A ZÁHONYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A ZÁHONYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Benk

Eperjeske

Készítette a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.

Lezárva: Záhony, 2010. július 30.

A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója

Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja

Ez a dokumentáció a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. szellemi terméke. A hozzá kötődő – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott – vagyoni jogok a szerzőket, valamint a megrendelőt illetik.

A dokumentáció elkészítésében közreműködtek: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. részéről: Kósa Tímea igazgató Filepné dr. Nagy Éva PhD, igazgatóhelyettes Deák Attila program menedzser, terület- és településfejlesztő szakértő Gyulai Zoltán program menedzser a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás részéről: Lesku Miklós kistérségi elnök Békési Zoltán munkaszervezet vezető

Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

2


TARTALOM I. A KISTÉRSÉG FELTÁRÓ – ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLATA ................................. 5 1. A Záhonyi kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése ................................ 6 1.1. A kistérség külső környezete ................................................................................................ 6 1.2. A kistérség adottságai, belső erőforrásai ............................................................................... 8 1.2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapota ............................ 8 1.2.2. Az épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) .... 9 1.2.3. Gazdasági bázis......................................................................................................... 11 1.2.4. Társadalmi környezet ................................................................................................. 21 1.2.5. Kommunikációs, kommunális és közlekedési infrastruktúra ............................................ 35 1.2.6. A települések intézmény-felszereltsége ........................................................................ 44 1.2.7. A települések jellemző lakásviszonyai .......................................................................... 49 1.2.8. Településhálózati adottságok, a térszerkezet alakulása ................................................. 50 1.2.9. Térségi terület felhasználás......................................................................................... 53 1.2.10. A táj terhelése és terhelhetősége ............................................................................... 54 2. A kistérséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése ..................................................... 59 2.1. Ágazati koncepciók, területi tervek ...................................................................................... 59 2.1.1. Országos Területfejlesztési Koncepció ......................................................................... 59 2.1.2. Az OTrT kistérséget érintő vonatkozásai ...................................................................... 59 2.1.3. Kiemelt térségi területfejlesztési tervek ......................................................................... 60 2.1.4. Ágazati fejlesztési stratégiák ....................................................................................... 63 2.1.5. Regionális tervezési keretek ........................................................................................ 67 2.1.6 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tervezési keretek ........................................................ 69 2.1.7. Egyéb kistérségek ...................................................................................................... 75 2.1.8. A kistérség településeinek programjai, koncepciói ......................................................... 77 2.2. A kistérség területfejlesztési szereplőinek elképzelései ......................................................... 78 2.2.1. Partnerségi terv.......................................................................................................... 78 2.2.2. Főbb fejlesztési elképzelések ...................................................................................... 78 2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere............................................................... 79 2.3.1. A területfejlesztés forrásai ........................................................................................... 79 2.3.2. A területfejlesztés intézményrendszere ........................................................................ 84 2.3.3. A területfejlesztés hatékonysága.................................................................................. 84 2.4. Helyzetértékelés ............................................................................................................... 87 2.4.1. SWOT-elemzés.......................................................................................................... 87 2.4.2. A kistérség lehetséges fejlesztési irányai ...................................................................... 89 II. A ZÁHONYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA .. 90 1. A kistérség jövőképe ................................................................................................................ 91 2. A kistérségi fejlesztés elvei ....................................................................................................... 91 3. A kistérségi fejlesztés átfogó célja ............................................................................................. 92 4. Célrendszer – belső és külső koherencia ................................................................................... 92


3


5. A közszolgáltatások kistérségen belüli szervezésének koncepciója .............................................. 98 6. A területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció .................................................................... 98 MELLÉKLETEK......................................................................................................................... 104 A SWOT analízis hivatkozásai .................................................................................................... 105 Műemlékek a Záhonyi kistérségben ............................................................................................ 107 Forrásmunkák ........................................................................................................................... 110


4


I. A KISTÉRSÉG FELTÁRÓ – ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLATA


5


1. A Záhonyi kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése 1.1. A kistérség külső környezete A Záhonyi kistérség létrejöttét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény, valamint a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet alapján, Záhony Város Önkormányzati Képviselőtestülete, és hozzá kapcsolódva további 10 település önkormányzata kezdeményezte. A kistérség a 32 településből álló Kisvárdai kistérség kettéosztásával jött létre 2007-ben, melyet Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony és Zsurk alkot. A kistérség központja Záhony. A korábban kialakult kapcsolatokat, a települések közelségét, egymáshoz épülését, a meglévő infrastruktúrát figyelembe véve született a kistérségi lehatárolás megváltoztatása iránti igény. A kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti sarkában helyezkedik el. Szomszédai a megyén belül a Kisvárdai kistérség, ill. a Tisza túloldalán a Vásárosnaményi kistérség. Ugyancsak határos Ukrajnával, Szlovákiával, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Cigánd központú Bodrogközi kistérséggel. A 11 település közül 6 határmenti. Összességében megállapítható, hogy a Záhonyi kistérséget mind keletről, mind nyugatról gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott kistérségek határolják. A fentieknek megfelelően az Észak-alföldi régióhoz tartozik, s része a Magyar-Román-Ukrán Interrégiónak, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén kívül Kárpátalját és Szatmár megyét fedi le, valamint része a Kárpátok Eurorégiónak. A Tisza természetes országhatárt képez Magyarország és Ukrajna között a Záhonyi kistérség határvonalán. A Záhonyi kistérség ukrajnai határa schengeni, míg a szlovákiai határszakasz belső EU-s határ. A schengeni határ a kistérség számára különleges stratégiai pozíciót jelent, s erősíti a már kiépített közlekedési hálózatokat, illetve szükségessé teszi a további infrastrukturális-gazdasági fejlesztéseket. A térséget az V. és V/a. számú helsinki közlekedési folyosók érintik, illetve a közelében haladnak el. Az V. sz. folyosó Velencéből indul és itt éri el a magyar-ukrán határt, majd Ungváron keresztül érkezik Kijevbe, azaz Dél-Európát köti össze Kelet-Európával. Magyar oldalon az M3-as autópálya Nyíregyházáig kiépült, innen a tervek szerint a Vásárosnaményi kistérségen keresztül hagyja el az országot. Az M3-ashoz fog csatlakozni Vásárosnaménytól északra az M34-es gyorsfogalmi út, mely Záhonynál éri el a határt.


6


1. térkép: A Záhonyi kistérség elhelyezkedése

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési terve)


7


1.2. A kistérség adottságai, belső erőforrásai 1.2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapota A kistérség az ÉK-Nyírség kistáj része. Hordalékkúp síkság, amelynek közepe hullámos, a déli területek tagoltak futóhomok-buckákkal, szélbarázdákkal és garmadákkal, a magasságkülönbség egyes esetekben eléri a 12–16 métert. A mérsékelten meleg és hűvös éghajlat mellett jellemző a csapadék hiánya. A kistérség Magyarország északkeleti szélén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán és szlovák határ mentén helyezkedik el, az Alföld nagytájon belül a Nyírség és a Felső-Tiszavidék középtáj részét képezi. A Nyírségi homokvidék szubrégió Északkelet-Nyírség kistájon belül található Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, valamint Zsurk. A Felső-Tisza-vidék középtájon belül a Beregi-sík kistájhoz tartozik Benk, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton és Eperjeske, a Bodrogköz kistáj része Győröcske, Tuzsér, valamint Záhony. Az Északkelet-Nyírség az Ős-Tisza és mellékfolyóinak jégkorszaki hordalékkúp-síksága, a Nyírség legidősebb felszíne. A felszín enyhén É-ÉK felé lejt. Az átlagos lejtésszög 3% alatti. A talaj mintegy 4/5e homokon képződött. Futóhomok a felszín 20%-át borítja. Humuszos talaj csak kisebb foltokban, mélyedésekben található. A barnaföldek mintegy 10%-nyi területet foglalnak el. Uralkodók a kovárványos barna erdőtalajok, melyek gyenge termékenységűek, de előfordul réti csernozjom is. A Beregi-sík és a Bodrogköz tökéletes síkság, ahol a felszín enyhén Ny-ÉNy-nak lejt. A monoton felszínen elhagyott medrek, morotvák labirintusa figyelhető meg. A felszín legnagyobb részét fiatal öntésagyag és öntésiszap borítja. A talajtakaró 96%-ban öntésanyagokon képződött hidromorf talaj. A kistérség a mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati típus határán terül el. Az évi napfénytartam 1930-1950 óra, az évi középhőmérséklet 9,3-9,6 °C. A csapadék évi összege 650-660 mm (a Bodrogközben kevesebb), melyből a vegetációs időszakban 370-380 mm várható. Az uralkodó szélirány az északi, de jelentős a DNY-i, DK-i szelek aránya is. A Tisza folyó a települések között kanyarog, Záhonynál változik folyása északiról délnyugatira. A folyóvíz közelsége sok szempontból meghatározta a települések fejlődésének alakulását, segítette a közlekedést, a szállítást, a kereskedelmet, élelmet biztosított. Ugyanakkor a tiszai töltés megépítése (1857) előtt a településeket évente több alkalommal is árvíz sújtotta. A 2001. évi márciusi árvíz minden addigit meghaladó vízállásokkal a Tiszán a záhonyi térségben is tetőzött, de a kistérség települései közül egyedül Tuzsér községben okozott a személyi tulajdonban is károkat. A Tiszán a nagyvízi és kisvízi időszak között jellemző maximális vízszintkülönbség 10-12 m. A folyó sokévi átlagos vízhozama Záhonynál 400 m3/s. Az árhullámok idején a csúcsvízhozam 2.000-4.000 m3/s, a nyári-őszi csapadékszegény időszakban 50 m3/s, tehát a folyó árvízi vízhozamai több mint 80szor meghaladják a kisvízi értékeket. A területen a Tisza szabályozása és a belvízi csatornák kiépítése előtt rendszeresek voltak az árvízi, majd belvízi elöntések, jellegzetes mocsaras, lápos, ingoványos terület volt. Bár a nagyobb csatornák nyomvonalait a szélbarázdák, hajdani folyómedrek (Szebecse-ér) kihasználásával tűzték ki, nem tekinthetők természetes vízfolyásoknak. A homokdombok által körülzárt terület általában lefolyástalan völgy (legalábbis a felszínen), ahol a lehulló csapadék összegyűlik, és hosszantartó elöntést okoz. Az állóvizekben egykor gazdag Rétköz területén ma már csak néhány elsekélyesedett, a csapadékjárás függvényében erősen ingadozó tó maradt meg. A valamikori tófenekek mélyedéseiben a lehulló, összegyűlő csapadék hosszantartó elöntést okozott. Nem volt cél a mélyebb vízállásos területek mindenáron való víztelenítése.


8


A kistérség két települését (Benk, Mándok) érinti a Mezőladány Távlati vízbázis Ht. 5421-3/2003. számú határozattal kijelölt méretezett hidrogeológiai védőterületének „B” zónája, továbbá szintén két települését (Győröcske, Tiszabezdéd) érinti az Észak-szabolcsi Regionális Vízmű vízbázisának 217139/2003. számú határozatával kijelölt méretezett hidrogeológiai „B” zónája. A Tuzsér-Tiszabezdéd között kezdődő Belfő-csatorna és a hozzá csatlakozó mellékcsatornái a Rétköz laposainak vizét szállítják a Tiszába. A tiszalöki duzzasztás miatt szabadeséssel nem, csak a dombrádi, halásztanyai és tiszaberceli szivattyúzás segítségével jut be a víz a Tiszába. A jéghelyzet alakulása is befolyásolja a vízjárást. Az utóbbi évtizedekben a jeges napok száma mintegy 20 nappal csökkent. A jégtorlaszok keletkezésének feltételei a Tisza Záhony-Tokaj közötti szakaszán adottak a szűk kanyargós hullámtér és a hidak miatt, ezek hatására is gyors és nagymértékű vízszintemelkedés következhet be. A potenciális erdőtársulások közül a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a fűzlápok, a pusztai tölgyesek és a gyertyános kocsányos tölgyesek a jellegzetesebbek. Gyakoriak a homokpuszta gyepek, a homoki legelők, valamint a láp- és mocsárrétek. Az erdőgazdaságilag hasznosított területeken vegyeskorú, zömében kemény- és lágylombos erdők találhatók. A terület állatvilágára a természetes növénytakaró csökkenése miatt jellemző a faj- és egyedszám csökkenés. A fauna szempontjából legértékesebb területek a vízfolyásokat kísérő vegetációk. 1.2.2. Az épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXVI. Törvény értelmében a védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a nemzeti identitástudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos érték. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 364 db műemlék érték van, melyből 358 db műemlék, 5 műemléki környezet, 1 műemléki jelentőségű terület. Az alábbi táblázatban összefoglalóan megtalálható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékeinek területi koncentrációja kistérségi bontásban. 1. táblázat: Műemlékek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben Kistérség Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Nagykállói Mátészalkai Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Megye összesen

Települések száma 19 11 49 17 21 9 26 20 9 10 27 11 229

Települések műemlék nélkül 4 1 15 6 10 4 7 7 2 3 8 1 68

Műemléki jelentőségű terület 1 1

Műemléki környezet 1 1 2 1 5

Műemlék

Összesen

24 15 57 20 20 17 32 27 48 21 62 15 358

24 15 58 20 21 17 32 29 48 21 64 15 364

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve, 2009)


9


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségei közül a Záhonyi és Csengeri kistérségben található a legkevesebb műemlék, mindössze 15-15 db, azonban mindkét kistérség esetében elmondható, hogy csak 1-1 település nem rendelkezik műemléki épülettel. A Záhonyi kistérség 11 településéből egyedül Győröcskén nincs műemlék, vagyis magas és kiegyenlített a műemléki értékek területi eloszlása. A Záhonyi kistérség településein 111 régészeti terület található. Az alábbi táblázat a kistérségben lévő régészeti lelőhelyeket összesíti. 2. táblázat: Régészeti területek a Záhonyi kistérségben Település Benk Eperjeske Komoró

Régészeti területek száma 3 1 13

Mándok

9

Tiszabezdéd

51

Tiszamogyorós Tiszaszentmárton

2 4

Tuzsér

16

Záhony

9

Zsurk

4

Régészeti területek megnevezése Tisza meder; Tisza-part; Tiszamogyorósi útfél Falu vályoggödör, három nyárfa-forrásdomb Komoró határa Frigyes tag Ny-i Petőfi Sándor utca oldala Kert Alja III. Bodon (földe) Vajas-Dűlő, Úrbéri oldal Zártkertek I. Vajas-dűlő Köztemető Vajas-dűlő II. Bodony Újfalussy-tanya Mándok határa III. Mándok vidéke Tetenke-hegy Mándok határa II. Balogh Sándor Mándok-Vásárosnamény földje Hideg-völgy 4. sz. főút parkolója Első lénia mellett Tiszabezdéd határa Árpád u. 6. Trafóház Béke u. 2. számú vasúti őrhely Dózsa u. 45. Református templom Dózsa u. 85. Harangláb-dűlő, Rácz-tag Harsfa u. 85. Homokbánya Fűrésztelep Szebecse-hát József A. u. 12. Református Kossuth u. 1. templomdomb Kossuth u. 36. Iskola építésekor Kossuth u. 101. Servápa Május 1. u. 6. Páskum Petőfi u. 4. Énok-dűlő Petőfi u. 9. Kapolnás Petőfi u. 35. Énok-dűlő II Sport u. 8. Énok-dűlő III. Táncsics u. vége Tiszamogyorós harára Erdősi legelő Tiszaszentmárton határa Kastélypark; Református templom Központ Kalonga pusztai Tuzsér határa templomdomb Tuzsér Berek-dűlő 2. Boszorkány-hegy Vajas-dűlő 3. Élőtói-dűlő Vajas-dűlő 2 Földvár Vajas-dűlő Záhony határa Ady Endre u. Záhony határa II. Rákóczi u. Rendező pályaudvar Vasútállomás építése Szebecse part Zsurk határa Zsurk-Záhony útépítés

Komoró 4. sz. főút 329 sz. km Vajas-Dűlő, Zártkertek II. Pondrós dűlő Pondrós D-i vége Buglyos Cudar-dűlő Énok, TSz ut Harangláb-dűlő Hideg-völgy Hideg-volgy II. Holt-Tisza töltésfeljárója Homokhordó fele Pap-rét Közép-dűlő Hosszú-földek Hosszú-földek II. Kejéntől DNy-ra Hosszú-földek III. Kápolnás-dűlő Akasztó-dűlő Harangláb Kossuth u. 1 Berek Kalonga Kastély Vasútállomás Vasútállomásról Dre Záhony (1.Ih) Tó-hát; Református templom

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve, 2009)


10


3. táblázat: Műemlékek a Záhonyi kistérségben Település Benk Eperjeske Komoró Mándok

Műemlékek száma 1 1 1 3

Tiszabezdéd

2

Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér

1 1 2

Záhony Zsurk

1 2

Műemlékek megnevezése Református templom Jármy Kúria Református templom Forgách kastély Református templom Római katolikus templom Református templom Lakóépület Református templom Református templom Lónyay-kastély Református templom Református templom Református fa harangtorony Református templom

Építés ideje, stílus 1843, klasszicista 1840 körül, klasszicista 1801, késő barokk 1790 körül, késő barokk 1858, késő barokk 1821, klasszicista 15. sz., gótikus 1830, késő barokk 15. sz., gótikus 18. sz., barokk 19. sz., barokk 1805 18. sz., népi 1795, barokk

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve, 2009) A kistérségben megtalálható műemlékek fotódokumentációja lásd. Melléklet!

1.2.3. Gazdasági bázis Vállalkozási szerkezet A Záhonyi kistérség a 64/2004 (IV.15) kormányrendelet alapján társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, s ezáltal a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségnek minősül. Gazdasági helyzetének vizsgálatát célszerűnek tűnik a térségben bejegyzett vállalkozások elemzésével kezdeni, amely a 2008-as év adatait veszi alapul. A 2008-as évben a kistérségben regisztrált vállalkozások száma 3.472 darab volt, ami a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében regisztrált vállalkozások számának 3,3%-a. Ezen belül az egyéni és a társas vállalkozások arányát megvizsgálva kiderül, hogy az egyéni vállalkozások 81,05%-ban, a társas vállalkozások pedig 18,95%-ban vannak jelen, tehát csak minden negyedik vállalkozás került társas vállalkozásként bejegyzésre. A megyei átlagot figyelembe véve azonban ez az arány nem mondható „szélsőségesnek”, mivel a megyében 83,45%-os az egyéni és 16,55%-os a társas vállalkozási arány. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a kistérség 11 települését alaposabban megvizsgálva szembetűnik az, hogy csupán kettőben, Tiszabezdéden és Záhonyban alacsonyabb 90%-nál az egyéni vállalkozásoknak az összes vállalkozáson belüli aránya.


11

A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 4. táblázat: A vállalkozások száma a Záhonyi kistérség településein, 2008 Település

Regisztrált vállalkozás, db

Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Kistérség összesen Megye összesen ( Forrás: KSH T-Star, 2008)

109 185 16 229 646 393 175 245 556 757 161 3.472 10.4541

Ebből egyéni (db) egyéni (%) társas (db) társas (%) 104 178 15 207 587 269 160 234 513 401 146 2.814 87.238

95,41 96,21 93,75 90,39 90,86 68,44 91,42 95,51 92,26 52,9 90,68 81,05 83,45

5 7 1 22 59 124 15 11 43 356 15 658 17.303

4,59 3,79 6,25 9, 61 9,14 31,56 8,58 4,49 7,74 47,03 9,32 18,95 16,55

A 2.814 egyéni vállalkozásból 497 van főfoglalkozásúként regisztrálva, ami az összes egyéni vállalkozás 17,66%-át teszi ki. A mellékfoglalkozású és a nyugdíjas egyéni vállalkozások aránya az egészen belül szinte teljesen megegyezik, 41,15% az előbbi, 41,19% az utóbbi. Ezek az arányszámok a megyei adatokkal összehasonlítva azt mutatják, hogy a kistérségben kevesebb a főfoglalkozású egyéni vállalkozás, mint a megyében átlagosan. 5. táblázat: Az egyéni vállalkozások száma a Záhonyi kistérség településein, 2008 Ebből:

Település

Egyéni vállalkozás (db)

Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Kistérség összesen, db - megoszlása, % Megye összesen, db - megoszlása, %

104 178 15 207 587 269 160 234 513 401 146 2.814 100,00 87.238 100,00

regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozás

16 34 0 47 114 41 34 27 71 91 22 497 17,66 22.521 25,82

regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozás

41 63 7 75 242 116 49 99 202 206 58 1.158 41,15 32.382 37,12

regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozás

47 81 8 85 231 112 77 108 240 104 66 1.159 41,19 32.335 37,06

(Forrás: KSH T-Star, 2008)


12


A 658 darab társas vállalkozás 67,5%-a 0 és ismeretlen fős létszám-kategóriájú vállalkozásként van nyilvántartva, 28,1%-a pedig az 1-9 fős mikrovállalkozások kategóriájába tartozik. A kistérségben mindössze 22 olyan vállalkozást tartottak nyílván a 2008-as esztendő végén, amelyek alkalmazottainak száma 10 és 49 fő között van, 4-et, amely 50 és 249 fő között foglalkoztat, és csak egyet, amelynél a munkaerő létszáma meghaladja az 500 főt. 6. táblázat: A társas vállalkozások száma és nagyságrendi megoszlása a Záhonyi kistérség településein,

2008

Regisztrált társas vállalkozások (db)

Település

0 és ismeretlen fős regisztrált társas vállalkozások száma (db)

1-9 fős regisztrált társas vállalkozások száma (db)

Ebből 10-49 fős 50-249 fős regisztrált regisztrált társas társas vállalkozások vállalkozások száma (db) száma (db)

250-499 fős regisztrált társas vállalkozások száma (db)

500 és több fős regisztrált társas vállalkozások száma (db)

Benk

5

2

3

0

0

0

0

Eperjeske

7

3

4

0

0

0

0

Győröcske Komoró Mándok

1

0

1

0

0

0

0

22

10

11

1

0

0

0

59

22

33

4

0

0

0

124

105

17

2

0

0

0

Tiszamogyorós

15

10

5

0

0

0

0

Tiszaszentmárton

11

5

6

0

0

0

0

Tuzsér

43

18

20

3

2

0

0

Záhony

356

263

78

12

2

0

1

15

6

9

0

0

0

0

0

Tiszabezdéd

Zsurk Kistérség összesen Megye összesen

658

444

187

22

4

17.303

7.059

8.946

1.080

195

1 23

(Forrás: KSH T-Star, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, 2008)

A társas vállalkozások gazdálkodási formáját tekintve a betéti társaság a legnépszerűbb 67,32%-os részaránnyal, amelyet a kft. követ 28,87%-os részesedéssel. 7. táblázat: A vállalkozások megoszlása vállalkozási formák szerint a Záhonyi kistérség településein, 2008 Ebből: Település

Regisztrált vállalkozás (db) 2008

egyéni vállalkozás

KKT

BT

KFT

szövetkezet

RT

mezőgazdasági szövetkezetek

egyéb

Benk

109

104

0

4

1

0

0

0

0

Eperjeske

185

178

0

2

4

0

1

0

0

Győröcske

16

15

0

0

1

0

0

0

0

Komoró

229

207

0

7

11

0

3

1

0

Mándok

646

587

0

24

33

0

0

0

2

Tiszabezdéd

393

269

0

109

13

0

1

0

1

Tiszamogyorós

175

160

0

6

8

0

0

0

1

Tiszaszentmárton

245

234

0

5

6

0

0

0

0

Tuzsér

556

513

0

23

16

2

1

0

1

Záhony

757

401

2

259

88

2

2

0

3

Zsurk Kistérség összesen Megye összesen

161

146

0

4

9

1

0

0

1

3.472

2.814

2

443

190

5

8

1

9

104.541

87.238

174

7.742

8.295

90

205

88

709

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, 2008)


13


Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 2008-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 185, az Észak-alföldi régióban 158, országos átlagban pedig 156 db volt. Ezeket a számokat támpontul véve a Záhonyi kistérség minden ezer lakosára jutó 177 db vállalkozás azt mutatja, hogy a vállalkozási kedv a térségben a megyei átlaghoz képest kissé alacsonyabb, a régióhoz, ill. az országos átlaghoz viszonyítva pedig némileg magasabb. Főbb gazdasági ágazatok A kistérség gazdaságának nemzetgazdasági ágazatonként való megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a vállalkozások 66,76%-a a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területéhez tartozik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a magas arányszám az őstermelők 2008. évi kötelező regisztrációjával függ össze, aminek következtében a mezőgazdasági vállalkozások száma a kistérségben az előző évekhez viszonyítva tízszeresére emelkedett. A mezőgazdasági vállalkozások magas aránya azt is mutatja, hogy a mezőgazdaság a megélhetés egyik alapvető forrása, de a vállalkozások túlnyomó része apró parcellákon (leginkább konyhakertekben és gyümölcsösökben) dolgozik. A termőföldek minősége közepes vagy az alatti. 1. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint a Záhonyi kistérségben (2008) REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT (2008)

0,6676

0,0103

0

0,019 0,0072

0,1615

0,0221

0,01 0,0106

0,0576

0,0181

0

0,0155

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, és gõz, vízellátás - 1,00% Kereskedelem, javítás - 16,15% Közigazgatás, védelem, kötelezõ társadalombiztosítás - 0% Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás, halgazdalkodás - 66,76% Pénzügyi közvetítés - 1,03% Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás - 1,90% Szállítás, raktározás, posta, távközlés - 2,21% Egészségügyi, szociális ellátás - 0,72% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás - 1,55% Egyéb tevékenység - 0% Építõipar- 1,81% Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás - 5,76% Oktatás - 1,06%

(Forrás: KSH TEIR, 2008)

A regisztrált vállalkozások számát tekintve második helyen a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágazat áll 16,15%-os részesedéssel. Megfigyelhető, hogy a jelentős arányszám elérése leginkább Tiszabezdéd és Záhony révén valósul meg, ugyanis az előbbinél 30%-os, az utóbbinál pedig 40%-os az ágazat részesedése az összes szektort figyelembe véve. A többi településen 10% alatt marad a részesedési arány. Feltételezhetően a kereskedelmi profilú, nagyobb településeken megjelenő multinacionális vállalatok erős piaci pozíciója jelentős hatással van az arányszámok alakulására.


