A Zempléni Nemzeti Park turisztikai fejlesztési terve. tárgyalási javaslat az I.ütem feladataira. készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség

Zempléni Nemzeti Park fejlesztési terve I.ütem Belső használatra!

tárgyalási javaslat

A Zempléni Nemzeti Park turisztikai fejlesztési terve tárgyalási javaslat az I.ütem feladataira

készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség

2009 ZNP fejlesztési terv



A ZEMPLÉN TURISZTIKAI CSOMAG A zempléni turizmus ma leginkább azzal jellemezhető, hogy az egyes önkormányzatok forrásaik függvényében minden lehetőt megtesznek a turista ide csábítására, és ha van egyáltalán reklám, az az egyedi látnivalókat propagálja. Rákfenéje a térségnek, hogy szinte csak a nyári időszakban érkeznek turisták, és aki ide érkezik, az jellemzően kiránduló, aki 1-1 látnivaló megtekintésére érkezik, és a többség egyetlen éjszakát sem tölt el a térségben. A turizmussal kapcsolatban véleményünk szerint két stratégiai célt kell megfogalmazni 1. Egy hét a Zemplénben! 2. Minden évszak főszezon! A turizmus fellendítésére, ahhoz minden elemére szükség van! Minden elemet egyetlen település vagy kistérség sem tud produkálni, ezért a Zemplént egy csomagban kell „eladni” a turistáknak. Minden elem között kell legalább egy, mely országos hírnévre tesz szert! (mindenki hallott már a „bajai halászlé”-ről, a „békéscsabai kolbásztöltő versenyről”, a „Balaton átúszás”-ról, a „mohácsi busójárás”-ról, stb. Az azért jól látszik, hogy egyikhez sem kellett különleges adottság, csak hagyományteremtő szándék.) A komplex turizmusfejlesztés szükséges elemei: Gasztronómia: Hatalmas fegyvertény, hogy miénk az ország legfontosabb világhírű terméke a tokaji bor! Jó úton halad a „gönci barack pálinka” is a hírnév felé. Nincs azonban a tájra jellemző országos hírnevet elérő étel, sajt, sütemény, stb. Ezeket meg kell teremteni, a hírnevüket fel kell építeni. Kultúra: Ennek egy „kész” országosan ismert eleme van, a „Zempléni Fesztivál”. Itt nagyon sok teendő van, hiszen ez az a terület, amivel a holt szezonban is turistát lehet vonzani. Szórakozás: Olyan programokat kell hagyományteremtő módon megalkotni, melyek országos hírnévre tesznek szert, fogalommá válnak. Van erre jó példa, mert a Hegyalja Fesztivál és a szüreti napok két eltérő igénnyel rendelkező társadalmi réteget fed le. További nagy programokat kell kiépíteni a jövőben! Természet: hatalmas értéke a tájnak, de nincs bemutatva, csak az látja, aki értő szemmel érkezik ide. Ennek színvonalas bemutatása a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság feladata. Műemlékek: Hihetetlen értékekkel bír a táj, de alig van „kész” látnivaló, talán csak a Sárospataki és Boldogkőváraljai vár. A többi „félkész” és alvó állapotban várja a szebb napokat, annak ellenére, hogy néhány önkormányzat (pl. Füzér) hatalmas erőfeszítéseket tesz. Sport: Tájra jellemző országos program nincs (mint.pl. a Balaton átúszó verseny). Vannak jó kezdeményezések pl. Sátoraljaújhelyi Kalandpark, de az országos hírnév eléréséhez még sok a teendő. Emléktárgyak: A területre érkező turista jelenleg két-három nagyszerű, területre jellemző, világszínvonalú ajándékot tud vásárolni: tokaji bor, hollóházi porcelán, gönci pálinka. Ezt a sort mindenképpen bővíteni kellene. Lehet itt a hagyományokkal bíró tárgyakra gondolni (pl. sárospataki kerámia), vagy hagyományokkal nem bírókra is, melyek megteremtése még a jövő feladata (pl. zempléni sajt, zempléni gyógytea, zempléni szárított vargánya, stb.) Ezeket a helyi vállalkozó szemléletű embereknek kell kitalálni, amiben a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság segítő kezet kell, hogy nyújtson. Mindezen turisztikai elemek megléte esetén lehet a „Zemplén csomagot” megalkotni, és eladni, és ha ez meg van, akkor a magántőke is egyre jobban meg fog jelenni a szálloda és

ZNP fejlesztési terv



vendéglátás területén. Ezen elemek közül többnek a megteremtésében a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság hatékonyan részt tud vállalni. Ha van a Zemplénben összefogás és egységes cél, akkor megindulhatunk a „Kiemelt Turisztikai Régió” címért, ami jelentős forrásokat mozdíthat meg. Lehet azt mondani hogy „címekből nem lehet megélni”, de a megélhetéshez (lásd turisztika) címekre van szükség! A térség jövőjét a turizmus és az azt kiszolgáló háttéripar jelentheti. Ezért szükség van a meglévő Világörökségi címre, de a „Zempléni Nemzeti Park”i rang, a „Zemplén Kiemelt Üdülőkörzet”, „Kiemelt Turisztikai Desztináció” a „Zemplén Geopark”, és a „Történeti táj” cím megszerzésére is. Ezek azok a címek, melyek egy okos vidékfejlesztő kezében csatornák lehetnek a források megszerzéséhez, a Zemplén felemelkedéséhez! A TELEPÜLÉSEK TÖBBSÉGÉT ÉRINTŐ TERVEK 1. „Zemplén aranya” felvásárlói, feldolgozói és értékesítői rendszer Az országban eddig ismeretlen modellt kívánunk megvalósítani annak érdekében, hogy akár több ezer embernek adjunk kiegészítő jövedelmet. Ennek egyes elemei más nemzeti parkokban már megvalósultak, de teljes komplexitásában még nem. Ennek lépései a következők: a, felvásárlói rendszer kiépítése b, raktárkapacitás kiépítése c, feldolgozói és értékesítési hálózat kiépítése d, éttermi hálózat kiépítése A kis településeken, számos helyen képződik felesleg árutermelés során, vagy a kiskertekben. Sokan gyűjtögetnek az erdőkben gombát, csipkét, bodzát, stb. Ezek értékesítése rendkívül nehéz, vagy csak nyomott áron lehetséges. A kis piacokon néhányan értékesítik ezt, de a legtöbb ember, különböző okokból nem foglalkozik piacozással. Ezt a kérdést szeretnénk megoldani azzal, hogy egy felvásárlói hálózatot hozunk létre, melynek minden településen lesznek lerakatai, 1-2 arra vállalkozó helyi lakos. A felvásárolt zöldséget-gyümölcsöt, gombát, állati terméket egy központi raktárházban tárolnánk, ahonnan azt részben a nagybani piacon értékesítenénk, de célunk szerint annak egyre nagyobb hányadát helyben hasznosítanánk. Ennek elemei: -helyi értékesítés -aszalás -pálinka főzés és gyümölcsborok készítése -konzerválás, teafüvek készítése -sajtkészítés -éttermi hálózat Helyi értékesítés: A lerakatok kvázi „nagybani piacként” működve a helyi zöldségkereskedőket is ellátnák. Pálinka főzés: Magánvállalkozók meglévő, vagy újonnan kialakítandó kapacitásait igénybe véve helyi különlegességnek számító pálinkákat, gyümölcsborokat kell készíteni, melynek a hagyományai részben meg is vannak. Ezek értékesítése a szuvenír boltokban és nemzeti parki látogatóközpontokban is történne. Aszalás: A gyümölcsök és a gomba egy része aszalásra kerülne, és így értékesítenénk azt tovább a helyi saját és a vállalkozói boltokban. Konzerválás: Egy kis konzervüzemet szeretnénk létesíteni, ahol lekvárokat és konzerveket készítenénk, amit nemzeti parki termék néven értékesítenénk.




Sajtkészítés: A nemzeti park igazgatóságának kiemelt célja az állattenyésztés ösztönzése. Ez csak akkor lehet gazdaságos, ha ráépül egy tejfeldolgozó kapacitás is. Olyan helyi lakosok bekapcsolódását várjuk a sajtgyártásba, akik létrehozhatnának egy tájjellegű sajt választékot. Az üzemeik kiépítését közös pályázatokon keresztül támogatnánk. Éttermi hálózat: A nemzeti park fogadóközpontjaiban szeretnénk ha 4-5 étterem létesülne. Ezeken a helyeken a felvásárolt alapanyag feldolgozása folyna, és mint „nemzeti parki termék” kerülne a vendégek asztalára. Az éttermek ellátása szerződéses keretben lehetőleg a térség valamennyi éttermét érintené, akik szintén jogosultak lennének a „nemzeti parki termék” cím használatára, egy minősítési eljárás után. Az egész program lényege, hogy élelmiszer terén minél nagyobb fokú önállóság valósuljon meg. Minél több embernek adjunk a kezébe főállásban vagy kiegészítő tevékenységként űzhető foglalkozást. A cél, hogy önszerveződő legyen a helyi társadalom, és csak azokon a pontokon lépjen be a nemzeti park igazgatóság, ahol szükséges. Katalizátorként és szervezőként működjön, és ha van egy tevékenységre helyi vállalkozó, akkor azt a tevékenységet neki át kell adni. Minden olyan beruházást, ami ennek a hálózatnak az elemeként szóba jöhet, azt támogatni kell a nemzeti park igazgatóság pályázatíró erején keresztül. 2. Zempléni kerékpár körút Örvendetes, hogy több települést átszelő kerékpár utak létesültek az elmúlt években Sátoraljaújhelytől Pálházáig. Ezt az építést kel folytatni, és körúttá kell bővíteni, melyen kerékpárral bejárhatóvá válik az egész hegység. A beruházást a települések bevonásával kell megvalósítani, vagy ha van önálló kezdeményezés, azt támogatni kell. Négy kerékpár körút kerülne kialakításra: Nagy, Közép, Kis, és Aranyos körút. 3. Túraútvonalak létesítése A meglévő jelzett gyalogtúra útvonalak mellé újabb útvonalak kijelölése szükséges. Az útvonalakat folyamatosan karban kell tartani, beleértve a forrásokat, pihenőhelyeket, esőbeállókat. Ismét fel kell állítani a kulcsos házak rendszerét. Javasolt bevonni a Magyar Természetjárók Szövetségét. Az útvonalak kijelölését az erdészetek, vadásztársaságok bevonásával és egyetértésével kell elvégezni. 4. Turisztikai marketing A Zempléni Nemzeti Park feladata nem csak a saját kezelésben lévő objektumok reklámozása, hanem a területet egységként kezelve, minden turisztikai program és látnivaló egységes bemutatása. Ennek megfelelően nem csak a nemzeti park határain belül lévő látványosságok, hanem programcsomagba illesztve, az azon kívül lévő települések látványosságainak marketingje is a feladata. Ebben a tapasztalatok szerint kiváló együttműködést lehet elérni a Tourinform irodákkal és a most alakult turisztikai desztináció menedzsment (TDM) irodákkal is. Terveink szerint minden csütörtökön „sajtócsütörtök”-öt tartunk, amikor a sajtó munkatársaival ismertetjük a legújabb programot, és „színes” szenzációt termelünk ki a sajtó bulvár oldala számára is. A cél hogy a Zemplén folyamatosan a média figyelmének középpontjában álljon. Ez a befektetés az ismertség révén közvetve a sikeres pályázatainkban fog megtérülni. Ez az a szolgáltatás, amely minden idegenforgalomban érdekelt vállalkozó és önkormányzat számára közvetlen vagy közvetett módon ingyen reklámot jelent. 5. Kapcsolattartás A nemzeti park igazgatóságának létrejötte esetén lehetőség nyílik rá, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a természetvédelmi kezelő szerv és az önkormányzatok között. Cél,




