A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójának kiegészítő melléklete
Budapest, 2007. március 29.
Általános rész A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt évben is az érvényben lévő 1993. évi XCVI., az 1997. évi LXXXII. törvény, a 223/2000.(XII.19), a 222/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.), a 282/2001.(XII.26.) és a 170/1997.(X.6.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, ezért egy adószámmal rendelkezik. Besorolását tekintve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Kelet-budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (továbbiakban: APEH) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a 18077153-1-42 adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett 10300002-20115137-71313285 működési alszámláról. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény VII. fejezet 30.§-a, valamint annak 2. számú melléklete alapján csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A Nyugdíjpénztár a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.§. c.) pontja alapján adómentes, mert az Önkéntes Pénztári Ágazat nem folytat vállalkozási tevékenységet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A pénztár a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár látja el.
2
Kapcsolattartás a tagsággal A tagsággal a kapcsolattartás folyamatos. Tájékoztató anyagot jelentettünk meg a Vasutas Magazinban és az érdekképviseleti szervek lapjaiban. Ezen kívül a pénztártagok a számlaértesítő megküldésével egyidejűleg kaptak írásbeli tájékoztatót is. Az érdeklődők folyamatosan informálódhatnak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül (www.vasutaspenztar.hu), telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. Egyes munkáltatóknál bevezetett Választható Béren Kívüli Javadalmazási Rendszer (továbbiakban: VBKJ) miatt a munkavállalók választási lehetőségének elősegítése érdekében szóróanyag és külön információs anyag került kiadásra. A VBKJ rendszer működésével összefüggésben elmondhatjuk, hogy a tagdíjfizetési hajlandóság évről-évre változik, amely befolyásolja az éves pénzügyi terv teljesülését. Az év folyamán a területi szervezői rendszer keretében 18 területi szervező dolgozott. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Önkéntes Pénztári Ágazatnál a munkáltatói tagok száma 107, amely az előző évhez viszonyítva 20 munkáltatói taggal növekedett. Az új munkáltatói tagok: PANTEL Távközlési Kft., Fővárosi Közterület Felügyelet, Thorus’97 Kft., CO-OP Star Kft., EUROUT Mérnöki, Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft., AERIPLEX Kft., Magyar Közút Közhasznú Társaság, Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Sopron Bank Burgerland Zrt., Miskolci Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Szatmár - Beregi Takarékszövetkezet, Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt., ZSG-Hungária Kft., MÁV Cargo Zrt., MOL Nyrt., MÁV-REC Kft., EON Hungária Zrt., HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht., Bernecker Építőipari Kft. Munkáltatói tagságát 3 munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. A munkáltatói tagok megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A szerződésben foglaltak teljesültek. Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 131, a Magánpénztári Ágazatnál 943 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik az alkalmazásban lévő pénztártagok tagdíját levonják, bevallják és átutalják a Nyugdíjpénztár részére. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a 2005. évi beszámoló, az Alapszabály 5-6. számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen elfogadásra került az Önkéntes Pénztári Ágazat hosszú távú (2007 –
3
2011. évek) és a két Ágazat 2007. évi pénzügyi terve. A Küldöttközgyűlések határozatképesek voltak, összehívásuk, megtartásuk megfelelt a törvényben és az alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács kéthavonta ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Meghatározta a Pénztár üzletpolitikáját, biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 50 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi tervek elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására, az informatikai terület felülvizsgálatára. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a pénztár működését. Az éves ellenőrzési ütemterv alapján ellenőrzött területek: • • • • • • • • • • •
A 2005. évi beszámoló felülvizsgálata és ellenőrzése. Az összeférhetetlenségi szabályok vizsgálata. Az alapvető egyezőségek ellenőrzése. A folyamatos likviditás vizsgálata. A vagyonkezelők és a letétkezelői tevékenység ellenőrzése. Hozamráta számítás. A negyedéves jelentésben foglaltak ellenőrzése. A Befektetési Politikában foglaltak megvalósulása. A 2006. évi pénzügyi terv I. féléves teljesülésének, az Önkéntes Pénztári Ágazat hosszú távú és a két Ágazat 2007. évi pénzügyi terv összeállításának vizsgálata, véleményezése. A Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló Szabályzatban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. Informatikai belső auditálás.
Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett. Intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért a Pénztár munkájáról teljes körű információval rendelkezett. Ellenőrzés és önellenőrzés A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete 2005. október 21. napjától november 23. napjáig mindkét Ágazatban átfogó ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 2002. évtől, a Magánpénztári Ágazatnál 2003. július 1. napjától az ellenőrzés megkezdéséig terjedő időszakot fogta át. Az Önkéntes Pénztári Ágazatnál a határozatban két megállapítást tett a Felügyelet: 1. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékképzését és az utólag befolyt tagdíjak nyilvántartását a szoftver nem tudta kezelni, az ellenőrzés időpontjában a szoftverfejlesztés folyamatban volt. 2. A tagdíj és egyéb befizetés elszámolására együttesen került sor.
4
A szoftver fejlesztése 2006. január hónapban befejeződött, a tagdíj és egyéb befizetés elszámolását elkülönítettük, így az 1 - 2. pontban foglalt kötelezettséget teljesítettük. A Magánpénztári Ágazatnál a határozat öt megállapítást tartalmazott, amely jövőbeni kötelezést jelentett. A hiányosság részben (1 - 2. pont) a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő és az elhunyt tagok kedvezményezettjeivel történő elszámolás határidejével volt kapcsolatos, amelyre a jogszabály értelmezésével kapcsolatban állásfoglalást is kértünk. A jogszabály időközben módosult és így egyértelművé vált. A megállapítás másik része (3 - 5. pont) a következőkre vonatkozott: A megállapodás alapján tagdíjfizető tagok (3 fő), amennyiben az előírt határidőre a tagdíjat nem fizetik meg a megállapodást meg kell szüntetni. Erre a három pénztártag figyelmét felhívtuk. A foglalkoztató MÁV szervek néhány esetben a pályakezdők belépési nyilatkozatát a munkaviszony létesítését követő 15 nap elteltével záradékolták és küldték meg pénztárunknak, holott már a területileg illetékes pénztárhoz kellett volna irányítani. Kértük a munkáltatókat, hogy a jövőben a pályakezdők beléptetésénél nagyobb körültekintéssel járjanak el. Két esetben APEH eljárás megindításánál az ismételt felszólító levél nem került csatolásra. A jövőbeni kötelezést tartalmazó határozati pontok végrehajtására kiemelt figyelmet fordítunk. A vezetői levélben foglalt javaslatokat elfogadtuk és az év folyamán megvalósítottuk. A pénztári munka folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló által biztosított volt. A Felügyelet segítséget nyújtott a pénztárak részére a jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében konzultációval egybekötött szakmai konferenciák szervezésével és a kért állásfoglalásokra adott válaszokkal. A Pénztár folyamatosan végzett önellenőrzési tevékenységet és a feltárt hibák megszüntetésére azonnal intézkedett. A belső ellenőr az éves belső ellenőrzési ütemterv alapján végezte vizsgálatait. Az ellenőrzés formája munkafolyamatba épített ellenőrzés, eseti ellenőrzés és általános ellenőrzés, utóbbiról írásbeli vizsgálati jelentés készült. Az ellenőrzött területek: • • • • • • • •
Tagsági viszony megszűnés, pénztári szolgáltatás és kifizetés. Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. Adóigazolás és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. A vagyonkezelők és letétkezelő tevékenységének vizsgálata, a pénztár befektetési tevékenységének ellenőrzése. Informatikai biztonság ellenőrzése. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. Magánpénztári Ágazatnál a munkáltatói bevallások és az APEH eljárások ellenőrzése.
5
A belső ellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A belső ellenőr javaslatai és észrevételei alapján a szükséges módosításokat elvégeztük. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. Az év folyamán panasz nyilvántartásba vételére nem került sor. Hosszú távú pénzügyi tervek Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2002. január 1-jétől 2006. december 31-ig, a Magánpénztári Ágazat 2003. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik. A pénzügyi tervek alapul szolgálnak az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Informatikai, stratégiai fejlesztés és beszerzés A törvényi előírásnak megfelelően elvégeztettük az informatikai rendszer auditálását, amely magában foglalta a szabályzatok aktualizálását és a hiányzó szabályozások elkészítését. Ennek költségkihatása összesen 1.641.600 Ft, amelyből az Önkéntes Ágazatnál 1.346.112 Ft, a Magánpénztári Ágazatnál 295.488 Ft került elszámolásra. Az auditálással összefüggésben informatikai biztonság érdekében fejlesztésre és eszközök beszerzésére az Önkéntes Pénztári Ágazatban 2.542.232 Ft-ot, a Magánpénztári Ágazatban 1.358.012 Ft-ot fordítottunk. Marketing tevékenység A Vasutas Nyugdíjpénztár 2006. évben is folytatta a megkezdett marketing kommunikációs tevékenységet. A pénztártagok tájékoztatása érdekében a MÁV Zrt. Ügyfélszolgálati Irodáit tájékoztató anyaggal és a 10 éves évforduló alkalmából készített kiadvánnyal láttuk el. Tagsági kártyát biztosítottunk a pénztártagok részére annak érdekében, hogy megkönnyítsük a kapcsolatfelvételt, ügyintézést és az internetes egyenleglekérdezést. Az adatok frissítése a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően havonta, 2006. december hónaptól hetente történik. Az internetes oldalon a „Hírekben” rendszeres aktuális információval látjuk el az érdeklődőket. Alapszabály módosítása Az Alapszabály módosítására két alkalommal került sor a jogszabályi változásokra tekintettel.
6
Önkéntes Pénztári Ágazat
7
Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét – meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra, illetve módosításra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 3.514 fős tagdíjfizető létszám növekedéssel – ebből új belépő 514 fő, 3000 fő újra tagdíjfizető – és 1.500 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma 36.788 fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma 32.167 fő, a tagdíjat nem fizetők száma 4.621 fő. A pénzügyi terv elkészítése után 2006. év végével a nyilvántartási program szolgáltatási menüpontjának fejlesztése, tesztelése és üzembe helyezése lezárult. Ennek keretében került módosításra a taglétszám nyilvántartásban az eltávozó pénztártagok kilépési idejének pontosítása. A fejlesztés következtében a tagsági viszony megszűnésének időpontja megegyezik a pénztártaggal történő végleges elszámolás időpontjával. A változást a 2006. év I. negyedév forgalmi adataiban érvényesítettük.
