XIX. Évfolyam 3. szám
A vízfogyasztás mérése a Vízmondó tükrében Számos ügyfélszolgálati megkeresés alapját képez téma került a Vízmondó idei harmadik számának középpontjába. Az állandó lakossági fogyasztóinkhoz szóló újabb kiadványunk a vízfogyasztás mérésével foglalkozik, melyhez a szolgáltatónak és a fogyasztónak egyaránt fontos érdeke f z dik. A Társaságunk által végzett szolgáltatások (ivóvízellátás, szennyvízszolgáltatás) elszámolásának alapját ugyanis csakis a pontos mérés jelentheti. A vízfogyasztás mérését meghatározó jogszabályi tudnivalókat a 38/1995 (IV.5.) Kormány rendelet, illetve a mérésügyr l szóló 1991. évi XLV. törvény tartalmazza. A téma összetettsége miatt, a kiadványban els sorban az ún. f mér vel kapcsolatos információkat ismertettük. Így nem foglalkoztunk részletesen például a társasházakra jellemz bekötési vízmér és mellékmér k kapcsolatával, mely akár önálló témaként is feldolgozható lenne az említett célcsoport számára. Ennek oka, hogy a Vízmondót valamennyi állandó bekötési helyre postázzuk, így a mondanivalót minden esetben úgy kell bemutatnunk, hogy mindenkihez általánosan szóljon.
Tájékoztatónk els oldalán egy szemléletes ábra segítségével kívántuk bemutatni a bekötési f mér pontos helyét. Fogyasztóink így megtudhatják, hogy a közterületi vízcs hálózat, a beköt vezeték és a bekötési vízmér az állam vagy az önkormányzat tulajdonában, és a szolgáltató kezelésében van. Ezek rendeltetésszer m ködésér l, illetve a bekötési vízmér k négyévenkénti hitelesítésér l a víziközm szolgáltató köteles gondoskodni.
A közterületr l a beköt vezetéken keresztül jut az ivóvíz a fogyasztó magánterületére. A telekhatártól egy méteres sávon belül épített vízmér aknában helyezik el a bekötési vízmér t, általában két elzáró szerelvény közé. A szolgáltatási pont az ivóvíz beköt vezeték fogyasztó fel li végpontja, mely a bekötési vízmér t követ en, a vízmérési helyen beépített elzáró szerelvény vízmér fel li csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmér t követ 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed. Bízunk benne, hogy rajzunk a laikusok számára is megkönnyíti a szolgáltatási pont - els re bonyolultnak t n - definíciójának értelmezését. Az ingatlanon belüli házi vízhálózat, valamint az elkülönített vízfogyasztás mérésére szolgáló mellékvízmér a fogyasztó tulajdonát képezi. Ezek karbantartásáról, javításáról, ellen rzésér l, illetve a mellékmér hatévenkénti hitelesítésér l a fogyasztó köteles gondoskodni. A fogyasztó feladata továbbá a vízmér akna tisztán tartása, valamint hozzáférhet ségének és fagy elleni védelmének biztosítása. A vízmér esetleges rendellenes m ködésér l a fogyasztónak haladéktalanul értesítenie kell a szolgáltatót. Társaságunk fényképes igazolvánnyal rendelkez munkatársai háromhavonta olvassák le az állandó lakossági fogyasztók vízmér it. A köztes hónapokban az el z év fogyasztása alapján számított részszámlát küldünk fogyasztóinknak az anyagi terhek egyenletesebb eloszlása érdekében. A mér óra leolvasására sor kerülhet még: pl. mér cserénél, tulajdonosváltásnál, mér ellen rzésnél. Kérjük fogyasztóinkat, hogy amennyiben a leolvasás id pontjában nem tartózkodnak otthon, diktálják be a mér állását az illetékes ügyfélszolgálaton. Ha ugyanis nem áll rendelkezésünkre leolvasott mér állás, akkor az elmúlt év átlagfogyasztásának megfelel id arányos számlát állítunk ki, és az esetleges különbözet elszámolására a következ leolvasást követ elszámoló számlában nyílik mód. A bekötési vízmér soron kívüli felülvizsgálatát, hitelesítését - a költségek megel legezésével - a fogyasztó is kérheti, amennyiben kétségbe vonja annak m ködését. Ha azonban megállapítást nyer, hogy a mér a jogszabályoknak megfelel en mér, akkor a vizsgálat költségei a fogyasztót terhelik. A vízmér ket a Mérésügyi Törvény szerint, csak az Országos Mérésügyi Hivatal által arra feljogosított laboratóriumokban lehet hitelesíteni. A DRV Rt.-nél ilyen a Gépészeti Igazgatóságon m ködik, ahol bármilyen típusú és méret vízmér k jogszabály szerinti hitelesítését vállaljuk az OMH közrem ködésével. A mér hitelességét az OMH zárjegye (plomba) igazolja. A Vízmondóban a ma használatos hagyományos mér k mellett, szót ejtettünk a jöv vízmér berendezéseir l is. A Chekker elnevezés mér esetében a fogyasztó maga is leolvashatja a vízmér állásást, ugyanis egy kétjegy ellen rz szám biztosítja a pontos leolvasást. Nem fordulhat el mér állás-rögzítési tévesztés, mert az ellen rz szám nem enged hibás adatokat bevinni a rendszerbe. A fogyasztó telefonon, postai úton vagy interneten is elküldheti a mér és ezzel egyidej leg az ellen rz szám állását. Mindemellett m ködnek már olyan mér k is, melyek állását az ingatlanra történ bejutás nélkül, távleolvasással tudja rögzíteni a szolgáltató. Dónucz László
Kitüntetés Több évtizedes, a vízügy érdekében végzett példamutató tevékenységéért Miniszteri Elismer Oklevél kitüntetésben részesült az államalapításunk évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Társaságunk szolgáltatási és vízgazdálkodási osztályvezet je, Ángyán Rudolf. A kitüntetést dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert l vette át 2004. augusztus 19-én, Budapesten. Ángyán Rudolf 1975-ben a Budapesti M szaki Egyetem Vízgazdálkodási F iskolai Karán szerzett vízellátási és csatornázási üzemmérnöki diplomát és ebben az évben lépett be a Dunántúli Regionális Vízm vekhez, mint f gépész. Kés bb üzemvezet , majd csoportvezet lett. 1991-t l vezeti a Szolgáltatási és Vízgazdálkodási Osztályt, illetve szakmai irányítása az egész Részvénytársaság munkáira kiterjed. Kiváló kapcsolatokat alakított ki a felettes vízügyi, környezetvédelmi és egészségügyi szakhatóságokkal, valamint a tulajdonos irányítása alá tartozó társszervekkel. 2000-ig az ügyfélszolgálati feladatok irányítása is hatáskörébe tartozott, és jelent s szerepet játszott tevékenységével a modern ügyfélszolgálati munkák kialakításában, valamint a számítógépes m szaki információs rendszer fejlesztésében és m ködtetésében. Hosszú ideig részt vállalt a vízm kezel szakmunkások képzésében. Ennek a képzési tananyagát is elkészítette. Jelenleg is folyamat-, illetve rendszergazdája több min ségirányítási és m szaki információs modulnak. Ángyán Rudolfnak a DRV Rt. valamennyi vezet je és dolgozója nevében, ezúton is gratulálunk a kitüntetéshez. Miniszteri avatóünnepség Iszkaszentgyörgyön és Balatonf kajáron 2004. június 8-án dr.Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter avatta fel az Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztes, Magyaralmás települések összefogásával megvalósított szennyvízberuházást. Az avatóünnepségen a szaktárca vezet je történelmi jelent ség nek nevezte a beruházást, és szólt a kormány 2015-ig tartó környezetvédelmi programjáról. A szennyvízberuházás bekerülési összege mintegy 1,5 milliárd forintot tett ki, melynek 80 százalékát címzett támogatásokkal, illetve a KAC és a Vízügyi Alap pályázatain teremtették el . A négy önkormányzat 308 millió forintot áldozott saját keretéb l a szennyvízhálózat kiépítésére, melyre eddig a lakóegységek 70 százaléka csatlakozott. A települések a Közép-Dunántúl egyik jelent s karsztvíz bázisán az un. „Rákhegyi vízbázis” hidrogeológiai véd övezetén belül helyezkednek el. A helyi önkormányzatok vezet i felismerték saját felel sségüket is az ivó- vízbázis védelmével kapcsolatban. Ennek érdekében döntöttek úgy, hogy
megvalósítják azt a beruházást, mely megoldja a térségben a vízhasználat során keletkezett szennyvíz elvezetését és tisztítását. Ezért 1997-ben pályázatot írtak ki a vízjogi engedélyezési tervek elkészítésére és a beruházás teljes kör lebonyolítására. A pályázatot a Dunántúli Regionális Vízm Rt. nyerte el, és kapott megbízást a feladatok elvégzésére. A kétfordulós közbeszerzési eljárás után a nyertes kivitelez , az OMS Hungária Kft. 2002. augusztus 6-án látott hozzá a csatornahálózat és a szennyvíztelep építési munkálataihoz. A beruházás 2003. december 15-én elkészült, ezt követ en zajlott a rendszer próbaüzeme, mely sikeresnek bizonyult. Annak érdekében, hogy a természetbe visszakerül tisztított szennyvíz a legkevésbé terhelje a sérülékeny karsztvíz bázist, a napi 700 köbméter kapacitással rendelkez telepen háromlépcs s szennyvíztisztítás folyik. Persányi Miklós Balatonf kajáron 2004. augusztus 19-én dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter ünnepélyes keretek között avatta fel Balatonf kajáron Társaságunk szennyvíztisztító telepének b vítését. Balatonf kajáron található a VII. számú szennyvíz-elvezetési és kezelési régió központi szennyvíztisztító telepe, mely 1995. június 15-én került átadásra. A beruházást 1,1 milliárdos állami forrásból hozták létre, és napi 2.500 köbméter szennyvíz befogadására méretezték. A környez települések tervezett szennyvízberuházásainak megvalósulását követ en ez a kapacitás nem lett volna elegend a térség ellátására, ezért 1999. végén a kormányzati szervek megbízást adtak a telep b vítési munkáinak tervezésére. A 2.500 köbméter/nap kapacitású új beruházással, mely 280 millió forint állami forrás felhasználásával készült el, a telep befogadó képessége a korábbihoz képest megduplázódott. Ennek eredményeként most már hat Balatonparti település szennyvizét tudjuk itt megtisztítani. A DRV Rt. legimpozánsabb telepén - mely az ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszer tanúsításával is rendelkezik - háromlépcs s víztisztítás folyik, mechanikai, kémiai és biológiai fázisok követik egymást. A Balaton vízmin ségének védelme érdekében a tisztított szennyvíz a Sóslápi-árkon keresztül a Siócsatorna vízgy jt jébe jut, amely nem tartozik a „magyar tenger” vízgy jt területéhez. A második ütem megvalósítása 2003-ban kezd dött, melynek célja a telep meglév kapacitásának kétszeresére történ b vítése volt. A beruházás bonyolítója az OKTVF megbízásából az OVIBER Kft. volt, a tervezést a K+K Környezetgazdálkodási és Közm tervez Kft. végezte el. A kivitelezés f vállalkozója, a DÉLVIÉP Rt., a munkálatokat az elmúlt évben fejezte be. A próbaüzem idén márciusban indult, melynek során a rendszer mennyiségében és min ségében egyaránt tudta produkálni a szükséges paramétereket. -A balatonf kajári telep b vítése nem önmagában álló beruházás volt, hiszen a II. ütemmel párhuzamosan elkészült 59 km hosszú önkormányzati csatornahálózat is, mintegy 2,2 milliárd forint értékben. Ebb l az állam 1,5 milliárdot vállalt magára. A Balaton nemzeti, természeti kincs, ezért a kormány kiemelten foglalkozik vele, és segíti a térség sokoldalú fejlesztését.
