A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2007. évi beszámolójának kiegészítő melléklete
Általános rész A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt évben is az érvényben lévő 1993. évi XCVI., az 1997. évi LXXXII. törvények, a 223/2000.(XII.19), a 222/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.), a 282/2001.(XII.26.) és a 170/1997.(X.6.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, egy adószámmal rendelkezik, besorolását tekintve a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Kelet-budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (továbbiakban: APEH) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a 18077153-142 adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett 10300002-2011513771313285 működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény VII. fejezet 30.§-a, valamint annak 2. számú melléklete alapján csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.§. c.) pontja alapján adómentességet élvez, mert az Önkéntes Pénztári Ágazat nem végez vállalkozási tevékenységet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A pénztár a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár látja el.
2
Kapcsolattartás a tagsággal A pénztártagokkal folyamatos volt a kapcsolattartás. A tájékoztatás érdekében az önkéntes és magánpénztári tagok lakáscímére tájékoztatót küldtünk. Az érdeklődők folyamatosan informálódhattak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül (www.vasutaspenztar.hu), telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. Mindkét Ágazatban tagsági kártyát biztosítottunk a pénztártagok részére annak érdekében, hogy megkönnyítsük a kapcsolatfelvételt, ügyintézést és az internetes egyenleglekérdezést. Az adatok frissítése a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente történik. Az önkéntes pénztári tagdíjakat VBKJ keretből fizető pénztártagoknál az I. negyedévben változásra akkor kerül sor, amikor a tárgyévi nyilatkozatok összesítése után a munkáltató a tagdíjat átutalja és a hozzá tartozó adatszolgáltatást megküldi. A Magánpénztári Ágazatban a 2007. évi jogszabályi változás végrehajtásával összefüggő problémák miatt az első bevallási állomány 2007. július 3-án, a MÁV Zrt. bevallási adatai november elején érkeztek meg, amelynek egy része hibás volt és a javításra a programrészek módosítása és tesztelése után 2008. április hónapban került sor. Az adóigazolás és számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról is tájékoztattuk a tagságot. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhatnak. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Önkéntes Pénztári Ágazatnál a munkáltatói tagok száma 127, amely az előző évhez viszonyítva 24 munkáltatói taggal növekedett. Az új munkáltatói tagok: Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Nyrt., Levantex Kft., ALGIS Munkaerő Szervező Kft., Reményi Csomagolástechnika Kft., Inter-Európa Bank Nyrt., Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, FMT Mérnöki Tervező Zrt., Magyar Vasúti Hivatal, Lighttech Lámpatechnológiai Kft., Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, KUHN Földmunka és Rakódógép Forgalmazó Kft., MÁV Általános Biztosító Egyesület, Raiffeisen Bank Zrt., MÁV – Start Zrt., Flextronics Kft., Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft., Közlekedéstudományi Intézet Kht., Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, AGA-VAS Kft., Hajdú-Bihar megyei Bíróság, MOM Faktor Gépipari Kft., Területi Gondozószolgálat Miskolc, Aranyosapáti-Gyüre Közjegyzőségi Hivatal, Carpat Cargo Kft. Munkáltatói tagságát 4 munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. A munkáltatói tagok megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A szerződésben foglaltak teljesültek.
3
Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 105 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik a munkaviszonyban álló pénztártagok megbízása alapján az önkéntes pénztári tagdíjat adatszolgáltatás mellett a munkabérből levonják és átutalják a Nyugdíjpénztár részére. A Magánpénztári Ágazatnál 2007. január 1-jével jelentős jogszabályi változás következett be. A munkáltatók már nem a magánnyugdíjpénztárhoz, hanem az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felé teljesítik bevallási és tagdíjfizetési kötelezettségüket. Az informatikai támogatottság hiánya miatt a jogszabályi rendelkezés gyakorlati megvalósítása a beszámolási időszakban jelentős többletmunkát okozott. A tagdíj befektetése folyamatosan megtörténik, de a bevallási oldalon jelentkező hibák miatt a pénztártagok felé a naprakészséget nem tudjuk biztosítani. A Magánpénztári Ágazat új feladata az adóhatósággal történő egyeztetés, emellett változatlanul megtörténik a munkáltatókkal történő egyeztetés és a munkáltatói folyószámla kiadása. Az Ágazat 1.312 munkáltatóval tart fenn kapcsolatot. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a 2006. évi beszámoló elfogadása, az Alapszabály 7. számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen a két Ágazat rövid távú, 2008. évi pénzügyi tervének elfogadása. A Küldöttközgyűlések határozatképesek voltak, összehívásuk, megtartásuk megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács hat alkalommal ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Meghatározta a Pénztár üzletpolitikáját, biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 28 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi tervek elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a pénztár működését. Az ellenőrzést az éves ütemterv szerint végezték. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett. Intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért a Pénztár munkájáról teljes körű információval rendelkezett.
