A Zöld Folt és a Greenpeace GMO-ellenessége éhhalálra ítéli a szegényeket

2015. február 24. http://geneticliteracyproject.org/2015/02/24/owen-Paterson-anti-gmo-stance-of-green-blobGreenpeace-condemn-poor-to-starvation-death/

A Zöld Folt és a Greenpeace GMO-ellenessége éhhalálra ítéli a szegényeket Owen Paterson a környezeti, élelmiszeri és vidéki ügyek minisztere 2012-2014 között az Egyesült Királyságban

Kedden a dél-afrikai Pretoriában mondott beszédében Owen Paterson, az Egyesült Királyság korábbi környezetvédelmi minisztere azzal vádolta az Európai Uniót és a Greenpeace-t, hogy a fejlődő országokban élő sokmillió embert a segélyektől való függésre és éhhalálra kárhoztatják azzal, hogy nem hajlandók elfogadni a genetikailag módosított növények és a többi életmentő növénytudományi eredmény mögött álló tudományos bizonyítékokat. Owen Paterson elítélte és „Zöld Foltnak” nevezte a hivatalnokok és hiszékeny médiák alkotta csoportot, amely elferdíti a tudományos eredménye-

ket. A Greenpeace-t a ludditákhoz hasonlította, akik a tizenkilencedik században összetörték a textilgyártó gépeket. Az EU-t „a legrosszabb fajta neokolonializmussal” vádolta azért, mert saját határain belül korlátozza az élelmiszer-termelést. Paterson szerint a világ egy ahhoz hasonló zöld forradalom küszöbén áll, mint amelyik egymilliárd embert látott el élelemmel az 1960-as és 70-es években, amikor a világ népessége robbanásszerű növekedésnek indult.. Ezt a mostani forradalmat azonban jószándékú nyugat-európaiak veszélyeztetik, akik ráerőltetik saját élelmiszer-fétiseiket a fejlődő világra.

1

Alább következik Paterson beszédének teljes szövege, amelyet az ISAAA konferenciáján mondott:

ha az afrikai országok befogadják a modern technológiákon alapuló termesztési rendszereket.

***

A Zöld Folt

Köszönöm Dr. Obokohnak ezt a kedves bemutatást. Nagy öröm számomra, hogy beszédet mondhatok a dél-afrikai mezőgazdasági biotechnológiai ipar és az ISAAA évenként megrendezett médiakonferenciáján. Önök mindannyian fontos, sőt életmentő munkát végeznek, és sokat fáradoznak annak érdekében, hogy elhozzák a modern mezőgazdasági technológiák áldásait erre a kontinensre.

A mostani időkben azonban a nagy gonoszságok ideje is eljött, amikor sok ember, sőt sok kormány is hátat fordít a fejlődésnek. Tényleg furcsa idők ezek, amikor a kiváltságos osztályok egyre inkább fetisizálják az élelmüket, és saját személyes választásaikat a többiek, azaz a mi számunkra kötelező előírásokká akarják emelni. Nem láthattunk ilyen szervezett, fanatikus ellenállást a haladással és a tudománnyal szemben azóta, hogy az eredeti ludditák összetörték a fonodák gépeit a XIX. századi Angliában. A zöld forradalomnak ezek az ellenségei haladónak nevezik magukat, de programjuk aligha lehetne maradibb és visszahúzóbb. Humanitáriusnak és környezetvédőnek mondják magukat, ám politikájukkal milliárdokat ítélnének éhezésre, szegénységre és visszamaradottságra. A primitív, kevéssé hatékony gazdálkodási módszerekhez való ragaszkodásuk megtizedelné a Földön még vadon megmaradt területeket, elpusztítana fajokat, csökkentené a biológiai sokféleséget, és mindezek eredményeképp szegényebbé tenné természetes környezetünket.

A mostani idők különleges lehetőségeket tartogatnak Afrika számára. A növénytudományokban elért eredmények közel hozzák a második zöld forradalom ígéretét, egy olyan forradalomét, amely nemcsak táplálni, hanem jól táplálni is képes a bolygónkat 2050-re benépesítő 9–10 milliárd embert, – ez a forradalom végre véget vethet annak a szégyennek, hogy közel egymilliárd ember ma még minden este üres gyomorral, éhesen tér nyugovóra. Olyan forradalom ez, amelynek hajtóereje a legmodernebb tudomány, amely alulról felfelé képes mozgásba hozni a gazdasági fejlődést. Hamisítatlan, hazai növekedésről beszélek, olyanról, amely valóban gyökeret ver… amely erőt ad az egyénnek… amely megszakítja a segélyek és a függőség ciklusát, és a Föld minden nemzetét a globális gazdasági növekedés erős, versenyképes résztvevőjévé képes tenni.

Zöld Foltnak hívom őket: ez utalás egy, az 1950-es években bemutatott sci-fi filmre, amelyben Steve McQueen játszotta a főszerepet, és amelyben egy zöld folthoz hasonló földönkívüli lény támadja meg a Földet, és mindent felfal, ami az útjába kerül – ehhez hasonlók a környezetvédelmi érdekcsoportok, a megújuló energiával foglalkozó cégek és egyes köztisztviselők, akik bőségesen ellátják egymást pénzzel, rémtörténetekkel és fölösleges adminisztrációval. A választás nélkül pozícióba került buzgó mócsingoknak ez a zavarosfejű csoportja azt állítja, hogy a bolygó és a „vidék” érdekeit tartja szem előtt, de egyre világosabb, hogy nem az igazán fontos problémákkal foglalkoznak, miközben jól meggazdagodnak.