hogy a területért felelős természetvédelmi őr a területen jó gazdaként dolgozzon a természeti értékek védelme érdekében. Ennek alapja a jó kapcsolat a területen élő emberekkel. Az őrrel szemben követelmény, hogy rendszeresen találkozzon a település vezetőivel. Ennek célja, hogy az aktuális problémákat, fejleményeket, egymással szembeni elvárásokat megbeszéljék egymással. Évente legalább egyszer mindenképpen szükséges az igazgató és az egyes polgármesterek személyes találkozója. Itt stratégiai kérdések megtárgyalása a cél. Ahol éppen közös projekt előkészítése és működtetése folyik, ott természetesen ez a kapcsolat még intenzívebb kell legyen. Az igazgatóság feladata, hogy az érintett településeken élő iskoláskorúak természetvédelmi nevelésében segédkezet adjon. Erre szolgálnak majd az erdei iskolák és a vetélkedők, természetvédelmi táborok. A helybéli gyerekek ezeken ingyen vagy önköltségi áron vehetnek részt. Természetesen minden önkormányzatnak vannak saját településfejlesztési tervei. Ha ezek indokoltságát azzal lehet erősíteni, hogy a település a nemzeti park által érintett, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel lehet nyertes a pályázat. (pl. csatornázás, hulladékkezelés, útburkolat felújítás, stb.) Ezek mellé az új igazgatóság támogatását is ésszerű mellékelni. 6. Vagyonbiztonság A településeken több főállású és önkéntes személy is dolgozik a határban lévő értékek és a környezet védelme érdekében. A rendőrség, polgárőrség, mezőőrök, hivatásos erdészek és vadászok feladatköre jelentősen átfed a természetvédelmi őrökével. Mindannyiuk feladata a törvényesség fenntartása. Van ahol az együttműködés eddig is jól megvalósult, de van ahol akadozik. Célunk, hogy formálisan, és a gyakorlatban is szorosabbra fűzzük a kapcsolatot. Mindenképpen kell egyfajta területi, időbeli és feladatbeli munkamegosztás, kölcsönös segítségnyújtás, hiszen külön-külön meglehetősen alacsony személyi és műszaki kapacitással rendelkezünk. Tervezzük civil természetvédelmi őrszolgálat felállítását is. A várt eredmény a részünkről, hogy csökkenjenek a falopások, szűnjön meg az illegális hulladéklerakás, szűnjenek meg a direkt természetvédelmi károkozások. Az együttműködés eredményeként a lakosság hangulata is javulhat, hiszen csökkenhetnek a gyümölcs és termény lopások, az orvvadászat, a hétvégi ház feltörések, a tüzek és bűncselekmények bejelentése és felderítése meggyorsulhat. A feladatokhoz közös pályázatokkal a szükséges eszközöket elő kell teremteni, amiben az igazgatóság lehet a kulcsszereplő, mivel egyedül ő rendelkezik erre a célra foglalkoztatott stábbal. Elkészítettük azokat a terveket, melyek alkalmasak lehetnek az egyes településekkel történő egyeztetésre. A tervek nyitottak, 2010. december 31.-ig kell lezárni, hogy mely településen milyen fejlesztés valósuljon meg az első ütemben. Valamennyi fejlesztés csak az adott önkormányzattal egyetértésben valósulhat meg. Maximálisan be kell építeni a települési vezetők javaslatait a tervekbe. A nemzeti park igazgatóság célja az, hogy a lakosság jóléte növekedjen a Zemplénben. Az igazgatóság nem profitorientált cég, hanem költségvetési szerv. Valamennyi fejlesztés célja, hogy az azokból profitáló önkormányzatok bevételei növekedjenek, illetve a háttérellátást ellátó vállalkozások nyereségesen működjenek. A jól prosperáló vállalkozások adói, a turisták költései utáni befizetések teszik az állam számára a nemzeti park igazgatóságok működését kifizetődővé. 2009-ben a hazai 10 nemzeti parkban 2.5 millió turista váltott belépőjegyet valamelyik látogatóközpontba. Ennek a hatalmas számú turistának a szállás és étkezési igényeinek kielégítése minden nemzeti park által érintett településen éreztette a hatását.




A ZEMPLÉNI TELEPÜLÉSEK TERÜLETÉT ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI CÉLOK AZ ELSŐ ÜTEMBEN Fejlesztési javaslat

Érintett települések

Amadé várrom feltárás

Fony Abaújalpár

Aranyos-völgy kirándulóhelyek rekonstrukciója Bodrog-zug rekonstrukciós program

Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Sárazsadány, Szegi, Tokaj, Vámosújfalu, Viss Bodrogkeresztúr

Bodrog-zug tanösvény kialakítás Bodrog-zugi víziút

Bodrogkeresztúr, Tokaj, Zalkod

Darnói Apátság feltárása Erdei iskola

Komlóska Arka, Kishuta, Komlóska, Pusztafalu, Zalkod

Északi látogatóközpont

Füzér

Eu közepe turisztikai pont

Tállya

Geológiai bemutatópark

Tállya

Hegyközi állatpark központ

Nyíri

Ipartörténeti tanösvény és geológiai bemutatóhely

Telkibánya

Istálló

Zalkod

Kastélypark fasor rekonstrukció

Füzérradvány

Kastélypark rekonstrukció

Füzérradvány

Kerékpárút

Abaújalpár, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Fony, Füzér, Gönc, Göncruszka, Háromhuta, Hollóháza, Nyíri, Olaszliszka, Pálháza, Regéc, Sárazsadány, Szegi, Szegilong, Tokaj, Vámosújfalu

Látogatóközpont

Bodrogkeresztúr

Magoska tanösvény kialakítása

Arka

Megkovásodott erdő geológiai bemutatópark

Füzérkajata

Méhely Lajos emlékház

Nagyfeszültségű vezeték földkábel csere

Szegi Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Füzér, Hollóháza, Mogyoróska, Nagyhuta, Olaszliszka, Regéc, Sárazsadány, Szegi, Szegilong, Telkibánya, Tiszaladány, Tokaj, Vámosújfalu, Viss, Zalkod

Nyírjes kutatóhely létrehozása

Háromhuta

Nyugati látogató központ

Regéc

Őserdő

Fony

Pálos kolostor látogatópont kiépítés

Gönc

Péchy-Zichy kastélypark felújítás

Boldogkőváralja

Pusztavár feltárása

Komlóska

Sáfrány tanösvény és pihenőhely

Makkoshotyka

Sziklagyepek rekonstrukciója

Füzér, Mogyoróska

Szőlészeti-borászati kutató intézet

Tarcal

Szőlőfajta gyűjtemény

Tarcal, Tállya

Taktaközi állatállomány fejlesztés

Tarcal

Taktaközi állatpark központ

Tiszaladány

Tájház fejlesztés, fogadóközpont létesítés

Boldogkőváralja

Tolcsva-völgyi pihenőhelyek rekonstrukciója Vadgazdálkodási, erdészeti és természetvédelmi kiállítás

Háromhuta, Erdőhorváti Füzérradvány

Vár rekonstrukció

Regéc, Mogyoróska

Vargánya tanösvény kialakítása

Bózsva Bodrogkisfalud

Várhegy régészeti feltárása Várrom feltárás

Tállya

Vízi és turisztikai központ

Telkibánya

Zemplén aranya hálózat raktárközpont

Bózsva, Fony, Gönc




A ZEMPLÉNI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉS A TOKAJ-BODROGZUG TÁJVÉDELMI KÖRZET, EGYBEN A TERVEZETT ZEMPLÉNI NEMZETI PARK ELHELYEZKEDÉSE

Északi tömb

Középső tömb

Déli tömb




1. ABAÚJALPÁR Encsi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 1.1 Kerékpárút 1.2 Aranyos-völgy kirándulóhelyek rekonstrukciója

1. Abaújalpár polgármestere 2. közút fenntartó 1. Abaújalpári polgármestere 2. Észak-erdő ZRT.

2010.12.31. 2010.12.31.

1.1 Kerékpárút Az Aranyosi kerékpártúra útvonalába esik a település közigazgatási területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. 1./2 Aranyos-völgy kirándulóhelyek rekonstrukciója Az Aranyos-völgy kedvelt kirándulóhely. Sajnos a pihenésre, bográcsozásra alkalmas pihenőhelyek nagyon rossz állapotban vannak. Fel kell újítani, illetve ki kell helyezni padokat, asztalokat. Ahol szükséges, ott a bokrok kivágásával kell nagyobbítani a megállásra alkalmas helyeket. A forrásfoglalásokat fel kell újítani. Információs táblákat kell kihelyezni.




