A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN KÖZÖTT

A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938­1943 KÖZÖTT 

Nagy István  SZTE­BTK. Történelem III. PhD.

A zsidók története Kecskeméten 1938­ig  1746­ig  Kecskeméten a  zsidók csak az országos vásárokon  jelentek  meg. 1  Leghama­  rabb a vásárok előtt három nappal, és legkésőbb a vásár után három nappal volt szabad a vá­  rosban tartózkodniuk, amikor is már csak venniük volt szabad. Ez alatt a hat nap alatt össze­  vásárolhattak mindenféle nyersterméket a lakosságtól.  1746­ban a város kizárólagos engedélyt adott négy óbudai zsidónak nyersbőr felvásár­  lására, de tartózkodásuk a városban csak a fentebb említett kikötések betartásával volt lehet­  séges. 2  1759­ben  a  zsidók  már  nem  ingyen  kapták  meg  a  tartózkodási  engedélyt,  hanem  a  város  pénztárába  fizetendő  évi  80  f.  haszonbér  fejében. 3  Az  évek  folyamán  a  Kecskemétre  betelepedett, idegennek nyilvánított zsidók megélhetését a bőr­ illetve a gyapjúkereskedelem  jelentette. 4  1777­ben az úriszék eltiltotta a görög kompániát a bőrkereskedelemtől – akik 1721  óta jelen  voltak a városban és kereskedtek –,  így  a zsidók  monopolhelyzetbe  kerültek,  mely  ellenkezést váltott ki a kecskeméti tanácsban. Ennek eredményeképpen a Magyar Kancellári­  ának  levélben tiltakoztak a zsidók bőrvásárlási egyedárusága  miatt. 5  Szerintük ugyanis a  ha­  szon csak  néhány  zsidó kezében összpontosult, s ez a vád  nem  volt teljes  mértékben alapta­  lan. 6  1791­ben a zsidók engedélyt kaptak arra, hogy most már végelegesen betelepedjenek,  de csak azoknak a zsidóknak adtak letelepedési hozzájárulást, akik már korábban is tartózko­  dási jóváhagyást szereztek a városban. 7  A  hitközség  1801­ben  alakult,  1810­ben  lélekszámuk  már  elérte  a  150  főt,  így  egy  magánházat vásároltak a ma is álló zsinagóga közelében, melyet zsinagógaként használtak. 8  1811.  április  20­án  megtört  a  görögök  még  megmaradt  „monopóliuma”,  a  tanács  ugyanis  ekkor  engedte  meg  először,  hogy  egy  bizonyos  Schwartz  László  nevű  zsidó  árusít­  1 

Hornyik János: A kecskeméti zsidók története. Levéltári füzetek, Gyula 1988. 12. old. (továbbiakban: Hornyik)  A négy óbudai zsidó kereskedő: Hersli Bernát, Lebel Márk, Hersli Josep, Mandli Lebel.  Ö.  Kovács  József:  Izraeliták  a  Duna­Tisza  közén.  Társadalomtörténeti  esettanulmányok,  XVIII­XIX.  század.  Kiadja a Kecskeméti Lapok Kft. és a Kecskemét Monográfia Szerkesztősége. Kecskemét, 1996. 38.old. (továb­  biakban: Ö. Kovács).  3  Hornyik. 13. old.  4  Ö. Kovács. 69. old.  5  Uo. 69. old.  6  Schweiger  József  és  Salamon  1839­ben  azt  állították,  hogy  800  mázsa  gyapjút  is  összevásároltak.  Hasonló  forgalma volt Büchler Sándornak is, aki 500­600 mázsáról tett említést.  Uo. 69­70. old.  7  Somodi Henrietta: Zsidók Bács­Kiskun megyében. Makkabi, Budapest, 2001. 91. old. (továbbiakban: Somodi)  2 

8 

„1814­ben kérték, hogy ezt a házat írják a hitközség nevére, a tanács azonban megtagadta a hitközség nevére  írni  a  zsinagógaként  használt  házat,  a  zsidók  ingatlanszerzési  tilalmára  hivatkozva,  csupán  a  további  békés  használati jogot engedélyezte.”   Ö. Kovács. 102. old.

2 

hasson a heti vásárokon. 9  A görögök az 1820­as évektől sűrűbben voltak kénytelenek átadni  boltjaikat az árendás zsidóknak. 10  Ezek után Hornyik János most már túlzás nélkül állíthatta,  hogy a város kereskedelmét „ már évszázadok óta két néposztály tartotta fenn: t. i. a görögök 

és zsidók” .11    A XVIII. században a kecskeméti görögök virágzó kompániája lassú hanyatlásnak in­  dult a század vége felé, és ezzel együtt egy látványos görög­zsidó kereskedelmi vetélkedésnek  lehettünk tanúi. 12  A helybeli zsidóság a kereskedés mellett egyéb jövedelemforrást is igyekezett megsze­  rezni. 13  Elsőként, 1821. augusztus 13­án Schweiger Márton és a városi tanács megkötötte első  szerződését,  melynek  értelmében  Schweiger  olajmalom  felállítására  kapott  engedélyt. 14  Má­  sodikként, mészárszéktartási  jogot gyakorolhattak a zsidók 1831­től 1837­ig,  majd 1840­ben  Fischer  Jakab  egyedül  megvásárolt  24  kocsmáltatási  jogot,  mely  mellé  kettő  újabbat  szer­  zett. 15  1820­ban már rabbija is volt a hitközségnek, Braun Gábor személyében. A hitközség  zsinagóga építésére szánta el magát, melynek alapjait 1817 végén tették le. 16  Ennek eredmé­  nyeképpen 1823­ban már templomuk is volt a zsidóknak. 17  Szent Egyletet 1828­ban alapítot­  tak. 18  Izraelita vallású Kecskeméten házat 1823­ban vehetett először, és az 1850­es évek má­  sodik felében már 55 zsidónak volt a tulajdonában lakóház. 19  1840­ig a városi tanács véleménye a következő volt a zsidók befogadásáról: „ Egyedül 

tehát a kereskedés előmozdítása és annak virágoztatása lévén a városba való betétetéseknek  célja, csak azok vétethetnek tekintetbe, akiknek módjuk van tulajdon tehetségek által előmoz­  díttatni kereskedéseket […]” 20   

9 

Ö. Kovács. 52. old.  Uo. 73. old.  11  Hornyik. 27. old.  12  Ö. Kovács. 73. old.  13  Uo. 72. old.  14  Uo. 75. old.  15  Uo. 75. old.  16  Hornyik. 32­33. old.  17  Ö. Kovács. 102. old.  10 

18 

„A jótékonysági és temetkezési feladatokat ellátó Szent Egylet alapításának időpontját a források két időpont­  ra helyezik: 1828 és 1843.”   Ö. Kovács. 102. old.  19  1818­tól 1848­ig csak egyéni elbírálás alapján, hivatalos engedéllyel vagy zálogcímen szerezhettek házakat.  Ö. Kovács 85. old.  20  Ö. Kovács. 50. old.

3 

Az 1840. XXIX. törvénycikk végleg elhárította a legfőbb akadályt a zsidók társadalmi  beilleszkedése  elöl. 21  A  törvény  értelmében  az  a  zsidó,  aki  Magyarországon  született,  vagy  bevándorolt, és akik az itt lakásra törvényes engedélyt nyertek, a bányavárosok és határőrvi­  dékek kivételével bárhol letelepedhettek. 22  Az  1840­es  évektől  a  zsidóság  folyamatosan  bekapcsolódott  a  város  vérkeringésébe.  1843­ban  már  működött  Kecskeméten  Polgári  Kaszinó,  melynek  alapítási  időpontját  sajnos  pontosan  nem  ismerjük. 23  A  korabeli  krónikás  beszámolója  így  szólt:  „ […]  e  század  ötödik 

tizede kezdetén egy külön, és az első Cassinónál tágasb, nevezetesen a köz Izrealitákat is ké­  szen befogadó körű Polgári Casinó alakult.” Ebben az évben már 96 főt számlált a tagság. 24  A helyi zsidóság vagyoni gyarapodása folyamatos volt. A XVIII. század végén, de fő­  ként  a  XIX.  század  elején  a  város  pénzhiánnyal  küszködött,  így  kénytelen  volt  az  egyházi  intézményeken kívül a magánszemélyektől is kölcsönt felvenni, többek között a zsidóktól is. 25  1844­ben négyosztályos zsidó népiskola nyílt, négy tanítóval, amelyet 1877­ben átad­  tak a városnak és ettől kezdve a hitközség csak a hitoktatást látta el. 26  1787 és 1848 között a kecskeméti zsidóság száma megtízszereződött. 27  1787­ben még  csak 81 főt, majd 1848­ban már 808 főt számlált a korabeli összeírás. 28  Kecskeméten a zsidók 1858­tól szőlő­ és termőföldet is vásárolhattak. 29  A helyi zsidó kereskedők folyamatosan építették ki kapcsolataikat a külföldi vásárlók­  kal, amelyekből minden bizonnyal a város is jól profitált. A baromfi­ és gyümölcskereskedők  21 

Ö. Kovács. 58. old.  A törvénycikk még csak  egy korlátozott emancipációt mondott ki, az izraeliták szabad költözködésére igent  mondott – a fentebb említett korlátozások mellett – de az izraelita vallás továbbra sem lett bevett vallás.  Gyurgyák  János:  A  zsidókérdés  Magyarországon.  Osiris  kiadó.  Budapest,  2001.  47.  old.  (továbbiakban:  Gyurgyák)  23  Péterné Fehér Mária – Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács­Kiskun Megyei Önkormányzat Levél­  tárában (1651) 1824­1950 (1979). Kecskemét, 2003. 167. old. (továbbiakban: Péterné Fehér Mária – Mikolajcsik  Lászlóné)  Az első Kaszinót 1830­ban alapították. Ö. Kovács. 33. old.  24  1845­ben izraelita tagok voltak: Bekker Simon, Brükler Mihály, Csillag Ignác, Csillag Gábor, Csillag Sándor,  Hakker  Izrael,  Schlesinger  Vilmos,  Schweiger  Bernát,  Schwarz  József,  Schwarz  Márton,  Fleischer  Bernát,  Spitzer József, Fux Adolf, Hakker Salamon.  Ö. Kovács. 97. old.  25  Ilyen volt például, amikor 1829­ben a városi perceptor 5000 váltóforintot vett fel Hellsinger Izsáktól egy zá­  logügy rendezése miatt.  Ö. Kovács. 77. old.  26  Somodi. 96. old.  27  Ö. Kovács. 59. old. 3. Táblázat. A kecskeméti zsidóság létszáma 1787­1848.  28  A zsidók tizedenkénti elhelyezkedése is ismert a városban. 1818­ban 10, 1827­ben 11 tized volt a városban.  22 

„Az  1787­ben  81  zsidót  jegyeztek föl,  akik  16  családban éltek. […]  A  legtöbben, kilenc család  (41 fő)  az  első  tizedben (városközpont) élt, négy család (19 fő) a hatodik tizedben (a városháza melletti rész, a piachoz közel),  két család (11 fő) pedig a hetedik, illetve egy család a második tizedben lakott. […] A nyolcadik tized nagy tö­  megekben zsellérek által lakott városrészben nem jelöltek zsidó lakást.”   Uo. 64. old.  29  Somodi. 96. old.

4 

igen aktív munkát folytattak. 30  A baromfikereskedők közül kiemelkedik Kohn Mór, aki Bécs­  ben  biztosított  magának  elárusító  helyet  az  1850­es  évek  elején,  ennek  köszönhetően  Kecs­  kemétről  vagonszámra  mentek  a  tömött  ludak  külföldre.  Az  1860­as  évtizedtől  kezdve  Kecskeméthy  Herz  gyümölcskereskedő  beutazta  az  osztrák­német,  francia  és  lengyel  város­  okat és Péterváron is járt üzleti kapcsolatok céljából. 31  A fia, Kecskeméti Mihály tovább foj­  tatta apja tevékenységét, melynek hatására a gyümölcs­ és borkereskedelem egyik úttörőjévé  vált. 32  A  hitközség  1869­ben  neológnak  nyilvánította  magát. 33  A  növekvő  számú  népesség  hatására  a  meglévő  zsinagóga  szűknek  bizonyult,  így  egy  nagyobb  építését  határozták  el,  melynek a felavatására 1871­ben került sor. 34  A zsinagóga udvarában megtalálható volt a kó­  ser vágó, a kultúrterem és az iskola tantermei is. A fürdőház és az öt szobából álló kórház is  itt kapott helyet. 35  A vallásos életben tapasztalt ellentétek már az 1840­es években is éreztet­  ték  hatásukat. 36  A  hitközség  lassan  két  „pártra”  szakadt.  Az  egyik  oldalon  a  tehetősebb,  ke­  reskedésben  egyeduralmat  élvező  zsidók  foglaltak  helyet,  akik  a  vallási  normákat  egyre  ke­  vésbé  követték.  A  másik  oldalon  a  kereskedésből,  a  vagyonszerzésből  kiszorult  zsidók  he­  lyezkedtek el, akik sokkal jobban kötődtek ortodox vallási kötelmeikhez.  A hitközség a mai használatban lévő temetőt 1875­ben nyitotta meg, a megelőző évek­  ben  a  helyi  zsidók  a  város  egy  másik  temetőjét  használták,  de  ennek  nyomait  ma  már  nem  lehet megtalálni. 37  30  31 

Ö. Kovács 112. old.  Uo. 112. old. 

32 

„[…]1892­ben Külsőballószögben árverésen megvette Bán szabó 12 holdas szőlőjét, melyhez még 10 holdat  telepített.  Különösen  szép  Cseresnye  fái  híresek,  melyek  úgy  vannak  megválogatva  és  ültetve,  hogy  májustól  kezdve minden héten más­más fajta érik és kerül eladásra. A legújabb telepítésű szőlőjében két fajta van: Saszla  és Passatuti. A Bán félében Rizling és Zöldszilváni. […]”   Bende László: A Kecskeméti Szőlő­ és Gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskeméti Közlöny Nyomda­ és  Lapkiadó Vállalat Kiadása. Kecskemét, 1929. 192. old.  33  Somodi. 96. old.  34  Forrás: http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9  A  zsidók  létszámának  gyarapodása  nem  állt  meg.  1850­ben  939  főt,  1869­ben  1514  főt  számlált  a  hivatalos,  pontatlan és gyakran ellentmondásos népszámlálás. A számok azonban rávilágítanak arra, hogy mekkora mérté­  kű volt a növekedés.  Ö. Kovács. 107. old.  Az 1850­es évekbeli adatoknál érezhető a pontatlanság. Kovács Alajos statisztikájában ez a szám 613 fő volt.  Kovács  Alajos:  Kecskemét  város  statisztikai  megvilágításban.  Budapest,  1935.  Horványszky  Viktor  R.­T.  M.  Kir. Udvari Könyvnyomda. 4. Táblázat. Kecskemét népességének megoszlása vallás szerint. 9. old. (továbbiak­  ban: Kovács Alajos – Kecskemét)  35  A Kórház Egyesületet 1841­ben hozták létre Milhoffer István kezdeményezésére, melynek elsődleges feladata  a szegények gondozása volt.  Ö. Kovács. 98. old.  36  Uo. 97. old.  37  Forrás: http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9  Az első 28 négyszögölnyi helyet 1774­ben jelölték ki, melyet 1879­ben zártak be.  Ö. Kovács. 102. old.

5 

A  kecskeméti  zsidóság  beilleszkedését  a  fiatalokon  keresztül  segítették.  Egyre  több  zsidó fiatalt írattak a piarista vagy a református gimnáziumba. 38  A felnőttek körében meg kell  említenünk a névmagyarosítási törekvéseket is. Az 1841 és 1895 között születettek és közülük  felnőtté válók 11%­a magyarosította a nevét. 39  A zsidók további vagyonosodását is jól mutatja, hogy az 1873­as virilisek közül kike­  rült  104  tagú törvényhatósági  bizottsági  jegyzékben  már  kilenc  zsidó  bizottsági  tag  nevével  találkozhattunk. 40  A  dualizmus  korában  egyre  több  létrejövő  cégnél,  banknál,  üzemnél  alapító  tagként  vagy igazgatósági tagként megtalálhatóak voltak a zsidók. A létrejövő üzemek a város gazda­  sági életében fontos szerephez jutottak. Többek között ilyen volt az 1882. október 7­én alakult  Kecskeméti Kereskedői Kaszinó, melynek elnöke a zsidó származású Fischer Miksa lett. 41  Az 1880­as  években  Kecskeméten érezhetőek voltak a korabeli antiszemitizmus első  hullámai,  melyek  jóval  enyhébbek  voltak,  mint  a közel 60  évvel későbbi események. Ekkor  ugyanis  a  legnagyobb  „problémát”  a  zsidóság  asszimilációjának  hiányában  látták. 42  Ezzel  szemben az 1800­as évek első felében nem egy alkalommal előfordult, hogy még a tehetősebb  38  39 

Ö. Kovács. 125. old. 13. táblázat és a 126. old. 14. táblázat alapján.  Uo. 130. old. 

„1840 és 1918 között a névváltozások (közel 490 fő) majdnem 90%­a a zsidósághoz tartozott.”   40 

Uo. 121. old.  A  kilenc  törvényhatósági  bizottsági  zsidó  tag:  1.  Schwartz  József,  2.  Schweiger  Fülöp,  8.  Schwartz  Dávid,  9.  Schweiger József, 33. Milhoffer Frigyes, 44. Schwartz Mór, 52. Fantó Lipót.  Egyéb okok miatt azután négy tag nevét kihúzták az ideiglenes listáról: Schwartz József (városi bor­ és sörkimé­  rése  miatt  nem  lehetett  bizottsági  tag),  Milhoffer  Frigyes  (városi  utcai  világítás  bérlője  volt),  Schwartz  Móric  (vásári és helyi piac helypénzszedés javadalmait bérelte) és Fantó Lipót (családjával már két éve Bécsbe költö­  zött).  41  A kaszinó kereskedelmi dolgokban irányt adó szerepet játszott. Aktívan részt vett egyéb, kereskedők érdekeit  képviselő  egyesületekben  is,  ilyen  volt  például  az  1904­ben  alakult  OMKE  (Országos  Magyar  Kereskedelmi  Egyesülés). A Kecskeméti Kaszinó 1904­es vezetői: Brachfeld Vilmos elnök (az OMKE kerületi elnöke, s egy­  ben az országos központi választmány tagja), Fispán Mór alelnök és Fuchs Samu választmányi tag, akik mind­  annyian izraelita vallásúak voltak. Péterné Fehér Mária – Mikolajcsik Lászlóné. 160. old.  A Fischer család az 1850­es években az egyik legtehetősebb család közé tartozott. Ö. Kovács. 115­116. old.  A zsidók tevékenyen részt vettek egyéb gazdasági területeken is:  1870­ben alakult a Benedek József és Fia Hűtőház és Jéggyár Rt.  Péterné  Fehér  Mária  –  Tánczos  Tiborné:  A  Bács­Kiskun  Megyei  Levéltárban  őrzött  gazdasági  szervek  iratai  1814­1953. Bács­Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára. Kecskemét, 2000.  48. old. (továbbiakban: Péterné).  1895­ben Goitein Miksa alapította a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bankot. Uo. 115. old.  1896­ban a Kecskeméti Egyesült Gőztéglagyár vezetői között megtalálható volt Fispán Mór. Uo. 54. old.  1906­ban  az  Első  Kecskeméti  Nyomda  és  Hírlapkiadó  Rt.  igazgatóságában  helyet  foglalt  Fispán  Mór,  Adler  Imre és Lőwy Gyula. Uo. 22. old.  1911­ben Schiffer Gyula bőrkereskedő cipőgyárat alapított. Uo. 21. old.  1916­ban  a  Kecskeméti  Központi  Takarékpénztár  vezetői  között  is  jelen  voltak  a  zsidók,  mint  például:  Fodor  Miklós, Fodor Sándor és Kecskeméti Lajos. Uo. 179. old.  A gazdasági válság után is újabb cégeknél találunk zsidó neveket:  1935­ben a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület vezetői között megtalálható volt Kecskeméti Mihály. Uo. 117.  old.  1936­ban  alakult  a  Kecskemét  Városi  Közhűtőház melynek  egyik  ügyvezetője  Dr.  Kenéz  Zoltán  volt.  Uo.  50.  old.  42  Bővebben Ö. Kovács József már idézett munkájából. 137­141. old.

6 

zsidókat  is  tettlegesen  bántalmazták. 43  1883­ban  az  ország  több  pontján  alakult  antiszemita  egyesület,  melyhez  a  nevezetes  Kecskeméti  Magyar  Védegylet  is  tartozott. 44  A  január  21­i  gyűlési  beszédekre  jellemző  volt,  hogy  csak  körülírásokkal  próbálkoztak,  nem  használták  a  zsidó szót. A gyűlésen jelen volt a kor két legnagyobb parlamenti antiszemitája, Istóczy Győ­  ző és Ónody Géza is. A helyi antiszemita képviselők nem voltak „hosszú életűek”. Az 1883.  júniusi választások első fordulójában az antiszemita képviselőjelöltek még győzni tudtak, de a  második fordulóban végül elbuktak.  Kecskeméten a  „hitközség kebelébe” tartozó ortodox  imaházi egyesület 1917­ben ki­  vált,  és  az  autonóm  ortodox  hitközség  alapjait  teremtették  meg,  amelyeknek  alapszabályát  1918­ban Kecskeméti Izidor hitközségi elnök írta alá. 45  A neológ zsidók kétharmados többsé­  get élveztek az ortodoxokkal szemben. 46  1918­ban  az  ortodox  hívek  az  addig  bérelt  épületet  megvásárolták,  és  még  abban  az  évben zsinagógává alakították át. 47  Kecskeméten is, hasonlóan a többi nagyvároshoz, a cionizmus jelentéktelen maradt a  zsidók körében. 48  1919 nyarán a román csapatok néhány napig megszállva tartották a várost. A fehérter­  ror idején a hitközség egyes vezetőit a románokkal való összeesküvésekkel vádolták. Vagyo­  nukat elvették és egy hónapra a hajmáskéri táborba zárták őket. Egy zsidó értelmiségit a kom­  münnel  való  rokonszenvezéssel  vádoltak,  majd  szörnyű  kínzások  után  a  közeli  Orgoványon  felakasztották. 49  A Héjjas Iván­féle különítmény még 1920­ban is rettegés alatt tartotta a vá­  rost és környékét. 50 

43 

Uo. 100­101. old.  Uo. 140. old.  45  Forrás: http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9  46  Somodi. 98. old.  Pontos  adat  nem  állt  a  rendelkezésünkre,  csak  az  1910­es  és  az  1920­as  népszámlálási  adatok.  Ennek  alapján  1910­ben 2022, 1920­ban 1857 fő zsidó volt Kecskeméten. A számok alapján a neológok száma 1910­ben 1350  fő, 1920­ban 1250 fő, az ortodoxoké 1910­ben 670 fő, 1920­ban 610 fő lehetett.  Kovács Alajos – Kecskemét: 4. Táblázat. Kecskemét népességének megoszlása vallás szerint. 9. old. alapján.  47  Somodi. 99. old.  48  Uo. 103. old.  49  Uo. 102. old.  A Duna­Tisza közén Héjjas Iván különítménye garázdálkodott.  Randolph L. Braham: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon. I. kötet. Belvárosi Könyvkiadó. Bu­  dapest, 1997. 17­18. old. (továbbiakban: Braham)  50  Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris kiadó. Budapest, 2003. 134. old. (továbbiak­  ban: Romsics) 44 

7 

1921 őszétől a zsidó  fiatalokat a numerus  clausus  miatt kevesebb számban  vették fel  az egyetemekre, így többen a jómódúak közül külföldre küldték gyermekeiket. Ahhoz, hogy  ezt a kevésbé tehetősek is megtehessék, a hitközség segélyegyletet hozott létre. 51  1922­ben a korábbi  szarvasi és  nagyatádi rabbit, Borsodi  Józsefet választották meg  a  neológ hitközség rabbijának. Fő műve a több kötetes Commentarius Maimuni volt. 52  Az orto­  dox hitközség vezetője ekkor Rubinstein József volt. 53  Az alábbi táblázat is jól mutatja, hogy a zsidó lakosság 1910 és 1930 között az úgyne­  vezett szabadfoglalkozásban és a kereskedelemben töltött be fontos szerepet. A magyarorszá­  gi viszonylatban ez a szám a kereskedelemben (beleértve a  bankszektort is) és az  iparban (a  közlekedéssel együtt) közel 37­37 százalék volt. 54 

Zsidók alkalmazása az egyes foglalkozási ágakban Kecskeméten 1910­1930. között55    Megnevezés  I. Őster melés  II. Bányászat  és kohászat,  ipar, ker eske­  delem és hitel,  közlekedés.  II/A Bányá­  szat és kohá­  szat  II/B Ipar  II/C Kereske­  delem és hitel  II/D. Közle­  kedés  III. Véder ő 56  IV. Házicselé­  dek  V. Ügyvédek  VI. Or vos  VII. Színészek  VIII. Ma­  gánmér nökök 

1910  38914 

Zsidó  51 

%  0,13 

1920  43689 

Zsidó  106 

%  0,24 

1930  46142 

Zsidó  40 

%  0,09 

16600 

1571 

9,46 

15980 

1329 

8,32 

18662 

1170 

6,27 

7 

4 

57,14 

1 

0 

0 

0 

0 

0 

11414 

561 

4,91 

10811 

457 

4,22 

12508 

372 

2,97 

3205 

915 

28,55 

3478 

804 

23,12 

4189 

759 

18,12 

1974 

91 

4,61 

1690 

68 

4,02 

1965 

39 

1,98 

1277 

40 

3,13 

2721 

58 

2,13 

1238 

2 

0,16 

1772 

3 

0,17 

1650 

12 

0,73 

1860 

6 

0,32 

52  19  34 

13  10  6 

25  52,63  17,65 

59  35  42 

12  17  3 

20,33  48,57  7,14 

62  53  32 

15  17  5 

24,19  32,08  15,63 

1 

­ 

0 

3 

1 

33,33 

5 

2 

40 

1910 és 1920 között folyamatos csökkenés volt érzékelhető Kecskeméten a zsidók ál­  tal űzött egyes foglalkozási ágakban, amelyhez minden bizonnyal hozzájárult az első világhá­ 

51 

Somodi. 102­103. old.  Uo. 103. old.  53  Forrás: http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9  54  Gyurgyák. 82­83. old.  55  Magyar Statisztikai Közlemények. 1910­1930. évi népszámlálása alapján.  A további részletes táblázatok a mellékletben találhatóak.  56  A véderő, a házicselédek és a színészek adatai Kovács Alajos dr. – Kecskemét lakosságának összetétele című  munkája alapján. 52 

8 

ború,  a  háborút  követő  kikeresztelkedés,  az  elvándorlás  és  a  kivándorlás  is.  Ennek  ellenére  növekedés tapasztalható némely foglalkozási ágban, mint például az őstermelésnél, a véderő­  nél, a házicselédeknél, az orvosoknál és a magánmérnököknél.  1920 és 1930 között csak kevés foglalkozási ágnál érezhető hasonló mértékű növeke­  dés: ügyvédek, színészek, magánmérnökök. Az orvosok száma stagnált, ezzel szemben száza­  lékos arányuk csökkent. 1920 és 1930 között viszont drasztikus fogyás is megfigyelhető: ős­  termelés, közlekedés, véderő. Az imént felsorolt foglalkozási ágakban, a házicselédek kivéte­  lével még az 1910­es számot sem tudta elérni a zsidóság.  Figyelembe kell venni azonban a zsidóság fogyását is. Ez alatt a 20 év alatt – 1910 és  1930 között – 455 fővel lett kevesebb a zsidó lakosság, mégis a már említett néhány foglalko­  zási ágban emelkedni vagy stagnálni tudott a zsidók száma.  Az országos adatok is fogyásról tanúskodtak, melyhez az első világháború és az azt le­  záró trianoni béke is hozzájárult. Magyarország lakossága 20,8 millióról 7,6 millió főre csök­  kent. 57  1910­ben  a  zsidók  száma  911.227  főről,  1930­ban  444.567  főre  csökkent. 58  A  teljes  lakosságon belül, az izraeliták 5%­os számaránya nem változott.  Kecskemét lakossága 1825 és 1941 között, tehát 116 év alatt a két és félszeresére nőtt,  és  az  ország  hetedik  legnagyobb  városa  lett. 59  A  zsidóság  száma  viszont  nem  mutatja  ezt  a  tendenciát.  A  legnagyobb  arányszámot  az  1880­as  népszámlálás  idején  érte  el  a  zsidóság,  amikor is a teljes lakosság (44.887 fő) 3,9%­a volt zsidó. Az 1820­as évek közepétől mintegy  10  évig  tartó  stagnálás  következett  be  a  népesség  növekedésében,  melynek  az  1840.  évi  XXIX. tc. vetett véget. 60  Minden  bizonnyal az 1825 és 1880 között eltelt 55 év alatt végbe­  ment  zsidó  népesség  szaporulathoz  hozzájárult  az  1869  után  érzékelhető  belső  migráció  is.  Ugyanis míg a magyarországi zsidó lakosság 60 %­a 1825­ben a határ menti – főleg északke­  leti – megyékben élt, úgy 1880­ban ez az arány 40%­ra csökkent. 61  Az elsődleges vándorlási  cél a főváros volt, de hasonló változásokat érzékelhetünk a többi törvényhatósági jogú város­  ban, így Kecskeméten is. 

