A vidéki térségek gazdasági-társadalmi jellegzetességei

A vidéki térségek gazdasági-társadalmi jellegzetességei

Összeállította: Eruditio-Hungária Kft.

Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 azonosító számú projekt támogatásával.

Budapest, 2011

Felsőoktatási intézmények szerepe Véleményünk szerint egy felsőoktatási intézmény szerepe a település és az ott lakó középosztályi csoportok viszonyában kettős. Egyrészt, mint munkáltató jelenik meg a városi térben, ahol a betölthető munkakörök nagy hányada a középosztályi ethoszt megtestesítő munkakör, mind az állandóság, mind a kereset, illetve az elismertség szempontjából. Másrészt pedig a középosztály továbbélésének zálogaként jelenik meg, hiszen a fiatalabb generációk oktatásának színtere, a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb csatornája. A megtartó erő szempontjából az elsőként említett szerepkör egyértelműen pozitív a település szempontjából. A második szerep már egy kissé problematikus. A legtöbb felsőoktatási intézmény hallgatósága nem csupán az intézménynek helyt adó településről és agglomerációjából érkezik. Különösen igaz ez a magyar felsőoktatási palettán unikális szakokkal megjelenő, ezáltal országos beiskolázási körrel rendelkező intézményekre. (Példaként a soproni Erdőmérnöki Kart tudjuk itt megemlíteni.) Ebben az esetben az a kérdés merülhet fel, hogy a településre érkező hallgatók közül milyen arányban vannak azok, akik tanulmányuk befejeztével maradnak a felsőoktatási intézmény településén. A felsőoktatási tanulmányok itt „próbaházasságként” működnek: a hallgató az oktatásban eltöltött időben megismerkedhet a település, nyújtotta lehetőségekkel. Minél pozitívabb a kép, annál nagyobb az esélye a letelepedésnek, amivel a település középosztályi szufficitet könyvelhet el. A lehetőségek körébe beletartozik a munkaügyi helyzet is. Amennyiben a felsőoktatási intézmény integrálja magába a környezetében működő vállalkozások igényeit, kínált szakjai helyben piacképes tudással vértezik fel a hallgatókat, akkor ezzel a letelepedés lehetőségét tovább növelheti. Másik oldalon pedig felmerül a kérdés, hogy a településen és annak agglomerációjában élők mekkora arányban veszik igénybe a saját településük felsőoktatási lehetőségeit, illetve a végzés után mekkora arányban költöznek máshová. Végül létezik még egy nagyon fontos tényező, amellyel a felsőoktatási intézmények szerepköre és befolyása bővíthető: maguk a településen élő és ott fogyasztásukkal igényeket teremtő hallgatók. Kérdés, hogy a város számára a felsőoktatási intézmény egy olyan lehetőség, amivel a település gazdasági szerkezetének hiányosságai pótolhatóak, avagy a felsőoktatás csak egy, a településen működő, a település gazdasági életét meghatározó tényezők között. Sok esetben a nagyszámú hallgatóság 2

jelenléte a város életét alapjaiban változtathatja meg, amennyiben a hallgatóság számaránya magas a település lakosságához képest. Komplett szolgáltató iparágak megszűnéséhez és hanyatlásához vezethet egyes települések esetében a hallgatók számának csökkenése.

További ajánlások jövőbeni kutatásokhoz Jelen kutatásban a KSH által használt agglomerációs adatokkal próbáltuk közelebb hozni azt a tényt, hogy a magyar nagyvárosok nem önmagukban létező entitásként működnek, hanem kisebb-nagyobb térszervező erővel szervezik környezetüket, szoros kapcsolatban a körülöttük elhelyezkedő településekkel. Ne feledjük el, azonban azt a tényt, hogy a felsőoktatási intézmények térszervező ereje más, mint a nekik otthont adó településeké. Beszélhetünk országos vonzáskörzettel bíró, regionális vonzáskörzettel bíró és helyi vonzáskörzettel bíró intézményekről. Sőt, intézményen belül is változhat a vonzás minősége, ami a felkínált szakok és tudás egyediségétől, behelyettesíthetőségétől függ. Másképpen kell megítélni egy főként helyi beiskolázású intézmény hatását és másként egy országos beiskolázású intézményét. A hallgatói vonzáskörzetek meghatározása a hallgatók diákigazolványain található adatok felhasználásával könnyedén kivitelezhető. A diákigazolványok adatainak felhasználása ezen a problémán is segíthet. Ildomos tehát szétválasztani a települések és a felsőoktatási intézmények vonzáskörzetét. Szintén külön kezelendő a megtartó erő kapcsán a már a településen élő lakosság megtartása és az újonnan érkezők letelepedésének folyamata. A megtartó erő ilyen jellegű vizsgálatához napjainkban még nem áll elegendő adat a birtokunkban. A felsőoktatási intézmények utánkövetéses vizsgálatai, a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) alkalmasak ezen folyamatok modellezésére. Az ilyen vizsgálatok azonban sajnos még gyerekcipőben járnak, nem minden intézmény végezte/végzi el; a módszertan összehangolása és finomítása sem mondható még kielégítőnek. A beépíteni kívánt adatok jelentős hányada réginek tekinthető, mivel csak a népszámlások idején kerültek lekérdezésre. Jelen pillanatban a 2011-es népszámlálás adatfelvételi ideje előtt vagyunk, így csak a legutolsó, 2001es adatok használhatóak. Ezen probléma kezelése végett a jelen elemzéshez felhasználtuk az egyes városok által elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiákat és az ott összegyűjtött adatokat. Mivel az IVS megírásához minden város ugyanazt a kérdéssort kapta, ezért az 3

összehasonlíthatóság itt is fennáll. Az IVS fő célja állami fejlesztési források megszerzése volt, ezért meglehetősen nagy őszinteséggel állították össze a kutatásban szereplő települések saját erősségeik és gyengeségeik listáját, valamint nyilatkoztak a városban a rendszerváltás óta végbement folyamatokról. Továbbá a jövő évtől használhatóak lesznek az új népszámlálás adatai is. A közintézmények működése egy településen hasonló folyamatokat generál foglalkoztatási szempontból, mint a felsőoktatási intézmény léte. Működtetésükhöz közalkalmazottak, köztisztviselők, kormányhivatalnokok szükségeltetnek, ahol a végzettségi kívánalmak szűrnek, és a betöltött munkakörök jelentős hányada középosztályi létet biztosíthat. Létezik bizonyos decentralizáció, illetve a megyei jogú városi rang és a megyeszékhelyi szerep is biztosít ilyen jellegű állásokat. A kérdés csupán az, hogy a településen megszerezhető felsőoktatási végzettségek mennyire „kompatibilisek” ezekkel, a posztokkal. Helyben „kitermelhetőek”, vagy máshol megszerzett tudást lehet a településre visszatérve kamatoztatni. A különböző intézmények illetékességi köre a VÁTI honlapján visszakereshető. Kimutatható, hogy a megyeszékhelyek esetében sem minden intézmény van jelen, a regionalizált intézmények megjelenésével a közszféra bizonyos területei nagyobb szerepet kaphatnak egy településen. A tényleges, közszférában található állások számáról nincsen közvetlen adatunk. A közszférában található álláshelyek aránya a középosztályi, állandóságra törekvő életstratégia megvalósíthatóságának mérőszámaként alkalmazható egy település esetén. A VÁTI által nyilvántartott intézmények köre tovább bővíthető az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott intézmények és cégek munkaköreivel. A közalkalmazotti-köztisztviselői lét mellett a vállalkozói réteg sem elhanyagolható csoport illetve a piaci cégek középosztályi megélhetést nyújtó munkakörei. A foglalkoztatottsági, a jövedelmi adatok és a település vállalkozásainak adatai adhatnak némi betekintést a középosztály ezen csoportjának tulajdonságaiba. Kamarai adatbázisok, vállalkozói szövetségek és érdekképviseletek megkérdezésével további információkhoz is hozzájuthatunk.

4

Győr Megyei Jogú Város1

1. A város elhelyezkedése Győr a Kisalföld keleti felén, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál helyezkedik el, a Kisalföldi-nagytáj területén, közel a szlovák, illetve osztrák határhoz. A város kialakulásában és napjainkban elért fejlettségi szintjében óriási szerepet játszott fekvése, földrajzi adottságai. Győr a Bécset Budapesttel összekötő úton található, közel egyenlő távolságra a két fővárostól. 78 kilométerre pedig egy harmadik főváros, Pozsony fekszik. A fenti területet gazdasági, és innovációs szempontból is kiemelkedő jelentőségű, amit a fejlesztők és a politikusok Arany Háromszög néven emlegetnek. A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontjának, közlekedési fordítókorongjának számít. Bécs, Budapest, Sopron, Veszprém és Celldömölk irányába indulnak vasútvonalak a városból. Győrben több közlekedési főútvonal is találkozik egymással (M1, M19, 1, 14, 81, 82, 83, 85), és a város több pontjáról is elérhető az M1-es autópálya. A Győr-Pér repülőtér a várostól 15 kilométerre található Székesfehérvár irányában. A Duna 1734 km szelvényénél fekszik a GyőrGönyű kikötő a hozzá kapcsolódó teljesen közművesített, 25 hektáros kiszolgáló terminállal. A város agglomerációja nagynak mondható, valós agglomeráció, amely a statisztikai kistérség határain is túlnyúlik. Összesen 28 település tartozik ide.2 A KSH által agglomerációnak számított településeken kívül további „nem hivatalos” kapcsolatokkal is rendelkezik, hiszen a városban működő multinacionális cégek munkavállalói a környező megyékből, sőt a Csallóköz településeiről is érkeznek a városba. Győr beleillik azon Duna menti városok sorába, amelyek fejlődése a középkorban és a kora újkorban a kereskedelemre, a XIX. századtól pedig

1

Az egyes városok ábrái és táblázatai az összefoglaló anyagban városonként újra számozódnak, így az adott szövegrészben található ábrák és táblázatok számozása releváns. 2 Az agglomerációba a következő települések tartoznak bele: Győr, Gönyű, Nagybajcs, Öttevény, Vének, Börcs, Győrújbarát, Kóny, Abda, Hédervár, Vámosszabadi, Nyúl, Győrladamér, Enese, Győrzámoly, Győrszemere, Dunaszentpál, Écs, Ikrény, Dunaszeg, Kisbajcs, Koroncó, Rábapatona, Mecsér, Győrság, Kunsziget, Győrújfalu, Lébény, Mosonszentmiklós.

5

az iparra alapozódott. Feltárható a rokonság, a kulturális és városhálózati történelmi kapcsolat a Duna menti, közepes méretű ipari városok sorával, amely Regensburggal kezdődik, majd Ingolstadton, Linzen át Győrig tart. Győr ennek a várostípusnak a legkeletibb képviselője.

2. Demográfiai folyamatok Győr népességszámát tekintve az ország ötödik legnagyobb városa, állandó népességszáma 2009-ben 126422 fő volt. Amennyiben a város lakónépességét vesszük alapul, úgy a város lakossága eléri, sőt egy kicsit is meg is haladja a 130 000 főt. Az agglomerációval együtt kicsit több mint 188 000 lakosról beszélhetünk. A megye lakosságának 28,9%-a él a megyeszékhelyen. A rendszerváltással párhuzamosan megindult a város környéki településekre történő kiköltözés. A szuburbanizációs folyamat még napjainkban is tart. A lakosság fogyása az agglomerációs kiköltözések miatt 2004-ig fokozatos volt. 2005 óta a trend megfordult a folyamatos és nagyarányú beköltözések miatt (2. ábra). A gazdasági válság miatt ez a trend is megtorpant.

1. ábra Öregedési index változása agglomerációjában 2001-2009

Forrás: KSH-TSTAR

6

a

városban

és

az

A kiköltözők közül nagy számban képviseltetik magukat a fiatal házasok, családalapítók, akik miatt az agglomeráció lakossága körében az öregedés üteme stagnál, míg Győr lakossága egyre nagyobb mértékben öregszik (1. ábra). Ennek ellenére az aktív népesség számaránya még napjainkban is magas a városban. Ennek okaként a városba betelepülő új lakosok magas számát hozhatjuk fel. A fentiekből látszik tehát, hogy a város és agglomerációja, illetve a város és a tágabb régiója között folyamatos a mozgás.

2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában

Forrás: KSH-TSTAR

3. Iskolázottság A korábbi adatokból kiderült, hogy a város környéki településeken a lakosság arányához mérten jóval több gyerek születik, mint magában a városban. Tekintettel az agglomerációs kapcsolatokra, a város alap- és középfokú oktatási intézményei kiszolgálják a környező települések családjait is. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 39 volt. A közoktatási rendszer jelenleg átalakítás alatt áll a városban. Az általános iskolások száma 2009-ben a település iskoláiban: 9884 fő volt, ebből 1829 fő (18,5%) volt naponta bejáró. Az általános iskolás korú városlakókra jutó érték a negyedik legnagyobb a vizsgált városok között: 7

a városba munkába járók, de az agglomerációban élők is előszeretettel járatják gyermekeiket a város iskoláiba. Fokozottan igaz ez a középiskolákra, ahol a város 100 középiskolás korú lakójára 312 középiskolás jut, azaz minden harmadik középiskolás a város határain túl él. A középiskolások száma 2009-ben 12464 fő volt, ebből 5525 (44, 3%) naponta bejárós. A legnagyobb külsős arány a város szakközépiskoláiban érzékelhető (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. tábla). A gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 19, a szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 15, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 2009-ben 24 volt. A város nagy figyelmet fordít a szakképzésre (munkaadók bevonása, ösztöndíjrendszer bevezetése a hiányszakmákban.)

1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó 100 középiskolás korú városlakóra jutó általános iskolás középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) 116 312 124 188 92

Győr Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR

111

274

107

167

A helyben folyó oktatás színvonalát jelzi, hogy a legjobb magyar iskolák listájára gimnáziumok, szakközépiskolák és vegyes képzésű intézmények is felkerültek. A Köznevelés című folyóirat listájában a legjobb magyar gimnáziumok közül az első 25-ben kettő győri gimnázium szerepel (Kazinczy Ferenc Gimnázium és Révai Miklós Gimnázium). A szakközépiskolák közül a Jedlik Ányos Középiskola, a Baross Gábor Szakközépiskola és a Deák Ferenc Szakközépiskola, a vegyes iskolák között pedig a Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskola található a listán. Felsőoktatás szempontjából a város három intézményt és egy kihelyezett képzést is magáénak mondhat. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai 8

87

Csere János Kara, a Hittudományi Főiskola és a Széchenyi Egyetem mellett a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett képzései is elérhetőek a városban. A városban valamilyen formában, felsőoktatásban tanulók száma eléri a 15000 főt. A nappali tagozatos hallgatók aránya a lakónépességhez képest magas, 7, 10%, ami azt jelenti, hogy a hallgatók tényleges befolyással bírnak a város gazdasági folyamataira szolgáltatások igénybevételével. Az összes hallgató aránya a lakónépességhez képest 11, 48%, ami a vizsgált települések között az ötödik legmagasabb arány. Az oktatók aránya az összes adófizető számához képest azonban jelentéktelenül kicsi (0, 34%) ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények nem határozzák meg alapvetően a város munkaerő-piacát. A felsőoktatási intézmények nem a legnagyobb munkáltatókként vannak számon tartva a településen.

4. Munkaerő-piaci helyzet Győr városa szerencsés módon vészelte át a kilencvenes évek szerkezeti átalakulását. Bár a város hagyományosnak mondható könnyűipara eltűnt, és a nehézipari egységek is megszenvedték a rendszerváltást, a város jó földrajzi helyzetének és megközelíthetőségének köszönhetően a rendszerváltás után szinte azonnal megjelentek a változás miatt felszabaduló munkaerőt alkalmazni kívánó befektetők és vállalkozások a városban. Ennek következtében a városon nem érződött olyan mértékben a kilencvenes évek depressziója. A betelepült multinacionális cégek és ezek beszállítói köre meghatározzák a város munkáltatói szerkezetét. A város elsősorban az autógyártás és az ehhez kapcsolódó üzemágak betelepedését élte meg az elmúlt tizenöt év során. 100 munkaképes korú lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben 6, 6 fő volt. Ez az érték a gazdasági válság hatásaként nőtt meg, de még így is jóval alatta marad a többi megyei jogú város hasonló adatának. A város megérezte tehát a gazdasági válságot, de ez nem a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, inkább a szakmunkásokat és az alacsonyabb végzettségűeket érintette a leginkább (3. ábra). Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya az összes álláskereső százalékában, 2009-ben 14, 46 %, ami szintén nagyon jó aránynak számít.