2. ARKA Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 2.1 Erdei iskola 2.2 A „Magoska tanösvény” kialakítása

Tervet egyeztetni 1. arkai polgármester 1. arkai polgármester 2.A terület tulajdonosai, kezelői

határidő 2010.12.31. 2010.12.31.

2.1. Erdei iskola A Zempléni Nemzeti Park erdei iskola programjának fontos célja, hogy a Zemplén nyugalmasabb szegleteiben olyan szálláshely-étkező-előadóterem épületegyüttest hozzunk létre, mely alkalmas iskoláskorú gyermekek fogadására. A cél, hogy olyan környezetben történjen a gyerekek foglalkoztatása, ahol nyugalomban, csak a természet szépségeire koncentrálva folyjon a természeti nevelés. A településnek ilyen jellegű hagyományai vannak, hiszen működik ifjúsági tábor. A kiválasztás szempontja volt, hogy csoport ütközések esetén ott is el lehet gyerekeket szállásolni. Olyan 40 szálláshellyel működő épületegyüttest kívánunk létrehozni, ahol ettől nagyobb számú vendég étkezésére is lehetőség van. A konyha hatékonyságát növelni kell azzal, hogy betérő turisták számára is lesz menü kiszolgálás, illetve a településen ételkihordást is meg kell szervezni, ha erre van igény. Az erdei iskola fontos része az előadóterem, ahol előadások lehetnek és játékos formában is történhet az oktatás esős napokon. Ha arra alkalmas az idő, akkor csak szabadtéri foglalkozásokat szabad végezni, amihez a fapad-faasztalos infrastruktúrát is meg kell oldani. Az épületegyüttest –ha lehet- akkor meglévő eladó parasztházak felújításával kell megoldani. 2.2. A „Magoska tanösvény” kialakítása A nyugodt táji környezet és a látnivalók lehetőséget biztosítanak egy tanösvény kialakítására. Ez az erdei iskolához jól illeszkedik.




3. BODROGKERESZTÚR Tokaji kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 3.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 2. ÉMÁSZ földkábelre cserélése 3.2 Bodrog-zugi víziút 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 2. közút fenntartó 3.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 3.4 Bodrog-zug tanösvény kialakítása 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 3.5 Kerékpárút 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 2. közút fenntartó 3.6 Látogatóközpont 1. Bodrogkeresztúr polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

3.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 3.2. Bodrogzugi víziút Az elmúlt évek fejlesztéseit tovább kell folytatni, és lehetővé kell tenni, hogy a Bodrog-Bodrogzugi csatornák-Tisza körút jól hajózható legyen kenuval. Az ehhez szükséges infrastruktúrát ki kell építeni. 3.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban közel 1592 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre, melyből több, mint 1100 ha saját kezelésben van. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. 3.4. Bodrog-zug tanösvény kialakítása A Bodrog-zug hazánk talán legszebb állapotban fennmaradt ártéri területe, mely egész Magyarország területén jellemző volt a folyószabályozások előtt. A területet ma is szabadon járja az árvíz. Ide minden magyar embernek el kell jönnie, ha meg akarja érteni hogyan nézett ki hazánk területének egyharmada. A bodrogkeresztúri komp induló ponttal szeretnénk egy tanösvényt kiépíteni, mely ármentes időkben lesz járható. A kanyargó ösvény mintegy 5 kilométeres hossz után ér vissza a komphoz. Útközben ismertető táblákon mutatjuk be a látnivalókat. 3.5. Kerékpárút Az Nagy, Közép, Kis és Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 3.6. Látogatóközpont A település az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával közösen már benyújtott egy pályázatot, melynek keretében egy látogatóközpont kerülne megvalósításra.




4. BODROGKISFALUD Tokaji kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 4.1 Kerékpárút 4.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 4.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program 4.4 Várhegy régészeti feltárásának elvégzése

1. Bodrogkisfalud polgármestere 2. közút fenntartó 1. Bodrogkisfalud polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Bodrogkisfalud polgármestere 1. Bodrogkisfalud polgármestere 2. Patricius Kft

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

4.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép, Kis és Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 4.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 4.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban 725 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre, melynek döntő része saját kezelésben van. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. 4.4. Várhegy régészeti feltárásának elvégzése A valamikori vár fontos turisztikai látványosság lehet a jövőben. Ehhez első lépésként el kell végezni régészeti feltárását. A munkák már elkezdődtek, de a befejezéshez és a tervek elkészítéséhez pénzre van szükség, melyhez az igazgatóságnak is segítő kezet kell nyújtani. Ezen munkák elvégzése után lehet a műemlékről tovább gondolkodni. A feltárás után kilátópont és információs tábla kihelyezése lehetséges.




5. BODROGOLASZI Sárospataki kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 5.1 Kerékpárút 5.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése

1. Bodrogolaszi polgármestere 2010.12.31. 2. közút fenntartó 1. Bodrogolaszi polgármestere 2010.12.31. 2. ÉMÁSZ

5.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 5.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli.




6. BOLDOGKŐÚJFALU Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 6.1 Kerékpárút 6.2 Kőtenger geológiai bemutatóhely

Tervet egyeztetni határidő 1. Boldogkőújfalu polgármestere 2010.12.31. 2. közút fenntartó 1. Boldogkőújfalu polgármestere 2010.12.31.

6.1. Kerékpárút A Zempléni Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a települést átszelő közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 6.2. Kőtenger geológiai bemutatóhely A csodálatos geológiai képződménynek méltán van helye a Zempléni Geotúra útvonal megállóhelyeként. A területet a bokroktól tisztán kell tartani, és bemutatótáblákkal bemutatni a keletkezését.




7. BOLDOGKŐVÁRALJA Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 7.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 7.2 Kerékpárút 7.3 Péchy-Zichy Kastélypark felújítás 7.4 Tájház fejlesztés, fogadóközpont létesítés

Tervet egyeztetni 1. boldogkőváraljai polgármester 2. ÉMÁSZ 1. boldogkőváraljai polgármester 2. közút fenntartó 1. boldogkőváraljai polgármester 1. boldogkőváraljai polgármester

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31 2010.12.31

7.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 7.2. Kerékpárút A Zempléni Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a települést átszelő közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 7.3. Péchy-Zichy Kastélypark felújítás A település egyik kiemelt látványossága lehetne a kastély és annak parkja. Az igazgatóság tervezi, hogy a fenntartóval közös pályázatot írva felújíttatja a parkot és az azt körbevevő kőfalat. 7.4. Tájház fejlesztés, fogadóközpont létesítés A település rendelkezik egy tájházzal. Ennek fejlesztése már évek óta kiemelt cél. A fejlesztési tervek el is készültek, csak forrás hiányában nem valósult meg. Ennek megvalósítása fontos feladat.

Boldogkőváralja tipikus esete annak, mikor a Nemzeti Park Igazgatóságának nincs kiemelt feladata a turizmus infrastruktúrájának fejlesztésében. Ez a cél, hogy ahol gazdasági alapon lehet jól működtetni az idegenforgalmi objektumokat, ott ilyen módon működjön. A vár működtetése megfelelő, programok színesítik a kínálatot, és jó állapotban van a vár. Az igazgatóság feladata, hogy a Boldogkőváraljai, jelenleg megnyugtató folyamatokat figyelemmel kísérje, és ha szükséges, akkor a fenntartóknak segítséget nyújtson. (pl. útfelújítás)




8. BÓZSVA Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 8.1 „Zemplén aranya” hálózat raktárközpont 8.2 A „Vargánya tanösvény” kialakítása

Tervet egyeztetni 1.bózsvai polgármester 2.hűtőház tulajdonosa 1.bózsvai polgármester 2.A terület tulajdonosai, kezelői

határidő 2010.12.31.

8.1. „Zemplén aranya” hálózat raktárközpont A település jól megközelíthető helyen van, ez alkalmassá teszi, hogy a hegyközi településeken kialakítandó felvásárlóhelyek központjává váljon. További fontos szempont, hogy a településen már van hűtőház, ami ideális lehetőséget biztosít a raktározásra, amennyiben annak tulajdonosa csatlakozik a hálózathoz. 8.2. A „Vargánya tanösvény” kialakítása A település lakosságának jelentős része az idegenforgalomból él. Rendezett a belterület (tó, vadaspark, szikla-kilátó), a helyi emberek szeretik a természetet (Gombász Egyesület). A falu vezetősége is érdekelt a Zemplén-hegység tájképének megóvásában, amire a helyi falusi- és gombaturizmus is alapul. A nyugodt táji környezet és a látnivalók lehetőséget biztosítanak egy tanösvény kialakítására. A településen étkezési és szállás lehetőség is van.




9. ERDŐBÉNYE Tokaj kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 9.1 Geológiai bemutató ösvény

Tervet egyeztetni 1.Erdőbénye polgármestere 2. COLAS igazgató 9.2 Madárrehabilitációs és bemutató 1.Erdőbénye polgármestere 2. COLAS igazgató központ 9.3 Erdőbényei fás legelő parkoló 1.Erdőbénye polgármestere 2. COLAS igazgató kialakítása, tájékoztató táblák kihelyezése 9.4 Kerékpárút 1. Erdőbénye polgármestere 2. közút fenntartó

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

9.1. Geológiai bemutató ösvény A meglévő bányaudvarokon belül egy körbe járható bemutatóösvényt alakítanánk ki. A helyben lévő geológiai formációk képződésének és morfológiájának bemutatása a cél. 9.2. Madárrehabilitációs és bemutató központ Észak-Kelet Magyarországon nagyon sok madár sérül meg, árvul el. Ezen madarak kezelését eddig főként Hortobágyon látták el. Cél, hogy a település 80 km-es sugarú körében ellássa a szerencsétlenül járt madarakat, illetve rehabilitációs helyként szolgáljon. Az itt folyó munka a turisták részéről nagy érdeklődésre tarthat számot az eddigi tapasztalatok alapján, ezért egyben bemutatóhelyet is kialakítanánk. 9.3. Erdőbényei fás legelő parkoló kialakítása, tájékoztató táblák kihelyezése Hazánk egyik legszebb, jó állapotban megmaradt fás legelője. A fás legelőn kulturált parkolóhely kialakítása a cél, hogy a látogatók megállhassanak, ehessenek a kihelyezett faasztalok mellett. Tájékoztató táblákon mondanánk el a szükséges információkat a területről. 9.4. Kerékpárút Az Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon.