8
A beszámolási időszak nyitó taglétszáma ennek alapján 37.667 fő, a belépő tagok száma 573 fő, amely meghaladta a tervezettet. Újra tagdíjfizetővé váló pénztártagok száma 513 fő, amely elmaradt a tervezettől. A tagsági viszony megszűnés 1.419 fő, amely 81 fővel kevesebb a tervezettnél. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám 36.821 fő. A tagdíjfizetők száma 28.966 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 7.855 fő. Az 5.300 Ft egységes havi tagdíj alapulvételével éves tagdíjbevételként 2.680.566 eFt-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíjbevétel 2.602.133 eFt, amely 78.433 eFt-tal kevesebb a tervezettnél. A tagdíjbevételből a többlettagdíj összege 420.539 eFt. A tárgyévi összes bevétel 4.387.476 eFt, amely 398.198 eFt-tal több a tervezettnél. A növekedés a befektetések vártnál kedvezőbb alakulásának köszönhető. A bevételek és ráfordítások alakulását a meg nem fizetett tagdíjak képzése és annak kivezetése befolyásolja. A fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.838.330 eFt. A tényleges éves bevétel 4.241.472 eFt. A tagdíjbevétel 56.622 eFt-tal, az egyéb bevétel (áthozott fedezeti összeg) 7.915 eFt-tal alacsonyabb a tervezettnél. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 1.271.774 eFt volt. A tervben szereplő pénzügyi műveletek bevétele az Ágazat bruttó hozamát mutatja, mert a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak kivételével tartalmazza a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi pénzügyi műveletek bevétele 1.739.453 eFt, amely jelentősen, 37 %-kal meghaladta a tervezettet. A fedezeti tartalék tervezett kiadása 1.138.658 eFt. A tényleges kiadás 2.419.087 eFt. Az egyösszegű szolgáltatásra, kifizetésre fordított összeg a tervezett 1.019.440 eFt-tal szemben 2.280.561 eFt, amely 1.261.121 eFt-tal növelte a kiadásokat. Ebből nyugdíjazás és elhalálozás miatt kifizetett összeg 950.274 eFt, a 10 várakozási idő letelte utáni kifizetés 1.330.287 eFt. Ezen kívül a járadék szolgáltatásra kifizetett összeg a tervezettnél (1.640 eFt) jelentősen magasabb mértékű, 6.384 eFt. A tervezettől (20.626 eFt) magasabb, 41.884 eFt a más pénztárba átvitt fedezeti összeg és a tervezettnél (96.952 eFt) kisebb mértékű, 53.129 eFt a befektetéssel kapcsolatos ráfordítás. A tagi kölcsön hátralék miatti átvezetés hatása 16.934 eFt, a meg nem fizetett tagdíj átvezetés hatása 20.195 eFt. A meg nem fizetett tagdíj alapja a havi 5.300 Ft egységes tagdíj. A pénzügyi műveletek tervezett költsége 96.952 eFt, amely tartalmazza a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg 53.129 eFt, amely 43.823 eFt-tal kevesebb. Ennek oka, hogy növekedett a saját vagyonkezelés aránya, a külső vagyonkezelők teljesítménye is csak a referencia hozam körül alakult és egy vagyonkezelőnél díjcsökkentésre került sor. Ezért a kifizetett vagyonkezelési alap és sikerdíj jelentősen elmaradt a tervezett mértéktől. Ezen túlmenően az egyéb tranzakciós költségek összege is alacsonyabb volt tervezettnél.
9
A működési tartalék tervezett bevétele 135.847 eFt. A tényleges bevétel 130.909 eFt. A tervezettől 20.590 eFt-tal kevesebb a tagdíjbevétel és 356 eFt-tal több a pénzügyi műveletek bevétele. A tényleges egyéb bevétel 19.329 eFt a tervezett 4.148 eFt-tal szemben. Az egyéb bevétel tartalmazza a tagi kölcsön, a 10 éves kifizetés eljárási díját, valamint az átlépő tagoktól levont kilépési költséget. A 10 éves kifizetés és a más pénztárba átlépő tagok átlépési díja egységesen 4.000 Ft/fő. A tagi kölcsön eljárási díja 3.000 Ft/fő. Az Önkéntes Ágazatba belépők számára belépési díj nincs. Káresemény miatti rendkívüli bevétel 116 eFt. A működési tartalék tervezett kiadása 130.039 eFt volt. A tényleges kiadás 123.283 eFt. A működési kiadásokra a tervezett mértéknél 6.756 eFt-tal kevesebbet fordítottunk. A tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az anyagköltségnél és az igénybevett szolgáltatásoknál jelentkezik. Egyes szolgáltatóknál a tervezettnél alacsonyabb díj került kifizetésre. A Magyar Posta Zrt. a 2005. II. félévben tévesen számlázott 91.759 Ft-ot visszatérítette, melyből 75.242 Ft az Önkéntes Ágazatban került elszámolásra. Az egyéb személyi jellegű költségeknél jelentkező minimális többletfelhasználás a 2006. szeptember 1jétől hatályba lépett jogszabályi változás következménye. A jogszabályi változás hatása és az 505 eFt előre nem tervezhető tagszervezési díj ellenére a többletfelhasználás csak 69 eFt volt. Az értékcsökkenési leírás elszámolása is alacsonyabb a tervezettnél. A felügyeleti díj tervezettnél alacsonyabb összege az alacsonyabb tagdíjbevétel következménye. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában (82-18 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya 50 - 50 %. Az ingatlan működtetésével összefüggő költségek a tervezettől alacsonyabb összegben realizálódtak, a megtakarítás 759 eFt. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor. A működési tevékenységet összességében vizsgálva megállapítható, hogy a kedvező költségfelhasználás alapján a tárgyévi működés pozitív eredménye 7.626 eFt. Ezt növeli a nem fizető pénztártagok hozamából levont 19.198 eFt, amelyet a működési alap tartalékaként kell elszámolni.
10
A tartalék terhére rendeztük 71 eFt összegben az eltávozó pénztártagok tévesen kifizetett értékelési különbözetét. A likviditási tartalék tervezett bevétele 15.101 eFt. A tényleges bevétel 15.095 eFt. A tagdíjbevétel 1.220 eFt-tal kevesebb, a pénzügyi műveletek bevétele 1.214 eFt-tal több a tervezettnél. A meg nem fizetett tagdíjak után levont likviditási alapra jutó hányad 996 eFt. A likviditási tartalék tervezett kiadása 652 eFt. A tényleges kiadás 71 eFt, amely a befektetések ráfordítása. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 375 eFt, a növekedés 6.005 eFt, a csökkenés 4.402 eFt, a záró állomány 1.978 eFt. A záró állomány összege arra vezethető vissza, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében év végén a munkáltatók az indokoltnál – bérszámfejtési időszak nem zárult le – magasabb összeget utaltak át. A többletutalások a könyvelés befejezése után 2007. év elején visszautalásra kerültek.
A függő befizetések állomány változása: (eFt.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés 01.01-01.31 02.01-02.28 03.01-03.31 04.01-04.30 05.01-05.31 06.01-06.30 07.01-07.31 08.01-08.31 09.01-09.30 10.01-10.31 11.01-11.30 12.01-12.31 Összesen:
375 0 0 2819 5 5 516 0 0 391 0 0
Tárgyévi csökkenés
0 0 2819 0 6 511 0 0 391 0 0 2278 6005
375 0 0 2814 6 0 516 0 0 391 0 300 4402
Záró
Visszautalt
0 0 2819 5 5 516 0 0 391 0 0 1978
A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt.
11
0 0 0 2814 6 0 444 0 0 391 0 300
Egyéni számlán jóváírt 0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0
A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy rendszertelenül fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként 533.808 eFt összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A 2005. évi tagdíjkövetelés leírásának összege 493.579 eFt, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában a beszámolási időszakban egy főszemélyi változásra került sor. A Pénztár mindkét Ágazatra kiterjedően 12 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ebből 10 fő munkaviszony keretében, 1 fő megbízási jogviszonyban, 1 fő vállalkozási szerződéssel van foglalkoztatva. A személyi állomány költségéből 2 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége, illetve megbízási díja az előző év záró taglétszámának arányában (82-18 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A tiszteletdíj mértékének növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 7 %-os mértékű volt. Az Igazgatótanács tagjai részére 7.003 eFt, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére 4.084 eFt, összesen 11.087 eFt tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg 13.205 eFt. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 37.667 fő. Az év folyamán új belépő 573 fő, amely 59 fővel meghaladta a tervezettet. A tervezett tagsági viszony megszűnés 1.500 fő. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés 1.419 fő. Egyösszegű szolgáltatást és kifizetést a tervezett 1.470 fővel szemben 946 pénztártag vett igénybe. Más pénztárba átlépett tagok száma a tervezett 30 fővel szemben 87 fő. A 10 éves várakozási idő letelte után kilépő pénztártag 386 fő. A beszámolási időszak záró taglétszáma 36.821 fő, a tagdíjfizetők száma 28.966 fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti.
12
Taglétszám alakulása 1995-től 2006-ig (fő) 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 5.951 fő. 5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal, de minimum három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály és az Igazgatótanács által elfogadott szabályzat tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az igénylés feltétele a három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony fennállása és a visszafizetési kötelezettség teljesítése. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig a jegybanki alapkamat + 5 % kamat és egyszeri (3.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg 140.640 eFt. Elutasítás 59 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony hiánya vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 945 fő, amelyből 170 fő kivételével a visszafizetési kötelezettség folyamatosan teljesült. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítjük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre kerül, kizárja magát a további kölcsön igénylésének lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya 101.852 eFt, a kamat-előirányzat 7.795 eFt.