14


A szolgáltatás szektoron belül, de az összes ágazathoz viszonyítva is jelentős hányaddal bír még az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat 5,8%-os, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágazat 2,2%-os részesedéssel. Az ipari vállalkozások száma összesen 98 db a 2008-as felmérések szerint, ami 2,8%-os részesedést jelent az összes regisztrált vállalkozás számából. Ez nem mondható jelentősnek. Tuzséron fafeldolgozással és PET palackok gyártásával foglalkozó üzemek vannak, Mándokon csomagoló üzem működik, Komorón pedig gázfejtéssel foglalkoznak. Tiszabezdéden fatüzelésű erőművet terveznek üzembe helyezni. A kistérségben szerény a turisztikához kapcsolódó vállalkozások jelenléte, annak ellenére, hogy a Tisza folyó mentén jó adottságú szabad strandok vannak. A Tisza-part így sok helyen kiépítetlen, illetve szennyezett. A térségben az idegenforgalom gyengén szervezett, kevés a turisztikai attrakció. 2. ábra: A gazdaság szektorainak a regisztrált vállalkozások aránya szerinti megoszlása a Záhonyi kistérségben (2008)

66,76%

primer szektor szekunder szektor tercier szektor

30,43%

2,81%

(Forrás: KSH, TEIR)

Kulcsfontosságú tény, hogy a különböző gazdasági ágak szerinti foglalkoztatottság mértéke nem állítható egyenes arányba a vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlásának arányával. Amíg a mezőgazdaság az őstermelők 2008-as évi kötelező regisztrációja után 2.318 db vállalkozást reprezentál, melyeknek túlnyomó része tőkeszegény egyszemélyes vállalkozás, addig a logisztika 77 vállalkozása javarészt irányított stratégiai háttérrel rendelkező tőkeerősebb, vállalkozásonként több alkalmazottat foglalkoztató ágazat. A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján a kistérségben a raktározás-szállítás gazdasági ágazat bír a legnagyobb jelentőséggel a foglalkoztatási arányszámokat tekintve, az akkori adatok alapján a foglalkoztatottak 44,4%-ának adva munkát. Az iparban foglalkoztatottak 10,8%-os aránya jelentősen elmarad nemcsak az országostól (26,5%), hanem a megyeitől (25,8%) is, ami azt mutatja, hogy a térségben még kevés a feldolgozóiparból és a logisztikához kötődő egyéb gazdasági tevékenységből (a szállítás kivételével) származó hozzáadott érték. A kereskedelmi–javítási ágazat is fontos szerepet tölt be, 11,5% az itt dolgozók aránya a többi ágazathoz viszonyítva. A mezőgazdaság 1,7%-os foglalkoztatási mutatóval nem tűnik jelentősnek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez az arányszám csak a főállású dolgozókat veszi számba. A foglalkoztatottsági arány minden bizonnyal változott a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest, köszönhetően az elmúlt években történt és a folyamatban lévő beruházásoknak, pontos adatokat azonban a következő, 2011-es népszámlálás kielemzéséig nem lehet adni.


15


A fejlődést meghatározó tényezők, a gazdaság belső és külső kapcsolatai A kistérség gazdaságának fejlődését kedvezően befolyásolja, hogy része a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetnek, amely ebben a formában elsőként jött létre az országban a 195/1996 (XII.19.) Korm. rendelet alapján. Az övezet településeinek száma 50, amelyek három kistérséghez, a Kisvárdaihoz, a Záhonyihoz és a Vásárosnaményihoz tartoznak. A vállalkozási övezet működési stratégiája a nemzetközi és a határmenti gazdasági együttműködésben nyíló gazdasági előnyök kiaknázását, a gazdasági szervezetek nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának elősegítését tűzi ki célul. Megvalósítandó irányelvekként határozták meg a térség gazdasági potenciáljának megerősítését, a termelés bővítését, új munkahelyek teremtését, infrastrukturális fejlesztéseket stb. A vállalkozási övezet koordinációja a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. feladata, amely a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és a releváns kormányzati szervekkel együtt tevékenykedik a célok elérése érdekében. 2. térkép: Záhony és térsége vállalkozási övezet

(Forrás: KSH 2002. évi adatok alapján Bodnár D. szerkesztése)

A vállalkozási övezet területén két ipari park működik, a Záhonyi és a Tuzséri Ipari Park, valamint a kistérség komplex gazdaságfejlesztési programjának keretében Komoró és Fényeslitke között intermodális közforgalmú ipari – logisztikai terület kialakítása folyik. A kistérség speciális adottságaira építve alakult meg 2006 májusában a Záhony Térségi Logisztikai Klaszter. Célja, hogy lehetőséget teremtsen a térség logisztikai vállalkozásai közötti együttműködés fejlesztésére, közös innovatív tevékenység végzésére, ezáltal a költségek megosztására és csökkentésére. A logisztikai klaszter az érintett logisztikai vállalkozások közös érdekérvényesítésének legfőbb eszköze. Tagjai: Agrochimtranspack Kft., BLI Kft., Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, I.Controll Kft, Kelet-Trans 2000 Kft., MÁV Kombiterminál Kft., Nyíregyházi Főiskola, Regionális Fejlesztési Holding Zrt., Soft-Dekor Informatikai Rendszerház Kft., Tékisz Zrt., Transfer-R Kft., Transit-Railway Zrt., Transit-Speed Kft., Várda Garden 2001 Kft., Záhony és Térsége Fejlesztési Kft., valamint a Záhony–Port Zrt.


16


A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén keresztül átívelő nemzetközi kapcsolatoknak a mértéke jelentős fejlődést mutat. Záhony a kelet-nyugati irányú vasúti szállítások fontos állomásának számít, amely az európai V. számú Trieszt-Budapest-Kijev-Moszkva-Horgors (Kína) közlekedési folyosó egyik legjelentősebb csomópontja, összefüggésben az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat találkozásával. A nyomtávkülönbség miatt az Oroszországból és Kína belső részéből érkező árukat át kell rakodni, ami hatalmas lehetőségeket rejt magában. Az EU határain belülre érkezett félkész termékeket, nyersanyagokat ugyanis nemcsak rakodni, hanem tárolni és feldolgozni is lehet, s ezek a folyamatok biztosíthatják az áru igény szerinti terítését az európai piacon. Ezt felismerve már a 2007-es évben 9 milliárd dollár értékű áruforgalmat regisztráltak a magyar-orosz gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően, ami az Oroszországba irányuló magyar export másfélszeres növekedését jelenti az előző évhez viszonyítva. Az Ukrajnával való gazdasági kapcsolatok is felfrissültek, a kétoldalú áru- és szolgáltatáscsere 2007-ben elérte a 2,5 milliárd dollárt. A térség logisztikai rendszerének fejlesztésére a Magyar Kormány is nagy figyelmet fordít, uniós forrásokkal együtt több, mint 32 milliárd forint érkezhet 2013-ig. 3. térkép: Záhonyi vállalkozási övezet és különleges gazdasági övezet elhelyezkedése

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve)


17


Termelési infrastruktúra A térség közlekedési adottságain belül meghatározó a záhonyi vasúthálózat, a határátkelőhely és a 4es számú főút korszerűsítése, valamint a Tisza-híd felújítása. A 4-es számú főútvonal – amely mellett az ipari parkok elhelyezkednek – kapcsolja a kistérséget a megye vérkeringésébe. Az M3-as autópálya jelenleg Nagykálló térségében véget ér, de a logisztikában rejlő lehetőségek miatt a tervek szerint a közeljövőben a záhonyi kistérséget is érinteni fogja. A Tisza hajózhatóságára uniós támogatással 2007-ben elkészített tervek kivitelezésével, a vasúti és közúti fejlesztésekkel a magyar-szlovák-ukrán hármas határtérségben Záhony fontos nemzetközi közlekedési csomóponttá fejlődhet. A gazdaság versenyképességét befolyásoló tényezők A kistérség az ország legkeletibb pontján helyezkedik el, nagy távolságra nemcsak a nyugat-európai, hanem a belső felvevő piacoktól is. A fentebb említett infrastrukturális fejlesztések fokozatos megvalósulásával azonban csökkenthető lesz az a hátrány, amelyet a térség az ország nyugatabbra fekvő területeivel szemben elszenved. Jelenleg ugyan még érződnek a gazdasági centrumoktól való távoli fekvés hátrányai, mint pl. a képzetlen munkaerő és az ipar alacsony fejlettségi szintje, optimista előrejelzések szerint azonban a kormányzati szintű irányított gazdasági stratégiai fejlesztések és az uniós források bevonása már a közeljövőben nagyobb – pozitívabb – változást fog eredményezni, mint korábban bármikor. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Záhonyi kistérségnek a szlovák, lengyel és fehérorosz vasúti konkurenciával is meg kell küzdenie. Az Európa és Ázsia közötti kereskedelem legfontosabb szállítási útvonalai Magyarországtól északra haladnak, elsősorban a Moszkva – Breszt – Varsó – Berlin tengelyen, de Kassa és környéke is lendületesen fejlődik, és kihívást jelent a piacon Záhonynak. Az 1980-as években évente körülbelül 16 millió tonna árut mozgattak Záhonynál, manapság 5-6 millió tonnát. A vasútnál is több ember dolgozott, számuk elérte a 6 ezer főt, míg ma ennek csak a töredéke. Növekvő tendenciát mutatnak a keleti piacok fontosságának újbóli felismerésével a szállítási és foglalkoztatotti számadatok.


18

Szállítás, raktározás, posta, távközlés (I gazdasági ág) Pénzügyi közvetítés (J gazdasági ág) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (K gazdasági ág)

Egészségügyi, szociális ellátás (N gazdasági ág) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O gazdasági ág) Egyéb tevékenység (P+Q gazdasági ág)

109 185 16 229 646 393 93 155 15 177 475 240 2 0 1 1 5 2 4 4 0 2 16 6 4 11 0 15 60 116 1 1 0 5 10 6 3 5 0 11 13 5 1 0 0 4 9 4 0 4 0 8 33 10 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 8 1 1 1 0 2 4 1 0 3 0 3 13 2 0 0 0 0 0 0

175 150 2 2 9 2 4 1 2 0 1 2 0 0

245 556 757 161 213 454 213 133 3 4 12 3 4 2 20 3 9 29 303 5 2 12 24 3 2 9 23 2 0 3 13 1 5 26 104 8 0 0 0 0 1 6 18 0 2 4 8 0 4 7 19 3 0 0 0 0

3.472 2.318 35 63 561 66 77 36 200 0 37 25 54 0

104.541 62.592 2.919 3.954 11.007 2.201 1.862 1.718 12.245 1 2.293 1.361 2.341 47

(Forrás: KSH, T-STAR, 2008) Oktatás (M gazdasági ág)

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (L gazdasági ág)

Építőipar (F gazdasági ág)

Mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás (A+B gazdasági ág) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás (C+D+E gazdasági ág)

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H gazdasági ág)

Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Kistérség összesen Megye összesen Kereskedelem, javítás (G gazdasági ág)

Település Regisztrált vállalkozás (db)

8. táblázat: A vállalkozások nemzetgazdaság szerinti megoszlása a Záhonyi kistérség településein, 2008 (db) Ebből:

A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 9. táblázat: A foglalkoztatottak nemzetgazdaság szerinti megoszlása a Záhonyi kistérség településein, 2001

Összes Település fő Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Záhonyi kistérség Sz.-Sz.-B. megye

mezőg.erdőgazd. fő

119 1 255 3 25 0 410 22 1093 35 500 15 157 9 369 3 761 3 1953 4 203 3 5845 98 157445 9291

%

ipar fő

0,8 20 1,2 40 0,0 3 5,4 31 3,2 140 3 62 5,7 36 0,8 68 0,4 41 0,2 148 1,5 43 1,68 632 5,9 40592

építőipar %

fő

%

ker. jav. fő

16,8 2 1,7 18 15,7 40 16 23 2,0 1 4,0 4 7,6 6 1,5 46 12,8 23 2,1 157 12,4 8 1,6 48 22,9 2 1,3 22 18,4 3 0,8 20 5,4 7 0,9 166 7,6 42 2,2 141 21,2 7 3,4 25 10,8 141 2,4 670 25,8 8143 5,2 23061

Foglalkoztatottak a KSH 2001-es felmérése szerint vend.turizm. rakt.-szállít. pénzügy ingatl.gazd.szolg.

%

fő

15,1 9,0 16,0 11,2 14,4 9,6 14,0 5,4 21,8 7,2 12,3 11,46 14,6

0

%

fő

0,0 41 0,8 96 0 0,0 13 15 3,7 210 15 1,4 384 7 1,4 248 3 1,9 39 5 1,4 183 15 2,0 330 31 1,6 967 2 1,0 82 95 1,62 2593 4013 2,5 14102 2

%

fő

34,5 1 37,6 1 52,0 0 51,2 3 35,1 14 49,6 2 24,8 0 49,6 1 43,4 7 49,5 22 40,4 0 44,36 51 9,0 2228

%

fő

0,8 0,4 0,0 0,7 1,3 0,4 0,0 0,3 0,9 1,1 0,0 0,9 1,4

6

% 9

2 15 32 18 6 9 36 118 8 259 7264

közig. véd. bizt. fő

5,0 9 3,5 16 8,0 2 3,7 18 2,9 60 3,6 43 3,8 16 2,4 23 4,7 52 6,0 240 3,9 19 4,43 498 4,6 14855

%

oktatás fő

7,6 13 6,3 14 8,0 0 4,4 32 5,5 111 8,6 35 10,2 14 6,2 34 6,8 76 12,3 163 9,4 12 8,52 504 9,4 17248

%

eügy.szoc.szolg. fő

10,9 8 5,5 7 0,0 0 7,8 10 10,2 107 7,0 9 8,9 7 9,2 12 10,0 22 8,3 50 5,9 1 8,62 233 11,0 12199

% 6,7 2,7 0,0 2,4 9,8 1,8 4,5 3,3 2,9 2,6 0,5 3,98 7,7

egyéb fő 0

0,0 1,16 0 0,0 2 0,5 15 1,4 5 1,0 3 1,9 8 2,2 6 0,8 27 1,4 1 0,5 71 1,21 4449 2,8 4

(Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001)


%

20


1.2.4. Társadalmi környezet Kulturális adottságok, értékek – területi identitás, civil aktivitás A Záhonyi kistérség műemlékekben szegény, megyei szinten nem igazán kimagasló kulturális örökséggel rendelkezik. A kistérség műemlékeinek többsége templom, de jelentős a kastélyok, kúriák száma is. Muzeális intézmény nincs a kistérségben. Komoró, Mándok, Tiszamogyorós, Tuzsér és Záhony településeken található települési könyvtár, a kistérségi könyvtárakban 105,2 ezer db a könyvtári egységek száma. A kistérség településein 2008-ban 285 kulturális rendezvény volt, amelyen több mint 40 ezren vettek részt. Mozi terem mindössze Záhony és Mándok városokban van, amelyek együtt 542 fő befogadására képesek. A Záhonyi kistérség az Észak-alföldi régióban, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Magyarország legkeletibb szegletében, az ukrán illetve szlovák határ szomszédságában, a Tisza ölelésében található. A kistérség közvetlen kapcsolata az ukrán és a szlovák határral egyaránt kiemelt geopolitikai jelentőséget biztosít számára, amely a kistérség területi identitásának alapja. Az I. világháború előtt a kistérség területileg Szabolcs vármegyének a Tiszai járásához tartozott Komorót leszámítva teljes egészében, kiterjedését délről Gemzse és a mai Nagyvarsány, keletről és északról a Tisza folyó, nyugatról pedig Tornyospálca és a mai Nyírlövő települések határolták. A Trianoni békediktátum hatására a kistérség települései Magyarország egyik perifériális területévé redukálódtak. Az államszocializmus éveiben Záhony és vonzáskörzete felértékelődött gazdasági és piaci szempontból, mivel az Ukrajnából és Oroszországból érkező szállítmányok itt jutottak be Magyarországra, a területi identitás a Záhonyi kistérségben a „Kelet kapuja” szerepkörrel vált azonossá. A Záhonyi kistérségnek nincsenek tradicionális történeti, kulturális gyökerei, de meghatározó a települések gazdasági kohéziója, amely megalapozza a térség területi identitását. Az elmúlt évtizedek során a körzet társadalmi és gazdasági profilja egyértelműen a közlekedéshez, ezen belül is a vasúti közlekedéshez kapcsolódott. Ez a fő profil maradt a középpontban a rendszerváltozás, illetve a FÁK kialakulása után is, annak ellenére, hogy a fuvaroztatók struktúrája, a szállított áruk mennyisége, összetétele megváltozott. Záhony 2004 óta nemcsak az ország, hanem az Európai Unió kiemelt vasúti és közúti határátkelőhelye Ukrajna, illetve Oroszország irányába, valamint jelentős logisztikai központként is funkcionál. A térségben kiépített vasúti átrakó a normál és széles nyomtávok között az egyik legjelentősebb közvetítő infrastruktúra a kelet-európai térségben. A kistérség települései, valamint másik öt település a Záhonyi különleges gazdasági övezet része, amely a közlekedésen túlmenően erősíti a térség gazdasági összetartozását és területi identitását. A civil szervezetek, mint az állampolgárok önkéntes szerveződései a társadalmi-kulturális élet fontos alkotó elemei, tevékenységük, szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. Civil szervezetnek tekintendő a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §-a szerint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alapított, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket és az egyházakat), más szóval egyesület, valamint az 1959. évi IV. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel rendelkező alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). A civil szféra kifejezés szélesebb területet is magába foglal, mivel ide sorolhatjuk a nonprofit és egyéb nem kormányzati szervezeteket is. A Záhonyi kistérség civil aktivitásának vizsgálatát a regisztrált nonprofit szervezetek és az állandó népesség aránya alapján tehetjük meg.

21


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 10. táblázat: A regisztrált nonprofit szervezetek száma és 1000 lakosra jutó arányuk a Záhonyi kistérség településein, 2008 A regisztrált nonprofit szervezetek száma

Település Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Kistérség összesen Megye összesen

Az állandó népesség száma 464 1236 151 1426 4569 2062 751 1281 3492 4499 781 20 712 565 326

2 6 1 4 22 5 3 4 8 37 3 95 3497

Ezer lakosra jutó nonprofit szervezetek száma 4,3 4,8 6,6 2,8 4,8 2,4 3,9 3,1 2,2 8,2 3,8 4,5 6,1

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere)

Mint látható a nonprofit szervezetek száma egyenes arányban nő a népesség nagyságával. Kimagasló Mándok és Záhony esetében a civil aktivitás. A civil aktivitás átlagos mértéke a Záhonyi kistérségben 4,5, vagyis az 1000 lakosra jutó civil szervezetek száma 4,5 db, amely alatta marad a megyei átlagnak. Humán erőforrások A 2008-as Területi Statisztikai Adatok Rendszere adatai alapján a Záhonyi kistérség települései népességének létszámát és a népesség nemek szerinti megoszlását az alábbi grafikon reprezentálja. 3. ábra: A Záhonyi kistérség településeinek lakosságszáma és nemek szerinti megoszlása (2008) Állandó népesség, férfiak összesen

Állandó népesség, nők összesen

Állandó népesség száma

4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Mándok

Záhony

Tuzsér

Tiszabezdéd

Komoró

Tiszaszentmárton

Eperjeske

Zsurk

Tiszamogyorós

Benk

Győröcske

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere adatai alapján saját szerkesztés)

22



A kistérség településeiből Győröcske, Benk, Tiszamogyorós, Zsurk 1000 fős alatti, Eperjeske, Tiszaszentmárton, Komoró községek tartoznak az 1001-2000 fős, Tiszabezdéd, Tuzsér, Záhony és Mándok pedig a 2001-5000 fő közötti településkategóriához. A Záhonyi kistérségben a települések lakosságszámának változását az 1870-es népszámlálástól követhetjük nyomon, amely alapján megállapíthatjuk, hogy a népességszám egészen az 1980-as népszámlálásig emelkedő tendenciát mutatott, megegyezve az országos tendenciákkal. A 19. század utolsó harmadában az ipari forradalom hatására kibontakozó pozitív demográfiai folyamatok éreztették hatásukat, a térségben lakók száma az ezredfordulóra 17%-kal növekedett. Az ezredfordulón lezajló növekedési folyamatot az első világháború vetette vissza, a népesség növekedése 1870-1949 között az 1910-es években volt a legalacsonyabb, de még mindig 4,5%-os növekedés volt kimutatható. Az 1920-as években 9,8%-os, a 30%-as években 14,3%-os volt a növekedés, amely az 1870-2001 közötti vizsgált időszakban a legmagasabb változási érték. Az 1940-es években a térség demográfiai növekedése elérte a mélypontot (1990-ig nézve), amely a II. világháború áldozatai miatt következett be. Az 1950-es és 1960-as években a térség népességének növekedése dinamizálódott, 1960-1970 között az azt megelőző száz év egyik legmagasabb növekedési hulláma mutatható ki, összefüggésben az állami népesedési politikával. Az 1970-es években a lakosság növekedése jelentős mértékben mérséklődött, míg az 1980-as évekre már csak csekély növekedés mutatható ki. Összességében 1870-1990 között a térség népességszáma folyamatosan és dinamikusan emelkedett, azonban az 1990-es években mérsékelt, az ezredfordulón pedig erősödő csökkenés vált tendenciózussá a kistérség településein. 11. táblázat: A Záhonyi kistérség lakosságszámának változása 1870-2008 között Év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001

A lakónépesség száma, fő 9.756 10.029 10.841 11.650 12.404 12.976 14.374 16.772 17.150 18.594 20.706 21.426 21.458 21.314

A változás aránya, % 2,8 7,5 7,0 6,1 4,5 9,8 14,3 2,3 7.8 10,2 3,4 0,2 -0,7

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás adatai alapján saját szerk.)

A kistérség lakónépessége 2001-2008 között erőteljes csökkenésnek indult, a csökkenés mértéke 6,1% ebben az időszakban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyedül a Nyíregyházai kistérségben zajlott egy enyhe mértékű népességnövekedés, a többi kistérségben népességcsökkenés mutatható ki. A Záhonyi kistérség népességcsökkenése a megyei átlag közel kétszerese, a 12 kistérség közül e tekintetben a 6. helyen szerepel.

23



12. táblázat: A lakónépesség számának változása 2001-2008 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben Lakónépesség 2008. év végén 34 703 13 312 37 559 44 752 52 592 64 486 44 594 43 528 143 542 36 511 30 099 19 648 565 326

Kistérség Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány–Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Változása a 2001. év végéhez -2,7 -9,2 -7,0 -3,3 -4,5 -6,2 -4,3 -4,9 0,5 -5,2 -7,4 -6,1 -3,9

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Statisztikai évkönyve 2008)

A 11 település többségének lakosságszáma az 1970-es, illetve 1980-as évekig növekedett, azonban Győröcske, Benk esetében már az 1940-es évektől a stagnálás vált tendenciózussá, Tiszamogyoróson pedig csak mérsékelt volt a népességnövekedés a teljes időszakban. Egyedül Zsurkon mutatható ki, hogy az 1980-as évek előtt, már az 1930-as években megindult egy lassú, de fokozatos népességcsökkenés. Mándok, Záhony, Tuzsér és Tiszabezdéd települések esetében dinamikus és ugrásszerű népességnövekedési hullámok váltak jellemzővé, ezen települések népességnövekedése a legnagyobb arányú. 4. ábra: A Záhonyi kistérség településeinek népességszám változása 1870-2008 között 5600 5400 5200 5000 4800 4600

Benk Eperjeske

4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600

Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd

2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400

Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony

200 0 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

2008

Zsurk

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás, Területi Statisztikai Adatok Rendszere adatai alapján saját szerkesztés)

24



Minden település különböző időszakban érte el a demográfiai csúcsát, azonban a települések többségében már az 1980-as évek elejétől népességcsökkenés vette kezdetét; Záhonyban ez a folyamat később, a ’90es években, azonban drasztikusabb módon indult meg. Egyedül Tuzsér esetében mutatható ki mai napig népességnövekedés. A demográfiai szerkezet elemzésénél szükséges megvizsgálni, hogy a népesség csökkenését milyen tényezők idézik elő. A népesség változását befolyásoló legfontosabb tények a következők: az élve születés-halálozás számának alakulása, a migrációs folyamatok és a népesség korösszetétele. A Záhonyi kistérségben az élve születések száma az 1990-2008 között vizsgált referencia időszakban meghaladta a halálozások számát, azonban folyamatosan csökkent a különbség a két mutató között. 5. ábra: Az élve születések – halálozások számának alakulása a Záhonyi kistérségben 1990-2008 között Élveszületés

Halálozás

500 400 300 200 100 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere adatai alapján saját szerkesztés)

A kistérségben az élve születések magasabb aránya egyelőre természetes szaporulatot eredményez, azonban a fenti ábra alapján prognosztizálható, hogy a halálozások száma magasabb lesz, mint az élve születéseké, amely természetes fogyást fog okozni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségei közül 2008-ban egyedül a Záhonyi kistérségben volt kimutatható természetes szaporulat, ahogy azt az alábbi táblázat is igazolja. 13. táblázat: Az élve születések és halálozások aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben ezer lakosra, 2008 Kistérség Baktalórántházai Csengeri

Élve születés 12,2 10,0

Halálozás 12,8 14,0

Fehérgyarmati

10,3

13,5

Ibrány–Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori

10,7 11,2 11,9 9,9 11,8

12,0 12,3 14,4 11,6 12,5

Nyíregyházai

10,1

10,5

Tiszavasvári

12,3

12,8

Vásárosnaményi Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

10,7 11,4 10,9

14,6 11,1 12,3


25



Összességében megállapíthatjuk, hogy a kistérségben a népességcsökkenést nem a népszaporulati tényezők indukálják, abban a vándorlási veszteség a döntő tényező. A kistérségre jellemező migrációs folyamatokat az alábbi ábra reprezentálja, amelyből látható, hogy az elvándorlás magasabb volt két évet leszámítva a vizsgált időszakban, mint az odavándorlás. A népességcsökkenést tehát a vándorlási veszteség okozza, amelyet nem tud kompenzálni a természetes szaporulat, így a kistérség népessége folyamatosan csökken. 6. ábra: Az oda- és elvándorlások számának alakulása a Záhonyi kistérségben 1990-2008 között (fő) Odavándorlás

Elvándorlás

1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere 2008 adatai alapján saját szerkesztés)

A népességszám alakulását befolyásoló tényezők közül végül a lakosság korösszetételét szükséges megvizsgálni. A Záhonyi kistérségben a 0-14 éves korosztály aránya 1 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál, a legalább 60 éveseké azonban 2 százalékponttal alacsonyabb, vagyis a kistérség kedvezőbb korstruktúrával rendelkezik a megyei átlagnál. 7. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Záhonyi kistérség lakosságának korösszetétele, 2008 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 18%

18% 16%

19%

Záhonyi kistérség

5% 7%

60% 57%

0-14 éves korosztály



60-x korosztály


A kistérség települései közül, a 2008-as adatok figyelembe vételével, a 60-x éves korosztály aránya a 0-14 éves korosztály arányánál az alábbi településeken magasabb: Benk, Tiszamogyorós, Záhony és Zsurk, vagyis ezeknek a településeknek az öregedési indexe magasabb, amely jelzi ezen települések elöregedését. A fiatalabb korstruktúrájú települések a kistérségben: Eperjeske, Győröcske, Tiszabezdéd és Tuzsér, ezekben a községekben a 0-14 éves korosztály aránya 20% fölött van. 26



8. ábra: A Záhonyi kistérség településeinek korösszetétele, 2008 100% 90%

Állandó népességből a 60-x évesek száma

80% 70%

Állandó népességből a 18-59 évesek száma

60% 50% 40%


30% 20%


10% 0% Zsurk

Záhony

Tuzsér

Tiszaszentmárton

Tiszamogyorós

Tiszabezdéd

Mándok

Komoró

Győröcske

Eperjeske

Benk

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszere 2008)

A 60 éves és idősebb népesség hányada az Észak-alföldön belül – a Hajdúhadházi mellett – a Záhonyi kistérségben a legalacsonyabb, vagyis regionális szinten is kedvező korösszetételű térség. Összességében a Záhonyi kistérség demográfiai szerkezetére a következők jellemzőek: csökkenő népességszám, népszaporulat, negatív vándorlási egyenleg, kedvező korösszetétel. A megnevezett értékek alapján és az 1990-2008 között vizsgált időszak tendenciáinak figyelembe vételével a kistérség népességének további csökkenése prognosztizálható, amely elsősorban a negatív vándorlási egyenleg következménye. A térség demográfiai folyamatai azonban optimalizálhatóak, mivel a fiatal korstruktúra és a természetes népszaporulat kedvezői alapjai a kistérség demográfiai szerkezetének. Foglalkoztatási viszonyok – munkanélküliség A Záhonyi kistérség gazdasági aktivitásának vizsgálatára a népszámlálási adatok nyújtanak lehetőséget, vagyis a foglalkoztatási szerkezet elemzése a 2001-es adatokon alapul. A munkanélküliségi adatok ellenben a 2009. IV. negyedévi adatokat tükrözik, tehát a jelenleg elérhető legfrissebb adatállomány alapján készült az elemzés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a foglalkoztatottság mértékének változását területi szinten az alábbi térkép reprezentálja: látható, hogy a megyében két nagyobb összefüggő térség van, amely megyei viszonylatban magas foglalkoztatottsággal rendelkezik. Az egyik magas foglalkoztatású térség a megyeszékhely és agglomerizációs, szuburbanizációs térsége, a másik ilyen jellegű térség a Kisvárdai és Záhonyi kistérségek területe, vagyis összességében az Újfehértó, Nagykálló, Apagy, Gyulaháza, Benk és Zsurk településektől északnyugatra eső települések túlnyomó többsége magasabb foglalkoztatottsági rátával rendelkezik. A vonaltól délkeletre eső térségekben a kistérségi központok körül azonosíthatóak szigetszerűen magasabb foglalkoztatású területek.