10. ERDŐHORVÁTI Sárospataki kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 10.1 Tolcsva-völgyi pihenőhelyek rehabilitációja 10.2 Kerékpárút

1. Erdőhorváti polgármestere 2. Észak-Erdő Zrt. 1. Erdőhorváti polgármestere 2. Közút kezelő

2010.12.31. 2010.12.31.

10.1. Tolcsva-völgyi pihenőhelyek rehabilitációja Az igazgatóság célja, hogy a Zemplén peremi, de mégis a hegység jellegzetességeit mutató részein pihenőhelyeket, autós megállókat, kiránduló helyeket alakítson ki. A Tolcsvapatak völgye kedvelt kirándulóhely. Sajnos a pihenésre, bográcsozásra alkalmas pihenőhelyek nagyon rossz állapotban vannak. Fel kell újítani, illetve ki kell helyezni padokat, asztalokat. Ahol szükséges, ott a bokrok kivágásával kell nagyobbítani a megállásra alkalmas helyeket. A forrásfoglalásokat fel kell újítani. 10.2. Kerékpárút A Zempléni Kis kerékpártúra útvonalába esik a településen áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. A település kiváló pihenőhely, étkezési lehetősséggel.




11. FONY Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 11.1 Fonyi őserdő 11.2 „Zemplén aranya” hálózat raktárközpont 11.3 Kerékpárút 11.4 Amadé várrom feltárása

Tervet egyeztetni 1.Erdőfelügyelet 1.fonyi polgármester


1. fonyi polgármester 2. közút fenntartó 1.fonyi polgármester 2.Műemlékvédelem

2010.12.31. 2010.12.31.

11.1. Fonyi őserdő A település határában a nemzeti park igazgatóságának több mint 1000ha erdőterülete van. Kb 200 ha erdőt tervezünk kijelölni „őserdő” céljára. Itt nem folyna erdőgazdálkodás csak a kezdeti évtizedekben, míg a változatos korösszetételt kialakítanánk. A későbbiekben a természetes folyamatok alakítanák az erdő sorsát. Ez kiemelt látványossággá válhat, mint a Bükk-hegységben lévő „őserdő”. 11.2. „Zemplén aranya” hálózat raktárközpont A település jól megközelíthető helyen van, ez alkalmassá teszi, hogy a hegyközi településeken kialakítandó felvásárlóhelyek központjává váljon. A településen hűtőház létrehozása szükséges. 11.3. Kerékpárút A Zempléni Kis kerékpártúra útvonalába esik a települést átszelő közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 11.4. Amadé várrom feltárása A vár a jövőben turisztikai célpont lehet. Első lépésként el kell érni, hogy elkezdődjön a várrom régészeti feltárása. Hosszútávon a látogathatóvá tétel a cél.




12. FÜZÉR Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 12.1 Sziklagyepek rekonstrukciója

12.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 12.3 Északi látogatóközpont 12.4 Kerékpárút

Tervet egyeztetni 1.füzéri polgármester 2. a vár kezelője 3.Állami Vagyonkezelő 4.Műemlékvédelem 1.füzéri polgármester 2. ÉMÁSZ 1.füzéri polgármester 1. füzéri polgármester 2. közút fenntartó


2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

12.1. Sziklagyepek rekonstrukciója A füzéri várat a Várhegy 552 méter tengerszint feletti dácitkúpján építették fel. A várhegyet évszázadokon keresztül fáktól mentesen tartották, amit a vár védelme megkövetelt. Éppen ez nyújtott lehetőséget arra, hogy olyan sziklai növényzet alakulhasson ki, mely országos szinten egyedülálló. A szukcessziós folyamatok révén a várhegy egyre inkább beerdősült, ennek nyomán a legértékesebb növénytársulások visszahúzódtak. A vár kezelőjének, a polgármesternek és a műemlékvédelemnek az egyetértésével lépésenként meg kell nyitni a sziklafelületeket, a bokrokat és fákat el kell távolítani. Ez a vár látványának is jót tenne és a történeti hűséget is erősítené. 12.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 13.3. Északi látogatóközpont A Zemplénbe tervezett 4 látogató központ közül az északit Füzéren célszerű megvalósítani. A település élénk idegenforgalommal bír, maga a település is része lesz a Zempléni Nemzeti Parknak, a vár emblematikus látványpontja a Zemplénnek, mindezek alkalmassá teszik a települést a látogatóközpont befogadására. A településen a központ céljára alkalmas műemlék épület nem található, így mindenképpen új, a tájra jellemző építészet jegyeit magán hordozó épület megvalósítása jöhet szóba. Az épületben a kiállításokon, 3D mozin kívül éttermet is ki kell alakítani. 13.4. Kerékpárút A Zempléni Nagy kerékpártúra útvonalába esik a településtől délre lévő közútszakasz. A Filkeháza-Füzérkomlós útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. A füzéri vár, mint kiemelt látványossághoz kerékpárutat kell létesíteni.




14. FÜZÉRKAJATA Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védelmi szint változtatás: nincs tervben Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 14.1 „Megkovásodott erdő” Geológiai bemutatópark

Tervet egyeztetni 1.füzérkajatai polgármester 2.A terület tulajdonosa (ua.)


14.1. „Megkovásodott erdő” Geológiai bemutatópark Bár a település nem érintett a létrejövő Zempléni Nemzeti Park által, de a zempléni „geológiai-körút” hálózat fontos tagjaként Füzérkajatán is létre kell hozni egy bemutatóhelyet. A település É-i végén található kőbánya az elhíresült ’megkovásodott’ erdőt rejti magában. A kicsiny zsákfalu csendessége és nyugalma mellett, ez fontos érték, melynek feltárásából és bemutatásából a település profitálhat. Számos kutatás és felmérés történt a területen. A falu vezetősége évtizedek óta próbálja ösztönözni a mindenkori Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy közös fejlesztés keretében építsék ki ezt a lelőhelyet egy Látogató Központ formájában. A projekt szerepelt idén nyáron a hegyközi kiemelt projektek között, de sajnos nem nyert támogatást.




15. FÜZÉRRADVÁNY Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védelmi szint változtatás: nincs tervben Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 15.1 Kastélypark rekonstrukciója 15.2 Kastélypark előtti fasor rekonstrukció 15.3 Vadgazdálkodási, erdészeti és természetvédelmi kiállítás

Tervet egyeztetni 1.Füzérradvány polgármestere 2.Állami Vagyonkezelő 3. Északerdő Zrt igazgató 1.füzérradványi polgármester 2.borász egyesületek 3.Állami Vagyonkezelő 1. Állami Vagyonkezelő 2.füzérradványi polgármester 3.FVM, KVVM 4.Északerdő Zrt igazgató 5.Vadgazdálkodási egységek 6.Műemlékvédelem

határidő 2010.12.3 1. 2010.12.3 1. 2010.12.3 1.

15.1.-15.2. Kastélypark és a fasor rekonstrukciója A település határában fekvő Füzérradványi TT szerves részét képezi a Kastélypark és az egyedi tájértékként funkcionáló Fasor. Ezek rendszeres ápolása, felújítása és ökoturisztikai szempontból történő kiépítése a település elemi érdeke. A település a hegyközi turisztikai palettán egy fontos célpont, amely néhány évtizede még szebb időket élt meg. A MÁG és az ÉSZAKERDŐ ZRT. vagyonkezelésében lévő területek inkább csak vegetálnak, a park ’pihenő-infrastruktúrája’ elpusztult, elkorhadt. A kastélypark rendszeres kezelése is akadozott az elmúlt években, bár az önkormányzat részéről komoly erőfeszítések történtek. A területen található tucatnyi állami épület kihasználatlan és folyamatosan romlik az állaguk. A Fasor (ANPI vagyonkezelés) faállománya néhány évtizeden belül kidől, kirohad, s ezért pótlása létfontosságú. A Parkban található feltöltődött tavacska rekonstrukciójára már készültek tervek. A fasor felújítása vitán felüli, egyszerűen kivitelezhető. A kastélypark felújítás sikeres egyeztetések esetén pályázati forrásból rövid határidőn belül megindulhat. 15.3. Vadgazdálkodási, erdészeti és természetvédelmi kiállítás A számos épületnek meg kell találni a funkciót, ahhoz, hogy felújulhasson és működhessen a jövőben. A létrejövő nemzeti park igazgatóságnak ezekben nincs tulajdonjoga, de mint az épített környezetért is felelős intézménynek kötelessége azok felújítását és hasznosítását kezdeményezni és megegyezés esetén anyagilag is támogatni pályázati forrásokból. Kulcskérdés az épületegyüttes kezelői- vagy tulajdonjogának megoldása. Az érintett felekkel erről sürgősen tárgyalni kell, a döntést mielőbb meg kell hozni. Ha a privatizáció szóba is jön, nem lehet a kastély a látogatóktól elzárt terület (lásd László-tanya). Bárhogyan is alakul a kastély és parkja sorsa, azt mindenképpen a Zemplén egyik legfontosabb idegenforgalmi látványosságává kell fejleszteni. Ha a kastély épület szálloda funkciót kap, akkor valamelyik különálló épület is alkalmas lehet egy, a Zemplén erdészeti, természetvédelmi és vadgazdálkodási értékeit bemutató kiállítás megvalósítására. Itt javasolt megvalósítani hazánk első 5 legnagyobbja közé tartozó kiállítását.




