A Vércse Gyümölcsei: játszótér építése Söréden

2010. június - III. évf. 6. szám

A Vércse Gyümölcsei: játszótér építése Söréden Európai Uniós támogatással Söréd Község Önkormányzata 2008-ban nyújtott be támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, hogy a Falumegújítás- és fejlesztés jogcímben játszóteret építsenek a községben. A pályázat támogatásra jogosult lett, így a faluban elkészült az első játszótér 2010 tavaszi hónapjaiban. Az ünnepélyes átadásra 2010. május 29-én került sor, amikor a polgármester átvágta a szalagot, ezzel megnyitva a gyermekek számára a régen várt játszóteret. Az önkormányzat 7 911 964 Ft-ot nyert a megvalósításra. Az önkormányzat már évek óta tervezi a település első játszóterének megépítését, mivel a tervek már 2005-ben elkészültek. A megépült játszótér a legszélesebb korosztálynak kínál változatos szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget a helyi igényeknek megfelelően. A hintás, hálós játékok a nagyobbaknak, a homokozó és a mászó torony inkább a kisebbeknek épült meg. A szülők, nagyszülők számára pihenőhely és esőbeálló épült. A játszótéren ezen kívül van egy kötélpálya, amely a „Tarzan-csúszda” fantázianevet viseli, és nem utolsó sorban vannak rugós játékok, asztalitenisz és egy kétszemélyes hinta is.

Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL - 2010. június

Pátria Jubileumi ünnepség

– A Vértes-Gerecse is részt vett kiállítóként A Pátria Faluközösségi Egyesület az idei évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját! Az Egyesület vezetősége tagságának és Vértesszőlős község lakóinak egy tartalmas programot szervezett meg, melynek során együtt ünnepelték a jeles eseményt. 2010. június 26-án szombaton a Vértes László parkban került megrendezésre a Jubileumi Pátria Falunap. A rendezvény kicsik és nagyok számára egyaránt kínált nagyszerű időtöltést! Némi ízelítő a színes programból: • Könnyű- és népzenei programok • Lovagi udvar, lovagi torna, piláfkészítés, a falu legerősebb emberének megválasztása középkori feladatokkal, értékes nyereményekért • Palik Racing Team közönségtalálkozója, versenyautók és szervizkamion bemutatásával, kerékcsere versennyel • Lovagi udvar, lovagi torna, piláfkészítés, a falu legerősebb emberének megválasztása középkori feladatokkal, értékes nyereményekért • Gyermeksarok: bohóc és ugrálóvár •Egyesületek utcája: civil szervezetek bemutatkozása • Esti táncos mulatság • Lézer show Az egyesületek utcájában a Vértes-Gerecse akciócsoport is képviseltette magát. Az érdeklődők betekintést kaphattak az egyesület működésébe, a 37 település összefogásával megvalósult fejlesztésekbe, valamint a pályázati lehetőségekről is tájékoztatást kaptak. Népszerű volt a Fotó-Totó, mely az akciócsoport területén található építészeti, természeti és kulturális értékek bemutatását szolgálja. Az akciócsoport más rendezvényeken is szívesen bemutatkozik, népszerűsíti a helyi termékeket, szolgáltatásokat.

2.


3.

Bemutatkozik Dad község Dad település Komárom-Esztergom megye déli részén, a Vértes lábánál fekszik, nagyon szép természeti környezetben. A falu ősidők óta lakott település. A magyarok kezére 896 és 900 között került a terület, a Csák nemzetség szerzett magának itt birtokokat. Először 1230-ban említik a nevét egy oklevélben. A község 1238-ban a győri püspökséghez tartozott, 1438-ig királyi birtok volt. 1440-ben Ujlaki Miklós tulajdona lett, Gesztes várához tartozott. 1517 és 1748 között Török Imre nándorfehérvári bánnak és feleségének, Pemflinger Katának a tulajdonát képezte a dadi puszta. 1529-ben a törökök teljesen elpusztították, majd 1643-ban gróf Csáky László, a gesztesi vár ura az elhagyott faluba református jobbágyokat hozott, 1693-ban gróf Eszterházy Ferenc tulajdonába került. Az 1707-es összeírás szerint Dad a Rákóczi által elfoglalt területekhez tartozott. 1747-48-ban Eszterházy József katolikus lakosságot telepített a faluba, nekik adta a templomot, a reformátusoknak pedig telket, építőanyagot adományozott új templom építéséhez, melyet az akkori rendelkezések szerint, csak a csak a hátsó kertbe építhettek, mindössze két öl magas, torony nélküli lehetett. Mivel Fellner Jakab Eszterházynak dolgozott a településen is több épületet tervezett, a katolikus templomot és plébániát, valamint