Ebben a tekintetben az egész Földön Afrika a 1 legígéretesebb hely. Afrika hatalmas, eddig ki nem aknázott föld-, talaj- és vízkészleteivel és a ráömlő hatalmas mennyiségű napsugárzással megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy utolérje, sőt el is hagyja Brazíliát, amelyet a mezőgazdasági fejlődés a világkereskedelem élvonalába repített – de ez csak akkor fog megtörténni,

A Zöld Folt két különböző szinten működik. Először is pénzforrások megkaparintására ácsingózva szó szerint több százan keringenek Európa mézesbödöne körül. Másodszor, azzal az ideológiával állnak elő, hogy Európának fel kell adnia azt az alapvető felelősségét, hogy saját lakosságát élelemmel ellássa. Ez a legrosszabb neokolonializmus: Európában vannak a földgolyó legtermékenyebb földterületei, és Európa mégis annyi élelmiszert importál a világ többi

2

is az Egyesült Államok, ahol 5,5-szörösére nőtt a szárazságtűrő kukoricával bevetett földterület nagysága. A biotechnológia továbbra is a történelem során leggyorsabban elterjedt mezőgazdasági módszer. Az első GM növények kereskedelmi célú termesztésbe vonása óta eltelt 19 év során az ilyen növényekkel bevetett szántóföldterület százszorosára nőtt. A tények azt a propagandát is teljes mértékben cáfolják, amelyik szerint a GMO-k csak a gazdag országoknak valók. Tény, hogy a GM növényeket termesztő farmerek több mint 90%-a a fejlődő országokban élő, kisbir5 tokos gazdálkodó. Három egymást követő évben a kevésbé fejlett országok több hektáron termesztettek genetikailag módosított növényeket, mint az egész fejlett világ. A gazdálkodók közismerten óvatosak, jól tudják, hogy a források rossz felhasználása jelentheti a különbséget a bomba termés és a teljes kudarc között. Ezért még sokatmondóbb, hogy a genetikailag módosított növényeket termesztő gazdálkodók közel 100%6 a még mindig nem tért vissza a régi módszerekhez. Továbbra is évről évre a GM növénytermesztést választják, mert a GM növények jó teljesítményt nyújtanak. Tényleg ilyen egyszerű!

részétől, mint amennyit 35 millió hektár termőföldön lehet megtermelni. Afrikában a mezőgazdaság fejlődését számos tényező hátráltatja, de mindezek közül a Zöld Folt a legártalmasabb. Hatalmas összegeket kap támogatásul magától az EU-tól2, számos vallási és humanitárius csoporttól, valamint az Európában és másutt élő, jószándékú, de félrevezetett kiváltságos osztályoktól. Aránytalanul nagy befolyása van a médiára, a kormányzati és nemzetközi intézményekre. Sajnos kevesen vonják kétségbe akár jogosítványait, akár motivációját.

Az ISAAA jelentése nagyon jelentős áttörésekről számol be. A Monsanto által Afrikának ajándékozott szárazságtűrő kukorica kereskedelmi célú termesztése várhatóan 2017-ben kezdődik. Kamerunban, Egyiptomban, Gánában, Kenyában, Malawiban, Nigériában és Ugandában zöld utat kaptak a szabadföldi vizsgálatok, miközben kísérleteket végeztek számos új haszonnövénnyel is, a GM banántól 7 kezdve a kukoricán és a gyapoton át a tehénborsóig. Reménykedni lehet abban, hogy ha ezek a kísérletek rávilágítanak e növények kimagasló hasznára, ezek az országok is segítenek majd eljuttatni ezeket a növé8 nyeket az összes gazdálkodóhoz.

Még többet is fogok beszélni a Zöld Foltról, és arról, hogyan szorítsuk azt vissza, és erősítsük meg ismét a tudomány alapvető elsőbbségét. De először a jó hírről szeretnék beszélni – és sok a jó hír! Jó hírek a biotechnológiáról Amint tudják, a Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications, ISAAA) épp most adta ki legújabb jelentését a genetikailag módosított növények elterjedéséről az egész világon. Ez, éppúgy, mint korábban, most is figyelemre méltó sikertörténet. 2014 a genetikailag módosított növények sikeres kereskedelmi termelésbe állításának 19. éve volt: 18 millió kisgazdálkodó, akiknek 90%-a forrásszegény kistermelő, rekord nagyságú, 181 millió hektáros területet vetett be genetikailag módosított növé3 nyekkel, 28 országban. Termesztési engedélyt kaptak olyan alapvető élelmiszerek GM-változatai, mint a burgonya az Egyesült Államokban és a padlizsán Bangladesh-ben. A listavezető továbbra

Mindenki számára nyilvánvaló a GM növények sikere Dél-Afrikában, amely még mindig a listavezető az afrikai kontinensen, és ahol 2,7 millió hektáron folyik GM növénytermesztés. De rá lehet csodálkozni a rovarrezisztens gyapot példájára is Burkina Fasóban, ahol a gazdálkodók gyorsan és nagy számban kezdik termeszteni a hatékonyabb és nagyobb hozamú 9 GM változatot. 2013-ra Burkina Fasóban az összes termesztett gyapot majdnem 70%-a a GM fajta volt, amely a nem GM gyapothoz képest átlagosan 20%-kal több termést hoz. A rovarirtó szerek felhasznált mennyisége is drámai módon csökkent – e

3

szerek alkalmazása Afrikában általában kézzel történik, a gazdálkodó 20–40 kg-os, rovarirtó szerrel teli hátizsákot cipel a hátán. A Bt gyapot termesztésével a kiszórások száma 6-ról 2-re, vagy annál is kevesebbre csökkent, és a termesztés hatékonysága sokkal nagyobb.10 A Bt fajta egyetlen tenyészidőszak alatt át tudja alakítani a gazdálkodó életét: gazdaságát nyereséges vállalkozássá teszi, így gyermekeit iskolába küldheti ahelyett, hogy a szántóföldön dolgoztatná őket, és elegendő élelmet tud vásárolni a családnak – a jobb táplálkozás eredménye pedig jobb egészségi állapot.

hátráltatják az új tudományos eredmények alkalmazását a fejlődő országokban. Afrika azonban utat mutat Európának! 2014-ben az EU 28 tagállamában 12 szabadföldi kísérletet jegyeztek be GM növényekkel. Ehhez képest Ugandában, Kenyában és Nigériában 13 13 kísérletet végeztek. Ebben a három országban intenzívebb szabadföldi kutatómunka folyik GM növényekkel, mint az egész európai kontinensen! Négy GM-ellenes mítosz, és az igazság a GM technológiáról A GM technológia egyre szélesebb körű alkalmazása folyamatosan rombolja a GMO-ellenes aktivisták terjesztette mítoszokat az egész világon. Érdemes néhány percet áldozni arra, hogy négy ilyen mítoszt egyenként is megvizsgáljunk:

Még ott is, ahol a gazdálkodók többsége a GM technológia mellett voksolt, és annak előnyeit számos vizsgálat megerősítette, a Zöld Folt fáradhatatlanul gyártotta a legendákat és terjesztette a félrevezető információkat. Vegyük az indiai gazdálkodók öngyilkosságára vonatkozó állításokat. GM-ellenes csoportok az állították, hogy a GM haszonnövények bevezetése következtében megnőtt az öngyilkosságok száma az indiai gazdálkodók körében. Egy ilyen tragédia esetében különösen fontos az okok pontos megállapítása, ha segíteni akarunk az öngyilkosságra hajló embereken. Ian Plewis, a Manchesteri Egyetem professzora rávilágít, hogy az indiai gazdálkodók öngyilkossági aránya hasonló a legpontosabban becsült skóciai és francia arányhoz, azaz 100000 gazdálkodó közül körülbelül 30 lesz öngyilkos. Bár ezek is tragikus arányok, ugyanilyenek voltak már azelőtt is, hogy a GM gyapotot bevezették volna Indiában. A professzor állítja: „Tény, hogy a rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá azt a véleményt, hogy a Bt gyapot bevezetése után nőtt az öngyilkosságok aránya a gazdálkodók körében. Az összes indiai államot egyszerre vizsgálva inkább arra látszik 11 bizonyíték, hogy ennek az ellenkezője igaz.” Globális szinten pedig a világ gyapottermelésének több mint 80 százaléka már évek óta GM fajta. A rovarkár ellen védett GM gyapot sikere Burkina Fasóban új lendületet adott fő gazdasági tevékenységük, a gyapottermelés felfuttatásához. A felhasznált rovarirtó szerek mennyisége legalább 66 százalékkal csökkent, a terméshozam 20 százalékkal nőtt, és a gazdálkodók hektáronkénti nyeresége legalább 87 dollárral 12 emelkedett.

Az 1. mítosz az aktivistáknak az a visszatérő, hallgatólagos állítása, hogy a gazdálkodók ostobák, a biotechnológiai cégek becsapják őket és beleviszik abba, hogy többet fizessenek a GM vetőmagért, amikor pedig sokkal jobban járnának anélkül. Nekem inkább az a véleményem, hogy a gazdálkodók igencsak jól ismerik a saját pénzügyi eredményüket, és el sem tudok képzelni olyan gazdálkodót sem a saját országomban, sem a fejlődő világban, aki akár egyetlen dollárt, eurót, fontot vagy randot is fölöslegesen elköltene. A tárgyban folytatott legújabb kiterjedt vizsgálatok történetesen megerősítik ezt. A németországi Göttingeni Egyetem kutatói nemrég elemeztek egy sor korábbi, nagyszabású vizsgálatot, és megállapították, hogy a GM haszonnövények alkalmazása a bevezetésük óta eltelt majdnem két évtized során globális szinten mindösszesen 22 százalék-

A Zöld Folt terjesztette olyan legendák, mint az „indiai gazdálkodók GM-okozta öngyilkossága”,

4

kal emelte a terméshozamot, 68 százalékkal növelte a gazdálkodók nyereségét, és 37 százalékkal csökkentette a kémiai rovarirtók felhasznált mennyiségét. Azt is megállapították, hogy a hozamés nyereségnövekedés a kevésbé fejlett országokban a 14 legmagasabb, nem pedig a fejlett ipari országokban. Más szóval, a Zöld Folt mitológiájában szereplő, ostoba gazdálkodó valójában sokkal oko-sabb, mint maga a Zöld Folt. A 2. mítosz szerint a modern mezőgazdasági technológiától való elfordulás, azaz az organikus termesztésre való áttérés hasznára válik a környezetnek. Ennek valójában az ellenkezője igaz. Néhány évvel ezelőtt az egyesült államokbeli Standford Egyetem egyik kutatócsoportja kimutatta, hogy az 1960 óta bevezetett agrártechnológiai fejlesztések nélkül több mint kétszer nagyobb földterületen lehetne megtermeszteni a ma előállított teljes élelmiszer-mennyisé15 get. Ez majdnem kétmilliárd hektárral több, mint a ma megművelt összes szántóföld, és több, mint Oroszország teljes földterülete, pedig ez a világ legnagyobb országa, amelynek területe kilenc időzónára terjed ki. Kétmilliárd hektár több mint kétszerese az Egyesült Államok teljes területének, az Amazonas esőerdői te16 rületének pedig a háromszorosa.

4 milliárdot tudunk táplálni közülük. Melyik két20 milliárd akar önként meghalni?” A mezőgazdaságnak mindig meg kell találnia az egyensúlyt a több élelmiszer iránti igény és a környezet és a biológiai sokféleség védelme között. Nyilvánvaló, hogy a fenntartható intenzív mezőgazdaság több élelmiszert termel kevesebb földön, ezáltal megvédi a nem művelt területeket a vadvilág, a pihenés és a városfejlesztés számára. A vadvilág és a pihenés céljára fenntartott földterületekre kisebb nyomás nehezedik, és az egész hatalmas terület turizmusból származó bevételeket és munkahelyeket is teremt a helyi közösségek számára. Más szóval, a modern mezőgazdaság, benne a GMO-k, a nitrogén-műtrágyák és a modern rovar- és féregirtó szerek valószínűleg többet tettek a természetes élőhelyek, a biológiai sokféleség és a veszélyeztetett fajok megóvásáért, mint a környezetvédők, a civil szervezetek és az ENSZ tevékenysége összevéve.

Emlékszem, hogy gyermekkoromban nyomasztó képeket láttam éhező indiaiakról a hírekben. A Zöld Forradalom atyja, Norman Borlaug – aki „táplálta a világot” és 1970-ben béke Nobel-díjat kapott – segített ezen: az 1960-as években új genetikai tulajdonságokkal rendelkező amerikai búzafajtákat vezetett be az indiai szubkontinensen. India ma az egyik legfontosabb élel17 miszer-exportőr.

Egy egyesült államokbeli, ipari és természetvédő csoportokból álló szövetség, a Keystone Alliance mikroszinten is igazolta a modern mezőgazdaság környezetvédelmi hasznát. Az összes vizsgált fontos haszonnövény esetében nagymértékben csökkent a víz-, műtrágya- és energiafelhasználás, a környezeti hatás drámaian visszaesett, ugyanakkor a hozamok az egek21 be szöktek. A kukorica hozama például az 1980 és 2011 között eltelt 31 év során 64 százalékkal nőtt, miközben a felhasznált földterület 30 százalékkal, a talajerózió 67 százalékkal, az öntözővíz mennyisége 53 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 44 száza22 lékkal csökkent.