9

3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%)

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Az álláskeresők közül a felsőfokú végzettségűek aránya folyamatos növekedést mutat a 2000-es évek elejétől fogva, amiben változást a gazdasági válság hozott, aminek következtében az ennél alacsonyabb végzettségű álláskeresők száma nőtt meg. A város túljutott a válságon ebből a szempontból, amit a növekvő trend jelenléte is mutat 2010-ben. A legmagasabb felsőfokú álláskeresői arányt 2010-ben regisztrálták (12, 74%).

5. Jövedelmi helyzet A városban és a környékén élők jövedelmi helyzetét nem csupán a jövedelmi adatokon mérhetjük le. A közel harminc pénzintézet jelenléte és a bevásárlóközpontok számossága a fogyasztás magas szintjét jelképezik. Győr gazdasági potenciálját jól jellemzi, hogy bár nem itt a legmagasabb az 1000 lakosra jutó adófizetők száma a vizsgált megyei jogú városok között, de a város magasan vezet az 1 főre jutó személyi jövedelemadó nagyságában, ami relatív magas átlagfizetéseket jelent. Az adófizetők számában az agglomeráció hasonló értékekkel bír, azonban az 1 lakosra jutó SZJA értéke Győrben rendre 30-40000 Ft-tal több (5. ábra).

10

4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között (fő)

Forrás: NAV Az adatokból egy dinamikusan fejlődő, gazdaságilag erős város képe rajzolódik ki, ahol a keresetek alapján a középosztályi csoportok lehetőségei nagyok. 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft)

Forrás: NAV

11

6. Területi, gazdasági folyamatok A regisztrált vállalkozások száma az év végén, 2009-ben 22509 volt. A nagyvállalatok aránya az összes vállalkozásból nagyobb, mint a többi megyei jogú város esetében. Ehhez a város ipari park létesítésével is hozzájárult. Kecskemét mellett Győrben a legmagasabb a vállalkozási sűrűség, 37, 7 regisztrált jogi személyiségű vállalkozás jutott 2009-en 1000 lakosra, ennek a város a nagy összegű iparűzési adóban látja hasznát. A vállalkozási sűrűség az agglomerációban fele akkora, de még itt is a megyei és országos átlag felett van az érték (6. ábra).

6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek településen és az agglomerációban 2008-ban

sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR

7. Életminőség Győrben a legmagasabb a közművelődési intézmények száma, összesen 20 db működött a városban, 2009-ben. Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatok mellett jelentős összegeket költ kulturális eseményekre, fesztiválokra. Ezek többsége a város lakosságának és kistérségének szólnak, de néhány kiemelt rendezvény (Győrkőcfesztivál, Négy Évszak Fesztivál, Táncbiennálé) országos ismertségre tör. A városban Nemzeti Színház, Bábszínház működik. Győr városa volt az első a megyei jogú városok között, ahol EU konform játszóterekkel cserélték le a város összes játszóterét. 12

A kulturális rendezvények száma 2009-ben: 3164 volt, ez azonban 1000 lakosra vetítve nem jelent akkora számot. Az 1000 lakosra jutó kulturális rendezvények száma alacsonynak mondható: 1788 db. A zöldterület aránya: 1, 15%, ami az egyik legjobb a vizsgált tíz település között Pécs és Eger után. Magyarország harmadik, műemlékekben leggazdagabb városa, a történelmi városmag tervszerű helyreállítása 1989-ben EuropaNostra díjat kapott. Jelenleg is nagyszabású felújítások folynak a Belvárosban, ami a központ élhetőbbé tételét hivatott elérni a jövőben.

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Győr városa a pólusprogramban kiemelt regionális központi szerepkört kapott. A pólusprogramban meghatározott, az autóiparra és a hozzá kapcsolódó K+F tevékenységek és oktatás kiemelésével megszületett az Autopolisz program. Ezt az irányvonalat vitte tovább az IVS is, kiegészítve azt a turizmus fejlesztésével. Ehhez a város átfogó városmarketinget végez, amiben mind a gazdaság meghatározó szereplői, mind az egyetem partnerként szerepel. A város jelmondata: A jövő Győrben épül.

13

Kaposvár Megyei Jogú Város 1. A város elhelyezkedése Kaposvár, Somogy megye központja, Magyarország dél-nyugati részén helyezkedik el. A város a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, a Zselic lankái között. Kaposvár a térségben – Pécs mögött - másodlagos erőközpont szerepet tölt be a tágabban értelmezett régióban. Teheti mindezt azért, mivel egy városhiányos térségben fekszik, ahonnan a nagyobb városok csak nehézségek árán közelíthetőek meg. Megyei jogú városi rangot 1990-ben kapott, 1993-tól püspöki székhely. Kaposvár Budapestről közúton két irányból érhető el, mindkét esetben az autópályákkal szemben másodrendű utakon kell továbbhaladni. Az M7-es esetén Balatonszemestől a 67-es főúton; az M6-os esetén pedig Dunaföldvártól a 61-es főúton. A környező városoknak (Pécs, Nagykanizsa, Dombóvár, Szigetvár) és a Balatonnak közvetlen főútvonalas összeköttetése van a megyeszékhellyel (61-es, 66-os, 67-es út). Kaposvárt a 61-es főút északról elkerüli, így a várost a 610-es főúton lehet elérni. Kaposvár vasúti csomópont, a Budapest – Dombóvár – Gyékényesországhatár –Rijeka nemzetközi törzshálózati fővonal elágazó állomása. Kaposváron két mellékvonal ágazik ki: a Kaposvár – Fonyód és a Kaposvár – Siófok vasútvonalak. A város agglomerációja tényleges agglomerációvá válhat a jövőben. A városhoz kapcsolódó tizenkét település a KSH szerint agglomerálódó térséget alkot.3

2. Demográfiai folyamatok Kaposvár elmúlt negyven évét sikeres demográfiai folyamatok keretezik. A településegyesítésekkel, a dinamikus fejlesztések okán a városba költözők miatt a hetvenes évek végére a település lakosságszáma megháromszorozódott. Lakónépességének száma 2009 év végén 68018 fő volt, ami alapján magyarországi viszonylatban közepes, európai

3

Kaposvár, Taszár, Kaposszerdahely, Kaposfő, Kaposújlak, Juta, Zselicszentpál, Kaposmérő, Nagyberki, Zselickislak, Orci, Sántos, Mosdós, Baté

14

viszonylatban pedig kisvárosnak számít. A kaposvári nagyvárosi településegyüttes lakossága további 14000 lakost jelent.


a

városban

és

az

Forrás: KSH-TSTAR

A vizsgált tíz település közül a negyedik a legjobban öregedő települések között. Régiós sajátosságként felfogható, hogy a régiós szerepkörrel bíró Pécs az első ebből a szempontból. A város vonzáskörzete együtt öregszik Kaposvárral, az utóbbi két évben az öregedési indexek közötti olló kis mértékben záródni látszik (1. ábra). A természetes szaporodás vonala nem a megszokott nagyváros-vidéke trendet követi, mivel a környező települések lakosságszáma a 2005-ös évtől kezdve folyamatosan csökken, miközben Kaposvár lakossága pedig jelentős növekedést mutat (. ábra). A visszaköltözés és a betelepülők nagy száma az oka ennek a jelenségnek.

15


Forrás: KSH-TSTAR

3. Iskolázottság Kaposvár iskolaváros és egyben egyetemi város. A megyeszékhelyen méretéhez képest sok általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik. Az általános iskolai feladat ellátási helyek száma 2009-ben 18 volt. Gimnáziumi 8, szakiskolai 9, szakközépiskolai feladatellátási helyből pedig 9 található a városban. 2000. január 1-jén az agrártudományi egyetem és a tanítóképző főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye. Ezen kívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban.

16

1. táblázat: A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú 100 középiskolás korú városlakóra jutó városlakóra jutó általános középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás iskolás (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) Kaposvár 123 299 137 162 101 Megyei jogú 111 274 107 167 87 városok Forrás: KSH-TEIR

A város iskolaváros jellege a szakiskolás hallgatók számarányában érhető tetten. Ezen érték a tíz vizsgált város szempontjából nagyon magasnak mondható, csak Eger előzi meg (1. táblázat). A városban megtalálható, de környékére nem jellemző ipari vállalkozások számára ez létkérdés lehet. A Közoktatás című folyóiratban 2010 végén közölt elit középiskolai felsorolásba három kaposvári intézmény került be: a Munkácsy Mihály Gimnázium és a Táncsics Mihály Gimnázium a gimnáziumok között, a Noszlopy Gáspár Szakközépiskola pedig a szakiskolák között szerepelt. Kaposvár nagyon tudatosan építette egyetemét, aminek következtében egy új tudásközpont kialakulásának lehetünk tanúi. Az itt hallgató nappali tagozatos diákok aránya a lakossághoz képest közepes (5, 17%), az oktatói gárda arányát tekintve a negyedik a vizsgált települések között, vagyis az egyetem léte alapvető fontosságú a város értelmiségi lakosainak körében.

4. Munkaerő-piaci helyzet Kaposvár megsínylette a rendszerváltással végbemenő ipari összeomlást. A város gazdaságát szinte nulláról kellett újjáépíteni. A munkanélküliségi ráta azóta a városban az országos átlag közelében mozog, ami nem mondható el Kaposvár közvetlen térségéről és a megyéről. Kaposvár 17

adatai a tíz vizsgált megyei jogú város jónak, Miskolc és Debrecen mellett munkanélküliség. A 3. ábrán jól munkanélküliség jelenléte magas a létrejöttével, az itt végzett hallgatók összefügghet.

között azonban nem számítanak itt a legnagyobb mértékű a látható, hogy az értelmiségi városban, ami az egyetem elhelyezkedési nehézségeivel is



Az egy éven túl nyilvántartott munkanélküliek aránya is magas az álláskeresők között (29, 1%), amivel ismét Miskolchoz és Debrecenhez, vagyis a kelet-magyarországi viszonyokhoz közelített Kaposvár.

5. Jövedelmi helyzet A kaposvári átlagkeresetek évről-évre emelkednek ugyan, de még így is lényegesen elmaradnak az országos és a hasonló méretű városok átlagától. Ebben nyilván nagy szerepet játszik, hogy a város gazdasága kevésbé prosperáló az ország nyugati és központi területein fekvő városokhoz képest. A megyeszékhelyek közül évek óta Kaposváron a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset, ami a fizikai foglalkozásúak mellett 2002. évtől már a szellemi foglalkozásúaknál is igaz.

18


Forrás: NAV Sokat elmond a város helyzetéről az is, hogy az agglomerálódó övezetben élők aktívabbak, itt ugyanis 2007 óta magasabb az aktívak aránya az SZJA adatok alapján, mint a Kaposvárott (5. ábra). Mindezt úgy, hogy a megye többi részében jócskán az országos átlag alatt maradt ez az érték. A jövedelmekről már tettünk említést. Annak ellenére, hogy az aktív dolgozók száma az agglomerációban nagyobb, a városban az egy főre jutó adók, azaz a keresetek volumene lényegesen magasabb, de jócskán elmarad a többi nagyvárosétól (5. ábra). 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft)

Forrás: NAV 19

6. Területi, gazdasági folyamatok A településre jellemző vállalkozó hajlam nem annyira erős, a városban a vállalkozói sűrűség alacsonynak mondható a többi megyeszékhelyhez képest. Különösen nagy a kontraszt a Dunántúl északi részével szemben. A városban működő vállalkozások nagy hányada a szolgáltatóiparban tevékenykedik. A város nem adta fel a gazdaság fejlesztését, a város területén két ipari park is működik.


sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR A város a főbb idegenforgalmi régiók (Balaton, Pécs és környéke) között helyezkedik el, ezért a városba irányuló idegenforgalom nem jelentős, ezzel is csökkentve a vállalkozások számát a városban. Bár a település fejlesztési anyagaiban az idegenforgalom fejlesztése és az ebből szerezhető jövedelmek növelése szerepel, a város lehetőségei gyengének mondhatóak ezen a területen.

7. Életminőség Zöldterületek tekintetében Kaposvár a negyedik legjobban ellátott megyei jogú város a vizsgált tíz település között. Ezt a jó helyezést elősegíti a városkép is: nagyon nagy a családi házas beépítések aránya. Az idegenforgalmi helyzetről fentebb már esett szó, ehhez kapcsolódva említést kell tennünk a város kulturális kínálatáról is. Kaposvár 20

intézményei és programkínálata a saját és a környező települések kulturális fogyasztását hivatott kiszolgálni. Kiemelkedő a város országosan ismert és elismert színháza a Csiky Gergely Színház. Az 1000 lakosra jutó kulturális rendezvények számát tekintve (2176 db) a város közepes teljesítménnyel bír. A lakosság önszerveződő ereje Eger mellett Kaposváron a legmagasabb, ha az 1000 lakosra jutó regisztrált nonprofit szervezetek számával modellezzük (6. ábra).

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Kaposvár lehetőségei behatároltak, hiszen belső perifériális helyzete miatt az átalakítás és kitörés sokkal több energiáját emészti fel, mint a hasonló reformokat szándékozó nagyobb városok. A fejlesztési dokumentumok egyértelműen a fiatal egyetem megtartása és fejlesztése mellett teszik le voksukat. A város szeretné minél erősebben integrálni felsőoktatási intézményeit a város életébe. A pólusprogramban a regionális alközpont, más néven fejlesztési alközpont szerepét szánták a városnak a tervezők.

21

Kecskemét Megyei Jogú Város

1. A város elhelyezkedése

r: G o a p Fl ic kr

Kecskemét 1950 óta megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 21,2 %-a él Kecskeméten. Kecskemét az ország egyik meghatározó természetföldrajzi egységének, a Duna-Tisza közének legnagyobb települése. Bár a táj természetföldrajzi adottságai nem kedveztek egy jelentősebb térségi hatással rendelkező város kialakulásának, a területet keresztülszelő kereskedelmi útvonalak mégis elég városfejlesztési energiát tudtak biztosítani. Kecskemét központi szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több magyar nagyváros is egy órányi közelségben elérhető. Köztük a főváros és az egyik legnagyobb egyetemi város, Szeged. Emellett Dunaújváros, Szolnok és Kalocsa is másfél órán belül elérhetőek. Legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami összeköti a fővárossal és Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös főutat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, amelynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében. Kecskemétről indul ki a kelet-nyugati iránya miatt jelentős forgalmat lebonyolító 44-es és 52-es főút, valamint az átlós DNY-ÉK irányú 441-es és 54-es főutak. A legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged vasútvonal számít. Emellett létezik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb. Az OTK Kecskemétet és környékét urbanizált központtal rendelkező vidékies kistérség kategóriába sorolja. A KSH Kecskemétet és a vonzáskörzetében található nyolc települést nagyvárosi, agglomerálódó térségként értelmezi.4 Ez a település-együttes kisebb, mint a statisztikai kistérség által meghatározott települések csoportja. Kecskemét helyzete kettős, hiszen fejlesztési szempontból a dél-alföldi régió részeként tartjuk

4

Kecskemét, Helvécia, Ladánybene, Városföld, Ballószög, Lajosmizse, Kerekegyháza, Nyárlőrinc, Felsőlajos

22

számon, azonban a főváros közelsége miatt a főváros körül kialakuló, fejlett középvárosi övezetnek is része.

