-járás, Farsang, Suli-buli, Széchenyi-hét. A programok az iskola valamennyi tanulóját megmozgatja. Sokirányú elfoglaltságot nyújt, növeli a közösségi összetartozás érzését, sikerélményt ad, amely a személyiség pozitív irányú változását eredményezi. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő tartalmas kihasználását a délutáni sportfoglalkozások, séták, kirándulások tehetik változatossá, ezzel a gyerekek szépre, jóra való fogékonyságát is felkeltjük, személyiségüket sokoldalúan tudjuk fejleszteni. A tanuló a szabadidős tevékenységek kapcsán kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításba. Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:                   

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, helyettesítés osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

9

    

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendjének ellenőrzése és dekorációjának kialakítása. órát látogat.

Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály tanulóival, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztályában tanuló gyermekek szüleivel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:  különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,  kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Ennek eszközei a tanórai csoportbontás technika, informatika órákon és az érdeklődési kör alapján szerveződő tanórán kívüli foglalkozásokon.

10

Ezek lehetőséget biztosítanak az egyéni és a csoportos önkifejezésre, a képességek kibontakozására és a fejlesztésre. Tehetség, képesség kibontakoztatásának lehetőségei       

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.(tanulásmódszertan, differenciált tanórai munka, kooperatív technikák alkalmazása) A nem kötelező tanórán tanulható tantárgyak tanulása. A szakkörök. Iskolai sportkör. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. Színház-és múzeumlátogatások. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítő program működtetése: A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását a tanórai és tanórán kívüli, valamint képesség kibontakoztató és esélyegyenlőséget biztosító programok, foglalkozások segítségével kívánjuk megvalósítani. A felzárkóztatás eszközei és helyszínei:  differenciált tanórai munka,  kooperatív technikák alkalmazása,  egyéni haladási tempó figyelembevétele,  tanulószoba,  iskolaotthonos oktatás,  egyéni és csoportos célirányos fejlesztések,  preventív fejlesztések az óvoda-iskola átmeneti szakaszában,  korrepetálások,  szükség esetén pedagógiai, pszichológiai, logopédiai vizsgálat kezdeményezése,  a Pedagógiai Szakszolgálat segítségének igénybevétele. A tanítási órákon a tanulók képességszintjének megfelelő egyéni- és kiscsoportos munkaformákat alkalmazunk.

11

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása során az alábbi területek fejlesztését tartjuk fontosnak:       

egyénre szabott tanulási módszerek kimunkálása az egyéni haladási tempó figyelembevételével az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása a gondolkodási funkciók fejlesztése a kommunikáció és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése az aktív szókincs gazdagítása az olvasási technika készségszintre emelése, szinten tartása, az íráskészség fejlesztése

Az osztályfőnökök különösen sokat tehetnek a tanulók tanulási szokásainak, hozzáállásának, problémáinak felderítésében. Az osztályfőnöki órák is jó színterei ezen gondok megbeszélésére, fejlesztésére, a helyes tanulási szokások kialakítására. (tanulásmódszertan) 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ellátásuk:  integrált oktatás, nevelés  fejlesztő foglalkoztatás  a fejlesztő foglakozások szakvéleményekben megfogalmazottak szerinti szervezéséért az intézmény vezetője a felelős  ezt a szakszolgálat ellenőrzi  esetleges tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól  szakszolgálatnál kötelező felülvizsgálat Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésének lehetőségei  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.(differenciált tanórai munka, kooperatív technikák alkalmazása)  Egyéni- és kiscsoportos fejlesztés  Képesség-kibontakoztató program működtetése  Felzárkóztató foglalkozások.  Iskolaotthonos tanítás  Tanulószoba  Szoros kapcsolat az óvodával.  Az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítő preventív kiscsoportos / egyénifejlesztés  Családlátogatások.  Nevelők és a tanulók személyes kapcsolata  Kapcsolattartás a családdal.

12

1.6.3.1.Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. Ellátása:  integrált oktatás / nevelés  pedagógiai célú rehabilitáció, gyógypedagógus által heti kötelező óraszám 15 %-ában  tanulók szaktantárgyi megsegítése matematika és magyar órákon, kiscsoportos foglalkozás keretében a foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik.  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál kötelező felülvizsgálata A tanulók fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére.  Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez.  A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.  Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető technikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat.  A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban még nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az 5-8. évfolyamot felölelő szakaszban a tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire épül.  Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység.  A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

13

Fejlesztés alapelveink:  A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését, rehabilitációját, habilitációját, oktatását a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleményében megfogalmazott módon és keretek között, a sajátos nevelési igény jellegéből adódóan, a törvény által megjelölt végzettségű szakember végzi.  Egyénre szabott tanulási módszerek megtalálása, kidolgozása.  Egyéni haladási tempó figyelembevétele.  Egyéni bánásmód, személyes törődés a tanulóval.  A teljes személyiség fejlesztése, gondozása valósuljon meg.  Korszerű, sokszínű módszerek változatos alkalmazása.  Az értékelésüket mindig önmagukhoz viszonyítva végezzük, ami elsősorban, fejlesztő, szükség esetén, diagnosztizáló értékelés legyen.

-

A sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelés-oktatása,az e célra létrehozott, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók –) külön vagy közös, vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő iskolában valósulhat meg.

A tanulók sikeres továbbhaladása érdekében, alsó és felső tagozaton a tanulók számára, a készségtantárgyak kivételével tantárgyi megsegítést biztosítunk, órarendi keretek között. Ezt egészíti ki a rehabilitáció, habilitáció. 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermekvédelem az első és legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája itt érzékelhető először.    

Az intézmény feladata: felismerni a problémát keresni az okokat segítséget nyújtani, illetve jelezni az Arlói Szociális Alapellátási Központnak.

Az a cél, hogy a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa  a fejlődéshez szükséges feltételeket  lehetőséget a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához  segítséget, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésének, családi, vagyoni helyzetének vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Megfogalmazódnak a pedagógusok számára is a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek:  Közre kell működnie a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

14

 



Biztosítani kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra. Jeleznie kell a problémákat az iskolai gyermekvédelmi felelősnek. Amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, úgy kötelessége az Arlói Szociális Alapellátási Központot értesíteni.

Gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolában olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely eleve kizárja annak a lehetőséget, hogy bármelyik gyermek, származása, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármely más ok miatt hátrányos helyzetbe kerüljön. Minden tanuló részére biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét, kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. A családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerének alapvető célkitűzése, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, kapja meg tőlük azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen dolgozzon. Segít érvényesíteni a tanuló azon jogát, hogy a családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére a tanuló ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. Szükség esetén szorgalmazza a tanuló tanulószobai ellátását. A gyermek veszélyeztetettsége, illetőleg annak figyelemmel kísérése átfogja az iskola egész életét. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. A gyermek fejlődését veszélyeztető okokat feltárjuk, és azokat pedagógiai eszközökkel megelőzzük, ellensúlyozzuk. Ezen jelenségek koordinálását a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős végzi. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedéseket kezdeményezünk az Arlói Szociális Alapellátási Központnál, a Járási Hivatal Gyámhatóságánál, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályánál. 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanulóin döntő többsége halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Nevelési programunkban a tájékozódó felmérés után meghatározzuk a hátránykompenzáció célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését, szolgáló tevékenységformákat. Célunk: segíteni a tanulók  beilleszkedését az iskolai környezetbe  ismeretelsajátítását  egyéni ütemű fejlődését. Tevékenységformák:  iskolaotthonos oktatás  kooperatív tanulási módszerek alkalmazása

15

      

sajátos nevelési-oktatási elvek alkalmazása, mint a bevezető pedagógiai szakasz eltérő tananyag-ütemezése képesség-kibontakoztató programban való részvétel egyéni fejlesztés az osztályonkénti tanulószobai foglalkozás az 1-8. évfolyamon személyiség fejlesztő tréning a tanulási nehézségek kiküszöbölésére belső mentori rendszer (Útravaló)

A tehetséggondozás területén:  tanórai differenciálás  tantárgyi szakkörök A nevelés területén a szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  pályaorientációs tevékenység  kirándulások  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés  kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal  pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Diákönkormányzat: A Diákönkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48.§ és 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120.§ alapján működik. Saját ügyeiben döntési, egyéb iskolai ügyekben véleményezési jog illeti meg. Mindezekről szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulóközösséggel a kapcsolattartás – a napi találkozásokon kívül – hivatalos formája a diákönkormányzat. A diákönkormányzat: a tanulók hivatalos iskolai érdekképviseleti szerve. Tevékenysége egyrészt a közvetlen tanulmányi és intézményi viszonyokra, másrészt a diákélet egyéb tevékenységeire terjed ki. A diákönkormányzat az iskolai oktatónevelő tevékenységrendszer hatékonyságának, sikerének fontos eleme. A tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet segítésében, szervezésében. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, a tárgyalásokon a vezetősége, vagy a diákönkormányzatot segítő személy képviseli. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki

16

személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A szülők részéről - a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvétel az iskolai rendezvényeken,  ötletnyújtást az előadások témáihoz,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő-segítő hozzáállást, Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái:  napi találkozások szükség szerint  fogadóórák és szülői értekezletek a munkaterv szerint  képesség-kibontakoztató program keretében 3 havonta történő értékeléskor  nyílt napok  családlátogatások  osztályrendezvények  ünnepségek / osztály-, vagy iskolai szintű /  szülői munkaközösség tevékenysége  diákönkormányzat  Széchenyi-hét 1.8.3. Iskola partnereivel 1.8.3.1. Rendszeres konzultáció a problémás gyermekek esetében az Arlói Szociális Alapellátási Központtal:  jelzőlapos rendszer működtetése  közös családlátogatások, problémamegoldások  szociális kerekasztal működtetése Az iskola az Arlói Szociális Alapellátási Központ Együttműködési megállapodásban rögzítetteknek megfelelően végzi tevékenységét. 1.8.3.2. Szakmai és szakszolgálatokkal való kapcsolattartás:  vizsgálatok végzése  kontroll vizsgálatok végzése  logopédiai, tanulás-módszertani foglalkozások  kiscsoportos fejlesztés  pszichológiai vizsgálatok  sajátos nevelési igény megállapítása, áthelyezés  SNI felülvizsgálata  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása, felülvizsgálata

17

1.8.3.3. Középfokú intézményekkel való kapcsolattartás:  volt tanítványok meghívása osztályfőnöki órákra, diák önkormányzati napokra, pályaválasztási tájékoztatókra  szülői tájékoztatók megszervezése érdeklődési körönként (középfokú intézményenként)  Középfokú intézmények, kollégiumok meglátogatása  Nyílt napok szervezésének kérése, meglátogatása  középfokú intézmények visszajelzési kötelezettsége

1.8.3.4..Kapcsolattartás a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal: Az alábbiak megfogalmazása mellett az intézményünk és a RNÖ az Együttműködési megállapodásban megfogalmazottak alapján végzi munkáját.  meghívásuk rendezvényekre, értekezletekre, nyílt napokra  versenyeken zsűribe történő bevonásuk  Rendezvényeken való aktív részvétel, segítségnyújtás, anyagi támogatás, helyi pályázatok kiírása, jutalmazása. 18.3.5. Szent Ferenc Kisnővéreivel való együttműködés  közösségépítő szabályok, foglalkozások szervezése szakembereik segítségével  tanórára való felkészítés tanodai formában 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja A tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása, a továbbhaladás követelményeinek meghatározása. A tanulmányok alatti vizsgák célja:  azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni  a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. Tanulmányok alatti vizsgák 1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: - osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen-(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),

18

• akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból • aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. • aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. - különbözeti vizsga különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, - javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. • a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. 2. Vizsgaforma, vizsgarészek:  írásbeli vizsga  szóbeli vizsga  gyakorlati vizsga A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó, szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról – a szakértői véleményben foglaltak szerint – az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén, utazó szakember hálózat keretében kell gondoskodni. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

19

Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra, vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.3 Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei

Vizsgatárgy

Irásbeli Szóbeli Gyakorlati

Magyar nyelv

x

x

Magyar irodalom

x

x

Matematika

x

x

Történelem

x

x

Angol nyelv

x

x x

Informatika Biológia

x

x

x

20

Egészségtan

x

x

Fizika

x

x

Természetismeret

x

x

Környezetismeret

x

x

Földünk és környezetünk

x

x

Kémia

x

x x

Ének-zene

x

Testnevelés és sport x

Rajz és vizuális kultúra Hon- és népismeret

x

Mozgókép és médiaismeret

x

Technika

x

Hittan Ember és társadalomismeret, etika

x

x

x

x x x

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket, az adott évfolyamon, a tanév végén minden tantárgyból sikeresen teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők, a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az „elégséges” osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az osztályozó vizsgáról / különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. 4. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot,

21

 

hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%át, magántanuló volt.