16. GÖNC Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 16.1 Pálos kolostor látogatópont kiépítése 16.2 „Zemplén aranya” hálózat gyümölcsfeldolgozó manufaktúra 16.3 Kerékpárút

Tervet egyeztetni 1.gönci polgármester 2.Műemlékvédelem 3.MNV Zrt 1.gönci polgármester 2.helyi vállalkozók 1. gönci polgármester 2. közút fenntartó

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

16.1. Pálos kolostor látogatópont kiépítése A település különleges turisztikai látnivalója a Dobogó-hegy oldalában fekvő Páloskolostorrom, mely MNV Zrt. tulajdonban van és évről évre siralmasabb képet mutat. E rom állapotát a helyi vezetőség (Molnár János) is szívén viseli. Állagmegóvása kiemelt feladat! El kell érni egy régészeti feltárást, majd a falak minél látványosabb módon történő rekonstrukcióját, amit a műemlékvédelem megenged. A kolostor múltját táblán kell bemutatni. és természetesen a szükséges fejlesztéseket elvégezni (padok, szemetes, stb.) 16.2. „Zemplén aranya” hálózat gyümölcsfeldolgozó manufaktúra A hálózat egyik zászlós termékének a GÖNCI PÁLINKA’-t szánjuk (tokaji, sajt, Zemplén-tea, stb. mellett). Óriási szerencse, hogy a helyi vállalkozók közül is egyre többen látnak fantáziát a helyi specialitásnak számító pálinkában. Ezt a fellendülőben lévő folyamatot kell támogatni a az igazgatóság minden eszközével. A turizmus legfontosabb eszköze a gasztronómia, melynek része a pálinka kultúra is. Tokaj-hegyalján a nemzeti parknak nem sok dolga van a borkultúrával, mivel ott elérte azt a szintet, hogy piaci alapon képes szerveződni. Ennek a szintnek az elérése a cél Göncön is. Az igazgatóságnak minden olyan pályázat mellé kell állni, mely ebbe az irányba mutat. Így a pálinkafőzde, gyümölcsfelvásárlás, marketing, stb. A nemzeti park igazgatóság Göncön szeretné kiépíteni a felvásárló rendszerben begyűjtött gyümölcsök feldolgozó központját. A gyümölcs egy része várhatóan a pálinkafőzdébe továbbítható. Kell azonban aszaló és konzerváló manufaktúra is. Ha ez nem megy piaci alapon, akkor a nemzeti park tulajdonlásával kell létesíteni. Lehetőleg a helyi érdeklődő és fantáziával bíró kisvállalkozókat kell helyzetbe hozni, azzal, hogy a manufaktúrát felépíti az igazgatóság, ahol a vállalkozók feldolgozhatják termékeiket (mint a Hortobágyi Látogatóközpont „Kézműves-során”). Mindenképpen látogathatóvá kell tenni a manufaktúrát, ahol a munkafolyamatok megtekinthetőek, kóstolásra és vásárlásra is van lehetőség. 16.3. Kerékpárút A Zempléni Nagy és Közép kerékpártúra útvonalába esik a települést átszelő közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon.




17. GÖNCRUSZKA Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 17.1 Kerékpárút

1. göncruszkai polgármester 2. közút fenntartó

2010.12.31.

17.1. Kerékpárút A Zempléni Nagy és Közép kerékpártúra útvonalába esik a településen áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon.




18. HÁROMHUTA Sárospataki kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 18.1 Nyírjes Kutatóhely létrehozása 18.2 Tolcsva-völgyi pihenőhelyek rehabilitációja 18.3 Kerékpárút

1. Háromhuta polgármestere 2. Észak-Erdő Zrt. 1. Háromhuta polgármestere 2. Észak-Erdő Zrt. 1. Háromhuta polgármestere 2. Közút kezelő

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

18.1. Nyírjes Kutatóhely létrehozása István-kút és környéke a „Nyíres TT” a Zemplén talán legértékesebb területe. Mind növény, mind állatvilágát tekintve kuriózumokkal bír. A területen van egy elhanyagolt erdészház, mely a funkcióját már nem látja el. Az épületet rendbe kell hozni, némileg bővíteni is kell. Egy állandó kutatóbázist kell létrehozni, ahol folyamatosan fogadhatók a kutató szakemberek és egyetemisták. Rekonstruálni kell a valaha kaszálórétként működött környezetet és a kis tavat, ahol szintén értékes állatfajok lelhetők fel. A környék felhagyott kaszálórétjeit is rekonstruálni kell, melyhez a szükséges gépeket szintén itt helyeznénk el. Szabad kapacitás esetén az épület kulcsosházként is működne, hiszen festett túraútvonal is áthalad rajta. 18.2. Tolcsva-völgyi pihenőhelyek rehabilitációja Az igazgatóság célja, hogy a Zemplén peremi, de mégis a hegység jellegzetességeit mutató részein pihenőhelyeket, autós megállókat, kiránduló helyeket alakítson ki. A Tolcsvapatak völgye kedvelt kirándulóhely. Sajnos a pihenésre, bográcsozásra alkalmas pihenőhelyek nagyon rossz állapotban vannak. Fel kell újítani, illetve ki kell helyezni padokat, asztalokat. Ahol szükséges, ott a bokrok kivágásával kell nagyobbítani a megállásra alkalmas helyeket. A forrásfoglalásokat fel kell újítani. 18.3. Kerékpárút A Zempléni Kis kerékpártúra útvonalába esik a településen áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. A település kiváló pihenőhely, étkezési lehetősséggel.




19. HOLLÓHÁZA Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 19.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 19.2 Kerékpárút

Tervet egyeztetni 1. Hollóháza polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Hollóháza polgármestere 2. közút fenntartó

határidő 2010.12.31. 2010.12.31.

19.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 19.2. Kerékpárút A Zempléni Nagy kerékpártúra útvonalába esik a település. A Kéked-Füzér útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. Mivel a település határa Füzérhez tartozik közigazgatásilag, a külterületi fejlesztések Füzér településnél olvashatóak, még ha Hollóházához vannak is közelebb. A környező településeken meglévő, illetve tervezett turisztikai attrakciók közé minden körút és kirándulás esetében fontos állomás kell legyen a Porcelán Múzeum. Az országos Kék-túra útvonal keleti végpontjaként ismert Hollóháza az igazgatóság által tervezett gyalog és kerékpáros útvonalak fontos állomása, javasolt pihenő és étkezőhely lesz.




20. Kéked Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 20.1 Kerékpárút

Tervet egyeztetni 1. Kéked polgármestere 2. közút fenntartó


20.1. Kerékpárút A Zempléni Nagy kerékpártúra útvonalába esik a település. A Kéked-Füzér útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. A környező településeken meglévő, illetve tervezett turisztikai attrakciók közé minden körút és kirándulás esetében fontos állomás kell legyen a Kékedi kastély. A gyalog és kerékpáros útvonalak fontos állomása, javasolt pihenő és étkezőhely.




21. KISHUTA Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 21.1 Erdei iskola

Tervet egyeztetni 1. kishutai polgármester


21.1. Erdei iskola A Zempléni Nemzeti Park erdei iskola programjának fontos célja, hogy a Zemplén nyugalmasabb szegleteiben olyan szálláshely-étkező-előadóterem épületegyüttest hozzunk létre, mely alkalmas iskoláskorú gyermekek fogadására. A cél, hogy olyan környezetben történjen a gyerekek foglalkoztatása, ahol nyugalomban, csak a természet szépségeire koncentrálva folyjon a természeti nevelés. Kishuta egy igazi gyöngyszem. A településnek táboroztatási, nevelési hagyományai vannak, hiszen működik alapítványi ifjúsági szállás. A kiválasztás szempontja volt, hogy csoport ütközések esetén ott is el lehet gyerekeket szállásolni. Olyan 40 szálláshellyel működő épületegyüttest kívánunk létrehozni, ahol ettől nagyobb számú vendég étkezésére is lehetőség van. A konyha hatékonyságát növelni kell azzal, hogy betérő turisták számára is lesz menü kiszolgálás, illetve a településen ételkihordást is meg kell szervezni, ha erre van igény. Az erdei iskola fontos része az előadóterem, ahol előadások lehetnek és játékos formában is történhet az oktatás esős napokon. Ha arra alkalmas az idő, akkor csak szabadtéri foglalkozásokat szabad végezni, amihez a fapad-faasztalos infrastruktúrát is meg kell oldani. Az épületegyüttest –ha lehet- akkor meglévő eladó parasztházak felújításával kell megoldani. A település közigazgatási területén halad át a kisvasút. A Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság üzemeltetésében Pálháza községből Rostalló végállomásig közlekedik a Kemence patak völgyében. Az igazgatóság feladata, hogy a jelenleg megnyugtató folyamatokat figyelemmel kísérje, és ha szükséges, akkor a fenntartóknak segítséget nyújtson. (pl. útfelújítás)




22. KOMLÓSKA

Sárospataki kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 22.1 Darnói Apátság feltárása 22.2 Pusztavár feltárása 22.3 Erdei iskola

1. Komlóska polgármestere 2. Műemlékvédelmi Felügyelőség 1. Komlóska polgármestere 2. Műemlékvédelmi Felügyelőség 1. Komlóska polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

22.1. Darnói Apátság feltárása Az apátság fontos turisztikai látványosság lehet a jövőben. Ehhez első lépésként el kell végezni az apátság régészeti feltárását. A munkák már elkezdődtek, de a befejezéshez és a falak stabilizálásához pénzre van szükség, melyhez az igazgatóságnak is segítő kezet kell nyújtani. Ezen munkák elvégzése után lehet a műemlékről tovább gondolkodni. 22.2. Pusztavár feltárása A valamikori vár fontos turisztikai látványosság lehet a jövőben. Ehhez első lépésként el kell végezni régészeti feltárását. A munkák már elkezdődtek, de a befejezéshez és a tervek elkészítéséhez pénzre van szükség, melyhez az igazgatóságnak is segítő kezet kell nyújtani. Ezen munkák elvégzése után lehet a műemlékről tovább gondolkodni. 22.3. Erdei iskola A Zempléni Nemzeti Park erdei iskola programjának fontos célja, hogy a terület nyugalmasabb szegleteiben olyan szálláshely-étkező-előadóterem épületegyüttest hozzunk létre, mely alkalmas iskoláskorú gyermekek fogadására. A cél, hogy olyan környezetben történjen a gyerekek foglalkoztatása, ahol nyugalomban, csak a természet szépségeire koncentrálva folyhat a természeti nevelés. Olyan 40 szálláshellyel működő épületegyüttest kívánunk létrehozni, ahol ettől nagyobb számú vendég étkezésére is lehetőség van. A konyha hatékonyságát növelni kell azzal, hogy betérő turisták számára is lesz menü kiszolgálás, illetve a településen ételkihordást is meg kell szervezni, ha erre van igény. Az erdei iskola fontos része az előadóterem, ahol előadások lehetnek és játékos formában is történhet az oktatás esős napokon. Ha arra alkalmas az idő, akkor csak szabadtéri foglalkozásokat szabad végezni, amihez a fapad-faasztalos infrastruktúrát is meg kell oldani. Az épületegyüttest –ha lehet- akkor meglévő eladó parasztházak felújításával kell megoldani. A bázis biztonságos működését támogatja a Sólyomvár panzió és étterem, mely magasabb színvonalú szállást is biztosít, illetve a konyha kapacitásának vizsgálata is szükséges, hogyan lehetne leggazdaságosabban megoldani az étkeztetést.




