A vízenergia felhasználása

Óbudai Egyetem KVK Villamosenergetikai Intézet

A vízenergia felhasználása

Dr. Kádár Péter [email protected]

Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

1

Vázlat • • • • • • •


Vízimalmok Vízenergia Turbinák Hazai erőművek Erőművek külföldön ÓE KVK VEI tározós vízerőmű modell Óbudai Dunapart


2

Magyarország egyik legnagyobb méretű római emléke – Várpalota-Öskü – római gát



3

Ókori Noria kerék, Hama, Szíria



4

Középkori kanalas vízimalom



5

Felülcsapott vízkerék (Jalsoviczky)



6

Alulcsapott vízkerék (Jalsoviczky)



7

Függőleges tengelyű Francis turbina (Jalsoviczky)



8

Vízszintes tengelyű Francis turbina(Jalsoviczky)



9

Séd, Vilonya, Varga-malom



10

Az első hazai áramtermelők



11

Szabályozó koszorús Francis turbinák a Zalán



12

Malmok Budapesten és környékén



13

A Császár malom – Malom tó



14

Rádl malom a Bécsi úton



15

Aquincum (-i kocsma)



16

Külső Bécsi út



17

Lajos utcai kapudísz a Kiscelli múzeumban



18

Lajos utcai kapudísz a Kiscelli múzeumban



19

Hajómalmok a Hajógyári szigetnél



20

A Schuszter malom az Óbudai múzeumban



21

A világ vízenergia felhasználása


• A Világon 750 GW vízerőmű kapacitás 2803 TWh-t termelt ( évi 3740 h kihasználás). • MO éves energiaigénye 40 TWh • MO éves teljesítmányigénye 6 GW • Ez a Világ összes villamosenergia-termelésének a 16,1%-át teszi ki. • Ez a Világ összes fosszilis primerenergia-felhasználásának a 2,5%. • Egy év alatt kb. 5%-kal nőtt a termelés (kb. 30 GW új vízerőmű épült). • Legnagyobb vízerőmű: Jangce 18,2 GW (2009-re), Itaipú 14 GW. • Nagy termelők: Kanada 338 TWh, Kína 328 TWh, Brazília 320 TWh. • Nemzeti villamosenergia-termelésben: Norvégia 90%, Brazília 86%. • Az EU-25-ben a franciák 65 TWh, svédek 56 TWh, spanyolok 40 TWh. • A lehetőségek kihasználása: Európa 67%, Ázsia 22%, Afrika 7%. BWK, 2005. december, p. 43-51. ill. Tombor Antal előadása, 2006. 02. 14. Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

22

Az EU vízenergia felhasználása


• • • •

Az EU-25-ben 17 300 kis vízerőmű volt (az újakban 2800) 11 GW-tal. A legtöbb kiserőmű az olaszoknál (21%) és a franciáknál (17%) van. Ezekkel évente 43 TWh-t termelnek (de 70%-uk idősebb 40 évnél). Árapály-erőmű összesen 271,4 MW (St. Malo [F] 240 MW, 518 GWh). • Hullám- és tengeráramlás-hasznosító vízerőművek kísérleti stádiumban vannak (dán 20 kW, skót 350-750 kW). • Magyarországon évek óta 48 MW vízerőmű van, 200 (±20) GWh/a. <1% !

BWK, 2005. december, p. 43-51. ill. Tombor Antal előadása, 2006. 02. 14. Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

23

Mozgási energia?


½ m v2 A Duna átlagos vízhozama Budapesten: 2000 m3/sec Átlagos sebessége: 3,6 km/h 1 m/s Lassítsuk le a felére a sebességét! (ekkor kétszeres keresztmetszettel kell majd továbbfolynia) Kinyert energia másodpercenként (teljesítmény): ½ x 2000 x 1000 x (12- 0,52) /sec = 0,75 x 106 J/sec = 0,75 MW


24

Helyzeti energia!


mgh A Duna átlagos vízhozama Budapesten: 2000 m3/sec Ejtsük le a magasságát: 10 m-el Továbbfolyási keresztmetszet nem változik. Kinyert energia másodpercenként (teljesítmény): 2000 x 1000 x 9,81 x 10) /sec = 196,2 x 106 Nm/sec = 196,2 MW Hatásfok nem 100 %! Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

