A Mikulás is benchmarkol - 9.” konferencia A minőségfejlesztés időszerű feladatai (2015. december 3. Budapest, Hotel Benczúr)
A világrend megváltoztatása A gazdasági növekedés a mohóság igájában Kerekes Sándor
[email protected] Egyetemi tanár Kaposvári Egyetem, Corvinus Egyetem
A kapitalizmus és a 21 század! • Szenvedélyek és/vagy önérdek ?(Albert O. Hirschman) Demokrácia:amikor a „gazdagság” nem „túl egyenlőtlenül” van elosztva (Montesquieu, Piketty) • Bizalmi válság az üzleti világgal és a kormányokkal szemben! • Közös értékek létrehozása vagy társadalmi vállalkozások? (Porter and Yunus) R.I.O. (A nemzetközi rend megváltoztatása)(Tinbergen 1976) • A „felforgatók” újrafogalmazzák az üzlet szabályait (Uber, Airbnb, „megosztó gazdaság”) 2
SÁNDOR KEREKES
1. Szenvedélyek és/vagy önérdek ?(Albert O. Hirschman) Demokrácia:amikor a „gazdagság” nem „túl egyenlőtlenül” van elosztva (Montesquieu, Piketty)
Szent Ágoston szerint az „elesett ember” fő bűnei (1) Pénz-sóvárság és birtoklási vágy, (2) Hatalomvágy (libido dominandi), (3) Kéjsóvárság.
„az önérdek egy nagyszerű menekülési út az ördögi szenvedélyek hatása alól.” Amartiya Sen Keynes: „jobb ha az ember a bankszámlája felett uralkodik mintha az embertársai felett uralkodna.” Hume: „az élvezetek szeretetét” a „vagyon mohó vágyával” kell kordában tartani!
“How much profitability do we need?” • „A profit a létezés feltétele. A profit az üzletbenmaradás költsége.” (Drucker, 1986) p. 84 • “A profit olyan mint a kolbász…leginkább azok értékelik nagyra, akik nem tudják mi került bele! ”– Alvin Toffler
http://sourcesofinsight.com/how-much-profitability-do-you-need/
19 November 1909 Kaasgraben, Vienna, Austria-Hungary 11 November 2005 (aged 95) Claremont, California
Werner von Siemens Für einen kurzfristigen Gewinn verkaufe ich nicht die Zukunft des Unternehmens.
„Nem adom el a rövidtávú profitért a vállalatom jövőjét.” December 29th, 1884
Montesquieu demokrácia= a javak nem túl egyenlőtlen elosztásával „A kereskedelmi szellem magával hozza a mértékletesség, a gazdálkodás, az önmérséklés, a munka, az okosság, a nyugalom, a rend és a szabály szellemét, és így amíg ez a szellem uralkodik, az általa teremtett gazdagságnak semmi rossz hatása nincs”. Montesquieu „A törvények szelleméről” Akadémiai Kiadó 1962. p. 175 Hirschmann 70.oldal
The World GDP/capita has doubled between 1999 and 2011! The population of the World grew only by 20%!
1995
http://www.indexmundi.com/g/g.aspx?c=xx&v=67
2013
EU 28
15100 26600
Hungary
3400
10200
Órabérek a termelő szektorban, US dollars, 2009
8,62
Don’t forget to punch in! 7,50 SÁNDOR KEREKES
China: 1,36 India: 1,17
10
Thomas Piketty (Piketty & Saez, 2006) Az 1. ábrán jól látható, hogy a két világháború alatt és azt követően, a legnagyobb jövedelmű felső 0, 1 % részesedése a jövedelmekből drámaian csökkent. A II. Világháborút követően az angol anyanyelvű országok (USA, Kanada, Nagy-Britannia) közös utat jártak, de Európa más országai, valamint Japán eltérő fejlődési pályát mutatnak. Az előbbieknél a jövedelmek koncentrálódása szinte elérte, sőt az USA-nál már meg is haladta, a II. Világháború előtti szintet. Franciaország és Japán esetében ez a jövedelem koncentrálódás elmaradt. (Piketty & Saez, 2006)
A leggazdagabb 10% és a leggazdagabb 1 % részesedése a javakból Európában és a USA-ban 1810-2010 között
