A

FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD

KEOP-6.1.0./A

Szerkesztette: Benkőné Di Giovanni Rita Szerzők: Bartha Cecília Dr.Böddiné Dr.Schróth Ágnes Dobóné Tarai Éva Dr. Victor András Lektorálta: Dr. Albert Judit

A segédanyag elkészítését támogatta: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP -6.1.0./A pályázat keretében Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

2

Tartalom Bevezetés.................................................................................... 4 1. Élelmiszerek (Böddiné Schróth Ágnes) 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 2. A víz (Dr. 2.1 2.2 2.3

Hogyan tartósítsunk? I..................................................................5-19 Hogyan tartósítsunk? II..............................................................20-31 Lehet-e E-szám nélkül élni?.........................................................32-45 Mit, mikor és hogyan?....................................................................46-55 Mit tehetek?....................................................................................56-62 Victor András) A kék bolygó......................................................................................63-67 Mennyi vizet fogyasztunk?............................................................68-71 Mit iszunk?........................................................................................72-79

3. Fenntartható fogyasztás (Dobóné Tarai Éva) 3.1 Szupermarketek...............................................................................80-85 3.2 Reklámok bűvöletében.....................................................................86-91 3.3 Vásárolj fájdalom nélkül!................................................................92-99 3.4 Élni, és élni hagyni........................................................................100-106 3.5 Emblémák........................................................................................107-112 4. Vegyszerek a háztartásban (Bartha Cecília) 4.1 Bevezetés........................................................................................113-115 4.2 Takarítás környezetkímélő módon............................................116-125 4.3 Tanulás környezetbarát eszközökkel......................................126-139 4.4 Táplálkozz egészségesebben!....................................................140-158 4.5 Szépségápolás...............................................................................159-168 4.6 További felelősségeink................................................................169176 4.7 Irodalomjegyzék...................................................................................177

3

Bevezetés Napjainkban egyre többet hallunk élelmiszerbotrányokról, genetikailag módosított növényekről, az E-számokról, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás kérdéseiről. Riasztó kutatási adatok látnak napvilágot, miszerint 1990 és 2030 között a világ lakóinak száma 3,7 milliárddal nő, az élelmiszerigény megduplázódik, az ipari termelés és az energiafelhasználás megháromszorozódik. Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk Az előttünk álló kihívásokra fogalmazódott meg az EU-ban a termelés és fogyasztás fenntarthatóvá tétele, azaz kevesebb erőforrás felhasználásával próbáljunk előállítani többet. Lehetőleg kisebb ökológiai lábnyommal magasabb fogyasztói szintű jólétet elérni. Bár óriási a kihívás, vannak bíztató kezdeményezések. A kormányzatok világszerte támogatják az energiatakarékos technológiákat. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása már elvárás Európában, hiszen a fogyasztók nagy többségét érdekli, hogy az egyes cégek működése milyen hatással van a környezetre, mit tesz a helyi közösségekért, s hogy bánik az alkalmazottaival. A felelős fogyasztók igénylik, hogy ismerhessék az általuk vásárolt áru eredetét, végigkísérve annak teljes életútját. A fenntartható fogyasztás egy társadalomban az adott közösség tagjainak fejlett környezeti tudatosságát feltételezi. Életünket át meg átszövi a fenntarthatóság a jövőért vállalt felelősség gondolata. És mit tehetünk pedagógusként? Mire neveljük gyerekeinket? Hogyan készíthetjük fel őket a jövő kihívásaira a mindennapokban? Milyen élelmiszereket vásároljunk, milyen tisztítószert használjunk, ha környezettudatosan akarunk élni? Hogy válhat életmódunk fenntarthatóvá? Ilyen kérdésekre kerestük a választ, tananyagaink írásakor. Az iskolai környezetben is jól használható óravázlatokat szeretnénk átnyújtani kollégáinknak, hogy diákjaikkal körüljárhassák a fenntarthatóság hétköznapi kérdéseit. Sok örömet és közös élményeket kívánnak a Szerzők

4

1. ÉLELEMISZEREK 1.1 Hogyan tartósítsunk? I. 1. rész Mely • • •

célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A tanár felmérje, milyen előzetes tudása van a tanulóknak a tartósítási módszerekről. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 7 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. Előkészítés • A gyerekek megkérdezik otthon, hogy házilagosan milyen élelmiszertartósítási formákat alkalmaznak Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség

Idő

Mozzanat

5’ Ráhangolás

Feladat

Módszer/ Szervezési mód

Kapcsolódás az előző órához • Milyen érvek szólnak a Közös mellett, hogy szezonális megbeszélés termékeket fogyasszunk. • Hogyan lehet elérni, hogy szezonon kívül is Ötletbörze hozzájussunk bizonyos élelmiszerekhez? 5

Eszköz

•

15’

5’

5’

5’

8’

A téma feldolgozása

Csak a fiatalabb diákok

Tartósítás régen - történeti háttér • A diákok egyénileg elolvassák a megkapott szövegrészt, majd párban megbeszélik a szöveg utáni kérdéseket, feladatokat. • Az egyes szövegrészeket feldolgozók beszámolnak.

Szövegelemzés Egyéni és pármunka

1. sz. melléklet Tanári háttéranyag

Frontális munka

Toll, jegyzetfüzet

Frontális beszélgetés

Tartósítás ma • Mit jelent, hogy egy élelmiszer tartós? Ötletbörze • Milyen tartósítási formákat ismernek a diákok? Gyűjtés Házi tartósítások • Gyerekek egymás között járkálva Közös munka megkérdezik, hogy mit, Statisztika milyen módon tartósítanak készítése otthon. • Bemondás alapján a Táblázatkészítés gyűjtött tartósítási formák Csoportmunka összegyűjtése, majd a Közös gyűjtőmunka értékelése megbeszélés • Az egyes élelmiszerek tartósítása – A tanulók elkészítik a jegyzetfüzetükbe a

6

toll, jegyzetfüzet

Tábla, kréta

2. sz. melléklet

táblázatot, majd kitöltik azt. Kérdve kifejtés • Az egyes tartósítási Frontális munka módok, technikák rövid értelmezése Fizikai eljárások: hőközlés dunsztolás, hőelvonás – fagyasztás, vízelvonás – besűrítés (lekvár főzés), aszalás, szárítás Fizikai - kémiai eljárás: sózás, pácolás, füstölés Cukrozás – kandírozás Kémiai eljárások – tartósítószerek adása Biológiai eljárások: erjedés – tejsavas: káposzta, uborka; alkoholos: borok 2’

Házi feladat • Az egyes tartósítási Tanári közlés Lezárás, a eljárások előnyének és továbblépés hátrányának átgondolása.. kijelölése • Diákonként 2 – 3 élelmiszer csomagolóanyagának gyűjtése, amelyen a tartósítószerek fel vannak tüntetve.

7

1. számú melléklet Rövid történeti áttekintés 1.

Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Már az ősember is kísérletezett az összegyűjtött, később a megtermelt felesleges anyagok hosszabb ideig tartó romlás nélküli tárolásával. Ezek az egyszerű tartósítási módszerek nagyban csökkentették az élelmi anyagok tápértékét. A kínai költészetben is találhatók több ezer évvel ezelőtti utalások például a jégveremben való eltartásról. A görög és római kultúrában, a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sőt a cukrozott gyümölcsök őseit is fellelhetjük. Valószínű, hogy ettől az időtől kezdve a középkor és az újkor háziasszonyai hasonló módon tartósították a gyümölcsöket. Az ősi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sőt az erjesztés is. A napfényes meleg vidékről terjedt el az aszalás és a szárítás. A tűz fölötti szárítás tökéletesítéséből alakult ki a füstölés. Az ókorban a húst már sózással próbálták tartósítani. Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása http://www.vein.hu/eber/dokumentumok/RAD/tartosit.pdf Mit jelent, hogy „az egyszerű tartósítási módszerek nagyban csökkentették az élelmi anyagok tápértékét”? ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

8

Fejezzétek be az alábbi táblázatot! Mikor? Több ezer éve

Mit?

Hogyan?

Hol?

Méz, must cukor Napfényes, meleg vidékek füstölés sózás Soroljatok fel olyan tartósítási módszereket, amelyeket otthon is alkalmaztok! ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

9

2.

Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az időben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Később egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. Komoly fejlődést jelentett ebben az időben a bádog konzervdoboz találmánya. A sterilizálás felfedezése egy Appert nevű francia szakács nevéhez fűződik. Rájött arra, hogy ha a kis nyílású dobozba tett nyersanyagot sokáig meleg vízben tartja, majd légmentesen lezárja azt, akkor ez az élelmiszer sokáig eláll. 1804ben megalapította az első tartósítóüzemét is. A XIX. sz. végén, Magyarországon is megkezdődött a nagyüzemi konzervgyártás. A pasztőrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körű alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fűződik. Számos felfedezése közül ismert, hogy a baktériumok viszonylag nem nagy hőmérsékleten elpusztulnak. Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása http://www.vein.hu/eber/dokumentumok/RAD/tartosit.pdf

Kapcsoljátok össze kifejezéseket!

a

két

oszlopban

található

összetartozó

szavakat,

Francia cukrász Pasteur Orosz kutató 1804

Konzerv tengerészeknek Első tartósítóüzem Sterilizálás Nagyüzemi konzervgyártás

Appert XIX. sz. vége

itthon Dugóval lezárt palack pasztőrözés

Hol vannak ma Magyarországon konzervgyárak? .................................................................................................................................................

10

.................................................................................................................................................

Írjátok a kipontozott helyre a megfelelő szót: sterilezés (csírátlanítás), pasztőrözés! A ……………………….. az enzimek inaktiválását és a baktériumok élő alakjainak jelentős arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe 100 °C (65-95 °C) alatti hőkezelést jelentő beavatkozás. A spórák nem pusztulnak el. A hőkezelést olyan csomagolással egészítik ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja. A ……………………………. valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő baktériumspórák) gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes, 100 °C (120 °C) felett és magas nyomáson megvalósuló hőkezelés.

11

3.

Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „ A fagyasztva tartósítás földrajzi adottságukból adódóan az eszkimóktól ered. A természetes jég széles körű alkalmazása, a hűtési módszerek tökéletesítése a XVIII. században kezdődött. A hűtőszekrény ősét 1835-ben Perkins szabadalmaztatta, majd a mesterséges hideg előállítására alkalmas gépet az 1870-es évek végén a német Linde fedezte fel és végül az 1920-as években a fagyasztó-berendezés szabadalmaztatása az angol Birds Eya nevéhez fűződik. Pár évvel később a kompresszoros hűtőgép indult hódító útjára. Magyarországon az első hűtőház 1906-ban, az első fagyasztóüzem (Frigelit néven) pedig 1943ban épült. A MIRELIT nevet 1947 óta viseli. „ Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása http://www.vein.hu/eber/dokumentumok/RAD/tartosit.pdf

Mi a szerkezeti oka annak, hogy a jég alkalmas hűtésre? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

Készítsetek csomagolópapírból időszalagot és jelöljétek rajta a fagyasztva tartósítás fejlődésének egyes állomásait, történéseit! Az alábbi térképen jelöljétek be, hogy hol találhatók Magyarországon hűtőházak!

12

http://www.remenyikzs.sulinet.hu/Segedlet/Topog/Magymegy.html

13

4.

Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Élelmi anyagaink nagy része idényjellegű. A szerves anyagokban, természetes formájukban az enzimek működése nem áll meg azonnal, hozzájárulva ezzel ízüknek, színüknek és illatuknak a kialakulásához, de egyúttal a nemkívánatos bomlási folyamatokat is elindítják a mikroorganizmusokkal és az egyéb kártevésekkel együtt. Ezért van szükség olyan eljárásokra, amelyek tartósítanak, hozzájárulva ezzel a nyersanyagok hosszabb ideig tartó felhasználhatóságához. A tartósítás olyan romlási folyamatokat megakadályozó gyakorlati eljárás, amellyel megőrizhető a nyersanyag fizikai, kémiai tulajdonsága, a biológiai és élvezeti értékével együtt. A tartósítás előnye a romlás megakadályozása mellett az is, hogy a nyersanyagok főzésre, sütésre előkészítettek. Az eltett (tartalék) anyagok továbbá lehetővé teszik a változatos étlaptervezést, mivel függetleníteni tudjuk magunkat az évszak nyújtotta élelmiszerkínálattól.” Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása http://www.vein.hu/eber/dokumentumok/RAD/tartosit.pdf

14

Húzzátok alá a szövegben, hogy mi a tartósítás lényege! Szerintetek miként jelentkeznek a nyersanyagon az egyes romlástípusok jegyei? Fizikai romlás: ..................................................................................................................... ................................................................................................................................................. Kémiai romlás: ..................................................................................................................... ................................................................................................................................................. Biológiai romlás: .................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Mikrobiológiai romlás: ....................................................................................................... .................................................................................................................................................

Milyen kapcsolat van az egyes romlástípusok között? ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

Soroljátok fel, hogy miért előnyös dolog a tartósítás, és miért lehet hátrányos! Előnyök: ................................................................................................................................ ................................................................................................................................................. Hátrányok: ........................................................................................................................... .................................................................................................................................................

15

Az élelmiszerek romlása Tanári háttéranyag http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/technol/zoldseg/zoldseg.html#21 Fizikai eredetű változások A fizikai tényezők az élelmiszerek kémiai összetételében nem okoznak minőségi változást, általában a helytelen szállítás, kezelés és tárolás következtében az élelmiszerek alakjában, felületében, állományában történik változás. Az élelmiszerek víztartalmának változása gyakori jelenség. Ha az élelmiszerben nagyobb a vízgőz nyomása, mint a levegőben, akkor az élelmiszer vizet ad le, vagyis szárad. Ilyenkor a termék tömege csökken, felületén kéreg keletkezik, megrepedezik és keménnyé válik. Ellenkező esetben az élelmiszer vizet vesz fel a környezetéből, nedvesedik, ami elsősorban állományváltozást, csomósodást, folyósódást, ragacsosságot eredményez és kedvez a romlást okozó mikroorganizmusok elszaporodásának. A hőmérséklet változása is befolyásolja az élelmiszerek minőségét. A hőmérséklet emelkedésekor a zsírtartalmú élelmiszerek megolvadnak, alakjukat vesztik, kiszáradásuk gyorsul. A hőmérséklet csökkenésével az élelmiszerekben lévő víztartalom megfagy. A keletkező jégkristályok roncsolják a sejtfalat, és a termék felengedésekor az értékes sejtnedv kifolyik, a káros mikroorganizmusok elszaporodnak, az áru puha állományúvá válik. A mechanikai változások, pl. az ütés, nyomás, rázkódás roncsolják a sejtszerkezetet, így hamarosan megindul a mikrobiológiai romlás, elsősorban a gyümölcs- és zöldségfélék esetében. A fény hatására megváltozik az élelmiszerek jellegzetes színe, megindul az avasodás.

Kémiai eredetű változások Egyes nem enzimes kémiai folyamatok gyakran vezetnek az íz, az illat és a szín elváltozásaihoz. Ezeket főként oxidációs folyamatok vagy az un. Maillard-reakció okozzák. A szabad levegőn lévő élelmiszer romlásában az oxigén hatása jelentős lehet. E hatást rendszerint gyorsítja a magasabb hőmérséklet, a fény (a Nap közvetlen vagy visszavert sugárzása) és egyes, katalizátorként ható fémek. Fény és oxigén hatására oxidálódnak a telítetlen zsírsavak, a karotinoidok (pl. a paprikapor fakulása, avasodik a zsír).

16

Maillard-reakció okozhatja például a tartósított gyümölcslevek és gyümölcs szárítmányok sötétedését tárolás közben. E barnulási folyamat a redukáló cukrok és az aminosavak kondenzációs reakciója, aminek során sötét színű melanoidinek keletkeznek. A barnulás mértéke függ a tárolási hőmérséklettől, a termék víztartalmától, valamint a levegő ill. az oxigén mennyiségétől.

Enzimek okozta romlási folyamatok Hő kezeletlen nyersanyagokban különösen gyakori az enzimes (biokémiai) eredetű romlás. A leszedett gyümölcs, a felszedett gyökérzöldség és más, nagy vízaktivitású növényi részek a szedés után is élő sejtekből állnak, és a növény saját enzimjeinek (a szöveti enzimeknek) a hatására folytatódnak bennük a légzés és más anyagcserefolyamatok. A légzés alapformája a növényi szövetben felhalmozott tartalék szénhidrátok oxidációja szén-dioxiddá és vizzé. Ezáltal csökken a beltartalmi értéket jelentő szénhidrátok, pl. az édes ízt adó cukrok mennyisége. A szedést követő változások közül tipikus a növényi sejtfalak köztes lamelláját alkotó protopektin lebomlása oldható pektinekké, ami a termény állagának puhulásában mutatkozik meg (túlérés). Az utóérési folyamatok között gyakori egyes szerves savak (pl. az almasav) enzimes oxidációja, ami a savtartalom csökkenését okozza az egyébként jól eltartott gyümölcsben. Egyéb enzimes átalakulások szintén a beltartalmi érték és az érzékszervi tulajdonságok változásához vezetnek. A növényi szövet, gyümölcs vagy zöldség erős nyomás vagy ütés hatására felületi sérüléseket szenved. Külső mechanikai erő hatására a sejt belső rendezettségét biztosító, az életfolyamatok szempontjából rendkívül fontos membránok felszakadnak, a sejt képtelen lesz normális életműködés folytatására. Az ilyen sejtek többségében az eddig membránokkal elválasztott szubsztrátumok és enzimek, pl. a polifenolok és az oxidázok találkoznak és megindul az enzimes barnulás. A polifenol-oxidázok és egyéb oxidázok a levegő oxigénjét átadják a polifenoloknak, és az enzimes barnulási folyamat révén folt keletkezik az ütés vagy nyomás helyén. Az oxidáció során keletkezett barna anyagok, a polikinonok, bizonyos mértékig antimikrobás hatásúak, és gátolják a mikroorganizmusok behatolását a sérült növényi szövetbe.

17

Mikrobiológiai eredetű romlások Az élelmiszerek romlását legnagyobb mértékben a különböző mikroorganizmusok okozzák. Ezek az élelmiszeren elszaporodva, enzimjeik segítségével lebontják az élelmiszerek értékes vegyületeit és azokat a saját anyagcseréjükben használják fel. Eközben saját anyagcseretermékeik felhalmozódnak. Ezáltal az élelmiszer elveszti eredeti érzékszervi tulajdonságait: állagát, színét, ízét, zamatát, sőt csökken beltartalmi értéke is. A mikroorganizmusok anyagcseretermékei gyakran elszíneződést, kellemetlen ízt okoznak. Esetleg egészséget károsító anyagok is felgyülemlenek, pl. az egyes penészek által termelt mikotoxinok, rothasztó baktériumok termékei. Levegőn a folyadékok felületén egy, az emberre ártalmatlan élesztőfajta (virágélesztő) bőrösödést (pimpósodás) okoz, először finom fehér foszlány (borvirág), majd összefüggő barna, megsűrűsödött hártya formájában, pl. savanyú káposzta.

18

2. számú melléklet Házi tartósítási formák

Élelmiszer neve

Tartósítási forma

Zöldség

Gyümölcs

Hús

19

1.2 Hogyan tartósítsunk? II. 2. rész Mely • • •

célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A diákok megértsék, maguk is tehetnek azért, hogy egészségesebb táplálékokat fogyasszanak Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 7 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. Előkészítés • A gyerekek egy hete rendszeresen összeírják, hogy a család által vásárolt élelmiszerek milyen tartósítószert tartalmaznak. • Olyan csomagolások gyűjtése, amin szerepel a tartósítószerek neve is. Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség

Idő

Mozzanat

5’ Ráhangolás

10’

Feladat


Kapcsolódás az előző órához Asszociációs • Melyik tartósítási feladat eljárásról van szó? Egyéni munka Frontális megbeszélés A csomagolóanyagok vizsgálata Vizsgálódás • A diákok leírják a Pármunka csomagoló-anyagokról a tartósítószerek nevét, E-számát Frontális munka

20

Eszköz

1. sz. melléklet tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll

Hozott és az iskolában összegyűjtött élelmiszer csomagolóanyagok

A tanár a tanulók bemondása alapján felírja a táblára a talált E számokat és tartósítószereket. Frontális • Közös statisztikai beszélgetés összesítés készítése. •

5’


Ismerkedés az E számokkal Pármunka • Jelentése, eredete, típusai, szerepe

5’

3’ 3’

5’

Felsőbb évfolyamoko n

Tartósítószerek Frontális • A kiadott lap, vagy beszélgetés könyvek segítségével a tanulók megismerkednek az egyes tartósítószerek jellemzőivel • A párok beszámolnak a Szövegelemzés megállapításaikról. • Van-e az otthon használt tartósítószereknek E száma? E számok kölcsönhatása •

10’

Lezárás, a továbblépés kijelölése

Csak „rosszak-e” az E- Vita, beszélgetés számok • A vizsgált csomagolószerek alapján hány élelmiszer nem tartalmaz tartósítószert • A bioélelmiszerek jelentősége

21

2. sz. melléklet ppt

3. számú melléklet

Tábla, kréta 3. számú melléklet


1. számú melléklet A tartósítás típusai

A táblára a tanár felírja a múlt órán említett tartósítási módokat. A gyerekek is leírják a füzetükbe. Utána meghatározásokat olvas fel a tanár, és a gyerekeknek az elhangzási sorrend számát a tartósítási mód mellé kell írniuk. A meghatározást úgy fogalmazza át a tanár, hogy a kulcsszó mindig kimaradjon. Sózás, pácolás, füstölés, cukrozás, erjesztés, pasztőrözés, sterilezés A sózás évezredek óta ismert eljárás. A konyhasó tartósító hatása többirányú: egyrészt az élelmiszerek szabad víztartalmának megkötésével lényeges életfeltételétől fosztja meg a mikroorganizmusokat, másrészt az ozmózis nyomás növelésével súlyosan károsítja a mikroszervezetek sejtjeit. Száraz sózáskor az élelmiszer felületét sóval bedörzsölik, illetve az élelmiszert sóval rétegzik, nedves sózáskor viszont az élelmiszert 10 - 20 %-os konyhasó-oldatba tartják mindaddig, amíg a só egyenletesen át nem járja a terméket. A sózást húsok, szalonnák, zöldségfélék és sajtok tartósítására használják. A pácolás a húsok tartósításának elterjedt módszere. Pácoláskor sókeveréket, úgynevezett pácsót használnak fel, ami a konyhasó mellett, Na- vagy K-nitrátot vagy nitritet tartalmaz. A nitrát-sók a húsban nitritté alakulnak, amelyek a vér és izom festékanyagaival, a hemoglobinnal és a mioglobinnal új, stabil, élénkrózsaszínű vegyületeket képeznek. Ezért a pác-sóval tartósított hús a feldolgozás és tárolás során is megőrzi a színét. A füstölés húsok, húskészítmények, szalonna- és kolbászfélék, valamint sajtok tartósítására használt eljárás. Általában a már besózott és pácolt terméket keményfa füstje felett rövidebb-hosszabb ideig szárítják. A termék felülete szárad, ugyanakkor a füstben lévő vegyületek (fenolok, krezolok, formaldehid, hangyasav, ecetsav, aceton) elpusztítják a mikroorganizmusokat. A füst a húsáruk íz- és színkialakításában is részt vesz. A cukrozás hatása hasonló a konyhasó tartósító hatásához. Az élelmiszerekben oldott cukor mennyiségének növekedésével növekszik az ozmózisnyomás a sejtekben, mely elpusztítja a mikroorganizmusokat. Másrészt a cukrozás elvonja a mikroorganizmusok szaporodásához szükséges vizet. A cukrozás tartósító hatása csak 50 %-os töménység felett érvényesül. Ezt az eljárást befőttek, gyümölcsízek és gyümölcslevek tartósítására használják, rendszerint más tartósító eljárásokkal (pl. hőkezeléssel, besűrítéssel) kombinálva. A biológiai tartósító eljárások alkalmazásakor élő szervezetek, a mikroorganizmusok által termelt anyagok tudatos felhasználásával akadályozható

22

meg élelmiszereink romlása. A tejsavbaktériumok anaerob tejsavas erjedést indítanak meg, a keletkezett tejsav védelmet biztosít a káros mikroorganizmusok ellen. Ez a folyamat a természetes savanyítás, mely során az egyik mikroba által termelt anyag gátolja a másik, romlást okozó mikroszervezet elszaporodását. A tejsavas erjedés a tartósító hatás mellett kellemes ízűvé is teszi az élelmiszert. Tejsavas erjedéssel állítják elő pl. a savanyú káposztát, és a kovászos uborkát, a tejtermékek előállítása során is számos esetben keletkezik tejsav. http://www.kfki.hu/chemonet/hun/food/technol/zoldseg/zoldseg.html#43 A pasztőrözés. az enzimek inaktiválását és a baktériumok élő alakjainak jelentős arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe 100 °C (65-95 °C) alatti hőkezelést jelentő beavatkozás. A spórák nem pusztulnak el. A hőkezelést olyan csomagolással egészítik ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja. A sterilezés valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő baktérium spórák) gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes, 100 °C (120 °C) felett és magas nyomáson megvalósuló hőkezelés. http://www.vein.hu/eber/dokumentumok/RAD/tartosit.pdf

23

2. számú melléklet Háttéranyag az E számokról Ajánlott irodalom: Tóth Gábor (2004): Az E-számokról őszintén Pilis-Vet Bt. Mélyiné Venesz Mária, Szabó Tamásné (2006): Mivel E-tetnek minket? Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Dr. Sohár Pálné, Dr. Rácz Endre: Őszintén és érthetően az adalékanyagokról. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium http://www.efosz.hu/letoltes/oszinteneserthetoen.pdf?lang=hu www.tudatosvasarlo.hu http://www.sulinet.hu/biosz/E/start.htm http://www.e-szam.hu/ http://www.hazipatika.com/tools/enum Mi is az az E-szám? Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki az élelmiszeradalékanyagok azonosítására az E-számozási rendszert, annak érdekében, hogy a soknyelvű közösségben az élelmiszer-adalékanyagok nevének fordításából adódó problémák és esetleges félreértések elkerülhetők legyenek, s hogy az élelmiszeradalékanyagok azonosítása és jelölése egyszerűbbé váljon. http://www.eszamok.hu/attekinto Mi az élelmiszer-adalékanyag? A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása szerint élelmiszeradalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként, rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek, az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (többek között elkészítésekor, csomagolásakor, tárolásakor, letöltésekor stb.), technológiai vagy érzékszervi javítási célból szándékosan adják az élelmiszerekhez önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik, illetve válhat. 2007.06.25. Tudatos Vásárló http://www.e-szam.hu/article/show/534

24

E-anyagok E100-199 E200-299 E300-399 E400-499 E500-599 adalékok E600-699 E900-999 E1000-…

csoportosítva Elsősorban színezőanyagok Tartósítószerek, antioxidánsok, savasság szabályozók Antioxidánsok, ízmódosítók, savasság szabályozók Zselésítő, sűrítő, emulgáló anyagok Savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes Ízfokozók és módosítók Édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok Egyéb kiegészítő- és segédanyagok

ADI Az ADI a mérgező (toxikus) vegyületek élelmiszerekben megengedett szintjét fejezi ki, egészséges szervezetben naponta történő fogyasztásuk nem okoz egészségkárosodást. Mennyiségi jelölés: mg/ttkg/nap. Az amarant értéke: 0,5 mg/ttkg/nap, 60 kg-os testsúly esetén (60x0,5)=30 mg/nap, 40 kg-os gyermeknél: 20 mg/nap. http://egeszseg.origo.hu/cikk/0632/061760/elelmiszeradalekanya_2.htm

25

3. számú melléklet Tartós kapcsolat? 2007.08.17. | Kónya Kriszta | http://tudatosvasarlo.hu/article/index/677 A tartósított zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, de akár a zöldségesnél vásárolt déli gyümölcsöknek csupán a tapintása révén is rengeteg tartósítószerrel érintkezünk nap, mint nap. Összeállításunkban a zöldségek és gyümölcsök tartósítására használt leggyakoribb szereket és élettani hatásaikat mutatjuk be. Szorbinsav (E200): sav vagy só (szorbátok: nátriumszorbát: E201, káliumszorbát: E202, kálciumszorbát: E203) formájában kerül felhasználásra, a mikroorganizmusok enzimképződésének megakadályozása révén fejti ki tartósító hatását. Élesztő- és penészgombák, valamint a baktériumok egy része ellen hatásos, csakis ép, nem romlott élelmiszer esetében. Szintetikus úton előállított szer, a természetben nem fordul elő. Élelmiszer-higiéniai vizsgálatok az egészségre nem veszélyes anyagok közé sorolják, bár ritkán kiválthat pszeudoallergén tüneteket, különösen érzékeny embereknél pedig irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. Benzoesav (E210): sav vagy só (benzoátok: nátriumbenzoát: E211, káliumbenzoát: E212, kálciumbenzoát: E213) formájában használják a konzerviparban. Kizárólag savas vagy savanyított élelmiszerek tartósítására alkalmas. Megakadályozza a penészedést és az erjedést. Gyakran alkalmazzák kén-dioxiddal együtt, ami az enzimatikus és bakteriális romlást is meggátolja. Tejsavak ellen kevésbé hatékony. Tanulmányok egészségre káros hatását mutatták ki: fogyasztása különösen az acetil-szalicilsavra (aszpirin) érzékeny emberek esetében veszélyes; érzékeny embereknél allergiát és pszeudoallergiás tüneteket válthat ki. Természetes állapotában, málnafélékben és gyümölcsökben fordul elő. Szalicilsav: az egyik legrégebben ismert gyulladáscsökkentő szer, lázcsillapító hatással is rendelkezik. 1827 óta használták az egyik fűzfa (Salix Alba) kérgének kivonatát, amely egy szalicin nevű anyagot tartalmaz, amiből a szervezetben szalicilsav szabadul fel. Élelmiszer-ipari fölhasználása nem engedélyezett, csak háztartási kiszerelésben árusítható.

