2010/1.
tól a
á urbin t i k n A Bá ramig g holo
b gyob a n g al a le rjúk ltalálókk e t n I ar fe magy
l
estrő
ap Bud k o s sítá ól Tudó ckholmb o és St
zás a
ta Időu
jzi letra é s e k k Érde zelítése ö k meg
jánló
yva s kön
ny é
vé Rejt
ól
zadt
zá 18. s
Doctus Novitas Képzeletbeli interjú Bánki Donáttal
A vízturbina atyja
Bánki Donát, Hollán-díjas feltaláló, azt vallja magáról, hogy mindig is reál beállítottságú ember volt, így szinte már egészen fiatalon eldőlt a „sorsa”. Azt azért talán még sem gondolta, hogy nevéhez egyszer majd több szabadalom, találmány, iskola, de még kitüntetés is kötődik. A feltalálót elsőként pályája kezdetéről kérdeztem. - Édesapám nagyon sokáig otthon tanított engem és testvéreimet. Jómagam még a középiskolai tanulmányaimat is otthon kezdtem meg, majd a Budapesti Markó utcai Főreál Gimnáziumba jártam. Úgy gondolom itt már minden eldőlt és egyértelmű volt számomra, hogy a Műegyetemre felvételizek. Így is lett. 1881-ben vettem át a gépészmérnöki diplomámat.
Ha jól tudom az egyetem jó szívvel gondol Önre.
Ez kölcsönös, hiszen ez az egyetem volt az, amely elindított a pályámon. 1879 és 1880 között a Műszaki Technika Tanszéken tanársegédként dolgoztam, majd 1899-től, mint professzor tanítottam a hallgatóknak a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanát. Még egy kedves nótával is megajándékoztak a hallgatók: „Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…/Bánkinak a Laval-csövön azt fújják: Expandálnék, hej de nem tudok,/Mert az izotermám nagyon kanyarog.” – kántálja mosolyogva.
Mi történt a majd 20 év alatt, amíg tanársegédből, professzorrá lépett elő? -Dolgoztam. Először a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban, majd a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban. Előbbiben, mint műszaki díjnok, utóbbiban kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, és végezetül 8 évet főmérnökként.
Hogyha jól tudom Főmérnökségi munkájának ideje alatt ismerkedett meg és kötött barátságot Csonka Jánossal. - Bizony, jól tudja. Mechwart András, a Ganzgyár vezérigazgatója, 1887-ben kérte fel Jánost, az előző évben a vállalat tulajdonába került külföldi motorok üzemképessé tételére. E munka kapcsán ismerkedtünk össze. Kezdettől fogva kölcsönösen segítettük egymást, nem csak a munkában, hanem a magánéletben is. Elmondhatom, hogy Csonka János az egyik legjobb barátom még ma is.
Gondolom, ez a jó kapcsolat az oka, hogy Önök ketten, a magyarországi motorgyártás megteremtői. - Ezt bizonyítják a közös szabadalmaik is. Most azonban én leginkább arra a turbinára lennék kíváncsi, amely az Ön nevét viseli. -Körülbelül a századfordulót követően kezdtem el komolyabban érdeklődni a vízi energia hasznosítása iránt. Olyan egyszerű és olcsó turbinát szerettem volna, amely első sorban a kis és közepes esésű patakok, folyók vízienergiáját képes hasznosítani. 1917-ben “Neue Wasserturbine” címmel jelent meg a kéziratom ezzel kapcsolatban, amely a következő évben már magyar nyelven „Új vízturbina” címmel is olvashatóvá vált. Valóban egyszerű találmány, hiszen bárki elkészítheti házilag. Csak néhány acélcsőre és acéllemezre van szükség, amelyek segítségével egy Dieselmotorhoz hasonló teljesítményű turbina készíthető. 1
Doctus Novitas
Miben jobb vagy más ez a turbina, mint a korábbiak?
- Sokban hasonlít a felülcsapott vízkerékre, azonban én fúvókákat és lapátokat használtam a kanalak helyett. A Bánki-turbina járókerekének közepe nyitott és a lapátok ívesek, szemben a vízkerék egyenes lapátjaival. Végső soron úgy jellemezhető, hogy nem más, mint egy lyukas vízkerék. De a legfontosabb különbség talán az, hogy olcsóbb, mint a korábbi vízturbinák.
A Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. A legyártott több száz Bánki-féle vízturbinából néhány még ma is működik. Vida Szilvia
Bánki Donát 1895 után megadott magyar szabadalmai
Lajstromszám
A bejelentés napja
Osztályjelzete
A szabadalom címe
7159
1896. 04. 25.
V/d/2
Automatikus csőgyújtás gáz-, és petróleummotoroknál
14278
1898. 04. 04.
V/d/2
Nagy kompressziós explóziós motorok keverékének hevítése korai gyújtások megakadályozására
25051
1901. 07. 20.
XXI/c
Újítás hajtógéppel egyesített szivattyúkon
38926
1906. 06. 11.
V/d/2
Vízbefecskendező berendezés kétütemű explóziós motorok számára
47278
1909. 03. 27.
XXI/c
Hydrokompresszor
48912
1909. 02. 24.
V/d/2
Segédkerékkel dolgozó nyersolajmotor
49726
1909. 11. 05.
V/h
Automatikus stabilizáló készülék repülőgépeken és léghajókon
52597
1910. 07. 28.
X/a
Forgóeke
53542
1910. 04. 15.
V/d/2
Nyersolajmotor
84598
1921. 10. 04.
V/e/1
Hidraulikus és pneumatikus nyomórudak statikai szerkezeteknél és berendezéseknél
2
Doctus Novitas
Fabsch Kitti képzeletbeli interjúja Bay Zoltánnal
A fénysebesség új definíciójának megalkotója A Kossuth-díjas Bay Zoltán érkezett a minap városunkba, az egyetemi hallgatóinknak tartott előadást a fizikáról, ezen belül is az atomfizikáról. Kutatásait többféle módon szemléltette, s így talán több diák kapott kedvet e tudományhoz. Munkásságáról, fő kutatásairól lapunknak is beszámolt.
Szülőfalujában Gyulaváron járt elemi iskolába, utána Debrecenbe ment a Református Kollégiumba, ezután hol végezte tanulmányait? - Sokáig nem tudtam dönteni a természettudomány és a társadalomtudomány között. 18 évesen a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre adtam be a jelentkezésemet, ahol diplomát is szereztem. Elméleti Fizikai Intézményben voltam tanársegéd. Berlinben a modern fizika, a kialakuló kvantummechanika és az atomfizika egyik szellemformáló műhelyében ösztöndíjas voltam.
A berlini éveit sorsfordító éveinek nevezi, miért?
- Tanulmányaim után négy évet éltem Berlinben. Abban az időben sok fizikus élt a városban: Max Planch, Albert Einstein, Max von Laune. Kutatómunkákat folytattam a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új nagy energiájú ultraibolya fényforrás kifejlesztésén. Miután Berlinből hazatértem, Aschner Lipót, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatójának hívására 1936-tól a gyár kutatólaboratóriumának igazgatója lettem.
Ne siessünk azért ennyire, berlini évei alatt azért egy elég komoly kutatást végzett, a nitrogéngázban lévő szabad nitrogénatomokról. Erről mondana pár szót?
- Természetesen. Mint már említettem berlini ösztöndíjas voltam. Ezen évek alatt a ritkított gázokban végbemenő kisülésekkel, aktív gázokkal foglalkoztam, s mint ahogy Ön is említette bebizonyítottam, hogy a nitrogéngázban vannak szabad nitrogénatomok. Elmondhatom, hogy az általam kifejlesztett fotoelektronsokszorozó a részecskeszámlálás terén jelentett igen nagy előrelépést, mivel a részecskék kimutatásának időfelbontását több nagyságrenddel sikerült megjavítani.
Két találmányát egy külföldi múzeumban őrzik, melyik ez az intézmény?
- A szórt foton és a meglökött elektron kimutatásának műszerei találhatók meg a washingtoni Smithsonian Institute Természettudományi Múzeumban.