Borlaug és mások az új eredmények alkalmazásával teljesen megváltoztatták a gazdálkodás módszerét. Például egy adott mennyiségű növényi termék megtermeléséhez a becslések szerint ma 65 százalékkal kevesebb földre van szükség, mint 1961-ben. 1967 és 2007 között a világ élelmiszer-termelése 115 százalékkal emelkedett, de a megművelt földterület csak 8 18 százalékkal nőtt. Indur Goklany számításai szerint ha a mai népességet az 1950-es évek termesztési módszereivel próbálnánk élelmezni, ehhez az összes földte19 rületnek 38 helyett a 82 százalékát kellene művelni. Ahogy Borlaug mondta: „Bolygónkon ma 6,6 milliárd ember él; organikus módszerekkel csak

A talajművelés nélküli gazdálkodás forradalma az 1960-as évek második felében, jóval a GM növé-

5

26

szer, és azzal a ténnyel szemben, hogy az Egyesült Államokban az emberek már több mint 15 éve GM növényeket tartalmazó élelmiszereket fogyasztanak egyetlen dokumentált egészségkárosodás, akárcsak egy tüsszentés vagy egy hasfájás 27 nélkül. A megtermelt állati termékek túlnyomó többsége – hús, tej, sajt, tojás – még Európában is olyan állatoktól származik, amelyeket importált GM kukoricával és GM szójadarával etettek. Az Európai gazdálkodóknak az elmúlt majdnem két évtizedben nem volt szabad termeszteniük ezeket a növényeket, egyetlen 28 kukoricafajta kivételével. Az európai állattenyésztők azonban évente több millió tonnát importálnak belőlük – enélkül már rég összeomlott volna az európai állatpiac.

nyek előtt köszöntött be. A modern növényvédő szerek és a GM növényfajták jelentősen növelték a hatását, mivel a farmereknek sok helyen nem kellett többé szántaniuk a földet ahhoz, hogy féken tartsák a gyomokat. Így megtakarítható a traktorok üzemanyaga, és a talaj termőrétege fokozatosan visszanyeri eredeti szerkezetét és jótékony mikroorganizmus-flóráját. Az Egyesült Államokban az erózió kevesebb lemosódott földet juttat a folyókba, ami az EPA szerint az ország egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémáját 23 oldja meg. A talajművelés nélküli gazdálkodásban legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtó, a környezetvédők által oly szívesen kritizált glifozát sokkal környezetkímélőbb és ártalmatlanabb az ott élő emberek és állatok számára, mint azok a vegyszerek, amelyek helyébe lépett. A glifozát, miközben valóban megöli a gyomokat, állatokra nézve kevésbé – nem hasonlóan, hanem sokkal kevésbé – 24 toxikus, mint az ecet. Amikor legközelebb salátaöntetet készít, gondoljon erre!

Egy ésszerűen működő világban az a tanulmány, amelyet nemrég az UCLA Davis, az Egyesült Államok egyik legnevesebb mezőgazdasági egyetemének kutatói tettek közzé, egyszer s mindenkorra véget vetne a GM növényekkel végezendő további állatkísérletek követelésének. A tanulmányban összehasonlítják több mint 100 milliárd szarvasmarha és egyéb háziállat egészségügyi eredményeit a GM növények bevezetése évét (1996) megelőzően és azután, amikor az összes állati takarmány GM-növénytartalma igen gyorsan körülbelül 90 százalékra emelkedett. Az USA állattenyésztése ténylegesen a valaha vég29 zett legnagyobb szabású állatkísérletnek tekinthető. No és mi az eredmény, mekkora különbséget találtak a kutatók az egészségügyi eredményekben? Semekkorát: a különbség nulla. Az állatok a GM növények bevezetése után ugyanolyan egészségesek voltak, mint azelőtt. Itt is, mint a többi mítosznál, a GM növények egészségre káros hatásainak mítosza nem csak nem igaz, hanem éppen az ellenkezője igaz!

Ezzel el is érkeztünk a 3. mítoszhoz: a GMOellenes aktivisták kitartanak amellett, hogy a GM növények fogyasztása valamilyen okból nem biztonságos. Annak ellenére kitartanak emellett az állítás mellett, hogy sok száz vizsgálat bizonyítja a GMO-k biztonságosságát: ez az összes végzett vizsgálat túlnyomó többsége, amelyek nagy része állami megrendelésre 25 készült és teljesen független az ipartól. Ezt az állítást fenntartják a világ összes független tudományos intézményének (plusz az Európai Bizottságnak!) a véleménye ellenére, amelyek szerint a GM növények ugyanolyan biztonságosak, mint bármilyen más élelmi-

Általánosan mellőzött probléma például a széles körű mikotoxin-szennyezés, aminek gyakori oka a rovarrágás, különösen a növekvő termésbe való fúrás, amely lehetővé teszi a gombakártevők bejutását a növény belsejébe. Ez a probléma számos élelmiszert és takarmányt érint, például a kukoricát, a cirkot és a föl30 dimogyorót. Kétségtelen, hogy a mikotoxinok leghatékonyabb ellenszere a Bt rovarrezisztenciát hordo31 zó GM növényfajok ültetése. A FAO becslése szerint egyes élelmiszernövényeknek akár a fele is szennyezett 32 lehet. A fejlődő világban több mint ötmilliárd ember van kitéve ezeknek a természetes előfordulású toxi-

6

noknak, amelyek gátolni képesek az immunrendszert, hátráltatják a növekedést, és rákot vagy májbetegséget 33 tudnak okozni mind embereknél, mind állatoknál. Afrikában a vidéken élő szegényebb rétegek folyamatosan ki vannak téve e mérgek határérték feletti szintjének. 2003-ban Kenyában 120 ember pusztult el, 34 miután magas aflatoxin-tartalmú kukoricát ettek. Az iparosított országokban az organikus gazdálkodók már régóta permeteznek a teljes Bt baktérium spóráival rovarirtás céljából. Végül is ez a baktérium természetes körülmények között előfordul a talajban, és bizonyítottnak tekinthető, hogy emlősökre és emberre nézve ártalmatlan. Ám amikor a tudósok olyan módosított növényt hoztak létre, amely a Bt baktériumsejtben található egyik fehérjét termelte beépített védelem céljából, a Zöld Folt foggal-körömmel küzdött azért, hogy megfossza a fejlett világot e növények hasznától.