Ehhez illeszkedik a most átadott szennyvíztelepi beruházás is, - mondta avatóbeszédében dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Drescherné H. Andrea
Az idegenforgalom visszaesése cégünkre is kedvez tlen kihatással van... Az idei év minden eddiginél kedvez tlenebb körülményeket teremtett a balatoni idegenforgalomnak, így sok helyi szolgáltatónak is. Mint Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettest l értesültünk róla, az augusztus végéig kiszámlázott ivóvíz összmennyisége a bázishoz képest 10,7 %-kal marad el. Ennek oka egyrészt a csapadékos id járás, másrészt az üdül területek idegenforgalmának el z évekhez viszonyított jelent s visszaesése. Az es s id ben természetesen a fogyasztók sokkal kevesebbet locsolják kertjeiket, növényeiket a korábbi éveknél, a térségbe érkez jóval kevesebb vendégnek pedig természetesen szintén kevesebb vízre van szüksége. A tervhez viszonyított összes ivóvíz értékesítés csökkenés ugyan kisebb mérték (5,6 %), de ennek ellenére igen jelent s, hiszen eléri az 1.180 e m3-t. Az elmaradás 73,6 %-a a végs fogyasztóknál jelentkezett, azon belül a lakosságnál jelent sebb 6,6 %, a közületeknél 4,8 %. A tervhez képest csaknem 5%-os a lemaradás a vízátadásoknál. A csökkenés a Bakonykarszt Rt. és Dunaújvárosi VCS Kft. kivételével minden társvízm átvételét jellemzi. Míg az év els felében csak a mohácsi vízbázisról történ vízátadás mennyisége csökkent, úgy a VII-VIII. hónapban a rákhegyi vízbázisról is jelent sen kevesebb volt az átadott víz mennyisége.
Ugyancsak számottev az elmaradás az ipari víz értékesítés területén mind a bázishoz (-242 em3), mind a tervhez (-474 em3) képest. Mindezek után nem meglep , hogy az elvezetett szennyvíz mennyisége is elmarad a tervezett l, különösen az állami tulajdonú közm vel ellátott területeken. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú közm veknél növekedés realizálódott a csatornarákötések eredményeként.
A fentiek miatt a csatornaszolgáltatási mennyiség megoszlásánál továbbra is jellemz az a tendencia, hogy n a lakossági és csökken a közületi részarány. Az árbevétel alakulása Az év els nyolc hónapjának nettó árbevétele 7.278.684 eFt, amely 5,6 %-kal kevesebb, az egyéb tevékenységek árbevétele viszont együttesen 127.738 eFt-tal több mint a tervezett. A többlet-árbevétel meghatározóan az épít ipari és az alaptevékenységen kívüli bevételekhez kapcsolódik. Ez utóbbi f ként annak köszönhet , hogy megnövekedtek az új bekötések, s az ehhez kapcsolódóan elvégzend munkákból adódó bevétel (ivóvízvételi lehet ség létrehozása, szennyvízbekötés, szakfelügyelet, hitelesítés, stb.). Az egyéb vízgazdálkodási tevékenység árbevétel-többlete is jelent s. Ilyen például a próbaüzemi tevékenység, a diagnosztikai tevékenység, egyéb vízgazdálkodási szolgáltatás, valamint a csatornamosatás. Az értékesített ivóvíz nettó árbevétele 4.250.493 eFt, amely 7,6%-kal marad el a tervt l. Az árbevétel-kiesés meghatározóan (89,2 %-a) a végs fogyasztókhoz kapcsolódik, a mennyiségi csökkenés hatásaként.
Az 1-8.havi ivóvíz értékesítési adatok azonban sajnos a társvízm vek esetében is jelent s lemaradást mutatnak, így a vízátvev k árbevétele 37.788 eFt-tal kevesebb, mint amennyit ebben az id szakban szeretett volna a cég elérni. A legjelent sebb árbevétel kiesést a rákhegyi vízbázisról történ mennyiségi csökkenés okozza. Az elvezetett szennyvíz nettó árbevétele a tervt l 7,2%-kal marad el, szintén a mennyiségi csökkenés hatására. Az árbevétel-kiesés - ahogy a mennyiségnél már említettük - az állami tulajdonú közm veknél következett be, azon belül mindkét fogyasztói kört érinti, de a közületi mennyiségi, illetve árbevétel-csökkenés mértéke jelent sebb. Az értékesített ipari víz nettó árbevétele 24,1 %-kal marad el a tervezett l, dönt en a Pannon Power Rt. (Pécsi H er m ) mennyiségi elmaradása miatt. Részvénytársasági eredmény 2004. 1-8. havi üzemi eredmény 63.510 eFt-tal kedvez tlenebb, mint a tervezett. A legjelent sebb az eredményromlás az ivóvíztermelés-szolgáltatás ágazaton. Kedvez en alakult viszont az egyéb tevékenységek bevétele, amely a tervezetthez képest 118.244 eFt többletet mutat. Sajnos a cég számára kedvez tlen a tervezettnél kisebb összeg ráfordítás-támogatás megítélése, valamint a támogatások utalásának id beli eltolódása, melyek együttesen magasabb hitelállomány igénybevételét eredményezték.