27


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 4. térkép: A foglalkoztatottak területi megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2001

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás 2001)

A Záhonyi kistérség települései alapvetően kedvezőbb foglalkoztatási struktúrával rendelkeznek megyei viszonylatban. A foglalkoztatottak településenkénti megoszlását tekintve elmondható, hogy a foglalkoztatási ráta, amely a foglalkoztatottak munkaképes korú népességen belüli arányát mutatja, 57,7% és 72,1% között változik. A kistérségben a legmagasabb, 70% fölötti foglalkoztatási rátával Benk, Tiszamogyorós és Záhony rendelkeznek, a legalacsonyabb, 60% alatti Tiszabezdéd és Zsurk községek. A kistérségben a foglalkoztatottak száma egyenes arányban nő a népesség nagyságával, bár Záhony a kistérségi szinthez viszonyítva kiemelkedően magas foglalkoztatott létszámmal rendelkezik. A foglalkoztatottak számát és megoszlását összevont nemzetgazdasági ágak szerint bemutató alábbi táblázatban láthatjuk minden település esetében a tercier szektor dominanciáját és a primer szektor alul reprezentáltságát a foglalkoztatás területén.

14. táblázat: Foglalkoztatási ráta a Záhonyi kistérség településein, 2001

Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Záhonyi kistérség

Munkaképes korú népesség 15-64 éves korosztály (fő) 301 783 80 939 2.845 1.253 455 814 2.043 3.335 484 13.332

A foglalkoztatottak száma (fő) 217 503 50 599 1.817 723 320 546 1.194 2.407 302 8.678

Foglalkoztatási ráta (%) 72,0 64,2 62,5 63,7 63,8 57.7 70,3 67,0 58,4 72,1 62,3 65,09

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás 2001 saját szerkesztés)

28


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 9. ábra: A foglalkoztatottak száma a Záhonyi kistérségben az összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2001 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Ipar, építőipar

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Zsurk Záhony Tuzsér Tiszaszentmárton Tiszamogyorós Tiszabezdéd Mándok Komoró Győröcske Eperjeske Benk 0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás 2001 adatai alapján saját szerkesztés)

A Záhonyi kistérség településein a foglalkoztatottaknak csak rendkívül kis része van jelen a primer ágazatban, arányuk egyik településen sem éri el az 5%-ot. Mándok, Komoró és Tiszamogyorós (megyei átlag körüli) esetében a legmagasabb a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak aránya, a legalacsonyabb Benken, Győröcskén és Záhonyban. Összességében a primer szektorban foglalkoztatottak aránya a megyei átlag harmada. Az ipari, építőipari foglalkoztattak aránya több településen magas (Benk, Eperjeske, Győröcske, Tiszamogyorós, Zsurk), a többségnél megegyezik a megyei átlaggal. A tercier szektor dominanciája jellemzi mind a 11 települést, kimagasló az aránya Benk, Győröcske, Komoró, Tuzsér és Záhony esetében. A következő ábrán összesítő jelleggel látható településenként a foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint. 10. ábra: A foglalkoztatottak aránya a Záhonyi kistérségben az összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2001 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Ipar, építőipar

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Megye összesen Kistérség összesen Zsurk Záhony Tuzsér Tiszaszentmárton Tiszamogyorós Tiszabezdéd Mándok Komoró Győröcske Eperjeske Benk

0%

20%

40%

60%

80%

100%

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás, 2001)

29



A Záhonyi kistérség egyik kimutatható és egyre erőteljesebben jelentkező problémája a munkanélküliség folyamatos növekedése. A 2008-as adatok alapján elmondhatjuk, hogy a kistérségben a munkanélküliség a megyei átlag fölött van, a tartós munkanélküliek tekintetében szintén magas az érték, a kistérségek között a 7. helyen szerepel. A pályakezdő munkanélküliek aránya a Záhonyi kistérségben a legmagasabb. A diplomával rendelkező munkanélküliek aránya (1,5%) azonban jóval a megyei átlag (2,2%) alatt van. 15. táblázat: A munkanélküliség aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 A nyilvántartott álláskeresők Kistérség

A 100 napon túl nyilvántartott álláskeresők

A pályakezdők A diplomások aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %

aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %

Baktalórántházai Csengeri

19,1 22,0

11,5 13,9

Fehérgyarmati 21,7 12,6 Ibrány–Nagyhalászi 15,7 9,3 Kisvárdai 15,3 9,3 Mátészalkai 17,9 11,4 Nagykállói 13,4 7,3 Nyírbátori 17,0 9,7 Nyíregyházai 6,8 3,4 Tiszavasvári 13,0 6,7 Vásárosnaményi 20,5 12,6 Záhonyi 16,8 11,5 Megye összesen 14,4 8,4 (Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Statisztikai évkönyve 2008)

60,5 63,3

10,7 12,2

0,9 2,2

58,1 59,1 60,6 63,5 54,5 57,2 50,1 51,6 61,6 68,3 58,6

11,6 12,8 14,4 13,7 8,7 11,8 10,0 11,4 12,2 18,2 12,2

1,4 1,5 2,1 1,6 1,9 1,0 7,0 1,7 1,5 1,5 2,2

A kistérség 11 településéről elmondható, hogy 2001 óta folyamatosan növekedett a munkanélküliek száma, stagnálás csak kevés helyen zajlott, csökkenés pedig sehol sem mutatható ki. Néhány település esetében kifejezetten dinamikus volt a növekedés 2004 óta: Mándok, Tuzsér, Tiszabezdéd, Záhony. Az alábbi ábra szemlélteti a Záhonyi kistérség településein a munkanélküliek számának növekedését. 11. ábra: A regisztrált munkanélküliek száma a Záhonyi kistérség településein 2001-2009 között 600 550

Benk

500

Eperjeske

450

Győröcske

400

Komoró

350

Mándok

300

Tiszabezdéd

250

Tiszamogyorós

200

Tiszaszentmárton

150

Tuzsér

100

Zsurk

50 0 2001

Záhony 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

(Forrás: Országos Munkaügyi Központ adatai alapján saját szerkesztés)

30



A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív korú lakossághoz viszonyított arányát tükrözi. A munkanélküliség tekintetében a kistérség heterogén képet mutat, településenként eltérő a munkanélküliségi ráta nagysága. 16. táblázat: Munkanélküliségi ráta a Záhonyi kistérség településein, 2009. IV. negyedév Település Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Záhonyi kistérség

Munkaképes korú népesség 15-64 éves korosztály (fő) 299 807 98 1.003 3.156 1.394 475 840 2.247 3.419 536 14.274

A munkanélküliek száma (fő) 62 102 11 111 562 278 127 174 540 292 103 2.362

Munkanélküliségi ráta (%) 20,7 12,6 11,2 11,0 17,8 19,9 26,7 20,7 24,0 8,5 19,2 16,5

(Forrás: Országos Munkaügyi Központ adatai és Területi Statisztikai Adatok Rendszere adatai alapján saját szerkesztés)

A legmagasabb munkanélküliséggel sújtott településeken a ráta 20% fölötti (Benk, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton és Tuzsér). Országos átlag alatti munkanélküliséggel egyedül Záhony rendelkezik. A kistérségben a munkanélküliek száma 2001 óta erőteljesen, 43%-kal emelkedett. A vizsgált időszakban folyamatos növekedés zajlott, amelynek üteme 2006 óta egyre gyorsabb. 12. ábra: A munkanélküliek számának változása a Záhonyi kistérségben 2001-2009 között 2362

2600 2400 2200

2181 2000 1895 1800 1703 1600 1496 1127

1182

1283

1400 1200 1000

1345

800 600 400 200 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

(Forrás: Az Országos Munkaügyi Központ adatai alapján saját szerkesztés)

A munkanélkülieken belül a tartós munkanélküliek arányát a következő ábra mutatja be.

31


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 13. ábra: A regisztrált munkanélküliek és azon belül a tartós munkanélküliek aránya a Záhonyi kistérség településein, 2009. IV. negyedév Regisztrált munkanélküliek száma

180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%


Zsurk

Záhony

Tuzsér

Tiszaszentmárton

Tiszamogyorós

Tiszabezdéd

Mándok

Komoró

Győröcske

Eperjeske

Benk

0%


Mint látható, a tartós munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül 20-40% között mozog. A tartós munkanélküliség a legmagasabb Tuzsér és Zsurk esetében, ahol megközelíti a 40%-ot, vagyis a munkanélküliek közel fele 180 napon túl munkanélküli. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás kapcsán megállapítható, hogy a munkanélküliség az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkezőket sújtja legjobban. Kistérségi szinten a felsőfokú és szakiskolai végzettséggel rendelkezők közül kerül ki a legkevesebb, illetve az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerül ki a legtöbb állástalan. A települések közötti arányeltolódás az iskolai végzettséggel nem rendelkezők és a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők esetében látható, a többi kategória esetében homogén képet mutatnak a települések. 14. ábra: A regisztrált munkanélküliek megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint a Záhonyi kistérség településein, 2009. IV. negyedév

Záhonyi kistérség Tuzsér Záhony Tuzsér Tiszaszentmárton Tiszamogyorós Tiszabezdéd Mándok Komoró Győröcske Eperjeske Benk 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

8 általánosnál kisebb v égzettségű regisztrált munkanélküliek száma Általános iskolát v égzett regisztrált munkanélküliek száma Gimnáziumi v égzettségű regisztrált munkanélküliek száma Szakiskolai v égzettségű regisztrált munkanélküliek száma Szakközépiskolai v égzettségű regisztrált munkanélküliek száma Szakmunkásképzőt v égzett regisztrált munkanélküliek száma Technikumi v égzettségű regisztrált munkanélküliek száma Főiskolai v égzettségű regisztrált munkanélküliek száma Egy etemi v égzettségű regisztrált munkanélküliek száma


32



Humán kapacitás A humán kapacitást meghatározó tényezők közül a lakosság iskolai végzettségét emelhetjük ki, amely meghatározza az adott területi egység humán erőforrásának minőségét. A kistérség lakossága iskolai végzettség szerinti megoszlásának vizsgálatához a 2001-es népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A térségben a lakosság képzettségi színvonala jelentősen elmarad még az országos viszonylatban egyébként is kedvezőtlen megyei átlagtól is. Az általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya minimálisan alacsonyabb a megyei átlagnál, azonban az általános iskola legalább 8. évfolyamát végzetteké 21,2 százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagtól, amely nagy különbséget jelent. Szintén nagy a lemaradás a középiskolai végzettséggel rendelkezők tekintetében, a felsőfokú végzettségűek pedig közel fele akkora arányban reprezentáltak, mint megyei szinten. 17. táblázat: Iskolai végzettség, 2001 A legalább Az általános iskola A legalább általános Az egyetemi, középiskolai első évfolyamát sem iskola 8. évfolyamát főiskolai oklevéllel érettségivel végzettek aránya elvégzettek aránya rendelkezők aránya rendelkezők aránya (10–X éves) (15–X éves) (25–X éves) (18–X éves)

Kistérség összesen Megye összesen

1,0 1,2

62,6 83,8

19,9 28,3

3,6 8,3

(Forrás: KSH, Népszámlálás 2001)

A következő ábra települési bontásban mutatja be a Záhonyi kistérség lakosságának kvalifikáltságát. 15. ábra: A Záhonyi kistérség településein a lakosság megoszlása iskolai végzettség alapján, 2001 általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10–X éves) legalább általános iskola 8. évfolyam (15–X éves) legalább középiskolai érettségivel (18–X éves) egyetem, főiskola stb. oklevéllel (25–X éves)

Zsurk Záhony Tuzsér Tiszaszentmárton Tiszamogyorós Tiszabezdéd Mándok Komoró Győröcske Eperjeske Benk 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001-es Népszámlálás adatai alapján saját szerkesztés)

Az ábra alapján megállapítható, hogy az általános iskola első évfolyamát sem végzettek aránya Győröcske, Mándok és Tiszabezdéd településeken a legmagasabb, de egyik településen sem éri el az 5%-ot. Az iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosság aránya Benk, Komoró és Záhony esetében a legalacsonyabb és egyben ezeken a településeken mutatható ki a legkedvezőbb kép a lakosság képzettségi mutatóiról. A középiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Záhony esetében kiemelkedően magas, vagyis a kistérségi központ rendelkezik a legképzettebb lakossággal. 33



Jövedelmi viszonyok A lakosság jövedelmi viszonyaira vonatkozóan alapvetően az SZJA, valamint a nyugdíj és a segély adatokból vonhatunk le következtetéseket. 2008-ban a Záhonyi kistérségben egy adófizetőre 1.646 ezer Ft SZJA-alapot képező jövedelem jutott, és egy adófizető átlagosan 284 ezer Ft személyi adót fizetett be – ezek az értékek a megyei szintnél magasabbak (egyedül a Nyíregyházi kistérségben jobbak a mutatók), ami a kistérségnek a megyeinél kedvezőbb jövedelmi viszonyait tükrözi. A saját jogon nyugdíjasok átlagos nyugdíja is hasonló képet mutat. Fentiekkel ellentétben az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyezettek, valamint közgyógyászati igazolvánnyal rendelkezők száma átlag fölötti, csupán a Fehérgyarmati kistérségben több ennél. A kistérségen belül relatíve legtöbb a szociális segélyezett Eperjeskén és Tuzséron, átlag alatti Záhonyban, Zsurkon, Komoróban és Győröcskén, közgyógyászati igazolvánnyal pedig legtöbben Benken laknak, s legkevesebben Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony és Zsurk településeken. 18. táblázat: Jövedelmi viszonyok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Egy adófizetőre jutó Kistérség

Rendszeres Saját jogú szociális nyugdíjasok segélyben átlagos részesítettek nyugdíja, száma eFt tízezer lakosra

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma tízezer lakosra

SZJA-alapot képező jövedelem (eFt)

személyi jövedelemadó (eFt)

Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati

1.216,0 1.251,4 1.258,9

159,4 179,5 183,8

70,6 59,7 70,1

718 872 908

641 697 804


1.296,0 1.524,9 1.428,2 1.278,2 1.407,1

172,1 252,3 223,2 173,2 216,2

72,5 77,9 72,9 71,0 74,8

560 578 797 387 689

527 499 606 440 771

Nyíregyházai

1.778,3

348,2

85,5

146

387

Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Megye összesen

1.477,6 1.376,0 1.645,6 1.499,8

231,7 218,5 283,6 250,3

77,9 74,0 79,7 77,0

460 896 729 538

482 596 619 543

(Forrás: KSH)

A kisebbségek helyzete A kisebbségek helyzetének számszerűsítésére jelenleg hivatalosan a 2001-es népszámlálási adatok nyújtanak támpontot. Eszerint a Záhonyi kistérségben az egyetlen jelentősebb kisebbség a roma kisebbség, amely a kistérség népességének 8,8%-a. 0,13%-os az ukrán kisebbség aránya, amely a második legnagyobb kisebbség a kistérségben. Rendkívül csekély mértékben jelen van szlovák, német, ruszin, szlovén, lengyel és görög kisebbség a kistérségben.

34



A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 26.628 fő vallotta magát romának, amely a megye lakosságának 4,7%-a. A Záhonyi kistérségben 1.741 fő vállalta roma származását, vagyis a kistérségben a romák aránya közel duplája a megyei átlagnak. A KSH adatai szerint a roma kisebbség aránya Tiszabezdéd településen a legmagasabb, ahol meghaladja a 20%-ot, Tuzséron 18%, Tiszaszentmárton községben 9,1%, Mándokon 4,1%, Eperjeskén 1,2%, a többi település esetében 1% alatti. A települési önkormányzatok 2010. évi becslése szerint arányaiban legtöbb roma ember Tiszabezdéden (50%), Tiszaszentmártonban, Tiszamogyoróson (40-40%), Eperjeskén és Tuzséron (30-30%) él, de Mándokon is a lakosság közel ötöde roma származású. Kistérségi szinten a roma etnikum aránya 20%-ra becsülhető. 5. térkép: Roma népesség területi koncentrációja Magyarországon

(Forrás: Teir)

1.2.5. Kommunikációs, kommunális és közlekedési infrastruktúra Kommunikációs infrastruktúra 2008-ban a záhonyi körzetben 3.146 távbeszélő fővonal (melynek háromnegyede lakásfővonal) és 500 ISDN fővonal volt kiépítve. A fővonalak ezer lakosra jutó száma (160) elmaradt a megyei átlagtól (211), a régiós átlagnak pedig a felét teszi ki.

35


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 19. táblázat: Kommunikációs kiépítettség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008

Kistérség

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra

Kábel TVhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

Személygépkocsik száma 1000 lakosra

átlagéletkora (év)


152 211 206

25,1 23,6 29,1

220 223 244

10,7 10,1 11,0


167 183 210 174 169

19,3 17,4 32,0 4,5 24,7

214 246 247 246 247

10,5 9,9 10,7 11,3 11,3

Nyíregyházai

295

51,8

313

8,7


202 168 160 211

23,4 21,9 6,6 29,7

217 245 203 255

9,9 10,9 10,5 10,0

(Forrás: KSH)

Kistérségi összehasonlításban az ezer lakosra jutó telefon-ellátottság itt a legszerényebb és a kábeltelevíziós kiépítettség is csak a Nagykállói kistérségben alacsonyabb. A kistérségen belül ezer lakosra legtöbb vonalas telefon Záhonyban (258) és Benken (162) jut, legkevesebb pedig Eperjeskén (117) és Győröcskén (118). 2008-ban kábeltelevízió csak a kistérségi központban, Záhonyban működött. 20. táblázat: Kommunikációs kiépítettség a Záhonyi kistérség településein, 2008 (db) Település Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Kistérség összesen Megye összesen

Távbeszélő fővonal 73 135 16 207 587 247 84 154 435 1.103 105 3.146 119.444

Ebből: lakásfővonal ISDN-vonal 69 117 15 173 445 183 80 141 295 715 100 2.333 93.460

8 18 74 46 96 258 500 15.496

Kábel TV-s hálózatba bekapcsolt lakás 463 463 65.179

(Forrás: KSH)

Az információs társadalom kibontakozása a 21. század társadalmi folyamatainak egyik meghatározója. Az információs társadalom közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (IKT) alkalmazása. Az információs társadalom kibontakozásának feltételrendszerét az IKT eszközök elérhetősége és azok használata határozza meg egy adott térségben.

36



Az információs és kommunikációs technológia fejlődésének rendkívül gyors üteme napjainkra új kihívások elé állította a társadalmat, az ehhez való alkalmazkodás jelentősen hozzájárul egy térség versenyképességéhez, ebből adódóan szükséges vizsgálni a Záhonyi kistérségben az infokommunikációs hálózatok felhasználásának mértékét. 21. táblázat: Az infokommunikációs hálózatok felhasználóinak száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2008 Internet felhasználók száma ezer főre 159 212

Mobil előfizetők száma ezer főre 885 902

PC ellátottság ezer főre 161 193

Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári

201 189 251 190 192 224 361 240

929 886 1027 963 882 954 1226 955

221 186 208 152 146 185 359 219

Vásárosnaményi Záhonyi

220 224

976 972

189 238


(Forrás: GKIeNET Internet kutató és Tanácsadó Kft.)

A Záhonyi kistérség az internet felhasználás, a mobil előfizetők és a PC ellátottság tekintetében megyei szinten középértéket képvisel. Közműhálózatok A kistérségben jelenleg a MOL Nyrt. kezelésében lévő Barátság II. kőolajvezeték és a Földgázszállító Zrt. kezelésében lévő Kisvarsány-Mándok földgázszállító vezeték és hírközlő kábeleik találhatók. A térség gázellátását a Kisvárdától délre, illetve a Mándoktól nyugatra lévő gázátadók látják el. A kistérség a vezetékes gáz kiépítettsége terén átlag alatti, arányaiban csak a Nyírbátori kistérségben fűtenek kevesebb lakást gázzal, mint itt. Az egy háztartásra jutó évi vezetékes gázfogyasztás (1.339 m3) ugyanakkor a megyében itt a legmagasabb (a megyei átlag 1.166 m3), ugyanez a villamos energia fogyasztás tekintetében (2.435 kWh) a kistérségek között az 5. helyet jelenti (az egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás megyei szinten 2008-ban 2.262 kWh volt). Az áramszolgáltatást a kistérségben az EON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. biztosítja. Az áramszolgáltató adatszolgáltatása szerint a területen észak–déli irányban halad keresztül a Záhony-KisvárdaVásárosnamény kétrendszerű 120 kV-os nagyfeszültségű távvezeték. A térségben lévő települések középfeszültségi szinten 22 kV-os légvezetékes AASC vezetékkel szerelt hálózaton kerültek csatlakozásra, tipizált 22/0,4 kV-os oszlop transzformátorállomásokkal. A lakossági, illetve közületi fogyasztók villamos energia ellátása a transzformátor állomásoktól 0,4 kV-os kisfeszültségű elosztó hálózaton keresztül alumínium légvezetékes, valamint kötegelt légkábeles hálózaton keresztül történik.