5. Az igazgató, a tanuló mentesítheti a „készségtárgyak” tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben az iskola magasabb évfolyamára történő lépés döntés meghozatalakor, a mentesítésben foglaltakat figyelembe kell venni.

6. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén. Szakértői vagy orvosi javaslat alapján a magántanuló az előírt heti órakeretben iskolai felkészítésben részesül. 7. Az első évfolyamot ismételi a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket igazolt és/vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. De megismételhető az első évfolyam szülői kérésre is. 8. A tantestület egyedi esetekben, sajátos nevelési igényű tanulóknál, egyéni fejlesztési program készítése mellett engedélyezheti a magasabb évfolyamba lépést. 9. Amennyiben a tanulónak a szakértői vélemény méltányos, egyéni elbírálást javasol, az adott ismeretkörben az átlagnál kevesebbet teljesítő tanulónak differenciált követelménytámasztással biztosítjuk a magasabb évfolyamba lépést. 10. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam megismétlésével folytathatja. 11. A tanulónak lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról kérésre az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. - Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

22

cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a b) pont szerinti döntéssel, d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. - A gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. - Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti: a) ha a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, továbbá e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. - A tanköteles korba lépett gyermeket (a továbbiakban: tanköteles) a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban − köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. - A tanköteles sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében, vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. - Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését - Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban, a felvételről, átvételről a tanulói jogviszony létesítésével hozza meg a döntését. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással − az alapfokú művészeti iskolába történő felvétel és átvétel kivételével –, valamint az előző iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézésre, határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásra a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. - A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, vagy a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. - Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. - A tanuló átvételére – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni.

23

- Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. - Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola, a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)−(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján, az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. - Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. - Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai - A kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat a területükön kijelölt körzetekről. - A kötelező felvételt biztosító iskola a felvételi körzetébe nem tartozó tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzetiség nyelvén, illetőleg a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel, illetve át kell venni. - Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, a lakóhellyel nem rendelkezők esetében, akiknek tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, a lakóhellyel nem rendelkezők esetében, akiknek tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található. - Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. (Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére, tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az adott intézmény tanulója vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.)

24

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünk alapját a nevelőtestület által elfogadott tantárgyi rendszer képezi. Tartalmi sajátosságként jelentkezik: 



 

normál osztályokban: az osztályok jellegének, érdeklődésének megfelelően fogalmak megalkotásával, probléma felismerésével és megoldásával, törvények alkalmazásával való foglalkozás. fejlesztő (egyéni-és kiscsoportos) foglalkozásokon több időt fordítunk a tantárgyi ismeretek gyakorlására, ismétlésére, manuális készségek fejlesztésére, gyakorlati alkalmazások elősegítésére. Egyéni sajátosságokhoz igazodó készség-képesség fejlesztése történik. A szakköri foglalkozásokon az ismeretek elmélyítése, bővítése és a tehetséggondozás zajlik. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervét változatlan formában és óraszámban vettük át, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől.

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel: (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, 1. sz.melléklet szerint)   





 

Alsó tagozat Felső tagozat SNI kerettantervek – alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára – felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg. Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át. Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.

25

 A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,  Az emberi erõforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete alapján a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét  a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,  a szülők elvárásait és  az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

5. évf. 4 3

6. évf. 4 3

7. évf. 3 3

8. évf. 4 3

26

Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 1

3 1

3 1

3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: (egyeztetés alatt) Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

27

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+0,5+0,5 7+0.5+0,5 6+1+0,5 Idegen nyelvek 0,5 Matematika 4+0,5 4+0.5 4+0,5 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1+1 Testnevelés és sport 5 5 5 Cigány népismeret 1 1 1 Informatika 0 0 0+0,5 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Felhaszn, enged. 1.5 1.5 2 többletóraker Összes óra 26.5 26.5 28

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+0,5 4+0,5 3+0,5 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 4+0,5 3 +0,5 3+0,5 Erkölcstan 1 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 2+0,5 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 Kémia 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 Földrajz 1,5 Ének-zene 1+0,5 1+0,5 1+0,5 Dráma és tánc/Hon- és 0,5 0,5

4. évf. 6+1+0,5 2+0,5 4+0,5 1 1 2 2 1+1 5 1 0+0,5 3 27 2 29

8. évf. 4 3 3+0,5 1 2+0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1

28

népismeret Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigány népismeret Mozgókép és Médiaismeret Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Felhaszn. Engedélyez. óraker

0,5 1 0+0,5

0,5 1+0,5 1

1+0,5 1

1 1

1+0,5

1+0,5

1+0,5

1

5 1 1

5 1 1

5 1 1

2.5 28 1.5

2.5 28 1.5

3 31 1

5 1 1 0.5 3 31 0,5

A táblázat óraszámainak magyarázata: Alsó tagozat: Nemzetiségi népismeret: feladatai a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak. Integráltan jelennek meg a magyar nyelv és irodalom, ember és társadalom, ember és természetismeret, földünk-környezetünk, életvitel és gyakorlat, művészetek tantárgyakban. Életvitel és gyakorlat: 1-4. évfolyam +1 óra alsó tagozatban: cigány hagyományok, mesterségek, ünnepek, régi és új szokások, egészséges életmód témakörökkel integrálódik. Magyar nyelv és irodalom: 1-2. évfolyam 0,5+0,5 óra, 3-4. évfolyam: +1 óra=cigány irodalom (szabadon terv+engedélyezett) témakörében jelenik meg. Angol (idegen nyelv): 3-4. évfolyam 0,5-0,5 óra az ismeretek megalapozására. Informatika: A központi ajánlást figyelembe véve, az IKT eszközök használatának megfelelő elsajátítása érdekében 0,5-0,5 óra került be az tantárgyi keretbe. Zöld: tantárgyi engedélyezett órakeret Piros: Szabadon tervezett órakeret 1-2. évfolyamon magyar nyelv és irodalom 0,5, matematika 0,5 óra 3-4. évfolyamon magyar nyelv és irodalom 0,5, matematika 0,5 óra A rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, az alkalmazható tudás elmélyítésére, képességek fejlesztésére használjuk fel. Testnevelés: 4+1= a +1 óra a Dráma és tánc keretében kerül megvalósításra.

Felső tagozat:

29

Cigány népismeret: 5-6. évfolyam magyar nyelv, ének-zene, tánc és dráma, technika 0,5 órák anyagába integrálódik.(választható időkeretből) 7. évfolyam: magyar, ének-zene, vizuális és technika 0,5 órában integrálódik. 8. évfolyam:magyar, mozgókép 0,5 technika 1 órában jelenik meg a tantárgyi keretbe. 5-7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 0,5 5-8. évfolyam: matematika 0,5 óra 7. évfolyam: történelem 0,5 óra megemelt óraszámmal került a tantárgyi rendszerbe. A rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, az alkalmazható tudás elmélyítésére, képességek fejlesztésére használjuk fel.

Éves óraszám a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 296 296 277.5 Idegen nyelvek 18.5 Matematika 166.5 166.5 166.5 Erkölcstan 37 37 37 Környezetismeret 37 37 37 Ének-zene 74 74 74 Vizuális kultúra 74 74 74 Életvitel és gyakorlat 74 74 74 Testnevelés és sport 185 185 185 Cigány népismeret 37 37 37 Informatika 18.5 Összesen 980.5 980.5 1036 Csoportbontás 18.5 Összes óraszám 980.5 980.5 1054.5

4. évf. 277.5 92.5 166.5 37 37 74 74 74 185 37 18.5 1073 18.5 1091.5

Éves óraszám a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom 166.5 166.5 129.5

8. évf. 148

30

Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigány népismeret Mozgókép és Médiaismeret Összesen Csoportbontás miatt Össz óraszám

111 166.5 37

111 129.5 37

111 129.5 37

111 129.5 37

74

74

92.5

92.5

74 55.5

74 55.5

55.5 55.5 55.5 55.5 55.5

55.5 55.5 55.5 55.5 37

18.5

18.8

-

-

18.5 37 18.5

18.5 55.5 37

55.5 37

37 37

55.5

55.5

55.5

37

185 37 37 1091.5 74 1165.5

185 37 37 1091.5 92.5 1184

185 37 37 1184 92.5 1276.5

185 37 37 18.5 1165.5 74 1239.5

A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestület döntött az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. Nagy hangsúlyt fektetünk a tantárgyi felzárkóztatásra, másrészt a tehetséggondozásra, melyet a szabad órakeret 10 %-ában valósítunk meg. A rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, az alkalmazható tudás elmélyítésére, képességek fejlesztésére használjuk fel.

2.3 Nemzetiségi iskolai nevelés Általános célok, elvek, feladatok A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és

31

másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás célja, a nemzetiségi népcsoporthoz tartozó gyermekek, tanulók  jogegyenlőségének érvényesítése a közoktatási rendszerben  érdekérvényesítése, önigazgatása, autonómiája az oktatás területén Fejlesztési feladatok: 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben -és időben 5. A reflexiót irányító kérdések Az oktató-nevelő munka nyelve a magyar.

   

Az iskolai oktató-nevelő munka része, a a magyar nyelvű cigány nemzetiségi nevelés-oktatás cigány kulturális tevékenységek a tehetséggondozás, a hátránykompenzáció Az oktatás tartalma, formái A nemzeti és etnikai kisebbség iskolai nevelésének és oktatásának irányelve részletesen szabályozza a kisebbségi oktatás tartalmát, melléklete pedig a kisebbségi oktatás sajátos műveltségi területeinek, a népismeretnek az általános fejlesztési és részletes követelményeit tartalmazza (17/2013.(III.1.) EMMI rendelet). Biztosítja a cigány tanulók számára a romák, cigányság kulturális értékeinek megismerését, a cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. A cigány népismeret oktatása az első évfolyamtól, a nyolcadik évfolyamig szülői igény szerint történik megszervezése. Az iskolában folyó kisebbségi oktatás formája:

 cigány népismeret oktatása

A nevelés, oktatás keretei Heti egy tanórára kiterjedő, órarendbe építve, kötelező cigány népismeret oktatása folyik, a választható tanórai foglalkozások időkeretének terhére.