36

zsírok. Jelenleg tesztelik az új GM paradicsomot, 37 amely a jó koleszterint „utánozza”. Folyamatban van a nagy mennyiségű antocianint tartalmazó paradicsom 38 – ez a természetes vegyület segít megelőzni a rákot. Nemrég engedélyezték az Egyesült Államokban a nem barnuló almát, amely kevésbé romlik, ezért kevesebb 39 kerül belőle hulladékba. Engedélyeztek már egy 40 egészségesebb burgonyát is, és olyan földimogyoró előállításán is dolgoznak, amelyből hiányzik a gyerme41 kek számára oly veszélyes két legerősebb allergén.

A nemzetközileg elismert Milánói Egyetemen végeztek egy államilag finanszírozott kísérletet, amelyben két kukoricafajtát vizsgáltak. A hagyományos kukoricával összehasonlítva a Bt kukoricának nemcsak a hozama volt 28–34 százalékkal magasabb, de jóval kevesebbet tartalmazott a fumonizin nevű gombatoxinból is: a nem GM kukoricában 6000 rész per milliárd rész (ppb) volt kimutatható, a Bt kukoricában pedig legfeljebb 60 ppb. A 6000 ppb fölötti fumonizintartalmú kukorica mind az olasz, mind az európai törvények szerint alkalmatlan volt emberi fogyasztásra. Az egészségügyi következmények ellenére a vizsgálatot megrendelő, de az aktivisták befolyása alatt álló olasz kormány arcátlan 35 módon eltitkolta ezeket az eredményeket.

Tíz napja Canberrában jártam, és saját szememmel láttam, mennyire előrehaladt azoknak az olajnövényeknek a kifejlesztése, amelyek fenntartható, hosszú szénláncú omega-3 zsírsavforrást biztosítanak és jobb táplálékot nyújtanak mind az embereknek, 42,43 mind a haltenyészeteknek. Így véget lehet vetni annak a morbid gyakorlatnak, hogy a tenyésztett halakat vadon élő halakkal takarmányozzák. Ráadásul lehet, hogy a jövőben utolérhető vagy akár túl is szárnyalható az olajpálma olajhozama olyan olajnövények szántóföldi termesztésével, amelyek olaja a levelekben 44 és a szárban található. Így a GM olajnövények kifejlesztése hozzájárulhatna az orangutánok olajpálmaültetvényektől fenyegetett, sérülékeny élőhelyének védelméhez.

A mítosz megint csak a feje tetején áll: valójában nem a GM növények, hanem a GM-ellenes Zöld Folt veszélyes az emberi egészségre. A 4. mítosz azt állítja, hogy a biotechnológia csak a gazdálkodóknak jó, a fogyasztók javát nem szolgálja. Itt is az állítás ellenkezője igaz: szerintem a növénytermesztésnek a fenntarthatóság és az olcsóbb termelés érdekében történő koncentrálása és az érintetlen területek ebből eredő védelme a fogyasztóknak igen fontos érdeke. Erre konkrét példák is vannak: a biotechnológia segítségével már létrehozták a magasabb olajsavtartalmú szóját, amelyből hevítéskor nem keletkeznek koleszterinszint-emelő transz-

Kevesen tudják, hogy az első, emberi fogyasztásra engedélyezett biotechnológiai termék a tejoltó volt, egy sajtgyártáshoz használt enzim. A ma fogyasztott sajtok 90 százaléka GM tejoltóval ké45 szül, mivel ez olcsóbb és hatékonyabb. A kenyér-, bor- és sörgyártásban rutinszerűen használnak genetikailag módosított élőlények (GMO-k) termelte enzimeket. A cukorbetegek életben tartására használt

7

egyébként gyógyítható betegségek is halált okoznak. Évente kétmillió kisgyermek hal meg emiatt. Tisztázzuk tehát: bár ezek a halálozások megelőzhetők, mégis 6000, ma még élő gyermek holnapra halott lesz. (Összehasonlításul: az Ebola-vírus tavaly tragikus körülmények között 9000 embert pusztított el, naponta körülbelül 25-öt.) Sokmillió életet lehetett volna megmenteni, ha ezeknek az embereknek rendelkezésükre állt volna az aranyrizs, és már évek óta rendelkezésükre állhatna, ha az anyagiakkal jól ellátott GM-ellenes csoportok folyamatos kampányukkal nem riogatnák az embereket és nem gyakorolnának nyomást a kormányokra, hogy ne engedjék a piacra az aranyrizst.

összes inzulin GM baktériumokból származik. Korábban az inzulint szarvasmarhák és sertések hasnyálmirigyéből (pankreász) vonták ki. Egyetlen cukorbeteg egy éves ellátásához 50 sertés hasnyálmirigyére van szükség. Mielőtt az inzulint GM baktériumok segítségével kezdték volna termelni, az egyik legnagyobb ipari inzulingyártó cég naponta tizenegy tonna sertéspankreászt dolgozott fel, ami 100000 levágott állatból szár46 mazott. Sajnos, a fogyasztói ellenállástól tartva a mai napig nem alkalmazhatók azok az igen ígéretes biotechnológiai módszerek, amelyek a joghurtok oltó47 anyagát megvédenék a fertőzéstől. A legígéretesebb fejlesztés azonban az ún. biofortifikáció, vagy biológiai feljavítás, ami különösen a fejlődő világ számára fontos, ahol oly sokan nélkülözik az egészséghez és jólléthez elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat.

Ezeknek az ellenzőknek a vezére a Greenpeace, több mint 500 millió dolláros összesített hadipénztárral, amelyet kifinomult propagandatechnika és tudománytalan rémhírterjesztés egészít ki. A Greenpeace eredetileg az állította, hogy az aranyrizs nem fog működni, és amikor hatásossága minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert, áttért annak bizonygatására, hogy a szegényeknek helyette inkább vitaminkiegészítőket kellene venniük és friss 50 zöldséget kellene enniük – mintha a napi két dollár alatti jövedelemből élő családok megengedhetnének maguknak ilyen luxust.