2. Demográfiai folyamatok Kecskemét központi helyzete a demográfiai folyamatain is visszatükröződik. A város stabil, lassan növekvő népességet tudhat magáénak, ráadásul a fiatalok aránya a népesség egészében – a romló mutatók ellenére – is kedvezőbb képet mutat, mint a megyei jogú városok többségében (1. ábra). A városban a hosszú idő óta tapasztalható pozitív vándorlási különbözet mögött nem csak a környezeténél lényegesen jobb foglalkoztatási lehetőségek húzódnak, hanem Kecskemét egyre javuló ellátási viszonyai és vonzó települési környezete. Az elöregedés hasonlóan megy végbe a vonzáskörzetben is, azzal a különbséggel, hogy itt a fiatalok száma egy kicsit nagyobb, mint Kecskeméten. Az öregedési mutató szempontjából Kecskeméten a legnagyobb a 65 év felettiek aránya a vizsgált települések között. Eger városának öregedési indexe mutat még hasonlóságot vele.

1. ábra Öregedési index agglomerációjában 2001-2009

változása

Forrás: KSH-TSTAR

23

a

városban

és

az

A népesség Kecskeméten és a vonzáskörzetében, egyenletes arányban nőtt 2007-ig, amikor a városi lakosság növekedésének üteme megelőzte az agglomerálódó térségét (2. ábra). A növekedési trend mögött a fővárosi vonzáskörzeti lét (Budapest szélesebb agglomerációjához tartozik a település), ami az autópálya megépültével tovább erősödött éppúgy szerepel, mint a számos város közötti központi elhelyezkedés. A Mercedes gyár betelepülésével a növekvő trend nagy valószínűséggel nem szakad meg, sőt a növekedés dinamikája változni fog mind a városban, mind a vonzáskörzetben.

2. ábra Természetes szaporodás városban és az agglomerációjában

2001

és

2009

között

a

Forrás: KSH-TSTAR

A természetes szaporodás mértékében a vizsgált településeken az utóbbi két-három év adatait tekintve csak Veszprém és Sopron előzte meg Kecskemétet.

3. Iskolázottság Kecskemét iskolavárosi jellegét csökkenti, hogy a környező iskolavárosok elérhetőségei jók. Az itt lakó családok számára megadatott a lehetőség, hogy középiskolás gyerekeiket Szegedre vagy a fővárosba járassák. Ez a tény meg is látszik a középiskolás korú lakosság és a középiskolások 24

tényleges száma között. A vizsgált megyei jogú városok közül egyedül Kecskemét esetében tapasztalható az, hogy a 100 középiskolás korú városlakóra jutó gimnazisták száma nem éri el a 100-at. A középiskolások értéke (207) összességében itt a legkisebb. A más városok középfokú szolgáltatásait igénybe vevők főként a gimnazisták, a leendő egyetemi/főiskolai hallgatók közül kerülnek ki (1. táblázat). A városban, 2009-ben 8236 középiskolás tanult.

1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú 100 középiskolás korú városlakóra jutó városlakóra jutó általános középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás iskolás (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) Kecskemét 107 207 75 132 59 Megyei jogú 111 274 107 167 87 városok Forrás: KSH-TEIR

Az a furcsa helyzet állt tehát elő Kecskemét esetében, hogy a vonzáskörzetből érkező tanulók, az összes középiskolai tanuló egyharmada napi bejáró, és a városból máshová járók különbözete a gimnazisták esetében negatív. A Köznevelés című folyóirat által összegyűjtött kiemelkedő színvonalú iskolák közé is csupán egy szakközépiskola, az ÁFÉOSZ Szakközépiskola került be Kecskemétről, gimnázium nem. A középfokú oktatási intézmények esetében a Szegedi Tudományegyetem a Károli Gáspár Református Egyetemmel közösen Állam és Jogtudományi képzést folytat levelező rendszerben, a Gábor Dénes Főiskola elsősorban műszaki és informatikai területeken távoktatási formában hirdet képzéseket, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet Szilikátművészeti Tanszéket üzemeltet a városban.

25

A felsőoktatási intézmények fiatal voltát a bőséges kollégiumi hely is mutatja. A kollégista hallgatók aránya Sopron és Kaposvár után a legmagasabb Kecskeméten (29, 58%), azaz majdnem minden harmadik főiskolás kollégiumi ellátásban részesül a városban. Azért is lehetséges ez, mivel a hallgatói szám nem olyan magas: 5118 főről beszélhetünk a 2009es adatok alapján minden oktatási formában. Ennek következtében a hallgatók aránya kicsi a város lakosságához képest (4, 56%), ami csökkenti a hatásukat a gazdasági életben Ugyanez a helyzet áll fent az oktatók oldaláról is. A kevés számú oktatói hely (arányuk az összes adófizetőhöz képest itt a legkisebb: 0, 34%) szintén nem változtatja meg jelentősen a város munkaerőpiacát.

4. Munkaerő-piaci helyzet Napjainkban a munkaerőpiac szempontjából Kecskemét felemás helyzetben van. A munkanélküliség alacsonynak mondható, hiszen mindvégig az országos szint alatt maradt az elmúlt tíz évben. Ugyanez vonatkozott a vonzáskörzetre és a kistérség egyéb településeire. Azonban ez nem azért volt így, mert a település megfelelő mennyiségű munkahellyel rendelkezik, hanem mert a lakosság számára adott az ingázás lehetősége szinte minden irányban. A gazdasági válság hatása pedig az álláskeresők számának növekedését hozta el. A munkaképes korú lakosokra jutó álláskeresők száma 2009-ben 10, 36% volt, ezzel Kecskemét közepes helyen áll a tíz település között. A megye munkanélküliségi rátája viszont sokkal rosszabb, az országos átlag alatt van. 3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%)

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal 26

Rossznak mondható viszont a tartósan munkanélküliek aránya, minden negyedik álláskereső a városban az egy éven túl nyilvántartott regisztrált álláskeresők közül kerül ki. Ezek a munkanélküliek az alacsonyabb iskolázottságú és idősebb csoportokat takarják. A diplomás álláskeresők száma, a fentiekben már érintett okok miatt a legalacsonyabb az összes város között. A mobil, értelmiségi munkaerő az elérhetőség miatt könnyebben szerezhet állást Kecskemét határain túl is, akár a fővárosban is. 2008. június 18-án a német Daimler autógyár bejelentette, hogy 800 millió eurós költségen Mercedes-Benz gyártóbázist hoz létre Kecskeméten. Ez a tevékenység alapjaiban formálja át a település munkaügyi helyzetét. 2012-től a gyár 2500 embernek biztosít közvetlenül munkát (és további 10000-nek a beszállítókon keresztül). A rendszerváltás után eltünedező könnyűipar és élelmiszeripar helyett a város egy új „gazdasági lábat” növeszt. Ehhez a szükséges oktatási potenciál is megtalálható a városban, hiszen a főiskola műszaki képzései idomulnak a betelepedő gyár igényeihez.

5. Jövedelmi helyzet A Mercedes gyár kecskeméti letelepítésének okai között a helyi jövedelmi viszonyok is szerepelhettek. Az aktív lakosság számát tekintve Kecskemét a negyedik a tíz település között, csak Eger, Veszprém és Győr előzik meg. Az aktivitás az elmúlt tíz év során csak kicsit csökkent. A nagyszámú aktív lakos kereseti szintje közepesnek mondható (5. ábra), itt is a fenti három város mögött a negyedik Kecskemét. Ezzel a közepes kereseti szinttel azonban még mindig kiugróan magasak a jövedelmek a vonzáskörzethez és a megyéhez képest, ami viszont az országos átlag alatt teljesített (4. ábra).

27


Forrás: NAV Az egy főre jutó személyi jövedelemadó szintje az elmúlt évben folyamatosan nőtt a településen. Az országos trendeknek megfelelően a gazdasági válság évében ez a trend negatív lett. 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft)

Forrás: NAV

28

6. Területi, gazdasági folyamatok A vállalkozási sűrűség a legnagyobb Kecskemét esetében. Ezt a település fölrajzi helyzete is indokolja, ami logisztikai, elosztó vagy éppen kereskedelmi központként ideális helyet biztosít vállalkozások számára. A város segíti is az ilyen jellegű tevékenységeket, napjainkban három ipari park szolgál helyszínül a betelepedő vállalkozások számára. Ez a környezet húzza magával a város vonzáskörzetét is, ahol jóval magasabb a vállalkozások sűrűsége, mint a megyében (6. ábra).


sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR

7. Életminőség Nagyon magas a városban található közművelődési intézmények száma. Pécs és Győr után itt a legmagasabb ez az érték. Összesen 17 közművelődési intézmény található a városban. Ezek között országos jelentőségű kiállításokat és bemutatóhelyeket is találhatunk, mint például a Magyar Fotógráfiai Múzeum, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Szórakaténusz Játékmúzeum. A város azonban nem csak a kiállító és kultúra közvetítő intézményeiről híres, hanem a művészeti alkotóműhelyeiről is. A város színházi életét a Katona József Színház és a Kelemen László Kamaraszínház művészei és előadásai határozzák meg. A város színházi életének érdekes színfoltját képezi azonban a Ciróka Bábszínház is, amely elsősorban a fiatalabb korosztályokat szólítja meg.

29

A lakosság alulról jövő szerveződésének mértéke alacsonynak mondható, ez jellemzi a vonzáskörzetet is. A város élhetőségét biztosító zöldterületek aránya közepesnek mondható.

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Kecskemét jövőjét a kedvező földrajzi helyzetének még jobb kihasználásában látja. Ehhez hozzátartozik az infrastruktúra-fejlesztés, ami a kelet-nyugati kapcsolatokat erősítheti a jelenlegi észak-déli kapcsolatok mellett. A jövőbeni fejlesztések, a betelepülő Mercedes gyár és a főiskola profilja jól kiegészítik egymást. A húsz legnagyobb támogatású projekt közül egy a Kecskeméti Főiskolához köthető, aminek keretében a műszaki, természettudományos oktatás színvonalának emelését végzik el.

30

Sopron Megyei Jogú Város

1. A város

elhelyezkedése

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján található, a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében. A környék mikroklímája több szempontból is értékes: egyrészt a levegő tisztasága és minősége az itt lakók jobb életminőségét szavatolja, másrészt kedvez a bortermelésnek: a Soproni Történelmi Borvidék gyakorlatilag a városban található. A város nyugati, Ausztriához közeli fekvése a történelem során folyamatosan befolyással bírt a lakosság lehetőségeire és a fejlődés vonalára. Sopron a történelem folyamán, a napjainkban Ausztriához tartozó területekkel állt szoros kapcsolatban, vonzáskörzete is ehhez a térséghez kötődött. (Bécs 60 kilométerre fekszik a várostól, Budapest pedig 220 kilométerre.) Ezek a kapcsolatok a XX. század második felében a vasfüggöny kiépültével mesterségesen megszakadtak, jelenleg a megújításuk, újrafelfedezésük a város egyik legfontosabb érdeke, rengeteg kihasználatlan potenciállal. A határ menti helyzet miatt az organikus városfejlődéstől eltérő módon fejlődött a város, aminek következtében a megyében található többi megyei jogú városok többsége jobb helyzetben állt a rendszerváltás pillanatában. Különösen nagy a kontraszt, ha az összevetést a megyeszékhellyel, Győrrel végezzük el, de a szomszédos burgenlandi települések esetében is hasonlóan éles különbségek fedezhetőek fel. Infrastrukturálisan és gazdaságilag is elmaradottság jellemzi a települést. Sopron, megyei jogú város a városkutatások jelenlegi állása szerint komplex funkciójú, a városhierarchiában a megyeközpontok közé illeszkedik. A város közúton a 84—es úton közelíthető meg, vasúton pedig a GyőrSopron-Ebenfurti Vasút Rt. legfontosabb vonala, a nyolcas halad át a városon Ebenfurt felé. Ausztria felé több alternatíva szerint lehet eljutni a városból, ezek közül Kópháza a legfontosabb, a többi útvonal többnyire zöldhatár vagy egyéb kisforgalmú határátkelő. A Sopron városa körül kialakulófélben lévő agglomerációs gyűrűt a KSH nagyvárosi település-együttesként tartja számon. A település-együttesbe

31

Sopronon kívül még további öt település tartozik.5 Ez azt jelenti, hogy a kistérségi központként funkcionáló Sopron térszervező ereje nem akkora, hogy a teljes statisztikai kistérségre kiterjedjen.

2. Demográfiai folyamatok A város lakossága közel 60000 főt tett ki 2009-ben (59685 fő az év végén). A település-együttes lakossága megközelíti a 70000 főt. Mind a város, mind a környező települések lakossága folyamatosan növekedett az elmúlt tíz év során, amiben eltér a hasonló méretű és funkciójú magyar városoktól, amelyekre inkább a népességfogyás a jellemző. A kilencvenes évek második felében a 2000-es évek elején a lakosságnövekedés legfőbb okaként a határ menti elhelyezkedés nyújtotta magasabb életminőség és az osztrák oldal munkalehetőségei miatti bevándorlás hozhatók fel. Ez a folyamat napjainkban is tart, azzal a különbséggel, hogy az uniós csatlakozásig a növekedés üteme stagnált, majd újra megugrott. A gyors növekedésnek a gazdasági válság éve: 2008 vetett véget, a 2009-es évet visszaesés jellemezte. (2. ábra). A betelepülők között megjelentek az osztrák oldal nyugdíjasai is, illetve a fiatalabb, szakmát keresők a keleti országrészből, az elköltözők között pedig jelentős számmal vannak a fiatalabbak.

5

A következő települések tartoznak a településegyüttesbe: Sopron, Nagycenk, Ágfalva, Kópháza, Harka, Fertőrákos.

32


a

városban

és

az

Forrás: KSH-TSTAR A várost, hasonlóan a többi kelet-közép európai városhoz, szintén érinti a lakosság folyamatos öregedése, aminek mértéke megfelel az országos átlagnak (1. ábra). A környező települések öregedési indexe rendre kisebb, mint Soproné, ami hatással van a városba bejáró, a város közoktatási struktúráját használni kívánók számára is.


Forrás: KSH-TSTAR

33

3. Iskolázottság Sopronban 14 általános iskolai, 6 gimnáziumi, 7 szakiskolai és 8 szakközépiskolai feladatellátási helyet tartanak számon. Az 1. táblázaton jól látszik, hogy a város általános iskolái nem jelentenek húzóerőt a környező településeken élők számára, a városban található általános iskolákat többnyire a városban élők veszik igénybe. 2009-ben a 4086 általános iskolás tanuló 7, 8 %-a járt be naponta. A középiskolai ellátás tekintetében sem beszélhetünk kifejlett iskolavárosi jellegről, csak a gimnazisták esetében éri el a megyei jogú városok átlagát Sopron szintje. Ennek egyik oka az lehet, hogy az Ausztriában dolgozók egy része ideértve a soproni és a környékbeli települések lakóit is- gyermekeit osztrák iskolákba járatja. Vagyis Sopronnak nem a magyar, hanem az osztrák iskolarendszer iskolai szolgáltatásaival kell versenyeznie.

1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás (fő) 101

Sopron Megyei jogú városok Forrás: KSH-TEIR

100 középiskolás korú városlakóra jutó

középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás (fő) (fő) (fő) (fő) 258

115

143

65

274

107

167

87

Sopron egyetemi városnak tekinthető. A felsőoktatást a Nyugatmagyarországi Egyetem jelenti a városban. Tradicionális az egyetemen az erdészeti és faipari képzés, amelyet a művészeti, pedagógiai és gazdasági képzések tesznek teljessé. Az erdészeti és faipari képzés egyedülálló Magyarországon. A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához elkészített munkaadói megkérdezés alapján elmondható, hogy a város munkaerő-képzési szerkezete rossz irányba változik. Az egyetem sem integrálódott a város életébe, szigetként létezik. Fontosságát azonban jól mutatja, hogy az egyetem a legnagyobb foglalkoztatók, közé tartozik a városban, azaz a 34

középosztályi megtartó ereje jelentősnek mondható. A Sopronban tanuló diákok 10%-kal növelik a város lakosságát és állandó fogyasztói rétegként jelennek meg a város gazdaságában.