A rendkívüli eredmény 17.706 eFt-tal kedvez tlenebb, meghatározóan a - DRV Rt. üzletpolitikájával összhangban - fejlesztési célra véglegesen átadott támogatások miatt. A beszámolási id szak adózás el tti eredménye -101.504 eFt, amely 83.810 eFt-tal kedvez tlenebb, mint amennyire a Társaság számított. Az üzleti terv teljesítése érdekében a cég vezetése intézkedési tervet adott ki a gazdálkodó egységek részére. -gy-
A jöv lehet sége: Vízfert tlenítés UV-sugárral Új fert tlenít módszer kidolgozásában és alkalmazásában vállalt meghatározó szerepet az orosz LIT Technology vállalat, amely ünnepélyes keretek között szeptember 9-én írt alá együttm ködési szerz dést a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-vel annak érdekében, hogy ezentúl a DRV Rt. képviselje az orosz céget az értékesítésben, valamint ellássa a m ködéshez szükséges szerviz munkákat és speciális szerelési tevékenységet. Különösen fontos napjainkban, hogy az ember megóvja környezetét az ipari technológiák által okozott káros hatásoktól, s az emberiség életterének védelme miatt közös érdek a környezetszennyezés viszszaszorítása, a természet óvása. A technológiai fejlesztések során is érdemes tanulmányozni a természetet, amely mindig megtalálja a leghatékonyabb megoldást arra, hogy megvédje önmagát. Erre alapozva fejlesztette ki új módszerét az orosz LIT Technology vállalat, amely abból indult ki, hogy a természetes napfényben található ultra ibolya sugarak segítenek egyensúlyban tartani a mikroorganizmusokat a légkörben és a föld felszínén. E felismerés eredményezte az UV vízfert tlenít eszközök kifejlesztését, amelyek ma a legkorszer bbnek számítanak. Az orosz cég a világon az els öt cég között szerepel, Kelet-Európában pedig
vezet pozíciót tölt be ezen a téren. Az általa alkalmazott eljárás lényege, hogy az UV sugarak lebontják a mikroorganizmusok genetikai szerkezetét, megakadályozva ezzel az osztódási képességüket, ami a pusztulásukhoz vezet. Ez a módszer hatékonyan alkalmazható a leveg ben, a vízben és a felszínen található baktériumok, valamint vírusok ellen. További el nye, hogy nem változtatja meg a víz kémiai összetételét, ízét, és esetleges túladagolás esetén sem kell számolni negatív hatással. A LIT termékeit az ivóvíz- és szennyvíz-technológia mellett az ipar és a mez gazdaság minden olyan területén lehet alkalmazni, ahol a fert tlenítés fontos szerepet játszik, így például az uszodák, vagy a gyógyászat esetében is. Az aláírási ceremóniára a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán került sor, ahol Máté László igazgató röviden bemutatta a Gépészeti Igazgatóság sokszín tevékenységét a résztvev knek. A DRV Rt. alaptevékenységéhez kapcsolódó gépészeti kiegészít szolgáltatásokat végzi az igazgatóság, amellett pedig tevékenységükkel küls ügyfeleket is kiszolgálnak. Legismertebb tevékenységeik közé tartozik a vízórák javítása, hitelesítése. A közel 1200 négyzetméter alapterület szervizüzem m szaki berendezései alkalmasak a különböz kis- és nagygépek, valamint földmunkagépek javítására. A sokéves együttm ködésnek köszönhet en a világhír MAN cég is a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságára bízta haszongépjárm vei gyári képviseletét és szervizét. Ugyancsak itt végzik el az amerikai Aquatech csatornatisztító berendezéseinek márkaszervizét, és a JCB földmunkagépek javítására is márkaszerz dést kötöttek. Szivattyújavító üzemük lehet vé teszi a különböz típusú szennyvíz- és tisztavíz-szivattyúk javítását. Itt található a Grundfos, VOGEL, EMU, Mediker és Flygt márkaszerviz. A német Zenner céggel való együttm ködés keretében vízmér ket javítanak, hitelesítenek, s t vízmér -hitelesít berendezéseket gyártanak és fejlesztenek a világ legkülönböz bb tájaira. Mindezek alapján elmondható, hogy a térség legnagyobb javítóbázisával a Gépészeti Igazgatóság rendelkezik. Az együttm ködés lehet sége egy idén történt moszkvai szakmai út során körvonalazódott meg - mesélte el Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója. A VCSOSZSZ szakmai delegációja tagjaként vett részt is a csoport munkájában, ahol megtekintették többek között a LIT cég moszkvai telephelyét is. Miután a klórozással történ fert tlenítés egészségügyi okokból folyamatosan háttérbe szorul, az orosz cég UV lámpás technológiája nagy érdekl dést váltott ki a résztvev kb l. Az orosz fél kereskedelmi tevékenységét Magyarországra és az Európai Unióra is szeretné kiterjeszteni. Így született meg az ötlet, majd többszöri siófoki látogatás és tapasztalatszerzés után a megállapodás a konkrét együttm ködésr l. Az ünnepi alkalommal Alekszander Prohorenko, az Oroszországi Föderáció kereskedelmi képvisel je az új technológia lényegét ismertette, s az esemény fontosságát jelezte, hogy részt vett rajta dr. Kovács György Zoltán, az OKTVF f igazgatója, valamint Szekeres István, a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetségének elnöke is. A LIT és a DRV között megszületett együttm ködési megállapodást S.V. Volkov kereskedelmi igazgató, és Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója írta alá.
A víziközm szolgáltatás I-VIII. havi alakulásáról Vízellátás: Társaságunk m ködési területén a 2004-es év els nyolc hónapjában 12 %-kal alacsonyabb volt a víztermelés az el z év azonos id szakához képest. A szezonon kívül (januártól - májusig) mintegy 8,5 %-kal kisebb termelési értékek mutatkoztak, és a nyári hónapok adatai még további csökken tendenciát mutatnak. A visszaesés okai alapvet en a Balaton és a Velencei-tó térségében a jelent sen lecsökkent üdül forgalomra és a csapadékos, h vös id járásra vezethet ek vissza. Miután részvénytársaságunk szolgáltatási tevékenységében kiemelt jelent ség az üdül területek szezonális vízellátása, ezen visszaesés kihat a cég egészére is. A Balaton üdül területén - a termelési adatokat elemezve – megállapítható, hogy a szezonon kívüli hónapokban (01. 01- 05.31.) az el z év hasonló id szakához képest 90,8 %-os volt az ivóvíztermelés. A szezonális id szakban (06.01. – 08.31.) ugyancsak az el z év hasonló id tartamát tekintve 78,6 %-os termelési értéket regisztráltunk. A szezonális hónapok termelési adatainak feldolgozásából kiderült, hogy a termelés mindhárom nyári hónapban elmaradt a tavalyi év hasonló id szakától. Idén a Balaton üdül körzetében a csúcstermelés mértéke az elmúlt évhez viszonyítva 12,8 %kal csökkent.
A Velencei-tó térségének víztermelése a szezon el tti id szakban (01.01- 05.31.) mintegy 17 %-kal csökkent az elmúlt év ugyanazon id szakához viszonyítva. A nyári hónapokban (06.01.- 08.31.) mintegy 21 %-os csökkenés volt tapasztalható. Éves víztermelést tekintve a csökkenés 19 %-os volt. Meg kell említeni, hogy a Társaság által termelt teljes vízmennyiséghez viszonyítva a Velencei-tó térségében a fogyasztás nagyságrendje nem meghatározó.
Társaságunk m ködési területén a diszpécser és hibaelhárító szolgálatok a váratlan meghibásodásokat a vonatkozó rendeletekben el írt módon és id ben elhárították. A fogyasztók részér l elmarasztalás a hibaelhárításra vonatkozóan nem érkezett. Szennyvízelvezetés és tisztítás: A Társaság m ködési területén 113 %-os, a Balaton térségében 115 %-os, a Velencei-tó vonatkozásában 110 %-os mutatók alakultak ki az év els nyolc hónapjában, viszonyítva az el z év azonos id szakához. Az ivóvíztermelés visszaesése ellenére a tisztított szennyvíz menynyisége növekedést mutat, mely a csapadékos id járásra és a csapadékvíz-elvezet rendszerek hiányosságaira vezethet vissza. Társaságunk üzemeltetésében lev szennyvízelvezet és tisztító rendszereket csak a keletkez szennyvizek elvezetésére, tisztítására létesítették. Amennyiben nagyobb mennyiség csapadékvíz kerül a szennyvízcsatorna hálózatba, a tisztítandó vízmennyiség megnövekedése miatt a hálózaton szennyvízkiömlés fordulhat el és zavarok keletkezhetnek a tisztítási technológiában. Ezért Társaságunk folyamatosan együttm ködik az önkormányzatokkal, hogy a csapadékvíz elvezet rendszerek kiépítése, b vítése minél el bb megvalósuljon.
Egyik fontos stratégiai célkit zésünk, hogy növeljük a csatornabekötések számát azokon a területeken, ahol már kiépült a szennyvízhálózat. Az ún. „Balaton törvény” megjelenése óta az önkormányzatokkal együttm ködve folyamatosan szorgalmazzuk a már megvalósult csatornahálózatokra történ rákötések elvégzését. Ivóvízbázisaink és környezetünk megóvása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a települések csatornázottságának növelésére. Az elmúlt id szakban jelent s központi támogatással Társaságunk lebonyolítói közrem ködésével nagyobb volumen fejlesztések valósultak meg Lengyeltóti térség, Marcali térség valamint Lepsény - Füle - Balatonf kajár térségében összességében több mint 7 milliárd forint értékben. A DRV a m ködési területén folyamatosan figyelemmel kíséri az általa kezdeményezett szennyvízelvezetési és tisztítási programok el készítését, és szükség szerint közrem ködik azok kidolgozásában. Jelenleg 18 olyan település van,
ahol megkezd dött, illetve folyamatban van a pályázatok benyújtásához szükséges tervek kialakítása. Az ivóvízmin ség alakulása a DRV Rt. m ködési területén A szolgáltatott ivóvíz min ségét tekintve a karsztvízb l kifogástalan min ség ivóvizet tudtunk biztosítani. A legnagyobb kihívást a felszíni vizekb l történ ivóvízellátás jelentette, hiszen a nyersvíz min ségének változása befolyásolta a tisztított víz min ségét is. Ennek ellenére az idei szezonban, még az indikátor paraméterek tekintetében is szinte minden paraméterre és mérésre, sikerült betartani a vonatkozó EU-kompatibilis rendelet határértékeit. Az újonnan belép biológiai indikátorok vizsgálati eredményei ugyan el re vetítik némely helyen a fejlesztések szükségességét, s tudjuk, hogy a viszonylag h vös nyár sem volt mérvadó az algaszaporulat szempontjából. A tisztított víz mérési eredményeib l azonban kit nik (szervesanyag-tartalom, algaszám), hogy szükség van a jelenlegi technológiák miel bbi korszer sítésére. A felszín alatti vízbázisokra épül ellátó rendszereinknél a vízmin ségi problémák legnagyobb része a nyersvíz vas- és mangántartalmára vezethet vissza. Ezen települések jelent s részén, az ideiglenes határérték május 1-ei megsz nését követ en, a határérték szigorodott. Azon helyeken, ahol tisztítási technológia nem áll rendelkezésre, ott gyakoribb hálózati mosatásokkal igyekeztünk elejét venni a fogyasztói panaszok megjelenésének. A víztisztítási technológiával rendelkez településeken, a felkészülés során sz r anyag cserékkel, kisebb technológiai intenzifikálásokkal igyekeztünk elérni a vízmin ség megfelel ségének fenntartását. Ennek eredményeként, (május 1. el tti bázison számolva) a nem megfelel mérési eredmények száma csökkent. Szolgáltatási Osztály
Öko-Aqua Konferencia és Kiállítás 2004. június 9 – 11. között Debrecenben került megrendezésre a VIII. Vízi Közm Konferencia és I. Nemzetközi Kiállítás. Június 9én a mintegy 80 kiállítót felvonultató kiállítást Dr. Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Az impozáns standok között rendhagyó módon helyet kapott a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetségének vadonatúj információs autóbusza, melynek létrehozásában, majd kés bbi üzemeltetésében is aktívan közrem ködik Társaságunk. A Vízkincs névre keresztelt infobuszt ünnepélyes keretek között Dr. Kovács György Zoltán az OKTVF f igazgatója avatta fel.