26

Nátriumofenilfenolát (E232): a második világháború után szintetikus úton kifejlesztett tartósítószer, amely a citrusfélék felszínére permetezve viszonylag hosszabb távú tartósításukra alkalmas, mindazonáltal a gyümölcsökön képződő penészgombák egy idő után rezisztenssé válhatnak a szerre. A gyümölcs héjában fejti ki hatását, mérgező volta már régóta bizonyított: az ezzel kezelt gyümölcsök esetében a toxikus anyag a hámozás során a kézre és a gyümölcshúsra is átkerülhet. Állatkísérletek során a termékenység csökkenését, növekedési zavarokat és májkárosodást állapítottak meg, valamint rákkeltő hatást diagnosztizáltak. A szerrel dolgozó munkások émelygésre és hányásra panaszkodtak. Nátrium-tetraborát (E241), bórax (E285): természetben is előforduló ásványi anyag, a mikroorganizmusok enzimrendszerének blokkolása révén tartósít. Más konzerváló anyagokkal ellentétben a bórax semleges pH-érték esetén is hatékony, viszont csak nagy mennyiségben. Korábban tejtermékek és citrusfélék tartósításában játszott jelentős szerepet, ma már toxikus hatása miatt ritkán alkalmazzák, egyedül a kaviárban elfogadott szer. Használják még elhízás elleni szerekben, szépségápolási termékekben (a zsíros bőr elleni védelem miatt). Bórsav (E284): a bórax (E285) sava, természetes úton, a bórax savasításával nyerik. A bórsav elsősorban a zsírszövetekben és a központi idegrendszerben halmozódik fel, és főleg gyerekeknél mérgezési tüneteket okozhat (3 év alatti gyerekek számára készített kozmetikai szerekben ezért tilos az alkalmazása). Szén-dioxid (E290): a pH-érték megváltoztatásával megakadályozza bizonyos mikroorganizmusok növekedését, anyagcseréjét, csökkenti életképességüket. Különösen az oxigént igénylő mikroorganizmusok esetén hatásos, penész- és élesztőgombáknál nem. Tejsavbaktériumokkal szemben kevésbé hatékony. Üdítőkben és szárazjég formájában, illetve csomagológázként is használják. Egészségügyileg veszélytelen. Tiabendazol (E233): külsőleg alkalmazott konzerváló anyag, főleg a banán és a citrusfélék penészedése ellen használják. A gyümölcs héjában fejti ki hatását, ezért a gyümölcs érintése után kezet kell mosni! Banánon nem kötelező a használat feltüntetése. Kizárólag szintetikus úton állítják elő; burgonya- és gyümölcstermelésnél növényvédő szerekben is alkalmazzák. Egészségre gyakorolt hatásáról még nincsenek kielégítő vizsgálatok, az állatkísérletek során hólyagrákot és májkárosodást állapítottak meg.

27

Kálcium-formiát (E238): kálcium-hidroxidból és szén-monoxidból állítják elő. Természetes előfordulási helye hasonló a hangyasavéhoz (gyümölcsökben, mézben, csalánban stb.). Gyümölcslevek, alkoholmentes italok, zöldségkonzervek tartósítására használják. Magas koncentrációban vízhajtó hatású. Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában. Nitrites pácsó (E 249-251): szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési aromát. A nitrites pácsóból, a gyomor savas közegében nitrózaminok keletkezhetnek, amelyekről azt kell tudni, hogy a kísérleti rákkutatók ennyire súlyosan rákkeltő anyagokat addig még nem találtak. A nitrites pácsót tartalmazó húsfélékben, a serpenyőben történő sütés közben, illetve a gyomor savas közegében is keletkezhetnek nitrózaminok Kén-dioxid (E220): tartósítószer. A gyümölcsök megbarnulását gátolja. Gyakran bélpanaszokat okoz, nyálkahártya izgató, B12 vitaminkárosító.

28

4. számú melléklet E számok kölcsönhatása Olvassátok el az alábbi szöveget, és a szöveg, valamint előzetes ismereteitek alapján válaszoljatok a lenti kérdésekre! Benzol az üdítőkben - szabályozás még mindig nincs Hosszú évek óta kutatják, pontosan mitől függ, hogy egyes üdítőkben kialakul a rákkeltő benzol, míg a közel ugyanolyan összetételűekben nem. A gyártókat egyelőre csak kérik, hogy kerüljék a tartósítóként használt benzoátok és az aszkorbinsav együttes használatát, mert ezek kölcsönhatásából jöhet létre a veszélyes vegyület kérdéses, hogy mi váltja ki a folyamat beindulását. "Több országban folynak kutatások annak felderítésére, hogy vajon mikor és miért keletkezik az egyik üdítőben benzol, és miért nem keletkezik a másikban" - mondta el az [origo] Egészség rovatának Sohár Pálné, az OÉTI Élelmiszeradalék- és Kémiai Szennyezőanyag Főosztályának vezetője. A palackos italokban tartósítószerként használt benzoátok (E211-E213) és a Cvitaminként hozzáadott aszkorbinsav egymással kölcsönhatásba lépve, több lépcsőben benzollá alakulhatnak. "A benzol bizonyítottan rákkeltő anyag, így élelmiszerekben való jelenlétét meg kell akadályozni, még akkor is, ha a kipufogógázokkal szennyezett levegővel, jóval nagyobb mennyiség kerülhet a szervezetünkbe, mint az üdítőitalokkal" - mondta a főosztályvezető. ……… Az OÉTI főosztályvezetője szerint az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy az italokban hosszabb tárolás után, tehát a lejárathoz közeledve nagyobb valószínűséggel lehet jelen a benzol. Valószínű, hogy a hőmérséklet is közrejátszhat abban, hogy az aszkorbinsavból ún. szabad gyök keletkezzen, ami lehetővé teszi, hogy a benzoesavval reakcióba lépjen. Egyes kutatók arra gyanakszanak, hogy az üdítőkben használt valamelyik aromakomponensnek is szerepe lehet a folyamat beindulásában, azonban ez is csak feltevés, és egyelőre nincs rá bizonyíték. A megelőzés legbiztosabb eszköze a kölcsönhatásban résztvevő két komponens együttes jelenlétének az elkerülése lehetne. Az üdítőkben egyelőre nem tudják más engedélyezett tartósítószerrel kiváltani a benzoátokat, az eddig ismert adalékok közül ugyanis egy sem biztosítaná ezek hosszú eltarthatóságát. A magas cukortartalmú, aromásított italokban természetes eredetű C-vitamin általában nincs, mivel igazi gyümölcsöt nem tartalmaznak. Épp ezért aszkorbinsavval kezdték el őket dúsítani a gyártók, hogy így mégis egészségesebbnek tűnjenek, és "C-

29

vitaminban gazdag"-ként legyenek eladhatók - ezután tűnt fel először a benzol kialakulásának veszélye a kutatóknak. Az eddigi vizsgálatok során, a palackos üdítőkön kívül más típusú élelmiszerben nem találkoztak még ugyanezzel a problémával. Minden gyümölcs- és zöldségtartalmú készítményben jelen van valamennyi természetes C-vitamin, vagyis aszkorbinsav, de például a gyümölcsleveket és befőtteket a gyártás során, hőkezeléssel tartósítják, ezekhez viszont nem szabad hozzáadni nátrium-benzoátot, tehát itt nem áll fenn a benzol kialakulásának veszélye. Házi körülmények között a befőzésnél gyakran használnak benzoesavat tartósítóként - ezek esetleges benzoltartalmát viszont természetesen senki sem vizsgálja. Flanek Éva [origo] egészség 2006. augusztus 10., csütörtök, 7:00 http://egeszseg.origo.hu/cikk/0632/927226/benzol_az_1.htm

30

Feladatlap Benzol az üdítőkben - szabályozás még mindig nincs 1.

Mi a következő vegyületek összeg- és csoportfunkciós képlete:

Benzoesav: Na-benzoát: Aszkorbinsav: 2.

Milyen kémiai vegyületet takarnak a következő E-számok?

E 300: E 211: 3.

E 212:

E 213:

A benzol a táplálékon kívül még honnan kerülhet az emberi szervezetbe? .................................................................................................................................................

4.

Milyen kémiai reakció alakulhat ki az aszkorbinsav és a benzol között az üdítőitalokban? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Milyen tényezők „segíthetik” ennek a reakciónak a létrejöttét?

5.

Milyen megoldás mutatkozik a tartósítóipar számára, hogy elkerülje az élelmiszerekben a benzol képződését? .................................................................................................................................................

6.

Van-e esélye annak, keletkezzen? Miért?

hogy

a

házilag

készített

üdítőkben

benzol

.................................................................................................................................................

31

1.3 Lehet-e E-szám nélkül élni? Mely • • •

célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A diákok megértsék, hogy vásárlás előtt érdemes megnézni, mit tartalmaz az elfogyasztandó élelmiszer.

Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 7 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. Előkészítés • A gyerekek egy hete rendszeresen összeírják, hogy a család által vásárolt élelmiszerek milyen színező és ízfokozó anyagot tartalmaznak. • Olyan csomagolások gyűjtése, Amin, szerepel a színező és íz fokozó anyag tartalmának neve is. Amire, nincs írva színező és íz fokozó anyag neve. Amire, rá van írva, hogy nem tartalmaz színező és íz fokozó anyagot.

Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség, vitakészség

Idő

5’

Mozzanat

Ráhangolás

Feladat

Módszer/ Eszköz Szervezési mód Kapcsolódás az előző Pármunka órához asszociációs 1. számú • Tartósítószerek feladat melléklet típusai Frontális • E számok megbeszélés

32

10’

10’

8’

10’

Egyéb adalékanyagok vizsgálata a Vizsgálódás csomagolópapírokon. Pármunka • A diákok leírják a csomagolóanyagokról az E-számokat Frontális munka • A tanár a tanulók beszélgetés bemondása alapján beírja a közös táblázatba a talált E számokat és neveket. • Közös statisztikai A téma összesítés készítése – feldolgozása következtetés. Csoportmunka Feltétlenül szükségesek-e Elemzés az adalékanyagok? Frontális • Az egyes termékek beszélgetés tartalmának összehasonlítása. Ötletbörze • A tapasztalatok Vizsgálódás megbeszélése – következtetés Tanári Natúr- és biotermékek magyarázat • Jelzések keresése a behozott Vidám csomagolóanyagokon képelemzés • A jelzések felismerése • A két fogalom meghatározása és Pármunka pontos elkülönítése Vita

33

2. számú melléklet Hozott és az isko-lában összegyűjtött élelmiszer csomagolóanyagok Előre elkészített nagyméretű táblázat (pl. csomagolópapír, vagy ppt)

3. számú melléklet Behozott leírások

4. számú melléklet ppt vagy kép 5. számú melléklet 6. számú melléklet

A bio gyümölcs csak kukacos lehet? Érvek és ellenérvek az E számok mellett és ellen • A tanulók pármunkában gyűjtenek érveket és ellenérveket az E számok használata mellett és ellen, majd az osztály megvitatja Lezárás, a Vásárlási szokások Beszélgetés továbblépés alakítása kijelölése • Mindig nézzük meg miből áll, amit megveszünk! •

2’

34

1. melléklet Asszociációs feladat

Alakítsunk párokat! A tanulók borítékban kétféle cédulát kapnak. A cédulák egyik csoportján a tartósítószerek neve (Lent vastag betű), a másikon jellemző tulajdonságok szerepelnek. (Lent normál betű.). Írhatjuk eltérő színnel az egyes csoportok céduláit, vagy eltérő színű lapra nyomtathatjuk a szöveget. A tanulók feladata, hogy párosítsák össze a meghatározást a megfelelő fogalommal. A megadott idő letelte után közösen beszéljük meg a jó megoldást a gyerekekkel. Amennyiben szükségesnek látjuk, osszuk ki fénymásolatban is a helyes megoldást.

Tanári segédanyag

Szorbinsav: a természetben nem fordul elő Benzoesav: Kizárólag savas vagy savanyított élelmiszerek tartósítására alkalmas. Szalicilsav: gyulladáscsökkentő szer, lázcsillapító hatással is rendelkezik Nátriumofenilfenolát: citrusfélék felszínére permetezve viszonylag hosszabb távú tartósításukra alkalmas Nátrium-tetraborát: egyedül a kaviárban elfogadott szer. Szén-dioxid: Üdítőkben és szárazjég formájában, illetve csomagológázként is használják. Egészségügyileg veszélytelen. Kálcium-formiát: Magas koncentrációban vízhajtó hatású. Nitrites pácsó: Szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési aromát Kén-dioxid: A gyümölcsök megbarnulását gátolja.

35

2. számú melléklet Az E-számok csoportosítása

Az előttetek levő csomagolóanyagokról keressetek példákat az alábbi E-szám csoportokra! Készítsetek összesítést, hogy melyik típusból találtatok a legtöbbet!

E-szám csoportok

Példák

E100-199 Elsősorban színezőanyagok

E200-299 Tartósítószerek, antioxidánsok, savasság szabályozók

E200 – szorbinsav

E300-399 Antioxidánsok, ízmódosítók, savasság szabályozók

E400-499 Zselésítő, sűrítő, emulgáló anyagok E500-599 Savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes adalékok

36

Összesítési sorrend

E600-699 Ízfokozók és módosítók

E900-999 Édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok

E941 – N2 csomagológáz

E1000-… Egyéb kiegészítő- és segédanyagok

37

3. számú melléklet Hasonlítsátok össze az egyes termékeket!

1. Húzzátok alá azonos színnel azokat az összetevőket, amelyek egy termék minden típusában megtalálhatók! 2. Egy másik színnel karikázzátok azt be azokat, amelyek csak az egyes termékekre jellemzők! 3. Vásárláskor melyiket választanátok? Miért? Puszedlik Vegyes mézes (vaníliás, citromos, kakaós , rumos-diós, sima) Összetevők: liszt, cukor, térfogatnövelő (E503), tojáspor, stabilizátor (E502), kakaópor, fűszerek, aroma. Méztartalom min. 20% (Bácsalmás) Mézes puszedli Összetevők: félbarna tönkölyliszt, virágméz (20%), barna nádcukor, víz, szalakáli, tojássárgája, fűszerek (fahéj, szegfűszeg) (Naturgold) Mézes puszedli - nagymama receptje Hozzávalók: 1 kg liszt, 3 tojás sárgája, 40 dkg cukor, 2 dl tej, 2 dkg szalakáli, 1 csomag fahéj (kb. 5 g) Szalakáli = ammónium-karbonát – E503

Muffinok Fabulo Muffins Összetevők: búzaliszt, cukor, növényi olaj, egész tojás, 12% csokoládé [cukor, kakaómassza, kakaóvaj, emulgeálószer (szójalecitin), aroma] víz, stabilizátor (xantán), nedvesítőszer (glicerin, szorbit), emulgeálószer (zsírsavak mono- és digliceridjei, zsírsavak propilénglykol észterei), glükóz-fruktóz szirup, módosított keményítő, sovány tejpor, térfogatnövelő szer (difoszfát, nátriumhidrogénkarbonát), étkezési sav (citromsav), tartósítószer (kálium-szorbát), étkezési só, aroma, színezékek (ammónium-szulfátcukorkulőr), Fogyasztható 9 hónapig

38

Muffin Doro-Thea-Sütemény Összetevők: tönkölyliszt, tönkölykorpa, méz, tojás, növényi olaj, víz, tej, szódabikarbóna, valamint a megfelelő ízesítő (kakaó, dió, müzli, kókusz) Fogyasztható 8 napig Csokis muffin recept házi sütéshez Hozzávalók: 1,5 csésze liszt (finom), 0,75 csésze cukor, 0,25 csésze kakaópor, 2 evőkanál sütőpor, 1 evőkanál szódabikarbóna, 0,5 teáskanál só, 0,66 csésze vaníliás 0%-os joghurt, 0,66 csésze tej, 0,5 evőkanál vanília aroma

39

Kenyerek Delta Pékség félbarna kenyér Összetevők: búzaliszt, víz, rozsliszt, só, élesztő, sütőszerek (glutin, kukoricaliszt, malátaliszt, keményítő, emulgeálószer: szójalecitin, enzimek, lisztkezelőszer: aszkorbinsav), szőlőcukor, részben keményített növényi zsiradék, savanyúságot szabályozó anyag: ecetsav. Pesti tartós kenyér Búzaliszt, ivóvíz, élesztő, margarin /részben hidrogénezett növényi olajok és zsírok (pálma-, pálmamag-, repceolaj), ivóvíz, emulgeálószer (E471), aromák, színezék (béta-karotin)/, étkezési só, emulgeálószerek (E 481, E 471, E 472e), szójaliszt, savanyúságot szabályozó anyag (E262), tartósítószerek (E 282, E 200), lisztkezelőszer (E 300), enzimek, emulgeálószer (szójalecitin) BIO Toast kenyér Búzaliszt, ivóvíz, pálmazsír, porított rozskovász, élesztő, étkezési só, búzamalátaliszt, cukor, lisztkezelőszer (aszkorbinsav), emulgeálószer (szójalecitin)

40

4. számú melléklet A biotermékek jelölése Magyarország:

Termékeken felírva HU-ÖKO-01

http://www.greenaction.hu/kiadvany/miabio.pdf Európai Unió biotermék védjegy

Németország biotermék végjegy

http://www.foeeurope.org/agriculture/publications/Campaign_folder_pdfs/safe -guide-hung.pdf

41

Szöveges jelölés: nyelv a jelölés szövege nyelv a jelölés szövege angol organic német ökologisch dán økologisk olasz biologico finn luonnonmukainen portugál biológico francia biologique spanyol ecológico görög βιολoγικο svéd ekologiskt holland biologisch http://www.date.hu/acta-agraria/2004-13/szep.pdf

42

5. számú melléklet Tanári háttéranyag

Biotermék A biotermék (ökotermék) fogalmával kapcsolatban mindmáig nagy zűrzavar uralkodik a fogyasztók körében. Mielőtt azonban meghatároznánk, beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi nem biotermék: - Semmiképpen nem a férges alma, hiszen azt nem megfelelő vegyszerhasználattal is el lehet érni. A „tanulóévek” időnként gyengébb minősége után ma már a biotermékek minőségben fel tudják venni a versenyt a konvencionális gazdálkodásból származókkal. - A reformélelmiszereket, natúrtermékeket szintén gyakran azonosítják a biotermékekkel, pedig az elnevezések egészen mást takarnak. Hogy mit tekintünk reformélelmiszernek, az részben annak a kérdése, mit tartanak éppen akkortájt egészségünk szempontjából különösen kedvezőnek. A natúrtermékek kevésbé feldolgozott, adalékanyagoktól többnyire mentes élelmiszerek, fogyasztásuk azonban nem minden esetben jelent egyértelmű előnyt, például a búzakorpában sokkal több szermaradvány halmozódik fel, mint a búzaszem belső részében. Mitől BIOk a termékeink? Semmilyen műtrágyát és szintetikus toxikus anyagot nem használunk. A tápanyag utánpótlás csak szerves trágya. Mi a terület nagysága miatt zöldtrágyát használunk főként. Növényi károsítókat, mechanikus úton írtjuk, gyűjtjük. Kórokozókkal szemben saját főzésű leveket, gyógynövény kivonatokat használunk. Ezek a szerek nem szívódnak fel a növényben, vízzel lemosódnak. Az ilyen módon előállított biotermék, termés mennyiségében elmarad és magasabb költségekkel állítható elő. A hiteles biotermék mindig drágább, mit a vegyszerezett földről származó, de magasabb minőséget is képvisel.

43

Mi az ökotermék? Ökotermék (biotermék) az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő, tehát utólagos vizsgálatokkal nem lehet semmit biotermékké minősíteni. Az ökológiai gazdálkodást Magyarországon az EU 2092/91 rendelete, valamint a Magyar Kormány 140/1999 és az FVM-KöM 2/2000-es közös miniszteri rendelete szabályozza. A gazdálkodási mód hivatalos megnevezése „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”, de nem hivatalosan azonos értelemben használjuk a biogazdálkodás, ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezéseket. Angol nyelvterületen az “organic farming”, német nyelvterületen az “ökologischer Landbau” kifejezések ugyanezt jelentik. Felmerülhet, miért a termelés folyamatát, és miért nem a termékek szermaradvány, nitrát- és nitrit-tartalmát ellenőrzik. A kérdést több szempontból is megközelíthetjük: - Az ökotermék többet jelent annál, hogy az élelmiszer nem tartalmaz növényvédőszer-maradványt (lásd: Agrokemikáliák), a nitrát- és nitrittartalma pedig jóval az egészségügyi határérték alatt marad. Az ökogazdálkodás szemléletének középpontjában a természet megóvása áll. A természeti törvények hatálya alól mi sem vonhatjuk ki magunkat, hiszen hogyan lehetne megőrizni az ember testi-lelki egészségét, ha talajainkat tönkretesszük, ivóvizünket elszennyezzük és már első lélegzetünket is, szennyezett levegőből vesszük. - Közelítsük meg a kérdést más oldalról is! Az élelmiszerek nitrát- és nitrittartalma viszonylag könnyen és olcsón meghatározható, a növényvédőszer maradványok vizsgálata azonban nehézségekbe ütközik. Ez nemcsak a költségekre vonatkozik, hanem arra is, hogy nincsenek pontos ismereteink arról, milyen köztes termékek képződhetnek lebomlás során a növényben, a talajban és a talajvízben; azt pedig végképp nem tudjuk, hogy ezek a bomlástermékek milyen kölcsönhatásba lépnek egymással és a környezettükkel, illetve, hogy ezek táplálékunkba kerülve milyen egészségügyi kockázatot jelentenek. Azért kell tehát a termelés folyamatát ellenőrizni, mert így ezek a károsító anyagok eleve be sem kerülhetnek az élelmiszerekbe. (Átvéve: Biokultúra Egyesület honlapja: http://www.biokultura.hu ) http://www.ebio.hu/oeko.html

44

6. számú melléklet Mi a véleményed? Igaz, amit a kép mutat?

http://biktop.saman.org.hu/egyeb/e-szamok/index.html

45

1.4 Mikor, mit és hogyan? Mely • • •

célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A tanár felmérje, milyen előzetes tudása van a tanulóknak az élelmiszerek származása témakörben. • A diákok megértsék, maguk is tehetnek azért, hogy a környezeti terhelést is csökkentsék.

Igényelt idő: egy tanítási óra

Felhasználási terület: 7 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. • A gyerekek egy hete rendszeresen figyelik, hogy az egyes élelmiszerek honnan származnak.

Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség

46

Idő

10’

5’

Mozzanat

Ráhangolás

Feladat


Felmérés készítése A) Mit ettél tegnap? Pl.: csirkehús, paradicsom, rizs stb. • Minden tanuló tíz dolgot összeír B) Mit ettetek tegnap? • 3-5 fős csoportokat alakítunk • A gyerekek a saját listájuk felhasználásával összeállítják a tíz leggyakoribb étel listáját a csoportban • Töltsék ki a táblázatot! C) A táblára a tanár előre felírja azoknak az országoknak a nevét, ahonnan leggyakrabban érkeznek élelmiszerek Magyarországra, majd a csoportok aláírják az ő listájukból az adott országból származó élelmiszerek nevét. A szállítás környezetszennyező hatása • A tanári problémafelvetésre a gyerekek mondják a szennyező tényezőket • Az üvegházgázok felsorolása

47

egyéni munka

csoportmunka

Frontális munka csoportosítás

Ötletbörze Frontális munka Kérdve kifejtés

Eszköz

tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll

1. sz. melléklet

Az üvegházhatás kialakulásának áttekintése – fokozódásának veszélyei Számítások végzése A diákok csoportokban összehasonlító és elemző számításokat végeznek •

5’

15’


Szükség van-e a nagy távolságokból behozott élelmiszerekre? • A gyerekek csoportokban érveket és ellenérveket gyűjtenek. • Vállalkozó kb. 5 – 5 gyerek ütközteti a támogató és az ellenző érveket 10’’

Minek, mikor van a szezonja • Mindenki tanulmányozza a 4. számú mellékletet Következtetés • Az osztály közösen gyűjtse ki, mely zöldségeknek, gyümölcsöknek van éppen a szezonja Miért jó a szezonális és közelben előállított élelmiszerek fogyasztás?

48

Csoportmunka Számolás

2. és 3. sz. melléklet, toll

Csoportmunka Vita

Frontális munka

Egyéni munka Adatelemzés Közös megbeszélés

Csoportmunka majd közös munka Ötletbörze, érvelés

4. sz. melléklet

1. számú melléklet Honnan származnak az általunk fogyasztott ételek Töltsétek ki az alábbi táblázatot a csoport tagjaival közösen! Ha nem tudjátok pontosan, honnan származik az étel, tippeljetek, adjatok több javaslatot is!

Étel neve

Származási hely (ország)

49

2. számú melléklet A szállítás környezetterhelése Az alábbiakban a kanadai környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott módszer egyszerűsített változatát felhasználva igyekeztünk megbecsülni a hazai áruházakban is kapható „távolsági” zöldségek és gyümölcsök szállításból eredő környezeti hatását. A módszer: a távolságok becsléséhez a különböző zöldségek és gyümölcsök származási helyének fővárosa, és Budapest távolságát vettük alapul, majd erre a távolságra vetítettük a különböző szállítási módokhoz (légiszállítás, hajó, vonat, teherautó) köthető üvegház-hatású gáz kibocsátást. Az európai országok esetében valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi ország esetében a vízi és a közúti szállítás kombinációival számoltunk.

A szállítás Légi módja Üvegházhatású 1101,1 gáz kibocsátás gramm/tonnakilométer 1. számú táblázat

Közút

Víz

Vasút

269,9

130,3

21,2

Canada

50

Forrás: Environment

Zöldség/gyümölcs

Származási hely

Banán Grapefruit szőlő fokhagyma paradicsom Saláta brokkoli paprika eper fokhagyma vöröshagyma sárgarépa cikória kaliforniai paprika Padlizsán cukkini sárgarépa Citrom körte Karfiol Alma 2. számú táblázat gyümölcs

Costa Rica Dél-Afrika Dél-Afrika Kína Spanyolország Spanyolország Spanyolország Marokkó Marokkó Egyiptom Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Belgium Törökország Olaszország Olaszország Lengyelország

Távolság (km)

Egy kg gyümölcsre vagy zöldségre jutó üvegház-hatású gázkibocsátás (kg) 10150 1,74 8300 1,50 8300 1,50 7350 1,38 2550 0,69 2550 0,69 2550 0,69 2700 0,49 2700 0,49 2200 0,43 1400 0,38 1400 0,38 1400 0,38 1400 0,38 1400 0,38 1400 0,38 1400 0,38 1350 0,36 1250 0,34 1250 0,34 500 0,13 Tudatos Vásárló 9. Zöldség

51

3. számú melléklet Számoljunk! A fenti 1. számú táblázat segítségével számoljátok ki a csoportban a megadott feladatokat, majd közösen elemezzétek az adatokat! A távolságok meghatározásához használjátok például a földrajzi atlaszotokat, vagy az internetet! Segítségetekre lehet a http://www.mtvsz.hu/karbonkalkulator.php honlapon található „Karbon Kalkulátor” is. 1. Feladat: Mekkora az üvegház-hatású gázkibocsátás akkor, ha a csirkehús • Argentínából

2.

•

Franciaországból

•

Debrecenből érkezik?

Feladat: Melyik három élelmiszer kapná a csoportban „a szállítás szempontjából leginkább szennyező” díjat? …………………………….. ………………………..…… ………………………….…. Melyik három élelmiszer kapná a csoportban „a szállítás szempontjából legkevésbé szennyező” díjat? …………………………….. ………………………..…… ………………………….….

3.

Feladat: Adjatok alternatívákat, hogy honnan lehetne a legkevésbé környezetszennyező élelmiszereket még beszerezni.

52

4. számú melléklet I D É N Y Z Ö L D S É G E K, I D É N Y G Y Ü M Ö L C S Ö K Az alábbi listából megtudhatod, melyik gyümölcsnek és zöldségnek mikor van szezonja. A név utáni számok a hónapokat jelentik. Találsz néhány „egész évben” szezonális növényt is. Ez azt jelenti, hogy az év nagy részében jól tárolható, az érési időszak után is fogyasztható. Vannak olyan zöldségek és gyümölcsök, amelynek tavaszi és őszi szezonja is van.

53

alma (téli alma is) 1 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12 bab 1 2 3 8 9 10 11 12 besztercei szilva 8 birsalma 1 2 3 10 11 12 burgonya 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 cékla 1 2 3 7 8 9 10 11 12 csemegekukorica 7 8 9 csemegeszőlő 8 9 cseresznye 5 6 7 cukkíni 8 9 10 11 dió 1 2 3 4 5 10 11 12 egres 5 6 eper 6 7 fejes káposzta 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 fejes saláta 3 4 5 6 7 8 9 10 fekete retek 1 12 füge 8 9 10 földimogyoró 10 gyökér 1 2 3 7 8 9 10 11 12 görögdinnye 7 8 hónapos retek, korai 2 hónapos retek (tavaszi) 5 hónapos retek (őszi) 9 kajszibarack (sárgabarack) 6 7 8 kapor 5 6 7 8 9 10 karalábé 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 karfiol 1 910 11 12 karós bab 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 kelbimbó 1 2 3 9 10 11 12 kelkáposzta 1 910 11 12 kínai kel 10 11 12 körte (téli körte is) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 köszméte 5 loskatök 10 málna 7 8 mandula 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 meggy 6 7 naspolya 1 2 10 11 12

54

őszibarack 6 7 8 9 padlizsán 8 9 10 11 paprika 6 7 8 9 10 paradicsom 6 7 8 9 10 pasztinák 1 2 8 9 10 11 12 patisszon 6 7 petrezselyem 8 9 10 póréhagyma 10 retek 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ribiszke 5 6 7 ringló 7 8 rózsakajszi 7 sárgadinnye 5 6 7 8 9 sárgarépa 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 sóska 1 4 5 6 7 8 9 10 11 12 spárga 4 5 6 spenót 3 4 5 6 7 8 9 10 11 sütőtök 10 szamóca 4 5 6 7 8 9 szeder 8 9 szilva 7 8 9 szőlő 7 8 9 10 11 12 tök 6 7 8 9 10 11 uborka 6 7 8 9 újburgonya 5 újhagyma, zöldhagyma 4 5 vöröshagyma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 vöröskáposzta 10 zeller 1 2 3 7 8 9 10 11 12 zöldbab 6 7 8 9 zöldborsó 4 5 6 7 8 9 10 11 zöldpaprika 5 6 7 8 9 10 11

Tudatos Vásárló 9. Zöldség gyümölcs

55

1.5 Mit tehetek? Mely • • •

célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A diákok megértsék, hogy a civil társadalom és a hivatalos szervek is felelősséggel tartoznak a fogyasztásért. • A diákok meglássák, hogy milyen egyéni lehetőségeik vannak a termelés befolyásolására.

Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 10 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. • A társadalomismeret tantárgy keretében elsajátított ismeretek. Előkészítés • Folyamatos sajtófigyelés, újságcikkek, internetes hírek gyűjtése Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség, vitakészség Idő

10’

15’

Mozzanat

Feladat

Módszer/ Szervezési mód élelmiszer- Csoportmunka Frontális megbeszélés Szövegértés

Az elmúlt időszak botrányai Ráhangolás • dioxin • aflatoxin • stb. A vásárlók érdekeit védő szervezetek Szempontok: alakulás, pénzforrás, kinek az érdekeit védi, fontosabb területeik

56

Eszköz

1. számú melléklet, hozott újságcikkek

Diákelőadások Az előadáshoz szükséges szemléltetés

• A téma feldolgozás a

•

15’ •

Tudatos Vásárlók Egyesülete www.tudatosvasarlo.hu Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/in dex.htm Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ötletbörze Hatóság Vita http://www.fvf.hu/ Megbeszélés

Mit tegyünk? • A vásárlás miként befolyásolja a cégek termelését és az üzletek árukészletét. • A helyes magatartás kialakítása • A tudatos vásárló 12 pontjának megbeszélése 5’

Lezárás, a Vásárlási szokások alakítása Beszélgetés továbblépé Jutott-e valaki valamilyen s kijelölése elhatározásra az eddigi vásárlási szokásaival kapcsolatban.

57


1. számú melléklet Szennyező anyagok az élelmiszerekben

Érlelődik az újabb dioxinbotrány - 2008.03.21 Nyolcvan bivalycsordát helyeztek karanténba Nápoly és Caserta környékén, mert az a gyanú merült fel, hogy tejük, amelyből a népszerű mozzarellasajt készül, dioxinnal mérgezett. Az állatok ugyanis olyan mezőkön legeltek, ahová a feltételezések szerint a helyi bűnszövetkezet, a camorra mérgező ipari hulladékot temetett el illegálisan. A camorra egyik legnagyobb bevétele éppen az ipari szemét illegális lerakásából származik és a Caserta környéki legelők az egyik legismertebb nápolyi maffiacsalád, a Casalesi tulajdonában vannak. A bivalytejből készült mozzarellának, Olaszország egyik leghíresebb ínyencségének fogyasztói között valóságos dioxinpánik tört ki, annak ellenére, hogy a hatósági ellenőrök és orvosbiológusok szerint a karantén Itália egész bivalytejtermelésének csupán töredékére vonatkozik. December óta mintegy 2000, e körzetből származó állat tejmintáit vizsgálják, ellenőrzést végeznek mintegy 109 állattenyésztőnél és sajttermelőnél - írta a La Repubblica című olasz napilap. A szakértők szerint a fogyasztóknak óriási mennyiségű mozzarellát kellene megenniük ahhoz, hogy egészségükre káros dioxinmennyiség halmozódjon fel a szervezetükben. Az olasz sajtimádók azonban nem akarnak kockáztatni: a termelők szövetségének adatai szerint az elmúlt hetekben közel 50 százalékkal esett http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=64930

58

Újra dioxinbotrány Belgiumban - 2006.01.31 23:36, Forrás: Független Hírügynökség Dioxint találtak a takarmányban, ezért több száz farmot be kellett zárni Belgiumban, Hollandiában és Németországban. 2006.01.31 23:36, Forrás: Független Hírügynökség

A dioxin nem ürül ki a szervezetből és rákot, születési rendellenességet, egyéb szervi károsodásokat okoz. 1999-ben már előfordult a mostanihoz hasonló dioxinmérgezéses eset Belgiumban. Akkor több millió baromfit és több ezer sertést kellett elpusztítani. Szakértők szerint hét éve, a mostaninál sokkal komolyabb volt a mérgezés mértéke. http://ma.hu/tart/rcikk/b/0/139997/1 Tájékoztató az aflatoxinokról 2004.11.03 00:00 - EÜM Aflatoxinok Az aflatoxinokat az aspergillus penészgombák (Aspergillus flavus, Aspergillus nominus és Aspergillus parasiticus) termelik.. Metanolban, acetonban, kloroformban jól, vízben kevésbé oldódnak. A négy legnagyobb tömegben előforduló aflatoxin a B1, G1, B2, G2 - közülük is a leghatékonyabb és élelmiszerszennyezőként legáltalánosabban előforduló a B1. Elsősorban meleg égövi országokban, csapadékos, magas páratartalmú időben gyakori; nálunk természetes előfordulásával nem kell számolni, élelmiszerszennyezőként importcikkeken lelhetők fel. Leggyakrabban a földimogyorón találjuk meg, de előfordul más élelmiszerekben (pl. szója, rizs, köles, kukorica, zab, bab, kávé - vagy mint jelenleg a paprika) és takarmányféleségeken is. Heveny mérgezést csak nagy dózisok (mg-s nagyságrend) fogyasztása esetén idéz elő. A Föld egyes - fentebb említett - régióiban járványszerűen fordulnak elő aflatoxin okozta heveny/félheveny májgyulladások; Az aflatoxinok legveszélyesebb, kis dózisokhoz kötött, hatása génkárosító és rákkeltő hatása. Metabolizációjuk (lebomlásuk) során az aflatoxinokból reaktív, epoxi vegyületek keletkeznek, amelyek ún. végső (ultimate) karcinogének (rákkeltők); elsősorban ezek felelősek májrákot okozó hatásukért (IARC, 1993, Smela és mtsai, 2002).

59

Több kohorsz, ill eset-kontroll vizsgálatban (Kína, Dánia, Fülöp-szigetek, Swáziföld) egyértelműen emelkedett hepatocelluláris karcinóma okozta mortalitás gyakoriságot találtak, amely igazoltan függött össze a táplálék aflatoxin szennyezettségével. Egyértelműen emelkedett a hepatocelluláris karcinóma kockázata a vizeletükben aflatoxin metabolitokat ürítő személyeknek, ill. azoknak, akik vizeletében AflB1-guanin adduktokat találtak. Az aflatoxinok és a hepatitis B vírus humán hepatokarcinogén hatása egymástól független (IARC, 1993). Fontos azonban tudnunk: Minthogy az aflatoxinok géntoxikus, daganatkeltő hatásuk kifejtéséhez metabolikus átalakításra szorulnak, és ez elsősorban az ún. oxidatív stresszen alapuló DNS törésekre vezethető vissza, antioxidánsok (pl. flavonoidok) adásával vagy minden "zöldszínű zöldség" (brokkoli, spenót, sóska, saláta), gyümölcsök, teafélék fogyasztásával, vagy fokozott citokróm enzim aktivitással mutagénkarcinogén hatásuk csökkenthető. (Forrás: www.antsz.hu)

Százharmincezer tojás bukott meg a boltokban Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. február 7. Több mint százezer erősen szennyezett tojást kivontak a forgalomból, 18 nagy alapterületű üzletben lefolytatott hatósági ellenőrzés során pedig további 30 ezer tojást kellett jelölési hiányosságok miatt a forgalomból kivonni és megsemmisíteni - ez az első heti mérlege a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások akcióinak, amelyek során február 1. és április 14. között fokozottan vizsgálják a szezonális termékeket. Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség titkára lapunknak elmondta, hogy az első esetben Lengyelországból származó tojásról volt szó. A 30 ezer tojás kartonjain, termelőként és forgalmazóként a szlovák Novogal cég szerepelt, közben a tojások regisztrációs jelzéséből kiderült, hogy németországi tojóketrecekből kerültek Magyarországra. A hatóságok Húsvét közeledtével kiemelten ellenőrzik a pisztáciát, a húskészítményeket, a csokoládéfigurákat és a tojást. A szolgálat 101 élelmiszerfeldolgozóban 495 élelmiszert vizsgált az első héten, és 30 kifogásolt tételt talált. Több mint ezer üzletben 3736 tételt vizsgált, ebből 186 nem felelt meg az előírásoknak. (Cz. P.) http://nol.hu/cikk/393327/

60

2. melléklet A tudatos vásárló 12 pontja 1. A pénzeddel szavazol! A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. 2. A szemét a legdrágább! A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 3. Cetli Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz 'polctrükkökre'. 4. Helyben A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket. 5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. 6. Keresd az eredetit! Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket. 7. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. 8. Erőszakmentes szépség Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat. 9. Tartós használat! Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.

61

10. Frisset Friss, hazai idényzöldséget és - gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. 11. Helyi termékeket vegyél Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül. www.tudatosvasarlo.hu

62

2. A VÍZ 2.1 Kék bolygó „Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

(Antoine de Saint Exupéry a vízről) A Föld vízkészletei A Föld felszínét 70,8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, s összes mennyisége gyakorlatilag változatlannak tekinthető. A Föld teljes vízmennyiségének kb. 15%-a kőzetvíz, azaz a Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek, ásványok kristályaiban lévő, kötött kristályvíz. Sok vegyület tartalmaz kristályvizet. Pl.: CaCl2.6H2O, CaSO4.2H2O, KCr(SO4)2.12H2O, MgSO4.7H2O, Na2SO4.10H2O, Na3PO4.12H2O Ha ezt a kőzetvizet nem számítjuk, akkor az alábbi arányokat találjuk a víz különböző előfordulási formái között: Összesen: körülbelül 1,4 milliárd km3. Tengerek Jég, hó Talajvíz Tavak, folyók Légkör

97,390 % 2,010 % 0,580 % 0,019 % 0,001 %

97,390 Sósvíz % 2,610 %

Édesvíz

0,599 % Iható*

* = A valóságban ennél kevesebb a ténylegesen iható víz, mert a talajban lévő víz kb. fele nem hozzáférhető. Nem is beszélve a felszíni vizek szennyezettségéről, fertőzöttségéről!

63

Magyarország vízhelyzete Magyarország felszíni vizeinek 96%-a az ország határain túlról érkezik. Ebből következően erősen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk az érkező vizek minőségét, vagyis tisztaságát – és kisebb mértékben mennyiségét – illetően. Felszíni vízkészletünk kb. 60%-át adja a Duna, 20-20 %-ot a Tisza és a Dráva. A Balaton térfogata kb. 2 km3, vagyis átlagos helyzetben kb. két-milliárd (2.109) m3 vizet tartalmaz. A Tisza-tó térfogata 253 millió m3. A Duna átlagos vízhozama kb. 2100 m3/s

A víz szerepe a Föld éghajlatában Üvegházhatás A Föld átlagos éghajlatának egyik meghatározó tényezője az üvegházhatás. Ennek az a lényege, hogy míg a Napból érkező sugárzás bizonyos tartománya a levegőn akadálytalanul átjut, ugyanez a sugárzás a földfelszínről (növényzet, talaj, épületek stb.) visszaverődve már más hullámhosszúságú, s ezt a légkör bizonyos anyagai már nem engedik ki a világűrbe. Vagyis köznapian fogalmazva: az üvegházhatás egyfajta energia-csapda; befelé enged, kifelé nem. (Olyan, mint egy okos puli.) A Föld átlaghőmérséklete (14 °C) üvegházhatás nélkül –18 °C lenne. Vagyis üvegházhatás nélkül a Föld inkább fagyott bolygó lenne, mint élő. Üvegházhatás mindig is volt, mióta a Földnek légköre van. Napjainkban tehát nem új jelenség az üvegházhatás. A hatás fokozódása, valamint annak oka és következménye a kérdés. Ilyen üvegház-hatása van a levegőben lévő gázok közül többnek is. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a teljes üvegház-hatásért milyen mértékben felelősek az egyes komponensek. Az adatokból világosan látszik, hogy a legfontosabb tényező a víz, s az ebben a kérdésben „hírhedtté” vált szén-dioxid „csak” a második a sorban.

64

Üvegházhatás (%)

0

0

0

0

0

0

0

0 H2O

Igen ám, de míg a légkörben lévő víz mennyisége évszázadok során gyakorlatilag nem változott, addig a CO2 koncentrációja nem elhanyagolható mértékben megnőtt az ipar forradalom óta. A régi tankönyvek szerint a levegő CO2 tartalma 0,03%, másképpen kifejezve: 300 ppm (pars per million = milliomodrész). Az utóbbi kifejezés-forma alkalmasabb a kismértékű változások jelzésére, ezért ma inkább ezt használják. Nos: a mai adat 380 ppm. Ha az egész levegőhöz viszonyítjuk a növekedést, akár azt is mondhatjuk, hogy elhanyagolható, hiszen még az 1% századrészét sem éri el a változás. De nem így kell nézni, hanem magához a CO2 koncentrációhoz kell viszonyítani a növekményt. Ekkor pedig már azt kapjuk, hogy 300-ról 380-ra nőtt a szén-dioxid mennyisége. CO2 O3 – megközelíti NOx Vagyis – önmagához viszonyítva a növekedés a 30CH4 %-ot. EgyáltalánCFC nem elhanyagolható. Bonyolult kérdés, hogy a Föld melegedése miképpen hat a víz-rendszerekre, és hogy anak milyen további hatásai lehetnek. A melegebb óceánokból nyilván több víz fog párologni, vagyis a levegőbe jutni. Megnő a vízgőz százalékos aránya a levegőben. Ez fokozza az üvegházhatást. Ugyanakkor a magasabb vízpára-tartalom erősíti a felhőképződést, a felhők pedig – minthogy visszaverik a napsugárzás számottevő hányadát, csökkentik a földfelszínre érkező sugárzás mennyiségét, ily módon hűtik a Földet. Az ellentétes hatások eredőjét még nem tudjuk. A víz kiegyenlítő szerepe A víznek kiemelkedően magas a fajhője. Ez az alábbi grafikonból is könnyen kiolvasható:

65

y

kJ/kg°C

4,2

Ezek az adatok azt jelzi, hogy az adott anyag egy kilogrammjának 1 oC-kal való melegítéséhez mennyi energiára van szükség. Láthatjuk, 2,4 hogy a víz kiemelkedik a többi anyag közül. Ez „magyarul” azt jelenti, hogy nehezen melegszik és nehezen hűl. Vagyis: hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe 2,1 van. Helyileg is, globálisan is. Helyileg úgy jelentkezik a víz hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe, hogy pl. az óceánok közelében fekvő területeken enyhe a tél és nem túl meleg a nyár (ez az óceáni éghajlat lényege), míg a kontinensek belsejében, távol a nagy víztömegektől szélsőséges az éghajlat, azaz forró a nyár és nagyon hideg a tél (ez a kontinentális éghajlat). 0,9 0,8

A víznek ez a kiegyenlítő hatása az egész Földre érvényes. Ha nem borítaná óriási víztömeg a Föld felszínét, sokkal szélesebb skálán mozognának a téli és nyári szélsőséges hőmérsékletek.

0,5

vas

üveg

beton

olaj

66

alkohol

víz

Feladatok • Számoljátok ki, hogy a Föld édesvízkészletének hány százaléka szilárd, ill. iható! • Számoljátok ki, hogy a Duna menyi idő alatt töltené fel a Balaton medencéjét, ha üres lenne! • Számoljátok ki, hogy a Balaton hányszor nagyobb a Tisza-tónál! • Próbáljátok megmagyarázni, hogy a háztartásban rögzítésre használt gipsz (ami kiégetett CaSO4) megkötése hogyan történik. (A kristályvíz a kulcs-szereplő.) • Keressétek meg egy Európa-térképen a Duna vízgyűjtőjének legnyugatibb és a Tisza vízgyűjtőjének legkeletibb területeit. Hány km távolság? • Melyek azok az emberi tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a globális melegedéshez? • Keressetek összefüggést a hamburger és a globális melegedés között. (Kulcs: a kérődző állatok kérődzéskor metánt bocsátanak ki.) • A CFC – más néven freon – nem az üvegházhatásról lett „híres”, hanem … • Rajzold meg (becslés alapján) ugyanabba a grafikonba pl. Szibéria és Hollandia éghajlati diagramját (csak a havi átlaghőmérsékleteket)! • Számoljátok ki, hogy hogyan viszonylik 1 dm3 vas és 1 dm3 víz 1 oC-kal való melegítéséhez szükséges energia! (A vas sűrűsége: 7,8 g/cm3.)

67

2.2 Mennyi vizet fogyasztunk?

Vízfogyasztás a háztartásokban Magyarországon az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás napi mintegy 170 liter. Ez több ugyan, mint a nyugat-európai országok átlaga (amely 140 liter/nap/fő), de némileg vigasztaló, hogy 20 évvel ezelőtt még kb. 320 liter/nap/fő volt a budapesti átlag; ahhoz képest tehát örvendetes a csökkenés. Egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztása tehát jóval meghaladja a 600 litert (vagyis 0,6 m3-t). Budapestnek kb. 2 millió lakosa van. Nagy nyári melegben ennek a sok embernek az összesített fogyasztása – hozzávéve a parkok és utak locsolását, tisztítását stb. – irdatlan vízmennyiséget jelent. Volt olyan nyári nap, amikor Budapest 870 000 m3 vizet használt el. (Ez már nem sokkal kevesebb, mint 1 km3!) A háztartási vízfelhasználás belső arányai nagyjából az alábbiak:

Terület vécé-öblítés tisztálkodás mosás mosogatás főzés öntözés ivás egyéb

% 39 20 12 10 6 6 1 6

A napi vízfogyasztásnak tehát mindössze 7%-át használjuk, iváshoz és főzéshez, és 93%-át tisztálkodáshoz és tisztításhoz vesszük igénybe. A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy az egyik legnagyobb vízfogyasztás az, hogy leöblítjük a vécét. Ahol „lehúzós” (tehát fenti tartályos) vécé van, ott minden öblítés 8-10 liter vizet jelent. Pedig a vizelet leöblítéséhez ennek a töredéke is elég lenne. A tekerő-csapos vagy nyomógombos vécék sokkal takarékosabbak a lehúzósnál, mert mindig csak annyi vizet használunk el, amennyi valóban szükséges. 68

Nagyon sok vizet fogyaszt a tisztaság is. Kádban fürdéskor 120-150 liter vizet is elhasználunk. Ennek még a „locsa-pocsálós” zuhanyozás is csak a felét fogyasztja, de tulajdonképpen 15-20 liter vízzel is alaposan le lehet mosakodni. (Pl. szappanozás közben nem kell folyatni!) A mosógép is nagy vízfogyasztó. Legalábbis az volt. Húsz évvel ezelőtt még 100 liternél is több lehetett egy mosógép egyszeri vízfogyasztása. Ma a takarékos mosógépek már csak legfeljebb 50 liter vizet igényelnek egy mosáshoz. Hasonló a helyzet a mosogatógépekkel, sőt: itt még nagyobb mértékű a vízfogyasztás csökkentése. A mosogatógépek vízigénye tizenöt év alatt 60 literről 16 literre csökkent a vízszűrő és -forgató rendszerek fejlesztésének köszönhetően. Egy négyszemélyes család esetében a mosogatógép egyértelműen kevesebb vizet fogyaszt, mintha a családtagok mindegyike kézzel mosogatna el maga után. A csöpögő csapok számottevő vízveszteséget okoznak. Ha egy csapból másodpercenként egy csepp hullik le, akkor ez a csap egy hét alatt elvesztegeti egy ember teljes napi „víz-adagját”.