25

Vízerőmű kategóriák


Hasznosítható esés (H) szerint •kisesésű •közepes esésű •nagyesésű Teljesítőképesség (P) szerint: •törpe •kis •közepes •nagy Termelt energia szempontjából megkülönböztetünk csúcs- és alaperőműveket. Műszaki szempontból: tengerre, tóra, folyóra telepített erőművek. Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

26

Üzemmódok


• Kvázi zsinór termelés (átfolyó rendszerű, minimum 50 % és 100 % között, de a folyót nem lehet elzárni) • Csúcserőmű (0 %, de néha 100 %) • Szivattyús tározós (-100% és % 100% között, de a hatásfok csak 70% és a töltési ill. ürítési teljesítmény nem feltétlen egyezik meg) • Alacsony víz (0%) • Árvíz (0 %)


27

Duzzasztás vagy üzemvíz csatorna



28

Duzzasztó és erőmű elrendezések



29

Vízerőtelep részei


• előcsatorna (vizet vezeti a csigaházba ill. a turbinára) • csigaház: (befolyó víz szétosztása a turbinákra) – küszöb (fenék közeli hordalék visszatartása) – gereb (jég és uszadék bejutásának megakadályozása) • turbinazsilip (előcsatorna lezárása) • szívócső aknával, vagy szívócsatorna („energiacsökkentett” víz kivezetése) • villamos és egyéb berendezések • turbina

http://www.bmeeok.hu/bmeeok/uploaded/bmeeok_24_03-W.doc


30

A teljesítménygörbe



31

Hazai folyók vízhozama



32

Mikor, mennyi az annyi?



33

A Duna energetikai hossz-szelvénye



34

Vízlépcső építési célok • • • • • •


Árvízvédelem Vízgazdálkodás, öntözés Halászat Sport, szabadidő Energia Hajózás Változó prioritások!


35

Hazai vízerőpotenciál


• Magyarország elméleti vízerőkészlete 1400 MW; 7480 GWh/a (5%-a a Trianon előtti vízerőpotenciálnak!) • Hasznosítható 1060 MW; 4500 GWh/a (Gazdaságosan: 3400 GWh/a); • Megoszlás – Duna 66%; – Tisza 10%; – Mellékfolyók 24% • Kiépült 37 mű; 50 MW; 210 GWh/a; (Össz: 51 db hidrogenerátor)


36

Pelton, Kaplan, Francis és Bánki turbina


A vízturbinák két fő típusa az akciós és a reakciós rendszerű gép. Az akciós vízturbinában az energiaátalakulás lényegében az állórészben megy végbe, az állórészből kilépő sugár nyomása a forgórészben való áthaladás közben már nem változik. Ezzel szemben a reakciós vízturbinában vízsugárnak még jelentős túlnyomása van az álló lapátozás és a járókerék.


37

Turbina típusok


• A jelenleg használatos akciós turbinák: a Pelton- és a Bánki-turbina. A Pelton-turbina házába a víz sugárcsövön jut be, a vízmennyiség a sugárcső áteresztőképessé-gével szabályozható. A Pelton-turbinát nagy vízszintkülönbség esetén használják, ahol a magasan fekvő víztárolóból csővezetéken keresztül vezetik a vizet a mélyebben fekvő turbinaállomásra. A Bánki-turbinát feltalálójáról Bánki Donátról nevezték el. A turbina vezetőcsatornájának feladata, hogy a vízsugarat hegyesszögben a járókerék lapátjaira vezesse. A kétszeres átömlés azt jelenti, hogy a vízsugár először a járókerék belsejébe kerül és innen — egy második átömléssel— a szabadba. • A reakciós turbinák közül pedig a Francis-turbina különféle változatait és a Kaplan-turbinát használják. A kis vízszintkülönbségek, de nagy víztömegek energiájának hasznosításakor célszerű a Kaplan-turbina használata. A Francis-turbinák nagy vízszint-és vízhozamintervallumon belül használhatók, a terhelésingadozásokat a lapátok állításával lehet követni. (http://library.thinkquest.org/06aug/01189/hungarian/e_viz_+.htm) Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

