Н и х : СЛ
KFKM988-63/Q
ТН. BANDURSKI
25п^TÓTHI
A ZÓNAHŰTÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ HŰTŐKÖZEG SZINTEKNÉL (A MUNKA AZ OKKFT Q~11 ALPROGRAM 2.11 FELADATÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS)
Hungarian academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKI-19M-63/G PREPRINT
A ZÓNAHŰTÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ HŰTŐKÖZEG SZINTEKNÉL (A MUNKA AZ OKKFT G-11 2. ALPROGRAM 2.11 FELADATÁNAK TEUESÍTÉSÉRÖL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS) TH. BANDURSKI*. ÉZSÖL QY., MARÓTI L.. TÓTH I. Központi Fizikai Kutató Intézet 1626 Budapest 114, Pf. 48
«vendégkutató, ZfK Rossendorf, Drezda
HU №8N 0366 6330
Th. tendureU, éxeotQy.. Marót! U Tóth t : A zónehutfe kíeenett vfeegJleta különböző hűtőkft-
u o mmeicnéL KFKHtee-ea/Q KIVONAT Két PMK-NVH kitéri* eredménye« femaezneJva a dolgozat éterről a zónarWfcea hataeoeaágát különböző hűtőközeg mmeknei
Т.Бандурски, Д.Эяел, Л.Мероти, И.Тот: Экспериментальное исследование активной аомм реактора при рваличных уровнях охлаядашщей среды. KFKI-1988-63/G АННОТАЦИЯ На основании результатов двух экспериментов, проводимых на стенде FMK-NVH, анализируется эффективность охлаждения активной вони реак-ора при различных уровнях охлакдавцей среды.
Th. Bandurtkl, Oy. Éxeől, L. Marótl, I. Tóth: Experimentaltovettlgatlonof core cooling at differ ent levels In the core. KFKM966-63/G ANTRAGT Bated on two aerie» of the PMK-NVH experimental facility, the core cooling la analyzed at different coolant levels in the core.
- 1 -
1. Bevezetés Az atomerőmű primerkörében fellépő kisátmérőjű csőtörés esetén a hűtőközeg szintje az üzemzavar során viszonylag egyenletesen, lényeges dinamikai hatásoktól mentesen csökken. Eközben a zóna hűtését alapvetően a reaktortartályban maradó hűtőközeg mennyi sége és a zónateljesítmény határozza meg. Minthogy a hűtőközeg a zónában - de az egész primerkörben is - kétfázisú állapotban van, a zóna hőátadási viszonyait döntően befolyásolja az, hogy adott hűtőközegmennyiség mellett a kétfázisú keverékszint a zónát ellepi-e vagy sem, s erre a rendszernyomás is hatással van. A hideg- és melegág összekötése kapcsán elvégzett szovjet [1], [2] és magyar vizsgálatok [3], [4] egyaránt rámutattak arra, hogy kisátmérőjű primerköri csővezeték törését követően a zóna időszakosan szárazra kerülhet, ami a fűtőelemek felső részének jelentős túlhevülésevei jár. Lényeges eltérés mutatkozott vi szont az [1] és [2] jelentések között a burkolathőmérsékletek értékében. Szükségesnek mutatkozott tehát az alkalmazott elmé leti modell kísérleti ellenőrzése. Az említett problémakörök vizsgálatára kísérletsorozatot végez tünk a PMK berendezésen. A kísérleteket célszerű volt közel stacioner állapotban végezni, hogy a zónahűtésre megfelelő kö vetkeztetéseket vonhassunk le, ezért a kísérletsorozat természe tes cirkulációs állapotok egymásutánjából állt a primerköri hűtő közegmennyi eég más és más értékénél. Egy ilyen kísérletsorozat - amelyet egyébként az integrális berendezéseken szinte minde nütt a világon elvégeztek [5] - [7] - a fenti célokon kívül azt is
szolgálja, hogy tisztázzuk a zóna-hűtés mechanizmusát kü
lönböző primerköri szinteknél, vagyis, hogy milyen szinteknél jön létre az átmenet az egyfázisú temészetes cirkulációból a kétfázisúba, ill. az utóbbit a szint további csökkentése hogyan befolyásolja. Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy ennek a kér désnek az erőművi üzemzavari beavatkozások szempontjából is ko moly jelentősé-je van, ui. egy kisméretű törés sikeres lokalizá lása esetén ott is a fenti szituációk valamelyike áll elő.
2 -
A jelentés ismerteti a kísérletsorozat általános lefolyását, és részletesen foglalkozik azokkal a mérési esetekkel, amikor a zónában túlhevülést észleltünk. A keverékszínt fölötti sza kaszban a kísérletekből származtatható hőátadás! eredményeket összevetjük egy elméleti modell segítségével nyert eredmények kel.
2. A kísérletek leírása A kísérletet a PMK-NVH berendezésen hajtottuk végre, amelynek vonalas rajza a 4. ábrán látható. A mérés elve a következő volt: nominális paraméterekről indulva előbb a teljesítményt a maradványhő szintjére csökkentettük, majd leállítottuk a szi vattyút, s így a rendszer természetes cirkulációra tért át. Ezután a primerköri hűtőközegmennyiséget - a gyűrűkamra alján lévő elvételen
keresztül - lépcsőzetesen csökkentettük, majd
megvártuk a folyadékszintek stabilizálódását. A lépcsőzetes csökkentést mindaddig folytattuk, amig a zónában hőátadási krízis nem lépett fel. Mindeközben természetesen kiiktatásra kerültek az üzemzavari jelek által működtetett beavatkozások, így sem a hidroakkumulátorokból, sem a ZÜHR-ből nem történt be fecskendezés, A szekunderköri nyomást állandó szinten tartottuk, ill. - időszakosan - csökkentettük abból a célból, hogy a pri mer körbői történő hőelvonást biztosítsuk.
2.1
Kezdeti feltételek
Az első méréssorozat az alábbi paraméterekkel jellemezhető stacioner állapotból indult: - nyomás a felső keverőtérben - hurokforgalom - zóna belépő hőmérséklet
124,2 bar 4
»57 kg/s 271,6 °C
- 3 -
- zóna teljesítmény - szekunder oldali nyomás - tápvíz forgalom
635.76 kW 52,78 bar
- tápvíz hőmérséklet
0,406 kg/s 200 °C
- szint a nyomástartóban
9,24 m
- szint a gőzfejlesztőben
7,97 m
A szelepek helyzete az alábbi volt: - PV11 a primerköri forgalom beállításához fojtva, - MV31, MV11, MV13, MV91, MV92, PV23, PV31, PV12 zárva, - MV12 nyitva, - PV21, PV22 az egyensúlyi állapotnak megfelelően fojtva.
