A veszélyes anyagokhoz kapcsolódó fogalomgyűjtemény
A veszélyes anyagok témaköréhez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat – többek között – a következő jogszabályokban találjuk meg.
−
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)
−
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.)
−
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (EüM rendelet)
−
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (Korm. rendelet)
− −
A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003.(VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU számú európai parlamenti és tanácsi rendelet
Átmeneti fém (a hulladékjegyzék alkalmazása szempontjából) A szkandium, a vanádium, a mangán, a kobalt, a réz, az ittrium, a nióbium, a hafnium, a volfrám, a titán, a króm, a vas, a nikkel, a cink, a cirkónium, a molibdén és a tantál minden vegyülete, valamint ezek az anyagok fémes formában, amennyiben azok veszélyes anyagként vannak besorolva.
Biocid termékek Biocid termék: bármely olyan, egy vagy több hatóanyagból álló, egy vagy több hatóanyagot tartalmazó vagy egy vagy több hatóanyagot keletkeztető anyag vagy keverék a felhasználóhoz jutó kiszerelésben, amelynek rendeltetése, hogy károsító szervezeteket a tisztán fizikai vagy mechanikai ráhatáson kívüli bármely módon elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanná tegyen, hatásuk kifejtésében megakadályozzon vagy azokkal szemben más gátló hatást fejtsen ki, továbbá bármely olyan, az első francia bekezdés hatályán kívül eső anyagokból vagy keverékekből előállított anyag vagy keverék, amelynek rendeltetése, hogy károsító szervezeteket a tisztán fizikai vagy mechanikai ráhatáson kívüli bármely módon elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanná tegyen, hatásuk kifejtésében megakadályozzon vagy azokkal szemben más gátló hatást fejtsen ki. [Forrás: A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003.(VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet; a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU számú európai parlamenti és tanácsi rendelet]
Biztonsági adatlap Biztonsági adatlap a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum. (Forrás: Kbtv.)
Egészségkárosító kockázat
Az egészségkárosító kockázat a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél - 1:105 szintűnél - nagyobb kockázatot jelez. [Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
Egyéb biocid termékek Az uniós rendelet a biocid termékeket főcsoportokba rendezi, a főcsoportokhoz pedig terméktípusokat rendel. A 4. főcsoportot az egyéb biocid termékek alkotják, amelybe a következő terméktípusok tartoznak: 21. terméktípus: Algásodásgátló termékek (vízben használt szerkezeteken, pl. hajókon, való megtelepedés és növekedés ellen használt szerek) 22. terméktípus: Balzsamozáshoz és kitöméshez használt folyadékok (emberi vagy állati tetemek és azok részeinek fertőtlenítésére és tartósítására használt szerek) [Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
Expozíció
Az expozíció a munkahelyen jelen lévő rákkeltő(k) hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül - éri; a munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál. [Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
Expozíciós idő
Az expozíciós idő a munkavállaló által a rákkeltővel szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam. [Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
Expozíciós koncentráció Az expozíciós koncentráció az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit külön jogszabály tartalmazza. [Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
Fertőtlenítőszerek
Az uniós rendelet a biocid termékeket főcsoportokba rendezi, a főcsoportokhoz pedig terméktípusokat rendel. Az 1. főcsoportot a fertőtlenítőszerek alkotják, amelybe a következő terméktípusok tartoznak: 1. terméktípus: Humán-egészségügy (az emberi bőr vagy fejbőr fertőtlenítése céljából használt termékek) 2. terméktípus: Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek (pl. uszodafertőtlenítő szerek, textilek, szövetek, maszkok fertőtlenítésére használt szerek, stb.) 3. terméktípus: Állat-egészségügy (állatok száj- vagy testi higiéniáját biztosító vagy antimikrobiális termékek) 5. terméktípus: Ivóvíz (ivóvíz-fertőtlenítő szerek) [Forrás: 528/2012/EU számú Európai parlamenti és tanácsi rendelet]
Forgalmazási kategóriák
Az irtószert a forgalmazás szempontjából a következő kategóriába kell sorolni: I. forgalmazási kategóriába tartoznak: a nagyon mérgező veszélyességi osztályba sorolt és T+ veszélyjellel ellátott irtószerek; II. forgalmazási kategóriába tartoznak: a mérgező veszélyességi osztályba sorolt és T veszélyjellel ellátott irtószer, továbbá amely a környezetre különösen veszélyes, illetve amelynek kijuttatásához különleges szakértelem, vagy technológia szükséges; III. forgalmazási kategóriába tartoznak: az előző két kategóriába nem sorolt irtószerek. Ezek a szabadforgalmú termékek”. [Forrás: 38/2003.(VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet]
Hatóanyag
A hatóanyag olyan anyag vagy mikroorganizmus, amely károsító szervezetekre vagy azok ellen hatást gyakorol. A biocid termék a hatását az ún. hatóanyag révén fejti ki. A hatóanyagok aktuális jegyzéke a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 39. § (1) bekezdése alapján az OEK által időszakosan megjelentetett „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” című kiadványban található. A legutóbbi ilyen kiadvány 2013 júliusában jelent meg. A hatóanyagok jegyzékének európai felülvizsgálati programja, melyben magyar szervként az OEK vesz részt, érinti a felülvizsgálat alatt álló hatóanyagokat, a jóváhagyott hatóanyagokat és a felülvizsgálati programból törölt hatóanyagok is, továbbá érinti az írtószerek (új és átmeneti) engedélyezése kölcsönös elismerését. Ez a feladat egy periodikus kiadványban már nem valósítható meg, ezért a biocid termékek közé tartozó írtószerekről, illetve azok hatóanyagairól a http://www.oek.hu/ika/ címen weblap készült, s az ennél frissebb információk innen nyerhetők.