37


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 16. ábra: Háztartási vezetékes gáz- és villamos energia fogyasztók

Háztartási vezetékesgáz- és villamosenergiafogyasztók

rk Zsu ony Z áh sér m árton T uz nt e asz orós Tisz gy am o d Tisz zd é ab e Tisz dok Mán ó or Kom ske r öc Győ ke r jes E pe k B en

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Háztartási vezetékesgázfogyasztók Háztartási villamosenergiafogyasztók

(Forrás: KSH)

A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) által üzemeltetett Tiszabezdédi Vízmű látja el vízzel a településeket. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (75,6%) a megyei átlagnál magasabb, hasonlóan a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakásokéhoz (58,9%). A kistérség valamennyi települése rendelkezik vezetékes ivóvízhálózattal. A vízvezeték hálózat 2008 végén 142 km hosszúságú volt, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya pedig 95,6%-ot tett ki. 6. térkép: Ivóvíz ellátó rendszerek a Záhonyi kistérségben

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési terve)

38



A közcsatorna-hálózat kiépítettsége a kistérségben nem teljes körű, 2008 végén a 11 település közül 6-ban volt együttesen 90 km hosszú hálózat kiépítve (ezek: Eperjeske, Győröcske, Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér és Záhony). A lakások közel 60%-át kapcsolták be a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba. Egy km közüzemi vízhálózatra 634 m közcsatorna-hálózat jut. Záhony, Zsurk, Győröcske és Tiszabezdéd közös szennyvíztisztító telepét is a TRV üzemelteti Záhony területén; Zsurkon önálló szennyvíztisztító telep kialakítását tervezik. Mándoknak saját telepe van a TRV üzemeltetésében. A vezetékes vízzel és szennyvízcsatornával ellátott lakások arányának különbözetét nevezzük közműollónak, a Záhonyi kistérségben a közműolló 36,7%-os, ami kisebb, mint a megyei átlag (41,0%). A kistérségben 2008-ban a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (98,5%) a megyében a legmagasabb volt (a megyei átlag 89,7%). A térségben összesen 6.895 lakást és 58 üdülőt érintett a hulladékgyűjtés, s éves szinten 7.116 tonna települési szilárd hulladékot szállítottak el – ennek 94%-a lakossági hulladék volt. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai alapján a hulladék keletkezése a térségben igen nagy eltérést mutat mind a veszélyes, mind a nem veszélyes hulladékok vonatkozásában. Egyes települések esetében csökkenés, míg mások adataiban növekedés észlelhető. Ez köszönhető a lakosságszám növekedésének, illetve a csomagoló eszközök nagyarányú felhasználásának. A keletkezett települési szilárdhulladék 2008-as adatai azt mutatják, hogy a térségben 359 kg az egy főre eső hulladék mennyiség, amellyel a megyében a harmadik helyet foglalja el (a Nyíregyházi és Vásárosnaményi kistérségek előzik meg). A megyei hulladékgazdálkodási program keretében egy új, műszaki védelemmel ellátott lerakó-kezelő telep létesült, mely az egész térség hulladék lerakását előreláthatólag 20 évre képes megoldani. Ennek helyszíne Kisvárda (068/11 hrsz). Az építési és inert hulladékok ideiglenes elhelyezése és feldolgozása is a hulladéklerakóban történik, azonban a végleges engedélyeztetés még folyamat alatt van. A lakossági zöldhulladék hasznosítására alkalmas komposztálási lehetőség a térségben nincs megoldva, azonban a hulladékgazdálkodási program II. ütemében a komposztáló üzem is elkészül. A hulladékszállítást a jelenleg hatályban lévő szerződések szerint a térségben többnyire a Felső-Szabolcsi Környezetvédelmi Nonprofit Kft. végzi. 17. ábra: A lakosságtól elszállított szilárd hulladék, 2008

A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék

Tonna rk Zsu ony Záh n árto sér Tuz zentm zas yorós Tis og zam éd Tis e zd zab Tis k ndo Má oró Kom e csk őrö Gy ke rjes Epe k Ben

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

(Forrás: KSH, Területi Statisztikai Adatok Rendszere)

39


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 22. táblázat: Közműellátottság Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008

Kistérség

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

Közüzemi vízhálózatba

Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatornahálózat, m

A vízhálózatba és a csatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége, százalékpont


67,4 76,4 68,0

92,8 87,2 91,0

36,5 30,2 40,0

370 662 644

56,2 57,0 51,0


71,8 75,1 68,7 67,5 62,4

88,8 93,7 92,4 91,4 91,0

60,2 42,6 34,3 43,2 42,2

858 514 433 624 451

28,6 51,0 58,1 48,1 48,8

Nyíregyházai

79,1

97,4

75,7

542

21,7


69,7 75,3 64,8 72,1

96,2 92,1 95,6 93,5

54,1 45,3 58,9 52,5

699 383 636 556

42,1 46,8 36,7 41,0

(Forrás: KSH)

Bel- és árvízvédelem A Záhonyi kistérség a Felső-szabolcsi (Rétközi) tájegységben, a 45. számú Felső-szabolcsi belvízrendszerben, a Tisza folyó által három oldalról körbefogott területen helyezkedik el. Domborzata alapvetően sík, de helyenként tagolt jellegű. Belvízveszélyes területeket elsősorban a Tisza mentén találunk. A területen jelentősebb belvíz befogadó a FETIVIZIG kezelésű Belfő főcsatorna és a XV. sz. Kerülőházi csatorna, illetve a Felső-szabolcsi VGT kezelésű társulati csatornák, és persze a Tisza folyó holtágaival együtt. A belterületeken helyenként mély fekvésű, beépítésre alkalmatlan területeket találunk. A tervezett ipari gazdasági övezetek területe nem vízállásos terület. Minden új tervezett beépítésnél a felszíni vizek elvezetéséről gondoskodni kell. A fejlesztéseknek összhangban kell lennie az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási tervvel. A tervezési terület a Duna vízgyűjtő, 2 Tisza részvízgyűjtő, 2-1 Felső-Tisza alegységhez tartozik. A kistérség területe a 07.03. és 07.04 árvízvédelmi szakaszt érinti. Ez a védvonal biztosítja a Záhony térségi vasúti csomópont és az átrakó állomások közvetlen védelmét. Az öblözet – és közvetlenül a védvonal mentén fekvő – további községei főként mezőgazdasági jellegűek. Mándok és Záhony város belterületének magassága nagyrészt a mértékadó elöntési szint fölött helyezkedik el. Az árhullámok az országhatártól 2-3 nap alatt érnek a 07.03. árvízvédelmi szakaszhoz, így van idő a védekezésre való felkészülésre. Jellegzetessége az árhullámoknak, hogy – a hullámtéri tározódás miatt – a felső szakaszon jelentkező kisebb árhullámok annyira ellapulnak, hogy itt már a fokozat elrendelésére sem kerül sor. Az altalaj és a töltéstest hibáiból eredően sok helyen jelentkeznek szivárgások, csurgások. Az 1888. évi árvíz óta a védvonalon gátszakadás vagy töltésmeghágás nem fordult elő. A Tisza árhulláma a tiszabecsi szelvénytől 1-2 nap alatt éri el a 07. 04. számú árvízvédelmi szakaszt. Mivel a Szamos árhulláma itt még közvetlenül érvényesül, a vízállásokra és a tartósságokra jelentős hatással van. Az áradás intenzitása nagy, az apadás enyhén elhúzódó. 1 %-os valószínűséggel az árhullám a II. fokú készültséget meghaladó szint fölött 8 napot tartózkodik. A védvonal nagy része (49,9 %) magas part. Az 1976-os mértékadó árvízszinthez viszonyítva, a magas part szelvényezési nyomvonala több szakaszon az 1 %-os árvízszint alatti magaslatokat köti össze. 40



A 07.03. számú árvízvédelmi szakasz védvonala határolt hullámtéren található a Kisvarsány – Zsurk közötti nyárigát rendszer Zsurk községe alatti nyári gátja. A nyári gát engedélyezett koronaszintje a 760 cm-es vásárosnaményi vízálláshoz tartozó vízfelszínnek felel meg; állapota miatt funkcióját nem látja el. A 07.04. számú árvízvédelmi szakasz védvonalán a Tisza bal partja és a tőle nyugatra húzódó dombok közötti területet a védőtöltések építésekor a társulatok nyílt ártérnek hagyták. A községek és a mezőgazdasági területek védelme érdekében a Nyíregyházi Folyammérnöki Hivatal több km hosszú nyári gát rendszert, illetve körgátat épített ki.

Közlekedési hálózatok A kistérség közúton a 4. számú főúton közelíthető meg, mely egyúttal az ország többi részének és a keleti, ukrán határnak a kapcsolatát is biztosítja. A 4. számú főközlekedési út Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részeinek legfontosabb közlekedési folyosója, a térség legnagyobb forgalmú útja, a határral való közvetlen kapcsolat miatt jelentős tranzit forgalmat bonyolít le. Az említett főútvonal országos jelentőségű, így a kistérség közlekedés-földrajzi helyzete kitűnőnek mondható. 1991-ben Prágában, az Első Páneurópai Közlekedési Konferencián a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó egységes koncepció kialakításáról döntöttek az Európai Unióban. Itt született meg a PánEurópai Közlekedési Folyosók koncepciója, amely letéteményese volt a közös európai közlekedéspolitikának. Az eredetileg Nyugat- és Kelet-Közép-Európára kiterjedő rendszert az 1994-es krétai és az 1997-es helsinki konferencián megszületett megegyezés alapján kiegészítették oly módon, hogy tíz ún. Helsinki folyosó került kijelölésre, melyek behálózzák az Európai Unió, a Balkán és egyes szovjet utódállamok területét is. A kistérséget az M3-as autópálya Nagykálló-Vásárosnamény-Barabás szakaszának átadását követően az V. helsinki folyosó fogja megközelíteni. Itt halad keresztül a Transz-európai Közlekedési Hálózat magyarországi szakaszának több eleme, a kijelölt EU V. folyosó. Villamosított vasútvonal köti össze Budapestet Záhonnyal. A kistérség fő közlekedési tengelye a 4-es számú főút és a 100-as számú vasúti fővonal. Ezek az ország belső területei és Ukrajna között biztosítanak hazai és nemzetközi kapcsolatot. A 4-es számú főút tervezési területen áthaladó szakaszát az 1970-es években építették ki. Vízszintes vonalvezetése jó, a települések belterületi szakaszait elkerüli, de helyenként nagy a keresztező helyi forgalom (gyalogos, kerékpáros és egyéb). A záhonyi 4145-ös számú összekötő útnál alkotott csomópont kivételével a csomópontok nem felelnek meg a forgalom a nagyságának. A 100-as vasúti fővonal korszerűsítésre szorul. A széles nyomtávú vasúti kapcsolatok a II. világháború után létesültek. A normál és széles nyomtávú rendező- és átrakó-pályaudvarok fokozottan elavultak, az állagmegóváson túl fejlesztésre szorulnak. Az alsórendű utak közül jelentősebb szerepet tölt be a 4115-ös és 4112-es számú összekötő út. A záhonyi Tisza-híd négysávos közlekedést tesz lehetővé Ukrajna felé. A Tisza folyó keletről és nyugatról határolja a kistérséget. Hajózás nincs ezen a szakaszán. Az érintett folyószakaszon a kompok működése megszűnt, mindössze Tiszamogyorós és Lónya között működik a pontonhídi kapcsolat, így kedvezőtlen időjárási viszonyok között és télen egyáltalán nincs közvetlen közlekedési kapcsolat a 11 település és a Tisza túloldalán lévő magyar települések között. Bár minden településen nagy a kerékpáros forgalom, csak néhány helyen van kerékpárút. A kistérség területén a tömegközlekedés megoldott, a menetrend szerinti helyközi autóbuszjáratok valamennyi települést érintik. Vasúton a kistérség két városa és négy községe érhető el.

41



A kistérségben 2008-ban közel 4 ezer személygépkocsit tartottak nyilván. Ezer lakosra jutó számuk a megye kistérségei között a legalacsonyabb, a régiós átlag nyolctizede. A térség településein a személygépkocsi-ellátottság jelentősen szóródott, a legalacsonyabb Tiszaszentmártonban, a legmagasabb Záhonyban volt. A kistérség közlekedési infrastruktúrájának kiépítettségét az alábbi táblázat reprezentálja. A kistérségben a belterületi utak kiépítettsége a 2008-as adatok figyelembe vételével közel 83%-os, az egyik legmagasabb megyei szinten, egyedül a Csengeri kistérségben kedvezőbb ez az arány. A kiépített külterületi utak aránya közepes értéket képvisel a megyében lévő kistérségekhez viszonyítva. A kiépített kerékpárutak hossza 3,61 km, amelynél egyedül a Kisvárdai kistérség rendelkezik rövidebb kerékpárút hálózattal. 7. térkép: A Záhonyi kistérség közlekedési hálózata


42



22. táblázat: Közlekedési infrastruktúrát reprezentáló adatok a záhonyi kistérségben, 2008

Kerékpárutak hossza (km)

Bel- és Belterületi Belterületi Gyalogút és külterületi utak Belterületi kiépített utak utak járda összesen hossza kiépítetlen utak összesen összesen (km) összesen (km) összesen (km) (km) (km)

Külterületi kiépítetlen utak összesen (km)

Belterületi Külterületi kiépítetlen Belterületi Külterület utak utak kiépített utak kiépített összesen aránya aránya (%) utak (km) (km) (%)

Külterületi kiépítetlen utak aránya (%)

Külterületi kiépített utak aránya (%)

Baktalórántházai

4,44

618,46

4501

67,56

178,32

245,88

190,65

55,04

673,5

27,48

72,52

28,31

8,17

Csengeri

7,91

88,14

170,22

15,78

89,32

105,1

49,99

15,13

65,12

15,01

84,99

76,77

23,23

Fehérgyarmati IbrányNagyhalászi

9,09

290,07

632,36

68,02

207,43

275,45

294,43

62,48

356,91

24,69

75,31

82,49

17,51

3,99

87,81

738,61

59,27

207,79

267,06

400,13

71,42

471,55

22,19

77,81

84,85

15,15

Kisvárdai

0,63

244,3

548,03

70,17

198,57

268,74

247,99

31,3

279,29

26,11

73,89

88,79

11,21

Mátészalkai

21,83

283,12

802,16

86,77

262,83

349,6

375,59

76,97

452,56

24,82

75,18

82,99

17,01

Nagykállói

5,83

99,78

1204,22

117,58

174,6

292,18

862,88

49,16

912,04

40,24

59,76

94,61

5,39

Nyírbátori

5,6

212,96

1358,91

51,06

184,97

236,03

1080,04

42,84

1122,88

21,63

78,37

96,18

3,82

Nyíregyházai

24,12

398,04

1078

121,14

339,09

460,23

555,43

62,34

617,77

26,32

73,68

89,91

10,09

Tiszavasvári

14,79

227,31

664,3

91,01

154

245,01

373,96

45,33

419,29

37,15

62,85

89,19

10,81

Vásárosnaményi

8,52

195,26

920,25

46,7

145,89

192,59

703,53

24,13

727,66

24,25

75,75

96,68

3,32

Záhonyi SzabolcsSzatmár-Bereg megye összesen

3,61

57,41

271,1

14,86

71,63

86,49

168,27

16,34

184,61

17,18

82,82

91,15

8,85

110,36

2802,66

12889,16

809,92

2214,44

3024,36

5302,89

552,48

6283,18

26,78

73,22

84,40

8,79

(Forrás: Magyar Közút Kht, 2008)

43



1.2.6. A települések intézmény-felszereltsége A települések intézményi felszereltségének vizsgálatánál a következő szempontok szerint mérhető fel a kistérség szolgáltatásokkal való ellátottsága: egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, sport és szabadidő, kereskedelmi/szolgáltatató, igazgatási intézmények, közszolgáltatások megléte a településeken. A főbb területekre jellemző fontosabb intézmények jelenlétét számba véve megállapítható, hogy a Záhonyi kistérség településeinek többsége szolgáltatáshiányos település, bár a két város, Mándok és Záhony relatíve magas funkcióellátottsága oldja a települések izolációját. Kistérségi szinten három kategóriát különböztethetünk meg: szolgáltatáshiányosság, a szolgáltatás ellátottsága közepes mértékű, magas szolgáltatáskoncentráció. E szerint a tipizálás alapján szolgáltatáshiányos Benk, Győröcske, Eperjeske, Komoró, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Zsurk, a szolgáltatás ellátottsága közepes mértékű Tiszabezdéd és Tuzsér településeken, magas szolgáltatáskoncentrációjú pedig Mándok és Záhony városok. Természetesen ez a kategorizálás csak kistérségi szinten értelmezhető, tágabb környezetben a két város a megyére jellemző kisvárosokhoz hasonlóan alacsony funkcióellátottságú, a legközelebbi magas szolgáltatáskoncentrációjú város Kisvárda, amely közelségéből eredően biztosítja a Záhonyi kistérség települései számára is a differenciáltabb, sokrétűbb szolgáltatások elérhetőségét. A Záhonyi kistérség nem rendelkezik szakosított, specifikus ellátási formákkal, szociális és egészségügyi téren az alapellátási formák kiépültek, a közszféra funkciói hiányosak (az illetékes területi kirendeltségek nagy része Kisvárdán található). A sport és rekreációs infrastruktúra viszonylag kiépített csakúgy, mint a kulturális szektor intézményrendszere. Oktatási intézményekkel ugyancsak ellátott a kistérség. A gazdasági, kereskedelmi szolgáltatások alulreprezentáltak, bár megjegyzendő, hogy a települések nagy része rendelkezik a turizmust kiszolgáló szolgáltatásokkal (szállás és vendéglátás). A 25-26. sz. táblázatokban összesítő jelleggel látható, hogy a kistérség egyes településein mely szolgáltatások érhetőek el. A 2008-as évi adatok szerint az egészségügyi alapellátást 12 háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosítja. Négy településen (Benken, Győröcskén, Tiszamogyoróson és Zsurkon) nem működik háziorvosi szolgálat. A házi gyermekorvosnak Záhonyban van székhelye. A térségben a háziorvosi ellátottság – az egy háziorvosra jutó lakosok száma alapján – kedvezőtlenebb, mint a megyei átlag, a 12 kistérség közül csak három esetében több, mint itt. Járóbeteg, valamint fekvőbeteg szakellátás a térségben nem biztosított, a legközelebbi ellátási központ Kisvárdán van. Gyógyszertár a három legnagyobb lélekszámú településen, Mándokon, Tuzséron és Záhonyban működik. A települések lakosságának sürgősségi betegellátása – a térség lakossága számára könnyen elérhető – Záhonyban történik, itt működik központi orvosi ügyelet, valamint mentőállomás is. A Záhonyi kistérségben egyedül a kistérségi központban vehető igénybe bölcsődei szolgáltatás. A bölcsődébe beírt gyermekek száma 30 fő, de a férőhelyek száma mindössze 20 db, vagyis a bölcsőde 150%-os kihasználtságú. Időskorúak nappali intézménye Mándokon és Tiszabezdéd településeken van, ahol az együttesen 40 engedélyezett férőhelyen 33 főt látnak el. Tiszabezdéd községben az intézmény kihasználtsága 100%-os, míg Mándokon 65%-os. Időskorúak bentlakásos intézményét Mándokon találunk, 72 engedélyezett férőhellyel, 97%-os kihasználtsággal (70 fő). A családsegítő szolgálatot igénybe vevők száma 1.891 fő. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 276 fő a kistérségben. Mindkét szociális ellátási forma Mándok és Tiszabezdéd településeken működik.

44



Szociális Központ: A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás a tagönkormányzatok képviselő testületeinek jóváhagyását követően, a 2009. január 1. napjával fenntartott és működő Szociális Központ nevű intézmény jogutódjaként ellátja a korábbi intézményfenntartó társulásban működő Mándok Város Önkormányzattól (Szociális Központ) és Tiszabezdéd Község Önkormányzattól (Alapszolgáltatási Központ) átvett szociális és gyermekjóléti feladatokat, valamint biztosítja a kisvárdai Kistérségi Szociális Központ által ellátott feladatokat. A Társulás által fenntartott integrált intézmény a kistérség 11 településére kiterjedő működési engedéllyel rendelkezik a házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat tekintetében1, Mándok székhelyen ápolást, gondozást nyújtó intézmény, idősek otthona működik. A székhelyen nyújtott szociális alapellátás, valamint mind a 11 településen nyitva álló helyiségek: fogyatékos személyek nappali otthona, szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (a kihelyezhető készülékek száma 111 darab), családsegítés. A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2009. január 1. napjával lefektette az integrált szociális intézmény alapjait, ami a fokozatos szociális szolgáltatásfejlesztésre nyújt lehetőséget. Az államilag támogatott normatíva megszűnése ellenére a már bevezetett szolgáltatások, mint a támogató szolgálat és a jelző rendszeres házi segítségnyújtás pályázati forrásból biztosított. Az intézmény megalakulásának nagy eredménye, hogy a meglévő létszámon túl további bővítéssel álláshelyek jöttek létre, s így bővült a szolgáltatások köre és javult azok színvonala. A Társulás által fenntartott eddigi legnagyobb intézmény létszáma 2010. január 1-jén 71 fő volt. A Szociális Központ 2010-ben új szolgáltatás, a falugondnoki szolgálat beindítását tervezi. Mozgókönyvtári feladatellátás a Kisvárdai Városi Könyvtárral kötött megállapodás alapján történik Benk, Eperjeske, Győröcske, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton és Zsurk községekben. A Záhony és Bodrogköz Térségek Egységes Pedagógia Szakszolgálata 2009. január 1. napjával kezdte meg a működését. Egyedülálló módon két kistérségi társulás összefogással alapította meg a közös intézmény. Az intézmény létrejöttével 8 főállásban foglalkoztatott szakember számára nyújt munkalehetőséget. 24. táblázat: Egészségügyi ellátás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008

Kistérség

Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos

Egy háziorvosra jutó betegforgalom, eset

Működő kórházi ágy


2.169 1.664

14.589 12.010

– –

Fehérgyarmati

1.633

13.677

470


1.657 1.878 1.743 1.715 1.893

13.707 18.088 14.727 13.216 17.081

– 599 440 530 –

Nyíregyházai

1.631

11.856

1 869

Tiszavasvári

1.660

13.396

–

Vásárosnaményi Záhonyi Megye összesen

1.672 1.786 1.729

14.794 13.245 14.011

– – 3 908

(Forrás: KSH)

1

A kisvárdai kistérség területén levő további településeken (Mezőladány, Tornyospálca, Újkenéz) is ellátja ezt a feladatot.

45


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 25. táblázat: A Záhonyi kistérség településeinek intézmény-ellátottsága – Egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, 2008: Benk

Egészségügyi intézmények Háziorvosi székhely

Eperjeske

Győröcske

x

Komoró

Mándok

Tiszabezdéd

x

x

x

TiszaMogyorós

Tiszaszentmárton

Tuzsér

Záhony

x

x

x

7

x

1

Házi gyermekorvosi praxis

Zsurk

Járó beteg szakellátás


0

Mentőállomás

x

1

Kórház

0

Gyógyszertár

x

x

Szociális intézmények Bölcsőde

x

3

x

1

Családi napközi

0

Idősek nappali intézménye

x

x

2

Időskorúak gondozóháza

0

Időskorúak otthona

x

1

Fogyatékosok nappali intézménye

x

1

Hajléktalanok nappali intézménye Családsegítő szolgálat

0 x

x

x

x

Gyermekjóléti szolgálat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

11 11

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

0

Fogyatékos személyek otthona

x

1

Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

x

1

Pszichiátriai betegek ellátását biztosító intézmény

0

Szenvedélybetegek ellátását biztosító intézmény

0

Oktatási intézmények Óvoda Általános iskola

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Középiskola Szakiskola és speciális szakiskola feladat ellátási hely

x

x

x

x

x

x

x

7

x

1

x

x

10

1

Kollégiumi feladat ellátási hely

0

Pedagógiai Szakszolgálat

x

46

1



26. táblázat: A Záhonyi kistérség településeinek intézmény-ellátottsága – kulturális, szabadidő – sport, Kereskedelmi és szolgáltató, igazgatási intézmények, 2008: Benk

Kulturális intézmények Filmszínház Települési könyvtár Mozgókönyvtár Közművelődési intézmény Múzeum Szabadidő-sport Sportcsarnok, sportpálya Strand Uszoda, fürdő Kereskedelmi és szolgáltató Piac Bankfiók Postahivatal Benzinkút Kereskedelmi vagy magán szálláshely Étterem, cukrászda Igazgatási intézmények Okmányiroda Körjegyzőség székhelye Munkaügyi központ és kirendeltség A településeken elérhető szolgáltatások száma összesen

x

Eperjeske

x

Győröcske

Komoró

Mándok

x

x x

x

Tiszabezdéd

x x

x

x

x

TiszaMogyorós

x x

Tiszaszentmárton

x x

x

Tuzsér

Záhony

x

x x

x

x

x

Zsurk

x x

x x

x

x

x 4

9

x x x x x x

x

x

x

x x

x

x x

x

x x

8

21

x x

x x x

x x

x 3

x x x

10

8

9

13

24

9


2 4 7 6 0 6 0 1 2 3 9 2 4 6 1 3 0 118

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Adatok Rendszer)

47


A Záhonyi kistérségben az óvodai feladat-ellátási helyek száma 12 (Győröcskén kívül mindenhol működik), 2008-ban az óvodába beírt gyermekek száma 774, az óvodai férőhelyeké 823 volt, vagyis az óvodák 94%-os kihasználtságúak. Az általános iskolai tanulók száma 1.811 fő, a 8 feladat-ellátási helyen összesen 122 db osztályterem van. A középiskolai feladatellátóhelyek területi koncentráltsága következtében a térségben kizárólag Záhonyban folyik középfokú oktatás. A 2007/2008-as iskolai évben 334 diák tanult a városban, közülük 91 kollégista és minden második diák a környező településekről járt be. 19 alkotó művelődési közösség működik a kistérségben 279 taggal. 2008-ban 1.181 db rendszeres művelődési foglalkozás zajlott a települések közművelődési intézményeiben, amelyeken összesen 747 fő vett részt. A 11 település közül 4 településen van könyvtár, amelyek 2008-ban 2.664 beiratkozott olvasóval rendelkeztek – a legtöbb beiratkozottat a mándoki könyvtárban regisztrálták. Mozi terem Záhony és Mándok városokban van (együtt 542 fő befogadására képesek); 2008 folyamán közel 2000 mozilátogatás történt, összesen 48 mozielőadáson. A 25. sz. táblázatból látható, hogy a Záhonyi kistérségben a megyei átlagnál több az általános iskolás, s kevesebb a középiskolás tanulók ezer lakosra jutó száma. Előbbi a fiatalos korstruktúrával függ össze, utóbbi pedig annak következménye, hogy a kistérségben lakó középiskolások nagy része más térségben (pl. Kisvárdán, Nyíregyházán) tanul. Kistérségi összevetésben szerény a könyvtári kölcsönzési aktivitás is, a mozi-látogatásoké viszont – a Nyíregyházi térséget kivéve – itt a legmagasabb. 27. táblázat: Oktatási-kulturális ellátottság Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Általános iskolai Kistérség

Egy gyermekcsoportra jutó óvodás gyermek

Gimnáziumi

Szakközépiskolai

Szakiskolai

nappali tagozatos tanulók ezer lakosra

Települési könyvtárak kölcsönzött könyvtári egységei egy olvasóra

Mozilátogatás ezer lakosra

Baktalórántházai

24

111,0

13,7

5,0

10,4

11

25

Csengeri

25

112,5

9,8

13,4

4,1

17

12

Fehérgyarmati

25

105,3

14,0

15,3

15,5

14

2

Ibrány–Nagyhalászi

25

105,5

11,2

5,3

6,8

13

4

Kisvárdai

25

112,1

26,0

26,0

20,7

14

–

Mátészalkai

24

105,1

15,0

26,3

17,4

19

6

Nagykállói

27

104,3

18,4

11,0

16,4

18

4

Nyírbátori

23

112,2

11,2

9,1

12,0

20

–

Nyíregyházai

25

83,3

35,9

43,4

24,5

22

1 653

Tiszavasvári

24

103,0

13,4

10,1

15,6

19

–

Vásárosnaményi

23

99,9

16,2

13,8

23,0

13

–

Záhonyi

25

115,9

6,9

10,1

–

8

97

Megye összesen

25

101,3

20,4

21,8

16,9

17

423

(Forrás: KSH)


Igazgatási intézményrendszer: a körzetközponti feladatokat végző záhonyi polgármesteri hivatalban történik a körzeti igazgatási feladatellátás, ahol okmányiroda működik, s ellátásra kerülnek a magasabb szaktudást igénylő államigazgatási, gyámügyi és gyermekvédelmi, valamint építésügyi igazgatási feladat- és hatáskörök a 11 település vonatkozásában. A térség kiskereskedelmi hálózata 2008. év végén 232 üzletből állt. A boltok hattizede két településen – Záhonyban és Mándokon – koncentrálódik. A mindennapi bevásárlást biztosító élelmiszerüzlet minden településen megtalálható, míg iparcikkeket a térség négy nagyobb lélekszámú településén – illetve Kisvárdán – lehet beszerezni. Az élelmiszerüzletek a bolthálózat négytizedét teszik ki, szemben a megyei háromtizeddel. A ruházati boltok, a vasáru-, festék-, üveg-, barkács-szaküzletek és a járműüzletek, üzemanyagtelepek részesedése ugyanakkor szerényebb a megyeinél. A tízezer lakosra jutó üzletszám (118) a megyei átlag alig héttizede – csak a Baktalórántházi kistérségben kevesebb, mint itt. 28. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Ebből Kiskeresk edelmi üzlet összesen

élelmiszerüzl et és áruház összesen

383 257 708 547 797 990 636 586

146 114 258 229 237 338 222 183

31 25 77 52 96 102 66 64

13 8 27 27 52 63 38 35

110 193 189 122 152 154 143 135

Nyíregyházai

3 314

661

531

344

231


464 438 232 9 352

149 147 90 2 774

50 44 24 1 162

22 21 11 661

127 146 118 165

Kistérség

Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány–Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori

ruházati szaküzlet

járműüzlet Kiskereskedel és mi üzlet üzemanyag tízezer lakosra töltő állomás

(Forrás: KSH)

1.2.7. A települések jellemző lakásviszonyai A kistérség lakásállománya 2008 végén 7.002 db volt. A laksűrűség – a 100 lakásra jutó lakosok száma – alapján (281) a megye kistérségei között a kedvezőtlenebbek közé tartozik, közel tizedével múlja felül a régióban magasnak számító megyei átlagot. 2000–2008 között az újonnan épített lakások tízezer lakosra jutó évi átlagos száma a kistérségben a megyeinek mindössze 84%-a volt. A térségben kisebb alapterületű lakásokat adtak át, 2008-ban átlagosan 84 m2 nagyságúakat, melyeket teljes mértékben természetes személyek építettek. 49


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 29. táblázat: Lakás-ellátottság Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008

Kistérség

Lakásállomány az év végén

Az épített lakások száma

Száz lakásra jutó lakos

összesen

tízezer lakosra

Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás

2000–2008. között épült lakások a 2008. évi lakásállomány százalékában


12.342 5.633

281 236

72 10

20,6 7,4

22,2 –

6,6 4,2

Fehérgyarmati Ibrány–Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári

15.100 16.315 19.517 24.401 17.011 16.659 59.468 13.792

249 274 269 264 262 261 241 265

46 92 144 81 74 66 880 39

12,1 20,4 27,2 12,5 16,5 15,0 61,5 10,6

26,1 26,1 33,3 46,9 10,8 33,3 3,2 79,5

4,2 5,9 8,2 5,9 6,2 5,1 14,1 3,8

12.086 7.002 219.326

249 281 258

23 35 1 562

7,6 17,7 27,5

52,2 20,0 15,7

11,7 4,8 8,3

Vásárosnaményi Záhonyi Megye összesen (Forrás: KSH)

A többi kistérséggel összehasonlítva a Záhonyiban a laksűrűség, azaz a száz lakásra jutó lakosok száma magas (egyedül a Baktalórántháziban éri el ezt az értéket), s a lakásállomány is a legelöregedettebbek közé tartozik: a lakások 95,2%-a még az előző évtizedben (évszázadban) épült. 2008-ban a kistérségben 35 lakást adtak át (egyet Benken, kettőt Komoróban, 10-et Mándokon, 4-et Tiszabezdéden, 2-t Tiszaszentmártonban, 8-at Tuzséron, 5-öt Záhonyban és hármat Zsurkon), emellett 7 szűnt meg (1-1 Eperjeskén, Komoróban, Mándokon és Tiszaszentmártonban, 3 pedig Záhonyban). Az év folyamán 20 lakásépítési engedélyt adtak ki.