13
6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű szolgáltatást és kifizetést igénylők száma 946 fő volt. Ebből nyugdíjszolgáltatás 867 fő, kedvezményezett illetve örökös részére történő kifizetés 79 fő. A nyugdíjba vonulók döntően rokkantsági és korengedményes nyugdíjasok. A járadékszolgáltatásban részesülők száma év végén 24 fő. A szolgáltatást igénybevevők egyéni számláján lévő összeg költség levonása nélkül teljes egészében kifizetésre került. A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség 3.771 eFt, melyet a működési tartalékból fedeztünk. Ebből a pénzügyi szolgáltatás díja 1.758 eFt, az anyag költség 42 eFt, anyag jellegű szolgáltatás 152 eFt, személyi jellegű költség (bér + járulék) 1.802 eFt, tárgyi eszközök használata 17 eFt. A szolgáltatás iránti igénynél jellemző, hogy a nyugdíjba vonuló pénztártagok és az elhunytak kedvezményezettjei, örökösei egy összegben kérik az egyéni számlán lévő összeget. A 10 éves várakozási idő leteltével a 3.718 pénztártag élt a kifizetés lehetőségével. Ebből a teljes összeg kifizetése mellett 386 fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A kifizetésre került összeg 1.330.287 e Ft. A szolgáltatások alakulását 1996. évtől a következő grafikon szemlélteti: A szolgáltatások alakulása 1996-2006 (fő) 1400
járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas
1200
egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén
1000 800 600 400 200 0
1996
1997
1998
1999
2000
2001
14
2002
2003
2004
2005
2006
A Pénztárnak a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. §-ában foglaltak alapján 3 évente kell biztosításmatematikai mérleget készíteni. A mérleg készítésére 2005. évben került sor, ezért a tárgyévben ilyen irányú kötelezettség nincs. 7. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú távú és a rövid távú pénzügyi terv készítésénél körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.455.592 eFt volt, a rövid távú tervben 3.838.330 eFt. A tényleges bevétel 4.241.472 eFt. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel mind a hosszú távú, mind a rövid távú tervben meghatározott összegeket meghaladta. A bevételen belül a tagdíj bevétel, valamint a más pénztárból átlépő esetén áthozott fedezeti összeg a hosszú és rövid távú tervektől elmaradt. Az elmaradás a Nyugdíjpénztár által nem befolyásolható külső körülményekre vezethető vissza. A pénzügyi műveletek bevétele meghaladta a hosszú és rövid távú tervekben előirányzott értékeket. A növekedést a pénzügyi műveletek bevétele eredményezi, amely a kedvező befektetési politika eredménye. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 377.324 eFt volt, a rövid távú tervben 1.138.658 eFt. A tényleges kiadás 2.419.087 eFt. A számadatokból egyértelmű, hogy a tényleges kiadás a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összegeket meghaladta. Ennek oka a nehéz anyagi helyzetben élő pénztártagok 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetési igénye, a nagyobb számú rokkantsági és korengedményes nyugdíjazás, valamint a pénztárszférában kialakult erőszakos piacszerzés. A kiadások oldalán a tervekhez viszonyítva kedvezően alakult a pénzügyi műveletek költsége, mely a pénztár számára előnyös vagyonkezelési szerződések eredménye. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 20.400 eFt volt, a rövid távú tervben 15.101 eFt. A tényleges bevétel 15.095 eFt. A számadatok alapján megállapítható, a tényleges bevétel nem érte el a hosszú és a rövid távú tervben meghatározott összegeket, annak ellenére, hogy a pénzügyi műveletek bevétele meghaladta a terveket. Az eltérés oka a tagdíj bevétel teljesülésének elmaradása. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 598 eFt, a rövid távú tervben 652 eFt. A tényleges kiadás 71 eFt. A befektetéssel kapcsolatos költségek a tervezett alatt teljesültek. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk.
15
A hosszú távú tervben azzal számoltunk, hogy a működési költségek 3.069 eFt-tal haladják meg a bevételeket. Az éves tervben 5.808 eFt pozitív eredménnyel számoltunk. A tényleges eredmény 7.626 eFt pozitív eredmény, amely a racionális költségfelhasználás és pénzügyi műveletek kedvező alakulásának az eredménye. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Más pénztárból áthozott fedezet Pénzügyi műveletek bevétele Összesen:
2.490.033 11.986 1.739.453 4.241.472
Fedezeti tartalék kiadásai (eFt) Járadékszolgáltatás Egyösszegű szolgáltatás, kifizetés Más pénztárba átvitt fedezet Átvezetés tagi kölcsön hátralék miatt Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb költség Összesen: Fedezeti céltartalék
6.384 2.280.561 41.884 16.934 20.195 53.129 2.419.087
21.180.354 eFt
Működési tartalék bevételei (eFt) Tagdíj bevétel Egyéb bevétel Rendkívüli bevétel Pénzügyi műveletek bevétel Összesen:
106.752 19.329 116 4.712 130.909
16
Működési tartalék kiadásai (eFt) Anyagköltség Személyi jellegű ráfordítás Állományba tartozók bére Tagszervezés Tiszteletdíj Járulékok Egyéb személyi jellegű költség
3.083 75.500 42.399 505 11.087 16.860 4.649
Igénybevett és egyéb szolgáltatások Felügyeleti díj Befektetésekkel kapcsolatos ráfordítás Értékcsökkenési leírás Összesen:
34.182 5.675 1.661 3.182 123.283
Működési alap tartaléka
100.817 eFt
Likviditási tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Pénzügyi műveletek bevétele Összesen:
5.348 9.747 15.095
Likviditási tartalék kiadásai (eFt) Pénzügyi műveletek költsége Összesen:
71 71
Likviditási alap tartaléka 163.690 eFt A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya:
fedezeti működési likviditási
100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett 150.001 Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele.
100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: 17
94,74 % 5,00 % 0,26 %
tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. 8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. A Befektetési Politikában foglaltak a 2006. év folyamán maradéktalanul teljesültek. Az Igazgatótanács 2006-os év folyamán a magyar részvényekbe történő befektetések magas koncentráltsága miatt, diverzifikáció céljából mérlegelte a külföldi részvények beemelését a portfolióba. A vagyonkezelőkkel történő egyeztetés után 2007. év első negyedévében ad megbízást több vagyonkezelőnek is külföldi részvények vásárlására, mely a teljes pénztárra vonatkozó referenciahozam módosítását is maga után vonja. Ugyanakkor az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat, ezek hatását a portfolióra nézve, és amennyiben szükséges, év közben módosítja a befektetési politika sarokszámait.
18
Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő lehető legmagasabb hozam elérése érdekében legjobb tudásuk szerint a vonatkozó jogszabályok és a befektetési politika figyelembe vételével mindent megtegyenek. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2006-os évben az Önkéntes Ágazat összességében öt külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban:
a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel, a Generali Alapkezelő Zrt-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-vel.
19
Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve, a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során 2006. évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mely kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján.
20
A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Gazdasági növekedés 2006-ban a magyar gazdaság növekedése az előző évekhez képest némileg lassult, a bruttó hazai termék (GDP) 2006-ban 3,9 százalékkal (naptárhatással kiigazítva 4 százalékkal) növekedett, míg 2005-ben 4,2 százalékos, 2004-ben pedig 4,9 százalékos gazdasági bővülést mértek.. Az év folyamán a negyedéves GDP növekedési üteme a január–márciusi 4,9 százalékról indulva fokozatosan csökkent és az utolsó negyedévben már csak 3,4 százalék volt. Az Európai Unióban – azon belül elsősorban a régi tagállamokban – ezzel ellentétesen alakul a gazdasági ciklus, és így csökkent a Magyarország és az EU növekedési üteme között hazánk javára fennálló különbség. Az EU-25 előzetes adatok szerinti éves GDP-növekedése 2,9 százalék volt, ami 2000 óta a legmagasabb érték, és jelentősen meghaladja a 2005-ös 1,7 százalékot. A legdinamikusabban, 8–11 százalékkal továbbra is a balti államok gazdasága bővült. Szlovákiában és Csehországban a konjunktúra 2006-ban is folytatódott, így a GDPjük ismét 6-7 százalékkal emelkedett, Szlovéniáé és Lengyelországé pedig közel 5 százalékkal, így a régióban Magyarországnak volt a legalacsonyabb a növekedés üteme.
21
2006. jún.
2006. szept.
2005. dec.
2006. márc.
2005. jún.
2005. szept.
2004. dec.
2005. márc.
2004. jún.
2004. szept.
2003. dec.
2004. márc.
2003. jún.
2003. szept.
2002. dec.
2003. márc.
2002. jún.
2002. szept.
2001. dec.
2002. márc.
2001. jún.
2001. szept.
2001. márc.
A növekedés húzóerejét a feldolgozóipar csaknem 10 százalékos emelkedése adta, amely jelentős mértékben járult hozzá az előző éveket lényegesen meghaladó 18 százalékos exportnövekedéshez. Tavaly a bruttó hazai termék értéke folyó áron 23 562 milliárd, egy főre vetítve pedig 2 millió 340 ezer forint volt. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke az év egészében a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 5,1 százalékkal nőtt. Ezt Magyar GDP (éves volumenváltozás) elsősorban az ipar hozzáadott Magyar GDP (éves volumenváltozás) értékének az előző éveknél is 6 dinamikusabb, 8,6 százalékos, 5 ezen belül a feldolgozóiparnak 4 a többi ágazatot messze meghaladó 9,5 százalékos 3 növekedése alapozta meg. A 2 mezőgazdaság teljesítménye 6 1 százalékkal maradt el a 0 tavalyitól, az éven belül azonban a tavalyi teljesítménytől való elmaradása csökkent. Az Forrás: Bloomberg építőipar hozzáadott értéke az út- és autópálya-építések, valamint a lakásépítések csökkenése miatt 3,1 százalékkal mérséklődött 2005-höz képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének növekedése 2006-ban 3,3 százalékot ért el, vagyis kisebb volt, mint a gazdaság egészének növekedése. Az év folyamán a lakossági fogyasztás mérséklődésével összhangban csökkenő növekedési ütem volt megfigyelhető a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén is.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma az Európai Uniós tagság óta jellemző gyors növekedést is meghaladva bővült 2006-ban. Az export növekedése a IV. negyedévben volt a leggyorsabb (20,1%), az év egészében az exportvolumen 18 százalékkal nőtt. Az import ennél kisebb mértékben, 14,7 százalékkal, illetve 12,6 százalékkal emelkedett. Jelenleg Magyarország gazdasági növekedése egyedül a nettó exporttól függ, mely hajtó szerepe 2007-ben várhatóan megmarad majd, köszönhetően annak, hogy az eurózóna gazdasága a következő évben is erős lesz, ami keresletet támaszthat a hazai exportjavak iránt. 2007-ben a belső kereslet a megszorítások hatására továbbra is alacsony lesz, és emiatt a GDP növekedés további visszaesésére számíthatunk. Különleges helyzetet teremt, hogy az Európai Unióból jövő transzferek beruházásokra gyakorolt hatása segítheti a növekedést. E hatások eredőjeként 2007-ben 2,5 százalék körül alakul majd a magyar gazdaság növekedési üteme. Infláció A fogyasztói árak 2006. decemberében 6,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, így az átlagos infláció 3,9 százalékot tett ki az elmúlt évben. Emelkedés volt tapasztalható a maginfláció esetében is, amely a nyári 2 százalék körüli szintről 4,9 százalékra ugrott. Bár mindkét inflációs mutató nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult, a kilátások nem jók, az áremelkedés széterjedt minden területre.
ja n. 01 jú l. 0 1 ja n. 02 jú l. 0 2 ja n. 03 jú l. 0 3 ja n. 04 jú l. 0 4 ja n. 05 jú l. 0 5 ja n. 06 jú l. 0 6
Tizenkét hónap alatt az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek az élelmiszerek árai (12,3%), a háztartási energia (17,3%) valamint a szeszes italok, dohányáruk (7,9%). A háztartási energia áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 30,1 A fogyasztói x és a maginfláció alakulása Fogyasztói árindex árinde és a maginfláció alakulása (2001-2006) 2001-2006 százalékkal nőtt. A ruházkodási 12,00% cikkek 1,1 százalékos és az egyéb Év/év infláció MNB m ag 10,00% cikkek 1,5 százalékos árnövekedése az átlagosnál 8,00% alacsonyabb volt. A kiigazító 6,00% lépések által nem érintett tételek 4,00% közül mindenképpen meg kell 2,00% említeni a benzin őszi 0,00% árcsökkenését, ami jelentős szerepet játszott abban, hogy az infláció nem lett még magasabb. Kedvezőnek mondható emellett, hogy – részben a forint árfolyam erősödésének köszönhetően – a tartós fogyasztási cikkek árai enyhén csökkentek (-1,8%), illetve a szolgáltatások árai is csak mérsékelten 5 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi a középtávú inflációs folyamatok alakulása szempontjából lehet kedvező előjel. A tizenkét havi árváltozás márciusban és áprilisban volt a legalacsonyabb, amikor 2,3 százalékot tett ki. Decemberben mérték a legmagasabbat, 6,5 százalékot. Az infláció szeptemberben gyorsult fel jelentősen a 15 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra történő emelése, illetve a jövedéki adó mértékének változtatása miatt.
