Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg „Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben” Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI)
A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés a rendszerváltástól napjainkig Tóth Zsuzsanna BGE GKZ
Rendszerváltás és következmények Csehország
Szlovákia
A bársonyos forradalom lezárása Kiegyensúlyozott költségvetés, fenntartható államadósság Hiperinfláció → „Sokkterápia”; Tömegprivatizáció Problémák: • Privatizáció → Üzleti morál hiánya • Növekvő import → hazai vállalatok csőd közelben; állam nem segített • Modernizációs stratégia hiánya ↓ AD nőtt, inflációs nyomás, külső egyensúlytalanság ↓ 1996: MEGSZORÍTÁSOK
• 1993-as függetlenedés → egyszeri sokk, majd javuló makroszintű mutatók • Export fűtötte növekedés évek alatt beruházás- és fogyasztás alapúvá vált Problémák: • Fellazuló fiskális politika → költségvetési hiány • Privatizáció → szaktudás hiánya • Reálbérek termelékenységet meghaladó növekedése • Deficitbe forduló külkereskedelmi mérleg • Magas munkanélküliség, elszegényedés ↓ 1998: MEGSZORÍTÁSOK
Lengyelország Hiperinfláció Problémák: • Eleve eladósodott • Eladhatatlan készletek • Infláció és költségvetési hiány ↓ MEGSZORÍTÁSOK már a 90es évek elején ↓ • Infláció jelentősen csökkent, recesszió • 1992 után lassú kilábalás: exportra épülő növekedés • Javuló költségvetés, állami tevékenység decentralizációja • Államadósság elengedése és átütemezése • Magas munkanélküliség és infláció
Magyarország Relatív kevésbé radikális módon, fokozatosan Gazdaság állapota: • Az előző rendszerből örökölt eladósodottság • Csökkenő GDP • Növekvő munkanélküliség • Alacsony reálkeresetek • Inflációs nyomás IKERDEFICIT + államadósság ↓ 1995: MEGSZORÍTÁSOK
Megszorítások következményei Csehország
Szlovákia
Lengyelország
Szigorú fiskális és monetáris politika: • Piszkos árfolyamlebegtetés • Állami kiadások csökkentése • Új adónemek • Közszféra béreinek befagyasztása • Jegybanki alapkamat emelése ↓ Két éves recesszió 1999-től újra növekedési pályára állt
Dzurinda költségvetési kiigazítása: • Adóemelés • Privatizáció „rendbetétele” Választásokhoz közeledve lazítás
Dinamikus fejlődés: KKV-k száma nőtt, beruházást indukált, foglalkoztatás, fogyasztás nőtt ↓ Infláció, külkereskedelmi mérleg deficit
Majd ismételt restrikció: • Egykulcsos adórendszer • SzJA-kedvezmények eltörlése • Vizitdíj, kórházbezárás • Munkanélküli segélyezés csökkentése EU-s kapcsolatok elmélyítése ↓ Makroszintű mutatók javultak Társadalmi feszültségek fokozódtak
Majd: • 1998-ban a fiskális politika fellazult (veszteséges állami vállalatok, magas nyugdíjterhek) • Költségvetési hiány, államadósság nőtt • Látványos munkaerőpiaci problémák • Orosz válság, EU tagállamok stagnálása miatt export beszűkült ↓ Minden makroszintű romlott
Magyarország
Bokros-csomag: • Közszféra leépítése • Adók növelése • Nyugdíjrendszer reformja • Forint 9%-os leértékelése, csúszó paritásos árfolyam bevezetése 1997-re eredmények: • Tendencia a külső és belső egyensúlyra • Felszínre kerültek a strukturális hibák: Külföldi részvételű cégek magasabb hatékonysága és piaci részesedése Nem indult meg a KKV-k hitelezése Közmunkaprogram, rokkantnyugdíjazás, oktatás minősége Egészségügy és nyugdíjrendszer
Stabilizáció/Hibák, EU-csatlakozás (2000 – 2008) Csehország
Szlovákia
GDP és részei, foglalkoztatás nőtt, munkanélküliség csökkent Minden adott volt a „rendszerhibák” felszámolására Rendszerhibák: • Állami újraelosztás magas szintje • Adó- és nyugdíjrendszer problémái • Közszféra magas kiadásai • Közszférában dolgozók magas aránya • Állami vállalatok támogatásai Ehelyett: Folytatódtak a gazdaságélénkítő intézkedések, eredmény nélkül, a költségvetés hiányát növelve.