2.2
Események a kísérletsorozat során
Az első kísérletsorozat során nyolc adatgyűjtési szakaszt ik tattunk be, ezeket TC.W15 - TC.W32-vel jelöltük. Tekintettel arra, hogy a sorozat legfőbb jellemzője a primerkörben végbe menő szintcsökkenés, a folyamatot célszerűen az 1. ábra segít ségével tekinthetjük át, amelyen a reaktortartály ill. a zónamodell szintjeit ábrázoltuk az idő függvényében. A teljesítmény változtatásokat a 0-150 kW-ot átölelő tartományban a 2. ábra szemlélteti. A TC.W15 jelű mérés még csak a méréssorozat előkészítő szakaszát tartalmazza: működő szivattyúk mellett a teljesítménynek és a nyomásnak a névleges értékre emelése történik meg. A TC.W16 jelű adatmező tekinthető a méréssorozat első adatsorának. Kb. 55 enál a fűtőteljesítményt 4,5% maradványhőnek megfelelő értékre csökkentettük, majd 20 s-mal később a szivattyúkifutás indult. A teljesítménycsökkenést követően a szekunderoldali nyomás gyorsan csökkent, ui. a víztér jelentős része aláhűtött álla potban volt. Ez a primerköri nyomás csökkenését vonta maga után. Jól tükröződik mindez a mért fűtőelem felületi hőmérsékletekben (3. ábra): a gyors hőmérséklet csökkenés a teljesítménycsökkentés
_ 4 -
eredménye, majd a szivattyú leállása miatt a hőmérsékletek emelkednek, végül a nyomáscsökkenés hatása figyelhető meg. A TC.W17 mérést megelőzően a primerkörből annyi vizet engedtünk el, hogy a reaktortartály szintje a melegág magasságában he lyezkedjék el, majd az elvételt megszüntettük. A teljesítményt a melegági vízzár-folyamatok gyorsítása érdekében 80 kW-ra emeltük. Az újabb mérési periódu3 kezdetén a printerkori nyomás 40, a szekunder oldali 13 bar volt. Az 1. ábrán látható, hogy mind a reaktortartály, mind a zóna egyfázisú szintje először csökkenést mutat, ami (elsősorban a zónában lévő) hűtőközeg felmelegedését, azaz sűrűségcsökkenését tükrözi. Evvel párhuza mosan a melegági vízzsák tartály felőli szintje lassan csökken egészen addig, míg a zónában keletkező gőz át nem tud jutni a vízzáron a gőzfejlesztő felé. Ebben a pillanatban a printerkor! nyomás 70 bar, vagyis a vízzár megnyílás folyamata alatt a nyomásnövekedés 30 bar volt. A vízzár megnyílását követően a primerkörben oszcilláció indul meg, ami mind a szintekben, mind pedig a nyomásban és hőmérsékletekben megfigyelhető. (A folya mat részletes elemzésére a 4. fejezetben térünk ki.) A TC.W18 mérést megelőzően ismét eleresztettünk vizet a primer körből. Kb. 2800 s-ig a primerköri állapot gyakorlatilag stabi lizálódott. Ekkor a primerköri nyomás 15,5, a szekunder oldali valamivel 8 bar fölött volt, a szintek stabilak. Ezt követően a teljesítményt 135 kW-ra emeltük, ami a nyomásban és hőmérsék letekben kb 200 s-ig tartó zavarást okozott, a szintek viszont nem változtak érdemben. A mérés második szakaszában a nyomáé és hőmérsékletek enyhe emelkedése figyelhető meg. A TC.W19 mérés kezdetén a primerköri vizeiengedés még tart, ami az 1. ábrán a L E U jelének csökkenésében jelentkezik. Ezután kb. 4400 e-ig a szintek változatlanok, de az állapot nem nevez hető igazán stabilizálódottnak: a primerköri nyomás az elvétel megszüntetése utáni 11 bárról 16 bárra emelkedik (talán a szekunderoldali nyomás nem megfelelő stabilizálása miatt), в ez persze a hőmérsékletekben is jelentkezik.
- 5 -
4500 s-tól ismételten szintcsökkentést hajtottunk végre, amit a TC.W30 mérés elején észlelhetünk is. Ez az első alkalom, hogy az elvétel hatása a zónaszintben (DP11) is jelentkezik, ami arra utal, hogy a térfogati gőztartalom a zóna felsó ré szében már jelentós. 5200 s-nál újabb elvételt hajtottunk végre, aminek során a L E U és a DP11 jel még közelebb került egymá3hoz. A primerköri nyomás az elÖző méréshez hasonló vi selkedést mutat. A TC.W31 mérés során négy egymásutáni hűtőközegeivételt haj tottunk végre. Érdekes, hogy az első elvételt követően a re aktortartály-szintek ideiglenesen megnövekednek. 6200 s-nál a hidegági vízzár gőzfejlesztő felőli oldala leürül, ami a zóna szint átmeneti javulását okozza. 1,8 m-es zónaszintnél a fűtő elemek krízist jeleznek, s amikor a falhőmérséklet 200 °C-ot elért, a teljesítményt lekapcsoltuk. A szintek ekkor a fűtés nélküli állapotnak megfelelő állapot felé indulnak, így a zóna szint jelentősen megnő. A méréssorozat utolsó mérése azt a kísérletet rögzítette, mely nek során megpróbáltuk a zónafűtést csökkentett mértékben (40 kW) visszakapcsolni. Sajnos а visszakapcsolás pillanatában az adat gyűjtés még nem működött, mindazonáltal az 1. ábra jól szemlél teti, hogy ez a beavatkozás a szintek újbóli gyors csökkenését eredményezte, s a krízis újból fellépett. A kísérletsorozat a teljesítmény lekapcsolásával ért véget.
3. Mért jellemzők A mért jellemzők listáját az 1. táblázat tartalmazza, a mérőhe lyek elhelyezkedését a PMK berendezésen a 4. ábra mutatja be, az ott alkalmazott jelölések megfelelnek az 1. táblázat első oszlopában található mérésazonosltoknak. A táblázat harmadik oszlopa jelzi, hogy az illető paraméter időbeli változását melyik ábra szemlélteti. Az "axiális magasság" rovat az érzéke lők ill. azok impulzus vezetékeinek csatlakozó helyét adja meg
- б -
a reaktor modell alsó alkjától, mint referencia ponttól számít va. A két méréssorozat között az adatgyűjtésben mutatkozó kü lönbségekre a megjegyzés rovatban utalunk. Tekintettel a folyamatok kvázi-stacionárius jellegére a mérések során 5 s-oe adatgyűjtési periódust alkalmaztunk. A mért jellemzőkhöz, ill. az adatfeldolgozáshoz az alábbi meg jegyzéseket fűzzük: - A priroerköri szinteket (a LE71 kivételével) a TC.W15 ев 16 jelű mérések esetében korrigáltuk a forgalomból adódó nyomás eséssel. Ez utóbbi számítása a reaktortartály esetében a DP11, a hurokéban az FL53 segítségével történt. A további mérésekben ilyen korrekciót nem végeztünk, ui. természetes cirkulációs állapotban a súrlódási nyomásesés tagot elhanyagolható nagy ságúnak ítéltük. - A DPll-et zóna szintként dolgoztuk fel, s az ábrákon is így szerepel a többi szinttel való egyszerűbb összevethetőség érdekében.
4. Mérési eredmények 4.1
Az első méréssorozat
Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a természetes cirkulációs forgalom változását az első sorozat mérései alapján, a primerkör leürí tése folyamán. A PMK berendezésre régebben végzett számításaink [8] azt mutatták, hogy - amíg a zónában egyfázisú hűtőközeg áramlik - a természetes cirkulációs forgalom értéke nem válto zik akkor sem, ha időközben a reaktortartályban szint alakul ki, в a szint tartósan a melegág becsatlakozási pontja fölött helyezkedik el. Ennek a szakasznak a vizsgálata nem történt meg az ismertetett kísérletsorozaton belül, de a továbbiakban cél szerű ?esz vizsgálatainkat erre a tartományra is kiterjeszteni.
7 -
A PMK hidegágban mért hurokforgalmakat az I. sorozat első négy mérésére az 5. ill. 6. ábrán, míg a TC.W19-32 mérésekre a 7. ábrán mutatjuk be. Az összes mérésre jó összehasonlítási lehetőséget nyújt a 8. ábra. Meg kell jegyezni, hogy a természetes cirkulációs tartományban mért forgalmak abszolút értékei igen bizonytalanok, ui. a mérő berendezést a nominális forgalom tartományára hitelesítettük, és a távadók méréstartományának alsó határa közelében vagyunk ebben az esetben. Ezért az értékelésnél a forgalom viszonylagos változását vesszük csak figyelembe. Az 5. ábrán a W16 mérésnek a szivattyúleállítást követő mérési pontjai jelennek meg először a választott ábrázolási tartomány nak megfelelően. Az alacsony zóna teljesítmény miatt a forgalom viszonylag alacsony értékre áll be. A W17 jelű mérés során még ennél is alacsonyabb forgalmat mértünk, annak ellenére, hogy időközben a zónateljesítményt 80 kW-ra emeltük. Ez a melegági vízzár hatásának tudható be, ui. - amint arra lejjebb még rész letesen kitérünk - ebben az időszakban figyelhető meg a meleg ági vízzsák reaktortartály felé eső ágában a vízszint folyamatos csökkenése (9. ábra, LE31 jelű görbe), ami a primerköri forgalom fokozatos csökkenését vonja maga után (ld. 6. ábra 500 s-ig terjedő része). Minden jel arra mutat, hogy a természetes cir kuláció - ha romlik is - nem szűnik meg teljesen ebben az idő szakban. A vízzár megnyílását követően a hurokági forgalomban is periodikus ingadozást figyelhetünk meg, ennek magyarázatára még visszatérünk. A W18 jelű mérés első felében még az ürítés-okozta forgalomnö vekedés lecsengését figyelhetjük meg, mindenesetre az 5. ábrán 400 s tájára beálló forgalom megasabb még a W17 elején mértnél is. Ez arra mutat, hogy a melegági vízzár megnyílása után a természetes cirkuláció jelentős javulásával lehet számolni. A mérés második felében a teljesítménynek 135 kW-ra való emelése a forgalom lényeges növekedését vonja maga után.
