1 A zajvédelmi szabályozás problémás kérdései A környezeti zaj – és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.)Korm. rendelet hatálybalépése óta , annak alkalmazásával kapcsolatban sok probléma felvetődött.
közel két éve történő
Közterületi rendezvények Legelőször is a rendelet hatálya alá nem tartozó ügyek közül a közterületi rendezvények fogalma nincs meghatározva. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2. § 13. és 19. pontjai, 14. § (2) bekezdése, 14. § (5) bekezdés c) és d) pontjai, valamint a 27. § (1) bekezdése szerint: 2. § 13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. A rendelet 2. § h) pontja szerint: szabadidős zaj-vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép. Tehát ha valaki közterületen közterületi rendezvényen szabadidős zajforrást üzemeltet, ki jár el hatóságként, a kistérségi jegyző, vagy az önkormányzat (polgármester), ki gyakorolja a II. fokú zajvédelmi hatósági jogkört? Környezeti zaj-és rezgésforrás üzemeltetője Az üzemi vagy szabadidős zaj-illetve rezgésforrást jelentő létesítményt,gépet, berendezést működtető személy. A hatósági munkát nehezítő, esetleg lehetetlenné tevő előírása a rendeletnek ez a passzus. A működtető személy fogalom alatt azt az embert értjük aki felkapcsolja a berendezést működtető kapcsolót, az elektromos hálózat áram alá helyezését biztosító kapcsolót. Vele szemben eljárni nem lehet, hiszen nem felel jogilag semmiért. A KET 6.§ (1) bekezdése szerint Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak. A létesítményt üzemeltető, karbantartó szervezet az előbbiekben megfogalmazott Ügyféli jogállásnak nem felel meg, nem a cégnek lesz megállapítva a zajkibocsátási határérték, a bírság egyéb kötelezés, hiszen ő csak „kapcsolókat nyomkod”
2 Nagyobb létesítmények esetében (plázák, hipermarketek, bevásárlóközpontok, volt nagy ipari üzemek) tömeges számú üzemeltető lehetséges. (5-8-10- 40-80-280 stb.) Nem lehet külön választani az egyes zajforrásokat, mert pl. egy kürtőbe vannak kapcsolva az elszívók, a parkolót nem lehet egyes üzemeltetőknek megfelelően leválasztani stb. Hogyan és kinek lehet zajkibocsátási határértéket megállapítani, hogyan és kit, kiket lehet kötelezni, bírságolni? Veszélyes mértékű környezeti zaj A rendelet j) pontjában e fogalom így lett definiálva: Olyan „szabadidős zajforrás”-tól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja. Itt ellentmondás van, hiszen a 2.§ h) pontja definiálja a szabadidős zajforrást, melyre a 27/2008.(XII.3.) kvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében van megállapítva a határérték. Ha nincs megállapítva határérték, hogyan lehet veszélyes mértékű, hiszen az egyes embereket zavar, másokat nem, tehát szubjektíven ítélhető meg a veszélyes mértékű zaj. Nincs jogilag szabályozva, hogy ezt a fajta veszélyes mértékű zajt ki és hogyan kezelje, járjon el. A szubjektív megítélhetőség miatt a PTK Birtok és birtokvédelem fejezet előírásai és meghatározása legyen irányadó, mely szerint 100.§: „ A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné”188.§ (1) bek „ ha a birtokost birtoklásában zavarják birtokvédelem illeti meg.191.§ Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.” Háttérterhelés A meghatározás nem egyértelmű, a szakvélemények döntő többségében rosszul határozzák meg. Az MSZ 18150-1 6. pontjában a háttérterhelés meghatározása világos és egyértelmű, ezért vagy annak megfelelően kell módosítani, vagy utalni kell a szabványra. Védendő terület Ebben a pontban felsorolt védendő területek megnevezése nem harmonizál a 27/2008.(XII.3.)sz. rendelet ( továbbiakban:ZHR.) mellékleteiben felsoroltakkal. ( Az OTÉK a BVKSZ-szel sem) A ZHR. mellékleteiben lévő zajtól védendő területek kiegészítése indokolt, hogy a zajterhelési határértékek meghatározása egyértelmű legyen minden szakértő és a környezetvédelmi hatóság számára is.