Az aranyrizs, a Greenpeace és az antihumanitáriusok A biofortifikációs technológia ikonikus termékét, az aranyrizst 15 évvel ezelőtt fejlesztette ki két német professzor, Ingo Potrykus és Peter Beyer. Az aranyrizs olyan „csodagabona”, amely A-vitaminná alakuló béta-karotint tartalmaz. 2001-ben a feltalálók az Avitaminhiány elleni küzdelem egy további, lehetséges eszközeként átadták a technológiát a fejlődő országok állami szektorának továbbfejlesztés céljára, a világ 48 szegényeinek javára. Az A-vitaminhiány, amelynek oka az A-vitamint nem tartalmazó étrend, az egész világon a gyermekkori vakság fő okozója, amely évente félmillió gyermeket érint, akiknek fele egy vagy két 49 éven belül meghal. Az A-vitaminhiány ugyanakkor táplálkozás okozta immunhiányos állapot is, ezért az

A Greenpeace azonban nem elégszik meg a puszta propagandával. 2013-ban egy Fülöp-szigeteki szervezet, amelynek partnerei között a Greenpeace is szerepel, a Greenpeace által az egész világon alkalmazott taktikát vetette be: erőszakosan megtámadták és tönk51 retették az ellenzett kutatást. A MASIPAG néven ismert szervezet, saját állítása szerint „gazdálkodók vezette hálózat” elpusztította az aranyrizzsel végzett szántóföldi kísérletet. A helyi hatóságok azonban arról tettek jelentést, hogy a bűnözőket 52 busszal hozták a városból. Nagy szégyen, hogy nem csak a Greenpeace támogatja a MASIPAG GMellenes ökoterroristáit. A MASIPAG támogatóinak listája olyan, mint a félrevezetett európai egyházak és kormányzati támogatással működő társadalmi igazságossági és szociális fejlesztési csoportok telefonkönyve. Talán a társadalmi igazságosság elé odaillene az „úgynevezett” jelző. A MASIPAG finanszírozási forrásai többek között: · A Fasteopfer Catholic Lenten Fund elnevezésű 53 svájci katolikus pasztorációs fejlesztési csoport;

8

·

A Misereor, a német katolikus püspöki kar karitatív szervezete, amely pénzügyi támogatást 54 kap a német kormánytól;

·

A Svéd Természetvédelmi Társaság, amelyet a 55 svéd külügyminisztérium finanszíroz;

·

Trocaire, az ír katolikus egyház hivatalos fejlesztési ügynöksége, amely támogatást kap az ír és a brit kormánytól, valamint EU tagorszá56 gok kormányaitól is; hangsúlyozni kell, hogy a MASIPAG csak egyik tagja annak a gombaként szaporodó GM-ellenes csoportokból és válogatott aktivistákból álló hálózatnak, amely a fejlődő világban működik, gyakran civil és EU támogatással.

azon dolgozik, hogy felfedje a Greenpeace akcióit a fejlődő világban, és Ingo Potrykussal, az aranyrizs feltalálójával együttműködve bíróság elé akarja juttatni a szervezetet az emberiség ellen elkövetett bűneiért.58 Én pedig azt tanácsolom európai és amerikai barátaimnak, hogy ha legközelebb megállítja őket az utcán valamilyen fiatal aktivista és pénzt kér a Greenpeace számára, kérdezzék az aranyrizsről. Ő azokról a jegesmedvékről és bálnákról akar majd beszélni, amelyeket állítólag megmentettek, de ehelyett kérdezzék őt inkább arról a sok millió gyermekről, akiket a szervezetük vakságra és korai halálra kárhoztat.

2011-ben a Greenpeace Ausztráliában megtámadott egy búzaültetvényt, amely egy, a növény egészségességét fokozni kívánó, izgalmas kutatómunka részét képezte. Jó volt látni, hogy az ausztrál közösség milyen hevesen reagált erre a kriminális vandalizmusra és mennyire elítélte azt. 2011. július 14-én betörtek a CSIRO ginninderrai (Canberra) kísérleti állomására és kísérleti növényeket vágtak le. Egyes GM kísérleti parcellákat részben elpusztítottak. A felelősséget a Greenpeace vállalta. Az incidenst kivizsgálta az ausztrál szövetségi rendőrség, két sydney-i nőt vád alá helyeztek az incidenssel kapcsolatban, és mindkét nő később elismerte bűnösségét nemzetközösségi tulajdon károsításában. 2012 augusztus 1-én a CSIRO 282560 dolláros jóvátételt kapott a Greenpeace-től. 2012 novemberében a két nő 9 hónapi felfüggesztett börtönbüntetést kapott (a felfüggesztés feltétele 12 havi jó magaviselet; ellenkező esetben a börtönbüntetést le kell tölteni és fejenként 1000 dolláros pénzbüntetést 57 kell fizetni).

Azt is el kell azért ismerni, hogy vannak olyan humanitárius és környezetvédő csoportok, amelyek kezdik felismerni, milyen fontos szerepet játszhatnak a biotechnológiai vállalatok az emberi szenvedés könnyítésében és a fejlődés gyorsításában. Különösen olyan szervezetekre gondolok itt, mint például az Oxfam és a Nature Conservancy (Természetvédelem), amelyek kezdeti GM-ellenessége a GM növények hatásosságát és biztonságosságát bizonyító, elsöprő erejű bizonyítékok hatására jócskán megenyhült. Ideje, hogy ezek a szervezetek kiálljanak és vezetőként lépjenek fel ebben a sürgető humanitárius kérdésben.

Fel kell tenni a kérdést: mikor kezdte ilyen sok humanitárius szervezet megvetni a reménytelenül szegények életét, akiknek segíteniük kellene? Mennyi ideje tartják fontosabbnak az ideológiát az emberségnél? Értik-e a Greenpeace támogatói, hogy az adományaikat átvevő szervezet valójában gonoszul viselkedik?

És hol vannak vajon az ENSZ szervezetei, a WHO, a FAO és az UNICEF, amelyek mind rendelkeznek táplálkozásjavítási és fejlesztési mandátummal? Ezek felismerték, hogy az A-vitaminhiány az elmúlt 25 év egyik legfontosabb – és olcsón megoldható – problémája. Kétségtelen, hogy a jelenleg folyó beavatkozások sok millió életet megmentettek. De az A-vitaminhiány okozta, megelőzhető halálesetek továbbra is pusztítanak, és most az aranyrizzsel a kezünkbe került a probléma megoldásának kulcsa a fél világon, ahol a

Pontosan ezért szakított régi szervezetével Patrick Moore, aki a Greenpeace egyik vezére volt az 1970es években, amikor a szervezet még tekintetbe vette a tudományt és tisztelte az emberi életet. Moore most

9

rizs a legfontosabb alapélelmiszer. Ezek a nagy és hatalmas szervezetek azonban az aktivisták vitatkozásától megriadva úgy döntöttek, hogy nem hisznek a tudományos eredményeknek.

guk dönthetik el, termesztenek-e GM növényeket vagy nem. Ez jelentős reform. Remélem, hogy amikor évek múlva visszatekintünk, ezt a pillanatot vízválasztónak látjuk majd, amelyet követően egyik nemzet a másik után ragadja meg e nagyszerű technológia nyújtotta hatalmas lehetőségeket.