egy sörházat, melyet később a református egyház megvásárolt iskolának. A XIX. század elején két esetben is nagyméretű természeti csapás, földrengés sújtotta a községet. Az első 1819-ben, a másik nem sokkal később, 1823-ban okozott hatalmas károkat. Az újabb természeti csapás az 1860as tűzvész és kolerajárvány volt. A tűz a község jelentős részét elpusztította, a kolera 400 halottat követelt. 1896-ban a millenniumot Dad község is kellő tisztelettel ünnepelte meg. Emlékét a mai napig őrzi a falu felső végén álló gyönyörű hársfa, mely a jegyzőkönyv szerint az Árpád nevet kapta, és amely azóta

községünk dísze és büszkesége. Köré parkot alakítottak ki. Érdemes megemlíteni egy, a Guinnes rekordok könyvében is szereplő adatot, mely elmondja, hogy Magyarországon a legnagyobb eső 1953. június 9-én Dadon volt, amikor a falura 24 óra alatt 240 mm eső zúdult, nagy árvizet okozva az „Alszegen”. A településen több emlékmű, műemlék épület és tájház is található. 2003-ban állítottuk Cs. Kiss Ernő népi fafaragóművész által készített és közadakozásból létrehozott beköszöntő táblát, melyet nem mindennapi köszöntése nagyon hamar híressé tett: „ÁLDÁS AZ ÉRKEZŐRE, BÉKESSÉG A TÁVOZÓRA.”

Keressük Magyarország és a világ legjobb vadhúsát, vadételét! Amennyiben Ön tudja, hogy jelenleg hol található, ki állítja elő, ki forgalmazza a keresett terméket, kérjük, jutalom ellenében jelentkezzen! A visszaigazolt ajánlók az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó keretein belül megrendezésre kerülő Hús- és húskészítmények világbajnokság vidéki helyszíneire szóló, kétszemélyes belépőjegyekkel gazdagodhatnak. Tizenkét hazai helyszínen mérettetnek meg a hús- és húskészítmények. Igazi fesztiváli hangulatban, hazai és nemzetközi szakértők, fogyasztók döntései alapján, augusztus 21-én a Budai Várban hirdetjük ki, hogy mely termék lett 2010. legjobb vadhúsa, illetve vadhúsból készült élelmiszere. Kérésére a tanúvédelmi programunkba bevonjuk és így, a többi tanútól cserébe Ön is megtudhatja, hogy melyik termék a legesélyesebb a világ legjobb disznósajtja, halászati terméke, tepertője, szalonnája, felvágottja, virslije, füstölt pácolt húskészítménye, sertés hús alapanyaga, kecske- juhhúsa, kenőmájasa, baromfi húsa, baromfi terméke, sonkája, hurkája – mindösszesen a világ legjobb hús és húskészítménye 2010. díjra!

Tehát amennyiben Ön tudja, hogy jelenleg hol található, ki állítja elő, ki forgalmazza a keresett terméket, ismételten kérjük, jutalom ellenében jelentkezzen! Mit kell tennie? 1. Amennyiben ismeri az előállító vállalkozást és a termék nevét, kérjük, elektronikus levélben írja meg nekünk a vállalkozás és a termék nevét, jellemzőit az [email protected] címre. Az email tárgyába írja be, hogy „vadhús”! 2. Ha közvetlenül ismeri az előállítót, feltétlenül hívja fel a figyelmét arra, hogy jelentkezzen Magyarország legnagyobb élelmiszerlánc rendezvényének helyszíneire. (Versenykiírás: http://events.foodlawment. com/downloads/versenykiiras.pdf) 3. Ha csak a beszerzés helyét ismeri, kérjük, adja meg az adott húsbolt, hús-szakbolt, áruház címét, az adott termék nevét és küldje el nekünk az [email protected] címre. Fontos! Az email tárgyába írja be, hogy „vadhús”! 4. Ha Ön ismerője egy igazán különleges vadhús-étel receptjének – s az nem titkos - kérjük, küldje el nekünk a receptet, hogy etalonként a weblapjainkon közzé tehessük, s reméljük versenyzőként – természetesen ingyenesen, a mi