22
Az éves árindex a következő hónapokban a hatósági áremelések miatt várhatóan jelentősen tovább emelkedik. Az éves átlagos infláció 7 százalék fölé is emelkedhet 2007-ben úgy, hogy az első félévben akár a 9 százalékot is elérheti és csak év végére mérséklődik várhatóan 5 százalék körüli szintre. Az MNB középtávon 3 százalékos inflációt tűzött ki célul, amelyet tehát sem 2006-ban, sem 2007-ben és a várakozások szerint 2008-ban sem tud tartani. Belső/külső egyensúly Az államháztartás hiány 2006 negyedik negyedévében a GDP 9,8, az év egészében 8,9 százalékát tette ki, év végén a névértéken számított, konszolidált bruttó (maastrichti) államadósság a GDP 65,7 százaléka volt. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák előzetes adatai szerint 2.117 milliárd forint volt, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága pedig 15.556 milliárd forint volt. Az államháztartás szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igénye 2006 negyedik negyedévében a GDP 10,0 százalékát tette ki.
2006.
2005.
2004.
2003.
2002.
2001.
A szeptemberben Brüsszelnek benyújtott és elfogadott konvergencia program 2007-2008-ra GDP arányosan 5,8 százalékos kiigazítást irányoz elő, aminek eredményeképpen a deficit/GDP ráta 2008-ra 4,8 százalékra mérséklődhet. Ami a következő évet illeti, tovább folytatódó egyensúlyjavulást valószínűsítünk az államháztartás mérlegében. A tavaly december végén elfogadott Konszolidáltköltségvetési költségvetési hiány hiány költségvetési törvény 6,8 Konszolidált százalékos GDP arányos ESA hiányt irányoz előre 2007-re, -100 ami hosszú évek óta az első -300 olyan cél, ami teljesíthetőnek -500 látszik. A Parlament által -700 -900 elfogadott törvényt mind az -1100 európai főhatóságok, mind az -1300 MNB, mind pedig a nagy -1500 -1700 nemzetközi hitelminősítők -1900 -2100 reálisnak és teljesíthetőnek milliárd Ft látják. További, elsősorban a Forrás: Bloomberg kiadási oldalt érintő strukturális intézkedések azonban továbbra is elengedhetetlennek tűnnek ahhoz, hogy a hosszabb távú hiánytervek is, mindenekelőtt a Brüsszelnek benyújtott Konvergencia-programban szereplő 2009-es 3,2 százalékos GDP arányos deficit teljesíthetőek legyenek. A folyó fizetési mérleg hiánya a 2006-os év harmadik negyedévében 1,129 Mrd eurót tett ki, ami kedvezőbb lett az előzetesen vártnál. Az évkezdettől számított deficit így 4,062 Mrd euróra emelkedett. A mérleg struktúrája továbbra sem változott lényeges mértékben. A külkereskedelmi mérleg hiánya ismét viszonylag alacsony lett: a harmadik negyedévben 291 millió eurót, a január-szeptemberi időszak folyamán pedig 632 millió eurót tett ki. Ez utóbbi 510 millió euróval alacsonyabb hiányt jelentett a 2005 első háromnegyed-éves szintnél. A szolgáltatások mérlege a vártnál nagyobb, 449 millió eurós többletet mutatott júliusszeptemberben. Ezen belül az idegenforgalmi mérleg 429 millió eurós szufficitet produkált.
23
A folyó fizetési mérleg hiány zöme így leginkább továbbra is a jövedelmek mérlegsor magas deficitjével magyarázható, ami a harmadik negyedévben 1,363 Mrd eurót, a tavalyi év első háromnegyed-évében pedig összességében 4,476 Mrd eurót tett ki. A folyó fizetési mérleg finanszírozási szerkezete a harmadik negyedévben már jól alakult. Így a bázishoz viszonyítva mind a folyó fizetési mérleg hiány, mind pedig a külső finanszírozási igény mérséklődött. Piaci összefoglaló Kötvénypiac A globális befektetői hangulat 2006. I. negyedévében gyökeres fordulatot vett. A korábban jellemző vételi érdeklődés után a gyengülést elsősorban az Amerikai Szövetségi Bank (Fed) kamatemelési sorozata és az ennek nyomán kibontakozó elbizonytalanodás váltotta ki. A befektetőkben ugyanis felmerült, hogy az emelkedő amerikai és európai hozamszintek mellett mennyire érdemes a feltörekvő piacokon befektetni. Ezért minden feltörekvő piac eladói nyomás alá került, és ebből Magyarország sem maradt ki. A globális környezet romlását súlyosbította, hogy több nagy hitelminősítő cég is rontott vagy kilátásba helyezte a változtatást hazánk hitelbesorolásán amit elsősorban a tartósan rossz államháztartási egyenleggel valamint az ikerdeficittel magyaráztak. A sorozatos leminősítések, majd az egész Referenciahozamok és a jegybanki alapkamat alakulása feltörekvő piacot érintő eladási hullám 265 körüli szintre, azaz két és fél éves mélypontra 3 hónap 8,70% 6 hónap taszították a forint euróval 1 év 3 év 8,20% 5 év szembeni árfolyamát, a kötvény 10 év 7,70% 15 év hozamok pedig 0,5-0,7 Alapkamat százalékkal magasabb szintre 7,20% emelkedtek, vagyis az 6,70% értékpapírok leértékelődtek. 6,20%
A második negyedév eseményeit egyértelműen a török piacról májusban kiindult fejlődő piaci gyengülés valamint a választások után, június 10-én bejelentett megszorító intézkedéscsomag elemei határozták meg. Noha a csomag tartalma jóval felülmúlta az addigi találgatásokat, mégis rendkívül rossz fogadtatásra talált. A kialakult negatív hangulatot tovább erősítette az S&P váratlan leminősítése. A hozamok drasztikusan, 50-80 bázisponttal emelkedtek. 2006.12.02
2006.11.02
2006.10.02
2006.09.02
2006.08.02
2006.07.02
2006.06.02
2006.05.02
2006.04.02
2006.03.02
2006.02.02
2006.01.02
5,70%
A Monetáris Tanács ezt követően 25 bázisponttal emelte a kamatszintet, ami egy közel 3 évnyi kamatcsökkentési periódus végét is jelentette egyben. A kamatemelés további gyengülést hozott mind a deviza, mind a hozamok tekintetében. A forint elérte a 285 Ft/eurós árfolyamot, így a kereskedők már a sáv gyengébbik oldalán kötötték az üzleteket.