4. Munkaerő-piaci helyzet Sopron a munkaerő-piac szempontjából a legelőnyösebb helyzetben lévő település a vizsgált tíz megyei jogú város között. Foglalkoztatottsági mutatói alapján a legjobb település, ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta is alacsony a városban és környékén. 2009-ben 100 aktív korú lakosra 3, 59 álláskereső jutott, ami majdnem fele a győri értéknek és jóval alacsonyabb a többi vizsgált városban mért statisztikáknak. Még jobb mutatókat találunk, amennyiben az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők arányát vesszük alapul az összes álláskereső százalékában. Ezen érték átlaga a vizsgált tíz városban 23, 6%, míg Sopronban csupán 8, 3%. A rendszerváltással kialakuló bevásárló- és egyéb szolgáltatások (fogorvos, fodrászat) irányába meginduló osztrák turizmus, illetve az osztrák oldalon megnyíló munkalehetőségek viszonylag magas életszínvonalat hoztak az itt élők számára. Az évtizedes elzártság és kivételezett helyzet miatt azonban a tényleges iparfejlesztés csak döcögve indult meg a településen. Ezen a téren a burgenlandi és a győri ipari központokkal kell versenybe szállnia a városnak, amennyiben az idegenforgalom és az ún. rózsaszín galléros szolgáltatói szektor mellett ipari szerepkörét is erősíteni szeretné.

35



A speciális helyzetből adódóan a felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya is alacsony, de folyamatosan növekedett az elmúlt egy évtizedben, jóval nagyobb mértékben, mint például Győrben. A válság másként érintette a várost, mint a megyeszékhelyet, mivel itt az álláskereső felsőfokú végzettségűek aránya 16%-ra nőtt, ezzel is mutatva a település eltérő foglakoztatási szerkezetét és a város gazdasági funkcióinak hiányosságát (3. ábra). Hiányos a város szolgáltatási szerepköre: a város legnagyobb szolgáltatói és foglalkoztatói a közszolgáltatók, a magán szolgáltatók között pedig a lakossági vagy kifejezetten kisvállalkozókat szolgáló vállalatok súlya a meghatározó: könyvelő cégek, ügyvédi irodák, informatikai cégek. A városnak kicsi a foglakoztatási vonzáskörzete.

5. Jövedelmi helyzet A fentiekben már leírt helyzet tükröződik a településen élők jövedelemi viszonyain is. A 4. ábrán látható folyamat nem az aktív lakosság kivonulását mutatja a munkaerő-piacról, sokkal inkább az uniós csatlakozással lehetővé vált ausztriai munkavállalás lehetőségének kihasználását mind Sopron, mind a környező települések esetében.

36


Forrás: NAV Ennek ellenére a keresetek alacsonynak mondhatóak a városban, ami szintén az elvándorlást elősegítő tényező. A már sokszor összehasonlított Győrhöz képest az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó rendre a 75%a Sopronban, miközben ez az érték jóval a magyar átlag felett található (5. ábra). Felemás tehát ebből a szempontból is a városról kialakítható kép. A jó pozíciók a környező települések és a határon túli lehetőségek fényében nem tűnnek olyan versenyképesnek.

5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft)

Forrás: NAV 37

6. Területi, gazdasági folyamatok A település kapcsán érintettük már azt a tényt, hogy a legnagyobb munkáltatók főként a közszférában találhatóak, ezen belül kiemelt szerepe van az egyetemnek. A közszféra mellett pedig a kis és közepes vállalkozások uralják a város gazdaságát. A regisztrált vállalkozások száma az év végén 2009-ben 22509 volt. Ezen szám ezer lakosra vetített aránya magasnak mondható, a vizsgált települések között a középmezőnyben helyezkedik el Sopron városa. Külön említést érdemelnek a város körüli települések, ahol ez az arány az egyik legmagasabb (6. ábra).


sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR

A magyar és osztrák árak miatti különbözet miatt működő bevásárló turizmus a kilencvenes években volt jellemző, napjainkra a különbség elolvadt, az árak kiegyenlítődése és a hipermarketek megjelenése miatt.

7. Életminőség A város legnagyobb értéke és az itt élők életminőségét a legjobban befolyásoló tényező a természetföldrajzi háttér (Alpokalja, Fertő-tó, borvidék). Magas a zöldterületek aránya a településen, a közvetlen 38

környezetében pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Soproni Tájvédelmi Körzet található. A természeti környezethez az épített környezet is sokat tesz, Sopron Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa. A város rendelkezik színházzal (Petőfi Színház, Kamaraszínház), a közművelődési intézmények száma 2009-ben 5 volt, az összes kulturális rendezvények száma pedig 190. Főként helyi illetőségű rendezvények jellemzik a várost, ezek közül a VOLT Fesztivál és a Kékfrankos Fesztivál szól szélesebb közönségnek. A város lakosságának önszervező ereje átlagosnak mondható, az 1000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma a megyei átlagnál alacsonyabb, az országos átlagnál viszont nagyobbnak mondható (6. ábra)

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe A város jövőképében a felemás helyzetéből fakadó hátrányok, leküzdése szerepel az első helyen. A már működő idegenforgalmi és az egészséges életmódhoz, az egészséghez kapcsolódó szolgáltatások megtartása mellett modern gazdasági szerepkör kialakítása is célként szerepel, amivel a városból való elvándorlást és a város bevételeit lehet növelni. Ennek egyik példája a Sopronban és a környező településeken bevezetett lokális fizetőeszköz: a „kékfrank” bevezetése, ami gazdasági és idegenforgalmi fejlesztéshez is segítséget nyújthat a régiónak. Sopronból határmenti kaput és térségi központi funkciókkal rendelkező várost szeretnének a jövőben kialakítani. Ehhez az egyetem és szolgáltatásainak jobb bevonására is számítanak a városfejlesztésben résztvevő szakemberek. Áttekintve a város elmúlt időszakának legnagyobb uniós pályázatainak listáját, a legtöbb pályázat a fentiekhez kapcsolódóan a gazdaságfejlesztés témájában került beadásra. Meglepően nagy az egyetem szerepe a pályázatok között. A húsz legnagyobb támogatású pályázat közül hét az egyetemhez, annak fejlesztéséhez köthető pályázat volt.

39

Pécs Megyei Jogú Város 1. A város elhelyezkedése Baranya megye megyeszékhelye, a Mecsek hegység és a Pécsi-síkság találkozásánál fekszik az ország dél-nyugati részén. A város egyaránt közel fekszik a horvát és a szerb határhoz. Eszék 89, Zágráb 235, Belgrád pedig 278 kilométerre található Pécstől. Pécs országos és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. A város a fővárosból az M6-os illetve az M60-as autópályán közelíthető meg. A Pécsen áthaladó 6-os főút a város fő kelet-nyugati közúti tengelye, amely nyugati irányban Barcsnál lépi át a magyar-horvát határt. A várost további három, másodrendű országos főútvonal érinti: az 57-es főút Pécs - Mohács, az 58-as főút Pécs Drávaszabolcs, valamint a 66-os főút, a Pécset Kaposvárral összekötő utak. A határhoz vezető utak még másodrendű utak, aminek következtében a délszláv területek megközelítése nehézkesebb. A város a 40. sz. Budapest-Pécs egyvágányú, villamosított vasútvonal végpontja. Innen vezet tovább a 65. sz. Pécs-Mohács egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal, amelyen a személy és tehervonatokon kívül napi két pár nemzetközi InterCity vonat közlekedik Szarajevó felé. A domborzati viszonyok és a vasúthálózat kiépitetlensége miatt a szomszédos megyeszékhelyekkel: Kaposvárral és Szekszárddal nincs közvetlen vasúti kapcsolata a városnak. A Pécs-Pogány reptér regionális, nemzetközi jelentőségű reptér, főként charter gépeket indít. A repülőtér Pogány község területén van, de működtetésében Pécs is részt vesz. Pécs igazi regionális központ, nagynak mondható agglomerációval és vonzáskörzettel. A KSH osztályozás tekintetében a vonzáskörzetébe tartozó településekkel együtt tényleges agglomerációt alkot, ami nagyobb, mint a maga a statisztikai kistérség. A Pécsi agglomerációba további húsz település tartozik.6

6

A Pécsi agglomeráció települései: Pécs, Martonfa, Kökény, Keszü, Cserkút, Kozármisleny, Kővágótöttös, Bakonya, Szemely, Nagykozár, Orfű, Kővágószőlős, Pellérd, Pogány, Gyód, Pécsudvard, Romonya, Egerág, Hosszúhetény, Lothárd, Bogád.

40

2. Demográfiai folyamatok Pécs Magyarország ötödik legnagyobb és a Dunántúl legnagyobb városa. A népesség 1993-ban érte el a városban a történelmi maximumot 174 000 fővel, azóta – 2008 kivételével – a városra a folyamatos népességcsökkenés jellemző (2. ábra). 2009-ben a város lakónépessége 157 680 fő volt az év végén, vagyis a város lakossága több mint 10 %-kal kisebb napjainkban. Az „eltűnő népesség” azonban nem csupán a környező agglomerációban telepedett le a szuburbanizációs folyamatok nyomán. A 2. ábra jól mutatja, hogy az elmúlt évben hogyan állt meg ez a folyamat, miként simul bele Pécs agglomerációjának természetes szaporodása a város értékeibe. A városból történő elköltözés tehát a régió elhagyását is jelenti sok esetben. Ennek következményeként a ki- illetve elköltözők többnyire a mobilabb, aktívabb, fiatalabb rétegből kerülnek ki, a város fokozatosan öregszik. A gyerekvállalási kedv nagyobb mértékben az agglomeráció településeire jellemző, az öregedési index szétnyíló ollója is ezt támasztja alá (ábra). Pécs a vizsgált tíz település közül a legjobban öregedő városnak számít. A város lakosságának jelentős hányadát teszik ki az egyetemisták is: a Pécsi Tudományegyetem a legmagasabb hallgatói számmal rendelkező felsőoktatási intézmény, ennek nyoma az állandó és a lakónépesség közötti 4000 fős különbségben is megmutatkozik. A több mint 30000 hallgató a város lakosságának közel egy ötödét teszi ki.


változása

Forrás: KSH-TSTAR 41

a

városban

és

az


Forrás: KSH-TSTAR

3. Iskolázottság Pécs lakosságának iskolázottsági színvonala jelentős mértékben meghaladja a regionális és az országos átlag színvonalat. Pécs igazi iskolaközpontként funkcionál, egyetemi kampusza és karai országos jelentőségűek, így a város valódi egyetemi városként működik. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 34, a város közoktatási pluralizmusát jelképezi, hogy az általános iskolások egynegyede nem önkormányzati fenntartású iskolában kezdi tanulmányait a városban. (Alapítványi, egyházi, egyetemi iskolák is működnek szép számmal. Összesen nyolc ilyen általános iskola van a városban.) Középiskolák szintjén 20 gimnáziumi, 19 szakiskolai és 20 szakközépiskolai feladat-ellátási helyről kell beszélnünk. 2009-ben a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma 12319 fő volt, a 34%-uk naponta bejár a környező településekről. Az általános iskolásoknál ez az arány 13%. A gimnazisták aránya a legmagasabb a városban, itt tanul a legtöbb más településről érkező diák (1. táblázat). A folyamatos öregedési tendencia és a csökkenő gyerekszám a város iskoláinak átszervezését igényli majd a közeljövőben. A pécsi közoktatási rendszer minőségét mutatja, hogy a Közoktatás című szakmai folyóiratban, 2010-ben megjelentett elit középiskolák listáján 42

négy szerepel Pécsről. A gimnáziumok közül a Leőwey Klára Gimnázium, szakiskolák közül a Radnóti Miklós Szakközépiskola és a Zipernowsky Károly Szakközépiskola, a vegyes iskolák közül pedig a PTE Babits Mihály Gimnázium és Szakközépiskola került fel.

1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás (fő)


középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás (fő) (fő) (fő) (fő)

Pécs

108

254

144

110

66

Megyei jogú városok

111

274

107

167

87

Forrás: KSH-TEIR

A Pécsi Tudományegyetem az ország legnagyobb egyetemének számít, hallgatószámát tekintve. A hallgatók által gerjesztett igények, igénybe vett szolgáltatások és az egyetem, mint munkáltató is jelentős hatást gyakorolnak Pécs gazdaságára és fejlődésére. 30-32000 főnyi hallgatóságának kicsit több mint a fele, 17000 fő nappali tagozatos hallgató, akiknek a döntő többsége nem pécsi illetőségű. Ebből 2961 fő lakik kollégiumban, ami azt jelenti, hogy a többség a városban, piaci alapon oldja meg lakhatását. A nappalis hallgatók aránya a város lakónépességéhez képest kiemelkedően magas (11, 61%) az összes hallgató aránya pedig 16, 75%. Ezekkel, az arányokkal Pécsett a legmeghatározóbb az egyetem a hallgatók számát tekintve. De nem csak a hallgatók, az oktatók száma is jelentős a városban. Az 1583 főnyi oktatógárda 2, 33%-átteszi ki a város adófizetőinek. Ez az érték a vizsgált megyei jogú városok között messze a legmagasabb érték, kétszer magasabb, mint a másik nagy egyetemi városban, Debrecenben. Az egyetem a város legnagyobb munkáltatója, meghatározó szereplője Pécs munkaügyi helyzetének. 43

4. Munkaerő-piaci helyzet Bár az egyetem hatása jelentősnek mondható a város munkaerő-piacán, azonban ez nem elegendő, arra, hogy a gyenge lábakon álló termelői és szolgáltatói szektor hiányosságaiból fakadó munkanélküliséget kezelni tudja. A városban nagyszámú diplomás végzett hallgató maradna, akik a pályakezdő munkanélküliek számát növelik. Sopron, Eger és Nyíregyháza mellett Pécsett a legmagasabb a diplomás álláskeresők aránya az összes regisztrált álláskereső között. A 2008-as válsággal növekvő diplomás álláskeresői arány is a város előnytelen munkaügyi helyzetét mutatja (a gazdaságilag fejlett városokban ez volt az a pillanat, amikor ez az arány csökkenő tendenciát mutatott a nagyszámú elbocsátott kékgalléros dolgozó miatt.)(3. ábra).



A munkanélküliség a városban és az agglomerációban az országos átlag alatt volt az elmúlt tíz év során. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya az összes álláskeresőhöz képest 2009-ben közepes értéket (22, 87%) mutat. 2009.

44

5. Jövedelmi helyzet Pécs mérete és regionális központi szerepe alapján egy erős gazdasággal bíró település képét mutatja Baranya megyén belül. Ez a megállapítás azonban nem állja meg a helyét országos összehasonlításban. Az aktív dolgozók számában és az egy főre jutó SZJA nagyságában is csupán közepes értékekkel rendelkezik a város a Veszprém, Eger, Győr triótól jócskán lemaradva. Az 1000 lakosra jutó adófizetők számát tekintve az utóbbi három évben Pécs nem mutat fejlődést, sőt inkább a magyar átlag felé hajlik (4. ábra). 2007 óta az agglomerációs települések is megelőzték ebben, de a baranyai átlag is közelebb esik hozzá. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy Baranyában található jó pár a vásárlóerő szempontjából az ország legszegényebb településeként számon tartott falu is.)


Forrás: NAV

Az SZJA változás az országos trendeknek megfelelően alakult, a gazdasági válság hatására csökkent. Pécs és az agglomerációja között 30000 Ft-nyi különbség mutatkozik. Ez az érték 40000 Ft-tal kevesebb a legjobb pozícióban lévő Győr értékénél.

45


Forrás: NAV

6. Területi, gazdasági folyamatok A furcsa és ellentmondásos munkaerő-piaci és jövedelmi háttér ellenére a vállalkozási sűrűség a településen közepesnek mondható. A vizsgált települések közül a 34, 83-os értékkel Pécs az ötödik (6. ábra). A város agglomerációja is nagyon jól teljesít ebből a szempontból. Az itt mért értékek több mint kétszerese a megyei, és kétszerese a magyarországi átlagnak. Az ipar részaránya sokkal kisebb Pécsen, mint a többi megyei jogú városban. Ez nem mindig volt így, azonban a nehézipar és a bányászat leépülése a rendszerváltás után nagyon nagy űrt hagyott maga utána, amit a nagyszámú kis- és középvállalkozás nem tud betölteni azóta sem. A városban működik ipari park; de az igazán nagy és innovatív befektetésekre még várni kell. A működő vállalkozások közül sok a szolgáltató cég.