Emberek víz nélkül Korunk egyik nagy problémája – főként a fejlődő országokban – a vízhiányos területek egészséges vízzel való ellátása. A 21. század végén a lélekszám meghaladhatja a 10 milliárdot. Pedig már ma is közel 1 milliárd ember él biztonságos vízellátás, 2-3 milliárd pedig megfelelő szennyvízelvezetés nélkül. Számuk 25 éven belül megkétszereződhet, miután a szaporulat ma is elsősorban a szegényebb és vízben szegény ázsiai, valamint afrikai térségekben jelentős. Sokmillió embertársunk él olyan körülmények között, hogy a napi teljes vízfogyasztása (étkezés, mosás, tisztálkodás stb.) csak 10-20 liter; vagyis egy vödörnyi vízzel kell megoldania mindazt, amire mi tízszer ennyit fordíthatunk.

69

A víz hiányát sokkal nehezebben viseli az emberi szervezet, mint az éhezést. Táplálék nélkül hetekig kibírja egy egészséges ember. Erre bizonyságul szolgálnak a böjtölők, az éhségsztrájkolók, a katasztrófa következtében elzárt emberek stb. Az éhség kivédésére a szervezetnek nagyon sok és sokféle „technikája” van. (A fordítottja, a túltáplálás ellen nincs a szervezetnek védekező mechanizmusa.) Vizet azonban az éhségsztrájkolók is vesznek magukhoz. Víz nélkül ugyanis egy hetet sem bírunk ki. Vezetékes vízellátás hazánkban Ma az ország lakosságának 96 százaléka részesül vezetékes ivóvízellátásban, s a csapvíz minősége mindenütt megfelel a közegészségügyi előírásoknak. Ugyanakkor a szennyvízelvezetés és -tisztítás helyzete nem mondható jónak. A szennyvíz elvezetése kb. a lakosság 70 százaléka számára megoldott, de az összegyűjtött szennyvíznek csupán 60 százalékát tisztítják, a többi tisztítatlanul jut a folyókba. A vezetékes vízzel való ellátottság és a csatornázottság különbségét nevezik közműollónak. Érthető,Közműolló hogy a vezetéke víz bevezetése sok helyen lényegesen (%) hamarabb történt, mint a csatorna-rendszer kiépítése. Az emberek hamarabb áldoznak arra, hogy legyen vízcsap, mint arra, hogy hova folyik el a szennyvíz. Tanulságos ebből a szempontból Magyarország elmúlt 60 évének krónikája:

Csatorna Vízvezeték

Jól látszik a grafikonból, hogy a közműolló egészen a ’80-as évekig egyre nyílt, s csak amikor a vezetékes vízellátottság már elérte a 90%-ot,. kezdett valamelyest zárulni. 1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

70

1995

2000

2005

Budapest vízellátásának krónikája 1856: Budán üzembe lép az első magyar gőzüzemű vízmű, amelynek építését Adam Clark irányította. 1868: Az ideiglenes pesti vízmű üzembe helyezésével megkezdődik az intézményes vízellátás Pest-Buda területén. 1881: A budai hegyvidék ellátására felépült a Budaújlaki és Krisztinavárosi Vízmű. 1904: Kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a természetes szűrésre alapozott Káposztásmegyeri Vízmű. 1903: Kőbányán vasbeton víztorony épült. 1913: Víztorony épült a XII. kerületben, az Eötvös utcában. 1927: Megkezdődött a gőzgépek villamos motorokkal történő felváltása. 1942: Horányban és Szigetmonostoron befejeződött a kutak építése. 1950: Nagy-Budapest kialakításával megalakult a Fővárosi Vízművek. 1952: Vízmű épült Mátyásföldön a Szilas-patak mentén. 1967: Duna vizet felhasználó víztisztító mű épült Újpest északi határában. 1969: Tömegesen épülnek a nyomásfokozó gépházak a lakótelepek magasabb házainak ellátására. 1972: Csáposkutakat kezdenek építeni a Csepel szigeten. 1985: Vízmű épült Békásmegyeren. 1993: Felépült a Váci úton a vízminőség-vizsgáló laboratórium. 1994: Kicserélték a 100 éves főnyomóvezetéket a Nagykörúton. 1999: Befejeződött a telepek számítógépes távirányításának kiépítése. 2000: Átadták a Diana utcai víztárolót. 2003: A Budaújlaki telep után a Krisztinavárosi telep teljesen is automatizálttá vált. Feladatok • • • • •

Számold ki, hogy a családod mennyi idő alatt fogyaszt annyi vizet, amennyi a Balatonban van Rajzolj grafikont a közműolló nagyságáról 1945-től 2005-ig! Gyűjtsetek ötleteket az otthoni vízfogyasztás csökkentésére. (De ne azt, hogy ne kelljen mosakodni!) Keresd meg a Bibliában Jézus pusztai böjtölésének történetét; a történelemkönyvekben pedig Gandhi éhségsztrájkját! Keressetek okokat, hogy miért vezeték be sok helyen előbb a vizet, s csak sokkal utána csatornáztak.

71

•

Mi köze van az első magyar vízműnek a Lánc-hídhoz?

2.3 Mit iszunk? Az ember eredetileg forrásvizet vagy a patakok, folyók vizét itta. Azután megtanult kutat fúrni, s onnantól a kútvizet is itta. Kevés embernek jutna manapság eszébe, hogy igyon a folyók vizéből. Igazuk is van; a folyók többsége ma olyan szennyezett, hogy a vizük ivásra semmiképpen sem alkalmas, de sok helyen még fürdésre sem. Pedig ez nem mindig volt így. Pl. Pest-Budán a reformkorban a dunavizet ivás céljára árusították az utcákon. Akkor még iható volt. Ma a hazai háztartások 95%-a vezetéken keresztül kapja az ivóvizet. Olyan vizet, amelynek tisztaságát a vízművek (szigorú előírások alapján) garantálja.

Csapvíz Vessük össze a fővárosi csapvizet a víz leggyakoribb oldott-anyagait tekintve az EU határértékeivel! KOI* Klorid

Vas

Mangá Nitrát Nitrit Ammó Keménys Vez.ké n n. . p. [mg/l] [mg/l] [μg/l] [μg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l μS/cm CaO] Határér 3,50 100 200 50 50,0 0,10 0,20 50-350 2500 ték Átlag 0,63 28 35 9 11,8 0,00 0,01 163 543 *= Kémiai Oxigén Igény (vagyis az, hogy a vízben mennyi oxidálható anyag – zömmel szerves vegyület – van) Láthatjuk, hogy a fővárosi ivóvíz összetétele kifejezetten jó; minden adatát tekintve a megadott határérték alatt vagy annak alsó tartományában van. Nem véletlen, hogy a Magyar Minőség Társaság a Fővárosi Vízművek termékét, Budapest ivóvizét, 2005-ben a Magyar Minőség Háza Díjjal tüntette ki. A vízminőség azóta sem változott.

72

Érdekes, hogy kémhatás tekintetében elég széles az EU határérték: 6,5–8,5. Az enyhén savastól a gyengén lúgosig minden fogyasztható. Ez nem csoda, hiszen a különböző ásvány- és gyógyvizek – összetételüktől függően – viszonylag széles pHskálán szórnak. És ne felejtsük el, hogy szervezetünknek hatékony puffer (pHkiegyenlítő) rendszerei vannak. A jó ivóvíz tartalmaz bizonyos mennyiségű oldott kalcium- és/vagy magnézium-sókat is. Ennek alapján beszélünk a víz „keménységéről”. Ezt hagyományosan német keménységi fokokban (nko) mérjük; literenként 10 mg kalcium-oxidnak megfelelő Caés/vagy Mg-só jelent 1 keménységi fokot. A lágy víz (<8 nko) mosáshoz kifejezetten jó, de emberi fogyasztásra nem igazán. A közepesen kemény (8–16 nko) és kemény vizek (>16 nko) ivásra üdítők, de a mosógépben csak vízlágyítóval együtt használhatók. A vízművek többnyire közepes keménységű (10-14 nko) vizet szolgáltatnak. Az ivóvizet fertőtleníteni kell. Háromféle fertőtlenítő megoldás terjedt el. Az UVbesugárzás és az ózon-kezelés (O3), hatékony, egyik sem szennyezi a vizet, viszont az UV drága, és mindkettő hatása csak rövid ideig tart. Leginkább a harmadik, a klórgáz vizes oldatának a bekeverése terjedt el; ez ugyanis biztonságos, olcsó és hosszú hatású. Hátránya, hogy rontja a víz ízét-szagát.

Ivóvíz-problémák A különböző regionális, és helyi vízművek szintén nagyon szigorú minőségi szabályok szerint működnek, ennek ellenére vannak olyan összetétel-problémák, amelyek helyileg gondot okoznak. Vannak települések Magyarországon, ahol magasabb a csapvíz vastartalma a „kelleténél”. Nem egészségügyi, hanem csak ízlelési probléma, ha – a megengedett határértéken belül – magas a víz vas(ion)-tartalma. Ilyenkor csak „vasas íze” van a víznek, ami lehet kellemetlen, de nem ártalmas. A határértéken belüli, de magas vastartalom még hasznos is lehet, bár tudnunk kell, hogy a talajvízben lévő „közönséges” vas-sók nem szívódnak fel jól a bélcsatornából. Vannak azonban olyan településeink is, ahol – a talaj összetételéből kifolyólag – a határértéknél is magasabb a vas-tartalom.

73

Egészségügyi probléma Magyarország bizonyos területein (elsősorban Békés megyében) a víz magas arzén-tartalma. Ennek nem szennyezés az oka, hanem egy természeti adottság; az, hogy ezen a vidéken – az eredeti alapkőzet összetételéből következően – maga a talaj több arzénvegyületet tartalmaz, mint máshol. Jelenleg az EU és a WHO a 10 μg/l arzénszintet fogadja el egészségügyi határértéknek az ivóvízben. Az USA-ban 50 μg/l az egészségügyi határérték, s Magyarországon is ennyi volt. Egy 2001-es kormányrendelet hazánkban is leszállította a határértéket az EU-s szintre, azzal a megjegyzéssel, hogy a közüzemi vízszolgáltatók 2009. decemberig kötelesek biztosítani ezt a szintet. Ásvány- és kőzettani okok magyarázzák, hogy a magas vas- és arzén-tartalom többnyire együtt jár. Kútvíz A kútban lévő vizet a talaj fizikailag megszűri, a benne lévő káros anyagokat a talaj kolloid szemcséi adszorbeálják, s a talajfauna (elsősorban baktériumok) biológiailag is tisztítja. Optimális esetben tehát a kútvíz jó, egészséges víz. Azokon a településeken azonban, ahol a vezetékes víz összetétele a vasra és az arzénra vonatkozóan nem egészen felel meg az EU-szabványnak, sajnos a kutak vizével ugyanaz a probléma, hiszen a kútvíz ugyanabból a talajvízből származik. Sajnálatosan gyakori jelenség hazánkban, hogy a vezetékes víz bevezetése után (de még a csatornázás kiépítése előtt!) a szennyvizet a már nem használt kútba vezették, vezetik. Arra gondolva, hogy „azt a vizet már úgysem használjuk”. Ez a mélyen elítélendő gyakorlat azonban oda vezetett, hogy a kutak vizét adó rétegvíz teljesen elszennyeződött (nitráttal, ammóniával, fertőző baktériumokkal stb.), s már kilométerekkel arrébb sem alkalmas ivásra. A kútvíz nitrátionnal való szennyezése talán a legsúlyosabb vízminőségi problémánk. A fent említett probléma (a szennyvíz kutakba vezetése vagy szabálytalan „földbe vezetése”) mellett ennek másik oka a mezőgazdaság hibás műtrágya-használata. A rosszkor vagy rossz módon, esetleg fölöslegben kiszórt műtrágya ugyanis előbbutóbb az élővizekbe kerül. (A műtrágyák szinte mindig tartalmaznak nitrátot, ami teljesen érthető, hiszen az ebben lévő nitrogén szükséges a növények növekedéséhez.)

74

A magas nitrát-koncentráció egészségre ártalmas. A csecsemők (és a várandós anyák méhében lévő magzatok) számára súlyosan mérgező; tönkre teszi a vér hemoglobinját, s így az alkalmatlanná válik az oxigén szállítására. Ha nitrát-terhelés miatt a csecsemő állandóan bizonyos mértékű oxigén-hiányban szenved, annak elsősorban az idegsejtek (főleg az agy) látják kárát.

Ásványvíz Az „ásványvíz” minősítést csak az a víz kaphatja meg, amely természetes, szennyeződésektől mentes, védett vízadó rétegből származik, eredeténél fogva tiszta víz, összetételének és hőmérsékletének a víznyerő helyen állandónak kell lennie, a mikrobiológiai összetételét helyszíni palackozással kell megóvni, és az ásványvíz eredeti tulajdonságai és összetétele a technológiai folyamat során sem változhat meg. A fogyasztókat a gyártóknak tájékoztatniuk kell a víz összetételéről és minősítéséről: nem mindegy, hogy gyógyvíz, ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz található-e a palackban. Az ásványvizek közül a kisebb (500-1000 mg/l) és a közepes (1000-1500 mg/l) ásványi anyag tartalmú vizek korlátlanul felhasználhatók; a magas (>1500 mg/l) ásványi anyagtartalmúak fogyasztása orvosi felügyeletet igényel. Az ásványvízhez szigorúan tilos bármilyen vegyi anyagot hozzáadni a széndioxidon kívül. Vannak viszont „ásványi anyagokkal dúsított ivóvizek” is (pl. a Bonaqua és az AquaFriss). Ezeket mesterségesen állítják elő: az ivóvizet többféle technológiával tisztítják, majd engedélyezett anyagokkal és szén-dioxiddal dúsítják. Az utóbbi évtizedben sokszorosára nőtt hazánkban az egy főre jutó évi ásványvízfogyasztás. (Most 60 liter körül van.) És egyes palackozók szerint további bővülés várható. Egyre megszokottabb látvány, hogy emberek ásványvizes flakonnal a kezükben utaznak, dolgoznak, beszélgetnek. Ennek a tendenciának két arca van. Egészségügyileg mindenképpen kívánatos, hogy viszonylag sok és jó minőségű vizet igyunk. Ebből a szempontból pedig a palackozott ásványvizek feltétlenül jók. (Kizárólag ebből a szempontból talán még az ásványi sókkal dúsított ivóvizek is.)

75

Van azonban környezeti szemmel egy óriási hátránya a palackos vizek divatjának. Ez pedig a szállítás környezetterhelése. Van abban valami abszurd, hogy Európa (sőt: a Föld) más tájairól kilométerek ezrein keresztül szállítjuk, a szomjunkat oltó vizeket, miközben a csapból folyó víz ugyanolyan jó. A budapesti csapvíz egészségügyi szempontból legalább olyan jó, mint a boltban drága pénzért megvásárolható palackos vizek többsége!

Gyógyvíz Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. Ásványvizet Magyarországon csak az Országos Gyógyhelyi és Fürdőügyi Főigazgatóság nyilváníthat gyógyvízzé a szükséges orvosi vizsgálatok után. A gyógyvizek Magyarországon általában (de nem feltétlenül) termálvizek, azaz hőmérsékletük 30 °C feletti.

Tea A Föld népei évezredek óta isznak különböző teákat. Részben szomjuk oltása, részben a tea oldható anyagának hatása céljából. Az igazi tea a Teafélék (vagy más néven Kaméliafélék – Igen! A dísznövényként ismert kaméliáról van szó!) családjába tartozó Thea növény leveleiből készül. Ennek legismertebb változata a Th. sinensis, vagyis kínai tea, de van egy másik változata is, a Th. assamica, amely név arra utal, hogy ezek a növények talán nem is Kínából, hanem eredetileg az indiai Assam tartományból származnak, ahonnan tibeti közvetítéssel jutottak el Kínába. A tealevél hatóanyagainak két fő csoportja van: az alkaloidok (koffein és rokon vegyületek) és a csersavak. Az előbbi csoport felelős a tea élénkítő hatásáért, a másik pedig azért, hogy a koffein a teából sokkal lassabban szívódik fel, mint a kávéból, ezért elnyújtottabb („szelídebb”) a hatása.

76

Teaitalt sok másféle növényből is főzünk. Pl. a rooibos-teát egy dél-afrikai pillangósvirágú növény leveléből; a maté-teát az Ilex paraguayensis nevű, a délamerikai őserdőkben termő növény leveléből. A rooibos nem tartalmaz koffeint (vagy hasonló stimuláló anyagot), a maté igen. Külön meg kell említenünk a nem-serkentő teákat, amelyek más növények leveleiből vagy gyümölcseiből készülnek. A legtöbb gyógynövényt tea formájában fogyasztjuk. Ezeket herba-teáknak is nevezik, minthogy a herba (latinul) ’zöld növényt’ jelent. Erdélyben azonban burján-tea a nevük, minthogy a burján mindenféle vadon növő gazt, bozótot, dudvát jelent.

Üdítőitalok Az üdítőitalok kínálata ma már olyan nagy, hogy nehéz eligazodni közöttük. A tiszta gyümölcsből (vagy zöldségből) készült üdítők ellen semmi kifogásunk nem lehet (legföljebb az, hogy drágák), ha nem tartalmaznak káros adalékanyagokat. Nem könnyű azonban tájékozódni az élelmiszerek adalékanyagai között. Minden adalékanyag be van ugyanis sorolva az E-számok sorába, akár természetes (pl. citromsav: E330), akár mesterséges, természetidegen (pl. ciklamát: E952). Önmagában tehát az, hogy valamiben van E-számmal jelölt anyag, még nem mond túl sokat; tudni kellene, hogy mi az az adalék, s hogy annak vannak-e veszélyei, s ha igen: mik. Vannak az E-számokra vonatkozóan hozzáférhető dokumentumok, de komolyabb felkészültség kell ahhoz, hogy valaki eligazodjon az egymásnak ellentmondó információk között. Pl. a mesterséges édesítőszerek (ilyen a fent említett ciklamát is) körül évtizedek óta folyik a vita, hogy okoznak-e rákot, allergiát stb. vagy sem. Megjegyzendő: a környezeti és egészségvédő gondolkodásmód az ilyen bizonytalan, még nem eldőlt kérdésekben a kötelező óvatosság elvét követi: amíg biztosan ki nem mondhatjuk, hogy valami ártalmatlan, addig ne használjuk. (Ellentétben a „technokrata” gondolkodásmóddal, amely úgy érvel, hogy: amíg be nem bizonyították valamiről, hogy káros, addig miért ne használnánk.)

77

Alapvető kérdés az üdítőitalok energiatartalma. Ugyanis a kellő édes íz elérése érdekében vagy sok cukrot tartalmaznak (s akkor azért egészségtelenek, mert hizlalnak), vagy a cukor helyett mesterséges édesítőszereket, de azokról meg nem tudjuk biztosan, hogy ártanak-e vagy sem. A reklámok természetesen ezeknek az édes üdítőknek a fokozott fogyasztására buzdítanak. Ez azonban csakis a gyártó (és forgalmazó) érdeke.

Szeszesitalok Végül meg kell említenünk a szeszesitalokat is, hiszen azokat is isszuk. Alkoholtartalom szempontjából három fő csoportjuk van. A sörök 4-6% alkoholt tartalmaznak, a borok 10-12%-ot, az égetett szeszesitalok (pálinka, konyak, whisky stb.) nagyjából 40-50%-ot. Lényeges különbség van tehát közöttük ebből a szempontból. Az alkohol hatása azonban a testsúlytól is függ; ugyanannyi alkoholmennyiség egy 40 kg-os gyerekre sokkalta erősebben hat, mint egy 80 kg-os felnőttre. Ráadásul a gyerekek idegsejtjei érzékenyebbek s az alkoholra.

78

Feladatok • •

•

• • • • • • • • •

Szerezd meg lakóhelyed ivóvizének adatait, s azokat vese össze a budapesti adatokkal! A te környékeden milyen a csapvíz (kútvíz) keménysége? Nézd meg különböző mosóporok dobozán, hogy az ilyen vízhez mennyi vízlágyítót és mennyi mosószert kell tenni. A csapból kiengedett víz néha zavaros, de ez a zavarosság alulról fölfelé fokozatosan feltisztul. Próbálj összefüggést keresni a víz esetleges klór-szaga és ilyen zavarossága között. Találtál-e? Gyűjtsd össze különböző ásványvizek címkéit, s készíts táblázatot a bennük lévő oldott anyagokról! A fővárosi csapvíz minden szempontból jó. Mégis: melyik szempontból a „legjobb”, s miben a „legkevésbé jó”? Olvass utána, hogy az UV sugár és az ózon miért alkalmas vízfertőtlenítésre. A víz vastartalma biológiailag fontos lehet. Miért? Tudod-e, hogy a μg hányad része a g-nak és a mg-nak? Mely anyagok felépítéséhez kell a növényeknek a nitrát (nitrogén)? Nem lenne érdemes az ásványvizek palackos szállítása helyett inkább beszárítani azokat, és csak a kivált sókat szállítani? A kávé koffeinje és a tea hatóanyaga (tein) rokon vegyületek. Milyen enni/innivalóban van még ilyen „serkentőszer”? Keresd ki egy E-szám listából a következőket: 150, 260, 270, 290, 300, 330. Mi a közös ezekben?

79

3. FENNTARTHATÓ FOGYASZTÁS 3.1 Szupermarketek Mely célok eléréséhez járul hozzá? • A téma aktualizálása, a családi bevásárlási szokások átgondolása • Segíti a gyerekeket annak felismerésében, hogy egyéni kisléptékű vásárlási döntéseinkkel és választásainkkal globális folyamatokra is hatással lehetünk. • A tanulók példákat látnak arra, hogy miért érdemes hazai terméket vásárolni? • Valóban az olcsó az olcsóbb? Több szempontú mérlegelés Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 7 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • Adatgyűjtés – milyen típusú, és méretű üzletek találhatók a lakóhely közvetlen környezetében? • Rokonok és ismerősök kikérdezése vásárlási szokásaikról. Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség, adatgyűjtés, és kutatási eredmények közzététele Idő

10’


Mozzanat

Feladat

Ráhangolás

Előzetes adatgyűjtés A) Milyen „kisboltok” találhatók a környéken? • Minden tanuló összegyűjti azokat az üzleteket, ahol rendszeresen vásárolni szoktak. (külön az áruházláncokat és a kisboltokat) B) A környék kereskedelmi hálózata 3-5 fős csoportokat alakítunk • A csoportok tagjai összehasonlítják az előzetes

80

egyéni munka

Eszköz tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll

csoportmunka

csoportosítás, adatfeldolgozás 1. sz.

•

15’

10’

közvélemény-kutatás eredményeit Az adatokat táblázatba rendezik, majd grafikusan ábrázolják a szemléletesség érdekében.

Miért drágább az olcsó? • Forrásfeldolgozás - kistermelők helyzete - minőség kérdése - egészségügyi kockázatok - rövidtávú előnyök Következtetések megfogalmazása csoportokban értelmezik az A téma olvasottakat. feldolgozása Számok bűvöletében • miért 199 Ft, 9999 Ft? Válasszatok ki tíz tetszőleges alap- élelmiszert (tej, tojás, liszt, stb.) és tájékozódjatok az összegyűjtött szórólapokból és hirdetési újságokból, hol kínálják a legolcsóbban. Táblázatban foglaljátok össze az eredményeket, majd végezzetek számítást hol érdemes vásárolni? És ha a vásárlással töltött időt és az utazási költségeket is figyelembe veszitek?

81

melléklet

Csoportos 2. sz. munka, melléklet, toll szövegértelmez és, kutatás

Csoportmunka Számolás

Csoportmunka

Frontális munka

Reklám- és hirdetési újságok, szóró lapok, papír, toll

Mi a trükk? (hasonló árukat kínálnak hasonló áron, a különbségek összességében kiegyenlítik egymást, vesztünk az időn, az üzemanyag vagy utazási költségen, a minőségen, a személytelen vásárláson)

10’

Következtet és

Vita

Gyűjtsetek érveket és ellenérveket a kéttípusú kereskedelmi egységek mellett és ellen, majd ütköztessétek a véleményeteket! Vásároljunk kis üzletekben! Figyelemfelhívó plakátok, kiskereskedelmet népszerűsítő kampánymondatok készítése, megfogalmazása, bemutatása

Csoportos munka – plakátkészítés

plakátkiállítás

82

Színes ceruzák, filctollak, festék, karton, rajzlap

1. számú melléklet Milyen típusú üzletek találhatók lakóhelyünk közelében Töltsétek ki az alábbi táblázatot a csoport tagjaival közösen! Az üzlet jellege (áruházlánc tagja), kisebb bolt, éjjel-nappali, egy személyes

db

üzlet Áruház lánc Húsbolt Pékség Zöldség-gyümölcs bolt Papír-írószer Könyvesbolt

2. számú melléklet Miért drágább az olcsó? Olvassátok el a következő szemelvényt, és keressétek ki a szövegből azokat az információkat, amelyekből kiderül, hogy a látszólag olcsóbb árukért utólag még többet kell fizetni.