24
A harmadik negyedév első napjaitól kezdődően elült a stabilizációs csomag által keltett eladási pánik. A folyamatos hozamemelkedés megállt, a forint árfolyama stabilizálódott. Az MNB pesszimista hangvételű inflációs előrejelzését követően egyre erősödtek a további kamatemelési várakozások, azonban a kötvényárfolyamok szűk sávban mozogtak és a forgalom is jelentősen visszaesett. Ezt az állóvizet zavarta meg a miniszterelnök egy korábbi frakcióülésen készült beszédének kiszivárogtatása. Szinte azonnal jelentősen feljebb tolódott a hozamgörbe, melyet csak tovább erősített az újabb – a negyedévben már a harmadik – 50 bázispontos kamatemelés. A negyedév végét az önkormányzati választások előtti bizonytalan hangulat, illetve egy esetleges elsöprő ellenzéki siker esetén a felpuhuló megszorító csomag beláthatatlan hatásaitól való félelem jellemezte. Az önkormányzati választások ellenzéki sikere után tovább nőtt a bizonytalanság. Az ellenzék utcai demonstrációkat hirdetett egészen addig, míg a miniszterelnök le nem mond. A Monetáris Tanács az elemzői konszenzussal szemben 50 pontos kamatemelésről határozott, majd október folyamán egy újabb 25 bázisponttal 8 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A konvergencia programnak az elfogadása és ezt követően a miniszterelnökről szóló bizalmi szavazás után a piac megnyugodott, a forint folyamatos erősödésével párhuzamosan az állampapírpiaci hozamok is lassan lemorzsolódtak. A IV. negyedévben az önkormányzati választásokon elszenvedett kormányoldali kudarc ellenére régen nem látott hozamerősödést láthattunk, amely elsősorban a hosszabb kötvényeket érintette. Az utolsó negyedévi korrekciónak köszönhetően kiegyenlítődött a hosszú illetve a rövid állampapír-portfolión 2006-ben elérhető hozam. A kötvényindexek rendre a következőképpen teljesítettek: MAX (1 évnél hosszabb állampapírok): 6,96%; MAX Composite (3 hónapnál hosszabb állampapírok): 6,73%; RMAX (3 hónapnál hosszabb 1 évnél rövidebb állampapírok): 6,62%. Részvénypiac Mind a piaci likviditást, mind pedig a hozamokat tekintve újabb jó évet tudhat maga mögött a Budapesti Értéktőzsde. A BUX index közel 20 százalékkal értékelődött fel. A vezető részvények közül csak az OTP papírjai emelkedtek átlagon felül. Több mint 25 százalékos növekedésével messze maga mögött hagyta a 13,38 BUX index változása százalékot emelkedő Richter26000,00 t, a közel 11 százalékot 25000,00 24000,00 emelkedő Matáv-ot, valamint 23000,00 a 8,27 százalékot növekvő 22000,00 MOL részvényeit. 21000,00
2006. első negyedévében 10 19000,00 százalékot meghaladó 18000,00 mértékben emelkedett a Budapesti Értéktőzsde indexe. A nagy részvények mindegyike emelkedett. A MOL 12 százalékkal, a Richter 15 százalékkal, az OTP 8 százalékkal, a Magyar Telekom 2 százalékkal, az Egis pedig 47 százalékkal erősödött. Az 25
2006.12.02
2006.11.02
2006.10.02
2006.09.02
2006.08.02
2006.07.02
2006.06.02
2006.05.02
2006.04.02
2006.03.02
2006.02.02
2006.01.02
20000,00
index év elején meredek emelkedésbe kezdett, majd 5 héten keresztül egy szűk sávban oldalazott. Ezt követően újabb emelkedés kezdődött, mely során az index február végén 24000 pont fölé emelkedve új történelmi csúcsot állított fel. Márciusban az index visszatért a korábbi tartományba és végül 23065 ponton zárta a negyedévet. A forgalom az időszak során a korábbi magas szinten stabilizálódott. Annak ellenére, hogy rövid korrekciót követően először áprilisban, majd májusban is új történelmi csúcsra emelkedett az index a második negyedév során összességében 6,5 százalékot meghaladó mértékben csökkent a Budapesti Értéktőzsde indexe. A negyedév második felében a piac az 1998-as „orosz válság” óta tapasztalt leghevesebb esését produkálta. A gyengülésre jellemző, hogy öt hét alatt a BUX index közel 30 százalékot esett. Ezután a 7500 pontos esésből a piac felállt és június végéig 3500 pontot tudott emelkedni. A hatalmas árfolyamingadozás az összes nagy kapitalizációjú részvényt érintette, közülük is leginkább az OTP-t és az EGIS-t, amelyeknek az árfolyama 40 százalékot mozgott negyedéven belül. Szűk sávban mozgott a BUX indexe a harmadik negyedévben. Összességében 1,6 százalékot emelkedett, ezt a szerény elmozdulást is egy szűk, mintegy 10 százalékos sávban ingadozva érte el. Az időszak egészére átlagos forgalom volt jellemző. A piac többször tesztelte a kereskedési csatorna mindkét szélét. Jó negyedévet zártak a részvények az év utolsó három hónapjában, mivel mind az európai, mind az amerikai, mind pedig az ázsiai indexeket emelkedés jellemezte. A növekedésben az európai indexek jártak az élen, majd őket követte Japán és az USA. Budapesti Értéktőzsde indexe 14,2 százalékos mértékben emelkedett. A nagy részvények vegyesen teljesítettek. A MOL 10 százalékkal, az OTP 29 teljesítménye AHazai BUXrészvénypiac teljesítménye 2006-ban - 2006 százalékkal, a Magyar Telekom TVK 22,5 százalékkal, erősödött. Mol Ugyanakkor a Richter 2 Matáv százalékkal, az Egis pedig 12 Richter Egis százalékkal gyengült, elsősorban a BUX gyógyszerár-támogatási rendszer OTP változásának következtében. BorsodChem 2.10%
8.27%
10.99%
13.38%
17.18%
19.53%
25.59%
29.74%
FHB EMASZ
42.25% 86.52%
Az év utolsó napjait inkább a Synergon kivárás jellemezte a globális részvénypiacokkal kapcsolatban, az 0% 50% 100% 150% 200% Forrás: Bloomberg, CIB Alapkezelő optimizmusnak gátat szabott a gazdaság lassulásának ütemét övező bizonytalanság. Amennyiben sikerül elkerülni a „hard landinget”, - aminek jelenleg nagyobb a valószínűsége – úgy a jelenlegi értékeltségi szintek adnak még teret az emelkedésnek. Összességében régiónkban jelenleg nem látunk jelentős alulárazottságot, ezért ezen piacoktól sem várunk a fejlettekénél lényegesen magasabb megtérülést az előttünk álló 12 hónap során. Fotex
98.56%
153.48%
26
A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése
A vagyon alakulása a pénztár indulása óta (ad atok ezer forintb a n) 25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
0
1995
5 000 000
2006-os év folyamán a tagdíjbevétel az előző évekhez hasonlóképpen alakult, azonban az először felmerülő 10 éves várakozási idő utáni kifizetések nagy terhet jelentettek az önkéntes pénztári ágazatra. Ennek eredményeképp a pénztári vagyon dinamikus növekedési üteme az elmúlt évben kissé lelassult, azonban így is közel 10 százalékkal növekedett, az Ágazat vagyona az év végére elérte a 22,1 Mrd Ft-ot.
A befektetett állomány megoszlása 2006. december 31-én
Pénzeszközök DKJ Államkötvény Részvény Vállalati, hitelintézeti kötvény Befektetési jegy Jelzáloglevél Ingatlan
27
Teljes pénztári portfolió – 2005. december 31. (adatok e Ft-ban) Nyilvántartási Értékelési különbözet Befektetés érték felh. Kamat piaci ért kül. Pénzeszközök 255 742 449 Diszkont kincstárjegy. 1 999 770 21 107 -1 451 Államkötvény 12 382 999 437 504 132 854 Kötvény 250 709 2 517 1 432 Jelzáloglevél 469 769 21 927 3 578 Részvények 1 690 299 992 662 Befektetési jegyek 661 914 118 898 Ingatlan 93 897 3 803 Tagi kölcsön 62 230 Összesen 17 867 329 483 504 1 251 776 Teljes pénztári portfolió – 2006. december 31. (adatok e Ft-ban) Nyilvántartási Értékelési különbözet Befektetés érték felh. Kamat piaci ért kül. Pénzeszközök 117 212 280 Diszkont kincstárjegy. 2 639 905 51 222 -408 Államkötvény 12 634 633 446 687 21 861 Kötvény 614 399 3 893 2 243 Jelzáloglevél 466 179 21 055 -6 257 Részvények 2 233 233 0 1 302 358 Befektetési jegyek 674 869 0 142 248 Ingatlan 91 941 -4 141 Tagi kölcsön 101 852 Követelés/kötelezettség -86 764 értékpapír ügyletekből Összesen 19 487 459 523 137 1 457 904
Piaci érték 256 191 2 019 426 12 953 357 254 658 495 274 2 682 961 780 812 97 700 62 230 19 602 609
Piaci érték 117 492 2 690 719 13 103 181 620 535 480 977 3 535 591 817 117 87 800 101 852 -86 764 21 468 500
Értékpapír állomány alakulása (adatok eFt-ban) Nyilvántartási Értékelési Év Piaci érték Érték Különbözet 1 837 110 1 678 225 57 061 1998 3 494 545 3 302 403 43 885 1999 5 116 340 5 035 794 37 526 2000 7 121 828 6 896 775 22 655 2001 9 380 567 8 930 024 184 873 2002 2003* 11 712 754 11 456 144 256 610 2004* 15 882 890 14 246 057 1 636 833 2005* 19 186 488 17 455 460 1 731 028 2006* 21 161 356 19 176 454 1 984 902 *223/2000. számú módosított kormányrendelet szerint 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe.
28
A Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét az alábbi táblázat mutatja. A tárgyévi változás egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásából adódik, másrészt pedig az év közben a saját portfolióból valamint a bejövő tagdíjakból vagyonkezelésbe átadott vagyon értékéből tevődik össze. A megnövekedett kifizetések miatt (szolgáltatás, 10 éves kifizetés) 2006. év során kizárólag a Generali Alapkezelő Zrt. részére került átadásra vagyon, 138 millió forint értékben. A választás jó döntésnek bizonyult, hiszen – a referenciahozamhoz viszonyítva is – a legjobb teljesítményt továbbra is ők nyújtották mindkét ágazatban. Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként (eFt) Nyitó (2006.01.01) CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. 3 461 761 Concorde Alapkezelő Zrt. 2 094 826 Erste Alapkezelő Zrt. 3 325 981 Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. 2 238 176 Generali Alapkezelő Zrt. 2 262 235 Saját vagyonkezelés 6 219 630 Összesen 19 602 609
Tárgyévi Záró változás (2006.12.31) 301 279 3 763 040 196 879 2 291 705 280 652 3 606 633 193 450 2 431 626 385 309 2 647 544 508 322 6 727 952 1 865 891 21 468 500
Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A Vagyonkezelők tevékenységét és eredményességességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelte, értékelte illetve ellenőrizte. 2006. évben a vagyonkezelőink köre nem változott. A Pénztár minden egyes vagyonkezelőre a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határoz meg, melyben az adott portfolióra rögzíti az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. Az alábbi tábla a 2006. december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált hozam és értékelési különbözet mértékét valamint a vagyonkezelők által elért 2006. évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza. adatok eFt-ban
Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Kezelt vagyon Felosztott hozam Bruttó piaci értéke és értékelési Hozamráta (06.12.31) különbözet 3 763 040 296 148 8,70 % 2 291 705 183 662 9,40 % 3 606 633 273 894 8,44 % 2 431 626 186 476 8,64 % 2 647 544 239 531 10,48 % 6 727 952 506 613 9,50 % 21 468 500 1 686 324 9,19 %
29
Referenciaportfolió hozama 8,80 % 6,98 % 8,80 % 8,16 % 9,49 % 9,32 % 8,82 %
Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból, mely utóbbi a teljesítmény függvényében lehet pozitív, de akár negatív is. Mint a fenti táblázat is mutatja a 2006-os évben két vagyonkezelőnk nem érte el a részükre előírt referenciahozam teljesítményét, mely a részükre kifizetendő alapdíj csökkentését vonta maga után. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza. adatok eFt-ban
Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Vagyonkezelési díj
Letétkezelési díj
3 462 12 087 5 152 5 661 6 563 0 32 925
1 249 781 1 207 856 897 2 105 7 095
Keler és Giro költség 419 346 396 396 320 635 2 512
Egyéb bef. kapcs. költség 1 4 2 498 0 10 197 10 702
Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység az elmúlt években vásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a havi tagdíjak befektetését foglalja magában. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzők és brókercégekkel történő konzultálás után, a beérkező ajánlatok közül az Igazgatótanács elnöke választja ki a konkrét befektetési eszközt a kockázat és hozam vizsgálata után. A Pénztár befektetési politikájával és kockázatvállaló képességével összhangban, a piaci viszonyoknak megfelelően az év során elsősorban rövid lejáratú, az árfolyam ingadozásoknak kevésbé kitett, államilag garantált értékpapírok vásárlására került sor. Mindemellett a hasonló futamidejű állampapíroknál magasabb kamatot biztosító vállalati kötvények is bekerültek a portfolióba. A részvények aránya átlagosan 15 százalék körül mozgott. Felosztott hozam és hozamráta alakulása 2006. évben A jogszabálynak megfelelően hozamfelosztásra negyedévente került sor. Az egyéni valamint a szolgáltatási számlákra felosztásra kerülő hozam és az értékelési különbözet összege 2006ban 1.686.324 eFt volt, amely a negyedéves zárlati munkák során az időtényező és az egyenleg alapján került jóváírásra. A teljes pénztárra vonatkozó bruttó hozamráta értéke 9,19%, mely a nyugdíjpénztár teljesítményét méri és a jogszabályban meghatározott képlet szerint számol.