57 

Kádár Gábor­Vági Zoltán: Aranyvonat. Osiris kiadó. Budapest, 2001. 17. old. (továbbiakban: Kádár­Vági)  Romsics. 51. és 188. old.  59  A XIX. század elején Kecskemétre a legtöbben – 60% – Pest­Pilis­Solt Kiskun vármegyéből jöttek, különösen  Gyón, Dabas, Irsa volt a fő kibocsátóhely. Népességük 28%­a északról, 9%­a észak­nyugati irányból telepedett  le.  Az  országhatáron  túlról  csupán  csak  6,4%  jött  Kecskemétre.  Kecskemét  tekintetében  a  zsidók  bevándorlás  egyik fő oka az állat­ és bőrkereskedelem, valamint a gabonaforgalom.  Ö. Kovács. 63. old.  Az 1941. január 31­ei népszámlálás alapján a városok sorrendje: Budapest: 1164588, Szeged: 136375, Debrecen:  125969, Kolozsvár: 110418, Szabadka: 100751, Nagyvárad: 92798, Kecskemét: 87318 fő.  Magyar Statisztikai Évkönyv 1941. Budapest, 1943.  60  Uo. 64. old.  61  Gyurgyák. 64. old. 58 

9 

Izraelita vallású népesség Kecskeméten 1825­1941 között62    Év 

Összes 

1825  1840  1850  1869  1880  1890  1900  1910  1920  1930  1941 63 

34883  37081  44110  42319  44887  49693  59225  68424  73109  79467  87269 

Izraelita  Abszolút szám  316  441  613  1514  1749  1789  1984  2022  1857  1567  1346 

Izraelita  Százalékban  0,9  1,2  1,4  3,6  3,9  3,6  3,4  3,0  2,5  2,0  1,5 

A táblázat szerint a legtöbb izraelita vallású lakosa Kecskemétnek 1910­ben volt, de a  lakossághoz  mérten  arányszámuk  már  csak  3%.  Ettől  az  évtől  kezdve  az  izraelita  vallásúak  száma folyamatosan csökkent.  Amellett, hogy a zsidóság  fogyása  folyamatos volt az 1920­as és 1930­as években, a  zsidók bevándorlása tovább folytatódott. A helybeli izraeliták alig több mint 40%­a volt csak  a  „bennszülött”,  a  többi  Pest­Pilis­Solt  Kiskun  vármegyéből,  vagy  az  ország  más  részeiből  vándorolt be. 

Kecskemét lakosságának szülőhelye összevetve a vallással 1920 és 1930­ban64    Vallás 

Összesen  1920 

1930 

Pest P. – Solt  Más ma­  Horvát­  Kk. vm.  gyarországi  Szlavónországi  1930  1920  1930  1920  1930  1920  1930  Abszolút szám  664  423  337  604  547  2  1 

Helybeli  1920 

Izraelita  1857  1567  781  Összes  népes­  73109  79467  55312  58656  8838  11862  8418  8495  ség  Százalék  Izraelita  2,5  1,9  1,4  1,1  4,8  2,8  7,2  6,4 

Külföldi  1920 

1930 

47 

18 

96 

78 

445 

376 

2,1 

1,3 

10,6 

4,8 

A  Kecskemétre  betelepülni  kívánó  zsidó  lakosság  a  több  évszázados  „letelepedési”  szokásán nem változtatott, továbbra is a város belterületén vásárolt magának lakást. 1930­ban  Kecskemét város belterületét tíz részre osztották, ennek alapján a  legtöbben a III., IV. és V. 

62 

Kovács Alajos – Kecskemét: 4. Táblázat. Kecskemét népességének megoszlása vallás szerint. 9. old.  Központi  Statisztikai  Hivatal:  A  zsidó  népesség  száma  településenként  (1840­1941)  Budapest,  1993.  Szer­  kesztette dr. Kepecs József. 26­27. old. Az izraelita vallásúak száma és aránya törvényhatóságonként az 1941­  ben Magyarországhoz tartozott területen, 1840­1941 alapján. (továbbiakban: Kepecs)  64  Kovács Alajos – Kecskemét. 5. táblázat. 10. old. 63 

10 

tizedben  helyezkedtek  el. 65  A  belterületen  lévő  lakosság  4,4%­a  (1517  fő),  és  a  külterületen  élők csupán csak 0,1%­a (50 fő) volt zsidó.  Kecskeméten 1910 és 1930 között a bevándorlás mellett egy nagyarányú kivándorlás  is megfigyelhető. 1900 és 1910 között 66, 1920 és 1930 között, pedig 210 főre ugrott a ván­  dorlási  különbözet,  ráadásul  az  utóbb  vizsgált  időszakban  a  természetes  szaporulat  száma  is  mínuszos előjelet mutat (­80 fő). 66  1910 után az ország területén a városokba áramlás megállt – mint láthattuk Kecskemé­  ten ez nem  így történt –, és már az itt élők vándorolnak el külföldre, leginkább az Amerikai  Egyesült Államokba. 67  A magyarországi zsidóság becslések szerint 120 ezer fővel járult hoz­  zá a több milliós amerikai zsidósághoz.  A  folyamatos  „vándorlások”  miatt,  és  a  betelepülések  ellenére  1910  és  1941  között  több  mint  600  fővel  lett  kevesebb  a  kecskeméti  zsidóság,  ami  33%­os  fogyásnak  felel  meg,  mely  nagysága  nem elhanyagolható.  Az  1941­es  népszámláláshoz  azonban  hozzá  kell  venni  azt  a  174  főt  is,  akit  vallása  ellenére  zsidónak  minősítettek. 68  Így  a  végeredmény  1520  főre  módosult, amely számarányt tekintve 1,7%.  Magyarország sikeres revíziós törekvéseinek eredményeképpen az ország nagysága és  lakossága is megnövekedett. Az 1941­es népszámlálás alapján az országban 725.007 izraelita  vallású élt, amihez még hozzá kell adni a közel 100 ezer zsidónak minősített keresztényt is. 69  A 825 ezer „zsidó” lakos az ország teljes lakosságának (14.683.323 fő) 5,6%­át adta. Ennek  alapján a kecskeméti zsidó hitközség az ország zsidó lakosságának 0,18% alkotta. 

65 

Kovács Alajos  – Kecskemét 6. táblázat. A népesség megosztás a négy  fő  vallásfelekezet szerint 1930­ban a  belterület kerületeiben és külterületeken. 11. old.  III. Széchenyiváros – Összes népesség: 4117 fő – izraelita: 229 (5,6%)  IV. Bethlenváros – Összes népesség: 5507 fő – izraelita: 466 (8,5%)  V. Rákócziváros – Összes népesség: 5558 fő – izraelita: 389 (7,0%)  66  Uo. 4. Táblázat. 9. old.  67  Gyurgyák. 76­77. old.  68  Kepecs. 44­45. old.  69  Kádár­Vági. 18­19. old.

11 

Kecskemét története és gazdasága 1938­ig 

Kecskemét a Duna­Tisza homokhátságán fekszik, 85 km­re mind Szegedtől, mind Bu­  dapesttől. 70  A város több ezer éves múltra tekint vissza, már a Kr. e. III. évezredben is laktak ezen  a területen.  A XVIII. század végén és a XIX. század elején már valamennyi kortárs Kecskemétet a  legnagyobb mezővárosi címmel illette. 71  A város nem csupán csak a környék, hanem a távo­  labbi települések lakóinak is itt kínálta adás­vételre állatait és a kiskunsági lakosság többségé­  nek a gabonát. 72  Kecskemét városa 1832­től egy összegben fizethette ki hűbéri összegét. Ekkor kezdett  kialakulni a mai napig jellemző homokháti kertészkedés és a szőlőkultúra. 73  Az  1850­es  évektől  a  város  gyors  ütemű  fejlődésnek  indult. 74  Kialakult  a  belváros  szerkezete, utak, vasútvonalak épültek, a város nagy területeket vásárolt, hatalmas határra tett  szert.  Kecskeméten  egyre  inkább  a  belterjes  kertgazdálkodás  és  a  tanyás  gazdálkodás  lett  a  mérvadó. 75  1872­ben rendezték meg a városban az első magyarországi gyümölcskiállítást. 76  1863­ban  megnyitották  a  kecskeméti­budapesti  vasúti  vonalat,  amelyet  sűrű  egymás­  utánban követte a többi. 77  Az 1870. XLII. tc. 88. §­a értelmében Kecskemét megkapta a törvényhatósági jogú vá­  rosi címet. 78  Jelentősebb  nehézipari  hagyományokkal  nem  rendelkezett  Kecskemét. 79  Nagyipara  –  földrajzi adottságoknak köszönhetően – az élelmiszer­feldolgozásra épült (konzervipar, szesz­  főzés, malomipar, stb.). Az első konzervüzemet a századfordulón, a másodikat 1926­ban ala­  pították (az ún. Platter János­féle konzervgyárat). 80  70 

Forrás: http://www.rkk.hu/kecskemet/udvozol.html  Ö. Kovács 17. old.  72  Uo. 27. old.  73  Forrás: http://www.rkk.hu/kecskemet/udvozol.html  74  Forrás: http://www.rkk.hu/kecskemet/udvozol.html  75  1780­as  évektől  Kecskemét  az  ország  legtanyásabb  helyei  közé  tartozott.  A  város  területén  kb.  1000  tanya  helyezkedett el.  Ö. Kovács. 19. old.  76  Erdei Ferenc: Futóhomok. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1977. 192. old. (továbbiakban: Erdei)  77  Uo. 26. old.  78  1870.  XLII.  tc.  A  köztörvényhatóságok  rendezéséről.  Az  1870­ik  évi  törvények  gyűjteménye.  Kiadja  Róth  Mór. Pest, 1870. 297. old.  79  Forrás: http://www.rkk.hu/kecskemet/udvozol.html  71 

80 

„Az  első  Kecskeméti  Konzervgyár  1900­ban  létesült osztrák  kezdeményezésre,  osztrák  tőkével.  A  gyár  1901  májusában kezdte meg a termelést. Az üzem hivatalos címe: Gyümölcs­ és Főzelékkonzerv Készítő Rt. Első Kecs­  keméti Konzervgyár lett. Jelentős fejlődést az első világháború alatt ért el, amikor a katonaság részére különféle,

12 

Az első világháború kitörése után Kecskemét város fejlődése megakadt. 81  A kezdődő  háborús hangulatot egy  idő után a szomorúság váltotta fel, ugyanis augusztus  folyamán  már  600 sebesültet ápoltak a városban, amely később a duplájára növekedett. A hősi halottak szá­  ma elérte a 3600 főt.  Az 1930­as években az akkori vezetés úgy gondolta, hogy ezen a vidéken a szőlő­ és  gyümölcstermesztésnek nagy jövője lehet, és azon fáradoztak, hogy ezt megteremtsék. Nem is  tévedtek,  hiszen  ez  a  szemlélet  segítette  átvészelni  a  gazdasági  válságot  is. 82  A  választott  szemlélet olyan sikeresnek  bizonyult, hogy  a  válság  idején, 1934­ben az országból exportált  friss gyümölcsnek Kecskemét és környéke adta a 43%­át. 83  A korabeli magyar irodalmi élet nagyjai jelentették meg a városban munkáikat; köztük  Németh László, Hont Ferenc, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Kassák Lajos. Itt  látott napvilágot a Tanú, a Válasz, a Magyarságtudomány, az Apolló és a Magyar Sakkvilág  című folyóirat, 1937­ben pedig a Márciusi Front kiáltványa. 84  A  népdalgyűjtés  egyik  nagy  alakja  is  a  városhoz  köthető,  aki  nem  volt  más,  mint  az  1882­es évben született Kodály Zoltán.  1937.  május  végén  Kecskemétre  folyamatosan  repülőszázadok  érkeztek,  majd  1938  elején „ Kecskemét lassan, de biztosan átalakult repülőhelyőrséggé.”  85 

főleg hús­ és kávékonzerveket gyártottak, de jelentős mennyiségű szárított főzelékfélét is előállítottak. A gyárban  dolgozók száma ekkor 200­300 fő között volt. A gyár történetében igen fontos esemény 1927. szeptember 8. Ezen  a  napon  vette  meg  az  eddigi  tulajdonostól  a  részvények  döntő  többségét  a  Labor  Bizalmi  Rt.,  a  Weiss  család  pénzügyi  vállalata.  1932­ben  a  gyár  Weiss  Manfréd  érdekeltsége  lett. A  30­as  években  kezdték  meg  a  paradi­  csom­feldolgozást.”  Péterné. 38. old.  81 

Székelyné Kőri Ilona: Kecskeméti évszázadok. Kecskemét, 1993.  57­58. old. (továbbiakban: Székelyné)  Székelyné. 58. old.  83  Romsics. 171. old.  84  Székelyné. 60. old.  85  Tobak Tibor: Pumák és Boszorkányok. Zrínyi Kiadó. Budapest, 1995. 282. old. 82 

13 

Az első zsidótörvény és annak hatása Kecskemétre 

Magyarország úttörő szerepet játszott Európában (a numerus clausussal – N. I.) – írja  Karsai László könyvében, de 1938­ig nem hozott újabb törvényt a magyar alsó­ és felsőház. 86  A társadalmi  és gazdasági  élet egyensúlyának  hatályosabb  biztosításáról  címet  viselő  1938. évi XV. törvénycikket, amelyet az első zsidótörvénynek hív a szakirodalom és az akko­  ri  törvényhozás,  1938.  április  8­án  nyújtotta  be  a  képviselőházba  Mikecz  Ödön  igazságügy­  miniszter. 87  Az első zsidótörvény tervezetét április 27­én, illetve május 20­án mind a képvise­  lőház, mind pedig a felsőház elfogadta. 88  A törvény indoklása szerint a gazdasági élet egyen­  súlyát  hatályosabban  kell  biztosítani,  ugyanis  Magyarországon  a  kapitalizmus  mintegy  fél  évszázaddal később kezdődött el, mint Nyugat­Európában, és a zsidóság kivételével a fennál­  ló  helyzetből  senki  nem  tudott  előnyt  kovácsolni. 89  Az  így  felhalmozott  tőkét,  az  indoklás  szerint,  a  zsidóság  felhasználta  arra,  hogy  a  magasabb  „ szellemi  képesítéshez  kötött  szabad 

kereseti  pályákat” ,  –  úgymint  orvos,  ügyvéd,  mérnök,  sajtó  és  színház  –  nagyobb arányban  megszálljon.  A törvény kihirdetése május 29­én megtörtént. Az első zsidótörvény 20%­ban határoz­  ta meg a zsidók arányát a sajtókamarában, az ügyvédi­, mérnöki­, orvosi kamarában, színház  és  mozi,  valamint  egyes  vállalatok  értelmiségi  munkaköreiben.  A  törvény  végrehajtására  öt  évet, kivételes esetben tíz évet határoztak meg. 90  A törvény hatálya alól felmentést nyertek a  hadirokkantak,  frontharcosok,  a  hősi  halált  halt  izraeliták  gyermekei  és  özvegyei,  az  1919.  augusztus 1­je előtt kikeresztelkedettek és ezek – nem izraelita vallású – leszármazottai.  Kecskemét a gazdasági válság után tovább fejlődött. 1938­ban 10 bankintézet, 14 ipari  és kereskedelmi részvénytársaság, 26 magángyári gépi üzem, 17 biztosító társaság, hat mező­  gazdasági  szövetkezet  és  51  társadalmi  és  gazdasági  egyesület  működött  Kecskeméten,  me­  lyek tulajdonosai és vezetői között zsidók is voltak, köszönhetően egyre nagyobb befolyásuk­  nak. 91  A gazdasági befolyásuk növekedését jól mutatja, hogy az 1938­as évre érvényes ipar­  testületi kiadványban, a vezetőségben már három zsidó testületi tag is megtalálható volt. 92 

86 

Karsai László: Holokauszt. Pannónica Kiadó, 2001. 216. old. (továbbiakban: Karsai)  1938. XV. tc. Magyar Törvénytár 1938. évi törvénycikkek. Franklin­Társulat. Magyar Irod. Intézet és Könyv­  nyomda Kiadása. Budapest, 1939. 132­144. old.  Gyurgyák. 137. old.  88  Uo. 137. old.  89  Uo. 138. old.  90  Uo. 139. old.  91  Kecskemét törvényhatósági jogú város Teljes Polgári név­ és címtára alapján. Az 1938. közönséges évre IV.  teljesen átdolgozott kiadás. Szerkesztette: dr. Bodócs Gyula (továbbiakban: Kecskemét név­ és címtára 1938) és  a Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1937­1938. évre XIV. évfolyam I­II. kötet Szerkeszti: Kallós János a 87 

14 

pesti tőzsde főszerkesztője A Pesti Tőzsde kiadása. Budapest, 1937. II. kötet. alapján. (továbbiakban: Gazdasági,  tőzsdei, pénzügyi kompasz. 1937­1938.)  A vastagon kiemelt nevekről egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy született izraelitákról van szó – az izraelita  hitközség névsorán kívül –, kikeresztelkedettekről vagy zsidónak minősítettekről, de viszonyítási alapnak megfe­  lelő, hogy összehasonlítási alapunk legyen a későbbi törvények végrehajtásához. Ha egy név többször is szere­  pel, akkor csak egyszer közlöm azt az iratot, ahol megtalálható.  Izraelitákat foglalkoztató bankok:  1. Magyar Nemzeti Bank kecskeméti fiókintézet. – Főnök: Fejér Ernő. Főnökhelyettes: dr. Nagymarjay István.  Bírálótestületi  tag:  Gaál  József,  Katona  József,  Dr.  Nagy  Mihály,  Kecskeméti  Mihály,  Papp  György,  Réthey  Gyula, Sárkány Béla, Dr. Sárközy Jenő, Ségner  Lipót, Dr. Szabó Iván, Tiringer Ferenc, Dr. Vaja Béla.  2.  Magyar  Általános  Takarékpénztár  Rt.  kecskeméti  fiókja.  –  Igazgatótanács:  Dr .  Ador ján  Imr e,  Dr.  Balázs  István. Halász Manó, Héjjas Pál, Dr. Horváth Lipót, ifj. Móczár Gábor. Igazgató: Vajda Lajos.  3. Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület. – Elnök: Sárkány Béla. Alelnök: Papp György. Vezérigazgató: Gerber  Ferenc. Igazgatósági tag: Bodri Béni, Dékány László, Héjjas István, Kecskeméti Mihály, Koncz József, Kuczka  János, Dr. Nagy Mihály, ifj. Szendrey Zsigmond, Zimay Pál.  4. Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt.  – Elnök, vezérigazgató: Dr. Szabó Iván. Alelnökök: Dr. Bóka  Béla,  Dr .  Donáth  J ózsef.  Igazgatósági tag:  Balogh  József,  Csősz  József,  Dr .  Kenéz  Zoltán,  V.  Nagy  István,  Székely Ignác, Bíró Artúr, Dr. Hári Géza, Dr. Pekár Imre, Dr . Kecskeméti Miklós, Dr . Ker tész Miksa, Ke­  mény Sándor .  5.  Kecskeméti  Magyar  Bank  Rt.  –  Igazgatósági  elnök:  Sándor  István.  Igazgatósági  tagok:  Aszódi  J ózsef,  Dr.  Kerekes József, Ker tész Dezső, Dr . Markó Imr e, Dr. Révész László, Spitzer  Ber nát, Szél János, Dr. Szigeti  Mihály.  Felügyelőbizottsági  elnök:  Dr.  Nagy  Sándor.  Tagok:  Fekete  Mihály,  Fleischmann  Benő,  Sipos  Fe­  r enc.  6. Kecskeméti Hitelszövetkezet mint az OKH tagja. – Elnök: Füredi Lajos. Alelnök: Győrffy  Pál. Igazgatósági  tag:  Hatvani  Pál,  Székely  Sándor ,  Szinnyai  Mihály,  Teölgyes  Árpád.  Felügyelőbizottsági  tagok:  Szél  János,  vitéz Szabó Mihály, Dr . Rosenauer  Miklós.  Dr. Adorján Imre, Aszódi József, Balázs István, Dr. Donáth József, Fekete Mihály, Dr. Kenéz Zoltán, Székely  Ignác, Dr. Kertész Dezső, Dr. Kertész Miksa, Dr. Markó Imre, Ségner Lipót, Spitzer Bernát, Dr. Szigeti Mihály,  Vajda  Lajos  neve  megtalálható  az  Izraelita  Hitközség  elöljáróinak  nevei  között.  Kecskemét  név­  és  címtára  1938. 237­238. old.  Kecskeméti Mihályról korábban volt szó.  Az 1939. évre érvényes zsidó választók névsorában szerepelt: Fleischmann Benő, Dr. Kecskeméti Miklós, Ke­  mény Sándor, Dr. Rosenauer Miklós, Sipos Ferenc, Székely Sándor.  BKMÖL­Kecskemét IV/1928/a Kimutatások a zsidókról 2.  Kecskemét név­ és címtára 1938. 264­291. old. Izraelitákat foglalkoztató iparvállalatok:  1. Első Kecskeméti Konzervgyár – Igazgatósági tagok: Dr. Halasy Tibor, báró Weiss Alfonz, báró Weiss Jenő,  Gross  Károly.  (Gazdasági,  tőzsdei  és  pénzügyi  kompasz.  1937­1938.  790.  old.)  Igazgató:  Lebovits  Sándor .  Tisztviselő:  Bóka  Papp  Gyula,  Csibra  Gézáné,  Deskó  Pál, Erdélyi  Károly,  Ger gely László,  ifj.  Juhász  József,  Knaute Béla, Kovanda Vendel, Laczy Julianna.  2. Magyar Általános Gyufaipari Rt. Kecskeméti Gépgyár Rt. – Igazgató: Tauber  Dezső. Üzemi tisztviselő: Pál  Armand. Üzemmérnök: Goitein Géza. Irodai tisztviselő: Weisz Miklós.  3. Kecskeméti Forgalmi Rt. – Igazgatósági tagok: Kecskeméti Adolf, Kecskeméti Mihály, Kecskeméti Sándor .  Felügyelőbizottsági tagok: Kecskeméti Izidor , Kecskeméthy Hugó, Dr. Kecskeméti László.  4. Kecskeméti Bútoriparosok Áruértékesítő Rt. – Elnök: id Rigó Zsigmond. Igazgatósági tagok: Ségner  Lipót,  Sárközy  Endre,  Ségner  J ózsef, Ségner  Kár oly.  Üzletvezető:  Ségner  Kár oly  (a két  személy  egy  és  ugyanaz).  Könyvelő: Schrötter Erzsébet. Ügyész: Dr . Fr itz Imr e.  Kecskeméti  Izidor,  Kecskeméti  Sándor,  Tauber  Dezső  neve  megtalálható  az  Izraelita  Hitközség  elöljáróinak  nevei között. Kecskemét név­ és címtára 1938. 237­238. old.  Az  1939.  évre  érvényes  zsidó  választók  névsorában  szerepelt:  Dr.  Fritz  Imre,  Gergely  László,  Goitein  Géza,  Kecskeméthy Hugó, Lebovits Sándor, Ségner József, Ségner Károly, Weisz Miklós.  BKMÖL­Kecskemét IV/1928/a Kimutatások a zsidókról 2.  A felhasznált listák nem tartalmaznak bizonyos neveket, habár arról tudni lehet, vagy sejteni, hogy izraelitával  van dolgunk: Kecskeméti Adolf, Dr. Kecskeméti László neve sehol sem szerepelt.  1. Benedek József és Fia. – Cégtulajdonosok: Benedek Sándor , Benedek László és Benedek Györ gy (izraeli­  ták).  2.  Kecskemét  th.  városi  Központi  Szeszfőzde  és  Szeszfinomító.  –  Vezető:  Führ er   Izidor ,  H.  vezető:  Klein  Gáspár.  3. Városi Közhűtőház. – Ügyvezetők: Dr. balásfalvi Kiss Endre, Dr. Kenéz Zoltán.  4. Közhűtőház Hasznosító Kft. – Ügyvezetők: Dr. Szabó Iván, Dar óczi Dezső, Mester László, Dr. Nóta István.

15 

A lábjegyzetet végignézve megállapíthatjuk, hogy számos bank és vállalat a törvény­  ben előírt 20%­ot túllépte. Tíz kecskeméti bankból  négynél érezhető a zsidóság többsége.  A  legnagyobb arányban a zsidók a Kecskeméti Magyar Bank Rt.­nél voltak jelen – amely a vá­  ros legkisebb helyi alapítású (1922) bankja volt a maga 120 ezer pengős alaptőkéjével –, ahol  arányszámuk a 66%­ot is  meghaladta. 93  A Magyar  Általános Takarékpénztár Rt. kecskeméti  fiókjánál  – a város legnagyobb és legkorábbi (1867) helyi alapítású bankja, 900 ezer pengő 

5.  Első  Kecskeméti  Cement  és  Műkőgyár.  –  Tulajdonos:  Rosenbaum  A.  cég.  Cégtulajdonosok:  Fispán  Géza,  Hay  Ár pád. Tisztviselők:  Balázs  Ferenc, Kaufmann  Zsuzsanna,  Kircz Már ia,  Rózsa  Erzsébet,  Török  Kató,  Gémes István.  6. Schiffer Cipőgyár. – Cégtulajdonosok: Székely Ignác, Székely Gyula, Székely István, Székely Imr e. Irodai  és  raktári  tisztviselők:  Barta  Mihályné,  Csupor  Sándor,  Dékány  Árpádné,  Harlacher  Károlyné,  Horváth  Judit,  Horváth Mária, Ker tész Már ia, Knöpfler Lászlóné, Leiicht Magda, Nagy Jenő, Sándor  Gyula, Virágh István,  Winkler  Anna.  7. Muth Sándor sírkőgyár. – Cégtulajdonos: Markó István. Könyvelő: Winkler  László.  8. „Petőfi”­könyvnyomda és könyvkötészet. – Tulajdonos: Spitzer  Vilmos. Üzemvezető: Spitzer  Dezső. Üzlet­  vezető: Spitzer J ózsef.  Fispán  Géza  neve  megtalálható  az  Izraelita  Hitközség  elöljáróinak  nevei  között.  Kecskemét  név­  és  címtára  1938. 237­238. old.  Az  1939.  évre  érvényes  zsidó  választók  névsorában  szerepelt:  Führer  Izidor,  Klein  Gáspár,  Hay  Árpád,  Kaufmann Zsuzsanna, Kircz Mária, Markó István, Sándor Gyula, Spitzer Dezső, Spitzer József, Spitzer Vilmos,  Székely Imre, Székely István, Winkler Anna, Winkler László.  BKMÖL­Kecskemét IV/1928/a Kimutatások a zsidókról 2.  Daróczi  Dezső,  Kertész  Mária,  Székely  Gyula, neve  csak  a  –  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1928/a  Kimutatások  a  zsidókról 2. – duplumok között szerepelt.  A felhasznált listák nem minden esetben tartalmazták az összes nevet, amelyről tudni lehet, hogy izraelita: Bene­  dek Sándor, Benedek László és Benedek Sándor  neve sehol sem szerepelt.  Kecskemét név­ és címtára 1938. 283­284. old. Izraelitákat foglalkoztató biztosítók:  1. Astra Biztosító Rt. – Titkár: Goitein Pál.  2. Fonciere Általános Biztosító Intézet. – Fiókfőnökök: Sipos Fer enc, Ury László. Fiókfőnökhelyettes: Neményi  Miklós.  3. Trieszti Általános Biztosító Társulat kecskeméti fiókügynöksége. – Vezető titkár: Kecskeméti Hugó. Tisztvi­  selő: Gyenes Etelka.  Az 1939. évre érvényes zsidó választók névsorában szerepelt: Goitein Pál.  BKMÖL­Kecskemét IV/1928/a Kimutatások a zsidókról 2.  Kecskemét név­ és címtára. 269. old. Izraelitákat foglalkoztató mezőgazdasági szövetkezet:  1. Kecskeméti Mezőgazdasági Szövetkezet. –  Elnök: Bakacsi István. Igazgató: Fispán Géza. Ig. tag.: Felföldi  Sándor.  Felügyelőbizottság.  Elnök:  Dr.  Bende  László.  Tagok:  Laczi  István,  Pogány  Imre,  Poór  István  Sipos  Fer enc, Zombory István.  Kecskemét név­ és címtára. 329­332. old. Izraelitákat foglalkoztató egyesületek:  1. Háztulajdonosok Szövetsége. – Elnök: dr. Fritz Imr e. Társelnök: dr. Koncz Mihály. Főtitkár: Szabó József.  2. Kereskedői Kaszinó. – Elnök: dr. Schönber ger  Dezső. Titkár: dr . Gr uder  J ános ügyvéd.  3.  OMKE  kecskeméti  fiókja.  –  Elnök:  Kecskeméti  Mihály.  Alelnök:  dr.  Schönber ger  Dezső.  Titkárok:  dr.  Ker tész Miksa és Ger ő Miksa.  4. Magyar Kiviteli Cégek Orsz. Szöv. kecskeméti fiókja. – Elnök: dr. Ker tész Miksa.  5. Országos Ügyvédszövetség helyi csoportja. – Elnök: dr. Markó Imr e. Titkár: Dr . Szívós Béla.  Gerő Miksa neve megtalálható az Izraelita Hitközség elöljáróinak nevei között. Kecskemét név­ és címtára 1938.  237­238. old.  Az 1939. évre érvényes zsidó választók névsorában szerepelt: Dr. Gruder János, Dr. Schönberger Dezső,  Dr. Szívós Béla neve a felsorolt zsidó ügyvédek neve között található meg. BKMÖL­Kecskemét, IX.235/a 1939­  1940.  92  BKMÖL­Kecskemét, IX. 216. 126/1939.  Elöljárósági, rendes tagok közül: Schrötter Béla lakatos. Póttagok közül: Feldmann Sándor vízvezeték szerelő.  Az ipartestületi szék tagjai közül: Hay Árpád alelnök.  93  Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1937­1938. II. kötet. 445. old.

