A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL
Jankovics-4.indd 3
2015.10.06. 10:01:34
Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
ISBN 978 963 05 9661 9
Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. www.akademiaikiado.hu
Elsô magyar nyelvû kiadás: 2015 © Jankovics Marcell, 2015 ©Akadémiai Kiadó, 2015 A kiadásért felelôs az Akadémiai Kiadó igazgatója A szerkesztésért felelôs: Molnár Anna Olvasószerkesztô: Kiss Lidia Termékmenedzser: Kiss Zsuzsa Nyomdai elôkészítés: Elandyr Kft. A fedélterv Harsányi Tamás munkája. Kiadványszám: NY140034 Megjelent 26,1 (A/5) ív terjedelemben Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in EU
Jankovics-4.indd 4
2015.10.06. 10:01:35
TARTALOM
BEVEZETÉS .......................................................................................
9
A vizualitásról általában ..................................................................... Néhány szó a vizuális érzékenységrôl ............................................. A vizuális emlékezet.......................................................................
13 22 27
Jobb és bal ........................................................................................... Közjáték: animus és anima – fiú vagyok-e vagy lány?.................... Átellenes bekötések, avagy tudja-e a bal félteke, mit csinál a jobb kéz? ................................................................ Mese és vicc ................................................................................... Hagyományos nôi és férfiszerepek.................................................. férfiszerepek.................................................. Nemek és féltekék.......................................................................... Ki a jobb mesélô? ........................................................................... A féltekék együttm együttmû ûködése ...........................................................
28 34
Gondolatok a gyermeknevelésrôl és az oktatásról .............................
99
A TANTERVEKRÔ TANTERVEKRÔL ÁLTALÁBAN
40 45 51 55 61 71
101
A tantervek nyelvezetérôl ................................................................... 107 A NEMZETI ALAPTANTERV ......................................................... 113 A köznevelés feladata és értékei ......................................................... Médiatudatosságra nevelés ............................................................ A tanulás tanítása .......................................................................... Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek alapelvek..................... ..................... A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok (10648.) ..... Természettudományos nevelés .......................................................
Jankovics-4.indd 5
115 116 116 116 117 118
2015.10.06. 10:01:35
A mindennapos mû mûvészeti nevelés (10649.) ................................. 118 Az idegennyelv-oktatás .................................................................. 120 Kompetenciafejlesztés, m mû ûveltségközvetítés, tudásépítés (10652.) .... Kulcskompetenciák........................................................................ Anyanyelvi kommunikáció (10652.) ............................................. Matematikai kompetencia (10653.) .............................................. Természettudományos és technikai kompetencia (10654.) ........... Digitális kompetencia .................................................................... Szociális és állampolgári kompetencia (10655.) ............................ Kezdeményezôképesség és vállalkozói kompetencia (10656.) ....... Esztétikai-mû Esztétikai-m ûvészeti tudatosság és kifejezôkészség (10656–10657.) ........................................................................ A hatékony, önálló tanulás (10657.) .............................................
122 122 122 123 124 125 125 126 127 128
Mûveltségi terület ............................................................................... 130 A Nat mû mûveltségi területeinek fölépítése (10658.) ....................... 130 Ajánlás a Nat mû mûveltségi területek százalékos arányaira (10659.) 132 A mû mûveltségi területek anyagai........................................................... Magyar nyelv és irodalom (10660–10679.) ................................... Matematika (10688–10707.) ......................................................... Tájékozódás (10690.)..................................................................... (10690.)..................................................................... Tapasztalatszerzés (10691.) ............................................................ Képzelet (követô, alkotó) (10692.) ............................................... Emlékezés (10693.) ........................................................................ Alkotás és kreativitás (10697.) ...................................................... Kommunikáció (10699.)................................................................ Ember és társadalom (10707–10724.) ...........................................