Június 10-én a szakmai konferenciát Dr. Persányi Miklós miniszter nyitotta meg. A kétnapos értekezés során a csaknem 600 f s hallgatóság több mint 120 el adást tekinthetett meg. A DRV Rt. részér l 10 el adás hangzott el a m szaki, közgazdaság – informatika – HR, illetve a PR – Oktatás szekciókban.
A Vízi Közm vek Napja (június 12.) alkalmából kitüntetések átadására is sor került Debrecenben. Társaságunk részér l több évtizedes szakmai munkája elismeréseként kitüntetésben részesült Gócza Antal nagyatádi és László István balatonlellei üzemvezet , akiknek a DRV Rt. valamennyi vezet je és munkavállalója nevében ezúton is gratulálunk.
Készül az új cégstratégia A stratégia határozza meg a DRV Rt. középtávú céljait, a gazdasági és társadalmi környezethez, a versenytársakhoz, a fogyasztókhoz és a munkavállalókhoz történ viszonyulását, nélkülözhetetlen eszköze az üzleti sikernek. A Társaság jelenlegi stratégiai célkit zései 2004. év végén lejárnak. 2005-t l egy módosított, újrafogalmazott stratégia szerint fogjuk végezni a munkánkat. Szakítva az eddigi gyakorlattal, a stratégia-alkotás folyamatába az eddiginél jóval szélesebb munkatársi kört, közel 100 f vezet t vagy szakért munkatársat vontunk be. A munka folyamán a tanácsadói támogatást a DEVELOR Rt. biztosítja a DRV Rt. számára. Újdonság az a személyügyi- képzési szakterületen, hogy a DEVELOR Rt. tanácsadói tevékenységének jelent s részét európai uniós forrásból tudjuk finanszírozni, mivel a DRV Rt. sikeresen pályázott a Humáner forrás Fejlesztési Operatív Program vállalkozói készségek fejlesztését megcélzó programjára.
A stratégia-alkotási folyamat elméleti sémája A stratégia-alkotási folyamat els lépéseként az ábrának megfelel en a környezet és a DRV Rt. helyzetének elemzésére került sor a következ módszerekkel: - Az Igazgatóság elnökével, a menedzsment tagjaival, valamint néhány meghatározó szakterület vezet jével a DEVELOR Rt. folytatott interjúkat. - Kiscsoportos munkában került sor az Rt. er sségeinek és gyengeségeinek, illetve a küls környezetben rejl lehet ségeknek és veszélyeknek a feltárására a következ témákban: emberi er források, beszerzés, informatika, értékesítés, kontrolling és m szaki terület. A csoportok vezetését a küls tanácsadó által felkészített DRV-s szakemberek végezték. - Vállalati értékel kérd íveket töltöttek ki vezet beosztású munkatársaink. A helyzetértékeléssel párhuzamosan a cégvezetés megfogalmazta a DRV Rt. Jöv képét, vagyis azt az állapotot, amelyet a stratégiai terv végdátumára, 2009-re el akar érni. A cégstratégia tulajdonképpen a Jöv kép eléréséhez vezet utakat írja le, a Jöv képb l kiindulva a jelenlegi helyzetet figyelembe véve állapít meg stratégiai célokat és részcélokat, vagyis tulajdonképpen a megvalósítandó feladatokat. Jelenleg a stratégiai tervezési szakasz zajlik, öt területen folyik a munka kiscsoportokban: - Emberi er források, - Vállalati kultúra, - Vállalati rendszerek, folyamatok, - Struktúra, - Küls kapcsolatok. A stratégiai tervezési szakasz következ részében kerül sor a DEVELOR Rt. vezetésével fels vezet i tréningen a stratégia alapvet irányvonalának meghatározására és elfogadására, szintetizálva a helyzetértékelések és a stratégiai tervezési m helymunkák eredményeit. Ezek után kerülhet sor a funkcionális területek stratégiáinak megalkotására, melyek az összvállalati szint stratégiai célokhoz tartozó stratégiai programok egyre operatívabb és konkrétabb megfogalmazásai. A stratégia-alkotási folyamat a DRV Rt. Igazgatóságának az új stratégiát illet jóváhagyásával zárul.
Mit várunk a születend új stratégiától? - Er sítse a DRV Rt. piaci pozícióját. - Er sítse az érdekeltek (fogyasztók, tulajdonosok, munkatársak) bizalmát. - Növelje a DRV Rt. menedzsmentjének és szolgáltatásainak hatékonyságát. - Javítsa a munkatársak fejl dés iránti elkötelezettségét és motiváltságát. Lódi Miklós projektvezet Cservenné Boros Andrea f munkatárs Munkaügyi Osztály
A Balatonszepezdi Ivóvíz Üzemvezet ség Sorozatunk második állomása a Balatonszepezdi Ivóvíz Üzemvezet ség, mely az els ként bemutatott Mohácsi Üzemvezet ségt l mer ben különbözik a feladatok, az ellátott terület nagyságát és a dolgozók létszámát tekintve. Filep Miklós üzemvezet vel a Balaton parttól nem messze található kis irodában ültünk le beszélgetni. Üzemvezet : Filep Miklós Üzemvezet helyettes: Böhm Miklós Fizikai dolgozók létszáma: 22 Szellemi dolgozók létszáma: 5 F feladatuk: kutak üzemeltetése, ivóvíz átadás-átvétel, hibajavítás, építés-szerelés, védterület karbantartás, vízmér leolvasás-csere Ellátott települések száma a szennyvíz-szolgáltatás terén: 8 Ellátott települések száma az ivóvíz-szolgáltatás terén: 11 Vízszállító vezeték hossza: 177 km Szennyvízhálózat hossza: Napi szennyvíztisztítás: Napi víztermelés:11.000 m3 Szennyvízbekötések száma: 4210 db Ivóvízbekötések száma: 7612 db - Milyen feladatok jellemzik az üzemvezet ség munkáját?- teszem fel Miklósnak rögtön ezt a lényegre tör kérdést. - 22 évvel ezel tt még vegyes üzemvezet ség volt Balatonszepezden, és hozzánk tartozott a Révfülöpi Szennyvíztelep is. 1984-ben aztán a szennyvízszolgáltatást különválasztották, így attól fogva ivóvíz üzemvezet ségként m ködünk. F feladatunk az ivóvízellátás és a hozzá kapcsolódó munkafolyamatok, vagyis a kutak üzemeltetése, ivóvíz átadás-átvétel, hibajavítás, építés-szerelés, védterület karbantartás, vízmér leolvasás és –csere, a számlázás, valamint az ügyfélszolgálati kapcsolatok. Az ügyfélszolgálati irodánk munkatársai kezelik az ügyfelek panaszait a szennyvízszolgáltatással kapcsolatban is. Az ellátási területünk alapján mi vagyunk az Észak-balatoni Igazgatóság legnagyobb üzemvezet sége. Napi víztermelésünk
11.000 m3, mely úgy tev dik össze, hogy 8.000 m3-t veszünk át az Északkelet-Balatoni Regionális Rendszerr l, a fennmaradó 3.000 m3 –t pedig a helyi vízbázisunkból biztosítjuk. Korábban két felszíni vízm vet is üzemeltettünk Révfülöpön és Balatonszepezden, ezeket azonban már kivontuk a szolgáltatásból. A hibaelhárítást – melyet korábban önállóan végeztünk összevonták, így ezt a munkát jelenleg az Észak-balatoni Igazgatóság közrem ködésével hajtjuk végre. A feladatok csökkenésével párhuzamosan fogyott dolgozóink létszáma is, jelenleg 27 f vel látjuk el teend inket. Nagyon jól összeszokott csapatunk van, az üzemvezet helyettessel, Böhm Miklóssal 20 éve, az Ügyfélszolgálati Iroda vezet jével, Kissné Végh Gyöngyivel 5 éve dolgozunk együtt. Mindhárman zánkai lakosok vagyunk, így az ügyeleti szolgálatot, rendkívüli bejelentések esetén a feladatokat jól tudjuk munkaid n kívül is koordinálni. Mi még a régi típusú szakembereket képviseljük, akik a vízügyes pályát szolgálatnak tekintik.
