A z a r zé n n el való m érgezésről

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A z a r z é n n e l v a ló m é r g e z é s r ő l. H o g y az arzénes vegyületek le g többje nagy méreg, már régóta ism ere tes, és nem is csodálhatjuk, hogy az arzént gyilkossági szándékból már év századok előtt is használták. A régibb id ők b en is előfordultak ugyan vélet len vagy ön gyilkossági szándékból való m érgezések az arzénnel, d e a legtöbbször az orgyilkosok titkos fegyvere volt az arzén. Már L i v i u s irja, h ogy R ó m á ban K . e. 3 3 1 -b e n egyszerre feltűnő sokan múltak ki hirtelen halállal, főleg férfiak. A vizsgálat, egy rabszolganő vallom ása alapján indulva, kiderítette, hogy igen sok előkelő róm ai nő együtt készítette a mérget, m elyet férjeiknek beadtak. A z adatok n agy valószínűség g el a m ellett szólnak, h ogy a gyorsan ölő m éreg arzén volt. A m int Livius mondja, a hölgyek, m időn épen tetten kapták őket, el akarták hitetni a birákkal, h o g y »g y ó g y sz e r t« fő z n e k ; erre a birák töb b ek k el közülök m egkóstoltat ták a jeles gyógyszert s valam ennyien m eghaltak tőle. 1 7 0 nőt Ítéltek ez alka lom m al halálra, a kikre rábizonyult, hogy férjeiket m egm érgezték. A leghirhed tebb m éregkeverőknek kedves szere volt az arzén. A X V . szá zadban Olaszországban a gon osz lelkű B o r g i a C é z á r igen erős, arzén tartalmú m érget készített, m elyet ő és atyja igen ügyesen tudtak m egitatni azok kal, a kik útjokban voltak. Jelentékeny számú áldozatuk között találunk több államférfit, n égy kardinálist, három püs pököt, sőt B a j a z e t szultán testvérét,

G e e n é - t i s ! E g y alkalommal m eg történt, h ogy a másnak szánt m éreg pohárból tév ed ésb ő l ők ittak és ekkor m egism erték azokat a kínokat, m elyek ben az ő gonoszságuk másokat részesí tett ; Borgia Cézár felépült, atyja b e le halt a m érgezésbe. A hires B r i n v i l l i e r s márkinő (családi nevén D r e u x d ’A u b r a y Mária M agdolna), a kiről S e r i b e op e rát is irt, 1 6 7 6 -b a n vérpadra került, mert szeretőjétől, S a i n t e C r o i x ka pitánytól m egtanulván a m éregkeverést, arzénnel m érgezte m eg atyját, testvéreit és férjét, h o g y nagy vagyont örököljön. Körülbelül 6 0 0 em ber életét oltotta ki egy T o f a n a nevű palermói m éreg keverő asszony üzelme, a ki az »Aqua T ofana « (A cqua di T offa,.A cquetta di N apoli) nevű arzéntartalmú folyadé kával, m elyet »Szent-Miklós mannájá nak « nevezett, nem csak Oias&, hanem Spanyolországban is nagy hirre tett szert, és a ki — úgy látszik — sok magas rangú em bernek tett »szolgálatot«. Az A qua T ofan át előállítója nagy adag ar zénnel m egm érgezett állatok rothadó nyálából készítette, m ely arzénes ptomaint tartalm azott; tiszta vízhez hasonló volt a folyadék s állítólag pár cseppje elég volt ahhoz, h ogy a testb e jutva, halálos m érgezést okozzon. V agy 2 0 esz ten d ő n keresztül űzte m esterségét T o fana asszony, m íg végre, 1 720-ban, m eg fojtották (valószínűleg azok ölték meg, a kiknek okuk volt reá, hogy ne vallhas son). Jeles tanítványa volt H i r o n y m a


AZ ARZÉN N EL VALÓ MÉRGEZÉSRŐL.

S p a r t a, ki m éltó utódja lett m esteré nek. A k ésőb b i időkben igen veszed el m es m éregkeverőnő volt egy G e e s c h e G o t t f r i e d nevű a ssz o n y ,a ki 32 em bert ölt m eg arzénes italával. Újabban, körülbelül 3 0 év óta, egyre kevesebb m érgezés történik gyilkossági vagy öngyilkossági czélból az arzénnel, a m inek oka valószinűleg a m érgekkel való bánásra vonatkozó szigorúbb intéz kedés. Az ipari véletlen m érgezések száma azonban m ég m indig e lé g g y a kori. 1888-ban és 1 8 8 9 ben, tehát k é t esztendő alatt, nem kevesebb, mint 191 arzénm érgezési esetet em lítettek az or vosi szaklapok — p ed ig csak az é r d e kesebb kóreseteket közölték. T ek in tve az arzénvegyületeknek az iparban és a háztartásban való elég k i terjedt használatát, a véletlen m érgezé sekre sok alkalom nyilik. ím e néhány p é ld a ! T a y 1o r irja, h ogy 185 7-ben L o n donban egy nevelő-intézetben 3 4 0 gyer m ek egyszerre b eteged ett m eg arzén m érgezésben. K iderült, hogy a rézüstben, m elyben reggelijőket főzték, a réz arzén nel volt fertőzve. Szerencsére a m éreg m ennyisége nem volt nagy s a gyerm e kek felgyógyultak. R osszabbul járt két másik gyerm ek, a kik czukorból való alakokat találtak az utczán és m egették. Csakhamar rosszul lettek és meghaltak. A vizsgálatból kitűnt, h ogy a czukortárgyak arzénes festékkel voltak festve. U gyancsak T a y 1 o r irja, hogy alkalma volt kenyeret vizsgálnia, m elyet egy péküzletben foglalt le a hatóság s az alja egészen zöld volt az arzén savas réztől. Az illető pék kevés id ővel azelőtt boltjának állványait zöldre fe s te tte ; a festék p edig 50% arzénsavat tartalma zott és a kenyérre ragadt. E gy izben egy hat tagú család úgy m érgeződött m eg arzénnel, hogy a pék, a ki kalácsának szebb színt akarván adni, chrómsavas

359

ólom h elyett sárga arzénnel festette m eg, mert a gyógyszerész té v ed ésb ő l a chrómsavas ólom h elyett arzént adott neki. H ason ló végzetes tév ed és történt Bradfordban is : a czukrász lisztjét gip sz szel akarta szaporítani, d e gipsz h elyett téved ésb ő l arzént kapott, a mi 17 em bernek életé b e és vagy 2 00-n ak súlyos b e te g ség éb e került. 1 8 8 8 -b a n Francziaország H yéres nevű városában a földesurat, V i l i é n e u v e grófot törvényszék elé idézték, mert a vörös bor, m elyet feltűnő olc só n adott el, rövid id ő alatt 12 em bernek halálát és körülbelül négyszáznak arzén m érgezésben való súlyos m e g b e te g e d é sét okozta. A g r ó f azt vallotta, h o g y az az arzént szőllejében a fillokszéra irtá sára használta s a m i m egm aradt b elő le, pinczéjéb en tartotta. H o g y m ikép került az arzén a borba, azt kideríteni nem lehetett. 1 8 9 4 . tavaszán Brissago olasz községben 1 2 8 em ber konyh asótól ka pott arzén m érg ez ést; a keresk ed ő só jában megtalálták az arzént, d e csak annyit lehetett rábizonyítani, h o g y a sót mozsárban törte meg. L ehet, h ogy e m űvelet közb en került arzén a sóba. L on d o n b a n néh án y év előtt eg y 3 0 tagból álló társaság auripigm enttel fes tett fagylalttól kapta m eg az arzénm érge zés egy k ö n n y eb b alakját. Az arzén és vegyü letei azonban n em csak lenyelve, hanem a bőrre, sebekre k enve is m érgezhetnek, valam int gőzük b ele h e lé se is veszedelm es. O r f i 1 a egy 9 éves gyerm ek esetét em líti, a k in ek fe jét anyja arzéntartalmú k e n ő c cse l kente, h o g y tetveitől szabaduljon. A gyerm ek ötödnapra b e te g lett és tizednapra m eg halt. M ég érd ek eseb b L e o n a r d o d o C a p o a é sz le lete : E g y gyerm ek ú gy szenved ett halálos m érgezést, h o g y anyja olajba mártott fésűvel fé s ü lte ; az ü v eg ben annakelőtte arzént tartottak, s ettől lett m érges. III. P i u s pápát úgy m ér


360

AU JESZK Y A L A D Á R

gezték m eg ellen ségei, hogy lába sebére arzénes k en ő csö t t e t t e k ; e g y osztrák herczeget p ed ig úgy, h ogy hálószobájá ban arzénes gyertyát égettek (3 8 font gyertyában 3 font arzén volt keverve) és a keletkező arzéngáz halálát okozta. A hidrogénfejlesztéshez használatos czink és sósav gyakran arzéntartalmú s ilyen kor belőlük nem tiszta hidrogén, ha nem arzénhidrogén (A s H3) keletkezik ; W á c h t e r egy alkalom m al 4 munká son látta ilyen m ód on az arzénm érgezést k ife jlő d n i; a m unkások ilyen m érgező arzénhidrogénnek ballonba töltésével foglalkoztak és a m érges gázt b elehelték. A z orvosok k ét fő alakját szokták az arzénm érgezésnek m egkülönböztetni

azelőtt főleg az anilin előállításánál hasz náltak s az anilint fertőzve, ennek útján okozott bajt. L eg v eszed elm eseb b m in d en esetre a fémarzén (A s) és az arzénessav (A s2 0 3), m elyeknek igen kis adag jai is mérgezők lehetnek. A fémarzén feketés-szürke, kristályos, fémfényű, a leveg ő n állva o x ig é n n el vegyül és arzénessavvá változik, s in n en ered m érgező v o lt a ; az arzénessav (k özön ségesen arzenikum ) lisztszerű fehér por vagy porczellánhoz hasonló, vízben nehezen o ld ó d ó töm eg. A z arzénessav felnőtt em bernek már egy czeptigram m nál vala m ivel csek élyeb b adagban is b etegséget okozh at; 0*03 g. életveszélyes m érg e zést szülhet, o ' i — 0*2 g. p ed ig halálos

a szerint, h ogy a m éreg egyszerre k e rült-e nagyob b m ennyiségben a szerve zetbe vagy p ed ig lassanként, napokon, hónapokon keresztül apró adagokban jutva a testbe, csak lassan fejti ki káros hatását. A z első az akút, az utóbbi a krónikus arzénm érgezés.

lehet. V iszon t fel vannak jeg y ezv e e se tek — m int ritkaságok — a hol a ha lálosnál n agyobb adag len y elése e lle nére az illetők életb en maradtak. Gyer m ekek g y en g éb b testalkotásuknál fogva kiseb b adagtól is súlyos m érgezést vagy halált szenvedhetnek. Tapasztalták azt

H o g y m ekkora adaggal k ö v e tk e zik b e az akút m érgezés, erre vonatko zólag töb b tén yező dönt. M ind en ek előtt tek in tetb e jön, hogy m inő alakban k e rült az arzén a szervezetbe. N é m e ly vegyü letei (m ilyen pl. a realgár [As2 S 2] nevű ásvány, m ely az arzénnek k énnel való vegyülete s a m elyet a régi g ö r ö gök »szandaraké« néven gyógyszerül használtak) k özön ségesen nem ártalma sak ; m esterségesen előállítva azonban

is, h ogy a m ikor a m éreg oldat alakjá ban kerül a szervezetbe, sokkal m érge zőbb, m int ha nagyobb darabokban vagy porban veszik be. A z sem közönyös, h ogy üres vagy teli gyom orba jut-e az arzén. A z üres gyom or gyorsabban szívja fel a beléjutott m érget és sietteti m érgező hatását, m iként az állatkísér letek is bizonyítják. V égü l m egjegy zendő, h ogy áz arzénhez a szerveze te t hozzá is lehet szoktatni, úgy h o g y a m érgezőnél sokszorta nagyobb ad ag jait baj nélkül tűri el a test, a mint az arzénevök tanúsítják.

nem szoktak arzénessavtól m entesek lenni és ilyenk or m érgezők. A rzén tartalmú festékek, m inők a piros korallin, a schw einfurti zöld és a S c h e e l e-féle zöld (az arzénnek rézvegyülete, Cuprum arsenicosum ) jelen ték en y m en nyiségű arzént tartalmazhatnak. E g y festő 5 0 g. S ch eele-féle zöld et vett b e és életével lakolt. E rős m éregnek bizonyult az arzénsavas kálium (K3 As O3) és m ég inkább az arzénsav (H3 A s O4), m elyet

H a a szervezetbe egyszerre nagyobb m en n yiségű arzén jut és a m éreg a test szöveteit m egtám adja s b en n ök v e szed elm es változásokat o k o z : a b ek ö v et k ező m érgezés jelen ség ei, lefolyása és időtartama a legváltozatosabb. N em k í séreljük m eg ezeknek részletes leírását, a szerencsétlen m érgezettek kínjait sem


AZ A R ZÉ N N E L VALÓ MÉRGEZÉSRŐL.

3ÓÍ

soroljuk el, csupán főbb vonásaikban említjük m eg az akút arzénm érgezés

m érgezés első jele n sé g e i m ennyi id ővel mutatkoznak a m éregnek a testb e jutása

jelenségeit. A leggyakoribb eset az, hogy a mérgezetten súlyos gyom orbélhurut szimptómái jelenkeznek. Szédülés, ém ely

után. V2— 1 óra a leggyakorib b , d e töb b óra is eltelhetik, a m íg a m éreg pusztí tásának első je le i észrevehetők. C h r i st i s o n egy e se té b e n a m éreg b ev étele után már 8 perez múlva m egjelentek a m érgezés első szim ptóm ái. L o f t h o u s e b eteg e p e d ig már a m érgezett kalács evése k özb en rosszul lett. N in csen e k e lég g é m egbizható ada taink arra vonatkozólag, h o g y az arzén nel m érgezetteknek hány százaléka g y ó gyul meg. A m éreg m en n yisége, m in ő sége, a m érgezettnek eg y én i tulajdonsá gai, az elég jókor alkalm azott orvosi se g é ly nagyban előm ozdíthatja a m érge zésnek jó vagy rossz végét. A z orvos segélynyújtása akút arzénm érgezésnél első sorban vagy ab b ól áll, h ogy a gyom orb a jutott arzént valam ely olyan anyaggal helyezi chem iai ö sszek ö tte tésbe, a m ely azután oldhatatlan vegyületet alkot az arzénnel (ilyen kiváló szer a vasoxidhidrát) vagy p ed ig abból, h ogy gyom orm osás útján távolítsa el a mér get a gyom orból. T erm észetesen , ennek

gés, gyakori hányás és hasm enés, kínos fájdalmak a hasban, égető, összeszorító érzés a torokban, majd láz és nagy fokú szomjúság gyötri a beteget, bőrén gyakran k iütések jelennek m eg, ereje egyre hanyatlik és rendszerint 4 — 8 nap múlva a halál váltja m eg kínjaitól. Máskor a b eteg ség egész lefolyása na gyon hasonlít a koleráéhoz és kolerajárvány idején tévedésre is adott már okot. A z 183 2-iki kolerajárvány idején L ondonban egy családban röviddel az eb éd után n égyen hirtelen rosszul lettek é s ketten m eg is haltak. M ivel a család eg y ik tagja rossz viszonyban élt a tö b biekkel, gyanú támadt, h ogy n em ar zén n el m érgezte-e m eg a családtagokat. A vizsgálatot elrendelték és kitűnt, hogy nem történt m érgezés, hanem a kolera volt a bajnak forrása. A b eteg ség ezen koleraszerű alakja rend esen 12 — 18 óra alatt halált hoz. E g y másik alakjánál az arzén m érgezésnek főleg az id egren d szer nagyfokú izgatottsága dom inál. Ilyenkor a halál már 6 — 10 óra múlva szok ott bekövetkezni, rend esen kínos, görcsös vonaglás között. A m int ezek ből látszik, az akút arzénmérgezés le fo lyásának időtartama nagyon különböző, órák és napok között váltak ózhat ik. F o r s t e r a m éreg len yelése után 2, é s T a y 1o r 2 72 órával látta már a halál beköszönését. T h o m p s o n egy 17 éves ifjú esetét em líti, a ki té v e d é s b ől vett be nagy adag arzént vacsora közben és 2 0 perez múlva m eghalt. V i szont tapasztalták azt is, h ogy daczára a m éreg nagy m ennyiségén ek, csak 10 — 15, sőt 20 nap múlva állt b e a halál. H asonlóképen nagyon eltérő a d a tokat találunk arra nézve is, h ogy a

lehető gyorsan k ell m egtörténnie, a m íg a m éregnek m ég csak csek ély m e n n y i sé g e jutott a test tö b b i szöveteib e, m ert csak így leh e t kilátás a gyógyulásra. H u s e m a n n m éregtanában 81 olyan esetről em lékezik m eg, m időn öngyilkossági czélb ól arzént vettek b e az illetők és közülök 5 0 halt m eg, vagyis 6 i°/o. A n n y i b izonyos, h ogy súlyosabb arzén m érgezésn él, ha a m érgezettek föl is épülnek bajukból, a k ü lön b öző utőbántalmak eg ész sora (gyom or-, bél-, id eg- és b őrb etegségek ) hosszú id őre vagy egész életökre b etegek k é, munkára alkalmatlanokká teheti őket. B e 11 o c egy 5 6 éves asszonyról em líti, h ogy rűh ellen testére sok arzénes oldatot k envén, arzénm érgezést k a p o tt; a m érgezés első k om olyab b je len ség ein szeren csésen át


36 2

AUJESZK Y A L A D Á R

esett, d e azután folyton b etegesk edett, g yengült és k ét év múlva teljesen k i m erülve meghalt. A lassú aizénmérgezést, a m időn a m éreg parányi m enn yiségben, d e hosszú id őn át folyton bejut a testbe, leginkább olyan iparosok kapják m eg, a kik foglalkozásuknál fogva sokat kény telenek arzénes anyagokkal dolgozni. A m éreg úgy jut szervezetökbe, h ogy finom porát beszívják vagy a kezökhöz tapadó mérges an yagot észrevétlenül lenyelik (ha pl. étkezés előtt nem m osakodnak g o n d o s a n ); ritkábban úgy, hogy a m é reg bőrük finom likacskáin k eresztüljut testökbe. íg y keletkező arzénm érge zést észleltek gyári m unkásokon, a kik festékgyárakban arzéntartalmú anyagok kal fog la lk o zta k ; valam int m ázolókon, kelm efestőkön, m űvirágkészítőkön, a kik arzénes festéket haszn áltak ; szű csökön, állatok k itöm ésével foglalko zókon, a kik szintén használnak arzénes an y a g o k a t; bányászokon és hutamunká sokon, a kik gyakran k énytelen ek az arzén porát, gőzét belehelni. Fel vannak jegyezve esetek, hogy háztartási czikkek voltak a m érgezés k ö z v e títő i; pl. rézed ények, m elyek arzénsavas rezet tartalmaztak. A íukszin, m ellyel a bort kü lönösen azelőtt gyakran festették, többször okozott krónikus arzénm érge zést. N ém ely eled elt (gyüm ölcsöt, k o l bászt, halakat) arzénessavval szoktak korzerválni s ilyen m ód on is már sok baj történt. R uhaszövetek, tapéták, lám pa ernyők, m elyeket arzéntartalmú festékkel festettek, néha igen nagy m ennyiségű arzént tartalmazhatnak. M indam ellett, hogy a tapasztalatokon okulva, az arzén tartalmú vegyületek nek gyerm ekjáté kok, szövetek, tapéták, eled elek stb. fes tésére való használását miniszteri ren deletek (N ém etországban 18 87. óta tör vény is)tiltják: m égis, talán az ellenőrzés hiánya miatt, sok gyáros valóban le lk et

lenül alkalmazza az arzénes festékeket, m elyek a világosság hatására kevésbbé halaványódnak. G r a m 6 4 tapétaminta közül 30-b an , 78 ruhaszövet közül 17-ben és 7 művirág közül 3-ban ta lált arzént. Z i n r e c k p ed ig zöldszínű báli ruhának 2 0 rőfjében 60*5 g. arzénessavat talált. Z u n t z közli egy tanító esetét, a ki két tanítványával a zöld lám paernyő ről leporló arzéntől kapott krónikus mérgezést. E g y külföldi egyetem i tanár az előadásai alkalmával használt színes krétától b eteg ed ett m e g ; a tábla alatti porban arzént találtak, a krétában 5— 7% volt az arzén. Sokan kapták már m eg a lassú arzénmérgezést lakószobájok falának vagy tapétájának festé kétől. N a u n y n a königsbergi törvén y szék irattárának három, egy szobában dolgozó hivatalnokán egyszerre konsta tálta az arzénmérgezést, m ely következőképen jött létre : A szoba fala régebben zöldre volt festve ; majd sárgára festet ték. A falakhoz tám aszkodó állványokon elhelyezett aktacsom ók gyakori haszná latával azonban a sárga festék lekopott s már az alatta levő zöld is porlódni k e z d e tt; e por az iratokra szállt, a hivatalnokok hosszú időn át belehelték és, mert — m int az utólagos vizsgálat ból kitűnt — 8*32% arzénessavat tar talmazott, ilyen m ódon beteged tek m eg tőle a tisztviselők. T a y 1o r egyik ba rátja, könyvtárának ren d ezése után m eg b eteg ed ett s betegségén ek jelen ségei legin k áb b a krónikus arzénm érgezés hez hasonlítottak. A könyves polczok arzéntartalmú papirosszőnyeggel- voltak le b o r ítv a ; a könyvekre rakódó porban is m egtalálták az arzént. Igen érdekes az olasz Dr. G o z i o-nak az az újabb fölfedezése,* hogy ném ely penész* Azione di alcune muffe sui composti fissi d’arsenico. 1892.


AZ A RZÉNNEL VALÓ MÉRGEZÉSRŐL.

gom bák képesek m egbontani az arzén vegyületeket és belőlük m érges gázokat fejleszten ek ; így különösen a Mucor mucedo és Aspergillus glaucus. A hol tehát arzénfestékes falak, tapéták van nak és az efféle gom bák elszaporodnak, m ég inkább veszélyeztetve van a lakók egészsége. A krónikus arzénm érgezésnek ezek szerint szintén számtalan forrása lehet, s ha az akút m érgezésnél azt em lítettük, hogy ennek lefolyása, jelen ségei igen változók le h e tn e k : ezt a krónikus arzénm érgezésnél m ég jobban ki kell emelnünk. Sokszor alig van más jele, mint hogy a különböző szervek hurutosak, a bőrön kiütések jelenkeznek s a haj esetleg k ih u ll; ez az állapot azután sokáig, hónapokon, sőt éveken át m e g van. Máskor súlyosabb je le n sé g e k is társulnak az előbb iek h ez: makacs fej fájás, álmatlanság, nagyfokú bágyadtság, a rheumához hasonló fájdalmak, leső vány odás, folytonos erőhanyatlás, a tagok bénulása stb. A z igazságszolgáltatás szem pontjá ból nagyfontosságú annak eldöntése, hogy valaki arzénnel való m érgezés vagy más betegség k övetkeztében halt-e meg. A holttetem felbontása és egyes részei nek megvizsgálása sokszor tisztázza a legbonyolultabb bűn eseteket és segíti a birót Ítéletének meghozásában. Az arzénnel való m érgezésben elhaltak tetem ének felbontásakor legtöbbször a gyom or és a b elek nagyfokú gyuladását s a szív, máj és vese elzsírosodását találja a szakértő. Gyakran m egleli a'gyom orban és b ele k b en a m éreg apró sz e m e c sk é it; d e nem m indig, mert a m éreg a b eteg gyom rából és b e le ib ő l a hányással és hasm enéssel kiküszöböltethetett. A törvényszéki szakértő ilyenkor az egyes szervekben keresi az arzént. L u d w i g vizsgálataiból tudjuk, hogy a legtöbb arzén a m érgezettek májában

363

és veséjéb en található m e g ; k e v eseb b az izm okban és csontokban, m ég k e v e sebb az agyvelőben. A chem iai vizs gálatok mai tök életességével a mér g et az em lített szervekben föllelni már nem nehéz. Sikerül ez m ég esztendők múlva is. S t e i n h á u s e r esetéb en a holttetem a m érgezés után 22 év múlva ásatott ki és az arzénessavat megtalálták benne! H a azonban az arzénnek nyom ára nem akadunk a holttetem ben, abból m ég nem következik, hogy az egyén nem arzénnel való m érgezésben halt el. A kik ugyanis a m érgezés után m ég hosszabb id e ig élnek, testök b ől nem csak a hányás és hasm enés, hanem a vizelet útján is teljesen ki takar odhatik a m é reg, m iként az állatkísérletekből is k i derült. M ásrészt lehetséges, h o g y a tetem előrehaladt rothadásával és a koporsó szétesésével az arzén a föld b e került. Krim inális esetek b en épen ez ok b ó l a sírgödör földjét is m eg szokták vizsgálni, valam int a tem etőn ek a sírtól távolabb eső részéből vett földet is, mert nem lehetetlen , h ogy a sírgödör földje arzént tartalmaz, a m ely azonban nem a h olt tetem ből került beléje, hanem mert a talajban arzéntartalmú ásványok van nak. V iszo n t óvatosságra int e lle n kező irányban az a tény, h o g y a h olt tetem ben is találhatnak arzént, a nélkül, hogy az eg y én arzénm érgezésnek esett volna áldozatul. íg y pl., ha valaki halála előtt tö b b napon át arzén tartalmú or vosságot vagy ásványvizet kapott, az arzén a h olttetem b en m egtalálható, p e d ig bűnös üzelm ek nem történtek. T a láltak már kiásott tetem b en arzént, a m ely nem az eg y én életéb en került a testbe, hanem halála után a koporsóba zárt tárgyakból (szem fedő, művirág stb.). C a s p e r irja pl., h o g y egy 11 év óta eltem etett és kiásott asszony hajában arzént találtak ; a test eg y éb részeiben


364

AZ A RZÉNNEL VA LÓ MÉRGEZÉSRŐL.

arzén nem volt. Ú g y került a hajába, hogy a halottnak fejére a tem etés előtt koszorút tettek, m elynek m űvirágai ar zén es festékkel voltak festve. V ilágos tehát, h ogy m ekkora óvatosságot k ö v e tel az ilyen vizsgálat és m ennyi körül m én n yel kell szám olnia a szakértőnek, m időn az iránt kell d ön ten ie, vájjon valaki arzénm érgezésben halt-e el vagy sem. B efejezésül m ég néhány szót az arzénevökrol, a kiknek létezését m ég szá zadunk k özep éig is sokan kétségb e v on ták, a m íg 1 8 5 7 -b e n a hivatalos vizsgá latok adatai Stájerországra vonatkozólag ki nem mutatták, h ogy az arzénevés elég elterjedt szokás. F ő leg a stájer, k evésbbé a tiroli és svájczi hegylakók h ódolnak az arzénevés szokásának. A férfiak azért, h o g y a munkát, a hegym ászást könynyeb b en g y ő z z é k ; a n ők hiúságból, hogy testök formásabb, szem ök fénylőb b és bőrük szebb legyen. H o g y szá mításuknak m egvan a fiziológiai alapja, az a k övetk ezők b ől tűnik k i : A z arzén, m iként állatokon végzett kisérletek b e igazolták, a testben szétterjedve, e g y részt az id egek in gerlék en ységét csök kenti, másrészt a vér piros sejtjeinek fogyását idézve elő, az oxid álódást las súbbá teszi és ilyen m ód on a test zsíros szövetein ek gyarapodását hozza létre. Az id eg e k in gerlék en ységén ek csö k k e nésével a kifáradás okozta kellem etlen érzéseket is kevésbbé érzik az arzén evők. E zért esznek arzént a nehéz testi munkát végző férfiak; a test zsírszöve tein ek gyarapodása p e d ig kövérebbé, k ecseseb b é teszi a testet, feszesebbé, finom abbá a b ő r t : ezért élnek vele a nők. G i e s s jól táplált házi nyulaknak

és kakasoknak három héten keresztül naponként 0 * 0 0 0 5 — 0 0 0 2 g. arzénsavat adott b e ; az állatok pom pásan tűrték a mérget, szépen m egkövéredtek és fel tűnő volt, h ogy a nyulak szőre s a k a kasok tolla m ilyen fényes és finom lett. R osszul táplált nyulak és kakasok e lle n ben ugyanolyan csek ély m éregm ennyi ségtől három hét alatt elpusztultak. K ülön b en , hogy az arzén a test kövéred é sét létrehozhatja, azt már a régi görö g ö k is tudták, a kik rabszolgáikat arzénnel tartották, h ogy jo b b áron ad hassák el őket. Á llatoknak, különösen lovaknak ma is gyakran adnak b e arzént az élelm es kereskedők, h ogy tetszető sebb ek leg y en ek és értékesebbeknek látszanak. A z arzénevők többnyire az aurip igm en tet fogyasztják, m elyben 8 — 3 0 százalék arzénessav van, d e azért a pat kánym érget, m ely hasonlóan arzénessavat tartalmaz, szintén megeszik. E lein te igen csek ély m en n yiségek et vesznek b e ; azután fokozatosan haladnak m indig nagyob b adagokra, a k özön ségesen halálosnál többszörte nagyobbakra is. K n a p p Gráczban nehány év előtt az orvosegyesü let ülésén bem utatott egy 25 éves stájer arzénevőt, a ki a hallga tóság szemeláttára 0*40 g. arzénsavat vett b e és utána pom pásan érezte magát. A z arzénevők, ha a m éreggel óvatosan bánnak, elég jól szokták tűrni és 7 0 — 8 0 évig is elélhetnek. H a azonban abban hagyják az arzénevést, ijesztő m érték ben áll b e a reakczió, a test erejének roham os hanyatlása és a krónikus arzén m érgezés je l e n s é g e ; ez kényszeríti a szerencsétleneket, hogy szenvedélyüknek tovább is hódoljanak. D r . A ujeszky A t.a d á r .

A z a r zé n n el való m érgezésről

Recommend Documents