- 8 -
A W19 mérés elején viszonylag magas forgalmat figyelhetünk meg, ami ismét a hűtőközeg-eleresztéssel hozható kapcsolatba. A ké sőbbiek során a forgalom nagyjából megfelel az előző mérés so rán kialakult forgalomnak, ami arra utal, hogy a melegági víz zár megnyílása után a primerköri szint - legalábbis egy dara big - nem befolyásolja lényegesen a természetes cirkulációs folyamatot. A primerköri szinteket ebben az időszakban a 10. ábra szemlélteti. A W30 mérés elején a Wl9-cel analóg helyzetet találunk, s annak ellenére, hogy ettól kezdve a zóna szintmérés (DPll) jelentós gőztartalmat jelez, a forgalom viszonylag alacsony értéken stag nál. A kb. 5400 s-nál végrehajtott ujabb csapolás - az eddigi ektől eltérően - nem jelentkezik forgalomnövekedésben a hurok ágban: ellenkezőleg, a forgalom jelentős csökkenése tapasztal ható. Ennek oka esetleg abban keresendő, hogy a zónában kelet kező nagymennyiségű gőz hűtőközegelvételkor a zónából nyomja ki a vizet. Ez a 11. ábrán a DPll és L E U szint ismételt csökkené sében jelentkezik a 600-750 s közötti időszakban. Ugyanakkor megfigyelhetjük a hidegági kollektor szintjének (LE46Í jelentős csökkenését is, ami szintén a természetes cirkulációt fenntartó gravitációs hajtóerő csökkenését jelenti. Különleges jelenséget figyelhetünk meg a W31 jelű mérés kezde tént a hűtőközegelvétellel párhuzamosan a primerköri szintek egy darabig emelkednek
(ld. 12. ábra), s a hurokági forgalom
is megnő. Ez a jelenség azonban csak időszakost mintegy 150 s után a tendencia megfordul, mind a szintek, mind a hidegági forgalom csökkeni kezdenek. 480 s-ra a hidegági vízzár gőzfej lesztő felőli oldala leürül, ez a 12. ábrán a zónaszint enyhe emelkedésében jelentkezik, s egyben a forgalom csökkenése is megáll, s a jel "zajosabbá" válik, ami feltehetően kismennyiségű gőz átáramlásával magyarázható. (Itt ismét meg kell jegyeznünk, hogy a forgalomjelből a "zajosságon" kívül nemigen vonható le más következtetés: a mért jel itt a távadó nullájával összevet hető nagyságú, tehát az ábrán 0.4 kg/s-kónt megjelenő érték akár nulla is lehet. Egyébként a W32 mérés viszonylag konstans forgalomjeléből talán éppen erre lehet következtetni.)
- 9 -
A sorozat utolsó két mérése a hőátadási krízis vizsgálatához nyújt alapot. A 13. ábra a fűtőelem-hőmérsékleteket mutatja a W31 mérés vége felé: 765 s-tól kezdve a fűtőelemköteg felső végéhez közel eső +ermoelemek krízist jeleznek. 700 °C-os fal hőmérséklet elérésnkor a fűtőteljesítményt lekapcsoltuk. Az utolsó, W32-es mérés azt az állapotot mutatja be
f
amikor
- változatlan primerköri viszonyok között - 40 kW teljesítményt visszakapcsoltunk. A fűtőelem- hőmérsékletek szinte azonnal emelkedni kezdtek, amint az a 14. ábrából látható. Minthogy a hőmérsékletemelkedés sebessége nem látszott ebben az esetben sem lassulni, valamivel 700 °C alatt a teljesítmény ismételt lekapcsolására kényszerültünk. A hőátadási krízis a zónában kb. 1,8 m-es szintnél jelentkezett a L E U és DPll jelek szerint. Ez az érték azt jelenti, hogy az egyfázxsú vízszint elméletileg a fűtött mérőszakasz alsó 1 m-es szakaszát lepi el. A krízib felléptéig a fűtött mérőszakasz tel jes hosszában a kétfázisú keverékszint alatt kell, hogy legyen, tehát - az alkalmazott magas teljesítmény mellett - az 1 m-es vízszint kb. 2.5 m-es keverékszintet eredményez. Sajnos a W32 mérés megkezdése előtt már fellépett a krízis a 40 kW-os eset ben, így a teljesítmény hatás nehezen értékelhető, a mért zónaszint ebben az esetben valamivel magasabbnak tűnik. A melegági vízzár hatása a melegág magasságáig leürült rendszer re igen jól értékelhető a TC.W17 mérés alapján. A primerköri nyomás változását a 15. ábra mutatja: az erőteljes nyomásnöve kedés oka az, hogy a zónában keletkező gőz nem képes átjutni a melegági vízzáron a gőzfejlesztő felé. A hűtőközeghőmérsókleteket láthatjuk a 16. ábrán: a melegoldali hőmérsékletek telítési, vagy ahhoz közeli értéket mutatnak, míg a hidegág jelentősen aláhűtött. A fölmelegedés a zónán igen jelentős: a kezdeti 55 Król a vízzár megnyílás pillanatáig csaknem 100 K-re nő, ami érthető, ha a 6. ábrán bemutatott forgalomcsökkenést ebben az időszakban figyelembe vesszük. A nyomásnövekedés időszakában a
- 10 -
primerköri szintek ( 9. ábra) - a LE31 kivételével - gyakorla tilag állandóak, a melegági vízzsák szintje pedig folyamatosan csökken. Vizsgáljuk meg most a folyamatot a vízzármegnyílást követő idő szakban. A gőz átjutásával a vízzáron a rendszernyomás csökken ni kezd: a meglepő az, hogy a csökkenés nem folyamatos, hanem kb. 90 s periódusidejű ingadozást mutat, ami az összes többi paraméterben is megjelenik. A folyamatot a kővetkezőképpen magyarázhatjuk: a nyomáscsökkenéses periódusokban a hurokági forgalom megélénkülését (6. ábra), valamint a zóna átlagsűrűsé gének növekedését figyelhetjük meg, míg ennek ellenkezője igaz a nyomásnövekedéses időszakokban. A gőznek a vlzzá- on való átjutásával tehát a körben egyébként csaknem stagnáló hűtőközeg áramlásba jön, ami a zónába viszonylag hidegebb víz érkezésével jár a gyűrűkamrából. A reaktortartályban a sűrűség növekedése egyébként a természetes cirkulációt mozgásban tartó hajtóerő, másrészt a gőztermelés csökkenéséhez vezet, ami ismételt stagnációt eredményez. Jól tUkrözi ezt a folyamatot a 17. ábra, amely a W17 mérés során a fűtőelem falhőmérsékletek változását mutatja be. A fűtőelemek felső szakaszán aláhűtött forrást fi gyelhetünk meg: a termoelemek itt a telítési értéknél valamivel magasabb hőmérsékletet jelezr.
fűtőelemek alsó felében el
helyezkedő termoelemek viszont egyfázisú, konvektív hőátadásról tanúskodnak, s jól jelzik a gyűrűkamrából periodikusan beáramló hidegebb víz érkezését.