A fotón: Böhm Miklós, Filep Miklós, Takács András, Hosszú Ferencné, Németh Norbertné, Kissné Végh Gyöngyi, Polás Jen né. - Balaton parti települések ivóvízellátásáról gondoskodtok. Hogyan történt a felkészülés a turistaszezonra? - A balatoni idegenforgalomban végbement változások miatt sokkal kiegyenlítettebb az ivóvízfogyasztás a nyári és a téli hónapokban, ezért klasszikusnak számító felkészülésr l már nem beszélhetünk. Balatonszepezden ivóvíz hálózati rekonstrukciókat hajtottunk végre, ezen kívül terv szerint elvégeztük a hálózat- és védterület karbantartási munkákat. - Milyen beruházás zajlott az utóbbi id ben az üzemvezet ségen? 100 milliós nagyságrend beruházásban megépült a Nyugat-balatoni Regionális Rendszer, mely a nyírádi karsztvizet juttatja el Zánkán és Révfülöpön keresztül Balatonfüredre. Jelenleg zajlik az irányítástechnikai rendszer rekonstrukciója, a folyamat részeként már megtörtént a m szerek cseréje. Ez az irányítástechnikai rendszer vízfogyasztás analízist tesz lehet vé, hi-
szen településenként tudjuk mérni az elfogyasztott ivóvíz mennyiségét. Reményeink szerint nagy segítségünkre lesz a hálózati vízveszteségeink feltárásában és az ebb l adódó értékesítési különbözet csökkentésében. - Úgy tudom, hogy Zánka polgármestere vagy? Mennyiben segíti ez a poszt a DRV-s munkádat? A polgármesteri tisztségemnek köszönhet en társelnöke vagyok a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsnak, így részt veszek az ivóvízellátással és a szennyvízelvezetéssel, – tisztítással kapcsolatos pályázatok elbírálásában, ami mindenképpen hasznos a DRV számára. Mint polgármester, nagyon büszke vagyok arra, hogy el ször Zánkán sikerült megvalósítani a Balaton Törvény el írását, ugyanis a településen 2003. július 4-én a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt ingatlanok 98% -a csatlakozott a csatornarendszerhez is. Végül arra kértem Miklóst, hogy meséljen a DRV-s pályafutásáról, a családjáról és a hobbyjáról. -1982-ben, immár 22 évvel ezel tt kerültem a DRV Balatonszepezdi Üzemvezet ségére, ahol azóta is üzemvezet ként dolgozom. N s vagyok, két feln tt fiam van. Balázs 1978-ban született, jelenleg ügyvédgyakornok. Attila két évvel fiatalabb, a bajai Vízgazdálkodási F iskola hallgatója. Feleségem vízellátás-csatornázás üzemmérnök, jelenleg ügyvezet igazgatóként dolgozik egy ásványvizet palackozó részvénytársaságnál. Szabadid mben szeretek kirándulni, hobbim a lovaglás, fogathajtás, vitorlázás. Drescherné H. Andrea
Családbarát munkahely lett a DRV A családbarát munkahely díjjal ötödik éve jutalmazzák azokat a vállalatokat és költségvetési szervezeteket, amelyek a munkavállalóik körében példamutatóan el segítik az eredményes munkavégzést és a családi kötelezettségek teljesítését. Ahol a család és a munkahely, a munkavállaló és a munkáltató szempontjait sikerül összeegyeztetni, ott nagyobb teljesítményre képesek az emberek és javul a cég versenyképessége is. A témával kapcsolatban Pintér Lajos szociálpolitikai csoportvezet vel beszélgettünk. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, valamint az Esélyegyenl ségi Minisztérium közös „Családbarát munkahely” címmel kiírt pályázatán, nagyvállalat kategóriában I. helyezést ért el Társaságunk. Honnan jött az ötlet, hogy a DRV Rt. elinduljon ezen a megmérettetésen? -Az egyik országos napilapban olvastunk magáról a pályázatról, illetve azokról a szempontokról, melyeket elvárnak a családbarát munkahely címért verseng vállalatoktól. A követelményeket olvasva figyeltünk fel arra, hogy a DRV Rt. a felsorolt elvárásoknak teljes mértékben megfelel. Ezért döntöttünk úgy, pályázatot adunk be a „Családbarát munkahely” cím elnyeréséért. Arra álmunkban sem gondoltunk, hogy els helyezett lesz Társaságunk a nagyvállalat kategóriában.
-Miben nyilvánul meg, hogy a DRV Rt. családbarát munkahely? A DRV Rt. küldetésében és stratégiájában is kiemelt szerepet kap a humánpolitika, az emberi er forrással történ gazdálkodás. Munkavállalóink szociális célú igényeinek kielégítése el segíti a társasági célokkal való azonosulást, a munkahelyhez köt dést, és hozzájárul a stratégiai céljaink megvalósításához szükséges jól képzett munkaer megtartásához. A béren kívüli juttatások és szociális kedvezmények széles skálájával motiváljuk munkatársainkat, mely során nem csak az anyagi juttatás a mérvadó. Intézkedéseink egyaránt szolgálják a cég és a munkatársak érdekeit, mert tekintettel vannak az alkalmazottak családi hátterére és szociális helyzetére. A családbarát intézkedések között említhetjük meg a munkahelyi rendezvényeket, és vállalati találkozókat, mint például a Juniális, a Víz Világnapi ünnepség, a N nap, a Nyugdíjas búcsúztató és az év végi záró rendezvény. Ezen kívül támogatjuk munkavállalóink üdülési, sport, kulturális, segélyezési igényeinek kielégítését is. A szociális juttatások közül említést érdemel a kamatmentes lakásépítési kölcsön, a beiskolázási támogatás és a pályakezd fiatalok letelepedésének segítése. Társaságunk valamennyi munkavállalója javára csoportos élet-és balesetbiztosítást kötött. A DRV több mint 2.000 munkavállalója tagja az Önkéntes Nyugdíjpénztárnak, ahova a dolgozók havi munkabérüknek az 1 % -át fizetik be. Ezt az összeget a DRV további 4%-al egészíti ki. A munkahely megtartásának biztonságához járul hozzá dolgozóink oktatásának, képzésének és továbbképzésének el segítése. Munkavállalóink számára egységes, feliratos munkaruhákat, formaruhát biztosítunk. A munkahelyi ártalmak ellen a Munkavédelmi Szabályzatban el írt egyéni és kollektív véd eszközöket biztosítjuk. Valamennyi munkahely kockázatelemzése megtörtént. A munkahely és a munkakörnyezet kialakításánál els dleges célunk az egészségmeg rzés, illetve a megel zés. Ezt szolgálják a rendszeres, szabályozott orvosi vizsgálatok is. A munkahelyi étkeztetés során valamennyi munkavállalónk az adótörvény által meghatározott maximális mérték adómentes étkezési utalványban részesült. Ahol igény és lehet ség mutatkozott, továbbra is fenntartottuk a munkahelyi melegétkeztetés lehet ségét. -Milyen változások történtek 2003-hoz képest, és milyen fejlesztések várhatók? - Idén januártól a természetbeni juttatások kedvez adóváltozását figyelembe véve 3.500,- Ftra emelkedett az étkezési utalványok mértéke. Beiskolázási, iskolakezdési támogatásként szintén ez alapján emeltük meg a támogatás összegét. A családbarát intézkedések során új elemek bevezetését is tervezzük. A munkavállalók életkorától, családi helyzetéb l, származásából adódó esetleges hátrányok enyhítésére esélyegyenl ségi tervet dolgozunk ki. El térbe került az Önkéntes Egészségpénztári támogatás létrehozása, melynek bevezetésér l, finanszírozásáról az érdekképviselettel külön megállapodás készül. A társaság tevékenységi körében kiemelked teljesítményt nyújtó munkavállalók elismerésére alapított kitüntetési rendszer kialakítását és bevezetését tervezzük. Továbbra is ösztönözzük a részmunkaid s foglalkoztatási formát, melynek választása esetén a részarányt meghaladó bér fizetésére van lehet ség. Ez azok számára jelenthet jó megoldást, akik Gyes-r l térnek vissza, illetve iskoláskorú gyermekeikre vagy a családi kapcsolataik ápolására szeretnének több id t fordítani.
Vizes vérvonalak A Dallos család A háromgenerációs DRV-s családokat bemutató sorozatunk apropóján Balatonfüredre indultam, hogy megismertessem újságunk olvasóit és munkatársainkat a soron következ vizes famíliával, Dallosékkal, akik az Észak-balatoni Igazgatóság aktív, illetve nyugdíjas dolgozói. A találkozót munkaid után, az igazgatóságtól nem messze es csendes utcában található házuknál beszéltük meg. A szépen gondozott, árnyas porta és a hozzá tartozó épület gondos kezekr l árulkodott. Ebb l arra következtettem, hogy serény, dolgos emberekkel fogok itt találkozni. A családtagokkal, Dallos Pálné született Borsos Vilmával, Dallos Pállal, valamint két gyermekükkel: Dallos Tamással és Pállal a házuk konyhájában ültünk le egy baráti beszélgetésre. A család vízügyes múltját Vilma néni kezdi mesélni, hiszen az édesapja, Borsos József volt az els képvisel je családjukban a „vizes” szakmának. Vele már nem állt módomban találkozni, csupán régi, megsárgult szél , fekete-fehér fényképek segítségével lehetett közöttünk. Borsos József rangid s vízügyesként, 1935-ben lépett be a Balatonfüredi Vízm höz, ahol általános szerel ként dolgozott. A vízbekötéseket és az ezzel együtt járó feladatokat látta el, bár a végzettségét tekintve géplakatos volt. 33 éves vízügyi szolgálat után egészsége megromlott, 1968-ban leszázalékolták. Vilma néni az iskola befejezése után édesapja bíztatására 1951. decemberében állt munkába a vízm nél, ahol díjbeszed volt. Ezután elpártolt a cégt l, de 1962-ben visszahúzta a szíve és egészen a nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. El ször a vízdíjakat szedte be, majd a szennyvíztelepre került laboránsnak. Kés bb hálózatellen ri feladatokat látott el. 1971-t l 1990-ig irodában dolgozott, ahol kiállította a kartonokat, ellen rizte a vízmér leolvasókat, borítékolta, majd kiküldte a számlákat. A következ vízm ves a családból Dallos Pál, Vilma néni férje. szakképzett vízvezeték szerel ként 1953-ban került a vállalat el djéhez. Ez volt az els és egyetlen munkahelye, ahonnan 1993. július 1-én, korengedménnyel vonult nyugdíjba. Amikor az Északbalatoni Vízm nél dolgozott, Balatonakarattyától egészen Keszthelyig szolgáltattak ivóvizet. A kis csapatuk sok mindennel foglalkozott a hálózatb vítést l kezdve a már meglév rendszer karbantartásáig és a hibák kijavításáig. Pali bácsi elmondása szerint nemcsak , hanem két testvére is a cégnél dolgozott, az egyikük vízvezeték szerel ként, a másik pedig segédmunkásként. A szül k példáját követve – kisebb-nagyobb kitér k után -, a három fiúból kett szintén a DRV Rt. munkatársa lett. El ször az id sebb testvért, Tamást kértem, hogy beszéljen DRV-s múltjáról. -Az iskola elvégzése után 1985-ben a postán, a telefonközpontban
