A világ dohánygazdasága. Production
mondiale
A ..Wirtschaft and Statistik" folyó évi szep temberi és novemberi száma érdekes tanulmányt közöl a világ dohány gazdaságáról, az olvasókat bizonyára érdekelni fogja, ha a tanulmány főbb megállapításait hazánk vonatkozó adataival kiegé szítve bemutatjuk. A) Termelés. Az egész világon termelt dohány mennyisége a világháború előtti idők óta körülbelül felével gya rapodott. Az 1909—1913. évek átlagában ugyanis a világ dohánytermése 14 millió métermázsára, az 1923—1926. években pedig átlag 21 millió métermázsára tehető. A termelés ilyen hatalmas növeke désének kétségen kívül főoka a fogyasztás nagy mérvű növekedése, ezenkívül erősen hozzájárult az emelkedéshez az is, hogy a legtöbb termelő állam kormánya a dohánytermelést állandóan hathatósan támogatja. Ezzel a dohánytermés megnagyobbodásával egyidejűleg érdekes eltolódás állott be a termelés földrajzi megoszlásában is. A z eltolódást főkép a cigarettafogyasztásnak a többi dohányzási nemek háttérbeszorításával mutatkozó nagyarányú emelke dése okozta. A cigaretta készítésére leginkább alkal mas, de a termelési feltételek változásával szemben nagyon érzékeny, világos cigarettadohányok csak bi zonyos területeken, sőt a finom minőségű cigaretta dohányok csak igen szűk határok között termelhetők. Ennek a helyzetnek megfelelően a déli Bal kán-államokban és a kisázsiai partmenti vidékeken, ahol a világ legértékesebb cigarettadohánya terem, emelkedett a dohánytermelés a legnagyobb mér tékben. E z a dohánytermő terület a balkáni és v i lágháború előtt majdnem kivétel nélkül a Török birodalomhoz tartozott, ez az o k a annak, hogy az ott termelt dohányt még m a is törökdohánynak nevezik. Ennek a dohánytermő területnek az euró pai kontinensre eső része —- az úgynevezett mace dóniai dohányföld — Bulgáriához, illetőleg Görög országhoz csatoltatott. A világ dohánytermésének ugyan Bulgária, Görögország és Törökország do hánytermése csak 1%-át teszi k i , az ott termett minőség azonban olyan keresett, hogy ennek kö vetkeztében mindhárom említett országnak legfon tosabb exportáruja a dohány. E z a magyarázata azután annak is, hogy a világháború utáni első években a dohánytermelést az eredeti dohányfölde ken kívül más, erre alkalmatlan területekre is k i terjesztették. A következmény természetesen a m i nőség romlása és ebből kifolyólag az elhelyezési lehetőség válsága lett. A válság a termelés vissza esését vonta maga után, ez a visszaesés legnagyobb arányban Bulgáriában következett be.
du tabac.
A Sz. H . Sz. királyságban és Romániában, ahol a háború utáni első években — főleg az újonnan szerzett területeken — a keleti dohányfajták ter melését erősen kiterjesztették, a dohány termés mennyisége 1924-ben szintén erősen visszaesett. A dohány kivitelre irányuló kísérletek mindkét ország ban teljesen kudarcot vallottak. Ezzel szemben Olaszországban a dohánytermelés tekintélyes fejlő déséről számolhatunk be. Olaszországnak 1926. évi dohánytermése túlhaladta a háború előtti dohány termés mennyiségének négyszeresét. Ezt az összes dohánytermelő államok között első helyen álló ha talmas fellendülést az olasz termelők főleg az állam támogatásának köszönhetik. Apulia keleti part vidékének éghajlati és talajviszonyai a keleti do hányfajták termelésére különösen kedvezőknek b i zonyultak, bár a macedóniai és szmirnai minőséget e d d i g elérni nem sikerült. A kerti míveléssel r o k o n dohánytermelés tudvalevőleg sok munkaerőt kíván, ezért Olaszországnak — tekintettel nagyszámú fa lusi lakosságára —• igen megfelelő. A z utolsó négy év dohánytermésére vonatkozó adatokat a legfontosabb termelő országok felsoro lásával az 1. számú táblázatunkban mutatjuk be. í
A legnagyobb európai dohánytermelő ország Szovjet-Oroszország. A dohánytermelés a háborús években és a forradalmak alatt természetesen itt is erősen visszaesett, az utóbbi években azonban a termelés annyira erőre kapott, hogy a békeidők eredményei fölé emelkedett. Szovjet-Oroszország legfontosabb dohánytermő vidéke Közép-Oroszor s z á g és Ukrajna, továbbá Krim-félsziget és a F e k e t e tenger északi dombos partvidéke egészen a Kaukázusig. A jóminőségű, világos cigarettadohány fajták, melyek igen gondos megmunkálást igényel nek, csakis Dél-Oroszországban teremnek. A már tárgyalt európai dohánytermelő országokon kívül számbavehető dohány mennyiség Franciaországban, Magyarországban és Németországban terem. Ezek az országok finom minőségű dohányt nem produ kálnak. Az európai dohánytermelő államok közül Né metország a háború után Elszász-Lotharingiával dohánytermésének h részét elvesztette. Jelenleg legfontosabb dohánytermő része a karlsruhei pénz ügyi kerület, innen ered össztermésének 54*2%-a, továbbá a würzburgi pénzügyi kerület (29*4%). Németország dohánnyal bevetett területe a legutóbbi évben 39*3% -kai nagyobb volt, mint az előző évben. A termelők számában is 33*5 %-os szaporodás m u tatkozik. Itt ismertetjük hazánk dohánytermelésére vo natkozó íontosabb adatokat. A 2. számú tábláza tunk beszámol az utóbbi évek dohányvetésterüle1
1. A világ dohánytermése. Production mondiale du tabac. Moyenne des années 1909—1913 évek átlagában
Ország és világrész Pays et parties du monde
1923
1924
1925
1926
millió kilogramm — millions
de kg 272 ) 314 565 260 14'4 444 18 3 148 1671
Bulgária — Bulgarie Franciaország — France Görögország — Grèce Magyarország — Hongrie Németország — Allemagne Olaszország — Italie Románia — Roumanie Sz. H. Sz. állam — Etat S. H. S. .. .. Szovjet-Oroszország — Russie soviétique Törökország (Ázsiai Törökországgal együtt) Turquie ( Turquie d'Asie comprise).. Többi országok — Autres pays
6-3 20-5 127 461 30*2 101 74 83 107-1
539 25 2 57-8 13 5 143 31-3 9'7 17-3 90*1
492 35-8 342 173 215 413 21-4 35*7 91-7
408 314 58 6 17 1 194 419 16'4 121 1765
434 185
230 10-1
771 154
599 177
379 170
Európa összesen — Europe entière
3106
3462
440 6
4918
4550
Amerikai Egyesült Államok — Etats-Unis Brazília — Brésil Kanada — Canada Kolumbia — Colombie Kuba — Cuba Mexikó — Mexique Paraguay Portorikó — Porto-Rico Szent-Domingó — Saint-Domingue .. Többi középamerikai állam — Autres Etats d'Amérique centrale Többi délamerikai állam — Autres Etals d' Am crique du Sud
451-8 454 66 6-5 334 120 81 49 115
687*2 61*6 97 110 181 110 104 10 2 16*3
567*6 591 8-5 11-9 34-9 10 2 11- 5 12- 7 132
624-4 574 13-3 12'5 213 93 116 10 2 20-4
6003 74*3 131 12 9 ) 213 92 11-5 159 ) 20-4
T3
1-5
1-6
1-6
1-6
16 8
234
26'4
22 7
227
Amerika összesen — Amérique entière ..
