A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
2009. október 1.
•
A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a „jó állapot” elérése 2015-ig. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a számukra biztosított megfelelő vízmennyiséget is.
•
Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható két tervezési időszaknak megfelelően 2021-ig vagy 2027-ig, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek, mint a jó állapot, illetve jó potenciál követelményei.
A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezés főbb feladatai
2009. október 1.
A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota
2009. október 1.
A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota
Jelentős vízgazdálkodási kérdések
2009. október 1.
A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota
Jelentős vízgazdálkodási kérdések
Környezeti célkitűzések, engedmények
2009. október 1.
A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota
Jelentős vízgazdálkodási kérdések
Környezeti célkitűzések, engedmények
Intézkedések (alap, kiegészítő, műszaki, szabályozás)
2009. október 1.
A vízgyűjtő‐gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota
Jelentős vízgazdálkodási kérdések
Környezeti célkitűzések, engedmények
Intézkedések (alap, kiegészítő, műszaki, szabályozás)
2009. október 1.
Felszín alatti víztestek kijelölése
A tervezés legkisebb alapelemei a víztestek. 2009. október 1.
Felszín alatti víztestek kijelölése Felszín alatti vízgyűjtő határa
Lokális jelentőségű porózus vízadó
Fel- és leáramlási zónák határai
talajvíz
rétegvíz
Hideg karszt
termál karszt(> 30 oC)
Hasadékvíz
termálvíz (> 30 oC) termálvíz porózus kőzetben alaphegység
A tervezés legkisebb alapelemei a víztestek. 2009. október 1.
A felszín alatti víztestek kijelölése
2009. október 1.
A Dunántúli-középhegység karsztvízrendszere
Hideg karszt
2009. október 1.
termál karszt(> 30 oC)
A karsztvíztestek mennyiségi állapota Vízszintsüllyedés monitoring alapján Jó állapot
Nem jó állapot
Csepregi A. (2007) alapján
Jó állapot Jó állapot
2009. október 1.
A karsztvíztestek mennyiségi állapota Vízmérleg (számszerűsítés)
Utánpótlódás
FAVOKÖ és források környezeti vízigénye
Hasznosítható készlet
Társadalom szükségletei Ivóvíz Fürdő Bányászat
Hasznosítható készlet
>
Jó állapot
≈
Jó/nem jó állapot határán
< 2009. október 1.
=
Nem jó állapot
A karsztvíztestek mennyiségi állapota Vízmérleg (számszerűsítés)
FAVOKÖ és források környezeti vízigénye
? >
Jó állapot
≈
Jó/nem jó állapot határán
< 2009. október 1.
Nem jó állapot
A karsztvíztestek mennyiségi állapota
2009. október 1.
A karsztvíztestek mennyiségi állapota Célállapothoz tartozó FAVÖKO és karsz6orrások környeze; vízigénye
2009. október 1.
A karsztvíztestek mennyiségi állapota és a karsz=orrások FAVÖKO és környezeE vízigénye 52 % 72 %
37 % 76 % 56 %
53 % 69 %
2009. október 1.
Alapintézkedés A fenntartható vízhasználat biztosítása az ún. alapintézkedések közé tartozik, de erre nincs külön EUdirektíva. A 219/2004-es Korm. Rendelet ezt igénybevételi határértékeken keresztül szabályozza (az igénybevételi határértékeket a VGT-ben kell rögzíteni). Igénybevételi határérték: a hasznosítható készlet kitermelésének szabályozása a víztesten belül, a területi heterogenitások figyelembevételével. Kiemelt a jelentősége a nem megfelelő vízmérleggel rendelkező víztestek esetében. Ahol nem áll rendelkezésre a megfelelő információ, ott a megállapítás határideje 2012. dec. 22. lehet.
2009. október 1.
Általánosan alkalmazott intézkedések
2009. október 1.
Általánosan alkalmazott intézkedések •
Az igazgatást megalapozó háttérinformációk erősítése • Monitoring fejlesztése • Adatszolgáltatás erősítése • Vízföldtani modellek alkalmazása az igénybevételi korlátok megállapításához • Határmenti közös állapotfelmérések, a vízgazdálkodási szempontok egyeztetése
2009. október 1.
Általánosan alkalmazott intézkedések A fenntartható fejlődés érdekében a jelenlegi tényleges termelés 10-20 % - kal növelhető. F e l t é t e l • Engedély
nélküli vízhasználatok visszaszorítása
•A vízjogi engedélyezés megerősítése (az engedélyezett közelítése a tényleges használathoz) •Termelők szigorú hatósági ellenőrzése •Üzemelési engedély visszavonása az előírások be nem tartása esetén
2009. október 1.
Általánosan alkalmazott intézkedések
2009. október 1.
Általánosan alkalmazott intézkedések • Közgazdasági szabályozó eszközök
2009. október 1.