32

Az etnikai órakeret felosztása A cigány kisebbségi nevelés, oktatás egyik tartalmi eleme az önazonosság erősítését szolgáló népismeret oktatása, amelyet önálló tantárgyként oktatunk. Ugyanezen nevelésen belül nagy hangsúlyt fektetünk a tantárgyi felzárkóztatásra, másrészt a tehetséggondozásra, melyet a felhasználható időkeret terhére, a matematika és magyar tantárgyak óraszámait megnöveltük. A rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, az alkalmazható tudás elmélyítésére, képességek fejlesztésére használjuk fel. A folyamatos kulturális tevékenységet, (a tantárgyak megemelt óraszámaiban) a vizuális kultúra valamint az ének-zene, technika tantárgyak keretében, integráltan valósítjuk meg. (3. melléklet)

33

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:    

       

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során; a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását; biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra egyaránt; változatos feladatokon keresztül szemléltesse a matematika szerepét a mindennapi életben; alakítsa ki az önellenőrzés igényét; ábraanyaga, betűmérete igazodjon az életkori sajátosságokhoz; felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen; feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció tekintetében. A tankönyv önmagában kiszolgálja az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:     

amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

Helyi tantervünk alapját a nevelőtestület által elfogadott tantárgyi rendszer képezi. Azokat a tanterveket adaptáltuk, illetve alakítottuk át, amelyek a legjobban illeszthetők pedagógiai programunk célkitűzéseihez, a helyi sajátosságokhoz és az intézmény feltételrendszeréhez. Fontosnak tartjuk, hogy egyszerre és azonos ambíciókkal foglalkozzon a lemaradókkal és a kiugró képességű tanulókkal, a hátránykezelés és a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozással és tehetségmegtartással.

Tartalmi sajátosságként jelentkezik: 34







osztályokban: az osztályok jellegének, érdeklődésének megfelelően fogalmak megalkotásával, probléma felismerésével és megoldásával, törvények alkalmazásával való foglalkozás. fejlesztő (egyéni-és kiscsoportos) foglalkozásokon több időt fordítunk a tantárgyi ismeretek gyakorlására, ismétlésére, manuális készségek fejlesztésére, gyakorlati alkalmazások elősegítésére. Egyéni sajátosságokhoz igazodó készség-képesség fejlesztése történik. A szakköri foglalkozásokon az ismeretek elmélyítése, bővítése és a tehetséggondozás zajlik.

1 A tantervválasztás szempontjai A választott tantervek forrásai A következő kiadóktól választottunk tankönyvcsaládokat:     

Mozaik Kiadó Apáczai Kiadó Műszaki Kiadó Oxford University Press angol Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Helyi tantervünk kialakításánál, az oktató-nevelő munkában a kiadók tantervi ajánlásait illetve tanmeneteit használjuk. (2. melléklet)

2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1 Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.  Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt.  Az iskola adjon teret a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának.  Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.  Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink: 35

- a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása: a játékos ismeretszerzés; a felfedezés lehetőségének megteremtése; a tanulói kíváncsiság kielégítése, - az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése, - a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés, - az egyéni képességek kibontakoztatása, - a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése, - a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek sokoldalú alkalmazásával, - a tanulási szokások megalapozása, - szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, - a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása. 2.5.2 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Folytassa az előző szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek a készségek fejlesztését (kulcskompetenciák megjelenése)  Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.  Vegye figyelembe, hogy a 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.  A különböző érdeklődési, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink: - a tanulók differenciált oktatása, az életkoroknak megfelelő tanítási módszerek alkalmazása (elvont gondolkodás, elemzés, összefüggések felismerése, következtetések levonása), - a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban, - a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat, problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében, - a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus magatartásformák, követendő magatartás minták - szokások kialakítása, gyakoroltatása a tevékenységek során, - viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése, - a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra nevelés, - érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának lehetőségei iránt. 36

2.5.3 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.    



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.6 Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Iskolánkban tornaterem hiányában a mindennapos testnevelés megvalósítása a következők szerint történik: - tanórai keretekben, - alsó tagozatban, 1 órában a Dráma és tánc bevezetésével, - sportkörben való sportolással.

37

2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban a tanulóink a következő tantárgyak esetében élhetnek a törvény adta lehetőséggel: Tantárgyak esetében: - hit – és erkölcstan - erkölcstan - cigány népismeret a választható tantárgyak, - iskolaotthonos tanítási forma Pedagógusválasztás esetében: csoportbontáskor (informatika, technika órák), délutáni foglalkozások (szakkörök, sportkörök, egyéb foglalkozások) esetében. Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 14. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak - kiskorú tanuló esetén a szülőnek - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. (4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni. (5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy - az állami általános iskolában - kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. (6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. (7) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azoknál a tanulóknál is, akik az egységes iskolában vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban. 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő 38

felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. (2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. (3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. (4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolja. 16. § (1) Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. (2) Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. 2.8 Sajátosságok az oktató-nevelő munkánkban: Az iskola tanulói összetétele, - a nagy számú halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók - hátránykompenzációja érdekében a következő segítséget nyújtjuk tanulóink számára: A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.  egyéni és kiscsoportos fejlesztés: az 1-4.évfolyamon tanulók eredményes felkészülése érdekében heti 2 alkalommal (Difer eredmények alapján), fejlesztésüket a fejlesztő pedagógusok végzik  tanulószobai ellátás (1-8. évfolyamon a tanulási, szociális hátrányok kompenzálására)  iskolaotthonos oktatás 1-2. évfolyamom  tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök: angol, rajz, kézműves, informatika, sport, énekkar)  középiskolai előkészítők (magyar, matematika, angol, történelem tantárgyakból)  BTMN beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek kezelése, egyéni-kiscsoportos fejlesztése, szakvélemény alapján, fejlesztő pedagógusokkal. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra 39

jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.  csoportbontás a Pedagógiai Programban meghatározott tantárgyakból (informatika, technika)  Logopédiai fejlesztés, foglalkozások logopédussal  SNI tanulók szaktárgyi megsegítése, fejlesztése kiscsoportban alsó és felső tagozatban:

A tanulók sikeres továbbhaladása érdekében- gyógypedagógusaink-, alsó és felső tagozaton a tanulók számára, a készségtantárgyak kivételével tantárgyi megsegítést biztosítanak, órarendi keretek között. Ezt egészíti ki a rehabilitáció, habilitáció. 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk tanulóink túlnyomó többsége halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Ezért a következő intézkedéseket valósítjuk meg. 2.9.1. Rövid távon (egy éven belül):  

    







Szakszolgálati feladatok rendszeres, teljes körű ellátása. Pszichológus kétheti 3 órában, egy helyi nevelő heti 5 órában fejlesztő pedagógusként segíti a munkát. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási sikerességét befolyásoló tényezők vizsgálata, felismerése és segítő programok kidolgozása Folytatódik az Útravaló illetve a képesség-kibontakoztató program, a tanórán kívüli programok: tanulószoba, szakkörök, középiskolai előkészítők, fejlesztő foglalkozások. Az eszközfejlesztési tervnek megfelelően az eszközök biztosítása, melynek fő forrásai a nyertes pályázataink. Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. SNI korai felismerését, a tanulók fejlesztését, majd integrációját elősegítő programok kidolgozása, bevetetése. Óvodai mérés után fejlesztés, iskolai mérés után fejlesztés következik a (törvényben előírt) egyéni fejlesztési tervek alapján. Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása indokolt esetben. Beilleszkedési és magatartási zavarral küzdők, sni tanulók számára kötelező egyéni fejlesztési terv kidolgozása, fejlesztésük ez alapján történik. A képesség-kibontakoztató pogram keretében a diagnosztizáló felmérést követően egyéni fejlesztési tervek készülnek az 1-5 évfolyamon, csoport, illetve osztályszinten is, ez adja a foglalkozások alapját. Az iskolában szünetel az SNI tagozat, minden tanuló integráltan tanul. A magyar nyelv és irodalom, a matematika tananyagot gyógypedagógus segítségével sajátítják el, az sni követelményeknek megfelelően. Hatékony kapcsolat kialakítása az óvoda- és iskola átmeneti nehézségek leküzdése érdekében. Az óvodai fejlesztés szakmai segítése, konzultációk a fejlesztőmunkaközösség vezetőjének részéről, mérések, közös programok (farsang, Széchenyihét, szülői értekezletek), a II. sz. óvodában fejlesztőfoglalkozásokat végzünk. Iskolán kívüli segítő programokban népszerűsítése a gyermekek és szüleik körében.

2.9.2.Középtávon (három éven belül):

40



      

Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) lehetőség szerinti hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. Továbbtanulás elősegítése, a hh/hhh tanulók beiskolázásának növelése az érettségit adó középfokú intézményekbe. Az országos mérési eredmények javítása a hh/hhh tanulók eredményeiben. A hh/hhh tanulók számának és arányának növekedése az iskolán és tanórán kívüli foglalkozásokon. Mentorhálózat kialakítása és működtetése a hh/hhh tanulók tanulmányi munkájának javítása érdekében. Útravaló program keretében működik. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Lemorzsolódások csökkentése. A pedagógusok célzott továbbképzésének szervezése, a részvétel biztosítása. Folyamatos szülői kapcsolattartás, szülői klubok, fórumok, témaorientált megbeszélések szervezése és megtartása.

2.9.3. Hosszú távon (hat éven belül):  A közoktatási intézményekben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak.  Az elért eredmények fenntartása, további javítása.

2.9.4.A képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai Az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képesség-kibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva biztosítja az iskola  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,  a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló - az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő - haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét.