598-3
8604
757-6
804 7
803-2
j 300-0 32-8 558 634 1400 46 0
3596 43-3 67-1 65*1 1700 531
352-9 41-9 98-2 66-1 2200 467
!)352'9 455 98-2 610 220-0 468
638'0
758'2
825-8
824-4
Brit-India — Inde brit Fülöp-szigetek — Iles Philippines Holland-lndia — Indes-Néerland. ) Japán — Japon ) Kin a — Chine ) Többi országok — Autres pays
..
2250 295 80 0 43 0 700 373
.. ..
2
2
3
Ázsia összesen (Törökország nélkül) — Asie entière (Sans la Turquie)
4848
3
Algir — Algérie Angol gyarmatok — Colonies anglaises Francia gyarmatok — Colonies françaises Többi országok — Autres pays
10-3 91 22 0 12
209 9-2 376 0-4
175 113 41-7 0-3
29 6 11-8 41-2 04
29-5 19-3 409 04
Afrika összesen — Afrique
42 6
681
70-8
830
901
entière
..
Ausztrália Összesen — Auslralie
entière
0-6
10
Világ" összesen — Monde entier
1.437 3
04 2 027 6
1.913-3
l
Moyenne des années 1923—1926 évek átlagában
0-7
0-7
2 206 0
2.173 4
) Előző évi adat. — Donnée pour Vannée précédente. — ) Belföldi fogyasztás mérvén kívül — Sans la consommation intérieure. — ) Becslés szerint. — Evaluation. 2
3
téről, az átlagtermésekről és a termésmennyiségről.
nagyobb lett, a termésátlag szintén javuló irányza
Láthatjuk, hogy nálunk úgy a dohánnyal
tot mutat.
terület
nagysága, mint a termés mennyisége
pontjából a legnagyobb jelentőséggel Elég
annyit megemlítenünk,
termelt dig
bevetett
dohánymennyiség
hogy
az Alföld bír.
az
70*9%-át,
szem
1926.
évben
1927-ben
pe
6 8 9 % - á t az Alföldön produkálták. Hazánkban
egyébként
a dohánnyal
bevetett
terület
évről
évre
Az most
Amerikai is
első
Egyesült
helyen
Államok
állanak
a
ugyan
világ
még
dohány
termelésében — a világtermés 30%-át itt produkál ják — a dohánytermelés itt azonban 1923 óta foko zatosan visszaesett.
Főleg két okot lehet
erre m a
gyarázatképen felhozni, a* egyik az, hogy az észak-
2. Hazánk dohánytermelése (1925—1927). Production du tabac en Hongrie. Országrész jellegű gazdasági vidék Régions agricoles ayant un caractère de partie du pays Dunántúli dombos vidék — Transdanubie Alföld — Grande plaine Északi dombos vidék — Nord. . Magyarország összesen Hongrie entière
Bevetett Superficies
ensemencées
Learatott Snperficis récoltées
Át
lagtermés hektáronkint Product. moy. par ha
Termésmennyiség Quantité de la p r o d u c t i o n
q
q
terület hektárokban — ha
1925
1926
1927
1925
1926
1927
1925
1926
1927
1925
1926
1.222
2.030
2.876
1.204
1.995
2.868^ 114
13-7
13 7
13.757
27.248
11.645 15.318 16.384 11.464 14.890 16.273 109
12-4
133
4.302 11-8
12-2
13-5
15.694 21.460 23.574 15.442 20.844 23.443 111
125
134
2.827
4.112
4.314
2.774
amerikai dohány fogyasztásának szempontjából igen fontos kiviteli országok, mint p l . Olaszország. Anglia, Franciaország mindjobban törekednek az önellátásra, a visszafejlődés másik o k a kétségtele nül az, hogy a keleti világos dohányfajták a sötét dohányfajtákkal szemben a fogyasztásban erősen túlsúlyra teltek szert. A visszafejlődés elég gyors iramát jellemzi, hogy az Unió 1927. évi 561*5 millió kilogrammos dohánytermése 125 millió kilogram mal volt kevesebb, mint az 1923. évi termés. Az Unió legfontosabb dohánytermő területei a dél keleti államokban találhatók. Itt mindenütt próbál koznak világos színű dohányt lermelni; különösen a forró léggel szárított dohánylajták termelése nö vekedett elég nagy mértékben. Ebből a fajtából ál lítják elő az Unióban rendkívül népszerű Virginiacigarettát. Kanada dohánytermése az 1927. évben az 1913. évi termésnek körülbelül háromszorosa volt. A fel lendülés o k a főleg az a vámkedvezmény, amelyben Anglia tengerentúli tartományait a háború befeje zése óta a dohánybehozatal terén részesíti. Kanada dohánytermelő területei a nagy tavak partvidékein terülnek el, itt. mondhatni, ugyanazokat a dohány fajtákat termelik, mint az Amerikai Egyesült Álla mokban. Közép- és Délamerika azoknak a sötét dohány fajtáknak legfontosabb termőterülete, melyekből a szivar- és pipadohány készül. Kubában a legkedve zőbbek a természeti feltételek a dohánytermelésre, itt főleg elsőrangú szivardohányt termelnek. A leg jobb fajták a Havanna vidékén termelt dohány féleségek. A kubai dohány selyemhez hasonló kül sejű, vékony szövete és erőssége folytán igen érté kes szivarborítólap. A köztársaság dohánytermelése a fogyasztás irányának változása következtében az utóbbi években nem érte el a háború előtti szín vonalat, a finom minőségű dohányfajták termelé sére kevésbbé alkalmas területeken ugyanis a gaz