46


sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR

7. Életminőség Pécs földrajzi helyzete predesztinálja az élhető város posztjára. A szubmediterrán klíma és a hegyek közelsége mind hozzájárulnak az itt élők életminőségéhez. A természet közelsége a városban is érezhető, Pécsen messze a legmagasabb a zöldterületek arány a teljes városterülethez képest (6, 4%). Hatszor akkora mint, a vizsgálatban szereplő városok közül a második Egernek. A városban, 2010-ben minden a kultúráról szólt, amikor, négy másik európai várossal együtt Pécs viselte egy évig az Európa Kulturális Fővárosa címet. A programsorozat következtében már a felvezető években is sokkal nagyobb volt a kulturális programok száma, mint a többi vizsgált településen. A 100 lakosra jutó kulturális rendezvények száma 2009-ben 4267 volt, amivel Pécs a második volt Veszprém mögött. Ha pusztán csak a számokat vesszük alapul, akkor Pécs Miskolc és Debrecen mögött a harmadik. A kulturális sokszínűség és a városi, regionális és országos hírű programok (POSZT) mind-mind erősítik Pécs kulturális központi jellegét. A város alulról jövő kezdeményezésekben nem szenved hiányt, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az első körös Európa Kulturális Főváros pályázatot civilek készítették a város számára. Számtalan közösségi 47

kezdeményezés működik még a városban, nagy hányaduk az egyetem és a városban, működő kutatóintézményekben dolgozók révén válik sikeressé. Ha a nonprofit szervezetek szempontjából vizsgáljuk a jelenséget, akkor elmondható, hogy a városban magas a regisztrált civil kezdeményezések aránya, 1000 pécsi lakosra 10, 28 szervezet jut. Ezzel az értékkel Pécs a negyedik a nonprofit sűrűség szempontjából (6. ábra).

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Mivel Pécsett nem található olyan jelentős ipar, a város jövőképének kialakításakor ezt a hiányosságot kívánták valamiféleképpen áthidalni. A jövőbeni fejlődés lehetőségét a ma még jelentőséggel alig bíró „újszerű”, nem tradicionális, a lakosság életminőségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén látják a város fejlesztői. Ebbe a gondolati sorba illeszkedik a város pólusprogramban meghatározott jövőképe: Pécs, mint az életminőség Pólusa az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar bázisán. Ezt a gondolatmenetet vitte végig az Európa Kulturális Fővárosa projekt és ezekkel, a gondolatokkal találkozhatunk, ha elolvassuk a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Ezekből, az elképzelésekből nem hiányozhat az egyetem, hiszen szellemi háttere és megtestesítője a stratégiákban leírtaknak. Ezt az elképzelést a városban futó fejlesztések is visszaigazolják: a városban a húsz legnagyobb értékű projektből négyet az egyetem vitt.

48

Veszprém Megyei Jogú Város

1. A város elhelyezkedése Veszprém megye névadó települése három kistáj, név szerint a Bakony, a Balaton-felvidék, és a Mezőföld találkozásánál fekszik a Veszprémifennsíkon, a Séd-patakot övező dombokon. Fontos közlekedési csomópontban (észak-dél, kelet-nyugat) fekszik, ami jelentős szerepet játszott a történelem során a város gazdasági és társadalmi fejlődésében. Veszprém Budapest felől közúton, az M7-es autópályán, majd Székesfehérvárnál a 8-as főútra letérve érhető el a leggyorsabban. Győr felől a 82-es, Szombathely felől a 8-as, Balatonfüred felől a 73-as úton közelíthető meg. A várost a Székesfehérvár–Szombathely és a Győr–Veszprém-vasútvonal érinti. A városból könnyedén elérhető a szomszédos megyeszékhely és a regionális központ: Székesfehérvár. A távolság miatt több fejlesztési dokumentum, így például a pólusprogram, együtt kezeli a két települést. Ez utóbbi esetben fejlesztési társközpontként szerepelt Veszprém. Érdekes még a város kapcsolata a balatoni térséggel, ami különálló fejlesztési egységként, illetve turisztikai régióként működik. Bár a Balaton közelsége egyértelmű, ez a tény nem bír hatással a település életére, gazdaságára, idegenforgalmára. A megye túlnyomó része számára multifunkcionális centrum szerepet tölt be, ugyanakkor bizonyos területeken „versenyeznie” kell Győrrel: a pápai kistérség például közlekedési okok miatt inkább a nyugat-dunántúli központ felé orientálódik. A város és agglomerációja nem számít valódi agglomerációnak a KSH kritériumai szerint. Jelen pillanatban a város és 10 településből álló nagyvárosi település-együttese alkot egészet, ami kisebb hatást feltételez, mint a statisztikai kistérség. A statisztikai kistérség összesen húsz települést foglal magába.7

7

Az agglomerációba a következő települések tartoznak bele: Veszprém, Nemesvámos, Sóly, Litér, Bánd, Hajmáskér, Szentkirályszabadja, Veszprémfajsz, Herend, Márkó.

49

2. Demográfiai folyamatok Veszprémben a népesség száma tendenciózusan csökkent a kétezres évek elejéig. Jelenleg 63898 fő a város lakónépessége. A lakosság fogyása főként az agglomerációs kiköltözések miatt 2004-ig fokozatos volt. 2005 óta a trend megfordult, és két év alatt közel négyszáz fővel gyarapodott az állandó lakosság lélekszáma a városban. A folyamat megváltozása a népességszám-változás két fő összetevőjében is megnyilvánul: míg, 2004-ig mind a természetes szaporodás, mind a vándorlási egyenleg negatív volt, azóta viszont mind a két tényező tekintetében megfordult a trend, és enyhe növekedést regisztráltak (2. ábra). A növekedés hátterét elsősorban a városba beköltözők adják, akik elsősorban a fiatalabb korosztály képviselői.


változása

a

városban

és

az

Forrás: KSH-TSTAR A kiköltözők közül azonban még nagyobb számban képviseltetik magukat a fiatal házasok, családalapítók, akik miatt az agglomeráció lakosságának öregedése megállt, míg Veszprém lakossága fokozatosan öregszik. Az öregedés volumene közepesnek mondható (1ábra).

50


Forrás: KSH-TSTAR

3. Iskolázottság A városban összesen 13 darab általános iskolai feladat ellátási helyet találhatunk. Az összes általános iskolás 2009-ben, a település iskoláiban: 4749 fő volt, ebből 857 fő. (18%) naponta bejárós. Az 1. táblázat adatai alapján elmondható, hogy Veszprém Eger mellett a második legerősebb abból a szempontból, hogy vonzza a nem városban élők gyerekeit a közoktatás alsó szintjein is. Ami a középiskolai szintet illeti: a városban a gimnáziumi feladatellátási helyek száma 2009-ben 8, a szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma 7, míg a szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 12 volt. A középiskolások száma a településen 2009-ben: 5843 fő, ebből naponta bejár 2965 fő (50, 7 %). Ez azt jelenti, hogy a vonzáskörzetből jelentős számú diák érkezik. A városban lakó középiskolás korú lakosságra jutók arányában a szakközépiskolások száma a legmagasabb (táblázat).

51

1.

táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben

100 általános iskoláskorú 100 középiskolás korú városlakóra jutó városlakóra jutó általános középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás iskolás (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) Veszprém 124 312 126 186 95 Megyei jogú 111 274 107 167 87 városok Forrás: KSH-TEIR

A Köznevelés című folyóirat listájában a legjobb magyar gimnáziumok közül az első 25-ben egy veszprémi gimnázium szerepel (Lovassy László Gimnázium) és egy szakiskola, a Veszprémi Szakközépiskola. A városban két helyen folyik felsőfokú képzés: az Érseki Hittudományi Főiskolán és a Pannon Egyetemen. Az utóbbi négy karán tanul a veszprémi felsőfokú hallgatók 96%-a. Veszprém 1949-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik karának a városba telepítésével nyerte vissza egyetemi városi rangját. Az intézmény 1951-ben vált önállóvá. Jelenleg a városban az összes tagozaton 7897 fő tanul. A nappali tagozatos hallgatók száma ebből 5887 fő. A lakossághoz mért arányuk (9, 21%) tekintetében Veszprém a negyedik a vizsgált városok között, a hallgatók jelenlétének hatása közepesnek mondható a városban. A városban tanuló hallgatók közül 1614-en laknak kollégiumban, a többi tanuló piaci alapon oldja meg a lakhatását a városban. Az oktatók arányát tekintve (számukat, ami 2009-ben 368 fő volt, a város adófizetőinek számához arányítottuk) az egyetem jelenléte nincsen nagy hatással a város munkaerő-piacára, a kisszámúnak mondható oktatói gárda nem számít jelentős tömegnek. A mérnöki, informatikai és üzleti tudományokra jelentős hangsúlyt fektető veszprémi Pannon Egyetem szoros kapcsolatban áll a környék vállalkozásaival is.

52

4. Munkaerő-piaci helyzet A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. Már a rendszerváltozást megelőzően is, Veszprémnek szembe kellett néznie a szerkezetátalakítás okozta problémákkal. A házgyárat a 80-as évek végén, a megye nehézipari üzemeit a rendszerváltás után bezárták. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban a város gazdasági szerkezete jelentősen átalakult: háttérbe szorultak a nehézipari ágazatok (vegyipar, bányászat), de szintén sokat vesztett jelentőségéből a mezőgazdaság is. Az átstrukturálódás eredményeként megerősödött a feldolgozóipar, valamint megnőtt Veszprém pénzügyi, kereskedelmi, irányító, szolgáltató szerepe. Veszprém gazdasági helyzete nem igazán választható el a megye gazdasági helyzetétől. Mind a megye, mind pedig a város életében az iparnak van meghatározó szerepe. Veszprém ipari struktúrájára ma a sokszínűség jellemző. A város gazdasági helyzetéről megállapítható, hogy a rendszerváltozás utáni hanyatlás után a múlt évtized közepétől kezdődően a város erőteljes fellendülő pályára tudott állni. Ma a város legfontosabb húzóágazata a kereskedelem-szolgáltatás, de az ipar sem hanyagolható el, amely a legversenyképesebb ágazataival van jelen a városban. A helyi gazdaságba igen erőteljesen áramlott a külföldi működő tőke, amely számos munkahelyet is teremtett. Az 1990-es évek elejét jellemző több mint 20%-os munkanélküliség az ipar telepítésének köszönhetően mára 4-5%osra mérséklődött. 100 munkaképes korú lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben 7, 69 fő volt. Ez az érték a gazdasági válság hatásaként nőtt meg. A vizsgált tíz város közül jó eredménynek számít ez az érték. Veszprém a középmezőny elején található. Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők arány az összes álláskereső százalékában, 2009-ben 18, 95%, ami szintén jónak számít. A város lakosságának megvan az a lehetősége, hogy munkát találjon a környező, iparilag szintén prosperáló településeken. A legkézenfekvőbb választás ebből a szempontból: Székesfehérvár.

53



Az álláskeresők közül a felsőfokú végzettségűek aránya folyamatos növekedést mutat a 2000-es évek elejétől fogva. A trend 2006-ban fordult meg, amin a nemzetközi gazdasági válság csak tovább rontott. A város túljutott a válságon ebből a szempontból, amit a növekvő trend jelenléte is mutat 2010-ben (3. ábra Felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők arányának változása az összes regisztrált álláskereső között 2001 és 2010 között (%). A város gazdasági szerepe a teljes megyére kisugárzó hatással van. Az egyetem jelenléte miatt a kutatás-fejlesztés is igen hangsúlyos szerepet kap a városban. A turizmus adta lehetőségek azonban nincsenek kellően kihasználva a városban, a megyei átlagnál ugyanis jóval alacsonyabb. Ebben nagy szerepe van a Balaton közelségén túl annak is, hogy a városban nincs nagy kapacitású szálláslehetőség, és az idegenforgalmi vonzerőkínálat menedzsmentje is fejlesztésre szorul.

5. Jövedelmi helyzet A jelentős betelepedő ipari szereplőnek hála mára Veszprém munkaügyi helyzete jónak mondható, ami versenyképes jövedelmekkel is párosul. Az aktív keresők számaránya csökkenő tendenciát mutat, ma a megyei átlag értékével egyenlő, eközben az agglomerációban ugyanez az érték 2002 óta folyamatosan növekszik (4. ábra). Ebben szerepet játszik a kiköltözők 54

száma is, ami az aktív korosztályt érinti és így elindult az elöregedés a városban.


Forrás: NAV

Veszprém mind az adófizetők számában, mind az 1 lakosra jutó SZJA mértékében jól szerepel. A város értékei alapján a második-harmadik helyet foglalja el Egerrel közösen, jócskán megelőzve a többi várost. Kiemelkedő szerepét az is mutatja, hogy a város magas értékei mellett a megye értékei SZJA szempontjából az országos átlaggal egy szinten mozognak. Veszprém és az agglomerációja között rendre 40000 Ft-nyi, a megyéhez képest pedig 70000 Ft-nyi különbség adódik (5. ábra).

55


Forrás: NAV 6. Területi, gazdasági folyamatok Regisztrált vállalkozások száma az év végén, 2009-ben 10304 db volt. A lakosságszámra levetítve ez az érték nagyon magasnak mondható. Ez az érték kétszerese a megyei értékeknek és közel háromszorosa az országos értéknek. A város melletti területeken is hasonlóan magas a vállalkozási sűrűség (6. ábra). A nagyvállalatok aránya az összes vállalkozásból szintén magasnak mondható, hasonlóan, mint Győrben. 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek településen és az agglomerációban 2008-ban

Forrás: KSH-TEIR 56

sűrűsége

a

7. Életminőség A város, pezsgő kulturális élettel rendelkezik, több regionális és országos rendezvény zajlik itt. (Utcazene Fesztivál). A Petőfi színház mellett működik egy bábszínház (Kabóca) a városban. Ha a rendezvények számát (861 db volt 2009-ben) a lakónépesség méretéhez viszonyítjuk akkor a tíz város összehasonlításában egy alacsonynak mondható értéket kapunk. Ez azt jelzi, hogy a városban még jelentős potenciális, kiaknázatlan lehetőség rejlik. Tovább növeli a város értékét a Balaton közelsége és a Balatonfelvidék. A zöldterület aránya: 0, 71% a városban, ami közepes érték a vizsgált tíz település között. Az alulról érkező fejlesztésekhez minden lehetőség adott, hiszen a regisztrált non-profit szervezetek számaránya ebben a városban a legmagasabb, ami viszont nem mondható el az agglomerációról (6. ábra).

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Veszprém jó adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor háttérterületei féloldalasak: a Bakony felé kevésbé orientálódik a kis népsűrűség a gazdasági lehetőségek hiánya miatt. Fő orientációs területei a VárpalotaSzékesfehérvár irányába mutató ipari térség, illetve a Balaton turisztikai térsége. Kiemelkedő szereppel bír a kultúra, kutatás-fejlesztés, az oktatás és az egészségügy területén, valamint a turizmus ágazatban. Jelenlegi közlekedési kapcsolatai, nemzetközi és országos szerepkörű gazdasági társaságai és logisztikai potenciálja lehetővé teszik Veszprém régión belüli pólusszerepének betöltését és biztosítják fejlődési lehetőségét. A pólusprogramban megfogalmazott Ökopolisz és Infopolisz tematika érvényesült, amit Székesfehérvárral karöltve kívánt elérni a város. Egyrészt egy ökológiailag fenntartható város elérése volt a cél, ahol az ehhez kapcsolódó K+F tevékenységek és vállalatok megtelepedését szorgalmaznák a mechatronikai, az informatikai, a bioenergetikai és a környezetvédelmi területén. Ez egybecseng az egyetem elképzeléseivel is. A városban elnyert 20 legnagyobb támogatású projekt közül egy az egyetemé, aminek az irányultsága a fenti témák közül a bioenergetika.

