Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék
A vendéglátás kialakulása István király idején jövedelmező kocsmák 1279. Esztergom, Kopasz Péter fogadós (adásvételi szerződés említi, levéltári adat) Középkori monostorok: étel-ital, szállás Pest a 16. században fejlődő város Iparszerű fejlődés: 17. században , szállás és ellátás, alacsony színvonal 1696. 7 vendégfogadó, 27 vendégszoba
A vendéglátás kialakulása 1780. 22 ezer lakos; Főhivatalok Budán 1872. gazdasági, politikai fejlődés. A vendéglátás fejlődése következmény Szállodák, éttermek a város forgalmas pontjain 19. század ipari forradalom Gőzhajózás 1830. dunai gőzhajózás. Kereskedők, utazók A vendégforgalom fellendül
A vendéglátás kialakulása 1848/49 a szabadságharc utáni időszakban megtorpanás Az 1860-as évek végétől gyors fejlődés 1868. Első magyar Szállodaépítő Rt. A cukrászat fellendülése. Széchenyi javaslata a cukrász szó használatára. Vidék: Pécs, Miskolc vendéglők, cukrászdák, szállodák
A vendéglátás kialakulása A vasúti forgalom növekszik, nemzetközi érkezések Millenium: Hungária, Pannónia (villanyvilágítás), Royal, Bristol, New York kávéház 1884. Gerbeaud Emil, svájci cukrász Új technológia, cukrászipar I. világháború
A vendéglátás kialakulása Tanácsköztársaság, államosítás(nagyobb üzletek, szállodák Közellátási Népbizottság , éelmiszer.áés áruellátás 8 óra és fix fizetés a vendéglátásban dolgozóknak. Magyarországi Szállodai, Éttermi, Kávéházi Munkások és Szakácsok Szövetsége
A vendéglátás kialakulása 1929. gazdasági világválság 1931. Bécs- Budapest autóút, javulás, fejlődés 1937. 300 ezer bel-és külföldi Budapesten 40 millió pengőt költenek a vendéglátásban Lillafüred, Palotaszálló Galyatető, Nagyszálló
A vendéglátás fejlődése a II. világháború után A háború előtt 14 ezer vendéglátó üzlet 1900 szálloda (étkezde, italmérés, kocsma) Háborús kár Az üzemi ellátás megszervezése Munkahelyi étkezdék 19459. első nagyüzemi konyha Nagykonyhák, Mozgókonyha Vállalat-10-14 km távolságra Üzemi konyhák
A vendéglátás fejlődése a II. világháború után kereskedelmi vendéglátás, Eszpresszók A szállodák raktárként üzemeltek. Olcsó népbüfék nyíltak Ötvenes évek, fejlődés Kereskedelmi vendéglátás duplájára nőtt Színes, gazdag vendéglátás. Kisvendéglők.
A vendéglátás fejlődése a II. világháború után Hatvanas évek A szállodák felújítása, bővítése Balaton, Dunakanyar, megyeszékhelyek Új üzletek: drinkbár, kávészalon, söröző, borozó, csárda, mulató 1960. önkiszolgáló éttermek, munkahelyi és kereskedelmi Hidegbüfék. Bisztrók
A vendéglátás fejlődése a II. világháború után Gépesített nagyüzemek, hidegkonyhák, cukrászüzem, húsüzem Összevonták a kisebb vendéglátó üzleteket Központi irányítás, gazdasági, szakmai verseny nélkül 80-as évek szerződéses és bérleti üzemeltetés Tulajdonosi szemlélet
Változások Magántulajdonú vendéglátóhelyek nyíltak Panziók Nyugati hatás, hot-dog, hamburger-utcai büfék, pavilonok Rendszerváltás Reprivatizáció (vendéglátó vállalatok és szállodák) Külföldi működő tőke
Változások A szocialista világrend összeomlása A nyugati országokból nagy érdeklődés Nem igazi turisztikai fejlődés Szervezett bűnözés A turizmusban Európa fő szerepet játszik Magyarország, Csehország, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia
Változások Politikai, gazdasági, kulturális folyamatok Turisták utazási szokásai megváltoztak Észak-Amerika, Japán, Dél-Kelet-Ázsia, Ausztrália- fejlett világ Kereslet-a potenciális turista érzékenyen reagál a változásokra Kínálat – szakmai fejlődés, turisztikai termékek sokasága, választék
Napjaink A turizmus szerepe felértékelődött Nemzetközi érkezések 150 szeresére növekedtek Devizabevételek A turizmus a világgazdaság legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata
A turizmus alrendszerei Kereslet ( turisták) A szabadidő (napi, heti, éves) A szabad rendelkezésű jövedelem (Diszkrecionális) A motiváció (kultúra, hagyomány, gasztronómia, bor, képzőművészet, természet, tudomány, sport, vallás, esztétikai élmény, kaland) A háromlábú szék elve
A turizmus alrendszerei Kínálat (a fogadó hely/ desztináció) A vonzerő vagy attrakció Az infrastruktúra és a közlekedési eszközök Vendéglátás A szálláshelyek és az étkezési lehetőségek A szórakozás és egyéb lehetőségek A higiéne A biztonság A turizmus szervezete Az árak. A vendégszeretet