Nemrégiben hallhattuk az országos médiumokban, hogy Washingtonban jártakor együtt dolgozott Neumann Jánossal, milyen kutatáson dolgoztak pontosan? Milyen sikert értek el vele?
- Igen hallhattak e kutatásról, viszont akkor azt is mondtam, hogy még nem teljesen publikus, ma már örömmel mondhatom, hogy sikert értünk el Neumann Jánossal. A méréstudományi intézetben kutatásokat végeztünk a fénysebesség állandóságának mérésekkel való bizonyítására, s erre alapozva a méter mértékegység pontosabb meghatározására. Ennek elméleti és méréstechnikai megvalósításához ki kellett dolgoznunk egy módszert, amellyel a fény hullámhosszát és frekvenciáját egyidejűleg tudtuk mérni. Sikereink voltak e kutatással kapcsolatban, megállapítottuk 14 számjegy pontossággal, hogy a fényterjedési sebessége független a vonatkoztatási rendszertől, majd a pulzárokról érkező sugárzást elemezve rájöttünk, hogy a fény terjedési sebessége 20 számjegy pontosságig független a frekvenciától. E kutatás után fogadta el az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet a méter új, a fénysebességre és az idő egységére alapozott definícióját.
3
Doctus Novitas
Amit Bolyai Jánosról tudni érdemes Bolyai János híres matematikus és hadmérnök volt, számos iskolát neveztek el róla a Kárpát-medencében, a mi iskolánk is az ő nevét viseli. Matematikai tudása és munkássága számunkra szinte felfoghatatlan, így álljon itt egy sajátos megközelítése a tiszteletreméltó tudósnak.
A bólyai Bolyai-család:
A bólyai Bolyai-család Erdély legrégibb magyar családjainak egyike. Valószínű, hogy ősei a honfoglaló magyarokkal jöttek be és telepedtek le a Bólya völgyében, ahol a XIX. század végéig birtokosi családban éltek.
II. Gábor – Mihályfalvi Debreczeni Júlia
Gábor
Sándor György
Gázspár
Zsigmond Júlia
Borbála
Farkas - Árkosi Benkő Zsuzsanna
János
Anna
Farkas - Somorjai Nagy Teréz
Farkas
Gergely
Berta
János – Kibéndi Orbán Róza
Dénes
Amália
Gergely – Torboszlói Bereczky Karolina
Berta
4
Doctus Novitas
Bolyai kisbolygó Az 1441 Bolyai (ideiglenes nevén 1937 WA) kisbolygó a Naprendszerben, a kisbolygó-öv belső szélén található. 1937. november 26-án fedezte fel Kulin György a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Az 1089 Tama kisbolygó megfigyelése közben akadt a nyomára, a Rák-köd közelében. Három hónapig sikerült követnie, majd 1941-ben újra lefotóznia. Ezt követően csak 1954-ben észlelték legközelebb.
Fő művei:
1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek neves kortársai. Ez elengedhetetlen alapja a XX. század fizikai elemzéseihez. Tudományos felfedezése végül 1832-ben Scientiam Spatiii – A tér tudománya címet kapta, de Appendix néven vált ismertté, apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le. A szakirodalom Bolyai–Lobacsevszkij-féle geometriának nevezi a párhuzamossági axióma tagadásán alapuló geometriákat. Bolyai olyan tételeket keresett, amelyek az axióma igaz vagy hamis voltától függetlenül bizonyíthatóak. Bolyai János 1850-ben elkezdte egy axiómákra alapozott geometriai rendszer kidolgozását, de a Raumlehre (Tértan) című német nyelvű kézirat befejezetlen maradt. Ebben Bolyai a fél évszázaddal később megszülető topológia alapjait rakta le. A komplex számokról írott műve, a Responsio (1837) a lipcsei Jablonowszky Társaság pályázatára készült. Ez azonban nem hozta meg a sikert, amit remélt tőle. A bírák nem ismerték el a munkáját. Számelméleti kutatásainak legfontosabb eredménye, hogy a kis Fermat-tétel bizonyításával próbálkozva, rátalált az első álprímszámra (341); ez volt a példa, amely a tétel fordítottjának hamisságát igazolta. További ellenpéldákat keresve, megalkotta azt a módszert, amelyet ma Jeans tétele néven ismernek. Noha Bolyai elsősorban a geometria terén kifejtett munkássága miatt híres, sokat foglalkozott az algebrai egyenletek elméletével is. Éveken át dolgozott a négynél magasabb fokú egyenletek megoldásával.
