A vitorlázórepülésről…
Tartalom
Tartalom________________________________________________________________________________ 2 Bevezetés _______________________________________________________________________________ 4 Történelmi áttekintés _____________________________________________________________________ 4 Vitorlázórepülés__________________________________________________________________________ 5 Versenyzés ______________________________________________________________________________ 5 FELADAT TÍPUSOK _______________________________________________________________________ 7 FELKÉSZÜLÉS __________________________________________________________________________ 7
2
„… a vitorlázórepülés a légi sportok királynője, vagy még inkább királylánya. Ha róla beszélnek, újból megtisztulnak az arcok. A motoros repülés munka, a vitorlázás szerelem. Ha pedig valaki motoros vagy sugárhajtóműves gépen kezd repülni, attól kezdve nosztalgia lesz a vitorlázás, az elveszett tökéletesség kutatása…”
3
Bevezetés A
repülés
az
emberek
mindennapjaihoz
hozzá-
tartozik. A gyors utazásra, a gyors csomagszállításra asszociálnak. A repülés a leggyorsabb helyváltoztatási
mód.
repülési
A
különböző
módok
fejlődést
mind a
szolgálják
kiegészítik
és
egymást.
A
repülés kezdetétől a mai napig az
a
vitorlázórepülés
alapja
a
fejlesztés
laboratóriumának és a gyakorlás színterének. A vitorlázórepülés a leggyorsabb helyváltozatási mód a világon mely kizárólag természetes energiát hasznosít.
Történelmi áttekintés A következő pár adat vitorlázó távrepülésben elért legnagyobb eredményeket mutatja. A távokat a rekordot tartó pilóták egy nap alatt tették meg, napkeltétől napnyugtáig (kb 14 óra). 1903: az első repülés 12 másodpercig tartott a megtett táv 36,58 méter. 1937: a távolság 652 km 1939: a távolság 749 km 1964: a távolság 1041 km 1977: a távolság 1000 mérföld 1634,7 km 2000: a távolság 2456 km 2002: a távolság 3020 km Ezek alapján látható, hogy milyen szédületes a fejlődés. 1926 óta minden évben rendeznek világbajnokságot és a világ 80 országának évenkénti nemzeti bajnokságai inspirálják a repülőgép gyárakat a fejlesztésre, a pilótákat a jobb eredmények elérésére.
4
Vitorlázórepülés A repülés első korszakában a repülőgépeket fából és vászonból építették, majd a különböző alumínium ötvözetek következtek 1962 és 1972 között. Azóta a műanyagok és a kevlár vált egyeduralkodóvá. Manapság a vitorlázók a legszebb formájú, merevszárnyú, hófehér repülőgépek. Tervezésük és gyártásuk során az elsődleges szempont a lehető legkisebb légellenállás s a lehető legnagyobb teljesítmény - vagyis, hogy minél messzebbre tudjon siklani egy adott magasságból, motor nélkül! A vitorlázórepülés - a természet erőinek köszönhetően -, nemcsak abból áll, hogy a felvontatott gép, a leoldás után lesiklik és leszáll
a földre. A levegőnél
nehezebb repülőszerkezeteknek a
felemelkedéshez, a levegőhöz képest megfelelő sebességgel kell rendelkezniük. Ezt a sebességet a vitorlázó repülőgép úgy szerzi meg, hogy a gravitációs erő hatására a föld felé halad, lapos pályán. A vitorlázó előrejutása mindig magasságvesztéssel jár. Ha huzamosabb ideig a levegőben akarunk maradni előbb-utóbb emelkedni kell. A repülés tehát emelkedésből és siklásból áll. A levegő megfelelő körülmények esetén, a napsugárzás hatására, vagy egy hegyoldal mentén felfelé áramlik, olykor nem is kis sebességgel. Ha ebben a felfelé mozgó légtömegben repülünk a viszonylag lassan merülő vitorlázó repülőgéppel, akkor gépünk együtt emelkedik az áramló levegővel, így magasabbra
ke-
rülhetünk, mint ahová gépünket felvontatták. Tulajdonképpen, ezeknek az emelőtereknek (termikeknek)
a
ki-
használása a vitorlázórepülés lényege. Mivel megfelelő időjárás esetén sok emelést találhatunk, lehetővé válik nagy távolságok és sok órás időtartamok megrepülése is. Ebből áll a távrepülés, mely a legnagyobb kihívást jelenti a pilóták számára.