kezdtem el dolgozni, hiszen távközlés-technikai m szerész a végzettségem. Közben letöltöttem a kötelez sorkatonai szolgálatot, majd a leszerelés után az Észak-balatoni Üzemigazgatóságon vállaltam munkát a m szerész csoportban. 1995-96-ban kezdték az igazgatóságunkon az irányítástechnikai rendszer kiépítését, azóta ezen a szakterületen dolgozom. Közben elvégeztem Balatonf zf n egy villanyszerelési iskolát is. A csoportunkban hárman dolgozunk együtt, heti váltásban készenléti ügyeletet tartunk. Révfülöpt l Balatonf zf ig tart a hozzánk tartozó terület, ahol ellen rizzük, és ha kell, javítjuk az elektromos berendezéseket. Végül, de nem utolsó sorban Pált kérdezem a vízügyes éveir l. -Én nem rendelkezem olyan hosszú vízügyes múlttal, mint a család többi tagja. 2001. májusában léptem be a vállalathoz a TMK Üzemvezet ségre, ahol hálózatfejlesztéssel, karbantartási munkákkal és tolózárcserékkel foglalkozunk. Korábban az épít iparban dolgoztam, és sokat kellett vidékre utaznom, néha még az ország másik végére is. Szerettem volna végre megállapodni, és amikor lehet ség volt rá, inkább a vízm vet választottam. Ez a fajta munka egyébként sem áll t lem messze, hiszen f tés- és vízvezeték szerel a szakmám. -Van-e olyan fontos esemény, amire szívesen emlékeznek vissza -fordultam ismét a szül k felé? -1956 körül fektettük le a 80-as átmér j öntöttvas vezetéket, és a Siske Forráson keresztül láttuk el ivóvízzel a környék településeit. Ez azért olyan emlékezetes, mert nagyon nehéz volt lefektetni a csövet a sziklás, mészköves talajban. Kés bb a 80-as cs kicsinek bizonyult, ezért kiváltottuk 150-es vezetékkel. Közben elkészült Balatonfüreden a nagyfelszíni vízm , majd a Kéki forrásfoglalás, ahonnan karsztvizet szolgáltattunk. Amikor elkezdtünk dolgozni, mindössze 7 km volt az ivóvízvezetékek hossza Balatonfüreden, és 310 km volt akkor, amikor nyugdíjba vonultunk. -Mi tesz egy munkahelyet vonzóvá három generáció számára, több évtized távlatából is? -Jó lehet ségnek látszott- mondja Tamás. A fizetés ugyan nem kiemelked , de ezt kompenzálják a szociális juttatásokkal. Számomra különösen a kamatmentes lakásépítési kölcsön volt fontos, ami nagy segítséget jelentett az els lakáshoz jutásnál. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a DRV Rt. stabil, megbízható munkahelynek számít. - Itt átveszi a szót fiától Dallos Pál, akinek a stabil munkahely hallatán édesapja szavai jutnak eszébe. Amikor szakmát, majd munkahelyet választottam, apám ezzel a tanáccsal indított útnak: „Édes fiam, amíg víz folyik a csapból és van vízm , ahol az ember megbecsüli magát, addig biztos állása is van.” A történetünk végén, szomorú kötelességnek kell eleget tennem. A riport készítése után kaptuk a hírt, hogy id. Dallos Pál elhunyt. Társaságunk vezetése és dolgozói nevében ezúton szeretnénk kifejezni szinte részvétünket a gyászoló családnak. Drescherné H. Andrea
A MUNKAVÉDELMI KÉPVISEL VÁLASZTÁSRÓL Voksolás: november 4-én Az Országgy lés 2004. május 1-ei hatálybalépéssel módosította a munkavédelemr l szóló 1993 évi XCIII. törvényt. Ezzel egyid ben számos munkabiztonsági jelleg jogszabály is hatályba lépett, melyek az EU irányelvek figyelembe vételével a korábbi gyakorlathoz képest
jelent s változást hoztak az eddig alkalmazott szabályokban, el írásokban, egyben új munkáltatói feladatokat is képeznek. A nemcsak szakmailag jelent s, hanem terjedelmes méret változó jogszabályi anyag átfogó ismertetésére jelen alkalommal nem térünk ki. A jogszabályi változások részvénytársaságunkat érint lényegi elemei beépítésre kerültek a Munkavédelmi Szabályzat 2.0. változatába, a szakmai és az érdekképviseltekkel történt egyeztetést követ en. Természetesen a munkavédelmi képvisel választásra vonatkozó rendelkezések is. A módosított Munkavédelmi Törvény VI. fejezete új elemként tartalmazza „A munkavállalókkal folytatott tanácskozás” témakört, mely a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalók széles körét érinti. A Törvény részletes taglalásának mell zése mellett szeretnénk tájékoztatni az Rt. alkalmazásában lév munkavállalókat az új jogszabályi elemmel kapcsolatos tudnivalókról. Kivonat a törvényi alapelvekb l. „A munkáltatóknak kötelességük a munkavállalókkal, illetve képvisel ikkel megvitatni a munkavédelmet érint kérdéseket.” A Munkavédelmi Törvény már 1994. január 1-t l lehet vé tette a „munkavédelmi képvisel ” választást a munkahelyeken. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalóknak már 10 éve lehet ségük van arra, hogy érdekeik védelmére a törvényi el írások betartása mellett, munkavédelmi képvisel t válasszanak. A 2004. május 1. el tt érvényben lév szabályozás szerint a munkavédelmi képvisel választást a munkavállalóknak, illetve az érdekképviseleti szervezeteiknek kellett kezdeményezni és lebonyolítani, a munkáltató közrem ködése nélkül. A DRV Rt.-nél a munkavállalók és érdekképviseleti szervezeteik nem éltek ezzel a lehet séggel, így jelen id szakig Társaságunk területén megválasztott munkavédelmi képvisel k nem tevékenykedtek. A Munkavédelmi Törvény jelenleg hatályos rendelkezései jelent sen megváltoztatták a munkavédelmi képvisel választásra vonatkozó el írásokat. Kötelez a munkavédelmi képvisel választás ott, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50 f . Törvényi rendelkezés szerint: - a választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. - a választás el készítésénél és lebonyolításánál a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács választásra vonatkozó el írásait kell alkalmazni. Tehát a választás lebonyolításának feltételeit az Rt. fogja biztosítani, de a jelölés és a választás a munkavállalók jogosultsága, a munkáltató bármilyen irányú befolyásának kizárása mellett. Társaságunk ügyvezetése az Energetikai és Biztonságtechnikai Osztályt bízta meg a munkavédelmi képvisel választással kapcsolatos munkáltatói feladatok el készítésével és a választás lebonyolításával.
A megbízás teljesítése során osztályunk egyeztetést végzett a VKDSZ Munkahelyi Szervezete és a Központi Üzemi Tanács vezet tisztségvisel ivel. Ezt követ en - az érdekképviseletek véleményének figyelembe vételével - kiadásra került a munkavédelmi képvisel választás hivatalos kiírását tartalmazó vezérigazgatói utasítás és a bonyolítás rendjét részletesen tartalmazó „Választási Szabályzat”. A Választási Szabályzat részletesen tartalmazza azokat a szabályokat, melyek a munkavédelmi képvisel k jelölésére és a választás rendjére vonatkoznak. Ismertetésükre terjedelmi okok miatt nem térünk ki, de kérésre a területi igazgatóságok munkabiztonsági szakemberei bármely - az Rt. alkalmazásában lév - munkavállalónak átadják a másolati példányt. A munkavédelmi képvisel választás id pontja a részvénytársaság m ködési területén megegyezik az esedékes üzemi tanács választások id pontjával: 2004 november 4. A munkavédelmi képvisel vé történ jelölés és választás el tt néhány gyakorlati tudnivaló a „munkavédelmi képvisel ” tisztségr l. - Ki választható képvisel nek: Az a cselekv képes munkavállaló, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. - Ki nem választható képvisel nek: Aki munkáltatói jogot gyakorol, aki a munkáltató vezet jének közeli hozzátartozója, aki a választási bizottság tagja. - Hány munkavédelmi képvisel választható: A Munkavédelmi Törvény a képvisel k számát nem határozza meg, azokat a munkáltató törvényes választás esetén nem korlátozhatja. A tervezett létszámról - a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel egyeztetve - a szervezeti felépítést és munkatevékenységet figyelembe véve kell dönteni. Társaságunk Választási Szabályzata lehet vé teszi a „munkavédelmi képvisel ” választást bármely telepített munkahelyen, ahol a jelölés és a választás a törvényi keretek betartása mellett történik. A munkáltató ugyanakkor számít a munkavállalók mértéktartó közrem ködésére a jelöléssel kapcsolatban, amely arra irányul, hogy ténylegesen olyan munkavállalók kerüljenek megválasztásra és olyan számban, akik érdemi munkavédelmi képvisel i tevékenységre alkalmasak. - Milyen feladatot kell ellátni a munkavédelmi képvisel nek. A munkavédelmi képvisel nek és a munkáltatónak együtt kell m ködniük az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés érdekében. Jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelel en kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük. Különösen fontos, hogy a szükséges tájékoztatást a kell id ben egymás rendelkezésére bocsássák. A munkavédelmi képvisel jogosult meggy z dni a munkahelyeken: - a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni véd eszközök biztonságos állapotáról; - az egészség megóvására és a munkabalesetek megel zésére tett intézkedések végrehajtásáról; - a munkavállalóknak a biztonságos munkavégzésre történ felkészítésér l és felkészültségér l.
