A z u n i ó. Béres Attila pályázata a Pesti Magyar Színház igazgatói posztjára

Az unió Béres Attila pályázata a Pesti Magyar Színház igazgatói posztjára 2009

2

Az unió

B é r e s At t i l A Pá lyá z ata

tartalom I. Előszó helyett Két színházépületben három önálló tagozat – Egy nagyon is valóságos beszélgetés kivonata

3

II. A Pesti Magyar Színház új, sajátos arculata II/1. Műsorpolitika II/2. Műfaji sokszínűség és alkotói csapat II/3. társulat II/4. Bemutatók – az első évad

11 11 12 12 13

III. Paradigmaváltó új színházi működtetési formák a Pesti Magyar Színházban III/1. Fúzió III/2. Unió

14 14 16

IV. Racionalizálás és megújulás: a Pesti Magyar Színház gazdálkodási programja (2010–2014) IV/1. Költségvetési keretszámok IV/2. Bevételek IV/3. Kiadások

19 20 20 21

V. Marketing és kommunikáció V/1. Változás, újszerűség, újjászületés V/2. Új stratégia a propagandában és a kommunikációban V/3. Kommunikációs és marketing eszközök – média kampányok V/4. Szervezés és jegyeladás

24 24 24 25 26

VI. Mellékletek VI/1. Béres attila életrajza VI/2. Bizonyítványok VI/3. Együttműködési szándéknyilatkozatok

28 29 31 34

Az unió

3


I. Előszó helyett Két szÍnHÁzéPÜletBen HÁrOM ÖnÁlló tAGOzAt „ …egy kezemmel csak másfél pudot emelek fel, kettővel ötöt, sőt hat pudot…” (Csehov: Három nővér)

egy nagyon is valóságos beszélgetés kivonata

szereplők: Béres Attila, a Budapesti Operettszínház főrendezője Kerényi Miklós Gábor Kossuth díjas, Bartók-Pásztory díjas kiváló művész, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az Európai Zenés Színházi Unió elnöke

BÉRES tanár Úr, van egy ötletem… KMG Nekem is, de kezdje Ön! BÉRES Meg szeretném pályázni a Magyar Színházat. KMG Miért, nem érzi jól magát az Operettszínházban? BÉRES De igen, sőt. De azt gondolom, hogy ez egy elszalaszthatatlan lehetőség arra, hogy létrejöjjön Budapesten egy korszerű, XXI. századi európai színházi modell, olyan, mint a bécsi Vereinigte Bühnen Wien!

Az unió

4


KMG Hangzatos szavak... De mi van mögöttük? BÉRES Egy olyan színházi unió megvalósítása, mely a Budapesti Operettszínház és a Magyar Színház között jöhetne létre! Két épületben működő háromtagozatos színház, amelynek prózai, operett és musical tagozata remekül kiegészíti egymást, és a 75 fős önálló zenekara révén képes még magyar nyelvű operákat és önálló baletteket is bemutatni. Ennek a háromtagozatú színháznak a művészi és gazdasági előnyei szinte magától értetődőek. KMG El sem jut odáig, hogy ezeket az előnyöket kifejthesse. azzal fogják vádolni, hogy én találtam ki már megint valamit, és így akarja az Operettszínház a Magyar Színházat bekebelezni. BÉRES Ugyan. Két önálló intézmény strukturális uniójáról van szó, nem pedig bekebelezésről. a két intézmény az unió után is megtartja saját nevét, önálló racionalizált infrastruktúráját, sőt az alapító okiratokban meghatározott művészi arculatát. KMG És akkor, mire jó ez az unió? BÉRES Mert lehetőséget ad az ebből származó közös előnyök, gazdasági és művészi lehetőségek maximális kihasználására. KMG Mondjon olyan érvet, amellyel azt támasztja alá, hogy ez jó a Magyar Színháznak… BÉRES a Magyar Színház az elmúlt évadban 169 előadást játszott, aminek több mint a fele volt zenés, és csak 59 prózai. az unióval lehetőség nyílik egy önálló prózai tagozat működtetésére, amit nem terhel zenés kötelezettség. Így ez a remélhetőleg igen erős prózai tagozat 120 előadásra lenne képes a nagyszínpadon, s tekintettel az Operettszínház zenés tagozatainak megjelenésére, ez összesen 240 előadást jelenthetne. Ráadásul mindez az Operettszínházzal való unió miatt gazdaságilag jóval előnyösebb lenne minden más megoldásnál, és a számítások szerint évi kb. 200 millió Ft megtakarítást eredményezne! Ezt az összeget, ami három év alatt kb. 600 millió forint, az épület részleges felújítására tudnánk fordítani. az előnyök közé tartoznának az Operettből „átirányítható” nézők, az Operettszínház nemzetközi kapcsolatainak jobb kihasználhatósága, s az ott folyó igen erős marketing-tevékenység előnyeinek azonnali élvezete.

Az unió

5


KMG És az Operettszínháznak milyen előnyöket jelent ez a szerkezet? BÉRES az Operettszínháznak nagyobb a közönségigénnyel igazolható játszókapacitása, mint amennyit saját épületében le tud bonyolítani. Évek óta alternatív játszóhelyeken – thália, Nyugati teátrum – tart előadásokat, hogy ezt ki tudja elégíteni. Folyamatos kompromisszumokat kell kötnie a megfelelő előadásszám érdekében. Nyilvánvaló, hogy az unió rengeteg előnnyel járna számára is, kiszámíthatóvá, tervezhetővé válna a műsorstruktúra, koncentráltabbá a közönségszervezés és marketing, jobban kihasználhatóvá a szabad kapacitások. KMG De, a Magyar Színház bár játszik zenés előadásokat is, alapvetően mégis egy prózai színház! BÉRES Bárki pályázza meg a Magyar Színházat, nem lesz más lehetősége, mint egy olyan erős prózai tagozat, társulat, színház képét megrajzolni, ami legalább felerészben zenéseket is játszik… Ez pedig négy módon oldható meg: vagy prózai színészek próbálnak rendszeresen, igen változó színvonalon zenéset játszani, vagy létrehoznak egy önálló zenés tagozatot, vagy koprodukciókat kezdeményeznek, vagy egyszerű teremkiadásokat eszközölnek. Más megoldás nincs. Ezeknél a terveknél az Operettszínházzal való unió költségtakarékosabb, művészi és marketing szempontból megbízhatóbb. Mert az unió által az első pillanattól adott egy művészi és infrastrukturális háttér, egy közönségbázis, egy olyan gazdasági racionalitás, ami elvitathatatlan, valamint a prózai tagozatot nem nyomja a zenés kötelezettség súlya! Így a Magyar Színház magas színvonalú zenés előadásokat játszhat, természetesen arányosan a prózai előadások mellett! az én vállalásom a nagyszínpadon évi 240 előadás, ebből 120 zenés és 120 prózai. a Sinkovits Imre Színpadon programszerűen elindítjuk a mai magyar írók színpadi műveinek bemutatását. Valamint beavató színházat fogunk tartani iskolások számára, Karsai György egyetemi tanár vezetésével. Itt az első évadban 80 előadást tervezünk. KMG És hogyan tudja ezt megvalósítani? Ez igen magas előadásszám! BÉRES Együtt. Mert ez csakis a strukturális unió esetén lehetséges… KMG Figyelmeztetem, hogy két különböző fenntartóval rendelkező színházról beszél! BÉRES Igen ez valóban komoly kérdés. De valamilyen átmeneti megoldás csak létezik, mely a tulajdonosváltást megelőző időszakra megoldást jelenthet.

Az unió

6


KMG a stratégiai partnerség. Egy alapszerződés, mely szerint a két színház – költségvetési rendjét maximálisan betartva – átmenetileg együttműködési megállapodásokkal és bérleti konstrukciókkal hidalná át a szorosan összehangolt működtetés problémáit. De térjünk vissza az előadásszámhoz. Hogyan lesz 320 előadás egy évben? BÉRES 120 zenés előadás plusz 120 prózai előadás a Nagyteremben, valamint 80 prózai előadás a Sinkovits Imre Színpadon. Első évben hét új bemutatót tervezek. 2 nagyszínpadi prózai, 2 nagyszínpadi zenés, 1 nagyszínpadi balett és 2 kisszínpadi prózai bemutatót. a Magyar Színház régi repertoárjának húzó előadásait természetesen műsoron tartanám. E mellé fokozatosan sorakoztatnám fel az új bemutatókat. Valamint azokat az előadásokat, melyek az Operettszínház repertoárjából – ennek a strukturális uniónak köszönhetően – kerülnek a Magyar Színház színpadára. KMG Színházi unió a Magyar Színház és az Operettszínház között? azt gondolom, ez az elgondolás egy igazi európai színházi modell irányába mutat. Bevallom magának, hogy mégis szkeptikus vagyok. a 90-es évek közepén Szinetár Miklóssal, az Operettszínház akkori igazgatójával, az éppen szétesőben levő Rock Színház vezetőivel, Makláry lászlóval, az Operettszínház zeneigazgatójával, Oberfrank Gézával, az Operaház főzeneigazgatójával és Venczel Sándorral, az Opera gazdasági igazgatójával azt terveztük, s e témában tanulmányt nyújtottunk be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, hogy leválasztjuk az Operáról az Erkel Színházat, közös intendatúra alá vonjuk az Operetettel, s így az odatartozó operai részleggel és a Rock színházi csapattal együtt – közhasznú társaság formában – Városi Opera vagy Népopera néven jött volna létre egy dinamikus zenés színház. Nos, a tervet rögtön támadni kezdték, abból végül nem lett semmi, az Erkel pedig végleg elindult a hanyatlás útján – s habár született még rengeteg értékes előadás, az épület leromlott, évekkel ezelőtt be is zárt. BÉRES Szerintem ezt ma már a döntéshozók is bánják… KMG Ha bánják, ha nem, az Erkel Színház megszűnt. És ez egy rendkívül szomorú tény. Mint ahogy az is látható, hogy a Magyar Színház épületét jó lenne megóvni a teljes leromlástól. Egyébként nekünk valóban vannak produkcióink, amelyeket a Magyar Színházban játszhatnánk. Sikert arathat a Menyasszonytánc, a Mágnás Miska, az abigél, a Szentivánéji álom, az Ibusár, a lili bárónő… természetesen igénybe kellene venni a Magyar Színház társulatának erejét is ezekben a szereposztásokban. És hát jó néhány tervezett új bemutatónk remekül érezné magát ott! Készülünk régi álmom, Szerb antal regényének, a Pendragon legendának musicalként való bemutatására, vagy lázár Ervin Szegény Dzsoni és árnika című művének zenés játékká formálására, nem beszélve a már majdnem elkészült Pinokkió című gyermekeknek való balettünkről, amelynek lőcsei Jenő a koreográfusa.

Az unió

7


Külön fantáziát látok a három tagozat közötti átjárhatóságban, abban hogy a prózai társulat tagjai szabadon felléphetnének zenés darabokban az Operettben, és fordítva. Hogy a Magyar Színházban színvonalas zenei megszólalást kapnak a zenés előadások, a Budapesti Operettszínház zenekara, énekkara révén, mely az unió előnyének köszönhetően szolgálatban teljesíthetné az előadásokat. Ez egyrészt egy igen jelentős anyagi megtakarítás, másrészt biztosítéka a magas művészi színvonalnak. BÉRES tehát az unió egy tiszta és egyértelmű gazdasági és művészi racionalitás, mely révén felszabadul évi 200 millió forint, melyből megmenthető a már-már összeomló épület. Ugyanakkor így létrejöhet egy ideális népszínházi működés, amely képes megvaló sítani egy olyan ifjúság-orientált programot, amelynek fő célja – nomen est omen – magyar szerzők drámai műveinek, magyar operetteknek és új magyar musicaleknek bemutatása. És mindehhez jönne még az Operettszínház hatalmas közönségbázisa, amely már jelenleg is elsősorban magyar szerzők darabjaira vált jegyet, főleg, ha a szabadkai születésű lévay Szilvesztert nem „jugoszláv” zeneszerzőnek tituláljuk… Évi 500 ezer néző jelentős részének figyelmét lehetne a Magyar Színházra is irányí tani, közös bérletrendszerrel, kihasználva az egymást erősítő pr- és marketingpolitika előnyeit, a sikeres menedzsment támogatását . KMG Mik a prózai tagozatra vonatkozó elképzelései? BÉRES Meg kell találni a Magyar Színház pontos helyét a budapesti színházi palettán! Ez nem könnyű feladat, hiszen ott a Katona, a Radnóti, a most különváló Örkény Színház, vagy az egyre nagyobb támogatást élvező Centrál Színház. Én egy, a magyar darabokat – újakat és régieket – fokozott figyelemmel kísérő, a klasszikusokat új értékekkel megtöltő, közönség- és minőségcentrikus színházat kívánok létrehozni. Egy olyan színházat, amely komoly értékeket teremt, és 650 néző nézi esténként… azt szeretném, ha a közeljövőben minőség- és stílushomogenitás jellemezné a Magyar Színház minden előadását. Nem a különbözni akarás szándékának erőltetésével keresem a megújulás útjait. alapvetően egy realista színházat képzelek, de nem a szűken felfogott stílusrealizmus értelmében, hanem a valósághoz való viszonyok átfogó esztétikai értelmében. Nem szűk körű, partikuláris rétegszínházat képzelek el, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönségréteghez kívánok szólni. Ennek jegyében olyan alkotótársakat igyekeztem megnyerni, akik letéteményesei ezeknek a gondolatoknak. KMG Kikről lenne szó, és adtak-e szándéknyilatkozatot Önnek azok, akikkel együtt szeretné meghatározni a Magyar Színház arculatát?

Az unió

8


BÉRES természetesen csak olyanokat említek , akiknek bírom az írásos egyetértését, támogatását. Ők a kaposvári színházi iskola különböző generációinak képviselői: ács János, Mohácsi János, Rusznyák Gábor, Keszég lászló, Jordán tamás rendezők, valamint a fiatalabb rendezőgeneráció néhány képviselője: Szabó Máté és Dömötör tamás. a tervezők közül Horesnyi Balázs, Khell Csörsz, Menczel Róbert, Füzér anni, Velich Rita munkájára számítok. Irodalmi vezetőnek Duró Győzőt sikerült megnyernem. Mindezen túl Karsai György vállalta, hogy havi rendszerességgel iskolai osztályok számára ógörög tragédiákból és komédiákból beavatószínházat tart. Ők lennének a garancia egy olyan magas művészi színvonalú színházra, amely képes egy széleskörű repertoár megvalósítására, modern és klasszikus darabokkal, kiemelt figyelemmel a magyar szerzők műveire, és biztos vagyok benne, hogy megjelenésük a zenés műfajokban is igen jelentős lenne. KMG tudja, én mindig is hittem abban, hogy egyszer létrehozható lesz egy ilyen szövetség, megvalósítható egy budapesti színházi unió! De hogyan fogja meggyőzni erről a kétkedőket, akik azt fogják állítani, hogy az Operettszínháznak, magának, nekem túl nagy hatalom összpontosul a kezében?! BÉRES Nyilvánvalóvá fogom tenni számukra, hogy nem történik más, mint egy olyan komplex színházi forma megszületése, mely Európában bevett gyakorlat, s melynek létrejötte előny a közönségnek, előny Budapestnek, és egyértelmű gazdasági racionalitás. az évenként ennek köszönhetően megspórolt kb. 200 millió forintból az első évben meg lehetne oldani a csatornázás és az öltözők, a színpad háta mögötti környezet felújítását, a másodikban modernizálni lehetne a színpadot, a harmadikban sorra kerülhetne a nézőtér és a külső felületek renoválása. Három év alatt kívül-belül megújulhatna a színház, anélkül, hogy ez plusz invesztíciót kívánna! S közben a rétegszínház felől a népszínház irányába mozdulhatna egy igen igényes színházi stílus. Nem elég érv ez? KMG Reméljük a legjobbakat… És az ízlés? Nem fog minket az a vád érni, hogy így az operettszínházi ízlésvilágot terjesztjük ki?! BÉRES Kell attól tartanunk, hogy az ács, Mohácsi, Jordán, Rusznyák, Keszég, Szabó, Karsai, Duró, Dömötör tamás nevével fémjelzett alkotói kör nem a saját ízlésvilágát fogja képviselni? Kell attól tartanunk, hogy nem fog megvalósulni a minőség és stílus homogenitása? És valóban óvni kéne a Magyar Színházat attól az ízléstől, amelyet évről-évre 500 ezer néző igazol vissza az Operettszínházban? a kettő szerintem nem ellentét, hanem egység, amely okos műsorstruktúrában, bérletrendszerben egymást erősítheti, és művészi értékeket közvetíthet biztos közönségbázison! Higgye el, ez nagyon fontos pillanat nem csak az én, hanem a Magyar Színház életében is.

Az unió

9


KMG tudja, hogy első nyertes pályázatom címe volt ez:„Fontos pillanat”. Sokan támogattak, ascher tamás, alföldi Róbert, Eszenyi Enikő. És a legmegnyugtatóbb az volt, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2000-ben nem politikai, hanem szakmai döntést hozott, hiszen mindegyik politikai pártból támogattak. És az így kialakult többség által lett nyertes a pályázatom. BÉRES Én bízom abban, hogy most a Magyar Színház esetében is a szakmai vélemény lesz a mérvadó. Hiszen a politika feladata az is, hogy bizonyos szakmai kérdésekben a szakmai véleménynek szerezzen érvényt. És személyem révén kizártnak tartom a „politikai döntés” megjelenésének lehetőségét… KMG Reméljük a legjobbakat… BÉRES Nézze tanár úr, az Operettszínház sikeres működése, a nézőszám, az előadásszám, a hazai és nemzetközi elismerések mind-mind azt igazolják, hogy a konok és kitartó munkának van és lesz eredménye. KMG Valóban, ez fontos. De higgye el, egy pályázat megítélésénél a legfontosabb nem is a pályázat„milyensége”, hanem a pályázó hitele. az, hogy hiteles-e aki mondja, vagy hihető-e, amit mond, ígér! BÉRES Én vállalom, hogy amit ígérek a pályázatban, megtartom. És az unió az egyetlen járható út. az Operettszínház elmúlt kilenc éve garancia a sikeres működésre. Hiszen ebben az időszakban az Operettszínházban mutatták be a legtöbb új magyar darabot, Szakcsi lakatos, Jávori Ferenc, Kocsák tibor, Darvas Ferenc műveit. Ugyancsak ebben az időszakban Kálmán Imre szobrát avattuk a Nagymező utcában, rendeztünk nemzetközi karmesterversenyt, és most szervezzük a lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyt, díjazták a színház produkcióit és alkotóit külföldi fesztiválokon. létrejött az Európai zenés Színházi Unió, és Szentpéterváron, Prágában, Bukarestben, San Franciscóban, Erfurtban, Salzburgban, Jekatyerinburgban, Bécsben az általunk rendezett előadásokkal a magyar színház hírnevét próbáltuk öregbíteni. És az sem mellékes, hogy Önt a legkíméletlenebb ellenfelei is elismerik sikeres színházvezetőnek. KMG Ezzel legalább annyi ellenfelet is szereztem, mint barátot... BÉRES Én hiszek a közös gondolkodás és az együtt cselekvés erejében.

Az unió

10


KMG Meggyőződésem, hogy ez a titka a bizalmi együttműködésen alapuló igazán nagy teljesítményeknek. az egymás véleményének elfogadása, az egymásra figyelés és az ennek következtében összeadódó energiák egy közös akarat és cél mentén. a szerepek változhatnak, a cél azonban nem, s a legfontosabb, amiben hiszünk, hogy az értékes színház és a közönségérdeklődés nem zárja ki egymást! BÉRES Én is hiszek az átjárhatóságban, hiszek abban, hogy különböző megközelítések – ha konfliktusokon keresztül is –, de együttműködve új értéket hozhatnak létre. Hiszek abban, hogy a jövő nem a magányos harcosoké, az örökös küzdelemé, az egymással szemben pozicionálás reménytelen csapdájáé, és hiszek abban, hogy ezt végső soron a közönség szeretete igazolja vissza. Hiszen, ez az Operettszínházi tapasztalatom. KMG Vágjunk bele. BÉRES Elnézést, végig én beszéltem, és tulajdonképpen Ön is akart nekem mondani valami nagyon fontosat. Mit is? KMG azt, hogy, jó lenne, ha megpályázná a Magyar Színházat, mégpedig a Budapesti Operettszínházzal való strukturális unió létrehozásának szándékával…

11

Az unió


ii. A MAGyAr szÍnHÁz új, sAjÁtOs ArculAtA A Magyar színház és a Budapesti Operettszínház uniójával az a határozott szándékunk, hogy megteremtsük mind a gazdasági, mind a művészi alapját egy széles közönségréteghez szóló népszínház létrejöttének, mely három tagozattal, prózai-, musical-, operai felépítésű operett-tagozattal rendelkezik, és ilyen módon abszolút alkalmassá válik korszerű prózai darabok, zenés drámák, musicalek, operettek, balettek, sőt magyar nyelvű operák bemutatására is. az uniót követően, de az ezt előkészítő, az ezt megelőző stratégiai partnerség időszakában is a Magyar színház önálló arculattal, határozottan körvonalazott művészeti koncepcióval kell rendelkezzen, és az unión belül is sajátságos feladatok hárulnak rá.

ii/1. Műsorpolitika az elkövetkező évadtól a Magyar színház, terveim szerint, a nagyszínpadon évi 240 előadást fog játszani, ebből 120 zenés és 120 prózai előadást, részben támaszkodva a jelenlegi repertoárra. a Sinkovits Imre Színpadon szeretném programszerűen elindítani a kortárs magyar írók színpadi műveinek bemutatását, valamint Karsai György egyetemi tanárral közösen, egy határozottan ifjúság-orientált, beavatószínházi programot. Itt az első évadban terveim szerint 80 előadást fogunk játszani. Vállalásom tehát: évi 320 előadás a Magyar színház két játszóhelyén. a Magyar Színház nem a minden áron különbözni akarás szándékának erőltetésével keresi a megújulás, az arculat-kialakítás útjait. legfőbb feladatának azt fogja tekinteni, hogy folyamatosan képes legyen a szellemi frissesség olyan intenzív állapotában létezni, hogy a lehető legpontosabban és leggyorsabban ismerje fel a társadalom legérzékenyebb problémáit. És a felismerés színházi megvalósításából művészileg, esztétikailag a lehető legérvényesebbet vállalja. azáltal segítse a társadalmi fejlődést, hogy előadásaival tudatosítja az egyén és a közösség lét- és sorsproblémáit. Nem szűk körű, partikuláris rétegszínházat képzelek el, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönségréteghez kívánok szólni, hiszen az egyén és a közösség lét- és sorsproblémái nem egy elitre tartoznak, hanem magára a közösségre, és ezen belül minden egyénre.

Az unió

12


ii/2. Műfaji sokszínűség és alkotók Fontosnak gondolom a műfaji sokszínűséget, operától, operetten és musicalen át a prózáig, a balettig, fontosnak tartom, hogy a színház játékstílusa minél változatosabb, gazdagabb és nyitottabb legyen, de ugyanolyan fontosnak tartom a minőségi és az ízlésbeli homogenitást. egy színház arculatát mindenekelőtt az előadások határozzák meg. Valamint azok a színészek, rendezők, tervezők, dramaturgok, azok az alkotók, akiknek az összefogásából, párbeszédéből, együtt gondolkodásából, közös munkájából az előadás megszületik. a kaposvári színházi hagyományokon nevelkedett rendezők: Ács jános, rusznyák Gábor, Keszég lászló, Mohácsi jános, valamint a fiatalabb generációból szabó Máté és Dömötör tamás Magyar Színházhoz való kötésével és folyamatos foglalkoztatásával, biztosítottnak látom az elmélyült szakmai munkát. Olyan alkotókat próbáltam megnyerni, akiknek tevékenysége szakmailag ismert és elismert, és akik garanciát jelentenek a minőségi és az ízlésbeli homogenitás megvalósításához. Hasonló megfontolásból kértem fel irodalmi vezetőnek, dramaturgnak Duró Győzőt, és az ógörög tragédiákat és komédiákat alapul használó beavató színházi előadások vezetésére Karsai Györgyöt.

ii/3. társulat A Magyar színház működését repertoárszerűen, állandó társulattal képzelem el. az új arculat meghatározó alappillére a fentebb említett alkotók mellett a társulat. 1997 óta, amióta elvégeztem a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakát és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződtem, mindig társulati tagként dolgoztam. És később, a rendező szak elvégzése után, így volt ez Egerben, Pécsen, majd az Operettszínházban. Meggyőződésem, hogy a társulat a színház létezésének az alapja. A színész pedig a színházi koordináta rendszer origója. 1992-ben matematika szakos hallgatóként statisztáltam a kolozsvári állami Színházban, a tompa Gábor által rendezett ahogy tetszikben. a főpróbán, mely egy nagyon hideg decemberi nap estéjén volt, az Orlandót játszó Bíró József az egyik jelenetnél megállította a főpróbát és közölte a rendezővel, hogy nem fog belemenni a színpadon elhelyezett medencébe, mert annak vize alig pár fokos, a színházteremben pedig alig 17-18 fokot lehet mérni. a főpróba leállt, és tompa, mint igazgató, magához kérette a fűtőt. Majd a következő párbeszéd zajlott le köztük: tompa: – Maga tudja, miért van ebben a színházban? Fűtő: – a fűtési rendszereket működtetem, és vigyázok a fűtési normák betartására. tompa: – Nem, maga azért van itt, hogy segítse és megteremtse annak a lehetőségét, hogy Bíró József, vagy bármely másik színész estéről estére, ezen a színpadon játsszon!

Az unió

13


akkor értettem meg, és mindig azokban a színházakban éreztem magam igazán otthon, ahol az egyik koordináta-tengely a színész, a másik koordináta-tengely a rendező, a harmadik az előadás; és az általuk meghatározott térbeli Descartes-koordinátarendszerben minden e három tengely által határozódik meg. A Magyar színház jelenlegi társulatának meghatározó színészeinek megtartásával, az ő erejükre alapozva, olyan társulatot kívánok létrehozni mely képes az együttgondolkodásra, az összefogásra és a minőségi homogenitásra. Hiba és felelőtlenség volna részemről azt állítani, hogy a jelenlegi társulatot nem kell racionalizálni. Kell, hiszen nyilvánvaló egyensúly eltolódások láthatóak. Racionalizálni kell, és ebben számítok a budapesti színház és Filmművészeti egyetem végzős hallgatóira.

ii/4. Bemutatók – az első évad a 2010–2011-es évadtól kezdődően 7 új bemutatót tervezek a Magyar Színházban. a strukturális unió megvalósulásával ez a bemutatószám természetesen nőni fog, de garantálom, hogy minden évben legkevesebb 4 új prózai bemutatót tart a Magyar színház. a 2010–2011-es évad 7 új bemutatójából négy prózai előadást, két zenés előadást és egy gyerekeknek szóló balett előadást tervezünk: 2010. október (nagyszínpad) 2010. november (stúdió) 2010. december (nagyszínpad) 2011. február (nagyszínpad) 2011. március (nagyszínpad) 2011. március(stúdió) 2011. május (nagyszínpad)

Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica, rendező: Ács János Háy János: Pityu bácsi fia, rendező: Keszég László Brecht–Weill: Koldusopera, rendező: Béres Attila Móricz zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, rendező: Rusznyák Gábor Collodi–Kocsák: Pinokkió, koreográfus: Lőcsei Jenő Darvasi lászló: argentína, rendező: Szabó Máté Szerb antal: Pendragon legenda, rendező: Kerényi Miklós Gábor

a 2011–2012-es évadban vállalt Mohácsi János rendezést, mivel már a pályázat kiírásának időpontjában a teljes jövő évadra lekötött munkái voltak. az új bemutatók mellett, az uniót megelőző stratégiai partnerség keretén belül, az Operettszínházból több előadás kerülhet át a Magyar színház színpadára az első néhány évadban, részben új szereposztással, támaszkodva a Magyar színház társulatának tagjaira: Jávori Ferenc: Menyasszonytánc Szirmai albert: Mágnás Miska Kocsák tibor–Somogyi Szilárd–Miklós tibor: abigél Szakcsi lakatos Béla–Müller Péter Sziámi–Kerényi Miklós Gábor: Szentivánéji álom Huszka Jenő: lili bárónő.

Az unió

14


iii. PArADiGMAVÁltó új szÍnHÁzi MűKÖDtetési FOrMÁK A Pesti MAGyAr szÍnHÁzBAn az előbbiekben lefektetett igazgatói koncepciót szem előtt tartva, ebben a részben felvázolom azt a szervezeti formát, amelynek segítségével a leghatékonyabban lehet majd a két színházat működtetni. ahogy a színház művészi profilján, úgy a színházműködtetés terén is újítani szándékozok. a többműfajúság, a többtagozatúság, több játszóhely, több épület, több műhely közös irányítással és gazdálkodással nem csak multifunkcionalitást, de nagyon komoly gazdasági eredményt teremthet, megtakarítást eredményezhet a két színház szervezeti felépítésének és létszámgazdálkodásának megfelelő megújításával, ésszerűsítésével. alapvető feladat, hogy a jelenleg két, különböző fenntartóval rendelkező színház szervezeti felépítését, működtetését összhangba hozzuk. Hogyan történhet ez, hiszen jelenleg két tulajdonosi, vagyoni és költségvetési körről, fővárosi és minisztériumi fenntartású színházakról beszélünk? a két színház szervezeti és gazdasági összevonását természetesen két lépcsőben, egy előkészítő, ún. fuzionális időszakban és egy megvalósító, ún. uniós időszakban képzelem el. az első időszakban a két színház közt egy szoros, minden területet magában foglaló alapszerződés alapján kezdődhet meg az együttműködés. a második időszakban, a tulajdonosváltás megtörténtével és a két színház uniójának létrehozásával – amelyet egy új alapító okirat szentesít – egy olyan új színházi struktúra valósul meg, amely – méltán állítjuk – paradigmaváltást hoz a XXI. századi magyar állami színházi működtetés és finanszírozás területén.

iii/1. Fúzió amíg az Operettszínház fővárosi önkormányzati fenntartású és a Magyar Színház minisztériumi, ún. tárcaszínház marad, a két színház értelemszerűen az eddigi feladatkörét teljesítve, külön-külön vezetéssel működik, de összehangolja művészeti és működésbeli munkáját. Ebben az időszakban a két színház működtetését önálló színházakként kell biztosítani egy stratégiai együttműködés alapján.

Az unió

15


a Magyar Színház stratégiai partnere az Operett. Ez azt jelenti egyrészt – tekintve, hogy a Magyar Színház elsősorban prózai színház – az Operettszínház biztosítja a zenés darabokhoz szükséges énekkarát, balettkarát és zenekarát. Másrészt, hogy a Magyar Színház játékrendjében az Operettszínház produkciói is megjelennek, azok, amelyek alkalmasak az ottani színpadi körülmények közötti játszásra, és új közönségrétegeket hoznak a Magyar Színházba. Ehhez már ebben az időszakban meg kell teremteni a tagozatok közötti átjárhatóságot, hogy a közalkalmazottak (hiszen mindkét színház költségvetési szerv) szolgálatban teljesíthessék az előadásokat, mert ez csak így lehet gazdaságos. az új igazgató már a fúzió időszakában határozott döntéseket kell hozzon a Magyar Színház jelenlegi szervezeti felépítésének módosítására, és kisebb személyi változásokkal a létszámgazdálkodás pozitív racionalizálására. a színészek, közreműködők és egyéb művészeti ügykezelők közös foglalkoztatása mindkét szervezet számára nagy előnyökkel jár, hiszen csökkenteni fogja a szükséges közalkalmazotti státuszok számát, így a bértömeg-mennyiséget is. Ugyanez vonatkozhat az alkotói gárda, tervezők, rendezők, dramaturgok területére is. A pályázati anyag szerint jelen pillanatban 187 fő közalkalmazott dolgozik az intézményben. Véleményem szerint a két színház stratégiai együttműködésével jelentős, kb. 40 – 50 főre kiterjedő létszámcsökkentést lehet az előkészítő időszakban végrehajtani. Külön újragondolást kíván a műszaki személyzet és a műhelyek sorsa. Ebben a kérdésben két alapvető elv határozza meg a gondolkodást: a társulatiság elve és mindenekelőtt a műszaki-technikai háttér biztonságának, biztosításának kérdése. Valószínűleg itt nem járható az az út, mint a színészek, közreműködők esetében, és a Magyar Színháznak az unióban is rendelkeznie kell egy felkészült műszaki személyzettel. a műhelyek sorsát illetően az elv: kapacitásuk minél nagyobb kihasználása és lehetőség szerint bedolgozás más színházak bemutatóihoz, vállalkozási tevékenység keretében. Már most megállapítható, hogy a két színház műhelyei kapacitásának összehangolása, illetve későbbi egyesítésük jelentős profittermelést, saját bevételnövelést eredményezet.

Az unió

16


iii/2. unió a tulajdonosváltás megtörténtével a két színháznak közös alapfeladata és tevékenységi köre lesz és az alapító okiratnak egy háromtagozatos, zenei és prózai színházi unió működési struktúráját kell lefektetnie. Az unió lényege, hogy bár mindkét színház megtartja nevét és önálló arculatát, de társszínházakként üzemelnének tovább. Ez teremt lehetőséget a két színház szervezeti felépítésének minél hatékonyabb egybeékelésére, és az immár egy tulajdonosi, vagyoni és költségvetési körből származó állami költségvetési szerv színpadi- és épületműködtetési racionalizálására. Az unió alapépítményéül egy új szervezeti struktúra kell, hogy szolgáljon, amelynek a következők az alapelemei:

Művészeti Tanács: Az unió legfontosabb szakmai döntéshozó testülete a Művészeti tanács lesz. A Művészeti Tanács tagjai a két színház magasabb vezetői beosztású munkatársai: azaz az Operettszínház főigazgatója, főzeneigazgatója, valamint a Magyar Színház igazgatója. további tagok: a két színház közös gazdasági igazgatója, valamint a két ügyvezető igazgató. Ennek a testületnek a magasabb vezetői rendelkeznek a művészeti kérdésekhez és a művészeti állományhoz szükséges munkáltatói hatáskörrel; az ügyvezető igazgatók a szervezeti és működési kérdésekben a rájuk átruházott hatáskörökben döntenek felelősen; a gazdasági igazgató pedig a törvény adta jogával él a döntések meghozatalakor. E legfontosabb döntéshozó testület munkájában tanácsadóként részt kell vegyen a két színház közös irodalmi vezetője, illetve az uniós színházak bel- és külföldi vendégjátékaiért, valamint mindkét színház marketing tevékenységéért felelős vezetők.

Magasabb vezetők: a Budapesti Operettszínházat annak főigazgatója, a Pesti Magyar Színházat annak igazgatója vezeti az alapító okiratban meghatározott társvezetői minőségben és vagyonkezelői jogkörrel felruházva, akik a Művészeti tanács segítségével irányítják a felépítés két nagy egységét: a művészeti szervezetet és az ügyvezetés szervezetét.

Az unió művészeti szervezete: az unió két színházának három tagozata (operett, musical, próza) lesz, amely a művészeti szervezetben egyesül. a művészeti szervezetben a fentebb említett két magasabb vezető irányítja a tagozatokat a főzeneigazgató segítségével, aki felügyeli mindhárom tagozat zenei tevékenységét.

Az unió

17


Ugyancsak a két színház igazgatói irányítják közvetlenül a színművészek, illetve énekes színművészek munkáját, valamint a rendezők, játékmesterek, dramaturgok tevékenységét. a karok munkáját az egyes területek vezetői irányítják: az operett tagozaton belül az énekkart a karigazgató, a balettkart a balett együttes vezető, a musical együttest az együttes vezetője, és mindkét tagozat zenekarát a főzeneigazgató, valamint a zenei ügykezelők – korrepetitorok, zenei asszisztensek, kottatárosok – munkáját is.

Az unió ügyvezetés szervezete: Újdonság, hogy az ügyvezetés szervezetét a két színházban külön ügyvezető igazgatók vezetik, akik külön-külön felelnek a színházi adminisztráció alább felsorolt 6 nagy területének szabályok szerinti működtetéséért, külön tekintettel a gazdasági vezető törvényben biztosított munkajogi és pénzügyi felelősségvállalási hatáskörére. Művészeti- és igazgatói titkárság: közvetlenül az ügyvezető igazgató irányítja, külön tekintettel arra, hogy a két színház igazgatói a művészeti főtitkárral közvetlenül egyeztetik az unió próba- és előadásrendjét. az uniónak közös művészeti főtitkára lesz, akinek a munkáját színházanként egy-egy vezető művészeti tikár segíti. a vezető művészeti titkárok irányítják a rendezőasszisztensek, ügyelők, súgók munkáját. az uniónak közös gazdasági (fő)igazgatója kell legyen, akinek munkáját két gazdasági igazgató helyettes segíti a munkaügyi és a pénzügyi terület felosztásával. Újdonság, hogy a két színháznak közös gazdasági osztálya lesz. Véleményünk szerint ez is elősegíti a működtetés racionalizálását. a műszaki igazgatója is közös kell legyen a két színháznak, de tőle átruházott munkáltatói jogkörrel, a színpadi munkát irányító két műszaki vezető helyettes segíti munkáját, akik különkülön irányítják a két színház műszaki személyzeteit. Sem az üzemigazgatói, sem a gondnoki munkakört nem lehet összevonni, a két színház több épülettel és karbantartó-, illetve kivitelező műhelyekkel rendelkezik, ezek irányításához színházanként külön-külön üzemigazgató és gondnok szükséges, de feltétlen meg kell teremteni fenti területek munkájának összehangolását a vállalkozási tevékenységből remélt profittermelés érdekében. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Unióban a Magyar Színház portaszolgálatát, nézőtéri-, ruhatári-, valamint takarító személyzetét milyen feltételekkel szabad kiszervezni, illetve az ezeken a területeken jól működő operettszínházi vállalkozásokba beépíteni.

Az unió

18


Egyértelmű feltétel, hogy a két színház unióba tömörülésével egy időben a színházak külföldi és magyarországi vendégjátékaihoz, a közös arculattervezéshez, a marketing-, sajtó- és jegyértékesítési tevékenység összehangolásához közös produkciós- és marketingigazgató, valamint közös sajtófőnök szükséges. a produkciós- és marketing igazgató két helyettessel irányítja a külföldi és belföldi turnékat, valamint a reklám- és PR-tevékenységet. Meghatározó tényező lehet úgy gazdaságilag, mint az unió profilteremtése szempontjából a két színház szervezési osztályainak egy jegyértékesítési szervezetté való egyesítése, amelynek közös jegyértékesítési és közönségkapcsolati irodavezetője van. Fontos és valószínűsíthetően nagy előnnyel jár a Pesti Magyar Színiakadémia és a Pesti Broadway Stúdió fúziója, hiszen ez jelentős mértékben fel fogja erősíteni a zenés színpadi színész oktatást. Mindezen fentebb felvázolt szervezeti változtatásokkal, két színház uniójának megteremtésével egy jövőbe mutató, gazdaságilag életképesebb színházi modell megvalósítása a célom. Úgy gondolom, hogy ezzel a jelenlegi magyar színházi struktúra alapelemeiből az intézményesült, állami fenntartású színház, ezen belül a társulati rendszer és a repertoárjátszás védelmét szolgáljuk az intézményi formák további bővítésének keresésével.

Az unió

19


iV. rAciOnAlizÁlÁs és MeGújulÁs: A Pesti MAGyAr szÍnHÁz GAzDÁlKODÁsi PrOGrAMjA (2010–2014) A Pesti Magyar színház tervezett gazdálkodási programja a pályázat szakmai részében felvázolt együttműködésre, illetve az azt követő strukturális unióra / stratégiai fúzióra alapoz. a fentiek hiányában a tervezett költségvetés nem tartható. Már a program részletes felvázolása előtt érdemes kihangsúlyozni, hogy a program a racionalizálásra, illetve a folyamatos megújulásra helyezi a fő hangsúlyt. a racionalizálás nem csupán a repertoár, illetve az arculat átgondolása, újraszervezése terén valósul meg, hanem a művészeti és működtetési terület állományi és infrastrukturális feltételeinek ésszerűsítésében, illetve olyan beruházásokban és felújításokban, melyek szavatolják a hatékony, korszerű és gazdaságos működést. a Budapesti Operettszínházzal történő strukturális unió két lépcsőn keresztül valósulna meg, első lépésben a két különálló színház az együttműködés változatos formáiban tevékenykedne együtt, a második lépés feltétele a tulajdonosváltás, melyet követően a két színház strukturális unióba lépne, mely a saját nevük és arculatuk megtartása mellett közös gazdálkodási és irányítási rendszert feltételez. Az együttműködés formái az első lépcsőben a következők lehetnek: 1. amíg nem történik meg a tulajdonosváltás, a Budapesti Operettszínház bérleti szerződések keretében előadásokat tart a Pesti Magyar Színházban. 2. a már meglévő előadások felújításával új bemutatókat tart a két színház, közös szereposztással, illetve közös kiszolgálással együttműködési szerződések keretében. 3. Közös új bemutatók létrehozása együttműködési szerződések alapján, felhasználva a két színház eltérő profilú műhelyeinek, alkotógárdájának, előadó-művészeti szervezetének kapacitását. a tulajdonosváltást követően strukturális unió jönne létre, mely során mindkét színház megtartaná nevét, de a Pesti Magyar Színház a Budapesti Operettszínház társszínházaként üzemelne tovább. Ez ad lehetőséget arra, hogy mindkét színház önálló arculatának megtartása mellett kihasználhassa a létrejövő új szervezetből fakadó szervezéstechnikai és méretgazdaságossági megtakarítási lehetőségeket.


20

Az unió

lehetőséget teremt a két színház művészeti potenciáljának közös, hatékonyabb kihasználására, az épületműködtetésért felelős ügyviteli és kiszolgáló szervezeti egységek feladatainak, és ezzel párhuzamosan létszámának további racionalizálására, illetve számos további, a lentiekben részletezett megtakarításra, többletbevételre.

iV/1. Költségvetési keretszámok a tervezett fő költségvetési keretszámokat az alábbi táblázat tartalmazza: Költségvetési terv: 2010–2014 2009

2010

875 577

940 000

2011 2012 2013 2014 ezer Ft 970 000 1 010 000 1 050 000 1 090 000

685 577 190 000

670 000 270 000

660 000 310 000

Kiadások 875 577 Személyi kiadások 490 000 Járulékok 132 000 Dologi kiadások 243 577 Felhalmozási kiadások 10 000

940 000 490 000 132 000 264 000 54 000

970 000 1 010 000 1 050 000 1 090 000 380 000 390 000 400 000 410 000 103 000 106 000 109 000 112 000 327 000 344 000 361 000 378 000 160 000 170 000 180 000 190 000

Bevételek ebből: támogatás Saját bevétel

650 000 360 000

640 000 410 000

630 000 460 000

iV/2. Költségvetési alátámasztása – Bevételek támogatás: a támogatás nagyságrendje évek óta csökkenő tendenciát mutat, a pályázati terv megvalósítása esetén vállalható, hogy 2014 évre 2009-hez képest a színház működtetése közel 60 millió forinttal kevesebb fenntartói támogatást igényeljen, illetve hogy a pályázott időszak során, 5 év alatt több mint 750 millió forintos beruházási és fejlesztési program valósuljon meg.

Az unió

21


saját bevétel: a támogatási igény csökkentésének egyik legfontosabb feltétele a saját bevételek folyamatos és jelentős növelése, ez a következő főbb komponensekből tevődik össze: –

–

– – –

jegybevétel növelése – elsőrendű feladat a látogatottság növelése, a jelenlegi igen alacsony szint növelése jelentős jegybevétel növekményt eredményez, ez nem csak a jegyértékesítési, szervezési és marketingtevékenység fejlesztését igényli, hanem az előadások kínálatának átgondolását is. a strukturális unió létrejöttével a szervezeti feltételek is közössé válnak, így a Pesti Magyar Színház számára is teljeskörűen kiaknázhatóvá válna az Operettszínház széleskörű kapcsolatrendszeréből fakadó előnyök. Házbérleti bevételek növelése Műhelyek kapacitásának jobb kihasználása, bedolgozás más színházak bemutatóihoz. Pályázati tevékenység erősítése, a hazai és nemzetközi lehetőségek aktívabb kihasználása, a megújuló arculat (ifjúsági vonal).

iV/3. Költségvetési alátámasztása – Kiadások létszámgazdálkodás – személyi kiadások, járulékok: a Pesti Magyar színház 2008. évben 252 fő engedélyezett létszámkerettel, illetve átlagosan alkalmazottal rendelkezett. a pályázati anyag szerint jelen pillanatban 187 fő közalkalmazott dolgozik az intézményben, mely állományt a működési profil és repertoár letisztításával, újragondolásával, illetve a strukturális unió létrehozásával párhuzamosan két lépcsőben csökkenteni lehet és kell. az ezzel kapcsolatos feladatok: – az egyes szervezeti egységek átvilágítása alapján meg kell határozni az elbocsátható, elbocsátandó alkalmazotti létszámot úgy, hogy ez a színház feladatellátását ne veszélyeztesse. a létszámcsökkentés az első évben nem jelent közvetlen megtakarítást, a felszabaduló bértömeg először nagyságrendileg 2011 évben jelentkezik. az elsődlegesen újragondolást igénylő szervezeti egységek a következők: • Színészek, zenészek, egyéb művészeti közreműködők közös foglalkoztatása: mindkét szervezet számára előnyökkel jár, csökkenti a szükséges közalkalmazotti státusok számát és bértömeg mennyiségét, miközben több játszóhelyen és több előadásban való közreműködés megfelelő megélhetést biztosít az alkalmazottak számára. • az állandó alkotói gárda létszáma a profilizálással párhuzamosan csökkentendő. • az igazgatási és működtetési területen szintén jelentős létszám-megtakarítás érhető el. • a jelentős gondnoksági létszám részben kiszervezéssel, részben a feladatmegosztás újragondolásával mérsékelhető. – a feladatkiszervezés módjának és körének teljeskörű átgondolása. Érdemes megvizsgálni a műszaki állomány kiszervezésének módját, a műszaki terület közalkalmazotti státusban való egységes foglalkoztatásának lehetőségét. Ezzel párhuzamosan

Az unió

– –

22


meg kell vizsgálni a díszletkészítő műhely kapacitásának kihasználtságát, a munka időszakosságára való tekintettel a szükséges létszám kiszervezésének lehetőségét, vagy a rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználásának alternatív lehetőségeit. Meg kell vizsgálni a közalkalmazottak munkaidőkeret kihasználását, ahol lehetséges, a rugalmas munkaidőkeret bevezetésének lehetőségét. Felül kell vizsgálni a jelenleg alkalmazott juttatástípusokat, a kollektív szerződés keretében biztosított szociális és egyéb juttatások rendszerét, meg kell vizsgálni a költséghatékony juttatási formák alkalmazása kiszélesítésének lehetőségét.

Összefoglalóan vállalható, hogy a racionalizálás és a strukturális unió létrehozását követően a Pesti Magyar Színház működtetéséhez szükséges létszám jelentősen – kb. 150 főre – csökkenjen. Ennek természetesen jelentős költségvetési kihatása is van, ami kiemelten az elbocsátásokat és az átszervezést követő időszakban jelentkezik az intézmény költségvetésében.

Dologi kiadások: a dologi kiadások területén is jelentős megtakarításokat eredményez a kooperáció, illetve az azt követő unió, ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: – Közös produkciók létrehozása: jelentősen csökken mindkét fél számára az új bemutatók bekerülési költsége, miközben az összehangolt szervezési és marketingtevékenységnek köszönhetően az elért közönség köre jelentősen nő, ami alapfeltétele az előadások magasabb látogatottságának, ezáltali jobb jövedelmezőségének. – Műhelyek közös használata: az eltérő profilú színházi műhelyek (díszletgyártás, varroda, cipészet, stb.) kiválóan dolgozhatnak össze új bemutatók, vagy külső megrendelések kivitelezése során. – energiatakarékossági beruházásokkal folyamatosan csökkenteni kell a fajlagosan magasnak mondható rezsiköltségeket. – raktározás és fuvarozás: a rendelkezésre álló kapacitások közös kihasználása jelentős fajlagos költségcsökkenést eredményezhet. – Beszerzések közös lebonyolítása: a beszerzések közös ütemezésével csökken az azokra fordítandó költséghányad, illetve a beszerzések méretnagyságából további megtakarítások keletkeznek. – Közös marketingtevékenység és reklámozás. – jegyértékesítési szervezet egységesítése.

Az unió

23


Beruházási, felújítási kiadások: a Pesti Magyar Színház működési feltételei hihetetlenül elavultak, az intézmény lassan alkalmatlanná válik az alapfunkcióinak ellátására. a pályázat megvalósítása esetén vállalható, hogy külön támogatás nélkül, az intézmény saját forrásaiból 5 év alatt nagyságrendileg 750 millió forint értékű beruházási és felújítási munkálatok valósuljanak meg. a legfontosabb területek a következők: – a csatornázási problémák kezelése, valamint az öltözők és a színpad környezetének teljes felújítása, hogy a kollégák XXI. századi környezetben készülhessenek az előadásokra, – a színpad, a gépezet, a világítás és a hangosítás modernizálása, – a nézőtér és a külső felületek rendbetétele, – fűtési rendszer korszerűsítése, klimatizálás, – liftek modernizálása.

24

Az unió


V. MArKetinG és KOMMuniKÁció V/1. Változás, újszerűség, újjászületés Nem kérdéses, hogy a Pesti Magyar Színház (2001 szeptembere óta) egy, az arculatát kereső színház. a Pesti Magyar Színház mindmáig a „régi Nemzeti”, egy „otthagyott” épület, pontosan nem artikulált és artikulálható célokkal. Ennek szükségszerű következménye, hogy tradicionális közönségét elvesztette (nem tudta megtartani), hogy újat nem nagyon talált (a Színháznak nem lett határozott és jól megfogalmazott programja), a közönséget csak az egyes produkciókra tudja becsábítani (nincs állandó, a programjában hívő, rendszeres közönsége). a látogatottsága ennek megfelelően éppen eléri a még talán elfogadható mértéket (2008-ban átlag 70 %), de nem mutat növekedő tendenciát, és nem mutat egy a színházhoz hű, állandó közönségkör kialakulásának irányába. a fentiek tükrében egyértelmű, hogy a legfontosabb feladat a színház arculata (külső) és szemlélete (belső) egységének megteremtése, és a közönség irányába történő leghatékonyabb kommunikációja. az új, sokszínű, többszíntű működéshez, mely során a pályázatban kifejtett műsorpolitikai célok valósulnak meg, olyan arculat szükséges, amely határozottan artikulálja a VÁltOzÁst, az újszerűséGet, az újjÁszÜletést. Határozottan artikulálja továbbá, hogy ezt a sokszínű (prózai, zenés, balett) programot elsősorban magyar szerzők műveinek bemutatásával kívánja megvalósítani. a színháznak ezért véglegesen változtatni kell a nevén: el kell hagyni a „Pesti” jelzőt, és a továbbiakban MAGyAr szÍnHÁznAK kell nevezni, hogy ez a cél markánsan megjelenjen, hogy az új szemlélet rögtön kifejeződjék.

V/2. új stratégia a propagandában és a kommunikációban az így újjászülető Magyar Színházban – a pályázatban részletesen kifejtett elképzelések mentén – egy egészségesen jó értelemben vett„népszínház” valósulna meg olyan programmal, amellyel a társadalom különböző rétegeinek szeretete és bizalma teljes körűen megnyerhető. a végső cél az, hogy a legkülönbözőbb korosztályok és társadalmi rétegek rendszeresen látogassák a Magyar Színházat és a produkciók kapcsán keletkező pozitív élmények hatására, a színház különböző műfajokat ötvöző egészével kapcsolatban alakuljon ki egységes bizalom.

Az unió

25


a Magyar Színháznak ezt a célt külső és belső kommunikációjában is büszkén vállalni kell, amint azt is, hogy ennek érdekében fúzió jön létre közte és a Budapesti Operettszínház között. A közös produkciók és az ahhoz kapcsolódó közös marketing garancia arra, hogy az Operettszínház évi 500 ezres közönségének jelentős része kedvet kapjon a Magyar színház meglátogatására, az ottani zenés vagy prózai produkciók megtekintésére. a saját társulat mellet hangsúlyozni kell a több tagozatból eredő átjárhatóságot, építeni azon országosan ismert és közkedvelt színészegyéniségek közszereplésére, akik a színházat emblematikusan tudják képviselni, és végre azt megillető módon pozícionálni a budapesti és országos színházak sorában. Rendkívül fontos ezért a különböző médiában való hangsúlyos jelenlét, az írott és elektronikus sajtóval a lehető legjobb és legtartalmasabb kapcsolat létrehozása, amelynek kiépítéséhez óriási segítséget jelent az Operettszínház rendkívül hatékony média-kapcsolati tőkéjének kihasználása. az önálló arculat hangsúlyozása mellett ez óriási lehetőséget jelent a Magyar Színház számára, hogy rövid idő alatt ismét bekapcsolódjon a kulturális élet vérkeringésébe. a különleges és nagyszabású megújulás, a magyar színházi körökben eddig példátlan szövetség, együttműködés, unió létrejötte és „aktivizálódása” már önmagában olyan „hírérték”, melynek mentén a helyi és országos médiát„be lehet vonzani” az Operettszínházzal való unió jelentős előnyöket hordoz a médiaszponzorok felkutatásában és megnyerésében is. az együttműködés eredményeként a barter szerződések keretében felajánlható felületek értéke jelentősen megnövekszik, így rendkívül hatékony megoldások hozhatók létre. Ez reklám-felületben, megjelenésben komoly lehetőségeket hordoz, amelyek segítségével a kommunikációt országossá lehet tenni, és segítségével nem csak régió- hanem országos szintű üzeneteket artikulálni.

V/3. Kommunikációs és marketing eszközök-média kampányok 1. image kampány: a legsürgősebb feladat a Magyar Színház pozicionálása, megújulásának artikulálása, a színház népszínház jellegű arculatának közismerté tétele. Fontos, hogy lokálisan (Erzsébetváros) és globálisan (Budapest) is egyszerre robbanjon be a köztudatba, hogy a Magyar Színház megújul, fuzionál az Operettel, és aktívan kíván nyitni a közönség felé. Ezt elsőként egy ún.„image” kampánnyal kívánjuk elérni, amely új arculattal a VáltOzáSt, a SOKSzÍNŰSÉGEt, az aKtIVItáSt és a NyItOttSáGOt kommunikálja modern, progresszív és figyelemfelkeltő formában. a kampány alapüzenetét a lokális (Erzsébetváros) terjesztésben egy egészséges patrióta szemlélettel: „A mi színházunk” üzenettel is ki kell egészíteni. a kampánynak az első időszakban rendkívül intenzívnek kell lennie és óriásplakáton, city light plakáton, járműreklámon, metró felületeken kell megjelenjen, kiegészítve a helyi és országos sajtóval, televíziókkal és rádiókkal is. Ehhez kapcsolódva el kell érni, hogy a 73-as és a 74-es troli megállóját (legalább ideiglenesen) Magyar Színház megállónak nevezzék el. 2. Bemutató kampányok: a bemutatókhoz kötődő kampányok rövidek (egy-másfél hónap) lennének, de intenzívek. Plakát, szórólap, tv- és rádióspotok, internetes bannerek egységes kreatívon keresztül mutatják be az új produkciókat és népszerűsítik azokon keresztül a színházat. a rövid időtartam nagyobb példányszámot jelent, és ez fontos a potenciális támogatóknak, a lehetséges média- és hagyományos szponzoroknak.

Az unió

26


3. repertoár-ismertetés: Rendkívül fontos, hogy a repertoár„robbanásszerű”átalakulása, a műfaji gazdagság, az új műsorrend, a különleges és csábító produkciók megfelelően kommunikálva legyenek. Ezért kiemelten szükség van a színházak hagyományos kommunikációjának alapelemeire (összesítő műsorplakát, műsorszóró, bérletismertető, stb.), de úgy, hogy a szövetségre lépő két színház„erőit”egyesíteni kell, és a Magyar Színház programjának meg kell jelennie minden operettszínházi csatornán is. Ez nem kis dolog, hiszen az Operettszínház közönsége„számít”a bejáratott csatornákon (műsorszóró, hírlevél, stb.) érkező információkra, és a Magyar Színház produkciói így rögtön egy„bizalmi hálón”belülre kerülnek. Ez rögtön csak az Operettszínház törzskártyás és hírlevéllel közvetlenül elérhető közönségéből egy kb. 25 000 fős szegmenst jelent. 4. internet: a minél tágabb körű kommunikációt nagyban elősegíti az internet adta lehetőségek optimális kihasználása. a Magyar Színház portáljának – az internet alapelvének átadva magát – nyitottnak és befogadónak kell lennie. Élő, interaktív kapcsolatot tartani a közönséggel, ezáltal kifejezni, hogy ez az a színház, ami igazán őértük van! a kapcsolatot ezen a csatornán keresztül is „élővé” kell tenni, a napi tájékoztatásra, érdekes információkra helyezve a hangsúlyt. teret kell adni a kritikáknak és véleményeknek, inspirálni kell a közös gondolkodásra. Be kell kapcsolni azokat az új lehetőségeket, amellyel a modern portálok már rendelkeznek, így lehetőséget kell teremteni a video és zenei anyagok letöltésére, az igazi interaktív kapcsolatra a művészekkel (chatszoba). természetesen az Internet adta lehetőségeknek is tágabb teret ad az Operettszínházzal létrejövő unió. az Operettszínház Internet oldalának ma napi 5000 körüli látogatója van. Ez egy rendkívüli szám, ha figyelembe vesszük, hogy ezen látogatók figyelmét és érdeklődését a két portál szoros és összehangolt működése esetén, nagy eséllyel lehet a Magyar Színházban zajló eseményekre is fókuszálni.

V/4. szervezés és jegyeladás a sikeres jegyértékesítéshez természetesen alapvetően jó műsorpolitika és magas színvonalú előadások szükségesek, de egyúttal szélesíteni kell az értékesítés lehetőségeit is. a Magyar Színház kapcsán ezt a kérdést sem szabad egyszerűen és hagyományos módon megközelíteni. Mégis az újítás mögött egy hagyományos technika átértékelése áll. Ez pedig a bérletrendszer újjáépítése és a modern világ eszközeivel történő átformálása. 1. Bérletrendszer: az Operettszínházzal való unió, a népszínházi működés igazán a közös bérletrendszerben teljesedik ki. a különböző műfajok és helyszínek egy bérletben való árusítása, az ehhez kapcsolódó közös kampány, a legváltozatosabb közönségrétegek elérését teszi lehetővé. Ezáltal az Operettszínházat rendszeresen látogató és szerető közönség szinte „automatikusan” válik először a Magyar Színházat megismerő, majd remélhetőleg azt megkedvelő törzslátogatóvá. a közös, sokműfajúság (prózát, zenés darabot, balettet) ötvöző bérletek vonzóak lehetnek az egyébként inkább zenés vagy prózai darabokat kedvelő közönség számára is, ezáltal mindkét színház túllép saját határain, és pártoló közönségével való kapcsolatát új alapokra tudja helyezni.

Az unió

27


Ezek a bérletek a későbbiekben mindkét – egyébként önálló arculattal rendelkező – színház és épület irányában is pozitív kötődést jelenthetnek, és az ennek köszönhetően létrejövő adatbázis, egy új magasabb rendű közönséghalmaz elérését teszik lehetővé. Fontos hangsúlyozni, hogy a bérletek megvásárlása már erősebb kötődést jelent egy színházhoz, általa minden néző mintegy részesévé, éltető és alkotó elemévé válik a színház működésének. Ezt az eddigiektől eltérően sokkal aktívabban kell visszajelezni a nézők számára. Ez úgy érhető el, hogy a Magyar Színházba (ill. közös bérlet esetén az Operettszínházba is) bérletet váltók a bérlet megváltásával egyúttal regisztrálják is magukat, és a regisztrációval rögtön törzskártya tulajdonosokká válnak mindkét színházban. Ez számukra jegyvásárlás esetén konkrét előnyökkel jár (kedvezmények), de egy erősebb kötődést is jelent, valamint lehetővé teszi a gyakori (akár interaktív) közvetlen kommunikációt is. az így kialakuló„törzstagságot” mindkét színház kiemelten kezeli. Elsőként tájékoztatja Őket az aktualitásokról, különleges eseményekről, napi kapcsolatot tart fenn velük, fórumot ad véleményüknek. a regisztráció és az ehhez kapcsolódó számítógépes nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az életkor és egyéb jellemzők (vidék-Budapest, stb.) jellemzők alapján elkülönített közönségszegmenseket külön-külön tartalmakkal lehessen megszólítani, hatékony terepet biztosítva ezáltal az ifjúsághoz és más korosztályokhoz szóló kommunikációnak. a létrejövő adatbázis, a sokrétűségre koncentráló műsorpolitikával olyan speciális bérletezési rendszer létrehozását teszi lehetővé, amely a társadalom minden rétegében hat, és képes igényeket kielégíteni. természetesen ennek a rendszernek nemcsak a szikár adatokat, hanem a megfogalmazott műsorpolitikai célokat is tükröznie kell. 2. Hagyományos szervezés: a hagyományos szervezési területeket fontos megőrizni, hiszen az emberek ezeket a „csatornákat” ismerik, ezek bejáratottak. Óriási lehetőséget jelent viszont, hogy a két színházhoz kötődő szervezői kört egyesíteni lehet, és ezáltal jelentősen kiterjeszti az elérhető közönségréteget. 3. internetes jegyértékesítés: Ma már alapkövetelmény egy színház életében, hogy az előadásaira a jegyek interneten elérhetők legyenek, hogy a vásárlás praktikus és gyors, és a modern fizetési technikákkal (bankkártya, hitelkártya, sms-fizetés, stb.) teljesíthető legyen. az igazi kihívást az jelenti, hogy ezt a platformot fel kell használni a Színház speciális igényeinek közvetítésére, pl. az előzőekben már leírt komplex bérletrendszer értékesítésére. alapfeltétel ezen túl, hogy a Magyar Színház jegyterjesztésének az ország egészét kell lefednie, és ehhez elengedhetetlen az a komplexitás, amelyet az internetes jegyterjesztés kínál.

Az unió

28

Vi. MelléKleteK


29

Az unió


Vi/1. Béres Attila önéletrajza név: Béres Attila születési hely, idő: Marosvásárhely, 1971. március. 3. állampolgárság: magyar e-mail: [email protected] Tanulmányok 1989 1995 1997 1997–1999 2003 2008–

érettségi a Marosvásárhelyi al. Papiu I. matematika-fizika lyceumban matematikusként diplomáztam a Kolozsvári Babes-Bolyai tudományegyetemen színművészként diplomáztam a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen Bukaresti Színművészeti Egyetem esztétika szak rendezőként diplomáztam a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem doktori iskolájának első éves hallgatója vagyok

Szakmai tapasztalat 2005-től 2004–2007 2002–2004 1997–2001

főrendező, Budapesti Operettszínház rendező, Pécsi Nemzeti Színház rendező, Egri Gárdonyi Géza Színház színművész, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

Nyelvtudás angol, román-felsőfok Szerepek Rodolpho tatai József toffolo Pjotr Verhovenszkij Uriel acosta

arthur Miller: Pillantás a hídról, rendező: Meczner János, temesvári állami Színház Szabó Magda: Fanny hagyományai, rendező: Pincés István, Nagyváradi állami Színház Carlo Goldoni: Csetepaté Chioggiában, rendező: Novák Eszter, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház F. M. Dosztojevszkij: Ördögök, rendező: Kincses Elemér, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Karl von Gutzkow: Uriel acosta, rendező: Balikó tamás, Pécsi Nemzeti Színház

Az unió

30


Rendezések 2002 Füst Milán: a lázadó – Színház és Filmművészeti Egyetem, Budapest I. l. Caragiale: a zűrzavaros éjszaka – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Dés–Nemes: Valahol Európában – Egri Gárdonyi Géza Színház lászló Miklós: Illatszertár – Pécsi Nemzeti Színház 2003 W. Shakespeare: ahogy tetszik – Egri Gárdonyi Géza Színház Sütő andrás: Egy lócsiszár virágvasárnapja – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház J. Stein–J. Bock–S. Harnick: Hegedűs a háztetőn – Egri Gárdonyi Géza Színház I. l. Caragiale: a zűrzavaros éjszaka – Vígszínház, Budapest Szomory: Györgyike, drága gyermek – Nemzeti Színház, Budapest 2004 alan Jay lerner–Frederick loewe: My Fair lady – Egri Gárdonyi Géza Színház Csehov: Platonov – Színház- és Filmművészeti Egyetem, zágráb Hamvai Kornél: Szombathelyi pajzánságok – Savaria történelmi Játékok zerkovitz: a csókos asszony – Pécsi Nemzeti Színház Szophoklész: Oidipusz király – Egri Gárdonyi Géza Színház 2005 Szép Ernő: Patika – Pécsi Nemzeti Színház Huszka Jenő: lili bárónő – Budapesti Operettszínház Paul Portner: Hajmeresztő – Pécsi Nemzeti Színház Molnár Ferenc: liliom – Pécsi Nemzeti Színház 2006 Jávori Ferenc: Menyasszonytánc – Budapesti Operettszínház Marius von Mayenburg: a hideg gyermek – Színművészeti Egyetem, Marosvásárhely Edward albee: Nem félünk a farkastól – Pécsi Nemzeti Színház F. M. Dosztojevszkij: Ördögök – Pécsi Nemzeti Színház 2007 Offenbach: Párizsi élet – Budapesti Operettszínház Feydeau: a hülyéje – Pécsi Nemzeti Színház Huszka: lili bárónő – zenés Komédia Színház, Szentpétervár lehár Ferenc: a víg özvegy – Budapesti Operettszínház 2008 Füst Milán: a lázadó – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Hamvai–Rejtő–Darvas: Vesztegzár a Grand Hotelben – Nemzeti Színház, Budapest lehár Ferenc: a víg özvegy – Bukaresti„Ion Dacian” Nemzeti Operettszínház Brecht–Weil: Koldusopera – Pécsi Nemzeti Színház 2009 Parti Nagy lajos: Ibusár – Budapesti Operettszínház lehár: Cigányszerelem – Sverdlovsk zenés Színház, Jekatyerinburg Verdi: Rigoletto – San Francisco lyric Opera lehár: Cigányszerelem – Szegedi Szabadtéri Játékok leo Birinszky: Bolondok tánca – Pécsi Nemzeti Színház

Díjak 2003 2007 2007 2009

POSzt különdíj (Dés–Nemes: Valahol Európában) Golden Sofit-díj, legjobb előadás, Huszka: lili bárónő, Szentpétervári Színházi Fesztivál arany Maszk Fesztivál, Moszkva, Huszka: lili bárónő, nominálás legjobb előadás, a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő elismerésre. Díj: legjobb női főszereplő. Vámos lászló-díj

Az unió

31

Vi/2. Bizonyítványok


Az unió

32


Az unió

33


Az unió

34


Vi/3. együttműködési szándéknyilatkozatok

Ács jános – rendező Duró Győző – dramaturg jordán tamás – rendező, ügyvezető igazgató, Weöres Sándor Színház Karsai György – egyetemi tanár Keszég lászló – rendező lőrinczy György – ügyvezető igazgató, Pentaton Koncert- és Művészügynökség Mohácsi jános – rendező rusznyák Gábor – rendező szabó Máté – rendező

A z u n i ó. Béres Attila pályázata a Pesti Magyar Színház igazgatói posztjára

Recommend Documents