23. MÁD Szerencsi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 23.1 Geológiai bemutatópark 23.2 Kerékpárút 23.3 Mádi Bomboly-bánya természetvédelmi szempontú rekonstrukciója és kezelése

Tervet egyeztetni 1. Mád polgármestere 2. Geoproduct Kft. 1. Mád polgármestere 2. közút fenntartó 1. Mád polgármestere

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

23.1. Geológiai bemutatópark A zempléni geológiai bemutató hálózat fontos tagjaként Mádon is létre kell hozni egy bemutatóhelyet. Itt a külszíni bányászkodás sajátos formája valósul meg. Még a nem szakmai érdeklődésű látogatók számára is élményt jelenthetnek a monumentális bányagödrök, és az ott létrehozandó kilátópont. A magas bányafalak kiváló alkalmat nyújtanak a vulkanikus formák megismerésére. A település határában a Geoproduct Kft. értékes kőfeldolgozó üzemet tart fenn. A Kft bevonása mindenképpen cél, hiszen az ő segítségükkel létrehozandó bemutatóhely az ismeretterjesztésen kívül azt a célt is szolgálná, hogy kedvet teremtsünk a természetes anyagok felhasználására, a tájra jellemző építészet ösztönzésére. 23.2. Kerékpárút Az Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 23.3. Mádi Bomboly-bánya természetvédelmi szempontú rekonstrukciója és kezelése A Bánya rejti a „Legfontosabb európai denevérszálláshelyek” listáján a legfontosabb 16. szálláshelyet. Ez az európai jelentőség megköveteli, hogy megőrizzük biztonságban a kolóniát. A bányatelken erősen megindultak a szukcessziós folyamatok, ezeket megállítva szinten kell tartani.




24. MAKKOSHOTYKA Sárospataki kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 24.1 Sáfrány tanösvény és pihenőhely

1. Makkoshotyka polgármestere 2. Észak-Erdő Zrt.

2010.12.31.

24.1. Sáfrány tanösvény és pihenőhely Az igazgatóság célja, hogy a Zemplén peremi, de mégis a hegység jellegzetességeit mutató részein pihenőhelyeket, autós megállókat, kiránduló helyeket alakítson ki. A Hotykapatak völgye az Erdész emlékműig kedvelt kirándulóhely. Sajnos a pihenésre, bográcsozásra alkalmas pihenőhelyek nagyon rossz állapotban vannak. Fel kell újítani, illetve ki kell helyezni padokat, asztalokat. Ahol szükséges, ott a bokrok kivágásával kell nagyobbítani a megállásra alkalmas helyeket. A forrásfoglalásokat fel kell újítani. Mindezt a jelenlegi kezelővel közösen. Jelölt kiránduló útvonalat kell létrehozni Makkoshotyka-Istvánkút (a Vaskapu-völgyi)Sinka-tető-Makkoshotyka útvonalon. Ez egyben a „Sáfrány” tanösvény útvonala is lenne. Ide információs táblákat kell kihelyezni.




25. MOGYORÓSKA Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 25.1 Sziklagyepek rekonstrukciója 25.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 25.3 Vár rekonstrukció

Tervet egyeztetni 1.mogyoróskai polgármester 2. a vár kezelője 4.Műemlékvédelem 1.mogyoróskai polgármester 2. ÉMÁSZ 1.mogyoróskai polgármester 2. a vár kezelője 4.Műemlékvédelem

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

25.1. Sziklagyepek rekonstrukciója A település határában emelkedik a Regéci vár. A várhegyet évszázadokon keresztül fáktól mentesen tartották, amit a vár védelme megkövetelt. Éppen ez nyújtott lehetőséget arra, hogy olyan sziklai növényzet alakulhasson ki, mely országos szinten egyedülálló. A szukcessziós folyamatok révén a várhegy egyre inkább beerdősült, ennek nyomán a legértékesebb növénytársulások visszahúzódtak. A vár kezelőjének, a polgármesternek és a műemlékvédelemnek az egyetértésével lépésenként meg kell nyitni a sziklafelületeket, a bokrokat és fákat el kell távolítani. Ez a vár látványának is jót tenne és a történeti hűséget is erősítené. 25.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 25.3. Vár rekonstrukció A vár jelenleg nagyon romos állapotban van. A helyi lelkes összefogásnak köszönhetően az elmúlt években jelentős előrelépés történt, hiszen kiszabadultak a falak a bokrok közül és fal megerősítés is történt. A cél az lenne, hogy igazi látványossággá nője ki magát az erődítmény. Benne vendéglátás folyhasson, várjátékok, kiállítóhelyek legyenek. Ebben minden szükséges lépést meg kell tenni az érdekeltekkel. Jelenleg a regéci önkormányzat kezeli, bár közigazgatásilag Mogyoróska területén van. Mindkét önkormányzattal kell egyeztetni. Az igazgatóság feladata a helyi törekvések mellé állni és a pályázatokhoz szükséges know-howt biztosítani és önrészt előteremteni.




26. NAGYHUTA Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 26.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése

Tervet egyeztetni 1. nagyhutai polgármester 2. ÉMÁSZ


26.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. A településhez tartozik Kőkapu. A kőkapui szálláshely, étterem, tó magánkézben van, melynek működtetése megnyugtató. Kőkapu tipikus esete annak, mikor a Nemzeti Park Igazgatóságának nincs feladata a turizmus infrastruktúrájának fejlesztésében. Ez a cél, hogy ahol gazdasági alapon lehet jól működtetni az idegenforgalmi objektumokat, ott ilyen módon működjön. A település közigazgatási területén halad át a kisvasút. A Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság üzemeltetésében Pálháza községből Rostalló végállomásig közlekedik a Kemence patak völgyében. Az igazgatóság feladata, hogy a Kőkapui, jelenleg megnyugtató folyamatokat figyelemmel kísérje, és ha szükséges, akkor a fenntartóknak segítséget nyújtson. (pl. útfelújítás)




27. NYÍRI

Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 27.1 Hegyközi állatpark központ 27.2 Kerékpárút

Tervet egyeztetni 1. Nyíri polgármestere 2. tulajdonosok 1. Nyíri polgármestere 2. közút fenntartó

határidő 2010.12.31. 2010.12.31.

27.1. Hegyközi állatpark központ A Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság tervezett két állatparkja közül a hegyközi épülne Nyíriben. A választás azért esett erre a településre, mert a településen és a környező településeken is kiterjedt szántó, illetve felhagyott gyepgazdálkodás folyik. A településen egy istállót, háziállat bemutatót, felvásárlóhelyet és egy vágóhidat tervezünk. A környékbeli települések határában is legelő állatok felvásárlása és feldolgozása történne itt. Amennyiben van rá vállalkozó, akkor az ő kezelésében lenne a felvásárlás és a vágóhíd is. A Bózsván lévő hűtőház bevonásra kerülne, ha szükséges, akkor annak kapacitás bővítésével. A bemutatóhelyen a hagyományos háziállatfajtáink kerülnének bemutatásra. Köztük hucul lovak is, melyekkel lovagoltatást is szerveznénk. AZ ő számukra a nemzeti park igazgatóság tulajdonában lévő istálló épülne. A központ feladata a 10km-es körzetben megvalósuló legeltetéses állattartás ösztönzése, koordinálása, tenyészanyaggal való ellátása. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. A vágóhíd terméke a „Zemplén aranya” hálózat keretei közt kerülne értékesítésre. A vágóhíd a környék vadgazdálkodóit is kiszolgálná. 27.2. Kerékpárút A Zempléni Közép kerékpártúra útvonalába esik a település határához tartozó Telkibánya-Bózsva útvonal. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. Javasolt kerékpárút leágazást létesíteni az állatparkhoz.




28. OLASZLISZKA Sárospataki kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 28.1 Kerékpárút 28.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 28.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program

1. Olaszliszka polgármestere 2. közút fenntartó 1. Olaszliszka polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Olaszliszka polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

28.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 28.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 28.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban közel 1800 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre, melyből közel 800 ha saját kezelésben van. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal.




29/a. PÁLHÁZA Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 29/a.1 Kerékpárút

1. Pálháza polgármestere 2. közút fenntartó

2010.12.31.