1.2.8. Településhálózati adottságok, a térszerkezet alakulása A térségben elsőként (1989-ben) Záhony, majd 2007-ben Mándok kapott városi rangot. A körzetközponti feladatokat végző záhonyi polgármesteri hivatalban történik a körzeti igazgatási feladatellátás. Megvalósult a települések közötti együttműködés a polgárvédelem, a tűzoltóság és a rendőrség munkáját tekintve egyaránt. A közös tevékenységeik mellett további terveket dolgoztak ki a Záhony és Térsége fejlesztési projekten belül térségfejlesztő elképzeléseik megvalósítására. A Záhonyi kistérség területét tekintve a legkisebb kiterjedésű Észak-Alföld 28 kistérsége közül, a népességszám alapján viszont két térséget (Csengeri, Polgári) is megelőz. 2008 végén a Záhonyi kistérségben Szabolcs-Szatmár-Bereg területének 2,5%-án a megyei népesség 3,5%-a élt. Egy km2-nyi területre átlagosan 135 fő jutott, 1,4-szer, illetve 1,6-szer több, mint a megyében, illetve a régióban. A magas népsűrűség elsősorban Záhony városnak (623 fő/km2) köszönhető, ugyanakkor további két település – Mándok és Tuzsér – egy km2-re jutó népességszáma is 150 feletti. Ebből következik, hogy a körzet népességének több mint hattizede (61%-a) 150 fő/km2-t meghaladó népsűrűségű településeken lakik. 50



A kistérség települései közül négy (Benk, Győröcske, Tiszamogyorós, Zsurk) ezer lélekszám alatti, vagyis aprófalu, és a többi hét település is ötezer főnél kevesebb lakost számlál. A népesség 44%-a a kistérség két városában él, a mintegy 8,6 ezer városlakó közel fele-fele arányban oszlik meg Záhony és Mándok között. A települések átlagos népességszáma 2008. év végén 1.786 főt tett ki, ami a régióra jellemzőnek csupán fele. A Szabolcs-Szatmár-Bereg egyes körzeteire jellemző aprófalvas települési szerkezet következtében a megye településeinek átlagos népesség-nagysága (Nyíregyháza nélkül 1.964 fő) ugyanakkor a térségénél alig több. 30. táblázat: A záhonyi kistérség településeinek nagysága Település Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Kistérség összesen Sz.-Sz.-B. megye összesen A kistérség a megyei %-ában

Terület, hektár 844,5 1.346,5 208,1 1.168,5 2.891,4 1.867,5 1.024,0 1.452,0 1.548,7 28.084,6 1.516,6 1.052,6 593.654 2,46

Lakosságszám (fő) 452 1.155 136 1.318 4.366 1.961 680 1.190 3 360 4.279 751 19.648 565.326 3,48

Népsűrűség (fő/km2) 53 85 64 113 151 105 66 82 217 623 49 135 95 142,10

(Forrás: KSH)

A kistérség településeinek népsűrűsége megyei viszonylatban magas, amiben Záhony, Tuzsér és Mándok kiugró értékei játszanak szerepet. A megyei községi átlagot (62) sem éri el Benk és Zsurk egy területi egységre jutó népességszáma. A kistérség településeinek zömében falusias lakókörzetben élnek az emberek. Mándok területének 6,55%-a, Tiszabezdédnek 3,03%-a kertvárosias jellegű. Tuzséron a lakóterületi részben van kisvárosias (0,08%) és kertvárosias (4,95%) is, Záhonyban pedig nagyvárosias (0,04%), kisvárosias (0,41%) és kertvárosias (2,87%). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Fehérgyarmati és a Csengeri kistérség mellett a Záhonyi kistérség tekinthető városhiányos térségnek. A Záhonyi kistérség 2008. évi különválása a Kisvárdai kistérségtől statisztikailag egy újabb városhiányos kistérség keletkezését eredményezte, funkcionálisan e kistérség települései továbbra is Kisvárda erőterébe tartoznak. Nagyobb távlatban, amennyiben Záhony-Csap településpáros be tudja tölteni a tervezett logisztikai központ szerepet, akar önálló erőteret lesznek képesek kialakítani.

51



8. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek nagysága


Záhony központi szerepköre jelenleg a gazdasági központi jellegéből adódik, de ezt erősíti a határátkelőhely és a középfokú intézményi ellátottság is (gimnázium és közlekedési szakközépiskola, kollégium, művelődési ház és mozi, mentőállomás, sport komplexum, fedett uszoda). Záhony agglomerációs mikrotérség északi központja (Záhony, Győröcske, Tiszabezdéd, Tuzsér, Komoró, Fényeslitke települések csaknem egymással fizikailag is érintkező beépített területeinek láncolata adja az agglomerációs mikrótérséget). Záhony közvetlen vonzásába tartozik még Zsurk is. Mándok jelenlegi központi szerepköre részleges. Városi rangját elsősorban központi földrajzi elhelyezkedésének köszönheti. Középfokú intézményei jelenleg alig vannak (egy kihelyezett középiskolai tagozat, egy osztállyal), alapfokú intézményi ellátottsága viszont jónak mondható. A központi elhelyezkedésnek köszönhetően vonzásába tartozik Benk, Tiszamogyorós, Eperjeske. A többi településből Tuzsér népességszámával és folyamatos népességnövekedésével, de a mikrotérség földrajzi központi elhelyezkedésével is kitüntetett helyzetben van. A keleti Tisza-parti települések természeti és turisztikai, rekreációs adottságai alapján a térség kiegészítő települési szerepköreiben lehetnek erősek. E téren Benk táji adottságai a legelőnyösebbek.

52


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 9. térkép: Záhonyi kistérség

(Forrás: Váti)

1.2.9. Térségi terület felhasználás A kistérség mai tájszerkezete szemléletesen reprezentálja azt a több évszázados, az elmúlt néhány évtizedben felgyorsuló folyamatot, melynek eredménye eleinte a termőterületek bővítése, később a gazdasági területek térhódítása lett. A Záhonyi vasúti átrakó és a kiterjedt gazdasági, logisztikai területek miatt a térség negyede a napjainkban már kivett terület. A művelési ág megoszlását tekintve legtöbb a szántó, az erdő, valamint a gyümölcsös. Az erdősültség országos átlag feletti, a termőterületek negyedét teszi ki. A Tisza menti ártéri ligeterdők nyár- és fűzerdei mellett az ártérben telepített nemes nyárasok is szép számmal találhatók. A belső területeken őshonos tölgyesek helyét jelentős mértékben a telepített akácosok vették át. A tervezési terület természeti adottságait, természetes növénytakaróját figyelembe véve viszonylag kis helyet foglalnak el a rétek, legelők. A térségre jellemző homokpuszta gyepek és homoki legelők erősen visszaszorultak. A legnagyobb kiterjedésű gyepek Zsurk és Tiszaszentmárton térségében terülnek el. Összességében a térség termőképessége viszonylag jó, aminek megfelelően a termőterületek jórészt hasznosítottak. A mezőgazdasági hasznosítású területeken jelentős almások találhatók. A mezőgazdasági kultúrák többi részét főleg búza, kukorica, burgonya és napraforgó teszi ki. Az állattartás jelentősége nem nagy, bár néhány településen sok állatot tartanak. Meg kell jegyezni, hogy a kistérség területe belvíz-veszélyességi és aszálykezelési szempontból a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. A mezőgazdasági terület aránya – Győröcske kivételével – legalább 45% körüli, sőt Benken és Komoróban kiugróan magas. Az erdősültség Győröcskén, Mándokon és Eperjeskén a legszámottevőbb, míg a természet-közeli területek súlya Zsurkon, Eperjeskén és Tiszaszentmártonban a legnagyobb. A kizárólag üdülési célokat szolgáló területek mindössze néhány helyen, a Tisza-parthoz kapcsolódva jelennek meg. 53


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 31. táblázat: Területmegoszlás a Záhonyi kistérség településein Ebből (%): Település

Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk Kistérség összesen

Összes terület (ha) 844,5 1.346,5 208,1 1.168,5 2.891,4 1.867,5 1.024,0 1.452,0 1.548,7 28.084,6 1.516,6 1.052,6

falusias lakó

központi

5,14 6,85 6,16 8,50 3,33 3,93 5,42 6,73 5,08 5,64 5,50 62,28

mezőgazdasági

0,50 0,10 0,13 0,59 0,34 0,26 0,16 0,28 0,36 0,67 0,08 3,47

64,33 45,71 21,64 71,08 49,46 57,53 56,65 48,03 44,84 51,92 46,60 557,49

erdő

vízmeder

árvízvédelmi

12,84 24,42 32,27 4,17 26,27 8,38 16,13 14,74 4,37 15,29 8,92 167,8

6,68 0,87 12,76 3,10 3,05 5,85 4,57 1,28 2,48 7,38 48,02

2,77 0,65 2,85 1,12 2,99 2,25 1,66 0,82 2,82 17,93

természetközeli 7,43 16,37 13,39 5,86 9,15 11,26 10,54 16,42 12,86 13,16 23,00 139,44

(Forrás: A települések településfejlesztési koncepciója és területrendezési terve)

1.2.10. A táj terhelése és terhelhetősége A kistérség jelenlegi környezeti állapota a teljes területet figyelembe véve megfelelő, azonban az egyes

területrészek között jelentős különbségek találhatók. Összességében elmondható, hogy a peremterületek – különös tekintettel a Tisza menti ökológiailag értékes területekre – kifejezetten jó állapotban vannak, a belső, hagyományosan nagy kiterjedésű ipar-, illetve vasútterületek környezetében, valamint egyes iparterületeken azonban jelentős (helyi) környezetterhelések figyelhetők meg. A felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából a települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja. Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint ezen kategóriák mellett lehet kiemelten érzékeny is. Ez alapján a vizsgált területen található települések fokozottan érzékeny, érzékeny és kiemelten érzékeny kategóriába tartoznak. Fokozottan érzékeny települések a Záhonyi kistérségben: Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk Érzékeny települések a Záhonyi kistérségben: Kiemelten érzékeny települések a Záhonyi kistérségben: Benk, Győröcske, Mándok és Tiszabezdéd. Záhony város nem rendelkezik saját vízbázissal, hidrogeológiailag az ÉK-Nyírségi Pannon hidrogeológiai tájegységhez tartozik. A település vízellátását a Tiszabezdéd Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű biztosítja. A többi település vízellátása az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű rendszerére való csatlakozással távvezetéken keresztül történik. A felszíni vizek közül meghatározó a területet három irányból körülölelő Tisza. Vízminőségét és annak változását a bevezetett szennyvizek szennyezőanyag terhelései nagymértékben módosítják. A környezet védelme és vizeink jó állapotának elérése érdekében fontos a vízszennyezések megelőzése, 54



a kommunális szennyvizek mechanikai és biológiai tisztítása, az ipari technológiai vizek biztonságos gyűjtése. 18. ábra: A Záhonyi kistérség környezetében található vízbázisok hidrológiai védőterületei

(Forrás: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága)

A kistérség országos jelentőségű természeti területtel (mint nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék) nem rendelkezik. A területet érinti a 2003-ban kijelölt Ramsari területek közül a Felső-Tisza, illetve a NATURA 2000 területek közül mind a különleges madárvédelmi, mind pedig a természet-megőrzési területek. A meglévő növényállomány állapota, minősége többnyire megfelelő, átlagosnak tekinthető. Fajok és kor tekintetében kiemelkedő értékű egyedeket a kastély- és kúriakertekben találni, azonban mint kertépítészeti szempontból is jelentős park ezek mindegyike sürgős rekonstrukcióra szorul. A közterületek jórészt rendezettek, a közterületi zöldfelületek nem elhanyagoltak, rendben tartottak. Mindenütt látszik, hogy a lehetőségekhez mérten figyelnek a település megjelenésére. Az egymástól sok szempontból (szerkezetét tekintve feltétlen) igen eltérő városok közös vonása, hogy a települések zöldfelületeinek jellegzetes történeti formái közül (szigetes, gyűrűs, sugaras, sugaras-gyűrűs, sávos) tisztán sehol nem jelenik meg egyik típus sem. A meglévő rendszerek ezek kombinációi. Natura 2000 területek Az Európai Unió természetvédelmi törekvései akként foglalhatóak össze, hogy elsődleges célja az európai jelentőségű természeti területek ökológiai hálózatának létrehozása. Ez az ökológiai hálózat, az Európai Unió tagállami által javasolt és egységes szempontok szerint kijelölt, meghatározott nagyságú és elhelyezkedésű közösségi jelentőségű területeket foglal magában, amely, mint ahogyan a nevében is benne van, egy összefüggő hálózatot alkot.

55



Azon fajok és élőhelyek tekintendőek európai jelentőségűeknek, amelyek jellemzőek az európai területre és a Közösség területén kipusztulással fenyegetettek és védettséget élveznek. Az egységes ökológiai hálózat megvalósítása a Natura 2000 területek rendszere. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amelynek célja, hogy az európai közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő fajok védelmén keresztül biztosítsa a természeti rendszer és a biológiai sokféleség megóvását az Európai Unió területén. A megyére jellemző, hogy a természeti környezet és a táj megőrizte a korábbi jellegzetes arculatát. A természetvédelmi területek nagysága 3.625 hektár, az 1982-ben lehatárolt országos jelentőségű védett terület, vagyis a tájvédelmi körzeté közel 22 ezer hektár. A tájvédelmi körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb területek további különálló részeket – benne jelentős védett erdőt, parkot és fát – foglalnak magukba. A megyét úgy szokás jellemezni, hogy folyóvizekben, mocsarakban, lápokban Magyarország leggazdagabb területe. A Kárpátok közelsége, a hűvös-nedves mikroklíma és a táj viszonylagos zavartalansága számos olyan állatfaj előfordulását teszi lehetővé, amelyek az Alföld más részein megritkultak vagy kipusztultak. 2004-ben zajlott le az EU jogszabályoknak megfelelően a Natura 2000-es területek kijelölése, amik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50 db természet-megőrzési területre (54.802 ha) és 2 db madárvédelmi (63.122 ha) területre terjednek ki. Mivel a két területtípus között jelentős átfedés van, együttes területük 78.671 hektár. A Natura 2000-es területeknek két típusa van: természet-megőrzési terület és madárvédelmi terület, a két területtípus megyei elhelyezkedését az alábbi térképek mutatják. 10. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természet-megőrzési területei

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve)

56


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 11. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye madárvédelmi területei


Mint a térképeken látható madárvédelmi terület a Záhonyi kistérségben Benk, Komoró és Tiszamogyorós közigazgatási határain belül található. Természet megőrzési terület a Tisza vonalában található Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Zsurk, Győröcske, Tuzsér, Komoró községekben.

A jelenlegi biológiai aktivitás A növényzet biológiai értelemben vett kondicionáló hatását elsősorban a növénnyel borított és a beépített, burkolt, biológiailag inaktív felületek aránya, a növényállomány szerkezete, összetétele, fejlettsége, továbbá a terület növénnyel való fedettségének mértéke és ideje határozza meg. Az azonos szerkezetű növényállomány biológiai aktivitását módosítják a vízháztartási adottságok (a csatornázottság, a felszíni vízelvezetés, a burkolt utak aránya, a talaj vízháztartásának tulajdonságai stb.) is. A zöldfelület településökológiai (kondicionáló) szerepét, értékét mennyiségi értelemben a biológiailag aktív felületek arányának, településen belüli eloszlásának és az aktív felület nagyságának számításával lehet értékelni. A települések területhasználatait figyelembe véve elmondható, hogy a falvakban az aktív felületarány eléri a 65-75%-ot. A jellemzően laza, egyszintes beépítés többségében a szilárd burkolatú utak mentén helyezkedik el, a vízelvezetés jellemzően felszíni, a területet kondícionáló ültetvények, kertészeti kultúrák fedik.

57



Zöldfelületi értékek A jórészt kis települések alkotta térség zöldfelületi ellátottsága összességében megfelelő. A települési zöldövezetek döntő hányadát a kertek, udvarok növényzete adja. Kiemelkedő értékű korlátlan használatú közcélú zöldfelület (közpark) nem található a településen, azonban három terület élvez helyi szintű védelmet az érdekes növényvilága által: Eperjeskén, Mándokon és Tuzséron találhatóak történeti kertek. A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park; a kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható. A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni. Eperjeske – a Jármy-kúria kertje – 383/1 hrsz. A földszintes, klasszicista stílusú épületet a múlt század első negyedében Pilisy László földbirtokos építtette. Később vásárlással került a Jármy család tulajdonába. Jelenleg itt működik a polgármesteri hivatal. A kastély építésével egyidejűleg alakították ki a parkot, ami napjainkra sajnos teljesen tönkrement. Régi szépségéről csak néhány megmaradt fa tanúskodik. A park kocsányos tölgy állománya még ma is szép, a fák kora meghaladja a 150 évet. Van néhány tűlevelű fafaj is, például ezüst-, fekete- és lucfenyő. Szemet gyönyörködtetők a nagyra nőtt platánok és a tulipánfa. Utóbbi törzsátmérője meghaladja az egy métert, magassága a 25 métert. Virágzáskor az ezüst és a kislevelű hárs remek illatával a szorgos, nektárt gyűjtő méhek döngicsélése ötvöződik, igazi békés és nyugodt hangulatot teremtve. A fák alatt sok szép és értékes cserje látható. Mándok – a Forgách-kastély kertje – 1445/1 hrsz. A kastély „U” alaprajzú földszintes, késő barokk épület, emeletes középrizalittal és manzárdtetővel. A főhomlokzat 4+3+4 tengelyes, középrizalitját ion fapillérek tagolják és háromszögű oromzat zárja le. A kerti homlokzat 5+3+5 tengelyes, középen az utcai oldallal szinte teljesen azonos rizalittal, a háromszögű oromzatban a Forgách címerrel. A kastélyban jelentős műgyűjtemény volt, melynek sorsa ismeretlen. Egykor gyönyörű volt a kastély parkja is. A kastély műemléki védettségű, jelenleg sajnos nagyon leromlott állapotban van. A kastélyt övező parkon is meglátszik a gazdátlanság. Sok fát kivágtak, a cserjék és a lágyszárú növényfajok teljesen kipusztultak. A park fáiból megmaradt néhány tölgy és platán 150 évnél is idősebb, emellett van itt még méretes tulipánfa és sok a vadgesztenye. Tuzsér – a Lónyay-kastély parkja – 880/12, 882, 885 hrsz. Lónyay János királyi testőr a 18. században építtette ezt a barokk, belül boltozatos kúriát, amelyet Ybl Miklós 1880 körül eklektikus stílusban átépíttetett és bővített. Az épület közelében néhány terjedelmes hárs, vadgesztenye és platán látható. A távoli háttérben zárt csoportot alkotnak a kocsányos tölgyek és az idős bükkfák. A juharfélék közül legnevezetesebb a hegyi, mezei és ezüst juhar. Ma már hatalmasra nőtt a tulipánfa. Említésre méltó még a szivarfa és a különböző kőrisfák. A feketefenyő csoportok is idősek, körülbelül 150 évesek. A kastélykert megmaradt területét kerítés övezi, ez némi védelmet jelent.

58



2. A kistérséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése 2.1. Ágazati koncepciók, területi tervek A térséget érintő legfontosabb fejlesztési koncepciók a következők: Országos Területfejlesztési Koncepció, Észak-alföldi Regionális Operatív Program, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója és programja, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve, Záhony különleges gazdasági övezet kistérségi fejlesztési koncepciója és szerkezeti terve, a kistérség településeinek területrendezési tervei és településfejlesztési koncepciói. 2.1.1. Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OTK) célja, hogy az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (a továbbiakban: OFK) összhangban kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés, az OFK területi vetületét is. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. Az első Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés a 35/1998. számú határozattal fogadta el, mint az ország rendszerváltozás utáni első, átfogó, európai uniós elveken nyugvó stratégiai fejlesztéspolitikai dokumentumát. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezett a területi folyamatok, a területfejlesztési politika és az OTK érvényesülésének nyomon követéséről, rendszeres értékeléséről és az OTK hatévenkénti felülvizsgálatáról, amely így 2004-ben lett aktuális feladat. Az 1996. évi XXI. törvény és az Országos Területfejlesztési Koncepció 1998-as elfogadását követően 2005-ben vált szükségessé az OTK módosítása.

2.1.2. Az OTrT kistérséget érintő vonatkozásai A Záhonyi kistérségre vonatkozó térségi terület-felhasználást és szerkezetet az ország szerkezeti terve határozza meg. E szerint a jellemző térségi terület-felhasználási kategóriák: a vegyes, a mezőgazdasági és az erdőgazdasági, valamint a vízgazdálkodási térségek. A terület jelentős részét foglalják el a vegyes területfelhasználási, valamint a mezőgazdasági térségek. Erdőgazdálkodási térségeket a terv kisebb foltokban jelez mindössze Mándok közigazgatási területén. Az ország szerkezeti terve a kistérséget érintően olyan nagyjelentőségű tervezett szerkezeti elemeket jelöl, mint az M34-es gyorsforgalmi út, a nagysebességű vasútvonal, továbbá főútként a jelenlegi 4108as és a 3814-es országos mellékutak Sárospatak és Vásárosnamény között. A terv jelöl Záhony város mellett a Tiszán közforgalmú nemzetközi kikötőt, valamint egy új vasúti csatlakozást a szlovákiai Ágcsernyő felé. Az Országos Területrendezési Terv 11 térségi övezeti tervlapon rögzített korlátozási előírásokat. Az országos ökológiai hálózat a Tisza árterei menti területek, valamint Tiszamogyorós, Benk, Mándok közigazgatási területeinek egy része. Erdőterület elsősorban a gazdasági övezet középső sávjában és a keleti területsávban került kijelölésre.

59


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 12. térkép: Az OTrT Záhonyi kistérséget érintő vonatkozásai

(Forrás: OTrT)

Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület nincs a tervezési területen. Országos jelentőségű tájképvédelmi területet Benk közigazgatási területén jelöl a terv. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti Mándok, Benk, Tiszabezdéd közigazgatási területét. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területét a tervezési területen nem jelöl az országos terv, s együtt tervezendő térség és kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület sincs a kistérségben. 2.1.3. Kiemelt térségi területfejlesztési tervek Záhony különleges gazdasági övezet szerkezeti terve és területfejlesztési koncepciója 2008-ban a Záhony kiemelt gazdasági övezet 16 településének (Záhony, Győröcske, Tiszabezdéd, Tuzsér, Mándok, Tiszamogyorós, Eperjeske, Tiszaszentmárton, Zsurk, Benk, Mezőladány, Tornyospálca, Komoró, Fényeslitke, Döge, Kisvárda) önkormányzati testületei, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pénzügyi támogatása mellett a gazdasági övezet egészére kiterjedően településfejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek készíttetését határozták el. 2009 májusában elkészült a Záhony Különleges Gazdasági Övezet kistérségi fejlesztési koncepciója és szerkezeti terve, amely a kistérség egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési dokumentuma. A gazdasági övezet egészére kiterjedő összehangolt tervek készítésének elsődleges célja volt a Kormány által elfogadott Záhonyi komplex gazdaságfejlesztéshez szükséges területrendezési feladatok elvégzése, a területgazdálkodás jogi alapjainak megteremtése, a tervezés során szerzett tapasztalatokra támaszkodva a kistérségi tervezés tartalmi követelményeit szabályozó jogszabályok kísérleti tervezéssel történő megalapozása.