4.2
A második kísérletsorozat
A második kísérletsorozat céljai az alábbiak voltak: - a melegági vízzár leürülésekor lejátszódó folyamatok további vizsgálata (különösen a
teljesítményszint hatása) ,
- a krízis-állapot stabilizálása a zónában.
- 11 -
A mérés lefolytatásának metodikáját tekintve a sorozat megegye zett az elsővel. A kísérletsorozat négy mérést tartalmazott: TC.W50 - reaktortartályszin* a melegág fölött TC.W51 - reaktortartályszint a melegág magasságában (a melegági vízzár megnyílásig) TC.W52 - reaktortartályszint a melegág magasságában (a melegági vízzár megnyílása után) TC.W53 - reaktortartályszint a zónában A zónateljesítményt a méréssorozat egyes mérései közben a 18. ábrán mutatjuk be. Az első három mérés során a teljesítmény 50 kW körüli értéken mozgott. A W50 mérés azt mutatja, hogy a rendszer még nem jutott teljesen állandósult állapotba: a 19. ábrán mind a primer-, mint a szekun derköri nyomás emelkedik, ami annak a következménye, hogy a primerköri átlaghőmérséklet egyre emelkedik. Ez tükröződik a reaktortartály szintjének alakulásában, amely folyamatosan csök ken a mérés során (20. ábra). A melegági vízzár leürülésének folyamatát szemlélteti a H51 mé rés szintjeit bemutató 21. ábra, amelyen változást egyedül a LE31 jelben észlelünk. A W17-hez képest alacsonyabbnak válasz tott teljesítmény természetesen kisebb mértékű gőzfejlődést eredményez, ami a szintnek lassabb csökkenését és a primerköri nyomás lassabb növekedését eredményezi (ld. 22.ábra). A 6. ábrá ban már ábrázoltuk - a W17 méréssel való összevetés céljából ennek a mérésnek a hurokági forgalmát: a Wl7-tel ellentétben, a forgalom alig mutat változást, feltehetően az értéke (a korábbi akban ismertetett okok
miatt) csaknem nulla. A 23. ábra a felü
leti hőmérsékleteknek a W17 méréssel analóg viselkedését mutatja. A W52 mérés a melegági vízzár megnyílása utáni fázist foglalja magában. Akár a 24. ábrán látható nyomásgörbét, akár a 25. áb rán bemutatott forgalmat nézzük, nyomát sem találjuk az első
- 12 -
sorozatban Konstatált periodikus viselkedésnek. A nyomás folya matosan csökken, a forgalom pedig enyhe élénkülést mutat. Igen jó áttekintést ad a folyamatnak e szakaszáról a 26. ábra, amely, a printerkori hűtőközeg hőmérsékletét adja meg különböző pontok ban a teljes méréssorozat időtartamára. Megfigyelhető, hogy a melegági vízzár megnyílásáig a gőzfejlesztő belépő hőmérséklete csaknem 10 K-nel alacsonyabb a telítési hőmérséklettel megegye ző felső keverőtéri hőmérsékletnél, viszont 2600 s táján - a vízzár megnyílás hatására - fokozatosan a telítési hőmérséklet re emelkedik, s a továbbiakban a három hőmérséklet kőzött nem tapasztalunk eltérést. A W53 mérés során célunk, mint említettük, az volt, hogy a zónában elhelyezkedő szintnél stabilan a hőátadási krízis álla potában maradjunk a zóna felső szakaszában. Ehhez a zónatelje sítményt úgy kellett megválasztanunk, hogy a fűtőelemhőmérsék letek olyan értéken maradjanak, amit a kísérleti berendezésen huzamosabb ideig megengedhetünk. A 27. ábrán láthatjuk a fűtőelemhőmérséklet alakulását a mérés során. A mérés már a krízis fellépése u.tán indult, a 18. ábra tanúsága szerint a mérés legelején megtörtént a teljesítmény csökkentése, ui. a maximális fűtőélcmhőmérséklet megközelítette a 700 °C-ot. Érdekesen alakul a primerköri szintek változása eközben (ld. 28. ábra): a teljesítménycsökkentés hatására a zónaszint csökken, miközben
a LE61 gyflrűkamraszint emelkedik. Mindez addig tart,
amíg a LE46 hidegági vízzár szint olyan mértékig le nem süllyed, hogy azon gőz tud áttörni a gyűrűkamra felé: ez a vízzár másik oldalán a DP50 szint csökkenéséhez és a zónaszint hirtelen emel kedéséhez vezet. A továbbiakban 800 s-ig a szintek nem mutatnak lényeges változást, csupán a zónában lévő hűtőközegmennyiség mutat folyamatos csökkenést.
- 13 -
Mindezek a folyamatok nen. befolyásolják a fűtőelemhőmérsékletek alakulását: az 500 s-ig tartó hőmérsékletcsökkenés még a tel jesítmény-levétel következménye. A falhőmérsékletek stabilizá lása céljából valamivel 500 s előtt kismértékű teljesítmény növelést hajtottunk végre: az eredmény a falhőmérsékletek foly tonos emelkedése lett. Ekkor 850 s-nál kísérletet tettünk arra, hogy a szekunderoldali hőelvétel javításával avatkozzunk be a primerköri folyamatokba. A szekunderoldalra aláhűtött tápvizet adagoltunk, ami a szekunderoldali nyomás gyors csökkenését eredményezte, ez pedig a primeroldalon is hirtelen kondenzálódáshoz, és így primer nyomáscsökkenéshez vezetett. A zóna 850 s-ra teljes egészében újranedvesedett, de a zónahűtés mechanizmusa más volt, mint amit vártunk. Eredeti elképzelésünk szerint a szekunderoldali hőelvonás javítása a primerkörben a természetes cirkulációs áramlás megélénkülésével járt volna, s ez képezte volna a jobb zónahűtés alapját. Valójában - ha a 28. áb rán figyelemmel követjük a szintek alakulását ebben az időszak ban - a gőzfejlesztő primeroldalán hirtelen létrejövő nyomás csökkenés "szívóhatása"
okozza a zúnaszint hirtelen megnöveke
dését, ami egyben a gyűrűkamra szintjének drasztikus csökkené sével is jár. Ugyanez az effektus figyelhető neg a hidegági vízzárban: a gőzfejlesztő mintegy "fölszippantja" onnan a vizet (Id. LE46 jele a 28. ábrán). Látható a 18. ábrán, hogy ezt követően ismét megemeltük a telje sítményt, méghozzá több lépcsőben, és jelentős mértékben, a krízis csak akkor lépett fel újra, amikor a zónaszint 1,8 m körüli értékre csökkent. Ez jól egyezik az előző sorozat W31 kísérlete során nyert eredménnyel.