38

Girard (1867), Pelton, iker Francis, Bánki, Francis (1903) és Kaplan turbina



39

Ikervár


• Épült: 1895-96 (585 kW DC); Felúj: 1923 - 25 AC 8,0 m; 28 m3/s; 1540 kW; 7,0 millió KwH/A 2 db 220 kW + 2 db 550 kW FRA turbina Hasznosítja 85 - 130 fkm ÚJJÁÉPÍTVE: 1995 4 db 520 kW FRA vert.csőturbina + 1 db 200 kW iker FRA hor.turbina 4 db aszinkron gen (csőben) + kondenzátor telepek. (+1db szinkron gen. a csarnokban szeml.) 7,6 m; 4×8+4,3 m3/s; 4×520+200 = 2280 kW; 14,5 millió kWh/a Felvízcsat: 5390 m; 30 m3/s vízkiv.mű Rábából; Alvízcsat: 3550 m Herpenyő patakba Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

40

Ikervár



41

Ikervár



42



43

Gibárt


• Üzembe: 1908 4,4 m; 18 m3/s; 500 kW; 2,5 millió kWh/a 2 db FR turbina hor. Duzzasztó: 2 db 13,5 m Felvízcsatorna: 240 m. Hasznosítja 64 - 73 fkm szakaszt HERNÁD


44

Gibárt



45

Gibárt



46

Gibárt



47

Gibárt



48

Felsődobsza


• Üzembe: 1912 Felújítva: 1964 4,0 m; 22 m3/s; 510 kW; 2,8 millió kWh/a 2 × 220 kW + 2 × 55 kW FRA turbinavert Duzzasztó: 2 db 9 m önműködő billenőtáblás Üzemvízcsat: Felvíz 1000 m; Terelőgát 80 m. Hasznosítja: 52 - 62 fkm szakaszt HERNÁD


49

Felsődobsza



50

Felsődobsza



51

Szinkronozó és vezérlő



52

55 kW-os generátor és a ‘280 kW-os’ turbina



53

Felsődobsza



54

Kesznyéten


• Üzembe: 1943 13,5 m; 40 m3/s; 4.400 kW; 23.5 millió kWh/a 2 db KAP turbina vert. Üzemvízcsat: Felvíz 7300 m (Hernádból BŐCS-nél); Alvíz: 2500 m (Sajóba)


55

Kesznyéten



56

Tiszalök


• Üzembe: 1954 duzzasztó; 1958 hajózsilip; 1959 erőmű 5.0 m; 300 m3/s, 12.500 kW; 45,0 millió kWh/a 3 db KAP turbinavert (4,8 m átm; 75 ford/min; 100 m3/s) Üzemelés 1,5 - 7,5 m esésnél 3 db 4800 kVA generátor külön gerjesztő gépcsop Csatlakozás: 120 kV és 20 kV Duzzasztózsilip: 3 db 37 m kapu Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m Hordkép: 1200 t Öntözés: 400e ha Keleti Főcsatorna max 60 m3/s


57

Tiszalök – árvíz idején



58

Kisköre


• Üzembe: 1975 6,27 m; 560 m3/s; 28 000 kW; 104,0 millió kWh/a (80 - 110) 4 db csőturbinahor (4,3m átm; 107 ford/min; 140 m3/s; 7 MW). Üzemelés 2,0 - 10,7 m esésnél Trafo: 2 db 2,5 / 20 / 120 kV; 14 MVA + 2 db 2,5 / 0,4 kV Duzzasztó: 5 db 24 m billenő szegmens. Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m; Hordkép: 1350 t Tározó: 128 km2; 253 millió m3 (hasznos 132 millió) Öntözés: 400 e ha Nagykunsági Főcsatorna max 80 m3/s Jászsági Főcsatatorna max 48 m3/s Halvonuláskor halzsilip


59

Bársonyos


HERNÁDVÉCSE 1,8 m; 3 m3/s; 52 kW Aszinkron gen. FELSŐMÉRA 3 m3/s; 33 kW ALSÓMÉRA 1,5 m; 3 m3/s; 39 kW; 1958 - 63 FORRÓ 1,8 m; 3 m3/s; 44 kW 65/min HALMAJ 3 m3/s; 40 kW MIND Leállítva!