4
Küldöttválasztó Gyűlés Az önkéntes pénztári küldöttek mandátuma 2007. évben lejárt, ezért március hónapban a Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen és Sopronban megtartott Küldöttválasztó Gyűléseken az önkéntes pénztártagok képviseletére 103 küldött megválasztására került sor. Ellenőrzés és önellenőrzés A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. június 26. és július 10. napja között témavizsgálat keretében helyszíni ellenőrzést tartott az Önkéntes Pénztári Ágazatnál az ingatlanbefektetésről. A vizsgálat célja az volt, hogy áttekintésre és összehasonlításra kerüljön a különböző pénztártípusoknál a megvalósult ingatlanbefektetések alakulása, az ingatlanbefektetések hozamainak elszámolása. A lefolytatott vizsgálat alapján a Felügyelet a Nyugdíjpénztár által megvásárolt és üzemeltetett ingatlannal összefüggésben alapvető hiányosságot nem állapított meg. Egy kifogás merült fel, amelyről a Felügyelet határozatot hozott, nevezetesen, hogy az ingatlanértékelő a pénzügyi tervet elfogadó Küldöttközgyűlésen történő részvétel mellett az éves beszámolót elfogadó Küldöttközgyűlésen is vegyen részt és tájékoztassa a küldötteket az általa végzett ingatlan értékelésről. A határozatot az Igazgatótanács elnöke 2007. november 8-án az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaival ismertette. A pénztártagokkal történő ismertetésre a 2007. december 11-én tartott Küldöttközgyűlésen került sor. A Felügyelet a vizsgálatot a J-IV-20/2008. számú határozatával lezárta. A pénztári munka folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló által biztosított volt. A Felügyelet segítséget nyújtott a pénztárak részére a jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében konzultációval egybekötött szakmai konferenciák szervezésével és a kért állásfoglalásokra adott válaszokkal. A Nyugdíjpénztár folyamatosan végzett önellenőrzési tevékenységet és a feltárt hibák megszüntetésére azonnal intézkedett. A belső ellenőr az éves belső ellenőrzési ütemterv alapján végezte vizsgálatait. Az ellenőrzés formája munkafolyamatba épített ellenőrzés, eseti ellenőrzés és általános ellenőrzés, utóbbiról írásbeli vizsgálati jelentés készült. Az ellenőrzött területek: • • •
Tagsági viszony megszűnés, pénztári szolgáltatás és kifizetés. Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése.
5
• • • •
Adóigazolás és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. A két Ágazatban a belépési nyilatkozatok érkeztetésének és záradékolásának vizsgálata. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. A tagi kölcsön folyósításának és visszafizetésének ellenőrzése.
A belső ellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. Az év folyamán panasz nyilvántartásba vételére nem került sor. Hosszú távú pénzügyi tervek Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2007. január 1-jétől 2011. december 31-ig, a Magánpénztári Ágazat 2003. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik. A pénzügyi tervek alapul szolgálnak az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Informatikai, stratégiai fejlesztés és beszerzés A törvényi előírásoknak megfelelően mindkét Ágazatban megtörtént külső szakértő cég (Online IT Consulting Kft.) által az éves informatikai felülvizsgálat, amely megállapította, hogy a Nyugdíjpénztár informatikai biztonsági rendszere jó mind a szabályozás, mind a megvalósítás terén. Negatívumként adminisztrációs szempontból egy gyenge pontot találtak a program- illetve rendszer dokumentációk naplózása terén, és javasolták a szerverek helyiségének bővítését. A Nyugdíjpénztár a jelzett észrevétel és javaslat alapján a hiányosság megszűntetésére soron kívül intézkedett. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: A tagsági viszonyukat megszüntető pénztártagoknál a tagi kölcsön tartozás egyéni számla összegéből történő levonás automatikus könyveléssel. A tagi leltár automatikus lekérdezésének biztosítása. A nagytömegű adójóváírások informatikai rendszer által történő fogadása és tagi számlákra történő könyvelése. A tagdíjkönyvelés meggyorsítása érdekében a folyószámláról történő átutalás csoportos feldolgozásának biztosítása. A megnövekedett kifizetésekre, szolgáltatásokra, adatváltozásokra tekintettel a levelezési modul elkészítése. Ennek eredménye, hogy a rendszer a kimenő leveleket, igazolásokat, értesítéseket tárolja, így nem kell nyomtatott formában irattározni.
6
A fejlesztésre fordított összeg 1.500 eFt. Informatikai beszerzés keretében egy nyomtató megvásárlására került sor 66 eFt értékben. A megváltozott jogszabályi rendelkezések miatt a magánpénztári szoftver jelentős részét át kellett írni, amelyet a szolgáltató a hatályos kiszervezési vállalkozási szerződés alapján az éves szoftver követési díj keretében teljesített. A Magánpénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: A függőállomány megnövekedése miatt hozam felosztás teljes módosítása. A kedvezményezett jelölés pontosítása. A fejlesztésre fordított összeg 1.020 eFt. Informatikai eszközök beszerzésére nem került sor. Marketing tevékenység A pénztártagok jogait, kötelezettségeit és a Nyugdíjpénztár által nyújtott szolgáltatásokat tartalmazó „ Tájékoztató füzetet” készítettünk, amellyel elláttuk a MÁV Zrt. Ügyfélszolgálati Irodáit. A Küldöttközgyűlésen elhangzottakról, az elfogadott határozatokról tájékoztató jelent meg a Vasutas Magazinban. A MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., és a MÁV-Start Zrt. által a Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszerre vonatkozó tájékoztató füzetben ismertetőt jelentettünk meg a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről és az öngondoskodás fontosságáról. Az internetes oldalon a „Hírekben” rendszeres aktuális információval látjuk el az érdeklődőket. Alapszabály módosítása Az Alapszabály módosítására egy alkalommal került sor a jogszabályi változásokra tekintettel. Az Alapszabály módosításokkal egységes szerkezetben megtekinthető a Nyugdíjpénztár internetes honlapján.