- 14 -
5. Egyszerűsített számítási modell ellenőrzése a mérési eredmények segítségével ~" —
Mint már említettük, a W53 mérés célja az volt, hogy megvizs gáljuk a hőátadási folyamatot az aktív zónában akkor, amikor a fűtőelemek egy szakasza tartósan szárasra kerül. Kivel egy, a fenti viszonyok számítására alkalmazott kvázistacionárius modell szerint a keverékszint magasságától és a teljesítmény nagyságától függóen a kialakuló gőzhűtés intenzitása elegendő ahhoz, hogy veszélyes, 1000 °C feletti burkolathőméreékietek kialakulását meggátolja, fontos volt kísérletileg ellenőrizni az alkalmazott modell használhatóságát. A szóbanforgó számítási modellnek a kísérletekhez illesztett változata lehetővé tette adott
keverékszint mellett a szárazon
maradó fűtőelem burkolatokon kialakuló maximális burkolathőmér séklet meghatározását. A számításokhoz szükséges kiinduló adatok változását a követ kező ábrákon találhatjuk: - rendszernyomás
29. ábra
PR21
- zóna belépő hőmérséklet
26. ábra
TE63
- teljesítmény
18. ábra
W53
- zóna folyadékszint
28. ábra
LBll
- burkolathómérsékletek
27. ábra
A kvázistacionárius modell szempontjából a kísérletnek legjobban ellenőrizhető tartománya az 500-800 s között fekszik. A modell segítségével első lépésben kiszámítottuk a szárazon ma radt zóna szakasz függvényében a fenti tartományban várható burkolathómérséklet maximumokat. Ennek változását mutatja a 30. ábra. A burkolathómérséklet a szárazon maradt szakasz növekedé sével növekszik, amiben fi döntő szerepet az egyre kisebb mennyi ségben fejlődő gőz túlhevülése játssza. A mért falhőmérsékletek tehát:
- 15 -
száraz °' ~ °» tartományba esnek. A H = H - H . keverékszintből visszaszámítva a tartomány határain az egyen értékű folyadékszintet (collapsed level) H
=
0 7
3 3 m
"számított - L 2 2 7 - 1.096 и adódik, míg a márt értékek H
mért - Ь 5 - Ь 1 6 m
voltak. Tekintettel arra, hogy a gőzsebességeknek a zónán belüli alaku lása igen nehezen számítható, és így a sűrűség átlagolása is bi zonytalan, az egyezés jónak mondható. Az egyszerűsített modell és a mérések alapján megalapozottnak látszik az a korábbi megállapítás, hogy amíg a zóna szárazon maradt része korlátozott, addig a gőzhűtés a fűtőelemburkolatok hőmérsékletét képes elviselhető értéken tartani.
6. Következtetések Elvégeztük a PMK berendezésen az első két természetes cirkulációs kísérletsorozatot, melyek során a primerköri szintet időszakos vízelvétellel lépcsőzetesen csökkentettük. A kísérletsorozatok az alábbi főbb eredményeket szolgáltatták: - Kvalitatív képet kaptunk a primerköri természetes cirkulációs áramlás mértékéről különböző primerköri szinteknél. Ha a szint a melegág fölött helyezkedik el, a primerköri forgalom nem tér el jelentősen a teli rendszerben beállótól. A szintnek a meleg ágban való megjelenésével a forgalom csökken (esetleg a víz zár megnyílása előtt le is áll). A vízzár megnyílása után a természetes cirkuláció ismét megélénkül, de az áramlási se bességek a szint további csőkkenésével csökkennek. Minden jel arra mutat, hogy olyan primerköri hűtőközegmennyiségnél, ami
- 16 -
a zónát még éppen ellepő keverékszintet eredményez, a termé szetes cirkuláció előfeltételei már nem adottak. В tartomány alaposabb vizsgálata indokolt. - A melegági vízzsák leürülésének időszakában a primerköri for galom egyértelmű romlása állapítható meg. A két különböző teljesítménnyel elvégzett mérés mind forgalomban, mind a vízzár-megnyílás utáni folyamat lezajlásában különböző eredményt szolgáltatott. - A krízis fellépését a zónában kb. 1 m-es egyfázisú zónaszintnél figyeltük meg, ami arra utal, hogy a kétfázisú keverék színt ennél lényegesen nagyobb. Szükségesnek tartjuk e kérdés körnek alaposabb vizsgálatát különböző rendszernyomásnál ill. zónate1j e s ítményné1. - Kb. 1%-os zónateljesítmény mellett a fűtőelemhőmérsékletek - a krízis fellépése után is - elfogadható értékeken maradtak. Egyben igazolódott a vízzár hatás tanulmányozására fejlesztett, egyszerűsített módszer azon eredménye, hogy a zóna felső részé nek kiszáradása után a kialakuló gőzhűtés még sokáig megakadá lyozza a burkolathőmérsékletek 1200 °C fölé emelkedését.
- A szekunderoldali hűtés intenzivizálása a gőzfejlesztő primeroldalán létrehozott kondenzáción keresztül a zóna újranedvesítését eredményezte. Az első két méréssorozat értékelése arra is rámutatott, hogy a primerköri állapot kvantitatív elemzése különböző zónaozintek esetén a jelenleginél szerteágazóbb vizsgálatokat követel. Az elvégzett mérések tapasztalatai alapján az alábbi vizsgálatokat tartjuk indokoltnak: - A jelen méréssorozat ismétlése két különböző értékű, de kons tans szekunder nyomás mellett. További paraméter a zónatelje sítmény, mégpedig az üzemzavari állapotoknak jobban megfelelő tartományban.
- 17 -
- A szekunderoldali nyomáscsökkentés hatása a primerköri folya matokra különböző hűtóközegszintek mellett.
Б mérések elvégzésénél a mostaninál nagyobb figyelmet kell for dítani az állandósult állapot kivárására. Szükséges az alkal mazott műszerezés felülvizsgálata is, pl. a természetes cirku lációs forgalmak pontosabb mérése nélkülözhetetlen. Az analitikus vizsgálatok terén a kétfázisú keverékszint leírá sára alkalmazott: modellek használhatóságát célszerű ellenőrizni eredményeink felhasználásával. A kísérletsorozatban elvégzett mérések közül a legjellegzetesebbekre RELAP számítások végzése is indokolt.
- 18 -
IRODALOMJEGY ZÉK
[ÍJ
A primerköri hűtőközeg paraméterei változásának megha tározása a 170 NÁ alatti csővezetékek törése miatti üzemzavar során. Gidropressz, ü 213-TR-1709. 1982.
[2]
A hurkok meleg- és hidegágát összekötő csővezeték termohidraulikai számítása. Gidropressz, ü 213-TR-1725. 1987.
(3)
Tóth I. és mások: A vízzár szerepének elemzése a Paksi Atomerőműben kisfolyásos üzemzavar esetén a zóna biz tonsága szempontjából. Kutatási jelentés, KFKI, 1987.
[4]
Tóth I., Сsem V., Ézsöl Gy., Takács A: 7,4%-os hidegági törés a meleg-hidegági összekötő vezeték működésével. KFKI-1988-61/G.
[5]
O.Hein, H.Brand, H.Mandl: Energietransportvorgange bei reduziertem Wasserinventar als Folge eines Störfalles mit kleinem Leck am DWR. European Two Phase Flow Group Meeting, Rom, 1984.
16]
W.L. Riebold^ L. Piplies: The LOBI-Project Small Break Experimental Programme, ANS Specialists Meeting on Small Break Loss-of-Coolant Accident Analyses in LWRs, Monterey, August 1981, p. 5-65.
[7]
G.G. Loomis, K. Soda: Results of the Semiecale Mod-2A Natural Circulation Experiments, NUREG/CR-2335, Sept. 1982.
[8]
A nukleáris biztonság vizsgálati módszerei és eszközei. Az OKKFT A/11-2, alprogram 1981-1985. között elért főbb eredményei. Szerkesztette: Szabados László. KFKI, 1986.
