A vidékfejlesztés szükséges hiánypótlásai

A vidékfejlesztés szükséges hiánypótlásai A vidéken élő EMBEREK kompetenciái A NÉPNEVELÉS, SZÖVETKEZÉS

MENÜ A

vidékfejlesztés elemei

– Térszerkezetek – Települések kapcsolatai – Hálózatok – Ember Kultúra Civilizáció A

vidékfejlesztés és az emberek

– Az ember és környezete – Emberi kaland 2011. Október 12

NYITRAI Sárospatak VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS

2

1

A Európai Térszerkezetek

2011. Október 12


3

Az ORSZÁG térszerkezete

2011. Október 12


4

2

Az ORSZÁG térszerkezete II

2011. Október 12


5

Települések kapcsolata

2011. Október 12


6

3

hálózatokról vagy kapcsolatokról van szó? Mi a különbség

2011. Október 12


7

A hálózat típusok azok kapcsolatai

2011. Október 12


8

4

A vidékfejlesztés dimenziói

2011. Október 12


9

A vidék kultúra = agrárkultúra?

2011. Október 12


10

5

város civilizáció – vidék kultúra

2011. Október 12


11

A élettér és a kulturális tér egyaránt kitöltendő mert kitöltődik

2011. Október 12


12

6

Ember>család<> település>< táj

2011. Október 12


13

A munka már valaminek az eredménye DE napi szükséglet

„Azokban az ügyekben, amelyekben nehezen kiszámíthatóak a körülmények, a siker sokkal inkább múlik azon, hogy jó folyamatot hoztunk létre, mint azon, hogy megtaláltuk az optimális stratégiát.” Kees van der Heijden 2011. Október 12


14

7

A vidék kettős kitettsége Bio-fizikai sebezhetőség • Talajminőség és takaró •Árvíznek kitett területek • Talajvízkivétel

Éghajlat-érzékenységi index (csapadék variabilitása és szárazság)

Éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség

Monitoring Mennyiségi

Társadalami-gazdasági sebezhetőség •Mezőgazdasági dolgozók •Öntözési lehetőségek •Írástudatlanság •Infrastruktúra •Nemek közti egyenjogúság 2011. Október 12

Kereskedelmi érzékenységi index (szállítási csomópontoktól való távolság, export és importtermékek)


Globalizációval szembeni sebezhetőség

15

Életvitel háztartás

2011. Október 12


16

8

Tennivalókról és tettrekészségről  

A változás sokfélesége viszonyt teremt De …. Azok a fránya motivációk

A személy szükségleti ékje (továbbgondolás) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

2011. Október 12


Fizikai szükségletek, MUNKA minél teljesebb foglalkoztatottság fizikai biztonság, gondoskodás,levegő, víz, élelem, hajlék, alvás, pihenés, szexualitás az élet védelme (TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁS) KOMMUNIKÁCIÓ Kapcsolat önmagamhoz és másokhoz: KONSZENZUS érzelmi biztonság, bizalom, elfogadás, figyelmesség, gyengédség, szeretet,(TÁRSADALMI SZORIDALITÁS) INTEGRITÁS, önmagammal való személyes összhang,: TUDÁS értelem, hitelesség, igazság, jelenlét, jövőkép, könnyedség, kreativitás, siker…stb. (önrendelkezés <>Társadalmi sokszínűség) AUTONÓMIA, szabadság, döntés, tervezés, kivitelezés SZUBSZIDIRATÁS együttműködés célokk, érdekek és értékek megvalósításhoz vezető út (önigazgatás <>Társadalmi felelősségvállalás) Emlékezés, FOLYAMATOSSÁG, ünneplés: öröm SZINERGIA az élet teremtésének és álmaink beteljesülésének megünneplése, a veszteségekre – szeretteink, álmaink stb. elvesztésére – való emlékezés (gyász) de egyben ima, játék és rítus… (önkifejezés<>Társadalmi tudat) közösség – az élettel, a közösséggel egyetemes összhang: HOLISZTIKUS béke, ihlet, harmónia, hit, humor, remény, rend, szépség

17

Az értékekről és érdekekről (másként)

2011. Október 12


18

9

A közösségről A „másik

ember” megtalálása

„A másik ember akkor nem fikció, ha az egyik embertől független és mint ilyen szerves társa” (Karácsony Sándor)  A tömegtársadalom csak termék ezért hiányt termel  Egy közösségnek önmagát kitöltő teste van melynek dimenziói – – – 



A lakóhely térbeli élő A gazdálkodás anyagi A tradíciók szellemi

Mert „az élet titka az hogy nincsen titkára”

A társadalmi kohézió újra formálásra a szövetkezetek egyedül is alkalmasak – önfoglalkoztatás, – önrendelkezés, – önigazgatás



Népfőiskola mint közösség megtartó és kultúra közvetítő jó társ – Képzések, – Tanuló Körök,

Résztvevők • Szűk kör hozza a döntéseket a forrásokról, • Széles kört érint a megvalósulás és azt eredmény