29.1. Kerékpárút Az Nagy és Közép kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. A település központi helyzeténél fogva rendkívül alkalmas rendezvények szervezésére, ehhez az infrastruktúra is jelentős részben rendelkezésre áll (szép közösségi ház előadótermekkel, étterem, panzió). Bár a település közigazgatási határát nem érinti a tervezett nemzeti park, de a nemzeti park igazgatóságnak minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy a település által tervezett turisztikai beruházások megvalósuljanak. A település lenne alkalmas pl. egy jelentősebb szálloda megépítésre, ami a térségben teljesen hiányzik, vagy/és egy konferencia központ építésére is. A település alkalmas egyéb, nem ökoturisztikai jellegű attrakció megvalósítására is. A település közigazgatási területén halad át a kisvasút. A Pálházai Állami Erdei Vasút (PÁEV) a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság üzemeltetésében Pálháza községből Rostalló végállomásig közlekedik a Kemence patak völgyében. Az igazgatóság feladata, hogy a jelenleg megnyugtató folyamatokat figyelemmel kísérje, és ha szükséges, akkor a fenntartóknak segítséget nyújtson. (pl. útfelújítás)




29. PUSZTAFALU Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 29.1 Erdei iskola

Tervet egyeztetni 1. pusztafalui polgármester


29.1. Erdei iskola A Zempléni Nemzeti Park erdei iskola programjának fontos célja, hogy a Zemplén nyugalmasabb szegleteiben olyan szálláshely-étkező-előadóterem épületegyüttest hozzunk létre, mely alkalmas iskoláskorú gyermekek fogadására. A cél, hogy olyan környezetben történjen a gyerekek foglalkoztatása, ahol nyugalomban, csak a természet szépségeire koncentrálva folyjon a természeti nevelés. A településnek ilyen jellegű hagyományai vannak, hiszen működik ifjúsági szállás. A kiválasztás szempontja volt, hogy csoport ütközések esetén ott is el lehet gyerekeket szállásolni. Olyan 40 szálláshellyel működő épületegyüttest kívánunk létrehozni, ahol ettől nagyobb számú vendég étkezésére is lehetőség van. A konyha hatékonyságát növelni kell azzal, hogy betérő turisták számára is lesz menü kiszolgálás, illetve a településen ételkihordást is meg kell szervezni, ha erre van igény. Az erdei iskola fontos része az előadóterem, ahol előadások lehetnek és játékos formában is történhet az oktatás esős napokon. Ha arra alkalmas az idő, akkor csak szabadtéri foglalkozásokat szabad végezni, amihez a fapad-faasztalos infrastruktúrát is meg kell oldani. Az épületegyüttest –ha lehet- akkor meglévő eladó parasztházak felújításával kell megoldani.




30. REGÉC Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 30.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 30.2 Nyugati látogatóközpont 30.3 Kerékpárút 30.4 Vár rekonstrukció

1.regéci polgármester 2. ÉMÁSZ 1. regéci polgármester 1. regéci polgármester 2. közút fenntartó 1. regéci polgármester 2. közút fenntartó

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

30.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 30.2. Nyugati látogatóközpont A Zemplénbe tervezett 4 látogató központ közül a nyugatit Regécen célszerű megvalósítani. A település élénk idegenforgalommal bír, maga a település is része lesz a Zempléni Nemzeti Parknak, a vár emblematikus látványpontja a Zemplénnek, mindezek alkalmassá teszik a települést a látogatóközpont befogadására. A településen a központ céljára alkalmas műemlék épület nem található, így mindenképpen új, a tájra jellemző építészet jegyeit magán hordozó épület megvalósítása jöhet szóba. Az épületben a kiállításokon, 3D mozin kívül éttermet is ki kell alakítani. 30.3. Kerékpárút A Zempléni Kis kerékpártúra útvonalába esik a településen áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. A regéci vár, mint kiemelt látványossághoz kerékpárutat kell létesíteni. 30.4. Vár rekonstrukció A vár jelenleg nagyon romos állapotban van. A helyi lelkes összefogásnak köszönhetően az elmúlt években jelentős előrelépés történt, hiszen kiszabadultak a falak a bokrok közül és fal megerősítés is történt. A cél az lenne, hogy igazi látványossággá nője ki magát az erődítmény. Benne vendéglátás folyhasson, várjátékok, kiállítóhelyek legyenek. Ebben minden szükséges lépést meg kell tenni az érdekeltekkel. A várat a regéci önkormányzat kezeli. Az igazgatóság feladata a helyi törekvések mellé állni és a pályázatokhoz szükséges know-howt biztosítani és önrészt előteremteni.




31. SÁRAZSADÁNY Sárospataki kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 31.1 Kerékpárút 31.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 31.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program

1. Sárazsadány polgármestere 2. közút fenntartó 1. Sárazsadány polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Sárazsadány polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

31.1. Kerékpárút Az Nagy és Közép kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 31.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 31.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban mindössze 468 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal.




32. SZEGI Tokaji kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 32.1 Kerékpárút 32.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 32.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program 32.4 Méhely Lajos emlékház

1. Szegi polgármestere 2. közút fenntartó 1. Szegi polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Szegi polgármestere 1. Szegi polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

32.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép, Kis és Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 32.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 32.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban 395 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre, melynek 82%-a saját kezelésben van. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. 32.4. Méhely Lajos emlékház Méhely Lajos Szegiben született 1862.08.24.-én. 1885-től a Brassói Állami Főreáliskola tanára. 1896-ban a Nemzeti Múzeum állattárához került, majd annak igazgatója lett 1912-ben. 1915-től a Budapesti Egyetem bölcsészkarának zoológiai tanszékén oktatott. 1899-ben a MTA levelező, 1910-től rendes tagja. Több tudományos társaság, többek között a londoni Zoological Society tiszteletbeli tagja. A kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. Korának egyik legnagyobb természettudósa volt Európában Emlékére egy régi házat vásárolnánk meg, ahol az életútját tekinthetné meg a látogató. A kiállítás egyben a Bodrog-zug élővilágával is megismertetne.




33. SZEGILONG Tokaji kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 33.1 Kerékpárút 33.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése

1. Szegilong polgármestere 2. közút fenntartó 1. Szegilong polgármestere 2. ÉMÁSZ

2010.12.31. 2010.12.31.

33.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép, Kis és Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 33.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli.




34. TARCAL Tokaj kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 34.1 Szőlő fajtagyűjtemény 34.2 Tarcali Szőlészeti-borászati Kutatóintézet 34.3 Taktaközi állatállomány fejlesztése (Tarcalt is érinti) 34.4 Geológiai bemutató ösvény

Tervet egyeztetni 1.tarcali polgármester 2.borász egyesületek 3.Állami Vagyonkezelő 1.tarcali polgármester 2.borász egyesületek 3.Állami Vagyonkezelő 1.földtulajdonosok 2.állattartók 3.FVM, KVVM 1.tarcali polgármester 2. a terület tulajdonosa

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

34.1-34.2. Szőlő fajtagyűjtemény és Tarcali Szőlészeti-borászati Kutatóintézet A nemzeti parkok feladatai közé tartozik a hagyományos és tájjellegű állat és növényfajták megőrzése. A mangalica és a szürkemarha 1970-80-as évekbeli megőrzése e feladat gazdasági indokoltságát is megmutatta. Gyümölcsfajták génbankját több nemzeti park is fenntart (pl. Aggteleki, Őrségi, Balaton-felvidéki, stb.). Ezen munka keretében a régi szőlőfajták összegyűjtése, szaporítása és a lakosság felé terjesztése a feladat. (Az Aggteleki Nemzeti Park például ingyenesen juttat a helyi lakosságnak a régi gyümölcsfák oltványaiból.) Mivel a tevékenység magas fokú szakértelmet igényel, ezért a feladat ellátását a Tarcali Szőlészeti-borászati Kutatóintézet keretei közt látjuk biztosítva. Mivel a kutatóintézet jelenleg nem működik, a Nemzeti Park Igazgatóság feladatának tekinti az érintett felek bevonásával a kutatóintézet revitalizálásának kezdeményezését, ha szükséges, akkor koordinálását, pályazatírást, akár gesztorként is. A cél a kutatóintézet saját lábra állítása. A jelenlegi kezelő a Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet. A fenntartás lehetséges szereplői: -valamely mezőgazdasági felsőoktatási intézmény (DE AMTC, KE) -MTA -borászatok konzorciuma A kutatóintézet borminősítési, kutatási, nemesítési munkájában nem venne részt a ZNPI semmilyen formában. A fajtagyűjtemény fenntartásában viszont hosszú távon is célszerű részt vállalni, hiszen ez a NP törvényben meghatározott alapfeladatai közé tartozik. 34.3. Taktaközi állatállomány fejlesztése Ösztönözni kell a helyi gazdálkodókat az állattartásra, melynek eredményeként nőhet a legeltetett és kaszált területek aránya. Saját állatállomány létrehozása is indokolt! 34.4. Geológiai bemutató ösvény A meglévő bányaudvarokon belül egy körbe járható bemutatóösvényt alakítanánk ki. A helyben lévő geológiai formációk képződésének és morfológiájának bemutatása a cél.




35. TÁLLYA Szerencsi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 35.1 Szőlő fajtagyűjtemény telephely kialakítás 35.2 Geológiai bemutatópark 35.3 Tállyai várrom feltárása 35.4 Európa közepe turisztikai pont kiépítése

Tervet egyeztetni 1.tállyai polgármester 1.tállyai polgármester 2.Colas-Északkő igazg. 1.Tállya polgármestere 2.Műemlékvédelem 1.tállyai polgármester

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

35.1. Szőlő fajtagyűjtemény telephely kialakítás A nemzeti parkok feladatai közé tartozik a hagyományos és tájjellegű állat és növényfajták megőrzése. A mangalica és a szürkemarha 1970-80-as évekbeli megőrzése e feladat gazdasági indokoltságát is megmutatta. Gyümölcsfajták génbankját több nemzeti park is fenntart (pl. Aggteleki, Őrségi, Balaton-felvidéki, stb.). Ezen munka keretében a régi szőlőfajták összegyűjtése, szaporítása és a lakosság felé terjesztése a feladat. (Az Aggteleki Nemzeti Park például ingyenesen juttat a helyi lakosságnak a régi gyümölcsfák oltványaiból.) Mivel a tevékenység magas fokú szakértelmet igényel, ezért a feladat ellátását a Tarcali Szőlészeti-borászati Kutatóintézet keretei közt látjuk biztosítva (Lásd Tarcali Projekt). A tarcali központtal létrejövő fajtagyűjtemény teljes skáláját létre kell hozni egy másik helyen is. Ennek biztonsági és génbank-technológiai okai is vannak. Ebből a célból 3-4 hektár nagyságú területet kell kialakítani Tállyán, amennyiben a településen arra van fogadókészség. 35.2. Geológiai bemutatópark A zempléni geológiai bemutató hálózat fontos tagjaként Tállyán is létre kell hozni egy bemutatóhelyet. Itt a külszíni bányászkodás sajátos formája valósul meg. Még a nem szakmai érdeklődésű látogatók számára is élményt jelenthetnek a monumentális bányagödrök, és az ott létrehozandó kilátópont. A magas bányafalak kiváló alkalmat nyújtanak a vulkanikus formák megismerésére. Van olyan helyi lakos, akinek értékes kőzet és ásványgyűjteménye van. Ha arra van fogadókészség, akkor egy kiállító terem kialakítása is szóba jöhet. 35.3. Tállyai várrom feltárása A vár a jövőben turisztikai célpont lehet. Első lépésként el kell érni, hogy elkezdődjön a várrom régészeti feltárása. Hosszútávon a látogathatóvá tétel a cél. 35.4. Európa közepe turisztikai pont kiépítése Bár Európában több országban is létezik olyan pont, amit a helyiek Európa mértani középpontjának tekintenek, de mi a Tállya közigazgatási területére eső pontot fogadjuk el. Ez a pont nem csak földrajzi értelemben értelmezhetően Európa közepe, hanem Magyarország biogeográfiai és ökológiai értelemben is Európa közepén helyezkedik el.! A területen ezért be kell mutatni azokat klimatikus és domborzati hatásokat, melyek hazánkat az óceáni, mediterrán, kárpáti, kontinentális, stb. elterjedésű élőlények találkozási pontjává, centrumává teszik. Ennek nagyon látványos bemutatási lehetősége van, melyet az önkormányzattal egyeztetve ki kell építeni. A település kiváló lehetőséget biztosít a napi programok utáni szórakozásra, hiszen mind étkezési, mind borkóstolási lehetőség biztosított.