3.959
\ 1927
39.417
124.424 184.081 215.984 32 765
48.434
58.012
170946 259.758 313 413
dálkodók mindinkái)]) a cukornád lermelésére tér nek át. À szentdomingói köztársaság területén c i garetta készítésére alkalmas dohányt termelnek. Portorikó dohánytermése az angol vámkedvezmény életbeléptetése következtében az utóbbi években a békeévek termelésének két és félszeresére emelke dett. Brazília, ahol általában nagyon sötét és nehéz dohányt termelnek, az amerikai dohánytermelő ál lamok közölt a második helyen áll. A dohányter melő területek itt főleg a keleti part mentén húzód nak, a termésnek jóformán felél Bahia állam pro dukálja. Holland India ültetvényes dohányai szintén nagyértékű szivardohányok, a kubai szivardohá nyok nudlet t a legjobbak a. világon. Itt a dohány termelés főleg a nagy hollandi ültetvényes társasá gok kezében van, ezeken kívül a bennszülöttek is tekintélyes mennyiségű, de kevésbbé jóminőségű dohányt termelnek. Az ültetvényes társaságok a szi vardohány-félékben beállott kereslet csökkenéséhez mérten a dohánytermelést tervszerű együttműkö déssel korlátozták, ennek dacára a hollandi gyar mat dohánytermelése a békeévekhez viszonyítva az utóbbi években emelkedett. A z emelkedés kizáró lag a bennszülöttek termelésére esik, ezt legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a gyarmat 1909— 1913. évi átlagos dohánytermésének csak 20*5%-a esett a bennszülöttek által termelt dohányra, ez az arány az 1922—1926. évek átlagában 46*7 %-ra nőtt. A szumátrai szivarborítólapdohányok és a jávai szi vartöltelékdohányok elsőrangú minősége a kedvező természeti feltételek mellett az európai szakembe rek vezetése alatt álló gondos mívelésre és a nyers dohány szakszerű kezelésére vezethető vissza. A Fülöp-szigetek dohánytermelése főleg a háború be fejezése óta az Északamerikai Egyesült Államok be folyása következtében lényegesen emelkedett. Brit-India, Kína és Japán, melyekben főleg cigaretta- és pipadohányt termelnek, a dohányter94*
melésben az utóbbi években ugrásszerűen törtek elő. A termelés feltűnő Tokozása a három állam dohányfogyasztásának nagyarányú emelkedésében leli magyarázatát. A fogyasztás emelkedését részben Ázsia indusztriálása, részben az ópium beszerezhetésének megnehezítése okozta. A z afrikai dohánytermelés növekedése tisztára az angol és francia gyarmatpolitikának eredménye. Délrhodéziában az angolok az utóbbi években íel tűnő haladást érlek el. Afrikában az északamerikai és keleti dohányfajtákat egyaránt termelik, termé szetesen ezek úgy külsejükben, mint ízükben lé nyegesen eltérnek a hazájukban termelt hasonló m i nőségű dohánytól. A gyarmatokon a dohányföldeket európaiak vezetése alatt a bennszülöttek mívelik. %
B) Nyersdohány behozatal és k i v i t e l . A világ nyersdohánykereskedelme, mint a 3. számú táblánk adataiból láthatjuk, a háború befeje zési óta körülbelül ugyanolyan arányban emelke dett, mint a dohány világtermése. Ezt bizonyítja az 1
3. A legfontosabb dohánytermelő országok nyers dohánykivitele. Exportation du tabac brut dans les principaux pays producteurs de tabac. ? o5 Ország
*
P a y s
*S
1
i «o .
VCD
n< CM
co C M OS TH
rH r
millió kil<™ amm Bulgária Bulgarie .. Görögország Grèce Törökország Turquie ..
25
.
CM 05
1
M»
CM rH
H — r millions
de kg
170 31-7 336 27-5 27-5
8-2 21-4 41-8 42-2 55-3 4 0 2 ..
Össz.— Total
8-9 24-5 26-9 32 0 38 8 3 0 5 19 6 629 100 4 1078 1216
A m e r i k a i Egyesült Államok États-Unis 1779 225-6 2610 2166 Brazília — Brésil 26-6 36-5 2 8 4 3 4 2 Kanada— Canada 01 05 0-9 1-6 K u b a — Cuba .. 171 1 3 1 1 4 4 15 2 Paraguay . . 5*1 8-2 6 5 87 Portorico Porto-Rico 29 9-0 10-6 1 0 4 Szent Domingo 101 16*3 15-8 2 2 3 Saint-Domingue
982
2209 231-0 2 7 9 31-8 13 11 18-4 1 5 3 5 1 71 1 1 1 10-3 9-8 16-0
Össz.— Total 2398 3092 3376 3090 294-5 3126 Brit-India Indes brit.. Fülöp-szigetek Iles Phillipp, .. Holland-India Indes néerland . Kína — Chine .
