A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi beszámolójának kiegészítő melléklete

Általános rész A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt évben is az érvényben lévő 1993. évi XCVI., az 1997. évi LXXXII. törvények, a 223/2000.(XII.19), a 222/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.), a 282/2001.(XII.26.) és a 170/1997.(X.6.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, egy adószámmal rendelkezik, besorolását tekintve a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Kelet-budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (továbbiakban: APEH) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a 18077153-1-42 adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett 10300002-20115137-71313285 működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény VII. fejezet 30.§-a, valamint annak 2. számú melléklete alapján csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.§. c.) pontja alapján adómentességet élvez, mert az Önkéntes Pénztári Ágazat nem végez vállalkozási tevékenységet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A pénztár a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár látja el.

2

Kapcsolattartás a tagsággal A pénztártagokkal folyamatos volt a kapcsolattartás. Az önkéntes és magánpénztári tagok lakáscímére tájékoztató levelet küldtünk. Tájékoztatónk megjelent a VBKJ füzetben és a különböző sajtókban. A MÁV ügyfélszolgálati irodáiban mindkét Ágazatra kiadványt biztosítottunk a pénztártagok, illetve munkavállalók részére. Az érdeklődők folyamatosan informálódhattak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül (www.vasutaspenztar.hu), telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. Folyamatos volt a tájékoztatás a befektetési eredményekről a kedvezőtlen pénz- és tőkepiaci helyzet miatt. Az egyéni számláról kifizetést kérő munkavállalókat levélben is tájékoztattuk. Az adóigazolás és számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról is tájékoztattuk a tagságot. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhatnak. Mindkét Ágazatban nagy számú igény jelentkezett a korábban kiadott tagsági kártya és PIN kód ismételt igénylése iránt az internetes egyenleglekérdezés érdekében. Az egyéni számla adatainak frissítése a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente történik. Az önkéntes pénztári tagdíjakat VBKJ keretből fizető pénztártagoknál a tárgyév első negyedévben változásra akkor kerül sor, amikor a tárgyévi nyilatkozatok összesítése után a munkáltató a tagdíjat átutalja és a hozzá tartozó adatszolgáltatást megküldi. A VBKJ keretből fizetett 2008. évi december havi tagdíjat a MÁV és a MÁV Kft-k csak 2009. január hónapban utalták át. Ezért a december havi tagdíj könyvelése 2009. évre történt meg. A Magánpénztári Ágazatban a 2007. évtől hatályos jogszabályi változás azzal a következménnyel jár, hogy a pénztártagok két hónapos késleltetéssel látják az aktuális egyenleget lekérdezés esetén. Amennyiben a munkáltató bevallása hibás, az adóhatóság részéről az adatszolgáltatásra csak akkor kerül sor a Nyugdíjpénztár részére, ha a munkáltató által a hiba kijavítása megtörtént. Ebben az esetben az egyéni számlára könyvelés csak a hibátlan bevallás alapján történik meg, az átutalt összeg függő számlán van, amelyre a hozamosztás megtörténik. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Az Önkéntes Pénztári Ágazat munkáltatói tagjai megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A szerződésben foglaltak teljesültek. A munkáltatói tagok száma 166, amely az előző évhez viszonyítva 40 munkáltatói taggal növekedett. Az új munkáltatói tagok: Téti Takarékszövetkezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-Gépészet Zrt., Bitsmith Kft., Csodacsalád Halas Kistérségi Egyesület, DataPress Kft., Saint-Gaobain Zrt., Calberson Hungária Nemzetközi Raktározási Kft., Frányó Ferenc egyéni vállalkozó, GE Hungary Zrt., CS+Á Pénzügyi Tanácsadó Kft., TAIHO Kft., Inteszt Kft., Vasútépítők Kft., Aquazala Kft., MAG Hungary

3

Kft., PR-Telecom Zrt., Clean-Tax Könyvelőiroda Bt., Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Eybl Hungária Kft., Dr. Bencze András egyéni vállalkozó, Club Tihany Üdülőközpont Zrt., CELEBI GH Hungary Kft., Brunswick Magyarország Kft., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Kelet-Trans 2000 Kft., Rail Navigator Kft., DE-MAX Kft., Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., Roche Magyarország Kft., Pensum Kft., Stanley Electric Hungary Kft., JUKO Építőipari és Szolgáltató Kft., FAG Magyarország Ipari Kft., Záhony-Port Zrt., Organica-VWS Zrt., Közlekedés, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, FIH Europe Kft., Hunép Universal Építőipari Zrt., BorsodChem Zrt. Munkáltatói tagságát 1 munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 165 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik a munkaviszonyban álló pénztártagok megbízása alapján az önkéntes pénztári tagdíjat adatszolgáltatás mellett a munkabérből levonják és átutalják a Nyugdíjpénztár részére. A Magánpénztári Ágazatban a bevallás és utalás 2007. január 1-je óta az adóhatóságon keresztül történik. A hibátlan bevallás továbbítása a pénztárak részére továbbra sem zökkenőmentes. Ennek következménye, hogy a 2007. évi munkáltatói folyószámla kiadására jogszabályváltozás alapján 2008. október hónapban került sor. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a 2007. évi beszámoló elfogadása, az Alapszabály 8 - 9. számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen a két Ágazat rövid távú, 2009. évi pénzügyi tervének elfogadása. A Küldöttközgyűlések határozatképesek voltak, összehívásuk, megtartásuk megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács hat alkalommal ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Meghatározta a Pénztár üzletpolitikáját, biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 43 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi tervek elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a pénztár működését. Az ellenőrzést az éves ütemterv szerint végezték.

4

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett. Intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért a Pénztár munkájáról teljes körű információval rendelkezett. Tisztségviselő választás, küldöttválasztás 2008. évben lejárt a tisztségviselők és a magánpénztári küldöttek mandátuma. A tisztségviselő választásra a 2008. május 27-én tartott Küldöttközgyűlésen került sor, ahol a küldöttek megválasztották a 7 tagú Igazgatótanácsot és az 5 tagú Ellenőrző Bizottságot. A magánpénztári küldöttek megválasztására 2008. október 28-án a Budapesten megtartott Küldöttválasztó Gyűlésen került sor, ahol a magánpénztári tagok képviseletére 27 küldöttet és 8 pótküldöttet választottak a Gyűlés résztvevői. Ellenőrzés és önellenőrzés A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. április 28. és május 8. napja között témavizsgálat keretében helyszíni ellenőrzést tartott a Magánpénztári Ágazatban. A vizsgálat célja az volt, hogy a pénztárak tagdíjkövetelés leírásának gyakorlata megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a tagok érdekei nem sérülnek-e az eljárás folyamán. Vizsgálatra került ennek keretében a tagsági viszony megszűnése esetén követett adatszolgáltatási gyakorlat és a központi nyilvántartás (PKN) felé teljesített adatszolgáltatások tartalmának megalapozottsága. A lefolytatott vizsgálat alapján két kifogás merült fel, amelyről a Felügyelet J-IV57/2008. szám alatt határozatot hozott. Az egyik a más pénztárba átlépő tagokkal kapcsolatos adatszolgáltatás jogszabályban előírtak szerinti teljesítése az átvevő pénztár felé, a másik a PKN adatszolgáltatásból fakadó eltérések rendezése. A vizsgálat alapján hozott határozat a 2008. december 9-én megtartott Küldöttközgyűlésen részletesen ismertetésre került. Az első megállapítás a program fejlesztésével rendezésre került. A második megállapítás megvalósítása érdekében a Nyugdíjpénztár intézkedési tervet készített és az abban foglaltakat végrehajtotta. A Felügyelet 2008. július 31. napjával mindkét Ágazatra kiterjedően témavizsgálatot indított a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységével kapcsolatban. A rendelkezésünkre bocsátott kérdőívet a Nyugdíjpénztár kitöltötte és a kért dokumentumokat becsatolta. Tájékoztatásként közöltük, hogy Pénztárunknál nincs közvetítői tevékenység, a vasutas munkavállalók között van olyan pénztártag, aki vállalta, hogy saját tapasztalata alapján a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről tájékoztatást ad a környezetében dolgozó vasutas munkatársaknak és odaadja a belépéshez, illetve átlépéshez, kedvezményezett jelöléshez szükséges nyomtatványokat. Ilyen esetben az érintett

5

munkavállalókkal a Nyugdíjpénztár egy éves időtartamra megbízási szerződést köt és a beszervezett tagok száma alapján megbízási díjat fizet. A Felügyelet a becsatolt dokumentumokat elfogadta, további intézkedésre nem került sor. A Felügyelet főigazgató-helyettese 2008. október hónapban a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatok miatt határozatlan időre heti rendszerességgel elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el, amely kiterjed a portfolió és cash-flow adatokra. Ennek a kötelezettségnek a Nyugdíjpénztár folyamatosan eleget tesz. A pénztári munka folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló által biztosított volt. A Felügyelet segítséget nyújtott a pénztárak részére a jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében konzultációval egybekötött szakmai konferenciák szervezésével és a kért állásfoglalásokra adott válaszokkal. A Nyugdíjpénztár folyamatosan végzett önellenőrzési tevékenységet és a feltárt hibák megszüntetésére azonnal intézkedett. A belső ellenőr az éves belső ellenőrzési ütemterv alapján végezte vizsgálatait. Az ellenőrzés formája munkafolyamatba épített ellenőrzés, eseti ellenőrzés és általános ellenőrzés, utóbbiról írásbeli vizsgálati jelentés készült. Az ellenőrzött területek: • • • • • • •

•

Tagsági viszony megszűnés, pénztári szolgáltatás és kifizetés. Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. Adóigazolás és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. Önkéntes Pénztári Ágazatban a munkáltatói megállapodásokban foglaltak teljesülése, az utalások teljesítése. Magánpénztári Ágazatban a munkáltatói folyószámlák ellenőrzése a 2007. évi jogszabályi változásokra tekintettel. A beérkezett függő tételek ellenőrzése. Magánpénztári Ágazatban a Felügyeleti ellenőrzés alapján készített intézkedési tervben foglaltak megvalósulásának ellenőrzése.

A belső ellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette.