1. táblázat A mérőérzékelők adatai
Mérés azonosító 1 TE10 TE11 ТБ12 TE13 TE14 TE15 TE16 TE17 TE18 TE19 TE22 TE23 TE41 TE42 TE61
Hely és típus megnevezése 2 Fűtőelem felületi hőmérséklet, termoelem
_я
в
_я_
_ n_ _я_
Hőmérséklet a felső keverőtérben, ellenálláshőmérő Hőmérséklet a reaktortartály tetején, termoelem Gőzfejlesztő belépő hőmérsék let, ellenálláshőmérő Gőzfejlesztő kilépő hőmérsék let, elleivAlláshőmérő GyűrOkamra belépő hőmérséklet, ellenálláshőmérő
Ábra szám 3 3,13,14,17
Axiális magasság(m) 4 3.441
Pon tosság 5 2 К я
3,13,14,17,23,27 3,13,14,17,23,27 3,13,14,17,23,27 3,13,14,17,23,27 3,13,14,17,23,27 3,13,14.17 3,13,14,17 3,13,14,17 3,13,14,17
1.248 2.728 3.441 3.208 2.968 1.083 1.083 1.248 3.208
16,26
5.084
1 К
10.077
2 К
26
я я 1 я
vo
я и и
** **
и
**
я
**
16,26
5.995
1
16,26
5.995
п
16,26
4.520
я
к
(1. táblázat, 2. oldal)
TE62 TE63 PR21 PR81 DP11 DP41 DP50 LEU LE21 LE22 LE23 LE31 ЬЕ45 LE46 LE51 LE52 LE61 LE71 LE81 FL51 PL53
Gyűxűkamra falhómérséklete, ternoelem Reaktortartály belépd hőmér séklet, ellenálláshőmérő Nyomás a zóna felett Szekundéi oldali nyomás Nyomásesés a zónán Nyomásesés a gőzfejlesztőn Nyomásesés a hidegágban Szint a reaktormodellben Szint a felső keverdtérben Szint a felső keverőtérben II. Szint a felső keverőtérben III. " üelegági vízzsák szint Melegági kollektor szint Bidegági kollektor szint Szint a GF és a szivattyú között Szint a hidegágban Gyűrűkamra szint Szint a nyomástartóban Szekunder szint a gőzfejlesztő ben Hidegági forgalom (ventúri) Hidegági forgalom (venturi)
*** 16 15,19,22,24,29 15,19,22,24,29 1,9,10,11,12,20,21,28
4.995 0.19 3.754 9.343 3.754/0.190 5.995/5.995
2 К 1 К 0.5 bar 0.2 " 10 mbar
20,21,28 1,9,10,11,12,20,21,28 9,10,11,12,20,21,28 9,10,11,12,20,21,28 9,10,11,12 9,10,11,12,20,21,28 9,10,11,12,20,21,28 9,10,11,12,20,21,28 20,21,28 9,10,11,12,20,21,28 12,20,21,28
5,6,7,8,25
0.190/8.77 5.457/8.77 4.664/5.457 3.754/4.664
15 mbar 10 mbar 5 mbar
4.802/6.08 4.802/9.070 2.725/9.070 2.725/5.995 3.525/4.595 0.190/4.825 7.950/10.077
10 14 10 10 10 11 10
mbar " " " *** " " "
6.580/9.343 4.310 4.825
10 " 0.06 kg/s я
О
2 U II 12-
Fűtő feszültség Fűtőáram Fűtőáram
3 * * *
/1. táblázat 3. oldal/ 4 5 -
0.01 V 0.01 A 0.01 A
* A feszültségből és az áramokból számított zónateljesítményt a 18. ábra mutatja. 3« Csak az I. sorozatban *«* Csak a II. sorozatban
> w *~ l
- 22 -
ТС - second serie £
10.
<*V ^
•
'«?
ID in
•w
a
* * * ? » * * ,' A A r d v » 4 > *
*•
1-4
r-4 О U
^{fcV»r**T**
5.+
V'i**tJC,
> -*— ^ - ^ д л /
"*•*•->• ~
Л'Т
^ ^ ; w**
0i
.
_l
1
0.
20i3O.
«00.
1
-v. Ч>
г
:
^
Ъ
6000.
time [s3
О - LQ1.U2 Collapsed level in core and reactor vessel.
1. ábra
- 23 -
ТС - П и i5a .к '*%#*№
L Ol 3
№
b<]^LpyiJ
о a 1Ü0.--
вД|»Н* f+V ф
50.--
ft
г 0.
—Л— 20ÖÚ.
0.
4000.
6000.
:ime [s] L О D <> X + 0 <Ъ -
Р0ШШ5 ЮВШе P0UER.IU7 P0HER.U18 РйШйЭ P0UER.U3O Р0ШШ1 POWER. !Ш
Power.
2. ábra
TC.W16 1
n
и ?
350.-
•
—
'
1
•
4И
!
TJ
•
?»-•
Ol L 3
CWi
,
ÍJ
<ü L Ш
'
•
Q S
1i /Й /MU.
300.-
H
R'*/^V"NNÍ?.>.
•
Vv
\>-
m-
; -
!
'•
•*••
'
5í ü.
Ö.
1
•
1
1
1
1000.
time L
- тож
0 D • X +
-
Ы
TDi.Wá TE12.U1Í TE13.HM TEH.HW T05.W6
0 - Ш6.Ш
с - таз.HIÍ •? - TE19.H16
•
Rod surface tetiperatures,
3.
ábra
J
-
25 -
Л НО
- 26 -
w
1.0
\
и-
It
l_l
О
0)
1\л*л
^-Aa^
3
о
.6-
,
v
i
' ^Sivy .
t.
.4--
.21000.
£00.
Time I s ]
Д-Ш5 0-(B6 0-Ш8 FL53
5.
w ч a»
i
1.0
ábra
•
•
•
•
t
.ft--
n> a 3 0
ÍJ.
—i^/wv \ .*••
.2-i
i
Ж
i
(
ima
Д-Ш7 0-U51 FLS3
i
6. ábra
i
Time
11
Isl
27
vi ч
1.0
о»
.8
-
. A AJIN o: 3
°
f
.,/.... тдоМШЫН к iMvtf^''^"' \!(.ЩЩШ^^.. ^ j * \
.4
.2
+• 500.
íooo. Time Cs]
» _ MI q u rtw
О - W3Ö Л - Ш2 FL53
7. ábra
- 28 -
ТС - П ы 10
\
о-
(0 L 3 О
time [s]
L
L О О Л X + 0 л
-
FL53.U15 FL53.UÍÓ ПЛЗ.И7 П5Ш8 FL53.U10 FL53.U30 FL53.U31 F15?.M?2
FJcwrate. 8. ábra
- 29 -
TCW17 ío.--
z=£ZZ
^*4r
0) >
\
**VVT
"О
ш 1Л а (и О
и —A-vJL
0,4
1000.
500.
а Д О D О X + 0 Ь 0
««4-^
time [s] -
DP11.W17 Ш1.Ш7 LE21.W7 LE22.H17 LE23.W17 U31.H17 LE45.W7 LE4Í.H17 1152.1117
Collapsed levels. 9. ábra
- 30 -
TC.W19 E
"0 ft И
Л—
r^v..•*»^V^-^r^-VV>A/ ' ^^4 e'' b ,
a
^•"•^••••ч
V
Дши^' "4ini'^"w—*fc Д
^^^Wb^WW^^rfSi^Pw*
Ф 0 U ' • y y - ^ J L y / v y v - i ^ ^w»*w^p^'v~*A*«w, ^Wv»»v'flr t
I
+
о ь a
1
1
1
1
500.
a Д О D 0 X
'
>
••
• —
1
'I
'
»
1000,
time Is] -
DW1.W9 LEU.U19 И2Ш9 И22.Ш9 1Х23.Ш9 LE3Í.M19 LE45.W9 LE46.W19 LC52.U19
Collapsed levels. 10. ábra
- 31 -
TC.W30 E
10.--
4,W.W»._.
•a
ifi
a —i ->
0
5- • ^ ^ ^ ^ ^ ^ • Ä v . ' - ^ T - - ; : - - ^ — ^
?"*
и
"4v \ A W ^ * -
~-J\JV---"^-J!->-
"'"
T V ,
WÖX^V-V"*^,^«^,
A^-^"--v.
n
,
'"•sS-*i?v*i "4 *\i*ju-*'br-
0.
_,
(
1
1
1
I
1000.
500.
Ü.
_,
>
time [si Д О 0 0 X + 0 b Q Collapsed
-
DP11.U30 LE11.U30 И21.И30 LE&H30 LE23.K30 LE3Í.U30 IH5.U30 LE«.H30 LE52.M30
level*.
11.
ábra
- 32 -
,'•
E
10.
Ol > Ol
Г-
•
Л
^
in
a
(D —i —i
7^^^^^вА'^^^^-/>^Л^-^_^^и
0
и Л
А*Ч
V
0.
_,
0.
V
Г
|
1
1
• •••)•
500.
I
|
I
1000.
Urne [s]
Д - DPJ1.U31 О - LE11.H31 О - LE21.II31 О - LE22.H31 X - LE23.W31 + - LE31.U31 0 - LE15.H31
Collapsed levels.