16 

alaptőkével – és a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt.­nél – a város második leg­  nagyobb  helyi  alapítású  (1895)  bankja,  alaptőkéje  607.500  pengő  –  a  zsidók  arányszáma  42,85% volt. 94  A fenti számokat összevetve Kovács Alajos munkájával megállapítható, hogy  az országos átlagtól, amely 60­70%, a kecskeméti bankok nem tértek el. 95  A Kecskeméti Hi­  telszövetkezetben  a  zsidók  aránya  22,22%  volt,  amely  a  törvény  értelmében  „sok”,  de  az  1920­30­as évek országos 50­60%­os arányát nem produkálta. 96  Az  ipari részvénytársaságoknál és a  magánvállalatoknál  legfőképp az  igazgatói szék­  ben,  vagy  mint  tulajdonosok  (főrészvényesek)  voltak  többségben  a  zsidók.  Zsidó  igazgatója  volt (zárójelben jelzem, ha zsidó a tulajdonos, és arányszámukat a vezetésben):  §  Első  Kecskeméti  Konzervgyár  (a  zsidók  arányát  nem  lehet  egyértelműen  megállapítani,  mert a cég székhelye Budapesten volt, akikről nincs információm);  §  Magyar Általános Gyufaipari Rt. Kecskeméti Gépgyár Rt. (a zsidók aránya a vezetésben  66%);  §  Kecskeméti  Forgalmi  Rt.  (alaptőkéje:  120.000  pengő,  a  Kecskeméti  család  tulajdonában  volt a vállalat, így a zsidók aránya a vezetésben közel 100%); 97  §  Kecskeméti Bútoriparosok Áruértékesítő Rt. (a Ségner­család tulajdona, a zsidók aránya a  vezetésben 60%);  §  Benedek József és Fia (a Benedek­család tulajdona, zsidók aránya a vezetésben 100%);  §  Kecskemét th. városi  Központi Szeszfőzde és Szeszfinomító (zsidók arányszáma a  veze­  tésben 100%);  §  Városi Közhűtőház (zsidók aránya a vezetésben 50%);  §  Közhűtőház Hasznosító Kft. (zsidók arányszáma a vezetésben 25%);  §  Első  Kecskeméti  Cement  és  Műkőgyár  (a  Rosenbaum  A.­cég  tulajdona,  a  zsidók  arány­  száma a vezetésben 50%);  §  Schiffer Cipőgyár (a Székely­család tulajdona, a zsidók arányszáma a vezetésben 50%);  §  Muth Sándor Sírkőgyár (a zsidók arányszáma a vezetésben 100%);  §  „Petőfi” könyvnyomda és könyvkötészet (a Spitzer­család tulajdona, a zsidók arányszáma  a vezetésben 100%).  A  biztosító  társaságoknál  mindössze  háromnál  foglaltak  el  vezető  szerepet  a  zsidók,  úgymint  az  Astra  Biztosító  Rt.­nél,  ahol  a  titkár  volt  zsidó;  a  Foincere  Általános  Biztosító  94 

Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1937­1938. II. kötet. 445. old.  Kovács Alajos: A  csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Budapest, 1938. Kiadja az Egyesült  Keresztény Nemzeti Liga. 22­23. old. (továbbiakban: Kovács Alajos)  96  Kovács Alajos. 22­23. old.  97  Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. 1937­1938. IV. kötet 793. old. 95 

17 

Intézetnél a két vezető közül egyik volt zsidó és végezetül a Trieszti Általános Biztosító Tár­  sulatnál, ahol a  vezető titkár volt zsidó. A  mezőgazdasági  szövetkezetek közül csak  a  Kecs­  keméti Mezőgazdasági Szövetkezetnél található zsidó tag, de ott az igazgatóságban és a  fel­  ügyelő  bizottságban  is  jelen  voltak. A gazdasági  egyesületeknél öt esetben találhatunk zsidó  többséget, egy kivételével – Háztulajdonosok Szövetsége – az arány 100%­os. Ezek közül is  kiemelkedő  az  OMKE  kecskeméti  fiókja  és  a  Kereskedői  Kaszinó,  amelyek  vezetősége  zsi­  dókból tevődött össze. Ez a két egyesület volt az, amelynek nagy szerepe volt a város gazda­  ságában, mint ahogy azt már eddig is láthattuk.  A közel 200 éve – 1746 óta – Kecskeméten lévő izraelita közösségnek is számos egy­  lete és egyesülete létezett, segítve ezzel a hitközség tagjait. 98  Az  első  zsidótörvény  tervezetének  megjelenésekor  a  város  hivatalos  (kormánypárti)  lapjának  tekintendő  Kecskeméti  Közlöny  behatóan  tanulmányozta  a  törvény  végrehajtásának  leendő hatásait, és elemezte a helyi zsidó közösség foglalkoztatottságát a törvényben megha­  tározott foglalkozási ágakban. 99  Az 1938. április 9­i szám szerint az orvosok között a zsidók 

98 

Kecskemét név­ és címtára 1938. 329. old.  Izraelita Jótékony Nőegylet. – Elnök: özv. Fodor Jenőné. Ügyvezető elnök: Dr. Fritz Miklósné. Titkár: Székely  Jenő tanító.  Izr. Szegény Tanulókat Segélyező Egyesület. – Elnök: dr. Balázs István orvos. Titkárok: Székely Jenő és Gerő  Miksa.  Izraelita Szent Egylet. – Elnök: Szigeti Mihály fogorvos. Titkár: Virányi Gyula.  Szeretet és Testvériség Egylet. – Elnök: Kecskeméti Izidor.  Templomi énekkar. – Karnagy: Székely Jenő.  Az izraelita hitközség Uo. 237­238. old.  Tb. elnökök: Dr. Fodor Sándor ügyvéd, Dr. Kenéz Zoltán ügyvéd. Elnök: Dr. Donáth József ügyvéd. Tb. alel­  nök: Goiten Jónás ékszerész. Alelnök: Dr. Holczer Zsigmond orvos. Ügyész: Dr. Dékány Aladár ügyvéd, Klapka  u.  12.  Főrabbi:  Dr.  Borsodi  József.  Főkántor:  Leichner  Herman.  Segédkántor:  Katz  Miklós.  Főtitkár:  Virányi  Gyula. Jegyző: dr. Lajtai Sándor ügyvédjelölt. Pénztáros: Steiner Juliska. Házmester: Sz. Varga Béla. Hitokta­  tók: Rácz Mór, Székely Jenő. Karvezető: Székely Jenő. Orgonista: M. Fehérvári Judit. Elöljárók: Aszódi Samu  kereskedő, Dr. Fritz Miklós ügyvéd, Gerő Miksa kereskedő, Gichner Jenő kereskedő, Kozma Andor kereskedő,  Littauer Mór kereskedő, Dr. Moskovits Lajos orvos, Spitzer Bernát földbirtokos, Dr. Szigeti Mihály orvos, Vaj­  da Lajos bankigazgató, Varga Adolf műsz. főtanácsos. Tb. templomgondnok: Fisher Izsák kerekedő. Templom­  gondnok: Braun Pál magánzó, Kohn Elek kereskedő. Képviselőtestületi tb. tagok: Bleyer Ferenc magánzó, Virá­  nyi  Gyula  főtitkár.  Képviselőtestületi  rendes  tagok:  Dr.  Adorján Imre,  Adorján  Károly,  Aszódi  József,  Aszódi  Samu,  dr.  Augner  Rezső,  dr.  Balázs  István,  Deutsch  József,  Feldmann  Sándor,  dr.  Feldmeier  Géza,  Feldstein  Zsigmond, Fekete Mihály, Fispán Géza, Goitein Miksa, Hegedűs Sándor, Kertész Dezső, Kertész Menyhért, dr.  Kertész Miksa, Kőrösi János, dr. Krausz Béla, Leitner László, dr. Markó Imre, Pataki Albert, Rácz Mór, Révész  János, Révész Márton, Schillinger Dezső, Schrötter Béla, Ségner Lipót, Spitzer Bernát, Stein Lajos, Szeles Emil,  Székely Ignác, Tauber Dezső, Timár Dezső.  Az ortodox izraelita hitközség. Uo. 237­238. old.  Főrabbi: Sussmann Viktor (Budapest). Elnök: Kecskeméti Izidor. Elöljáróság: Ábrahám Márton nyomdatulajdo­  nos, Grünfald Gyula kereskedő, Kecskeméthy Mihály kereskedő, Steinherz Adolf földbirtokos. Képviselőtestü­  let: Adler Aladár utazó, Bunzlau József kereskedő Budapest, Davidovics Manó kereskedő, Kecskeméti Sándor  kereskedő,  Kertész  Farkas  kereskedő,  Schlesinger  Vilmos  kereskedő,  Schreiber  Márton  bádogosmester,  Steinherz Jenő kereskedő, Steinherz Lajos szikvízgyáros, Weisz Menyhért kereskedő.  99  Kecskeméti Közlöny. Politikai napilap. Felelős főszerkesztő: dr. Horváth Ödön. Első Kecskeméti Hírlapkiadó­  és Nyomda Rt.

18 

számaránya azért volt csak 26 százalék, mert a numerus clausus már megtette a hatását. 100  A  legmagasabb arányban a zsidók az ügyvédek között voltak, számarányuk 28 százalék (78:22)  volt. 101  A főszerkesztő, Dr. Horváth Ödön a törvényt történelmi jelentőségű változás elindító­  jaként  üdvözölte. 102  Úgy  gondolta,  hogy  „ […]  Nagy  időkhöz  –  minden  magyar  sorskérdés 

megoldásához – hasonlóan bátor és nagy lépések illenek.”   A törvénytervezet hatására a már 1919 óta létező zsidóellenes orvosi szövetség, a Ma­  gyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) mozgásba lendült. 103  A Pestvármegyei és a Kecs­  keméti Orvosi  Kamara zsidó orvosainak  háttérbe szorítása érdekében a  MONE 1938. április  10­én a Pestvármegyei és  Kecskeméti Orvosi  Kamara területén  létrehozta helyi  fiókját. 104  A  rendezvényen  jelen  volt  többek  között:  Dr.  balázsfalvi  Kiss  Endre  polgármester,  vitéz  Dr.  Endre  László  alispán  és  Dr.  Liszka  Béla  tanácsnok. 105  A  neveket  olvasva  világossá  válik,  hogy a hírhedt pestvármegyei alispán mellett a kecskeméti vezetés is antiszemita érzelmeket  táplált. A MONE igyekezete ellenére, sem a helyi, sem az országos fiókjuk nem tudott átütő  eredményt  elérni  a  zsidók  eltávolításában,  ugyanis  október  folyamán  az  országos  orvosi  ka­  marában  választások  voltak,  ahová  zsidókat  is  beválasztottak. 106  Kecskemétről  négy  orvost  jutattak a kerületi választmányba, akik közül kettő zsidó volt. 107  A zsidóellenes megnyilvánulások immár ténylegesen a felszínre kerültek. 1938. április  17­re virradó reggelen számos zsidó üzlet ajtajára (A Nagykőrösi utcában, ahol a zsidó üzle­  tek többségben  voltak – N. I.)  „zsidó vagyok” és  „enyém a  hatalom”  feliratú röplapokat ra­  gasztottak. 108  A rendőrség összegyűjtötte a röplapokat, és elindította a nyomozást.  100 

Kecskeméti Közlöny. 1938. április 9. 2. old. 75 orvos közül 19 volt zsidó.  A megállapítás helyénvaló volt azon a téren, hogy az országból sokan mentek külföldre tanulni a törvény miatt,  Szabad György szavaival élve „szellemi harakirit” követett el az ország, de a törvény antiszemita passzusát (3. §  3. bek.) 1928­ban hatályon kívül helyezték. Karsai. 216. old.  Ezek alapján nem valószínű, hogy csak a numerus clausus miatt volt kevés zsidó orvos Kecskeméten. A zsidók  fogyásához sok körülmény közrejátszott, amit az előzőekben már kifejtettem.  101  A  Kecskeméti  Ügyvédi  Kamara  választmányi  tagjai  között  is  voltak  zsidók,  az  elnökségben  azonban nem.  Kecskeméti név­ és címtára 1938. 273. old.  Választmányi  rendes  tagok:  Dr.  Donáth  József.  Választmányi  póttagok:  Dr.  Augner  Rezső.  Fegyelmi  bírósági  rendes tagok: Dr. Fritz Imre, Dr. Markó Imre, Dr. Szívós Béla. Összeférhetetlenségi bizottsági rendes tagok: Dr.  Aszódi Géza.  102  Kecskeméti Közlöny. 1938. április 10. 3. old.  103  Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. Helikon kiadó, 2001. 86­87. old. (továbbiak­  ban: Kovács M. Mária)  104  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 23770/1938.  105  1938. július 11­től Dr. Kiss Endre a főipán és Dr. Liszka Béla a polgármester.  Kecskemét polgármesterei 1848­1950. Kecskemét, 1996. Szerkesztette: Péterné Fehér Mária.  106  Mivel az első zsidótörvény semmiféle szankciókat nem tartalmazott, így a választásokon a zsidó közgyűlési  tagok a helyükön maradtak, az orvosi kamara országos közgyűlésnél 142 tagból 35 zsidó volt.  Kovács M. Mária. 151. old.  107  Kecskeméti Közlöny. 1938. október 18. 2. old. A két zsidó orvos: Dr. Holczer Zsigmond és Dr. Szigeti Mi­  hály.  108  Kecskeméti Közlöny. 1938. április 17. 2. old.

19 

Ahogy  a  törvénytervezet  vitája  mindjobban  előrehaladt,  az  anyakönyvi  hivatalok  munkája is megnőtt: 1039 fő kért kivonatot négy hónap alatt – azért, hogy megtudják, a csa­  ládjukban volt­e már korábban izraelita vallású – és 15 áttérés történt. 109  A Kecskeméti Közlöny főszerkesztője, Dr. Horváth Ödön, mint láthattuk, támogatta a  törvényt,  így  a  zsidókérdéshez  való  hozzáállása  nem  kétséges.  Talán  csak  akkor  változtatta  meg  a  véleményét,  hogyha  anyagi  ellenszolgáltatásban  részesült.  Ugyanis  a  napilap  hosszú  éveken keresztül  a zsidó kereskedők hirdetéseitől volt „hangos”,  mely anyagilag  minden  bi­  zonnyal mind az újságnak, mind a főszerkesztőnek előnyére vált. 110  Ezzel szemben a Hajna­ 

lodik  megjelenésétől  kezdve  –  1938  –  nem  közölt  zsidó  kereskedői  hirdetést,  lévén,  hogy  ténylegesen antiszemita havi lapról van szó. 111  A fentiek szellemében 1938. szeptember 14­én  a Kecskeméti Közlöny gyászjelentésben tájékoztatta az olvasókat Dr. Donáth József haláláról,  aki  a  város  és  az  izraelita  hitközség  meghatározó  tagja  volt. 112  Igaz,  ő  volt  az  utolsó  zsidó,  akinek a haláláról a napi sajtó beszámolt.  Kecskemét  legfőbb  vezetőin  kívül  a  törvényhatósági  bizottság  is  támogatta  a  zsidók  háttérbe  szorítását  a  gazdasági  életben.  A  bizottság  1938.  szeptember  29­én  egyhangúlag  (sic!) csatlakozott ahhoz az indítványhoz, amelyet Zala vármegye küldött a május 12­i ülésé­  ről.  Ebben  az  iratban  kifejtik,  hogy  a  keresztény  iparosokat  védeni  kell,  a  numerus  clausus  mielőbbi  bevezetését kérték, és  minden állami támogatást  meg akartak vonni azoktól  a gyá­  raktól, amelyek termékeiket „ […] alacsonyabb áron adják a zsidó fajhoz tartozó kisiparosok, 

és kiskereskedőknek, mint a magyar fajhoz tartozó kisiparosok és kiskereskedőknek.[…]” .113    A  közgyűlés jegyzőkönyve azonban nem számol be arról, hogy a zsidó tagok hogyan reagáltak a  döntéshez, ugyanis ekkor még 13 zsidó törvényhatósági bizottsági tagja volt a közgyűlésnek  (róluk később még lesz szó), akik közül hat kereskedő volt. 114  Egy hónappal később megismétlődött a ragasztgatás a zsidó üzletekre. Az antiszemita vignettán „két beszivár­  gott arc” mellett „Ezeknek egy fillért se!” felirat volt olvasható.  Kecskeméti Közlöny. 1938. május 20. 3. old.  109  Kecskeméti Közlöny. 1938. április 29. 2. old.  110  A  legtöbbet  hirdető  zsidó  kereskedők:  Aszódi  testvérek,  Feldstein  és  Deutsch,  Fehér  Dávid,  Fodor  Antal,  Fodor Antalné, Fuchs Samu, Gerő Ignác, Goitein Jónás, Haász Zoltán, Kellermann Jenő, Kemény István, Klein  Győző, Kovács Sándor, Lebovics Erzsébet, Ségner Lipót és fiai, Steinherz testvérek, Steinherz Gyula.  111  Hajnalodik.  Az  Alföldi  Fiatal  Értelmiség  Nemzetpolitikai  Szemléje.  Főszerkesztő:  dr.  Kiss  Barnabás.  Első  Kecskeméti Hírlapkiadó ás Nyomda Rt. – Igazgató Tóth László. Kiadja a Turul Szövetség Kecskeméti Kerülete.  112  Kecskeméti Közlöny. 1938. szeptember 14. Gyászjelentés.  Dr. Donáth József tisztségei: ügyvéd, a kecskeméti izraelita hitközség elnöke, Kecskemét törvényhatósági város  tiszteletbeli  tiszti  főügyésze  és  törvényhatósági  bizottsági  tagja,  a  Kecskeméti  Ügyvédi  Kamara  Választmányi  tagja, a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt. alelnök­ügyésze, a Kecskeméti Kereskedői Kaszinó igaz­  gatója.  113  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 20874/1938.  114  Aszódi József kereskedő, Gerő Miksa kereskedő, Kecskeméti Mihály kereskedő, Kertész Menyhért kereske­  dő, dr. Schönberger Dezső kereskedő.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1988/1940.

20 

Az 1938­as év legnagyobb „átalakulása” a Benedek­féle telep „Hangya” bérletbe való  vétele volt, december 4­én, melynek gazdasági tranzakciójáról semmiféle információ nem áll  rendelkezésünkre. 115  Erdei  Ferenc  szociológus  így  írt  a  Benedek  telepről:  „ Benedek  Sándor 

1870­ben jött az ismeretlenségből és egészen kicsinyben kezdte. Mikor 1929­ben meghalt, s a  cége (sic!) 2000 vagon árut szállított az ország minden részéből külföldre. Ma már ura mind a  két  város  piacának  (Kecskemét  és  Nagykőrös  piacai –  N.  I.)  és  nincsen  komoly  vetélytársa.  Hűtőházak, modern csomagolóberendezések és óriási személyzet szolgálják a kivitelt a Bene­  dek­zászló alatt.” 116    A telep az ország második legnagyobb baromfiexportőrre volt, az 1937­  1938­as gazdasági évben a kivitelek 14,2%­át bonyolította le. 117  Ahogy az akkori bús magyar  nagykőrösi fogalmazott, nem az a baj, hogy létezik egy Benedek­féle nagyhatalom, hanem az,  hogy nincs más. 118  Erdei leszögezi, hogy nem a zsidó tőkésekkel van a baj, hanem általában a  nagyvállalatokkal,  amelyek  elnyomják  a  kis  embereket.  Ha  figyelembe  vesszük  az  1938­as  baromfikereskedők  számát,  akkor  egyértelműen  kijelenhető,  hogy  a  nagyvállalatok  valóban  elnyomták  a  kiskereskedőket. 119  Vitathatatlan  azonban,  hogy  a  két  város  (ti.  Kecskemét  és  Nagykőrös)  nagyvállalatai  zsidó  kézben  voltak,  de  kapcsolataik,  törekvéseik  révén  olyan  hasznos  dolgokat  is  sikerült  elérniük,  mint  a  kőrösi  meggy  megjelenése  a  londoni  piacon,  vagy a kecskeméti barack megismertetése a svájci kereskedésekben. 120  A Hangya által bérbe­  vett baromfiexportőr cég új neve 1939. április 11­től Benedek József és Fia Hangya bérlet lett,  Kertész Miksa gyümölcskereskedő.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1905 1939.  115  Kecskeméti Ellenőr. 1938. december 4. 2. old.  Nemcsak ez az egy telep jutott a Hangya kezébe 1938­ban.  Szuhay Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930­as években. Akadémiai Kiadó. Bu­  dapest, 1962. 240. old. (továbbiakban: Szuhay)  Az 1938­as szövetkezeti közgyűlés jelentése: „Az előző évben létesített debreceni telepen kívül a múlt év elején 

kezdte meg üzemét a kaposvári és a magyarkeresztúri telep. Majd megvásároltuk a Wattner cég törökszentmikló­  si és a Hartmann cég szentesi (Élelmiszerkiviteli Rt.), valamint szegedi telepeit és hosszúlejáratú bérlet alakjá­  ban átvettük a kecskeméti és nagykőrösi Benedek­féle, valamint a kiskunhalasi és békéscsabai Schneider telepe­  ket. […]”   Uo. 240. old.  116  Erdei. 130. old.  117  A legnagyobb cég a kiskunhalasi Schneider cég volt, amely a kivitelek 23,08%­át bonyolította le.  Szuhay. 239. old.  118  A  térség  és  az  ország  legnagyobb  baromfiexportőrre  a  kiskunhalasi  Schneider­cég  volt,  melyet  a  Hangya  szintén bérbevett. A céget hasonló támadások érték, mint a Benedek­céget, a jó kapcsolataik és alacsony felvá­  sárlási áraik miatt. Végső István tanulmányában felveti a kérdést, hogy vajon akkor is támadták­e volna a céget,  hogyha nem zsidó kézben lett volna. A válasza igen, de akkor gazdasági tekintetben tették volna ugyanezt, úgy,  mint ahogy azt a kecskeméti Benedek­céggel tették.  Végső  István:  A  zsidótörvények  hatása  a  kiskunhalasi  zsidóság  életére.  In.:  Századok.  2003/1.  179­217.  old.  (továbbiakban: Végső)  119  1938­ban 16 magánszemély és hat nagyvállalat foglalkozott baromfikereskedelemmel.  Kecskemét név­ és címtára 1938 313. old.  1940­41­ben 26 magánszemély és csak négy nagyvállalat foglalkozott baromfikereskedelemmel.  Kecskemét név­ és címtára 1940­41 207­208. old.  120  Erdei. 130­131. old.

21 

mely bejegyzést az ipartestület április 12­én hagyott jóvá. 121  A korábbi vezetőt, Lorsch Lajost  július 25­én leváltották, és helyette Dr. Kaáli Nagy Armand lett a vezető. 122  A Benedek család  tagjait a Hangya tovább foglalkoztatta, hasonlóképpen, mint a kiskunhalasi Schneider­cégnél,  és  12  új  munkatársat  vett  fel,  akik  mind  keresztények  és  kecskemétiek  voltak. 123  A  vállalat  teljesen a Hangya „uralma” alá került, az 1939­1940. évi gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kom­  pasz  a  céget  már  nem  is  tartalmazta. 124  A  Benedek  József  és  Fia  cég  továbbra  is  építkezett,  amely  1940.  július  23­án  egy  újabb  névváltozáson  ment  keresztül.  Az  új  neve  Hangya  Szö­  vetkezeti Értékesítő Telepe és Hűtőháza lett, mely alapján az eredeti tulajdonosokra most már  semmi  sem  utalt. 125  Tehát  immáron  négy  éve  a  Hangya  bérletében  volt  a  vállalkozás,  de  a  fejlődés  nem  akadt  meg. 126  1939­ben  a  Hangya  ugyanis  nem  akarta  a  céget  szüneteltetni  a  bérbeadás tartalma  alatt  – valószínűleg a  jó kapcsolatok és a várható anyagi  haszon  miatt  –,  ezért kérte, hogy a telepengedélyt kiterjesszék, és ne átruházzák. 127  Az első zsidótörvény a  becslések  szerint országosan  mintegy  15 ezer embert  fosztott  meg a képzettségének megfelelő állástól. 128  Kecskemét szempontjából erről semmiféle adattal  nem rendelkezünk. 

121 

BKMÖL­Kecskemét, IX.216 350/1939.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 1117/1944.  123  Kecskeméti Közlöny. 1939. szeptember 12. 5. old.  122 

„[…]a Hangya csak részben tartotta be a zsidótörvény rendelkezéseit és csak kis mértékben voltak elbocsátá­  sok, azok is inkább csak néhány idénymunkásra vonatkozhattak.”   A kiskunhalasi Schneider­céggel kapcsolatban. Végső 187. old.  124  Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1937­1938. III. kötet. 790. old.  125  Kecskeméti Ellenőr. 1940. július 23. 2. old.  126  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 11168/1943.  127  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 1117/1944.  128  Romsics. 197. old.

22 

A második zsidótörvény és a zsidók politikai jogfosztása  Az 1939. IV. törvénycikk „ A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozá­ 

sáról”  címet viselte, melyet a szakirodalom és az akkori törvényhozás is a második zsidótör­  vényként említett, melyet 1938. december 23­án terjesztettek be a Tisztelt Ház elé. 129  A tör­  vény  egyik  indoklásában  Teleki  Pál  szerint  az  első  zsidótörvény  „ nem  definiálta  kellően  a 

zsidó fogalmát”  és túl  magasan (20%) határozták  meg arányszámukat az egyes  foglalkozási  ágakban. 130  Az  eredeti törvényjavaslatot sem a képviselőház, sem a  felsőház  nem  fogadta el  módosítások nélkül. Hosszas vita után a törvény 1939. május 4­én hatályba lépett.  A  második  zsidótörvény  1.  §­a  immáron  egyértelműen  meghatározta,  hogy  ki  a  zsi­  131 

dó. 