30
A hozamráta alakulása A Nyugdíjpénztár megalakulásának és működésének elsődleges célja, hogy tagjainak a nyugdíjkorhatár illetve a szolgáltatásra jogosultság elérésekor megfelelő színvonalú és a tagok elégedettségét szolgáló szolgáltatást nyújtson. Ez csak akkor lehetséges, ha hosszú távon biztosítja a Pénztár a tagok befizetéseinek értékállóságát és értéknövekedését. Ez a szemlélet és a hosszú távú gondolkodás a jogalkotó által is megfogalmazást nyert a 10 éves várakozási idő meghatározásával. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a Pénztáraknak az alapítástól kell bemutatni tevékenységük eredményességét a hozam adatok nyilvánosságra hozatalával, hiszen a Pénztár tevékenységét és elért eredményeit évekre visszamenőleg is vizsgálni kell. Az alábbi tábla a Pénztár hozamrátáinak alakulását tartalmazza %-os formában. 1996-ban az átlaghozam: 23,8% Fedezeti tartalék Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Pénztár egésze Bruttó hozamráta Nettó hozamráta
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
9,22 8,94
12,34 12,08
18,45 18,22
4,94 4,76
9,4 9,0
8,78 8,47
7,2 6,86
18,52 18,36
18,5 16
28,37 17,18
9,19 8,90
12,33 12,07
18,40 18,17
4,85 4,67
9,7 9,2
8,71 8,4
7,29 6,96
19,27 19,11
18,5 17,6
26,78 22,95
A Nyugdíjpénztárak teljesítményének értékelésére az egy évnél hosszabb időtávra vonatkozó mutatószámok alkalmasabbak, melyet a jogalkotók is felismertek és a 2006. január 1-jén életbe lépett kormányrendelet módosítás szerint minden nyugdíjpénztár köteles a tárgyévet követő év február 28-áig bejelenteni nemcsak az elmúlt év, de az elmúlt öt naptári év átlagos hozamrátáját is. Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2002-2006. évre vonatkozó átlagos nettó – költségekkel csökkentett – hozamrátája ennek megfelelően 10,51% volt, mely azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztár által elért hozam az elmúlt öt évben átlagosan 5,44 százalékkal haladta meg az adott évre vonatkozó éves inflációt. Az ágazat teljesítményét az infláció fényében jól mutatja a következő grafikon: Az önk é nte s ágazat e gé s zé re vonatk ozó (k ölts é ge k k e l cs ök k e nte tt) ne ttó hozam ráta é s az é ve s infláció ös s ze has onlítás a 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00%
Nettó hozamráta
31
20 03 20 04 20 05 20 06
20 00 20 01 20 02
19 96 19 97 19 98 19 99
0,00%
Inf láció
Gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: tartalékok tárgyévi hozambevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: Bér és személyjellegű kiadások / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf. Igénybevett szolgáltatások kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf. munkáltatói tagdíjbefizetések / tartalékok tárgyévi összes tagdíjbevétele: Egyéb mutatók Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: Egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke: Átlagéletkor:
32
37.244 fő 20.269 MFt 7.486 Ft/fő 45 év
59 % 39 % 61 % 23 % 77 %
Összefoglaló
A Vasutas Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazata az előző évekhez hasonlóan megőrizte stabilitását. Jellemzője a jogszabályi rendelkezések maradéktalan érvényesítése, a megbízhatóság és az ellenőrizhetőség. A Nyugdíjpénztár célkitűzése változatlanul a gazdaságos, ügyfélorientált működés, minden igényt kielégítő, színvonalas szolgáltatások nyújtása és a tagok számára kedvező hozam biztosítása. A beszámolási időszakot érintő törvényi és jogszabályi változások gyakorlati végrehajtása és ezzel összefüggésben az alapszabály, a kapcsolódó szabályzatok módosítása és egységes szerkezetben történő elkészítése, valamint a Választható Béren Kívüli Javadalmazási Rendszer továbbra is jelentős hatással volt a pénztári munkára. A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács elé terjesztett anyagok, összeállítások részletesek és szakszerűek voltak, amelyek elősegítették a pénztártagok érdekeit szolgáló megalapozott döntések meghozatalát. Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2006. évben is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, következetesen megtartotta a jogszabályi rendelkezéseket, érvényre juttatta az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltakat, valamint a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács által hozott határozatokat. A fizetőképesség és a kötelezettségek összhangja, a folyamatos ügyvitel, a stabil személyi állomány biztosítva volt. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pénztártagok vagyonának kezelése kapcsán a befektetési tevékenységre és arra törekedtünk, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci viszonyok között is megfelelő hozamot érjünk el. Az ügyfélszolgálat az érdeklődők részére minden esetben a szükséges felvilágosítást megadta. Törekedtünk arra, hogy az információ áramlás, a kapcsolattartás hatékonysága és színvonala az igényeket messzemenően kielégítse. Az Önkéntes Pénztári Ágazatnál pénzmosás gyanúja - az előző évekhez hasonlóan - nem merült fel. A Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló Szabályzatban foglalt előírások megtartása biztosított volt, amelyet az Ellenőrző Bizottság és a belső ellenőr vizsgálata is megerősített. Budapest, 2007. március 29. Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke
33
Magánpénztári Ágazat
34
Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politika alapelvei maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár meghatározta a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelyeknek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét - és azokat az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát, A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 250 fős taglétszám növekedéssel – ebből új belépő 50 fő, 200 fő újra tagdíjfizető – és 58 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható záró létszáma 8.540 fő, ebből a tagdíjfizetők száma 7.940 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 600 fő. A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 8.553 fő. A belépő tagok száma 208 fő, amely 158 fővel meghaladta a tervezettet. Újra tagdíjfizetővé váló pénztártagok száma 121 fő, amely 79 fővel elmaradt a tervezettől. Megállapodás alapján fizet tagdíjat 3 fő. A tagsági viszony megszűnés 172 fő, amely meghaladta a tervezettet.
35
A beszámolási időszak végén a záró taglétszám 8.589 fő. A tagdíjfizetők száma 7.945 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 644 fő. A tagdíjat nem fizetők közül 37 főnek az egyéni számla egyenlege 0 Ft, amelyből 5 fő nappali tagozaton tanulmányokat folytat. A tagdíjat nem vagy rendszertelenül fizető pénztártagok figyelmét felhívtuk a tagdíj fizetési kötelezettségre és a nyugdíjpénztárral történő kapcsolatfelvételre az éves számlaértesítő megküldése alkalmával. Átlagos tagdíjalapként 145.533 Ft/hó átlagos havi bruttó bér 8 %-nak (magánpénztári tagdíj mértéke) és tagdíj kiegészítés alapul vételével 1.108.711 eFt éves tagdíjbevételt terveztünk. Ezzel szemben a tagdíjbevétel 1.203.633 eFt, amely 94.922 eFt-tal több a tervezettnél. A tárgyévi összes bevétel 1.797.412 eFt, amely 260.105 eFt-tal több a tervezettnél. A növekedés a befektetések vártnál kedvezőbb alakulásának köszönhető. A fedezeti tartalék tervezett bevétele 1.456.801 eFt. A tényleges éves bevétel 1.709.043 eFt. A tagdíjbevétel 88.390 eFt-tal, az egyéb bevétel 61 eFt-tal több a tervezettnél. A tervben szereplő pénzügyi műveletek bevétele 403.916 eFt. A tervben szereplő pénzügyi műveletek bevétele az Ágazat bruttó hozamát mutatja, mert a befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazza a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A pénzügyi műveletek bevétele 567.707 eFt volt, amely 41 %-kal haladta meg a tervezettet. A fedezeti tartalék tervezett kiadása 72.687 eFt. A tényleges kiadás 118.757 eFt. Az egyösszegű szolgáltatásra (kifizetésre) tervezett 6.301 eFt-tal szemben 11.826 eFt. A tervezettől (29.934 eFt) jelentősen magasabb mértékű 77.631 eFt a más pénztárba átvitt fedezeti összeg. Meghaladta a tervezett mértéket (9.451 eFt) a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagok által átvitt fedezet, amely 14.996 eFt. A pénzügyi műveletek tervezett költsége 27.001 eFt, amely tartalmazza a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg 14.304 eFt, amely 12.697 eFt-tal kevesebb. Ennek oka, hogy növekedett a saját vagyonkezelés aránya, illetve a külső vagyonkezelők teljesítménye is csak a referencia hozam körül alakult. Ezért a kifizetett vagyonkezelési alap és sikerdíj jelentősen elmaradt a tervezett mértéktől. Ezen túlmenően az egyéb tranzakciós költségek összege is alacsonyabb volt tervezettnél. A működési tartalék tervezett bevétele 67.589 eFt. A tényleges bevétel 74.058 eFt. A tervezett mértéket meghaladó összeg 6.469 eFt. A Magánpénztári Ágazatba belépő pénztártagoknál belépési díj nincs. A más pénztárba átlépő tagok átlépési díja az egyéni számla összegének egy ezreléke. A működési tartalék tervezett kiadása 66.298 eFt. A tényleges kiadás 61.544 eFt. A működési kiadásokra a tervezett mértéknél 4.754 eFt-tal kevesebbet fordítottunk. A tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az anyagköltségnél és az igénybevett szolgáltatásoknál jelentkezik. Egyes szolgáltatóknál a tervezettnél alacsonyabb díj került kifizetésre. A Magyar Posta Zrt. a 2005. II. félévében tévesen számlázott 91.759 Ft-ot visszatérítette, melyből 16.517 Ft a Magánpénztári Ágazatban került elszámolásra.
36
Az egyéb személyi jellegű költségeknél jelentkező minimális többletfelhasználás a 2006. szeptember 1-jétől hatályba lépett jogszabályi változások következménye. A jogszabályi változás hatása és az 245 eFt előre nem tervezhető tagszervezési díj ellenére a többletfelhasználás csak 291 eFt volt. A felügyeleti és garancia díj tervezettnél magasabb összege a magasabb tagdíjbevétel következménye. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta- és nyomdaköltség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának, valamint az ingatlan működtetési költségének megosztási aránya 50 – 50 %. Az ingatlan működtetésével összefüggő költségek a tervezettől 265 eFt-tal magasabb összegben realizálódtak. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra - a személyi jellegű költségek kivételével, amely havonta történik negyedévenként kerül sor. A tervezettnél magasabb éves bevétel és a kedvező költségfelhasználásnak köszönhetően az Ágazatnál megtakarítás mutatkozik. A működés pozitív eredménye 12.514 eFt. A likviditási tartalék tervezett bevétele 12.917 eFt. A tényleges bevétel 14.445 eFt. A tervet meghaladó mérték a magasabb tagdíj bevétel eredménye. A likviditási tartalék tervezett kiadása 927 eFt, tényleges kiadás 31 eFt, amely a befektetések ráfordítása. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 2.173 eFt, a növekedés 145.778 eFt, a csökkenés 145.421 eFt, a záró állomány 2.530 eFt. A negyedéven túli függő állomány összege 1. 790 eFt.