2. Bizalmi válság az üzleti világgal és a kormányzatokkal szemben!
http://www.slideshar e.net/EdelmanInsight s/2015-edelmantrust-barometerglobal-results
Két fontos kijelentés a Mondelēz-től „Egy dolog biztos- amikor az üzleti előnyt a szabályok megsértésével és az értékek mellőzésével lehet elérni, mi ilyet nem teszünk.” Mondelēz International Code of Conduct, Introduction “ A termékeink biztonsága és minősége személyes ügyem. Szeretem megkérdezni a kollégáimtól: Szeretnéd ha az itt előállított termék a te gyermeked kezébe kerülne? Ezen a szemüvegen át látható, hogy milyen nagy a felelősségünk azért, hogy a legmagasabb minőségi követelményeket alkalmazzuk!” Peter Begg, Senior Director Global Quality, Mondelēz International
3. Unalom, törvénysértés és vandalizmus! (Scitovsky: Joyless economy) Flow és kreativitás(Csíkszentmihályi
• "A teljes és örömteli élethez nemcsak a testi szükségletek kielégítésére van szükségünk, hanem arra is, hogy mindig legyen kihívást jelentő tevékenységünk, amely megóv bennünket az unalomtól.„ (Scitovsky Tibor) 2015.11.27.
18
„Kikerülnek az érdeklődés köréből a mélyszegénységben élők, a tartósan munkanélküliek és az alkalmazásra alkalmatlanok, akiket a megfelelő nevelése hiánya tett munkaképtelenné; egyszóval mindazok, akiknek több a szabadideje, mint amivel tudnának mit kezdeni, és szenvednek a megszakítás nélküli krónikus unalomtól. Ez a nélkülözés, az unalom, olyan
súlyos, mint az éhezés, és hasonlóan végzetes következményekkel jár. Az éhezők élelmiszert keresnek, az unatkozók pedig izgalmat; és ahogy az emberek élelmiszer-vásárláshoz szükséges pénz híján lopnak, hogy elkerüljék az éhezést, azok, akik nem rendelkeznek azokkal a képességekkel amelyek ártalmatlan módon enyhítenék az unalom okozta szenvedést, az unalmat erőszakkal vagy vandalizmussal csökkentik - ezek ugyanis a legizgalmasabb és így
legélvezetesebb tevékenységek, és az egyetlenek, amik nem igényelnek semmilyen felkészültséget, csak erőt vagy fegyvert. Gondoljunk csak a kisgyermekekre akik amikor unatkoznak, toporzékolnak. A gyermek toporzékolásával egyenértékű a felnőtti erőszak és a vandalizmus. Az oktatás tehát nem csak érdeklődést és a változatosság hoz létre az emberek életében, hanem egyúttal szükséges és nélkülözhetetlen feltétele a civilizált társadalom tagjai békés egymás mellett élésének.” (Memoirs, p. 107) Scitovsky, T. (undated typescript), Memoris, Tibor Scitovsky Papers, Rare Book, Manuscript, and Special Collections Library, Duke University)
Tibor Scitovsky Source: A questioning economist: Tibor Scitovskys attempt to bring joy into economics Marina Bianchi Journal of Economic Psychology 24 (2003) 391–407
A kapcsolati „javak” szerepe: Boldogság= Ha= f(Ca, Rab)
boldogság
Kapcsolatok
Anyagi fogyasztás küszöbérték
Scitovsky zóna
fogyasztás
Ca = mindenféle fogyasztás, ami a piacon megvásárolható, Rab= kapcsolatok, ezek nemcsak az „A” személytől függenek, hanem a „B” is hatással van rájuk Forrás: 2015.11.27.
Bruni előadása a KETEG konferencián Budapest, 2014. március 28.
20
SOCIAL NEEDS (Scitovsky, 1974) «Companionship is an important source of happiness and an important part of human welfare» Happiness Henri Matisse, La Danse (deusieme version), huile sur toile, 1909. Musée du Hermitage, St. Petersbourg, Russie. Viviana Di Giovinazzo. La theorie de Tibor Scitovsky sur les consommations induites. Economies and nances. Universite Pantheon-Sorbonne - Paris I, 2009. French.
Relations
Material consumption Scitovsky zone
Consumption
4. Közös értékek létrehozása vagy társadalmi vállalkozások? (Porter és Yunus) R.I.O. (A nemzetközi rend megváltoztatása) (Tinbergen 1976)
Jan Tinbergen 1969. Nobel-díj, 1976-ban elkészült a „R.I.O. jelentés” A R.I.O.-jelentés (A nemzetközi gazdasági rend átalakítása) Jan Tinbergen Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979 2015.11.27.