Impresszum Szerkesztők: Fabsich Kitti, Göndör Krisztina, Molnár Ágnes Noémi, Nagy Ákos, Nagy Réka, Novits Ádám, Szabó Emőke, Vaszilkó Zsanett, Vida Szilvia. Kiadó és szerkesztőség: Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola, 9200 Mosonmagyaróvár, Régi Vámház tér 6. Designer: Kakó Renátó, Redeczky Dávid. 5
Doctus Novitas
Műveinek magyar nyelvű kiadásai • A térnek abszolút igaz tudománya, amely független Euklides XI. axiomájától ; ezt követi a kör geometriai quadratutárja ez axióma helytelen voltának esetében, fordította Rados Ignác, Budapest, MTA Mathematikai és Physikai Társulat, 1897 • Appendix, a tér tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977, ISBN 963-05-1512-1 • Bolyai János jegyzeteiből, összeállította Mandics György, M. Veress Zsuzsanna, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979 • Fogalmazványok a Tanhoz, illetőleg az Üdvtanhoz, Ambrus Hedvig Mária, Deé Nagy Anikó és Vakarcs Szilárd közreműködésével szerkesztette és bevezetéssel ellátta Benkő Samu, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2003, ISBN 973-8231-27-2
Megkérdeztük diáktársainkat – Ki mit tud Bolyai Jánosról
Bíró Dominika:
Mayer Dávid:
Kelemen Attila:
Dovigyel Dávid:
Mivel sokat foglalkozom a csillagászattal, így azt is tudom, hogy Bolyai Jánosról egy kisbolygót is neveztek el.
Matematika órán pont most tanultunk róla, és meg tudtuk, hogy elméletei könyv formában is megjelentek.
Azt olvastam róla, hogy édesapja, Bolyai Farkas a fizikával foglakozott és az ő hatására kezdett matematikával foglalkozni.
Pár évig hadmérnökként is tevékenykedett, és ha jól tudom a Bécsi Hadmér-nöki Akadémiára is járt.
Nagy Réka 6
Doctus Novitas
Bolyai Farkas 1799
1804
1781
1790
1821
1824 1833
1788 1796 1775
1851
1856 1775
Február 9-én született Bólyán.
1804
Marosvásárhelyi kollégium matematika professzora.
1781
Nagyenyedi kollégiumban tanult. 8 idegen nyelvet sajátított el.
1821
Meghal első felesége Benkő Zsuzsanna.
1788
Marosvécs: báró Kemény Simon fiát tanítja.
1824
Újranősul, elveszi Somorjai Nagy Terézt. 2 gyermekük született: Gergely és Berta.
1790
Kolozsvárott a református kollégium diákja.
1833
Meghal második felesége Teréz
1796
Göttingeni egyetemen folytat tanulmányokat barátjával Kemény Simonnal.
1851
Nyugdíjas éveit tölti
1799
Visszatér hazájába, feleségül veszi Benkő Zsuzsannát, 2 gyermeke született: János és Anna.
1856
november 20-án elhunyt. Utolsó kívánsága az volt, hogy egy almafát ültessenek sírjára.