41

A képesség-kibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az esetben, ha az adott osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamelyik osztályban nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni. 2.9.5.Az esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységeink továbbá: A tanulók sikeres továbbhaladása érdekében- gyógypedagógusaink-, alsó és felső tagozaton a tanulók számára, a készségtantárgyak kivételével tantárgyi megsegítést biztosítunk, órarendi keretek között. Ezt egészíti ki a rehabilitáció, habilitáció.  egyéni és kiscsoportos fejlesztés: az 1-4.évfolyamon tanulók eredményes felkészülése érdekében heti 2 alkalommal (Difer eredmények alapján), fejlesztésüket a fejlesztő pedagógusok végzik  tanulószobai ellátás (1-8. évfolyamon a tanulási, szociális hátrányok kompenzálására)  iskolaotthonos oktatás 1-2. évfolyamom  tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök: angol, rajz, kézműves, informatika, sport, énekkar)  középiskolai előkészítők (magyar, matematika, angol, történelem tantárgyakból)  BTMN beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek kezelése, egyéni-kiscsoportos fejlesztése, szakvélemény alapján, fejlesztő pedagógusokkal. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.  csoportbontás a Pedagógiai Programban meghatározott tantárgyakból (informatika, technika)  Logopédiai fejlesztés, foglalkozások logopédussal  SNI tanulók szaktárgyi megsegítése, fejlesztése kiscsoportban alsó és felső tagozatban: Iskolaotthon Az első évfolyamtól olyan tanulócsoportokat indítunk, amelybe sajátos nevelési igényű tanulók, gyerekek is kerülnek a csoportba. Ezekben az osztályokban az oktatás fél napos - hagyományos vagy iskolaotthonos formában történik a következő célokkal:  a képességek egybeszabott fejlesztése,  társas magatartási és munkaszokások fejlesztése,  a tanulók képességeinek fejlesztése az önálló tanulásra,  tantárgyi területek ismeretanyagának elsajátítása,  a meglévő tanulási nehézségek felszámolása, enyhítése szakemberek bevonásával,  egyénre szabott, differenciált haladási tempóban. Az iskolaotthon időbeosztása Foglalkoztatási jellemzői hasonlatosak a napköziben alkalmazottakhoz, de abban eltérnek, hogy:      

8-16 óráig kötött időbeosztást jelent minden tanuló számára, Két tanító tanítja az iskolaotthonos osztályt, a tanulási nehézségek kiküszöbölését célozzák, a logopédus, fejlesztő-, gyógypedagógus segíti a nevelők munkáját, egyéni differenciált foglalkozásokat tartanak, időkereteik a csoport haladási, munkabírási tempójához folyamatosan alkalmazkodnak.

42

Az iskolaotthonos nevelés-oktatás esetén a délelőtti és délutáni időszakban a tanulók részére az új ismeretek, a tananyagok, a követelmények elsajátítása, a következő napokra történő felkészülés, a mindennapos testnevelés, az egyéni képességekhez igazodó fejlesztés, a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetősége biztosított. Az osztályfőnökök a felkészülési, tanulási idő többségét tölti a gyerekekkel. Ezzel a tanulási nehézségek jobban tetten érhetők, a tanulók a segítségnyújtást zökkenőmentesen elfogadják. Kondicionáló szerepe is így a hatékonyabb. A tanulószoba Alsó-felső tagozatos tanulóknak szervezzük, a másnapi tanórákra való felkészülés eredményességét kívánjuk biztosítani. 1 óra/nap, a tanórák után csatlakoztatva. Megszervezésében fontos szempont a „TANULÁS-TANÍTÁSA”. A tanulószobai foglalkozások megszervezése (az eddigi gyakorlatnak megfelelően) a Képesség-kibontakoztató program keretében is megvalósítható. 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tudásának értékelése - amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv másként nem tartalmazza - a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletek alapján történik. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Érdemjegyek meghatározása Kitűnő (dicséretes ötös): Ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Tud igényesen fogalmazni – szabadon, önállóan is. Bátran mer és tud kérdezni. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt, a tanultakat. A tantárgyhoz önállóan is szerez plusz ismereteket, érdeklődő. Minden órára kifogástalan a felkészülése, az órai munkája aktív. (Csak a félévi értesítőben, év végi bizonyítványban kerül jelölésre.) Jeles (5): ha a tantárgyi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni, érvelni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói „bemagoltak”. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, több esetben nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre szorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát, rövid mondatokat mond. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

43

Kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyamot, valamint a 2. évfolyam féléves tanulmányait befejező tanulói, amikor olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulónak, amely kifejezi, hogy a tanuló:  kiválóan megfelelt,  jól megfelelt,  megfelelt az elvárásoknak, esetleg  felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkóztatáshoz melyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók számára az érdemjegyekkel történt minősítés mellé háromhavonta szöveges (árnyalt) értékelést kell adnia az intézménynek. Megfelelt értékelést kapnak tanulóink a következő tantárgyak esetében: Mozgókép és média ismeret, Cigány népismeret, Hon és népismeret, Tánc és dráma.

Értékelési alapelvek Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni tanórák folyamán. A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív előre mutató, bíztató hangra. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Arra ösztönzzük őket, hogy tudásukat egészítsék ki egyéni élményeikkel, gyakorlati tapasztalataikkal, ismereteikkel és önálló véleményeikkel és gyakorolják a szóbeli megnyilatkozásokat is.. A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el amit megtanult Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Érdemjegyet kaphat a tanuló:  szóbeli feleletre  írásbeli munkára  önálló kiselőadásra  tanórai munkára  szorgalmi feladatra  tanulmányi versenyen való eredményes részvételére. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. 44

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóvak, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is.

Érdemjegyek megállapításának százalékos arányai, teljesítmény alapján Reál tantárgyaknál Értékelés Humán tantárgyaknál 0 29 % elégtelen 0 40 % 30 50 % elégséges 41 60 % 51 74 % közepes 61 80 % 75 90 % jó 81 90 % 91 100 % jeles 91 100 %

2.10.1 Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli feleletek formái:  Témazáró dolgozat  Írásbeli felelet-dolgozat  Házi dolgozat  Röpdolgozat  Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag.  Témazáró dolgozat Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. 2.10.2. Szóbeli felelet formái:  szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján,  óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége,  önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével.

45

2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az otthoni felkészülés legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatoknak, ezeket a célokat kell szolgálnia. Az írásbeli és szóbeli feladatokat, egymást kiegészítve megfelelő arányban feladni. Törekedni kell arra, hogy mind a két fajta otthoni munka szükséges legyen a következő tanítási órára való felkészüléshez. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai      

Az írásbeli házi feladatok feladásakor tekintettel kell a lenni a tanuló egyéb elfoglaltságaira és a többi tantárgyra is. Tanítási óráról tanítási órára annyi írásbeli feladat adható fel, amely 10-15 perc alatt megoldható. Nagyobb mennyiségű feladatra, rajzokra, házi dolgozatra, időigényes gyakorlati feladatokra megfelelő időt (1-2 hét) kell biztosítani. Hétvégére a szokásosnál több feladat nem adható fel. Tanítási szünetekre csak önként vállalt, un. szorgalmi feladat adható. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az informatika, technika tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.



A sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelés-oktatása,az e célra létrehozott, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók –) külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő iskolában valósulhat meg.

 A fentieknek megfelelően: részben együtt, kiscsoportban történik a sajátos nevelési igényű tanulóink szaktárgyi megsegítése, fejlesztése. A tanulók sikeres továbbhaladása érdekében, alsó és felső tagozaton a tanulók számára, - gyógypedagógusaink - a készségtantárgyak kivételével tantárgyi megsegítést biztosítanak, órarendi keretek között. (melléklet) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.



Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A tanulók ellátását, fejlesztését kiscsoportban fejlesztőpedagógus végzi.

46



Logopédiai terápia: sérülés-specifikus, egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. Logopédiai fejlesztés, foglalkozások a beszédhibák szerinti csoportokban történnek. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése.

2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése -Cooper-teszt, futással/kocogással -4 próba: Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4.Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jól-létét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a nevelésioktatási intézményekben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermekek, tanulók és szülők részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermekek, tanulók egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell biztosítani a gyermek, tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbi területekre terjednek ki: a) az egészséges táplálkozás, b) mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) személyi higiéné. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

47

(5) A nevelési-oktatási intézmények teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető, és mérhető-értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részeként kifejtendő egészség-fejlesztési program keretében. (6) A helyi egészég-fejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. (7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, amely vagy aki rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal, és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi: a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) amennyiben működik a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. (9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. 1. § (1) Az egészséges életmódot támogató intézményi munkarend és házirend betartása az intézményben mindenki számára kötelező. (2) A nevelési-oktatási intézmény a személyi higiéné és baleset-megelőzés biztosítása érdekében olyan személyi, tárgyi és szervezeti, működési környezetet alakít ki, amely alkalmas az azzal kapcsolatos helyes szokások, magatartási formák kialakítására, és személyes gyakorlására. (3) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (4) A nevelési-oktatási intézmény az SZMSZ-ében szabályozza a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet. (5) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek és ifjúságvédelmi szolgálatot, vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. (6) A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek, továbbá olyan termékek árusítása, fogyasztása, amely a tanulók koncentrálóképességét, a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai tevékenységét rontja. (7) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az iskolai környezet, mint élettér biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. 2.14.2 Az iskolai egészségnevelés színterei:  

egészségtan, biológia tantárgy (melyet lehetőség szerint az iskola szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusa oktat) osztályfőnöki óra 48

  

egyéb tanórák egyéb mentálhigiénés foglalkozások védőnő, orvos előadásai

2.14.3 Az egészségnevelés céljai:     

az egészséges életmód támogatása az egészséget károsító magatartások visszaszorítása környezeti ártalmak csökkentése betegségmegelőzésé, életminőség javítása egészséget segítő képességek fejlesztése

2.14.4 Az egészségnevelés tartalma Magában foglalja: alapvető ismeretek átadása az egészség megőrzésére, fejlesztésére, megerősítésére, ezekhez magatartási alternatívákat kínál fel és támogatja a helyes életmód kialakítását. Segíti és támogatja az egészségeseket és a betegeket az egészségvédő öntevékenységükben, s a választás egyéni képességét fejleszti. Segít a támogató környezet kialakításában, környezeti ártalmak csökkentésében. Az egészségnevelés felkészítő, megelőző prevenciós eljárás, korai felkészítés. Munkaterületének elsődlegesen a primer prevenciót tekinti (korai megelőzés). Az osztályfőnöki órák tervezése során az egészségmegőrzéssel kapcsolatos témák között különösen fontosnak tartjuk az egészségre káros szenvedélyek egyes témaköreinek, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer élvezet egészségvédelmi kérdéseinek figyelembe vételét. 2.14.5Az egészségfejlesztő tevékenységek:       

testi egészség: gondozás, ápolás, edzés, mozgásfejlesztés lelki egészség: értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása szociális kapcsolatok harmóniája, közösségi élet, segítés egészségvédő képesség fejlesztése a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása a pedagógus és nem pedagógus viselkedés szabályozása a szülők otthoni feladatai: higiénés szokások kialakítása, egészségvédő példamutatás, magatartás, engedékeny nevelési módszerek

Életmód: az emberek azon tevékenységi, magatartási rendszere, amelyet több-kevesebb tudatossággal, életünk formálására, különböző szintű szükségletei kielégítésére szerveznek. Az egészséges életmód alakítása: Alakuljon ki a gyermek igénye:  Mozgásos életmódra  egészséges táplálkozásra  kultúrált étkezésre  egészséget károsító magatartásformák elkerülése  adott élethelyzetben a pozitív megoldás választására  másokon való segítésre

49



az egészség megvédésére történő beállítódás, attitűdök, az egészség megvédésére vonatkozó érdeklődést, véleményt, szándékot és érzékenységet jelenti.