12. ábra
-
33 -
TC.W3Í
Д О D О X + О & О
TC10.U31 TQWI31 TE12.W31 ТИЗ.И31 ТЕ1Ш TE15.U31 ТЕ1Ш1 ТЕ17.Н31 ТЕ1Ш ТИЭ.И31
Rod surface tenperatures near c r i s i s .
13. ábra
-
34 -
и О" Ol
0) L 3 Ф L Ш
а с Ш
ь
_,
,
1
,|
I
I
500.
I
I—
I
I
i
t
1000.
time [s3 и о
+
ТШ.Н32 ТЕ12.М32 ТЕ13.И32 ТСИ.Н32 T05.U32
(V
тошг
X
о
ТИ7.М32 ТИ8.И32 С- - TE1S.H32 Rod surface tenperatures.
14. ábra
-
35
-
теш L
у \
та л dl
/
\
60.--
L
3 UÍ
.-£
11 Ol L
У
а
у ь
40.-
20.
•Ö-
Н
500.
_ )
'.-
1 - - — •
. • • > -
10Ö0.
time [s] Л - ПИ.И7 О - PR81.IŰ7
Pressure.
15.
ábra
-
36 -
TC.W17 I n
Ql
0) L
L
a с Ш
time [s] Д О D 0 X + 0
-
ТЕШИ7 ТЕ22.Ш7 ТЕ1Ш7 ТЕ42.Ш7 ТКШ7 TES1.U17 ТЕ52.Ш7
Temperatures.
16. ábra
-
37 -
TI.M П
Ü
^.4
~~"—ж
300.-
.»•—. • — — ^ — — . »
;-- /-Л л
tu
'JAV*
Hi ÍI;
v ^
<•;>
# •
280.--
Г Ar' yVA*
^
....«it.
í ./"
210.
*
IS
l\
И
I М |Ф : Х Ч I (Л \ li \
И
| s .!
y.f^yi
V iööö.
otw.
и.
time Ы
Л - ТЕ10.Ш7 О - ТЕП.Ш7 D - ТЕ12.Ш7
о - тгш?
х - raw
+ 0 * Q
TEÍ5.ÍÜ7 ТЕ16.Ш7 ТЕ!7,!!!7 Ш8. ИГ ТЕШД7
Rod s u r f a c e tenpc-r-atore.
17. ábra
- 38 -
TC.W50/51/52/53
С.
500.
1000.
time Ы Д - P0MCÍ.U50
о - РОШШ • - P0HER.M52 О - P0UER.H53
Power.
18. ábra
- 39
-
1
rr*/-"- -г »т.
Ti: I V l
1_
T T V,* V
50.
го л 0) L D Ul l/l
,£--45.-r,
0) L Ű.
40.--
jo.--
u.
1000.
ouu.
time [s]
Д - PK2I.W5Q О - PR81.U5Ö Pressure.
19.
ábra
- 40 -
TC.W50 ia--
^y
, ,
S Ü Í
t
dl > Ol
—y4ö-. Ol Ш
a (И —4
О
l t
зр
и
-й-
0.
1
Ö.
.—I
1
)• —
I
1
1 -
lOOO.
500.
time [s] Д
0P11.U5Q
0 Ш1.ЫЕ0 D LE21.H5Q 0 LE22.H50
LE31.H5Q LE45.W50 + LEtf.M5Ü &0 - LE51.H51 С - DP50.H50
л
Collapsed levels. 20.
ábra
-
m*--j
41 -
T I T » -
4
If ' №K1
I I . Ibii
E
10. -!
t-i -•-V""»-'!il"
fr
r-vtf-Л
-•y%~v
T-
Hi Hi
-,,---ír.-
•ft—.-.-—•.-.—
Ü.
ЙГ
-^r-^"
-4 iöúö.
OL'U.
11 MP I r 1 . r.r.i ( '-1
!.'3i
- LEÍÍ. Hol
D - LE21.1I51 ,A
- LE22 !!51
V
_ 1Г11
liri
LLic ,ii5i +0 -- LE4Í.H51 - 1Г51 unt <ъ Í] .. nner
i i -1 »M.J
ii /I
Uoiiapsed ieve if.,
21. ábra
- 42 -
TC.W51 L
80.
*4'
X
Л
S
jS
L
3
in
ш
60.--
L О. ^
40.--
•tr
H lOUO.
-i—h-
500.
,-
time Ls] Д - PR2UI51 О - PR81.M51
Pressure.
22.
ábra
- 43 -
ГСЖ
ППЛ
rí
и
".^-^T>4 .
300. -
О' Ш TI
.TÜSÖ""* ._.--"
_-^K.
I..J
a> L 3
280.-
•w
^
"
'
, -
2CQ, -
-й---
л-
1
"v-iw-'-B "
__,/^"
\
HO.
~tf~
,
-Ö-
1— 5ŰÜ.
U.
_^_-9ÍGÖÜ,
time Ы ll.lli"Jl
0 - TEi2.Hői D - ТЕШИ л
- TEH.!FA
л
.
TPf
(itn
+ - TEii.iiSi п - TES2.M51 L—.. Rod s u r f a r p tenpptn>;u
23.
ábra
- 44 -
TC.W52
.
,
—
0.
,
—
»
—
,
1 — i
>
500.
1
—
i
—
»
»
>
I0ÖC.
time t s ] Д - PR21.K52 0 - РР8Ш2
Pressure.
24. ábra
-
45 -
TCJ53 ш \
p
"'v^.^.jkf\
а
^:^ТЖ^^
з о
,.;^МН/^ •+-•-—•»•»
1000.
500.
Time [ s ] Д О D О
-
FLS3.U90 FL53.H51 FL53.U52 FL53.H53
Flow rates.
25.
ábra
-
46 -
TC.W53 r
_.. _ _ — _
'
'
1 " ' '
'
•
•"
и зоа-о» •о
о» L D 250. *
rv^^v^A^^^^wv
L Ol
о. E Ш H 200.--
180."
time [s] Д О О О X +
-
TE63.U53 1Е22.ЧЮ TE23.M53 TE41.H53 ТИ2.М53 ТЕ6ШЗ
Tonparaturos. 26. ábra
-
47 -
TC.W53
time Ы Д О D <)
-
TE11.U5J TE12.U53 TŰ3.U53 ТЕ14Л153
v .. тг(Р ív.;.
+ - TES1.W53 О - TES2.U53 Rod surface tenpprah.irp*
27.
ábra
-
48 -
l J*
time [s] Д - DP11.U53 0 - LEU.U53 G - LE2.U53 0 - LE22.H53 X - LE31.M53 + - LE45.W53 О - LW6.M53 <Ъ - LE51.H53 О 0Р50.И53 (г LE61.M53 Collapsed levels.
28.
ábra
-
49
-
TC.W53 L IU J]
L D Ш ID di L
a
time Es] i - PR21.H53 0 - PR81.W53 Pressures,
29.
ábra
- 50 -
В 1000 +
900 •
600 '
500 ••
-•
1,0
0,5
30. ábra'
• Н
száraz
The issues of the KFKI preprint/report series are classified as follows: A.
Particle and Nuclear Physics
H.
Laboratory, Biomedical and Nuclear Reactor Electronics
B.
General Relativity and Gravitation
I.
Mechanical, Precision Mechanical and Nuclear Engineering
J.
Analytical and Physical Chemistry
K.
Health Physics
L.
Vibration Analysis, CAD, CAM
M.
Hardware and Software Development, Computer Applications, Programming
N.
Computer Design, CAMAC, Computer Controlled Measurements
С
Cosmic Rays and Space Research
D.
Fusion and Plasma Physics
E.
Solid State Physics
F.
Semiconductor and Bubble Memory Physics and Technology
G.
Nuclear Reactor Physics and Technology
The complete series or issues discussing one or more of the subjects can be ordered; institutions are kindly requested to contact the KFKI Library, individuals the authors. Title and classification of the issues published this year: KFKI-1988-01/A L. Diósi
On the motion of solids in modified quantum mechanics
KFKI-1988-02/D Bakos J.