3 Az üdülőterület besoroláson belül van egy zajtól kevésbé védett besorolású üdülőházas övezet, ahol elhelyezhetők szórakoztató, kulturális létesítmények is, ezért célszerűbb lenne a 3. sorba átsorolni. A hétvégi házas besorolású terület maradna az 1. sorban. A mezőgazdasági terület nincs feltüntetve a rendelet mellékletében, az OTÉK szerinti két besorolású területe a kertes mezőgazdasági és általános mezőgazdasági terület.A kertes besorolású területen lakóház, birtokközpont létesíthető. A területet be kellene emelni a 2. sorba, mivel ez tanyás területet is érint, a mérések alapján ezeken a területeken az alapterhelés 37-38 dB. Az erdőterület céljára szolgáló területen is rendeltetése szerint többfajta besorolású terület lehet, egészségügyi-szociális, turisztikai és oktatási kutatási rendeltetésű terület, melyeken zajtól védendő építmények is elhelyezhetők, ezért zajvédelmi kategóriába sorolása indokolt lenne. A ZHR. mellékleteiben a 2. sorban leírt telepszerű beépítés az OTÉK-ban nincs deffiniálva. Az építmény magassága határozza meg, hogy milyen rendeltetésű területen van a telepszerű beépítés. Ha az építmény magassága 12,5 m-nél magasabb, akkor az OÉSZ szerint nagyvárosais beépítésű , így nem lehet a 2. sorban előírt határértékeket figyelembe venni a lakótelepeknél. Igaz az OTÉK 15.§ a vegyes terület meghatározást használ, de véleményem szerint a vegyes terület két funkciója között nagy különbség van. A településközpont vegyes területen lakó és helyi szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató stb. elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A központi vegyes területen elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál, kivételesen elhelyezhető lakóépület,amennyiben az OTÉK 31.§-ában előírtaknak, azaz ha az építmény(lakóépület) az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerint külön hatósági előírásoknak (pl.ZHR.) megfelel, valamint más rendeltetési használatból erdő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkenek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. A fentiekből következik, hogy a központi vegyes területen a ZHR. mellékleteiben a 4. sorban előírt határértékeknek kellene teljesülnie, és akkor kizárná annak lehetőségét, hogy lakóépület épüljön ott, ahol eleve levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi határértékek túllépése jelentős. Védendő épület, helyiség Ha az irodaház, orvosi rendelő, oktatási intézmény egyéb helyiségei, mint munkahely nem védendő, csak a 3/2002.(II.8) SzCsM-EüM együttes rendelet 5. sz. mellékletében előírt dolgozót érő zaj egyenértékű A- hangnyomás értékei vonatkoznak rá, akkor a kocsmák, kereskedelmi épületek miért nem esnek ugyan ilyen megítélés alá, mint munkahelyek? Miért kell védeni egy olyan épületet, helyiséget, melyben zajos tevékenység folyik. Az orvosi rendelőben nemcsak az orvos, asszisztens, mint dolgozó van jelen, hanem a beteg is. Ugyanez elmondható a banképületek és egyéb ügyfélforgalommal járó épületek esetén is. Az általános rendelkezések fejezet 3.§-ában előírtak szerint tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. A 2.§ j) pontja szerint veszélyes mértékű zaj, ha a megengedett határértéket meghaladja. Akkor miért kell tűrnie a
4 jelentős túllépést okozó létesítmények zaját, ha intézkedési tervet nyújt be, és elhúzza évekig a zajcsökkentést.? Az nem veszélyes mértékű zaj? Hatásterület A jelenleg hatályos KET előírja, hogy ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az előbbiekben ismertetettek vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Ügyfélnek minősül a jogszabály tehát a 284/2007. Korm. rendelet 5-6 §. rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonos és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan- nyilvántartásba bejegyezték. Tehát indokolt a hatásterület meghatározása abban az esetben, ha épített környezetről van szó, a vizsgált létesítményből származó zaj a lakókörnyezetet zavarja, zavarhatja. Nem indokolt zajtól nem védendő környezetben addig a pontig vizsgálni ( hallottam olyan esetet is hogy 28 km távolságig kellett vizsgálni) ahol 6.§ d) szerinti üdülőterületre megállapított határértékek teljesülnek, hiszen senkinek nem sérti jogát, vagy jogos érdekét, hiszen nem érinti a lakókörnyezetben élőket. Ha viszont lakókörnyezetben zajos tevékenység folyik, akkor az a telekhatáron nem áll meg! (10.§ (3) bek.) A szállítási tevékenységből származó 3 dB-es változás kétszeres forgalomnövekedést jelent! Aki javasolta ezt az értéket költözzön olyan helyre ahol egy új beruházás építéséhez és a tevékenységéhez kapcsolódó szállítási útvonal a lakóháza előtt húzódik. Az addig elviselhető gépjármű forgalom megengedett kétszeresére növekedéséhez nem biztos hogy ujjongani fog. Miért csak országos közút és első másodrendű utaknál kell számítani hatásterületet? A mellékutakon lehet a forgalomból származó zajterhelés növekedés bármennyi? Minden olyan tevékenységnél, mely jelentősebb forgalmat generál, vizsgálni kellene a szállítási tevékenység hatásterületét, nemcsak a hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységeknél. Létesítéssel kapcsolatos követelmények Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. Tv. 3. § (1) bek. foglaltak szerint az épített környezet alakítását és védelmét a jogszabályokban előírt környezetvédelmi követelményekkel összhangban kell megvalósítani. Ez egy általános megfogalmazás, sem az OTÉK, sem a 284-es rendelet nem ír elő egyértelmű előírást a területrendezési tervekben a zaj és rezgésvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében. A 12/1983. 4.§-ában egyértelmű volt, és ennek megfelelően a szabályozási tervek véleményezésénél volt hivatkozási alap. Jelenleg pedig nincs.