60



A Záhony Különleges Gazdasági Övezet területfejlesztési koncepciója az alábbi stratégiai programra épül:

A A gazdaság fejlesztése

STRATÉGIAI PROGRAMOK B C A települési életkörülmények A környezet és természet javítása védelme

A/1. Hozzáadott értéktöbbletet eredményező intermodális logisztika

STRATÉGIAI ALPROGRAMOK B/1. Az oktatási és átképzési C/1. A meglévő környezeti rendszer összetételének és konfliktusok feloldásához minőségének fejlesztése szükséges környezeti fejlesztések

A/2. Ipar, feldolgozóipar fejlesztése

B/2. Szociális ellátó-hálózat és egészségügy

A/3. Tájspecifikus mezőgazdasági termelés, a helyi termékek feldolgozottsági szintjének emelése A/4. Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás fejlesztése

B/3. Kulturális ellátás és szabadidős/sportlétesítmények, zöldterületek

A/5. Megújuló energia gazdaság erősítése A/6. Rekreáció és szabadidőipar, turizmus, idegenforgalom fejlesztése A/7. A gazdasági fejlesztések infrastruktúra feltételeinek biztosítása

C/2. A gazdaság- és infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó környezetvédelmi feladatok C/3. A természeti értékek megőrzésének programja

D A kommunikáció és információ tartalom fejlesztése D/1. A települési együttműködések fejlesztése, települési szerepkörök szerinti munkamegosztás kialakítása D/2. Az információáramlás javítása, helyi információs rendszerek felállítása, lakossági oktatás

B/4. A pénzügyi/postai szolgáltatási ellátás és kereskedelem fejlesztése B/5. Település-gazdálkodási szolgáltatások B/6. Az önszerveződés elősegítése, civil szervezetek, lakossági aktivitás növelés B/7. Az épített értékek védelme és hasznosítása B/8. Településkép, közterületi minőség javítása, települési karakter erősítése, imázsteremtés

A kistérség fejlesztési koncepciójának összeállítása a gazdasági övezet stratégiai programjának figyelembe vételével történt.

61



13. térkép: Záhony különleges gazdasági övezet szerkezeti terve

62



2.1.4. Ágazati fejlesztési stratégiák 2.1.4.1 Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások Magyarországon a természet védelmével kapcsolatos főbb előírásokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és annak végrehajtását közvetlenül szolgáló 10 db kormányrendelet, illetve 14 miniszteri rendelet szabályozza. Az egyes természeti területek védetté nyilvánítását kihirdető és védettségüket megerősítő, valamint kezelési tervükről rendelkező 255 miniszteri rendelet megalkotására szintén e törvény és az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény ad felhatalmazást. A természeti értékek védelméről szóló fontosabb jogszabályok: 1. Védett növény- és állatfajok A fás szárú növények védelméről szóló 3456/2008. (XII.30.) kormányrendelet A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII.10.) kormányrendelet A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) kormányrendelet A fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI.17.) KvVM rendelet 2. Natura 2000 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X.31.) FVM rendelet A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) kormányrendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet Az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) kormányrendelet A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI.13.) FVM rendelet I. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket - a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően - a következőképpen lehet csoportosítani: A.) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek: Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. 63



Magyarországon jelenleg 10 nemzeti park működik, területük összesen 482,6 ezer hektár, ebből fokozottan védett terület 85,1 ezer ha. Tájvédelmi körzet: az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Az országban 38 tájvédelmi körzet található, összterületük közel 335 ezer ha, melyből 45,5 ezer ha fokozottan védett terület. Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A 23. § (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. A 2009. december 31-i állapotnak megfelelően 160 természetvédelmi terület kerül nyilvántartásba közel 30 ezer területtel, ebből 2,8 ezer hektár fokozottan védett terület. Természeti érték: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek: Ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterségek üregek A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek: a.) természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp (földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik) szikes tó (természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók) b.) természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom (kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak) földvár (védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel) forrás víznyelő A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek: barlangok B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi terület természeti emlék

64



II. Európai Közösségi Irányelvek alapján védett területek Natura 2000 területek Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve, illetve a madárvédelmi irányelv alapján Magyarországon is létrejött a Natura 2000 hálózat a különleges madárvédelmi területek kihirdetésével, illetve a különleges természet-megőrzési területnek javasolt területek Európai Bizottság számára történő felterjesztésével, majd a Bizottság általi elfogadásával. A hazai területkijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek: Különleges madárvédelmi területek a madárvédelmi irányelv I. mellékletén szereplő 195 fajból hazánkban 78 rendszeresen előforduló és további 13 nagy tömegben átvonuló madárfaj, összesen 91 madárfaj alapján. Különleges természet-megőrzési területek az élőhelyvédelmi irányelv 46 élőhelytípus alapján; az élőhelyvédelmi irányelv 105 egyéb állatfaj és 36 egyéb növényfaj alapján történt a kijelölés. A Záhonyi kistérség országos jelentőségű természeti területtel (mint nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék) nem rendelkezik. A területet érinti a 2003-ban kijelölt Ramsari területek közül a Felső-Tisza, illetve a Natura 2000 területek, ezen belül mind a különleges madárvédelmi, mind pedig a természet megőrzési területek. A meglévő növényállomány állapota, minősége többnyire megfelelő, átlagosnak tekinthető. Fajok és kor tekintetében kiemelkedő értékű egyedeket a kastély- és kúriakertekben találni, azonban mint kertépítészeti szempontból is jelentős park ezek mindegyike sürgős rekonstrukcióra szorul. A közterületek jórészt rendezettek, a közterületi zöldfelületek nem elhanyagoltak, rendben tartottak. Az 1996. évi LIII. törvény értelmében a természeti értékek és természeti területek a nemzetközi vagyon sajátos és pótolhatatlan részét képezik. Fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedéke számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat – nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban történő – kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli. A nemzetközi egyezmény hatálya alá esnek a Ramsari területek. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módokon célozza meg, melyek azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a cél. Növényvilágát tekintve az ártéri erdők, puhafa ligetek, nádassal borított parti zónák, valamint a mocsarak, láprétek, nedves rétek, ligetek teszik változatossá a terület élővilágát. Az ehhez kapcsolódó flóra és fauna igen magas diverzitást mutat. Az ártéri erdők otthont adnak számos gémtelepnek, ahol szürke- és vörösgém fészkelését figyelték meg. Jelenleg az országosan kijelölt területek közül a Felső-Tisza szakaszának területén 28, azaz 22.310,7 ha Ramsari terület található.

65


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 32. táblázat: a Záhonyi kistérség településeinek természetvédelemben érintett területei

Település Benk Eperjeske Győröcske Komoró Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk

Különleges madárvédelmi terület

Kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület

Szatmár-Bereg

Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza Felső-Tisza

Felső-Tisza Szatmár-Bereg Felső-Tisza


A térségben kizárólag lakott területeken, kis számban találhatóak meg a helyi védelem alá tartozó területek. A jelentőségük is térségi szintű. Három terület élvez helyi szintű védelmet az érdekes növényvilága által: Eperjeske – a Jármy-kúria kertje – 383/1 hrsz Mándok – a Forgách-kastély kertje – 1445/1 hrsz Tuzsér – a Lónyay-kastély parkja - 880/12, 882, 885 hrsz . 2.1.4.2. Magyar-ukrán és magyar-román kétoldalú határvízi együttműködések Az egyezmények kormányközi megállapodásokon alapulnak, végrehajtásukért a határvízi bizottságok, illetve azok vezetői, a két-két együttműködő kormány által kinevezett meghatalmazottak a felelősek. „A magyar-ukrán határvizeken végzendő mintavételekre, vizsgálatokra, a vízminőség értékelésére, valamint a rendkívüli szennyezések esetén követendő eljárásokra” vonatkozó szabályzat szerint az együttműködő területi szervek a következők: a) Magyar Köztársaság: - Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (FETI-KTVF), - Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TI-KTVF), - Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (FETI-KÖVIZIG) b) Ukrajna: - Kárpátaljai Állami Környezet- és Természetvédelmi Igazgatóság (Ungvár), - Kárpátaljai Ökológiai Felügyelőség (Ungvár), - Kárpátaljai Meliorációs és Vízügyi Igazgatóság (Ungvár). „A magyar-román határt alkotó vagy a határ által átmetszett folyók vízminőségének követésére” vonatkozó szabályzat, továbbá „A váratlan, veszélyes és el nem kerülhető szennyezések esetén követendő eljárásra” vonatkozó szabályzat szerint az együttműködő területi szervek a következők: a) Magyar Köztársaság: - Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (FETI-KTVF), - Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TI-KTVF), - Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (FETI-KÖVIZIG) 66



b) Románia: - Directia Apelor Somes – Tisa (Kolozsvár), - Sistemul de Gospodarirre a Apelor Satu Mare (Szatmárnémeti). 2.1.5. Regionális tervezési keretek A régiók egészére kiterjedő tervezés folyamata a 1076/2004-es kormányhatározat alapján vette kezdetét, melynek keretében az ország összes régiója – így az Észak-alföldi régió is – elkészítette önálló tervezési programozási dokumentumait, az Európai Unió 2007-2013 közötti kohéziós politikájának megvalósításához, a regionális politikai támogatások felhasználásához. 2.1.5.1 Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja A régió fejlesztési stratégiájának középpontjában a fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll, ennek megfelelően az átfogó cél az Észak-alföldi régió endogén potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. Az Észak-Alföldön a fejlődés fő irányvonala alapján a regionális versenyképesség és a területi különbségek csökkentésének általános komponensei a régió endogén potenciáljai köré csoportosulnak. Az átfogó cél magában foglalja a régió környezeti erőforrásainak (felszíni és felszín alatti vízkészlet, természeti, táji értékek, talaj- és termőföldkészlet, antropogén területek és ezek élővilága) ökológiai rendszerszemlélettel történő kezelését, gazdálkodását, fejlesztését. A célul kitűzött ökológiailag fenntartható fejlődés hozzájárul az Észak-alföldi régió kiemelkedő természeti és környezeti értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez, az egészséges és ép környezeti állapot kialakításához, valamint a természeti erőforrásokra építő fejlesztések optimalizálásához és környezeti fenntarthatóságához. Az Észak-alföldi régió célrendszere: 1. A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése. („Dinamikus régió”) 1/1. prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1/2. prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1/3. prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1/4. prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése 2. A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. („Öko-régió”) 2/1. prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2/2. prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése 3. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. („Egészséges régió”) 3/1. prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3/2. prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 67



4. A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása. („Agrár-régió”) 4/1. prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4/2. prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4/3. prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4/4. prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása 5. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió foglalkoztatásközpontú erősítése. („Esélyteremtő és felzárkózó régió”) 5/1. prioritás: A régió területi kohéziójának erősítése 5/2. prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának, reintegrációjának elősegítése 5/3. prioritás: Vidéki társadalom életminőségének javítása 5/4. prioritás: Integrált településfejlesztés A Záhonyi kistérség mind az öt prioritásban érintett. 2.1.5.2 Észak-alföldi Operatív Program Az Észak-alföldi Operatív Program (továbbiakban: ÉAOP) a 6 magyar konvergencia-régiós program egyikeként elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. Az Észak-alföldi Stratégiai Program hosszú távú átfogó célja: Az Északalföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. Stratégiai célkitűzése az Észak-alföldi régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán való tartása. Az Észak-alföldi Operatív Program célrendszere 1. A régió kis és középvállalkozói szektorának megerősítése (specifikus cél) - Kapcsolódó prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása 2. A helyi szintű közlekedési kapcsolatok javítása (specifikus cél) - Kapcsolódó prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása (specifikus cél) - Kapcsolódó prioritás: A turisztikai potenciál erősítése 4. Az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása (specifikus cél) - Kapcsolódó prioritás: Város- és térségfejlesztés A Záhonyi kistérség fejlesztési koncepciója elsősorban az 1., a 2. és a 4. specifikus célokban érintett.

68



2.1.6 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tervezési keretek 2.1.6.1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója és programja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első, EU-konform tervezési módszerekkel, az EU regionális politikájának alapelveivel összhangban összeállított fejlesztési koncepciója 1996-ban került elfogadásra, majd – tekintettel a külső és belső tényezők megváltozására (pl. az ország NATO-csatlakozása, a Területfejlesztési törvény megjelenése) – 1999-ben megtörtént a dokumentum aktualizálása. A korábban elkészült tervezési dokumentumokra, valamint a helyi, kistérségi fejlesztési elképzelésekre alapozva készült el 2006-ban a megye közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, mely a következőképpen fogalmazza meg a megye fejlesztésének hosszú távú, általános célját (misszióját): „Az életminőség folyamatos javítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében" Specifikus célok: fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés; magas foglalkoztatási szint; szociális biztonság. A hosszú távú cél elérése a következő prioritásokra és alprogramokra bontható le: 1. Versenyképes gazdaság 1.1. A közlekedési és virtuális elérhetőség javítása 1.2. Fejlődésre képes gazdasági struktúra kialakítása 1.3. Fenntartható turizmus kiépítése 2. Központban az ember 2.1. A lakosság egészségi állapotának javítása 2.2. A szociális és gyermekvédelmi helyzet javítása 2.3. A lakosság képzettségi szintjének növelése 2.4. Kulturális-közösségi fejlesztések 3. Élhető környezet 3.1. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 3.2. A természeti értékek, természeti erőforrások védelme 3.3.Az energiagazdálkodás fejlesztése 3.4.Település- és vidékfejlesztés 4. Horizontális intézkedések 4.1. Költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés 4.2. A határmenti együttműködések fejlesztése 4.3. A régiómarketing tevékenység fejlesztése A Záhonyi kistérség mind a négy prioritásban érintett. 2.1.6.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területrendezési terve 2008 decemberében indította meg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése a megye területrendezési tervének kidolgozását, így jelenleg rendelkezik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aktuális területrendezési tervvel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve az országos és térségi szintű területfejlesztési igényeket hivatott összehangolni. A helyi és kistérségi fejlesztési igényeket a megyei területrendezési tervhez kell igazítani, az meghatározza a települések egyedi fejlesztési igényeinek összehangolását, valamint a térségi igényeket. A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai, operatív programja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területfejlesztési terv figyelembe vételével készült. 69



A megyei területrendezési terv sajátos megyei térségnek sorolja be a Záhonyi különleges gazdasági övezetet, amelynek teljes egészében része a Záhonyi kistérség. A Záhonyi különleges gazdasági övezet településeinek sajátos megyei térségként történő kijelölése több célt is szolgál. Egyrészt egy olyan területről van szó, amelynek lehatárolása eltér a tervezési statisztikai kistérségektől, ugyanakkor a tervezés során egyértelműen területrendezési egységként is szolgál. Indokolt emellett a térségi szinten meghozott, és térségi érdekeket szolgáló szerkezetalakítási elképzeléseket a megyei terv szintjén is rögzíteni. A térségre megfogalmazandó ajánlásokkal a rövidesen jóváhagyásra kerülő településrendezési tervekben megjelenő területkínálat ütemezett használatbavételét kell ösztönözni. A sajátos térség a településrendezés szintjén együtt tervezett 16 települést foglalja magában. A Záhonyi kistérség helye a megye területrendezési tervének célrendszerében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve az alábbi célrendszerre épül: 1. A határ menti fekvésből adódó előnyök kihasználásához és a hátrányok mérsékléséhez szükséges térszerkezeti- területhasználati, infrastrukturális feltételek megteremtése 1.1 Megye interregionális integrációja; 1.2 Megszakadt határ menti város-város, város-vidék, illetve kistérségi kapcsolatok megújítása; 1.3 Záhony logisztikai térség fejlesztése; 1.4 Környezet-, természet-, tájvédelem, vízgazdálkodás határ menti összehangolása. 2. A településrendszer konfliktusainak mérséklése és a településhálózat értékeit, értékőrző megújulását elősegítő térszerkezet, közlekedési hálózat és szabályozás kialakítása 2.1 Debrecen-Nyíregyháza agglomerálódó térség megyére eső területének dinamikus fejlődése szabályozott kereteinek kialakítása; 2.2 Szatmárnémeti határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatait megerősítő területrendezési feltételek kialakítása; 2.3 A gyorsforgalmi úthálózat által generált területhasználati változások szervezett kereteinek meghatározása, gazdaságfejlesztést szolgáló területkínálat térségi összehangolása; 2.4 Kisvárda, Vásárosnamény, Mátészalka, Nyírbátor, (Nagykároly, határon átnyúló) térségi központ szerepeinek megerősítését segítő térszerkezeti, területhasználati feltételek megteremtése; 2.5 Városok és mikroközpontok, illetve mikroközpontok egymás közötti közlekedési kapcsolatainak fejlesztése révén a településközi munkamegosztás elősegítése, beleértve a megye- illetve országhatáron túli városokat és mikroközpontokat; 2.6 Tisza menti városok és térségi jelentőségű turisztikai központok turisztikai fejlesztéséhez szükséges feltétek megteremtése; 2.7 A bokortanyák értékőrző, korszerű hasznosítása területhasználati és infrastrukturális feltételének megteremtése, 2.8 Népességmegtartó-képesség és értékvédelem integrált fejlesztése az aprófalvas térségekben a komplex tájgazdálkodás feltételeinek megteremtésével; 3. A természeti-táji adottságok sokféleségét tükröző tájszerkezet, komplex tájgazdálkodás térszerkezeti és szabályozási feltételeinek kialakítása 3.1 Tisza és Szamos menti ártéri táj komplex tájgazdálkodási feltételeinek biztosítása; 3.2 Szatmár-Bereg Natúrpark és a Bátorliget Térségi Natúrpark megvalósítása;*

*

A 71 szatmári és beregi (Fehérgyarmati és Vásárosnaményi kistérségi) település összefogásával kialakuló, 111.947 ha kiterjedésű Szatmár-Beregi Natúrpark avató ünnepsége 2010. január 17-én került megrendezésre. A Natúrpark szakmai dokumentációja szerint célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi

70



3.3 A nyírségi „erdőstáj” természeti adottságaihoz igazodó racionális tájgazdálkodás területrendezési feltételeinek biztosítása; 3.4 A történeti bokortanyás táj megőrzése. A Záhonyi kistérségre nézve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve 1. célkitűzésének 1.3 részcélja „Záhony logisztikai térség fejlesztése” keretében külön prioritásként fogalmazza meg a határmentiségből adódó előnyök kihasználását, amelyben a Záhonyi kistérséget mint célterület jelöli meg. A megyei területrendezési terv a gazdaságfejlesztés térségei, illetve a gazdaság térségi jelentőségű központjai közé sorolja Záhonyt és térségét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területrendezési terv közlekedésfejlesztésének kistérséget érintő szakaszai Az 1996-ban készült Területrendezési Terv úgy számol, hogy amennyiben a Tisza folyó hajózhatósága a Dombrád-Záhony közötti szakaszon megvalósulhat, akkor gazdasági célokat is szolgáló kikötők építése lehetséges Komorónál. Záhony logisztikai térség közösen tervezett településrendezési terve szerint erre csak nagytávlatban van esély, így Komorónál nagytávlatban megvalósuló kikötőt jelöl. A megyei rendezési terv középtávon nem számol ezzel a kérdéssel. A légi közlekedés országos jelentőségű elemeit az OTrT rögzíti. Ezen kívül a megyében Fehérgyarmaton van még repülőtér, de az jelenleg nem üzemel. Fehérgyarmat tervezi ennek a reptérnek a sportcélú (kereskedelmi) repülőtérré fejlesztését. Hasonló repülőtér létesítését javasolta a „Megyei Területrendezési Terv 1996” Nagykálló, Csenger és Záhony térségében. A vasúthálózat meglévő elemeit, függetlenül azok kihasználtságától, az OTrT védi. Új elemként csak a nagysebességű vasút nyomvonala jelenik meg, aminek megvalósulása csupán nagytávlatban várható. A Záhonyi kistérséget érintené a nagysebességű vasút nyomvonala Mándok, Eperjeske vonalban. Gyorsforgalmi út létrehozását tervezi az OTrT és ezáltal a megyei területrendezési terv is az országhatár és az autópálya Vásárosnaményi csomópontja között, amely az autópályára történő rácsatlakozást segíti. További jelentős közúti fejlesztést egy új közúti híd keretében irányoz elő.

színvonalú működését. Feladata, hogy szoros együttműködést, kooperációt alakítson ki a társadalmi és gazdasági élet szereplőivel.

71


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója 14. térkép: A kistérséget érinti vízi, légi és vasúti közlekedésfejlesztési elemek


15. térkép: Országos és térségi úthálózati elemek


72



Regionális jelentőségű mellékkútként a Tuzsér új Tisza híd – Lónya, 4115. jelű utat javasolja a megyei területrendezési terv, figyelembe véve a tervezett Mándok elkerülő út nyomvonalát. 16. térkép: Mellékút hálózati elemek


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve táj- és természetvédelmi programjának a Záhonyi kistérséget érintő elemei Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvénynek és azzal összhangban a megye területrendezési tervének célja is többek között a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzése, illetve az erőforrások védelme. Az országos ökológiai hálózat övezeteit a megyei területrendezési tervnek magterület, pufferterület és ökológiai folyosó övezetébe kell sorolnia. A Záhonyi kistérségben mindössze ökológiai folyosó található a Tisza vonala mentén és Mándok közelében. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Országos jelentőségű tájvédelmi körzet nem található a kistérség területén, azonban a Tisza vonalában térségi jelentőségű tájvédelmi terület övezet azonosítható. Védett természeti terület, madárvédelmi terület a megyei rendezési terv szerint nincs a kistérség területén. Natura 2000 természet megőrzési terület a kistérség Tisza menti szakasza. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két komplex tájgazdálkodási térség van: a Szatmár-Beregi natúrpark és a Bátorliget és térsége tervezett natúrpark. A Záhonyi kistérség – Tuzsér és Komoró kivételével – része a Szatmár-Beregi tervezett natúrparknak. A kistérség teljes egészében nitrátérzékeny, széleróziónak kitett területnek minősül. 73



17. térkép: A Záhonyi kistérség települései a Szabolcs-Szatmár-Bereg szerkezeti tervében

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve)

74



2.1.7. Egyéb kistérségek A Záhonyi kistérséggel szomszédos kistérségek a Kisvárdai kistérség, a Vásárosnaményi kistérség és Bodrogközi kistérség. 2.1.7.1 Kisvárdai kistérség Kisvárda és térsége Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg aktualizálja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, az aktualizálási folyamat a Záhonyi kistérségi koncepcióval párhuzamos halad, így a két területfejlesztési koncepció harmonizál egymással. A két koncepció a gazdaság, közlekedés, környezetvédelem, környezetgazdálkodás és szociális, egészségügyi szolgáltatástervezés területén érintkezik egymással, így ezeken a területeken szükséges elvégezni az illeszkedés vizsgálatokat és a harmonizációt. A kisvárdai kistérség területfejlesztési koncepciójának és stratégiai programjának hosszú távú átfogó célja: Az életminőség folyamatos javítása a Kisvárdai kistérségben A Kisvárdai kistérség fejlesztési célrendszere a következő elemekből áll: I. A kistérség versenyképességének növelése I/1. A kistérség innovációs képességének fejlesztése I/2. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztés I/3. A térség geopolitikai helyzetéből adódó előnyök kihasználása II. A minőségi élet feltételeinek megteremtése II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése II/2. A környezet és a természet védelme 2.1.7.2 Vásárosnaményi kistérség A Vásárosnaményi kistérségnek 2005-ben készült el az integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja. Célja, hogy a kistérségi és a Vásárhelyi Tervhez kapcsolódó fejlesztéseket harmonizálja, ezen belül segítse elő, hogy - az árvízvédelmi fejlesztések által megnyíló térségi fejlesztési lehetőségekkel a – változásokat az egész ártér 1,8 millió lakosa érdekében befogadó – kistérség élni tudjon, - a kistérségi fejlesztési érdekek, szándékok, projektjavaslatok mind teljesebben érvényesüljenek a Vásárhelyi Terv kiemelt kormányzati kezelése révén a 2007-2013-as ciklusra készülő Európa Tervben, - a kistérség fejlesztési elképzeléseinek új nézőpontból való átgondolásához az eddiginél nagyobb segítségre, jelentősebb hazai és EU támogatásra, bővebb kapcsolódási lehetőségekre számíthasson. A Vásárosnaményi kistérség ár- és belvízveszélyes területen helyezkedik el. Az árvizek elleni védekezés egyik kiemelt létesítménye a töltésrendszer, ami folyamatos karbantartást és figyelmet igényel. Az utóbbi évek nagy árvizei miatt egy vésztározó kialakítása is folyamatban van a térségben. Mindezek mellett a folyók magas vízállása, a nagy esőzések igen jelentős belvízkárokat okoznak. A vízelvezetés speciális helyzete miatt ezt csak térségi együttműködésben, a szomszédos érintett területekkel közösen lehet megvalósítani. Az árvizet felfogó árvízi tározó megépítése, valamint a belvízelvezető csatornák korszerűsítése csökkenti annak veszélyét, hogy a víz jelentős károkat okozzon a térség természeti, ökológiai állapotában, illetve megakadályozza a szántók, gazdasági hasznosítású területek művelését, az épített környezet károsodását.

75



A Vásárosnaményi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja 2009-ben készült el. A koncepciókat a gazdaság, közlekedés, környezetvédelem, környezetgazdálkodás és közoktatás szervezés területén szükséges összehangolni. A Vásárosnaményi kistérség hosszú távú jövőképe: A lakosság életminőségének javítása, gazdaságának általános fejlesztése a térség népességmegtartó képességének erősítése érdekében. A Vásárosnaményi kistérség koncepciójában kialakított stratégiai célok a következők: 1. Gazdasági környezet és foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A stratégiai célokat a következő prioritások alkotják: A. prioritás – Gazdasági versenyképesség erősítése, foglalkoztatás ösztönzése B prioritás– Humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése C prioritás– Korszerű agrárstruktúra kialakításának ösztönzése D prioritás– Térségi együttműködésen alapuló vidékfejlesztés E prioritás– A természeti és kulturális értékeken alapuló turizmus fejlesztése 2.1.7.3 Bodrogközi kistérség A Bodrogközi kistérség a Záhonyi kistérséget nyugati irányból határolja, természetes határvonaluk a Tisza, ebből adódóan a két kistérség koncepcionális fejlesztési dokumentumainak összehangolása szükséges. A Bodrogközi kistérség az alábbi fejlesztési dokumentumokkal rendelkezik, amelyek átfedésben vannak a Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciójával:  Bodrogközi kistérség stratégiai programja és operatív programja;  Bodrogközi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja;  Közlekedésfejlesztési koncepció;  Gazdaság és foglalkoztatás fejlesztés operatív program;  Tájhasználat és tájgazdálkodás a Bodrogközben. A koncepciókat a gazdaság, közlekedés, környezetvédelem, környezetgazdálkodás és közoktatás szervezés területén szükséges összehangolni. A 2007-2013 közötti időszakban a kistérségi stratégiai keret átfogó célja: A kistérség népességmegtartó erejének és versenyképességének javítása, figyelemmel a különböző szakterületeken való együttműködési lehetőségek kihasználására. Specifikus célok és kapcsolódó prioritások: A gazdaság bázisának szélesítése a környezeti adottságok figyelembevételével - Kapcsolódó prioritás: Gazdaság bázisának fejlesztése - Kapcsolódó prioritás: A humán közösségi infrastruktúra fejlesztése A környezet és az emberi erőforrások minőségének javítása Élhetőbb környezet kialakítása - Kapcsolódó prioritás: A humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 76



A településhálózat és a kohéziós kapcsolatok fejlesztése Kapcsolódó prioritás: Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés A turisztikai vonzerők és termékkínálat fejlesztése Kapcsolódó prioritás: Turisztikai vonzerő növekedése 2.1.8. A kistérség településeinek programjai, koncepciói A Záhonyi kistérség minden településének van településfejlesztési koncepciója és településszerkezeti terve, amelyek 2009-ben készültek el a Záhony Különleges Gazdasági Övezet kistérségi fejlesztési koncepciója és szerkezeti terve összeállításával párhuzamosan, a program keretében. A gazdasági övezet egészére kiterjedő összehangolt terveknek köszönhetően a kistérség települései egységes, koncepcionális és a gazdasági övezet koncepciójával harmonizáló településfejlesztési koncepciókkal rendelkeznek. A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója az érintett települések településfejlesztési koncepciójához teljes mértékben illeszkedik, a kistérség fejlesztési koncepciójának javaslattevő fázisa a települések településfejlesztési koncepciójára alapozva készült el. 2.1.9. Egyéb tervek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kerékpárforgalmi hálózati terve Az „Országos Kerékpárút Hálózat Fejlesztés Tervezete” alapján, megyei úthálózati térképek felhasználásával készült el az Országos Kerékpárút Hálózat megyei egyeztető anyaga az 1990-es évek elején, melyet szakmai vélemények, javaslatok megismerése és a hálózat egyeztetése céljából a megyei önkormányzatok kaptak meg a KHVM Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságától. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési koncepciója 2005-ben került összeállításra, amely a Záhonyi kistérség kerékpár út fejlesztési elképzeléseit alapozza meg. 18. térkép: A Záhonyi kistérség területén tervezett kerékpárút fejlesztési elképzelések a megyei kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési koncepciója alapján


77



2.1.10. A tervezést érintő egyéb jogszabályok A kistérségi tervezési dokumentumok szerkezetét a 218/2009 (X.6) Korm.rendelet határozza meg jelenleg, amely a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szól; az e kormányrendeletben megfogalmazott irányelvek szerint készült a Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója.