„ A  jelen  törvény  alkalmazása  szempontjából  zsidónak  kell  tekinteni  azt,  aki  ő  maga, 

vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek  nagyszülői közül legalább kettő a jelen tör­  vény  hatálybalépésekor  az  izraelita  hitfelekezet  tagja,  vagy  a  jelen  törvény  hatálybalépése  előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatályba­  lépése után született ivadékait. […]”   Az első zsidótörvényben  felsorolt értelmiségi pályákon az  arányszámot 20%­ról 6%­  ra, a vállalatoknál és értelmiségi munkakörökben 12%­ra korlátozták. 132  A törvény 5. §­a le­  szögezte, hogy „ tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem lehet az állam, törvény­ 

hatóság, község, úgyszintén bármely köztestület,  közintézet vagy  közüzem  szolgálatában” .  A  törvény kihirdetése után május 5­től zsidók nem szerezhettek többé honosságot, az 1914. júli­  us 1. után adott állampolgárságot visszavonhatták. Zsidók ezentúl  nem  lehettek lapszerkesz­  tők  és  lapkiadók,  nem  vezethettek  színházat,  mozit,  a  közszállításnál  1943­ra  arányuk  csak  6% maradhatott.  A törvény kevesebb mentességet adott a végrehajtás alól, úgymint a régóta áttérteket,  akiknek  ősei  már  1849  előtt  Magyarországon  éltek,  illetve  azokat,  akik  vegyes  házasságban  éltek. 133  Továbbá azokat a tűzharcosokat, akik az első világháborúban szenvedtek sebesülést, 

129 

Gyurgyák. 144. old.  Uo. 145. old.  131  Karsai. 218. old.  Magyar Törvénytár 1939. évi törvénycikkek. 129­130. old.  132  Karsai. 218. old.  133  A  vegyes  házasságok  száma  az  anyakönyvi  kivonatok  szerint  1938­1939  között  kevés  volt.  1938­ban  597  házasságból mindössze 7 volt vegyes. BKMÖL­Kecskemét, XXXIII. 1/a 1937­1938. 2. sorszám: 1938. január 3.  Utasi József – izraelita és Ivanovics Irma – róm. kath. 123. sorszám: 1938. április 13. Adler Miklós – izraelita és  Szabó Erzsébet – református. 277. sorszám 1938. augusztus 4. Heimlich Sándor – izraelita és Balázs Magdolna –  izraelita. 279. sorszám: 1938. augusztus 4. Kovács György – izraelita és Sértz Mária – róm. kath. 347. sorszám:  1938. szeptember 21. Fischer László – izraelita és Mészáros Margit – református. 390. sorszám: 1938. október  10. Várnagy János – róm. kath. és Politzer Ida – izraelita. 427. sorszám: 1938. október 26. Füredi Zoltán – izrae­ 130 

23 

hadifogságba  kerültek,  különböző  kitüntetésben  részesültek,  hadirokkantak  és  a  hősi  halált  halt személyek özvegyeit, gyermekeit, az 1918­1919­es nemzeti mozgalomban részt vettek és  a belső titkos és magyar királyi titkos tanácsosokat, tudományegyetemek rendes és nyugdíjba  vonult  tanárait,  keresztény  felekezetek  zsidó  lelkipásztorait  és  végül  az  olimpiai  bajnokokat  szintén mentesítették a törvény végrehajtása alól. 134  1939.  május  4­én  Teleki  Pál  feloszlatta  az  országgyűlést,  és  új  választásokat  írt  ki,  immáron az új, hatályban  lévő törvény  értelmében,  mely korlátozta a választók körét, de ki­  mondta a titkosságot. 135  A törvény értelmében a választásokat május 28­29­én tartották, ahol a  második  zsidótörvényt  is  figyelembe  kellett  venni.  Kecskeméten  23.671  fő  rendelkezett  vá­  lasztási jogosultsággal. 136  Ebből 873 fő volt zsidó. 137  A választások viszont nem zajlottak le eseménytelenül. Egyrészt, a választók arról pa­  naszkodtak az egész országban, így Kecskeméten is, hogy mindenkinek igazolnia kellett ma­  gát,  hogy  zsidó­e  vagy  sem. 138  Másrészt,  azok  a  zsidók,  akik  első  körben  nem  kapták  meg  választójogosultságuk  igazolását,  a  fellebbezések  ellenére  sem  kapták  meg  azt,  majd  csak  pünkösd után (a választás ugyanis pünkösdre esett – N. I.). 209 zsidó választó kapta csak meg 

lita és Szili Kovács Margit – róm. kath. 516. sorszám: 1938. november 26. Frei Móric – izraelita és Szombati  Ágnes – róm. kath.  Nemcsak a vegyes házasságok száma volt alacsony, hanem a „tiszta” házasságok is. 1938­ban 4. 277. sorszám:  1938. augusztus 4. Heimlich Sándor és Balázs Magdolna. 298. sorszám: 1938. augusztus 18. Freud Béla és Fehér  Anna. 395. sorszám: 1938. október 13. Grósz Ignácz és Spitzer Borbála. 533. sorszám: 1938. december 5. Fodor  István és Ségner Magdolna.  1939­ben  mindössze  2  vegyes  házasság  köttetett a  685­ből.  BKMÖL­Kecskemét,  XXXIII.  1/a 1939­1940.  53.  sorszám:  1939.  január  26.  Szentkirályi  Tóth  Vincze  Lukács  – református  és  Virág  Rózsa  –  izraelita.  459.  sor­  szám: 1939. október 12. Fehér Mátyás – izraelita és Mészáros Eszter – református.  1939­ben a „tiszta” házasságok száma megnőtt, sőt több volt mint a vegyes házasság, összesen öt. 136. sorszám:  1939. február 23. Groszmann Gyula és Spitzer Ibolya. 228. sorszám: 1939. május 10. Seiller Lajos és Kecskemé­  ti Márta. 229. sorszám: 1939. május 11. Katz Izidor és Mandel Sára. 612. sorszám: 1939. november 30. Grósz  Jenő és Kertész Ilona. 625. sorszám: 1939. december 3. Bergl Gyula és Scwarch Borbála.  Az eddig felsorolt házasságok csak viszonyítása alapnak felelnek meg, ugyanis előfordult, hogy valaki a házas­  ságkötés előtt vallást változtatott. Ezen felül az anyakönyvi kivonatokból nem derült ki, hogy a házasságok közül  mennyi  házasságot  kötöttek  templomban,  zsinagógában,  mennyi  volt  a  polgári  esküvő,  illetve  mennyi  volt  a  reverzálisok száma.  Vegyes házasságok az országban: 1938 – 568; 1939 – 419.  In. Hét évtized a hazai zsidóság életéből. MTA Filozófiai Intézet Kiadása. Budapest, 1990. (továbbiakban: Hét  évtized) II. kötet 197. old.  134  Gyurgyák. 146. old.  135  Braham 157. old.  136  BKMÖL­Kecskemét, IV/1904.  137  BKMÖL­Kecskemét, IV/1928/a Kimutatások a zsidókról 2. A kimutatásban eredetileg 882 sorszám szerepelt,  a sorszámozást viszont több helyen is elvétették, így az 874­re változott. De mivel Dr. Donáth József is megta­  lálható volt a kimutatásban, aki szeptember 12­én meghalt, így a szám 873­ra módosult.  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1904.  Az  iratban  megtalálható,  hogy  pontosan  az  egyes  választókerületben  mennyi  zsidó  található.  Ennek  alapján  a  legtöbb  zsidó  szavazót  tartalmazó  kerületek:  I.  tized:  1037/89  fő  a  zsidó,  III.  tized  (belső  és  külső  rész):  2220/130  fő  a  zsidó,  IV.  tized  (belső  és  külső  rész):  2080/275  fő  a  zsidó,  V. tized  (belső és külső rész): 1675/201 fő a zsidó, VI. tized: 1417/43 fő a zsidó, VII. tized (belső és külső rész): 1318/53  fő a zsidó.  138  Kecskeméti Ellenőr. 1939. május 28. 1. old.

24 

az igazolványt, így ennek alapján 664 zsidó választó veszítette el azt. 139  A szavazati jogukat  elvesztettek sem az országgyűlési, sem  az önkormányzati,  sem a képviselőtestületi  választá­  son nem vehettek részt. A 4800/1939. M. E. számú rendeletre hivatkozva, 1940­ben többen is  igényeltek újabb  választójogi tanúsítványt az adott évre, melynek pontos számát nem  ismer­  jük. 1940­ből 12 tanúsítványigénylés került elő, melyet egyetlen egy kivételével elutasítottak,  legtöbbször hiányzó, vagy nem elégséges dokumentumok miatt. 140  1941­ben a következő évre  érvényes országgyűlési névjegyzékbe való felvétel végett Dr. Lengyel Bertalan és Dr. Kenéz  Zoltán – akiket később kizárnak a törvényhatósági bizottsági tagok közül zsidó vallásuk miatt  –  kérelmet  intéztek  a  polgármesteri  hivatalhoz,  de  mivel  nem  rendelkeztek  a  megfelelő  ira­  tokkal  és  olykor  ezek  ellentmondásosak  voltak,  ezért  a  kérelmüket  április  10­én  elutasítot­  ták. 141  A 4800/1939 M. E. számú rendelet 1. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezésnek meg­  felelően 1939. szeptembere és 1940. decembere között a magyar királyi rendőrség kecskeméti  kapitánysága 45 esetben vizsgálta, hogy a zsidónak minősített személyek bejelentették­e szó­  ban vagy írásban, hogy őket az 1939. évi IV. tc. 25. §. 1. pontja, és a fentebb említett rendelet  alapján zsidónak kell­e minősíteni vagy sem. 142  11 elmarasztaló és 34 felmentő ítélet született.  Az 1939. évi  választásokon a városban  leadott érvényes szavaztok száma 20.775, ér­  vénytelen 526, a visszautasítottak jegyzékébe felvettettek száma 88, kifogásoltak jegyzékébe  felvettek  száma  8  volt. 143  Ezek  alapján  a  Magyar  Élet  Pártjára  leadott  szavazatok  száma  13.754, a Független­Kisgazda és Földmunkás és Polgári Pártra leadott szavaztok száma 7021  volt. Azért csak ez a két párt kapott szavazatot, mert záros határidőn  belül csak ők tudtak a  jelöléshez  elegendő  ajánlást  összegyűjteni. 144  Itt  sem  a  nyilasok,  sem  a  szociáldemokraták  nem jutottak szavazathoz. 

139 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c Kiadott igazolványok névsoros mutatója 13648/1939.  Első fokon megkapta: 183 fő.  Másodfokon: 26 fő.  140  Az egyetlen, amelyet jóváhagyták, az dr. Borsodi József főrabbi kérelme volt.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 2589/1940  141  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 173/1944.  142  4800/1939. M. E. számú rendelet. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:  IV. t.­c. 4. §­ában meghatározott országgyűlési képviselőválasztójogi rendelkezések végrehajtásáról.  Magyarországi Rendeletek Tára 1939 (továbbiakban: MRT­1939). Hetvenharmadik évfolyam. I. kötet. Kiadja a  Magyar Kir. Belügyminisztérium. Budapest, 1939. 785­791. old.  Az összes irat egyetlen egy szám alatt lett bejegyezve és egy dobozban található.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 2666/1940.  143  BKMÖL­Kecskemét, IV/1904.  144  BKMÖL­Kecskemét, XXXII. 4/b 5/1977 18. old.

25 

A  Kecskeméti  Ellenőr   a  választások  után  hosszú  cikkben  fejtette  ki,  hogy  a  lezajlott  események körül  valami  nem  volt rendben. 145  Értesülésük szerint ugyanis az alig  száz (sic!)  zsidótól, aki  megkapta a szavazati  jogot, ígéretet vettek, hogy  vagy a kormánypártra szavaz,  vagy pedig üres cédulát dob az urnába. Továbbá a cikk számon kéri a helyi kormánypárttól,  hogy amit székházuk bővítésére és berendezéseire összegyűjtött a volt főispán, azt a tekinté­  lyes pénzösszeget visszafizették­e a már a zsidóknak?  A szavazópolgárokon kívül a képviselő testületi tagoknak is igazolniuk kellett szárma­  zásukat. 146  Az augusztus 25­i igazoló választmányi gyűlés a virilis jogon helyet foglaló zsidó­  kat kizárta, és ők többé nem kerülhetett be a képviselőtestületbe, csak választás útján. 147  A határozat ellen két zsidó tag, Dr. Balázs István és Lebovits Sándor fellebbezett, de  mivel az 1939. évi IV. tc. 4. §­ának 3. bekezdése értelmében zsidó csak az összes  választók  közül választás, vagy vallásfelekezeti kiküldetés alapján lehet tagja a törvényhatósági bizott­  ságnak és miután egyikük sem ilyen címen volt tagja a város törvényhatósági bizottságának,  így  bizottsági tagságukat 1939. szeptember 5­én azonnali  hatállyal  megszűntnek  nyilvánítot­  ták. 148  Ennek alapján most már hivatalosan is csak három zsidó maradt a törvényhatóságban:  145 

Kecskeméti Ellenőr. Független Politikai Napilap. Felelős  főszerkesztő: Sándor István. Hungária Nyomda és  Lapkiadó Vállalat Kecskemét – Dobos János.  A választások alatt a szavazóhelyiség előtt elkobozták a Kecskeméti Ellenőrt, mint ellenzéki beállítottságú lapot  (május 28­án).  Kecskeméti Ellenőr. 1938. június 3. 1. old.  146  A képviselő testületnek 172 tagja volt, melyből 13 zsidó, így arányszámuk 7,6% volt.  A  képviselő  testület  tagjainak  pontos  számára  ellentmondásos  adataim  vannak.  A  Kecskeméti  Közlöny.  1938.  december 24­ei száma 172 főt említ, az 1938­as Kecskemét név­ és címtára (209­210. old) 171 főt, melyből le  kell vonni Dr. Donáth Józsefet, aki 1938 folyamán meghalt. Ennek alapján az újság által meghatározott 172 főt  vettem alapul.  A 13 zsidó képviselő: Aszódi József, Dr. Balázs István, Dr. Borsodi József, Fispán Géza, Dr. Fritz Imre, Gerő  Miksa,  Kecskeméti  Mihály,  Dr.  Kenéz  Zoltán,  Kertész  Menyhért,  Dr.  Kertész  Miksa,  Lebovits  Sándor,  Dr.  Schönberger Dezső, Spitzer Bernát.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1905 1939. és BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1988/1940.  147  1939. IV. tc. 4. §. A zsidó virilisek kizárása. Magyar Törvénytár 1939. évi törvénycikkek. 133. old.  6 zsidó virilis jogú tagja volt a kecskeméti törvényhatóságnak: Dr. Kenéz Zoltán ügyvéd és Spitzer Bernát föld­  birtokos  a  legtöbbadófizetők  I.  csoportjába,  Gerő  Miksa  kereskedő  és  Schönberger  Dezső  kereskedő  a  legtöbbadófizetők II. csoportjába, Dr. Balázs István orvos és Lebovits Sándor gyárigazgató a legtöbbadófizetők  III. csoportjába tartoztak.  Aszódi József, Kecskeméti Mihály, Kertész Menyhért a Kereskedelmi és Iparkamara kereskedői részéről kikül­  dött, végül Fispán Géza a Kereskedelmi és Iparkamara részéről kiküldött th. bizottsági tag.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1905 1939. és BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1988/1940.  Dr. Schönberger Dezső kereskedő a virilis jegyzék I. csoportjába, az igazoló választmány szerint, viszont a II.  csoportba tartozik. Lebovits Sándor gyárigazgató helyzete hasonló, csakhogy ő nem a III. csoportba, hanem az I.  csoportba tartozik a virilis jegyzék szerint. A virilis jegyzék 1939. július 25­én készült, az igazoló választmányi  ülés jegyzőkönyve egy hónappal később, augusztus 25­én. Az I. II. és III. csoportokat a vagyon alapján osztá­  lyozták.  148  Dr. Balázs István felfüggesztési határozata: BKMÖL­Kecskemét, IV/1901/b 216/1939. Lebovits Sándor fel­  függesztési  határozata:  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1901/b  217/1939.  Aszódi  József  felfüggesztési  határozata:  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1901/b  218/1939.  Dr.  Schönberger  Dezső    felfüggesztési  határozata:  BKMÖL­  Kecskemét,  IV/1901/b  219/1939.  Kecskeméti  Mihály  felfüggesztési  javaslata:  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1901/b  220/1939. Spitzer Bernát felfüggesztési határozata: BKMÖL­Kecskemét, IV/1901/b 221/1939. Dr. Kenéz Zoltán

26 

Dr. Borsodi  József  főrabbi, Dr.  Fritz Imre ügyvéd, és  Kertész  Miksa gyümölcskereskedő. 149  Lehetséges, hogy mindannyian megtették ezt a lépést, azonban csak e két személy fellebbezé­  si iratait találtam meg. A törvény értelmében a zsidókat a virilis listából is törölni kellett. 150  A három megmaradt zsidó törvényhatósági tagból Kertész Miksa igazolását a 15/1940.  B. M. számú rendelet alapján  hiányosnak  ítélte  meg a törvényhatósági  bizottság  igazoló  vá­  lasztmánya, így bizottsági tagságát április 6­án megszűntnek nyilvánította. 151  Kertész Miksa a  határozat ellen panasszal élt, melynek a közigazgatási bíróság nem adott helyet, így szeptem­  ber 10­én az igazoló választmány jogerősen megszüntette bizottsági tagságát. 152  Így már csak  két zsidó törvényhatósági bizottsági tag maradt.  A következő táblázat mutatja a már eddig tárgyalt változásokat, melyek végbementek  a városban, mind a választójog, mind a törvényhatóság terén. 

Ezek  közül  Helyhatósági  az  választójoggal  1939.  rendelkezők  IV. tc.  A város neve  száma az  alapján  1939. IV. tc.  feljegy­  hatálybalépése  zett  előtt  zsidók  száma  Kecskemét 153  23671  873 

Az 1939.  IV. tc. alap­  ján helyha­  tósági vá­  lasztójo­  gosultságuk  at elvesztet­  tek száma  664 

Törvényhatósági  Az 1939. IV.  Törvényhatósági  bizottság zsidó  tc. alapján  bizottság taglét­  tagjainak lét­  törvényhatósági  száma az 1939.  száma és aránya  bizottsági tag­  IV. tc. hatályba  az 1939. IV. tc.  ságukat elvesz­  lépése előtt  hatályba lépése  tettek száma  előtt  172 

13 – 7,6% 

11 

felfüggesztési  határozata:  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1901/b  222/1939.  Gerő  Miksa  felfüggesztési  határozata:  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1901/b  223/1939.  Fispán  Géza  felfüggesztési  határozata:  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1901/b 224/1939.  149  Vallásfelekezeti törvényhatósági bizottsági tag nem volt.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1905 1939.  150  A határozat 88 zsidót érintett.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1905 1939. Kimutatás a legtöbb adót fizető zsidó adózókról 1940. évre. II. kimutatás.  A kimutatás elején a következő sorok olvashatóak: 

„Megjegyzés: a jelen kimutatásban felsorolt zsidó adózóknak a legtöbb adót fizetők névjegyzékbe való felvétele  esetén az első (1­120­ig) csoportba kerülnének, az I. kimutatás 1­től 79, és a II. kimutatás 1­től 41 tételig felvett  adózókról. A második csoportba (121­240­ig) kerülnének az I. kimutatás 80­174­ig és a II. kimutatás 42­től 66  tételig felvett adózók. A harmadik (241­360­ig) csoportba pedig az I. kimutatás 175­től 277­ig és a II. kimutatás  67­től 83 tételig felvett adózók.”   Az I. kimutatás 400 nevet tartalmazott.  151  15/1940. B. M. A törvényhatósági bizottsági tagsági jogról szóló 1939:XIX. t.­c. 2. §­ának végrehajtásáról.  A 2. bekezdés értelmében, az 1939. IV. tc. 4. §­ának második bekezdésében megállapított feltételeket okirattal  kellett igazolni.  MRT­1940. 144­146. old.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1688/1940.  152  BKMÖL­Kecskemét, IV/1905 1940.  A  fellebbezések  után,  a  Közigazgatási  Bíróság  jóváhagyta  a  felfüggesztési  ítéletet,  1940.  december  10­én.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1901/b 459/1940.  153  Az 1939. IV. tc. alapján törvényhatósági bizottsági tagságukat elvesztettek száma: 11.  Aszódi  József,  Dr.  Balázs  István,  Fispán  Géza,  Gerő  Miksa,  Kecskeméti  Mihály,  Dr.  Kenéz  Zoltán,  Kertész  Menyhért kereskedő, Lebovits Sándor, Dr. Schönberger Dezső kereskedő, Spitzer Bernát.  A 11. személy Dr. Kertész Miksa.

27 

1942. január 5­én és 12­én az utolsó, még törvényhatósági bizottsági zsidó tagok, Dr.  Fritz Imre és Dr. Borsodi József törvényhatósági bizottsági tagsági jogosultságát is megvon­  ták  az  1941.  XIX.  tc.  2.  §­ának  1.  bekezdése  és  az  1113/1941.  B.  M.  számú  rendelet  alap­  ján. 154  A  zsidótörvény  végrehajtásának  egyik  lehetséges  elkerülését  biztosította,  hogy  ha  az  adott személy névre szóló „nem zsidónak tekintendő” tanúsítvánnyal rendelkezett. Erre lehe­  tőség  1939.  augusztus  29­étől  nyílt,  amikor  a  város  polgármestere  hirdetményben  közölte  a  lakossággal, hogy „ bárki kérheti annak megállapítását, hogy az 1939. évi IV. tc. 1. §­a értel­ 

mében zsidónak nem tekintendő”  személy. 155  A  hivatalos okirat anyakönyvi kivonathoz volt  kötve, a származás megállapítása végett, melyek igénylése erősen megnőtt. 1940. május 29­én  hangot is adtak annak, hogy a hivatalban, a mindennapi munkán kívül is foglalkozni kell ezzel  a „problémával”. 156  A tanúsítványigénylések az 1941­es évben is folytatódtak, a megtalált 23  igénylés  közül  egyet  sem  utasítottak  el,  de  a  tanúsítványt  1940.  májusától  már  nem  lehetett  felhasználni a földbirtokpolitikai rendelkezése alóli felmentésre. 157  A város, hogy valamekko­  ra anyagi hasznot tudjon húzni a tanúsítványigénylésekből, melyek eddig ingyenesek voltak, a  közgyűlés 1940. szeptember 30­i határozata szerint a tanúsítvány kiadásáért ezentúl díjat kel­  lett szedni. 158  Az első példányért 3 pengőt, a többiért, mint  másodpéldányért pedig 1 pengőt  kellett fizetni. Az 1942­43­as évből is maradt ránk tanúsítványigénylés, 1942­ből öt, 1943­ból 

154 

1941. XIX. tc. A törvényhatósági  bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jogról, továbbá a gyakor­  lati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmenetei szabályokról. Magyar Törvénytár 1941. évi törvénycikkek. 100­  102. old.  A  törvény  2.  §.  1.  bekezdése  szerint,  a  zsidó  törvényhatósági  bizottsági  és  képviselőtestületi  tagok,  valamint  póttagok, továbbá a székesfővárosi kerületi választmányi tagok megbízatása a jelen törvény hatálybalépése nap­  ján megszűnik  1113/1941. B. M. számú rendelet. A törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jog felül­  vizsgálásáról.  A rendelet 2. §­a, az 1939. IV. tc. értelmében zsidónak tekintendő személy igazoló választmányi tagságát hala­  déktalanul megszünteti.  MRT­1941. 4011­4012. old.  IV/1905 Kecskemét Város Igazoló Választmányának Iratai  1942.  155  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 25097/1939.  11  személy  Tanúsítvány  kérelmét  találtam  meg  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1910/c  1939.  Valószínűsíthető,  hogy  sokkal többen voltak a kérvényezők.  1940­es  évekből  35  tanúsítvány  került  elő  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c  1940.  Ezen  kívül mindössze  1  sze­  mélynek utasították el a kérelmét, aki 1920. november 2­án született, a törvény kimondja, hogy azt a személyt,  aki  1919. augusztus  1­én a  keresztény  hitfelekezet  tagja,  azt  kereszténynek  kell  tekinteni.  De  mivel  a  születés  később történt, így zsidónak minősítették. BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 21730/1940.  156  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 17408/1940.  157  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1940.  158  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 2646/1941.

28 

mindössze egyetlen egy. 159  1942. szeptemberétől a hivatalos irat már tartalmazta az 1941. évi  XV. törvénycikk (harmadik zsidótörvény) 9. és 16. §­ára való hivatkozást is. 160  A  zsidótörvény  végrehajtását  elkerülendő  másik  lehetőség  a  törvény  alóli  mentesség  megszerzése volt.  Nagyon kevés információval rendelkezünk arról, hogy kik kaptak mentes­  séget a városban, csak az ügyvédi kamara kecskeméti tagjainak mentessége és néhány magán­  ember mentességi kérelme került elő az 1940­41­es évekből. 161  A  zsidók  városvezetésben  betöltött  számának  meghatározása  érdekében  Dr.  Liszka  Béla  polgármester  az  5762/1942.  számú  körlevelében  elrendelte  a  városi  ügyosztályoknál,  önálló hivataloknál, üzemeknél,  intézeteknél és  intézményeknél a tisztviselők és alkalmazot­  tak  (díjnokokig  bezárólag)  származási  okmányainak  bekérését.  A  származási  táblázatot  ki  kellett tölteni a házastárs részéről is, mindkét ágon a nagyszülőkig visszamenőleg. 162  A bizo­  nyítási eljárás egészen 1944­ig elhúzódott.  159 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1942­1943.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 13489/1943.  160  3 okiratban jelent meg a törvényre való hivatkozás, mind a hármat „védett gazdaadós” teherrendezése ügyé­  ben adták ki.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 28002/1942.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 31525/1942.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 32326/1942.  161  A Kecskeméti Ügyvédi Kamara Kecskemét városában tevékenykedő felmentett ügyvédek névsora, és felmen­  tésének okai:  Dr. Aszódi Géza: 50%­os hadirokkantság.  Dr. Adorján Imre: Bronz vitézségi érem, koronás vasérdemkereszt.  Dr. Fritz Imre: Bronz vitézségi érem a kardokkal, Károly csapatkereszt.  Dr. Markó József: II. oszt. ezüst vitézségi érem.  BKMÖL­Kecskemét, IX.235/a 1939­1940.  Dr. Markó Imre és Dr. Szívós Béla kecskeméti ügyvédek is felmentést nyertek az 1939. IV. tc. 2. § 1. bekezdés  6. pontja alapján a forradalmak (1918­1919) idején tanúsított magatartásuk miatt.  BKMÖL­Kecskemét, IX.235/a 1938­1939.  Kiadott mentesség:  Reiszmann Andor Endre  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 6409/1940.  Hatáskör hiányában elutasított:  Lengyel János.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 15193/1940.  Tanúsítvány kiadásának elutasítása:  Rigó Ferenc  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 14449/1941.  Swarcz Mária  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 31658/1941.  162  A polgármester az 1939. évi IV. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 7720/1939. M. E. számú rendelet 9. §­ának  bekezdésében foglaltak szerint rendelte el az összeírást.  7720/1939. M. E. számú rendelet. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV.  tc. végrehajtásáról. 

„9. §. (A T. 5. §­ához.) A közszolgálatban alkalmazásbalépés szempontjából azt, hogy a pályázó (a folyamodó)  nem a T. 1. §­ában meghatározott korlátozás alá eső személy, a jelen rendelet 1. és 3. §­ában foglalt rendelkezé­  sek szerint kell igazolni. Az illetékes miniszter ilyen igazolást a jelen rendelet 8. §­ában felsorolt, közszolgálat­  ban álló személyektől is megkívánhat. […]”   MRT­1939. 1178. old.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/l Származási igazolások.

29 

A  zsidók  politikai  jogfosztása  mellett  a  mindennapi  élet  is  egyre  nehezebbé  vált.  A  Szovjetunió elleni háborúba lépés után szigorú intézkedések léptek életbe. 1941­től elrendel­  ték  a  zsírbeszolgáltatást,  majd  fejadagrendszert  vezettek  be  a  zsiradékokra  és  a  gabonára.  1941. december 1­től a város is bevezette a zsiradékjegyet. E naptól kezdve a zsidók nem vá­  sárolhattak sertészsírt, csak a drágább libazsírt. 163  A részükre szóló feltűnő színű libazsírjegy­  gyel ez nem is volt lehetséges. 164  1942­ben a húsfogyasztást is korlátozták. 1942. május 14­én  keletkezett  rendelet  szerint  zsidóknak  a  sertéshús  kiszolgálást  is  megtiltották. 165  A  személy­  azonosságot  vásárlási  könyvvel  kellett  igazolni. 166  Az  indoklás  szerint  az  1939.  évi  IV.  tc.  alapján  a  zsidónak  tekintendő  személyek  más  módon  úgyis  tudták  pótolni  a  sertéshúst. 167  A  sertéshús kérdése a háborús helyzet miatt valamelyest érthető, de az indoklás az abszurditással  határos. Nem valószínű, hogy sertéshúst ettek volna a zsidók, még ebben a nehéz időben sem,  ugyanis a vallásuk tiltotta a sertéshús fogyasztását. Természetesen figyelembe kell venni azo­  kat is, akiket a törvény minősített zsidónak, azoknak a további megélhetést rendelet nehezítet­  te. A szabadkai polgármesternek írt válaszában a helyi polgármester a vásárlási könyvről azért  panaszkodott, mert az iparosokat és a fogyasztókat nem tudták megfelelően ellenőrizni. 168  A  zsidóknak  nem  csak  az  élelmiszerfogyasztás  területén  kellett  szembenézniük  a  „csorbult jogokkal”. 1942. július 9­től a zsidók már a Széktó­fürdőt sem látogathatták. 169  Az összesítő kimutatás szerint:  Nincs adat a vallásról: 562 fő.  Zsidók:  (145.  sorszám)  Hettesheimer  Béláné,  Hochfelder  Irma,  végrehajtó  neje,  saját  maga,  szülei  és  összes  nagyszülei zsidók.  (463. sorszám) Gáti Mária hivatalnok, Nagyszülőkig bezárólag zsidó.  (897. sorszám) M. Bodon Pálné, Pollák Sarolta, A nagyszülőkig bezárólag tiszta izraelita.  (909. sorszám) dr. Mándoky Alajosné, Szijj Terézia, 1941. XV. tc. 9. § alapján zsidónak tekintendő.  (946. sorszám) Bánky Mihályné. Kaufman Luiza, Zsidónak tekintendő, összes nagyszülei zsidók.  Összesen megvizsgált személy: 1741 fő.  A végeredmény kétséges a zsidók tekintetében, ugyanis a polgármester álláspontja szerint:„[…] Semmiféle ok­ 

mány becsatolását nem kívánom attól, aki bejelenti, hogy az izraelita hitfelekezet tagja, vagy hogy őt a hivatko­  zott törvény 1. §­a értelmében zsidónak kell tekinteni. […]”   163 

Érdemes megjegyezni, hogy az Endre László által hozott hasonló tárgyú rendelet a Belügyminisztert is felhá­  borította, ezért visszavonatta és elmarasztalta az alispánt.  Vö.:  Az  Endre­Baky­Jaross  per.  Cserépfalvi  kiadása,  Budapest,  1994.  Szerkesztették:  Karsai  László,  Molnár  Judit. (a továbbiakban: Endre­Baky­Jaross) 38. old.  Kecskemét tekintetében hasonló felháborodásra nem került sor.  164  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1910/c  26791/1942.  Zsidóknak  a  sertészsír  és  sertéshús  vásárlásától  való  eltiltása  tárgyában a szabadkai polgármesternek küldött válaszlevél.  165  IX.216 468/1942.  166  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 26791/1942.  167  BKMÖL­Kecskemét, IX.216 468/1942.  168  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 26791/1942.  169  Kecskeméti Közlöny. 1942. július 9. 2. old.  A lap szerint a város polgármestere rendeletben szabályozta, hogy a zsidók ezentúl nem látogathatták a fürdőt, és  a bejáratnál, a „zsidóknak tilos a fürdő látogatása” feliratú táblát helyezték el. A rendelet sem az 1942­es iktató­  könyvben, sem az 1942­es mutatókönyvben nincs feltüntetve.  Érdemes  megjegyezni,  hogy  az  alispán  által  hozott  hasonló  tárgyú  rendeletet  1941.  június  15­én  Keresztes­  Fischer Ferenc a belügyminiszter megsemmisítette. Endre­Baky­Jaross. 483. old.