93
14-9 21-5 15-2 15-1 16-7
11-6 23-3 2 0 9
-
16-1 1 4 0 18-6
7 3 1 52-6 68-8 91-9 58-3 6 7 9 11-6 11-9 12 6 12-5 13-1 125
Össz.— Total 1056 102 7 1238 135 7 1005 115 7 A l g i r — Algérie
53
79
137 11-2 10-5 10*8
a körülmény, hogy az 1923—26. években éppen úgy, mint a háború előtt a világ dohánytermésének jó negyedrésze ment át a nemzetközi kereskedelembe. Tény az, hogy az utóbbi években egyes országok ban a termelés fokozása következtében a dohány behozatal visszafejlődött, ez azonban nem befolyá solta a világ dohánykereskedelmét, mert a cigaretta dohány forgalmának terjedése ezt a különbözetet körülbelül kiegyenlítette. A cigarettadohányt termelő államok közül a nyersdohánykivitel a legnagyobb mértékben Görög országban, Bulgáriában és Törökországban növe kedett meg. Ennek a három országnak együttes át lagos évi dohánykivitele a háború előtti öt esztendő átlagos kivitelének éppen ötszörösét tette k i . A há rom állam részesedése az összkivitelből az 1923— 1926. évek átlagában a háború előtti 4%-os arány ról kereken 20%-ra emelkedett. A termelés csökke nésével szemben tehát ezeknél az államoknál az öszszes dohánykivitel 1923. év óta is állandóan emel kedik. Az Amerikai Egyesült Államok részesedése a világ dohánykivitelében jóval nagyobb arányú volt, mint a világ dohánytermelésében való részvételének aránya, a kivitel azonban — éppen úgy mint a termelés — a háború befejezése óta szintén csökkenő irányzatot tanúsít. A háború előtt ugyanis az egész világ dohánykivitelének jó felét az Unió bonyolította le, az 1923—1926. évek átlagában ez a részesedés kétötödrészre szorult vissza. Anglia, Franciaország és Olaszország már többször említett önellátásra irányuló törekvése főképen az Ame rikai Egyesült Államok dohánybehozatala ellen irányult. Az angol vámkedvezmény, melyet a „biro dalmi dohányok" behozatala érdekében léptettek tletbe ipoundonkint 2 shilling, a rendes dohány vámnak egynegyed része), Kanadában a dohányki vitel ugrásszerű emelkedését eredményezte. A kö zép- és délamerikai dohánytermelő országok nyers dohányexportja Szent-Domingó és Portorikó kivé telével a világexport emelkedésénél kisebb volt. Holland-Indiában a nyersdohánykivitel az utóbbi évek átlagában — éppen úgy, mint Kubá ban — a háború előtti állapot mögött maradt. M i n d két országban tudvalevőleg a dohánytermelést tervszerűleg korlátozták. Kénytelenek voltak ezt az esz közt igénybevenni, mert az értékes és kiváló minő ségű szivardohány iránti kereslet lényegesen csök kent. Brit-India és Algir nyersdohánykivitelének emelkedése az angol és francia behozatali politika eredménye. A nyersdohány fő behozatali piaca, mint ez a 4. számú összeállításunk adataiból kiviláglik, Kö zép- és Északeurópa, ez a terület a világ nyersdo hánykivitelének jó kétharmad részét felveszi. A behozatalra szoruló államok között első he lyen Németország, Anglia és Franciaország állanak,
4. A legfontosabb behozatali országok nyersdohánybevitele. Importation du tabac brut dans les principaux pays importateurs. Mo venne des années 1909-1913 évi átla^
Ország — Pays
1923
m i l l i ó
Anglia — Angleterre .. Ausztria — Autriche Belgium — Belgique Cseh-Szlovákia — Tchécoslovaquie Dánia — Danemark Franciaország — France Lengyelország — Pologne Németalföld — Pays-Bas Németország — Allemagne Olaszország — Italie Spanyolország — Espagne Svájc — Suisse Svédország — Suède.. .
útján
dozásnak
szerzi.
adalai
*
*
84'5 130 18-9 18-8 5-6 445 12-4 322 611 59 117 5*8 5-8
78-7 136 19 6 192 50 88 6 150 30-3 85-2 131 25-6 56 50
282 1
3307
357 5
4098
320*2
354-5
Etats-Unis
23 9 68 79
262 12-8 6'6
40-6 6-1 7'2
468 9-1 62
45 3 10-9 68
' 897 " 9*7 ' 6-7
Összesen — Total
386
45-6
53-9
62 1
630
56-1
69 8-6
191 7-2
410 7-4
334 7'6
45 6 6*9
34 8 7*8
62
71
11-9
8-7
100
9-4
\;
Commonivealth
és
Svájc
dohány-
Látható n a g y m é r t é k ű
inga
a m a g y a r á z a t a , h o g y ezekben a z o r s z á g o k b a n , a dohányfeldolgozóipar n a g y beruházá sokat létesített, a b e r u h á z á s o k i d e j e alall a g y á r t á s szűkebb kefétek között mozgott. az
Érdekesek a h á r o m í ő b e h o z a t a l i o r s z á g n a k d o hány importjára vonatkozó adatok a b b ó l a s z e m pontból, h o g y l a k o s s á g u k ízlésének különfélesége következtében m i i v e n dohányminőségek j á t s s z á k az i m p o r t b a n a főszerepet. Németország főleg a g ö r ö g , b o l g á r és t # r ö k c i g a r e t t a dohányfélékel fogyasztja, ennek következtében e z e k n e k a d o h á n y f a j t á k n a k r é s z e s e d é s e a n é m e t behozatalból a z 1913. évi 15%ról a z 1926.
de
80-1 120 197 207 47 54-0 222 30-7 1200 11-6 25*6 44 4-1
Németország
között
k i i o gr r a tn m — m i l l i o n s
73'9 139 209 200 44 266 134 29'9 97-9 16-2 328 19 5-7
erre a h á r o m o r s z á g r a a z e u r ó p a i nyersdohány be hozatalnak l ö b b , m i n t tele e s i k . A n g l i a t e l j e s e n b e hozatalra v a n u t a l v a , Németország n y e r s d o h á n y szükségletének öthatod részéi. Franciaország felét import
Moyenne des années 1923.-1926 évi átlag
1926
765 154 188 17-3 54 29-5 11-9 28-5 61-7 187 323 10-3 44
Amerikai Egyesült Államok — Argentina — Argentine Kanada — Canada
behozatali
1925
57 8 22'7 100 — 4*4 290 — 26 0 74*9 21*7 231 8-1 4-4
Összesen — Total
Kina — Chine Egyiptom — Egypte Ausztráliai szövetség — d'Australie
1924
évben 39%-ra emelkedett. Viszont
Anglia
és Franciaország a h á b o r ú előtt is l é n y e g t e l e n k e leti dohány behozatalukat tovább is csökkentették. J e l e n t é k e n y e n csökkent e z e n f e l ü l m i n d k é l o r s z á g b a n az A m e r i k a i Egyesült Államokból b e h o z o t t íyersdőhány m e n n y i s é g e is. Ü g y A n g l i a , m i n t F r a n c i a ország dohányszükségletüket lehetőleg tengerentúli g y a r m a t a i k b ó l f e d e z i k . N é m e t a l f ö l d dohánybevitele s z i n t é n t ú l n y o m ó l a g keletindiai g y a r m a t a i b ó l s z á r m a z i k . O l a s z o r s z á g a h á b o r ú előtt a nyersdohány
behozatalának a
negyedik
szempontjából
nagysága
h e l y e n állott,
az
Európában
1909—1913.