6

Az év folyamán 17 panasz nyilvántartásba vételére került sor a kialakult pénzpiaci helyzet miatt bekövetkezett negatív hozamokkal összefüggésben. Hosszú távú pénzügyi tervek Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2007. január 1-jétől 2011. december 31-ig, a Magánpénztári Ágazat 2003. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik. A hosszú távú tervek alapul szolgálnak az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Informatikai, stratégiai fejlesztés és beszerzés Jogszabályi rendelkezés alapján az informatikai rendszer kockázat - elemzését szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni és az aktualizálást el kell végezni, amelynek a Nyugdíjpénztár eleget tett. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült:
Önkéntes Pénztári Ágazat grafikus verziója.
A dos alapú befektetési program helyett a meglévő fejlesztők által elkészített oracle alapú befektetési program vásárlása.
Terven felül sor került egy szerver vásárlására és beüzemelésére a nagytömegű adatbázis kezelés és a grafikus verzióra átállás miatt. A fejlesztésre fordított összeg 6.188 eFt. A Magánpénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült:
Server vásárlás és beüzemelés a választható portfoliós rendszer és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer, valamint a grafikus verzióra átállás miatt.
Magánpénztári Ágazat grafikus verziója. A tervezés időszakában még nem volt ismert, hogy a 2009-től hatályos jogszabályváltozás miatt a magánpénztári szoftver teljes átdolgozása válik szükségessé, amelynek a fejlesztése és a felmerülő hibák javítása a mai napig tart. Az átdolgozás miatt jelentkező nagy horderejű feladatok túllépték a szoftverkövetés határait és megállapodás jött létre 6.000 eFt vállalkozói díj megfizetésére. Az első részlet, 3.000 eFt összegben történő kifizetése az elvégzett munka alapján 2008. évben megtörtént. Többletfelhasználásra az előre nem tervezhető fejlesztés miatt került sor.

7

Marketing tevékenység A pénztártagok jogait, kötelezettségeit és a Nyugdíjpénztár által nyújtott szolgáltatásokat tartalmazó tájékoztató levelet készítettünk, amellyel elláttunk valamennyi pénztártagot. A Küldöttközgyűlésen elhangzottakról, az elfogadott határozatokról tájékoztató jelent meg a Vasutas Magazinban. A MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., és a MÁV-Start Zrt. által készített Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszerre vonatkozó tájékoztató füzetben ismertetőt jelentettünk meg a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről és az öngondoskodás fontosságáról. Az internetes oldalon a „Hírekben” rendszeres aktuális információval látjuk el az érdeklődőket.

8

Önkéntes Pénztári Ágazat

9

Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét – meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva:  a működést szolgáló (működési célú) eszközök,  a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök,  likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra, illetve módosításra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 700 fő új belépő pénztártaggal és 1800 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma 34.528 fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma 28.474 fő, a tagdíjat nem fizetők száma 6.028 fő.

10

A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 35.742 fő volt, a belépő tagok száma 1.068 fő, amely 368 fővel meghaladta a tervezettet. A tagsági viszony megszűnés 3.273 fő, amely 1.473 fővel meghaladta a tervezett mértéket. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám 33.537 fő. A tagdíjfizetők száma 25.356 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 8.181 fő. Éves tagdíj jellegű bevételként, beleértve az egységes tagdíjon felül a magasabb tagdíjat, a tagok egyéb befizetését és az adótámogatás tervezett összegét is, 2.573.339 eFt-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíj jellegű bevétel 2.966.497 eFt, amely 393.158 eFt-tal több a tervezettnél. A tagdíj jellegű bevételből a tagok egyéb befizetése és az adomány összege 301.631 eFt, az adóhatóság által adótámogatás címén átutalt összeg 131.440 eFt. A bevételek és ráfordítások alakulását 426.679 eFt-ban befolyásolja tartalékonként az előző évben meg nem fizetett tagdíjak képzése és annak kivezetése, amely a fedezeti tartaléknál 404.531 eFt, a működési tartaléknál 20.968 eFt, a likviditási tartaléknál 1.180 eFt. A fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.818.154 eFt. A tagdíjbevétel és egyéb befizetések összege 2.848.724 eFt, amely 405.715 eFt-tal, az áthozott fedezeti összeg 29.076 eFt, amely 10.127 eFt-tal haladta meg a tervezettet. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 1.356.196 eFt volt, amely a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi hozambevétel 1.640.175 eFt. A nem realizált veszteségként jelentkező értékelési különbözet (az el nem adott, kezelésben lévő értékpapírok átmeneti piaci értékvesztése, amely a lejáratkor a garantált kamatfizetéssel korrigálódik) -2.874.249 eFt, amely az értékpapírok folyamatos negyedéves átértékeléséből adódik a nyilvántartási és a piaci érték között. A befektetési tevékenység bevétele -1.234.074 eFt. A tényleges bevétel 2.048.257 eFt, amely elmaradt a tervezettől a kedvezőtlen piaci körülmények miatt. A fedezeti tartalék tervezett kiadása 2.561.922 eFt. A tényleges kiadás 5.551.015 eFt, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 404.531 e Ft ráfordításként könyvelt összegét. A kiadás 2.989.093 eFt-tal meghaladta a tervezett mértéket, amely szolgáltatási kiadásokra, 10 éves kifizetésekre és az átlépők által átvitt fedezeti összegre vezethető vissza. Az egyösszegű és járadékszolgáltatás tervezett összege 1.164.695 eFt, a tényadat a tervezettnél magasabb, 1.655.575 eFt. A más pénztárba átvitt fedezet tervezett összege 31.958 eFt, a tényadat a tervezettnél magasabb, 105.707 eFt. Az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei (örökösei) és a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések tervezett összege 1.225.644 eFt, a tényadat a tervezettnél jóval nagyobb mértékű, 2.699.974 eFt.

11

A tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizető pénztártagok kölcsön tartozásának egyéni számla terhére történő kiegyenlítésére tervezett összeg 67.653 eFt volt, a tényadat ennél alacsonyabb, 57.400 eFt. (A meg nem fizetett tagdíj alapja a havi 5.300 Ft egységes tagdíj.) A pénzügyi műveletek tervezett költsége 71.972 eFt, amely tartalmazta a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg 627.828 eFt, amelyből a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek költsége alacsonyabb a tervezettnél, 55.358 eFt, a tervtől magasabb tagsági viszony megszűnés miatt az értékpapírok eladásához kapcsolódó árfolyamveszteség 572.470 eFt. A működési tartalék tervezett bevétele 174.863 eFt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 20.968 eFt egyéb bevételként könyvelt összegével együtt 188.600 eFt. A tagdíjbevétel és egyéb befizetés tervezett összege 125.182 eFt, a tényadat a tervezettnél kevesebb, 113.469 eFt, amely a sávos tagdíjrendszerre és tagdíjfizetők számának alakulására vezethető vissza. Az egyéb bevétel tervezett összege (nem fizető pénztártagok egységes tagdíjának működési része és a tagok költségtérítése) 43.368 eFt, a tényadat 63.073 eFt. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 6.313 eFt, a tényadat a tervezettnél magasabb 12.058 eFt, amely arra vezethető vissza, hogy a befektetés eredménye kedvező volt, a portfolió nem tartalmazott részvényeket és hosszú állampapírokat, amelyek leértékelődtek a pénzpiacon. A működési tartalék tervezett kiadása az előző évi meg nem fizetett tagdíjak nélkül 165.710 eFt volt. A tényleges kiadás 164.629 eFt, amely 1.081 eFt-tal kevesebb a tervezettől. Az egyes költség nemeket vizsgálva megállapítható, hogy a tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az igénybevett szolgáltatásoknál, az értékcsökkenési leírásnál és a felügyeleti díjnál jelentkezik. Többletfelhasználás mutatkozik az anyag jellegű és a személyi jellegű ráfordításoknál. Utóbbinál a járulékok költségsoron jelentkezik a tervtől való eltérés, amely a szervezők részére történő többletkifizetésre és a terv készítésekor megbecsült járulékoktól való eltérésre vezethető vissza. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában (81-19 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya 50 - 50 %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor.

12

A működési tevékenységet összességében vizsgálva megállapítható, hogy a kedvező költségfelhasználás alapján a tárgyévi működés pozitív eredménye 3.004 eFt. Ezt növeli a nem fizető pénztártagok hozamából ténylegesen levont 17.937 eFt, amelyet a működési alap tartalékaként kell elszámolni. A likviditási tartalék tervezett bevétele 16.177 eFt. A tényleges bevétel 13.540 eFt, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 1.180 eFt egyéb bevételként könyvelt összegét. A tervezett 5.148 eFt tagdíj és egyéb bevétellel szemben a tényadat 4.304 eFt. A tervtől történő elmaradás oka a tervezettnél alacsonyabb tagdíjbevétel. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 10.241 eFt, a tényadat 8.056 eFt. A likviditási tartalék tervezett kiadása az előző évi meg nem fizetett tagdíjak nélkül 574 eFt. A tényleges kiadás 86 eFt. Az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege 1.180 eFt. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 621 eFt, a növekedés 13.733 eFt, a csökkenés 13.105 eFt, a záró állomány 1.249 eFt. A záró állomány összege tartalmazza:  A téves tagdíj utalás összegét 1.225 eFt összegben. (Az egyik MÁV egység kétszer utalt át 1.050 eFt tagdíjat és 175 eFt téves utalás.)  24 eFt az APEH által 2008. december 30-án átutalt adójóváírás. A többletutalások a könyvelés befejezése után 2009. év elején visszautalásra kerültek.

13

A függő befizetések állomány változása: (eFt.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés 01.01-01.31 02.01-02.28 03.01-03.31 04.01-04.30 05.01-05.31 06.01-06.30 07.01-07.31 08.01-08.31 09.01-09.30 10.01-10.31 11.01-11.30 12.01-12.31 Összesen:

621 0 0 2415 579 164 96 103 0 4 175 24

Tárgyévi csökkenés

0 34 3212 2808 1020 2481 2386 8 190 193 149 1252 13733

621 34 797 4644 1435 2549 2379 111 186 22 300 27 13105

Záró

0 0 2415 579 164 96 103 0 4 175 24 1249

Visszautalt

621 34 797 4644 1435 2549 2379 111 186 22 300 27

Egyéni számlán jóváírt 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy rendszertelenül fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként 547.120 eFt összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A 2007. évi tagdíjkövetelés leírásának összege 426.679 eFt, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában változás nem következett be. A Pénztár mindkét Ágazatára kiterjedően munkaviszony keretében 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ezen túlmenően 1 fő megbízási jogviszonyban van foglalkoztatva.