7
Önkéntes Pénztári Ágazat
8
Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét – meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra, illetve módosításra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 450 fő új belépő pénztártaggal és 1630 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma 35.845 fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma 28.220 fő, a tagdíjat nem fizetők száma 7.625 fő. A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 36.821 fő volt, a belépő tagok száma 790 fő, amely 340 fővel meghaladta a tervezettet.
9
A tagsági viszony megszűnés 1.869 fő, amely 239 fővel meghaladta a tervezett mértéket. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám 35.742 fő. A tagdíjfizetők száma 26.489 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 9.253 fő, amelyből 30 fő járadékos. Éves tagdíjbevételként, beleértve az egységes tagdíjon felül a tagok egyéb befizetését is 2.416.200 eFt-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíjbevétel és a tagok egyéb befizetése 2.758.788 eFt, amely 342.588 eFt-tal több a tervezettnél. Részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a tagdíjbevételből a tagok egyéb befizetéseinek összege 495.203 eFt, amely 303.994 eFt-tal meghaladta a tervezettet. Az adóhatóság által adótámogatás címén átutalt összeg 133.153 eFt, amely a pénztártagok egyéni számláján került jóváírásra. A bevételek és ráfordítások alakulását 476.836 eFt-ban befolyásolja tartalékonként az előző évben meg nem fizetett tagdíjak képzése és annak kivezetése, amely a fedezeti tartaléknál 451.758 eFt, a működési tartaléknál 23.842 eFt, a likviditási tartaléknál 1.236 eFt. A fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.444.599 eFt. A tényleges éves bevétel 4.654.113 eFt, mert tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 451.758 e Ft egyéb bevételként könyvelt összegét. A tagdíjbevétel és egyéb befizetések összege 352.372 eFt-tal, az áthozott fedezeti összeg 8.765 eFt-tal haladta meg a tervezettet. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 1.134.492 eFt volt, amely a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi pénzügyi műveletek bevétele 1.531.111 eFt, amely nem tartalmazza az értékpapírokhoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az a pénzügyi műveletek kiadási oldalán jelentkezik 134.456 eFt összegben. A fedezeti tartalék tervezett kiadása 2.718.004 eFt. A tényleges kiadás 3.355.102 eFt, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 451.758 e Ft ráfordításként könyvelt összegét. A kiadás 185.340 eFt-tal meghaladta a tervezett mértéket, amely szolgáltatási kiadásokra, a tagdíjat nem fizetők hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizetők esetén a kölcsön tartozás érvényesítésére vezethető vissza. Az egyösszegű és járadékszolgáltatás tervezett összege 798.561 eFt, a tényadat a tervezettnél magasabb, 1.056.340 eFt. A más pénztárba átvitt fedezet tervezett összege 46.146 eFt, a tényadat a tervezettnél alacsonyabb, 35.826 eFt. Az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei (örökösei) és a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések tervezett összege 1.763.112 eFt, a tényadat a tervezettnél kisebb mértékű, 1.559.247 eFt. A tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizető pénztártagok kölcsön tartozásának egyéni számla terhére történő kiegyenlítésére tervezett összeg 42.824 eFt volt, a tényadat ennél magasabb 70.903 eFt. A meg nem fizetett tagdíj alapja a havi 5.300 Ft egységes tagdíj.
10
A pénzügyi műveletek tervezett költsége 67.359 eFt, amely tartalmazta a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg 181.028 eFt, amelyből a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek költsége alacsonyabb a tervezettnél, 46.572 eFt, az árfolyamveszteség 134.456 eFt. A bevételeket és ráfordításokat összehasonlítva megállapítható, hogy a pénzügyi műveletek tervezett eredménye 1.067.133 eFt. A tényadat 1.350.083 eFt. A működési tartalék tervezett bevétele 173.187 eFt, amely összegnél figyelembe vettük a tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamából az egységes tagdíjra jutó működési részt is 24.168 eFt összegben. A tényleges bevétel 161.140 eFt, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 23.842 e Ft egyéb bevételként könyvelt összegét. A tagdíjbevétel tervezett összege 113.440 eFt, a tényadat a tervezettnél kevesebb 104.323 eFt, amely arra vezethető vissza, hogy a pénztártagok befizetése 150.000 Ft felett teljes egészében a fedezeti tartalékon került jóváírásra. Az egyéb bevétel tervezett összege 53.970 eFt, a tényadat 49.009 eFt. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 5.777 eFt, a tényadat a tervezettnél magasabb 7.808 eFt, amely arra vezethető vissza, hogy a befektetés eredménye kedvező volt, a portfolió nem tartalmazott részvényeket, amelyek jelentős értékvesztést produkáltak az év utolsó negyedévében. A működési tartalék tervezett kiadása 142.849 eFt volt. A tényleges kiadás 156.932 eFt, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 23.842 e Ft egyéb ráfordításként könyvelt összegét. A működési kiadásokra a tervezett mértéknél kevesebbet 133.090 eFt-ot fordítottunk. Az egyes költség nemeket vizsgálva megállapítható, hogy a tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az anyagköltségnél, az igénybevett szolgáltatásoknál, a pénzügyi műveleteknél és az értékcsökkenési leírásoknál jelentkezik. Többletfelhasználás mutatkozik 2.935 eFt összegben a személyi jellegű ráfordításoknál és a felügyeleti díj összegénél. A személyi jellegű ráfordításoknál az állományba nem tartozók soron került elszámolásra a felmerülés arányában a tagszerzői díj és a jogszabályi változásból adódó utalványok utáni költségvetési befizetés. 2007. január 1-jétől ugyanis kedvezőtlen jogszabályi változás következett be, amelynek során korlátozásra került a kifizetők által nyújtott utalványok elszámolása, mert költségvetési befizetési kötelezettségek terhelik, amelynek hatásával a pénzügyi terv készítésénél nem számolhattunk. A felügyeleti díj tervezettnél magasabb összege a tagdíjbevétel növekedésére vezethető vissza. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában (81-19 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás
11
keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya 50 - 50 %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor. A működési tevékenységet összességében vizsgálva megállapítható, hogy a kedvező költségfelhasználás alapján a tárgyévi működés pozitív eredménye 4.208 eFt. Ezt növeli a nem fizető pénztártagok hozamából ténylegesen levont 21.951 eFt, amelyet a működési alap tartalékaként kell elszámolni. A likviditási tartalék tervezett bevétele 15.973 eFt. A tényleges bevétel 20.062 eFt, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 1.236 eFt egyéb bevételként könyvelt összegét. A tervezett 5.839 eFt tagdíjbevétellel szemben a tényadat 5.172 eFt. A kismértékű elmaradás okát a működési tartalék bevételének elemzésénél bemutattuk. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 8.878 eFt, a tényadat a tervezett mértéket meghaladóan 13.654 eFt, amely arra vezethető vissza, hogy a befektetés eredménye kedvező volt, a portfolió nem tartalmazott részvényeket, amelyek jelentős értékvesztést produkáltak az év utolsó negyedévében. A likviditási tartalék tervezett kiadása 579 eFt. A tényleges kiadás 1.308 eFt, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 1.236 eFt egyéb ráfordításként könyvelt összegét. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 1.978 eFt, a növekedés 2.384 eFt, a csökkenés 3.741 eFt, a záró állomány 621 eFt. A záró állomány összege arra vezethető vissza, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében év végén a munkáltatók az indokoltnál – bérszámfejtési időszak nem zárult le – magasabb összeget utaltak át. A többletutalások a könyvelés befejezése után 2008. év elején visszautalásra kerültek.
12
A függő befizetések állomány változása: (eFt.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés 01.01-01.31 02.01-02.28 03.01-03.31 04.01-04.30 05.01-05.31 06.01-06.30 07.01-07.31 08.01-08.31 09.01-09.30 10.01-10.31 11.01-11.30 12.01-12.31 Összesen:
1978 0 0 1564 0 179 0 0 12 0 0
Tárgyévi csökkenés
0 0 1564 0 8 179 0 0 12 0 0 621 2384
1978 0 0 1564 8 0 179 0 0 12 0
Záró
0 0 1564 0 0 179 0 0 12 0 0 621
Visszautalt
0 0 0 1564 8 0 179 0 0 12 0
Egyéni számlán jóváírt 0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0
3741
A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy rendszertelenül fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként 550.257 eFt összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A 2006. évi tagdíjkövetelés leírásának összege 476.836 eFt, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában a beszámolási időszakban két személyi változásra került sor. A befektetési vezetői munkakör betöltésre került, egy fő könyvelő státusza átmenetileg betöltetlen a magánpénztári területen bekövetkezett jogszabályi változásból adódó feladatok kialakulásáig. A Pénztár mindkét Ágazatára kiterjedően
13
munkaviszony keretében 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ezen túlmenően 1 fő megbízási jogviszonyban van foglalkoztatva. A személyi állomány költségéből 2 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége, illetve megbízási díja az előző év záró taglétszámának arányában (8119 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A tiszteletdíj mértékének növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 8 %-os mértékű volt. Az Igazgatótanács tagjai részére 7.563 eFt, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére 4.412 eFt, összesen 11.975 eFt tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg 14.185 eFt. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 36.821 fő. Az év folyamán új belépő 790 fő, amely 340 fővel meghaladta a tervezettet. A tervezett tagsági viszony megszűnés 1.630 fő. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés 1.869 fő. A tervezett mértéket az örökösök (kedvezményezettek) részére történő egyösszegű kifizetést kérők, a más pénztárba átlépő pénztártagok tagok és 10 éves várakozási idő letelte után kilépő pénztártag száma haladta meg. A beszámolási időszak záró taglétszáma 35.742 fő, a tagdíjfizetők száma 26.489 fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 5.807 fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti. Taglétszám alakulása 1995-től 2007-ig (fő) 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
14
5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal, de minimum három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az igénylés feltétele a három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony fennállása és a visszafizetési kötelezettség teljesítése. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig a jegybanki alapkamat + 5 % kamat és egyszeri (4.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg 123.805 eFt. Elutasítás 77 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 529 fő. A tagi kölcsönt igénylők száma és a kifizetésre kerülő összeg elmaradt tervezettől, amelynek feltételezett oka, hogy többen éltek a hozam kivételének lehetőségével. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 448 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, 47.813 eFt-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya 86.932 eFt, a kamat-előirányzat 6.969 eFt. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők száma 1.135 fő volt. Ebből egyösszegű szolgáltatás 1.105 fő, járadékszolgáltatásban részesülő 30 fő. A kifizetésre került összeg 1.056.340 eFt. A kedvezményezettek (örökösök) részére történő kifizetés 105 esetben történt. A kifizetésre kerülő összeg 64.287 eFt. A 10 éves várakozási idő leteltével 4.053 pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. Ebből 2.833 fő részére hozamkifizetést teljesítettünk, 641 fő a tagsági
15