évek
átla
millió k g - O S b e h o z a t a l i á t l a g a 1927. év b e n 5*6 millió kg-ra esett v i s s z a , ugyanebben az i d ő b e n nyersdohány k i v i t e l e 1*4 m i l l i ó k g - r ó l 2*4 m i l l i ó kg-ra nőtt, j e l e n l e g tehát c s a k n e m teljes m é r t é k b e n saját m a g a látja el nyersdohányszükségletét. Az o l a s z b e h o z a t a l csökkenésének négyötöd r é s z e a z északamerikai s z á r m a z á s ú d o h á n y r a e s i k . Érdekes jelenség az. h o g y S z o v j e t - O r o s z o r s z á g b a n a t e r m e lés egyidejű e r ő s növekedésének e l l e n é r e a n y e r s gában. 21*7
dohány
behozatala
háború
előtti
teljesen Az
után
a
szága.
kivilel
emelkedett,
pedig
a
jóformán
megszűnt.
részét
fedezi,
ezeken
pda.
mellékben
északamerikai Unió, N é m e t o r s z á g és A n g l i a v i l á g l e g n a g y o b b nyersdohány behozatali o r A z Unió nyersdohányszükségletének legna
gyobb
útján
nagy
jelentékeny
csak
a
szintén
a
tengerentúli
kívül a m a g a s legértékesebb
tartományaiból
vámteher
miatt import
dohányfajták
kerülnek
helyzet, m i n t S z o v j e t - O r o s z o r s z á g b a n , a dohánytermelés erős t é r h ó d í t á s a d a c á r a a n y e r s d o h á n y b e h o z a t a l nagyobb m e l l é k b e n e m e l k e dett,
K í n á b a n is az a
mint
a kivilel.
Az egyiptomi dohányipar,
ame
minőségű c i g a r e t t á i r ó l i s m e r e t e s , kizá r ó l a g külföldi, m é g p e d i g keleti n y e r s d o h á n y ! d o l g o z fél. A h e l y z e t itt a z . h o g y 1924. é v i g Törökország gal k ö t ő i t e g y e z m é n y f o l y t á n Egyiptomban tilos lyik
finom
5. Hazánk dohánykülforgalmi adatai az 1926. és 1927. években. Commerce extérieur du tabac de Hongrie, 1 9 Áru megnevezése Désignation
2
6
19
marchandises
Mennyiség
Érték
Quantité
Valeur
a
P
Nyersdohány — Tabacs \ bruts j Pipadohány — Tabacs à pipe Szivarka, szivar — Ciga res, cigarettes
\
Összesen — Total: Il
3.794
96
272.767J
47.426 25,917.989
Érték Valeur
Menny ség Quantité
Érték Valeur
Mennyiség Quantité
Valeur
q
P
q
P
q
P
14.696 1,944.514
35.771 21,438.000
4.171
1
14697 1,948.685 ;
8
11.000
1.141
2,226,000
36 920 23,675.000
mondiale de tabac
2
2
2
2
2
2
1
75*9 12-9 25-7 15-3
55*7 19-4 3-7
19*2 693 11-5 15- 1 19 5 28-6 1022 505 16- 7 25*6 59 173
49 5 45 250 104 6 ! 30 4 ! 231 8-8 971 34 5
3
) 143-7 189
39.721 4,687.000 2
1.000
17
27.000
39 740 4,715.000
1
1
brut. )
Átlag — Moyenne
Átlag — Moyenne Ország — Pays
1909—1913!l923—1926 mill. kg — en mutions de kg
A n g l i a — Angleterre . . Ausztria — Autiiche .. .. Belgium — Belgique .. Bulgária ) — Bulgarie ) .. Cseh-Szlovákia — Tchéco slovaquie Franciaország*) — France ) Görögország*) — Grèce ) .. Lengyelország — Pologne Magyarország — Hongrie Németalföld — Pays Bas .. Németország') — Allemagne ) Olaszország — Italie .. Románia — Roumanie.. .. >panyolország — Espagne Svájc — Sias sc S z . H . Sz.ÁUam — Etat S HS Szovjet-Oroszország - Russie soriéti que Törökország' ) — Turquie )
Érték
A világ nyersdohányforgalmának vázlatos is mertetése után az 5. sz. táblában bemutatjuk hazánk dohánykülforgalmára vonatkozó fontosabb adato kat. E g y kimutatásban közöljük itt a nyersdohány és az elkészített dohányfélék külforgalmának ered ményeit. Örvendetes jelenség, hogy az 1927. évi nyersdohány kivitelünk mennyisége 169*6% -kai túl haladta az 1926. évi kivitelt. Egyidejűleg az 1927. évi nyersdohánybehozatal mennyisége 24*4%-kai k i sebb volt, mint az előző évi behozatal. A cigaretta-
6. A világ nyersdohányfeldolgozása.
Ország — Pays
Exportation
Quantité
volt a dohánytermelés, az egyezmény megszűnése óta folytak ugyan termelési kísérletek, de minded dig megfelelő eredményre nem vezettek. A nyers dohánybehozatal csökkenése az egyiptomi dohány ipar hanyatlásának következménye. Megjegyezzük még azt is, hogy a világ legna gyobb nyersdohánytőzsdéi New-Yorkban, Amster damban, Brémában, Hamburgban, Drezdában, L o n donban és Bálnában vannak. A keletindiai dohányféleségek forgalmának központja Amsterdam.
Préparation
7
Mennyiség
47.325 25,641.428! 5
2
Exportation Behozatal — Importation Kivitel —
Behozatal - Importation] Kivitel —
des
1926 et 1927.
1909—1913 1923-1926 mill. kg — enmillions
de kg
A m e r i k a i Egyesült Államok Etats-Unis
297-8 ;
4286
Kanada — Canada
14-4
16-7
Argentina —
12-5
Brazília
Argentine
Brésil
K u b a — Cuba ..
189
18-í !
313
j
86
16-3
Brit-India — Indes Brif.
j
215-7 !
324*7
17-9
22a
Fülöp szigetek — Iles Philippines
430
664
653
209 7
Algir — Algérie
6-4
135
Egyiptom — Egypte
8-6
7-3
Japán — Japon 4
1
Kina ) — Chine )
..