7
Doctus Novitas Képzeletbeli tudósítás 1994-ből Stockholmból
Nobel-díjas játékelmélet Harsányi János, Reinhard Seltennel és John Forbes Nash-sel kapott Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a nemkooperatív játékelmélet egyensúlyainak kidolgozásáért. Az aranyfényben úszó Stockholm Concert Hall, gyönyörű vörös bársonnyal terített székei lassan megtelnek emberekkel. Újságírókkal, fotósokkal, valamint tudósokkal, feltalálókkal, híres emberekkel. Mindannyian a világ legnagyobb nemzetközi elismerésének, a Nobel-díjak átadásának okán gyűltek itt össze. Van, aki tudósítani, van, aki dokumentálni, van, aki átvenni, de mindannyian ünnepelni és gratulálni jöttek. Számunkra, magyarok számára is ünneplésre ad okot az idei, 1994-es Nobel díj átadás, hiszen a díjazottak között egy magyar származású, amerikai közgazdász is átveheti az arany kitüntetést, a Közgazdasági Nobel-emlékdíját. Harsányi János büszkén lép fel a dobogóra többedmagával, Reinhard Selten, német közgazdásszal és John Forbes Nash, amerikai matematikussal. Hárman együtt vehetik át a nemkooperatív játékelmélet egyensúlyainak úttörő elemzéséért járó Közgazdasági Nobel-díjat. A vörös bársonyszékekben ülő közönség – köztük én is - hatalmas tapsviharral gratulál a játékelmélet kidolgozóinak. Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében úgy ítélkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia, az orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki nagy erőfeszítéseket tett a békéért. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobelemlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében. A díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy nagyobb összegű csekket kapnak. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek függvényében évről évre változik.
A közgazdasági érem előlapján Nobel arcképe látható, alatta két egymásba fonódó bőségszaru van. A hátoldalon középen egy ötágú csillag, felette egy nagyobb, két oldalán és alatta pedig egy-egy kisebb korona.
A játékelmélet, a stratégiai problémák elmélete, amely azzal foglalkozik, hogy mi az ésszerű (racionális) viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása. A játékelmélet alapjait Neumann János rakta le egy 1928-as munkájában, majd az Oskar Morgenstern neoklasszikus matematikus-közgazdásszal közösen írt „Játékelmélet és gazdasági viselkedés” című művében. Több tudományágat érint az elmélet, többek között a matematikát, a közgazdaságtant, a szociológiát, a pszichológiát és a számítástechnikát. Vida Szilvia
8
Doctus Novitas
A Kossuth-díjas repülőgépmérnök Rubik Ernő Pöstyén született 1910. november 27-én. Már az elemiben is felfigyeltek tehetségére. 1929-ben a váci kegyesrendi katolikus gimnáziumban kiemelkedő eredménnyel érettségizett, majd beiratkozott a Műegyetem Gépészmérnöki Karára. A Műegyetemen kapcsolódott be az 1921-ben alapított Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) munkájába, ahol addigra már több repülőgépet építettek. 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között. 1936-tól az Aero-Ever Kft. vezetője, majd üzemigazgatója volt. 1961–1967 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztéri-um osztályvezető-helyettese, majd 1971-ig a Malév műszaki tanácsadója volt. 1963-ban Kossuth-díjat kapott. 1997. február 13-án, Budapesten halt meg. A Rubik-kockát feltaláló Rubik Ernő édesapja. Képzeletbeli tudósítás a Parlamentből 1963-ból
A 15. Kossuth-díj átadás Mint már megszokhattuk a Parlament termében ülve várja mindenki az idei év Kossuth-díjainak átadását. A hangulat nem feszült, inkább csak izgatottsággal teli. Nagyon várja már mindenki, hogy Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke végre átadja a jól megérdemelt Kossuth-díjakat. A díjazottak között van többek között Kassai Ilona színművész, Illés Endre író, kritikus, műfordító, Kovács Dániel hegedűművész, Lukács Margit színművész és természetes Rubik Ernő repülőgépmérnök is. Rubik Ernő napjainkban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium osztályvezető helyettese, és világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazzák. Talán a meghatottság leginkább az ő arcán tükröződik. Amikor kihívják elpirulva, szerényen járul az emelvényhez, könnyeit visszatartva. A díjat átveszi Dobi Istvántól, majd az ünnep lezárta után, családja, főként fia, a 19 éves Rubik Ernő büszkén borul a mérnök, férj és apa nyakába, amikor az öröm könnyeit már nem bírja tovább visszatartani. A Kossuth-díjat 