83

„…Az a cinikus az egészben, hogy a Szupermarket állítása szerint az alacsony árak és a széles kínálat biztosításával a fogyasztók érdekeit képviselik. Ezt részben azért tehetik, mert a magyar fogyasztói társadalom nagy részének még meg kell tanulnia az alacsony árak mögé nézni, hogy lássák, hogyan is érhetők el ezek a mesterséges árak. A magyaroknak több mint harmada választ boltot a termékek ára alapján (miközben a csehek negyede és a lengyeleknek csak a tizede teszi ezt), és nem veszi figyelembe az odautazás, az ott eltöltött idő költségét és a vállalati működés módszereit… Az alacsony árak nyomásának nagy része a szupermarketekről a beszállítókra tevődik át. A szupermarketek erősen markukban tartják a kínálati oldalt, és taktikák sokaságával a beszállítókra hárítják a termelési költség alatti árak következményeit. Jól dokumentáltak azoknak a kistermelőknek az esetei, akik bankhitelt vettek föl a szupermarketekkel való megegyezésüknek megfelelő termékek előállítására és szállítására, ennek ellenére minden teketória nélkül kitették őket vagy rákényszerítették őket arra, hogy termékeiket az utolsó pillanatban a termelési költség alatt adják át. Ahogyan az várható, az alacsony árak fenntartásának érdekében a szupermarketek az alacsony minőséget választják. Az olcsó és alacsonyabb minőségű termékek megvásárlása azt is jelenti, hogy az illető terméket gyakrabban kell megvenni, javíttatni, vagyis összességében több a kiadás. Az alacsony minőségű villanykörték előbb kiégnek, ruhák előbb elszakadnak, az esernyők hamarabb tönkremennek. Az egészségügyi kockázat különösen az élelmiszerek esetében magas. A legtöbb szupermarketételt iparilag állítják elő, mesterséges adalékanyagokat adnak hozzá, vagy több gyomirtót, hozamnövelőt és egyéb vegyszereket alkalmazó gazdaságokban termelik. E termékek rendszeres fogyasztása révén a mesterséges és vegyi anyagok felhalmozódnak a szervezetben, ami bizonyítottan az illető egészségi állapotának romlását okozza. Amit megtakarítasz a szupermarket-túrákon, annak többszörösét költöd gyógykezelésre. Elvégre, a legkisebb is fáj.”

Milyen nehézségeket említ a cikk a kistermelőkkel kapcsolatban?................................ ......................................................................................................................................................... Mi a helyzet a minőséggel?....................................................................................................... .........................................................................................................................................................

84

Miért nagyobb az egészségügyi kockázata a szupermarket élelmiszereknek? .......... .........................................................................................................................................................

Tudatos Vásárló 10. Szupermarketek

85

3.2 - Reklámok bűvöletében Mely célok eléréséhez járul hozzá? A téma feldolgozása lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek a reklámok harsány díszletei mögé tekinthessenek. • Képesek legyenek vásárlásaikat tudatosan megtervezni és ne pillanatnyi hatásoktól vezérelve, meggondolatlanul vásároljanak. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 7 – 12. osztály Előzetes ismeretek: •

Adatgyűjtés: - saját élmények, tapasztalatok • „kedvenc reklámom” • a reklám, ami nem hat rám • felnőtteknek és gyerekeknek szóló reklámok • férfias és nőies reklámok • Rokonok és ismerősök véleménye a reklámokról •

Fejlesztendő képességek, készségek: Szövegértés–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség, adatgyűjtés, és kutatási eredmények közzététele Idő

10’

Mozzanat

Ráhangolás

Feladat Előzetes adatgyűjtés • Az órát megelőző héten a gyerekek adatokat gyűjtenek családtagjaik és ismerőseik körében a reklámokkal kapcsolatos attitűdjeikről, véleményükről és a reklámok hatásosságáról. • Egyéni beszámolók • Közös megbeszélés

86

Módszer/ Szervezési mód egyéni munka (szóbeli kikérdezéssel, vagy önállóan készített kérdőív segítségével) közös megbeszélés, saját adatok bemutatása, vélemények kifejtése

Eszköz

tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll saját készítésű kérdőívek

15’

Vadászösztön és csábítás a A téma szupermarketekben feldolgozása • Forrásfeldolgozás a gyerekek, mint üzleti tényezők Következtetések megfogalmazása csoportokban értelmezik az olvasottakat. Találkoztatok-e hasonló trükkökkel vásárlásaitok alkalmával?

10’

Csoportos munka, szövegértelmez és, kutatás

Frontális megbeszélés, beszélgetés

Frontális megbeszélés

10’

Következtet és

Reklám itt, reklám ott, reklámok körülöttünk. Rád milyen effektusok hatnak? Mit szeretsz látni a reklámban? Mi a trükk? Van- e különbség férfiaknak és nőknek, vagy gyerekeknek és felnőtteknek szóló reklámok között? Mennyire lehet azonosulni a reklámok szereplőivel? Hihető az állandó jól ápoltság, derű és boldogság? Te is legyél ellenálló! Hogyan vonhatjuk ki magunkat a reklámok hatása alól? Hogyan kerülhetjük el a reklámok csábításának köszönhető felesleges vásárlásokat?

Szlogenekkel a túlzott reklámok és reklámfogások ellen

87

1. sz. melléklet, toll 2. sz. melléklet, toll

Az osztály egyik része szórólapot fogalmaz meg „Így vásárolok tudatosan” címmel (csoportok) Mások antireklám szövegeket

Ismert TV, vagy sajtó reklámok (videó, kép, Web)

fogalmaznak meg a túlzásba vitt reklámozás ellen (csoportok) Színes ceruzák, Figyelemfelhívó plakátok a filctollak, szupermarketekben alkalmazott Csoportos festék, vásárlási trükkök ellen. munka – karton, plakátkészítés rajzlap

plakátkiállítás

88

1. számú melléklet A gyerekek vásárlóvá nevelése – szupermarket módra „…A vásárlás azonban a gyerekek számára nem túl izgalmas dolog, ezért az áruházak több módszert is alkalmaznak becsalogatásukra. Ilyenek a bevásárlóközpontokba meghirdetett családi programok, bohócok, vetélkedők, játszóházak, ingyenes játékkipróbálási lehetőségek, pénzbedobással működő játékautók, helikopterek, stb. Ezeken önmagukban semmi kivetnivaló nem lenne, azonban jó, ha észben tartjuk: az efféle szórakozási lehetőségek nem magáért a szórakozásért szerveződnek, hanem hogy az üzletbe csábítsák, bent tartsák és végül vásárlásra bírják a gyerekeket és a szüleiket. A szakkönyvek 3-4 éves kortól ajánlanak kisméretű bevásárlókocsit a gyerekeknek. Ennek kettős haszna is van a bevásárlóközpont számára: egyrészt a gyerek önállóan vásárolhat, az alsóbb polcokról, ami plusz bevételt jelenthet, hiszen ritkán választanak pont olyasmit, amit a szülők bevásárló listára írnak. Másrészt az egyébként türelmetlenkedő gyerek, saját elfoglaltsága révén nem sürgeti a szülőt, ami még több, a bevásárló központban töltött időt, még több vásárlási lehetőséget jelent. Sőt, több marad a szülő kosarában is! Sok esetben, ami a szülők szempontjából előnytelen termék-kihelyezési terület, az a gyerek számára éppen ideális. Például a felnőtt számára a lehajlási zónába eső polcok a gyerekeknek éppen a szem magasságába esnek. Megfigyelhetjük, hogy azokon a részlegeken, ahol az anyukák többet időznek, például a kozmetikumoknál vagy a háztartási tisztítószereknél, az alsóbb polcokra gyerekmintás, vagy figurás termékeket helyeznek ki. …(a gyerekek) nem ismerik fel, hogy egy mesefigurát, vagy egy sportoló képét csupán az ő meggyőzésükre, reklám céljából helyeztek ki az üzletekben, másrészt ezek a figurák sok esetben a gyerek fantáziavilágának részét képezik, és emiatt fontos nekik a mesefigurás tárgyak megszerzése. …az egyik marketing szakkönyv szó szerint megvesztegetési pontok kialakítását javasolta az üzletek számára. Ez annyit jelent, hogy azokon a területeken, ahol a bevásárló család hosszabb várakozásra számíthat, apró, olcsó tárgyakat kell kihelyezni a gyerekek megvesztegetésére, például cukrot, csokoládét – így a könyv.”

(Gulyás Emese: Hogyan szerettetik meg a gyerekekkel a hipermarketeket? Tudatos vásárló 10.)

89

Milyen ötleteket vetnek be az üzletekben a vásárlási kedv ösztönzésére? ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................

90

2. számú melléklet Szuperszavanna „…Ha nem egyedül kószál, akkor is csak ritkán szól a másikhoz: egymás arca helyett az őket körülvevő, tomboló képiségbe, erőteljes színkavalkádba vesznek bele; egymás hangja helyett a ’bevásárlózene’ zsongása andalítja őket. A legősibb érzék, a szaglás is maximálisan ki van szolgálva, mint azt már tanulmányok sora bizonyította: szinte már közhely, hogy a bevásárlóközpontokban a takarítószerek összetétele gondos kísérletezés eredménye, és célja a tudatalatti elcsábítása. Párbeszédeik leggyakrabban az őket körülvevő reklámüzenetek bővített, esetleg éppen szó szerinti ismételgetéséből állnak, azzal a céllal, hogy a másik figyelmét is felhívják az érdekességre, ajánlatra, zsákmányra, ami nekik a szemükbe ötlött. Ha az egész család vonul ki (be?), akkor hosszabb időt töltenek a terepen, szombaton, vagy vasárnap akár egy teljes napot. A bevásárlóközpontban mindent be lehet szerezni, amire a családnak szüksége van, az étkezdék a világ legegzotikusabb tájainak ízeit kínálják, s ha kulturális programmal akarjuk zárni a portyát, a legújabb filmek közül válogathatunk. … …Míg a gazella a másodperc törtrésze alatt jelzi társainak a veszélyt, az áruk éppen ellenkezőleg: egymást szín-és formavilágukkal, mindenekelőtt csábító áraikkal túlharsogva, versenyeznek a fogyasztók kegyeiért. A családi program nem a vadászattal, inkább a romantika kora óta ismert kirándulás civilizációs aktusával vethető össze: felnőttek és gyerekek ráérősen, örvendezve gyönyörködnek az ipari természet adta szépségekben. A családi plázázás egyik jellegzetessége, hogy sok szülő roppant büszke három-négy éves csemetéjének idősebbeket is megszégyenítő helyismeretére. A bolthálózat nevei – logói – után tájékozódó gyermekeket ügyességükért, tájékozottságukért dicsérik szüleik, holott csupán arról van szó, hogy a kicsik koruknak megfelelő képességeiket koruknak nem megfelelő információk befogadására és feldolgozására használják. Testi-lelki fejlődésüknek ebben a korban a természet „tereptárgyaival” való ismerkedés felelne meg, a szabad mozgás a friss levegőn, ehelyett hétvégeken, gyakran órákra mozdulatlanságra kényszerülnek: gyorsétteremben, vagy moziban ücsörögve, bevásárló kocsiba ültetve. ..”

(Szvetelszky Zsuzsanna: Szuperszavanna. Tudatos Vásárló 10. )

91

3.3 – Vásárolj fájdalom nélkül! Mely célok eléréséhez járul hozzá? •

• •

•

A téma feldolgozása során megismerkednek a gyerekek a méltányos kereskedelem alapelveivel és azokkal a nemzetközi gazdasági jelenségekkel, amelyek a fair trade mozgalom létrejöttét indokolták. Ismereteket szereznek a harmadik világban élő gyermekek életkörülményeiről. Újabb példán keresztül lehet bemutatni a tágabb gazdasági, társadalmi összefüggéseket, felismertetni, hogy személyes fogyasztási szokásainkkal és vásárlási döntéseinkkel mi magunk is felelősek vagyunk távoli országokban zajló eseményekért. A bonyolult probléma feldolgozása fejleszti a kritikai gondolkodást.

Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 9 – 12. osztály Előzetes ismeretek: •

Előzetes tájékozódás, irányított kutatómunka a fair trade-ről és a gyermekmunkáról

Fejlesztendő képességek, készségek: Empátia –, kombinációs készség-, szövegértés–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség-, igazságérzet, felelősségérzet

92

Módszer/ Idő Mozzanat Feladat Szervezési mód Előzetes adatgyűjtés Előzetesen: • Az órát megelőző héten a egyéni munka gyerekek adatokat (információgyűjtenek a gyűjtés szóban, gyermekmunkával, a modern írott, vagy kizsákmányolással elektronikus kapcsolatban sajtó 5’ Ráhangolás • Saját ruhatárukat, felhasználásáva használati tárgyaikat, l) Órán: közös háztarásukban előforduló megbeszélés, tárgyakat, anyagokat saját adatok áttekintik származási helyük bemutatása, alapján vélemények kifejtése 10’ Mi a Fair Trade mozgalom? Egyéni A téma Felkért 2-3 tanuló beszámolója beszámolók feldolgozása • Közös megbeszélés, az előzetes osztályból előzetesen kutatás és adatgyűjtés alapján • Önálló forrásfeldolgozás

10’

Honnan öltözködünk? A csoport minden tagja válasszon 5 olyan ruhadarabot, vagy használati tárgyat, amelynek sikerült kideríteni a származását. A 2. számú mellékletben található térképvázlaton jelenítsék meg (saját színkódok felhasználásával) a származási helyekről. Beszéljék meg a kapott eredményeket először csoporton belül, majd az egyes

93

Csoportmunka

Az elkészült térképeket helyezzék el a faliújságon

Eszköz

tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll

1. sz. melléklet, toll jegyzetfüzet

2. sz. melléklet

csoportok foglalják össze a tapasztalataikat és mondják el egymásnak is. 25’

Ashique története – Osztály együtt, esettanulmány, szituációs körben ülve játék Az ötlet és a kidolgozás részletesen a http://kompasz.balzac.zpok.hu/ kompasz/ashique_tortenete oldalon érhető el. Ashique pakisztáni gyermekmunkás. Bevezetőként az egész osztály körbe ül, majd a személyes adatok ismeretében (3. melléklet) mindenki mond egy-egy rövid Csoportokban mondatot Ashique életéről. Beszéljék meg, milyen rövid, közép és hosszú távú javaslataik vannak Ashique helyzetének javítására. Minden Újra együtt az csoport elmondja a javaslatait, osztály közös flipcharton összesítjük Amiről feltétlenül beszélnünk kell: - Dolgozhatnak-e a gyermekek? Legyen-e lehetőségük eldönteni azt, hogy dolgoznak-e vagy sem? - "A gyermekmunka nélkülözhetetlen bevételt jelent a családok és közösségek számára. Ha megszüntetjük, a gyermek lesz az, aki leginkább megszenvedi." Ezzel az állítással

94

Fénymásolato k Ashique életének adatairól,( 3. sz. melléklet) tollak, filc tollak, nagy méretű csomagolópapí r

4. sz. melléklet

-

-

-

-

egyetértenek vagy sem? Mi mint fogyasztók mit köszönhetünk a gyermekmunkának? Nehéz volt-e a gyermekmunka megoldására javaslatot találni? Mi, mint fogyasztók mit köszönhetünk a gyermekmunkának? Mi, hétköznapi emberek hogyan segíthetünk a probléma megoldásán?

Forrás: Kompasz Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez – elérhető: http://kompasz.balzac.zpok.hu/ kompasz

95

1. számú melléklet A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint 126 millió 5-14 év közötti gyermek dolgozik veszélyes és illegális körülmények között világszerte - közülük 73 millió 10 évnél is fiatalabb. A gyerekek egy része fogságban dolgozik, szinte rabszolgasorba kényszerítve. A fejlett országok multinacionális cégei, valamint a fejődő világ kis- és közepes vállalatai szívesen alkalmaznak olcsó, védtelen, könnyen elbocsátható munkaerőt. Sokszor a gazdasági siker és a versenyképesség kulcsa éppen ebben rejlik. Bizonyos munkafolyamatoknál, például az indiai szőnyegkészítő üzemekben kifejezett előnyt jelent a gyerekek kisebb kézmérete. Évekkel ezelőtt az elefántcsontparti kakaó ültetvényekre úgy került a gyermek munkaerő egy része, hogy szüleiktől rabolták el őket Maliról, vagy Burkina Fasoból. A felmérések szerint közel 200 ezer gyermek dolgozott a vegyszerekkel permetezett kakaóültetvényeken, egészségre rendkívül ártalmas körülmények között. A legfiatalabb 9 éves volt közülük. (Forrás: A Be Fair! Alapítvány honlapja: http://www.befair.hu/html/gyermekmunka_ellen.html )

„Fair trade: méltányos kereskedelem. A fair trade jelzéssel ellátott termékek (pl. banán, kávé, tea, cukor, fűszerek, kakaó) garantálják, hogy a harmadik világból származó termékek előállításánál betartottak bizonyos feltételeket, így törvényes minimálbér, kényszer- és gyermekmunka tiltása, munkajogi minimális előírások, garantált minimál árak, nemzetközi közvetítő kereskedelem kiiktatása, stb., mindezért cserében garantált minőségű árut biztosít a termelő. Azaz mindkét fél, termelő és fogyasztó is jól jár.” Forrás: Tuti Tippek: http://www.tutitippek.hu/

96


97

3. számú melléklet Ashique életének adatai Személyi adatok Név: Ahique Hashmit Életkor: 11 éves Nemzetiség: pakisztáni Család: szülők, 2 nagyszülő, 1 lánytestvér és 3 fiútestvér

Egyéb információk Családja 2 éve súlyos adósságba került, mert felvettek kb. 6000 (P)R kölcsönt (110 euró). Most a kamatokkal együtt a tartozás összege körülbelül 280 euró. Ashique-ot az édesapja 3 hónapra elküldte iskolába, ám a gyár tulajdonosa kivette onnan és visszavitte dolgozni. Az apját megbüntették tettéért.

Családi jövedelem: körülbelül 70 euró / hónap A család jövedelme igen alacsony, következésképpen nem elegendő arra, "Szakmai" adatok: hogy iskolába járassák a gyermekeket, és hogy megfelelő élelmezést és Szakma: téglagyárban dolgozik egészségügyi ellátást biztosítsanak számukra. Munkaidő: napi 12-16 óra (félóra szünet) - heti 6 nap Bér: 1,3 euró 1000 tégláért (ám ebből 50% a családja által felvett kölcsön visszafizetésére megy el) Mióta dolgozik: 5 éves kora óta

Valódi élethelyzet Az információ a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Szabadítsuk Meg a Gyermekeket! mozgalom anyagaiból származik. Forrás: Szabadítsuk Meg a Gyermekeket!-kampányok: www.freethechildren.or

98

4. számú melléklet A megoldásra vonatkozó elképzelések Mit lehet kezdeni Ashique helyzetével - és persze más gyermekmunkások helyzetével? Holnapra?

A következő hónapra?

99

A jövőben?

3.4 Élni, és élni hagyni Mely célok eléréséhez járul hozzá? • Segíti a gyerekeket annak felismerésében, hogy milyen közvetett hatásai vannak a nagyüzemivé váló fogyasztásnak, • hogyan fizetjük meg többszörösen a szupermarketek olcsó tömegáru kínálatát, • példákat mutat be arra, hogy felelős egyéni döntéseinkkel és választásainkkal hatással lehetünk látszólag távoli, globális folyamatokra is. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 9 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • Biológiai sokféleség fogalma • Felelős állattartás, állatvédelmi törvény Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs–, problémamegoldó–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség, számolási készség, különböző léptékű adatok összehasonlíthatóvá tétele Érzelmi intelligencia, empátia Módszer/ Idő Mozzanat Feladat Szervezési Eszköz mód „Szupermarket élmény” – a Frontális tömegáruk diadala: provokatív, megbeszélés hangulatkeltő beszélgetés a szupermarketekben kínált 5’ Ráhangolás hatalmas mennyiségű és uniformizált árukészletről. Személyes tapasztalatok, érzések, vélemények elmondása 10’ Népesedés-élelmezési gondok – Csoportos 1. számú a tömegtermelés, mint munka, melléklet, toll látszólag jó megoldás szövegértelmez • Forrásfeldolgozás és, kutatás A téma • Grafikon értelmezése feldolgozása • A probléma felismerése és megfogalmazása Szabadtartás vagy nagyüzem

100

Tábla, vagy

10’

Az osztály önkéntes alapon szerveződve támogató és ellenérveket gyűjt mindkét módszerrel kapcsolatban Az állatok sorsáról a fogyasztók döntenek

10’

Hogyan befolyásolja az ipari méretű állattenyésztés a biológiai sokféleséget? Miért az esőerdők a legfenyegetettebbek?

10’

Egy speciális probléma: a szőrme kereskedelem – avagy divat minden áron? Következtet Beszélgessenek a gyerekek a 4. és mellékletben látható plakátról! Fogalmazzanak meg szőrme bunda viselése elleni reklám mondatokat! (pl. „A te bundád olyan luxus, amit a mi családunk nem tud nélkülözni” „A bunda azé, aki bele született” (http://www.zoldmagazin.com/b elso/bundafelhivas.html)

101

Ötletroham

nagy csomagoló papír, kréta, vagy íróeszközök

Vita

2. számú melléklet Csoportos Zsebszámológ munka, adatok ép, papír, összehasonlítás ceruza a, információgyűjt 3. számú és, számítások melléklet

4. számú melléklet Beszélgetés, plakát készítés

1. számú melléklet A népességnövekedés – élelmezés- állattartás kérdései

A világ népessége várhatóan 50 % kal növekszik, mielőtt a század végén beáll egy stabil értékre. Az átlagos húsfogyasztás valószínűleg még nagyobb lesz, mivel a gazdaságilag kevésbé fejlett országok át fogják venni gazdag szomszédaik húsevési szokásait. A világ húsfogyasztása jelenleg évente átlagosan 2 %-kal nő. Ha a jelenlegi trendet követjük, akkor a következő évszázadra több mint a duplájára fog emelkedni. A húsfogyasztás növekedése nagy terhelést jelent a környezet és a természeti erőforrások számára. A húsfogyasztás alapvetően nem is hatékony. A gabonán nevelt disznó az elfogyasztott energia kb. negyed részét, a fehérje tekintetében még ennél is kevesebbet, épít be húsként, ami aztán az ember táplálékául szolgál. A többi energiára a következőkhöz van szüksége: légzéshez, ami energiát szolgáltat a mozgáshoz és egyéb testi működésekhez • csont, bőr és egyéb testrészek felépítéséhez, amelyet az ember nem fogyaszt el • illetve az energia egy része „elpocsékolódik“ a széklettel. A folyamat rossz hatékonysága segít megérteni azt, hogy a Föld gazdaságilag legfejlettebb országaiban az állatok miért fogyasztanak több gabonát, mint az emberek. A hústermelés növelése a következőkkel jár együtt: •

102

1. Hatalmas mennyiségű gabona fogyasztásával. Ha az állatokat gabonával etetjük, az megnöveli a gabona árát, ami a szegény emberek számára még elérhetetlenebbé teszi a húst. A takarmánygabonától való erős függés eredményeképpen az állattartás nagyon sok, szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrást vesz igénybe, úgymint a földet és a vizet. Több tudós úgy véli, hogy ez nem fenntartható. Ha növeljük a gabonamennyiséget, akkor több növényvédő szerre és rovarirtóra lesz szükség, ami elszennyezi a földet és a vizeket. 2. Veszélybe kerülnek a természetes, vadvilági életközösségek. Az amazóniai esőerdő nagy részét már kivágták annak érdekében, hogy legelőt biztosítsanak a szarvasmarhák, illetve az etetésükre szolgáló szójababültetvények számára. Ez a továbbiakban nem fenntartható, mivel a mezőgazdasági termelés az esőerdő talaját gyorsan kimeríti, tönkreteszi. Szabadtartás vagy nagyüzem? A világ élelmezésének két módja lehetséges: az élelmiszert nagy mennyiségben, intenzív módon előállítani, mely a fogyasztók számára olcsó. Vagy húst termelni kisebb mennyiségben, drágábban, de jobb minőségben szabad- vagy biotartásos gazdálkodásban, amely javítja a környezet állapotát, az állatok jóllétét, miközben munkát biztosít a vidéki kistermelőknek. www.fauna.hu (Az intenzív állattenyésztés és a haszonállatok jólléte. Fauna Egyesület; Compassion in Word Farming támogatásával)

103

2. számú melléklet Tényleg a fogyasztók döntenek? A szabad kereskedelem szabályai szerint a döntés a vásárlók kezében van, hogy megveszik-e azt a terméket, amit ❍ gyermekmunkával ❍ környezetromboló módon ❍ vagy nagyüzemi, intenzív tartásban állítottak elő. Az állatok sorsáról a fogyasztók döntenek Minden egyes fogyasztó nagy befolyással lehet a haszonállatok jóllétére. Például egy átlagos brit ember fogyasztása élete során: ❍ több mint 1000 baromfi ❍ 45 pulyka ❍ 30 birka ❍ 20 malac ❍ 4 szarvasmarha ❍ 35 tyúk egész élete alatt tojt összes tojás ❍ egy tehén egész élete során megtermelt összes teje. Mindehhez adjunk még hozzá több ezer halat is. Ezeknek az állatoknak az élete a fogyasztó választásától függ. Az emberek választhatják: ❍ a legolcsóbb húst, tejet és tojást, melyet (a birka és a szarvasmarha húsán kívül), nagy valószínűséggel nagyüzemben állítanak elő. ❍ a szabad, bio- vagy mélyalmos tartásból származó termékeket, ❍ azt, hogy kevesebb húst fogyasztanak, ❍ azt, hogy vegetáriánus, vagy vegán (szigorúan növényi alapú táplálkozású) életmódra térnek át. Bármelyik táplálkozás szerint is élünk, az bizonyos, hogy döntésünk állatok millióinak szenvedésére vagy éppen jóllétére van kihatással

(Az intenzív állattenyésztés és a haszonállatok jólléte. Fauna Egyesület; Compassion in Word Farming támogatásával)

104

3. számú melléklet A fajok megoszlása Földrajzi

Élőlénycsoport

Fajszám

elhelyezkedés Trópusi Amerika Ázsia, Ausztrália Afrika (Szavannától

Virágos növények Virágos növények Virágos növények

90 000 35 000 30 000

délre) Barro Colorado – sziget

Magasabb rendű növények

1360

Magasabb rendű növények

2352

Madarak Madarak Madarak Madarak

227 286 1100 269

(Panama-csatorna) 15 km2 Német Szövetségi Köztársaság 239 932 km2 Alaszka 1 467 059 km2 Kalifornia 464 975 km2 Panama 75643 km2 Costa Rica egyik síkvidéki

erdeje

2,6

km2 Malajzia síkvidéki erdői Virágos növények

7900

132 000 km2 Amazónia esőerdei

Edényes növények (Harasztok,

50 000

USA és Kanada együtt

Nyitva- és Zárvatermők) Edényes növények (Harasztok, 50 000 Nyitva- és Zárvatermők

(Forrás: Norman Myers: A süllyedő bárka. Natura 1982.)