Ezzel a kéréssel fordulok azokhoz a szervezetekhez, amelyek a tudománynak hittek: Önök elvetették az aktivisták mítoszait és a tudományt választották. Most erkölcsi tekintélyüket felhasználva forduljanak társaikhoz a civil közösségekben, és győzzék meg őket is, hogy tegyék azt, ami helyes, és támogassák azt a törekvést, hogy a fejlődő világ megkaphassa azokat a GM eszközöket, amelyek segítségével növekvő és sajnálatos módon alultáplált népességét élelmezni tudja.

Ám nem szabad abban a hitben ringatnunk magunkat, hogy egyetlen reform megoldja a problémát. Az EU elfordulása a tudománytól inkább már megfutamodáshoz hasonlít. Csak múlt novemberben történt, hogy Jean-Claude Juncker, az új elnök megtagadta Anne Glover sejtbiológia-professzor szerződésének megújítását, aki igen jó munkát végzett a Bizottság elnöke tudományos tanácsadójának posztján. A Greenpeace és más civil szervezetek hónapokon át összehangolt kampányt folytattak Glover professzor ellen, főleg a GMO-k iránti nyílt, tudományalapú támogatása miatt. Válaszul körülbelül negyven vezető tudományos szervezet és több mint 770 tudós írt levelet 60 Glover professzor és tisztsége védelmében.

Az EU hátat fordít a tudománynak A legnagyobb vétkes persze maga az Európai Unió, amely valamilyen kifacsart neokolonializmust követve ráerőltette Afrikára a saját gazdagoknak való, organikus szenvelgését és tudományellenes politikáját. A kenyai születésű Calestous Juma, a Harvard Kennedy School professzora, a nemzetközi fejlődés gyakorlatának szakértője az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének korábbi ügyvezető titkára, aki többször is élesen bírálta az EU-t azért, mert erőszakkal arra próbál kényszeríteni afrikai országokat, hogy ne termesszenek GM növényeket, és az import beszüntetésével fenyegeti őket, ha élni mernek független59 ségükkel. Büszke vagyok arra, hogy amikor környezetvédelmi, élelmiszerügyi és vidékfejlesztési miniszter voltam, képesek voltunk meggyőzni az Európai Miniszterek Tanácsát arról, hogy módosítsák az európai politikát, úgyhogy ma már az egyes országok ma-

Jean-Claude Juncker

Szinte szimbolikus jelentőségű, hogy a tudományellenes üresfejűek nyertek ebben az ügyben – Európában, amely egykor a modern tudomány bölcsője és legnagyobb eredményeinek helyszíne volt! Ha arra gondolok, hogy a lisszaboni szerződésnek az volt a célja, hogy biztosítsa Európában a tudásalapú gazdaság kifejlődését! Erre semmi esély sincs, ha a tudományos bizonyítékok ugyanolyan súllyal esnek latba, mint a közvélemény, amelyet, mint láttuk, igen könnyen befolyásolnak a politikai aktivisták. Európában a tudománytól való elfordulás gyakran az elővigyázatossági elv köntösében jelenik meg, amelynek megvan az az előnye, hogy tudományos hangzása van, de a valóságban se nem tudományos, se nem nevezhető jogosan „elvnek”. Inkább ösztönös impulzushoz vagy reflexhez hasonlít, éppen olyan közhelyszerű és alkalmatlan, mint ha a szabályozás komoly munkájának azzal fognának neki, hogy „jobb félni, mint megijedni”. Ezt nem is lehet pontosan meghatározni – aki így gondolkozik, legfeljebb azt akarhatja, hogy ha valami egyáltalán káros lehet, azt be kell tiltani. Stephen Tindale, a Greenpeace korábbi angliai igazgatója most arra hív fel, hogy „lépjünk tovább a 61 GM növényekről szóló teológiai vitáktól”.

Anne Glover

10

Az aktivisták nap nap után a kockázatokra figyelmeztetnek. De hiszen minden, mindig és mindenütt kárt okozhat. Öt centiméter mély vízbe is bele lehet fulladni. Elég nagy adagban a kávé is rákot okozhat. A mobiltelefonokra pedig rá se térjünk. Az EU most abban a nevetséges helyzetben találja magát, hogy saját rovarirtó szerekre vonatkozó rendeletei alapján be kellene tiltania a kávét – meg a sört, meg még ezer másik fogyasztási cikket –, ha ezeket nem élelmiszerüzletekben 62 árulnák, hanem a szántóföldekre permeteznék. Az elővigyázatossági elv olyan széles terítésű, hogy gyakorlatilag megadja a jogot a szabályozóknak arra, hogy bármit betilthassanak vagy korlátozhassanak pillanatnyi szeszélyük szerint, vagy aszerint, hogy éppen ki gyakorol rájuk nagyobb nyomást. Ezért van a csapvízben található rovarirtó szer mennyisége 0,1 ppb-ben meghatározva, ami olyan, mintha egy tabletta lázcsillapító lenne feloldva egy olimpiai méretű ver63 senyuszoda vizében.

a végső döntés feladatát: saját tudósaikat felülírva 2013 66 végétől betiltották a neonikotinoidokat. Az eredmény előre látható volt. Ezt azért mondom, mert tényleg előre megmondták mind a gazdálkodók, mind mások, akik szerint a betiltás a rovarok elleni harc legjobb eszközétől fosztja meg a méhészeket, és arra kényszeríti őket, hogy régebbi, kevésbé hatékony, a méhekre károsabb szereket alkalmazzanak. Pontosan ez történt: többszöri piretroidos permetezés ellenére Anglia olajrepceföldjein súlyosan károsodott a termés, egyes megyékben a 40%-ot is el67 érte a veszteség. A betiltás miatt egész Európára számítva 15%-kal csökken az olajrepce termés68 hozama. Ez újabb példa arra, hogy az elővigyázatossági elv következtében valóra válnak a kockázatok.