60

Bársonyos – Alsóméra, Forró



61

Gyöngyös folyó(cska)


•

•

BOGÁT LUKÁCSHÁZA Indult: 1952 Indult: 1952 3,2 m; 1,5 m3/s; 26 kW; 134 kWh/a; 1 db FRA.turbina vert. 1,6 m; 1,8 m3/s; 13 kW; 47 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert. GENCS FELSŐ TANAKAJD Indult: 1952 Indult: 1950 (1920: 30 LE; 220 V DC) 2,4 m; 1,6 m3/s; 2,2m; 0,9 m3/s; 25 kW; 142 e kWh/a; 1 db FRA.turbina 13 kW; 53 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert. vert. GENCS ALSÓ Indult: 1954 2,4 m; 1,5 m3/s; 18 kW; 38 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

VASSZÉCSENY Indult: 1959 (1919 - 1929 220 V..DC) 3,0m; 1,6 m3/s; 25 kW; 81 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

GYÖNGYÖSHERMÁN Indult: 1952 1,9 m; 1,9 m3/s; 13 kW; 41 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

SÁRVÁR - ÚJMAJOR Indult: 1960 1,8 m; 1,9 m3/s; 18 kW; 44 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.


62



63

Tanakajd



64

Bogát, Lipárd, Vasszécseny



65

Vágszakály – törpe erőmű



66

„Háztartási” Nagyesésű turbinák


www.permanent.hu Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

67

Tessék választani!

www.permanent.hu



68

„Háztartási” Kisesésű turbinák


A - generátor B - turbina fej, üzemvízcsatorna beömlő nyílása C - üzemvíz-csatorna D - vízelvezető cső E - duzzasztó fal F - patakmeder G - zsilip H - hordalékszűrő I - bukógát

www.permanent.hu


69

Tessék választani!

www.permanent.hu



70

Mikroszet terv



71

Mikroszet terv



72

Francis Source:Hydrolink



73

Kaplan Source:Hydrolink



74

Pelton Source:Hydrolink



75

A világ legnagyobb vízerőműve


• A Három Szurdok Víztározó építését 1993-ban 23,6 milliárd dolláros (4147 milliárd forintos) költségvetéssel kezdték el, a gátat tavaly nyáron helyezték üzembe, az áramtermelés azonban a tervek szerint csak 2008-ban kezdődik el. Az óriásberuházás nagyon sok bírálatot kapott a természeti környezetet és a helyi lakosságot érintő hatásai miatt. A környezetvédők szerint a duzzasztómű fölött leülepedik, feldúsul a szennyeződés, fenyegetve az iparosodás által amúgy is megtizedelt jangcei élővilágot. Sokak szerint túl nagyok a költségek, és nem is biztos, hogy a gát megvédi a térséget az árvizektől. A kínai kormány viszont úgy véli, hogy a gát, illetve a hatalmas víztározó segít a jangcei árvizek elhárításában, javítja a folyami hajózást, és enyhít az ország krónikus energiahiányán. (MTI)


76

Three Gorge Dam



77

Három szurdok, Jangce, Kína



78

Sok és nagy


• További négymillió embert költöztetnek át Kínában a gigantikus Három Szurdok duzzasztó térségében az elkövetkezendő 10-15 évben. A világ legnagyobb vízerőművi létesítményének építése miatt eddig közel 1,4 millió embert szakítottak el otthonától és költöztettek Kína különböző területeire, hogy helyet teremtsenek a víztározó építésének. • Az elkövetkezendő években Közép-Kínában a gigantikus erőmű és védmű kezdeténél található Csungcsing (Chongqing) város központjától távol eső kerületek lakóit fogják átköltöztetni, elsősorban azokról a területekről, ahol a 600 kilométer hosszú víztározó már erodálni kezdte a Jangce-folyó partját. Csungcsing város alpolgármestere, Jü Jüan-mu (Yu Yuanmu) kijelentette, hogy az áttelepítéseket a régió 2007 és 2020 közötti fejlesztési terveivel összhangban, lépcsőzetesen valósítják meg. Jü szerint az áttelepítés nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy megóvják a víztározó térségének ökológiáját. Az átköltöztetettek Csungcsing központjától busszal egyórányi távolságba kerülnek, az első kétmillió embert öt éven belül helyezik át. Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

79

Gezhouba



80

Itaipu, BRA


• 12 GW • 2nd largest


81

Itaipu



82

Itaipu



83

Hoover dam, Colorado river, USA



84



85



86

Grimsel, Svájc



87

Grimsel



88

Grimsel



89

Grimsel



90

A hegy gyomrában: Hagneck, Grimsel II.