Hulladék
Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. (A megválás kifejezés alatt – jobb híján – értéktelennek, haszontalannak tartott dolog ki/eldobása, elhagyása értendő.)
Hulladék besorolása A képződő hulladék megfeleltetése a hulladékjegyzék valamely hulladéktípusának. A besorolást a hulladék termelőjének kell elvégeznie, ennek hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság teszi azt meg. Szabályait a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet állapítja meg.
Hulladékfajta
Az az anyagfajta – így különösen fa, fém, papír, üveg, kompozit, műanyag, biológiailag lebomló –, amelyből az adott hulladék képződik (a hulladék anyaga vagy eredete, pl. mezőgazdasági).
Hulladékjegyzék A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. mellékletében szereplő, az EU-nak a hulladékok listájáról (List of Waste, LoW) szóló 2000/53/EK bizottsági határozatának a 2014/955/EK bizottsági határozattal módosított verziójának mellékletében megadott hulladéktípusok listája. A jegyzékben szereplő anyagok csak akkor minősülnek hulladéknak, ha megfelelnek a hulladék fogalmának. A jegyzékben csillaggal (*) jelölt tételek veszélyes hulladéknak minősülnek.
Hulladékjelleg A hulladék veszélyes vagy nem veszélyes volta, jellemzője.
Hulladékminősítés A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítása azon esetekben, amikor a hulladék a hulladékjegyzékbe nem sorolható be, vagy a termelő és a hatóság besorolása eltér. A hulladékminősítést a termelő kérésére és költségére a II. fokú környezetvédelmi hatóság végzi. Szabályait a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 25/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Hulladékminősítő Bizottság A hulladékminősítést végző környezetvédelmi hatóság szakértői környezetvédelemért felelős miniszter normatív utasítással hoz létre.
testülete,
amelyet
a
Hulladéktípus A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletben meghatározott hulladékjegyzék szerinti azonosító kóddal jelölt hulladék.
Kártevők elleni védekezésre használt szerek Az uniós rendelet a biocid termékeket főcsoportokba rendezi, a főcsoportokhoz pedig terméktípusokat rendel. A 3. főcsoportot a kártevők elleni védekezésre használt szerek alkotják, amelybe a következő terméktípusok tartoznak: Kártevők elleni védekezésre használt szerek 14. terméktípus: Rágcsálóirtó szerek (egér, patkány és más rágcsálók elleni védekezésre használt szerek, a riasztó- és csalogatószerek kivételével) 15. terméktípus: Madárölő szerek (a riasztó- és csalogatószerek kivételével) 16. terméktípus: Puhatestűirtó és féregirtó szerek, valamint egyéb gerinctelen állatok elleni védekezésre használt szerek (a riasztó- és csalogatószerek kivételével) 17. terméktípus: Halirtó szerek (a riasztó- és csalogatószerek kivételével) 18. terméktípus: Rovarölő és atkaölő szerek, valamint más ízeltlábúak elleni védekezésre használt szerek (a riasztó- és csalogatószerek kivételével) 19. terméktípus: Riasztó- és csalogatószerek 20. terméktípus: Egyéb gerincesek elleni védekezésre használt szerek (a riasztó- és csalogatószerek kivételével) [Forrás: 528/2012/EU számú Európai parlamenti és tanácsi rendelet]
Kémiai biztonság
A kémiai biztonság a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. (Forrás: Kbtv.)
Megszilárdulás Olyan folyamat, amely adalékanyagok hozzáadása révén a hulladéknak csak a fizikai állapotát változtatja meg, kémiai tulajdonságait nem.