*) Belföldi termelésből számítva, hozzáadva a nyersdohánybehozatalt és levonva a kivitelt — Calculé de la production intérieure, en y ajoutant Vïmportation de tabac brut et en déduisant Vexportation. -) Mindenkori terület — Territoire dans les périodes mentionnées. ) Becslés — Evaluation. ) Termésbecslés — Evaluation de récolte. 3
4
és a szivarbehozatal ezzel szem Amerikai Egyes All Etats-Unis ben az 1927. évben lényegesen Brir India. nagyobb volt, mint 1926-ban. Inde brit Kereskedelmi mérlegünk r o m Kína Chine lása szempontjából sajnálatos Oroszország körülmény viszont az, hogy az Russie 1927. évben behozott nyersdo Németország Allemagne hány értéke 357*4%-kai na N -Britannia gyobb, m i n t a k i v i t t nyersdo Gr Bretagne hány értéke. E z a jelenség Franciaország France u g y a n - érthető, mert nyersdo Japán hánybehozatalunk főleg a f i Japon nom minőségű keleti és tenge Olaszország Italie rentúli nyersdohányféleségekre Brazília szorítkozik, azonban mégis leg Brésil főbb ideje, hogy a hazánkban Németalföld Pay-ßas termelt dohányféleségek minő ségének javítására törekvő k o r mányintézkedések az egész vona Ion keresztülvitessenek. C) Dohányfeldolgozás. A dohány feldolgozása a legtöbb országban j ó formán kizárólag a belföldi szükséglet kielégítésére irányul. Ennek főoka egyrészt az, hogy a legtöbb állam a dohánygazdaságot bizonyos formában mo nopolizálja, másrészt rettafélék
a dohányáruk,
főleg a ciga
nemzetközi forgalmában nagy nehézséget
okoz a fogyasztók ízlésének rendkívül nagy külön bözősége. A nyersdohány feldolgozására vonatkozó nem zetközi adatokat a 0. számú kimutatásban közöljük. A nyersdohány feldolgozása, mint látható, a legtöbb államban az 1923—1926. évek átlagában jóval na gyobb méretű volt, mint az utolsó öt békeév átla gában. Kivételt képez ezen téren Németország, T ö rökország, K u b a és E g y i p t o m . Németországban és Törökországban a visszaesés főleg a területi veszte ségek következménye. Németországban a nyers dohány ipari feldolgozása csak az inflációs évek ben emelkedett a régi Németbirodalom által feldol gozott mennyiség fölé. Kuba és Egyiptom dohány feldolgozó ipara tudvalevőleg jóformán teljesen a kivitelre rendezkedett be. A kivitel azonban i há ború befejezése után, mondhatni, általánosan végrehajtott vámemelések után lényegesen csökkent. Bulgáriában és Görögországban a nyersdohányfel dolgozásban tapasztalható nagymérvű emelkedés Macedónia elfoglalására vezethető vissza. A többi országban a dohánygyártás fejlődése a belföldi do hány fogyasztás növekedésével magyarázható. Az iparilag kevésbbé fej lelt országokban, Oroszország ban, Kínában, Brit-Indiában, Közép- és Dél-Ameri kában a dohánytermésnek egy tekintélyes, de meg nem állapitható bánvada minden ipari feldolgozás nélkül kerül a fogyasztóhoz.
NYERSDOHANYFELDOLGOZAS. P r é p a r a t i o n de tabac brut.
Moyenne de
évi áHag *
A dohány ipari feldolgozása a fogyasztásban mindinkább tapasztalható változásokat természeté tesen még élénkebben tökrözi vissza, mint akár a dohánytermelés, akár a dohánykereskedelem. A v i lág szivargyártása, amennyiben a rendelkezésre álló statisztikai adatokból megállapítható, a háború előtti évek adataihoz viszonyítva erősen visszafejlő dött, a cigarettagyártás igen nagy arányban emelke dett, a pipadohány előállítása nem igen változott. Németalföld, Svédország és Japán szivargyártása ugyan növekedett, de a mutatkozó többlet jóformán teljes egészében a cigarillos gyártásának élénk fel lendülésével magyarázható. E z az emelkedés azon ban a három legfontosabb szivargyártó ország — Amerikai Egyesült Államok, Németország, Olasz ország — szivargyártmányainak erős <\sökkenésével szemben alig jöhet számításba. A cigarettagyártás növekedését nézve viszont az Amerikai Egyesült Államok előtörése példát lan. 1913 óta az Unióban a cigarettagyártás körül belül hatszorosra emelkedett. A háború előtt itt a cigarettagyártás mértéke csak kevéssel múlta felül Németországét. 1926-ban már kereken háromszor annyi cigarettát gyártott, holott a cigarettagyártás ez idő alatt Németországban is jelentős mérvben emelkedett. Elég nagyarányú a. cigarettagyártás tér hódítása még Japánban, Olaszországban, Svédor szágban és Angliában is. A pipadohánygyárlás az A m e r i k a i Egyesült Ál lamokban, Angliában, Bulgáriában és Japánban visszaesett. A gyártmányok nemenkinti megoszlására vonat kozólag különben 7. sz. táblázatunk adatai tájé koztatnak. Magyarország dohánygyárai munkásviszonyaira és gyártási eredményeire vonatkozólag a legfonto sabb adatokat a 8. és 9. számú összeállításban m u tatjuk be. A világ dohánygyártási viszonyaira fen tebb megállapított helyzet általában Magyarorszá-
1
7. D o h á n y á r ú k előállítása fontosabb országokban. ) Fabrication
Ország Pays
Ev
Szivar
Cigaretta
Cigares
Cigarettes
millió darab en millions de pièces
2
Ausztria' )
1907 1924 1913 1926 1913 1925 1923 1926 1913 1926 1913/14 1926/27 1913 1926
..
Autriche-) .. 2
Franciaország )
2
-France ) 5
Németalföld*')- Pays-Bas ) 2
2
Nèmetorsz. )-Allemagne ) 3
a
Olaszország ) — Italie ) Svédország — Suède
..
Amerikai Egyesült Államok — États- Unis ..
1913 1926 1913 1925
Japán — Japon
millió kg. en millions de kg.