105

4. számú melléklet Egy bunda hány élet? Rókabunda 18 róka Farkasbunda 12 farkas Medvebunda 2 medve Csincsillabunda 150 csincsilla Nercbunda 50 nerc Leopárdbunda 7 leopárd Perzsabunda 36 újszülött bárány Fókabunda 8 fóka Vidrabunda 20 vidra ocelotbunda 18 ocelot (Forrás: Könczey Réka – S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, 1993.)

106

3.5. – Emblémák

Mely célok eléréséhez járul hozzá? •

• •

Mindennapi vásárlásainknál, a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások kiválasztásánál fontos, hogy felelős döntéseket hozzunk a fenntarthatóság érdekében. A tanegység feldolgozása segít az árukon feltüntetett jelek között eligazodni, tájékozódni a valóban környezetbarát és a csak „divatból” környezetbarát termékek között különbséget tenni Megismerik a tanulók a legszigorúbb ellenőrzések után odaítélt hazai és külföldi emblémákat Tudatos választásokra készíthetjük fel tanítványainkat.

Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: 7 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • • •

Adatgyűjtés: otthon, vagy bevásárlás közben olyan termékeket keresnek a tanulók, amelyeken minőségre utaló embléma található. Megpróbálják értelmezni az embléma, vagy piktogram jelentését Megállapítják a származási helyét

Fejlesztendő képességek, készségek: Szövegértés–, információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési készség, rajzkészség, asszociációs készség

107

Idő

10’

15’

Mozzanat

Ráhangolás

Feladat


Előzetes adatgyűjtés • Az órát megelőző héten a egyéni munka gyerekek adatokat gyűjtenek otthon, vagy bevásárlás közben a minőségre utaló emblémákról (lerajzolják, vagy lefényképezik, hogy beszélgetni lehessen róluk). Beszélgetés, • Egyéni beszámolók frontális munka • Közös megbeszélés

A téma Mit fejeznek ki a feldolgozása környezetbarát védjegyek? •

•

• 10’ •

•

Tanulók előzetes elképzeléseinek, ismereteinek összegyűjtése Forrásfeldolgozás

Milyen szimbólumokat használnak az egyes nemzetek környezetbarát jelzései? Próbáljátok megfogalmazni, hogyan közvetítik a piktogramok a környezeti értékeket? Milyen érzéseitek és gondolataitok támadnak az ábrák láttán? Keressetek újabb, a témához kapcsolódó információkat!

108

Frontális megbeszélés

Eszköz

tanulói jegyzetfüzet, toll rajzok, fényképek

Tábla, kréta

Csoportos 1. sz. munka, melléklet, toll, szövegértelmez papír és, kutatás

Csoportos megbeszélés



10’

Következtet és

Tervezzetek környezetbarát terméket minősítő emblémákat, címkéket!

109

Csoportos Színes tevékenység ceruzák, A csoportok festék, papír sorban bemutatják az emblémákat, a többiek megpróbálják dekódolni a jelrendszert, beszámolnak az emblémával kapcsolatos érzéseikről, gondolataikról.

1. számú melléklet A környezetbarát védjegyekről általában

A környezetbarát védjegyek alkalmazása a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az Európai Unióban is. A környezetbarát védjegyeket öko-cimkéknek, környezetbarát termékjelzésnek is szokták nevezni a gyakorlatban. A védjegyek a termékeken jelölések formájában jelennek meg, amelyek használati joga pályázat útján nyerhető el és melyek a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják. Az öko-címkéket nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda a termelőknek, hogy azok olyan termékeik vagy szolgáltatásaik esetében használhassák azokat, amelyek megfelelnek egy előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek. A környezetbarát jelölések előnyös megkülönböztetésben részesítik a minősített árukat, mivel kihangsúlyozzák azok kedvezőbb környezeti tulajdonságait, a többi hasonló funkciót betöltő termékkel vagy szolgáltatással összehasonlítva. A címkézési rendszerek alapjaikban különböznek a kibocsátási értékeket meghatározó szabványoktól vagy követelményektől. A legfontosabb különbség, hogy a címkék alkalmazása önkéntes, illetve az, hogy csak a kiemelkedő jellemzőkkel bíró termékek és szolgáltatások esetében alkalmazhatóak.

110

2. számú melléklet Néhány ország környezetbarát védjegye

Magyarország

Európai Unió Ökovédjegy

Ausztria

Franciaország

Skandináv fehér Hattyú

USA

Németország (Kék angyal)

111

3. számú melléklet Ökocimkék – információk Európai Bizottság: http://europa.eu.int/comm/environment/ecolabel/index_en.htm (angol) http://okocimke.kvvm.hu www.kornyezetbarat-termek.hu www.okogarancia.hu (magyar) www.tudatosvasarlo.hu

112

4. Vegyszerek a háztartásban 4.1 Bevezetés A tudományos és az ipari fejlődés hatására egyre több vegyi anyagot ismerünk és vagyunk képesek mesterségesen előállítani. Az Európai Unióban, beleértve hazánkat is, több mint százezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Figyelmeztető tendencia az is, hogy az élet egyre több területén és összességében egyre nagyobb mennyiségben használjuk fel őket. Úgy gondoljuk a környezetbarát életnek nem kell feltétlenül nehéznek, önfeláldozónak vagy bűntudattal terheltnek lennie. Fogyasztóként mindegyikünket érinti bolygónk jövője, mindannyian befolyásoljuk is azt. Amikor eldöntjük, mit veszünk meg, vagy kitől vesszük meg, végső soron arról szavazunk, hogy milyen környezetben szeretnénk élni. Gyakran nem is tudatosul bennünk, hogy vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is. Tudatos vásárlónak lenni, fenntarthatóan élni tehát nem a kiválasztottak egy csoportjának sajátja, hanem közös felelősség, magunk és bolygónk boldogságának, egészségének és jövőjének alapvető feltétele. Egyéni közreműködésünk módja talán különbözik, egyesek kevésbé szembeszökők, mások rögtön feltűnnek, de minden, a jövővel és a környezettel törődő lépés fontos hozzájárulás, melyekre a felnövő generációkat is fokozatosan meg kell tanítanunk! 1. A szabályozások történeti áttekintése [1. 2. 3. 4. 5. 6.] 1981-ben az OECD tagállamai megállapodtak abban, hogy minden új, piacra kerülő vegyi anyagot alapos környezetvédelmi és egészségügyi vizsgálat alá vetnek. A szabályozás azonban nem vonatkozott a már piacon lévő anyagokra. Így sajnálatos módon a vegyi anyagok döntő többségét az úgynevezett régi anyagok adják, amelyek egészségügyi és környezeti hatásait kevéssé ismerjük. Jelenleg körülbelül 100 ezer régi és 3 ezer új anyag van az EU piacán lévő termékekben. A régi anyagok 90%-ról nem áll rendelkezésre információ, amely alapján eldönthetjük, hogy mekkora kockázatot jelent ránk és a környezetre nézve. Mindezeket figyelembe véve az Európai Unió 1998-ban döntötte el, hogy a vegyianyag-politika reformja nem tűr további halasztást, ezért 2003-ra

113

elkészítette azt az új szabályozási rendszert, amelynek neve: REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése). Különálló szabályozások léteznek ugyan (például az élelmiszer-adalékanyagokra, gyógyszerekre, kozmetikumokra és mosószerekre), de nincs olyan átfogó rendelet, amely a többi területet érintené. A REACH eredeti változata alapján így megismerhetnénk a meglévő anyagok egészségi és környezeti kockázatát, és a kiértékelésük után, a legveszélyesebbek, amelyeknek a társadalmi haszna sem bizonyítható, betiltanák. A REACH másik fő vívmánya a szemléletváltás: a gyártó felelőssége a termék biztonságosságának bizonyítása. További fontos pont az információáramlás elősegítése a gyártó és a felhasználó, illetve a fogyasztó között. Közvetett célja az új jogszabálynak, hogy a káros anyagok helyett új, korszerűbb anyagokat fejlesszenek ki és használjanak fel. A WWF Magyarország 2005-ben egy család három nőtagjától – nagymama, édesanya, leány – vérmintát vett, amelyben 107 féle egészségkárosító mesterséges vegyületet keresett. A vizsgált anyagok számos olyan termékben megtalálhatók, amelyeket naponta használunk, illetve ki vagyunk téve hatásuknak. Az eredmény elgondolkodtató: a nagymamában 27, az édesanyában 18, a gyermekben 19 mesterséges vegyi anyagot találtunk. Az európai piacon ugyanakkor mintegy 30 ezer ilyen anyag van forgalomban, ebből 2500-at nagy mennyiségben termelnek és használnak fel. Ennek következtében ma egy átlagos európai ember vérében körülbelül 300 szintetikus vegyi anyag található. A vizsgálat célja az volt, hogy befolyásolja az Európai Unió döntéshozóit új „vegyianyag” szabályozó rendszerének gyorsabb kidolgozásában. A REACH végső formája még messze van. Az Európa parlamenti szavazás során elfogadott javaslat környezetvédelmi szempontból kettősre sikerült. Jól érvényesülnek a REACH környezetvédelmi és egészségügyi alapelvei az engedélyezésben és a kötelező helyettesítés elvében. Szigorú kritériumoknak kell majd az anyagoknak megfelelniük, és az egészségre bizonyítottan kockázatot jelentők csak akkor kerülhetnek engedélyezésre, ha kiváltásukra nincs mód és használatuk a társadalom számára elengedhetetlen. Nem ilyen kedvező a helyzet a bejegyzés terén. Az értékelés és az engedélyezés a benyújtott bejegyzés alapján történik, a bejegyzést a kérelmező cég állítja össze. Az Európai Parlamentben most elfogadott REACH-verzió a követelményállításban nem jeleskedik. 1 és 10 tonna között ugyanis nem követel meg több olyan tesztet, amely éppen az anyagok környezetvédelmi és egészségügyi hatásait vizsgálja. Márpedig az EU piacán jelen lévő körülbelül 30 ezer vegyi anyag közül mintegy 20 ezer ebbe a kategóriába esik. A jelenlegi

114

változat szerint tehát ezekről hiányos információk alapján fogják eldönteni, hogy részei lehetnek-e mindennapi életünknek, vagy sem. Az egyének szintjén a rák, az allergiára való hajlam és termékenységi problémák megnövekedett előfordulásáért hibáztatja a kutatásokon alapuló szakirodalom a vegyi anyagok legtöbbjét. Sajnos a fogyasztók nagyon kevés információval rendelkeznek az általuk választott termékek összetételét illetően, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mi a kapcsolat a takarítás után tapasztalt szédülés és az általuk használt tisztítószer, vagy az allergiás reakció és a használt mosópor, illetve a viszkető torok, szemek, a fejfájás és a használt sprék között. Ezért nagyon fontos, hogy tanítványaink minél hamarabb megértsék, ezeket a szintetikus anyagokat szervezetünk nem tudja lebontani, a rendszeresen kapott kis dózisok összegyűlnek testünkben és a természetben, beépülnek, és keveredni kezdenek egymással. Egyetlen termék vegyszertartalma gyakran nem annyira káros, hogy önmagában ártson egészségünknek, viszont egymással párhuzamosan többet is használunk, eszünk rendszeresen (tisztítószerek, kozmetikumok, irodai eszközök, élelmiszerek, gyógyszerek). Szerencsére sok kemikália elkerülhető, ha megismerkedünk az alternatívákkal, nem hallgatunk a hamis reklámokra, megnézzük mindig az árú címkéjét és csak azt vesszük meg amire tényleg szükségünk van! Ehhez a nehéz szemléletformáláshoz szeretnénk segítséget nyújtani a következő óratervekkel, melyeket osztályfőnöki órákon részletekben vagy szakórán, akár projekt módszerrel is fel lehet dolgozni. Jelen esetben egy „lakóház projektre” építettem fel az öt tanítási órát. Minden foglalkozás után elkészülhet a ház egyegy helysége, melyekben jelölve vannak a vegyszernyomok közösen kitalált piktogramokkal (minden a gyerekek készítsenek), majd az utolsó órán megtörténhet a ház összeragasztása, lépcsők kialakítása, szépítése kívül-belül.

115

4.2 Takarítás környezetkímélő módon Mely célok eléréséhez járul hozzá? • Megismerjék a tanulók a környezetbarát alternatívákat a gyakorlatban is. • Döbbenjenek rá saját felelősségükre környezetük iránt, lássanak bele a természet bonyolult összefüggéseibe • Értsék meg, hogy a kidobott vagy a csatornába engedett anyagok a közvetlen környezetükre és annak élővilágára visszafordítható, vagy visszafordíthatatlan hatással vannak. • A diákokon keresztül a család szokásainak „zöldebbé” tétele. Igényelt idő: 45 perc (ha nem elég akkor a gyakorlati rész kitűnő csoportfoglalkozás)

délutáni

Felhasználási terület: 8 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (Érdemes kémia tantárgyból év végén rendszerező óraként is használni, tágabb fogalommagyarázattal, vagy szakkörön feldolgozni.) • 9 – 12. osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési–, manuális készség. Előzetes feladatok: • Minden tanuló hozzon egy, otthon használt tisztítószert, az összetételével együtt. (Ezekre szükség lesz még a következő foglalkozásokon is.). • Legyenek a teremben előre kikészítve a takarítóeszközök (seprű, lapát, vödör, felmosórongy, szivacsok, rongyok, mikroszálas törlőkendő, tálak, újságpapír, sajtreszelő a szappanpehely készítéshez). • Jól látható helyen sorakozzanak a környezetbarát takarítószerek (ecet, olívaolaj, egész citrom, egy darab narancs, méhviasz, szódabikarbóna, mosószóda, szappan, szappanpehely, mentalevél, teafüvek, gyógynövények, illóolaj). • Tanári demonstrációs kísérlethez szükséges anyagok kikészítése (ld. 4. sz. melléklet)

116

Idő 5’

2’

3’

10’

Mozzanat Ráhangolás

Feladat Minden tanuló kiteszi az asztalára az otthonról hozott tisztítószert, és alaposan elolvassa a címkéjét. A tanár felírja a táblára a gyerekek által mondott összetevőket. A diákok kézfeltartása alapján minden anyag kap egy számot, attól függően, hogy hány különböző termékben van benne. Ötfős heterogén csoportok alakítása, csapatnév választás a természetes tisztítószerekből.

A téma feldolgozása Leggyakrabban előforduló vegyi anyagokból egyetegyet kapnak a csoportok kártyán. (Annyi meghatározás egy kártyán ahány fős csoportok.) A kártyák 2 percenként cserélődnek a tanár jelzésére.

Módszer/ Szervezési mód szóforgó (minden diák csak egy kifejezést mondhat, amíg végig nem ment a kör) frontális osztálymunka

Eszköz tábla, kréta, otthonról hozott tisztítószerek

tanári kérdések A tanulók kézfeltartással jelentkeznek.

tábla, kréta

diákok gyors beszámozása osztálylétszámtól függően

természetes agyagok jól látható helyen kipakolva

csoportkonzultáció 1. sz. melléklet, csoport munka 3. sz. melléklet tanulói jegyzetfüzet, toll

5’

Rögzítés, hibák kijavítása.

8’

Helyettesítési lehetőségek A szemléltető 5. sz. melléklet, környezetbarát ábrák felkerülnek gyurmaragasztó tisztítószerekkel. a táblára, tanulók az első asztal köré csoportosulva

117

Diák kvartett csoport munka

2. sz. melléklet

közösen előkészítik a szükséges keverékeket. tanári magyarázat

12’

Közös tanterem takarítás a környezetbarát anyagokkal. Közben tanári demonstrációs kísérlet.

A recepteken szereplő feladatokból választás egyénileg.

természetes agyagok és takarítóeszközök 4. sz. melléklet

Házi feladat lehetőségek : • plakátkészítés • reklámszöveg írása • demonstrációs kísérlet egyenleteivel számolás • „ház” projekt első részeként a nappali elkészítése és a közösen kitalált piktogramok elhelyezése a helyettesítés lehetőségeinek jelzéseként 4. melléklet Csoportkonzultáció • • • • • •

Közösen elolvassák a kártya hátoldalán a vegyi anyag tulajdonságait (öt mondat, mivel ötfős csapatok vannak). Az egyik diák feltesz egy kérdést. A csoport többi tagja válaszol. A kérdező melletti diák ellenőrzi, hogy mindenki számára világos-e a válasz. Mindenki saját szavaival jegyzi fel a füzetébe a választ. A következő kérdésnél a szerepek továbbadódnak.

118

5. melléklet Diák kvartett • • • • • •

A csoportokban A, B, C, D, E betűjelet választanak. Egy diák feltesz egy kérdést az összes kártya alapján. A csoport megbeszéli a választ – a diákok meggyőződnek arról, hogy mindegyikőjük helyesen fog válaszolni. A tanár vagy egy másik diák megmondja, hogy melyik csapat, milyen betűjelű tanulója válaszoljon. Rossz válasz esetén másik csapat javíthat, miközben a rosszul válaszoló csoport javítja a füzetében. Külön értékelhető a csoportmunka (együttműködés, hangerő, időbetartás), és a legtöbb jó választ adó csapat is.

6. sz. melléklet Fogalomkártyák

FELÜLETAKTÍV ANYAGOK, TENZIDEK Olyan molekulák, melyek egy negatív töltésű „vízszerető” (hidrofil) és egy hosszú, vizet taszító (hidrofób) szénláncból állnak, mely zsírokban, olajokban jól oldódik. A szennyeződés mindig zsíron keresztül tapad meg a textíliák felületén, ezért a tiszta víz nem tudja „leemelni” onnan. A kettős oldékonyságú molekulák, körülvéve a szennyeződést, apoláros végükkel a zsírban, poláros végükkel a vízben oldódnak, így „leemelik” a szennyeződést és megakadályozzák annak visszatapadását. Csökkentik az oldószer - rendszerint víz - felületi feszültségét, ezáltal elősegítik vízben nem oldódó anyagok eloszlatását (diszpergálását). A szintetikus tenzidek kemény vízben is annyira állandó habot képeznek, amely elzárja a folyók, tavak vizét az oxigéntől, megakadályozva az öntisztulásukat.

119

FOSZFORSAV ÉS FOSZFÁTOK Színtelen átlátszó folyadék, íze erősen savanyú, ezért az élelmiszeriparban savanyúság szabályozó anyagként alkalmazzák. Közepesen erős, háromértékű sav (H3PO4), vízkőoldók fő komponense, sói a foszfátok. A trisót (Na3PO4) vízlágyítószerként használják, mert oldhatatlan csapadékot képez a víz keménységét okozó oldott kalcium- és magnézium ionokkal. A foszfátok növelik a tápanyagkínálatot a természetes vizekben, ezáltal elszaporodnak a vízinövények és algák (eutrofizáció=vízvirágzás)., majd az így kialakuló oxigénhiány miatt elpusztulnak a heterotróf szervezetek.

KÁLIUM- ÉS NÁTRIUM HIDROXID Szilárd, fehér kristályos ionvegyületek, melyek vízben és alkoholban jól oldódnak. Levegőn gyorsan elfolyósodnak, mert olyan erősen nedvszívók (higroszkóposak), hogy megkötik a levegő páratartalmát. Állás során a levegő CO2 tartalmával reagálva karbonátosodnak. Kézzel nem szabad megfogni, mert bőrünk nedvességében is oldódnak, tömény oldatuk maró, lúgos kémhatású. Régebben szappan előállításra alkalmazták széles körben őket, ma a lefolyó- és szőnyegtisztítók fő komponensei.

FEHÉRÍTŐSZEREK A bolti termékekben találhatunk klór alapú, oxigén alapú és optikai fehérítőszereket is. Ez utóbbiak szerves vegyületek, melyek megkötődnek a textíliákon és elnyelik az ultraibolya sugárzást, miközben kék fényt bocsátanak ki. Ezzel kioltják a fehérnemű sárgás árnyalatát, de a ruha nem lesz tisztább valójában. A klór és oxigén alapúak, oxidálószereket tartalmaznak, melyekből felszabaduló klór vagy oxigén heves reakcióba lép a környezetével. Fehérítő hatásuk mellett fertőtlenítnek is, a baj az, hogy mindenfajta mikroorganizmust és környezetükben lévő anyagot roncsolnak.

120

HYPO Nátrium-hipoklorit (NaOCl) fertőtlenítésre, fehérítésre, szagtalanításra használt színtelen folyadék. Állás során megsárgul mert könnyen bomlik konyhasóra (NaCl), és naszcensz (atomi állapotú) oxigénre ('O'). A naszcensz oxigén nagyon reakcióképes, a színeket és baktériumokat elroncsolja, miközben redulálódik. Bármely savval együttesen használva mérgező klórgáz szabadul fel belőle., lúgos kémhatása miatt a kezünkre folyt hipót csúszósnak érezzük (azonnal mossuk le bő vízzel). Természetes vizekben rákkeltő szerves vegyületek keletkeznek belőle. MESTERSÉGES ILLATOK Az illatszerek illata nagyon függ az ember bőrének egyéni szagától, ezért minden illatkompozíció mindenkin egy kicsit másképp érvényesül A természetes illóolajak illatanyagait fizikálisan elkülönítik, majd az ebből származó anyagokból vagy más alapanyagokból (szénhidrogén) kémiai eljárás segítségével szintetikus illatanyagokat állítanak elő. A növényi eredetű terpenoidok közé rengeteg ismert illatanyag tartozik: leggyakoribb a gyöngyvirágillatú linalool; a rózsaolajból kinyert geraniol; a citromhéj illóolaja, a d-limonen. Jellemző szaguk a legegyszerűbb aromás anyagoknak is van, azonban az elnevezés inkább arra vonatkozott, hogy kezdetben kellemes illatú növényi olajokból, balzsamokból, gyantákból állították elő ezeket a vegyületeket. Ma az “aromás” gyűjtőnév gyűrűs szerkezetre és különleges konjugált közésrendszerre utal, például ilyen a szegfű illatadója, az eugenol vagy a vanillin, amely az utóbbi évek egyik sztárillatának, a vaníliaillatnak adja az aromáját.

121

7. sz. melléklet Tanári demonstrációs kísérlet

Szükséges anyagok, eszközök: Háztartási sósav 20%-os, Hypo, Cillit, Domestos, perti-csésze alja és teteje, cseppentő, fehér lap Kísérlet menete: Nyitott ablaknál, petri-csésze aljába cseppentsünk három csepp háztartási sósavra (vagy Domestos) három csepp hypót (vagy Cillit). Gyorsan fedjük le az átlátszó tetővel, majd tegyünk alá fehér lapot. Figyeltessük meg a fejlődő gáz tulajdonságait, „vegyész” szagolással szagoltassuk is meg. Magyarázat: Sárgászöld, fojtó szagú, rendkívül mérgező klórgáz fejlődik. Ezért nem szabd ezeket a vegyszereket együtt használni. NaOCl + HCl = Cl2 + NaCl + H2O A reakció végeztével elreagáltatható.

a

klórgáz

nátrium-tioszulfát

oldattal

(antiklór)

4 Cl2 + S2O32- + 5 H2O = 2 SO42- + 10 H+ + 8 Cl-

Vigyázat! Nagyobb szippantás esetén azonnal vigyük az illetőt friss levegőre, és szagoltassunk vele 2 mol/dm3 ammóniaoldatot vagy etil-alkoholt, melyek hatástalanítják a klórt.

122

8. sz. melléklet Receptek

ABLAKPUCOLÁS

SZAPPANOS VÍZ

ECET

+ ÚJSÁGPAPÍR

BÚTORÁPOLÁS

2 RÉSZ OLÍVAOLAJ VAGY MÉHVIASZ + 1 RÉSZ CIRTOMLÉ

123

ILLA

TOSÍTÁS allergia nélkül

SÓ + SZÁRÍTOTT GYÜMÖLCSÖK HÉJA + MENTALEVÉL + (GYÓGYNÖVÉNYEK+TEAFÜVEK+PÁR CSEPP ILLÓOLAJ)

SÚROLÁS

Ó B A Ó / MOSÓSZÓDA + VÍZ / ECET

S D I R N

Z A K B A

124

VÍZKŐOLDÁS

FORRÓ VIZBEN OLDOTT ECET

ÉVENTE KÉTSZER 60° C FOKON 2 LITER 20%-OS ECET

PADLÓÁPOLÁS

1L MELEG VÍZ + 1 EK. MOSÓSZÓDA + NÖVÉNYI SZAPPAN Ha makacs a szennyeződés!

125

4.3 Tanulás környezetbarát eszközökkel Mely célok eléréséhez járul hozzá? • A tanulók ismerjék meg mindazokat a káros anyagokat, amikkel nap mint nap érintkezésbe kerülnek. • Ismerjék fel a veszélyes anyagok (pl. szerves oldószerek) és az egyes közérzeti problémák (pl. fejfájás) közötti kapcsolatot. • Értsék meg, hogy az emberi egészségre veszélyes anyagot tartalmazó iskolaszerek általában a környezetre, az élővilágra is problémát jelentenek – gyártáskor, használatkor vagy hulladék formájában. • A diákok saját maguk jöjjenek rá a tanszereik helyettesítési lehetőségeire. Igényelt idő: 45 perc Felhasználási terület: 8 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • 7 – 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (A nehézfémek, vagy a műanyagok témaköréhez kapcsolódik leginkább kémia órákon, de a szerves oldószerek fogalmát mindenképp tisztázni kell.) • 9 – 12. osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, rendszerező–, manuális készség.

Idő 4’


Feladat Az osztály minden tagja borítsa ki a tolltartója tartalmát az asztalára, majd rendszerezze saját szempontjai alapján.

126

együttműködési–

,

Módszer/ Eszköz Szervezési mód tanári közlés tolltartók és (szempontrendszerekre tartalmuk példák)

5’

3’

8’

10’

5’

A diákok a tanár által mondott állításokra reagálva mozognak a teremben. Homogén párok alakítása.