57

Debrecen Megyei Jogú Város

1. A város elhelyezkedése Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye az ország keleti részén HajdúBihar megye földrajzi közepétől nem messze, Budapesttől 230 km-re fekszik. A természetföldrajzi adottságokat figyelembe véve Debrecen (részben az alföldi városokra jellemző nagy területi kiterjedése miatt) három tájföldrajzi kistáj találkozáspontjában fekszik. Tájföldrajzilag „hivatalosan” ugyan a Dél-Nyírséghez szokták sorolni a nagyvárost, de határai a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság területeit is érintik. A meglehetősen sajátos földrajzi fekvés eredőjeként itt keverednek egymással a három kistáj természeti adottságai. Mezővárosból kivált a Tiszántúli nagytáj szellemi, kulturális, vallási és gazdasági központja. A város Hajdú-Bihar megye, az észak-alföldi, és egyszersmind a tágabb régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális, makroregionális szerepkörrel bíró központja, egyike az ország tényleges, teljes körű regionális központjainak. Adottságai kedvezőek a nagytérségi szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai országhatáron túl is jelentősek. A város kialakulásában és fejlődésében szerepet játszott, hogy az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt. Közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, hiszen az ország egyik legfontosabb közlekedési tengelyvonalát képező Budapest–Szolnok– Debrecen–Nyíregyháza–Záhony nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal és 4. sz. főút mentén fekszik, amelyhez további jelentős – a megyeszékhely, mint központ körül kialakult – sugaras hálózati elemek csatlakoznak. Regionális szerepkörének fontosságát mutatja az is, hogy itt kapcsolódnak össze a Tiszaújváros-Miskolc, a Tiszafüred-Eger, a Békéscsaba-Szeged, valamint a Nyírbátor-Mátészalka felé vezető, regionális térszerkezeti vonalakként funkcionáló közlekedési folyosók. A város elérhetősége az M35-ös autópálya 35 km-es szakaszának 2006-os átadásával minőségileg jelentősen javult. Az autópálya révén Debrecen Budapestről 2 órán belül elérhetővé vált, és ez lehetővé teszi a város intenzívebb bekapcsolódását az országos és a nemzetközi vérkeringésbe.

58

A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás, nagy repülőgépek fogadására is alkalmas nemzetközi repülőtere ez. A román határ mintegy 35 kilométerre keleti irányban húzódik a várostól. A határ túloldalán fekvő Nagyvárad, mint potenciális fejlődési pólus jelent meg az utóbbi egy évtizedben. A város már maga akkora, hogy a körülötte lévő agglomerálódó térség funkcionálisan nem kap akkora szerepet. Míg Debrecenben él Hajdú-Bihar megye lakosságának több mint egyharmada, a város körüli agglomeráció csupán nyolc településből áll. 8 Nem is beszélhetünk agglomerációról, csupán nagyvárosi település-együttesről, Debrecen kapcsán.

2. Demográfiai folyamatok Debrecen Magyarország második legnépesebb városa, lakónépessége 2009-ben az év végén 207 270 fő volt. Az elmúlt tíz év demográfiai adatainak vizsgálatából kiderül, hogy egy elöregedő és korábban csökkenő, napjainkban pedig kissé növekvő lakosságú városról van szó. A tényleges demográfiai folyamatok mögött álló okokat elemezve megállapítható, hogy mind a természetes népesedési folyamatokat, mind pedig a belső migrációt tekintve negatív értékek tapasztalhatóak: a halálozások száma meghaladja az élve-születések számát, az elvándorlók száma pedig a bevándorlókét. A pozitívumok közé tartozik ugyanakkor, hogy a természetes fogyás abszolút nagysága 2001 óta fokozatosan csökken, és 2003 óta ez jellemző a belföldi vándorlási különbözetre is. A város demográfiai viszonyait nagymértékben javítja a nemzetközi vándorlás, amely jelentősen mérsékelte a többi folyamat negatív hatását, és utal a város befogadó képességre. Mind Debrecen, mind a környező települések lakossága az európai és a magyar trendeknek megfelelően folyamatosan öregszik. Ez az öregedési folyamat közepesnek mondható az elemzett tíz várossal összehasonlítva. Az öregedés üteme a környező települések esetében lassabb és ez az öregedési olló az utóbbi öt év során fokozatosan szétnyílt (1. ábra).

8

Az agglomerációba a következő települések tartoznak bele: Debrecen, Vámospércs, Ebes, Újléta, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Bocskaikert.

59


a

városban

és

az

Forrás: KSH-TSTAR Az 1990-es évektől Magyarországon a népesség számát illetően a megyei jogú városok esetében általában visszaesés és folyamatos csökkenés tapasztalható. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy Debrecen népessége 1993-ban érte el a csúcspontját 217 706 fővel, ezt követően kezdődött el a népességszám csökkenése, amely azonban nem volt annyira jelentős, mint például Miskolc esetében. Debrecen 2001 utáni népességfejlődését vizsgálva pozitív tendenciák is megfigyelhetőek. Ezek közé tartozik, hogy 2004 óta fokozatosan csökken a népességfogyás mértéke, 2007-től pedig egy kis növekedés is tapasztalható. Ez elsősorban a nemzetközi vándorlásban tapasztalható kedvező folyamatokkal magyarázható (2. ábra). Debrecen és a hozzá szorosan kapcsolódó települések a természetes szaporodási index tekintetében „összeértek”. A környező települések növekedése 2006 után fordult majd lassan csökkent.

60


Forrás: KSH-TSTAR

3. Iskolázottság A város jelentős iskolaközpontként működik a régiójában. Az általános iskolai feladatellátási helyek száma 2009-ben 40 darab volt, a legtöbb az összes vizsgált településen. Ennek következtében az általános iskolások száma is magas: 15595 fő. Ebből azonban csak 906 fő (5, 8%) jár be naponta, ami azt mutatja, hogy a jelentős számú általános iskolás a városban lakó iskoláskorúak közül kerül ki. A középiskolák tekintetében az iskolavárosi jelleg sokkal erősebb. Gimnáziumi feladatellátási helyből 22, szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyből szintén 22, szakiskolából 39 működik a településen. A középiskolások száma Debrecenben, 2009-ben: 18276 fő volt, ebből 5763 fő (31, 5%) naponta bejárós. A város középiskolai vonzáskörzete közepesnek mondható. A magas színvonalú oktatás jellemzi a középfokú oktatást a városban. A Köznevelés című folyóirat listájában a legjobb magyar gimnáziumok közül az első 25-ben egy debreceni gimnázium szerepel (Fazekas Mihály Gimnázium Tóth Árpád Gimnázium és DE Kossuth Lajos Gimnázium). A szakközépiskolák közül a Mechwart András Szakközépiskola és a Bethlen Gábor Szakközépiskola található a listán.

61

1.táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú 100 középiskolás korú városlakóra jutó városlakóra jutó általános középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás iskolás (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) Debrecen 106 265 112 153 62 Megyei jogú 111 274 107 167 87 városok Forrás: KSH-TEIR

A Debreceni Egyetem és más felsőoktatási intézmények (pl. Debreceni Református Hittudományi Egyetem) országos, sőt számos esetben (pl.: orvosképzés) nemzetközi vonzáskörzettel is rendelkeznek. A Debreceni Egyetem 26407 hallgatójával és 1650 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, 15 karával és 24 doktori iskolájával a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja. Magyarország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézményéről van szó. Az egyetem hatását a nappali hallgatók lakónépességhez viszonyított aránya (10, 85%) tükrözi a legjobban, ami Pécs után a második legnagyobb arány. Pécs és Debrecen ebből a szempontból igazi egyetemi városként működik. A 22494 hallgatóból csak 4480 lakik kollégiumban, ami jól mutatja, ebben az esetben az albérletpiacon, a hallgatók jelenléte mekkora nagyhatással bír a város gazdaságára. Az összes hallgató aránya a lakónépességhez viszonyítva 13, 47%. Az oktatók aránya szintén magasnak mondható, de arányaiban nem akkora, mint Pécsett. Debrecenben az összes adófizetőnek csak 1,78%-a oktató, ami azt mutatja, hogy az egyetem bár jelentős, de korántsem akkora hatással bír a város munkapiacán, mint Pécsett.

4. Munkaerő-piaci helyzet A város az ipar területén is vezető szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban kedvezőtlen értékekkel rendelkezik. A kis- és középvállalkozások között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent 62

számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális cégek hiányában a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatainak kibontakozása is lassabban halad. A keleti országrész egyik legsúlyosabb problémáját a kedvezőtlen foglalkoztatottsági viszonyok jelentik, amelyektől nem mentes HajdúBihar megye és részben Debrecen sem. 100 munkaképes korú lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben 10, 97 fő volt. Ez az érték a gazdasági válság hatásaként nőtt meg. A vizsgált egyetemi városok esetében ebből a szempontból a második legrosszabb helyzetű város Debrecen volt. Még rosszabb a kép, amennyiben az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők arányát is vizsgáljuk az összes álláskereső százalékában. Ez az érték 2009-ben 31, 91 %, ami Miskolc statisztikái mellett a legrosszabb értéknek számít.


Forrás: Foglalkoztatási Hivatal Az álláskeresők közül a felsőfokú végzettségűek aránya folyamatos növekedést mutat a 2000-es évek elejétől fogva, amiben változást a gazdasági válság hozott, aminek következtében az ennél alacsonyabb végzettségű álláskeresők száma nőtt meg.

5. Jövedelmi helyzet A kedvezőtlen munkáltatói környezet és a tőkebefektetések hiánya a városban élők jövedelmi helyzetén is megmutatkozik. Bár a városban 63

aktív lakosok száma nagyobb, mint az országos átlag, de korántsem annyival, mint azt egy ekkora, nagy jelentőségű várostól várnánk. Sőt, az utóbbi két évben az 1000 lakosra jutó adófizetők számában Debrecen az országos átlag felé indult el. A település agglomerációja és megyéje pedig az országos átlag alatt vannak (4. ábra). Debrecen ezen értékei alapján középen helyezkedik el a vizsgált települések között.


Forrás: NAV Az ezer főre jutó SZJA tekintetében még ennél is rosszabb helyzet jellemzi a várost. Az összes vizsgált település közül Debrecen az utolsó előtti helyen áll a legrosszabb helyzetben lévő Miskolc előtt. A város környékének leszakadását mutatja az is, hogy ebben az esetben az országos átlag értékeivel, megegyező értékekkel bír, ami rendre 70000 Ft-tal kevesebb a Debrecenben mért értékeknél. Óriási tehát a különbség a régióközpont és a környező területek között (5. ábra).

64


Forrás: NAV

6. Területi, gazdasági folyamatok A gazdasági szervezetek számának alakulásában és belső struktúrájában a rendszerváltás után kieső nagyvállalatok szerepét sokáig nem tudták maradéktalanul átvenni a hazai kis- és középvállalkozások, sőt itt is megfigyelhető volt a kényszervállalkozások rendkívül magas száma. Az ipari parkok és területek fejlesztése, ha lassan is, de meghozza gyümölcsét: napjainkban az erősödő középvállalkozók szerepének térnyerése figyelhető meg, az ipari parkok pedig gyakorlatilag megteltek, bővítésük folyamatban van. Regisztrált vállalkozások száma az év végén, 2009-ben 34479 volt. Rendkívül magas a mikro vállalkozások aránya, ahol 1-9 főt foglalkoztatnak. A vállalkozások aránya közepesnek mondható, de ebből nagyon sok a kényszervállalkozás. Debrecen értékei és a megye illetve a magyar átlag közötti különbségek nem olyan nagyok, mint a nyugati országrész települései esetében (6. ábra).

65


sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR A gazdaságfejlesztés szempontjából Debrecenben is kiemelt szerepet játszanak az Ipari Parkcímmel rendelkező objektumok, amelyekből jelenleg négy működik a városban.

7. Életminőség Az elmúlt években lezajlott – elsősorban két területre koncentrálódó – fejlesztéseknek köszönhetően Debrecen gazdasági életében egyre fontosabb szerepet játszik az idegenforgalom. Egyrészt az új évezredben, a városban számos ilyen típusú beruházás ment végbe (például Főnix Csarnok, Kölcsey Központ, MODEM Modern és Művészeti Központ, Debreceni Sportuszoda). Az általuk kínált magas színvonalú szolgáltatásoknak köszönhetően egyre több hazai és nemzetközi kulturális, kereskedelmi, tudományos és sportrendezvényt vonzottak a városba (Debrecenben 2001 óta 14 rangos nemzetközi sporteseményt rendeztek, amelyek közül 5 világ- és 9 Európa-bajnokság volt.) A közművelődési intézmények száma a városban 10, Győr városa ennek a dupláját üzemelteti kisebb lakosságszám mellett. A városban működik színház (Csokonai Színház). A kulturális rendezvények száma 2009-ben 855 volt, ami rendkívül kevés a lakosságszámhoz mérve. Debrecen rendkívül nagy területen fekszik, ebből kifolyólag a zöldterület aránya kisebb, csupán 0, 39 %, ami közepesnek mondható.

66

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Debrecent a tudásgazdaság jelenléte, a nehézipar hiánya, a könnyűipar és a gazdag egyetemi kapcsolatok jellemzik. Az Észak-Alföld központjában, Debrecenben, döntő mértékben az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszerészet, a biotechnológia és az informatika terén lehet előre lépni, kifejleszteni és gyártani nemzetközileg is versenyképes termékeket. Ennek szellemében a pólusprogramban, Debrecenek a Farmapolisz – Medicopolisz elnevezést és fejlesztési irányt adták. A város kitörési lehetőségei és az egyetem jövője szorosan összekapcsolódott. A város húsz legnagyobb támogatottságú projektjéből 4 az egyetemhez köthető. Mindegyik projekt valamiképpen kapcsolódik a klinikai kutatásokhoz, a gyógyszerkutatásokhoz és ezek műszaki hátteréhez.

67

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

1. A város elhelyezkedése Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. Nyíregyháza az ország észak-keleti részén, a Közép-Nyírségben található, 240 km-re a fővárostól. A régióközpont Debrecen 50 km-re, a szomszédos Észak-magyarország régió központja, Miskolc 80 km távolságra fekszik a várostól, mindkét pólusvárossal biztosított az autópálya-összeköttetés. Nyíregyháza 100 kmes körzetében 3 ország (Szlovákia, Ukrajna és Románia) határátkelői érhetőek el. Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Budapest - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú, a Mátészalka felé vezető 113-mas számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat is. A 4-es, 41-es, 36-os és a 38as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen. Nyíregyháza térszervező ereje az elmúlt évtizedekben egyre növekszik. A vonzáskörzetébe szorosan beilleszkedő négy településsel nagyvárosi település-együttest alkot a KSH adatai alapján. 9 Nyíregyháza a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves eleme, Debrecen és Miskolc vonzáskörzetében, egy nemzetközi és egy regionális jelentőségű közlekedési tengely találkozásánál elhelyezkedő fejlesztési alközpont. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően – Nyíregyháza jelentős gazdasági, közlekedési és logisztikai funkciókat lát el országos és nemzetközi szinten egyaránt.

9

A nagyvárosi településegyüttes részei a következők: Nyíregyháza, Nyírtura, Nyírtelek, Kótaj, Nyírpazony.