2.14.6 Az egészségnevelés működési területi: Szomatikus nevelés: a test, szervezet megismerésére és megismertetésére vonatkozó nevelései feladatok. A tudatos egészségvédő magatartás ismereti alapját és a mentálhigiénét, valamint a mozgás-szokások alakítását jelenti. Területei:    

higiénés nevelés kondicionálás, testedzés betegség megelőzésére nevelés baleset megelőzésre, életmentésre nevelés

Pszicho higiénés nevelés (mentálhigiéné): biztosítja az egészséges személyiségfejlődést és a lelki egészség védelmét. Célja: megóvni a gyermekeket az idegrendszerre és a lelki életre káros túlzásoktól, devianciáktól, idegrendszeri, pszichés túlterheléstől és kimerüléstől. Fő területei:  egészséges életvezetés – napirend, étrend, hibás viselkedés megelőzése, családi életre nevelés  stressz elhárítás, a hatás kiküszöbölése, kompenzációja  az alkohol- és drog prevenció  az érzelmi nevelés (magatartás érzelmi vezéreltsége, biztonság, otthonosság, szeretet teli légkör, empátiás készség fejlesztése) Szociohigiénés nevelés: az egészségnevelésnek társas, társadalmi együttéléséből adódó feladatára történő előkészítést nevezzük. Fő területei:  kommunikációs nevelés: kapcsolatlétesítés, kommunikációs zavarok feloldása  a szerepfeszültségek feloldása, feszültségoldó technikák  társadalmi izoláció megelőzése  propaganda 2.14.7Az egészségnevelés tevékenységi formái:   

pedagógiai ráhatás, ami a folyamat jellegére utal a hatás keretében változást kívánunk előidézni a gyermek személyiségében biporális feladat: a nevelő és a nevelt kölcsönhatása, amely mindig fejlesztő, tökéletesítő tendenciájú A megelőzésnek, prevenciónak három fokozatáról beszélhetünk munkánk során: - elsődleges megelőzés: a korai megelőzést szolgálja, az egészség megvédését, fejlesztését, kondicionálását, a betegségekkel szemben ellenállóvá tételét 50

- másodlagos prevenció: a veszélyeztetett helyzetben lévők egészségének védelmét, veszélykerülését, óvó-védő rendszabályok, megtartását célozza - harmadlagos prevenció: a megbetegedett személy mielőbbi felgyógyulása érdekében a további károsító tényezők kizárása, a visszaesés megelőzése. 2.14.8 Az iskolai drogstratégia célja Az iskola drogstratégia azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskola drogmegelőzési programban koncentrálódik és az elsődleges drog-prevenció megvalósítását, valamint a másodlagos drog-prevenció elősegítését célozzák. A cél az, hogy az egészségfejlesztő program eredményeként csökkenjenek a veszélyeztető tényezők és erősödjenek a védőtényezők. Célunk a diákok droghatásainak veszélyeivel kapcsolatos hiányos ismereteink pótlása, reális önértékelés, önnevelésre való képesség kialakítása, reális célok megfogalmazása, alkalmazkodás a valósághoz, a társas viselkedés szabályszerűségének megismerése, az értékek tudatosítása, az egészségre ártalmas élvezetek, időtöltés elutasítása. A prevenciós programot segítő kapcsolatok szinterei és kapcsolódási pontjai:          

Szülők (család) Szülői munkaközösség Háziorvos Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti szolgálat Rendészeti szervek Védőnő Egyház Osztályfőnökök Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

A végrehajtás szinterei: Az Életvezetési ismeretek és készségek tanterv tematikája alapján a 6-7-8. évfolyamos tanulók felkészítése osztályfőnöki órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon történik. Módszerek:  Szituációs vezetés  Csoportos módszerek  Szerepjátékok  Beszélgetés, vita, véleménycsere, didaktikai játékok  Önálló tevékenykedés 2.14.9. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés legfontosabb tartalmi elemei az iskola nevelő-oktató munkájában megjelennek a helyi tantervekben, tanmenetekben melyek nagy hangsúlyt fektetnek a környezet- és természetvédelem feladataira (környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz). Munkánkat erősítik az alábbi tartalmi elemek. 51

     

globális problémák megismerése természetvédelem jelenlegi ismerete egészséges életmód egészséges táplálkozás káros szenvedélyek elleni küzdelem anyag és eszköztakarékosság

Nevelésünkben nagyobb hangsúlyt fektetünk, a  hulladékok csökkentése átgondoltabb tervezéssel  energia hatékonyság  a környezetvédelem családi lehetőségei  a saját település értékeinek megőrzése  lelki egészség fejlesztése Környezeti nevelés céljai: Olyan szemlélet és gondolkodásmód kialakítása, amely segítségével nemcsak felismerik közvetlen környezetük értékeit, hanem képesekké válnak annak megőrzésére és megvédésére. Ezzel egy időben megismertetjük velük a világ globális problémáit, a közetlen környezetükben fennálló nehézségeket, illetve, hogy mit tehetünk ezen problémák javításáért, megelőzéséért. Továbbá bemutatjuk nekik településünk azon értékeit, amelyek megóvása a jövő szempontjából is nagyon fontos. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kívánunk fektetetni:         

összefüggések megértésére az élet tiszteletére, az értékek védelmére problémák hatékony kezelésére együttműködési stratégiák megismerésére sokféleség értékként való elfogadására egészséges életmód igényére a fenntartható fejlődésre környezet – és természetvédelemre hulladékok csökkentésére, szelektív gyűjtésére

2.14.10 A környezeti nevelés szinterei Iskolában: Tanórai keretben Külön órakeret biztosítása nélkül: - az osztályfőnöki órákon az egészség- és környezetvédelmi tananyagok kihasználásával - minden tantárgyba beépített környezeti nevelési részekkel, a téma, a tartalom és a tevékenység megjelöléséve ▪Tanórán kívül: - szakköri tevékenység - vetélkedőkön, versenyeken, pályázatokon való részvétel 52

-

szelektív hulladékgyűjtés fásítás, zöldítés, gyomtalanítás faliújság szerkesztése könyvtári foglalkozások

Iskolán kívül: A szorgalmi időszakban tantervi és tanterven kívüli keretek közötti programok: - takarítás - tanulmányi kirándulás - gyűjtőakciók - vadas park látogatása 2.14.11 A környezeti nevelés módszerei: Olyan módszereket igyekszünk kiválasztani, amelyek alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy környezettudatos, cselekvő állampolgárokká váljanak. Ennek megfelelően a következő szempontokat figyelembe véve választottuk ki a módszereket:  életkornak megfelelő legyen  pozitív szemléletet alakítson ki  a természetben valósuljon meg  tevékenységközpontú és életszerű legyen  problémaorientáltság jellemezze  a személyes megtapasztaláson keresztül hasson  sok játékos elemet tartalmazzon  élményközpontú, örömteli legyen  együttműködésre épüljön  közösség- és személyiségfejlesztő legyen 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelése Példás: (5): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán valamint azon kívül is, pontosan jár iskolába, rendszeres vagy kiemelkedő közösségi munkát végez, fegyelmező intézkedésben (a szaktanári figyelmeztetéstől kezdődően) nem részesült. Jó (4): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán illetve azon kívül is, pontosan jár iskolába. Változó (3): akinek a felszerelése gyakran hiányos vagy öt óránál több igazolatlan hiányzása van vagy osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmi büntetése van. Rossz (2): akinek igazgatói vagy tantestületi fegyelmi büntetése van vagy 10-nél több igazolatlan órája van vagy fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelése A szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát fejezi ki. Példás (5): a tanítási órákra való készülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív. Jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. 53

Változó (3): iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos. Hanyag (2): képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgyból megbukik vagy felszerelése rendszeresen hiányos. A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz és a felnőttekhez való felelős viszonyát értékeli. A házirendben leírtak betartása az alapvető követelmény.

Magatartás

Példás

Jó

Változó

Rossz

erősen nagyfokú, megfelelő, még másokat zavaró, kifogásolható, Fegyelmezettsége állandó, másokra nem teljesen kifogásolható, de másokat zavaró, pozitív hatású sajátja igyekszik javulni negatív Viselkedéskultúra

kifogástalan, példaértékű

kevés kivetnivalót hagy maga után

udvariatlan

durva, romboló

Hangnem

tisztelettudó, udvarias

kevés kivetnivalót hagy maga után

nyegle

közönséges

Hatása a közösségre

pozitív, aktív segítőkész

nem árt

ingadozó

negatív, goromba, ártó

Társas kapcsolatai

kezdeményező, élen jár

közömbös

komisz

lélektelen, megfélelmítő

Házirend betartása

betartja, arra ösztönöz

néha hibázik

részben betartja

sokat vét ellene

Felelősségérzete

nagyfokú felelősségtudat

időnként feledékeny

ingadozó

felelőtlen, megbízhatatlan

A szorgalomjegyek megállapításának elvei 54

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli.

Szorgalom

példás

jó

változó

hanyag

Tanulmányi munkája

céltudatosan törekvő, odaadó, igényes tudás megszerzése

figyelmes, törekvő

ingadozó

hanyag

Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható, önálló

rendszeres, általában önálló

rendszertelen, hullámzó

megbízhatatlan, gondatlan

Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunkája

rendszeres, érdeklődő

megfelelő, néha felszerelése ösztökélni kell gyakran hiányzik

előfordul, néha ösztönzésre dolgozik

ritka

szinte nincs felszerelése, hiányos

egyáltalán nincs

2.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A dicséret és a jutalmazás elvei: Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - Tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - Kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - Eredményes kulturális tevékenységet folytat, - Kimagasló sportteljesítményt ér el, - Jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, - Egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A dicséret formái: A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók a házirendben megfogalmazottak szerint, amelyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, vagy az iskolarádióban vagy iskolaújságban. Az írásos dicséretek formái: - Szaktanári, nevelői dicséret, - Osztályfőnöki dicséret, - Igazgatói dicséret, - Nevelőtestületi dicséret.

55

-

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. A jutalmazás formái: A dicséretes tanulók könyvjutalomban is részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, illetve az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A tanulók fegyelmezése: Fegyelmi intézkedések: Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz; jelentősen befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmi intézkedések - a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek: - Szaktanári, nevelői intés, - Osztályfőnöki intés, - Igazgatói intés. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül osztálynaplóba is be kell írni Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. Fegyelmi büntetések: Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései és a házirend az irányadók. A fegyelmi büntetések a következők: - Megrovás, - Szigorú megrovás, - Kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, - Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, - Eltiltás a tanév folytatásától, (nem tanköteles tanulónál) - Kizárás az iskolából (nem tanköteles tanulónál).

56

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot a diákönkormányzat 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Arló, 2013. március 26.

_________________________________________________ diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Arló, 2013. március 26.

__________________________________________________ szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 27. napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Kelt: Arló, 2013. március 27.

__________________________________________________ igazgató

57

NYILATKOZAT A törvényben és a jogszabályokban megfogalmazottakon túl, a következő tevékenységeket és azok támogatását kérem:

Tevékenység Versenyek, vetélkedők jutalmazása Széchenyi-hét lebonyolítása Tanórán kívüli tevékenységek eszköz-, anyag igénye (szakkörök) Technika tanítás, etnikai oktatás anyagszükséglete Tanulmányi kirándulás Összesen:

Tervezett támogatás mértéke 50 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft 100 000 Ft 800 000 Ft 1 350 000 Ft (tanulónként 3360 Ft)

Mellékletek: 1. Kerettantervek, helyi tantervek http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/index.html http://kerettanterv.ofi.hu/1_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html http://kerettanterv.ofi.hu/2_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/enyhe/index_sni_enyhe.html http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/10_nemzetisegi/cigany/index_cigany.html http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPtmttsa.php?type=HT http://www.ntk.hu/helyi_tanterv http://webshop.apaczai.hu/static/kerettantervi-ajanlas http://www.muszakikiado.hu/uj_konyvek_kerettantervek_es_nat http://elt.oup.com/general_content/hu/segedanyagok/helyitanterv?cc=hu&selLanguage=hu

58

2.A választott kerettanterv feletti óraszámok, tantárgyak 2.1 Informatika

3-4. osztály 18 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret

2 óra Kulcsfogalmak/ Informatikai környezet, operációs rendszer, interaktivitás, oktatóprogram. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret

10 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Kulcsfogalmak/ Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó. fogalmak 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Kulcsfogalmak/ Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret

2 óra 3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Kulcsfogalmak/ Információ, algoritmus, probléma, teknőcgrafika. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret 4 óra

4 óra 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Kulcsfogalmak/ Keresőprogramok. fogalmak 59

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Kulcsfogalmak/ Mobil eszközök, kockázat. fogalmak 4.3. Médiainformatika Kulcsfogalmak/ Virtuális világ, média, elektronikus könyv. fogalmak

5. osztály 18 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret

2 óra Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, Kulcsfogalmak/ háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, fogalmak mappaművelet, hozzáférési jog, vírus, víruskereső program. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

10 óra Kulcsfogalmak/ Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. fogalmak 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalkereső.