Thermonuclear plasmaphysical research in the Centraj Research Institute for Physics (1986-1987) (in Hungarian)
KFKI-1988-03/E A. Jákli et al.
A special shear method of alignment for smectic liquid crystals
KFKI-1988-04/A L. Diósi et al.
Restoration of 2-ti° inclusive distribution from observed 2-Y data
KFKI-1988-05/A L. Diósi
Continuous quantum measurement and ltd formalism
KFKI-1988-06/E G. Konczoe et al.
Amorphous alloys bibliography 1984-1987» papers from the Central Research Institute for Physics /Budapest/ and cooperating institutions
KFKI-1988-07/E L. Gránásy et al.
Superconductivity without rear earth metals in pure and Fe dopped Bi-Cu-Sr-Ca oxide systems (in Hungarian)
KFKI-1988-08/B В. Lukács et al.
Galaxy formation from tepid inflation
KFKI-1988-09/E I. Furo et al.
Fluctuating electronic magnetic moment in YBa Cu 0, i an NMR and NQR study
KFKI-1988-10/M A.K. Sdaa et al.
The analysis of the alternating bit protocols
KPKI-1988-11/M R. Wittmann
Introduction to Milner's Calculus of Communicating Systems
KFKI-1988-12/B A. Rockenbaucr et al,
Magnetic field dependent microwave absorption in the multiphase Bi-Sr-Ca-Cu oxide system
2
3
2
KFKI-1988-13/M M. Barbuceanu et al.
XHLi A layered knowledge processing architecture able to enhance itself
KFKI-1988-14/В L. Diósl et al.
Happing the van der Haals state space
KFK1-1988-15/E L. Mihály et al.
Experimental studies on high temperature superconductors
KFKI-1988-16/M P. Bcsedl-Toth e t a l .
The LOTOS specification language /in Hungarian/
KFKI-1988-17/A A. Frenkel
The reduction of the Schrödinger wave function and the emergence of classical behavior
KFKI-1988-18/E N. Kroó et al.
Decay tiir>e measurement of surface plasmons on silver gratings
KFK1-1988-19/A P. Hidas
The inclusive production of the E~ particles in 280 GeV/c maon-proton interactions
KFKI-1988-20/A Т. Dolinszky et al.
A new class of analytically solvable quantum scattering problems
KFKI-1988-21/A L. Diősi
Localized solution of simple nonlinear quantum Langevin-eguation
KFKI-1988-22/E H. Kuzmany et al.
Oxygen induced phase changes in УВа2 з°6+б" Transport, structural and spectoscopic evidence 205 11 NMR spin echo investigations in multiphase Ti-Ba-Ca-Cu oxide superconductors Experimental study of the field-of-view of neutron detectors towards thermohydraulic perturbances
KFKI-1988-23/E K. Tompa et al. KFKI-1988-24/G R. Kozma et al.
Си
KFKI-1988-25/K К. Fodor-Csorba et al.
Structure-activity relationship studies on the antidotes of thiocarbamate herbicides /in Russian/
KFKI-1988-26/D D.N. Yundev et al.
Measurement of the absorption coefficient and index of refraction of teraplene in the submillimetre wave range
KFKI-1988-27/E B. Sas et al.
Thermoelectric power and aniDOtropic magnetoresistance of Fe-TM-B-amorphous alloys
KFKI-1988-28/M S. Wagner-Dibuz
Protocol consultant» an expert system for protocol engineering
KFKI-1988-29/E L. Rosta
Neutron physical properties of a multidisc velocity selector
KFKI-1988-30/A В. Kämpfer et al.
Anisotropic nuclear matter with momentum-dependent interaction
KPKI-1988-31/E L. Bottyán et al.
Evidence for F e in ^Ва (Си1-х^2°7-у *" F e ) by absorption and emission Mössbáuer spectroscopy
KFKI-1988-32/C K. Szegő et al.
Surface and dust features seen on the nucleus of Comet Halley
KFKI-1988-33/C K. Szeg5 et al.
Dust photometry in the near nucleus region of Comet Halley
KFKI-1988-34/G,M B.K. Szabó
Part-task simulator for a WWER-440 nuclear powei plant subsystem
4 +
м
2
Co
>
57
KFKI-1988-35/E P. J a n i
Time-interval statistics for laser Doppler anemometry use. (in Hungarian)
KFKI-1988-36/J G. Nowotny et al.
Analytical methods used for determination of heavy water concentration
KFKI-1988-37/M Abdulmagled K. Sdaa
Development and Structure of a DLL with a new DECISION TREE approach for Protocols
KFKI-1988-38/A L. Diösl
Landau's density matrix in quantum-electro dynamics
KFKI-1988-39/B Z. Perjés
Parametric manifolds
KFKI-1988-40/A V.B. Belyaev e t a l .
Dynamics of the fusion reaction in the dtu~ system
XFKI-1988-41/E Z. Glngl e t a l .
Local structure of icosahedral quasicrystals
KPKI-1988-42/E 3. K o l l á r e t a l .
Quasiperiodic lattice model in two dimensions
KFKI-1988-43/E P. J a n i
Comparison of time interval, statistics with auto-correlation date gathering techniques in laser Doppler anemometry (in Hungarian)
KFKI-1988-44/G A. Gács e t a l .
Instructor support and malfunction handling in the WWER-440 basic principles simulator
KFKI-1988-45/D L. C s i l l a g e t a l .
Linewidth studies on the 469.4 ran Kr transition
KFKI-1988-46/G J.S. Jánosy et al,
Modelling approaches for a basic principles simulator for WWER-440 (PWR) Nuclear Power Plants
KFKI-1988-47/G Gy. Ézsöl et al.
Analysis of consequences of steam generator collector rupture. Plant analysis with the RELAP4/MOD6 code based on PMK-NVH test results, (in Hungarian)
KFKI-1988-48/G L. Szabados et al.
Analysis of consequences of steam generator collector rupture. Computer code analysis and interpretation of PMK-NVH test results, (in Hungarian)
KPKI-1988-49/E Gy. Zsigmond e t a l .
Cold neutron source at the Budapest WWR-SM reactor (in Hungarian)
KFKI-1988-50/M L. Ungvári
State-oriented analysis of connection establish ment phase of the data link control protocol LAPB (in Hungarian)
KFKI-1988-51/E L. Potocky et al.
Metallic glasses cast in magnetic field
KFKI-1988-52/E L. Potocky et al.
Surface coercive force of some metallic glasses
KPKI-1988-53/E D. Huber et al.
Influence of the field induced doping effect on the density of states in highly doped n-type a-SisH
KFKI-1988-54/D J.S. Bakos et; al.
Tokárnak edge plasma investigation by laser blow-off
laser
KFKI-1988-55/A L. Diósi
Models for universal reduction of macroscopic quantum fluctuations
KFKI-1988-56/B В. Lukács
Once more about economic entropy
KPKI-1988-57/A J. Révai
A model for studying time dependent quantum mechanical processes and its application for quasi-stationary states
KPKI-1988-58/M A. Farkas et al.
A short presentation of SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) (in Hungarian)
KFKI-1988-59/A В. Kämpfer
Equilibrium flavor dynamics during the cosmic confinement transition
KFKI-1988-60/M M. Tör6
The analysis of the data, link layer protocol LAPB (in Hungarian) •
KPKI-1988-61/G I. T6th et al.
7.4% cold-leg break case on the PMK test facility with operation of the connection line between hot and cold legs (in Hungarian)
KFKI-1988-62/E V.Ju. Fedorovich et al.
Mandelshtam-Brillouin scattering studies on a Ca-doped Gadolinium-Gallium Garnet monocrystal
KFKI-1988-63/G Th. Bandurski et al.
Experimental investigation on core cooling at different cooling agent levels (in Hungarian)
Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intózet Felelte kiadó: Qylmetl Zoltán Szakmai lektor: Maró« László Példányszám: 87 Törzsszám: 88 662 Készült a KFKI sokszorosító üzemében Felelős vezető: Qonda Péter Budapest, 1968. november hó