338 130 296 218 503 266 1.091 1.194 8.000 6.086 2 014 1684 179 200
*) 13.571 41.821 2.039 4.568 4.838 10.078 2.146 2.527 12.412 29.113 3.669 13.738 384 1.274
333 25*2 39 5*2 31-2 36-4 160 18*5
<") 8.531 ) 7.007 1 2
15.571 89.460 7.396 28.331
186*4 168-7 24-6 23-7
7
pays. )
Pipadohány (fi n om vágású val Burnót együtt) — Tabac] Tabac à pipe (y compris le tabac priser coupé fin)
Année
Anglia — Angleterre
1
d'articles de tabac dans les principaux
371 5-6 8-5 03 l'O
Szivar Cigares
191!}
\a/}
03
§0
Pipadohány (finomvágásúvall együtt) — Tabac\ à pipe (y com pris le tabac coupé fin)
vagy az ahlmz legközelebbi év =
100j
1913 ou années voisines ss= 100
0-7 ! 100 0-2 I 38 100 o-i ! 74 47 ; îoo 39 í 53 100 S 109 100 2-3 76 1-7 100 1-9 84 64 100 5-2 112
100 308 100 224 100 208 100 118 100 235 100 374 100 332
100 76 100 134 100 116 100 116
14-9 17*1
100 575 100 383
100 91 100 96
100 82 100 200
100 152 100 333
l
) Rágódohány nélkül, amelyet csekély jelentősége miatt a legtöbb országban nem tudakolnak. — Sans la chique, qui à cause de sa petite importance, nest pas relevée dans la plupart des pays — ) Min denkori terület. — Territoire dans les années resp. — ) Darabszám a hivatalos statisztika által megadott súlyszerint számítva (200.000 darab szivar = 1.000 kg, 1 millió darab cigaretta = 1.000 kg). — Le nombre de pièces est calculé par le poids adopté par la statistique officielle (200.000 cigares = 1.000 kg, 1,000 000 cigarettes = 1.000 kg). — ) Becslés. — Estimation. ) A belföldön honi fogyasztás céljaira gyártott dohányárú, a kivitelt is beleszámítva. Articles de tabac fabriqués dans le pat/s pour la consommation intérieure, y compris Vexportation. — ) Ebből cigarillos 157 millió darab. — Dont 157 millions de cigarillos. — ) Ebből cigarillos 1913 = 959 millió darab ; 1926 =- 419 millió darab. — Dont 959 millions de cigarillos en 1913 et 419 millions en 1926. 2
3
4
5
c
7
gon sem változik. Az 1927. évben gyártott cigaretta mennyiség 58*8%-kai volt nagyobb, mint az 1924. év ben, de csak 0'2%-kal volt nagyobb, mint az 1926. évben, tehát látható, hogy az emelkedés körülbelül elérte a tetőfokot. V szivargyártás természetesen
8* D o h á n y g y á r a i n k munkásviszonyai.
1926 1927
4» % to
i
3 i
K
K
1
CG
2
E te
hí
1 S
;>» bo
M 55
5* '
i Egy munkásra esett 1 munkanap — Nom 1 journées de travail
a 4s
\
\> !
Nombre des journ travail
Année
»2 » A dohánygyárak sz Sombre des manufacU
É v
Effectif des ouvriers
Munkanapok száma
Munkáslétszám
v
hongroises m
to
<*> S
s
- S * >
Q
S
Egy munkás átlagos é ménye P — Salaire moyen par ouvrier, e
des ouvriers des manufactures de tabac.
Az üzemnapok s/.át Nombre des journ ploitation
Condition
10 1.258 3.663 4 921 2.768 1,090.413 222 1.249 10 1.205 4.540 5.745 2.950 1,601.006 280 1.164
szintén a fogyasztáshoz alkalmazkodott, az 1924. évi eredmény teljes 70%-kai nagyobb volt, mint 1927-ben. V zuhanásszerű visszaesés azonban itt már nemcsak hogy megáUt, hanem azt is megálla píthatjuk, hogy 1927. évben a mélypontot képező 1926. évhez képest a szivarprodukcióban 20*3%-os emelkedés mulátkozott. Dohánygyáraink munkásviszonyaira vonatkozó lag megjegyezzük, hogy az 1927. évben a munkáslét szám 16*7%-kai nagyobb volt, mint az előző esz tendőben. A féríimunkások létszáma egészen jelenIéktelen mértékben fogyott, ezzel szemben a nőmunkások száma 23*9%-os emelkedési mutat. Az olcsóbb női munkaerők előtérbe nyomulása okozta azután azt, hogy egy munkás évi átlagos keresete az 1926. évi átlaggal szemben 7'3%-kai kevesebb lett. D) A dohányáruk
behozatala és kivitele.
A dohányáruk nemzetközi forgalma kettősirányú. Az egyik irányzat az iparilag fejletlen orszá gok dohányfogyasztó lakosságának olcsó dohány gyártmányokkal való ellátását bonyolítja le, a má-
oo ac> C O7;^ CO o O K N
S-t
>Q N *5> CO o
ca > S N *f W O 1000 db -- pièces
•3
1
S
•£ nyersanyag employées
Az első szempontból a legfontosabb kiviteli or szág az Amerikai Egyesült Államok, innen kerül Kínába, továbbá Közép- és Dél-Amerikába a kész áru. Anglia és Németalföld tengerentúli gyarmatai kat látják e l kész dohány gyártmánnyal. A z A m e r i k a i Egyesült Államok cigaretta Nagy-Bnrannia termelésének 10%-a, A n g l i a Gr- Bretagne Auszrna cigarettagyártmányainak Autriche mintegy 15 %-a kerül kül Amerikai Egyes Ali. 1913 [fats-Unis földre. Mindkét államban a Japán cigaretlakivitel kisebb mér Jagon "'. tékben emelkedett, mint m a Magyarország ga a cigarettagyártás. H o l Hongrie Németország landia pipadohánygyártmá Allemagne nyának egyharmadrésze k e Olaszország Italie rül kivitelre. Némeíalföld A luxusszivarok gyártási Pays-Bas országai Holland-India, Fü Franciaország löp-szigetek, Portorikó és France Kuba, gyártmányaikat jófor Svédország Suède mán teljes mértékben expor tálják. A z egyiptomi cigaret ták kivitele — a békeévek Németalföld Pays-Bas ' arányaihoz viszonyítva — Németország _ 66%-kai visszaesett. Allemagne E) Dohányfogyasztás. Azt már megállapítot tuk, hogy a világ dohány termése az utóbbi években a háború előtti termés két szeresét tette k i , miután pe dig számbavehető dohány készleteket n e m halmoztak fel, önként következik, hogy a világ dohányfogyasztása
-O £
E*
•os 2 £
*1
co
5 ? .2N >o CO O
O
fabr
iqués
értéke ezer P — valeur en milliers de pengős
7 120.554 919 121.480 94.622 2,189.673 13.050 9.076 9 82.723 541 83.273 113.943 2,193.200 18.278 8.542
sik annak a kiváló minőségű szivarnak és cigarettának elhelyezését végzi, amelyik csak forró párás éghajlaton, hosszú évek tradíciójával rendelkező szakmunkások által állítható elő.