14

A személyi állomány költségéből 1 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége az előző év záró taglétszámának arányában (81-19 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A tiszteletdíj mértékének növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 7 %-os mértékű volt. Az Igazgatótanács tagjai részére 8.090 eFt, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére 4.722 eFt, összesen 12.812 eFt tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg 15.325 eFt. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 35.742 fő. Az év folyamán új belépő 1.068 fő, amely 368 fővel meghaladta a tervezettet. A tervezett tagsági viszony megszűnés 1.800 fő. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés 3.273 fő. A tervezett mértéket meghaladó számadatok valamennyi tagsági viszony megszűnési jogcímet érintettek. A beszámolási időszak záró taglétszáma 33.537 fő, a tagdíjfizetők száma 25.356 fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 5.807 fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti. Taglétszám alakulása 1995-től 2008-ig (fő) Taglétszám alakulása 1995-tól 2008-ig (fő) 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

15

5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal, de minimum három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az igénylés feltétele a három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony fennállása és a visszafizetési kötelezettség teljesítése. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig a jegybanki alapkamat + 5 % kamat és egyszeri (4.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg 101.290 eFt. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 620 fő. A tagi kölcsönt igénylők száma és a kifizetésre kerülő összeg elmaradt a tervezettől, amelynek feltételezett oka, hogy többen éltek a hozam kivételének lehetőségével. Elutasítás 50 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 276 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, 38.796 eFt-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya 67.648 eFt, a kamat-előirányzat 5.998 eFt. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők száma 1.644 fő volt. Ebből egyösszegű szolgáltatás 1.609 fő, járadékszolgáltatásban részesülő 35 fő. A kifizetésre került összeg 1.642.146 eFt. Kedvezményezettek (örökösök) részére történő kifizetés 114 esetben történt. A kifizetésre kerülő összeg 75.378 eFt.

16

A 10 éves várakozási idő leteltével 7.743 pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. Ebből 5.728 fő részére hozamkifizetést teljesítettünk, 614 fő a tagsági viszony fenntartása mellett részben vagy egészben kérte a kifizetést. A teljes összeg kifizetése mellett 1.401 fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A kifizetésre került összeg 2.624.597 e Ft. A szolgáltatások és kifizetések alakulását a következő grafikon szemlélteti: Szolgáltatások és kifizetések alakulása 1996-2008 (fő) 8000

járadékot igénybevevők

7000

egyösszegű szolg. - nyugdíjas

6000

egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén

5000 4000 3000 2000 1000 0

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség 8.638 eFt. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett 4.000 Ft eljárási díj összesen 6.439 eFt, a fennmaradó 2.199 e Ft-ot működési tartalékból fedeztük. A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja 946 eFt, az anyag költség 154 eFt, személyi jellegű költség (bér + járulék) 1.099 eFt. A Pénztár a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. §-ában foglaltaknak megfelelően elkészítette a biztosításmatematikai mérleget. 7. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú és rövid távú pénzügyi terv készítésénél a rendelkezésre álló információk alapján körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre.

17

A hosszú távú és a rövid távú tervben 2008. évre vonatkozóan 6 %-os hozam alapulvételével a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.8 milliárd Ft. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 1.643.726 eFt. A tényleges bevétel a hosszú és rövid távú tervben meghatározott összegektől jelentősen elmaradt, amelynek oka a állampapír piac kedvezőtlen alakulása és stagnálása. A hosszú és rövid távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 2,3 illetve 2,7 milliárd Ft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 5.146.484 eFt, amely jelentősen meghaladta a tervezett mértéket. A tervezettet meghaladó mértékű felhasználás a 10 éves várakozási idő utáni, az egyösszegű és járadékszolgáltatási igényekre, az átvitt fedezeti összegre és a tagi kölcsönt vissza nem fizetők esetén a kölcsön tartozás érvényesítésére vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 20,520 eFt, illetve 16,177 eFt volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege (1.180 Ft) nélkül 12.360 eFt. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 624 eFt, illetve 574 eFt volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 86 eFt. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. A hosszú és rövid távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál pozitív működési eredménnyel számoltunk, amely teljesült 3.004 eFt összegben. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Szolgáltatási célú egyéb bevétel Más pénztárból áthozott tagi követelés Befektetési tevékenység bevétele Összesen:

2.848.724 404.531 29.076 -1.234.074 2.048.257

18

Fedezeti tartalék kiadásai (eFt) Egyösszegű és járadékszolgáltatás Szolgáltatási célú egyéb ráfordítás Más pénztárba átvitt követelés Tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetés Tagi kölcsön tartozás levonás Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Fedezeti céltartalék

1.655.575 404.531 105.707 2.699.974 38.796 18.604 627.828 5.551.015

18.988.907 eFt

Működési tartalék bevételei (eFt) Tagdíj bevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel

113.469 63.073

(tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését)

Befektetési tevékenység bevétele Összesen:

12.058 188.600

Működési tartalék kiadásai (eFt) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Felügyeleti díj Egyéb ráfordítás

3.231 20.583 30.849 96.148 3.244 5.198 20.995

(tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését)

Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Működési alap tartaléka

5.348 185.596

152.525 (eFt)

19

Likviditási tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel Befektetési tevékenység bevétele Összesen:

4.304 1.180 8.056 13.540

Likviditási tartalék kiadásai (eFt) Egyéb ráfordítás Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen:

1.180 86 1.266

Likviditási alap tartaléka 200.156 eFt

A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti működési likviditási 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül:     

pénztártagok által fizetett 150.001 Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, APEH adójóváírás, adomány.

100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként:  tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj,  a működési tartalék pénzügyi bevétele,  nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül:  likviditási tartalék pénzügyi bevétele,  nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada.

20

94,50% 5,30 % 0,20 %

8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei:  biztonság  jövedelmezőség  likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. Az Igazgatótanács a Befektetési Politikában foglaltakkal összhangban 2008. évben a világgazdasági helyzetre való tekintettel minimalizálta a részvénybefektetések arányát, ezzel erősítve a nyugdíjpénztár pozícióját. A befektetési irányelvek érvényesítése a vagyonkezelőkkel történő együttműködés keretében valósult meg. A változó gazdasági körülmények miatt az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci fejleményeket, hogy az azokban bekövetkező érdemi változás esetén akár év közben is módosítsa a befektetési politika sarokszámait, amelyre azonban a 2008. év során nem került sor. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja.

21

A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozamot érjék el, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2008as évben az Önkéntes Ágazat összességében öt külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban:     

a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel, a Generali Alapkezelő Zrt-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-vel.

Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt.

22

Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését, és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során a 2008. évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát, és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mely kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Bruttó hazai termék (GDP) A 2008. évben kibontakozó gazdasági világválság következtében az év végére a világgazdaság és hazánk gazdasága is recesszióba fordult. A magyar gazdaság visszaesésének fő oka a külső finanszírozás drágulása, a befektetői kockázatvállalás csökkenése és a romló fejlett piaci konjunktúra. A hitelek drágulása negatívan hat a lakosság fogyasztására, a gyengülő forint és a magas devizahitel-állomány pedig tovább csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A legnagyobb visszaesésre a magas fizetésimérleg-hiánnyal rendelkező és az alacsony belső fogyasztást produkáló országok számíthatnak, köztük Magyarország is.

23

Az ipari termelés az év második felében már 2-2,5%-os csökkenést mutat, mely főként a feldolgozóipar zsugorodásának volt köszönhető. Ugyanebben az időszakban az építőipar értékindexe is csökkenést mutat, a szolgáltatások hozzáadott értéke szintén visszaesett. A kelet-közép-európai térség gazdasági növekedési kilátásai sokat romlottak az elmúlt hónapokban. Az egész térséget sújtó export kereslet visszaesésén túl hazánkban a szigorodó fiskális politika további akadályokat gördít a gyenge belföldi fogyasztás elé, így az elemzői vélemények konszenzusa alapján a jövőben a magyar gazdaság 7%-os GDP-arányos csökkenésére számítunk. A külföldiek hazai befektetései a vártnál kisebb volumenűek lesznek. Államháztartás Az államháztartással kapcsolatban komoly változásokat hozott a közelmúlt. A Magyarországra helyeződő egyre nagyobb nyomás (gyengülő forint, likviditási hiány az állampapírpiacon) a döntéshozókat gyors, határozott lépésekre ösztönözte a hiány csökkentése érdekében. Ennek eredményeként 2008. évben az államháztartás hiánya (önkormányzatok nélkül) 907,1 milliárd forint volt, amely a GDP 3,4%-ának felel meg. 2009-re egy olyan költségvetést nyújtott be a kormány, amely 2,6%-os GDP arányos célt tartalmaz. A hiánycél tartására az év végén elfogadott költségvetési plafontörvény, illetve az IMF szigorú kontrollja jelenthet garanciát. A pénzforgalmi szemléletű kumulált központi költségvetési és államháztartási hiány alakulása 2005-2008-ban (mrd forint)

2300 központi költségvetés hiánya (kum.)

államháztartás hiánya (kum.)

2000 1700 1400 1100 800 500 200 -100 05. 05. 05. 05. 05. 05. 06. 06. 06. 06. 06. 06. 07. 07. 07. 07. 07. 07. 08. 08. 08. 08. 08. 08. jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov

Forrás: Pénzügyminisztérium (PM)

Az államadósság mértéke 18 104 milliárd forintra növekedett december végére. A hiány közel egyharmada devizában áll fenn, kétharmada forint adósság. Magyarország teljes GDP-hez viszonyított adósságállománya várhatóan növekedni fog, mivel az állampapír-kibocsátás csökkentése ellenére