Láttuk a neonikotinoidok miatt vívott csatában is, hogyan működik az elővigyázatossági elv a gyakorlatban. Az aktivisták szerint ezek az anyagok okozzák a méhek pusztulását, azonnali kihalását. A kiterjedt szabadföldi vizsgálatok és a valódi tudományos kutatás nem támasztja alá 64 ezt az állítást. Az EU saját tudományos intézményei sem támasztották alá. Még a legalapvetőbb szinten sem állta meg a helyét: a méhpopulációk ugyanis nem csökkennek nagy sebességgel. Egyáltalán nem csökkennek. Az utóbbi két évtized során, amikor a neonikotinoidok már piacon voltak, a méhpopulációk növekedőben vannak mind az EU-ban, mind pedig az 65 egész világon. A Zöld Folt azonban mindent bevetett.

Ez a botrány – amelyet egyesek „Beegate” néven emlegetnek – épp nemrégiben tovább gyűrűzött, amikor egy David Zaruck nevű brüsszeli blogger rábukkant egy olyan memorandumra, amelyet az egyik, a tiltást legbuzgóbban támogató tudós felejtett kint az interneten. Ebben a memorandumban, amely egy 2010-ben megtartott értekezleten készült, részletesen, saját szavaikkal leírják, hogyan fabrikált ő (ti. a tiltást támogató tudós) és több más, az EUfinanszírozta neonikotinoid-különítménynek dolgozó, vezető beosztású tudós a betiltást támo69 gató tanulmányokat. A „tudósok” szót itt idézőjelbe kell tenni. Egészen biztos, hogy tudományos kutatást nem úgy kell végezni, hogy még a kísérletek elvégzése előtt elhatározzuk, mi lesz az eredmény. Ám úgy látszik, az EU-ban beköszöntött már egy olyan szép új világ, ahol minden fordítva van.

Én magam személyesen 85000 e-mailt kaptam, és alig volt közöttük barátságos hangvételű. Nem volt népszerű az álláspontunk, hogy ti. a politikának a tudományos eredményeken kell alapulnia, azok pedig nem a betiltás mellett szóltak. Ahogy már tudjuk, nem is volt nyerő az álláspontunk. Az Európai Bizottság szokása szerint engedett az aktivistáknak. Szövetségeseimmel elértük, hogy nem tudtak minősített többséget szerezni a betiltáshoz a tagállamok körében, annak ellenére, hogy két szavazás is volt ebben a kérdésben. A demokrácia azonban csak eddig terjed Brüsszelben. Az EU tisztségviselői így magukra vették

Itt van például az a meglepő tény, hogy a technológiailag fejlett EU, amely rendkívül ter-

11

mékeny földterületek és a mezőgazdaság számára nagyon kedvező éghajlati tényezők büszke élvezője, nem képes saját lakosságát élelemmel el70 látni, és nettó élelmiszer-importőrré esett vissza. Ami persze azt jelenti, hogy egyszerűen máshová exportálja környezeti lábnyomát. Másrészt azt is jelenti, hogy Európa nemcsak hogy nem járul hozzá eléggé az élelmiszer-termeléshez, hanem nettó negatív irányba tolja el az emberiség legfontosabb XXI. századbeli célja érdekében tett erőfeszítéseket, hogy ti. a bolygó minden lakosa elegendő és jó táplálékhoz jusson.

mát. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy lesöpörjük az asztalról a legígéretesebb növényi technológiákat és a törvényhozói fiókban elzárva tartogassuk, miközben gyermekek éheznek. Sok évszázaddal ezelőtt a tudomány húzta ki Európát a sötét középkorból, és szilárdított meg egy egészen új elgondolást, a folyamatos emberi haladás koncepcióját. A mi időnkben egyetlen ember, Norman Borlaug kivételes tudományos eredmények segítségével épp időben gyorsította fel a haladást ahhoz, hogy az 1960-as és 70-es években több mint egy milliárd embert megmentsen a tömeges éhhaláltól. Ez volt a Zöld Forradalom. Ma egy második Zöld Forradalom küszöbén állunk, egy rendkívüli áttörésekkel tarkított időszak előtt, amelyek megoldják a feladatot, ha hagyjuk.

Ma majdnem 805 millió embernek nincs elég ennivalója, ami körülbelül minden kilencedik ember a Földön. Ezek többsége gyermek, akik soha nem fognak másokkal egyenlő esélyt kapni a jó életre, mert az éhség megnyomorítja fejlődésüket, elfojtja remény71 kedésüket, és testüket betegségek prédájává teszi. Ma sok fejlődő országban minden harmadik gyermeket csenevésszé tett az éhség. Hatvanhat millió gyermek naponta éhesen megy iskolába. Az öt év alatti korú gyermekek körében a szegényes táplálkozás okozza az elhalálozásoknak majdnem a felét, ami évente több 72 mint három millió elvesztett gyermek.

Hagynunk kell! A golyózápor, a propaganda, az időnkénti politikai kudarcok ellenére. Előre kell nyomulnunk! Mítoszok ellen tények; Zöld Folt ellen Zöld Forradalom. Nincs ma ennél fontosabb kihívás. Javaslom, hogy az afrikai nemzetek mutassák az utat Európa számára.

És ez az a helyzet, amelyet az EU elővigyázatossági elve ténylegesen megőrizne.

Biztos vagyok abban, hogy a tudomány legyőzi a babonát!

A világ népessége ma hét milliárd, és 2050-re vagy nem sokkal azután túllépi a tízmilliárdot. Nemrég az egyik angol celeb a genetikailag módosított élelmiszerek ellen tiltakozva petíciót nyújtott át a miniszterelnöknek. Mint neves és gazdag divattervező, bizonyára avatott ismerője volt ennek a szakterületnek. A BBC egyik riportere megkérdezte tőle, mit mondana azoknak, akiknek nem telik az őáltala javasolt költséges organikus élelmiszerekre. Egyszerűen ezt válaszolta: 73 „Egyenek kevesebbet.”

Bízom abban, hogy együtt sikerülni fog! Köszönöm a figyelmüket. *** Irodalomjegyzék: nagy terjedelme miatt lásd az eredeti cikkben.

Embertársaink túl nagy része már ma is kevesebbet eszik. Nem hiszem, hogy mi európaiak jogosan mondhatjuk, hogy humánus, rendes társadalmunk van, mielőtt ezek az emberek mind jó minőségű, tápértékben gazdag élelmiszerhez jutnak, mielőtt a bolygónkon minden embernek elég ennivalója van. Ez pedig azt jelenti, hogy valamilyen módon a helyére kell kerülnie a tudománynak. Minden rendelkezésre álló eszközre szükségünk van ahhoz, hogy megoldjuk ezt a problé-

12