91

A hegy gyomrában, 1800 m esés, Innertkirchen II.



92

Innertkirchen II., Grimsel II. SF6, ZLS



93

Bős



94

Dunakiliti, tervezett duzzasztás



95

Dunakiliti



96

Bős


• A dunakiliti duzzasztómű mögött keletkező hrusovi (Dunakörtvélyes) tározó az 1858-as folyamkilométertől az 1842-ig tart, szélessége 1-4 km, hossza 16 km, felszíne 53 km². A tározómedence befogadóképessége 243 millió m³, átlagos mélysége 4,7 m. A duzzasztógát bal oldalán torkollik be az üzemvízcsatorna első szakasza, a 17,6 km hosszú felvízcsatorna, amely a Duna főmedrében folyó víz befogadására és a hajózás új medreként szolgál. A bősi erőműből a 7 km hosszú alvízcsatorna Szapnál (Palőikovo) vezeti ismét vissza a Duna vizét a főmederbe. Az alvízcsatorna fenekét 5 m-rel kimélyítik a nagyobb esés elérése érdekében, így jön létre a max. 23, 27 m esés. A csatorna befogadóképessége 10 millió m³, 5000 m³/sec vízmennyiség levezetésére képes, szélessége 283-650 m közötti. A gabčíkovói erőmű 9 Kaplan-turbinája átlagos évben 2650 GWh/év teljesítményt nyújt. Folyamatos üzem esetén ezt 2900 GWh/évre lehet növelni. Bal oldalon két 34×264 m-es hajózsilip készül. A régi mederben (azaz a magyar Szigetközt a Csallóköztől elválasztó 1842-1811. folyamkilóméteres szakaszon) legalább 50 m³/s, max. 200 m³/s állandó átfolyást biztosítanak. Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

97

Bős-Nagymaros


• A bősi erőmű turbináinak teljesítménye 720 MW, a nagymarosi hat turbináé pedig 160 MW. A két létesítmény együttes termelése csapadékos évben 4620, száraz évben 2700 GWh/év. A nagymarosi létesítmény célja, hogy kiegyenlítse a bősi erőmű szakaszos üzemelésének árapályhatásait, visszaduzzasztó hatásával akkor is biztosítsa a hajózáshoz szükséges vízmélységet, amikor az üzemvízcsatornából nem érkezik utánpótlás, részt vesz a hajózás bonyolításában és közúti hídként összeköttetést teremt a Duna két partja között. Az erőműrendszer terveiben szerepel a csúcsra járatás, vagyis kisebb igény (éjszaka) idején a tározót feltöltik és a fogyasztási csúcs ideje alatt az összes turbina teljes teljesítménnyel üzemel. Alvízi oldalon a csúcsüzem kezdetekor hirtelen megnő a vízszint és hat órán keresztül folyamatosan növekszik, majd az éjszakai töltés 18 órája alatt lassan visszasüllyed a kiinduló állapotra. A vízlépcső okozta vízszintingadozás a számítások szerint Gabčíkovo alvizénél 2,3 m, és még Győrnél is 1 m. A vízlépcsők a folyó. természetes életének teljes átalakítását jelentik, alapvető változásokat hoznak a fizikai adottságokban (vízsebesség, hordalék- szállítás, átlátszóság, hőmérséklet, jégviszonyok stb.) és ezek révén a kémiai, biológiai folyamatokban is (oxigénellátottság: redoxpotenciál, nitrogén- és foszfát- forgalom, biokémiai lebomlás, fito- és zooplankton-viszonyok stb.) Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

98



99

Alvíz



100

Felvíz, adatok, alállomás



101

Zsilipecske



102

Nem kicsi (kapu egyszer már kidőlt)



103

Freudenau am Wien



104

Kaplan turbina (aus Nagymaros)