136 136 142 142 143 143 144 144 145 145
Mûveltségtartalmak a tantárgyak hagyományos szerkezetében a 7. évfolyamtól .............................................................................. 154 Földünk – környezetünk (10773–10783.) ..................................... 156 Mûvészetek (10784–10812.) ......................................................... 156 KERETTANTERVEK ........................................................................ 175 1–4. évfolyam – Bevezetés .................................................................. 177 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................... 177 5–8. évfolyam ...................................................................................... 188 Célok, feladatok ............................................................................. 188
Jankovics-4.indd 6
2015.10.06. 10:01:35
Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................. 188 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................... 193 Kötelezô tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon .......... Magyar nyelv és irodalom – A változat ......................................... Magyar nyelv .................................................................................. Irodalom ......................................................................................... Idegen nyelv ................................................................................... Matematika .................................................................................... Történelem .................................................................................... Hon- és népismeret ........................................................................ Erkölcstan ...................................................................................... Természetismeret............................................................................ Biológia, egészségtan – A–B változat ............................................. Fizika – A–B változat ..................................................................... Kémia – A változat ........................................................................ Földrajz........................................................................................... Ének-zene – A–B változat............................................................. Dráma és tánc ................................................................................ Vizuális kultúra .............................................................................. Informatika .................................................................................... Technika, életvitel és gyakorlat......................................................
197 197 201 202 205 206 206 207 208 209 209 212 213 214 215 216 216 223 229
Középfokú nevelés-oktatás szakasza – gimnázium (9–12. évfolyam) . 230 Célok, feladatok ............................................................................. 230 Mûvészetek (11–12. évfolyam) ...................................................... 264 Függelék .............................................................................................. 277 Kultúrából a Civilizációba ................................................................... 277
Jankovics-4.indd 7
2015.10.06. 10:01:35
BEVEZETÉS
Mottó: „Mint mindenkinek, aki mûvészetrôl ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a mûvészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A mûvészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer1
2011 ôszén, amikor távoztam az NKA élérôl, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. „Szíven talált” az ajánlat. Némi gondolkodási idô után – erre a hivatalnoksággal szembeni ellenérzésem miatt volt szükségem – lelkesen mondtam igent. A miniszteri biztosi pozíció nem mint elégtétel, cím és a vele járó fizetés, autóhasználat, titkárnô és minisztériumi szoba miatt lelkesített, hanem azért, mert olyan kutatási, területfölmérési lehetôséget láttam benne, amelyhez magánemberként aligha juthatok, legfeljebb a rám nem jellemzô, „ha kidobnak az ajtón, bemászom az ablakon” stílusú módszerekkel. Javában írtam ugyanis egy könyvet, melynek egyes fejezeteiben e téma érintôlegesen már terítékre került. Régóta foglalkoztat a kultúra (azon belül az írás-olvasás) szembetûnô hanyatlása, a diszlexia, a diszkalkulia, az analfabetizmus terjedése és vele egyidejûleg a képes bóvli (televízió, internet, reklám, bulvársajtó, képregény) diadalútja. Ennek a helyzetnek élesen ellentmond, hogy az iskolai nevelésben és oktatásban egyre kisebb, s az életkorral is tovább csökkenô szerepet játszik a képes ismereteket kezelô jobb oldali agyfélteke foglalkoztatása. A diszlexia járványos terjedésének egyik oka – szerintem – épp ebben keresendô: a képekkel operáló fonomimika 1950-es számûzése az oktatásból, mely – akárcsak a majdnem kihalt mangalica – csak lassan, a globalista oktatáspolitikával dacolva talál vissza napjainkban az iskolába.2 Másképp fogalmazva, az oktatás-nevelésben meghatározó a szövegközpontúság, a jobb agyféltekét elhanyagolják, a bal féltekét túlterhelik. Nyilvánvalónak tûnik a számomra, hogy ezt az ellentmondást föl kell oldani. Egyfelôl az írásolvasás-számolás jó hagyományokon alapuló oktatásának erôsítése révén, másfelôl a vizuális kultúra színvonalának jelentôs emelésével. Az elôbbihez 1 Életem és gondolataim. Etalon Kiadó, Budapest, 2010. 52. A vicc az, hogy Schweitzer ezt Bachról írt könyve kapcsán jegyzi meg. 2 Uo. 12.