A munkavédelmi képvisel meghatározott jogának gyakorlása keretében: - beléphet m ködési területén a munkahelyekre munkaid ben, és tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól. - részt vehet a munkáltató azon döntései el készítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára. - tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzést. - véleményt nyilváníthat, és kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét. - részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában. - indokolt esetben a hatáskörrel rendelkez munkavédelmi felügyelethez fordulhat. - a hatósági ellen rzés során az ellen rzést végz személlyel közölheti észrevételeit. - jogosult szakért t igénybe venni a munkavégzéssel összefügg munkavédelmi kérdésekben, - a munkáltatóval történ el zetes megállapodás alapján, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytathat a felügyeletekkel. - a Munkavédelmi Szabályzat kiadásához a munkavédelmi képvisel (bizottság) egyetértése szükséges. - a munkavédelmi képvisel nek (bizottságnak) meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell. - a munkavédelmi képvisel (bizottság) javaslatot tehet a munkáltató részére a munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére. A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képvisel a jogait gyakorolhassa, így különösen: - a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaid -kedvezményt, amely a munkavédelmi képvisel , a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka; - a szükséges eszközöket, így különösen a m ködési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai el írásokat; - egy választási ciklusban, a képvisel megválasztását követ egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követ en évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehet ségét. A képzés költségei a munkáltatót terhelik.
- a munkavédelmi képvisel t (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti. A munkavédelmi képvisel munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségvisel re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosított Munkavédelmi Törvény – a munkáltató és munkavállalók tanácskozására vonatkozó paragrafusaiban - rendelkezik még az el z ekben említett Munkavédelmi Bizottság és az úgynevezett Paritásos Testületek m ködési feltételeir l is. Ezekr l a munkavállalók széles körét érint lehet ségekr l a munkavédelmi képvisel választások után fogunk tájékoztatást adni. Németh Ferenc munkabiztonsági f munkatárs
Üzemi Tanácsot is választunk 2001-ben megválasztott üzemi tanácsok mandátuma novemberben lejár, így a társaságnál üzemi tanács választásra kerül sor. A Központi Üzemi Tanács a választás id pontját – figyelemmel a munkavédelmi képvisel választásra – 2004. november 4-re t zte ki. A Munka Törvénykönyve a munkavállalók participációs ( részvételi) jogait is szabályozza. E szabályoknak lényege az, hogy még a döntés meghozatalát megel z en biztosítja a dolgozók részvételét a munkáltató stratégiai döntéseinek meghozatalában. A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk megválasztott üzemi tanács gyakorolja. Üzemi tanácsot a munkavállalók létszámától, illetve az adott egység vezet jének munkáltatói jogaitól függ en kell választani. Erre figyelemmel a társaságnál üzemi tanács választására kerül sor az igazgatóságokon és az Rt. központjában. A nyolc üzemi tanács delegálással hozza létre a Központi Üzemi Tanácsot. A Központi Üzemi Tanácsba két-két f t delegál a Dél-balatoni, az Észak-balatoni, a Nyugat-balatoni, a Somogy megyei és a Fejér megyei Igazgatóság. A többi egységet egy-egy f képviseli, így a Központi Üzemi Tanács létszáma 13 f s lesz. Az üzemi tanácsok mandátuma három évre szól. A törvény meghatározza a választásra jogosultak, valamint a választható munkavállalók körét is. A jelölés és a választás lebonyolítására a helyi üzemi tanácsok a választásra jogosult munkavállalók közül választási bizottságot alakítanak. A választási bizottságok gondoskodnak a jelölés és a választás törvényes rendjének meg rzésér l. Az üzemi tanács tagjára vonatkozó jelöltállítási joggal a munkavállalók 10%-a vagy legalább 50 választásra jogosult munkavállaló rendelkezik, illetve a társaságnál képviselettel rendelkez szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. A törvény megkülönbözteti az érvénytelen és eredménytelen választást. Érvénytelen a választás, ha a résztvev k száma nem haladja meg a választásra jogosultak számának felét. Ez esetben – meghatározott id n belül – meg kell ismételni a választást. Eredménytelen a választás, ha jelöltek közül nem értek el annyian a törvényben el írt minimális 30%-os támogatottságot, mint ahány tagot kell választani a tanácsba. Ilyenkor a fennmaradó helyekre kell új választást tartani. A törvény biztosítja az üzemi tanácsban megüresedett helyek póttagokkal történ betöltését is.
A DRV Rt. üzemi tanács választási szabályzata tartalmazza mindazon tudnivalókat, amelyek a választás lebonyolításához szükségesek. A választást közvetlenül megel z en a helyi sajátosságoknak megfelel módon tájékoztatjuk munkatársainkat a szavazás konkrét lebonyolításáról, id pontjáról és helyszínér l. Szeretnénk, ha a választásokon minél nagyobb számú lenne a részvétel, ezzel is kifejezve súlyát a munkavállalói részvétel intézményének. Ezt a célt akkor lehet elérni ha a jelöltek a képviselet ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel, együttm ködési készséggel is rendelkeznek. Az üzemi tanács választások érvényessége, eredménye közvetve befolyásolja valamennyi munkavállaló élet – és munkakörülményeit. A törvény által biztosított együttdöntési és véleményezési jogosítványok gyakorlása így közös érdekünk. Pintér Lajos KÜT elnök
KÖZLEMÉNY 2004.szeptember 7-én megtartotta alakuló ülését a Fürd szolgáltatás Alágazati Párbeszéd Bizottság. Ezzel új keretek között, magasabb szinten folytatódik a több éve tartó együttm ködés a fürd szolgáltatás munkáltatói oldalát képvisel Magyar Fürd szövetség és a munkavállalók reprezentatív érdekképviseleti szerve, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége között. A két Fél ezév májusában állapodott meg arról, hogy a magyar érdekegyeztetés rendszerében megalakítják a Fürd szolgáltatás Alágazati Párbeszéd Bizottságát. Kiindulva: - Magyarország gyógy- és termálvíz-kincsének - a szakma kereteit átível - hatalmas lehet ségéb l, - Magyarország fürd kultúrája évszázados hagyományainak állandó fejlesztését igényl , a szakma megtisztel kihívásából, - Magyarország az Európai Uniós tagságából, a magyar fürd szolgáltatás közös érdekeit kifejez és érvényesít két Szövetség a Párbeszéd Bizottság f bb céljait /kivonat/ az alábbiak szerint határozza meg: Általános célok: - A szakterület presztízsének növelése, különös tekintettel a fürd szolgáltatásnak az országos egészségügyben, egészségbiztosításban betöltött szerepére, - A szakterület önálló szakágazatként való meghatározása-elfogadtatása - A szakma érdekeinek együttes képviselete, érvényesítése, - A szolgáltatást igénybe vev k érdekeit szolgáló és a szakma presztízsét növel szakmaietikai normarendszer továbbfejlesztése. - A fürd kben munkát vállaló személyzet munkájának szakmai elismertetése, Szakmai célok: - A hazai gyógy- és termálvízkincs védelme, lehet ségeinek maximális kihasználása
Képzési-oktatási célok: - A fürd kultúra hagyományaira épül , a korszer igényeknek megfelel szakmai képzés fejlesztése, - A foglalkoztatottak szakmai képzettségének növelése. Foglalkoztatási-bérpolitikai célok: - Az ágazatban dolgozó munkavállaló személyek érdekvédelme, - Szakmai foglalkoztatási-képzettségi kritériumrendszer kidolgozása-elfogadtatása, - A fürd szolgáltatás munkaügyi sajátosságait kifejez szakágazati kollektív szerz dés folyamatos fejlesztése, - A munkavállalók és családok megélhetését biztosító szakmai bérrendszer kidolgozása, - A munkavállalók javadalmazásának, szociális ellátásának fejlesztése a szolgáltatásban dolgozó munkavállalók élet- és munkabiztonsága feltételeinek folyamatos biztosítására. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével összefügg célok: - Európai Uniós kapcsolatrendszer er sítése. Célok megvalósításában együtt kívánnak m ködni: Az érintett kormányzati szervekkel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarájával, az Orvosi Kamarával, a Balneológiai Egyesülettel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, a Természetgyógyász Egyesülettel, a Magyar Turizmus Rt-vel.
Kedves Bizalmik, Tisztségvisel k, Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. MSZ Intéz Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait, a munkatársakat: Örömmel tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a Hajdúszoboszlói üdül nk igénybevétele kedvez en alakult 98%-os kihasználtságával. Jelenleg 2 turnusra lehet még jelentkezni: 2004. december 19-t l – 26-ig és 2004. december 18-tól – 25-ig. Várjuk jelentkezéseiket. A nyári szabadságok után augusztus 30-án hivatalos vezet i egyeztetésre került sor Tóth István vezérigazgatónál. Tárgya egy kiadott vezérigazgatói körlevél és az ehhez kapcsolódó szóbeli tájékoztatás volt, mely egyrészt létszámstopot rendelt el, másrészt költségtakarékossági program végrehajtásával bízta meg a menedzsment az Igazgatóságokat. Szóbeli egyeztetésünkön abban állapodtunk meg, hogy az Rt. I-IX. havi gazdálkodásának pontos ismeretében rendkívüli választmányi ülésen ad tájékoztatást a vezetés a kialakult helyzetr l, teend intézkedésekr l, az év végi megállapodásaink tartalmáról. 2004. szeptember 7-én hivatalosan is megalakult a FÜRD S ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG a VKDSZ Szövetség és a Fürd s Szakmai Szövetség képvisel inek részvételével rendezett tanácskozáson, Budapesten. Mellékeljük azt a közleményt, melyet az érintettek a döntésr l közreadtak. 2004. szeptember 24-én tartotta a „Bizalom” ÖNYP rendkívüli küldöttközgy lését. Ezt megel z en a DRV Rt.-nél is a szokásos módon részközgy lések megtartására került sor. A rendkívüli közgy lést az indokolja, hogy beolvad a BékésVíz ÖNYP a Bizalom Országos Nyugdíjpénztárba. Így várhatóan 8600 tagja lesz a Bizalom Nyugdíjpénztárnak.