105

A Duna alatt



106

Hidraulika terem, vezérlés, irányító központ



107

Felvíz és alvíz



108

Resica - Ferencfalva



109

Resica – Brezova 1916



110

Sebes-Körös



111

Sebes-Körös



112

Előtte és utána



113

Jád folyó, Dragánvölgy



114

Szamos



115

Béles



116



117



118

É

Olt



119

Vaskapu



120

Vaskapu



121

Vaskapu



122

Vág



123

Vágkirályfalva



124

Fekete Vág - SZET



125

A hidrokinetikus energiahasznosítás


• • • • • •

áramló közeg (pl. folyó vagy tengerszoros) Turbina a víznek csak egy kis része halad át a turbinán kisléptékű ellátás Valójában nem különbözik a vízerőművektől Az eredeti víztömeg fékeződik, lassul, szétterül. Amennyiben igen sok ilyen berendezéssel kezdjük elgátolni a folyáskeresztmetszetet a víz kezd visszatorlódni, kezdődik a duzzasztás. • Egy nagy folyóba alámerített lebegő turbina egy is duzzaszt, legfeljebb elhanyagolható mértékben. Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

126

A hidrokinetikus energiahasznosítás


http://cleantechnica.com/2008/12/26 /first-commercial-hydrokinetic-turbine-installed-in-us/


127

A vízerőművek és gátak nyújtotta előnyök


• • • • • • • • • • • •

Megújuló energiaforrás A vízerőmű üzeme CO2 kibocsátással nem jár Csökken a folyó mederalakító, romboló hatása Szemben a hűtővizet felhasználó hőerőművekkel, nincsen környezeti hőterhelés (mint pl. Paksi, Dunamenti vagy Tiszai hőerőműnél) A gátrendszer az árvízvédelemben is szerepet játszhat. A hajózóutakat egyszerűbbé, gazdaságosabbá teszi. Kis személyzetet igényel Könnyen és gyorsan indítható, szabályozható, önállóan indulni képes hatásfoka 80% felett van Élettartama tipikusan 100 év Új típusú vizes élőhelyeket alakíthat ki (pl. Tiszató) Turisztikai célponttá válhat (pl. Tiszató) Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

128

Nem kívánt hatások • • • • • • • • • • • •


Területhasznosítás cca. 0,1 - 10 W/m2 – legrosszabb! Élővilág átalakítás Kulturális értékek elvesztése Ökológiai problémák A tározókban (felvíz): a) a víz áramlási sebességének csökkenése; b) az üledék- lerakódás fokozódása; c) talajvízszint-emelkedés Alvíz mellett A) az árterek nedvességének csökkenése; B) talajvízszintcsökkenés. Az élőhal-tömeg csökkenhet Mezőgazdaságilag értékes termőterületet vonnak ki a termelésből. A biológiai, genetikai diverzitás csökken Eltűnnek a nedves területek A csúcsrajáratás okozta vízszintingadozást a hal- ikrák és a halivadékok nem viselik el Ivóvíz- készletek kockáztatása Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

129

Szivattyús tározós erőmű az Óbudai Egyetemen



130

Építés



131

Felső tározó



132

Vezeték



133

Alsó tározó



134

Pelton turbina



135

Generátor



136

Turbinaüzem



137

Óbudai Dunapart • • • • • • • •


Európa második legnagyobb folyója Volt ipari rakpart Üdülőpart, sportolók Korzó és vigalom Természeti környezet visszaállítása? Lakóterület? Európai Duna útvonal? Betongát vagy plázs?


138

Tengerjáró hajó a Rómain



139

Még létező élővilág



140




141




142




143




144

Ártéri erdő



145

Eltűnő csónakházak



146

Funkcióváltás



147

Árvizek



148

Természetes vagy…



149

… vagy szabályozott környezet?



150

…egyéb alternatíva?


? Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

151

Megállapítások


• A világon többtízezer hidroenergetikai létesítmény van • Olcsó az üzemeltetés, méregdrága az építés • Nem bocsát ki széndioxidot, csak az építéshez kell néhány millió m3 földet arrébb tenni, legalább ennyi beton kell még, meg pár ezer tonna vas hozzá • Az üzemvízcsatorna sehol sem szép • A kis léptékű erőművek elfogadhatóbbak • A völgyzáró gát esztétikusabb, mint a kiemelt csatorna • Hegy és víz nélkül meggondolandó • Utána a vízözön (mindent elönt, elpusztít) • A SZET hatásfoka 65-75 % Óbudai Zöld Szabadegyetem – 2011.02.17. A vízenergia felhasználása

152


Köszönöm a figyelmet!


153

A vízenergia felhasználása

Recommend Documents