viszony fenntartása mellett részben vagy egészben kérte a kifizetést. A teljes összeg kifizetése mellett 579 fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A kifizetésre került összeg 1.494.960 e Ft. A szolgáltatások és kifizetések alakulását a következő grafikon szemlélteti: Szolgáltatások és kifizetések alakulása 1996-2007 (fő) 5000
járadékot igénybevevők
4500
egyösszegű szolg. - nyugdíjas
4000
egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett
3500
egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség 5.648 eFt. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett 4.000 Ft eljárási díj összesen 4.984 eFt, a fennmaradó 664 e Ft-ot működési tartalékból fedeztük. A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja 66 eFt, az anyag költség 266 eFt, személyi jellegű költség (bér + járulék) 332 eFt. A Pénztárnak a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. §-ában foglaltak alapján 3 évente kell biztosításmatematikai mérleget készíteni. A mérleg készítésére 2005. évben került sor, ezért a tárgyévben ilyen irányú kötelezettség nincs. 7. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú távú pénzügyi terv (2007 – 2011 évek) készítésénél, amelynek első éve megegyezik a beszámolási időszakkal, körültekintően járt el. A hosszú távú tervben 2007. évben a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.444.599 eFt volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 4.202.355 eFt. A tényleges bevétel a hosszú és
16
rövid távú tervben meghatározott összegeket meghaladta. A bevételen belül a tagdíj bevétel, a más pénztárból átlépő esetén áthozott fedezeti összeg és a pénzügyi műveletek bevétele is meghaladta a tervezett mértéket. A hosszú és rövid távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 2.718.004 eFt volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege 2.903.344 eFt, amely meghaladta a tervezett mértéket, amely az egyösszegű és járadékszolgáltatásokhoz kapcsolódó magasabb összegű kifizetésre, a tagdíjat nem fizetők hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizetők esetén a kölcsön tartozás érvényesítésére vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 15.973 eFt volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 18.826 eFt. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 579 eFt volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként összege nélkül 72 eFt. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, átcsoportosítást nem kezdeményeztünk.
ezért
a
tartalék terhére
A hosszú és rövid távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál pozitív működési eredménnyel számoltunk, amely teljesült 4.208 eFt összegben. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség.
Fedezeti tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Szolgáltatási célú egyéb bevétel Más pénztárból áthozott tagi követelés Befektetési tevékenység bevétele Összesen:
2.649.293 451.758 21.951 1.531.111 4.654.113
17
Fedezeti tartalék kiadásai (eFt) Egyösszegű és járadékszolgáltatás Szolgáltatási célú egyéb ráfordítás Más pénztárba átvitt követelés
1.056.340 451.758 35.826
Tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetés Tagi kölcsön tartozás levonás Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen:
1.559.247 47.813 23.090 181.028 3.355.102
Fedezeti céltartalék
22.479.371 eFt
Működési tartalék bevételei (eFt) Tagdíj bevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel
104.323 49.009
(tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését)
Befektetési tevékenység bevétele Összesen:
7.808 161.140
Működési tartalék kiadásai (eFt) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Felügyeleti díj Egyéb ráfordítás
2.221 18.984 17.545 86.446 2.705 5.585 24.020
(tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését)
Befektetési tevékenység ráfordítása Rendkívüli ráfordítás Összesen: Működési alap tartaléka
-541 -33 156.932
130.388 (eFt)
18
Likviditási tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel Befektetési tevékenység bevétele Összesen:
5.172 1.236 13.654 20.062
Likviditási tartalék kiadásai (eFt) Egyéb ráfordítás Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen:
1.236 72 1.308
Likviditási alap tartaléka 183.583 eFt
A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya:
fedezeti működési likviditási
94,74 % 5,00 % 0,26 %
100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett 150.001 Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada.
19
8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. A Befektetési Politikában foglaltak a 2007. év folyamán maradéktalanul teljesültek. Az Igazgatótanács a 2007-es év folyamán a magyar részvényekbe történő befektetések magas aránya miatt, kockázatmegosztás céljából a tavalyi évhez hasonlóan újból mérlegelte a külföldi részvények arányának növelését a portfolióban. E célból egyeztetés történt a vagyonkezelőkkel, hogy az általuk kezelt vagyon tekintetében ezt érvényesítsék, amely változás az egyes vagyonkezelőkre, illetve a teljes pénztárra vonatkozó referenciahozam módosítását is maga után vonja. Ugyanakkor az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat, ezek hatását a portfolióra nézve, és amennyiben szükséges, év közben módosítja a befektetési politika sarokszámait. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről szolgáltatókat külön nyilatkoztatja.
20
a a a a
A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozamot érjék el, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2007-es évben az Önkéntes Ágazat összességében öt külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban:
a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel, a Generali Alapkezelő Zrt-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-vel.
Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt.
21
Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését, és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során a 2007. évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát, és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mely kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján.