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret

2 óra 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Kulcsfogalmak/ fogalmak

Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus.

60

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Kulcsfogalmak/ Eljárás, beállítás, paraméter, interaktivitás, oktatóprogram. fogalmak

Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret

4 óra 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Kulcsfogalmak/ fogalmak

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett. 4.3. Médiainformatika

Kulcsfogalmak/ Elektronikus média, videó-megosztás, elektronikus könyv, médiatár, fogalmak oktatóprogram.

2.2 Mozgókép és médiaismeret Éves óraszám:18 óra I. A média társadalmi szerepe 1. A közlési rendszerek 2. A tömegkommunikációs eszközök és alapvető feladatai. A médiumok működése. Czabán György-Páros György: Országalma II. Fejezetek a mozi történetéből 3. A mozi születése - A.Schenider: Cigányok 4. A némafilm kora- Charlie Chaplin –filmek 5. A mozgókép típusai – Sára Sándor: Cigányok 6. A hangosfilm, Műfajok és sajátosságaik – Schneider: Cigánytábor az égbe megy 7. A változó mozi – Kusturica: Cigányok ideje 8. A magyar film története – Jancsó: Megölték ártatlan családom III. Kifejezőeszközök a filmművészetben 9. A film nyelve: Gábor Péter: Mika 10. Plánok – Böjte József: Gyásztörés 61

11. Képkivágás, filmkép, jelenet – Almási Tamás: Ahonnan kibillegett az Isten 12. Megvilágítás, szín, hangok – Tony Gatliff: Latcho Drom 13. Kinek a szemével lát a kamera? – Gyöngyösi Bence: Romani Kris 14. A montázs és a mozgóképi elbeszélés – Szőnyi G. Sándor: Nincs itthon az Isten 15. A filmkészítés szereplői – Jónás Judit, Hollai Kálmán 16. Mozgókép a XXI. században – A cigánylét ábrázolása napjainkban IV. Az elektronikus és a nyomtatott médiumok 17. A televíziózásról és a rádiózásról – A cigányságról szóló műsorok 18. A nyomtatott sajtó – A cigányságról írt műfajok (pl.: Rostás-Farkas)

2.3 Angol nyelv – 3. évfolyam Éves óraszám: 18 óra Heti óraszám: 0,5 óra Témakör

1. Köszönések – a napszaknak megfelelően. Üdvözlés, elköszönés 2. Bemutatkozás - bemutatás 3. Színek 4. Számok 1-10-ig 5. Állatok: - háziállatok - házi kedvencek - állatkerti (vad) 6. Család – családtagok megnevezése 7. Otthon – a ház fő részei - a (saját) szoba berendezési tárgyi 8. Testrészek 9. Ruházkodás 10. Mindennapi életünk, szabadidő 11. Összefoglalás Összes óraszám

A témakör feldolgozására fordított óraszám 1.5 2 1,5 1 2,5

2 2

1,5 1 2 1 18

62

Angol nyelv – 4. évfolyam Éves óraszám: 92 óra Heti óraszám: 2,5 óra Témakör

1. - Bemutatkozás. Köszönések – A 3. osztályban tanultak felelevenítése. - Ismerkedés az új tankönyvvel. 2. - Köszönések felelevenítése – bővítése. - Bemutatkozás – igenlő és nemleges válasz 3. ÁBÉCÉ - betűzés 4. Számolás, számok ismétlése 1-10-ig Új számok:11-20-ig 5. Színek – a színskála bővítése 6. Állatok: - Ismétlés 7. - Háziállatok - házi kedvencek - állatkerti (vad) 8. Család – ismétlés 9. Családtagok bemutatása 10. Otthon – A szűkebb környezet - A lakás – ház bemutatása - Lakószoba - Kedvenc játékok 11. Öltözködés - Testrészek - Ruhadarabok télen és nyáron 12. Étkezés - Napi étkezések, kedvelt ételek és italok 13. Mindennapi életünk, szabadidő - Napirend - Hobbi - A hét napjai 14. Az idő – kifejezése - óra - Hónapok, évszakok 15. Az iskola - Tantárgyak - Az osztályterem berendezése 16. Ünnepek - magyar, angol ünnepek 17. Mesék, játékok Más népek meséi, játékai 18. Összefoglalás Összes óraszám

A témakör feldolgozására fordított óraszám 3

3 3 3,5 2,5 1 8

1 6 6

8

7 10

8

7

5 7 3 92

63

2.4 Technika 8. évfolyam 37 óra

7-8. osztály A megfelelő pálya, szakma kiválasztásának elengedhetetlen feltétele a megfelelő önismeret. A képességek ismerete és az érdeklődés összehangolása, a legjobb módszer az eredményes pályaválasztáshoz. A képességek megismerésének viszont az évezredek óta legbeváltabb módszere, a manuális tevékenységek végzése mely nemcsak a kézügyességet, hanem a koordinációt, kreativitást, összefüggések felismerését, is magában hordozza. A foglalkozások során kiderül a tanuló orientáltsága, képességei, melyek segítségével helyesen dönthet a pályaválasztás során. Egyes néptípusoknál másmás képességek fejlesztése vezethet eredményre. Így, a romáknál is fejlődésük során kialakult képességek megtalálása és fejlesztése a cél. A hetedik-nyolcadik évfolyamon elsajátított ismeretek, a tanulók pályaválasztását segítik elő a technika tantárgy keretein belül. Megismerkedhetnek a szakmák sajátosságaival, eszközeivel, előnyeivel. Ismerve a helyi érdeklődést, a továbbtanulási irányokat, kerültek kiválasztásra a tananyagok. A fém- és fa megmunkálása, az ételek elkészítése, kerékpár-, segédmotor szerelése során, segítséget kapnak a diákok ahhoz, hogy mely szakirányba tanuljanak tovább-képességeik megismerése után. Ezen ismeretek segítségével komfortosabbá tehetik közvetlen, otthoni környezetüket is, életminőségüket magasabb színvonalra emelhetik. 1. Tananyag: Balesetvédelem a technika órákon. - A technika terem rendje. - Eszközhasználat rendje. - Elektromos berendezések használata a technika órákon. Cél: Baleset megelőzés, előírások betartása. Követelmény: Ismerje és tartsa be a terem és berendezések, eszközök használatának rendjét. 2.Tananyag: Elsősegély nyújtása baleset esetén. - Elsősegély iskolai balesetek esetén. - Elsősegély technika órán történő baleset esetén. - Elsősegély háztartási balesetek esetén. - Elsősegély közlekedés során történő baleset esetén. Cél: Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása, bővítése. Követelmény: Ismerje az elsősegélynyújtás folyamatát. elsősegélynyújtásban.

Legyen

jártas

az

3. Tananyag: Anyagok és alakításuk. - Vas, acél alakítása a kovácsműhelyben. - Korrózió elleni védelem (állagmegőrzés) - Fém megmunkálásának kézi, gépi eszközei - Munkadarabok készítése fémből - Kapcsolódó szakmák megismerése- pályaorientáció 64

Cél: Cigány fémipari szakmák alapjainak megismerése. Követelmény: Ismerje a kovácsolás technológiai folyamatát. Legyen jártas a kovácsoló eszközök és patkoló szerszámok használatában. Legyen jártas a fémmegmunkálásban. 4. Tananyag: háztartástechnika A cigány konyha rendeltetése, kapcsolata a környezetével, részei és azok kapcsolata. Követelmény: Tudja meghatározni a jellegzetes cigánykonyha részeit, azok funkcióit. 5. Tananyag: Lakás és lakókörnyezet. A cigánylakások fűtése, vízellátása. Cél: A cigánylakás, mint összetett technikai rendszer elemzése, értékelése. Követelmény: A tanuló gyűjtsön tapasztalatokat környezetének jellemző rendszeriről.

6.Tananyag: háztartástechnika - A táplálkozás: Tápanyagszükséglet, energiaszükséglet, az élelmiszerek alkotórészei. - A cigánykonyha rendeltetése, kapcsolata környezetével, részei és azok kapcsolata - A cigány étkezési szokások és azok történeti háttere, cigányok étkezéssel kapcsolatos illemszabályai. - A terítés rendje. - Hagyományos cigány népi ételek készítése. Cél: Gyűjtse, ismerje a hagyományos cigány népi ételek receptjeit. Követelmény: Ismerje a helyes táplálkozási szokásokat, figyelembe véve a hagyományokat. Tudjon egyszerű ételeket elkészíteni. Ismerje és alkalmazza az étkezés, terítés szabályait. 7. Tananyag: Közlekedési ismeretek életkori sajátosságok figyelembe vételével Cél: A balesetmentes közlekedés elsajátítása Követelmény: Ismerje és használja a közlekedési ismereteket 8. Tananyag: Anyagok és alakításuk. Cigány kézműves tárgyak, használati tárgyak, fafaragások készítése. Cél: Fejlődjenek a tanulók manuális készségei. Ismerjenek meg hagyományos cigány használati - és kézműves tárgyakat. Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggéseinek felismerése a cigány kézműves tárgyakon. Követelmény: Ismerjék a fa alapvető tulajdonságait. 9. Tananyag: modellalkotás Cigány használati tárgyak tervezése, kivitelezése, értékelése, továbbfejlesztése. Cigányszekér készítése. Cél: Ismerkedjenek meg a vándorlásokhoz használt tárgyakkal, működésükkel. Követelmény: Legyen képes a tanuló a lényeges jegyek felismerésére cigány használati tárgyakon és ezek alapján modellalkotásra. 10. Tananyag: Anyagok és alakításuk. Faipari cigány kézműves szakmák. A fa szerepe a cigányság történetében. Cél: Összefüggések felfedezése a cigány kézműves tárgyak és anyagai között. 65

Követelmény: Legyen képes a hagyományos használati tárgy elkészítésére. Tudjanak megnevezni fával dolgozó cigány kézműves szakmákat. 11. Tananyag: Technikai ismeretek a gyakorlatban - Belső égésű motorok részeinek, működésének megismertetése - A kerékpár, mint a legnépszerűbb és legismertebb közlekedési eszköz. - A kerékpár története. - A kerékpár karbantartása. - A KRESZ előírásai a kerékpárossal szemben. - A segédmotoros kerékpár működése - A segédmotoros kerékpár biztonságos használata - Helyes magatartás a közlekedésben - Közlekedési ismeretek bővítése Cél: A balesetmentes közlekedés elsajátítása Követelmény: Ismerje és használja a kerékpáros és segédmotoros közlekedési ismereteket.