1948-ban alapították, azóta minden év március 15-én átadják az arra jogosultaknak. Az elismerés mellé pénzösszeg és egy babérkoszorú is jár. Egészen az idei évig, azaz 1963-ig, azok is megkaphatták, akik a szocialista termelőmunkában nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, és természeten a tudósok, művészek és írók is részesülhettek a kitüntetésben. Viszont idéntől csak a szellemi szabadfoglalkozásúaknak adja át a Minisztertanács. Az R–26S Góbé kétüléses, kétkormányos, fémépítésű kiképző vitorlázó repülőgép. Az 1960-as évek elején tervezték a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregységében Rubik Ernő irányításával. A Góbé Rubik Ernő fémépítésű gépcsaládjának legsikeresebb és legismertebb modellje, amelynél optimálisan sikerült ötvözni a kis szerkezeti tömeg, az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsó gyárthatóság követelményeit. Kezdő kiképzésre, alapszintű teljesítményrepülésre alkalmas gép. Kiegészítő berendezéssel használható műszeres kiképzésre is. Alkalmas dugóhúzó gyakorlására, felhőrepülés és műrepülés azonban a géppel nem végezhető. Csörléssel és repülőgép-vontatással is indítható. 9
Doctus Novitas
A vitorlázó repülőgépeket siklórepülésre tervezik. Tervezésük lehetővé teszi a légköri áramlatok kihasználását, amelyek segítségével emelkedni is tudnak. A tervezésnél a fő szempont a légellenállás minimalizálása. A vitorlázógépek törzse ezért sima és keskeny, szárnyaik pedig vékonyak, hosszúak és nagy oldalviszonyúak. A korai gépek anyaga fa és vászon volt, a mai modern vitorlázórepülők szénszálas anyagokból és műanyagból készülnek. A technika fejlődése leginkább a gépek siklószámán mérhető, amely a kezdeti 20-ról,mára 60-ra emelkedett. (A siklószám az a kilométerben értendő szám, ameddig a vitorlázó repülőgép 1 km magasból egyenes siklással, optimális sebességgel, nyugodt időben eljut, tehát egy 20-as siklószámú gép 1 km magasból 20 km-re siklik el. Az optimálisnál kisebb vagy nagyobb sebességgel repülve a siklószám csökken.)
Molnár Ágnes Noémi 10
Doctus Novitas Képzeletbeli interjú Gábor Dénessel
A holográfia feltalálója: Gábor Dénes A holográfia feltalálója, a lapos színes tévé képcsövének konstruktőre, a kommunikációelmélet úttörője, egy analóg számítógép megalkotója – ezekkel, a jelzőkkel szokták illetni a magyar feltalálót, Gábor Dénest. Még rengeteg szabadalom fűződik a nevéhez, a legfontosabb ezek közül azonban a holográfia elméletének megalkotása. Magáról a holográfia elméletéről, felhasználásáról, és más egyéb érdekességekről kérdeztem a Nobel-díjas fizikust.
A 30’as évek végén Angliában a Thomson-Houston Társaságnál kezdett dolgozni, ahol többek között a kommunikációelmélet, a kinematográfia, a legutolsó években pedig a holográfia területén dolgozott, amit a legfontosabb felfedezéseként tartanak számon. Beszélne egy kicsit a holográfia elméletéről és működéséről? - Nos, mint azt Ön is említette, a Thomas-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában kezdtem el dolgozni, ahol az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezetett a holográfia feltalálásához. Rájöttem arra, hogy ha egy tárgytól teljes, valós képet szeretnénk kapni akkor nem elég a visszavert hullámok hullámintenzitását felhasználni, hanem a hullámok valamennyi információja szükséges a teljes leképezéshez. Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes – azaz holo – és térbeli – azaz graf – kép nyerhető. Hogy érthetőbb legyek, a holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
A holográfia robbanásszerű fejlődésére mégis több mint egy évtizedet kellett várni, és még több év kellett hogy munkáját elismerjék. Miért kellett 10 évet várni a holográfia elterjedéséhez? - Egyszerű a válasz: mert 13 évet kellett várni, hogy felfedezzenek egy olyan eszközt, amely elég erős és koherens sugárzást tud kibocsátani. A ‘40-es évek végén még nem álltak rendelkezésünkre eléggé koherens fényforrások. Ez azt jelentette, hogy nem voltak olyan eszközök, amelyek nem csupán azonos hullámhosszú fényt bocsátottak volna ki, hanem ezeknek, a hullámoknak még az, üteme is megegyezik, vagyis például ugyanakkor, és ugyanott érik el a maximális és minimális amplitúdójukat. A lézer 1960-as felfedezésével ez a probléma megoldódott, ugyanis kiválóan alkalmasnak bizonyultak holografikus képek előállítására. Természetesen részt vettem a továbbfejlesztésében, de a lézer használatának ötlete két amerikai tudós – Emmett N. Leith-é és Juris Upatnieks érdeme.