68

2. Demográfiai folyamatok Az állandó népesség 2009-ben 119 179 fő volt. A város lakosságának változása az elmúlt tíz évben, több lépcsőben mutatható be. A csökkenő városnépesség jellemezte Nyíregyházát 2005-ig. Ettől az évtől a beköltözők száma megugrott. Ennek hatására megindult a város lakosságának növekedése. Ez a folyamat két évig tartott, jelentősen növelve a lakosság számát. 2007-től a növekedés üteme lelassult (2. ábra). A város lakosságának korstruktúrája öregedő. A születésszám országosan megfigyelhető csökkenése kirajzolódik a gyerekek számának erőteljes fogyásában, az öregedés pedig a 60 év feletti lakosság számának és arányának jelentős növekedésében ragadható meg. Az országos trend azonban ebben a városban a leggyengébb, a vizsgált városok közül Nyíregyháza a „legfiatalosabb”. Az agglomerációval 2004-ig hasonló öregedési indexet mutatott a település, azóta az olló kinyílt, az agglomerációban végbemenő öregedés lassabb folyamat, mint a városban (1. ábra).


a

városban

és

az

Forrás: KSH-TSTAR

Nyíregyháza lakosságának növekedésével egy közepes trendbe illeszkedik bele a vizsgált tíz település között. 69


Forrás: KSH-TSTAR

3. Iskolázottság Nyíregyháza iskolavárosi jellegét nagyban befolyásolja Miskolc és Debrecen közelsége. Különösen Debrecen elszívó hatása jelentős a térségben. 2009-ben 27 általános iskolai feladatellátási hely működött a városban. Az összes általános iskolás száma 10000 fő volt, ebből 1188 (11, 88%) jár be naponta. A középiskolák között a gimnáziumi feladatellátási helyek száma 29, a középiskolások száma 11688 fő, aminek 0 33, 2%-a jár be naponta máshonnan. Nyíregyháza ezen adataival, illetve a 100 középiskolás korú városlakóra jutó középiskolások számában közepesen erős iskolavárosi pozíciót mondhat magáénak (1. táblázat). A Köznevelés című folyóirat listájában a legjobb gimnáziumok között szerepel a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Krúdy Gyula Gimnázium, míg a szakközépiskolák között a Sipkay Barna Szakközépiskola és a Széchenyi István Szakközépiskola kapott kiemelést.

70

1.

táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben

100 általános iskoláskorú 100 középiskolás korú városlakóra jutó városlakóra jutó általános középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás iskolás (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) Nyíregyháza 107 279 121 158 86 Megyei jogú 111 274 107 167 87 városok Forrás: KSH-TEIR

Nyíregyházán két felsőoktatási intézmény rendelkezik székhellyel. Az állami fenntartású, regionális jelentőségű Nyíregyházi Főiskola és a Magyarországi Görög Katolikus Egyház által működtetett Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola. Nyíregyházán több, más városban székelő felsőoktatási intézmény is nyújt kihelyezett képzést, amelyek közül a legfontosabb a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által kínált 5 alapszak. A városban tanuló felsőoktatási hallgatók száma 2009-ben összesen 10907 fő volt, ebből 5573 hallgató tanult nappali tagozaton. A nappali tagozatos hallgatók aránya a lakónépességben 4, 73%, aminek fényében a hallgatóság hatása a városban nem mondható erősnek. Az összes hallgató aránya a lakossághoz képest 9, 26%. Még kisebb a hatása a főiskolának az oktatók terén. A felsőoktatásban oktatók számaránya a város adófizetőihez képest csak 0, 81%, amivel a főiskola nem mondható erős munkaerő-piaci, munkáltatói tényezőnek a városban.

4. Munkaerő-piaci helyzet A munkanélküliségi helyzet a keleti országrésznek megfelelő, annál egy kicsit jobbnak mondható. Az elmúlt tíz évben a munkanélküliség az országos értékekkel közel megegyező értéken, annál egy kicsit alacsonyabban állt a városban. A kedvező települési helyzetből adódóan a Debrecen felé eső, a város agglomerációs övezetéhez tartozó településeken és a település kistérségében a munkanélküli ráta mindvégig 71

az országos átlag és a település értékek között állt. Rossznak mondható a diplomások helyzete a településen, mivel az arányuk az összes álláskereső között meglehetősen magas. Ez az érték a vizsgált városok között itt a harmadik legmagasabb. A válság hatására ez az arány csökkent a kék galléros munkakörök megszűntével.



5. Jövedelmi helyzet A jövedelmi viszonyok is igazodtak a munkaügyi helyzethez. Az átlagbérek a településen jócskán alatta maradnak a nyugati országrész északi városaiban mért béreknek. Ugyanez a helyzet az aktív lakosság mérete kapcsán is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez viszonyítva hasonlóan nagy kontrasztot láthatunk, ebben az esetben Nyíregyháza van jobb helyzetben. Az agglomeráció 1000 lakosra jutó adófizetőjének számában hasonlít az országos értékekhez (4. ábra).

72


Forrás: NAV Hasonló a helyzet az egy főre jutó SZJA tekintetében is. Nyíregyházán ez az érték a tíz város között a hatodik helyet jelenti, miközben a megyéhez képest 100 000 Ft-tal az agglomerációhoz képest 60000 Ft-tal több ez az érték (5. ábra). Nyíregyháza tehát a középosztályi lét megélése szempontjából az egyetlen jó választásnak tűnik a megyében, miközben a lehetőségekből a nyugati országrészekhez képest egy sokkal szerényebb kép festhető.


Forrás: NAV 73

6. Területi, gazdasági folyamatok Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően a 90-es évek óta folyamatos és növekvő jelentőségű a külföldi tőke jelenléte Nyíregyháza gazdaságában, foglalkoztatásában. A vállalkozási sűrűség egyértelműen a városban koncentrálódik a megyében. Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások tekintetében majdnem kétszeres a sűrűség az agglomerációhoz képest és több mint négyszeres a különbség a megyéhez képest (6. ábra). Nyíregyháza vállalkozói hajlandósága felveszi a versenyt a nyugati országrész fejlett városaival. A 36, 18-as értékkel a vizsgált települések között negyedik a város.


sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR

7. Életminőség Nyíregyháza az elmúlt két évtizedben lényeges változásokon ment keresztül, ami hatással volt az itt lakók életminőségére is. A természeti környezetet és egyben a város turisztikai gyöngyszemét a Sóstógyógyfürdő városrész, az évszázadok óta kedvelt üdülőhely jelenti. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Itt található a nemzetközi hírű állatkert és füvészkert is. A zöldterületek aránya ennek ellenére nem magas, ami a város nagy kiterjedéséből fakad, és nem a szükséges zöldterületek hiányából. A településen hat 74

közművelődési intézmény található, a 2009-es évben a kulturális rendezvények száma 691 volt, amivel a város közepesnél rosszabb mutatóval bír a tíz város között.

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe A felsőoktatás jelenléte a városban szükséges, de nem meghatározó elem. A legnagyobb húsz támogatott pályázati projekt közt nem találhatunk felsőoktatással kapcsolatos fejlesztést. Felsőoktatási szempontból Miskolc és Debrecen jelenléte lényegesen lekorlátozza a város lehetőségeit. A város a három határ közelségéből adódó, közlekedési csomóponti helyét használhatja ki a jövőben. A probléma csupán az, hogy a határon túli területek sok szempontból depriváltnak mondhatóak. Nyíregyháza hatása így még nagyobb lehet ezeken, a területeken.

75

Eger Megyei Jogú Város

1. A város elhelyezkedése Heves megye székhelye, Észak-Magyarország második legnépesebb, és egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, amelyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők, közé tartozik. Eger vasúton és közúton is megközelíthető, adottságai azonban mégsem mondhatóak jónak. A megyeszékhely elérhetőségét két elsőrendű főút (M3 autópálya, 3-as számú autóút), két másodrendű főút (24-es, 25-ös) és több egyéb út biztosítja. A két elsőrendű főút közvetlenül nem érinti a várost. A várost érinti a Füzesabony-Eger B1 kategóriájú 1 vágányú, villamosított vasúti fővonal, valamint az Eger-Putnok B2 kategóriájú mellékvonal. Eger város jelentős térszervező erővel bír, a KSH szerint a vonzáskörzetében található településekkel, szám szerint kilenccel agglomerálódó térséget alkot.10

2. Demográfiai folyamatok Eger az elmúlt tíz évben folyamatosan veszti el lakosságát. 2006 kivételével minden évben csökkent a lakosságszám. 2008 és 2009 között újra csekély növekedést könyvelhetett el a város. 2009-ben a lakónépesség száma 56593 fő volt. A természetes fogyást csak kis mértékben tudta ellensúlyozni a szomszédos megyék kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetéből adódó pozitív vándorlási különbözet. Az öregedési indexre vonatkozó adatok pedig egyértelműen alátámasztják azt a tényt, hogy mennyire elöregedőben van Heves megye és Eger társadalma. Eger és agglomerációja különböző utat járt be a lakosságszám változása kapcsán. Az agglomeráció lakosságszáma 2008-ig kisebb nagyobb módon, de folyamatosan csökkenő mértékben növekedett, azóta pedig csökkenés tapasztalható itt is. A szuburbanizációs folyamat során Egerből történő kiköltözések növelték a környező 10

Az egri agglomerálódó térséget alkotó települések a következők: Eger, Egerbakta, Felsőtárkány, Andornaktálya, Noszvaj, Egerszalók, Ostoros, Nagytálya, Maklár, Novaj

76

települések lakosságát, ez a folyamat ért véget 2008-ban (2. ábra). A lakosságszám változás trendje alapján a város a közepes mértékben fogyó városok, közé tartozik. 1. ábra Öregedési index változása agglomerációjában 2001-2009

a

városban

és

az

Forrás: KSH-TSTAR Eger öregedési volumene együtt jár a lakosság csökkenésével, hiszen a kiköltözők nagy hányada a fiatalabb korosztály közül került ki. Eger öregedési indexe a vizsgált települések között az egyik legnagyobb, csak Pécs előzi meg (1. ábra). 2. ábra Természetes szaporodás 2001 és 2009 között a városban és az agglomerációjában

Forrás: KSH-TSTAR 77

3. Iskolázottság Eger általános iskolai feladatellátási helyeinek a száma 14. A városban az általános iskolai tanulók száma 5187 fő, ebből naponta bejárók száma 1515 fő (29, 21%). Egerben messze a legmagasabb a máshonnan érkező általános iskolások száma. Minden harmadik gyerek a városon kívülről érkezik. A gimnáziumi feladatellátási helyek száma 8, összesen 8439 fiatal jár valamilyen középfokú oktatási intézménybe a városban. Közülük 3840 tanuló (45, 5%) naponta bejár. Ez az arány is jóval nagyobb, mint a vizsgált települések átlaga. Eger, Miskolc és Veszprém mellett a legnagyobb arányban fogad iskoláiban a városon kívülről érkezett hallgatókat, ami a népességcsökkenés miatt kieső diáklétszámot tudja kompenzálni, amelynek következtében folyamatosan növekszik a más településről egri iskolákba bejáró tanulók aránya. Ha a különböző iskolai szinteknek megfelelő korosztályok és az iskolákba járók számának arányát számoljuk, akkor kiderül, hogy nem csupán az általános iskolák esetében erős az iskolaváros szívó jellege, de a középiskolások esetében is. Eger ebből a szempontból, a tíz városból az első helyen áll. Az egri iskolákban folyó munka minőségét a Közoktatásban megjelent listákon szereplő egri iskolák is visszaigazolták. Négy oktatási intézmény került fel a legjobb intézmények listájára Egerből: az Andrássy György Szakközépiskola, a Wigner Jenő Középiskola, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola és a Neumann János Középiskola.

1. táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás (fő) 139

Eger Megyei jogú 111 városok Forrás: KSH-TEIR


középiskolás gimnazista szakközépiskolás szakiskolás (fő) (fő) (fő) (fő) 504

232

273

136

274

107

167

87

78

Az Eszterházy Károly Főiskola (korábban: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola) 1774-ben nyílt meg Egerben. A főiskola fő oktatási irányultsága a tanárképzés. A Gábor Dénes Főiskolának Egerben konzultációs központja működik. Ilyen központok találhatók még: Érden, Győrben, Debrecenben, Vácott, Esztergomban, Gyöngyösön, Baján, Veszprémben, Zalaegerszegen. A városban, 8487 felsőoktatásban tanuló hallgató tanult 2009-ben a különböző képzési formákban. Ebből a nappali tagozatos hallgatók száma 4345 fő volt. A nappali tagozatos hallgatók aránya város lakosságához képest magasnak mondható (15%), csupán 16, 27%-uk kollégista ezért azt mondhatjuk, hogy a hallgatók tényleges hatással vannak a város gazdasági folyamataira. Az oktatók száma az intézményekben 455 fő, arányuk az adófizető városlakók között 1, 68%-ot tesz ki. Ezzel az értékkel a két egyetemi város, Pécs és Debrecen mellett Eger a harmadik olyan város, ahol az egyetem befolyásolja a város munkaerő-piacát.

4. Munkaerő-piaci helyzet Eger helyzetét a megyei és országos szinten alacsony munkanélküliség jellemezte az elmúlt tíz évben. Eger és kistérsége mindvégig az országos értékek alatt maradt a munkanélküliség szempontjából, Heves megyével ellentétben. Az alacsony munkanélküliség természetessége csak a település régiójában igaz. Debrecennel vagy Miskolccal szemben Eger statisztikái jobbak, azonban a 100 munkaképes lakosra jutó 9, 61 regisztrált álláskeresővel a nyugat-magyarországi városokhoz képest mindenképpen rosszabb helyzetben van. További problémát jelent az, hogy az egy éven túli álláskeresőként regisztráltak 22%-ot tesznek az összes álláskereső között. A diplomás munkanélküliek aránya pedig kifejezetten magas volt az elmúlt tíz során (3. ábra). A második legrosszabb helyzetben lévő város így Eger Sopron és Nyíregyháza mellett.

79



5. Jövedelmi helyzet A kiemelkedő munkaügyi helyzet a lakosság jövedelmeiben is érezteti hatását. Az átlagbérek magasabbak Egerben, mint a megyében és a régióban. Bár az adófizetők száma folyamatosan csökken, mivel a város elöregedése miatt egyre többen válnak inaktívakká, Eger és Veszprém magasan a vezeti az 1000 lakosra jutó adófizető számok statisztikáit az elmúlt tíz évben. A kiköltözések miatt az agglomerációban folyamatosan nő az aktívak száma, aminek következtében Eger és vonzáskörzete hamarosan hasonló értékekkel bír majd, messze megelőzve az országos és a megyei átlagot (4. ábra).

80


Forrás: NAV

A sok aktív lakos miatt az egy főre jutó SZJA értéke is magas a városban. Veszprém és Eger ebben az esetben is fej-fej mellett haladtak az elmúlt tíz évben, csak Győr előzte meg őket a vizsgált tíz városból. A jövedelmi különbségek kapcsán elmondható, hogy Eger és agglomerációja között 80000 Ft-nyi különbség mutatkozik (5. ábra).


Forrás: NAV 81

6. Területi, gazdasági folyamatok Eger gazdasági fejlődésének legmeghatározóbb tényezője az ipar, amely nagyságrendjét tekintve hatással van a megye, az egri kistérség és a környező kistérségek fellendülésére is. Az ipar szerkezetében is pozitívan megváltozott, a jelentős környezetkárosítást okozó iparágak, így a bányászat és a kohászat háttérbe szorultak. Kissé csökkent az eddig meghatározó élelmiszeripar részesedése, ugyanakkor jelentősen növekedett a feldolgozóiparon belül a korszerű gépjárműgyártáshoz kapcsolódó termelés. Az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből emelkedett, és meghaladja a megyei és országos értéket is. A vállalkozási sűrűség kapcsán ismét Veszprémet hozzuk fel, mert a két város ezen a téren is nagyon hasonló.


sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR

A város agglomerációja a vállalkozások számában sincsen annyira lemaradva. Heves megye ezzel szemben az országos átlag alatt található (6. ábra).

82

7. Életminőség Eger és a környező települések kiváló adottságú környezete (természeti: erdők-mezők, dombok, kövek, vizek, épített és kulturális örökségek) elsődlegesen a turizmusnak kedvez. A térség kiemelt jelentőségű adottsága például a gyógy- és termálvíz kincs. A természeti környezet alapja az évszázados szőlő és bortermelésnek. A város zöldfelületi borítottsága viszonylag kedvező, amely elsősorban a családi házas beépítésű területeknek, a lakótelepek környezetében kialakított zöldfelületeknek, a sűrű beépítésű belvárosi részben található nagyobb kiterjedésű közterületi zöldterületeknek (közparkok), a fásított utcáknak, valamint a nagyszámú, jelentős zöldfelületi borítottságú intézménykertnek köszönhető. Eger városa szerteágazó művészeti élettel rendelkezik, szinte minden művészeti ágban országos szinten is jelentős szerepet vállal. Az egri kulturális intézmények és civil szervezetek jelentősége a városon túl is meghatározó.