Javuló költségvetési adatok Lendületes növekedés: • Ipari fejlődés • Növekvő foglalkoztatás
2002: Špidla „reformjai” → költségvetés konszolidációja Ezt követően romló mutatók, oka: EU tagállamok stagnálása Hazai vállalatok gyenge teljesítménye Ebből a csatlakozás mozdította ki, a válságig minden javult.
Lengyelország EU-csatlakozásig nem történt érdemi változás A csatlakozást követő fellendülésnek köszönhetően: • Foglalkoztatás nőtt • Belső kereslet nőtt • Államadósság és költségvetés GDP arányos mértéke csökkent
Magyarország A stabilizáció folytatása helyett erőteljes expanzió és recentralizáció ↓ • Romló költségvetés, növekvő államadósság • A strukturális reformok elmaradtak • Romló versenyképesség • Lassuló gazdasági növekedés • Hangsúlyeltolódás 2005-től állandósult restrikció (?)
Válság előtt és után Csehország
Gazdaság prosperált annyira, hogy a költségvetés hiánya csökkenjen Belpolitikai harcok
2009 február: válságkezelés • Állami garanciavállalás mértékének növelése • Vállalkozások terheinek csökkentése • Mobilitás segítése • Szociális kiadások növelése 2009 vége: restrikció További célok: • Fenntartható növekedés, versenyképesség • Közpénzügyek hatékony menedzselése • Korrupció leküzdése • Euró bevezetése
Szlovákia
Készülés az euró bevezetésére (nemzeti valuta felértékelődése) 2009 (legsúlyosabb visszaesés éve): bevezette az eurót ↓ Nem gyorsult az infláció Nem romlott a versenyképesség Válságkezelés (kb. 400 millió €): • Munkahelyek megtartása érdekében • Roncsprémium • Eladósodott vállalatok támogatása ↓ Már 2009-ben növekedési pályára állt az ország 2010 óta • Politikai botrányok • Megszorítások • Társadalmi feszültségek
Lengyelország
Bizonytalan politikai helyzet ellenére csökkent a költségvetés hiánya Elkerülte a válság utáni recessziót, ennek oka: • Stabil gazdaság • Mozgástér a költségvetésben A tervek: Megfelelő fejlesztéspolitika K+F+I jelentősége
Magyarország
Válság előtt: • Már recessziós tünetek • Közép-Kelet Európa legeladósodottabb országa • Spekulációk és tőkekivonás célpontja • Strukturális problémák kiéleződtek Válságkezelés: Pénzügyi piacok helyreállítása Expanzív lépésekre nem volt lehetőség, sőt megszorítások léptek életbe ↓ Elhúzódó recesszió Későbbiek: Nem egyértelmű irányvonal a gazdaságpolitikában, de összességében restriktív jellegű
Ország
Az 1990-es évek problémái
A 2010-es évek problémái
Magyarország
(1) Infláció (2) Munkanélküliség (3) Ikerdeficit (nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben, magas államadósság) (4) Gyenge valuta
(1) GDP növekedés lassulása (2) Munkanélküliség (3) Hiány a költségvetésben és magas államadósság (4) Gyenge valuta
Csehország
(1) Infláció (2) Folyó fizetési mérleg magas hiánya
(1) GDP növekedés lassulása (2) Nagymértékű költségvetési hiány és növekvő államadósság
Szlovákia
(1) Infláció (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben
(1) GDP növekedés lassulása (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű költségvetési hiány és növekvő államadósság
Lengyelország
(1) Infláció (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben
(1) GDP növekedés lassulása (2) Munkanélküliség (3) Nagymértékű hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben, növekvő államadósság