37
A függő befizetések állomány változása: (e Ft.) Dátum Nyitó Tárgyid Tárgyid növekedés csökkenés 06.01.01-01.31 2 173 70 214 67 639 06.02.01-02.28 4 749 5 676 5 145 06.03.01-03.31 5 280 2 550 2 882 06.04.01-04.30 4 948 9 118 6 787 06.05.01-05.31 7 279 26 017 26 192 06.06.01-06.30 7 105 2 411 2 203 06.07.01-07.31 7 312 1 978 4 268 06.08.01-08.31 5 022 7 018 7 630 06.09.01-09.30 4 410 2 415 2 570 06.10.01-10.31 4 255 5 522 5 310 06.11.01-11.30 4 467 10 769 10 692 06.12.01-12.31 4 544 2 090 4 104 Összesen: 145 778 145 421
Záró 4 749 5 280 4 948 7 279 7 105 7 312 5 022 4 410 4 255 4 467 4 544 2 530
Visszautalt 28 128 705 5 398 17 356 2 959 1 043 429 14 0 101
Egyéni számlán jóváírt 67 610 5 017 2 177 1 389 26 175 1 848 1 309 6 587 2 141 5 295 10 692 4 003
A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy részben fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként 6.622 eFt összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A tagdíjkövetelés leírásának összege 104 eFt, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában a beszámolási időszakban személyi változásra nem került sor. A Pénztár mindkét Ágazatra kiterjedően 12 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ebből 10 fő munkaviszony keretében, 1 fő megbízási jogviszonyban, 1 fő vállalkozási szerződéssel van foglalkoztatva. A személyi állomány költségéből 2 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli, 1 fő bérköltsége 50-50% mindkét ágazatban. A többi foglalkoztatott bérköltsége, illetve megbízási díja az előző év záró taglétszám arányában (82 - 18 %) kerül megosztásra. A tiszteletdíj növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 7 %-os mértékű volt.
38
Az üzleti évben az Igazgatótanács tagjai részére 5.208 eFt, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére 3.040 eFt, összesen 8.248 eFt tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Magánpénztári Ágazatot terhelő összeg 2.899 eFt. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 8.553 fő. Az év folyamán új belépő 208 fő, amely 158 fővel meghaladta a tervezett 50 főt. A taglétszám növekedésből más pénztárból átlépő 33 fő. A tervezett tagsági viszony megszűnés 58 fő volt. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés 172 fő. Egyösszegű szolgáltatást és kifizetést a tervezett 8 fővel szemben 17 pénztártag vett igénybe. Más pénztárba átlépett tagok száma a tervezett 38 fővel szemben 126 fő. Rokkantság miatt a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépésnél 12 főt terveztünk, ezzel szemben 29 fő lépett vissza. A beszámolási időszak záró taglétszáma 8.589 fő, a tagdíjfizetők száma 7.945 fő. A taglétszám alakulását a következő diagramm szemlélteti. Taglétszám alakulása (fő) 1998-tól 2006-ig 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 5.951 fő.
5. Szolgáltatás, kifizetés A Pénztár a 36 éves átlagéletkorra tekintettel a hosszú és a rövid távú pénzügyi tervben járadék szolgáltatást nem tervezett. Ezzel összhangban a Pénztár jelenleg járadékot nem folyósít. Rokkantsági nyugdíjazásra és elhalálozásra tekintettel egyösszegű kifizetést 17 fő részére teljesítettünk. A hosszú távú tervben ilyen címen 12 fő, az éves tervben 8 fő tagsági viszony megszűnést terveztünk.
39
A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség 25.002 Ft. Ebből a pénzügyi szolgáltatás díja 11.429 Ft. A szolgáltatással kapcsolatos dologi kiadások költsége összesen 13.573 Ft. A költségek nemenkénti megosztása: anyag költség 271 Ft, anyag jellegű szolgáltatás 1.086 Ft, személyi jellegű költség (bér + járulék) 12.080 Ft, tárgyi eszközök használata 136 Ft. A kiadásokból 4.500 Ft elszámolása a pénztártagok terhére történt (500 Ft/fő), 20.502 Ft működési költségként került elszámolásra. 6. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú és a rövid távú pénzügyi terv készítésénél körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett bevétele 1.323.363 eFt volt, a rövid távú tervben 1.456.801 eFt. A tényleges bevétel 1.709.043 eFt. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összeget meghaladta, amely a magasabb tagdíjbevétel és hozam eredménye. Ezen belül a tagdíj bevétel meghaladta a hosszú és rövid távú tervben foglaltakat, a más pénztárból átlépő esetén áthozott fedezeti összeg a hosszú távú tervben foglaltakat nem érte el, a rövid távú tervszámot viszont meghaladta. A pénzügyi műveletek bevétele meghaladta a hosszú távú és rövid távú tervben előirányzott tervszámokat. A növekedést a pénzügyi műveletek bevétele eredményezi, amely a kedvező befektetési politika eredménye. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 66.825 eFt volt, a rövid távú tervben 72.687 eFt. A tényleges kiadás 118.757 eFt. A tényleges kiadás a hosszú és a rövid távú tervben meghatározott összegeket meghaladta. Ennek egyik oka a rokkantsági nyugdíjasok számának növekedése, a másik a pénztárak között a piacon kialakult erőszakos piacszerzés, amely más pénztárba történő átlépés formájában valósul meg. A kiadások oldalán a tervekhez viszonyítva kedvezően alakult a pénzügyi műveletek költsége, mely a pénztár számára előnyös vagyonkezelési szerződések eredménye. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 13.836 eFt volt, a rövid távú tervben 12.917 eFt. A tényleges bevétel 14.445 eFt. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel meghaladta a hosszú és rövid távú tervben meghatározott összegeket. Ennek oka a likviditási tartalékra a jutó 8 %-kal magasabb tagdíj és 22 %-kal magasabb pénzügyi műveletek bevétele. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 459 eFt volt, a rövid távú tervben 927 eFt. A tényleges kiadás 31 eFt. A befektetéssel kapcsolatos költségek nem haladták meg a tervezett szintet. A likviditási tartalékon belül a befektetési kockázatokra képzett céltartalék felhasználására nem került sor. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk.
40
A hosszú távú tervben azzal számoltunk, hogy a működési bevételek fedezik a kiadásokat és az Ágazat 15.811 eFt pozitív eredménnyel zárja az évet. Az éves tervben 1.291 eFt nyereséggel számoltunk. A tényleges eredmény 12.514 eFt pozitív eredmény, amely a magasabb összegű tagdíjbevételre és megfontolt költségfelhasználásra vezethető vissza. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Egyéb bevétel (áthozott fedezeti összeg) Pénzügyi műveletek bevétele Összesen:
1.120.822 20.514 567.707 1.709.043
Fedezeti tartalék kiadásai (eFt) Más pénztárba átvitt fedezet Társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő Egyösszegű szolgáltatás, kifizetés Vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb költség Összesen: Fedezeti céltartalék
77.631 14.996 11.826 14.304 118.757
7.582.242 eFt
Működési tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevétele Összesen:
72.207 113 1.738 74.058
Működési tartalék kiadásai (eFt) Anyagköltség Személy jellegű ráfordítás Állományba tartozók bére Tagszervezés Tiszteletdíj Járulékok Egyéb személyi jellegű költség
632 36.190 17.381 245 8.248 8.222 2.094
41
Igénybe vett szolgáltatások Felügyeleti díj Garancia díj Pénzügyi műveletek költsége Értékcsökkenési leírás Összesen: A működési alap tartaléka
16.377 3.009 4.170 51 1.115 61.544 20.441 eFt.
Likviditási tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Pénzügyi műveletek bevétele Egyéb bevétel Összesen:
10.591 3.854 0 14.445
Likviditási tartalék kiadásai Pénzügyi műveletek költsége Összesen: A likviditási alap tartaléka
31 31 67.034 eFt.
A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya:
fedezeti 93,12 % működési 6,00 % likviditási 0,88 %
100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés, a működési tartalék pénzügyi bevétele, munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam.
42
7. Vagyonkezelés, befektetések Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alapvetően konzervatív befektetési politikát folytat. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Pénztár befektetéseinek olyanoknak kell lenniük, hogy a biztonság, jövedelmezőség és a likviditás elveinek harmonikus megvalósulását eredményezzék a biztonság érvényesülésének prioritása mellett. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. A Befektetési Politikában foglaltak a 2006. év folyamán maradéktalanul teljesültek. Az Igazgatótanács 2006-os év folyamán a magyar részvényekbe történő befektetések magas koncentráltsága miatt, diverzifikáció céljából mérlegelte a külföldi részvények beemelését a portfolióba. A vagyonkezelőkkel történő egyeztetés után 2007. év első negyedévében ad megbízást több vagyonkezelőnek is külföldi részvények vásárlására, mely a teljes pénztárra vonatkozó referenciahozam módosítását is maga után vonja. Ugyanakkor az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat, ezek hatását a portfolióra nézve, és amennyiben szükséges, év közben módosítja a befektetési politika sarokszámait. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, ami nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja.
43
A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő lehető legmagasabb hozam elérése érdekében legjobb tudásuk szerint a vonatkozó jogszabályok és a befektetési politika figyelembe vételével mindent megtegyenek. Ugyanakkor az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2006-os évben a Magánpénztári Ágazat vagyonkezelői köre nem változott, továbbra is három külső vagyonkezelővel áll szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel és a Generali Alapkezelő Zrt-vel. Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása a befektetési politika elfogadása, módosítása a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve, a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a vagyonkezelési tevékenység körében a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során 2006. évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg.
44
Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, melynek kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon keresztül, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása A Pénztár tevékenységére ható külső és belső tényezők és események alakulása az Önkéntes Ágazatnál részletesen kifejtésre került, annak ismételt bemutatásától ezért itt eltekintünk. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése
A vagyon alakulása a pénztár indulása óta (eFt) 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
A 2006-os évben a pénz- és tőkepiaci folyamatok nem voltak annyira kedvezőek, mint az előző években, a tagdíjbevételnek köszönhetően a Pénztár vagyona továbbra is dinamikusan, 26,5 százalékkal növekedett. Az Ágazat vagyona az év végére elérte a 7,7 Mrd Ft-ot.