VIP vendégünkként – Ön be is mutatja a saját vadhús-étel elkészítésének módját Szegeden, ahol kóstolóval is alátámasztja a recept különlegességét. Kérjük, hogy az adott termék receptjét, esetleg fényképekkel együtt küldje el nekünk az [email protected] címre. Az email tárgyába kérjük, hogy írja be „vadhús”! 5. Az ajánlók ajánlatai alapján az első öt előállítónak ingyenes kiállítói helyet biztosítunk Szegeden – a Vadhús Világbajnokság színhelyén. 6. Az ajánlók közül a tizenkét helyszínen, 100100 visszaigazolt, hibátlan ajánlatot, receptet beküldő részére, személyenként 2-2 ingyenes belépőt biztosítunk a hús és húskészítmények világbajnokság helyszíneire. Mindezek mellett, ha valami finom vadhúsételt evett vagy kóstolt bárhol a világban, vagy már készített ételeket az ott vásárolt vadhúsból, van információja, netán nem ízlett a termék, most elmondhatja véleményét a világ vadhúsairól és készítményeiről. Értékeljen pontokkal 1-től 10-ig, és szövegesen is, ha kész, küldje az [email protected] címre. Fontos! Az e-mail tárgy rovatába írja be, hogy „vadhús”! (www.umvp.eu)


Elkezdődtek a Vércse-táborok!

4.

Már javában folynak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER jogcím keretében támogatást nyert nyári napközis táborok. Örömmel számolhatunk be, hogy a 2009-ben benyújtott pályázatok már a megvalósítás szakaszában vannak, hiszen 2010. június 21-én indult Várgesztesen és Vértesbogláron is a három hetes gyermeknapközi. Várgesztes Község Önkormányzata „Várgesztesi Gyermeknapközi” elnevezéssel 25 fő részére pályázott 3 hetes napközi megszervezésére, mivel a legtöbb családnak a nyári szünidő alatt komoly gondot okoz a gyerekek biztonságos elhelyezése és felügyelete, ehhez szeretnének segítséget nyújtani. A tábor 4 település összefogásával valósul meg: Várgesztes, Környe, Vértessomló, Héreg. A várgesztesi Faluházban az alábbi programok várják az általános iskolás gyerekeket: ismeretterjesztő előadások, kézműves foglalkozások, akadályverseny, kirándulások, sportfoglalkozások, strand. Vértesboglár Község Önkormányzata „Kincskereső őseink nyomán a Vértes szélén” elnevezéssel 40 fős gyermeknapközire (általános- és középiskolások számára) nyújtott be pályázatot, mely 4 település együttműködésével valósul meg: Vértesboglár, Bodmér, Gánt, Csákvár. A tábor a Vértesboglári Általános Iskolában kerül megrendezésre. A foglalkozásokat (kézműves tevékenységek; német nyelvi kommunikáció népszokással, néphagyománnyal, hagyományos gazdálkodással összekapcsolva; játékkészítés; kirándulások) pedagógusok, szakemberek, valamint önkéntes segítők tartják. A tábor célja Vértesboglár település és környékének tudatos megismerése, a saját élettér újra felfedezése, önazonosság, önbizalom fejlesztése, a résztvevők kompetenciájának fejlesztése: együttműködési, kommunikációs, idegen nyelvi, környezettudatos magatartás, viselkedésformák kialakítása, fejlesztése.


Ismét tájékoztató fórumok a Vértes-Gerecse akciócsoportnál

5.