30 

Az 1920­as és az 1930­as évekhez hasonló vándorlási hullám Kecskeméten, közel tíz  év után nem figyelhető meg. A bevándorlásról nem rendelkezünk adatokkal. 1939­ben három,  1940­ben egy fő hagyta el a várost, a következő években 1943 végéig sem kivándorlás, sem  visszavándorlás nem történt, melynek egyik oka a megváltozott háborús helyzet volt. 170 

Előfordul,  hogy  Kecskeméten  is  megsemmisítette  ezt  a  rendeletet  a  belügyminiszter,  ezért  csak  az  újságban  található meg a rendeletre való hivatkozás.  170  Statisztikai Negyedévi Közlemények 1939­1943 alapján.  A statisztika nem vallási alapon készült, így nem tudjuk megállapítani, hogy mennyi zsidó hagyta el a várost. Az  összesítésből viszont rálátásunk van az akkori vándorlásokra.

31 

A második zsidótörvény és gazdasági hatásai Kecskemétr e 

Az első zsidótörvény rendelkezéseivel a teljes „árjásítás” még nem következett be. Ez­  zel  szemben  a  második  zsidótörvény  sokkal  egyértelműben  fogalmazott  a  zsidók  gazdasági  életből való kiszorításáról.  Kecskeméten 1910 óta az iparban és a kereskedelemben a zsidók száma és aránya fo­  kozatosan csökkent. 171  1910 és 1930 között a kereskedelem és hitel terén 20%­os csökkenés  figyelhető  meg.  A  második  zsidótörvény  végrehajtása  tárgyában  kiadott  7720/1939.  M.  E.  számú rendelet 37. §­a rendelkezett az iparosok és kereskedők számarányának megállapításá­  ról, így 1939. december 15­én a polgármesteri hivatal nyilvánosságra hozta azt. 172  A kötelező  bejelentést  követően  3656  fő  ennek  a  felszólításnak  eleget  tett,  melyből  megállapítást  nyert,  hogy 33 iparűző jogosítványa érvénytelen, így tehát 3623 iparűző volt összesen Kecskeméten.  Zsidónak nem tekintendő személy 3172, az 1939. IV. tc. 2. §­a alapján mentességet élvezett  26  fő,  zsidónak  tekintendő  személy  413  és  a  fióküzletekben  12  fő  volt található. „ Miután  a 

413  a  3623­nak  11.4  %­a,  ennek  alapján  a  kecskeméti  zsidó  iparűzők  számarányát  11.4  %­  ban kellett megállapítanom.” 173    A rendelet értelmében addig újabb iparigazolványt nem lehe­  tett  kiadni,  ameddig  a  zsidók  aránya  6%  alá  nem  esett.  Annak  ellenére,  hogy  a  zsidókat  az  iparban  mind  jobban  szerették  volna  háttérbe  szorítani,  az  1940­41­es  Kecskeméti  név­  és  címtár szerint az ipartestületi szék Blum József zsidó póttaggal bővült. 174  Kecskemét  városában  a  cégek  árjásítási  procedúrájára  is  volt  példa,  jelentős  összegű  kártérítés mellett. A város polgármestere folyó év – 1939 – augusztus 26­án figyelembe véve  az 1939. évi IV. tc. rendelkezéseit is, a szeszfőzde teljes házi kezelésbe vételét rendelte el. 175  A pénzügyi és jogügyi bizottság elismerte, hogy a kecskeméti barackpálinka európai,  sőt világszínvonalra emelkedett, melyet Führer Izidor propaganda munkájának köszönhetett a  város. Figyelembe véve, hogy Führer saját költségén végzett el jelentős újításokat, a kisgyűlés 

171 

Ipar: 1910 – 561: 4,92%; 1920 – 457:4,23%; 1930 – 2,97% a zsidók aránya.  Kereskedelem és hitel: 1910 – 28,55%; 1920 – 23,12%; 1930 – 18,12% a zsidók aránya.  Magyar Statisztikai Közlemények 1910­1930. népszámlálási adati alapján.  172  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 37509/1943.  173  1940­ben azonban, 2 zsidó iparos felszólamlást intézett az I. fokú iparhatósághoz, melyben nehezményezték,  hogy őket a zsidó vallású iparűzőkhöz vették fel. Mindkét felszólamlást elutasították.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 6502/1940.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 5216/1940.  174  Kecskemét név­ és címtára. 1940­1941. 165. old.  175  BKMÖL­Kecskemét, IV/1903/c 1939. szeptember 27. 287­291. old.  1938. május 7­én a központi szeszfőzde átmeneti időre már a város kezelésébe került át, ideiglenes új vezetője  vitéz Gyulai Lajos lett, mert a pénzügyminiszter nem hagyta jóvá Führer Izidor és a város közötti szerződést.

32 

egyhangúan  megszavazott  30.000  pengő  kártérítést. 176  Később  Führer  Izidor,  egy  1940­ben  keletkezett irat szerint, melyet a szeszfőzde vezetője juttatott a polgármesteri hivatalba, Führer  szeretett volna baracklikőrön és meggyvéren kívüli egyéb likőrgyári termékeket, brandyt stb.  akár  bizományi  számlára,  akár  megrendelések  alapján  vevőknek  felárral  számlázni,  illetve  eladni. 177  Vitéz  Gyulai  Lajos,  a  szeszfőzde  vezetője  ekkor  még  segített  Führernek,  hogy  to­  vábbra  is gyakorolhassa szesziparát, de négy évvel később  már  minden problémáért Führert  hibáztatták.  1944.  szeptember  11­én  kelt  iratban  a  Számvevőség  bejelentése  szerint  a  szesz­  főzdében található visszásságok a volt vezetőhöz köthetők, akitől a közel 1000 pengős kártérí­  tést követelni nem lehet, ugyanis a Führer­féle megegyezésben az összes tartozás és követelés  kiegyenlítést nyert. 178  Az  iparosok  és  kereskedők  engedélyének  felülvizsgálata  1939­től  1944­ig  szinte  ál­  landóan napirenden volt. A zsidók arányszámának csökkenése a kereskedelemben és az ipar­  ban tovább  folytatódott, melyhez a ki  nem  adott iparjogosítványok  mellett  – zsidó  iparjogo­  sítvány  megszüntetéséről  semmiféle  információval  nem  rendelkezünk  –,  minden  bizonnyal  hozzájárult az 1942. év folyamán végbement bornagykereskedők pincészetének és felszerelé­  seinek zár alá vétele és kárpótlás utáni igénybevétele is. Az 1850/1942. M. E. számú rendelet  értelmében 1942. augusztus 29­ig hat pincészet felszereléseit vették igénybe. 179  Az 1943­44­  es Kecskemét név­ és címtára már egyetlen egy zsidó borkereskedőt sem említ. 180  A bornagy­  kereskedők  mellett  hasonló  arányú  változások  mentek  végbe  a  baromfikereskedőknél  is. 181  176 

Két évvel (1941. novemberében) később a belügyminiszter még mindig nem tudott dönteni, hogy a megsza­  vazott  összeget  a  város  kifizetheti­e.  „Az iratokból  úgy  tűnik,  hogy Reményi­Schneller  Lajos  pénzügyminiszter 

volt az, aki a kifizetést ellenezte, míg Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter elfogadta Kecskemét város érve­  it.”   Karsai  László:  A  magyarországi  zsidótörvények  és  rendeletek  1920­1944.  In.:  Századok,  138.  évf.  6.  szám.  1295. old. (továbbiakban: Karsai László – Zsidótörvények és rendeletek)  177  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910 /c 2828/1940.  178  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 39003/1943. Tárgy: Számvevőségi bejelentés a Szikrában főzött borpárlatról  készített elszámolásra vonatkozólag.  179  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 1141/1943.  A  hat  pincészet:  Kecskeméti  Hercz  cég  pincéinek  és  felszereléseinek  igénybevétele  Prácser  János  és  Sárközy  Ilona részére.  Leitner és Kertész cég pincéinek és felszereléseinek igénybevétele Sárközy István és Jávorka József részére.  Fleischmann Samu és Fia cég pincéinek és felszereléseinek igénybevétele Kiss István és Luszka Emil részére.  Grünfeld Gyula pincéinek és felszereléseinek igénybevétele dr. Tassy János részére.  Kecskeméti Forgalmi Rt. pincéinek és felszereléseinek igénybevétele a Duna Tiszaközi Bortermelők Pinceszö­  vetkezete, vitéz Héjjas Aurél és a Gazdák Szövetkezete részére.  Iczkovits Mór pincéinek és felszereléseinek igénybevétele Mészáros Ernő részére.  180  A hiányzó nevek: Fleischmann Benő, Forgalmi Rt, Führer Izidor, Grünfeld Gyula, Iczkovits Mór, Katz Jó­  zsef,  Kecskeméti  Herc­cég,  Kecskeméti  Izidor,  Kecskeméti  Mihály,  Kecskeméti  Miksa,  Kecskeméti  Sándor,  Leitner és Kertész dr., Schnitzer József, Steiner Arnold, Steinherz Simon és Jenő.  Kecskemét név­ és címtára 1943­44. 186­187. old.  181  Az  1943­44­re  érvényes  Kecskemét  név­  és  címtárából  a  következő  zsidó  nevek  hiányoztak:  özv.  Aszódi  Béláné,  Aszódi  György  Gyula,  ifj.  Aszódi  József,  Aszódi  Miklós,  Aszódi  József,  özv.  Feldmeier  Lipótné,  Grätzer Ferenc, Guttmann I. Lóránt, Halmos Miksa, Sandberg Salamon. Két cégben is változás történt: Közhű­

33 

1943­ban  az  újabb  kereskedői  és  iparjogosítványok  összeírásban,  melyet  kémpróbaszerűen  (sic!) ellenőriztek, már megfigyelhető a zsidók minimális fogyása. 3631 érvényes iparjogosít­  vány volt a városban, mely 3183 nem zsidónak tekintendő személytől származott, 28­an kap­  tak mentességet, 406 iparos és kereskedő zsidónak tekintendő és végül 14­en helyezkedtek el  a  fióküzletekben.  „ A  zsidónak  kiadott  iparjogosítványok  száma  a  fentiek  szerint  406  és  az 

összes  iparjogosítványok  számának  –  3631­nek  –  11,2  %­át  teszi  ki. Megállapítja  az I. fokú  iparhatóság azt is, hogy a 3631 iparjogosítvány 3265 iparűző birtokában van, amelyből 319  zsidó. Ezek szerint a zsidó iparűzők száma 319, az összes iparűzők számának – 3265­nek a 9,8  %­át teszi ki.” 182    Az 1939­es és az 1943­as adatokat összehasonlítva, nem nagyarányú válto­  zás  ment  végbe  a  zsidó  iparjogosítványok  terén –  csupán  0,2%  a  csökkenés  –,  a  zsidó  ipar­  űzők számáról viszont nincs korábbi adat.  Az  ipar és a kereskedelem terén a zsidóknak újabb diszkriminációval kellett szembe­  nézniük, ugyanis a  helyi  Verbőci Bajtársi Egyesület kezdeményezésére a keresztény  üzletek  ablakaiban  megjelent  a  „keresztény  magyar  üzlet”  feliratú  tábla. 183  Ráadásul  a  helyi  Baross  Szövetség  Kék  könyvében  összegyűjtötte  a  keresztény  magyar  üzleteket,  melyek  listáját  a  polgármesteri  hivatalba  továbbította,  melyet  a  hivatalos  irat  nem  tartalmazott. 184  Két  évvel  később, 1941­ben immáron hivatalosan  is elrendelte a  Kereskedelem és  Közlekedésügyi  mi­  niszter  a  1941.  20338/II  számú  rendeletével  a  nemzsidók  kezében  lévő  üzletek  „keresztény  magyar”  üzlettel  való  megjelölését. 185  A  helyi  Verbőci  Bajtársi  Egyesület  „fáradhatatlan  munkája”  1939  januárjától  immáron  megtette  a  hatását. 186  Az  egész  országra  jellemző  volt,  hogy a hivatalos rendelet megjelenése előtt kitettek ehhez hasonló táblákat. Az „őskeresztény  üzlet”  feliratot  előszeretettel  alkalmazták,  viszont  a  táblák  nem  arra  utaltak,  hogy a  keresz­  ténység valódi tartalmát kifejező üzlettel lett volna dolguk a vásárlóknak. 187  tőház  Hasznosító  Kft.  Daróczi  Dezsó  zsidó  vezető  helyett  Remenár  István  lett.  Productum  Baromfi  és  Gyü­  mölcskiviteli Kft. melyet Kertész Miksa zsidó és Simala János vezetett nem szerepelt a listában.  Kecskemét név­ és címtára 1943­44 186. old.  182  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 37509/1943.  183  Az első táblák 1939. január 26­án jelentek meg az üzleti negyedben Kecskeméten. A táblákat a Verbőci baj­  társi egyesület nyomtatta, márciusra már 200 üzleten volt látható a Turul madaras tábla.  Hajnalodik. 1939. január 26. 26. old. és március 2. 64. old.  184  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1910/c  14273/1940.  Baross  Szövetség  keresztény  cégek  névjegyzéke  megvétele  tárgyában.  185  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 9087/1941. 

„A m. kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter úrnak fenti tárgyban Pest vármegye alispánjához intézett  rendeletet a III ügyosztálynak kiadom. […]  Kecskemét 1941 évi április hó 15. napján.”   186 

Érdemes megjegyezni, hogy Kiskunhalason az alispán már 1938. december 16­án elrendelte, hogy az üzletek­  re ki kell függeszteni a „keresztény magyar üzlet” feliratú táblát.  Végső. 201­202. old.  187  Maga az őskeresztény kifejezés is megkérdőjelezhető, ugyanis az őskeresztények a vallás őskorában a hitval­  ló vértanuk közül kerültek ki, akiknek kereszténységük üldöztetést, kínzást és erőszakos halált jelentett.

34 

A zsidó üzletek  „szabad prédává”  váltak az  elkövetkező években, ráadásul 1941­ben  megnyílt a környék legnagyobb keresztény készruhaüzeme, ezzel is újabb konkurenciát állítva  a zsidóknak. 188  Az 5777/1941. M. E. számú rendelet 23.§­a szerint az 1939. évi IV. tc. értel­  mében zsidónak tekintendő személy csak az elsőfokú iparhatóság engedélyével  vehetett bér­  be, illetőleg használatba üzletet, vagy üzem céljára szolgáló olyan helyiséget, amelyet az em­  lített rendelet hatálybalépésekor nem bérelt, vagy nem használt. 189  Ez alól kivételt képezett az  olyan üzem, vagy üzlet, amely a közellátás érdekeit szolgálta. Az 590/1942. M. E. számú ren­  delet ennél tovább ment, 7. §. szerint ugyanis: „ Ha az üzlet­ vagy üzemhelyiség bérlője olyan 

kereskedő  vagy  iparos,  aki  kötött  forgalmi  áruk  árusítására  ki  nem  jelöltetvén,  üzleti  tevé­  kenysége  körében  a  kereskedők  kijelölését  követő  üzleti  évben  a  megelőző  üzleti  év  eredmé­  nyéhez viszonyítva 60 %­kal kevesebb üzleti forgalmat ért el, a bérbeadót az elsőfokú iparha­  tóság  az  üzlet­,  üzem­  vagy  általában  a  nem  lakás  céljára  szolgáló  helyiség  […]  bérletének  megszüntetésére  és  az  általa  kijelölt  személy  részére  való  bérbeadására  határidő  kitűzése  mellett felszólíthatja” .190    A keresztény konkurensek nem tétováztak, megkezdődött az üzlet­  helyiségek kiigénylése. 191  Az igénylések olykor túlzásokba is estek. Nem egyszer előfordult, 

Bölöny József: Kereszténység a kirakatban. In.: História XV. évfolyam 4. szám. 1993/4 26­27. old.  188  Kecskeméti Közlöny. 1941. március 8. 3. old.  189  5777/1941. M. E. A lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról. MRT­  1941. II. kötet. 1976­2000. old.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 13292/1942.  190  590/1942. M. E. számú rendelet. A lakás és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozá­  sáról.  191  1942­ben 4 igénylés dokumentumait találtam meg:  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1916  1167/1942.  Tárgy:  Tóth  Ferenc  cukrászmester  kérelme  a  Kada Elek  u.  1.  szám  alatti üzlethelység bérletének felmondása és igénybevétele ügyében.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 2872/1942. Bóbán Mihály tollkereskedő üzlethelyiség igénylése iránt.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 3157/1942. Kovács Gyula kérvénye (lakott Kecskemét Vörösmarty utca 13. sz.) a  Pollák­féle üzlethelyiség átutalása ügyében.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 3372/1942. Bóbán Mihály tollkereskedő üzlethelyiség igénylése iránt.  1943­ban az igénylések tovább folytatódtak:  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 475/1943. Horváth István és Lipóczi János kérelme üzlethelyiség igénybevétele  tárgyában.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 1434/1943. Bor­ Gyümölcs­ és Zöldségértékesítő Kft. kecskeméti (Szabadság tér  1.) bej. cégnek a dr. vitéz Matolcsy Károlyné Lechner Ödön u. 1. sz. a. házában levő üzlethelyiség bárbevétel­  ének tudomásulvétele iránt.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 1466/1943. V. Tóth László illatszer kereskedő, kecskeméti Bem u. 10. sz. a. la­  kosnak üzlethelyiség kiigénylése iránt.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 V. Tóth László illatszer és fodrászcikk kereskedő Kecskemét Bem u. 10. sz. üz­  lethelyiség kiigénylése iránti kérelme.  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1916  5431/1943.  Kiss  István  és  Berényi  József  kecskeméti  Borz  u.  4.  sz.  alatti lakos  rőfös, divat kötött árú és gyermekruha kereskedőnek, Harsányi Károly szövet­ és textilkereskedő zsidó  vallású  egyénnek a Nagykőrösi u. 10. sz. alatti házban lévő üzlethelyiségre vonatkozó igény bejelentése és annak kiuta­  lása iránt.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 6843/1943.  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1916  7399/1943.  Tárgy:  Dósai  Béláné  kérelme  Blau  Ilona  Nagykőrösi  utcai,  Gerő  Miksa és Fia, Haász Zoltán és Csillag Nővérek Barátok épületében levő üzlethelység igénybevétele ügyében.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 8001/1943.

35 

hogy  olyan  üzleteket  szerettek  volna  megszerezni,  melyek  100/1943.  M.  E.  számú  rendelet  alapján  nem  voltak  igénybe  vehetőek. 192  Viszont  ha  sikerült  megszerezni  egy  üzletet,  akkor  azt mindenki tudomására hozták a helyi sajtóban. 193  A bérleteket is folyamatosan mondták fel,  köztük az egyházak, a bankok és a város. 194 

192 

100/1943. M. E. számú rendelet. A lakásbérletekkel kapcsolatos egyes kérdések újabb szabályozásáról.  „6. §. Ha az üzlet vagy üzlethelyiség bérlője olyan kereskedő vagy iparos, aki kötött forgalmú áruk árusítására  nem jelöltetett ki (illetőleg az áruval ellátható kereskedők névjegyzékébe nem vétetett fel), a bérbeadót az elsőfo­  kú iparhatóság az üzlet, üzem vagy általában a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének megszűntetésére s  az általa kijelölt személy részére való bérbeadására határidő kitűzése mellett felszólíthatja. […]”   MRT­1943. 7­15. old.  A legfelkapottabb üzlet, melyet igényelni akartak, a Csillag Nővérek kézimunka boltja volt, melyet a fent emlí­  tett  rendelet  értelmében  elutasítottak.  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1916  4446/1943.  és  a  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1916 7399/1943.  Az igénylések között találhatunk női kalapkészítő és bélyegzőkészítő üzlethelyiségének igénylése is. Az eljárás  az előzőhöz képest zajlott le.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 6566/1943.  193  Kecskemét és vidéke. 1942. július 27. 2. old. Hirdetés 

„Üzletáthelyezés!  Értesítem  a  mélyen  tisztelt  közönséget,  hogy  özv.  Kellermann  Józsefné  Széchenyi­tér  5.  sz.  alatti villanyszerelési üzletét átvettem. A Fráter­utca 4. szám alatti villanyfelszerelési üzletemet IDE HELYEZ­  TEM ÁT. […] Korti Mihály villanyszerelőmester.”   194 

Fischer Izsáknénak a római katolikus egyház bontotta fel a bérletét, így kénytelen volt az üzletét áthelyezni  egy másik udvarhelyiségbe.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 5612/1943.  További felmondások a katolikus egyház részéről: Langermann Endre vaskereskedő, özv. Szigeti Lipótné gépke­  reskedő.  Evangélikus egyházközség felmondása: „Luther­palotánkban élőszóval már felmondtunk a Lebovits­üzlet tulaj­ 

donosának, a Fantó­cégnek és Kovács Sándor könyvkereskedőnek.”  Kecskeméti Közlöny. 1942. május 2. 2. old.  A Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Rt. 1942. június 1­ei hatállyal mondott fel a Deutsch József által veze­  tett Deutsch­féle üzlethelyiségnek, melyet Kardos László keresztény frontharcos kereskedő kapott meg.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 2636/1942.  További felmondás: Pataki Albert fűszerkereskedő Rákóczi út 6. szám alatt, a Leszámító Bank épületében levő  üzlethelyiséget Laczy Pál fűszerkereskedő részére igényelte határozatával.  Kecskeméti Közlöny. 1942. május 16. 3. old.  Kertész Dezső bérletét a város haladéktalanul szerette volna megszüntetni. Az 590/1942. M. E. sz. rendelet ér­  telmében akkor mondható fel a bérleti szerződés, hogyha a bérlő forgalma 60%­al esik vissza. Mivel ez Kertész  Dezső  esetében  csak  47,2%  volt,  melyet  záró  kimutatással is  igazolt,  így  a  felmondás nem  volt  végrehajtható.  Ennek ellenére a főügyész megindította a felmondási eljárást (1942. szeptember 3.).  A város további igénybevételei:  Dénes  Ákos  és  társai  Gáspár  András  utca  10.  szám  alatti  házában  lévő  és  üresen  álló  üzlethelyiséget  Molnár  Albert fodrászmesternek utalta ki.  Az  ortodox  izraelita  hitközség  tulajdonát  képező  Bánk  bán  utcai  házban  levő  ugyancsak  üres  üzlethelyiséget  Retkes Mihály asztalosmester részére vette igénybe.  Kecskeméti Közlöny. 1942. május 16. 3. old.  Kellermann Jenő villanyszerelőnek az Izraelita Hitközség bérházában a Nagykőrösi utca 5. sz. alatti üzlete.  Klein Miksa villanyszerelőnek a Nagykőrösi utca 3. szám alatti, Beretvás üzletházban levő üzlete.  Kertész Pál villanyszerelő Gáspár András utca 9. szám alatti, özv. Benedek Elekné házában levő üzletét igénybe  vette.  Kecskeméti Közlöny. 1942. május 31. 4. old.  Gábor Mihályné Kovács Erzsébet Nagykőrösi u. 10. és Pollák Nándor Nagykőrösi u. 4. szám alatti cipőkereske­  dők üzleteit vette igénybe a hatóság.  Kecskeméti Közlöny. 1943. június 18. 7. old.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 27361/1942.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 513/1943.

36 

A kiigényelt üzletekkel kapcsolatban nem maradt fenn olyan összesítés, amelyben ol­  vasható lenne a zsidó üzletek száma, illetve azok kiigénylése. Az egyedüli támpontnak a Haj­ 

nalodik 1942. évi 10. száma szolgált. 195  A lap térképpel mellékelve mutatta be, hogy mennyi  üzlet volt zsidó, illetve keresztény kézen a kecskeméti üzleti negyedben. A cikk az 1938­as és  az  1942­es  állapotot  hasonlította össze.  Ennek  alapján  1938­ban  181  üzlet  volt  az  üzleti  ne­  gyedben, melyből 83 zsidó és 98 keresztény kézen volt. Számarányt tekintve a zsidók az üzle­  tek  45,8%­át  birtokolták.  A  szám  kisebb,  azonban  a  bevételeket  tekintve  nagyobb,  243.000  pengőnyi üzletbérből 145.000­et, tehát 59,6%­át a zsidó üzletek termeltek ki.  Ráadásul, 1942 folyamán a főispán levélben fordult a polgármesterhez, hogy a keresz­  tény iparosok és kereskedők megfelelő üzlethelyiség mennyiséggel rendelkeznek­e, amennyi­  ben nem, úgy azokat az üzlethelyiségeket, „ […] melynek bérlője az 1939: IV. t.c. értelmében 

zsidónak  tekintendő  személy,  felmondás  útján  szüntesse  meg  és  az  üzlethelyiségeket  üzleti,  vagy üzemi célra keresztény iparosoknak és kereskedőknek adja bérbe. […]” 196    Ennek  ellenére,  a  cikk  sajnálkozva  említette  meg,  hogy  1942­re  a  helyzet  nem  sokat  változott.  A  megmaradt  180  üzletből  59  volt  izraeliták  tulajdonában,  ami  32,77%­nak  felelt  meg. A cikk végül megjegyezte, hogy az abszolút számot tekintve a fogyás kevés – 23 –, tehát  az  őrségváltás  lassan  zajlott.  A  folyamatos  üzletigénylések  ellenére  1943­ban  Klein  Ignácz  zsidó  könyvkereskedő  megpróbálkozott  üzletet  nyitni,  de  mivel  a  hatóságok  állítása  szerint  azt a közellátás érdekei nem kívánták meg, ezért a kérvényt elutasították. 197  1943. januárjában a Hajnalodik egy újabb cikket szánt a kecskeméti zsidó kereskedők­  re. 198  A  lap  nehezményezte, hogy az 1934­ben alakult „Áruforgalom”,  mely  a kereskedelem  egyik fő irányítója, túlnyomórészt zsidók kezében volt. A 44 hitelező közül csak 16 volt ke­  resztény. A lap végezetül felsorolta a zsidó kereskedőket, akiktől szerintük a lakosság függött,  és a többségben zsidó tagú intézőbizottságot. 199 

195 

Hajnalodik. 1942. 10. szám A zsidóság térhódítása Kecskeméten 287­288. old. 