3. Cigány nemzetiségi oktatás Nemzetiségi népismeret: feladatai a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak. Integráltan jelennek meg a magyar nyelv és irodalom, ember és társadalom, ember és természet, földünk-környezetünk, életvitel és gyakorlat, művészetek tantárgyakban. A programba bevont tantárgyak: 3.1 Anyanyelv és irodalom 1. osztály: (18 óra) Tanagyag: Cigánytárgyú kiszámolók, nyelvtörők, versek Fejlesztési követelmények: Dramatizáció, cigánynépviseletbe öltöztetett bábokkal. Minimális teljesítmény: Tudjon három kiszámolót és három nyelvtörőt. Szöveghűen tudjon mondani egy cigányverset. 2. osztály: (18 óra) Tananyag: Cigánytárgyú szólások, mondások, versek, mesék. Fejlesztési követelmények: Cigányirodalmi alkotások összehasonlítása más irodalmi művekkel. Minimális teljesítmény: Tudjon három cigánymesét elmesélni.

66

3. osztály: (37 óra) Tananyag: Mesetípusok, mondák legendák. Cigánymesterségek. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó helyi szokások. Keresztelő, lakodalom. A halottakról való megemlékezés. Fejlesztési követelmények: Cigány mesemondási szokások. Hagyományos mesterségek és azok eszközeinek megismerése. Kosárfonás, teknővájás. Híres magyarországi cigányemberek megismertetése. Helyi szokások megismerése, összehasonlítása más közösségek szokásaival, hagyományaival. Minimális követelmények: Tudjon három legendát saját szavaival elmesélni. Ismerje a hagyományos cigánymesterségeket, tudja felsorolni annak eszközeit, termékeit. Tudjon beszámolni a családi élethez kapcsolódó ünnepekről. Tudjon mondókákat és egy altatót. 4. osztály: (37 óra) Tananyag: Élet a vándorlás alatt, tárgyi emlékek. A cigányság jelképei, himnusza. Család, nemzettség. Cigányközösségek. Közösségi szabályok. Ünnepek. Fejlesztési követelmények: Ismerje meg a vándorló cigányság tárgyait, szekér, a sátor berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi. Múzeumlátogatás során képek, filmek, írásos emlékek alapján ismerkedjen meg a vándorélettel. Szimbólumok, jelképek megismerése. Normák, értékek cigány és nem cigány közösségekben. Hagyományos játékok készítése. Minimális teljesítmény: Tudjon felsorolni vándorláshoz használt tárgyakat. Tudjon beszámolni a vándor közösségek életéről. Ismerje a cigány himnuszt, zászlót, vándorjeleket. Közösségi szabályok, normák ismerete. Anyanyelv és irodalom: 5-6. osztály: (18 óra) Tananyag: Műismeret: Cigányadomák, anekdoták, cigányviccek. A cigány elbeszélő irodalom sajátosságai. Irodalmi ismeretek: A szájhagyomány és az írásbeliség szerepe az irodalomban. A népköltészet műfajai. Irodalmi olvasás: A magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak cigányábrázolásai novellák, elbeszélések, regényrészletek, elbeszélő költemények. Hagyományos cigány mesterségek ábrázolása a magyar, a cigány és a világirodalomban. A cigányok konfliktusainak irodalmi megjelenítése. Cigánygyermek alakok a magyar irodalomban. A vándorlás motívuma a magyar, illetve cigányszerzőknél.

Irodalom 5. évfolyam Fejezetcím: Mesék, népdalok - Cigány népmesék (3 óra) - Cigány népdalok (3 óra)

67

Fejezetcím: Szülőföld, család - Cigány költők versei a szülőföld és a család szeretetéről (4 óra) Fejezetcím: Eredetről, teremtésről, mítoszokról Eredetmondák: (4 óra) - Madarakból lettünk - A szegény asszony 17 gyermeke - Az asszony és a csodamagvai - A kemencében sült emberek Fejezetcím: Külföldi írók művei Külföldön élő cigány írók műveiből szemelvények, részletek (4 óra)

Irodalom 6. évfolyam Fejezetcím: Történetek a mondavilágból (2 óra) - Cigány mondavilág Fejezetcím: Népköltészet és műköltészet (3 óra) - Cigány népdalok és műdalok Fejezetcím: Balladák, Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Cigány balladák (2 óra) - Sárközi, a cigány jellemzése, szerepe az Egri csillagokban (2 óra) Fejezetcím: Művek a magyar múltból (3 óra) - Középkori irodalmi szemelvények Fejezetcím: „Háromszor veri ezt kenden…” (2 óra) - A vándormotívum a cigány népköltészetben Fejezetcím: Költészet a XX. Századból (4 óra) - Rostás-Farkas György, Bari Károly lírája 7. osztály: (18 óra) Minimális teljesítmény: Lakatos Menyhért: „Füstös képek" vagy az „Akik élni akartak" illetve Osztolykán Béla: „Nincs itthon az Isten" c. művének kötelező olvasmányként történő feldolgozása. Egy-egy cigány lírikus motívum - és szimbólum készletének kigyűjtése. Legalább három cigánylap jellegének ismerete. Néhány alapvető tény, adat feltárása egy irodalmi alkotás kapcsán. Önálló véleménykifejtés egy-egy műről, önálló szóbeli és írásbeli beszámoló készítése. Tananyag: Irodalmi olvasás: A XX. Századi magyar irodalom cigányságképe. A Világirodalom híres cigányábrázolása. Irodalmi ismeretek: A magyarországi cigány prózairodalom nyelvi- és stílusrétegei. Az alapvető motívumok jelentése. 68

Irodalomtörténet: A magyarországi cigány irodalomtörténete. A magyarországi cigány líra és próza kialakulása és fejlődése. Könyvtárhasználat: A cigányirodalom élő műhelyei. Cigány újságok és folyóiratok rendszeres figyelemmel kísérése. Az önálló ismeretszerzés módszereinek bemutatása (Pl.: cigányokkal kapcsolatos irodalmak gyűjtése, feldolgozása.) Kommunikáció: Cigány és cigány, illetve cigány és nem cigány kommunikációjának jellemzői az egyes művekben és valós élethelyzetekben.

Irodalom 7. évfolyam Fejezetcím: A reformkor (3 óra) - A cigányság megjelenítése Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János költészetében Fejezetcím: A regény változásai (4 óra) - A cigányság megjelenítése Jókai Mór (Cigánybáró), Mikszáth Kálmán (A beszélő köntös) regényeiben Fejezetcím: Kisepikai alkotások (4 óra) - Lakatos Menyhért prózáiból való válogatás Fejezetcím: A líra alapformái (4 óra) - Költői alakzatok roma költők lírájában Fejezetcím: Váltogatás a 19. század költészetéből (3 óra) 3.2 Ének - zene Ajánlott 1-4. évfolyamom 1. osztály: Tananyag: ritmikus altatók, kiszámolók. Minimális teljesítmény: 3 altató és kiszámoló ismerete

2. osztály: Tananyag: Gyermekdalok, kiszámolók, köszöntők. Minimális teljesítmény: Három gyermekdal ismerete. 3. osztály: Tananyag: A gyermekközösség zenés játékai Pl.: Lakodalmi játék. Helyi népdalok, hagyományszerinti előadása. Minimális teljesítmény: Két zenés játék eljátszása. 4. osztály: Tananyag: Népdalok tánccal egybekötve, spontán zenélés. Ismert dallamok csoportos 69

előadása, szimmetrikus, ritmusok használata. Minimális teljesítmény: Három népdal ritmuskísérettel, vagy tánccal előadva. 5-6-7. évfolyam (18 óra) 5. osztály: Tananyag: Énekes népszokások dalai: Karácsonyi köszöntés, esővarázslás, Lázár - napi köszöntés. Táncdallamok spontán zenéléssel, ritmuskíséretek népdalokra. Taps, ujjpattogtatás, kanál, kanna használata. Minimális teljesítmény: Egy népszokás teljes ismerete. Három tánc dallal, kísérettel való előadása. 6. osztály: Tananyag: Zenetörténetek, mesék, hiedelmek a zenéről, hangszerekről a magyarországi flórklórból. Aszimmetrikus ritmusok népdalokban. Speciális cigányritmus, híres zenészek hazánkban, cigánybandák. Minimális teljesítmény: Egy mese a zenéről. Ritmusgyakorlatok, játékok ismerete. Írott kottakép ritmusának megszólaltatása. 7. osztály: Tananyag: Helyi népdalok több szólamban. Népdalok, műdalok, stílusos előadása. Zenei formák és műfajok. A népdalok formai, műfaji, szerkezeti vizsgálata. Minimális teljesítmény: Spontán zenélés egyénileg, csoportosan, kísérettel (hangszeres, hangszerpótló). Zenei formák, műfajok ismerete. Ajánlott:8. osztály: Tananyag: Cigányszármazású zeneszerzők műveiből részletek ismerete. Népi hangszerek a cigányzenében. Cigányzenészek, híres bandák életműve. A verbunkos kialakulása. A cigány népzene jellemzői. Minimális teljesítmény: Egy híres cigányzenész életének ismerete. A verbunkos zene jellemzői. A hangszerek felismerése alak- és hangzás szerint.

3.3 Technika Az általános iskola 1-4. osztálya részére (37 óra) A leírt anyag folyamatosan, az életkori sajátosságoknak megfelelően kerül megvalósításra. Tananyag: 1. Hagyományos mesterségek: (témakörönként 2 óra) a) Vályogvetés b) Kunyhó építése gyurmából, fűzfából c) Kosárfonás d) Kerítés készítése fűzágakból e) Edény foldozása 70

f) Cigány kovácsmunkák: dísztárgyak, ló patkolás. Minimális követelmények: - Néhány termék előállításának módjáról szerezzenek ismereteket. Tudjanak felsorolni néhány hagyományos cigánymesterséget. - Gyűjtsenek a cigánymesterségekkel kapcsolatos anyagot. 2. A cigányság vándorlása (témakörönként 2 óra) a) Életük régen és ma b) Cigányputrik, cigánytelepek c) Vándorlás eszközei. Szekér, sátor, a berendezés tárgyai. Minimális követelmények: - Tudjon felsorolni a vándorláshoz szükséges néhány eszközt. - Múzeumlátogatás, anyaggyűjtés 3. Lakáskultúra, hagyományok: (témakörönként 2 óra) a) A lakás berendezése, hagyományos bútorok, képek színek. b) A tisztálkodás lehetőségei régen és ma. c) Cigányételek, étkezési szokások, hagyományok. Minimális követelmények: - Ismerjék meg a cigányság régi és mai életét, szokásait. - Hagyományos cigányételek receptjeinek gyűjtése. - Beszélgetés cigányszülőkkel, nagyszülőkkel a régi étkezési szokásokról. 4. Hagyományos cigány gyermekjátékok készítése. Minimális követelmények: (témakörönként 4 óra) A szülők, nagyszülők segítségével készítenek gyermekjátékokat, bábokat, figurákat, régi díszeket. 5. Közösségi szabályok, kapcsolatteremtés: (témakörönként 4 óra) a) Szülő - gyermek kapcsolat b) Közeledési szabályok ismerete a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai. Minimális követelmények: Közösségi szabályok, normák ismerete, melyek egyaránt be kell tartani mind a cigány, mind pedig a nem cigány közösségekben. 3.4 Technika 5-6-7. évfolyamon 18 óra 5-6. osztály: 1. Tananyag: Cigány ételek elkészítés módjai. - Hagyományos cigányételek, a cigánykonyha jellegzetes eszközei//.néhány eszköz elkészítése / speciális cigány eszközök szerszámok segítségével - Hagyományos cigány népi ételek készítése. Cél: Ételek, eszközök ismerete. Követelmény: egyszerű ételek elkészítése 2. Tananyag: Lakóhelyek kialakulása-speciális roma „lakóhelyek” - Lakás és lakókörnyezet. A cigánylakások fűtése, vízellátása.