.«o
x
Gyártott
produits de tabac
te —H
métermázsa — q
1926 26.990 93.564 1927 30.179 86.063
Produ its de ta ba c fabriques
\
employées
Matières premières
1 nyersanyag
Készített dohánygyártmányok
Jota/
il £
Feldolgozott
Tabac à pipe
d) xi
Gyártott szivarok, szivarkák darabszám szerint Cigares et cigarettes fabriqués, en pièces
Lúgvízkivonat (thanaton- Thanaton
§ 2
S, -a
Lúgvízkivonat (thanaton) - Thanaton
fit
Tabac à pipe
Produits de tabac Jabriqués suivant le poids
premières
Pipadohány
Termelési év ! Année de production
Matières
Készített dohánygyártmányok súly szerint
Pipadohány
Feldolgozott
Összes dohánygyártmányok
9. Dohánygyártásunk az 1926. és 1927. években. Fabrication du tabac en Hongrie, 1926 et 1927.
6 65.842 213 7.145 68.541 141.747 4 59.355 130 10.979 71.622 142.090 1
a háború előtti fogyasztásnak csaknem kétszerese lett. A fogyasztás nagyarányú növekedésének okát nem lehet a föld népességének szaporodásában keresni, mert a világ lakosságának szaporodása ugyanezen időben mindössze 5%-ot tett k i . E l fogadhatóbb magyarázata ennek a jelenségnek az, hogy a dohányzás szokása a háború alatt nagyon elterjedt, ezt a (talán rossz) szokást
700
8oo darab. I pièce
CIGARETTA CIGARETTES.
FEJENKINTI FOGYASZTÁS.
Amerikai Egyes AH Etats-Unis
C o n s o m m a t i o n parrêre.
Olaszország Ital/e ÜVAR CIGARES
Svédország Suède Auszína Autriche Magyarország Hongrie
1924 1927
Franciaország France
1913 1925
Nagy - Bnfannia Gr -Bretagne
1907 1924
M StSz 1928 n
12. szám.
-
13ö8
Észak- és Közép-Európában, valamint az Ame r i k a i Egyesült Államokban a nők, sőt a fiatal korúak is elég nagy számban átvették. A fogyasz tásnak ehhez a hatalmas emelkedéséhez az is nagy raértékben hozzájárult, hogy a keletázsiai népek a már felsorolt okok következtében mindinkább át térnek a dohánygyártmányok fokozott fogyasz tására. Ámbár a dohányfogyasztás közvetlen mérvére nincsenek adataink, de a termelési, gyártási és külforgalmi adatok figyelembevételével elég megköze lítőleg meg lehet állapítani egyes fontosabb orszá gok átlagos szivar- és cigarettafogyasztását. A ren delkezésre álló adatok szerint egy 20 éven felüli lakosra esett átlag: Év
Angliában
. . . .
Ausztriában . . . . Amerikai Egyesült
.
.
Cigaretta d a r a
1907 1924 1926
201 811 719
Szivar b
12 4 35
1926
—
gának alakulása szerint évenkint igen nagy hullám zásokat állapíthatunk meg. E z az árhullámzás nem csak a különböző származási országok termelésére, hanem szűk határok között termelt dohányfélesé gekre is vonatkoznak. A kiváló Smyrna-dohányok ára p l . ugyanazon termelő országban egyéb dohány fajták árának hatszorosát is eléri. A sumatrai do hány szín, nagyság, esetleg sérülési fok stb. sze rint közel száz minőségi osztályba tartozhat. 10. Brémai és hamburgi dohányárak. Manufactures de tabac de Brème et de Hambourg. EUvámolatlan nyersdohány 50 kg-kint, birodalmi márkában. Tabacs bruts non dédouanés par 50 kg, en marks de Reich. 1924
Megnevezés Désignation 1
B r é m a )
1913 1920 Japánban . . . . . . 19Í3 1925 . , 1924 Magyarországon 1927 . . 1913 Németországban 1926 Olaszországban . . . . . 1914 1927
Franciaországban
.
Svédországba n
.
1920 1913 1925 . 1913 1926
.
143 662 133 474 294 Hl 195 160 104 372 334 354 99 251 115 228
90 62
— —
M 24 119 96 54 39 147 155 13 8 38 36
A tejenkinti fogyasztást ebből az összeállítás ból nem ismerhetjük meg, igen sokan cigarettát és szivart színak, a pipadohány kedvelői sem szere pelnek itten, azonkívül hiányoznak azok a fogyasz tók, akik sajátkezűleg készítik cigarettájukat. De az adatok azért elég világosan mutatják a eigarettázás divatjának fellendülését és a szivarozás visszafejlő dését. A táblázatban nem jut kifejezésre, de általá ban megállapítható, hogy a szivarok közölt is az utóbbi időkben a cigarettához közelálló cigarillos terjedt el legnagyobb arányban, általában m a m á r a kisebb alakú szivarok örvendenek közkedveltségnek. / ) A nyers dohányárak. A nyersdohányárakban egyrészt a nagy minő ségi különbségek miatt, másrészt a termés nagysá
1925
1926
évek átlagában
-
1927
- moyennes l
B r ê m e)
155'40|16313!l51-93il32 651 Kentucky Világos Virginia — Vir77-18 66 15 76-32! 103 95! ginie, claire 8097 80 86| 89*57 9196 Brazília — Brésil.. .. Domingo — Domingue 5939 49-50| 45-77 47-381 77-95 7375 5528 6810 Jáva — Java H a m b u r g
—
H a m b o u r g
77-84 68'63 78-48 72 13 Brazília — Brésil.. .. Domingo — Domingue 5409 4478 42 40 46-68 63 00 63-00i 57 76 56 70 Virginia — Virginie . . 10920 109 20 108-70 1(1920 Kentucky 9218 78-75 75-81 7592 Görög — Grec .. 149-75 15187 14741 147 641 Török — Turc .. 16171 168-74 164-261164-51 Bolgár — Bulgare 10839 9527 9266 92 80 Orosz — Russe .. 10055 10547 111 61 102 64 K i na — Chinois .. ) A z áradatok becslésen alaptdnak. — Estimation. Összehasonlítás céljából a hamburgi és brémai piae dohányárait évek szerint minőségi megkülön böztetéssel a 10. sz. összeállításunkban mutatjuk be. Láthatjuk, hogy azonos elnevezésű dohány ugyan abban az évben egész más árat ér el Hamburgban, mint Brémában. Az áralakulás eltérésének o k a az lehet, hogy a minőségi jegyzés a két helyen nem egyforma. Az árakra vonatkozólag végül még azt jegyez zük meg, hogy a dohányárak a békeévek óta általá ban nagyobb arányban emelkedtek, ni int a nagyke reskedelmi indexszámok. V linóm minőségű do hány ára erősebben emelkedett, mint a közepes és selejtes dohányfajták ára, a cigarettadohány ára is mét erősebb mértékben nőtt, mint az egyéb do hányfajták ára. Sajóhelyi István.