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Eger városa felemás több szempontból is. A környező települések, és régiós összehasonlításban nagyon jól szerepel a város, a gazdasági élete jóval innovatívabb, mint azt a Kelet-Magyarországon található települések esetében tapasztalhatjuk. A várost elhagyó fiatalabb korosztályok és a nagyfokú öregedés azonban mást mutatnak. Patinás felsőoktatási intézménye nem tagolódik be a helyi gazdaságba, nem válik a fejlődés motorjává. Ezt mutatja az a tény is, hogy a legnagyobb húsz támogatási projektben nem szerepel a főiskola semmilyen pályázattal sem.

83

Miskolc Megyei Jogú Város

1. A város elhelyezkedése Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-AbaújZemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarországon a negyedik legnépesebb város (agglomerációval együtt Budapest után a második legnagyobb). A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere. Miskolcon futnak össze a jelentősebb térségi kapcsolódási pontok, mind a vasúti, mind közúti közlekedési infrastruktúrát tekintve, így gyakorlatilag a megye főbb közlekedési kapcsolatai is a városra koncentrálódnak. Miskolc a kiindulópontja Kassa irányában 3-as számú főútnak (folytatását tekintve M30-as), Tiszaújváros felé a 35-ös főútnak, Szerencsen át Sátoraljaújhely felé a 37-es főútnak, illetve Kazincbarcikán át Ózd irányába a 26-os főútnak. Annak ellenére, hogy a szlovák határ elérhető közelségben van, a város kapcsolatai nem jelentősek a határon túli településekkel, vonzáskörzete nem nyúlik túl a határon. Miskolc jelentős vasúthálózati kapcsolatokkal is rendelkezik. Több országos törzshálózati vasúti pálya is érinti a várost. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő Budapest - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor (80-as vasútvonal) vonal keresztezi a várost. Emellett további két országos vasúti mellékvonal is átmegy Miskolcon: a Miskolc – Mezőcsát vonal (88 vasútvonal) és a Miskolc - Diósgyőr-Vasgyár vonal. A város jelentősége a nehéziparban, acélgyártásban és a kohászatban rejlett, azonban az 1990-es években hanyatlásnak indult ez az ipari szegmens. A város népessége csökkenni kezdett, Debrecen vette át helyét az ország második legnagyobb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés indult meg, amivel Miskolc maga mögött szeretné hagyni az acélváros mítoszt, és a kultúra és turizmus városává szeretné válni. A város vonzáskörzete nagy, a körülötte lévő településekkel valós

84

agglomerációt alkot a KSH számításai alapján. Ebbe az agglomerációba Miskolcon kívül tizenkét további település tartozik. 11 Ezt az agglomerációs gyűrűt egy további külső gyűrű is szegélyezi, ahova körülbelül szintén ugyanennyi település tartozik.

2. Demográfiai folyamatok A város népessége a nyolcvanas évek közepéig emelkedett (1986 év elején 211 660 fővel elérte a csúcspontját), majd ettől kezdve fokozatosan csökkent. 2009-ben a lakónépesség 169226 fő volt. Az agglomerációval a lakónépesség eléri a 200000 főt (208883 fő 2009-ben). A megye lakosságának 24%-a él a településen. A lakosságszám alakulására a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt befolyással volt. Az elmúlt tíz évben a lakosság száma átlagosan 790 fővel fogyott minden évben. A vándorlási veszteséghez további jelentős mértékű természetes fogyás is párosul: 2002 óta – leszámítva a 2005-ös kiugróan alacsony 532 fős vándorlási veszteséget – minden évben 1000 fő fölötti volt a vándorlási veszteség okozta népességfogyás. Miskolcon a természetes fogyás meghaladja regionális és az országos átlagot is, ami elsősorban a magasabb halálozási értékeknek, míg kisebb mértékben az átlagosnál kisebb születési arányok miatt alakult ki. Ideiglenes jelleggel legtöbben a 15-24 éves korosztályból „vándorolnak”. Ennek két oka valószínűsíthető. Az egyik a továbbtanulás, hiszen Miskolc középiskoláiba a megye számtalan településéről, a Miskolci Egyetemre pedig az ország minden részéből érkeznek hallgatók, illetve az itt lakók egy része más város felsőfokú intézményébe iratkozik be. Másik okként a munkahely-keresés említhető: mivel a megyében évek óta magas a munkanélküliség, a fiatalok egy jelentős része a fővárosban, valamint az ország más régióiban tud csak elhelyezkedni.

11

Az agglomerációt alkotó települések a következők: Miskolc, Felsőzsolca, Sajóbábony, Arnót, Bükkszentkereszt, Szirmabesenyő, Kistokaj, Sajópálfala, Sajóvámos, Alsózsolca, Onga, Sajókeresztúr, Mályi

85


a

városban

és

az

Forrás: KSH-TSTAR

Miskolc öregedési mutatói a fentiek alapján jóval rosszabbak, mint Péccsé vagy Debrecené. Az agglomeráció a szuburbanizációs folyamatok miatt az országos trendnek megfelelően fiatalabb, az öregedési index trendje azonban nagyon hasonló Miskolcéhoz (1. ábra). A település a vizsgált városok közül a harmadik legjobban öregedő település. Érdekesen alakult az elmúlt tíz évben a város és vonzáskörzetének természetes szaporodási mutatója. 2004-ig a folyamatos kivándorlások miatt az agglomeráció kisebb-nagyobb mértékben növelte lakosságszámát, eközben Miskolc, kilencvenes években megindult lakosságcsökkenési trendje a kezdeti mélyponttól pozitívabb irányba indult meg. (2. ábra). 2007 és 2008 között a város és agglomerációjának trendje találkozott, azóta kis eltéréssel, de hasonló módon alakulnak a statisztikáik. Jelenleg mindkét esetben fogyás tapasztalható, aminek mértéke az agglomerációban nagyobb.

86


Forrás: KSH-TSTAR

3. Iskolázottság Miskolc igazi iskolavárosnak mondható. Főleg a szakképzésre igaz, hogy sok városon kívül élő tanulót fogadnak a miskolci középfokú oktatási intézmények (1. táblázat). A külsős diákok szükségesek is az oktatási intézmények működéséhez, hiszen az elvándorlás és a lakosság fogyása miatt egyre kevesebb a gyerek. A városban 13073 általános iskolai tanuló jár a 43 általános iskolai feladatellátási hely valamelyikébe. Az általános iskolások 10, 40%-a naponta bejárós, a 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolások számában a város a megyei jogú városok átlaga alatt található. A gimnáziumi feladatellátási helyek száma a városban 16, a szakiskolai feladatellátási helyek száma 14, a szakiskolai feladatellátási helyek száma pedig 29. A városban 17590 fiatal jár valamilyen középfokú oktatási intézménybe. A középiskolások 44,88%-a a naponta bejárósok közül kerül ki, a 100 középiskolás korú városlakóra 320 középiskolás jut, magas aránynak mondható, a városon kívülről érkezők nagy számát mutatja.

87

1.

táblázat A város iskolavárosi jellegét jelző arányok 2009-ben 100 általános iskoláskorú városlakóra jutó általános iskolás (fő) 108

Miskolc Megyei jogú 111 városok Forrás: KSH-TEIR


középiskolás gimnazista szakközépiskolás (fő) (fő) (fő)

szakiskolás (fő)

320

110

210

68

274

107

167

87

A városban folyó közoktatás színvonaláról a Közoktatás című szaklap 2010-es listája mutat jó képet, ahová a következő oktatási intézmények kerültek be a legjobb oktatási intézmények közé: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola, Bláthy Ottó Szakközépiskola, Fáy András Szakközépiskola, Földes Ferenc Gimnázium, Herman Ottó Gimnázium. A Miskolci Egyetem (az országban egyedülállóan) városon kívüli, kb. 82 hektár alapterületű területen önálló városrészként (campus) épült ki. Ez lehetővé teszi az infrastruktúra korszerűsítését és bővítését. Az egyetemi campus lakói így azonban külön élik életüket, a városi körülményektől eltérő módon. A városban, 13394 felsőoktatásban tanuló hallgató tanult 2009-ben a különböző képzési formákban. Ebből a nappali tagozatos hallgatók száma 8324 fő volt. A nappali tagozatos hallgatók aránya város lakosságához képest alacsonynak mondható (4, 92%), és magas a kollégisták aránya a campusnak köszönhetően (23, 43%). A hallgatók városra gyakorolt hatása elenyésző. Az oktatók száma az intézményekben 800 fő, arányuk az adófizető városlakók között 1, 11%-ot tesz ki. Ezzel az értékkel a nagy egyetemi városok, Pécs és Debrecen és Eger mellett Miskolc is egy olyan város, ahol az egyetem munkáltatói szerepköre jelentősen befolyásolja a város munkaerő-piacát. Köszönhető ez annak, hogy az aktív lakosság száma nagyon alacsony.

88

4. Munkaerő-piaci helyzet A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt.) a város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A nagyarányú munkanélküliség következtében a diplomás munkanélküliség aránya alacsony, bár az elmúl tíz év trendjeit tekintve folyamatosan, növekszik (3. ábra). A növekvő trend ellenére is Miskolcon a legkisebb a felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya, igaz ehhez hozzájárul a nagyon nagyszámú iskolázatlanabb munkanélküli jelenléte is. A 100 munkaképes korú lakosra jutó álláskeresők száma 2009-ben a vizsgált városok közül itt volt a legnagyobb (14, 2), és riasztóan magas volt az egy éven túl regisztrált álláskeresők aránya (38, 9%), ami közel négyszeres érték a legjobb helyzetben lévő Sopronhoz képest.



89

5. Jövedelmi helyzet A városban nagyon alacsony a foglalkoztatottak aránya, ez a jövedelmi viszonyokra is rányomja a bélyegét. Az 1000 lakosra jutó adófizetők számában a város az országos adatokkal megegyező szinten van. 4. ábra 1000 lakosra jutó adófizetők számának változása 2001 és 2009 között (fő)

Forrás: NAV Ebből adódik, hogy az 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó mértéke is rendkívül alacsony. A vizsgált tíz település közül Miskolcon ebből a szempontból a legrosszabbak a mutatók. A város és a vonzáskörzete közötti eltérés nem jelentős: 20000 Ft körüli a különbség (5. ábra) 5. ábra 1 lakosra jutó személyi jövedelemadó változása 2001 és 2009 között (Ft)

Forrás: NAV 90

6. Területi, gazdasági folyamatok A regisztrált vállalkozások ágazati besorolását tekintve, a vállalkozások 86%-a működik a szolgáltatási szektorban, közel 13%-a az iparban, míg a mezőgazdasági szektorban alig 1%-a. 2005-től működik Ipari Park Miskolcon, ahol többnyire kis- és középvállalkozások működnek. A nagy befektetők eddig elkerülték a várost. A város méretéhez képest alacsonynak mondható a vállalkozási sűrűség, a meglévő vállalkozások jelentős hányada pedig a rendszerváltás után alapított kényszervállalkozás. (Sajnos a működő vállalkozásokról nincsenek statisztikáink, csak a regisztráltakról.) Sajátos helyzete ellenére Miskolc vállalkozási sűrűsége jócskán megelőzi a megye hasonló mutatóját. A különbség majdnem háromszoros (6. ábra). 6. ábra Vállalkozási és nonprofit szervezetek településen és az agglomerációban 2008-ban

sűrűsége

a

Forrás: KSH-TEIR

7. Életminőség A rendszerváltás óta Miskolc a kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak: a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park és országos fesztiváljai (Bartók+). A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét, amelyben nagy lehetőségek 91

rejlenek. A zöldterületek arányában a város már levetkőzte ipari jellegét, hiszen Pécs mellett itt a legmagasabb ez az érték. Kulturális téren pedig a harmadik a város a tízből az 1000 lakosra jutó kulturális rendezvények számát tekintve, ami szintén a tudatos városépítés következménye. A városban 17 közművelődési intézmény működik. A kulturális építkezés még az elején tart, az 1000 lakosra jutó kulturális rendezvények számát tekintve a város alacsony mutatókkal bír.

8. A város és vonzáskörzetének jövőképe Miskolc városa tudatosan próbálja lerázni magáról a szocialista múlt visszahúzó maradványait és a várost egy kulturális és tudás alapú, magas hozzáadott értékkel bíró gazdasági szektorral rendelkező településsé formálni. A pólusprogramban megfogalmazott Technopolisz program ezt a jövőképet tűzte ki Miskolc számára. Ez a fejlesztési program négy kiemelt iparágra épül: a járműgyártásra, a vegyiparra, a környezet iparra és a szabadidő iparra. Miskolc, mint technológiai központ, a nanotechnológiára, a vegyiparra, a mechatronikára és a megújuló, alternatív energiákra szeretne szakosodni. Az egyetemen ennek a váltásnak minden feltétele adott, már csak a piaci szereplők aktív tevékenysége hiányzik a városból. A városban megnyert húsz legnagyobb értékű fejlesztési projektből kettő az egyetem fejlesztéséhez kapcsolódó pályázat. A település lakossága ebben nagy segítség lehet, az alulról jövő kezdeményezésekhez az alapot egy közepesnél jobbnak mondható sűrűségű civil szektor adhatja. A vizsgált települések között Miskolc a negyedik a non-profit értékek tekintetében (6. ábra).

92

Tartalomjegyzék

Felsőoktatási intézmények szerepe ............................................... 2 További ajánlások jövőbeni kutatásokhoz ..................................... 3 Győr Megyei Jogú Város ................................................................. 5 1. A város elhelyezkedése ............................................................... 5 2. Demográfiai folyamatok .............................................................. 6 3. Iskolázottság ............................................................................. 7 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................... 9 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 10 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 12 7. Életminőség ............................................................................. 12 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 13 Kaposvár Megyei Jogú Város ....................................................... 14 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 14 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 14 3. Iskolázottság ........................................................................... 16 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 17 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 18 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 20 7. Életminőség ............................................................................. 20 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 21 Kecskemét Megyei Jogú Város ..................................................... 22 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 22 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 23 3. Iskolázottság ........................................................................... 24 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 26 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 27 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 29 7. Életminőség ............................................................................. 29 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 30 Sopron Megyei Jogú Város ........................................................... 31 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 31 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 32 3. Iskolázottság ........................................................................... 34 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 35 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 36 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 38 7. Életminőség ............................................................................. 38 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 39 93

Pécs Megyei Jogú Város ............................................................... 40 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 40 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 41 3. Iskolázottság ........................................................................... 42 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 44 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 45 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 46 7. Életminőség ............................................................................. 47 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 48 Veszprém Megyei Jogú Város....................................................... 49 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 49 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 50 3. Iskolázottság ........................................................................... 51 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 53 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 54 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 56 7. Életminőség ............................................................................. 57 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 57 Debrecen Megyei Jogú Város ....................................................... 58 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 58 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 59 3. Iskolázottság ........................................................................... 61 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 62 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 63 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 65 7. Életminőség ............................................................................. 66 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 67 Nyíregyháza Megyei Jogú Város................................................... 68 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 68 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 69 3. Iskolázottság ........................................................................... 70 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 71 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 72 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 74 7. Életminőség ............................................................................. 74 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 75 Eger Megyei Jogú Város ............................................................... 76 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 76 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 76 3. Iskolázottság ........................................................................... 78 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 79 94

5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 80 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 82 7. Életminőség ............................................................................. 83 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 83 Miskolc Megyei Jogú Város .......................................................... 84 1. A város elhelyezkedése ............................................................. 84 2. Demográfiai folyamatok ............................................................ 85 3. Iskolázottság ........................................................................... 87 4. Munkaerő-piaci helyzet ............................................................. 89 5. Jövedelmi helyzet ..................................................................... 90 6. Területi, gazdasági folyamatok ................................................... 91 7. Életminőség ............................................................................. 91 8. A város és vonzáskörzetének jövőképe........................................ 92

95

A vidéki térségek gazdasági-társadalmi jellegzetességei

Recommend Documents