A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Államháztartás A Pénzügyminisztérium december közepén közzétett adata szerint az államháztartás az első tizenegy hónapban – önkormányzatok nélkül – 1339 milliárd forintos deficittel zárt. (Ez az összeg a GDP 5,2%-át teszi ki.) A központi költségvetés egyenlege szintén pozitív meglepetést okozott, hiszen 1432 milliárd forintos negatív értéke több mint 27 milliárd forinttal elmaradt a korábban várttól. Jelentős, majdnem 90 milliárd forintos szufficittel zárt az elkülönített állami pénzalapok egyenlege, míg a társadalombiztosítási alapok egyenlegének 25 milliárd forintos hiánya is kedvezőbben alakult a Pénzügyminisztérium várakozásainál. A pénzügyi tárca vezetőinek véleménye szerint az év utolsó hónapjában a gazdasági társaságok a vártnál nagyobb összegű adót fizettek be feltöltésként, valamint jobban alakultak a személyi jövedelemadó-, illetve járulékbevételek is. Mindezek fényében nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a büdzsé hiánya 2007 végére az általunk korábban
22
prognosztizált 6 százalék körüli GDP-arányos érték alatt marad. Az elmúlt évben tehát a kormány több mint 3 százalékos GDP-arányos fiskális szigorítást ért el. A pénzforgalmi szemléletű kumulált központi költségvetési és államháztartási hiány alakulása 2004-2007-ben (mrd forint) 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 04 ápr
04 júl
04 okt
05 jan
05 ápr
05 júl
05 okt
06 jan
06 ápr
központi költségvetés hiánya (kum.)
06 júl
06 okt
07 jan
07 ápr
07 júl
07 okt
államháztartás hiánya (kum.)
Forrás: PM
Fizetési mérleg A Magyar Nemzeti Bank szokásos gyakorlatának megfelelően a 2007-es év harmadik negyedévében felülvizsgálta a 2007 első fél évére vonatkozó fizetési mérleg statisztikáit. A KSH-tól származó adatok revíziója miatt az idei év első hat hónapjára számított folyó fizetési mérleg hiánya nagyjából 280 millió euróval volt kisebb a korábban közölt értéknél. Az említett deficit értéke 2007 harmadik negyedévében 1390 millió euró volt, mely nem tér el jelentősen a megelőző negyedév adatától. Ennek következtében 2006 hasonló időszakához képest 550 millió euróval javult a folyó fizetési mérleg egyenlege. Mindez összhangban van a fenti mutató javulására vonatkozó korábbi prognózisunkkal. A nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megvalósuló tőkemozgások egyenlege a harmadik negyedévben 475 millió eurós forráskiáramlást mutatott. A külföldi befektetők részesedése formájában megvalósuló tőkebefektetés 738 millió eurót, az újra befektetett jövedelmek 1587 millió eurót értek el. A portfolió befektetéseknél jelentős forráskiáramlás történt. (MOL sajátrészvény vásárlási tranzakciói külföldiektől.) A 2007-es esztendő harmadik negyedévében ismét többletet mutatott az árumérleg egyenlege, a szezonális hatásoktól megtisztított érték 277 millió eurót tett ki. A szolgáltatások egyenlege szintén szufficites volt. (308 millió euró) Mindez jelzi, hogy a reálgazdasági folyamatok a korábbi tendenciáknak – és egyben várakozásainknak – megfelelően alakulnak. Az export és az import értéke a harmadik negyedévben egyaránt bővült, előbbi 17 százalékkal, utóbbi 13 százalékkal növekedett egy évvel korábbi értékéhez képest.
23
A folyó fizetési mérleg hiánya és a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás alakulása 2000-2007-ben (millió euró) 8,000
6,000
4,000
2,000
0 00 Q1
00 Q3
01 Q1
01 Q3
02 Q1
02 Q3
03 Q1
03 Q3
04 Q1
04 Q3
05 Q1
05 Q3
06 Q1
06 Q3
07 Q1
07 Q3
-2,000
-4,000
folyó fizetési mérleg hiánya (12 havi gördülő)
nem adóssággeneráló tőkebeáramlás (12 havi gördülő)
Forrás: MNB Bruttó hazai termék (GDP) A magyar gazdaság növekedése jelentősen alulmúlta az Európai Unió tagországainak átlagos növekedését a 2007. harmadik negyedévében. Az említett időszakban ugyanis Magyarország bruttó hazai terméke 0,9 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 1 százalékkal bővült. Amint azt már korábban is említettük, a jelentős gazdasági lassulás a kormány fogyasztást visszafogó intézkedéseinek következménye. Jelentősen különbözött a nemzetgazdaság egyes szektorainak teljesítménybővülése az elmúlt negyedévben. Az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest 7,4 százalékkal növekedett az ipar teljesítménye, mely ismét a növekedés húzóerejének bizonyult és nagymértékben hozzájárult az export dinamikus bővüléséhez. Kiemelkedő módon teljesített a feldolgozóipar, 8 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Az állami megrendelések hiányának köszönhetően jelentős visszaesést könyvelhetett el az építőipar (15,2%), míg a mezőgazdaság teljesítménye a korábban már említett kedvezőtlen időjárási körülmények következtében csökkent kiemelkedő mértékben (18%). A fogyasztási oldalon korábban tapasztalt csökkenés kissé mérséklődött, ám a végső fogyasztás még így is 2,3 százalékkal esett vissza. A háztartások fogyasztása az átlagosnál kisebb mértékben (2%-kal) csökkent, míg a közösségi fogyasztás 3,8 százalékkal. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,8 százalékkal kisebb értéket mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül az építési beruházások estek vissza jelentősen, melyet a feldolgozóipari beruházások bővülése sem tudott ellensúlyozni. Elsősorban az Európai Unióból érkező forrásoknak, és a beruházások növekedésének köszönhetően a KSH előzetes adatai alapján a 2007. évben a GDP 1,3 százalékkal nőtt.