71

- A cigánykonyha rendeltetése, kapcsolata környezetével, részei és azok kapcsolata Cél: A konyha, mint összetett technikai rendszer elemzése, értékelése. Követelmény: A tanuló gyűjtsön tapasztalatokat környezetének jellemző rendszeriről. 3.Tananyag: A cigány étkezési szokások és azok történeti háttere, cigányok étkezéssel kapcsolatos illemszabályai. Ünnepekhez kötődő ételek, szokások megismerése. A cigány étkezési szokások összehasonlítása más népek szokásaival. Cél: Illemszabályok elsajátítása Követelmény: Illemtudó viselkedés, étkezés közben is. 4. Tananyag: - Háztartástechnika - Hagyományos cigányporta (makett-készítés, elemzés) Cél: A cigánycsaládok szokásai, társadalomban betöltött szerepük. Lássa át a háztartási tevékenységek rendszerét. Váljon igényévé az ápolt külső, a tiszta rendezett környezet. A lakás, mint összetett technikai rendszer elemzése, értékelése. Jövőkép kialakitása: ”milyen családom lesz”és milyen ház elégítené ki az igényeket. Követelmény: Tudja megkülönböztetni a háztartásban élők igényeit, szükségleteit, kívánságait. Ismerje a cigányság öltözködési szokásait. Tudja ruházatát tisztán tartani. Legyen képes rendszeres és következetes testápolásra. 5. Tananyag: Közlekedési ismeretek életkori sajátosságok figyelembe vételével Cél: A balesetmentes közlekedés elsajátítása Követelmény: Ismerje és használja a közlekedési ismereteket 6. Tananyag: Anyagok és alakításuk. Cigány kézműves tárgyak, használati tárgyak, fafaragások készítése. Cél: Fejlődjenek a tanulók manuális készségei. Ismerjenek meg hagyományos cigány használati - és kézműves tárgyakat. Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggéseinek felismerése a cigány kézműves tárgyakon. Követelmény: Ismerjék a fa alapvető tulajdonságait. 7. Tananyag: modellalkotás Cigány használati tárgyak tervezése, kivitelezése, értékelése, továbbfejlesztése. Cigányszekér készítése. Cél: Ismerkedjenek meg a vándorlásokhoz használt tárgyakkal, működésükkel. Követelmény: Legyen képes a tanuló a lényeges jegyek felismerésére cigány használati tárgyakon és ezek alapján modellalkotásra. 8. Tananyag: Anyagok és alakításuk. Faipari cigány kézműves szakmák. A fa szerepe a cigányság történetében. Cél: Összefüggések felfedezése a cigány kézműves tárgyak és anyagai között. Követelmény: Legyen képes a hagyományos használati tárgy elkészítésére. Tudjanak megnevezni fával dolgozó cigány kézműves szakmákat. 72

3.5 Vizuális kultúra A cigány etnikai vizuális kultúra oktatása általános céljaiban megegyezik a közoktatáséval, különlegessége, hogy a vizuális kultúra területén belül a cigányság megjelenésére fókuszál, az oktatási és nevelési eszközök segítségével elkerüli, hogy a tanulókban túlzottan idealizált vagy alulértékelt nemzetkép, kisebbségkép alakuljon ki. Főbb tartalmi területei: 1. hagyományokhoz, életmódhoz kapcsolódó vizualitás 2. a vizuális művészetekben megjelenő cigányábrázolás 3. cigány identitású műalkotások tartalmi és formai jellegzetességei 4. cigány alkotók és műveik 1. Hagyományokhoz, életmódhoz kapcsolódó vizualitás: - viselet és tárgykultúra - jellemzően cigány népi kismesterségek - népi gyermekjátékok 2. A vizuális művészetekben megjelenő cigányábrázolás: - A hagyományos festészet, szobrászat, grafika alkotásaiban megjelenő cigány szereplők, vizuális közhelyek, - A fotográfia történetében megjelenő cigányábrázolások (Plohn) - cigányok a kortárs alkotásokban 3. Cigány identitású műalkotások tartalmi és formai jellegzetességei - közös tartalmi vonások a cigány festők alkotásiban - közös formai vonások a cigány festők alkotásiban - szociografikus és dokumentarista fotográfiák - romantikus vizuális sztereotípiák 4. Cigány alkotók és műveik - Cigány származású alkotók a művészettörténetben - Kortárs cigány alkotók a 20-21. századii művészeti szcénában Elképzelések képi kifejezése: Vándorló cigányok élete. Fakanál bábok készítése cigányos motívumokkal díszítve. Vizuális kultúra Ajánlott témakörök 1-5. és 8. évfolyamon 1. osztály: A cigánytárgyú művészet kifejezésének jellegzetes meseillusztráció készítése. Figurák készítése népviseletben.

eszközei.

Cigánytárgyú

73

2. osztály: Jellemző kifejező eszközök. Térbeli viszonyok megfigyelése és ábrázolása (előtér, háttér, egymás mellett, mögött). 3. osztály: Cigánytárgyú képzőművészeti alkotások elemzése. Foglalkozási, megélhetési lehetőségek ismerete. Fafaragások, gyékény, stb. Népviseletbe öltöztetett kesztyűs bábok készítése.

4. osztály: Az év jeles napjaihoz kötődő cigány népszokások képi megelevenítése. Bábok festése, díszítése. Természetes anyagokból készült tárgyak kifestése. Cigány képzőművészeti gyűjtemények, kiállítások látogatása. 5. osztály: Tananyag: Jellegzetes cigány művészeti alkotások elemzése. Színhatások. A népművészet jellegzetes vonásai, vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Cigány népmesék, szokások lerajzolása. Cél: Az egyes kifejezési formák megkülönböztetése. Követelmény: Elemi kifejező eszközök felismerése. 8. osztály: 1. Tananyag: Képzőművészet, művészeti ismeretek Komponáló módok a műalkotásban. A cigány képzőművészet gyűjteményekben. Cél: Cigány alkotások stílusjegyeinek felismerése. Követelmény: Cigány művészeti alkotások stílusjegyeinek felismerése.

a

múzeumi

2. Tananyag: Tárgyi és környezetkultúra A cigányság életforma változásai, és ennek kifejeződése a tárgyi környezetben. Egyedi és közösségi tárgyak készítése a hagyományok alapján. A cigányság településformáinak változása. Cél: Életforma és környezet összefüggéseinek elemzése. Az anyag, forma funkció egysége a cigány tárgykészítésben. Tárgyak készítése a tanult technikákkal. Követelmény: Ember és környezet kapcsolatának lényeges összefüggései. Egyszer tárgy készítése pl.: lábtörlő

6-7. évfolyam 18 óra (témakörönként 9 óra) 6. osztály: 1. Tananyag: Tárgy- és környezetkultúra. Cigány népviselet formái, színei, díszítése. Nagyobb jártasságot, ügyességet követel tárgyak készítése. Népi hangszerek, nádsípok, furulyák készítése, megszólaltatása. Cigány kézműves tárgyak, kovácsoltvas eszközök, fafaragások használati tárgyak, stb. Cél: Az anyag, a forma a rendeltetés összefüggéseinek felismerése a cigány kézműves tárgyakban. 74

Követelmény: Egyszerű tárgyak elkészítése. Kézműves tárgyak jellegzetességeinek megnevezése megfigyelés alapján. 2. Tananyag: Képzőművészeti, művészeti ismeretek Színkompozíció hideg és meleg színekkel, egy szín változatival. A naiv művészet és a hivatásos művészet jellegzetes vonásai. Cél: A naiv és professzionális cigány művészeti alkotások elemzése összehasonlítása. Színek felhasználása egyéni élmény alapján létrejött fantáziaképeken.

7. osztály: 1. Tananyag: Képzőművészet, művészeti ismeretek. A jellemző kifejező eszközök a műalkotásokban. Az egyes művészeti korszakok alkotásmódjának önálló felhasználása. Cél: A cigány képzőművészeti alkotások elemzése, a stílusjegyek felismerése. Különböző technikák alkalmazása: - linómetszet: egyiptomi és görög művészet - zsírkréta: őskor Követelmény: A stílusjegyek alapján ismerjék fel a cigány művészeti alkotásokat. Az egyes korok technikáinak, kifejez eszközeinek alkalmazása. 2. Tananyag: Tárgyi és környezetkultúra A cigányság életforma változásai, a cigányság lakóhelyeinek elemzése rajzokkal, ábrákkal, makettekkel. Hagyományos cigány tárgykészítő mesterségek. Cél: Az életforma és a tárgyi környezet összefüggéseinek felismerése. A cigány tárgykészítés értékeinek ismerete. Tárgyak készítése a tanult technikákkal. Követelmény: Egy-egy életformához tartozó tárgyi eszközök megnevezése. Az egyszerű díszítetlen tárgyak szépségének felismerése.

75

4. Csoportbontás

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+0,5+0,5 7+0.5+0,5 6+1+0,5 Idegen nyelvek 0,5 Matematika 4+0,5 4+0.5 4+0,5 Erkölcstan/Hittan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1+1 Testnevelés és sport 5 5 5 Cigány népismeret 1 1 1 Informatika 0 0 0+0,5

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+0,5 4+0,5 3+0,5 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 4+0,5 3 +0,5 3+0,5 Erkölcstan/Hittan 1 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 2+0,5 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 Kémia 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 Földrajz 1,5 Ének-zene 1+0,5 1+0,5 1+0,5 Dráma és tánc/Hon- és 0,5 0,5 népismeret

4. évf. 6+1+0,5 2+0,5 4+0,5 1 1 2 2 1+1 5 1 0+0,5

8. évf. 4 3 3+0,5 1 2+0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1

76

Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigány népismeret Mozgókép és Médiaismeret

0,5 1 0+0,5

0,5 1+0,5 1

1+0,5 1

1 1

1+0,5

1+0,5

1+0,5

1

5 1 1

5 1 1

5 1 1

5 1 1 0.5

A pirossal jelzett tantárgyak esetében tantermeink nagysága miatt csoportbontást alkalmazunk. A szülői igények felmérésének megfelelően a hit- és erkölcstant, és erkölcstant csoportbontásban tanulják diákjaink.

5. Sajátos nevelési igényű tanulók csoportbontásban való nevelése-oktatása Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezet/természeti. Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Rehabilitáció Összes óra:

2-4. évfolyam 7

5-6. évfolyam 4,5

7-8. évfolyam 4

4,5 1 3 15,5

4 2 2 3 15,5

3,5 2,5 1,5 1,5 1,5 1,5 3 19

77

78