2.2. A kistérség területfejlesztési szereplőinek elképzelései 2.2.1. Partnerségi terv A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciójának összeállítása a partnerség elvének alkalmazásával történik. Ennek megfelelően került kialakításra a partnerségi terv az alábbiak szerint: I. Az érintettek fejlesztési elképzeléseinek feltárása -

Feladat-meghatározás: a fejlesztési prioritások mentén a települési önkormányzat, a magánszféra, illetve a civil szféra fejlesztési elképzeléseinek összegyűjtése kérdőíves formában

-

Koordináló: Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete

II. Egyeztetési folyamat a tervezés során -

Feladat-meghatározás: a tervezési munkaszakaszban egyeztetés az érintettek bevonásával mérföldkövenként (Helyzetelemzés – Fejlesztési célrendszer – Stratégiai program – Operatív program)

-


III. A tervezési dokumentumok véleményeztetése -

Feladat-meghatározás: a) az elkészült területfejlesztési koncepció és program megküldése a következő szerveknek: Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács A kistérség települési önkormányzatai Felső-Tisza-vidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás b) az elkészült területfejlesztési koncepció és program közzététele társadalmi egyeztetés céljából a TeIR-ben, illetve a kistérség honlapján.

-


2.2.2. Főbb fejlesztési elképzelések A kistérség fejlesztési elképzeléseit az Operatív Program tartalmazza. 78



2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 2.3.1. A területfejlesztés forrásai A Záhonyi kistérség fejlesztési igényeinek és fejlesztési elképzeléseinek finanszírozására hazai és Európai Uniós források, valamint az Európai Gazdasági Közösség pályázati konstrukciói egyaránt rendelkezésre állnak. 1. Európai Uniós források Európai Uniós források tekintetében a 2007-2013. közötti időszak folyamán felhasználható forrásokkal lehet tervezni, mivel a 2013-2019. közötti időszak forráslehetőségei még nem ismertek. A 2007-2013. közötti költségvetési időszak legfontosabb támogatási alapjai a következők: a.) Kohéziós Alap b.) Strukturális Alapok – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA / ERDF) – Európai Szociális Alap (ESZA / ESF) – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – Közösségi kezdeményezések A 2007-2013. közötti költségvetési időszak Európai Uniós forrásfelhasználást meghatározó dokumentuma az Új Magyarország Fejlesztés Terv, melynek Operatív Programjai ágazatonként jelölik ki a legfontosabb prioritásokat, fejlesztési célokat és a hozzájuk allokált forrásokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai közül a Záhonyi kistérség számára a következők a meghatározóak: - Gazdaságfejlesztési Operatív Program - Közlekedésfejlesztési Operatív Program - Társadalmi Megújulás Operatív Program - Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program - Környezet és Energia Operatív Program - Államreform Operatív Program - Észak-alföldi Regionális Operatív Program A 2007-2013. közötti időszak másik legfontosabb támogatási koncentrációját az Új Magyarország Vidékfejlesztés Program nyújtja, amely a vidéki településekre koncentrál. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tengelyként határozza meg a fejlesztési program operatív programjait, ez alapján négy tengely jelenti a vidékfejlesztési forráselosztás gerincét a 2007-2013. közötti időszakban. I. tengely: Mezőgazdaság versenyképességének javítása II. tengely: Környezet és vidék fejlesztése III. Vidéki életminőség és vidéki gazdaság diverzifikálása IV. Leader A 2007-2013. közötti időszak Európai Uniós forrásainak harmadik csoportját az Európai Területi Együttműködési Programok (ETE) nyújtják. Az ETE programok differenciálhatóak határmenti 79



együttműködési programokra, transznacionális együttműködési programokra és egy új fejlesztési programcsoport is megjelent, az Európai Szomszédsági Partnerségi Eszköz (ENPI). A Záhonyi kistérség geopolitikai elhelyezkedéséből adódóan több Európai Területi Együttműködési Programban is jogosult részt venni: Határmenti együttműködési programok:  Európai Szomszédsági Partnerségi Eszköz  Szlovák-magyar határmenti együttműködési program 2007-2013  Román-magyar határmenti együttműködési program 2007-2013 Transznacionális együttműködési program  Közép-Európai Operatív Program  Dél-kelet Európai Operatív Program 19. térkép: Magyarországot érintő Európai Területi Együttműködési Programok

(Forrás: www.vati.hu)

Az Európai Uniós források utolsó csoportját a közösségi kezdeményezések alkotják. Az alábbi felsorolásban megtalálhatóak a 2007-2013 között elérhető közösségi kezdeményezések programjai, a programok keretösszegeinek feltüntetésével. o o o o o o o o o o o o

Kultúra 2007 – Költségvetés: 408 millió € Európa a Polgárokért – Költségvetés: 215 millió € Fiscalis 2013 – Költségvetés: 156,9 millió € (2008-2013) Alapvető jogok és igazságügy – Költségvetés: 543 millió € Lifelong Learning Integrált Akció Program – Költségvetés: 6,2 milliárd € Marco Polo II. – Költségvetés: 400 millió € Progress – Költségvetés: 743,25 millió € Biztonságosabb Internet Plusz – Költségvetés: 45 millió € (2005-2008) Szolidaritási és Migrációkezelési Program – Költségvetés: 5.866 millió € Versenyképességi és Innovációs Program – Költségvetés: 3.621 millió € Customs 2013 – Költségvetés: 323,8 milliárd € eContentplus Program – Költségvetés: 149 millió € 80



o Erasmus Mundus – Költségvetés: 230 millió € (2004-2008) o Hetedik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram – Költségvetés: 50, 521 milliárd € o E-Kormányzat – Költségvetés: 148,7 millió € (2005-2009) o LIFE+ (Környezetvédelmi Pénzügyi Eszköz) – Költségvetés: 1.911 milliárd € o Média 2007 – Költségvetés: 755 millió € o Közegészségügyi Cselekvési Program –– Költségvetés: 353,77 millió € (2003-2008) o Biztonság és a Szabadság Védelme – Költségvetés: 745 millió € o Cselekvő Ifjúság Program – Költségvetés: 915 millió € 2. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, Svájci Hozzájárulás Norvégia és Svájc tagjai az Európai Gazdasági Közösségnek, de nem tagjai az Európai Uniónak. A gazdasági kedvezmények fejében ez a két ország anyagi támogatást nyújt bizonyos célokra. Mindkét ország létrehozott egy támogatási alapot, amelyekre jogosult a Záhonyi kistérség pályázatot benyújtani. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében elérhető programok:  Határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben  K+F együttműködések támogatása az agrárinnováció és a megújuló energiaforrások területén az Észak-alföldi régióban  Norvég Civil Támogatási Alap Az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a Svájci Kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról. A megállapodás értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése 130.738.000 svájci frank (mintegy 20 milliárd forint). A kétoldalú megállapodás a Svájci Hozzájárulásból támogatható négy fő prioritásterületet rögzíti az alábbiak szerint: 1. Biztonság, stabilitás, reformok 2. Környezetvédelem és infrastruktúra 3. A magánszektor támogatása 4. Humánerőforrás- és társadalomfejlesztés 3. Hazai források A hazai finanszírozású területfejlesztési források gerincét a területfejlesztési célelőirányzatok adták az elmúlt évtizedben, amelyek a területfejlesztés kizárólagos forrását jelentették hosszú időn keresztül. A 2010-es magyarországi költségvetés a gazdasági recesszióból adódó megszorítások egyik elemeként nem szerepeltette ezeket a forrásokat, így 2010-ben a fejlesztések finanszírozására nem állnak rendelkezésre. Mivel még nem ismertek a következő évek változásai, nem tudni, hogy tervezik-e ezeknek a forrásoknak a helyreállítását. Az 1996 és 2008 közötti időszakban megítélt összes hazai területfejlesztési célú támogatás 463,6 milliárd Ft volt, 2007-es árszínvonalon számolva a megvalósított projektek összköltsége elérte az 1.665 milliárd Ft-ot. Az egy projektre jutó átlagos támogatás 9,3 millió Ft volt. A támogatások összegét tekintve 78%-ban az önkormányzatok (önállóan vagy társulásban), 19%-ban (társas és egyéni) vállalkozások és közel 4%-ban non-profit szervezetek voltak a kedvezményezettek. A 81



támogatások meghatározó része az önkormányzatok fejlesztéseit finanszírozta, összhangban azzal, hogy a célokat tekintve a települések infrastrukturális fejlesztései (utak, oktatás) élveztek prioritást. A hazai támogatások rendszerét, az egyes fejlesztési előirányzatok működési időszakát és a döntési szintet az alábbi táblázat ábrázolja. 16. ábra: A területfejlesztési célelőirányzatok működési időszaka Magyarországon

(Forrás: NFGM – Hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó vizsgálata)

33. táblázat: Területfejlesztési célelőirányzatok 1996-2008 között

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TFC)

TERÜLET- ÉS RÉGIÓFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TRFC)

Az előirányzat életciklusa: 1996-2003 A döntés szintje: regionális, megyei, központi Területi kötöttség: kedvezményezett térségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: munkahelyteremtés, humán és műszaki infrastruktúrafejlesztés, tervezés TFC-t 2004-től felváltó előirányzat Az előirányzat életciklusa: 2004-2008 A döntés szintje: regionális / központi Területi kötöttség: jellemzően, de nem kizárólag a kedvezményezett térségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: munkahelyteremtés, humán és műszaki infrastruktúrafejlesztés, turizmus

82



TERÜLETI KIEGYENLÍTÉST SZOLGÁLÓ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK TÁMOGATÁSA (TEKI)

CÉLJELLEGŰ DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁS (CÉDE)

LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (LEKI)

Az előirányzat életciklusa: 1996-tól folyamatos A döntés szintje: megyei / regionális Területi kötöttség: kedvezményezett térségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások A leggyakrabban támogatott célok: humán és műszaki infrastruktúrafejlesztés (oktatás, közút-, szennyvízhálózat) Az előirányzat életciklusa: 1998-tól folyamatos A döntés szintje: megyei / regionális Területi kötöttség: nincs Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások A leggyakrabban támogatott célok: humán és műszaki infrastruktúrafejlesztés (oktatás, önkormányzati hivatalok) Az előirányzat életciklusa: 2006-tól folyamatos A döntés szintje: megyei / regionális Területi kötöttség: leghátrányosabb helyzetű kistérségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások A leggyakrabban támogatott célok: humán és műszaki infrastruktúrafejlesztés

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI SZILÁRD BURKOLATÚ BELTERÜLETI KÖZUTAK BURKOLATFELÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (TEUT)

Az előirányzat életciklusa: 2005-től folyamatos A döntés szintje: regionális Területi kötöttség: nincs Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok Támogatott cél: belterületi utak burkolatának felújítása

TELEPÜLÉSI HULLADÉK KÖZSZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA (TEHU)

Az előirányzat életciklusa: 2005-2006 A döntés szintje: regionális Területi kötöttség: nincs Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok A leggyakrabban támogatott célok: szilárd-, folyékony hulladékgyűjtés

KISTÉRSÉGI TÁMOGATÁSI ALAP (KITA)

VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK TÁMOGATÁSI CÉLELŐIRÁNYZATA (VÖC)

A működés ideje: 2003 A döntés szintje: központi Területi kötöttség: leghátrányosabb helyzetű kistérségek, halmozottan hátrányos települések Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, nonprofit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: humán infrastruktúrafejlesztés (oktatás, egészségügy) A működés ideje: 2003 A döntés szintje: központi Területi kötöttség: vállalkozási övezetek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, nonprof t szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: munkahelyteremtés, üzleti infrastruktúra, közútfejlesztés

4. További kalkulálható források: -

Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Civil Alap Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat Baross Gábor Program 83



2.3.2. A területfejlesztés intézményrendszere Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik fontos feltétele volt, hogy megerősödjék a területfejlesztés intézményrendszere, a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok elkészítsék programjaikat, felkészüljenek azok végrehajtására, kialakuljon a központi koordináció, egyértelművé váljon az EU támogatási alapok igénybevételéhez kapcsolódó felelősség, illetve ezek igénybevételéhez létrejöjjön a szervezeti és személyi feltételrendszer. Az intézményrendszer – az EU NUTS rendszer követelményeinek megfelelő – területi szintjeinek kialakításánál az 1996-ban elfogadott ún. területfejlesztési törvény* keretjellegéből adódóan tág teret adott az alulról jövő kezdeményezéseknek. A törvény 1999. évi módosításának az egyik legfontosabb indoka a területfejlesztés intézményrendszerének megreformálása és stabilizálása volt, mindenekelőtt a regionális szint megerősítésével, a tervezési-statisztikai régiók kötelező jelleggel történő kijelölésével és az EU források kialakításához szükséges munkaszervezetek megalakításával. A 2004. évi törvénymódosítás a kistérségi fejlesztési tanácsok intézményének a bevezetésével végül azonos elvi alapokra helyezte a területfejlesztés különböző területi szintjein – országos, regionális, megyei és kistérségi szinten – működő területfejlesztési szervek összetételét és működési szabályait. A területfejlesztés intézményrendszerének vertikális szintjei: I. Országos szint: a területfejlesztés központi intézményrendszere (Országos Területfejlesztési Tanács) II. Regionális szint: regionális fejlesztési tanácsok Magyarországon 7 tervezési-statisztikai régió jött létre, s ennek megfelelően 7 regionális fejlesztési tanács, illetve azok munkaszerveként 7 regionális fejlesztési ügynökség működik. A Záhonyi kistérség az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács illetékességi körébe tartozik. Emellett egyes térségekben a megyehatárokon átnyúló ún. térségi fejlesztési tanácsok hozhatók létre, az egyes megyék, térségek önkéntes elhatározása alapján. A Záhonyi kistérség nem része ilyen szerveződésnek. III. Megyei szint: megyei területfejlesztési tanácsok Valamennyi megyében, illetve Budapesten kiépült a területfejlesztés megyei szintje. Szabolcs-SzatmárBereg megyében kísérleti jelleggel, PHARE-os támogatással 1994-ben jött létre megyei fejlesztési tanács, mely megalapozta az 1996-os – a törvény szellemében megalakított – területfejlesztési tanács működését. IV. Kistérségi szint: kistérségi fejlesztési tanácsok A kistérségi szint Magyarországon 2004 óta teljes körű, azaz az ún. statisztikai körzetek teljes mértékben lefedik az országot; minden település csak egy kistérséghez tartozhat. Szabolcs-SzatmárBereg megyében jelenleg 12 kistérség található – közülük „legfiatalabb” a Záhonyi. Az egyes szintek kompetenciáját, hatókörét, felelősségi körét, illetve az intézményrendszer speciális elemeit (pl. a tanácsok összetételét) a területfejlesztési törvény szabályozza.

2.3.3. A területfejlesztés hatékonysága A területfejlesztés hatékonysága vizsgálatának egyik lehetséges aspektusa az adott területi egység forrásaktivitása, amelynek vizsgálatához a Területi Információs Rendszer Támogatási alrendszerének adatbázisa áll rendelkezésre. *

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről.

84



A hazai területfejlesztési támogatásokból 2004-2009 között a Záhonyi kistérségbe 683.111 eFt érkezett, melynek a 49%-a műszaki infrastruktúra fejlesztésre fordítódott, 21%-a gazdaságfejlesztésre, 16%-a a települési életminőség javítására, 4,8%-a az emberi erőforrások fejlesztésére, 3,6%-a humán infrastruktúra fejlesztésre és mindössze 2,2%-a turizmusfejlesztésre. 34. táblázat: Hazai támogatások a Záhonyi kistérségben 2004-2009 évben ágazati bontásban Cél kategória

Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt)

Műszaki infrastruktúra

9

335.843

546.861

23

143.217

416.857

Települési életminőség Emberi erőforrások fejlesztése

7 1

109.385 33.000

169.366 74.408

Humán infrastruktúra

3

24.777

31.322

Turizmus fejlesztése

2

15.255

19.069

Tervezés Egyéb, nem besorolható

4 2

13.728 8.106

19.690 10.143

51

683.311

1.287.716

Gazdaságfejlesztés

Összesen (Forrás: MÁK, OTMR)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati forrás allokációja az alábbi táblázatban látható, amelyből megállapítható, hogy a Közlekedésfejlesztési Operatív Programból jutott a kistérség a legtöbb forráshoz, jelentős továbbá a Gazdaságfejlesztési és a Regionális Operatív Programokból származó támogatások összege is. 35. táblázat: UMFT támogatások a Záhonyi kistérségben, 2007-2009 Operatív program

Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt)

Közlekedés OP

4

27.278.667

27.278.667

10

1.194.815

2.855.687

Regionális OP-ok

8

523.951

631.301

Társadalmi Megújulás OP

3

163.327

163.327

Környezet és Energia OP

1

23.146

27.230

Államreform OP

1

17.940

19.500

27

29.201.846

30.975.712

Gazdaságfejlesztési OP

Összesen (Forrás: NFÜ, EMIR)

A kistérség fejlesztéseinek túlnyomó többsége állami támogatásból valósult meg 2002-2010 között. A saját forrásból megvalósuló projektek aránya rendkívül alacsony csakúgy, mint a bankhitelből megvalósultaké. 2008-ban a térségben jóváhagyott fejlesztési költségigénynek közel 50%-a nem állami támogatás volt, amely azonban az elmúlt évtizedben egyedi esetet jelentett. A térségbe érkező források tekintetében a vizsgált időszakban a 2008-as és a 2009-es év emelkedik ki.

85



20. ábra: Jóváhagyott költségigény (mFt) a Záhonyi kistérségben megvalósuló projektekhez 2002-2010 között

(Forrás: Területi Információs Rendszer)

A vizsgált időszakban a kistérségbe érkező támogatások összege települési bontásban kifejezetten nagy anomáliát mutat, ugyanis a 11 település közül Záhony jelentős mértékben kiemelkedik, az egy főre jutó támogatás itt megközelíti a 6.000 eFt-ot, míg a többi településen az 500 eFt-ot sem éri el. (Ez a tény összefügg azzal, hogy a térségben a több települést érintő fejlesztések helyszíni beazonosítása a pályázati adatlapokon többnyire Záhonyt jelentette.)

21. ábra: Egy főre jutó támogatás (eFt) a Záhonyi kistérség településein, 2002-2010

(Forrás: Területi Információs Rendszer)

86



2.4. Helyzetértékelés 2.4.1. SWOT-elemzés ERŐSSÉGEK 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

GYENGESÉGEK

Az EU V. számú közlekedési folyosóján való 1. Alacsony a vállalkozói aktivitás – kevés a kezdő kisvállalkozók száma elhelyezkedés 2. Kevés a nagy foglalkoztató vállalkozás, Az EU schengeni határa melletti fekvés, három tőkeszegények a vállalkozások országgal való közvetlen határkapcsolat Eltérő vasúti nyomtáv – árumegállítási és átrakási 3. Az ipar fejletlen, kevés az iparban foglalkoztatottak aránya kényszer Nagy kapacitású ipari és vasúti infrastruktúra az 4. A földterületek felaprózottak, jellemző a tulajdonosi felaprózottság ország fő keleti kapujában A főközlekedési útvonalak jelenléte és találkozása 5. Gyenge minőségű a termőföld (10-14 AK) (Budapest-Záhony vasúti fővonal és a 4-es fő 6. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége közlekedési út) alacsony Nagy nemzetközi energiahálózatok áthaladása a 7. Hiányzik az összefogás és a marketing a térségen mezőgazdaságban Jelentős mezőgazdasági kapacitás és tapasztalat 8. Kevés a mezőgazdasági feldolgozó üzem Meglévő gyümölcsültetvények 9. Az idegenforgalom gyengén szervezett, kevés a turisztikai attrakció Öntözésre alkalmas szabad vizek rendelkezésre állása 10. A Tisza-part sok helyen kiépítetlen, illetve szennyezett Kihasználatlan területek, ipari ingatlanok megléte Több, jól működő szállítmányozási és logisztikai 11. Nagy a környezeti leterheltség (zaj, por) egyes területeken cég jelenléte A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet pozitív 12. Alacsony az információs társadalmi index ismertsége 13. A szennyvízcsatorna a települések többségében nincs kiépítve A Tisza folyó mentén jó adottságú szabad strandok megléte 14. Nagy a távolság a fővárostól A határ két oldala között fennálló gazdasági 15. A települések közötti fejlettségi különbségek fejlettségbeli különbség komparatív előnye nagyok, sok a szolgáltatáshiányos település A megye többi kistérségéhez képest jobb 16. A lakosság képzettsége alacsonyabb a megyei foglalkoztatottsági arány átlagnál A természetes szaporulat pozitív mérlege 17. Jellemző a képzett munkaerő elvándorlása Relatíve kedvező korstruktúra 18. A nagyfokú elvándorlásból eredően az állandó népesség fogy Erős és sikeres marketing tevékenység 19. A munkanélküliségi ráta folyamatosan növekszik Erős forrásaktivitás 20. Drasztikusan nő a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya 21. Kedvezőtlenek a jövedelmi viszonyok

87



LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

1. A kistérségek szerepe növekszik a regionalizációban, a kistérségi programok megvalósításában. 2. A vidékfejlesztés felértékelődik, a forráslehetőségek növekednek. 3. Növekszik a kormányzati szándék és növekvő források a termelői összefogás erősítésére. 4. Az előnyösebbé váló jogi és technikai feltételek kedveznek a gazdasági együttműködés fejlesztésére Ukrajnával. 5. Erős kormányzati támogatás lesz a gazdaságfejlesztésben. 6. A kiemelt projektek aktiválódnak, magas forrás allokáció mellett. 7. A logisztikai ágazat szerepe megerősödik. 8. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat segítő programok köre bővül. 9. Növekszik az érdeklődés ÉszakkeletMagyarország mint befektetési célterület iránt. 10. Az Európai Unóin belüli termelés lehetősége keleti befektetői tőkét vonz a térségbe. 11. Az EU által kijelölt V. sz. Korridor részeként az M3as autópálya középtávon kiépül a magyar-ukrán határig. 12. Növekszik az igény a vízi- és falusi turizmus iránt. 13. Növekszik az igény kombinált idegenforgalmi szolgáltatások iránt (Kárpátalja és Magyarország). 14. A Tisza menti ökológiai folyosó (öko- és vízi) turisztikai hasznosításának igénye felerősödik. 15. Erősödik a tendencia az összefogásra épülő fejlesztésekre. 16. Központi intézkedések lesznek a felnőttoktatás, átképzés eredményesebbé tételére, azoknak a munkaerő-piaci igényekkel összhangba hozására.

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságitársadalmi leszakadása fokozódik. 2. Az M3-as autópálya elkerüli a térséget. 3. A nemzetközi keleti kapcsolatok a politikai instabilitás miatt gyengülnek. 4. A külföldi konkurens átrakó-kapacitások megerősödnek. 5. A mezőgazdasági termékek piacán fokozódik a verseny és a szerveződések elmaradása miatt a versenyképesség (jövedelemtermelő képesség) tovább csökken. 6. A környezetvédelmi problémák miatt a környezeti terhelés fokozódik. 7. Növekszik az ár- és belvízveszély. 8. A külső érdeklődés hiányában a turisztikai adottságok kihasználatlanok maradnak. 9. A könnyebb határátjárhatóság következtében a közbiztonság romlik. 10. Kormányzati szinten a többszörösen hátrányos helyzetű rétegek helyzetének javítására nem sikerül megoldást találni, így a hátrányos helyzetű csoportok koncentrációja erősödik. 11. Az olcsó, illegális külföldi munkaerő megjelenése növekszik. 12. A fejlettebb térségek munkaerő-elszívó hatása erősödik / nem csökken. 13. Az infrastrukturális fejlesztések tehermentesítő hatása a vártnál kisebb lesz.

88



2.4.2. A kistérség lehetséges fejlesztési irányai A fejlesztési irányok lehetséges változatai közül az alábbi 4 került a korábbiakban megfogalmazásra: -

Az A változat az erősségek gyarapítására, a jelenlévő pozitív folyamatok támogatására alapoz, ugyanakkor a gyengeségek lehetséges felszámolását tűzi ki célul.

-

A B változat defenzív változat, mert a gyengeségek felszámolására, hatásuk enyhítésére és a jövőben megjelenő veszélyek kivédésére koncentrál.

-

A C változat a lehetőségek kibontakoztatását, új pozitív folyamatok megjelenésének ösztönzését tűzi ki célul.

-

A D változat offenzív változat, mert a jövőben kibontakoztatható lehetőségekre és a jelenlegi erősségek kiegészítésére, megőrzésére, fejlesztésére koncentrál.