Versenyzés A vitorlázó versenyrepülésre leginkább azt mondhatnánk, hogy olyan, mint egy öt ismeretlenes egyenlet, melyet a versenyzőknek két héten át (egy átlagos verseny időtartama) mindennap meg kell oldaniuk. Ez a képzeletbeli egyenlet a távolság, magasság valamint az emelkedő, sikló és merülő sebességből áll.
5
Ezen 5 ismeretlen tényező maga a vitorlázórepülés alapja. Az emelkedés, a felfelé áramló meleg levegő kihasználásával történik. A távolság növelése, pedig egyenes arányban áll a siklósebesség növelésével. A merülő
sebesség
vi-
szont az, amely a gépet súlyánál és a gravitáció hatásánál fogva lefelé viszi. Így tehát egy táv repülése
leginkább
olyan
hullámvasútra
hasonlít, rösen
egy
mely halad
körköfelfelé
majd egyenesen lesiklik. Azután kezdi a körözést felfelé megint. Bár a repülésben még az időjárás viszontagságival is kell számolni (a leggyakoribb például, hogy kevesebb meleg levegő áramlik felfelé és így nehezebb emelkedni). A versenyfeladatok általában bizonyos útvonalak minél gyorsabb teljesítéséből állnak. Az útvonalak leggyakoribb formája a háromszög alakzat. De
léteznek
feladatok
is
olyan mely-
ekben, egy bizonyos körön belül szinte teljesen a pilótától függ, hogy mennyit repül, tehát
milyen
ered-
ményt ér el. Ezeknek a távoknak a hosszúsága a versenyeken minimum 100 kilométer, de elérheti akár az 500 kilométert is. A navigációt és a távok optimalizálását GPS alapú műszerek segítik.
6
Feladat típusok Racing Task A pilótának a szervező által kijelölt és meghatározott sorrendű forduló-pontok megkerülésével kell útvonalat repülnie a lehető legrövidebb idő alatt. Speed Task A pilótának a szervező által megadott (minimum) időintervallum alatt kell a lehető legnagyobb átlagsebességet elérnie, vagy meghatározott sorrendű kijelölt területek fölött, vagy a pilóta által szabadon választott fordulópontok érintésével. Distance Task A pilótának a szervező által megadott (maximum időintervallum alatt kell a lehető legnagyobb távolságot elérnie, vagy meghatározott sorrendű kijelölt területek fölött, vagy a pilóta által szabadon választott fordulópontok érintésével.
Felkészülés A távokat körülbelül, időjárástól függően 100 km/h átlagsebességgel teszik meg a versenyzők. Ez azt jelenti, hogy napi 4-5 órát töltenek folyamatosan a levegőben és ez igen nagy fizikai megterhelést jelent. A vitorlázórepülést általában
a
technikai
sportok
közé
sorolják
és néha
sokan, a
beleértve
pilótákat
is,
nem is számolnak azzal, hogy milyen állóképesség és koncentrációs készség szükséges, ahhoz hogy valaki a levegőben maradhasson. Ezek tudatában tehát a versenyek elengedhetetlen előfeltétele a saját belátás szerint, de mindenki által elvégzett egész éves erőnléti edzés. Ez a felkészülés alapja. Ugyanilyen súlya van még a gyakorlati tudásnak és a taktikai felkészültségnek. A nemzetközi mezőny egyre szélesedik és a különböző országok egyre változatosabb felkészülési módszereket alkalmaznak. A vitorlázórepülő versenyeken résztvevő országok között Magyarország az első tízben szerepel és a 2009-es évben
7
magyar világbajnokunk is volt. Ezen előkelő helyezés megtartásának záloga az utánpótlás nevelése. A nemzetközi repülő szövetség, felmérve a tagországok ezen igényét tíz éve már rendez ifjúsági világbajnokságot.
8