Mutagén anyag Mutagén anyag: 1.) amely belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoz vagy megnöveli a genetikai károsodások gyakoriságát, 2.) a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag, 3.) az a keverék, amely egy vagy több - az sb) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. mutagén kategóriába tartozik. (Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet)
Nehézfém (a hulladékjegyzék alkalmazása szempontjából) Az antimon, az arzén, a kadmium, a króm(VI), a réz, az ólom, a higany, a nikkel, a szelén, a tellúr, a tallium és az ón minden vegyülete, illetve ezek az anyagok fémes formában, amennyiben azok veszélyes anyagként vannak besorolva.
R mondat és R szám Az R mondat és R szám a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma. (Forrás: Kbtv.)
Rákkeltő anyag Rákkeltő anyagok az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag: 1.) Az a keverék, amely egy vagy több ˗ az aa) alpontban meghatározott ˗ anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. rákkeltő kategóriába tartozik. 2.) A 2. számú mellékletben meghatározott eljárás során felszabaduló vagy alkalmazott, az első alpontban foglaltak szerinti anyag, vagy ilyen anyagot az ab) alpontban meghatározott koncentrációban tartalmazó keverék, 3.) Bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporok. [Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
Részben stabilizált hulladék Olyan hulladék, amely a stabilizáció folyamata után még mindig tartalmaz olyan veszélyes összetevőket, amelyek nem alakultak át teljes mértékben nem veszélyes összetevőkké, és rövid, közép- vagy hosszú távon a környezetbe juthatnak.
S mondat és S szám Az S mondat és S szám a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma. (Forrás: Kbtv.) Stabilizáció Olyan folyamat, amely módosítja a hulladék összetevőinek veszélyességét, és így a veszélyes hulladékot nem veszélyes hulladékká teszi.
Tartósítószerek Az uniós rendelet a biocid termékeket főcsoportokba rendezi, azokhoz pedig terméktípusokat rendel. A 2. főcsoport a tartósítószerek, amelybe a következő terméktípusok tartoznak: 6. terméktípus: Termékek eltarthatóságát biztosító tartósítószerek (pl. nem élelmiszer, takarmány, stb. jellegű feldolgozott termékek tartósítására használt termékek) 7. terméktípus: Bevonatvédő szerek (pl. a festékbevonatok, műanyagok, stb. mikrobiológiai károsodás vagy az algásodás gátlását biztosító szerek) 8. terméktípus: Faanyagvédő szerek (farontó és fakárosító élőszervezetek, rovarok ellen használt termékek) 9. terméktípus: Rost, bőr, gumi és polimerizált anyagok tartósítószerei (mikrobiológiai károsodást gátló termékek) 10. terméktípus: Építőanyagok tartósítására használt szerek (fától eltérő építőanyagok tartósító szerei) 11. terméktípus: Tartósítószerek hűtőfolyadékokhoz és technológiai (rendszerfolyadékok) (pl. mikrobák, algák, kagylók ellen használt szerek)
eljárásokhoz
12. terméktípus: Nyálkásodásgátló szerek (ipari folyamatokban, berendezésekben és szerkezetekben a nyálkaképződés megelőzésére használt anyagok) 13. terméktípus: Megmunkálásra vagy vágásra használt folyadékok tartósítószerei (fém, üveg vagy egyéb anyagok megmunkálásánál használt folyadékok tartósítószerei) [Forrás: 528/2012/EU számú Európai parlamenti és tanácsi rendelet]
Terhelés A terhelés a munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő mennyisége, dózisa függetlenül attól, hogy milyen expozíciós úton jutott a szervezetbe. [Forrás: 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
Veszélyes Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. (Forrás: Mvt.)
Veszélyes anyag Fogalommagyarázat az Mvt. szerint: Veszélyes anyag minden anyag vagy keverék, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a következők: robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is) és egyéb egészségkárosító anyagot. Fogalommagyarázat a Kbvt. szerint: Veszélyes anyag valamennyi, a törvény 3. §-a alapján veszélyesként osztályozott anyag. A 3. § alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható. Veszélyes anyag (a hulladékjegyzék alkalmazása szempontjából):
Olyan anyag, amely megfelel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2-5. részében szereplő kritériumoknak.
Veszélyes hulladék
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék.
Veszélyes keverék
Veszélyes keverék egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap. (Forrás: Kbtv.)
Veszélyességi jellemző
A hulladék veszélyességét meghatározó tulajdonság, amelyet a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik – a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2008. május 30-i 440/2008/EK rendelettel, vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni.