Jelentkezzenek azok a A téma párok, akik feldolgozása környezetre vagy egészségre problémát jelentő eszköz nevét kapták. Fogalmak rövid megbeszélése. Közben jelentkezzen az a páros, aki a helyettesítési lehetőséget kapta. Megmaradt környezetbarát eszközök rövid megbeszélése. A párok tagjai külön színnel dolgoznak az A3-as papírra. A lap közepére kerül a téma, mely köré kulcsfogalmakat kell írniuk, illetve azokhoz tartozó kifejezéseket, a kapott segédanyag alapján. majd az összetartozó kifejezéseket kössék össze vonalakkal. Az „fogalomtérképek” felkerülnek a táblára. A párok megtekintik a 127

„Keveredj és csoportosulj!” játék csoport munka

1. sz. melléklet

Fogalom kártyák kettévágásával párkeresés.

2. sz. melléklet

frontális osztálymunka tanári magyarázat

3. sz. melléklet fogalmai

„Szóháló-pókháló” páros munka

3. sz. melléklet csomagolópapír

„Képtárlátogatás” tanári irányítás

gyurmaragasztó, tábla

5’

5’

többi páros munkáját. Megbeszélik a látottakat, értékelik a csoportok saját és társaik munkáját. Filctollak kromatogramja.

egyéni kísérletezés

Minden tanuló hátára „Mi vagyok én?” játék kerül egy kép, amit ki kell találnia kérdezősködéssel. A válasz csak igen vagy nem lehet. Minél több frissen tanult fogalmat használjanak. csak egyszer lehet rákérdezni. Házi feladat lehetőségek : • „Ház” projektben az iroda elkészítése piktogramokkal. • Összehasonlító tabló készítése. • Szlogen kitalálása egyegy környezetbarát termékhez. • „Zöld” irodaszer tervezése.

128

4. sz. melléklet

5. sz. melléklet cellux

9. melléklet „Keveredj és csoportosulj!” • • • • • • •

A tanulók szabadon járkálhatnak a teremben. A tanár hangosan mond egy állítást. A tanár jobb keze felé állnak azok a tanulók akikre igaz az állítás, és bal kéz felé azok akikre nem. Dinamikussá válik a játék, ha a tanár nem egy helyben áll, hanem mozog a gyerekek között. Így a jobb és bal oldal fogalma mindig máshol lesz. Pár állítás után a tanulók átvehetik az irányító szerepet, egymást cserélgetve. Minden csoportosulás után egy kis hatásszünetet érdemes tartani, hogy az egy csapatban levők „jól megnézhessék” egymást. A játék nem csak arra alkalmas, hogy felmérjük mennyien használnak környezetre és egészségre káros eszközöket az iskolában, hanem, hogy a diákok érezzék mindenki mindenkivel egyforma valamiben. Példák: Álljon a jobb kezem felé akinek van színes ceruzája, bal kezem felé akinek nincs. Maradjon jobb oldalamon akinek több mint 5 színes ceruza van a tolltartójában, ballra álljon akinek kevesebb. Álljon balra aki hozott magával kiemelő filctollat, jobbra aki nem. Álljon a bal oldalamra, akinek van radírja, jobbra akinek nincs Álljon a jobb kezem felé, akinek van a tolltartójában hibajavító festék, bal kezem felé, akinek nincs. Maradjon a jobb kezemnél aki csak egy tollal jár iskolába, balra azok álljanak akik több íróeszközt hoznak. Akiknek van tolltartója, azok közül álljon jobbra akinek fémből vagy műanyagból van, balra akinek bőrből, textilből vagy fából. .

129

10.

melléklet

Párok alkotásához fogalomkártyák

FAVO

NALZÓ

FÉMHE

GYEZŐ

FÉMKÖR

ZŐ

PÓTOLHATÓ

FESTÉKKÉSZLET

PA

PÍRMAPPA

ÚJRAPAPÍR

FÜZET

TEXTILBO

RÍTÓ

GU

MIRADÍR

LAKKOZOTT

CERUZA

MŰA

NYAG BORÍTÓ

JAVÍ

TÓFESTÉK

MINTÁS FE

DELŰ FÜZET

TÖL

TŐTOLL

FÉMTOLL

TARTÓ

FILC

TOLL

130

11. sz. melléklet Tanulói segédanyag Írószer megnevezése

Problémás anyag megnevezése

Oldószeres filc

Szerves oldószer, formaldehid

Ceruza (lakkozott)

Nehézfémek

Elemes eszközök

Nehézfémek

Hegyező (PVC) Nehézfém, lágyító, stabilizátor

Lehetséges környezeti probléma Hulladékprobléma

Lehetséges alternatíva Színes ceruza, zsírkréta Lakkozatlan ceruza

Kidobáskor víz- és talajszennyezés

Elem nélküli vagy napelemes eszközök

Gyártási Hegyező fémből környezetszennyezés, és fából dioxin-veszély

Filctollak Tartósítószer, Hulladékprobléma (vizes bázisú), szerves rostirónok festékek

Színes ceruza, golyóstoll

Füzetborító (PE)

Hulladékprobléma

Papírcsomagolás

Golyóstoll (eldobós)

Szerves oldószer, lágyító, sűrítőanyag

Hulladékprobléma

Fém vagy fa golyóstoll cserélhető betéttel

Gyurma

Nehézfémek, lágyítók

Víz- és levegőszennyezés

Só-liszt gyurma

Iskolatáska (PVC)

Nehézfém, lágyító, stabilizátor

Gyártási Bőr és textil környezetszennyezés, iskolatáska dioxin-veszély

Javítófesték

Triklóretán

Ózonréteg károsító

Papírtermékek (cellulózból)

Víz- vagy vízalkohol alapú javítófesték

Kivágott fák, gyártási Újrapapírból vízszennyezés (pl. készült

131

Írószer megnevezése

Problémás anyag megnevezése

Lehetséges környezeti probléma klór)

Lehetséges alternatíva termékek

Radír (PVC)

Nehézfém, lágyító, stabilizátor

Gyártási Gumiradír környezetszennyezés, dioxin-veszély

Ragasztó (folyékony)

Szerves oldószer, formaldehid

Levegőszennyezés, vízszennyezés (pl. klór)

Diszperziós ragasztó, enyv

Ragasztószalag Nehézfém, (széles PVC) stabilizátor

Gyártási Papír környezetszennyezés, ragasztószalag, dioxin-veszély cellux

Tolltartó (PVC) Nehézfém, lágyító, stabilizátor

Gyártási Tolltartó bőrből, környezetszennyezés, fából, textilből dioxin-veszély

Patronos Nehézfém, töltőtoll (PVC) lágyító, stabilizátor

Gyártási Szivattyús toll környezetszennyezés, fából vagy hulladékprobléma fémből

Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Lepesek-14-Kalas

132

12. sz. melléklet Kromatográfiás kísérlet

Szükséges anyagok, eszközök: 50cm3-es főzőpoharak, etilalkohol, szűrőpapír, kréták, filcek, kés Kísérlet menete: Vágjunk 15 cm nagyságú szűrőpapír csíkokat vagy hegyezzünk ki egy krétát . Az aljától 1-2 cm-re húzzunk egy egyenest (startvonal) az adott színű filctollal. Öntsünk a főzőpohárba 1 cm vastagságban alkoholt, majd helyezzük bele óvatosan a szűrőpapír csíkokat vagy a hegyes táblakrétát, úgy hogy az etilalkohol szintje a startvonal alatt legyen és a papír/kréta támaszkodjon az üvegnek. Mindenféle külső beavatkozás nélkül figyeljük meg ahogy az alkohol felszívódik az anyag kapillárisain, és kioldja a filctoll festékanyagának komponenseit. Magyarázat: Az adott szín komponensei elválnak egymástól és a papír/kréta különböző magasságú helyein adszorbeálódnak. Ezzel a módszerrel több vegyületből álló keverékeket (mely egyszínűnek látszik) lehet szétválasztani eltérő adszorpciós képességük (felületen való megkötődés) alapján.

133

13.

sz. melléklet

134

135

136

137

138

139

4.4 Táplálkozz egészségesebben! Mely célok eléréséhez járul hozzá? • A tanulók rendszerben lássák az élelmiszerekben lévő adalékanyagok fajtáit. • Megismerkedjenek az egészséges táplálkozás fő irányelveivel. • Mindenki önmaga jöjjön rá, hogyan lehet elkerülni a sok mesterséges adalékot, és hogyan lehet az otthoni sütés-főzést egészségessé, gazdaságossá tenni. • Ételmérgezés elkerülésének fontos szabályai tudatosuljanak a diákokban. Igényelt idő: 45 perc Felhasználási terület: 8 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • 7 – 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei.(összeköthető egy technika órai főzéssel) (Javaslom a feladatlapon lévő szöveg kisebb egységekre bontását a páros munkához és a szerves kémiai fogalmak kihagyását.) • 9 – 12. osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési– problémamegoldás–, következtetési–, rendszerezési készség.

Idő 8’

6’


A téma

Feladat

Módszer/ Szervezési mód A diákok szabadon „Találj valakit, mozoghatnak a teremben és aki…” játék kérdezősködnek. A játék után frontális a tapasztalatok megbeszélése: osztálymunka Mi volt számodra a legmeglepőbb? Tej frissességének meghatározása.

Eszköz 1. sz. melléklet

csoportos kísérlet 2 sz. kísérletleírás a melléklet 140

,

feldolgozása

csoportoknak

füzet

4’

Tanár névre szóló kártyákat oszt ki, majd a pároknak meg kell találniuk egymást. Rövid beszélgetés az ételmérgezésekről, különösen a gombamérgezésről.

heterogén párok alkotása

3. sz. melléklet

8’

A párok egymással háttal „Azonosülnek, nem látják egymást csak különböző” játék beszélgetni tudnak. A pár páros munka mindkét tagja ugyanazt a képet kapja. A párok felváltva elmondják egymásnak, hogy mit látnak a képen, így próbálják kitalálni, miben tér el a két kép egymástól.

4. sz. melléklet

12’

A feladatlap szövegének vagy egy bekezdésének elolvasása, majd a feladatok megoldása tanulópárokban. A feladatok külön-külön vehetők el tetszés szerinti sorrendben a tanári asztalról. A megoldások egy másik asztalon ugyancsak egyesével vannak. A papírokra írni nem lehet, csak a füzetbe. A feladatmegoldó és az ellenőrző szerepek feladatonként cserélődnek a pár tagjai között.

páros munka önellenőrzéssel tanár irányít és segít

5. sz. melléklet, füzet

3’

Munka értékelése tanári szempontrendszer alapján. A diákok megfogalmaznak egy igaz és egy hamis állítást a témával kapcsolatban. A mondat elhangzása után álljon

„Szóforgó” páronként „Füllentős” játék frontális osztálymunka

tábla, kréta

4’

141

fel, aki szerint hamis a kijelentés. Házi feladat lehetőségek: • „Ház” projektben a konyha berendezése, majd piktogramokkal való ellátása. • kérdőívkészítés • adalékanyag nélküli receptek gyűjtése

14. melléklet „Találj valakit, aki…” játék •

• • •

Minden diáknak saját lapja van, amellyel körbe jár társai között, és megkérdezi, hogy a papíron szereplő jellemzők közül valamelyik igaz-e rájuk. Ha valaki igennel válaszol, nevét és válaszát a kérdező felírja a saját papírján az adott kérdéshez. Mindenki ugyanazt a feladatlapot kapja. Csak annak a társának a nevét és válaszát írhatja fel, aki közvetlenül neki válaszolt. Példák:

Minden nap megiszik minimum két liter folyadékot. Soha nem iszik szénszavas üdítőitalt. Nem allergiás semmire. Minden étkezésnél eszik zöldséget vagy gyümölcsöt. Soha nem reggelizik iskolába indulás előtt. Mindig reggelizik indulás előtt. Evett már „zacskóslevest”. Hetente jár McDonald’s-ba. Mindig hoz magával tízórait. Mindig a büfében vesz magának tízórait/ebédet. Nem szereti a csokoládét. Minden nap eszik chipset. Nem szereti a tejet. Minden nap eszik valamilyen tejterméket.

142

15. melléklet Tej frissességének meghatározása

Szükséges anyagok, eszközök: tej minták, alizarin, 68 %-os etanol, kémcsövek, mérőhengerek, főzőpoharak Kísérlet menete: Készítsünk telített, alkoholos alizarin oldatot. Öntsünk a kémcsőbe 2 cm3 tejet, majd adjunk hozzá 2 cm3-t az alizarin oldatból. Attól függően, hogy milyen friss a tej, különböző mennyiségű és eltérő színű csapadékot látunk. Magyarázat: Az alizarin (1,2-dihidroxi-antrakinon) lúgban jól (lila színnel), vízben rosszul, savban kevéssé (sárga csapadék) oldódik. Így a friss tej, mely enyhén lúgos kémhatású, alizarinnal lila színt ad. Állás közben egyre több tejcukorból képződik tejsav, így az alizarinnal az állott tej, különböző színű (vörös – barna – sárga) és egyre több csapadékot ad. Forrás: Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol!, Nemzeti Tankönyvkiadó és ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1995

143

16.

sz. melléklet

ÉTEL

MÉRGEZÉS

MIKRO

ORGANIZMUS

TOX

IN

GOMBAMÉ

REG

NÖVÉNY

VÉDŐSZER

VEGYI

ANYAG

SZALMO

NELLÓZIS

TOXIKOIN

FEKCIÓ

BAKTÉ

RIUM

FERTŐ

ZÉS

HÁNY

INGER

HASMEN

ÉS

VÉRNYOMÁS

ESÉS

PUPILLA

SZŰLÜLET

MÁJ

GYULLADÁS

Az ételmérgezés Szűkebb értelemben ételmérgezésnek nevezünk minden heveny megbetegedést, amit az élelmiszerben, ételben lévő, mérgező anyagok (toxinok) vagy fertőzést okozó mikroorganizmusok idéznek elő. Tágabb értelemben ételmérgezés a táplálékban természetes tartalomként jelen lévő méreganyagok (gombaméreg, ciánglikozid),

toxikus

vegyi

anyagok

(ólom,

növényvédőszer)

vagy

mikroorganizmusok által termelt toxinok (botulizmus, enterotoxin) által okozott heveny megbetegedés. Ha az ételben elszaporodó mikroorganizmusok okozzák a megbetegedést, ételfertőzésről, illetve toxikoinfekcióról beszélünk. Az ételmérgezések okai

144

Az ételmérgezések oka lehet gombaméreg, a helytelen ételkezelésből származó biológiai

bomlástermék,

mikroorganizmusok

vagy

mérgező azok

által

vegyi

anyagok,

termelt

mérgek.

illetve

fertőző

Magyarországon

a

szalmonellózis a leggyakrabban előforduló ételfertőzés, amelyet rendszerint a Salmonella baktériummal fertőzött tojás okoz. A legtöbb halálesetet okozó ételmérgezések viszont a gombamérgezések köréből kerülnek ki.

17. sz. melléklet „Azonos-különböző” játék A képek különböző nemzetiségű családok egy heti élelmiszeradagját szemléltetik:

LENGYELORSZÁG

145

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

BHUTÁN

146

NÉMETORSZÁG

OLASZORSZÁG

147

MEXIKÓ

ECUADOR

148

EGYIPTOM

CSÁD Forrás: http://peety-passion.com/content/view/129/31/

149

18.

sz. melléklet

FELADATLAP – VEGYSZEREK ÉS ÉTELEINK Olvassátok el figyelmesen a következő szöveget, majd válasszatok egy feladatot az asztalról. A megoldást a füzetetekbe rögzítsétek, majd ellenőrizzétek. Csak a hibátlan megoldás után vegyetek új feladatot!

150

Valamilyen tartósítószer szinte minden élelmiszerben található. A savanyító szerek enyhén savas kémhatást alakítanak ki, ami hatékonyan gátolja a mikroorganizmusok

szaporodását.

Gyümölcslevekben,

befőttekben,

savanyúságokban elterjedten alkalmazzák a természetazonos ecetsavat és citromsavat. A házilag készült lekvárok, befőttek, savanyúságok tartósítására gyakran használják a szalicilsavat és a nátrium-benzoátot is. Ezekről tudni kell, hogy nagyobb mennyiségben egészségkárosítók, ezért alkalmazásuk kerülendő. A szalicil nagy mennyiségben gyomornyálkahártya izgató hatású. A nátriumbenzoátot az élelmiszeriparban is használják – bár egyre csökkenő mértékben – a készételek,

konzervek

tartósítására,

jellegzetes

mellékízéről

könnyen

felismerhető. A húsok tartósítása történhet nirtit-pácolással, ami az érfalakra tapadó nitrozamin képződéssel jár. C-vitamin, mint fontos antioxidáns fogyasztásával (paprika, kivi, citrusfélék) csökkenthetjük ezt a folyamatot. Grillezésnél, ha nem tesszük alumíniumfóliába az ételt, benzpirének és nitrozaminok gyűlnek össze a zsíros részekben. Az emulgeátorok oldatban tartják az olyan élelmiszerek alkotóit (pl. joghurt, kefir), amelyek idővel spontán módon több különböző fázisra bomlanának, illetve javítják a húskészítmények állagát. A nehézfémek közül az ólom, mint erősen mérgező hatású szennyezőanyag elsősorban az ipari létesítmények, és nagy forgalmú utak közelében termesztett növényekben fordul elő. Sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét. A kadmium ugyancsak a nehézfémek közé tartozik, alkotórésze a zsebrádiókban, fényképezőgépekben stb. használt elemeknek. A szennyezett talajból kerülhet a növényekbe, onnan a táplálékláncon keresztül az állati szervezetekbe. Az ipari eljárások során gyakran használt higany a vízi szervezetekben dúsul fel. Elsősorban azokban a tengerparti országokban jelent közegészségügyi problémát, ahol magas a lakosság halfogyasztása. A kátrányvegyületek kivétel nélkül erősen rákkeltő (karcinogén) hatásúak, különösen a többgyűrűs aromás molekulákat tartalmazók. A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében, az odaégett pirítósban, hasábburgonyában, a barnára sült rántott húsban és más égett ételekben. A kátrányban

található fenol-vegyületek 151

a légutakcsillószőreinek működését

Forrás: http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=a619369a-d1e3-4a2d-8c71da115c3adbf2&v=1&b=2&cid=ab6b81d1-a06a-43b5-ae61-68a2204d29d4

FELADATOK 1. Nagymama kamrájában a pocokra éppen három üveg fért el. Citromsav, szalicilsav és nátrium-benzoát áll rendelkezésre a befőttek savanyításához. Milyen sorrendben tehettük fel a kamra polcaira az üvegeket, ha nem lehet két azonos egymás mellett? Írd az üvegek címkéjére a tartósítószer kezdőbetűjét!

2. Alkosd meg a megadott szavak felhasználásával a fogalmak definícióit!

152

KALCINOGÉN HATÁSÚAK KÁTRÁNYVEGYÜLETEK

AROMÁS

ERŐSEN

MOLEKULA

KÜLÖNÖSEN TÖBBGYŰRŰS TARTALMAZÓK RÁKKELTŐ ……………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………….

3. Fejezd be a mondatot! Az emulgeátorok oldatban tartják az

élelmiszerek alkotóit, amelyek idővel

spontán módon több különböző fázisra bomlanának. A joghurtok, kefir és majonéz

mindig

tartalmaz

emulgeálószert,

mert…………………………………………………………………………………………………………. A kátrány nagy mennyiségben fordul elő az odaégett ételekben. A kátrányban található fenol-vegyületek a légutakcsillószőreinek működését bénítják. Az odaégett sült húsban is van kátrány, ……………………………………………………………………………………………………………… 4. Írd be az ábrába az alábbi szavakat! C-VITAMIN, NITRIT-PÁCOLÁS, ÉRFALBAN LERAKÓDÁS, NITRÓZAMIN, TARTÓSÍTÁS

5. Karikázd be az igaz állítások betűjelét, a hamist húzd át! A, A cékla festékanyaga a savba lila antocián, ami egy karotinoid típusú vegyület. 153

B, Az adalékok szervezetre való tényleges hatása nem függ az egyes emberek egyéni érzékenységétől. C, Az ólom sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét. D, A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében és az odaégett pirítósban is. E, A

savanyító

szerek

enyhén

savas

kémhatása

hatékonyan

gátolja

mikroorganizmusok szaporodását.

6. Melyik fogalom nem illik a sorba? Válaszodat indokold is! ECETSAV

CITROMSAV

SZALICILSAV

ALMASAV

………………………………………………………………………………………………………………... ÓLOM

RÉZ

KADMIUM

……………………………………………………………………………………………………………….. 7. Csoportosíts az adalékanyagokat felhasználásuk szerint!

Adalékanyago k

154

HIGANY

a

8. Fejezd be a mondatokat előzetes tanulmányaid alapján! A savas kémhatást ……………………………………………………………………………………….. A nehézfémek …………………………………………………………………………………………….. A higany…………………………………………………………………………………………………… A karotinoidok ……………………………………………………………………………………………. A fenolok olyan szerves vegyületek, ……………………………………………………………………. Az E-számozás ……………………………………………………………………………………………. 9. Olvasd el figyelmesen a definíciót, majd húzd át a hamis állítások betűjelét! Az antioxidánsok gátolhatják az oxidációt gyorsító katalizátorok működését, vagy, ha önmaguk is oxidálódhatnak, akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki védő hatásukat. A, A cékla festékanyaga és a C-vitamin oxidációt gátló anyagok. B, Az antioxidánsok elektron/ok felvételével fejtik ki hatásukat. C, A katalizátorok csökkentik a reakciósebességet. D, A citrusfélékben, kiviben és paprikában sok antioxidáns van.

155

MEGOLDÁSOK 1. Nagymama kamrájában a pocokra éppen három üveg fért el. Citromsav, szalicilsav és nátrium-benzoát áll rendelkezésre a befőttek savanyításához. Milyen sorrendben tehettük fel a kamra polcaira az üvegeket, ha nem lehet két azonos egymás mellett? Írd az üvegek címkéjére a tartósítószer kezdőbetűjét! C, Sz, N C, N, Sz Sz, C, N Sz, N, C

N, C, Sz N, Sz, C 1 üres polc marad

2. Alkosd meg a megadott szavak felhasználásával a fogalmak definícióit! KALCINOGÉN HATÁSÚAK KÁTRÁNYVEGYÜLETEK

AROMÁS

ERŐSEN

MOLEKULA

KÜLÖNÖSEN TÖBBGYŰRŰS TARTALMAZÓK RÁKKELTŐ

A kátrányvegyületek kivétel nélkül erősen rákkeltő, karcinogén különösen a többgyűrűs aromás molekulákat tartalmazók.

hatásúak,

3. Fejezd be a mondatot! Az emulgeátorok oldatban tartják az

élelmiszerek alkotóit, amelyek idővel

spontán módon több különböző fázisra bomlanának. A joghurtok, kefir és majonéz mindig tartalmaz emulgeálószert, mert különben állás közben különböző

fázisokra bomlanának (vízoldékony és zsírban oldódó anyagokra). A kátrány nagy mennyiségben fordul elő az odaégett ételekben. A kátrányban található fenol-vegyületek a légutak csillószőreinek működését bénítják. Az odaégett sült húsban is van kátrány, melyben lévő fenol-vegyületek bénítják a légutakban a csillószőrök működését. 4. Írd be az ábrába az alábbi szavakat! C-VITAMIN, NITRIT-PÁCOLÁS, ÉRFALBAN LERAKÓDÁS, NITRÓZAMIN, TARTÓSÍTÁS

TARTÓSÍTÁS

NITRITPÁCOLÁS

NITRÓZAMIN

156

ÉRFALBAN LERAKÓDÁS

C-VITAMIN

5. Karikázd be az igaz állítások betűjelét, a hamist húzd át! A, A cékla festékanyaga a savba lila antocián, ami egy karotinoid típusú vegyület. B, A

savanyító

szerek

enyhén

savas

kémhatása

hatékonyan

gátolja

a

mikroorganizmusok szaporodását. C, Az ólom sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét. D, A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében és az odaégett pirítósban is. E, Az adalékok szervezetre való tényleges hatása nem függ az egyes emberek egyéni érzékenységétől. 6. Melyik fogalom nem illik a sorba? Válaszodat indokold is! ECETSAV CITROMSAV SZALICILSAV ALMASAV A szalicilsav mesterséges anyag, nagy mennyiségben izgatja a gyomornyálkahártyát. ÓLOM RÉZ KADMIUM HIGANY A réz mikroelem, kis mennyiségben szükséges a vörösvértestek fejlődéséhez, hiánya vérszegénységet okoz. 7. Csoportosíts az adalékanyagokat felhasználásuk szerint!

Színezőanyagok

Szennyezőanyagok

Adalékanyago k

Emulgeálószerek

Tartósítószerek

Antioxidánsok 157

8. Fejezd be a mondatokat előzetes tanulmányaid alapján! A savas kémhatást az oldatban lévő oxóniumionok (H3O+) túlsúlya okozza. A nehézfémek 5 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű fémek. A higany az egyetlen, szobahőmérsékleten folyadék halmazállapotú fémes elem. A karotinoidok konjugált kettős kötésrendszert tartalmazó izoprénvázas vegyületek. A fenolok olyan szerves vegyületek melyekben az aromás gyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik. Az E-számozás az adalékanyagok egységes jelölési rendszere az EU-ban. 9. Olvasd el figyelmesen a definíciót, majd húzd át a hamis állítások betűjelét! Az antioxidánsok gátolhatják az oxidációt gyorsító katalizátorok működését, vagy, ha önmaguk is oxidálódhatnak, akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki védő hatásukat. A, A cékla festékanyaga és a C-vitamin oxidációt gátló anyagok. B, Az antioxidánsok elektron/ok felvételével fejtik ki hatásukat. C, A katalizátorok csökkentik a reakciósebességet. D, A citrusfélékben, kiviben és paprikában sok antioxidáns van.

158

4.5 Szépségápolás Mely célok eléréséhez járul hozzá? • A tanulók ismerjék meg a legalapvetőbb kozmetikumok adalékanyagait, és azok hatásmechanizmusát. • Tudatosuljon a diákokban az egyre gyakoribb allergiás reakciók, illetve egyéb mellékhatások és a szintetikus kozmetikai anyagok közti összefüggés. • Biológiailag lebomló, állatkísérletektől mentes, ásványi és növényi alapanyagokból otthon elkészíthető receptek birtokában, ösztönözve legyenek a kevesebb vegyszer használatára. • Vásárlásaik alkalmával tudják alkalmazni az elméletben tanultakat, figyeljenek oda a termék címkéjére. • Lássanak komplexen, hiszen az adott terméknek nemcsak a használata, de előállítása káros lehet az emberi szervezetre és a környezetére. Felhasználási terület: 8 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • 7 – 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (7. osztályban javaslom a 4.számú mellékletben található feladat kihagyását, helyette a szituációs játék lehetőségeinek alaposabb kihasználását.) • 9 – 12. osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési– problémamegoldás–, szövegértési–, rendszerezési készség.