Jankovics-4.indd 9
9
2015.10.06. 10:01:35
nem értek, az utóbbit igyekszem mûvelni. Koromnál fogva a gyakorlati alkotómunka mellett azonban egyre nagyobb bennem az elméleti érdeklôdés és az elvi megalapozás igénye. Más személyes ok miatt is foglalkoztat a kérdés. Alapvetôen vizuális típus vagyok. Új keletû szakkifejezéssel élve velem született jobbféltekedominanciával áldott meg a Teremtô, amelynek számos hátrányát, még több elônyét tapasztaltam meg életem során. Ettôl függetlenül is az egyensúlyt kerestem és keresem az élet minden területén (Mérleg jegyû vagyok). Ezért is sulykolom, hogy az oktatók, nevelôk a két agyféltekét egyformán terheljék, ezzel neveltjeik mindkét féltekéjüket megtanulnák használni. Így válnának harmonikus személyiséggé, és megérthetnének sok mindent, amit féloldalas agymunkával szó szerint képtelenség. Itt akár abba is hagyhatnám, ha hinnék abban, hogy egy-két kijelentô mondattal meg tudom gyôzni véleményem helyes volta felôl azokat, akiknek hatalmában áll a jövô nemzedékek sorsát eldönteni. Nem hiszek benne, tehát folytatom. Azt állítom, hogy a kultúra általános hanyatlása, a magaskultúra sülylyedése, a tömegkultúra, az üres szórakoztatás rohamos terjedése, a kulturáltság korábbi mércéjének tekintett írástudás és olvasottság leépülése összefügg a képi kultúra, a vizualitás elhanyagolásával.3 Mindeközben – és ez a nagy ellentmondás – a képek elárasztanak bennünket. A ránk zúduló képözön azonban kioltja az igényes szellemi érdeklôdést, akkor is, ha technikai értelemben nem színvonaltalan képekrôl beszélünk.4 Csak egy, de annál föltûnôbb példa. Aki rákattint egy internetes portálra, azzal szembesül, hogy a keresett olvasnivaló többnyire mozgó, cserélôdô képek tömegébe van csomagolva, csakhogy e képek túlnyomó többségének semmi köze a szóban forgó íráshoz, és fordítva, az interneten nézett filmre kopírozott reklámszövegnek sincs köze a mozgóképhez. Épp az a céljuk, 3
Az olvasó fiatalok számának csökkenése, az internetezés mint lehetséges ellenszer napi téma a sajtóban. Velkei Tamás: Harry Potter mint példakép. Magyar Nemzet 2013. október 19. Kovács Bálint – Ságvári Bence: „A Harry Potter nem kapudrog”. Magyar Narancs, 2013. november 14. „Leginkább a tévé és a számítógép elôtt ülnek a mai gyerekek. Az internet helyes használatára is meg kell tanítani a fiatalokat.” – olvasom, hallom nap mint nap. Igen. Ugyanakkora sikerrel kecsegtetô feladat lesz, mint Tóth Tihaméré volt, amikor igyekezett rábeszélni a kamasz fiúkat a „tiszta férfiúságra”. 4 Ez persze igaz a hang világára is. A gôzgép föltalálása elôtt viszonylagos csend uralkodott a civilizált világban is. A háborús idôszakokat, a csatazajt leszámítva, a természet hangjain kívül csak az ünnepek zsivaja, zenebonája bontotta meg a nyugalmat. Addig tartott a zene virágkora is. Mint a kép területén, úgy a hang terén is hasonló ellentmondás van kialakulóban azóta. Egyre nagyobb a zaj(ártalom), egyre hangosabb a zajt elnyomni kívánó, mesterségesen fölerôsített popzene, mely egyre nagyobb teret is hódít a komoly- és népzene rovására.