23
„Csökkenteni kell a harmadik világ országainak függőségi kapcsolatait” p. 264 b.” A harmadik világ országai gyakoroljanak teljes szuverenitást saját természeti és egyéb erőforrásaik kiaknázása felett, játszanak nagyobb szerepet ezek feldolgozásában, és vizsgálják felül ennek megfelelően a külföldi beruházókkal és a nemzetek feletti vállalatokkal kötött valamennyi szerződésüket. P. 265 e.) A harmadik világ országainak joguk van arra, hogy egyes kiválasztott árucikkek esetében termelői társulásokat szervezzenek a felvásárlók oldalán már meglévő tekintélyes erőkoncentráció ellensúlyozására…hogy nagyobb részt kapjanak e termékek feldolgozásából származó hozzáadott értékből.” P. 265
Arjun Appadurai amerikai kultúrantropológus globális társadalom elmélete (idézi Niedermüller Péter) • „Az egyik oldalon a mai világ tényleges nomádjai találhatók – művészek, üzletemberek, turisták –, azok az emberek, akik állandóan, magától értetődő természetességgel és minden korlátozás nélkül mozognak ebben a sajátjuknak tekintett globális világban. Ez a „mozgás” egy olyan szimbolikus eszköz is, amely maga is hozzájárul e globális világ megteremtéséhez. • A másik oldalon azok a csoportok állnak – vendégmunkások, menekültek, emigránsok–, akik csak azért vannak úton, azért változtatják meg (lakó)helyüket, mert életük addigi vagy korábbi – gazdasági, politikai vagy kulturális – kereteit elviselhetetlennek tartják.” http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/38/07nieder.htm Koszovó
136.
7600 USD/fő
Ukrajna
139.
7400
Kongo
228.
400 USD/fő
Qatar
1.
102100 USD/fő
David C Korten „When Corporations Rule the World” (1995) A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből és egy maroknyi tőkés társaság – multinacionális és transznacionális vállalat és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyeket egyetlen kényszerítő erő mozgat: a rövidtávú pénzbeli nyereségre való törekvés. (előszó XII. oldal) 1996 magyar megjelenés szerk. Kindler József, fordította a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtani és technológiai tanszékének csapata (most 25 éves a tanszék)
Fordító: Kindler József
Corporate capitalism=Részvénytársasági kapitalizmus • a termelő szférát a tulajdon és az irányítás szétválasztási elvével jellemzett nagy részvénytársaságok uralják. Középponti tartalma az, hogy a gazdasági hatalom a tőkés osztály kezéből átkerült a professzionális menedzserek kis csoportjának a kezébe, akiket a tőkepiac korlátai egyre kisebb hatékonysággal befolyásolnak, és a kapitalista etikai felfogással ellentétes gazdaságpolitikát valósítanak meg. •
(David Pearce: A modern közgazdaságtan ismerettára KJK 1993 p. 122)
World Economic Forum Ideas for Change Prof. Muhammad Yunus http://www.youtube.com/watch?v=5Q2T7TEy9tE
Business to solve problems,
Prof. Michael Porter http://www.youtube.com/watch?v=xuG-1wYHOjY
Creating Shared Values Paul Bulcket Nestle: “Creating shared values” or “sharing created values”
5. A „felforgatók” újrafogalmazzák az üzlet szabályait (Uber, Airbnb, megosztó gazdaság)
NOW that Uber is muscling in on their trade, London’s cabbies have become even surlier than usual. Meanwhile, the world’s hoteliers are grappling with Airbnb, and hardware-makers with cloud computing. Across industries, disrupters are reinventing how the business works. Less obvious, and just as important, they are also reinventing what it is to be a company. The public company they strike a balance between quarterly results (which keep them sharp) and long-term investments (which keep them growing). But, after a century of utter dominance, the public company is showing signs of wear. One reason is that managers tend to put their own interests first. The shareholder-value revolution of the 1980s was supposed to solve this by incentivising managers to think like owners, but it backfired. Loaded up with stock options, managers acted like hired guns instead, massaging the share price so as to boost their incomes.
Social Entreprenours
Social Entrepreneurs http://www.youtube.com/watch?v=275iq2CLVyw
6. Nyilvános innovációk, ingyenes hozzáférés az innovációkhoz!
Henry Chesbrough Open Innovation Insight: Ideas for Change - Henry Chesbrough http://www.youtube.com/watch?v=02tCs3oKovc Henry Chesbrough Open Services Innovation http://www.youtube.com/watch?v=LbiJ_9W7UHM
• „Áldozatokat, és a jelenleginél jóval nagyobb erőfeszítéseket igényelne, a jövőre való felkészülés. A „jövő” nem egy választási ciklus, és nem is ötven év, hanem néhány évezred. Gondolkodnunk kellene azon, hogy milyen lesz a harmadik évezred, vagy legalább azon, hogy milyenné szeretnénk alakítani? A Holocént felváltotta az Antropocén.”(Vida Gábor, 2012). Az ember alakítja a földtörténetet, de még nem érezzük igazán, az ezzel járó felelősséget.