24
A negyedéves bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 1998-2007-ben (előző év azonos időszaka = 100 %) 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% 98 Q2
98 Q4
99 Q2
99 Q4
00 Q2
00 Q4
01 Q2
01 Q4
02 Q2
02 Q4
03 Q2
03 Q4
04 Q2
04 Q4
05 Q2
05 Q4
06 Q2
06 Q4
07 Q2
Forrás: KSH
Infláció A Központi Statisztikai Hivatal által előrejelzett 5,9 %-os inflációval szemben 2007 decemberében az év/év infláció értéke 7,4 százalék volt. A beszámolási időszakban az átlagos éves infláció mértéke 8,0 %-ra alakult. Az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek árai 11,6 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen meghaladja az átlagos áremelkedés mértékét. Ezen belül is kiemelkedik a liszt 58 , az étolaj 30 , az idényáras élelmiszerek 25, valamint a kenyér 22 százalékos drágulása. A háztartási energia átlag feletti 12 százalékos áremelkedésén belül, a távfűtés 31, a vezetékes gáz 18 százalékkal nőtt. Szintén jelentősen növekedett a gyógyszerek, gyógyáruk (17,6%), valamint az üzemanyag ára (9,5%). A korábban megfigyelhető tendenciának megfelelően átlag alatt drágultak a szeszesitalok, dohányáruk (5,1%), az egyéb cikkek (6,9%), a szolgáltatások (6,9%), valamint a ruházkodási cikkek (0,3%). A tartós fogyasztási cikkek körében 1,5 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. A fogyasztói árindex és a maginfláció alakulása 2000-2007-ben (előző év azonos hónapja = 100 %)
14% 12%
10%
8% maginfláció
fogyasztói árindex
6% 4%
2%
0% 99 00 00 00 01 01 01 02 02 02 03 03 03 04 04 04 05 05 05 06 06 06 07 07 07 nov márc júl nov márc júl nov márc júl nov márc júl nov márc júl nov márc júl nov márc júl nov márc júl nov
(Forrás: KSH, MNB)
25
Állampapírpiac, kamatok Alaposan elromlott a befektetői hangulat az év utolsó két hónapjában a magyar állampapírpiacon. Hiába sikerült a Kormánynak sok év után először a költségvetési törvényben rögzített államháztartási hiánynál kisebb deficittel zárnia az esztendőt (ez több mint 3 százalékos GDP-arányos fiskális szigorítás). Hiába csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya a bruttó hazai termék több mint egy százalékával, a romló inflációs várakozások és kedvezőtlen nemzetközi befektetői környezet együttesen erősebb tényezőnek bizonyultak a kedvező hazai folyamatoknál. Az éven túli futamidejű magyar államkötvények teljesítményét mutató MAX index így 2007-ben mindössze 6,11 százalékot tudott emelkedni (az utolsó negyedévben közel fél százalékkal csökkent az index értéke). A rövid papírokba befektetők sikeresebbek voltak a 2007-es esztendőben: az MNB összesen 50 bázispontos kamatvágásának is köszönhetően az RMAX index 7,67 százalékos hozamot produkált. A külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány 2007. egészét tekintve körülbelül 300 milliárd forinttal, azaz mintegy 10 százalékkal bővült. Ezzel szemben az utolsó két hónapban a globális hitelpiaci válság következtében a külföldiek – elkerülve a kockázatosabb befektetéseket – nem vásároltak magyar papírokat. A legnagyobb vevőknek számító hazai nyugdíjpénztárak közül azok, akik a választható portfoliós rendszerre áttértek, ebben az időszakban alig vásároltak a piacon. Az emelkedő inflációs várakozások (elsősorban az olaj és az élelmiszerek drágulása), valamint a növekvő globális kockázati prémiumok miatt a jegybank nem folytatta a kamatcsökkentéseket, újabb vágásra legkorábban 2008 tavaszán lehet számítani. Érdekes módon a kötvénypiac gyengélkedése ellenére a forint árfolyama az euróval szemben viszonylag stabil maradt, az utolsó negyedévben a 250-258 forintos sávban ingadozott a közös európai deviza kurzusa. (Egy euró év végén 253,35 forintot ért, szemben a 2006. végi 252,30 forintos árfolyammal. Ezzel szemben a dollár közel 10 százalékot gyengült egy év alatt a hazai devizához képest.)
26
Az RMAX, a MAX és a 12 hónapos DKJ hozamának alakulása 2007-ben
MAX RMAX 346
342
DKJhozam 8,5%
8,3% 12 hónapos DKJ-hozam MAX
338
8,1%
334
7,9% RMAX
330
7,7%
326
7,5%
322
7,3%
318
7,1%
314 2006.12.29
2007.02.07
2007.03.20
2007.04.27
2007.06.08
2007.07.17
2007.08.23
2007.10.01
2007.11.13
6,9% 2007.12.20
Megjegyzés: MAX: Magyar Állampapír Index; RMAX: Rövid Magyar Állampapír Index Forrás: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
Magyar részvénypiac Az év egészét tekintve a BUX index összességében 5,6 %-kal emelkedett, mely pozitív eredmény egyértelműen a 2. negyedév pozitív piaci tendenciáinak tulajdonítható. A többi negyedévben, s így az év utolsó negyedévében is, a BUX index értéke csökkent, a 4. negyedében összesen 7,7%-kal, amely esés főleg a világpiacot veszélyeztető jelzáloghitel válságnak köszönhető, amely a világ összes tőzsdéjét megrázta.