,

Előzetes gyűjtőmunka: • Ez a foglakozás részben rendszerező, összefoglaló óra is lesz, így szükség van minden eddig behozott természetbarát és mesterséges tisztítószerre (ld. Takarítás környezetkímélő módon foglakozás) és taneszközökre. • Erre a foglalkozásra minden tanuló hozzon egy általa használt mesterséges (ha van természetes) kozmetikumot és valamely élelmiszercsomagolóanyagot (egészségre ártalmasat és egészségeset is, amiket a képzeletbeli bolt polcaira ki lehet tenni). A csomagolóanyagok a játék után kerüljenek a szelektív hulladékgyűjtő tartályokba! • Mindezeket a tárgyakat az óra előtt rendezzék el a diákok a tanterem végében, mintha egy vegyeskereskedésben lennének kirakva.

159

•

Idő

Minden tanulónak szüksége lesz egy kis befőttes üvegre, vagy dobozra az arcpakolás hazaszállításához. Mozzanat

Feladat

3’

Ráhangolás

2’

A tanulók álljanak egy sorba a tanterem közepén születési dátumuknak megfelelő sorrendben. Csak hónap és nap számít! A tanár 5 fős csoportokat jelöl ki közülük, akik nevet választanak maguknak. Minden csoport ugyanazt az összefoglaló szöveget kapja, majd a csoport minden tagja kérdéseket tesz fel a csoport minden tagjának. A A téma tanár a csapatok között feldolgozása mozog, segít, ellenőriz és értékel. Mélytisztító arcpakolás készítése

7’

4’

Ismétlésként párosítsák össze a diákok a veszélyjelek ábráit, betűjeleit és a jelentéseket. Akik készen vannak és a tanár ellenőrizte, keressenek a kirakott tárgyak között legalább egyet amin fel van tüntetve az egyik veszélyjel.

8’

Kozmetikumok kémiája

18’

Szituációs játék Közben a többi csoport

160

Módszer/ Szervezési mód páros munka

Eszköz 1. sz. melléklet, borítékok, tanterem végében „bolt”

csoportalakítás

„Csoportinterjú” csoportos munka

2. sz. melléklet füzetbe beragasztva

egyéni feladat kísérletleírás a csoportoknak

3. sz. melléklet

„Fordított szakértői mozaik” játék csoportmunka 5 fős csoportok

4. sz. melléklet, csomagolópapír, filcek, ceruzák, füzet 5. sz. melléklet, terem végében

3’

megadott szempontrendszer szerint értékel 1-től 5-ig. A tanulópárok kartonbók kivágott dominókockákat kapnak, melyeken lévő fogalmakat sorba kell rendezni. Házi feladat lehetőségek: • „Ház” projektben a fürdőszoba berendezése, majd piktogramokkal való ellátása. • Növényi eredetű kozmetikai receptek gyűjtése. • Könyvtári nyomozás ősi kozmetikumok után.

161

a „bolt” „Dominó” játék páros munka

6. sz. melléklet

19.

Mérgező anyagok Nagyon mérgező anyagok T T+

melléklet Veszélyjelek

Tűzveszélyes anyagok

Irritatív anyagok

Fokozottan tűzveszélyes anyagok F F+

Ártalmas anyagok Xi Xn

Robbanásveszélyes anyagok Égést tápláló, oxidáló anyagok E O

Maró hatású anyagok C

Környezeti veszély anyagok N

162

20. melléklet Növények szerepe a testápolásban

A házilag készített természetes szereknek számtalan előnye van. Túlnyomórészt ásványi és növényi eredetű anyagokat tartalmaznak, míg állati termékeket mindössze 1%-ban. Nem kell az elkészítésükhöz állatokon kísérletezni és biológiailag lebomlanak a környezetben. Gyógyszertárakban, Drogéria üzletekben könnyen meg tudod vásárolni az alapanyagokat! A szemnek a meleg sós vízfürdő a legmegnyugtatóbb. A borogatáshoz oldj fel egy evőkanál sót két csészényi vízbe és pislogással segítsd, hogy a szemedbe is jusson az oldat. nem csíp! Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből kiváló fogfehérítőt készíthetsz. Utána hideg vízzel öblögess! Természetes fényt ad a hajadnak a tojássárgája és citromlé keveréke, mellyel jó alaposan be kell dörzsölni a fejbőrt, majd leöblíteni. A tej kitűnő bőrlemosó, vattapamacsra téve használd naponta lefekvés előtt. A pólusok mélyebb tisztítása kedvéért forráz le egy széles tálba egy evőkanál gyógynövényt (menta frissítő, kamilla gyulladáscsökkentő, citrom héja összehúzó hatású), és hajolj a gőzei fölé egy törülközőt terítve a fejedre. Nyáron, ha leég a bőröd kend be hűtőből kivett natúr joghurttal, vagy tejföllel. Ha kissé megnyugodott, mosd le langyos vízzel. Néhány csepp olívaolaj puhává teszi a kezeden a bőrt. Bőrkeményedésre, durva és nagyon száraz kézre tégy egy kis sót az olajhoz, és ezzel dörzsöld be jó alaposan, majd mosd le szappannal és meleg vízzel. A szódabikarbónának izzadásgátló hatása is van, fürdés után töröld át vele a bőrödet pamutdarabra téve. Levegőpumpás, újratölthető szóróflakont saját készítésű dezodorral is megtöltheted. 2 deciliter vízzel jól rázz össze 3-4 csepp illóolajat, aminek tetszik az illata.

„A szépség legyél te magad…”

163

21. sz. melléklet Mélytisztító arcpakolás zsíros bőrre

Szükséges anyagok, eszközök: méz, petrezselyem, teáskanalak, vágódeszkák, dörzsmozsarak

lezárható

kis

befőttesüveg/fő,

kések,

Arcpakolás készítése: Egy csomó petrezselyemzöldet alaposan mossunk meg, és vágjuk fel apróra. Mozsárban zúzzuk össze, amíg nedvessé nem válik. Osszuk szét a csapat tagjai között, majd mindenki keverje össze két teáskanál sűrűn folyó mézzel. Lezárt üvegben a hűtőben hosszan eltartható. Amikor szükséges vékonyan kenjétek be vele az arcotokat, 20-30 percig hagyjátok hatni, majd szivaccsal és meleg vízzel mossátok le. Magyarázat: A mézet a méhek a virágokban található híg, vizes oldatból, ún. nektárból készítik. A nektárban szacharóz, glükóz és fruktóz keveréke, fehérjék, aminosavak, vitaminok, csersav, almasav, borkősav, illat- és festékanyagok találhatók.. Antibakteriális hatású a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően gyulladáscsökkentő (Használták már az inkák, az ókori Egyiptomban és Rómában pedig drága kozmetikumnak, testi és szellemi frissítőnek számított.) Mindemellett hatékonyan védi a bőrt a kiszáradás ellen, elősegíti a szaruréteg hidratációját, késlelteti a vízben oldódó anyagok távozását a bőrből, de a bőrlégzést nem akadályozza. Forrás: Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1997

164

22. sz. melléklet „Fordított szakértői mozaik” játék • • • •

•

•

Minden csoport más-más témát dolgoz fel, majd plakátot készít belőle. A, B, C, D, E jelek kiosztása a csapattagok között. Összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról, asztalra vándorolnak. Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett. A játék végén minden tanuló feljegyez 5 kulcsfogalmat a füzetébe a hallottakból. Csoportonként egy tanuló értékeli a munkát.

FOGKRÉM A mechanikai tisztításért többnyire természetes eredetű ásványi anyagok (szilícium-dioxid, krétapor, alumínium-szilikát) felelősek. A dörzsanyagok tisztítják le a fogakról az ételmaradékot és a képződő lerakódást, amelyből később fogkő keletkezhet, miközben nem karcolják és nem koptatják a fogzománcot. A kémiai tisztítást a felületaktív anyagok végzik, ezért habzik a fogkrém. Egyéb adalékanyagokat is tartalmaznak a fogíny védelmére, fogszuvasodás megelőzésére (fluoridok), baktériumtelepek ellen és ízesítő- édesítőszerként (szacharin). A fogfehérítő titán-dioxid gyártása savas melléktermékekkel terheli a vizeket. SAMPON A hajmosás nem más, mint a régi, piszkos zsír „új zsírra való” kicserélése! Általában 10-15 tömeg% töménységű oldatok, melyek kémhatása 4-9 pH között van. Ilyen körülmények között a haj keratinja negatív töltésű, így az anionos felületaktív anyag (nátrium-lauril-szulfát) miatt negatív töltésűvé váló szennyeződés lelökődik a felületről. Szükség van visszazsírozásra (izopropilpalmitát) de ez csökkentik a mosóhatást. Egyéb összetevők: kondicionáló anyagok, habzásnövelő (éter-szulfát, poliglikozidok), sűrítő (lauril-alkohol), vitaminok (A, E, F, H), konzerválószer (penészgombák ellen), illatok, festéket (gyöngyházfény). Ne használj lakkot, mert szemre, bőrre és tüdőre veszélyes anyagokat tartalmaz!

165

KRÉMEK Félfolyós állapotú bőrápolásra szánt kozmetikumok, melyek lehetnek zselékrémek, és lehetnek emulziók. Utóbbin belül megkülönbözethetünk biológiai hatóanyagos, hidrofil és zsíros-, félzsíros krémeket. Mindhárom esetben két, egymással nem elegyedő vizes és olajos fázis alkot instabil rendszert, melyet az emulgeálószer (anionos felületaktív anyag nátrium-lauril-szulfát) stabilizál. Az egyéb adalékanyagok felhasználását szigorú rendeletek szabályozzák, mert sok közülük bőrizgató, allergiát kiváltó hatású. Sajnos sokszor állatkísérletek sora előzi meg egy-egy kozmetikai szer piaci megjelenését, mivel először rajtuk próbálják ki (legtöbbször a szemükbe cseppentve) az új készítményt.

NAPOZÓSZEREK A napból érkező UVA sugárzás hatására a bőrben, instabil barna festék keletkezik oxidációval a melanin előanyagából. Nem okoz bőrpírt, de gyorsítja a bőr öregedését. Az UVB sugárzás sokkal veszélyesebb, mert láncreakciót indít el a sejtmagvakban, károsítja a nukleinsavakat, elasztint és keratint is. A szervezet, gyors bőrpírral (melanin szórja a fényt), foto-bőrkeményedéssel és urokánsav kiválasztással (adszorbeálja a sugarakat) védekezik ellene. A kávé kivonata és a rizsolaj természetes védőanyagok, míg a nagy fénytörésű, kicsi titán-dioxid szemcsék fizikai szűrőkként működnek. A kémiai szűrők (benz-oxazol, benz-imidazol, benzofenol) a fotonok energiáját kötik meg kettős kötésrendszereikkel bizonyos hullámhosszú tartományban.

166

DEZODOR Az izzadást gátló alumíniumsók (alumínium-klór-hidrát, alumínium-cirkóniumhidrát, alumínium-cirkónium-glicin) összehúzzák, és nem hagyják kiürülni a pólusokat, így bőrirritáló hatásuk lehet. Egyes kutatások szerint az alumínium lerakódik és felhalmozódik a mell szöveteiben, növeli a mellrák kialakulásának esélyét. A polietilén-glikol emulgeálószer, a bőrt áttersztővé teszik a káros anyagokkal szemben is. Sajnos a termékeken nem kell felsorolni az illatkomponenseket (akár több száz is lehet), elég a „parfum” kifejezést használni, míg ezek a szintetikus vegyi anyagok az allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Legegyszerűbb a parfümmentes dezodorokat használni, de különösen kerülendő a Cinnamal, Cinnamyl Alcohol, Hydroxycitronellal, Amyl Cinnamal, Farnesol, Isoeugenol. Szerencsére egyre ritkábban, de egyes termékek tartalmaznak még formaldehidet, triklozánt, dietil-ftalátot és parabéneket is tartósítószerként, melyek felszívódva károsíthatják belső szerveinket. HABFÜRDŐ Vízben oldva 0,002-0,02 tömeg%-ban érintkezhet a bőrünkkel.! Ekkor a bőr megduzzad, fellazul, a védő zsírt is leszedi a nártium-lauril-szulfát, mint anionos tenzid (szemirritációért felelős), de nagyon óvatosan így a bőr nem szárad ki annyira. Az izopropil-palmitát és a szulfo-szukcinátok pedig visszazsírozzák a felületet. Ha közvetlenül érintkezik a bőrrel (1-5 tömeg%) a bőr természetes vízmegkötő képessége is lecsökken, testápoló szerre van szükség minden fürdés után. Egyéb összetevők: habstabilizálók (éter-szulfát, poliglikozidok), sűrítők (laurilalkohol), konzerválószerek (penészedés ellen), festékek (szín, csillogás), mesterséges illatanyagok. A természetes olajok (paraffin olaj) jó visszazsírozó hatásúak, de lassan szívódnak be, és gyorsan avasodnak.

167

23. sz. melléklet Vásárlás a környezet- és egészségvédelem jegyében Eladó: Igyekszik rábeszélni a vásárlót miden árura. Üzletvezető: Kis késéssel jelenik meg, és próbálja az alkalmazottját megerősíteni. Hiszékeny gyerek: Minél szebb és könnyebb árut akar választani. Tudatos vásárló anyuka: Megmagyarázza, hogy miért nem mindig a könnyű csomagolás és a szebb árú a jobb. Elolvassa mindig az összetevőket. Környezetvédő apuka: Keresi a helyettesítő lehetőségeket, figyeli a csomagolóanyagokat is. (A szempontrendszer az osztály összetételének és a tanulók életkorának megfelelően alakítható.)

24.

sz. melléklet Dominó

Ablak mosás

Szárí tott gyü mölcs

Szóda bikar bóna

Gyü mölcs

Foszfát ok

Chips

Illóolaj

Filteres tea

Cif súroló szer

Csoko ládé

Eutrofi záció

Szárí tott banán

Deso dor

Füzet

Újra papír

Aller gia

Cékla

Zsírkré ta

Henna

Karo tinoid

Habzás

Eszámok

Antociá n

Filctoll

Hidro génperoxid

Aviatmin

Tenzid

Ecetes víz

168

4.6 További felelősségeink Mely célok eléréséhez járul hozzá? • Minden diák értse meg saját felelősségét a közvetlen környezete és a Földi élővilág sokszínűsége iránt. • A tények ismeretében ismerjék fel lehetőségeiket, melyekkel kevesebb károsodást okoznak, egészségesebben és harmonikusabban élhetnek. • Ismerjék fel a gyógyszerek összetett hatásmechanizmusát. • Legyenek tisztában az ésszerű autótartás alapszabályaival. • Ismerjék meg a környezetbarát kertészkedés lehetőségeit. Felhasználási terület: 8 – 12. osztály Előzetes ismeretek: • 7 – 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (A műtrágyák kémiai összetétele a 8.-os tananyaghoz kapcsolódik.) • 9 – 12. osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési–, beszéd–, kommunikációs–, együttműködési–, problémamegoldás–, szövegértési–, rendszerezési készség. Előzetes gyűjtőmunka: Idő Mozzanat 8’

2’

Feladat

Ráhangolás Rövid filmbejátszás, megfigyelési szemponttal. (Tetteink hogyan befolyásolják a földi élet jövőjét?) David Attenborough: Látlelet a Földről – Az élet jövője. ( 3.rész 40-től 48. percig) 5 fős csoportok alakítása, zsákból kis képek húzásával, melyek kapcsolódnak a csapat témájához.

169

Módszer/ Szervezési mód egyéni munka

csoportalakítás

Eszköz DVD lejátszó, TV, film

zsák vagy sapka, képek 1. sz. melléklet

6’

18’

8’

3’

Társak megkeresése és csapatnév választás a témához kapcsolódóan. „Négy megy egy marad” játék csoportos munka Tabló vagy vázlat készítése.

Váltás 3 percenként a tanár jelzésére. Közben a tanár segít, szóban értékel, esetleg kiemel pár tanulót, és külön foglakozik egy kisebb csoporttal. A csoportok kidolgoznak egyegy két (három) feladatból álló feladatlapot, majd cserélnek egy másik csoporttal. A megoldás után ellenőrzik és megbeszélik egymás munkáját. Csoportok munkájának értékelése az órán és az egész projekt alatt. Házi feladat lehetőségek: • „Ház” projekt befejezése (kert, garázs), majd piktogramokkal való ellátása. Következő óra elején kiállítás és értékelés! • „Hirdetés feladás” káros és környezetbarát anyagok nevében. • gyógytea receptek gyűjtése

170

csoport munka

„Feladatcsere” játék csoportmunka

csomagolópapír, színes filcek, ceruzák, témakártyák 2. sz. melléklet kártyákon lévő élőlények vagy képeik, anyagok tablók, füzet

A/4-es lapok, toll, ceruzák

tanári közlés, toll, papír egyéni vélemények írása névvel vagy név nélkül

25. melléklet Csoportalakításhoz képek GYÓGYSZEREK

PESZTICIDEK

SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM

171

MŰTRÁGYÁK

SZEMÉLYGÉPKOCSI

172

26. melléklet „Négy megy, egy marad” játék • •

•

Minden csoport közös vázlatot vagy tablót készít az adott témából. Minden csapatból egy valaki az asztalnál marad, és fogadja egy másik csoport négy emberét. Bemutatja, elmagyarázza a téma fontosságát és összefüggéseit. A vendégek füzetbe rögzítik a kulcsfogalmakat. Következő fordulónál egy másik csapattag lesz a magyarázó, a többiek egy másik asztalhoz ülnek, tanulni.

173

Témakártyák: GYÓGYSZEREK A növények élettani hatását már az ókorban is ismerték. A tiszta hatóanyag kinyerését azok gondos szerkezet felderítése követte. Később nem csak a növényi hatóanyagot vonták ki, hanem új hatóanyagok mesterséges, szintetikus előállítása is beindult. A gyógyszerek a sejtek szintjén lépnek kölcsönhatásba, de addig el kell jutniuk! Az optimális mennyiséget nagyon nehéz meghatározni, mert a koncentráció függ a hatóanyag mennyisége mellett a felszívódási és kiválasztási sebességtől is. Sajnos ezen anyagok nagyon egyenetlenül oszlanak szét a szervezetben (májban és vesében akár tízszeres is lehet a koncentrációjuk, a zsírszövettel vagy csontokkal összehasonlítva). Ha ismernénk az eloszlás törvényszerűségeit, akkor irányítani tudnánk a mozgását, és kevesebb gyógyszer is elegendő lenne! Megszoktuk, hogy minden közérzeti problémánkra van egy pirula amitől jobban leszünk, de arra nem gondolunk, hogy a fel nem szívódott anyagok a szennyvíz- majd a víztisztító rendszereken keresztül visszajutnak az ivóvizünkbe. Szintetikus anyagokként lebomlani nem tudnak, és csekély koncentrációban is hatással vannak az élő szervezetekre. Például a fogamzásgátlók hormonjai halaknál eltolják az ivari egyensúlyt, míg más állatoknál szaporodási problémákat okoznak. Immunrendszerünk erősítésével, megfelelő táplálkozással és gyógyteaék segítségével szervezetünk belső egyensúlya fenntartható, nem kell feleslegesen gyógyszereket fogyasztani.

PESZTICIDEK Ide tartozik minden olyan kémiai anyag, amely alkalmas a mezőgazdasági haszonnövények károsodásának gátlására. Több száz vegyületről van szó, melyek rovarölő szerek, gombalőszerek vagy gyomirtók. Többségük már kis koncentrációban is kifejti hatását, de lassú lebomlásuk miatt hosszú ideig megmaradnak a természetben. Sajnos mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben számítanunk kell a jelenlétükre. A DDT (diklór-difenil-triklóretán) 1984-ben csodaszerként vonult be a „történelembe: a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázt terjesztő tetvek, bolhák és szúnyogok ellen

174

használták. A szer világszerte milliók életét mentette meg, de nem akármilyen áron: hatalmas pusztítást végzett az ökoszisztémában. Időközben bebizonyosodott rákkeltő hatása, valamint hogy nemzőképtelenséget okoz állatok és emberek körében egyaránt. Magyarországon 1970-es években tiltották be. Mivel zsírban oldódó vegyületről van szó, a táplálékláncon keresztül eljutott a végső fogyasztóig és felhalmozódott a szervezetükben. A lakosság körében szerte a világon még most is kimutatható a vegyület a zsírszövetben, a vérben és az anyatejben.

SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM Egy-egy folyamosan használt növényvédő szer miatt a kártevők között ellenálló változatok jelennek meg és szaporodnak el nagy számban. A vegyszerezés hátrányai a mezőgazdasági nagyüzemeket is a szelídebb módszerek használatára ösztönzik (vetésforgó, növénytársítás), melyeket kiskertben te is bátran kipróbálhatsz! Kerüld a szintetikus vegyszerek használatát, így a lehullott levelek, vagy a lenyesett ág sem terheli vegyszerrel a talajt. Hagyj teret a rovaroknak, madaraknak és vad növényeknek, hogy ki tudjon alakulni egy egyensúly, ahol a kártevőket a természetes ellenségeik gyérítik. (Több énekesmadarakat csalogathatsz kertedbe itatóval, odúval és magokkal.) Így nőni fog minden faj természetes ellenálló képessége, a terményeidé is. Ha mégis elszaporodik valamely kártevő, otthon is könnyen elkészíthető recepteket találhatsz a megfékezésére. Például a csalánlé riasztja a levéltetveket és atkákat, a szódabikarbónás-szappanos permet gombák és penész ellen jó. Hernyók ellen készíts hernyófogó övet a fák törzsére. Burgonyabogarak és csigák ellen ültess fokhagymát a veteménybe. A káposztalepke nem szereti a zsálya, kakukkfű, rozmaring illatát, a vakondot pedig „arrébb tessékelheted”, ha járataiba molyzsákot teszel.

MŰTRÁGYÁK Az ember által nem bolygatott természetben a talaj hosszú időn keresztül termőképes marad, mivel a lebontó szervezetek (férgek, gombák, baktériumok) az elpusztult élőlények szerves anyagait visszajutatják a talajba. A mezőgazdaság megzavarja ezt a körforgalmat, a termesztett növények testének elszállításával, így a termőföldbe évről évre kevesebb ásványi anyag jut vissza. A környezetkímélő módszerekkel gazdálkodók ezt a szervesanyag-hiányt állati és emberi eredetű

175

trágyával pótolják. Kiskertedben készíts komposztot, ami a szerves konyhai hulladékok baktériumos bomlásával keletkezik, fontos növényi erőforrás. A műtrágyák olyan szervetlen vegyületek, amelyek a talaj természetes ásványianyagtartalmának valamely alkotórészét képesek pótolni. Ismertebbek a pétisó (ammóniumnitrát), szuperfoszfát (kalcium-foszfát) és a kálisalétrom (kálium-nitrát). Túlzott használatuk során a vízben oldódó ionok kimosódnak a talajból, a nitritek és nitrátok emberi fogyasztásra alkalmatlanná tehetik a kutak vizét. A folyókba, tavakba kerülő foszfátok, nitritek és nitrátok pedig megnövelik a természetes vizek tápanyagtartalmát, mely eutrofizációhoz, mocsarasodáshoz vezet.

SZEMÉLYGÉPKOCSI Földünkön a gépjárművek okozzák a levegőszennyezés felét, ezért rövid távolságokra ne üljetek autóba, kerüljétek a csúcsforgalmat, és maximálisan használjátok ki az utasteret. Egy-egy karbantartás alkalmával több terheléstől is megóvhatod környezetedet! Egy liter olaj egymillió liter vizet képes ihatatlanná tenni. Olaj- vagy fagyálló folyadék cserénél a fáradt anyagot add le a legközelebbi benzinkútnál, ahonnan majd elszállítják. Azbesztmentes fékbetétet használj! A kerekekbe legyen meg az előírt légnyomás, mert puha keréknél a gumik hamarabb elöregednek. Ha tönkremegy a külső, gumisnál add le vagy vidd a szelektív hulladékgyűjtő udvarba. Újrahasznosítják, vagy útépítéshez illetve cementégetőbe fűtőanyagként használják fel. Az akkumulátor is veszélyes hulladék a kénsav és nehézfémek miatt, soha ne dobd a szemétbe, add le a benzinkútnál. Vödörből, szappanos vízzel tökéletesen tisztává varázsolhatod gépkocsitokat. Gyakran szellőztessétek az utasteret, mert a műszerfalat rákkeltő polibrómozott égésgátlókkal kezelik, melyek lassan lekopnak.

Irodalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6.

http://antsz.hu/okk/okbi/reach/reachőmeőflyer.pdf http://echa.europa.hu http://www.bebte.hu/documents/detox.htm www.kvvm.hu www.wwf.hu www.efsa.com 176

7. www.okoszolgalat.hu 8. www.levego.hu 9. www.vegyirakcio.hu 10. www.vte.hu 11. Hétköznapi mérgeink, Levegő munkacsoport, Budapest, 2006 12. Házi praktikák, E-misszió, Nyíregyháza. 2002 13. Balázs Lórántné dr., J. Balázs Katalin: Kémia tankönyv 7. osztály számára, Apáczai kiadó, Celldömölk, 2004 14. Balázs Lórántné dr., J. Balázs Katalin: Kémia tankönyv 8. osztály számára, Apáczai kiadó, Celldömölk, 2004 15. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Kémiai alapismeretek 7., Mozaik kiadó, Szeged, 2004 16. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szervetlen kémia 8., Mozaik kiadó, Szeged, 2004 17. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Általános kémia 9., Mozaik kiadó, Szeged, 2004 18. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szerves kémia 10., Mozaik kiadó, Szeged, 2004 19. www.sulinet.hu 20. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Lepesek-14-Kalas 21. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991 22. http://sdt.sulinet.hu 23. http://peety-passion.com/content/view/129/31/ 24. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol!, Nemzeti Tankönyvkiadó és ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1995 25. Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1997 26. Kisfaludi Andrea: Ismerkedés a kémia birodalmával, Calibra kiadó, Budapest, 1995 27. http://sdt.sulinet.hu

177

A

Recommend Documents