Jankovics-4.indd 10
10
2015.10.06. 10:01:35
hogy az olvasó figyelmét eltérítsék, és magukra, az általuk reklámozott, kizárólag érdekbôl föltett tartalomra vonják. Ugyanez a célja az utak menti óriásplakátoknak, az üzletek reklámfeliratainak, a tévéreklámoknak, az újsághirdetéseknek, a postaládánkba begyömöszölt reklámoknak, a fôleg képeket tartalmazó bulvárlapoknak. Elvonni a figyelmét az értelmes érdeklôdônek az érdemes látni- és olvasnivalóról. Jó példa a bevásárlóközpont is, mely a nagyvárosok üzlet- és szórakoztató negyedeinek zárt terû kicsinyített mása, ahol a látvány bazári zûrzavara és képszerû föliratok tömege zúdul az emberre, aki, ha egy meghatározott céllal érkezik, teljesen elveszettnek érzi magát. E hanyatlásnak persze a folyamatosan ugrásszerû technikai fejlôdés is oka. A tantervek készítôi rákényszerülnek, hogy a gyerekeket a legkorszerûbb (számítógépes) technikával fölvértezzék, és az állandónak szintén nem mondható társadalmi, egészségügyi, környezetvédelmi, életviteli, állampolgári, banki stb. ismeretekkel bombázzák ôket. Olyasmikkel, amire az élet úgyis megtanítja ôket. Nem csoda, hogy a hagyományos mûveltség területeire egyre kevesebb idô, tér és energia jut. Hallom a kérdést: miért hiszem, hogy több idôt, teret és energiát kellene pazarolni rájuk? És a választ is: lépést kell tartani a fejlôdéssel! Becsapós dolog ez. A fejlôdés, mint pár sorral följebb utaltam rá, részjelenség, és mindig ára van, valamely részterület hanyatlása a fizetség. Esetünkben a gyorsuló civilizációs fejlôdésnek a kultúra hanyatlása az ára.5 A fölkérésemet követô napokban összeírtam magamnak pontokban, kikkel, mely intézményekkel kell fölvennem a kapcsolatot, mi mindent kell elolvasnom, milyen szempontok szerint fogjak a dologhoz. A kinevezésbôl azonban nem lett semmi. Amikor a fölkérés után háromnegyed év múlva szembesültem a végleges nemmel, azt mondtam rá: sebaj, akkor nekivágok magánemberként. Vagyis megírom mindazt, ami a témáról eszembe jut. Ez lett belôle. Írásom azonban nemcsak a vizualitással foglalkozik, hanem mindazzal, amit laikusként a jobb agyfélteke dolgának gondolok, és aminek a vizualitás fogalmát kiterjesztve leegyszerûsítetten „rálátás a (tágabb) összefüggésekre” nevet adhatnám. Írásom személyes hangvételû, különösen, ami az oktatás, nevelés témakörét illeti. Gyakorló középiskolai és fôiskolai, egyetemi óraadó tanárként sem tekinthetem magamat igazán szakmabelinek, szakképzettnek sem. Nincs egyetemi végzettségem – sem szakirányú, sem egyéb. Habilitált egyetemi magántanárnak lényegében akkor neveztek ki, amikor tanárkodásom a végéhez közeledett. Errôl a területrôl a tudásomat a gyakorlatban, ellenôrzés nélkül szereztem, és a szakirodalommal is csak utólag ismerkedtem 5
Beteljesülôben Oswald Spengler (1880–1936) jóslata: a kultúra halála a civilizáció. Erre vonatkozó nézeteimet kissé bôvebben kifejtve a Függelékben.
Jankovics-4.indd 11
11
2015.10.06. 10:01:35
meg. Éppen ezért, de azért is, mert mûvészként közelebb érzem magamhoz a saját gyerekkoromat, mint a legtöbb ember, saját gyerekkori iskolai emlékeimnek a téma kifejtésében fontos szerepet szánok. Mindazonáltal szeretném, ha gondolataimat a szakértôk, pedagógusok nem hessegetnék félre. Pedagógusokkal történô, nem ritka találkozásaim arról gyôznek meg, hogy legalább az ô szemükben ez a munkám sem lesz hiábavaló. Mivel írásom nagy részében szavakon lovagolok, bizonyos, a témával kapcsolatos szavakat, szótöveket a mondanivalómat alátámasztandó, kiemeltem. Jel, kép, lát, mutat, néz, szem, tekint, tûnik, vizuális, vizualitás. A nyilacska: a lásd szó helyett áll.
Jankovics-4.indd 12
12
2015.10.06. 10:01:35