Végezetül ezúton is szeretnénk felhívni tagjaink, a munkatársak figyelmét, hogy 2004. november 4-én Üzemi Tanács és Munkavédelmi Képvisel k választására kerül sor a DRV Rt.nél. A választási program elkészült és szakszervezeti bizalmiainknak a megalakult választási bizottságokról tájékoztatást fogunk adni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Központi Információs Rendszeren található VKDSZ DRV Rt. MSZ. tájékoztatója címszó alatt megnézhet k és letölthet k szabályzataink, nyomtatványaink, aktuális híreink, valamint az üdül nket bemutató prezentáció. Siófok, 2004. szeptember 8. Tisztelettel: Gábor Imre MSZ. titkár a VKDSZ. DRV Rt. MSZ. IB. nevében
Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink, Tisztségvisel ink! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete 2004. január 3. óta Hajdúszoboszlón, a Jókai sor 20. sz. alatti üdül apartmanjában ÜDÜLTETÉST szervez a VKDSZ tagjai és családtagjai számára. FELHÍVÁSSAL FORDULUNK TAGJAINKHOZ! Jelentkezzetek – a mellékelt feltételek alapján – 2005. évi Hajdúszoboszlói üdülésre! Legfontosabb tudnivalók: Az apartman 37,8 m2 (el tér, fürd szoba, konyha, szoba), mely 4+1 f nek nyújt kényelmes pihenési lehet séget. A teljesen felszerelt apartmanban mikro, h t szekrény, villanyt zhely, edények, tálak, ágyruha, ágynem , vasaló, hajszárító, TV, légkondicionáló, porszívó, stb. található. A zárt udvarban az apartmanhoz tartozó gépkocsi parkoló, valamint a Hajdúszoboszlói Gyógyfürd be 4 f re szóló bérlet áll vendégeink rendelkezésére. 1 hetes turnusokra lehet jelentkezni, mely vasárnaptól - vasárnapig tart. Az els turnus id pontja 2005. január 2-tól kezd dik. A jelentkezés feltétele a legalább 1 éves szakszervezeti tagsági viszony! Az üdülés igényléséhez Igénylési lapot kell kitölteni, melyet alá kell íratni a bizalmival és az ÜSZB titkárral, akik a határid re eljuttatják az MSZ-nek a leadott üdülési igényeket. Az Igénylési lap letölthet a Központi Információs Rendszeren található MSZ tájékoztatói oldalról, beszerezhet a bizalmiknál megtalálható Üdülési Szabályzatból. A 2005. évi üdülési igények beadási határideje: 2004. október 20!
Természetesen kés bb is lehet üdülési igényt beadni a megmaradt turnusokra, melyeket a novemberi elbírálás után teszünk közzé. Térítési díjak: 1) Szakszervezeti tag, vele üdül házastárs és gyermeke: 5. 000.- Ft / f / hét + idegenforgalmi adó 2) Szakszervezeti tag és vele együtt üdül önálló keresettel rendelkez gyermek, szül esetén: 1. 000.- Ft /f / éjszaka + idegenforgalmi adó 3) Szakszervezeti tag igénye hiányában: szakszervezeti tag jogán szül vagy önálló keresettel rendelkez gyermek, valamint a vizes ágazatban dolgozók és a velük beutaltak esetén: 3. 000.- Ft /f / éjszaka + idegenforgalmi adó 5 éves korig a gyermek üdültetése ingyenes. Az idegenforgalmi adó 270,- Ft / f / nap /18 év alatt és 70 év felett nem kell IFA-t fizetni/. Siófok, 2004. szeptember 8. Gábor Imre MSZ titkár
Elkezd dött a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója Balatonfüreden Újságunk 2003. évi harmadik számában adtunk hírt a balatonfüredi szennyvíztisztító telep rekonstrukciós terveir l, hiszen a telep kapacitása nem bizonyult elegend nek a térség ellátására. A kivitelezési munkára kiírt közbeszerzési pályázat nyertese a Vegyépszer Rt. lett, a szerz dés aláírására 2003. decemberében került sor. A f vállalkozó 2004. februárjában látott hozzá az építkezéshez, melynek befejezése 2005. decemberében várható.
(Felvételünk még a munkák elején, júniusban készült.)
Népes Küldöttség Népes küldöttséggel vett részt Társaságunk a hagyományos Vízügyi Regionális Sportnapon, amelyet idén augusztus végén Kazincbarcikán rendeztek. A sorsolás szeszélye nem kedvezett a DRV-s delegációnak, hiszen a nyolc csapatot két négyes csoportba sorsolták, s mi - sajnos a jóval er sebbe kerültünk, ahol a F városi Vízm vek és a házigazda Kazincbarcika is szerepelt. Ennek tudható be, hogy csapataink a helyosztókon általában a harmadik-negyedik-ötödik helyekért játszhattak csak, ahol viszont a legtöbbször sikerrel szerepeltek. Az összesítésben így a DRV Rt. - minimális pontkülönbséggel - a hatodik helyet szerezte meg.
A n i labdarúgók, a sakkozók, a horgászok és a lábteniszez k sportágukban a 3., a teniszez k és a kötélhúzók az 5., a férfi focicsapat a 7., míg a kosárlabdások a 8. helyen fejezték be a küzdelmeket.
Vállalati bajnokság Hat kispályás labdarúgócsapat vett részt a Siófoki Városi Sportcentrumban megrendezett vállalati bajnokság küzdelmeiben. A sportszer találkozókon a következ sorrend alakult ki:
Dél-balatoni Igazgatóság
Észak-balatoni Igazgatóság
Somogy megyei Igazgatóság
Központ
Fejér megyei Igazgatóság
Gépészeti Igazgatóság
Csáki Krisztina, a fonyódiak „gyöngye” Érdekes hobby-val rendelkez munkatársainkat bemutató sorozatunkban Csáki Krisztinával beszélgettem, aki boszorkányos ügyességgel varázsol csodaszép képeket a fest vászonra. Krisztina a Fonyódi Ivóvíz Üzemvezet ség munkatársa. -Miel tt hobbyjáról faggatnám Krisztinát, arra kérem, hogy meséljen egy picit magáról, a munkájáról és családjáról. -Nyíregyházán születtem, ott végeztem el a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskolát. Családunk a jobb munkalehet ség reményében - édesanyám hugának bíztatására - 1988-ban Fonyódra költözött. 1989. június 16-án helyezkedtem el a DRV-nél, ahol el ször a gépészek mellett dolgoztam operátorként. Az átszervezések után az ügyfélszolgálatra kerültem, majd a munkaügyes kolléga nyugdíjba vonulása után átvettem a munkakörét. Azóta munkaügyi ügyintéz vagyok. A munkámat nagyon szeretem, mert jó érzéssel tölt el, ha emberekkel foglalkozhatok, intézem ügyes-bajos dolgaikat, mindig megtalálom velük a közös hangnemet. Itt ismerkedtem meg a férjemmel is, Kackstädter Jánossal, akivel már 13 éve élünk együtt boldog házasságban, és van egy 11 esztend s fiunk.
Az ismerkedés után Krisztina nagy szeretettel, és a tehetséges emberekre jellemz szerénységgel beszélt kedvenc id töltésér l.
- A hobbym végigkíséri az életemet. Már az óvodában állandóan rajzoltam, a képeimet mindig kirakták a faliújságra. Az általános iskola után kezdtem el komolyabban festeni. A középiskolák közötti képz m vészeti versenyen aztán els helyezett lettem festmény kategóriában. Sajnos nem volt bennem elég elhivatottság ahhoz, hogy érettségi után ezen a területen tanuljak tovább. Így autodidakta módon képeztem magam. 2001 óta készítek olajfestményeket, el tte inkább az akvarell és a vízfestéses technikát alkalmaztam. Képeim száma mára eléri a 180-at, melyeket Balatonboglártól Iszkaszentgyörgyig számos településen láthattak az érdekl d k. Én is szívesen járok tárlatokra, kiállításokra. Legutóbb Monet alkotásait tekintettem meg Budapesten. A festészetben példaképemnek tekintem Mednyánszky Jánost, Paál Lászlót és Szinnyei Merse Pált. M vészetük nagy hatással van rám. Fontosnak tartom, hogy folyamatosan fejlesszem magam, ezért Fonyód-Bélatelepen részt vettem egy alkotótáborban, ahol budapesti pedagógusok irányították a munkát. A táborban készített festményemet kiállították a f városban. A hiányzó szakmai ismeret megszerzése miatt hetente tanulni járok Przudzik József fest m vészhez, aki Balatonföldváron él. Napjainkban készít egyedül freskókat a templomok falára. A mesteremt l sajátítom el a geometrikus és perspektivikus ábrázolásmódot, a térbeli látásmódot, a különböz színek és tónusok hatását. Sokat rajzolunk, festünk együtt, és rengeteget beszélgetünk m vészettörténetr l, fest kr l, zenér l, irodalomról. T le tudom azt is, hogy a képz m vészetben a legfontosabb és legalapvet bb dolog megtanulni látni.
-Milyen ihlet hatására készülnek a képeid? - Rengeteget fotózom a természetet, a Balatont és a különféle virágokat. A fényképeim hatására festek, de nem másolom ket. Arra törekszem, hogy az alkotások érzéseket és hangulatokat közvetítsenek a néz fele. Mindegyik kivonata, eszszenciája legyen a látványnak. Séták és kirándulások alkalmával készítek vázlatokat, amik aztán tovább érlel dnek bennem és az eredeti élmény hatására elkészül a kép. Szívesen készítek csendéleteket, tájképeket, fantáziaképeket és megrendelésre portrékat is. Amint van egy kis szabadid m, azt rögtön a festészetnek szentelem. Ilyenkor szinte észre sem veszem az id múlását, és új energiával tölt dök fel. Azért azt el kell mondanom, hogy igyekszem megtartani az egyensúlyt a családom, a munkám és a hobbym között. Számomra mindegyik egyaránt fontos, velük együtt teljes az életem. Szeretnék jó édesanya, feleség, munkatárs és persze fest m vész lenni.
Drescherné H. Andrea