Beszámoló a Vértes-Gerecse akciócsoport működéséről Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás

Az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás részéről Rajnai Gábor elnök úr kérte fel a Vértes-Gerecse akciócsoportot, hogy a Társulás júniusi ülésén számoljon be az egyesület működéséről, az eddigi tapasztalatokról

A társulási ülésen Móricz Beáta munkaszervezet–vezető és Schuszter Margit projekt menedzser képviselte az akciócsoportot. A társulás képviselői az előterjesztésben részletes beszámolót kaptak az egyesület 2009. évi közhasznú tevékenységéről, az ellátott feladatokról, valamint a támogatásban részesült szervezetekről és programokról. A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség tájékoztató fórumokkal is szeretné elősegíteni, hogy a 2010. évben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER program keretében támogatásban részesült szervezetek, projektek megvalósítása sikeres legyen, a támogatott projektek megvalósítása során a lehető leghatékonyabban hívhassák le a támogatásokat, a pénzügyi elszámolások megfelelő módon előkészítettek legyenek és visszafizetési kötelezettség nélkül zárhassák le beruházásaikat, fejlesztéseiket. Éppen ezért 2010. június 24-én, Bodméron tartottunk tájékoztató fórumot, melyen sajnos kevés szervezet képviselője tudott megjelenni. Többen is jelezték a munkaszervezet felé, hogy igényt tartanának tanácsadásra, tájékoztatásra, ezért ismételten hívjuk és várjuk az érdeklődőket, ezúttal Tatára, a Vértes-Gerecse közösség irodájába. Helyszín: Vértes-Gerecse Közösség munkaszervezetének irodája: cím: 2890 Tata, Erzsébet királyné tér 13. Időpont: 2010. július 6. kedd 15.00 Az alábbi témákban hallhatnak tájékoztatás: - Általános tájékoztató a LEADER jogcímekkel, célterületekkel kapcsolatban; - A kifizetési kérelmek összeállítása – mire kell figyelmet fordítani; - A kifizetési kérelemhez csatolandó dokumentumok (pl. építési napló, ÉNGY tételek felhasználásának dokumentálása, árajánlatok csatolása, számlákkal kapcsolatos követelmények stb.) - Projektzárás, elszámolások, helyszíni szemlékről tudnivalók; - Fenntartási kötelezettség; - Egyedi kérdések megvitatása.

Energiagazdálkodás a Tatai medencében – fenntartható fejlesztések a vidékfejlesztésben Összefogás a KEOP 4.3 modellpályázat módosításáért A Vértes-Gerecse Közösség és a területén illetékes Helyi Vidékfejlesztési Irodák 2010. június 7-én tartottak szakmai egyeztető megbeszélést Tatán, melyen Dely László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Települési Energiagazdálkodási Szakosztályának alelnöke az elmúlt 10 évben végzett munkáról, valamint a jelenlegi helyzetről adott tájékoztatást és az alábbi intézkedések szükségessége fogalmazódott meg: - olyan mintaprojektekre van szükség, melyekre alapozva felépíthetők megújuló energiára épülő térségi, kistérségi rendszerek; - minden kistérségnek szükséges lenne foglalkoztatni egy energetikai szakembert, 20 000 fő fölötti településeknek pedig sajátot is, de erre jelenleg nincs az önkormányzatoknak státusza és így forrása sem; - megyei szinten is szükséges lenne egy energetikai irodahálózat kialakítása; - KEOP 4.3 sajnos későn jelent meg, és a szakértők szerint túlságosan bonyolult lett, már működő, kialakult rendszerek esetében sem tudnak megfelelni a feltételeknek; - kétfordulós a pályázat, első körben egy elő megvalósíthatósági tanulmányt kell benyújtani. Konzorciumot vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek alkotnák. Önkormányzatoknak nincs plusz forrásuk, mindenképpen egy harmadik fél által finanszírozott kivitelezésben kell/lehet gondolkodni. - A Vértes-Gerecse Közösség egy megfelelő konzorciumi tag lehetne; - a Vértes-Gerecse HVS-ben is szerepelnek a megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztések, melyek megvalósítása egyre sürgetőbb; - szükség lenne további tájékoztatásra, és tanulmányútra is olyan térségbe, ahol ez már valamilyen szinten működik; - Olajos Péter számára már eljuttatták szakmai javaslataikat, de szükséges a további lobbizás. Az egyeztetéseknek köszönhetően a Vértes-Gerecse Közösség, a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás, valamint az ETE-TESZ egy közösen megfogalmazott levelet juttatott el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, Petykó Zoltán elnök úr számára, melyben a KEOP-os pályázat határidejének módosítását, valamint a feltételek egyszerűsítését kérték. A levelet másolatban Bencsik János államtitkár, valamint Olajos Péter helyettes államtitkár is kézhez kapta. Jelenleg a válaszra várunk.