196 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1901/b 62/1942.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 2481/1943.  198  Hajnalodik. 1943. I. szám Miért vásárol sok kecskeméti kisember zsidótól?  199  Alföldi Ruhaipar , tulajdonosa Kocsis (Kohn) Kár olyné, Aszódi Testvér ek rőfős, Blau Ilona illatszer, női  divat, Bodócs Ferenc késes, Bódogh József  festékraktára, Domján Balázs háztartási cikkek, Fantó Lipót  fény­  képész,  Fehér  Dávid  férfi  és  női  konfekció,  Fehér  János  szövet,  posztó,  Fehérvári  Antal  órás,  Feldstein  és  Deutsch  textilárú.  Fodor   J ózsef  rövidárú,  Fuchs  Samu  textilárú,  Gábor  cipőüzlet,  Goitein  J ónás  ékszerész,  Hamónia ruhanemű, Holczer Károly úridivat. Keller mann Jenő villamossági vállalata. Kemény Izidor  kesztyű.  Kemény Györ gy szűcs. Kemény J ózsef női kabát. Kőrösi János üveg és porcelán. Kovács Jenő cipő. Kovács  Sándor  könyv.  Kovács  Menyhért  fehérnemű­készítő.  Kr ausz  Mar git  női  kalapok.  Kultúra  könyvkereskedés.  László Divatház. Langer mann vaskereskedés. Molnár Máté hentes. Pollák Nándor  cipő. Réthey Gyula üvegke­  reskedő. Robitsek Már ia kalapos. Selmeczi Testvérek bőrőndös. Ségner  Lipót bútoros. Studio Klein Miksáné  villanyszerelés, kerékpár. Szabó János virágkertész. Dr. Szappanos Sándor tüzifakereskedő. Szand János kárpi­  tos. Szeles Emil esernyős és újabban Korti Mihály villany. Kardos László fűszerkereskedő. 197 

37 

A  zsidó  kereskedőket  üzleteiknek  kiigénylésén  kívül  hátrányosan  érintette  az  egyes  kereskedési  joguk  megvonása  is.  Dr.  Liszka  Béla  polgármester  1940.  július  25­től  27  zsidó  kereskedő cukoreladási jogát megvonta. 200  A fennmaradt cukorkészletet a zsidó kereskedők a  raktárból  még  kiárusíthatták.  Budapesti  utasítása  szerint  a  tűzifa  kereskedést,  ezután,  csak  keresztények folytathatták. 201  Augusztus végére, a keresztény tűzi kereskedőknek megtörtént  a tűzifa kiutalás. 202  A zsidóellenes intézkedések sora a piacok területét sem kerülték el. A kecskeméti zsi­  dók közel 130 éve – 1811 óta – jelen voltak a heti vásárokon, melyet Schira tanácsnok a pol­  gármester  megbízásából  1940.  szeptember  17­ei  hatállyal  megszüntetett,  mind  a  piacokon,  mind a heti vásárokon. 203  A rendelkezés a bugaci és a lakiteleki piacokra is érvénnyel bírt. Az  új zsidóellenes rendelet hatással volt az 1940. szeptember 23­án és 24­én tartott országos ál­  lat­ és kirakodó vásárra is, ahol a zsidók a rendelet értelmében nem árusíthattak. Minden bi­  zonnyal anyagilag ez a rendelet is súlyosan érintette a zsidókat, hiszen a Kecskeméten meg­  rendezett állat­ és kirakodóvásár több mint száz éves múltra tekintett vissza, így jelentőséggel  bírt Kecskemétre és környékére. 204  A  rendelet  meghozatalához  valószínűleg  hozzájárult  az  a  levél  is,  amelyet  Kovács  Ferencné  és  Fekete  Pál  írt  a  kereskedők  nevében,  1940.  június  28­án. 205  A  Tanácsos  úrnak  címzett levélben felhívták a figyelmet arra a szerintük „visszás állapotra”, hogy zsidók keresz­  tény exportőrök megbízásából vásárolnak iparigazolvány nélkül a helyi piacokon, tönkretéve  így  a  keresztény  kereskedőket.  Szerintük  a  keresztény  kereskedők,  akik  iparigazolvánnyal  rendelkeztek, tétlenül  nézték, hogy  a zsidók, akiknek a zsidótörvény  idejében semmiféle  jo­  guk  nem  volt  a  helyi  piacokon  vásárolni,  mégis  szép  keresethez  jutottak.  Remélték,  hogy  a  levél hamar meghallgatásra és elintézésre kerül, amely úgy tűnik nem váratott soká magára.  A kecskeméti zsidó kereskedők ellen  irányuló újabb  intézkedést 1940. október 22­én  Dr.  Endre  László  Pest­Pilis­Solt­Kiskun  vármegye  alispánja  hozta  meg,  melyben  elrendelte,  Ellenőr: ifjú Timár Sándor ker. isk. tanár, majd ideiglenesen Juhász József. Jogtanácsos dr . Dékány Györ gy és  Aladár.  Az  intézőbizottság  tagjai:  elnök  Hegedűs  Sándor  (Fuchs  cég),  tagok  Blau  Ilona  cégtulajdonosa,  Domján  Balázs  (keresztény),  Fehér   Dávid,  Deutsch  László,  Fodor   J ózsef,  Kemény  Izidor ,  cégtul.  Kemény  J ózsef, Kovács Jenő, Krausz Divatház cégtől Pollák Nándor .  A vastagon kiemelt nevekről egyértelműen megállapítható, hogy a cég, illetve az illető zsidó­e.  200  Kecskeméti Ellenőr . 1940. július 25. 2. old.  201  BKMÖL­Kecskemét, IV/1901/b 239/1940.  202  BKMÖL­Kecskemét, IV/1091/b 295/1940  203  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 3/1940.  1941­ben,  Brüller  Lajos  fellebbezést  nyújtott  be  a  határozat  ellen, melyben  kérte, hogy  a  helyi  vásárokon  és  a  piacon árusíthasson. A fellebbezést 1943. február 22­én elutasították.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 27887/1941.  204  Kecskeméti Közlöny. 1940. szeptember 14. 2. old.  205  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 4251/1940.

38 

hogy a zsidó virág­ és kegyszerárusok keresztény temetők és azok környékén ne árusíthassa­  nak. 206  A  zsidóellenes  intézkedések  hatására  1943.  végére  Kecskeméten  egy  zsidó  (Fischer  Béla) exportőr maradt. 207  A zsidó kereskedők „végső döféseként” a Kecskeméti Közlönyben 1943. december 4­  én megjelent a Baross Szövetség felhívása, hogy a lakosság karácsonyra csak keresztény üz­  letben vásároljon. 208  Eddig ilyen felhívást csak a Hajnalodik hasábjain láthattunk.  A zsidók arányszámát az  iparban és a kereskedelemben  ismerjük, de az  ipar és a ke­  reskedelem  egyes  területein  elfoglalt  számukról  nagyon  kevés  információ  áll  a  rendelkezé­  sünkre. A városban 25 szekérfuvarozó közül mindössze egy tekintendő zsidó személynek, 15  helyközi  szekérfuvaros  közül  viszont  öt  tekintendő  zsidónak. 209  1940.  június  12­én  kelt  irat  szerint Kecskeméten 21 szikvízkészítő közül négy esett az 1939. évi IV. tc. hatálya alá. 210  Egy  évszám  nélküli  irat  77  zsidó  iparost  sorolt  fel. 211  Mivel  az  iraton  nem  szerepelt  évszám, így egyértelműen nem lehet meghatározni, hogy mikor készült, és melyik időszakra  vonatkozik.  Annyi  bizonyos, hogy tartalmazta a zsidó  iparosok foglalkozását, ennek alapján  megállapítható volt, hogy minden bizonnyal 1942 után készült, ugyanis csak két szikvízkészí­  tő  volt  feltüntetve  rajta. 212  Az  1942.  január  9­ei  állapotok  szerint  ugyanis  18  szikvízkészítő  iparos  közül  még  három  volt  zsidó. 213  1943­ban  egy  zsidó  tejiparosnak  volt  iparjogosítvá­  nya. 214  A malmokról és darálókról készült kimutatásban viszont senki nem volt zsidó szárma­  zású. 215  A  magánszemélyeken kívül  az  ipari  vállalatok is  igényeltek  „nem zsidónak tekinten­  dő” tanúsítványokat. A tanúsítványra azért volt szükség, hogy a cég jobb elbírálás alá kerüljön  és később tovább tudjon fejlődni, terjeszkedni. 1939. február 15­én az Első Kecskeméti Kon­  zervgyár is tanúsítványt igényelt azért, hogy „ ezen igazolás részünkre a paradicsom prämium  206 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 34631/1940.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 28549/1943. Kecskeméten lakó exportőrök név és címjegyzéke.  A összesítés 1943. szeptember 21­ei dátummal készült. 18 exportőr volt felsorolva, melyen magánszemélyek és  vállalatok vegyesen helyezkedtek el.  208  Kecskeméti Közlöny. 1943. december 4. 9. old.  209  BKMÖL­Kecskemét, IV/1901/b 207/1940.  Az öt zsidó fuvaros: özv. Snitzer Kálmánné, Reich Pál, Rottbaum Béla, Lőwi István, Rosenstein Emil.  210  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 16619/1940.  211  BKMÖL­Kecskemét, IV/1928/a Kimutatások a zsidókról 2.  212  Az alacsony számhoz hozzájárult az is, hogy Krizsák György kérte, hogy Ágasegyházán szikvízkészítő ipart  működtethessen.  Kivételes  méltányossággal,  és  csak  úgy  kaphatta  meg  az  engedélyt,  hogy  ha  Csepi  János  le­  mond iparáról, és Kecskemét belterületére az üzemet nem hozza át.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 13286/1942.  213  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 563/1942.  214  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 557/1943.  215  1941. augusztus 19.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 22191/1941. 207 

39 

kiutalása  végett  a  Földművelésügyi  Minisztériumhoz  mutatandó  be” . 216  A  cég  igazgatója,  mint  már  fentebb  említettük,  Lebovits  Sándor  zsidó  származású  volt. 217  Annak  ellenére  is  ő  maradt  a  vezető,  hogy  a  Weiss­Manfréd  cég  1939.  februárjára  kivonult  az  Első  Kecskeméti  Konzervgyár  Rt.  érdekeltségéből  és  a  részvénypaketteket  a  Kereskedelmi  Bank  vette  át. 218  1939.  október  14­től  a  vállalat  életében  annyi  változás  történt,  hogy  a  mustsűrítő  és  a  bort  fagyasztó üzem vezetője nem az igazgató, hanem Zacher Zoltán evangélikus vallású, kecske­  méti lakosú üzemmérnök lett. 219  Lebovits munkájával egyébként elégedett volt a lakosság. A vállalat élén eltöltött 25.  év tiszteletére ünnepséget szerveztek az igazgatónak. 220  Az elégedettségre minden okuk meg­  volt, ugyanis a gyár 1940. folyamán fióktelepet létesített Szegeden, melyet maga az igazgató  állított üzembe. 221  Az ő elgondolásai alapján szervezték meg az új gyár egyes üzemeit, raktá­  rait és gépházait is. 222  1941. júliusára a szegedi részleg is felfutott, kecskeméti szakmunkáso­  kat és vezetőket vitt a fiókrészlegbe az igazgató. 223  Lebovits még az 1943­as évben is igazgató  volt,  holott  a  legtöbb  cég  éléről  addigra  már  a  zsidókat  rég  eltávolították. 224  Ahhoz,  hogy  Lebovits  továbbra  is  az  igazgató  székben  maradhatott,  ahhoz  a  leírtakon  kívül  valószínűleg  hozzájárult  az  is,  hogy  a  konzervgyár  központja  Budapesten  volt,  és  az  igazgató  irányítása  alatt a cég alaptőkéjét megduplázta. 225  1940.  augusztus  8­tól  a  Kecskeméti  Mintapincészet  és  Kereskedelmi  Kft.  is  tanúsít­  ványt  igényelt,  melyhez  minden  szükséges  intézkedést  megtett. 226  „ [a  vállalat  –  N.  I.]  egy 

zsidó törzsbetétes tagja kilépett  és helyette keresztény lépett be, miáltal mindkét törzsbetétes  tagunk keresztény lett. A volt zsidó egyedüli ügyvezető mellé két kereszténynek is adtunk ügy­  vezetői felhatalmazást, mi által az ügyvezetők többsége is keresztény lett.”  

216 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 1609/1940.  Lásd 19. oldal 93. jegyzet.  218  Kecskeméti Ellenőr. 1939. február 21. 1. old.  219  BKMÖL­Kecskemét, IV/1916 1609/1940.  Borfagyasztásra azért volt szükség, hogy a bor fokát szabályozni tudják. Ugyanis, hogyha lefagyasztották a bort,  akkor abból a vizet ki tudták vonni, mivel az megfagyott, így a bor foka magasabb lett. Hogyha ezen változtatni  akartak, akkor csak hozzá kellett adni egy kis vizet. – N. I.  220  Kecskeméti Ellenőr. 1940. január 15. 5. old.  221  Péterné. 38. old.  222  Kecskeméti Ellenőr. 1940. július 19. 3. old.  223  Kecskeméti Ellenőr. 1941. július 10. 3. old.  224  Kecskemét név­ és címtára 1943­44. 149. old.  Az  igazgatósági  tagoknál  már  1939­ben  új  nevekkel  találkozhatunk:  Apponyi  György,  Dr.  Keblovszky  Lajos.  Egyedül Dr. Halasy Tibor maradt, akit 1943­ra szintén leváltottak.  Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1939­1940. IV. kötet. 166. old.  225  1938­ban az alaptőke  250.000  pengő,  1943­ra  viszont  már  500.000  pengő  volt.  Állóeszközeinek  értéke  4,7  millió pengő volt. A foglalkoztatott dolgozók száma 1800­2000 fő volt.  Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1937­1944 és Péterné 38. old. alapján.  226  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 32908/1940. 217 

40 

Az  elkövetkező  években  a  kecskeméti  cégek  sorra  jelentkeztek  tanúsítványokért.  1941­ben  a  Kecskeméti  Leszámító  és  Pénzváltó  Bank  Rt.  (az  ügyvezető  igazgató  a  zsidó  Daróczi  Dezső  maradt)  és  a  Kecskeméti  Takarékpénztár  Egyesület  is  megkapta  az  igényelt  tanúsítványt. 227  A Kecskeméti Forgalmi Rt. 1940. május 18­án azonkívül, hogy tanúsítvány megszer­  zését kérvényezte, nehezményezte, hogy a céget zsidónak  minősítették: „A Kecskeméti  For­ 

galmi Rt­nál a vezetők létszáma négy. Egy igazgató. Egy üzletvezető, egy elnök és egy alelnök.  Ezek közül kettő zsidó, kettő nem zsidó. Az igazgatósági tagok száma a kecskeméti királyi tör­  vényszék által kiadott és az iratokhoz csatolt hivatalos bizonyítvány tanúsága szerint öt. Ezek  közül kettő zsidó, három pedig nem zsidó. A felügyelő bizottság tagjainak száma három, ezek  közül egy zsidó, kettő nem zsidó.[…] a Kecskeméten székelő és működő Rt­ot ténylegesen irá­  nyítja és vezeti az állandóan Kecskeméten lakó Kecskeméti Sándor igazgató, aki pedig zsidó s  akinek személyén keresztül a zsidó vezetők a tényleges üzletvezetésre nagyobb befolyást gya­  korolnak […]”  ezért az I.  fokú  iparhatóság döntését  jóváhagyták és az  indítványt  elutasítot­  ták. 228  Az  1940­41­es  Kecskeméti  név­  és  címtár  tanulsága  szerint  a  bankok  és  a  vállalatok  élén  a  zsidók  foglalkoztatottsága  szempontjából  változások  álltak  be,  melyek  leginkább  az  igazgatói  vagy  elnöki  széket  érintették,  de  nem  mindenhol  történt  így. 229  Előfordult,  hogy  a  második zsidótörvény szempontjából semmiféle változás nem történt, leginkább olyan válla­  latokra  volt  igaz  ez  a  kijelentés,  ahol  a  zsidók  eleve  többségben  voltak,  vagy  amelyeket  ők  alapítottak. A Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságában és felügyelő bizottsá­  gában  továbbra  is  találkozhattunk  zsidó  nevekkel,  a  zsidók  aránya  a  vezetésben  továbbra  is 

227 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 4005/1941.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 18471/1941.  228  A felülvizsgálati kérelmet is elutasították, amelyet több mint egy évvel később, 1941. december 4­én hoztak  meg.  229  Kecskemét név­ és címtára 1940­41.  Vezető változások:  168. old.  Magyar Általános Gyufaipari Rt. Kecskeméti Gépgyár Rt. Igazgató: Tauber  Dezső helyett Mendik István.  178. old.  Astra Biztosító Rt. Titkár: Goitein Pál helyett Tompos Antal (tisztviselő).  185. old.  Városi Közhűtőház Kft. Másodigazgató: Dr. Kenéz Zoltán helyett Nóta István.  227. old.  Háztulajdonosok Szövetsége. Elnök: dr . Fritz Imr e helyett Váry István.  Kereskedői Kaszinó. Elnök: dr. Schönber ger  Dezső helyett Benedek Györ gy.  A vastagon szedett nevek zsidók.

41 

66% feletti volt. 230  A nagyvállalatok közül továbbra is zsidó kézen maradt például a Schiffer  Cipőgyár,  a  Muth  Sándor­féle  Sírkőgyár,  az  Első  Kecskeméti  Cementgyár  és  a  Kecskeméti  Bútoriparosok Áruértékesítő Rt. Ezek alapján Berend T. Iván állítása, hogy „ a bankok, ipar­ 

vállalatok stb. igazgatóságában eléggé jelentős személyi kicserélődés […]”  történt, csak rész­  ben igaz, nem minden iparvállalat és bank éléről távolították el a zsidókat. Voltak olyan ban­  kok, szövetkezetek és vállalatok, amelyeket a név­ és címtár nem tartalmazott, így a változá­  sok nem derültek ki. 231  A zsidók kirekesztése a gazdasági életből tovább folytatódott, viszont maradtak olyan  cégek,  egyesületek,  amelyeknél  a  második  zsidótörvény  szempontjából  még  most  sem  volt  érzékelhető  semmiféle  változás. 232  Kevés  sportegyesület  nyilatkozata  maradt  fenn,  így  nem  tudhatjuk meg pontosan, hogy hol, melyik egyesületben, hány zsidó volt, és később hány ma­  radt, illetve mennyinek szűnt meg a tagsága. A fennmaradt dokumentumok szerint a Kecske­ 

230 

Gazdasági,  tőzsdei  és  pénzügyi  kompasz.  1940­1941.  461.  old.  Igazgató:  Nagy  István.  Igazgatósági  tagok:  Sándor István, Dr. Kerekes József, Ker tész Dezső, Dr. Mar kó Imr e, Dr. Révész László, Spitzer  Ber nát, Szél  János, Dr. Szigeti Mihály. Felügyelőbizottsági tagok: Fekete Mihály, Fispán Géza, Sipos Ferenc.  A vastagon kiemelt nevek zsidók.  A város legkisebb bankja (ezelőtt: Kecskeméti Magyar Bank Rt.), az elmúlt két év alatt, alaptőkéjét 120 ezerről,  500 ezerre növelte.  Uo. 461. old.  231  Hiányzik: Magyar Általános Takarékpénztár Rt. kecskeméti fiókja. Kecskeméti Mezőgazdasági Szövetkezet.  „Petőfi” Könyvnyomda. Magyar Kiviteli Cégek Országos Szövetség kecskeméti fiókja.  232  Kecskemét név­ és címtára 1943­44 alapján.  Változások:  155. old.  Beretvás­szálloda. Bérlő: Gottlieb Rudolf helyett Gyenes Pál. Beretvás­étterem szintén.  Változatlan:  146. old.  Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. 1943­ra a bank alaptőkéjét 607.500 pengőről 850.000 pengőre  emelkedett. Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1943­1944. IV. kötet 735. old.  148. old.  Kecskeméti Hitelszövetkezet mint az OKH tagja.  149. old.  Első Kecskeméti Konzervgyár.  151. old.  Kecskeméti Bútoriparosok Áruértékesítő Rt. Emellett, 1943­ra a cég alaptőkéjét 50.000 pengőről 120.000 pen­  gőre nőtt. Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1943­1944. IV. kötet 735. old.  154. old.  Fonciere Általános Biztosító Intézet.  161. old.  Közhűtőház hasznosító kft. Schiffer Cipőgyár, Muth Sándor Sírkőgyár, Első Kecskeméti Cementárú és Műkő­  gyár.  203. old.  Kereskedői Kaszinó.  204. old.  Országos Ügyvédszövetség helyi csoportja. OMKE kecskeméti fiókja.  Hiányzik a listából az 1940­41­es összeíráson kívül:  Kecskeméti Forgalmi Rt.

42 

méti Gépgyár Teke Egyesülete hivatalosan bizonyította, hogy tagjai között nincs  zsidó szár­  mazású egyén. 233  Érdemes  megjegyezni,  hogy  Kiskunhalason  a  Kereskedő  Egyesület  utolsó  gyűlésére  1942. október 28­án került sor, ezzel szemben Kecskeméten 1943­ban még működött a Kecs­  keméti Kaszinó és az OMKE kecskeméti fiókja is zsidó vezetőkkel. 234 

233  234 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 37276/1943.  Végső. 194. old.

43 

A második zsidótörvény hatása a különböző foglakozási ágakra 

A második zsidótörvény, ahogyan már az első is, rendelkezett az ügyvédi kamarákról,  azzal  a  különbséggel,  hogy  a  20%­os  határt  6%­osra  módosították. 235  Kecskeméten  1939.  november 15­éig felvett tagok névjegyzékében 22 zsidó ügyvéd foglalt helyet és 57 nem zsi­  dó. 236  Ez alapján arányszámuk 38,6% volt. Az 1940. december 25­i Hajnalodik szörnyű hely­  zetnek nevezte a fennálló állapotot, amennyiben a 22 zsidó ügyvéd (közülük 2 áttért) a 73­ból,  ami 30%­nak felelt meg, holott „ ebben a színmagyar városban”  a zsidók száma a 2%­ot sem  érte el. 237  Országos szinten az ügyvédi kamarák 1941­ig  lassították a teljes körű diszkriminatív  rendelkezések bevezetését. 238  Kovács M. Mária szerint a második zsidótörvény „gyakorlatilag 

eltörölte a zsidó ügyvédek jogát arra, hogy részt vegyenek az ügyvédi kamara vezetőségének  megválasztásában” .239    Kecskeméten az Ügyvédi Kamara vezetőségében a törvény meghoza­  tala  előtt  sem  foglaltak  helyet  zsidók,  csak  az  egyes  bizottságokban.  Az  1939.  június  12­én  kelt választói névsorban 16 zsidó ügyvéd  neve szerepelt  a 22­ből, akikre ekkor még  lehetett  szavazni. 240  A július 20­in viszont a legtöbb zsidó ügyvéd szerepelt, akik neve mellett egy „b”  vagy  „c” betűt találhattunk, a magyarázat szerint azokat jelölték  „b”  betűvel, akik  leszárma­  zottságuk dacára tisztségekre választhatók voltak (1939. évi IV. tc.), „c” betűvel pedig azokat  jelölték,  akik  leszármazásuk  folytán  tisztségekre  meg  nem  választhatók  voltak. 241  Az  1941.  évi szeptember 27­ei választói  névsorban 71 kecskeméti ügyvéd  volt  feltüntetve. Két nappal  235 

9. §. Magyar Törvénytár 1939. évi törvénycikkek. 135. old.  BKMÖL­Kecskemét, IX.235/a 1939­1940.  Zsidó ügyvéd helyettes nincs, zsidó ügyvédjelölt öt fő volt Kecskeméten.  237  Hajnalodik. 1940. december 25. 338. old.  Az ügyvédek létszáma állandóan változott. A zsidók kamarai tagságát nem, de az „árja” ügyvédekét megvonták.  236 

„A 7720/1939. M. E. számú rendelet alapján elkészített és általunk 1939. évi november hó 14. napján felterjesz­  tett nemzsidó tagok jegyzékében 1940. évi május hó 31. napjáig a következő félévi változások történtek: […]”   Kecskeméten három főt töröltek a kamarából.  IX.235/a. 1940.  238  Kovács M. Mária 135­136. old.  239  Uo. 135­136. old.  240  BKMÖL­Kecskemét, IV/1905 1939.  A  22  zsidó  ügyvéd:  Dr.  Adorján  Imre,  Dr.  Aszódi  Ferenc, Dr.  Aszódi  Géza,  Dr.  Augner  György,  Dr.  Augner  Rezső,  Dr.  Bán  Kálmán,  Dr.  Brett  László,  Dr.  Dékány  Aladár,  Dr.  Dékány  György,  Dr.  Fritz  Imre,  Dr.  Fritz  Miklós, Dr. Gruder Adolf, Dr. Gruder János, Dr. Kenéz Zoltán, Dr. Kerekes László, Dr. Kohn Sándor, Dr. Lőwy  Sándor, Dr. Markó Imre, Dr. Markó József, Dr. Oroszlán Géaz, Dr. Szigeti Iván Ferenc, Dr. Szivós Béla.  Az  összes  létszám  57  fő  volt.  Nem  rendelkezem információval  arra nézve,  hogy a  hat  kimaradt  zsidó  ügyvéd  (Dr. Dékány Aladár, Dr. Dékány György, Dr. Kerekes László, Dr. Lőwy Sándor, Dr. Markó József, Dr. Oroszlán  Géza) miért nem szerepelt a választói névsorban.  241  BKMÖL­Kecskemét, IX.235/a 1939.  Az összes létszám 79 fő volt. A lista alapján hat személynek volt „b” jele: dr. Szívós Béla és dr Markó Imre itt  még a felmentést nyertek között voltak számon tartva.  15 zsidónak volt „c” jele.

44 

később elkészült a 62.400/1941. I. M. számú rendelet értelmében a zsidó elektorok választásá­  ra jogosult zsidó ügyvédek névsora, mely 19 zsidó nevet tartalmazott. 242  A Kecskeméti Orvosi Kamaráról nagyon kevés információval rendelkezünk. Mindösz­  sze egyetlen egy doboznyi irat maradt fenn. 243  A Kecskeméti Orvosi Kamara ráadásul a Pest­  Pilis­Solt  Kiskun  vármegyei  kamarával  együtt  működött. 244  A  zsidók  arányszáma  így  a  két  kamara együttes számával fejezhető ki: „ […] a kamara tagok létszáma 1128. A közszolgálat­ 

ban vagy törvény alapján létesült intézetnél működő tagok száma 736, akik közül az 1939. IV.  tc. értelmében zsidónak tekintendő 89, tehát arányszámuk 12%. – Az egyéb tagok száma 392,  akik  közül  az  említett  törvény  szerint  zsidónak  tekintendő  181,  tehát  arányszámuk  46%.[…]” .245    A kamara a felesleges zaklatásoktól megpróbálta megvédeni az orvosokat. Így  tettek a zsidótörvénynél is, amikor is néhány tag hosszú időn keresztül nem tett eleget kötele­  ző  bejelentési  és  okirat  beszolgáltatási  kötelezettségének.  Addig  eljárás  nem  indult,  amíg  a  belügyminisztérium el nem rendelte azt, de 1940. október 13­án 30 tag ellen volt folyamatban  eljárás. 246  „ Előterjesztéssel éltünk arra vonatkozóan, hogy a különböző biztosító intézetek és 

társulatok  ne  zaklassák  az  orvosokat  a  zsidótörvény  végrehajtásával  kapcsolatos  okiratok  benyújtásával, hanem fogadják el úgy a zsidótörvények, mint pályázatok esetében is kamarai  igazolást.  Ez  mindenesetre  nagy  könnyebbséget  jelentene  az  amúgy  is  túlzaklatott  életet  élő  orvosok  számára.”  Ez a fajta  hozzáállás teljesen  eltért attól, amit például a  budapesti orvosi  kamaránál  láthattunk,  ahol  a  MONE  már  az  első  zsidótörvény  idején  igyekezett  elérni  azt,  hogy a zsidók minél kevesebben legyenek a kamarában. 247  A helyzetet alátámasztja az a tény,  hogy az 1940­41­es Kecskeméti név­ és címtár újabb neveket tartalmazott az orvosok között,  akik  zsidók  voltak. 248  Habár  a  törvény  új  tagok  felvételét  megtiltotta,  mégis  az  1943­44­es  242 

Dr. Bán Kálmán, Dr. Kerekes László, Dr. Oroszlán Géza nem szerepelt a listában.  IX.235/a 1941.  243  BKMÖL­Kecskemét, IX.236.  244  Kecskemét név­ és címtára 1938. 274. old.  245  BKMÖL­Kecskemét, IX.236.  A fenti jegyzőkönyv 1940. szeptember 8­án délelőtt 10 órakor készült. Korábbi jegyzőkönyvet nem találtam, ami  a zsidók számarányát hivatott volna bemutatni.  A Hajnalodik című lap, mely zsidóellenességét hangoztatta, cikkében (1939. április 10. Hozzászólnak a zsidója­  vaslathoz) 70 gyakorló orvos közül 18 zsidót állapított meg, amely 25,7%­os számarány.  Hajnalodik. 1939. április 10. 88. old.  246  Két zsidó orvost már töröltek a kamarából (az egyik jogerőre emelkedett, a másik a Közigazgatási Bíróság  előtt volt), „[…] az első zsidótörvény hatálya alatt benyújtott és elutasított kérelmek, valamint a második zsidó­ 

törvény hatálya alatt benyújtott felvételi kérelmek száma összesen 11. Ebből 2 jelenleg a közigazgatási bíróság  előtt van.”   BKMÖL­Kecskemét, IX.236 1940. október 13­ai jegyzőkönyv.  247  Kovács M. Mária. 153. old.  248  Kecskemét név­ és címtára 1940­41. 174­175. old.  A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ketten hiányoznak a listából: Augner Sándor, Hoffmann Ferenc. Az  új nevek: Kecskeméti Miklós, Kenéz István és Szigeti Mihály.