• Bevonandók • Működtetők • Alanyok

Indikátorok •

KALÁKA A faluközösségi érdekű úgynevezett közmunkák is, a kölcsönös segítségnyújtás különböző formái is afféle fokmérői voltak a „tradíció” többékevésbé zavartalan, öntörvényű működésének. Ha együttlétet igénylő társas munkákat szokáscselekményként, a közösség szolidaritásmegnyilvánulásaként is értelmezzük az együtt végzett munkák korántsem igényelik a munkacsapattá szerveződést


2011. Október 12

• kiknek az együttműködését igényli a fejlesztés megvalósulása, beleértve a haszonélvezőket és végrehajtókat • Ha „amink van” és „amink nincs” között eltérnek a szereplők a projekt nem lesz önhordó • Ha azonos a projekt önhordóvá válik

Elek István

• • • • • • •

• •

• •

Fenntartható gazdaság Programok • Jövőkép Forrás • Komplex szabályozás Krízis • Motiváció Hálózatok (mentorok) • Gondolkodás Fenntartható környezet Programok • Jövőkép Forrás • Terepasztal Hálózatok (mentorok) • Motiváció • Gondolkodás Együttműködés, részvétel Krízis • Működő hálózatok Sikerre való éhség • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció Keretek (szabályozás) Programok • Jogi környezet Cselekvési kényszer • Komplex szabályozás • Működő hálózatok

19

• A források működését szabályozzák • Ágazati szabályozások

Projekt menedzs. • kompetencia

Helyi tudásbázis •

Erőforrások

Eredmények

• Idő • Pénz • Cél (feladat)

Döntések • Sorrend • Arányok • Hasznosulás

• Jó gyakorlatok • Túlélő képesség

• • • • • • •

Motiváció Hagyományok • Jövőkép Jó gyakorlatok • Motiváció Krízis • Sikerélmény Sikerre való éhség • Gondolkodás Információ Jó gyakorlatok • Kommunikáció Hálózatok (mentorok) • Bizalom Tudás, tapasztalat • Működő hálózatok • Gondolkodás

• Forrás • Krízis • Tudás tapasztalat

2011. Október 12

• Indikátorok Visszacsatolás •

Koordináció • Kompetens • Egyértelmű felelősségek • Bizalom

Kompetencia • Bizalom • Működő hálózatok • Gondolkodás

Monitoring

• térségi, • egyéni, • szervezeti

•

Innováció • Kommunikáció • Bizalom • Motiváció • Sikerélmény


20

10









A paraszti társas munkákat leíró s rendszerző néprajzi dolgozatok szerzői annyira sokféle munkaformát szoktak felsorolni, eltekintünk a faluközösség egésze vagy az egyes gazdaságok érdekében végzett termelő-, feldolgozó-, építő-, eszközelőállító-, karbantartó munkák felsorolásátóljellemzésétől (a felsorolásszerű számbavételre lásd Szendrey Á. 1938b). A faluközösségi érdekű úgynevezett közmunkák is, a kölcsönös segítségnyújtás különböző formái is afféle fokmérői voltak a „hagyományos faluközösség” többékevésbé még zavartalan, öntörvényű működésének, ezzel együtt a paraszti polgárosuláshoz való viszonyuknak. Ha együttlétet igénylő szokáscselekményként, rituális akcióként és a közösség szolidaritás-megnyilvánulásaként is, nem csupán munkaszervezeti formaként értelmezzük a társas munkákat, az együtt végzett munkák mindegyike korántsem igényelte a munkacsapattá szerveződést. Az esetben kellett megszerveződnie az akcióközösségnek, –

–

–

ha az elvégzendő feladatot egymást feltételező és kiegészítő részmunkákra lehetett és kellett felosztani a társult személyek más-más szerszámmal, más-más munkafogásra felkészülve, azaz valamilyen speciális ismeret vagy készség birtokában tagolódtak bele az összehangolt munkafolyamatba. Betagolódásuk egyrészt a részmunkák fontosságának, az elvégzésükhöz szükséges szakismeret és erőkifejtés kisebb avagy nagyobb voltának megkülönböztetésével, hovatovább e különbségtétel normává szilárdulásával járt együtt: kiformálódott a munkacsapat belső hierarchiája. Másrészt – másféle munkafeladatok esetén – a részmunkák egyenrangúsága, azonos értékűsége szilárdult az akcióközösség normájává. Eszerint a társult személyek egymást kiegészítő szerepének megcserélhetőségét fogadták el szervezési alapelvnek: azt is szabályozta a csapat belső munkarendje, hogyan váltják egymás között a részmunkákat.

2011. Október 12

Kaláka "Az innovációk terjedése mindig egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Az érintkezések hálózata határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket.„


Thomas W. Valente

21

Szövetkezés



Allokációk – A Hatalom – A Tőke – A Munka

2011. Október 12


22

11

Önkéntesség és kölcsönösség Jelenlét és együttműködés Együttlét sokféleképpen Közösségek sokféleképpen Sokféleképpen a hálózatokban

2011. Október 12


23

Köszönöm hogy meghallgattak [email protected] www.szoszov.hu

2011. Október 12


24

12

A vidékfejlesztés szükséges hiánypótlásai

Recommend Documents