6.

A Vidékfejlesztési Minisztérium árvíz- és belvízkárok enyhítése érdekében tett lépései A Vidékfejlesztési Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri az utóbbi hónapok kedvezőtlen időjárása miatt keletkezett ár- és belvizek helyzetét, illetve az általuk okozott károk nagyságát

A 2010. június 14-i felmérések alapján a belvízzel borított területek nagysága 183,2 ezer hektár, az árvízzel borított területek nagysága 31,5 ezer hektár, a károsan átnedvesedett és vetetlen területek nagysága 104,3 ezer hektár. 89 ezer hektáron a vízborítás miatt kipusztult a növényzet. A kialakult helyzetben szükségessé vált a kárenyhítési rendszer hatékonyságának növelése, továbbá a károsult termelők terheinek csökkentése. Mindezek érdekében a minisztérium az alábbi intézkedéseket teszi: • sor kerül a kárenyhítési törvény módosítására, melynek köszönhetően a termelők június 30. helyett szeptember 30-ig fizethetik be önrészüket a Kárenyhítési Alapba. A törvény módosítását az Országgyűlés hamarosan tárgyalja. • kezdeményezi, hogy a Kormány a kötelező mértéken felül is járuljon hozzá a Kárenyhítési Alap feltöltéséhez. A kérdésben a kormány az államháztartás helyzetének áttekintését követően és a belvízkárok nagyságának ismeretében szeptember hónapban dönthet. • támogatja, hogy a rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a Kárenyhítési Alapból előleget fizessenek a termelőknek. Ennek folyósításáról és mértékéről döntés — a rendelkezésre álló források nagyságának függvényében — december első napjaiban születik. Az előleg kifizetésére várhatóan még az év végén sor kerül. A kárenyhítő juttatások előlegen felüli részének folyósítása a törvényben rögzített határidőig, 2011. március 15-ig megtörténik. • egyszerűsíti a vis maior bejelentésekhez kapcsolódó hivatali ügyintézést. A mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezések alapján a termelő az árvíz vagy belvíz miatt műveletlenül maradt területe után is megkaphatja a 2010-ben járó hektáronkénti 46 ezer forintnyi támogatást. Az egyszerűsítés során egyablakos eljárás keretében a gazdálkodóknak a káreseményt csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes megyei kirendeltségén kell bejelenteniük. Az MVH és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) gondoskodik a vis maior igazolások kiadásáról. Ezáltal a káresemény bejelentője mentesül a vis maior igazolással összefüggő eljárási illeték megfizetése alól is. Ezzel kapcsolatban rövidesen részletes tájékoztató jelenik meg.