45
A befektetett állomány megoszlása 2006. december 31-én
Pénzeszközök DKJ Államkötvény Részvény Vállalati, hitelintézeti kötvény Befektetési jegy Jelzáloglevél Szelet 8
Teljes pénztári portfolió – 2005. december 31. (adatok e Ft-ban) Nyilvántartási Értékelési különbözet Befektetés érték felh. Kamat piaci ért kül. Pénzeszközök 29 703 66 Diszkont kincstárjegy. 1 359 306 14 988 -979 Államkötvény 3 497 401 131 410 35 956 Kötvény 86 129 142 215 Jelzáloglevél 533 039 181 668 Részvények 73 793 2 451 838 Befektetési jegyek 38 471 9 404 Összesen 5 617 842 149 057 227 102
Teljes pénztári portfolió – 2006. december 31. (adatok e Ft-ban) Nyilvántartási Értékelési különbözet Befektetés érték felh. Kamat piaci ért kül. Pénzeszközök 58 135 154 Diszkont kincstárjegy. 772 871 21 730 -471 Államkötvény 4 951 986 185 983 8 547 Kötvény 151 064 932 475 Jelzáloglevél 73 793 2 347 -663 Részvények 1 011 545 271 813 Befektetési jegyek 75 000 5 159 Összesen 7 094 394 211 146 284 860
46
Piaci érték 29 769 1 373 315 3 664 767 86 486 714 707 77 082 47 875 5 994 001
Piaci érték 58 289 794 130 5 146 516 152 471 75 477 1 283 359 80 159 7 590 400
Értékpapír állomány alakulása (adatok eFt-ban) Nyilvántartási Értékelési Év Piaci érték érték különbözet 115 251 110 510 343 1998 460 508 443 380 5 851 1999 925 841 908 827 3 348 2000 1 475 048 1 445 741 5 121 2001 2 140 463 2 042 279 51 856 2002 2 859 416 2 847 154 12 262 2003* 4 386 490 4 019 125 367 365 2004* 5 964 232 5 588 139 376 093 2005* 7 532 111 7 036 260 495 852 2006* *222/2000. számú módosított kormányrendelet szerint 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe.
Az alábbi táblázatok a Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét mutatja. A tárgyévi változás egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásából adódik, másrészt pedig az év közben a saját portfolióból, valamint a bejövő tagdíjakból vagyonkezelésbe átadott vagyon értékéből tevődik össze. 2006. év során kizárólag a Generali Alapkezelő Zrt. részére került vagyon átadásra, 666 millió forint értékben. A választás jó döntésnek bizonyult, hiszen – a referenciahozamhoz viszonyítva is – a legjobb teljesítményt továbbra is ők nyújtották mindkét ágazatban. Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként (eFt)
CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Nyitó (2006.01.01) 2 490 479 1 944 610 704 308 854 604 5 994 001
Tárgyévi változás 219 234 166 047 759 314 451 804 1 596 399
Záró (2006.12.31) 2 709 713 2 110 657 1 463 622 1 306 408 7 590 400
Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A Vagyonkezelők tevékenységét és eredményességességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelte, értékelte illetve ellenőrizte. 2006. évben a vagyonkezelők köre nem változott. A Pénztár minden egyes vagyonkezelőre a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határoz meg, melyben az adott portfolióra rögzíti az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. Az alábbi tábla a 2006. december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált hozam és értékelési különbözet mértékét, valamint a vagyonkezelők által elért 2006. évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza.
47
adatok eFt-ban
Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Kezelt vagyon Felosztott hozam ReferenciaBruttó piaci értéke és értékelési portfolió Hozamráta (06.12.31) különbözet hozama 2 709 713 212 867 8,80 % 8,80 % 2 110 657 161 941 8,54 % 8,80 % 1 463 622 90 451 10,52 % 9,49 % 1 306 408 88 402 7,36 % 7,91 % 7 590 400 553 661 8,68 % 8,81 %
Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból, mely utóbbi a teljesítmény függvényében lehet pozitív, de akár negatív is. Mint a fenti táblázat is mutatja a 2006-os évben egy vagyonkezelőnk nem érte el a részükre előírt referenciahozam teljesítményét, mely a részükre kifizetendő alapdíj csökkentését vonta maga után. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza. adatok eFt-ban
Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Vagyonkezelési díj
Letétkezelési díj
4 981 3 015 2 335 0 10 331
1 072 844 371 527 2 814
Keler és Giro költség 314 245 159 134 852
Egyéb bef. Kapcs. költség 1 2 0 350 353
Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység a már megvásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a havi tagdíjak befektetését foglalja magában. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzők és brókercégekkel történő konzultálás után, a beérkező ajánlatok közül az Igazgatótanács elnöke választja ki a konkrét befektetési eszközt a kockázat és hozam vizsgálata után. A Pénztár befektetési politikájával és kockázatvállaló képességével összhangban, a piaci viszonyoknak megfelelően az év során elsősorban rövid lejáratú, az árfolyam ingadozásoknak kevésbé kitett, államilag garantált értékpapírok vásárlására került sor. A saját vagyonkezelésben lévő vagyon mértéke 2006-ban érte el azt a szintet, mely már indokolta a részvények vásárlását is, annak érdekében, hogy a teljes portfolióra előirányzott 15 százalékos célarány fennmaradjon. A Pénztár a második negyedévében tapasztalt jelentős részvénypiaci visszaesést találta jó alkalomnak arra, hogy a részvényportfolió feltöltését megkezdje. Többszöri részvényvásárlás után a saját vagyonkezelésben lévő portfolió részvényhányada elérte a 15 százalékot.
48
Felosztott hozam és hozamráta alakulása 2006. évben A jogszabálynak megfelelően hozamfelosztásra és értékelési különbözet felosztásra negyedévente került sor. Az egyéni számlákra felosztásra kerülő hozam és értékelési különbözet összege 2006. évben 553.270 eFt, amely a negyedéves zárlati munkák során az időtényező és az egyenleg alapján került jóváírásra. A munkáltatói függőszámláról egyéni számlára felosztott hozam 133 e Ft volt. A munkáltatói függő számlára osztott hozam 258 eFt. A teljes pénztárra vonatkozó bruttó hozamráta értéke 8,68%, mely a nyugdíjpénztár teljesítményét méri és a jogszabályban meghatározott képlet szerint számol. A hozamráta alakulása A Nyugdíjpénztár megalakulásának és működésének elsődleges célja, hogy tagjainak a nyugdíjkorhatár, illetve a szolgáltatásra jogosultság elérésekor megfelelő színvonalú és a tagok elégedettségét szolgáló szolgáltatást nyújtson. Ez csak akkor lehetséges, ha hosszú távon biztosítja a Pénztár a tagok befizetéseinek értékállóságát és értéknövekedését. Az alábbi tábla a Pénztár hozamrátáinak alakulását tartalmazza %-os formában. Fedezeti tartalék Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Pénztár egésze Bruttó hozamráta Nettó hozamráta
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
8,70 8,47
13,19 12,96
18,36 18,03
2,52 2,22
8,9 8,7
8,19 7,71
6,45 6,05
16,91 15,59
17,03 17,03
8,68 8,46
13,12 12,88
18,29 17,96
2,59 2,30
9,5 9,1
8,56 8,07
6,88 6,31
17,17 15,92
15,51 15,51
A Nyugdíjpénztárak teljesítményének értékelésére az egy évnél hosszabb időtávra vonatkozó mutatószámok alkalmasabbak, melyet a jogalkotók is felismertek és a 2006. január 1-jén életbe lépett kormányrendelet módosítás szerint minden nyugdíjpénztár köteles a tárgyévet követő év február 28-áig bejelenteni nemcsak az elmúlt év, de az elmúlt öt naptári év átlagos hozamrátáját is. A Magánpénztári Ágazat 2002-2006. évre vonatkozó átlagos nettó – költségekkel csökkentett – hozamrátája ennek megfelelően 10,02% volt, mely azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztár által elért hozam az elmúlt öt évben átlagosan 4,98 százalékkal haladta meg az adott évre vonatkozó éves inflációt. Az ágazat teljesítményét az infláció fényében jól mutatja a következő grafikon:
49
A m agánpé nz tár i ágaz at e gé s z é r e vonatk oz ó (k ölts é ge k k e l cs ök k e nte tt) ne ttó hoz am r áta é s az é ve s infláció ös s z e has onlítás a 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1998
1999
2000
2001
2002
Nettó hoz amráta
2003
2004
2005
2006
Inf lác ió
Gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók Tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: Tartalékok tárgyévi hozambevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétel: Bér és személyjellegű kiadások / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf.: Igénybevett szolgáltatások kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf.: Munkáltatói tagdíjbefizetések / tartalékok tárgyévi összes tagdíjbevétele: Egyéb mutatók Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: Egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke: Átlagéletkor:
50
8.571fő 6.787 MFt 12.625 Ft 38 év
67% 31% 59% 26% 0,04%
Összefoglaló A Vasutas Nyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazata az előző évekhez hasonlóan megőrizte stabilitását. A jogszabályi rendelkezések maradéktalanul érvényesültek, a megbízhatóság és az ellenőrizhetőség mellett. A Nyugdíjpénztár célkitűzése változatlanul a gazdaságos, ügyfélorientált működés, a minden igényt kielégítő, színvonalas szolgáltatások nyújtása és a tagok számára kedvező hozam biztosítása. A beszámolási időszakot érintő törvényi és jogszabályi változások gyakorlati végrehajtása és ezzel összefüggésben az alapszabály, a kapcsolódó szabályzatok módosítása és egységes szerkezetben történő elkészítése jelentős hatással volt a pénztári munkára. A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács elé terjesztett anyagok, összeállítások részletesek és szakszerűek voltak, amelyek elősegítették a pénztártagok érdekeit szolgáló megalapozott döntések meghozatalát. A Magánpénztári Ágazat 2006. évben is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, következetesen megtartotta a jogszabályi rendelkezéseket, érvényre juttatta az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltakat, valamint a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács által hozott határozatokat. Az eredményes működés, a fizetőképesség és a kötelezettségek összhangja, a folyamatos ügyvitel, a stabil személyi állomány biztosítva volt. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pénztártagok vagyonának kezelése kapcsán a befektetési tevékenységre és arra törekedtünk, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci viszonyok között is megfelelő hozamot érjünk el. Az ügyfélszolgálat az érdeklődők részére minden esetben a szükséges felvilágosítást megadta. Törekedtünk arra, hogy az információ áramlás, a kapcsolattartás hatékonysága és színvonala az igényeket messzemenően kielégítse. Ennek érdekében készült el új tájékoztató anyagunk, amelyet minden magánpénztári tagunk részére megküldtünk.
Budapest, 2007. március 29. Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke
51