24

a GDP is kevesebb lesz jövőre, így az adósságállomány aránya a 60%-os maastrichti küszöb felett lesz. Fizetési mérleg A fizetési mérleg egyenlege folyamatosan javult az elmúlt években, de a rossz gazdasági konjunktúra hatására az egyenleg további javulása kérdéses lehet. A Magyarországnak juttatott IMF csomag egyik fő célkitűzése azonban, hogy az ország külső finanszírozási igényét csökkentse. 2008-ban a folyó fizetési mérleg hiánya 8,3 milliárd euró volt, az előző évi 6,5 milliárd euróhoz képest. A nagy hiány elsősorban a jövedelemegyenleg romlásának tulajdonítható. A hitelekhez kapcsolódó növekvő kamatkiadások és a közvetlen tőkebefektetések csökkenése jelentősen rontotta a jövedelemegyenleget. Az előbbi az országkockázatot jelző hozamfelárak csökkenésével javulhat, míg az utóbbi a külföldi tulajdonú vállalatok csökkenő profitja miatt várhatóan tovább romlik. A külkereskedelmi egyenleg a csökkenő export miatt tovább romolhat az elkövetkező időszakban. A romlás mértékét azonban az alacsony belső kereslet miatt tompíthatja az import várható visszaesése. A lakossági szektor megtakarítása az elkövetkező időszakban növekedhet, mivel az adósságszolgálat biztonsága fontosabbá válhat a fogyasztási kedvnél. A romló vállalati profitok és a növekvő mértékű EU projektekhez szükséges önerő biztosításának hatására a vállalati szektornak ellenben várhatóan növekedni fog a finanszírozási igénye. A magánnyugdíjpénztári portfolió átalakítások elmaradása szintén segíthet a hiány csökkentésében, mivel elmaradnak a korábban tervezett külföldi részvényvásárlások, így a befektetések többnyire a magyar piacon valósulnak meg. Infláció A régiós országokban a gazdaságok lassulása (vagy alacsonyabb növekedési üteme), a dráguló hitelek és a növekvő munkanélküliség miatti belső kereslet visszaesés, valamint az energia-, és árupiaci áresések mind az infláció csökkenése irányába mutató tényezők. Magyarországon már korábban elindult az inflációs ráta csökkenése, amely az év utolsó hónapjaiban gyorsuló ütemben folytatódott. A decemberi év/év alapú pénzromlás üteme átlagosan 3,5% volt, mely döntő részben a háztartási energia-árak alakulásának volt köszönhető. A vezetékes gáz ára 42%-kal, az elektromos áramé 10%-kal magasabb, mint tavaly novemberben. Az élelmiszerek ára az utolsó (novemberi) mérés szerint az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben, 5%-kal növekedett év/év alapon. Folytatódott a szolgáltatások áremelkedési ütemének folyamatos csökkenése, az érték a korábban szokásos 6-8% körüli szintekről 4% alá esett. A szolgáltatások árát elsősorban a piaci szereplők belső kereslettel és bérekkel szembeni várakozásai határozzák meg, melyek a gazdasági visszaesés miatt várhatóan mérsékeltek lesznek.

25

A hazai átlagos éves infláció a 2008. évi 6,1% szintről jövő év végére a MNB által középtávon meghatározott 3 %-os célértéknek megfelelően alakulhat az olaj világpiaci árának jelenlegi szinten maradása esetén. Állampapírpiac, kamatok A magyar kötvénypiac a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb sokkot szenvedte el 2008-ban. A IV. negyedévben lényegében befagyott az állampapírpiac, hiszen mind a külföldi, mind a belföldi befektetők elfordultak a kockázatos befektetési formáktól. A kockázatkerülés globális szinten bontakozott ki, és különösen sújtotta a feltörekvő országok kötvény- és deviza piacait. Magyarország a feltörekvő országok közül is az egyik legsúlyosabban érintett volt, mivel óriási adósságállományunk, kis, nyitott gazdaságunk és kedvezőtlen befektetői megítélésünk miatt a legkockázatosabb országok közé csúsztunk le. A 2008. márciusi és júniusi hozamugrások utáni bekövetkezett drasztikus októbernovemberi hozamemelkedés jelentős külföldi tőkekivonással járt együtt. A külföldi befektetők állománya október-november folyamán több mint harmadával, 900 milliárd forinttal csökkent. Ezzel együtt a forint is jelentősen gyengült. A magyar gazdaság védelme érdekében a kamatemelés eszközéhez kellett nyúlni, így a Magyar Nemzeti Bank 2008. október 22-én a jegybanki alapkamatot 3%-kal 11,50 %-ra emelte. A globális pénzügyi krízis nyomán megugró hozamok decemberre azonban visszaestek, így decemberig az MNB két alkalommal is 0,50,5 %-kal csökkentette a jegybanki alapkamatot. A hozamokban bekövetkezett fordulat elsősorban annak köszönhető, hogy az IMF, EU és Világbank 20 milliárd euró összegben hitelkerettel sietett Magyarország segítségére. A hitelkerethez kapcsolódó kötelezettségvállalás azonban korlátozza az ország cselekvőképességét. Részvénypiac A magyar pénz- és tőkepiac már az év elejétől kezdődően folyamatosan reagált a gazdasági eseményekre, amelynek a következménye volt a tőzsdei részvények kisebb ingadozásoktól eltekinthető, folyamatos esése. A magyar tőzsdei részvények értéke egy év alatt a felére esett, amelyből a IV. negyedévben több mint 35%-os volt az esés. A veszteségek tanúi lehettünk a fejlett és a fejlődő piacokon egyaránt. A fejlődő piacok azonban a nyitottságuk miatt sebezhetőbbnek bizonyultak, így az Amerikából induló válságot éppen úgy megérezték a fejlődő gazdaságok is, például Közép-Kelet Európa vagy Oroszország, mint a közvetlenül érintett fejlett piacok. A likviditási válság is elérte a fejlődő országok bankközi piacait, a csődkockázat növekedett, és a fejlett világ recesszióba süllyedése lefelé húzta a növekedési kilátásokat. A részvénypiacok jövőjét most szinte kizárólag fiskális és monetáris intézkedések határozzák meg, azaz az egyes országok gazdaságpolitikája. Így a részvények

26

árfolyam-alakulása a közeljövőben kevésbé függ a kibocsátó cégek mutatóitól, teljesítményétől. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A vagyon alakulása az Önkéntes Pénztár indulása óta (adatok ezer Ft-ban) 24 000 000 20 000 000 16 000 000 12 000 000 8 000 000 4 000 000

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

0

2008-as év folyamán a tagdíjbevétel ugyan az előző évekhez hasonlóképpen alakult, azonban a 10 éves várakozási idő utáni kifizetések, illetve a szolgáltatások nagyszámban történő igénybevétele nagy terhet jelentettek, amelyek folyamatos kifizetéseket eredményeztek az önkéntes pénztári ágazatnál. Ennek eredményeképpen a pénztári vagyon a tavalyi évhez képest csökkent, és az Ágazat vagyona az év végén 20 Mrd Ft volt.

27

A befektetett állomány megoszlása 2008. december 31-én

Pénzeszközök

71%

Diszkont kincstárjegy. Á llamkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Bef ektetési jegyek 5%

3%

0,5%

5%

11%

2% 2,6%

Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból

Teljes pénztári portfolió – 2008. december 31. (adatok e Ft-ban) Nyilvántartási érték Pénzeszközök 536 525 Diszkont kincstárjegy. 867 393 Államkötvény 13 761 099 Kötvény 490 056 Jelzáloglevél 474 854 Részvények 3 095 857 Befektetési jegyek 1 190 004 Ingatlan 100 295 Tagi kölcsön 67 648 Követelés/kötelezettség 933 értékpapír ügyletekből 20 584 664 Összesen Befektetés

Értékelési különbözet felh. Kamat piaci ért kül. 1 057 22 298 3 290 508 370 -437 551 8 966 888 26 805 -20 383 -1 056 879 -271 520 -10 395

567 496

-1 792 550

Piaci érték 537 582 892 981 13 831 918 499 910 481 276 2 038 978 918 484 89 900 67 648 933 19 359 610

Teljes pénztári portfolió – 2007. december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Államkötvény Kötvény Jelzáloglevél

Nyilvántartási érték 200 502 2 198 616 13 701 919 743 515 462 970

Értékelési különbözet Piaci érték felh. Kamat piaci ért kül. 498 201 000 45 321 -1 349 2 242 588 498 332 -101 218 14 099 033 8 306 -133 751 688 21 844 -5 729 479 085

28

Részvények Befektetési jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés/kötelezettség értékpapír ügyletekből Összesen

0 0

2 322 819 1 334 688 97 783 86 912

988 572 213 909 -9 283

3 311 391 1 548 597 88 500 86 912

228

228

21 149 952

574 301

1 084 769

22 809 022

A Pénztár 2008. év végi portfolióállományának földrajzi és devizanemenkénti megoszlása: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Adatok ezer forintban

Megnevezés

Ausztria Cseh Köztársaság Magyarország Németország Európai Gazdasági Térség összesen Amerikai Egyesült Államok Összesen

Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken

Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken

Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok - piaci értéken

1 a

2 b

3 c

5 229 211 714 20 113 398 167 119

3 415 109 076 19 065 924 115 605

3 415 109 076 2 664 197 115 605

20 497 460

19 294 021

2 892 293

87 204 20 584 664

65 589 19 359 610

65 589 2 957 882

Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Adatok ezer forintban

Megnevezés

Befektetések időszak végi értéke - könyv Befektetések időszak végi értéke - piaci szerinti értéken értéken 1 2 a

HUF EUR CZK USD Összesen

b 20 098 128 187 618 211 714 87 204 20 584 664

29

19 048 959 135 986 109 076 65 589 19 359 610

Teljes Pénztári portfolió tartalékonként – 2008. december 31. (adatok e Ft-ban) Fedezeti portfolió Megnevezés

Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal Külföldi állampapír

Könyv szerinti érték

Likviditási és kockázati portfolió

Működési portfolió Könyv szerinti érték

Piaci érték

Piaci érték

Könyv szerinti érték

Összesen

Piaci érték

Könyv szerinti érték

Piaci érték

20 225 587 485 498 0

18 995 809 486 444 0

160 639 50 642 450

167 175 198 438 50 751 385 450 0

196 626 20 584 664 387 536 525 0 450

19 359 610 537 582 450

6 256

6 496

8 692

8 768

385

387

15 333

15 651

479 242

479 948

41 500

41 533

0

0

520 742

521 481

19 571 213

18 350 884

109 997

116 424 198 053

196 239 19 879 263

18 663 547

14 810 498

14 912 146

109 997

116 424 198 053

196 239 15 118 548

15 224 809

14 204 056

14 288 630

109 997

116 424 198 053

196 239 14 512 106

14 601 293

116 386

123 606

0

0

0

123 606

0

116 386

0

0

0

0

0

0

0

0

Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal

0

0

0

0

0

0

0

0

Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

490 056

499 910

0

0

0

0

490 056

499 910

Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

Részvények A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír

3 095 857

2 038 978

0

0

0

0

3 095 857

2 038 978

2 875 218

1 923 245

0

0

0

0

2 875 218

1 923 245

0

0

0

0

0

0

0

0

220 639

115 733

0

0

0

0

220 639

115 733

0

0

0

0

0

0

0

0

1 190 004

918 484

0

0

0

0

1 190 004

918 484

427 757

303 542

0

0

0

0

427 757

303 542

512 039

437 410

0

0

0

0

512 039

437 410

250 208

177 532

0

0

0

0

250 208

177 532

0

0

0

0

0

0

0

0

0 474 854

0 481 276

0 0

0 0

0 0

0 0

0 474 854

0 481 276

Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél

Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel474 intézet által kibocsátott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél Határidős ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Tagi kölcsön Kockázati tőkealapjegy Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések

481 276

0

0

0

0

474 854

481 276

0

854

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 100 295 67 648 0

0 0 0 0 89 900 67 648 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 100 295 67 648 0

0 0 0 0 89 900 67 648 0 0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír

0

0

0

0

0

0

0

0

Követelés értékpapír ügyletekből

933 0

933 0

0 0

0 0

0 0

0 0

933 0

933 0

Kötelezettségek értékpapír ügyletekből

30

Értékpapír állomány alakulása (adatok eFt-ban) Nyilvántartási Értékelési Év Piaci érték Érték Különbözet 1998 1999 2000 2001 2002 2003* 2004* 2005* 2006* 2007* 2008*

1 837 110 3 494 545 5 116 340 7 121 828 9 380 567 11 712 754 15 882 890 19 186 488 21 161 356 22 809 042 19 359 610

1 678 225 3 302 403 5 035 794 6 896 775 8 930 024 11 456 144 14 246 057 17 455 460 19 176 454 21 149 972 20 584 664

57 061 43 885 37 526 22 655 184 873 256 610 1 636 833 1 731 028 1 984 902 1 659 070 - 1 225 054

*223/2000. számú módosított kormányrendelet szerint 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe.

A Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét az alábbi táblázat mutatja. A tárgyévi változás egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásának, másrészt a jelentős kifizetések következménye. Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként (eFt)

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen

Nyitó (2008.01.01) 3 967 769 2 680 710 3 833 535 2 583 783 3 220 737 6 522 508 22 809 042

Tárgyévi Záró változás (2008.12.31) - 922 849 3 044 920 - 39 246 2 641 464 - 957 833 2 875 702 - 18 442 2 565 341 - 396 986 2 823 751 - 1 114 076 5 408 432 - 3 449 432 19 359 610

Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A Vagyonkezelők tevékenységét és eredményességességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelte, értékelte illetve ellenőrizte. A 2008. évben a vagyonkezelőink köre nem változott. A Pénztár minden egyes Vagyonkezelőre, a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határoz meg, melyben az adott portfolióra rögzíti az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális

31

eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. Az alábbi tábla a 2008. december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált pozitív hozam és nem realizált negatív értékelési különbözet mértékét valamint a vagyonkezelők által elért 2008. évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza. adatok eFt-ban

Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt.

Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen

Kezelt vagyon Felosztott hozam piaci értéke és értékelési (08.12.31) különbözet 3 044 920 - 325 617 2 641 464 - 47 335 2 875 702 - 355 836 2 565 341 - 30 581 2 823 751 - 406 904 5 408 432 - 695 629 19 359 610 - 1 861 902

Bruttó ReferenciaHozamportfolió ráta hozama - 7,82% - 6,66% - 1,46% - 3,14% - 8,92% - 7,54% - 0,71% -4,42% - 12,33% - 12,98% - 13,50% - 5,40% - 8,47% - 7,06%

Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból, mely utóbbi a teljesítmény függvényében lehet pozitív, de akár negatív is. Mint a fenti táblázat is mutatja a 2008-as évben két vagyonkezelőnk nem érte el a részükre előírt referenciahozam teljesítményét, mely a részükre kifizetendő alapdíj csökkentését vonta maga után. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza. adatok eFt-ban

Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt.

Generali Alapkezelő Zrt. Saját Fed. vagyonkezelés Összesen

Vagyonkezelési díj

LetétKeler és Giro Egyéb bef. kezelési díj költség kapcs. Költség

3 574 6 363 5 085 10 822 8 332 10 334 44 510

1 355 1 068 1 313 982 1 178 2 041 7 938

32

430 424 424 335 385 484 2 482

0 234 0 138 23 33 428

Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység az elmúlt években vásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a havi tagdíjak befektetését foglalja magában. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzőkkel és befektetési szolgáltatókkal történő konzultálás után a beérkező ajánlatok közül az Igazgatótanács elnöke választja ki a konkrét befektetési eszközt a kockázat és hozam vizsgálata után. A Pénztár befektetési politikájával és kockázatvállaló képességével összhangban a piaci viszonyoknak megfelelően, kockázatmentes, államilag garantált értékpapírok vásárlására került sor. Mindemellett a kockázatmegosztás jegyében - egyéb piaci szegmensben rejlő értékek kihasználásával- a részvények mellé ingatlanba fektető befektetési jegyek is kerültek a portfolióba. A részvények aránya átlagosan 12-13 %, a befektetési jegyeké 5 % körül mozgott. Felosztott hozam és hozamráta alakulása 2008. évben A jogszabálynak megfelelően hozam és értékelési különbözet felosztásra negyedévente került sor. Az egyéni, valamint a szolgáltatási számlákra felosztásra kerülő pozitív hozam és negatív értékelési különbözet összege 2008. évben 1.861.902 eFt volt, amely a negyedéves zárlati munkák során az időtényező és az egyenleg alapján került rendezésre. A teljes pénztárra vonatkozó bruttó hozamráta értéke -8,47%, mely a nyugdíjpénztár teljesítményét méri és a jogszabályban meghatározott képlet szerint számol. A költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke -8,72%. A pénzpiaci válság hatását a Nyugdíjpénztárnál keletkezett veszteségnél sikerült a legalacsonyabb mértékre minimalizálni. A hozamráta alakulása A Nyugdíjpénztár megalakulásának és működésének elsődleges célja, hogy tagjainak a nyugdíjkorhatár illetve a szolgáltatásra jogosultság elérésekor megfelelő színvonalú és a tagok elégedettségét szolgáló szolgáltatást nyújtson. Ez csak akkor lehetséges, ha hosszú távon biztosítja a Pénztár a tagok befizetéseinek értékállóságát és értéknövekedését. Ez a szemlélet és a hosszú távú gondolkodás a jogalkotó által is megfogalmazást nyert a 10 éves várakozási idő meghatározásával. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a Pénztáraknak az alapítástól kell bemutatni tevékenységük eredményességét a hozam adatok nyilvánosságra hozatalával, hiszen a Pénztár tevékenységét és elért eredményeit évekre visszamenőleg is vizsgálni kell.

33

Az alábbi tábla a Pénztár hozamrátáinak alakulását tartalmazza %-os formában. 1996-ban az átlaghozam: 23,8% 2008 2007 2006 2005

Pénztár egésze Bruttó hozamráta -8,47 Nettó hozamráta -8,72 Fedezeti tartalék Bruttó hozamráta -8,61 Nettó hozamráta -8,85 3,50 Infláció

2004

2003

2002 2001 2000

1999 1998 1997

6,50 9,19 12,33 18,40 4,85 6,34 8,90 12,07 18,17 4,67

9,70 8,71 7,29 19,27 18,50 26,78 9,20 8,40 6,96 19,11 17,60 22,95

6,49 9,22 12,34 18,45 4,94 6,32 8,94 12,08 18,22 4,76 7,40 6,50 3,30 5,50 5,70

9,40 8,78 7,20 18,52 18,50 28,37 9,00 8,47 6,86 18,36 16,00 17,18 4,80 6,82 10,08 11,18 10,31 18,42

Az ágazat teljesítményét az inflációhoz viszonyítva jól mutatja a következő grafikon:

Az önk é nte s ágazat e gé s zé re vonatk ozó (k ölts é ge k k e l cs ök k e nte tt) ne ttó hozam ráta é s az é ve s infláció ös s ze has onlítás a 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%

Nettó hozamráta

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

-10,00%

1996

-5,00%

Inf láció

A Nyugdíjpénztárak teljesítményének értékelésére az egy évnél hosszabb időtávra vonatkozó mutatószámok alkalmasabbak, melyet a jogalkotók is felismertek, és a Nyugdíjpénztárak befektetései és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet módosítás szerint minden nyugdíjpénztár köteles a tárgyévet követő év február 28ig bejelenteni nemcsak az elmúlt év, de az elmúlt tíz naptári év átlagos hozamrátáját is. A Vasutas Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazatának 10 éves, 19992008. évre vonatkozó, átlagos nettó – költségekkel csökkentett – hozamrátája 8,25% volt, amely hozam az elmúlt tíz évben átlagosan 1,80 százalékkal haladta meg az adott időszakra vonatkozó inflációt.

34

Gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: 237% tartalékok tárgyévi hozambevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: -149% Bér és személyjellegű kiadások / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf. 58% Igénybevett és egyéb szolgáltatások kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf. 25% munkáltatói tagdíjbefizetések / tartalékok tárgyévi összes tagdíjbevétele: 78% Egyéb mutatók Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: Egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke: Átlagéletkor:

35

34.640 fő 20.734 MFt 7.136 Ft/fő 45 év

Összefoglaló A Vasutas Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazata a változó gazdasági körülmények ellenére a beszámolási időszakban is megőrizte stabilitását. Az Ágazatnál maradéktalanul érvényesültek a jogszabályokban, az Alapszabályban és Szabályzatokban foglaltak. A munkavégzés megbízható és ellenőrizhető volt. Az Ágazat célkitűzése a gazdaságos, ügyfélorientált működés, a pénztártagok igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtása biztosítva volt. A beszámolási időszakot érintő jogszabályi változások gyakorlati végrehajtása és ezzel összefüggésben az Alapszabály, a kapcsolódó szabályzatok módosítása és egységes szerkezetben történő elkészítése megtörtént. A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács elé terjesztett anyagok, összeállítások részletesek és szakszerűek voltak, amelyek elősegítették a pénztártagok érdekeit szolgáló megalapozott döntések meghozatalát. Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2008. évben is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, következetesen megtartotta a jogszabályi rendelkezéseket, érvényre juttatta az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltakat, valamint a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács által hozott határozatokat. A 10 éves várakozási idő leteltéhez kapcsolódó jelentős összegű kifizetések ellenére a fizetőképesség és a kötelezettségek összhangja, a folyamatos ügyvitel, a stabil személyi állomány biztosítva volt. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pénztártagok vagyonának kezelése kapcsán a befektetési tevékenységre és arra törekedtünk, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci viszonyok között a veszteséget mérsékeljük, amelyet a hozam nagysága is tükröz. Az ügyfélszolgálat az érdeklődők részére minden esetben a szükséges felvilágosítást megadta. A hozam kedvezőtlen alakulása miatt érkező panaszokra és érdeklődő levelekre igyekeztünk körültekintő és részletes tájékoztatást adni. Az Önkéntes Pénztári Ágazatnál pénzmosás gyanúja - az előző évekhez hasonlóan - nem merült fel. A Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló Szabályzatban foglalt előírások megtartása biztosított volt, amelyet az Ellenőrző Bizottság vizsgálata is megerősített. Budapest, 2009. április 23. Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke

36

Magánpénztári Ágazat

37

Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politika alapelvei maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár meghatározta a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) amelyeknek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét - és azokat az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva:  a működést szolgáló (működési célú) eszközök,  a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök,  likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. A 2007. január 1-jével bekövetkezett változás eredményeként az APEH központi bevallásának és beszedésének a pénztárak felé történő átadásához szükséges informatikai szerkezete ismét megváltozott, ezért a magánpénztárak újabb feldolgozási problémával szembesültek. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az előző évhez hasonlóan közvetítő és koordináló szerepet vállalt a pénztárak és az adóhatóság között.

38

Az Ágazatban a 2009. január 1-jétől hatályos jogszabály értelmében az egységalapú nyilvántartást és a választható portfolió kezelését biztosítani kell, amelynek előkészületei már a tárgyévben megkezdődtek. A jogszabályi változások hatása az informatikai fejlesztési költségek felhasználásánál is megmutatkozik. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 100 fő új belépő pénztártaggal és 150 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok száma 8.498 fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma 7.778 fő. A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 8.520 fő. A belépő tagok száma 145 fő, amely 45 fővel meghaladta a tervezettet. A tagsági viszony megszűnés 340 fő, amely 160 fővel meghaladta a tervezettet. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám 8.325 fő. A tagdíjfizetők száma 7.967 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 358 fő. A tagdíjat nem fizetők közül 55 főnek az egyéni számla egyenlege 0 Ft. A tagdíjat nem vagy rendszertelenül fizető pénztártagok figyelmét felhívtuk a tagdíj fizetési kötelezettségre és a nyugdíjpénztárral történő kapcsolatfelvételre az éves számlaértesítő megküldése alkalmával. Átlagos tagdíjalapként 183.238 Ft/hó átlagos havi bruttó bér 8 %-nak (magánpénztári tagdíj mértéke) és tagdíj kiegészítés alapul vételével 1.373.102 eFt éves tagdíjbevételt terveztünk. Ezzel szemben a tagdíjbevétel 1.312.029 eFt, amely 61.073 eFt-tal kevesebb a tervezettnél. A fedezeti tartalék tervezett bevétele 1.922.968 eFt. A tagdíjbevétel és egyéb befizetések összege 1.241.694 eFt, amely 55.887 eFt-tal kevesebb a tervezettnél, mert az átutalt és függő számlán kezelt december havi tagdíjak bevallási adatait az APEH nem adta át a beszámoló készítés időpontjáig. Az áthozott fedezeti összeg 25.776 eFt, amely 7.776 Ft-tal haladta meg a tervezettet. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 607.387 eFt volt, amely a befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi hozambevétel 574.201 eFt. A nem realizált veszteségként jelentkező értékelési különbözet (az el nem adott, kezelésben lévő értékpapírok átmeneti piaci értékvesztése, amely a lejáratkor a garantált kamatfizetéssel korrigálódik) -1.040.774 eFt, amely az értékpapírok folyamatos negyedévenkénti átértékeléséből adódik a nyilvántartási és a piaci érték között. A befektetési tevékenység bevétele -466.573 eFt. A tényleges bevétel 801.925 eFt, amely elmaradt a tervezettől a kedvezőtlen piaci körülmények miatt.

39

Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak rendezése az egyéb bevételekkel szemben 1.028 eFt volt. A fedezeti tartalék tervezett kiadása 105.161 eFt. A tényleges kiadás 615.298 eFt. Az egyösszegű szolgáltatás (kifizetés) a tervezett 2.280 eFt-tal szemben 7.450 eFt volt. A tervezettől (69.338 eFt) jelentősen magasabb mértékű 235.855 eFt a más pénztárba átvitt fedezeti összeg. Az átlépési forgalom a tagdíjhátralék vizsgálatának megszüntetésével emelkedett. Meghaladta a tervezett mértéket (2.853 eFt) a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagok által átvitt fedezet, amely 38.264 eFt. Az egyösszegű kifizetés 24.600 e Ft, szintén magasabb a terv 1.420 eFt értékétől. A pénzügyi műveletek tervezett költsége 29.270 eFt, amely tartalmazta a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg 18.065 eFt, amelyből a vagyonkezelői díj költsége 12.789 eFt, alacsonyabb a (23.320 eFt) tervezettnél. Az értékpapírok árfolyamvesztesége 290.036 eFt, amely arra vezethető vissza, hogy a vagyonkezelők a mindenkori piaci viszonyokhoz igazítják a kezelt portfoliót. Ebből adódóan értékpapír adásvételeket eszközölnek annak reményében, hogy a piac gyorsabban felértékeli az újonnan vett papírokat. Ilyen esetben a tranzakció árfolyamveszteséggel is párosulhat. Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak hitelezési vesztesége a ráfordításokkal szemben 1.028 eFt volt. A működési tartalék tervezett bevétele 76.484 eFt. A tényleges bevétel 76.880 eFt. A tervezett mértéket meghaladó összeg 396 eFt, amely annak következménye, hogy a függő számlán kezelt tagdíjak működésre jutó hányadát a beszámolóban ki kell mutatni. A más pénztárba átlépő tagok átlépési díja az egyéni számla összegének egy ezreléke, amely 296 eFt bevételt eredményezett. Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak rendezése az egyéb bevételekkel szemben 63 eFt volt. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 2.255 eFt, a tényadat a tervezettnél alacsonyabb 1.967 eFt. A működési tartalék tervezett kiadása 69.030. eFt. A tényleges kiadás 69.532eFt, amely ugyan 502 eFt-tal haladta meg a tervezett mértéket, de a tárgyévi bevétel a többletfelhasználásra fedezetet nyújtott. Az igénybevett szolgáltatásoknál a többletkiadás az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer és a választható portfoliós rendszer bevezetésével összefüggő pénztártagok részére küldött tájékoztatók és anyagok nyomdaköltségére, valamint az aktuáriusi díjat terhelő ÁFA összegre vezethető vissza. Az aktuáriusi tevékenység ÁFA mentes körbe tartozott. A tervezés időszakában még nem volt ismert, hogy változás következik be és ÁFA köteles lesz a szolgáltatás. A tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az anyagköltségnél, az egyéb szolgáltatásoknál, a pénzügyi műveleteknél és az értékcsökkenési leírásnál jelentkezik. Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak hitelezési vesztesége a ráfordításokkal szemben 63 eFt volt.

40

A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta- és nyomdaköltség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya 50 – 50 %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra – a havonta elszámolásra kerülő személyi jellegű költségek kivételével - negyedévenként kerül sor. A tervezettnél magasabb éves bevétel eredményeként az Ágazatnál megtakarítás mutatkozik. A működés pozitív eredménye 7.348 eFt. A likviditási tartalék tervezett bevétele 3.707 eFt. A tényleges bevétel 4.950 eFt. Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak rendezése az egyéb bevételekkel szemben 3 eFt volt. A likviditási tartalék tervezett kiadása 471 eFt, tényleges kiadás 26 eFt, amely a befektetés ráfordítása. Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak hitelezési vesztesége a ráfordításokkal szemben 3 eFt volt. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 14.843 eFt, a záró állomány 95.139 eFt. A függő befizetések állomány változása: (e Ft.) Dátum Nyitó Tárgyid Tárgyid növekedés csökkenés 08.01.01-01.31 08.02.01-02.28 08.03.01-03.31 08.04.01-04.30 08.05.01-05.31 08.06.01-06.30 08.07.01-07.31 08.08.01-08.31 08.09.01-09.30 08.10.01-10.31 08.11.01-11.30 08.12.01-12.31 Összesen:

14 843 30 840 123 543 237 859 361 963 482 640 610 077 70 962 190 748 22 461 125 130 23 027

434 874 537 324 589 101 379 586 379 019 858 773 489 485 486 024 1 081 924 485 113 413 394 596 911 6 731 528

418 877 444 621 474 785 255 482 258 343 731 336 1 028 600 366 239 1 250 211 382 443 515 496 524 799 6 651 232

Záró 30 840 123 543 237 859 361 963 482 640 610 077 70 962 190 748 22 461 125 130 23 027 95 139

Visszautalt 89 11 438 245 304 123 313 72 306 292 469 372 192

Egyéni számlán jóváírt 418 788 433 183 474 539 255 177 258 220 731 023 1 028 528 365 932 1 249 919 381 974 515 124 524 607

Az adóhatóság által átutalt, de bevallási adatok hiánya miatt kezelt munkáltatói függő állomány hozamának összege –1.646 eFt.

41

A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem vagy részben fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként 27.937 eFt összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok a számlaértesítő kiadása alkalmával tájékoztatást kaptak. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván 6.816 eFt összegben. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a tagsági viszony megszűnésekor kerülnek kivezetésre a ráfordításokkal szemben. A tagdíjkövetelés kivezetésének összege a fedezeti tartalékban 1.028 eFt, a működési tartalékban 63 eFt, a likviditási tartalékban 3 eFt volt. A 222/2000.(XII.19.) Korm. rendelet előírása alapján a mérlegforduló napot érintő, a mérleg készítés időpontjáig beérkezett bevallási adatokat, amelyet az APEH 2009. január 20, 22, 29. és február 24-25-én továbbított, rögzíteni kell a főkönyvi könyvelésben és az adatokat be kell mutatni a beszámolóban. Az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer 2009. január 1-jétől történő kötelező bevezetése miatt az analitika zárását az év elején a lehető legkorábbi időszakban kellett teljesíteni, ezért a 2009. évben lekönyvelt bevallási adatokat az analitika nem tartalmazza. A pénztártagok egyéni számlája 2008. december 31-én 9.332.359.564 Ft, 2009. évben könyvelt bevallások és megfizetések 69.464.336 Ft, korrigált egyéni számlák végösszege 9.401.823.900 Ft, analitika – főkönyv egyezősége fennáll. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában változás nem következett be. A Pénztár mindkét Ágazatra kiterjedően munkaviszony keretében 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ezen túlmenően 1 fő megbízási jogviszonyban van foglalkoztatva. A személyi állomány költségéből 1 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége, illetve megbízási díja az előző év záró taglétszámának arányában (81 - 19 %) kerül megosztásra. A tiszteletdíj növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 7 %-os mértékű volt. Az üzleti évben az Igazgatótanács tagjai részére 6.020 eFt, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére 3.510 eFt, összesen 9.530 eFt tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja kifizetésre kerülő Magánpénztári Ágazatot terhelő összeg 3.595 eFt.

42

4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 8.520 fő. Az év folyamán új belépő 145 fő, amely 45 fővel meghaladta a tervezettet (100 fő) mértéket. A tervezett tagsági viszony megszűnés 150 fő volt. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés 340 fő, amely 160 fővel meghaladta a tervszámot. Ebből egyösszegű szolgáltatást 9 fő pénztártag, kifizetést 19 fő elhunyt pénztártag kedvezményezett/ örökös vett igénybe. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők száma 28 fő. Más pénztárba átlépett tagok száma 284 fő. A beszámolási időszak záró taglétszáma 8.325 fő, a tagdíjfizetők száma 7.967 fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 5.807 fő. A taglétszám alakulását a következő diagramm szemlélteti.

Taglétszám alakulása (fő) 1998-tól 2008-ig 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1998 1999

2000 2001

2002 2003

2004 2005 2006

2007 2008

5. Szolgáltatás, kifizetés A Pénztár a 38 éves átlagéletkorra tekintettel a hosszú és a rövid távú pénzügyi tervben járadék szolgáltatást nem tervezett. Ezzel összhangban a Pénztár jelenleg járadékot nem folyósít. Nyugdíjazásra tekintettel egyösszegű kifizetést 9 fő részére teljesítettünk, amely a tervezett 10 fő tagsági viszony megszűnést nem haladta meg.

43

A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség 44.703 Ft. A költségek nemenkénti megosztása: anyag költség 8.460 Ft, anyag jellegű szolgáltatás 7.452 Ft, személyi jellegű költség (bér + járulék) 28.791 Ft. A kiadásokból 6.360 Ft elszámolása a pénztártagok terhére történt (a számlaegyenleg 1 ezreléke Ft/fő), 38.343 Ft működési költségként került elszámolásra. 6. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú és a rövid távú pénzügyi terv készítésénél a rendelkezésre álló információk alapján körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. A hosszú távú és a rövid távú tervben 2008. évre vonatkozóan 6 %-os hozam alapulvételével a fedezeti tartalék tervezett bevétele 1.6 milliárd, illetve 1,9 milliárd Ft volt. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összegnél kevesebb, amelynek oka az állampapír piac kedvezőtlen alakulása és stagnálása. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 96.295 eFt volt, a rövid távú tervben 105.161 eFt. A tényleges kiadás 615.298 eFt, amely a hosszú és a rövid távú tervben meghatározott összegeket meghaladta. Ennek egyik oka a pénztárak között a piacon kialakult erőszakos piacszerzés, amely más pénztárba történő átléptetés formájában valósult meg. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 16.807 eFt volt, a rövid távú tervben 3.707 eFt. A tényleges bevétel 4.950 eFt. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel a hosszú távú tervben foglaltaktól elmaradt, de a rövid távú tervben meghatározott összeget meghaladta. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 589 eFt volt, a rövid távú tervben 471 eFt. A tényleges kiadás 26 eFt. A befektetéssel kapcsolatos költségek nem haladták meg a tervezett szintet. 2008. évben jogszabályi változás miatt kikerült a likviditási tartalékok állományából az azonosítatlan befizetések befektetésének hozama, és egy új önálló tartalékként került nyilvántartásba. Ezért 2007. évhez viszonyítva a mérlegsoron nem teljesül az összehasonlíthatóság elve. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. A hosszú távú és rövid távú tervben azzal számoltunk, hogy a működési bevételek fedezik a kiadásokat. A tényadatok ezt alátámasztják, a működés pozitív eredménye 7.348 eFt.

44

A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Egyéb bevétel (szolg.célú és áthozott fedezeti összeg) Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Pénzügyi műveletek bevétele Összesen:

1.240.518 26.952 1.028 -466.573 801.925

Fedezeti tartalék kiadásai (eFt) Más pénztárba átvitt fedezet Társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő Egyösszegű szolgáltatás, kifizetés Befektetés ráfordításai Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Összesen: Fedezeti céltartalék

235.855 38.264 32.050 308.101 1.028 615.298

9.401.824 eFt

Működési tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Azonosítatlan tagdíjcélú bevétel Egyéb bevétel Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Pénzügyi műveletek bevétele Összesen:

70.199 4.355 296 63 1.967 76.880

Működési tartalék kiadásai (eFt) Anyagköltség Személy jellegű ráfordítás Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

758 39.890 14.216 4.086

45

Felügyeleti díj Garancia díj Befektetéssel kapcsolatos ráfordítás Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Összesen: A működési alap tartaléka

3.827 4.693 -153 1.489 663 63 69.532

52.628 eFt.

Likviditási tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Pénzügyi műveletek bevétele Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Összesen:

1.312 3.635 3 4.950

Likviditási tartalék kiadásai Pénzügyi műveletek költsége Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Összesen: A likviditási alap tartaléka

23 3 26

53.006 eFt.

Függő befizetések befektetési hozamának céltartaléka -1.646 e Ft A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya:

fedezeti működési likviditási

94,5% 5,4 % 0,1 %

100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül:  átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet,  a fedezeti alap pénzügyi bevétele,  munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként:  tagok által fizetett költségtérítés,  a működési tartalék pénzügyi bevétele,  munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam.

46

100 %-ban a likviditási tartalékba kerül:  likviditási tartalék pénzügyi bevétele,  munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam. 7. Vagyonkezelés, befektetések Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei:  biztonság  jövedelmezőség  likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. Az Igazgatótanács a Befektetési Politikában foglaltakkal összhangban 2008. évben a világgazdasági helyzetre való tekintettel minimalizálta a részvénybefektetések arányát, ezzel erősítve a nyugdíjpénztár pozícióját. A befektetési irányelvek érvényesítése a vagyonkezelőkkel történő együttműködés keretében valósult meg. A változó gazdasági körülmények miatt az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci fejleményeket, hogy az azokban bekövetkező érdemi változás esetén akár év közben is módosítsa a befektetési politika sarokszámait, amelyre azonban a 2008. év során nem került sor.

47

Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozamot érjék el, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2008as évben a Magán Ágazat összességében három külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban:  a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel,  az Erste Alapkezelő Zrt-vel és  a Generali Alapkezelő Zrt-vel. Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása a

48

vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve, a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során 2008. évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, melynek kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon keresztül, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása A Pénztár tevékenységére ható külső és belső tényezők és események alakulása az Önkéntes Ágazatnál részletesen kifejtésre került, annak ismételt bemutatásától ezért itt eltekintünk.

49

A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A v agyon alakulása a M agán Pénztár indulása óta (adatok e ze r Ft-ban) 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

A Pénztár vagyona a folyamatos tagdíjbevételeknek köszönhetően a 2008-as évben tovább növekedett, annak ellenére, hogy a globális pénzügyi válság következtében kialakult kedvezőtlen piaci környezetben egy szolid veszteséget értünk el. Az Ágazat vagyona az év végére 9,6 Mrd Ft volt.

A befektetett állomány megoszlása 2008. december 31-én

Pénzeszközök

75%

Diszkont kincstárjegy. Á llamkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények 4%

5%

3%

1% 1%

11%

Befektetési jegyek Követelés értékpapírból

50

Teljes pénztári portfolió – 2008. december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Államkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Befektetési jegyek Követelés/kötelezettség értékpapír ügyletekből Összesen

Értékelési különbözet Nyilvántartási érték felh. Kamat piaci ért kül. 468 405 1 908 397 010 11 703 -747 7 171 495 279 755 -239 924 115 646 3 148 -2 169 73 190 3 365 -3 538 1 716 046 -687 536 383 647 -95 596

Piaci érték 470 313 407 966 7 211 326 116 625 73 017 1 028 510 288 051 310

310 10 325 749

299 879

-1 029 510

9 596 118

Teljes pénztári portfolió – 2007. december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Államkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Befektetési jegyek Követelés/kötelezettség értékpapír ügyletekből Összesen

Értékelési különbözet Nyilvántartási érték felh. Kamat piaci ért kül. 128 231 180 699 920 17 644 -1 021 6 207 954 242 959 -32 355 281 775 2 973 -720 73 793 2 495 -616 1 229 840 0 86 804 281 346 0 6 438

Piaci érték 128 411 716 543 6 418 558 284 028 75 672 1 316 644 287 784

91

91

8 902 950

266 251

58 530

9 227 731

A Pénztár 2008. év végi portfolióállományának földrajzi és devizanemenkénti megoszlása:

51

Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Adatok ezer forintban

Megnevezés

Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken

Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken

Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok - piaci értéken

1 a

2 b

3 c

Cseh Köztársaság Lengyelország Magyarország Európai Gazdasági Térség összesen Amerikai Egyesült Államok Összesen

94 976 49 927 10 160 052

50 138 34 891 9 497 431

50 138 34 891 1 217 964

10 304 955

9 582 460

1 302 993

20 794

13 658

13 658

10 325 749

9 596 118

1 316 651

Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása

Megnevezés HUF CZK PLN USD Összesen

Adatok ezer forintban Befektetések időszak végi értéke Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken piaci értéken 1 2 a b 10 160 052 9 497 431 94 976 50 138 49 927 34 891 20 794 13 658 10 325 749 9 596 118

Értékpapír állomány alakulása (adatok eFt-ban) Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003* 2004* 2005* 2006* 2007* 2008*

Piaci érték 115 251 460 508 925 841 1 475 048 2 140 463 2 859 416 4 386 490 5 964 232 7 532 111 9 227 731 9 596 118

Nyilvántartási Érték 110 510 443 380 908 827 1 445 741 2 042 279 2 847 154 4 019 125 5 588 139 7 036 260 8 902 950 10 325 749

Értékelési különbözet 343 5 851 3 348 5 121 51 856 12 262 367 365 376 093 495 852 324 781 -729 631

*222/2000. számú módosított kormányrendelet szerint 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe.

52

Teljes Pénztári portfolió tartalékonként – 2008. december 31. (adatok e Ft-ban) Fedezeti portfolió Megnevezés Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír

Likviditási és kockázati Azonosítatlan Összesen portfolió befizetések Piaci Könyv szerinti Piaci Könyv szerinti Piaci Könyv szerinti Piaci érték érték érték érték érték érték érték 51 470 52 202 52 369 124 082 124 592 10 325 749 9 596 118

Működési portfolió

Könyv szerinti Könyv szerinti Piaci érték érték érték 10 098 070 9 367 687 51 395 240 726

241 882

51 395

51 470

52 202

52 369

0

0

0

0

0

0

124 082 124 592 0

0

0

0

6 564

6 639

1 395

1 457

2

47

4 082

4 082

12 043

12 225

470 313

234 162

235 243

50 000

50 013

52 200

52 322

456 362

458 088

9 857 034

9 125 495

0

0

0

0

0

0

9 857 034

9 125 495

7 684 151

7 735 917

0

0

0

0

0

0

7 684 151

7 735 917

7 558 653

7 608 923

0

0

0

0

0

0

7 558 653

7 608 923

9 852

10 369

0

0

0

0

0

0

9 852

10 369

Külföldi állampapír

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

115 646

116 625

0

0

0

0

0

0

115 646

116 625

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal

Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények

120 000 120 510

468 405

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 716 046

1 028 510

0

0

0

0

0

0

1 716 046

1 028 510

1 571 143

943 480

0

0

0

0

0

0

1 571 143

943 480

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

144 903

85 030

0

0

0

0

0

0

144 903

85 030

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír

383 647

288 051

0

0

0

0

0

0

383 647

288 051

Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

218 463

155 455

0

0

0

0

0

0

218 463

155 455

Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

144 482

119 030

0

0

0

0

0

0

144 482

119 030

Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

20 702

13 566

0

0

0

0

0

0

20 702

13 566

Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

73 190

73 017

0

0

0

0

0

0

73 190

73 017

A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére

Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél

73 190

73 017

0

0

0

0

0

0

73 190

73 017

Külföldön bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Határidős ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

310

310

0

0

0

0

0

0

310

310

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kockázati tőkealapjegy Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekből Kötelezettségek értékpapír ügyletekből

53

Az alábbi táblázatok a Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét mutatja. A tárgyévi változás egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásából adódik, másrészt pedig az év közben a saját portfolióból, valamint a bejövő tagdíjakból vagyonkezelésbe átadott vagyon értékéből tevődik össze. Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként (eFt)

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen

Nyitó (2008.01.01) 2 857 997 2 244 767 2 351 146 1 773 821 9 227 731

Tárgyévi változás - 66 338 - 98 090 - 143 551 676 366 368 387

Záró (2008.12.31) 2 791 659 2 146 677 2 207 595 2 450 187 9 596 118

Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A Vagyonkezelők tevékenységét és eredményességességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelte, értékelte illetve ellenőrizte. 2008. évben a vagyonkezelők köre nem változott. A Pénztár minden egyes vagyonkezelőre a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határoz meg, melyben az adott portfolióra rögzíti az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. Az alábbi tábla a 2008. december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált pozitív hozam és nem realizált negatív értékelési különbözet mértékét, valamint a vagyonkezelők által elért 2008. évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza. adatok eFt-ban

Kezelt vagyon Felosztott hozam Vagyonkezelő piaci értéke és értékelési (08.12.31) különbözet CIB Alapkezelő Zrt. 2 791 659 -230 688 Erste Alapkezelő Zrt. 2 146 677 -202 562 Generali Alapkezelő Zrt. 2 207 595 -291 726 Saját vagyonkezelés 2 450 187 -49 697 Összesen 9 596 118 - 774 673

54

Bruttó Hozamráta -7,72% -8,55% -11,58% -3,17% -7,78%

Referenciaportfolió hozama -6,74% -7,54% -12,73% -2,34% -7,64%

Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból, mely utóbbi a teljesítmény függvényében lehet pozitív, de akár negatív is. Mint a fenti táblázat is mutatja a 2008-as évben két vagyonkezelőnk nem érte el a részükre előírt referenciahozam teljesítményét, mely a részükre kifizetendő alapdíj csökkentését vonta maga után. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza. adatok eFt-ban

Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját Fed. vagyonkezelés

Összesen

Vagyonkezelési díj

Letétkezelési díj

2 801 3 253 6 735 0 12 788

Keler és Giro költség

1 194 931 995 859 3 979

354 288 444 208 1 294

Egyéb bef. Kapcs. Költség 0 0 3 0 3

Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység az elmúlt években vásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a havi tagdíjak befektetését foglalja magában. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzők és befektetési szolgáltatókkal történő konzultálás után, a beérkező ajánlatok közül az Igazgatótanács elnöke választja ki a konkrét befektetési eszközt a kockázat és hozam vizsgálata után. A Pénztár befektetési politikájával és kockázatvállaló képességével összhangban, a piaci viszonyoknak megfelelően, kockázatmentes, államilag garantált értékpapírok vásárlására került sor. Mindemellett a kockázatmegosztás jegyében egyéb piaci szegmensben rejlő értékek kihasználásával - a részvények mellé ingatlanba fektető befektetési jegyek is kerültek a portfolióba. A részvények aránya átlagosan 12-13 %, a befektetési jegyeké 5 % körül mozgott. Felosztott hozam és hozamráta alakulása 2008. évben A jogszabálynak megfelelően hozam és értékelési különbözet felosztásra negyedévente került sor. Az egyéni valamint a szolgáltatási számlákra felosztásra kerülő pozitív hozam és negatív értékelési különbözet összege 2008. évben -774.673 eFt, amely a negyedéves zárlati munkák során az időtényező és az

55

egyenleg alapján került rendezésre. A munkáltatói függő számlára osztott hozam -1.149 eFt. A teljes pénztárra vonatkozó bruttó hozamráta értéke -7,78%, mely a nyugdíjpénztár teljesítményét méri és a jogszabályban meghatározott képlet szerint számol. A költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke -7,94 %. A pénzpiaci válság hatását a Nyugdíjpénztárnál keletkezett veszteségnél sikerült a legalacsonyabb mértékre minimalizálni. A hozamráta alakulása A Nyugdíjpénztár megalakulásának és működésének elsődleges célja, hogy tagjainak a nyugdíjkorhatár, illetve a szolgáltatásra jogosultság elérésekor megfelelő színvonalú és a tagok elégedettségét szolgáló szolgáltatást nyújtson. Ez csak akkor lehetséges, ha hosszú távon biztosítja a Pénztár a tagok befizetéseinek értékállóságát és értéknövekedését. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a Pénztáraknak az alapítástól kell bemutatni tevékenységük eredményességét a hozamadatok nyilvánosságra hozatalával, hiszen a Pénztár tevékenységét és elért eredményeit évekre visszamenőleg is vizsgálni kell. Az alábbi tábla a Pénztár hozamrátáinak alakulását tartalmazza %-os formában. 2008

Pénztár egésze Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Fedezeti tartalék Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Infláció

2007 2006

2005 2004

2003 2002 2001

-7,78 6,20 8,68 13,12 18,29 2,59 9,50 8,56 -7,94 6,02 8,46 12,88 17,96 2,30 9,10 8,07

2000

1999

1998

6,88 17,17 15,51 6,31 15,92 15,51

-7,82 6,19 8,70 13,19 18,36 2,52 8,90 8,19 6,45 16,91 17,03 -8,00 6,00 8,47 12,96 18,03 2,22 8,70 7,71 6,05 15,59 17,03 3,50 7,40 6,50 3,30 5,50 5,70 4,80 6,82 10,08 11,18 10,31

56

Az Ágazat teljesítményét az infláció fényében jól mutatja a következő grafikon:

Nettó hozamráta

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

20,00% 16,00% 12,00% 8,00% 4,00% 0,00% -4,00% -8,00%

1998

A m agánpé nztári ágazat e gé s zé re vonatk ozó (k ölts é ge k k e l cs ök k e nte tt) ne ttó hozam ráta é s az é ve s infláció ös s ze has onlítás a

Inf láció

A Nyugdíjpénztárak teljesítményének értékelésére az egy évnél hosszabb időtávra vonatkozó mutatószámok alkalmasabbak, melyet a jogalkotók is felismertek, és a Nyugdíjpénztárak befektetései és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet módosítás szerint minden nyugdíjpénztár köteles a tárgyévet követő év február 28áig bejelenteni nemcsak az elmúlt év, de az elmúlt tíz naptári év átlagos hozamrátáját is. A Magánpénztári Ágazat 1999-2008. évre vonatkozó átlagos nettó – költségekkel csökkentett – hozamrátája ennek megfelelően 7,68 % volt, mely azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztár által elért hozam az elmúlt tíz évben átlagosan 1,23 százalékkal haladta meg az adott időszakra vonatkozó inflációt. Gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók Tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: Tartalékok tárgyévi hozambevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétel:

148% -87%

Bér és személyjellegű kiadások / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf.: 54% Igénybevett szolgáltatások kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf.: 25%

Munkáltatói tagdíjbefizetések / tartalékok tárgyévi összes tagdíjbevétele: Egyéb mutatók Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: Egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke: Átlagéletkor:

57

8.423 fő 9.309 MFt 12.981 Ft 39 év

0,1%

Összefoglaló A Vasutas Nyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazata a változó gazdasági körülmények és a jogszabályi változások ellenére a beszámolási időszakban is megőrizte stabilitását. Az Ágazatnál maradéktalanul érvényesültek a jogszabályokban, az Alapszabályban és Szabályzatokban foglaltak. A munkavégzés megbízható és ellenőrizhető volt. Az Ágazat célkitűzése a gazdaságos, ügyfélorientált működés, a pénztártagok igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtása biztosítva volt. A beszámolási időszakot érintő jogszabályi változások gyakorlati végrehajtása és ezzel összefüggésben az Alapszabály, a kapcsolódó szabályzatok módosítása és egységes szerkezetben történő elkészítése megtörtént. A tagdíjbevallás és a tagdíjak átutalását érintő jogszabályi változás hatása az elmúlt évben is éreztette kedvezőtlen hatását. A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács elé terjesztett anyagok, összeállítások részletesek és szakszerűek voltak, amelyek elősegítették a pénztártagok érdekeit szolgáló megalapozott döntések meghozatalát. A Magánpénztári Ágazat 2008. évben is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, következetesen megtartotta a jogszabályi rendelkezéseket, érvényre juttatta az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltakat, valamint a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács által hozott határozatokat. A fizetőképesség és a kötelezettségek összhangja, a folyamatos ügyvitel, a stabil személyi állomány biztosítva volt. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pénztártagok vagyonának kezelése kapcsán a befektetési tevékenységre és arra törekedtünk, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci viszonyok között a veszteséget mérsékeljük, amelyet a hozam nagysága is tükröz. Az ügyfélszolgálat az érdeklődők részére minden esetben a szükséges felvilágosítást megadta. A hozam kedvezőtlen alakulása miatt érkező érdeklődő levelekre igyekeztünk körültekintő és részletes tájékoztatást adni. Budapest, 2009. április 23.

Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke

58

Határozati javaslat:

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Igazgatótanácsa által a két Ágazatra előterjesztett 2008. évi mérleg- és beszámolójelentés elfogadása.

Budapest, 2009. április 23.

Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke

59