• a gazdasági vészhelyzetre való tekintettel (árvíz,belvíz) az Európai Bizottsághoz fordul a jövőre esedékes területalapú SAPS támogatási összeg egy részének előlegként történő kifizetése érdekében. • kezdeményezi az Európai Unió Bizottságánál a válság miatt kedvezményesen nyújtható vállalkozásonként 3 év alatt adható 15 ezer euró állami támogatás 2010. december 31-i határidejének meghosszabbítását. • a károk összesítése után javasolja a kormánynak, hogy a költségvetés általános tartalékából a tárcához tartozó területeken kárenyhítésre kerüljön sor. A mezőgazdasági károk mellett a vidékfejlesztési tárcához tartozik a védművekben valamint a Nemzeti Parkok területén keletkezett károk felmérése is. Az állami vízügyi szervezetek védekezési költsége június 17-i adatok alapján összesen 10 milliárd 124 millió forintra becsülhető. Ez magában foglalja az árvízvédelemre, a belvízvédelemre, a vízminőségi kárelhárításra , a helyi vízkárokra valamint a védelmi anyagok visszapótlására fordítandó összegeket. Ezen felül a védművekben keletkezett károk becsült helyreállítási költsége — kizárólag az eredeti állapot helyreállítására — 7 milliárd 330 millió forint. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása valamint az árvízhelyzet miatt a Nemzeti Parkok is jelentős károkat szenvedtek. A 10 Nemzeti Park Igazgatóságának becslése alapján a védekezés költségei, a keletkezett károk és a bevételkiesések összege várhatóan 370 millió forintra tehető. • kezdeményezte, hogy a kormány forduljon az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a rendkívüli árvízkárokra való tekintettel Magyarország minél hamarabb részesülhessen az Európai Unió 1 milliárd eurós Szolidaritási Alapjából. • azonnali segélyakciót szervezett az árvízkárosultak, a kilátástalan helyzetbe került emberek megsegítése érdekében. Felhívását a minisztérium a háttérintézmények munkatársai, az agráriumban tevékenykedő társadalmi szervezetek és agrárcégek körében hirdette meg, de természetesen bárkinek a felajánlását szívesen fogadja. A pénzbeli adományokat egy — a tárca számára a Magyar Államkincstár által nyitott — elkülönített számlára lehet utalni. A számlaszám: 10032000-01220191-50004009 forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Tekintettel az ország egyes területein jelentős nagyságú mezőgazdasági területet érintő árvízre, illetve belvízre, külön kiemeljük a vis maior bejelentésének fontosságát, ugyanis kizárólag a megalapozott és az MVH által elfogadott vis maior bejelentés alapján, az érintett ügyfeleket mentesíteni tudjuk az egyes jogcímekhez kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásából fakadó szankciók, illetve levonások alól. Ezúton tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy amennyiben a 2010-es egységes kérelemében megjelölt területei vonatkozásában vis maior esemény történt (pl. belvíz, árvíz), abban az esetben vis maior bejelentést kell tennie. Amennyiben a tervezett tavaszi vetésű kultúra elvetésére nincs lehetőség vagy az őszi vetésű kultúra a vízborítás miatt kipusztul, az érintett terület hasznosítási kódját javasoljuk a vis maior bejelentésére szolgáló felületen „Pihentetett terület”-re (PIH01) változtatni. • A SAPS támogatás pihentetett területre elutasított vis maior kérelem esetén is kifizetésre kerül, hiszen a támogatásnak nem feltétele egy adott növénykultúra, az a megfelelő kultúrállapotban tartott (tehát pl. nem gyomos) területre is kifizethető.. • AKG jogcím esetében azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a „Pihentetett terület” hasznosítási kódra kifizetés kizárólag csak elfogadott, azaz indokolt vis maior esetén lehetséges. Az elfogadott vis maior igazolás abban az esetben is lehetőséget biztosít a támogatás teljes összegű kifizetésére, ha az ügyfél a Kölcsönös Megfeleltetés, ezen belül például a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait (pl. gyommentesség biztosítása) a vis maior esemény miatt nem tudja betartani (ez az árvízzel, avagy belvízzel érintett pihentetett területen is szükséges!). Vis maior bejelentés, illetve annak kezelése egyes gyakran előforduló esetekben: • Benyújtási határidő elmulasztása betegség miatt, amennyiben ezt vis maior bejelentés keretében indokolja, mentesül a késési szankció alól. Felhívom a figyelmét, hogy 2010. június 9-e után nem fogadható el a kérelem benyújtási határidő el-

mulasztására vonatkozó vis maior kérelem! • A parcella teljes területén a kérelemben bejelentett növénykultúra pl. belvíz miatt nem található meg. • A közcélra, illetve közérdekből igénybevett ingatlanokon végzett tevékenységek következtében (pl: villamos energia ellátás biztosításához szükséges berendezések telepítése, karbantartása stb.) a tábla egy részén vagy teljes egészén nem tudják a Kölcsönös Megfeleltetés előírásait betartani. • A vis maior kérelem elbírálásának eredményét a hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során tett megállapításokról és azok értékeléséről szóló határozatban közli az ügyféllel. A vis maior bejelentés benyújtására vonatkozó fontosabb információk: • A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan - az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan - az Ügyfélkapun keresztül. • A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtania, attól az időponttól számítva, amikor abba a helyzetbe kerül, hogy képessé válik a vis maior bejelentés megtételére. • Belvíz és árvíz esetén a falugazdászok igazolást állítanak ki, melyet papír alapon kell eljuttatnia az MVH-hoz. • A vis maior bejelentést alátámasztó igazoló dokumentumokat (kórházi zárójelentés, állatorvosi igazolás, MgSzH igazolás, halotti anyakönyvi kivonat stb.), amelyeket az „W0103- Egységes kérelem kérelemszintű vis maior 2010” kérelemben is bejelölnek, az illetékes MVH kirendeltség címére kérjük postázni. forrás: www.mvh.gov.hu