Alapirányként az offenzív D jelű változatot célszerű alkalmazni, mivel ez a fejlesztési irány egyben segíteni fogja a gyengeségek leküzdését és a veszélyek elhárítását is. Az erősségek között ki kell emelni a kedvező közlekedés-földrajzi helyzetet, a vasúti és közúti szállítási lehetőségek meglétét, a schengeni határt és az V. sz. közlekedési folyosó melletti fekvést – ebből következik a gazdaságfejlesztésben a hozzáadott értéknövelés stratégiája, a jelenlegi logisztikai profil termelő jellegű kibővítése. A Tisza közelsége, a táji, természeti értékek jelenléte lehetőséget ad néhány helyen a települési életkörülmények javításán belül a rekreációs és turisztikai fejlesztésekre is. Ebbe a fejlesztési irányba tartozik, hogy a gazdaságfejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy a táji és természeti értékek fennmaradjanak, mert ezek a jövő fejlesztési forrásai lehetnek. Mivel a települések közötti kommunikáció és együttműködés fejlesztése a célok és feladatok végrehajtásának elengedhetetlen feltétele lesz, nagy hangsúlyt kell fektetni az információk széleskörű bővítésére és azok könnyű hozzáférésének elősegítésére, valamint a települési beavatkozások összehangolására. A lehetőségek közül az egyik legfontosabb az új logisztikai igények megjelenése (a keleti kereskedelem várható élénkülése miatt), ami ugyancsak a gazdaságfejlesztés feltételeinek megteremtését szorgalmazza. De lehetőség az egyre népszerűbb, a térségben ugyan válságban lévő tájjellegű mezőgazdasági termelés termékei iránti kereslet növekedése is, mely a jövőbeni megélhetés egyik kiegészítő és idegenforgalmat is vonzó forrásává válhat.

89



II. A ZÁHONYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

90



1. A kistérség jövőképe A Záhonyi kistérségben -

kiépülnek a minőségi élet teljes infrastrukturális és épített környezeti feltételei, biztosított lesz a természeti, táji környezet és az épített örökség megóvása;

-

a munkahelyek választéka egyrészt elősegíti a kvalifikált munkaerő megtartását, ill. térségbe vonzását, másrészt alkalmas az alacsonyan iskolázott népesség foglalkoztatására is;

-

az intézményrendszer hatékony működése összhangban lesz a lakosság szükségleteivel;

-

a térség gazdasági szerkezetére a stabilitás, a növekedés, a diverzifikáltság, az innovativitás és a hatékonyság lesz jellemző; ahol a gazdasági övezet ipari, logisztikai és szolgáltató szerepe erősödik;

-

az élelmiszergazdaság nemzetközileg is versenyképes lesz;

-

a térségi szereplők közti együttműködés erős;

-

intenzív a határon átnyúló kapcsolatrendszer és kooperáció.

2. A kistérségi fejlesztés elvei Az Európai Uniós és a hazai regionális politikában széles körben elfogadott általános alapelvek szem előtt tartása a programozás valamennyi szakaszában, valamint a program megvalósítása során elengedhetetlen. Ezek az alapelvek az alábbiak: Partnerség A partnerség elve a programozás és a programmegvalósítás során egyaránt az érintett szereplők együttműködését feltételezi mind vertikálisan (a tagállamok esetében az Európai Bizottság, a központi, regionális és megyei hatóságok, a kistérségi társulások, az önkormányzatok, köztestületek stb.), mind pedig horizontálisan (a piaci és intézményi szereplők között). Programozás A programozás mint alapelv azt fejezi ki, hogy a Strukturális Alapokból nyújtott támogatás nem egyedi projektekhez, hanem integrált, több évre szóló, jól megfogalmazott fejlesztési programokhoz biztosítható. Decentralizáció Ezen alapelv értelmében folyamatosan törekedni kell a területfejlesztési döntések központi meghozatalának elkerülésére, amely folyamatnak együtt kell járnia a pénzügyi források tervezéséhez és felhasználásához kapcsolódó felelősség- és jogkör decentralizációval is. A területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítése feltételezi a szubszidiaritás alapelvének meglétét az adott viszonyrendszerben. Szubszidiaritás A területfejlesztési értelemben vett szubszidiaritás elve a tervezés viszonylatában azt jelenti, hogy a tervdokumentumok elkészítése, valamint a programok megvalósítása lehetőleg azon a szinten történjen, amelyet közvetlenül érint.

91



Nyilvánosság A nyilvánosság elvének alkalmazása azt célozza, hogy minél nagyobb mértékű legyen a helyi erőforrások bevonása és a társadalmi támogatottság. Ezen alapelv szerint a tervezés és a programmegvalósítás során egyaránt biztosítani kell az átláthatóságot, mivel csak így érhető el, hogy a helyi társadalom azonosuljon a megfogalmazott célokkal és törekvésekkel. Addicionalitás Az addicionalitás a Strukturális Alapok működését meghatározó alapelv, mely szerint a tagállamoknak a meghatározott célú Európai Uniós strukturális támogatásokat pótlólagos (addicionális) forrásként kell kezelniük a saját forrásaik mellett, azok azonban nem helyettesíthetik a tagállam azonos célból eszközölt kiadásait. Koncentráció A koncentráció elve szerint cél a támogatási forrásoknak a lehető leghatékonyabb felhasználása, azaz viszonylag kisszámú, stratégiai jelentőségű célkitűzés megvalósítására való összpontosítás. Horizontális elvek Fentieken túl vannak olyan horizontálisnak tekinthető elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elve.

3. A kistérségi fejlesztés átfogó célja Az életminőség folyamatos javítása a Záhonyi kistérségben.

4. Célrendszer – belső és külső koherencia A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciójában megfogalmazásra került a jövőkép, összhangban a kistérség hosszú távú (átfogó) céljával. Mindezek eléréséhez 3 stratégiai cél szolgál: I. A gazdaság fejlesztése II. Az életkörülmények javítása III. A környezet és a természet védelme A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató táblázatos – diagramos, szöveges elemzés, illetve az arra épülő SWOT analízis alapul szolgált a stratégiai célok megvalósításához szükséges prioritások, valamint fejlesztési programok, összességében a kistérség fejlesztési célrendszerének felépítéséhez. Az alábbiakban a célrendszer belső és külső koherenciáját mutatjuk be stratégiai célok szerinti bontásban: az indoklás a meglévő problémák megoldása, az erősségek kihasználása, a potenciális lehetőségek figyelembe vétele alapján összegez, majd a tervezési keretek bemutatása ismerteti a célrendszer illeszkedését az egyéb tervezési keretekhez.

92



A stratégiai cél megnevezése: Indoklás (szükségletek és problémák a helyzetelemzés alapján):

Fejlesztési prioritások:

Országos tervezési keretek:

I. A gazdaság fejlesztése A jövőkép szerint a kistérségben élők olyan térséget szeretnének, ahol a gazdasági szerkezetre a stabilitás, a növekedés, a diverzifikáltság, az innovativitás és a hatékonyság a jellemző; ahol a gazdasági övezet ipari, logisztikai és szolgáltató szerepe erősödik; ahol az élelmiszergazdaság nemzetközileg is versenyképes és a munkahelyek választéka egyrészt elősegíti a kvalifikált munkaerő megtartását, ill. térségbe vonzását, másrészt alkalmas az alacsonyan iskolázott népesség foglalkoztatására is. Mindez a térségi szereplők közötti erős együttműködéssel és intenzív határon átnyúló kapcsolatrendszerrel és kooperációval valósul meg. Fentiekhez elengedhetetlen az olyan adottságok kihasználása, mint a geopolitikai elhelyezkedés, a kiépített ipari és közlekedési infrastruktúra, a termelési és logisztikai tapasztalatok, a jelentős mezőgazdasági kapacitás, illetve a Tisza menti turisztikai potenciál. Mindezekkel szemben tény, hogy relatíve fejletlen az ipar, alacsony az ipari foglalkoztatottság szintje, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége szerény, a fővárosból való megközelíthetőség továbbra is hosszú, a Tisza-part szennyezett, az idegenforgalom nem eléggé szervezett. Sajnos a lakosság képzettségi szintje nem megfelelő (amit tovább ront a képzett munkaerő elvándorlása), az információs társadalmi index ugyancsak alacsony, jellemző a jövedelmi viszonyok romlása és a munkanélküliség növekedése. Mindezek alapján prioritásként került megfogalmazásra a gazdasági struktúra, ezen belül is a meghatározó termelési ágak és a kapcsolódó műszaki termelési infrastruktúra fejlesztése, valamint a versenyképes gazdaság kiépüléséhez elengedhetetlen egyéb olyan feltételrendszer javítása, mint a közlekedési és határátlépési infrastruktúra, a gazdasági együttműködések erősítése kistérségen belül és kívül, az információs társadalom kiépítése, valamint a térség imázsának, ismertségének növelése. I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése - Intermodális logisztika - Feldolgozóipar - Tájspecifikus mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás - Megújuló energiagazdaság - Műszaki termelő infrastruktúra - Turisztikai és szabadidőipar I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása - Közlekedési infrastruktúra - Határátlépési infrastruktúra - Térségmarketing, befektetés-ösztönzés - Információs társadalom - Települések közti együttműködések - Határon átnyúló együttműködések Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célrendszerében a Gazdaságfejlesztési stratégiai az alábbi Operatív Programokhoz illeszkedik: - Gazdaságfejlesztési Operatív Program - Közlekedésfejlesztési Operatív Program

93



Regionális tervezési keretek:

Megyei tervezési keretek:

Kistérségi tervezési keretek:

Az Észak-alföldi Régió Operatív Program célrendszerében a térségre vonatkozó Gazdaság fejlesztése prioritás illeszkedése az alábbi célban jelenik meg: 1/1. prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1/2. prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1/3. prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 4/1. prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4/2. prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4/3. prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4/4. prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója célrendszerében a térségre vonatkozó Gazdaság fejlesztése prioritás illeszkedése az alábbi célban jelenik meg: 1. prioritás: Versenyképes gazdaság 1.1. A közlekedési és virtuális elérhetőség javítása 1.2. Fejlődésre képes gazdasági struktúra kialakítása 1.3. Fenntartható turizmus kiépítése 3. prioritás: Élhető környezet 3.3. Az energiagazdálkodás fejlesztése A Területrendezési Terv illeszkedése a stratégiai célhoz: 1.2 Megszakadt határ menti város-város, város-vidék, illetve kistérségi kapcsolatok megújítása 1.3 Záhony logisztikai térség fejlesztése Záhony különleges gazdasági övezet területfejlesztési koncepciójában a Gazdaság fejlesztése stratégiai cél, a gazdasági fejlesztése stratégiai program alábbi alprogramjaival illeszkedik: A/1. Hozzáadott értéktöbbletet eredményező intermodális logisztika A/2. Ipar, feldolgozóipar fejlesztése A/3. Tájspecifikus mezőgazdasági termelés, a helyi termékek feldolgozottsági szintjének emelése A/4. Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás fejlesztése A/5. Megújuló energia gazdaság erősítése A/6. Rekreáció és szabadidőipar, turizmus, idegenforgalom fejlesztése A/7. A gazdasági fejlesztések infrastruktúra feltételeinek biztosítása D/1. A települési együttműködések fejlesztése, települési szerepkörök szerinti munkamegosztás kialakítása D/2. Az információáramlás javítása, helyi információs rendszerek felállítása, lakossági oktatás

94





II. Az életkörülmények javítása A kistérség jövőképe szerint kiépülnek a minőségi élet teljes infrastrukturális feltételei, az intézményrendszer hatékonyan és a lakosság szükségleteivel összhangban fog működni, s a térségi szereplők közötti együttműködés – legyenek azok önkormányzatok, gazdasági vagy nonprofit szervezetek, vagy akár a lakosok – erős lesz. Mindennek alapján került megfogalmazásra második stratégiai célként az életkörülmények javítása. A stratégiai célhoz tartozó elemzés pozitívumként hozza a kiépített intézményrendszert, valamint a viszonylag kedvező korstruktúrát (magas a fiatalok aránya). Kedvezőtlen ugyanakkor a nagyfokú elvándorlás, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális helyzete, az alacsony képzettségi szint. A megyeihez hasonlóan az országosnál rosszabb a lakosság egészségi állapota, szerény a civil aktivitás. Igényként fogalmazódott meg a települési karakterek erősítése, a közbiztonság javítása, a közterület-rendezés, a harmonikus és kulturált településkép kialakítása. Fentiek alapján az egyik kapcsolódó prioritás a lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztését jelenti, beleértve mind a humán (oktatási, egészségügyi, szociális, sport és kulturális) elemeket, mind az egyéb (pl. településgazdálkodási, lakossági pénzügyi és egyéb hivatali) szolgáltatásokat. A másik prioritás a települések élhetőségének növelésére irányul: ebbe a csomagba olyan fejlesztési programok tartoznak, melyek részben a településképpel, részben a lakossági aktivitással, a közösségfejlesztéssel, illetve a közbiztonsággal vannak kapcsolatban. II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése -

Oktatás Egészségügyi ellátások Szociális ellátások Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

II/2. A települések élhetőségének növelése

Országos tervezési keretek:

- Településkép, közterületi minőség - Közbiztonság - Lakossági aktivitás, közösség-fejlesztés Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célrendszerében az Életminőség javítása stratégiai cél az alábbi Operatív Programokhoz illeszkedik: - Társadalmi infrastruktúra Operatív Program - Társadalmi Megújulás Operatív Program

Regionális tervezési keretek:

Az Észak-alföldi Régió Operatív Program célrendszerében a térségre vonatkozó Életkörülmények javítása stratégiai cél illeszkedése az alábbi célokban jelenik meg: 3. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. („Egészséges régió”) 3/1. prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3/2. prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 95



5. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió foglalkoztatásközpontú erősítése. („Esélyteremtő és felzárkózó régió”) 5/1. prioritás: A régió területi kohéziójának erősítése 5/2. prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának, reintegrációjának elősegítése 5/3. prioritás: Vidéki társadalom életminőségének javítása 5/4. prioritás: Integrált településfejlesztés Megyei tervezési keretek:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója célrendszerében a térségre vonatkozó Életkörülmények javítása stratégiai cél illeszkedése az alábbi célban jelenik meg: 2. prioritás: Központban az ember 2.1. A lakosság egészségi állapotának javítása 2.2. A szociális és gyermekvédelmi helyzet javítása 2.3. A lakosság képzettségi szintjének növelése 2.4. Kulturális-közösségi fejlesztések 3. prioritás: Élhető környezet 3.4.Település- és vidékfejlesztés


Záhony különleges gazdasági övezet területfejlesztési koncepciójában az Életkörülmények javítása stratégiai cél, a települési életkörülmények javítása stratégiai program alábbi alprogramjaival illeszkedik: B/1. Az oktatási és átképzési rendszer összetételének és minőségének fejlesztése B/2. Szociális ellátó-hálózat és egészségügy B/3. Kulturális ellátás és szabadidős/sportlétesítmények, zöldterületek B/4. A pénzügyi/postai szolgáltatási ellátás és kereskedelem fejlesztése B/5. Település-gazdálkodási szolgáltatások B/6. Az önszerveződés elősegítése, civil szervezetek, lakossági aktivitás növelése B/8. Településkép, közterületi minőség javítása, települési karakter erősítése, imázsteremtés

96





III. A környezet és a természet védelme A kistérségi jövőkép szerint ki fognak épülni a minőségi élet teljes infrastrukturális és épített környezeti feltételei, biztosított lesz a természeti, táji környezet és az épített örökség megóvása. A környezeti szemlélet a teljes stratégiát áthatja, ebben a térségben – összefüggésben a geopolitikai adottságokkal – különösen fontos. A helyzetelemzésből látható, hogy egyes területeken nagy a térségi környezeti leterheltsége (zaj, por), a Tisza-part sok ponton nagyon szennyezett, s a települések többségében nincs kiépítve a szennyvízcsatorna-rendszer. Veszélyként került megfogalmazásra a környezeti terhelés növekedése, a tájkép sérülése a gazdasági területek növekedésének hatására, illetve továbbra is fennáll a külső veszélyeztetettség a Tiszán keresztül. Mindez azért is fokozottan gond, mert a területet érintő ár- és belvízvédelmi művek (csatornák, szivattyútelepek, műtárgyak) állapota nem megfelelő. A kistérségben megyei szinten viszonylag kevés (15 db) műemlék található, emellett 111 a régészeti területek száma – részben ezen objektumokra irányul az épített környezet védelme prioritás. A stratégiai cél másik prioritása a természeti környezet védelmét és hasznosítását jelenti; ebben a prioritásban nagy hangsúlyt kap a határmenti együttműködés megvalósítása, az ár- és belvízvédelem. III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása - Értékfelmérés és tudatosítás - Az épített értékek karaktermegőrző hasznosítása III/2. A természeti környezet védelme és hasznosítása - A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése - A természeti értékek, természeti erőforrások védelme - Az ár- és belvízvédelem erősítése

Országos tervezési keretek: Regionális tervezési keretek:

Megyei tervezési keretek:

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célrendszerében a környezet- és természetvédelem az alábbi Operatív Programokhoz illeszkedik: - Környezet és Energia Operatív Program Az Észak-alföldi Régió Operatív Program célrendszerében a térségre vonatkozó Környezet és természet védelme stratégiai cél illeszkedése az alábbi célokban jelenik meg: 2. A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. („Öko-régió”) 2/1. prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2/2. prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója célrendszerében a térségre vonatkozó Környezet és természetvédelem stratégiai cél illeszkedése az alábbi célban jelenik meg: 3. prioritás: Élhető környezet 3.1. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 3.2. A természeti értékek, természeti erőforrások védelme 3.3.Az energiagazdálkodás fejlesztése 97



3.4.Település- és vidékfejlesztés


A Területrendezési Terv illeszkedése a stratégiai célhoz: 1. A határ menti fekvésből adódó előnyök kihasználásához és a hátrányok mérsékléséhez szükséges térszerkezeti- területhasználati, infrastrukturális feltételek megteremtése 1.4 Környezet-, természet-, tájvédelem, vízgazdálkodás határ menti összehangolása. 3.2 Szatmár-Bereg Natúrpark és a Bátorliget Térségi Natúrpark megvalósítása; 3. A természeti-táji adottságok sokféleségét tükröző tájszerkezet, komplex tájgazdálkodás térszerkezeti és szabályozási feltételeinek kialakítása Záhony különleges gazdasági övezet területfejlesztési koncepciójában a Környezet és Természet védelme stratégiai cél, a települési életkörülmények javítása stratégiai program alábbi alprogramjaival illeszkedik: B/7. Az épített értékek védelme és hasznosítása C/1. A meglévő környezeti konfliktusok feloldásához szükséges környezeti fejlesztések C/2. A gazdaság- és infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó környezetvédelmi feladatok C/3. A természeti értékek megőrzésének programja

5. A közszolgáltatások kistérségen belüli szervezésének koncepciója A kistérségben lévő önkormányzatok egyes oktatási és nevelési, szociális, egészségügyi ellátási, mozgókönyvtári, belső ellenőrzési, területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség településeinek összehangolt fejlesztésére,a térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, a településfejlesztés egyéb feladatok ellátására vállaltak kötelezettséget. A közoktatás szervezését a Záhonyi kistérségben a közoktatási intézkedési terv és a közoktatási esélyegyenlőségi program határozza meg a 2008-2012. közötti időszakban. A szociális szolgáltatások szervezését és a szociális feladatellátás szabályozását a kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepció rögzíti, amelynek elkészítése jelenleg folyamatban van. A kistérségi közszolgáltatások szervezéséről rendelkező egyéb fejlesztési dokumentum jelenleg nem áll rendelkezésre.

6. A területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció A Országos Területrendezési Terv rögzíti a térségi területfelhasználási kategóriákat, melynek értelmében (1) Az országos területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 1000 ha területű térségek: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség, d) vízgazdálkodási térség, e) települési térség, f) építmények által igénybe vett térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 50 ha területű térségek: a) erdőgazdálkodási térség, 98



b) belterjes mezőgazdasági térség, c) külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség, d) vízgazdálkodási térség, e) városias települési térség, f) hagyományosan vidéki települési térség, g) építmények által igénybe vett térség. (1) A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok jelentik elsősorban a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepciót. Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki; c) a vegyes terület-felhasználású térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási és belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhető ki; e) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni) az építmények által igénybe vett térség más térségi terület-felhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategóriákon belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni; b) a belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni; c) a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; e) a városias települési térség bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható; f) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályoknak az adott terület-felhasználási kategória által érintett települések igazgatási területére vetítve, településenként is teljesülniük kell. A Záhonyi kistérség területfelhasználását a Záhonyi különleges gazdasági övezet szerkezeti terve rögzíti és a tervezett változtatásokat az alátámasztó munkarész területi mérlege rögzíti. A Záhonyi kistérség településeinek területi mérlegét, vagyis a területfelhasználás jelenlegi állapotát és a település fejlesztési koncepcióban meghatározott állapotát a következő ábrák tartalmazzák.

99


Benk Község területi mérlege

Eperjeske Község területi mérlege

Győröcske Község területi mérlege

Komoró Község területi mérlege

Mándok Város területi mérlege

Tiszabezdéd Város területi mérlege


Tiszamogyorós Község területi mérlege

Tiszamogyorós Község területi mérlege

102

Tuzsér Község területi mérlege



Záhony Város területi mérlege

Zsurk Község területi mérlege

103


MELLÉKLETEK


A SWOT analízis hivatkozásai ERŐSSÉGEK SWOT-megállapítások

Helyzetelemzési hivatkozások

1. Az EU V. számú közlekedési folyosóján való elhelyezkedés 2. Az EU schengeni határa melletti fekvés, három országgal való közvetlen határkapcsolat 3. Eltérő vasúti nyomtáv – árumegállítási és átrakási kényszer 4. Nagy kapacitású ipari és vasúti infrastruktúra az ország fő keleti kapujában 5. A főközlekedési útvonalak jelenléte és találkozása (Budapest-Záhony vasúti fővonal és a 4-es fő közlekedési út) 6. Nagy nemzetközi energiahálózatok áthaladása a térségen 7. Jelentős mezőgazdasági kapacitás és tapasztalat

1.1. és 1.2.5. fejezetek

8. Meglévő gyümölcsültetvények

1.2.3. fejezet

1.1. fejezet 1.2.3. fejezet 1.2.3. fejezet 1.2.5. fejezet

1.2.5. fejezet 1.2.3. fejezet

9. Öntözésre alkalmas szabad vizek rendelkezésre 1.2.3. fejezet állása 10. Kihasználatlan területek, ipari ingatlanok megléte 1.2.3. fejezet 11. Több, jól működő szállítmányozási és logisztikai cég jelenléte 12. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet pozitív ismertsége 13. A Tisza folyó mentén jó adottságú szabad strandok megléte 14. A határ két oldala között fennálló gazdasági fejlettségbeli különbség komparatív előnye 15. A megye többi kistérségéhez képest jobb foglalkoztatottsági arány

1.2.3. fejezet

16. A természetes szaporulat pozitív mérlege

1.2.4. fejezet

17. Relatíve kedvező korstruktúra

1.2.4. fejezet

18. Erős és sikeres marketing tevékenység

1.2.3 fejezet

19. Erős forrásaktivitás

2.3.3. fejezet

1.2.3. fejezet 1.2.3. fejezet 1.2.3 fejezet 1.2.4. fejezet

105



GYENGESÉGEK SWOT-megállapítások

Helyzetelemzési hivatkozások

1. Alacsony a vállalkozói aktivitás – kevés a kezdő kisvállalkozók száma 2. Kevés a nagy foglalkoztató vállalkozás, tőkeszegények a vállalkozások 3. Az ipar fejletlen, kevés az iparban foglalkoztatottak aránya 4. A földterületek felaprózottak, jellemző a tulajdonosi felaprózottság 5. Gyenge minőségű a termőföld (10-14 AK)

1.2.3. fejezet 1.2.3. fejezet 1.2.3. fejezet 1.2.3. fejezet 1.3.3. fejezet

6. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége 1.2.3. fejezet alacsony 7. Hiányzik az összefogás és a marketing a 1.2.3. fejezet mezőgazdaságban 8. Kevés a mezőgazdasági feldolgozó üzem 1.2.3. fejezet 9. Az idegenforgalom gyengén szervezett, kevés a turisztikai attrakció 10. A Tisza-part sok helyen kiépítetlen, illetve szennyezett 11. Nagy a környezeti leterheltség (zaj, por) egyes területeken 12. Alacsony az információs társadalmi index

1.2.3. fejezet 1.2.3. fejezet 1.2.5. fejezet 1.2.5. fejezet

13. A szennyvízcsatorna a települések többségében 1.2.5. fejezet nincs kiépítve 14. Nagy a távolság a fővárostól 1.2.3. fejezet 15. A települések közötti fejlettségi különbségek 1.2.6. fejezet nagyok, sok a szolgáltatáshiányos település 16. A lakosság képzettsége alacsonyabb a megyei 1.2.4. fejezet átlagnál 17. Jellemző a képzett munkaerő elvándorlása 1.2.4. fejezet 18. A nagyfokú elvándorlásból eredően az állandó 1.2.4. fejezet népesség fogy 19. A munkanélküliségi ráta folyamatosan növekszik 1.2.4. fejezet 20. Drasztikusan nő a halmozottan hátrányos helyzetű 1.2.4. fejezet roma etnikum aránya 21. Kedvezőtlenek a jövedelmi viszonyok 1.2.4. fejezet

106



Műemlékek a Záhonyi kistérségben BENK

EPERJESKE

KOMORÓ

MÁNDOK

107


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója TISZABEZDÉD

TISZAMOGYORÓS

TISZASZENTMÁRTON

TUZSÉR

108


A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója ZÁHONY

ZSURK

109



Forrásmunkák 

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről



A Kisvárdai kistérség fejlesztési koncepciója, 2005



A Kisvárdai kistérség fejlesztési koncepciója (Tervezet), 2010



A területfejlesztési intézményrendszere. www.vati.hu



A Vásárosnaményi Kistérség Területfejlesztési koncepciója, Vásárosnamény, 2009



A Záhonyi kistérség fontosabb jellemzői. Statisztikai Tükör, III. évf. 60. szám, 2009. május 8.



Baranyi Béla (szerk.): Észak-Alföld, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2008



Bodnár Dénes: Vállalkozási övezetek mint a területfejlesztés eszközei, 2004



Észak-alföldi Operatív Program 2007-2013, 2006.



Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv 2009-2010



Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja 2007-2013



Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2007-2013, Budapest, 2006



Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris kiadó, Budapest, 2003



Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató, 2009. május



Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó értékelése



Országos Területfejlesztési Koncepció



Országos Területrendezési Terv



Süli-Zakar István (szerk.): A terület és településfejlesztés alapjai, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2003



Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciója, területfejlesztési stratégiai és operatív programja, 2006



Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési terve, 2006



Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve 2008. KSH 2009



Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve, 2009



TEIR információs rendszer interaktív elemző, Területi Statisztikai Adatok Rendszere 2009. www.teir.vati.hu



Új Magyarország Fejlesztési Terv, Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007– 2013, Budapest, 2006



Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013), Budapest, 2007



Záhony Különleges Gazdasági Övezet Kistérségi fejlesztési koncepciója és szerkezeti terve, 2009

110


A ZÁHONYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents