A VOSZ Alapszabálya 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3.3. Elnökség
1.1. A Szövetség neve, székhelye, jogállása
Az Elnökség az Ügyvezetı Elnökséget alkotó, a Küldöttgyőlés által választott (illetve a kooptált) Társelnökökbıl, a megyei (regionális) VOSZ szervezetek elnökeibıl, az országosan létrehozott Szekciók elnökeibıl áll. Az Elnökség két Küldöttgyőlés között a Szövetség legfıbb döntéshozó szerve.
1.1.1.
A Szövetség neve:
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (rövidítve: VOSZ) 3.3.1. Az Elnökség kizárólagos hatásköre Angolul: National Association of Entrepreneurs and Employers (NAEE)
• Németül: Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitgeber (LUUA)
1.1.2.
A Szövetség székhelye:
• •
1107 Budapest, Mázsa tér 2-6.
1.1.3. A Szövetség az Egyesülési Jogról szóló Törvény alapján mőködı tulajdonosi és munkáltatói érdekvédelmet ellátó országos társadalmi szervezet.
1.1.4. A Szövetségnek jogában áll, hogy az érdekképviselet és az érdekegyeztetés nemzetközi intézményrendszerébe való bekapcsolódása végett külföldön (képviseleti joggal rendelkezı) irodát hozzon létre.
1.1.5. A Szövetség Logójának elnevezése: VOSZ-Logó. A VOSZ-Logó 50 fokban döntött, stilizált kulcs, melynek felsı része piros-fehér-zöld színő kerekített V bető. A kulcs szára és tolla piros színő, a kulcs tolla fogazott. A VOSZ Logó védjegy oltalom alatt áll.
A VOSZ-Logó kiegészítı szöveggel is megjeleníthetı. A kiegészítı szöveg a kulcs felsı része alatt, a kulcs szára és tolla mellett írva, a következı forma szerint történhet:
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége VOSZ
A VOSZ-Logót kizárólag a Szövetség levélpapírján, a Szövetség céljait szolgáló nyomdatermékeken, kiadványokon, ajándéktárgyakon, a Szövetség zászlóján, tisztségviselıi névjegyén, tagjai névjegyén és levélpapírján lehet feltüntetni. Egyéb felhasználása (megjelenítése) tilos.
1.2.
A Szövetség célja és feladatai
1.2.1. A Szövetség célja: A Szövetség a gazdálkodó szervezetek, valamint ezek jogi személyiségő vagy anélkül mőködı szövetségeinek, egyesületeinek, vállalkozásainak, alapítványainak, más szervezeteinek általános, tulajdonosi és munkáltatói érdekképviseletét látja el Magyarországon és az ez irányú nemzetközi szervezetekben. Tevékenysége során a Szövetség képviseli a Magyarországon mőködı tıke és a tıkét mőködtetı vállalkozók, menedzserek érdekeit. A Szövetség független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttmőködésre törekszik. Együttmőködik szociális partnereivel, mindenek elıtt a Munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, társadalmi és gazdasági szervezetekkel és az illetékes kormányzati szervekkel.
1.2.2.
•
• • •
•
A Szövetség feladatai különösen:
A tagság egészét vagy egyes ágazatokat, szövetségeket stb. érintı általános, illetve speciális ügyek képviselete az országos és helyi (megyei, regionális, helyi) döntéshozó fórumok elıtt (országgyőlés, kormány, helyi önkormányzatok, közhivatalok elıtt); részvétel a tagságot érintıen belföldön a makroszintő érdekegyeztetésben, továbbá munkaadói szervezetek nemzetközi kapcsolatrendszereiben, szövetségeiben, szervezeteiben; közvetlen kapcsolatot tart országos és helyi szinten az érdekegyeztetı fórumok más résztvevıivel, a gazdasági kamarákkal; széleskörően tájékoztatja a tagokat a szabályozó változásokról,
• • • •
a Szövetség küldöttgyőlési beszámolójának elıterjesztése, a Szövetség stratégiai kérdéseiben döntés a két Küldöttgyőlés között, nemzetközi szerzıdések jóváhagyása, állandó vagy eseti bizottságok létrehozása; a bizottságokat az Elnökség által felkért szakemberek vezetik, akik meghatározzák a bizottság tagjait, döntés a Szövetség vagyoni ügyeiben 2 millió Ft értékhatár felett (10 millió Ft értékhatárig), a Szövetség Szervezeti és Mőködési Szabályzatának jóváhagyása és módosítása, a Szövetség 3 társelnökének kooptálása, döntés tagfelvételrıl és tag kizárásáról.
3.3.2. Az Elnökség összehívása és mőködése
Az Elnökséget a Társelnökök által, saját körükbıl megválasztott Soros Elnök hívja össze. A Soros Elnök e minıségében egyúttal a Szövetség Elnöke. Az Elnökséget az Ügyvezetı Elnökség is bármikor összehívhatja a hely, az idıpont és a napirendek közlésével. Az Elnökség feladatainak ellátásáról a Küldöttgyőlést rendszeresen tájékoztatja. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Az Elnökség ülésein a Szövetség Elnöke elnököl. Az Elnökség határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerő szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlıség esetén az Elnök szavazata dönt. A határozatokat évente arab sorszámmal kezdıdıen kell írásba foglalni és a Szövetség lapjában megjelentetni. Az Elnökség ülésére az Ellenırzı Bizottság Elnökét, alelnökét és a Fıtitkárt tanácskozási joggal meg kell hívni.
3.4. Ügyvezetı Elnökség
Az Ügyvezetı Elnökség a Küldöttgyőlés által választott (illetve a kooptált) Társelnökökbıl áll. A Társelnökökbıl álló Ügyvezetı Elnökség saját körébıl meghatározott idıre megválasztja a Soros Elnököt, aki megválasztásának idejére egyben a Szövetség elnöke. Az Elnökség által kooptált Társelnök Soros Elnök tisztségét nem töltheti be. Az Ügyvezetı Elnökséget az Elnök hívja össze. Az Ügyvezetı Elnökséget akkor is össze kell hívni, ha azt három tagja kezdeményezi hely, az idıpont és napirend közlésével.
Az Ügyvezetı Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülésezik. Az Ügyvezetı Elnökség dönthet minden olyan Szövetséget érintı ügyben, ami nem tartozik a Küldöttgyőlés, vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe. Az Ügyvezetı Elnökség hatáskörébe tartozik a Fıtitkár megválasztása, illetve visszahívása, döntés az Ügyvezetı Elnökség által engedélyezett országos Szekciók létrehozásáról, megszőnésérıl. Az Ügyvezetı Elnökség jogosult a VOSZ szervezeti egységei részére a tagdíjbevételek meghatározott százalékának átengedését szabályozni. Az Ügyvezetı Elnökség határozatait évente arab sorszámmal kezdıdıen kell írásba foglalni és a Szövetség lapjában megjelentetni.
3.5. Ellenırzı Bizottság
• • •
figyelemmel kíséri és ellenırzi a Szövetség alapszabályszerő munkáját, mőködését, a Küldöttgyőlés, az Elnökség, az Ügyvezetı Elnökség mőködésének és határozatainak jogszerőségét, ellenırzi a költségvetés végrehajtását, a Szövetség pénzügyeit, gazdálkodását, saját tagjai közül megválasztja az elnökét és alelnökét.
• • • •
elımozdítja a vállalkozásfejlesztést, a piacépítést, a szakmunkásképzést és a felnıttképzést, ennek érdekében az illetékes szerveknek javaslatokat tesz, illetve ilyen tartalmú törvényeket és más jogszabályokat kezdeményez, véleményez; törekszik, hogy a tagok, illetıleg a tagsággal kapcsolatba kerülı partnerek vitás ügyeiket az érdekeltek maguk, társadalmi úton, érdekeik egyeztetésével, szükség esetén felkérésre a Szövetség közvetítésével (jószolgálatával) oldják meg; a Szövetség saját tevékenységérıl és szakmai kérdésekrıl kiadványokat, más sajtótermékeket ad ki; fórumokat teremt felhasználva az elektronikus és írott sajtó, a médiák lehetıségeit;
részt vesz a Príma Primissima Alapítvány által elıírtak szerinti döntésekben, valamint szervezi és bonyolítja a Területi Príma Díjak odaítélését.
1.2.4. Feladatainak megvalósítására gazdálkodó (szolgáltató, stb.) szervezetet hozhat létre.
1.2.5. A Szövetség feladatainak ellátása során politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártot, parlamenti, önkormányzati képviselıjelöltet nem támogat.
TAGSÁGI VISZONY
A Szövetségbe gazdálkodó szervezetként, vagy ezek valamely elv szerinti szövetségeként, stb. belépı tagok jogaikat saját alapszabályuk, alapító okiratuk, vagy társasági szerzıdésük szerint felhatalmazott képviselıjük útján gyakorolják, akik személyükben tisztségre választhatók. A Szövetség tagjai, illetve annak képviselıi képviseleti joguk gyakorlását meghatalmazás útján a képviselt cégen belül más személyre átruházhatják. A Közgyőlésen/Küldöttgyőlésen egy személy egyidejőleg egy tag képviseletére jogosult, s egy tagnak egy képviselıje lehet.
Választott tisztségviselı e jogosultságát és kötelezettségét másra nem ruházhatja át.
2.1.
2.1.1.
Rendes tag (továbbiakban: tag)
Társult tag
A Szövetségnek társult tagja lehet minden olyan szövetség, munkaadói, gazdasági, szakmai és vállalkozói érdekképviselet, amely a Szövetséggel és tagjaival koordináltan kíván fellépni, a Szövetség Alapszabályát elfogadja azzal, hogy a tagsági viszonyból fakadó jogokat és kötelezettségeket vállalja. A társult tagokat - kérelme szerint - a rendes tag, vagy a pártoló tag jogai és kötelezettségei illetik meg. A társult tag felvételérıl kérelme alapján az Elnökség - a társult taggal történt írásos megállapodás alapján - egyedileg dönt.
2.1.3.
3.6. Szekciók
A Szövetség tagjai országosan, illetve a megyei (fıvárosi) szervezetek keretében szakmai szekciókat hozhatnak létre. Az Ügyvezetı Elnökség legfeljebb 2o országos szakmai Szekció létrehozását is engedélyezheti. A Szekciók alakulását az Ügyvezetı Elnökség hagyja jóvá. A Szekciók az Ügyvezetı Elnökség által elfogadott saját Szabályzatuk alapján mőködnek, amely nem lehet ellentétes a Szövetség Alapszabályával. A Szekciók feladta az ágazati, szakmai érdekképviselet. A Szekció Szabályzatra ajánlást az Ügyvezetı Elnökség ad ki. Szekció Elnökét, Társelnökét és elnökségét a Szekció tagjai választják.
Szövetség szekciói:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Egészségügyi Szekció Ifjúsági és Diákvállalkozási Szekció Hírközlési Szekció Ipari, Építıipari Szekció Kereskedelmi és Szolgáltató Szekció Oktatási és Szakképzési Szekció Pénzügyi Szekció Szállítói Szekció Textil és Ruházatipari Szekció Idegenforgalmi, Szálláshelyszolgáltatók és Vendéglátóipari Szekció
Az Ügyvezetı Elnökség további szekciók alakulását is engedélyezheti, amennyiben azok mőködésének személyi és dologi feltételei biztosíthatók.
A Szekciók testületi üléseirıl Emlékeztetıt kell készíteni, melyet meg kell küldeni az Ügyvezetı Elnökségnek. Az Emlékeztetı szerves részét képezi a hitelesen készült jelenléti ív.
A Szövetség tagjai
A Szövetségnek - az önkéntesség elve alapján - rendes tagja lehet minden Magyarországon nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó, illetve bármely jogi és nem jogi személyiségő gazdasági társaság, szövetkezet, aki, illetve amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja és a részére megállapított tagdíj megfizetését vállalja. A Szövetség tagja lehet továbbá minden társadalmi szervezet, melyet az elızıekben meghatározott jogi és természetes személyek hoztak létre, illetve amelyeknek tagságát az Elnökség elfogadja.
2.1.2.
Az Ellenırzı Bizottság munkájáról évente köteles beszámolni a Küldöttgyőlésnek. Az Ellenırzı Bizottság elnökét, alelnökét és tagjait a Szövetség ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg.
tagjai számára szervezetei útján különbözı üzleti szolgáltatásokat (ingyenes és térítéses szolgáltatásokat) nyújt.
1.2.3. A Szövetség szolgáltatásait a tagdíj, vagy a közvetlen költségek ellenében biztosítja tagjai részére. A tagdíjakkal szembeni szolgáltatások körét évente közli tagjaival.
2.
Az Ellenırzı Bizottság bármely tagja a Szövetség bármely szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt. Az Ellenırzı Bizottság munkáját valamennyi testület és a Szövetség tagjai támogatni kötelesek. Az Ellenırzı Bizottság mőködési szabályzatát maga állapítja meg, határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza.
Pártoló tag
A Szövetségnek pártoló tagja lehet minden bel- és külföldi jogi és nem jogi személyiségő vállalkozás, munkaadói-gazdasági érdekképviselettel foglalkozó társadalmi szervezet és magánszemély, aki, illetve amely a Szövetség céljaival egyetért, azt támogatja.
2.1.4. Szőkített szolgáltatást igénybe vevı tag
A Szövetség szőkített szolgáltatást igénybe vevı tagja lehet minden, a 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint meghatározott egyéni vállalkozás, gazdasági társaság és szövetkezet, mely az éves szőkített tagdíj megfizetését vállalja.
A szekciók ülésein a Szövetség bármely tisztségviselıje tanácskozási joggal részt vehet.
3.7. Megyei, regionális szervezeti egységek
3.7.1. A Szövetség stratégiai céljai érdekében Elnökség megyei, regionális, vagy más területi szintő szervezetet is létrehozhat, és azok számára az önálló jogi személyként való mőködést is engedélyezheti, illetve nyomós indok esetén e szervezeteket megszüntetheti.
Nyomós indok különösen:
• • • • •
Alapszabállyal ellentétes mőködés; Törvények, más jogszabályok sorozatos megsértése; A Szövetség hírnevét károsan befolyásoló szervezeti magatartás; A Szövetség testületei által támasztott mőködési feltételek súlyos megsértése. A Szövetség jogi személyiséggel - feltételek elıírása mellett - általában akkor ruházza fel a megyei (regionális) vagy helyi szervezetet, ha az önálló mőködés pályázati források elnyerése, közigazgatáskapcsolati vagy más fontos szervezeti ok miatt különösen indokolt. A jogi személyiség a feltételek megszőnése vagy megsértése esetén visszavonható.
3.7.2. Állandó vagy eseti bizottságok megalakulásáról a 3.3.1. pont szerint az Elnökség határoz.
3.7.3. A Szövetség stratégiai céljai elérése érdekében az Elnökség az eddigiekben fel nem sorolt szervezetet is létrehozhat. Ilyen szervezeti formát általában akkor lehet engedélyezni, ha létrehozatalából a Szövetségnek kimutatható haszna származik, és
2.2.
A tagsági viszony keletkezése
2.2.1.
az abban tömörülı tagság a Szövetség általánosan elfogadott tagdíján felüli forrásokból önmagát eltartja és képes a jogi elıírások szerinti jogkövetı feladatoknak teljes körően megfelelni.
A tagfelvételi kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani. 3.8. Titkárság
2.2.2. A tagsági viszony keletkezésének feltétele, hogy a jelentkezı a Szövetség Alapszabályát elfogadja és részérıl a tagdíjfizetés rendje szerint befizetendı éves tagdíjat a Szövetség részére megfizesse. A tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amikor a tagdíj a Szövetség pénzforgalmi számláján, vagy házi pénztárában jóváírásra került és a tagfelvételt az Elnökség jóváhagyta. A tagfelvételt elutasító Elnökségi határozat ellen a kézhezvételtıl számított 3o napon belül a Szövetség Titkárságán írásban benyújtott és a Küldöttgyőléshez címzett fellebbezéssel lehet élni.
2.2.3.
2.3.
A tagokról a Szövetség központi nyilvántartást vezet.
A tagsági viszony megszőnése
2.3.1.
• • • •
A tagsági viszony megszőnik:
a tag kilépésével a kilépés bejelentésének napján, a tag halálával, illetve a tag jogutód nélküli megszőnésével (a halál, illetve jogutód nélküli megszőnés napján), ha a tag az éves tagdíjat - évente írásos felszólítás ellenére - nem fizeti meg a harmadik hivatalos felszólításban kikötött befizetési határidı lejártával, a tag kizárásával (a kizárást kimondó határozat jogerıre emelkedésének napján).
2.3.2. Az Elnökség a tagok sorából kizárhatja azt, aki: a Szövetség Alapszabályát megsérti vagy a Szövetség céljait veszélyeztetı magatartást tanúsít, vagy vállalkozói magatartásával a Szövetségnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz. A kizáró határozat ellen - a kézbesítését követı 15 napon belül - a tag a Szövetség Ellenırzı Bizottságához címzett és a Titkársághoz benyújtott fellebbezéssel élhet. E fellebbezésnek a határozattal szemben halasztó hatálya van. Az Ellenırzı Bizottság döntése ellen a tag a Szövetség Küldöttgyőléséhez fordulhat fellebbezéssel, ennek azonban halasztó hatálya nincs.
2.4.
A tag jogai
2.4.1. A tag jogosult a Közgyőlésen szavazati joggal részt venni. Küldöttgyőlés esetén bármely tag küldötté választható. A küldött szavazati joggal részt vesz a Szövetség Küldöttgyőlésén. Minden küldöttnek egy szavazati joga van.
2.4.2. A tag megválasztható a Szövetség valamennyi tisztségének betöltésére.
2.4.3. A tag jogosult rendszeres tájékoztatást kapni a Szövetség tevékenységérıl, és jogosult részt venni a Szövetség által szervezett valamennyi rendezvényen, azokon véleményének hangot adni, javaslatot tenni.
2.4.4.
A tag jogosult a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételére.
2.4.5. A tag jogosult a Szövetség bármely szekciója munkájában tanácskozási joggal résztvenni, de szavazati joga csak egy szekcióban lehet, amelyben választása szerint a Titkárság regisztrálta. A tag jogosult szavazati joggal résztvenni vállalkozása székhelye szerinti területi VOSZ szervezetben, valamint tevékenysége alapján választott szekcióban.
2.4.6.
A tag jogosult intézkedéseket, eljárásokat kezdeményezni.
2.4.7. A tag javaslatot és indítványt intézhet a Szövetség tisztségviselıihez, testületeihez.
2.4.8. A tag érdekeinek veszélyeztetése, sérelme esetén jogosult a Szövetségtıl védelmet kérni.
2.4.9. A szőkített szolgáltatás igénybevételét biztosító tagsággal bíró tag csak a 2.4.4. szerinti jogokat gyakorolhatja.
2.5.
2.5.1.
3.8.1. A Titkárság dolgozói a Szövetséggel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló munkatársak. A Titkárság döntés-elıkészítı, operatív ügyintézı, és végrehajtó szervezet, mely a Szövetség folyamatos és szakszerő mőködését hivatott biztosítani. Gondoskodik a küldöttgyőlés, az Elnökség és az Ügyvezetı Elnökség határozatainak elıkészítésérıl és végrehajtásáról. Segíti a Szekciók munkáját.
A tag kötelezettségei
A tag köteles betartani a Szövetség Alapszabályát.
3.8.2. Szervezi a tagok véleményeinek és javaslatainak összehangolását, majd gondoskodik azoknak az illetékes testületekhez, szervezetekhez történı továbbításáról.
3.8.3. Elıkészíti a Szövetség éves tevékenységérıl szóló küldöttgyőlési elıterjesztést.
3.8.4. Évente beszámol a Szövetség gazdálkodásáról a Küldöttgyőlésnek.
3.8.5. A Titkárság munkatársai felett a munkáltatói jogokat a Fıtitkár gyakorolja. A Fıtitkár eseti vagy tartós akadályoztatására tekintettel helyetteseként Ügyvezetı Igazgatót nevezhet ki. Az Ügyvezetı Igazgató a Fıtitkár helyettesítésén kívül rendszeres feladatként ellátja az országos testületi ülések, összejövetelek technikai szervezési feladatait, továbbá a Szövetség szolgáltató irodáinak irányítását és ellenırzését.
3.8.6. A munkavégzésre irányuló, más jogviszonyban álló munkatársak közvetlen irányítását a Fıtitkár gyakorolja.
4. A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELİI
4.1
• • • • •
a Szövetség Tiszteletbeli Elnöke(i) a Szövetség Ügyvezetı Elnöke (társelnök) a Szövetség Soros Elnöke (elnöki címet viselı társelnök) az Elnökség tagjai: társelnökök, megyei, regionális szervezetek elnökei, országos szekciók elnökei az Ellenırzı Bizottság elnöke, alelnöke és tagjai
A választott tisztségviselık megbízatása a 2006. évi választástól kezdıdıen öt évre szól. A területi szervek és országos szekciók által megválasztott tisztségviselık megválasztásának idıtartama is az elızı mondat szerint alakul.
A Szövetség tisztségviselıi a Szövetség nevében eljárva testületi álláspontot képviselnek. A Szövetség tisztségviselıje csak magyar állampolgár lehet. A Szövetség tisztségviselıi közötti munkamegosztást a Szövetség Szervezeti és Mőködési Szabályzata állapítja meg.
4.1.1. Tiszteletbeli Elnök(ei)
Azon szervezet (intézmény) képviselıje, melyet az Elnökség tagszervezetei érdekérvényesítése szempontjából kiemelkedı jelentıségőnek tart. A Tiszteletbeli Elnök(ök) a Küldöttgyőlésen és az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vehetó(nek) részt. Tiszteletbeli Elnök(ök)nek állami, vagy politikai tisztségviselı nem választható.
4.1.2. A Szövetség Elnöke és Ügyvezetı Elnöke
Ellátják a Szövetség teljes jogú képviseletét. Az Alapszabály keretei között koordinálják a Szövetség különbözı testületeinek munkáját a Társelnökökkel való munkamegosztást alapján, együttes döntésük szerint.
Az Elnök hívja össze a Közgyőlést/Küldöttgyőlést, az Elnökség és az Ügyvezetı Elnökség üléseit és meghatározza napirendjeiket.
2.5.2.
A tag köteles önként vállalt feladatainak maradéktalanul eleget tenni.
2.5.3.
A tag köteles a szövetségi tagdíjat befizetni.
2.5.4. A tag köteles minden olyan információt a Szövetség rendelkezésére bocsátani, amely annak mőködése szempontjából jelentıséggel bír- és nem képezi üzleti titok tárgyát, illetve amely a szavazati jog (mandátum) és a tagdíj mértékének megállapításához szükséges.
Az Elnököt vagy ügyvezetı elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért, az ügy szerint illetékes Társelnök, felkérés hiányában a Fıtitkár helyettesíti.
Az Elnök vagy felkérés alapján az ügyvezetı elnök gyakorolja és a Fıtitkár felett azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket az Alapszabály nem rendel az Ügyvezetı Elnökség kizárólagos hatáskörébe
4.1.3. Az Elnökség tagjai 2.5.5.
A tag köteles etikus vállalkozói magatartást tanúsítani. 4.1.3.1. Társelnökök
2.5.6. Az a tag, aki tagdíját annak esedékességekor, illetve ezt követı írásbeli felszólítás ellenére nem rendezi, ezzel kizárja magát a Szövetség szolgáltatásaiból. A nem fizetı tag tisztséget nem tölthet be.
2.6.
A pártoló tag jogai és kötelezettségei
A pártoló tagra a tag jogai és kötelezettségei vonatkoznak az alábbi eltérésekkel:
• • • • • 2.7.
közgyőlési (küldöttgyőlési) képviselınek nem választható
tisztségre nem választható
•
•
valamint nem illetik meg a 2.4.6. és 2.4.7. pontokban felsorolt jogosultságok
•
3.1.
4.1.4. Az Ellenırzı Bizottság Elnöke
Az Ellenırzı Bizottság Elnökének feladata az Ellenırzı Bizottság tevékenységének koordinálása. Az Ellenırzı Bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök jogkörét a Bizottság alelnöke látja el.
4.1.5. A Fıtitkár
• A Szövetségben megállapodásos tagdíjat kell fizetni; a megállapodás eljárási szabályait az Ügyvezetı Elnökség állapítja meg,
•
A belépés vagy megszőnés idıpontjára tekintet nélkül a tagdíj mértéke a tárgyévben nem lehet kevesebb;
•
o
10 millió forint számviteli nettó árbevételig 18 ezer forintnál;
o
10 millió forintot meghaladó számviteli nettó árbevételtıl 30 millió forint számviteli nettó árbevételig 24 ezer forintnál;
o
30 millió forintot meghaladó számviteli nettó árbevételtıl 50 millió forint számviteli nettó árbevételig 50 ezer forintnál;
o
50 millió forintot meghaladó számviteli nettó árbevételtıl 250 millió forint számviteli nettó árbevételig 100 ezer forintnál;
o
évi 2 millió forintot elérı vagy meghaladó tagdíjfizetés esetén - az Ügyvezetı Elnökséggel történt megállapodás alapján - külön szolgáltatás (elismerés) igénybevételére jogosultságot ad a tagnak.
Rendkívül indokolt esetben és idıkorláttal az esedékes tagdíj mérsékelhetı vagy elengedhetı.
A tagdíj minden év január 1. napján esedékes és a Szövetség Titkársága által kibocsátott számla alapján fizetendı. Év közben belépı tag esetén a Belépési Nyilatkozat alapján kibocsátott számla szerint kell a tagdíjat megfizetni.
•
Az Elnökök feladatukat a Szövetség Alapszabálya, és a Szekciók, illetıleg a megyei (regionális) szervezetek és országos Szekciók Szabályzata szerint látják el.
tagdíjat felajánlott összegben fizet
A tagdíj mértéke
•
4.1.3.2. Megyei (regionális) szervezetek Elnökei, országos Szekciók Elnökei
a Szövetség Közgyőlésén tanácskozási joggal vehet részt
A Szövetség kiadásainak fedezésére elsıdlegesen a tagdíjbevételek szolgálnak. A tagdíj mértéke:
3.
Feladatuk az Elnök, az Ügyvezetı Elnök és a Társelnökök közötti egyeztetett döntés alapján meghatározott munkamegosztásnak megfelelı tevékenység.
A Szövetség Ügyvezetı Elnöksége jogosult a szőkített szolgáltatásra való jogosultság tagdíját, mint szőkített tagdíjat megállapítani, továbbá minden év elején felülvizsgálni, és a tagdíj összegére vonatkozóan változtatást eszközölni. A szőkített tagdíj jelenlegi összege 17.000.-Ft/év és ez mindaddig érvényes, míg az Ügyvezetı Elnökség meg nem változtatja. A szőkített tagdíj a belépéstıl számított egy évre érvényes, esedékessége a Belépési Nyilatkozat alapján kibocsátott számla szerint alakul.
• • • •
gondoskodik a Közgyőlés/Küldöttgyőlés, az Elnökség és az Ügyvezetı elnökség határozatainak elıkészítésérıl és végrehajtásáról, ennek megfelelıen a Szövetség tevékenységének és a Titkárság mőködésének felelıs irányítása, a Szövetség képviselete az elnök, az ügyvezetı elnök, illetve az elnökség felhatalmazása alapján az alaptevékenység és a szolgáltatások irányítása, a Titkárság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása, a Szövetség gazdálkodásának irányítása a Küldöttgyőlés által jóváhagyott éves költségvetésnek megfelelıen, döntés a 2 millió Ft értékhatárt el nem érı gazdasági ügyekben.
4.1.6. A Választott tisztségviselık megbízatása megszőnik
• • • • • • • •
mandátumuk lejártával, lemondással (saját elhatározásból), visszahívással (a választásra jogosult fórum döntése alapján), a közügyektıl eltiltó jogerıs bírói ítélettel, a tagszervezetnél a munkaviszony, illetve igazgatósági, felügyelı bizottsági tagság megszőnésével, illetve a beosztás megváltozásával, ha azon gazdasági társaság tagsági viszonya megszőnik, melynek alkalmazottja, tulajdonosa természetes személy tag esetén a tag halálával természetes személy tag esetén vállalkozása tagsági viszonya megszőnésével.
4.1.7. A Szövetség képviselete
A Szövetség tagja tagdíj kiegészítés címen további befizetést teljesíthet.
A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TAGOZÓDÁSA
Közgyőlés
A Szövetséget a Soros Elnök (elnöki címet viselı társelnök) vagy megállapodás szerint az ügyvezetı elnök (társelnök) képviseli. Szükség szerint esetenként, vagy az ügyek meghatározott fajtáiban a Szövetséget - felhatalmazás alapján - más társelnök vagy a fıtitkár is képviselheti.
3.2.
Küldöttgyőlés
4.2. Összeférhetetlenségi szabályok
3.3.
Elnökség
A Tisztségviselık nem állhatnak egymással (a Ptk. szabályozása szerint) közeli hozzátartozói kapcsolatban.
3.4.
Ügyvezetı Elnökség
3.5.
Ellenırzı Bizottság
3.6.
Szekciók
3.7.
Megyei (regionális) szervezetek
3.8.
A Szövetség által alakítható más szervezeti egységek
3.9.
Titkárság
3.1. Közgyőlés
A Közgyőlés a Szövetség legfelsıbb szerve, melyen szavazati joggal a rendes tagok vesznek részt. Minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik.
A Szövetség Tisztségviselıi országos politikai párt (politikai szervezet, politikai mozgalom) országos, megyei (regionális) vagy helyi vezetı testületeinek és szerveinek tisztségviselıi nem lehetnek, vezetıi megbízást nem végezhetnek, közigazgatási és közszolgálati jogviszonyban nem állhatnak. A megyei (regionális) vagy helyi önkormányzati képviselıi tisztség azonban nem jelent összeférhetetlenséget.
A Tisztségviselık munkavállalói érdekképviseleteknek nem lehetnek tagjai.
A Tisztségviselık tisztségviselıi tevékenységesükért díjazásban nem részesülnek, de a Szövetség érdekében kifejtett konkrét feladatok után - elıre történt megállapodással - költségtérítésre (pld: utazás, szállás, napidíj) igényt tarthatnak.
4.3. A Szövetség gazdálkodása
A Szövetség gazdálkodását az Ügyvezetı Elnökség szabályozza. A Közgyőlésen tanácskozási joggal vesznek részt, (ha egyébként szavazati joggal nem rendelkeznek):
• • • •
az állandó, vagy eseti bizottságok képviselıi (vezetıi),
4.4. A Szövetségben adományozható kitüntetések, kitüntetı címek.
4.4.1. Év Vállalkozója díj
a Szövetség fıtitkára és a rendes tagszövetségek fıtitkárai, pártoló tagok, társult tagok.
Közgyőlés a Szövetséget érintı valamennyi kérdésben jogosult dönteni. A Közgyőlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezı megjelent tagok az összes lehetséges szavazat 50 %-ával plusz egy szavazattal rendelkeznek.
Határozatképtelenség esetén azonos napirenddel ismételten összehívott Közgyőlés a megjelentek szavazatarányára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyőlés összehívására és menetére a Küldöttgyőlésre elıírt szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Meghívót nem kell valamennyi tagnak írásban kiküldeni. A Közgyőlési meghívót a Szövetség újságjában vagy az országos írott v. elektronikus sajtó útján, legalább egy tömegtájékoztatási eszköz felhasználásával kell közölni
Az Év Vállalkozója díjat évente egy alkalommal, lehetıleg december hónapban, ünnepélyes keretek között, testületi ülésen kell átadni.
Az Év Vállalkozója díjat pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázat nyertese lehet az a vállalkozó (munkáltató), aki:
• • • • •
a Szövetség tagja; legalább öt éve vezet sikeres vállalkozást; vállalkozása a közterheket maradéktalanul megfizette, ellene büntetıeljárás nem indult; a megyében (a fıvárosban), a szakmában elismert vállalkozó (munkáltató); köztiszteletben álló személyiség.
3.2. Küldöttgyőlés Pályázatot nyújthat be a díj elnyerése érekében: A Szövetség Közgyőlésével azonos hatáskörrel Küldöttgyőlés hívható össze. A Küldöttgyőlés dönthet a Közgyőlés összehívásáról.
A Küldöttgyőlés határozatképes, ha azon a küldöttek fele, plusz 1 küldött jelen van. Határozatképtelenség miatt azonos napirenddel ismételten összehívott Küldöttgyőlés a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. Valamennyi küldött egy szavazati joggal rendelkezik.
3.2.1. A küldöttgyőlés küldöttei:
• • • • •
•
maga a vállalkozó (munkáltató); a Szövetség területi szervezete, országos szekciója, társszövetsége, bel- és külföldi partnerszervezete; gazdasági, hivatásrendi, szakmai kamara.
A pályázat lebonyolításának rendjét és a díjazás módját az Ügyvezetı Elnökség szabályozza. A pályázati kiírást a Szövetség lapjában közzé kell tenni.
az Ügyvezetı Elnökség tagjai: legfeljebb 15 társelnök Az Ellenırzı Bizottság elnöke, alelnöke és tagjai A Szövetség megyei, regionális szervezetének elnöke (helyettesként társelnöke)
Mindezen feltételek megléte esetén az Ügyvezetı Elnökség dönt a díj odaítélésérıl.
4.4.2. Címzetes Társelnök kitüntetı cím
Legfeljebb 20 országos szekcióelnök, illetve helyettesként társelnök A Szövetség megyei (regionális) szervezete, valamint országos szekciói által delegált küldöttek szervezetenként 3 fı
3.2.2. A Küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
• •
• •
a Szövetség Alapszabályának elfogadása, módosítása, a Szövetség legalább12, legfeljebb 15 társelnökének, az ügyvezetı elnökének, az Ellenırzı Bizottság elnökének, alelnökének, tagjainak, a Jelölı Bizottság elnökének és tagjainak, a Szavazatszedı Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása vagy visszahívása. A választás öt évi idıtartamra - de legalább az
Címzetes Társelnök kitüntetı címben részesíthetı a Szövetség tagja (tagszervezet képviselıje), aki a Szövetség helyi vagy országos ügyeire meghatározó jelentıségő hatással bír és ezt a Szövetség Ügyvezetı Elnöksége az általa adott megbízás, vagy elismert feladatvállalás, vagy a tag által nyújtott támogatás alapján megítéli.
A Címzetes Társelnök kitüntetı címet (feliratot) a részesített jogosult névjegyén, levélpapírján feltüntetni és az elismerésnek megfelelı módon használni (gyakorolni). A címzetes társelnök kitüntetı címek következı ciklusra történı meghosszabbításáról az újjáválasztott Ügyvezetı Elnökség megalakulását követı fél éven belül dönt, addig a címet a tag (mandátum lejártát követıen is) használhatja.
• • • • • • • • • • •
új tisztségviselık megválasztásáig szól -, mely alól kivételt a Küldöttgyőlés idıtartamára megválasztott tisztségek képeznek. Idıközi választás esetén a megválasztott tisztség az eredetileg megválasztott tisztség lejártáig szól,
A Címzetes Társelnök kitüntetı cím megszőnése (megszüntetése) esetére az Alapszabály 4.1.6 pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni.
döntés a Szövetség stratégiai kérdéseiben,
5. ÁTMENETI SZABÁLYOK, VEGYES, ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a Szövetség éves tevékenységérıl szóló beszámoló elfogadása, az éves költségvetés, valamint ezek végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, döntés a Szövetség vagyoni ügyeiben (10 millió Ft feletti értékben), döntés a Szövetség által, vagy részvételével történı vállalat, vagy gazdasági társaság alapítása kérdésében, alapítvány létrehozása, illetve alapítványban való részvétel tárgyában (2 millió Ft feletti értékben),
5.1. Vegyes rendelkezések
A Szövetség és tagjai közötti gazdálkodási kapcsolatokat a tagsági viszony határozza meg. A Szövetség megszőnése esetén vagyonát a tagok között kell megosztani.
5.2. Záró rendelkezések
az Ellenırzı Bizottság jelentésének elfogadása, a tagdíjfizetés rendjének és mértékének megállapítása, a Szövetség más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, más szervezethez való csatlakozásának elhatározása, vagy megszüntetésének kimondása, a Szövetség nemzetközi szervezeti tagsága tárgyában hozott döntés, döntés a Küldöttgyőlés hatáskörébe tartozó fellebbezésekrıl,
Ezen Alapszabály jelen egységes szerkezetben a 2008. május 15-én a Szövetség Küldöttgyőlésén elfogadott módosításokkal együtt 2008. május 15-én lép életbe.
Budapest, 2008. május 15.
Demján Sándor
Közgyőlés meghirdetése és összehívása. ügyvezetı elnök
3.2.3. A Küldöttgyőlés összehívása
A Küldöttgyőlést írásban szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni. A Küldöttgyőlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok 1/5-e írásban azt az Elnökségnél indítványozza az ok és a cél megjelölésével, az Ellenırzı Bizottság kezdeményezése alapján, továbbá bírósági határozat alapján. A Küldöttgyőlést az Elnökség bármikor összehívhatja a hely, az idıpont és a napirend közlésével.
A meghívót valamennyi résztvevınek meg kell küldeni, a Szövetség nem küldött tagjait a Küldöttgyőlés összehívásáról a Szövetség újságjában, vagy az országos írott vagy elektronikus sajtó közül legalább egy országos tömegtájékoztatási eszköz útján tájékoztatni kell.
3.2.4. A Küldöttgyőlés menete
A küldöttek közül a Küldöttgyőlés idejére a Küldöttgyőlés megválasztja a Mandátumvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait, a Jelölı Bizottság elnökét és tagjait, a Szavazatszedı Bizottság elnökét és tagjait. Az Elnökség tesz javaslatot e bizottságok elnökeire és tagjaira. A Küldöttgyőlés Levezetı Elnökét az Elnök kéri fel. A tisztségekre a Szövetség bármely tagja vagy a Fıtitkár felkérhetı.
A Levezetı Elnök legalább 2 fıt kér fel a küldöttek közül a készülı Jegyzıkönyv és a Küldöttgyőlési Határozatok hitelesítésére. A dokumentumok készülhetnek hangfelvétellel, vagy Jegyzıkönyvvezetı által írásban, vagy mindkét módon. Ha írásban készülnek, úgy a Levezetı Elnök kéri fel a Jegyzıkönyvvezetıt.
A Küldöttgyőlés határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. A Szövetség Alapszabályának módosításához, a Szövetség megszőnésének kimondásához 2/3-os többség szükséges. Szavazategyenlıség esetén a Küldöttgyőlés Levezetı Elnökének szavazata dönt. A Küldöttgyőlésen a szavazás nyíltan történik, a Küldöttgyőlés azonban egyszerő szótöbbséggel elhatározhatja a titkos szavazást az összes mandátum legalább 20 %-ával rendelkezı megjelent (szavazati joggal bíró) tagok javaslatára.
A Szövetség legalább 12 társelnökét, az Ellenırzı Bizottság elnökét, alelnökét és tagjait a Küldöttgyőlés nyílt szavazással választja. Adott tisztségre vonatkozó többes jelölés estén a választás titkos szavazással történik. Többes jelölés esetén a sorrendben legtöbb szavazatot elnyert személyek tekintendık megválasztottnak. A Szövetség további 3 Társelnökét a soron következı tisztújító küldöttgyőlésig - két Küldöttgyőlés között - a Szövetség feladatainak bıvülése esetén az Elnökség kooptálja.
A választott tisztségek betöltésére elıször a Jelölı Bizottság elnöke tesz javaslatot a Küldöttgyőlésnek. Ezt követıen bármely küldött jogosult további személyi javaslatot tenni. A jelölılistára az a személy kerülhet fel, aki megkapja a jelenlévı közgyőlési képviselık/küldöttek legalább 1/3-ának szavazatát.
A Küldöttgyőlés általában nyilvános. Zárt ülésre akkor kerül sor, - ha a Szövetség nyomós érdeke ezt indokolttá teszi (pl: üzleti titok)-, és azt legalább tíz küldött kéri. A Küldöttgyőlés a zárt ülésrıl, vagy annak elvetésérıl mindkét javaslattételi mód esetén vita nélkül, soron kívül határoz.