36. TELKIBÁNYA Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben Tervezett fejlesztés 36.1 Ipartörténeti tanösvény és geológiai bemutatóhely 36.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 36.3 Telkibányai vízi turisztikai központ

Tervet egyeztetni 1. telkibányai polgármester 2. Kánya-hegyi erdőbirtokosság 3. Bányakapitányság 1. telkibányai polgármester 2. ÉMÁSZ 1. telkibányai polgármester 2. tulajdonos

határidő 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

36.1. Ipartörténeti tanösvény és geológiai bemutatóhely Mint régi bányásztelepülés, a helyi erdőbirtokosság (Kánya-hegyi Ebt.) egy ipartörténeti tanösvény kialakítását célozta meg. A tervet mindenképpen támogatni kell. A nemzeti park igazgatóság terveiben szerepel a zempléni geológiai bemutató hálózat, melyben fontos tagjaként Telkibányán is létre kell hozni egy bemutatóhelyet. Itt a külszíni és mélyművelésű bányászkodás sajátos formája valósul meg. Még a nem szakmai érdeklődésű látogatók számára is élményt jelenthetnek a jellegzetes bányagödrök, és tárók. A meglévő múzeum nagyszerű betekintést nyújt a településen folyt bányászkodásba. A múzeum felújítását támogatni kell! 36.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 36.3. Telkibányai vízi turisztikai központ A településtől nyugatra található a víztározó, ami jelenleg nem funkcionál, szukcessziós folyamatok indultak el a medrében. A tározót néhány éve privatizálták, így az állam és a helyi önkormányzat a rendelkezésre álló pályázati forrásokból nem tud ide pénzügyi eszközöket fordítani a terület rendbetételére és egy kis üdülőcentrum kialakítására. A helyi vezetőknek konkrét elképzelései és kidolgozott tanulmányai vannak, melyek a fenti okból nem kivitelezhetők. Az igazgatóság feladata tárgyalásokat kezdeményezni az érintett felekkel, és megoldást találni az elképzelések megvalósítására. A kívánatos az lenne, ha sikerülne visszavásárolni a területet az önkormányzatnak, vagy a nemzeti park igazgatóságának. A területen állandó vízborítást kellene biztosítani, mely a helyi elképzelések szerint hasznosítva lenne. A part 50%-át beépítetlenül kellene hagyni, hogy a természetes élővilág megtelepedhessen. A tározó horgásztóként vagy csónakázótóként funkcionálhatna. Az igazgatóság részéről mindkét megoldás elfogadható. A természetvédelmi cél egy nagy vízfelület létrehozása, mely a szaporodó kétéltűek számára petézőhelyként, a környéken élő jelentős denevérkolóniák számára ivóhelyként szolgálna. A vízfelület sajátos egyedi színt biztosítana a Zempléni turizmus számára, hiszen vízfelületek itt gyakorlatilag nincsenek, ezért kedvelt turisztikai célponttá válhatna.




37. TISZALADÁNY Tokaji kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 37.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 37.2 Taktaközi állatpark központ

1. Tiszaladány polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Tiszaladány polgármestere 2.földtulajdonosok 3.állattartók 4.FVM, KVVM

2010.12.31. 2010.12.31.

37.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település polgármestere már jó ideje szorgalmazza a földkábelezést, de nem sikerült rá forrást találni. A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 37.2. Taktaközi állatpark központ A Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság tervezett két állatparkja közül a taktaközi épülne Tiszaladány területén. A választás azért esett erre a településre, mert a településen és a környező településeken is kiterjedt szántó, illetve részben felhagyott gyepgazdálkodás folyik. A településen egy istállót, háziállat bemutatót, felvásárló-helyet és egy vágóhidat tervezünk. A környékbeli települések határában is legelő állatok felvásárlása és feldolgozása történne itt. Amennyiben van rá vállalkozó, akkor az ő kezelésében lenne a felvásárlás és a vágóhíd is. Ha van rá lehetőség, akkor a környéken lévő hűtőház bevonásra kerülne, ha nem, akkor új létesítése szükséges. A bemutatóhelyen a hagyományos háziállatfajtáink kerülnének bemutatásra. Köztük hucul lovak is, melyekkel lovagoltatást is szerveznénk. Az ő számukra a nemzeti park igazgatóság tulajdonában lévő istálló épülne. A központ feladata a 10km-es körzetben megvalósuló legeltetéses állattartás ösztönzése, koordinálása, tenyészanyaggal való ellátása. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. A vágóhíd terméke a „Zemplén aranya” hálózat keretei közt kerülne értékesítésre. A vágóhíd a környék vadgazdálkodóit is kiszolgálná. Ösztönözni kell a helyi gazdálkodókat az állattartásra, melynek eredményeként nőhet a legeltetett és kaszált területek aránya.




38. TOKAJ Tokaji kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 38.1 Kerékpárút 38.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 38.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program 38.4 Tokaj Skanzen

1. Tokaj polgármestere 2. közút fenntartó 1. Tokaj polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Tokaj polgármestere 1. Tokaj polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

38.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép, Kis és Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 38.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település polgármestere már jó ideje szorgalmazza a földkábelezést, de nem sikerült rá forrást találni. A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 38.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program Cél a bodrog-zugi táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. 38.4. Tokaj Skanzen A cél Tokaj-hegyalja jellegzetes paraszti és kispolgári építészetét bemutatni. Mellette Tokaj-hegyalja jellegzetes pincekultúráját bemutatni egy működő pincesor létrehozásával. A félkör alakban megépítendő épületek által határolt téren szabadtéri programok megvalósítására kell lehetőséget biztosítani. Az épületek nagyobb részében kézművesek kapnának helyet, ahol helyben készíthetik és értékesíthetik portékáikat. A pincéket bortermelők üzemeltetnék, és kóstoltatás is folyna.




39. VÁMOSÚJFALU Sárospataki kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 398.1 Kerékpárút 39.2

Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése

39.3

Bodrog-zug rekonstrukciós program

1. Vámosújfalu polgármestere 2. közút fenntartó 1. Vámosújfalu polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Vámosújfalu polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

39.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 39.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 39.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban mindössze 432 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal.




40. VISS Sárospataki kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védett terület változása: nincs tervben 40.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 40.2 Bodrog-zug rekonstrukciós program

1. Viss polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Viss polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31.

40.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 40.2. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban közel 303 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal.




41. ZALKOD Sárospataki kistérség Nemzeti Park által érintett település Védett terület változása: nincs tervben 41.1 Erdei iskola 41.2 Bodrogzugi víziút 41.3 Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése 41.4 Istálló

1. Zalkod polgármestere 1. Zalkod polgármestere 2. közút fenntartó 1. Zalkod polgármestere 2. ÉMÁSZ 1. Zalkod polgármestere

2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31. 2010.12.31.

41.1. Erdei iskola A Zempléni Nemzeti Park erdei iskola programjának fontos célja, hogy a terület nyugalmasabb szegleteiben olyan szálláshely-étkező-előadóterem épületegyüttest hozzunk létre, mely alkalmas iskoláskorú gyermekek fogadására. A cél, hogy olyan környezetben történjen a gyerekek foglalkoztatása, ahol nyugalomban, csak a természet szépségeire koncentrálva folyhat a természeti nevelés. Olyan 40 szálláshellyel működő épületegyüttest kívánunk létrehozni, ahol ettől nagyobb számú vendég étkezésére is lehetőség van. A konyha hatékonyságát növelni kell azzal, hogy betérő turisták, köztük vízitúrázók számára is lesz menü kiszolgálás, illetve a településen ételkihordást is meg kell szervezni, ha erre van igény. Az erdei iskola fontos része az előadóterem, ahol előadások lehetnek és játékos formában is történhet az oktatás esős napokon. Ha arra alkalmas az idő, akkor csak szabadtéri foglalkozásokat szabad végezni, amihez a fapad-faasztalos infrastruktúrát is meg kell oldani. Az épületegyüttest –ha lehet- akkor meglévő eladó parasztházak felújításával kell megoldani. 41.2. Bodrogzugi víziút Az elmúlt évek fejlesztéseit tovább kell folytatni, és lehetővé kell tenni, hogy a Bodrog-Bodrogzugi csatornák-Tisza körút jól hajózható legyen kenuval. Az ehhez szükséges infrastruktúrát meg kell építeni. 41.3. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kV-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 41.4. Istálló A Bodrogzugban területkezelést végző legelő állatok számára árvíz idején szükséges istállót tervezünk megvalósítani. Ugyanitt történne az állatok teleltetése is. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal.


A Zempléni Nemzeti Park turisztikai fejlesztési terve. tárgyalási javaslat az I.ütem feladataira. készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség

Recommend Documents