45 

Kecskeméti  név­  és  címtárában  két  újabb  zsidó  orvos  szerepelt . 249  Annak  ellenére,  hogy  a  kecskeméti orvosi kamara mindent megtett annak érdekében, hogy védje a helyi zsidó orvo­  sokat, 1942­ben mégis 13 zsidó orvos teljesített munkaszolgálatot a fronton. 250  A második zsidótörvény a tanárokról is rendelkezett. Az 1939. évi IV. tc. 5. § rendel­  kezéseinek végrehajtása tárgyában, 1940. január 31­gyel két zsidó tanítót nyugdíjaztak, január  17­tel kettő elemi iskolai tanítót szabályos végelbánás alá vontak. 251  A főispán másnap febru­  ár 1­én Székely Jenő tanító végelbánásának visszavonását kérte, egy­két évre, meglátása sze­  rint  ugyanis  „ […]  nemcsak  az  iskolában,  de  az  iskolán  kívül  is  igen  értékes  tanítói  munkát 

fejtett ki egész itteni működése alatt.” 252    A terve nem járt sikerrel.  Az 1939. IV. tc. értelmében zsidó lapszerkesztő, vagy főszerkesztő nem lehetett Kecs­  keméten,  de  nem  is  volt. 253  Zsidó  szerkesztő  és  hírlapíró  Kecskeméten  utoljára  az  1910­es  népszámlálási  adatokban  található. 254  1920­ban  már  nem  volt  zsidó  az  említett  foglalkozási  ágban. 255  Mindenesetre  érdemes  megjegyezni,  hogy  a  Kecskemét  és  vidéke 256  című  hetilap  szerkesztője 1939­ig Székely Sándor gyógyszerész volt, akit  Varga Kálmán  váltott fel,  mely  magyarázható Székely Sándor zsidó származásával. 257 

249 

Kecskemét név­ és címtára 1943­44. 143. old.  Az  új  orvos  neve:  Sternberg Erzsébet  dr.  Porjesz  Antal.  A férjről  nem  sikerült  egyértelműen  megállapítanom,  hogy zsidó­e vagy sem, ha igen, akkor még egy fővel nőtt a bejegyzett zsidó orvosok száma.  250  Kecskeméti Közlöny. 1942. november 3. 3. old.  251  A nyugdíjazott tanítók:  1. Tímár Dezső (Kecskemét fiú felső ker. iskola)  2. Adorján Károly (Kecskemét női felső ker. iskola).  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 760/1940.  Végelbánásban alá vont tanítók:  Székely Jenő. BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1855/1940.  Reichmann Mór. BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1856/1940.  Székely  Jenő,  az  III.  kerületi  népiskolában,  Reicmann  Mór  az  I.  kerületi  népiskolában  tanított.  BKMÖL­  Kecskemét, IV/1907/a.  252  BKMÖL­Kecskemét IV/1901/b 23/1940.  253  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 24922/1939. Az irat felsorolja a főszerkesztőket, akik között nem volt zsidó  származású.  254  Szerkesztők és hírlapírók: 1910 – zsidó: 2, összesen: 6. Zsidók arányszáma: 33%.  Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi Népszámlálása.  Negyedik rész. A népesség foglalkozása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház­ és földbir­  tokviszonyai. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság. 1915. 774. old.  255  Szerkesztők és hírlapírók: 1920 – zsidó: 0, összesen: 11. Zsidók arányszáma: 0%.  Magyar Statisztikai Közlemények, Új Sorozat. 72. kötet. Az 1920. évi népszámlálás. Harmadik rész. A népesség  foglalkozása  részletesen  és  a  vállalati  statisztika.  Negyedik  rész.  A  népesség  foglalkozása  a  főbb  demográfiai  adatokkal egybevetve s a népesség ház­ és földbirtokviszonyai. Budapest. Az Anthenaeum irodalmi és nyomdai  r.­társulat nyomása. 1926. 514. old.  1930­ból nem rendelkezünk adatokkal.  256  Kecskemét és vidéke. Politikai, társadalmi és sportlap. Megjelenik hétfőn reggel. Felelős főszerkesztő: Varga  Kálmán. Hungária Nyomda és Lapkiadó Vállalat Kecskemét – Dobos János.  257  Székely Sándor tanúsítvánnyal rendelkezett, mely szerint őt nem lehet zsidónak tekinteni a fennálló törvények  értelmében,  ugyanis  1919­ben  keresztelkedett  meg,  és  zsidónak  nem  tekintendő  személlyel  kötött  házasságot  1939. január 1. előtt.   BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 27805/1939.

46 

A  gazdasági  kifosztás  és  a  jogi  „megaláztatás”  után  újabb  diszkrimációval  kellett  szembenézniük a zsidóknak a honvédségben. A honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. 230. §­a  előírta, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítetteket közérdekű munkaszolgálatra  kellett  behívni. 258  A  paragrafus  2.  bekezdése  értelmében  3  hónapos  munkaszolgálatra  „ azok 

az  ifjak  is  kötelezhetők,  akiknek  állampolgársága  nem  állapítható  meg” .  A  paragrafus  még  nem  tett  különbséget  a  zsidók  és  nem  zsidók  között,  „ […]  de  ezek  végrehajtását  szolgáló 

5070/1939.  sz.  kormányrendelet  már  alapul  szolgált  a  munkaszolgálattal  foglalkozó  a  HM­  ben a Közérdekű Munkaszolgálat Országos Felügyeletét (KMOF), ekkor írták elő, hogy egy­  egy  muszos  században  250  embert  kell  besorozni” . 259  A  munkaszolgálat  intézménye  1939.  július  1­én  lépett  életbe,  amikor  is  az  1916­ban  született  fegyverviselésre  alkalmatlanokat  hívták be. 260  Kecskeméten 3 nappal később, július 4­én 37 ember kapta meg a munkaszolgála­  tos  behívójegyét. 261  A  munkaszolgálatosokat  az  V.  Hódmezővásárhelyi  munkaszolgálatos­  zászlóaljba sorozták be. 262  1940. június 19­én az 1901­1904­es évfolyamok és az 1916­1918­  as  évfolyamok  kerültek  újabb  sorozásra.  Hódmezővásárhelyre  újabb  111  munkaszolgálatost  hívtak be 3 hónapra. 263  A város egyébként nem alkalmazott munkásszázadokat, ugyanis nem  volt rá fedezet. 264  A  munkaszolgálatosok  pontos  számát  nem  tudjuk  megállapítani.  A  Magyarországi  Zsidó Hitközség (MAZSIHISZ) hivatalos honlapja 400 főt említett, akiket 1941­ben munka­  szolgálatra behívtak. 265  A számot sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom. Annyi bizo­  nyos, hogy a város 1941. május 26­án kegyelettel emlékezett meg a hősi halottairól, az izraeli­  ta temetőben már 42 hősi halott előtt rótták le kegyeletüket. 266  1942  folyamán  a  munkaszolgálatban  változások  álltak  be.  1942.  szeptember  24­én  Nagybaczoni Nagy Vilmos váltotta le Bartha Károlyt a Honvédelmi Minisztérium élén. 267  A  Mind az első, mind a második zsidótörvény alól mentességet szerzett, így ezért nem volt 1938­ban zsidó szer­  kesztő egyik lap élén sem.  258  Karsai. 219. old.  Magyar  Törvénytár  1939.  évi  törvénycikkek.  Franklin­Társulat.  Magyar  Irod. Intézet  és  Könyvnyomda  Kiadó.  Budapest, 1940. 125. old.  259  Karsai. 219. old.  260  Bihari  Péter:  A  magyarországi  zsidóság  helyzete  a  zsidótörvénytől  a  deportálásig.  In.:  Hét  évtized  a  hazai  zsidóság életéből. II. rész. MTA Filozófiai Intézet Kiadása. Budapest, 1990. 44. old.  261  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1910/c  2316/1940.  Az  1916  évj.  munkaszolgálatos  egyének  behívása.  A  listán  40  név szerepel, amelyből ceruzával hármat kihúztak.  262  Braham 296. old. 10.1 Táblázat alapján: Munkaszolgálatos zászlóaljak 1939­ben és 1941­ben.  263  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1910/c  19960/1940.  sz. irat  322. d.  Az 1901­1904  évj.  munkaszolgálatos  egyének  behívása.  264  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 41676/1940. sz. irat 336. d. Vegyes (zsidó) munkaszázadok foglalkoztatása.  Körrendelet.  265  Forrás: http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9  266  Kecskeméti Ellenőr. 1941. május 26. 3. old.  267  Karsai 272. old.

47 

keleti hadszíntéren tett körútja után, december 19­én bizalmas rendeletben írta elő, hogy ezen­  túl emberségesebben bánjak a zsidó munkaszolgálatosokkal. Valószínűleg a rendeletnek volt  köszönhető az is, hogy Popper Miklós 1920. évf. zsidó szolgálathalasztását 1943. január 25­ei  hatállyal  elfogadták  az  őszi  bevonulási  időpontig. 268  A  további  besorozások  azonban  nem  értek  véget.  1943­ban  három  újabb  munkaszolgálatos  behívójegyét  kézbesítették  a  város­  ban. 269  A  magyar  zsidó  munkaszolgálatosok  közül  a  második  világháború  idején  körülbelül  50­70.000 embert öltek meg, pusztítottak el a nácik és magyar cinkosaik. 270 

268 

BKMÖL­Kecskmét, IV/1910/c 2052/1943.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 32590/1943.  A három behívott személy:  1. Frank Zoltán (anyja: Frank Mária)  2. Friedrich László (anyja: Schönberger Helén)  3. Steinwurtz Izidor (anyja: Steinwurtz Emma)  270  Karsai. 226. old. 269 

48 

A második és a „negyedik” zsidótörvény földbir tokpolitikai intézkedései 

A  kor  egyik  nagy  problémáját,  a  földkérdést  a  második  zsidótörvénnyel  is  próbálták  kompenzálni. Az 1939. évi IV. törvénycikk 16. §­a szerint a zsidónak minősített személy me­  zőgazdasági ingatlanát korlátozás nélkül ki lehetett sajátítani, melyre a korabeli igénylők szép  számmal jelentkeztek is. Kecskeméten az igénylők nagy része nem haszonbérbe szerette vol­  na megszerezni a földet, hanem meg akarta vásárolni, ami csak úgy volt lehetséges, hogyha a  vételár felét közpénzben előre ki tudta fizetni. 271  A  zsidó  birtokok  felmérése  érdekében  a  polgármester  elrendelte  azok  összeírását.  1939. szeptember 13­án a polgármester hirdetményben tudatta a lakossággal, hogy „ az 1939. 

évi IV. tc. 16. §­a, illetőleg e törvény földbirtokpolitikai részének végrehajtása tárgyában ki­  adott 8360/1939. M. E. sz. rendelet alapján minden a törvény értelmében zsidónak tekintendő  egyén, továbbá az említett tc. 20. §­ában megjelölt kereskedelmi társaság, egyesület vagy más  jogi személy köteles 1939. évi október hó 1. napjáig a tulajdonában ­ tulajdonjogának telek­  könyvi bejegyzése hiányában a tényleges birtokában – lévő és Kecskemét thj. város területén  fekvő mezőgazdasági ingatlanait a városi székház I. em. 23. sz. hivatali helyiségében (adóte­  lekkönyvi nyilvántartó hivatal) bejelenteni.” 272    89 zsidóbirtokos tett eleget a felszólításnak. 273  Nagyságrendileg ez mintegy 1600 kataszternyi hold földet tett ki. 274  A bejelentett birtokokra 

271 

BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 15573/1940.  8360/1939. M. E. számú rendelet A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:  IV. törvénycikk földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtásáról. MRT­1939. 1372­1391. old.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 26467/1939.  273  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1975/1942.  A kézzel írott összesítő táblázatban 87 sorszám szerepel – a férj és feleség –, a lap alján utólag még 2 nevet tün­  tettek fel. A 71. bejegyzés szerint Dr. Újlaki Müller Pál és neje közel 1500 kataszteri hold földdel rendelkeztek,  ez a szám irreálisan magas, valószínűleg elírás. Az irat 1941. július 15­én keletkezett, és feltünteti, hogy melyik  ingatlan, melyik része lett már értékesítve.  A következő kimutatási részletből képet kapunk arról, hogy Kecskemét mekkora földterülettel rendelkezett:  Kecskemét 163.236 hold 1473 négyszögöl földdel rendelkezett. Ebből szántó – 87.647 hold 169 négyszögöl, kert  –  590 hold  895 négyszögöl,  rét  –  16.781 hold  43 négyszögöl,  szőlő –  12.060 hold  1045 négyszögöl,  legelő –  21.345 hold 1345 négyszögöl, erdő – 14.217 hold 549 négyszögöl, nádas – 759 hold 840 négyszögöl, adómentes  – 9834 hold 1387 négyszögöl.  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1910/c  6818/1941.  Városi  statisztikai  adatok.  Magyar  Városok  Országos  Szövetsége  2948/1940. számú körlevele II. kimutatás alapján.  A fentiek alapján megállapítható, hogy a zsidó birtokok nagysága Kecskemét város földterületének 10%­a.  274  Kecskemét város jelentése a 8360/1939. M. E. számú rendelet 1. §­a alapján történt végrehajtásáról:  272 

„[…]  az igénylők  zöme az  ingatlanokat  tulajdonul óhajtja megszerezni. […] ingatlanok tulajdonul  juttatására  csak  abban  az  esetben  tehető  javaslat,  ha  a  jelentkező  a  vételárnak  a  felét  kézpénzben  előre  kifizeti.  Ennek  a  feltételnek – sajnos – kevesen tudnak eleget tenni. Haszonbérletre alig pár jelentkező van, de a fentebb említett  bizalmas  körrendelet  szerint  a  szőlőnek  és  a  gyümölcsösnek  haszonbérbeadása  nemzetgazdasági  szempontból  lehetőleg kerülendő is, és jól lehet a bejelentett ingatlanok jórésze szőlő és gyümölcsös. […]”   A fenti idézet egy olyan iratból származik, amelyben a város elutasítja az állam elővásárlási jogát a 4219. számú  tkvi. betétben felvett ingatlan elidegenítésére, ugyanis „a szóbanforgó ingatlanra vonatkozólag az államot illető

49 

1700 jelentkező tartott igényt, akiknek „csak” az erkölcsi megbízhatóságukat kellett megálla­  pítani. 275  Ennek alapján 149­en minősültek büntetett előéletűnek, további 119 ember erkölcsi  megbízhatóságát  az  irat  keletkezésekor  nem  tudták  megállapítani.  Az  első  földigénylő  a  ballószögi Németh György okleveles kertész volt. 276  Az  igényelt  földeknél  olykor  kisebbfajta  bonyodalom  is  történt,  ugyanis  előfordult,  hogy a bejelentett birtokot korábban már értékesítették. Az új tulajdonos így megpróbált men­  tességet  szerezni  a  földtulajdonára.  Kálmán  Lőrinc  és  neje,  G.  Szabó  Margit  is  mentességi  kérelemért fordult a hatóságokhoz, ugyanis az általuk március 12­én vásárolt, előzőleg zsidó  tulajdonban  lévő  földet az  igénylések között találták  meg.  A  földtulajdonra 25­30  igénylő  is  akadt. 277  Dr. Krausz Béla is mentességet kért földjére, habár a birtokot a 8360/1939. M. E. sz.  rendelet szerint, mint zsidóbirtokot bejelentette, annak ellenére, hogy az 1939. évi IV. tc. 2. §­  ának 1. bekezdésének 2. pontja értelmében mentes a bejelentési kötelezettség alól. 278  Számos zsidó birtoktulajdonos, megelőzve a kisajátítást, maga adta el a földjét. 279  Egy  esetben például  a  feleség  a  férjnek, de az adás­vételt végül  is  nem  hagyták  jóvá,  mert a  férj  nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy nem zsidó származású. 280  A  földigénylések  és  a  földeladások  jóváhagyása  1941­ben  tovább  folytatódott. 281  1941.  május  1­én  az  izraelita  hitközség  20  kataszteri  hold  földjét  is  igénybe  vette  a  város,  elővásárlási  jog  gyakorlását  sem  az  1939. évi  IV.  tc.  16 §­a,  sem  pedig  az  1920.  évi  XXXVI.  tc.  17.  §­ának  4.  pontja alapján nem tartom indokoltnak.”   BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 15573/1940.  275  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 134/1940.  276  Kecskeméti Közlöny. 1939. november 6. 2. old.  1943­ban még nem kapta meg az igényelt földet, amely Kecskeméti Mihály 22 holdas ballószögi birtoka volt.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 9954/1943.  277  BKMÖL­Kecskemét, IV/1926 1041/1939.  A föld Dr. Moskovits Lajos és neje tulajdonában volt.  278  1939. IV. tc. 2. §. Magyar Törvénytár 1939. évi törvénycikkek. 131. old. 

„2. §. Amennyiben jelen törvény máskép nem rendelkezik rendelkezéseit nem lehet alkalmazni: […]  2. arra, akit az 1914­1918. évi háborúban ezüst vagy arany vitézségi éremmel tüntettek ki, vagy aki az ellenség  előtt tanúsított vitéz magatartásáért más kitüntetésben legalább két ízben részesült, valamint arra, akinek atyját  az 1914­1918. évi háborúban arany, vagy legalább két ízben nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki; […]”   BKMÖL­Kecskemét, IV/1926 1069/1939.  A kérelmezett földet végül is nem kapta meg, ugyanis a földtulajdon fel volt tüntetve azon a bizonyos 1941­ben  készült listán.  279  1940 elején négy esetet találtam, amikor az adás­vételt jóváhagyta a közigazgatási bizottság gazdasági albi­  zottsága. Egy  esetben a „folyamatot” nem hagyta jóvá az illetékes hatóság, mert az eladó és a vevő rokoni vi­  szonyban volt egymással (nagymama­unoka) és felmerült a burkolt ajándékozás lehetősége. Továbbá felvetődött  a gyanú, hogy mindez azért történt, hogy a birtok ne kerüljön a földbirtokpolitikai rendezés alá, ugyanis az uno­  ka keresztény volt, amelyet viszont nem tudtak egyértelműen bizonyítani.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 23067/1940.  280  BKMÖL­Kecskemét, IV/1926 28/1940.  281  Földigénylés: BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 4151/1941. Sörös Lajos zsidóbirtok igénylése.  1941­ben hat újabb kérelem futott be a hivatalba. Az egyik birtok Dr. Deutsch G. Adolfné tulajdona volt, melyre  hét újabb igénylés is érkezett. A telek mindössze 26 hold 924 négyszögöl területet tett ki.  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 27588/1941. Az özvegy dr. Deutsch G. Adolfné örököseinek tulajdonát képező  zsidóbirtok igénybevétele.

50 

amelyet  még  1893.  november  1­től  papi  használatra  engedett  át. 282  A  hitközség  kérte,  hogy 

„ az általuk épített épületek becsárát a város térítse meg s a haszonélvezet megszűnése folytán  előálló  kárukért  nyújtson  kártalanítást.”   A  város  ezt  rossz  pénzügyi  helyzetére  hivatkozva  elutasította, melyet ráadásul a város minden jogalap nélkülinek érzett.  1941. júniusában az 1939. IV. tc. hatálya alá eső Kecskemét határában fekvő ingatla­  nokon a helyszíni eljárást elrendelték. Az okirat alján felsorolták azoknak az ingatlanait, aki­  ket a helyszíni eljárás érintett. 283  1941. július 2­án Kecskemét városa megkapta a földművelésügyi miniszter első hatá­  rozatát, melyben 1281 hold zsidóbirtok felhasználásáról érkezett döntés. 284  Az időközben be­  következett  jogerős  eladások  miatt,  a  mintegy  1600  kataszternyi  igénybe  vehető  zsidóbirtok  1281 holdra apadt. Az első döntés  még csak 72 birtokost érintett 338 hold 1395  négyszögöl  területtel, melyet mindaddig, amíg a tulajdonosokat a birtokrészek átadására nem kötelezték, a  Földhitelintézet vette haszonbérbe kishaszonbérletek céljára. Két nappal később  megérkezett  a  második  miniszteri döntés,  melynek értelmében 11  ingatlant  – 15 birtokos 14 birtoktestre,  mintegy  755  hold  749  négyszögöl  földbirtok  –  és  azok  tartozékait  át  kellett  engedni  kisha­  szonbérlet céljából az Országos Földhitelintézetnek. 285  A  még  megmaradt  zsidóbirtokokra  is  folyamatosan  érkezett  a  további  igénylés.  A  Kecskeméti  Közjóléti  Szövetkezet  sokgyermekes  szegény  családok  segélyezését,  kishaszon­ 

Földigénylések jóváhagyása: További 6 esetben ez meg is történt, hivatkozva 8360/1939. M. E. sz. rendeletre.  1941­ben egy elutasítás is történt.  282  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 17894/1942.  283  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 18886/1941.  A  következő  nevek  voltak  felsorolva  a  lap  alján:  Dr.  Pepper  Elemérné,  dr.  Rendes  Dezsőné,  Sebők  Andor,  Spitzer  Bernát  és  felesége,  Fürst  Jenő,  Kecskeméti  Miksa,  Dr.  Markó  Imre,  dr.  Egri  László  és  felesége,  Gerő  Miksa és tsa, Fleischmann Oszkárné, özv. dr. Löwi Ödönné, özv. Deutsch V. Adolfné, dr. Újlaki Müller Pál és  felesége, özv. dr. Bauer Henrikné és társai, Harsányi Zsoltné, özv. dr. Lényi Lászlóné.  284  Kecskeméti Közlöny. 1941. július 2. 6. old.  285  MOL K 184 1942­27­202.980 (6229. cs.)  1. Dr. Markó Imre és dr. Markó József […] 4 kat. hold 1043 n. öl […] 1 kat. hold 355 n. öl […] 132 n. öl […]  13. kat. hold 806 n. öl […]  2. dr. Lányi Izsóné sz. Deutsch Gizella […] összesen 38 kat. hold 169 n. öl kiterjedésű ingatlanokból tulajdoná­  ban lévő 18 kat. hold 127 n.öl  3. Kecskeméti Miksa […] 22 kat. hold 1307 n. öl kiterjedésű ingatlanait.  4. Spitzer Bernát […] 190 kat. hold 232 n. öl kiterjedésű ingatlanaikat.  5. Sebők Andor […] összesen 98 kat. hold 955 n. öl kiterjedésű ingatlanait.  6. dr. Popper Elemérné dr. Spitzer Erzsébet […] összesen 99 kat. hold 196 n. öl kiterjedésű ingatlanait.  7. dr. Rendes Dezsőné sz. Spitzer Olga […] összesen 94 kat. hold 534 n. öl kiterjedésű ingatlanait.  8. Gerő Miksa, Hellig Endréné sz. Gerő Mária […] összesen 30 kat. hold 509 n. öl kiterjedésű ingatlanaikat.  9. özv. dr. Lőwy Ödönné sz. dr. Felischer Ilona […] összesen 46 kat. hold 1419 n.öl kiterjedésű ingatlanait.  10. özv. dr. Bauer Henrikné sz. Lőwy Karolin, kk. Bauer Ilona és Kamilla […] összesen 49 kat. hold 1568 n. öl  kiterjedésű ingatlanait.  11. Harsányi Zsoltné sz. Téven Erzsébet […] 85 kat. hold 1012 n. öl kiterjedésű ingatlanait.

51 

bérleteket, bérlőszövetkezetek telepítését és családi házhelyek megszerzését óhajtotta véghez  vinni a szükséges földterületek megszerzésével. 286  1942. január 1­i keltezéssel a 8360/1939. M. E. számú rendelet 5. §­a folytán újabb be­  jelentést tett Kecskemét városa a zsidóbirtokokról a magyar királyi Földművelésügyi minisz­  terhez. 287  A már említett 87 zsidóbirtokra 294 igénylő jelentkezett. 288  1942. április 15­én elkészült Kecskeméten az 1750/1942. M. E. számú rendelet 3. §­a,  tehát az öt holdnál nagyobb zsidóbirtokok és azok összes felszereléseinek bejelentése, mely­  nek 25 zsidó ingatlantulajdonos tett eleget. 289  286 

Az „kiszemelt” ingatlanok a követezőek voltak:  1. Fleischmann Oszkárné sz. Fleischmann Margitnak 207. kat. hold 1745 négyszögöl kiterjedésű ingatlana.  2. dr. Lengyel Bertalan 8. kat. hold 900 négyszögöl kiterjedésű ingatlana.  3. Özv. Tárnok Józsefné szül. Diósi Olga és Szilágyi Pálné sz. Tárnok Ilona 13. kat. hold 1497 négyszögöl terü­  let ingatlana..  4. Dr. Rosenberg (Kecskeméti) Miklós és felesége sz. Reich Margit, Rosenberg Albert és felesége sz. Lohr Te­  réz, dr. Krausz Béla és felesége sz. Rosenberg Mária 25. kat. hold 921 négyszögöl kiterjedésű ingatlana.  Sokféle  ötlet  született  az  ingatlanok hasznosítására  (1941. október  16.)  végül  „a  felterjesztésben  1.  szám  alatt 

jelzett ingatlan bérlőszövetkezet útján, a 2. 3. 4. pontok alatt jelzett ingatlanok pedig kishaszonbérletekként való  hasznosításra alkalmasak.”   BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 1975/1942.  287  A 8360/1939. M. E. számú rendelet 5. §. értelében, újabb bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni, mely­  nek helyességét a községi elöljáró (polgármester) ellenőrizte. Az elkészült kimutatást a földművelésügyi minisz­  terhez kellett felterjeszteni.  MRT­1939. 1380. old.  MOL K 184 1942­27­170.182 (6196. cs.)  Fekete Mihály és neje Feldham Rozália. Birtokuk: 2 kataszteri hold 230 négyszögöl.  Bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget: özv. dr. Kiss Béláné, Kiss Ida és dr. Kiss Béla lakos, akiknek a  község határában 14. kat. hold 800 n.öl földje volt.  Február 12.­én újabb bejelentés érkezett: özv. Kovács Kelemenné szül. Fischer Adrien6/8 tulajdonrész 4 katasz­  teri hold 28 négyszögöl, Dr. Aszódi Géza 46 hat. hold 1244 n.öl földjére.  Végül április 20.­án: Dr. Fritz Imre, Dr. Fritz Miklós és Dr. Fritz Miklósné földjeire, ami összesen 20 kat. hold  1401 n.öl területet tett ki.  288  Kecskeméti Közlöny. 1942. január 2. 3. old. A teljes lista megtalálható az újságban.  289  1750/1942. M. E. számú rendelet. A zsidók tulajdonában levő mező­ és erdőgazdasági ingatlanok forgalmá­  nak korlátozásáról és zárlat alá helyeséről. MRT­1942. II. kötet. 657­661. old.  MOL K 184 1942­27­170.182 (6196. cs.)  1. özv. Friedmann Sománé és társa, lak: Lajosmizse, 7 hold szőlő,  2. özv. dr. Deutsch V. Adolfné, lak: Budapest, 26 hold 924 n.öl szőlő,  3. Weiner Fülöp és neje, lak: Szabadszállás, 5 hold 1470 n.öl szőlő,  4. Dr. Varga István lak: Budapest, 9 hold szőlő 1/2 részb. (egys. üzem), Dr. Glacz Ottmárné sz.  5. Varga Borbála lak: Budapest, 9 hold szőlő 1/2 részb. (egys. üzem),  6. Fleischmann Oszkárné lak: Kecskemét, 90 hold 707 n.öl szőlő,  7. Rosenberg Albert és társai lak: Kecskemét, 12 hold szőlő,  8. özv. dr. Beuer Henrikné lak: Kecskemét 27 hold 800 n.öl szőlő,  9. Sebők Andor lak: Kecskemét, 12 hold szőlő,  10. Dr. Lengyel Bertalan, lak: Kecskemét 7 hold 300 n.öl szőlő,  11. Fürst Jenő, lak: Kecskemét, 33 hold 1400 n.öl szőlő,  12. Rosenberg Albert és neje, lak: Kecskemét, 7 hold 1467 n.öl szőlő,  13. Fischl Jenő és társai, lak: Kecskemét, 5 hold 1460 n.öl szőlő,  14. Markó István és neje lak: Kecskemét, 11 hold 711 n.öl szőlő  15. Kőrösi József és neje lak: Kecskemét, 7 hold 670 n.öl szőlő,  16. Beuer Emil és neje lak: Kecskemét, 5 hold 1200 n.öl szőlő,  17. Dr. Aszódi Géza lak: Kecskemét, 5 hold 800 n.öl szőlő,  18. özv. Tárnok Józsefné és társa, lak: Kecskemét, 12 hold szőlő,

52 

Az 1942­es évben tovább  folytatódott a zsidók  jogfosztása. „Kezdetnek” a parlament  megszavazta,  hogy  a  zsidók  vallását  a  bevett  vallásról  elismert  vallássá  minősítsék  vissza  (1942. július 19.: 1942. VIII. tc.). 290  Majd a zsidók mező­ és erdőgazdasági ingatlanairól ho­  zott törvényt (1942. szeptember 6.: 1942. XV. tc.). 291  A törvény 2. §­a kimondta, hogy „ zsidó 

nem  szerezhet  jogügylettel  vagy  árverés  útján  mező­  vagy  erdőgazdasági  ingatlant,  kis­  és  nagyközségben pedig egyéb ingatlant sem.” 292    A 3. § kötelezte a zsidókat „ összes mező­ vagy  erdőgazdasági ingatlanának […] átengedésére.” 293    1943­ban az események felgyorsultak. 1943. július 18­án megtörtént az első zsidóbir­  tok  átadása  a  keresztény  haszonbérlőknek. 294  Fleischmann  Oszkárné  207  hold  1475  négy­  szögöl birtokát az Első Kecskeméti Szőlő­ és Gyümölcstermelő Szövetkezet és Lengyel And­  rás intéző vették haszonbérletbe.  A zsidóbirtokok felhasználására a földművelésügyi miniszter rendelete alapján bizott­  ságokat  hoztak  létre.  1943.  szeptember  30­án  a  9.  számú  bizottság  kecskeméti  székhellyel  alakult meg, melynek elnöke Daróczy Bálint törvényszéki bíró lett. 295  A  gazdasági  felügyelőség  megvizsgálta  a  Kecskeméten  található  átengedésre  kötele­  zett zsidóbirtokokat, majd 1943. november 16­án egy összesítést készített a 3600/1943. M. E.  számú rendelet 26. §­ának megfelelően, melyet a földművelésügyi minisztériumhoz felterjesz­  tett. 296  19. özv. Lőwy Ödönné lak: Budapest, 48 hold 706 n.öl szőlő,  20. Dr. Fritz Imre és társai, lak: Kecskemét, 20 hold 1401 n.öl szőlő,  21. Kecskeméti Mihály lak: Kecskemét, 22 hold 1454 n.öl szőlő,  22. Dr. Bedő Istvánné sé társai, lak: Kecskemét, 8 hold 965 n.öl szőlő,  23. Kempler Irma és társai, lak: Kecskemét, 8 hold szőlő,  24. Dr. Weisz Márton lak: Budapest, 5 hold 526 n.öl szőlő,  25. Ikervári Katalin lak: Budapest, 15 hold 40 n.öl szőlő.  290  Karsai. 234. old.  291  Magyar Törvénytár 1942. évi törvénycikkek. 89­109. old.  292  Uo. 93. old.  293  Uo. 94­97. old.  294  Kecskeméti Közlöny. 1943. július 18. 5. old.  295  Kecskeméti Közlöny. 1943. szeptember 20. 3. old.  296  3600/1943. M. E. számú rendelet. A zsidók mező­ és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942: XV. törvény­  cikk végrehajtásáról.  MRT­1943. II. kötet. 1403­1459. old.  MOL K 184 1943­27­252.295 (Ált. 6678)  1. Baum Henrikné 50. kat. hold 968 n.öl  2. Bauer Emil és tsa 6 kat. hold 690 n.öl  3. özv. Tárnok Józsefné és örökösei 13kat. hold 1497 n.öl  4. Fleischmann Oszkárné 213 kat. hold.  5. Fürst Jenő 194 kat. hold.  6. özv. Gonda Miksáné  8 kat. hold 1400 n.öl  7. Körösi József és tsa 7 kat. hold 670 n.öl  8. Kecskeméti Mihály 22 kat. hold 1454 n.öl  9. dr. Kecskeméti Miklós 23 kat. hold  10. Dr. Lengyel Bertalan 8 kat. hold 990 n.öl

53 

A harmadik zsidótörvény  Az 1941. XV. törvénycikket „ A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegé­ 

szítéséről  és  módosításáról,  valamint  az  ezzel  kapcsolatos  szükséges  fajvédelmi  rendelkezé­  sekről”   1941.  április  30­án  nyújtották  be  a  képviselőházba,  amely  augusztus  8­án  hatályba  lépett. 297  A törvény az ország népességének „mennyiségi és minőségi” javítását célozta meg,  ezért  kötelező  orvosi  vizsgálatot  rendeltek  el  a  házasulók  számára. 298  A  törvény  nem  utolsó  sorban  megtiltotta  a  zsidók  és  nem  zsidók  közti  házassági  és  nemi  kapcsolatot,  az  utóbbit  „fajgyalázásnak” és büntetendő cselekménynek minősítették. 299  Az 1940 és 1943 közötti években történt vegyes házasságok számát nem sikerült meg­  állapítani. Egy évszám nélküli irat azonban 32 vegyes házasságot sorolt fel a városban. 300  Az  1941. októberig bejegyzett házasságokból mindössze hat volt zsidó­keresztény által kötött. 301  Az országban 1938 és 1942 között több mint 2000 vegyes házasságot regisztráltak. 302  1941. októbere végén megtörtént az első fajgyalázási bejelentés is a Kecskeméti Köz­ 

löny szerint. 303  A cikkben egy zsidó iparost a saját lánya jelentett fel, aki már 10 éve élt külön  11. özv. dr. Lőwi Ödönné 46 kat. hold 1447 n.öl  12. Gerő Miksa és tsa 33 kat. hold 1300 n.öl  13. Markó István és 13 kat. hold.  14. Dr. Popper Elemérné 99 kat. hold 196 n.öl  15. Dr. Rendes Dezsőné 94 kat. hold 534 n.öl  16. Fisch Jenő és tsa 5 kat. hold 1461 n.öl  17. Sebők Andor  98 kat. hold 955 n.öl  18. Spitzer Bernát és tsa 191 kat. hold 1525 n.öl  19. Weisz Fülöp 5 kat. hold 1379 n.öl  20. Weisz Marton  5 kat. hold 526 n.öl  21. Roboz Aladárné 11 kat. hold. az eredeti irat sérült  22. Kempler Irma 8kat. hold az eredeti irat sérült  23. Friedmann Sománé 14kat. hold az eredeti irat sérült  24. Balázs Magda 1 kat. hold 427 n.öl  25. Tárnoki Leiz Sándor 17 kat. hold 1294 n.öl  26. Reiss Zoltánné 26 kat. hold 424 n.öl  27. Kardos Izidor 1 kat. hold 1111 n.öl 

Egyben mély tisztelettel jelentem, hogy Kardos Izidor az ingatlana az 550.000/1942. F. M. rendelet alapján is  bejelentésre kötelezett.  297 

Gyurgyák. 154. old.  A  házassági  jog  módosításáról  és  védelméről.  Magyar  Törvénytár  1941.  évi  törvénycikkek.  Franklin­Társulat  Budapest. 56­66. old.  298  1. §. Magyar Törvénytár 1941. évi törvénycikkek. 56. old.  299  Romsics. 258­259. old.  A nürnbergi faji törvényhez képest fontos különbség, hogy az „árja” férfiak nemileg közösülhettek zsidó nőkkel.  15. §. Magyar Törvénytár 1941. évi törvénycikkek. 65. old.  300  BKMÖL­Kecskemét, IV/1928/a Kimutatások a zsidókról 2.  301  Kecskeméti Közlöny. 1941. október 11. 3. old. Októberig 450 házasság köttetett.  302  1938 – 568; 1939 – 419; 1940 – 325; 1941 – 659; 1942 – 61 vegyes házasság történt, összesen 2032.  Zeke Gyula: Statisztikai mellékletek. In. Hét  évtized a hazai zsidóság életéből. I. rész. MTA Filozófiai Intézet  Kiadása. Budapest, 1990. 197. old.  303  Kecskeméti Közlöny. 1941. október 28. 6. old.

54 

édesapjától.  A  megvádolt  iparos 10 éve élt  házasságban keresztény  nővel,  akitől egy 9 éves  gyermeke  is született. Az 1941. XV. tc. értelmében a törvényes  házasságot nem  lehetett faj­  gyalázásnak tekinteni. A feljelentésből is érezhető, hogy valószínűleg a lány valamiért bosszút  akart állni édesapján.  Az áttérésekkel kapcsolatban is kevés információval rendelkezem. 1941. szeptemberé­  ben előfordult áttérés, amely  már a második zsidótörvény alapján is megkérdőjelezhető volt,  hiszen  a  törvény  szerint  zsidónak  minősült  az,  „ akinek  legalább  egyik  szülője,  vagy  akinek 

nagyszülője  közül  legalább  kettő  a  jelen  törvény  hatálybalépésekor  az  izraelita  hitfelekezet  tagja  volt” .304    1938  és  1942  között  több  mint  24  ezer  zsidó  hagyta  el  a  vallását  az  ország­  ban. 305  1942­re  átmenetileg  mind  a  neológ,  mind  az  ortodox  hitközség  főrabbi  nélkül  ma­  306 

radt. 

Az ortodox hitközség főrabbiját legtöbbször Budapestről küldték, 1942­ben azonban a 

poszt  betöltetlen  maradt.  A  neológ  főrabbi,  Dr.  Borsodi  József  1942­ben  meghalt.  Helyét  Schindler  József  rabbi  vette  át,  aki  szívén  viselte  a  zsidó  fiatalság  sorsát,  sokat  foglalkozott  velük még ezekben a nehéz időkben is. 307  Zsidóknak tanuló napközit, zenei­ és irodalmi kép­  zést és sportszakosztályt hozott létre. 

A következő években egy­egy újabb eset került napvilágra. 1942. szeptember 4­én Hollandär István zsidó keres­  kedősegédet vették őrizetbe fajgyalázás vádjával, aki beismerte tettét.  Kecskeméti Közlöny. 1942. szeptember 4. 2. old.  1943. július 14­én Benedek László nagykőrösi kereskedőt „bizalmas értesítés” alapján tartóztatták le, és szállítot­  ták át a kecskeméti törvényszéki fogházba fajgyalázás vádjával. A vád alapján egy 52 éves kereskedőnél, bizo­  nyos Glükszman Dénes házában követett el fajgyalázást.  Kecskeméti Közlöny. 1943. július 14. 2. old.  304  BKMÖL­Kecskemét, IV/1910/c 31371/1941.  Az 1942­es évben egy  valláskitérés történt. Egy  olyan ember tette ezt meg – Aszódi Lipót – akinek a családja  (Aszódi  József  (19.  old.  93.  jegyzet),  Aszódi  Géza  (23.  old.  103.  jegyzet).)  zsidó  származású  és  akik  a  város  életében fontos szerepet játszottak.  BKMÖL­Kecskemét,  IV/1910/c  21251/1942.  Felvette  Kecskemét  th.  város  polgármesteri  hivatala  1942.  évi  október hó 2. napján.  305  1938 – 8584; 1939 – 6070; 1940 – 3245; 1941 – 3072; 1942 – 3662 fő hagyta el a zsidó vallást, összesen  24.633.  Hét évtized. 195. old.  306  Kecskemét név­ és címtára. 1943­44. 112. old.  307  Forrás: http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9

55 

Összegzés 

A zsidók Kecskeméten 1746 óta jelen voltak és az elkövetkező közel két évszázadban  nemcsak a kereskedelemben, hanem a gazdaságban is vezető szerephez jutottak. A XIX. szá­  zad végével politikai befolyást is szereztek.  A zsidótörvények  végrehajtása tekintetében  Kecskemét valószínűleg  nem  sokban tért  el az ország többi településétől.  Az első zsidótörvény végrehajtása gazdasági szempontból volt jelentős Kecskeméten.  A  törvény  hozzásegítette  a  Hangyát  ahhoz,  hogy  a  kecskeméti  Benedek­féle  telepet  bérbe  vegye,  mely az ország  második  legnagyobb baromfiexportőrre volt. A törvény  végrehajtásá­  nak ekkor még nem voltak súlyos hatásai a városban.  A  második  zsidótörvény  rendelkezései,  és  a  törvény  végrehajtásának  céljából  kiadott  rendeletek  sorozata  már  sokkal  jobban  visszaszorította  a  zsidóságot,  nemcsak  a  gazdasági,  hanem a társadalmi és a politikai életből is.  A zsidók gazdasági életből való visszaszorítása ellenére számos nagyvállalat, egyesü­  let  maradt továbbra  is a zsidók kezében, és  előfordult, hogy a  bankok  igazgatói  székében  is  találkozhattunk zsidókkal.  A  második  zsidótörvény  hatására  a  zsidók  elvesztették  az  alapvető  jogaikat,  így  má­  sodrendű  állampolgárokká  váltak.  Politikai  jogaikat  fokozatosan  megnyirbálták,  kezdve  a  választójogosultságuk elvesztésével, folytatva a közigazgatási bizottságból és a virilis listából  való kizárással. A zsidó fiatalokat folyamatosan hívták be munkaszolgálatra.  Vagyonuk fokozatosan szabad prédává vált. A zsidók földjeit a második és a „negye­  dik”  zsidótörvény  hatására  összeírták,  majd  megkezdődött  a  kiigénylésük.  A  zsidók  üzletei  sem lehettek többé biztonságban, bérleti jogaikat fokozatosan felmondták, újabb üzletet nem  nyithattak, és a már meglévő üzleteik is idővel a keresztény konkurensek kezébe került.  A zsidó kereskedőket a piacokról  is kitiltották, áruikat szinte el sem tudták adni és  a  megélhetésük is veszélybe került.  A  zsidó  tanárokat  elbocsátották  állasukból,  a  zsidó  vallású  orvosokat  és  ügyvédeket  viszont a kamara addig „védte”, ameddig az lehetséges volt.  A  kecskeméti  zsidóság  életének  jobb  megértéséhez  további  kutatásokra  van  szükség,  legfőképp az 1938­as évet megelőző időkre.  A  szakdolgozatomban  tárgyalt  időszak  –  1938­1943  –  is  további  kutatómunkát  igé­  nyel, ugyanis a levéltárban bőségesen van még feldolgozatlan adatmennyiség.

56 

MELLÉKLET

57 

A foglalkozási főcsoportok összevetve az anyanyelvvel és vallással, törvényhatóságonként  Foglalkozás  Őstermelés  Bányászat és kohá­  szat  Ipar  Kereskedelem és  hitel  Közlekedés  Bányászat és kohá­  szat, ipar, kereske­  delem és hitel, köz­  lekedés  Polgári és egyházi  közszolgálati és ún.  szabadfoglalkozások  Véderő  Különböző gazda­  sági ágakban alkal­  mazott és k.m.n.  napszámosok  Nyugdíjasok, tőke­  pénzesek, magánzók  Egyéb és ismeretlen  foglalkozásúak  Házicselédek  Összes népesség 

1910  1920  1930  Zsidó  Összes  %  Zsidó  Összes  %  Zsidó  Összes  %  51  38914  0,13  106  436689  0,02  40  46142  0,09  4 

7 

57,14 

­ 

1 

0 

­ 

­ 

­ 

561 

11414  4,92 

457 

10811  4,23 

372 

12508  2,97 

915 

3205  28,55 

804 

3478  23,12 

759 

4189  18,12 

91 

1974 

68 

1690 

39 

1965 

4,61 

4,02 

1,98 

1571  16600  9,46 

1329  15980  8,32 

1170  18662  6,27 

213 

3347 

6,36 

222 

4682 

4,74 

210 

4991 

4,21 

40 

1277 

3,13 

58 

2721 

2,13 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

10 

1526 

0,66 

3 

745 

0,40 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

81 

1307 

6,20 

81 

1556 

5,21 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

53 

2091 

2,53 

46 

2096 

2,19 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

3  1772  0,17  2022  66834  3,03 

12  n.a. 

1650  n.a. 

0,73  n.a. 

n.a.  n.a. 

n.a.  n.a. 

n.a.  n.a.

58 

Egyes fontosabb foglalkozási alcsoportok összevetve az anyanyelvvel és vallással törvényha­  tóságonként  Foglalkozás 

1910  Zsidó  Összes 

Nagybirtokosok  1000 kat. holdon  ­  felül  Középbirtokos 100­  4  1000 kat. holdig  Bérlők 100 kat. hol­  ­  don felül  Kisbirtokos (kisbér­  lő) 50­100 kat. hol­  16  dig  Kisbirtokos (kisbér­  2  lő) 10­50 kat.holdig  Kisbirtokos (kisbér­  5  lő) 5­10 kat. holdig  Kisbirtokos (kisbér­  lő) 5 kat. holdon  5  alul  Gazdasági tisztvise­  12  lők  Gazdasági cselédek  1  Mezőgazdasági  5  munkások  Erdészeti és szén­  égetés körében al­  ­  kalmazott tisztvise­  lők  Erdészeti és szén­  égetés körében al­  ­  kalmazott segéd­  személyzet  Bányászat és kohá­  szat körében alkal­  ­  mazott tisztviselők  Bányászat és kohá­  szat körében alkal­  ­  mazott segédsze­  mélyzet  Önálló iparosok  349  Ipari tisztviselők  62  Ipar körében alkal­  mazott egyéb se­  150  gédszemélyzet 

% 

1920  Zsidó  Kereső 

% 

1930  Zsidó  Kereső 

% 

11 

0 

­ 

8 

0 

­ 

3 

0 

583 

0,69 

6 

243 

2,47 

2 

172 

1,16 

245 

0 

­ 

177 

0 

­ 

60 

0 

1658 

0,97 

5 

1034 

0,48 

­ 

850 

0 

7204 

0,03 

10 

3766 

0,27 

7 

4065 

0,17 

2946 

0,17 

9 

1588 

0,57 

2 

1817 

0,11 

6671 

0,07 

5 

3477 

0,14 

1 

3635 

0,03 

74 

16,22 

2 

21 

9,52 

­ 

22 

0 

6130 

0,02 

5 

1558 

0,32 

2 

1591 

0,12 

11985  0,04 

6 

8314 

0,07 

­ 

7304 

0 

8 

0 

­ 

11 

0 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

38 

0 

­ 

40 

0 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

1 

0 

­ 

­ 

­ 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

2 

0 

­ 

­ 

­ 

­ 

­ 

­ 

5202  6,71  195  31,79 

118  27 

2126  5,55  90  30,00 

93  24 

1804  5,16  176  13,64 

6017 

89 

2931 

63 

4224 

2,49 

59 

3,04 

1,49

Foglalkozás  Önállók a kereske­  delem és hitel köré­  ben  Kereskedelem és  hitel körében alkal­  mazott tisztviselők  Kereskedelem és  hitel körében alkal­  mazott egyéb se­  gédszemélyzet  Közlekedés körében  alkalmazott tisztvi­  selők  Közlekedés körében  alkalmazott egyéb  segédszemélyzet 

1910  Zsidó  Összes 

% 

1920  Zsidó  Kereső 

% 

1930  Zsidó  Kereső 

% 

643 

1917  33,54 

197 

876 

22,49 

183 

948 

19,30 

110 

333 

33,03 

58 

234 

24,79 

102 

283 

36,04 

150 

6017 

2,49 

77 

620 

12,42 

76 

831 

9,15 

17 

120 

14,17 

9 

75 

12,00 

2 

74 

2,70 

17 

1352 

1,26 

3 

339 

0,88 

6 

458 

1,31

60 

A közszolgálati ágak és szabad foglalkozásúak körébe tartozó értelmiségi kereső egyének fő­  csoportjai vallás, anyanyelv és állampolgárság szerint, törvényhatóságonként  Foglalkozás  Törvényhozás  Közigazgatási szol­  gálat  Igazságszolgáltatás  Egyházi szolgálat  Közoktatás­ és ne­  velésügy  Közegészségügy  Tudományos és  egyéb közérdekű  társulatok, egyletek,  intézetek  Irodalom és művé­  szet  Egyéb és k.m.n.  szabad foglalkozá­  sok  Közszolgálati ágak  és szabad foglalko­  zások összesen 

1910  Zsidó  Kereső  ­  ­ 

%  ­ 

1920  Zsidó  Kereső  %  n.a.  n.a.  n.a. 

1930  Zsidó  Kereső  %  n.a.  n.a.  n.a. 

12 

191 

6,28 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

33  6 

187  35 

17,65  17,14 

n.a.  n.a. 

n.a.  n.a. 

n.a.  n.a. 

n.a.  n.a. 

n.a.  n.a. 

n.a.  n.a. 

11 

227 

4,85 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

17 

96 

17,71 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

3 

33 

9,09 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

12 

63 

19,05 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

1 

3 

33,33 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

95 

835 

11,38 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a.

61 

A  közszolgálati  ágak  és  szabad  foglalkozásúak  némely  fontosabb  alcsoportjainak  (keresők)  demográfiai viszonyai, törvényhatóságonként  Foglalkozás  Állami tisztviselők  Állami díjnokok  Vármegyei tisztvise­  lők  Vármegyei díjnokok  Tj. és rt. városi tiszt­  viselők  Tj. és rt. városi díjno­  kok  Községi és körjegy­  zők  Segédjegyzők  Községi díjnokok  Egyéb községi tiszt­  viselők  Bírák és ügyészek  Bírósági, ügyészségi,  börtön­ és fogházi  tisztviselők  Bírósági, ügyészségi,  börtön­ és fogházi  díjnokok  Ügyvédek  Ügyvédsegéd és je­  löltek  Ügyvédi írnokok  (díjnokok) férfi és nő  Lelkészek  Segédlelkészek, káp­  lánok, hitszónokok  Apácák  Szerzetesek és apácák  Kisdedóvónők  Elemi iskolai tanítók  Elemi iskolai tanító­  nők  Felső nép­ és polgári  iskolai tanítók  Felső nép­ és polgári  iskolai tanítónők  Középiskolai tanárok  Magán zene­ és ének­  tanárok és tanítók  (férfi és nő) 

1910  Zsidó  Összes  ­  17  ­  1 

%  0  0 

1920  1930  Zsidó  Összes  %  Zsidó  Összes  3  99  3,03  ­  138  ­  11  0 

­ 

­ 

­ 

­ 

5 

0 

­ 

­ 

­ 

­ 

­ 

­ 

10 

133 

7,52 

5 

122 

4,10 

%  0 

­ 

3 

0 

4 

239 

1,67 

1 

32 

3,13 

1 

36 

2,78 

­ 

­ 

­ 

­ 

1 

0 

­ 

­ 

­ 

­  ­ 

­  ­ 

­  ­ 

­  n.a. 

­  n.a. 

­  n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

­ 

­ 

­ 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

­ 

20 

0 

1 

46 

2,17 

­ 

21 

0 

5 

36 

13,89 

3 

39 

7,69  3 

72 

4,17 

1 

10 

10,00 

­ 

3 

0 

13 

52 

25,00 

12 

59 

20,34 

15 

62 

24,19 

9 

36 

25,00 

­ 

12 

0 

5 

28 

17,86 

5 

24 

20,83 

4 

29 

12,79 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

3 

8 

37,50 

2 

11 

18,18 

­ 

4 

0 

­ 

4 

0 

2 

26 

7,69 

­  n.a.  ­  4 

­  n.a.  8  56 

­  n.a.  0  7,14 

­  n.a.  ­  3 

9  n.a.  15  64 

0  n.a.  0  4,69 

n.a.  ­  ­ 

n.a.  35  10 

n.a.  0  0 

­ 

40 

0 

­ 

85 

0 

3 

191 

1,57 

­ 

2 

0 

1 

4 

25,00  ­ 

18 

0 

­ 

8 

0 

­ 

17 

0 

4 

42 

9,52 

2 

47 

4,26 

­ 

59 

0 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

1 

10 

10,00 

n.a. 

n.a. 

n.a.

62 

Foglalkozás 

1910  Zsidó  Összes 

Nevelők és korrepeti­  1  torok  Nevelőnők  ­  Orvosok  10  Gyógyszerészek és  gyógyszertár­  ­  tulajdonosok  Gyógyszerészsegédek  1  Állatorvosok  3  Szülésznők  3  Emberbaráti egyesü­  letek, testületek, inté­  n.a.  zetek, stb. tisztviselői  (férfi és nő)  Egyéb közérdekű  egyesületek , testüle­  tek, intézetek, stb.  n.a.  tisztviselői (férfi és  nő)  Szerkesztők és hírlap­  2  írók  Színészek  3  Színésznők  3  Magánmérnökök  ­ 

1920  Zsidó  Összes 

% 

% 

1 

100,00 

1 

2 

50,00 

14  19 

0  52,63 

3  17 

20  35 

15,00  48,57 

8 

0 

1 

9 

11,11 

13  7  45 

7,69  42,86  6,67 

1  1  ­ 

10  3  44 

n.a. 

n.a. 

1 

n.a. 

n.a. 

6  17  17  1 

1930  Zsidó  Összes 

% 

­ 

28 

0 

17 

53 

32,08 

­ 

27 

0 

10,00  33,33  0 

1  ­ 

7  41 

14,29  0 

21 

4,76 

­ 

22 

0 

­ 

11 

0 

­ 

53 

0 

33,33 

­ 

11 

0 

n.a. 

n.a. 

n.a. 

17,65  17,65  0 

2  1  1 

16  26  3 

12,50  3,85  33,33 

n.a.  n.a.  2 

n.a.  n.a.  5 

n.a.  n.a.  40,00

63 

Rövidítések jegyzéke 

IV/1901/b – Kecskemét Város Főispánjának iratai. – Általános iratok.  IV/1903/c – Kisgyűlési jegyzőkönyvek.  IV/1904 – Kecskemét Város Központi Választmányának iratai.  IV/1905 – Kecskeméti Város Igazoló Választmányának iratai.  IV/1907/a – Kecskemét Város Községi iskolaszékének iratai.  IV/1910/c – Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. – Iktatott iratok.  IV/1916 – I. fokú Iparhatóság iratai.  IV/1926 – Kecskemét Város közigazgatási bizottságának iratai.  IV/1928/a – Kecskemét Város és a felekezetek közötti viszonyra vonatkozó iratok gyűjtemé­  nye.  IX. 216 –  Kecskemét és Vidéke Ipartestület iratai.  IX.235/a – Kecskeméti Ügyvédi kamara iratai  IX.236 –  Kecskeméti Orvosi Kamara iratai.  XXXII. 4/b 5/1977 – „Helytörténeti pályázat 1977”. Fehér Mária:  Az 1939­es országgyűlési  választás Kecskeméten az egzakt források tükrében.  XXXIII. 1/a – Állami anyakönyv. Kecskemét Házasság.  B. M. – Belügyminiszteri  BKMÖL –  Bács­Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára.  BKMÖL­Kecskemét – Bács­Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kecskeméti részleg.  I. M. – Igazságügy miniszteri.  M. E. – Miniszterelnöki.  MOL – Magyar Országos Levéltár.  n.öl – négyszögöl  tc. – törvénycikk  ti. – tudniillik  Uo. – Ugyanott.  Vö. – Vesd össze.

64 

Bibliográfia 

Szakirodalom:  Az Endre­Baky­Jaross per. Cserépfalvi kiadása, Budapest, 1994. Szerkesztették: Karsai Lász­  ló, Molnár Judit.  Bende László: A Kecskeméti Szőlő­ és Gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskeméti Köz­  löny Nyomda­ és Lapkiadó Vállalat Kiadása. Kecskemét, 1929.  Erdei Ferenc: Futóhomok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.  Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris kiadó. Budapest, 2001.  Hornyik János: A kecskeméti zsidók története. Levéltári füzetek, Gyula 1988.  Karsai László: Holokauszt. Pannónica Kiadó, 2001.  Kádár Gábor­Vági Zoltán: Aranyvonat. Osiris kiadó. Budapest, 2001.  Kecskemét polgármesterei 1848­1950. Kecskemét, 1996. Szerkesztette: Péterné Fehér Mária.  Kovács  Alajos:  A  csonkamagyarországi  zsidóság  a  statisztika  tükrében.  Kiadja  az  Egyesült  Keresztény Nemzeti Liga. Budapest, 1938.  Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. Helikon kiadó, 2001.  Ö.  Kovács  József:  Izraeliták  a  Duna­Tisza  közén.  Társadalomtörténeti  esettanulmányok,  XVIII­XIX. század. Kiadja a Kecskeméti Lapok Kft. és a Kecskemét Monográfia Szerkesztő­  sége. Kecskemét, 1996.  Péterné  Fehér  Mária  ­  Mikolajcsik  Lászlóné:  Egyesületek  iratai  a  Bács­Kiskun  Megyei  Ön­  kormányzat Levéltárában (1651) 1824­1950 (1979). Kecskemét, 2003.  Péterné Fehér Mária ­ Tánczos Tiborné: A Bács­Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági  szervek  iratai  1814­1953.  Bács­Kiskun  Megyei  Önkormányzat  Levéltára.  Kecskemét,  2000.  Randolph L. Braham: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon. I. kötet. Belvárosi  Könyvkiadó. Budapest, 1997.  Romsics  Ignác:  Magyarország  története  a  XX.  században.  Osiris  kiadó.  Budapest,  2003.  Somodi Henrietta: Zsidók Bács­Kiskun megyében. Makkabi, Budapest, 2001.  Székelyné Kőri Ilona: Kecskeméti évszázadok. Kecskemét, 1993.  Szuhay Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930­as években. Aka­  démiai Kiadó. Budapest, 1962.  Tobak Tibor: Pumák és Boszorkányok. Zrínyi Kiadó. Budapest, 1995.

65 

Forrás:  Gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz. 1937­1944. évre. I­II. kötet. Szerkeszti:  Kallós  Já­  nos a pesti tőzsde főszerkesztője A Pesti Tőzsde kiadása. Budapest, 1937­1944.  Kecskemét törvényhatósági jogú város teljes polgári név­ és címtára alapján. Az 1938­1944.  közönséges évre IV. teljesen átdolgozott kiadás. Szerkesztette: dr. Bodócs Gyula.  Kovács  Alajos:  Kecskemét város statisztikai  megvilágításban. Horványszky Viktor R.­T. M.  Kir. Udvari Könyvnyomda. Budapest, 1935.  Központi Statisztikai Hivatal: A zsidó népesség száma településenként (1840­1941) Budapest,  1993. Szerkesztette dr. Kepecs József.  Magyar Statisztikai Évkönyv 1941. Budapest, 1943.  Magyar  Statisztikai  Közlemények.  Új  sorozat.  A  Magyar  Szent  Korona  Országainak  1910­  1930. évi népszámlálása. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság. Budapest, 1910­1930.  1870. XLII. tc. A köztörvényhatóságok rendezéséről. Az 1870­ik évi törvények gyűjteménye.  Kiadja Róth Mór. Pest, 1870.  Magyar Törvénytár 1938­1942. évi törvénycikkek. Franklin­Társulat. Magyar Irod. Intézet és  Könyvnyomda Kiadása. Budapest, 1938­1942.  Magyarországi  Rendeletek  Tára  1938­1943.  Kiadja  a  Magyar  Kir.  Belügyminisztérium.  Bu­  dapest 1939­1944.  Statisztikai Negyedévi Közlemények 1938­1943. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hiva­  tal. Pátria Rt. Budapest, 1938­1943. 

Tanulmányok:  Bihari  Péter:  A  magyarországi  zsidóság  helyzete  a  zsidótörvénytől  a  deportálásig.  In.:  Hét  évtized a hazai zsidóság életéből. II. rész. MTA Filozófiai Intézet Kiadása. Budapest, 1990.  Bölöny  József:  Kereszténység a kirakatban. In.: História XV. évfolyam 4. szám. 1993/4 26­  27. old.  Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1920­1944. In.: Századok, 138.  évf. 6. szám. 1285­1304. old.  Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére. In.: Századok. 2003/1.  179­217. old.  Zeke Gyula: Statisztikai mellékletek. In. Hét évtized a hazai zsidóság életéből. I. rész. MTA  Filozófiai Intézet Kiadása. Budapest, 1990.

66 

Internet:  http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9  http://www.rkk.hu/kecskemet/udvozol.html

67