11
Doctus Novitas
Napjainkban pedig rengeteg alkalmazási formája van a hologramnak, a hétköznapok részévé vált. Melyik a legelterjedtebb formája és miért? Hát ez egyértelmű; biztonsági azonosító jelek formájában a legelterjedtebb a hologram. Ezzel mindenki találkozhat kazettákon, CD-ken vagy új papírpénzeken, bankkártyákon, ugyanis ezek az apró kis hologramok (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk tökéletes másolatot csak eredeti hologram segítségével lehet készíteni. Egyszóval nagyon biztonságos módszer. De ezen kívül a hologramok felhasználási területe az információtárolás sajátságai miatt jóval szélesebb, és a szoros értelemben vett háromdimenziós képrögzítésnél sokkal több lehetőséget nyújt.
Végül, Ön szerint mit lehet még kezdeni a jövőben a hologrammal? Az emberek mindig újabb és újabb dolgokat fognak kitalálni, hogy minél modernebbet alkossanak. Hallottam, hogy az Intel és a Nokia egy közös laboratóriumot létesített ahol többek között a mobil háromdimenziós megjelenítés lehetőségét kutatják. De például a Szent Koronáról is készült egy 3D-s hologram Szelényi Károly fotóművész képei alapján. Ezen kívül a Star Wars filmekben is nagy szerepet kap az eljárás. Ezek alapján azt mondhatom, hogy bármi elképzelhető, csak egy csipetnyi fantázia és technikai adottság kell hozzá.
Göndör Krisztina
12
Doctus Novitas
Filmajánló 1939 óta nagy fejlődésen ment keresztül Gábor Dénes találmánya, a hologram. Az 1963-ban a lézer felfedezése új alapokra helyezte a holográfiát. Azóta számos területen találkozhatunk ezzel az eljárással, nagy népszerűségnek örvend a filmiparban is. Rengeteg filmben láthatjuk a szereplők effajta megjelenését. A filmajánlónkban egy olyan alkotást mutatunk be, amelyben felhasználták ezt a technikát.
Különvélemény A jövő békésebb lesz. Legalább is Amerikában, ahol egy különleges rendőri egység három telepatikus képességekkel rendelkező lény segítségével minden gyilkosságot még elkövetése előtt leleplez. A rendőrök a médiumok segítségével a jövőbe látnak, előre gyűjtik össze a bizonyítékokat, tárják őket a bíróság elé, és a helyszínen, még az elkövetés előtt tartóztatják le a bűnöst. A rendszer tökéletes. Ám egyszer a cég parancsnoka, John Anderton (Tom Cruise) mégis kételkedni kezd. Nem csoda: a jelentés szerint ugyanis ő maga fog 36 órán belül gyilkosságot elkövetni. Áldozatát nem ismeri, nem tudja, hol és miért gyilkolná meg az idegent. Társai természetesen a nyomába erednek, hogy megakadályozzák a gyilkosságot. Ő pedig menekül, hogy még időben kideríthesse, tévedtek-e a jósok, vagy igazuk van, és ő rendőrből valóban bűnözővé válik-e nemsokára. (forrás: www.port.hu)
Játéksarok
Göndör Krisztina, Vida Szilvia
1., A karburátor feltalálója. 2., Ezt a díjat kapta Harsányi János. 3., Ezen az elméleten dolgozott Gábor Dénes. 4., Tagja volt Bolyai Farkas is. 5., Rubik kocka megalkotója (ifj.). 6., Jedlik Ányos ennek a rendnek a tagja Pannonhalmán.
Vaszilkó Zsanett
13