5 Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendeletben előírtak szerint lehet ugyan környezeti vizsgálat készítését javasolni, de pénzhiány és egyéb okok miatt az önkormányzatok nem akarnak környezeti vizsgálatot készíttetni. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa 4802/2008. sz. állásfoglalásában kezdeményezte, hogy a településrendezési eljárások során különös körültekintéssel mérlegelje a stratégiai hatásvizsgálat lefolytatásának szükségességét. A mérlegelés során figyelemmel kell lenni a rendeletben meghatározott valamennyi szempontra, különös tekintettel A stratégiai környezeti hatásvizsgálatról a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42EK Irányelv azon megállapítására, mely szerint már egyetlen szempont fennállása esetén is stratégiai hatásvizsgálatot kell lefolytatni. Az Irányelv alkalmazásának fő kritériuma nem a terület nagysága, hanem az hogy a tervnek vagy programnak várhatóan lesz-e jelentős környezeti hatása. A fentiekben leírtak hatósági alkalmazása kissé nehézkes, ezért célszerűbb a zajvédelmi rendeletbe beemelni 12/1993.-as rendelet 4.§ában előírtakat. Sokéves tapasztalat alapján ki lehet jelenteni, hogy a panaszbejelentések többsége megelőzhető lett volna, ha a zajos létesítményt nem építik a lakóterület közvetlen közelébe, vagy a lakóövezetet nem jelölik ki közvetlenül a zajos ipari létesítmények, illetve vasút, közút mellé. A 284-es rendeletnek a megelőzésre kellett volna nagyobb hangsúlyt helyezni. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet hatálya alá, azaz stratégiai intézkedési terv készítése nem minden esetben lehetséges. Az elkészült stratégiai zajtérképet a szabályozási tervek készítéskor, azaz a zajtól védendő területek kijelölésénél, átminősítésénél nem veszik egyáltalán figyelembe. Építési zaj-és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások A 13.§ (1) bekezdés a) pontjában előírt kibocsátási határérték – kérelem helytelen, hiszen nem állapít meg a környezetvédelmi hatóság építési kivitelezési tevékenységre zajkibocsátási határértéket. Javaslom a (2) bekezdés kiegészítését azzal, hogy a kérelemhez, hasonlóan a 17§ (5) bekezdésében szereplő intézkedési terv tartalmi követelményeihez kell benyújtani. Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemelésével kapcsolatos előírások A (2) bekezdésben előírtak szerint csak akkor kezdeményezi a közlekedési hatóságnál a Felügyelőség az intézkedések megtételére, ha jelentősen vagyis 10 dB-lel haladja meg a határértéket, viszont a 2.§ ja) pontja szerint már veszélyes mértékű a zaj, ha a megengedett határértéket meghaladja. Tehát veszélyes mértékű zaj esetén nincs intézkedésre lehetőség, csak jelentős túllépés esetén. Ezt hogyan
6 lehet egy panaszosnak megmagyarázni? Miért kell elviselnie 9 dB-es túllépést, ekkor sincs lehetőség intézkedés megtételére. A stratégiai zajtérképnek és intézkedési tervnek szerintem nagy jelentősége és haszna nincs, csak mellébeszélni lehet vele. Intézkedési terv Jelentős zajkibocsátási határérték túllépés esetén miért nem lehet a tevékenységet korlátozni? Az üzemeltetőnek nincs elfogadott intézkedési terve, több év alatt fogja csak végrehajtani a zajcsökkentést, miért nem lehet addig is korlátozni a működését? Hogyan lehet ezt a lakókörnyezetben élőknek elmagyarázni, hogy több évet éljenek ekkora zajban? Összefoglalás Az Alkotmányban alapjogként megfogalmazott egészséges környezethez és a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jogot a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény fogalmazza meg. Az itt megfogalmazott célok elérése, vagyis az emberi egészség védelme, az életminőség környezeti feltételeinek javítása azaz a környezeti zaj és rezgés elleni védelem a stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásában merül ki. Így az új rendeletben sincs kiemelve a megelőzés. A hangsúly a zajt kibocsátókra helyezi, nem foglalkozik a megelőzéssel azaz az épített és természetes környezet védelmével. Bár az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény úgy fogalmaz, hogy az épített környezet alakítását és védelmét a jogszabályokkal összhangban álló településrendezési és építési-műszaki tervek alapján, a környezet és természetvédelmi követelményekkel összhangban kell megvalósítani sajnos az esetek döntő többségében nem áll fenn. A településrendezési terveket nem ennek szellemében, hanem a beruházó óhajának megfelelően, az ő megrendelésére készítik. A környezetvédelmi hatóságnak nincs olyan eszköz, azaz jogszabályban biztosított joga, hogy az Alkotmány és az előbb törvények betartatására kényszerítsen. Tehát lehet autópályát építeni zajtól védendő terület mellé, vagy fordítva, lakóparkot vasút, repülőtér, autópálya közvetlen közelébe, vagy zajos létesítmények mellé építeni.