A Vidékfejlesztési Államtitkárság közleménye a “Vidéki rendezvények és falunapok 2010.” pályázatról Az előző kormánytól örökölt, előnytelen közreműködői szerződés miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium nem hirdet győztest a „Vidéki rendezvények és falunapok 2010.” című pályázaton. A 2009. évi adatokból kiderült, hogy 504 rendezvényre (ebből 29 egyedi támogatás) összesen 914 millió forintot használtak fel. Egy falunap megrendezéséhez átlagosan 1.8 millió forintot fordítottak. Ebből az összegből az önkormányzatok, melyek a szervezési feladatok jelentősebb részét végezték, 800 ezer forintot kaptak. A fennmaradó nagyobb összeg, nettó 1 millió forint egy közbeszerzésen kiválasztott magáncéghez került. A költségek elemzéséből egyértelművé vált, hogy a pályázati rendszer túl összetett, annak lebonyolítása során magas adminisztratív költségek keletkeztek. Emellett a tapasztalatok alapján a rendezvények csak mérsékelten töltötték be az Új Magyarország Vidék-

fejlesztési Programhoz kapcsolódó tájékoztatási feladatokat. Az előző kormánytól örökölt lebonyolítási és finanszírozási konstrukció alacsony szakmai hatékonyságú. A pályázatra fordítható szükséges források nincsenek arányban az elérhető szakmai eredménnyel, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium nem hirdet győztest a „Vidéki rendezvények és falunapok 2010.” című pályázaton. Az intézkedés nem érinti a LEADER programot. A magyar állampolgárok joggal várhatják el, hogy befizetett adójukkal ne magáncégeket gazdagítsanak előnytelen szerződéseken keresztül. A Vidékfejlesztési Államtitkárság elkezdi a pályázati rendszer átdolgozását. Magyarország előtt olyan kihívások állnak, amelyek miatt különösen megfontolandó, hogy a meglevő - sajnos nagyon szűkös- állami forrásokat mire használjuk.

Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség - Tata, Erzsébet kir. tér 13. - www.vercse.hu

július 9. péntek

20.00

Rock együttesek koncertje

július 10. szombat

6.00 9.00 9.00

10.00 11.00 11.00 13.00-21.00 12.00 15.30 16.30 18.30 19.30 20.00 21.00

Horgászverseny Focitorna „Fõzzünk együtt” – Sági Szilárddal Fõzõverseny – zsûritagok : Koncz Gábor színmûvész, Gottwald Sándor „Magyar Lófajta” bemutató Játszóház Kiállítás megnyitó Borudvar a Kúria udvarában Fogathajtó, bemutató Sorsolás Elõfutam Miller Zoltán mûsora Copacobanana- Brazil szamba show SP mûsora Bál - a Schwabische Freunde zenekarral

július 11. vasárnap

9.00 13.00 14.00 15.00 15.40 16.00 18.00 19.00 20.00 21.00

„Hazaváró” a Tájháznál Fesztivál megnyitó a Református Templomban Játszóház Csocsesz mûsora “Gerilla grill”- száguldó szekéren Sági Szilárddal Kocsitoló verseny Aranykocsi Néptánc együttes mûsora Eredményhirdetés Dolly Roll mûsora Bál – retro zene

Mindkét napon megtekinthetõ Kóthay Péter és a kocsi Vadásztársaság kiállítása a Kúria udvarában lévõ rendezvényteremben. A mûsorváltozás jogát fenntartjuk!

www.kocs.hu

A Vércse Gyümölcsei: játszótér építése Söréden

Recommend Documents