27
A BUX index árfolyamalakulása az elmúlt évben 31,000
29,000
2007.09.28-i BUX záró: 28 413 pont
2007.06.22.: A MOL bejelenti saját részvények vásárlását
2006.12.29-i BUX záró:24 844 pont
2007.12.31-i BUX záró: 26 236 pont
27,000
25,000
23,000
21,000
2007.06.29-i BUX záró: 28 929 pont
Ázsiából induló világpiaci korrekció
19,000
17,000 2006.12.31
Subprime hitelekkel kapcsolatos problémák
az idén mini Mikulásrally jutott
2007.03.30-i BUX záró:23 423 pont
2007.02.28
2007.04.30
2007.06.30
2007.08.31
2007.10.31
2007.12.31
Megjegyzés: BUX: a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, forrás: Bloomberg.
28
Külföldi piacok Az elmúlt időszakot továbbra is az amerikai jelzálogpiaci válság miatt kialakult bizonytalanság határozta meg. Az év végén is folyamatosan érkeztek a különböző banki vesztességekről és leírásokról az újabb és újabb hírek. Több nagyobb piaci szereplőnek (Citibank, UBS, HSBC) tőkeinjekcióra is szüksége volt. A pénzintézetek egymással szembeni bizalmatlansága magasan tartotta a bankközi kamatszinteket. A megtakarítások pedig még mindig inkább a biztonságosabb állampapírokba áramlottak. Az amerikai állampapírpiacon ennek megfelelően egy komolyabb hozamcsökkenést figyelhettünk meg, a 10 éves futamidejű kötvények hozama mintegy 50 bázispontot csökkent. A vállalati kötvényeket továbbra is magasabb kockázattal árazták, így a hozam spreadek nem szűkültek. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED – reagálva a továbbra is fennálló likviditási problémákra – az alapkamatot október végén illetve december közepén 2525 bázispontos vágással 4,25 százalékra csökkentette. A piac mindkét alkalommal esélyt adott egy nagyobb mértékű változtatásnak is, így a várakozásoknál kisebb vágások nem tudtak lendületet adni a tőkepiacoknak. A legfontosabb amerikai tőzsdemutatók mind negatív teljesítményt produkáltak 2007 utolsó negyedévében. A NASDAQ 1,8, az S&P 500 3,8 százalékot csökkent. A korábban jól teljesítő Dow Jones index pedig egy 4,5 százalékos korrekció után vághat neki az új évnek. A nyugat-európai tőzsdék vegyesen szerepeltek. Amíg a német DAX index újra átlépte a 8000 pontot és majdnem sikerült megközelítenie korábbi csúcsát is, addig a francia CAC40 közel 2 százalékot veszített értékéből. A japán börze teljesített talán a legrosszabbul, a Nikkei index december végén 8,8 százalékkal állt alacsonyabban, mint szeptember végén. A távol-keleti fejlődő piacok is gyengélkedtek, a hong-kongi Hang Seng szinte ugyanott zárt az év végén, mint 90 nappal korábban, a kínai Shanghai Composite index egy hosszú pozitív trend után elindult lefelé így több mint 5százalékot süllyedt. A régiós tőzsdék közül a WIG20 4,8 százalékos visszaeséssel, a cseh index PX50 pedig stagnálással zárta az év utolsó negyedét. A tavalyi év során nagyon jól teljesítő orosz piac ismét felfelé vette az irányt, több mint 10,5 százalékot hozott a befektetők számára. A WTI amerikai könnyűolaj is folyamatosan drágult és december végére már megközelítette a 100 dolláros szintet. Az amerikai kamatvágás is hozzájárult ahhoz, hogy a dollár tovább gyengüljön, így év végén már több mint 1,45 USA dollárt kellett adni egy euróért. A hazai devizapiacon az év végén begyorsuló hozamszint-emelkedéssel párhuzamosan egy kisebb forintgyengülést figyelhettünk meg. Az év végén így valamivel több mint 253 forintot kellett adnunk egy euróért.
A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A vagyon alakulása az Önkéntes Pénztár indulása óta (adatok ezer Ft-ban) 24 000 000 20 000 000 16 000 000 12 000 000 8 000 000 4 000 000
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
0
2007-es év folyamán a tagdíjbevétel az előző évekhez hasonlóképpen alakult, azonban a 10 éves várakozási idő utáni kifizetések nagy terhet jelentettek az önkéntes pénztári ágazatnak. Ennek eredményeképpen a pénztári vagyon dinamikus növekedési üteme az elmúlt évben kissé lelassult, azonban így is közel 6 százalékkal növekedett, az Ágazat vagyona az év végén 23,4 Mrd Ft volt.
A befektetett állomány megoszlása 2007. december 31-én
66%
Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Á llamkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Bef ektetési jegyek
10%
1%
0,5%
6%
11%
2% 3,5%
Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból
30
Teljes pénztári portfolió – 2006. december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Államkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Befektetési jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés/kötelezettség értékpapír ügyletekből Összesen
117 212 2 639 905 12 634 633 614 399 466 179 2 233 233 674 869 91 941 101 852
Értékelési különbözet Piaci érték felh. Kamat piaci ért kül. 280 117 492 51 222 -408 2 690 719 446 687 21 861 13 103 181 3 893 2 243 620 535 21 055 -6 257 480 977 0 1 302 358 3 535 591 0 142 248 817 117 -4 141 87 800 101 852
-86 764
-86 764
Nyilvántartási érték
19 487 459
523 137
1 457 904
21 468 500
Teljes pénztári portfolió – 2007. december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Államkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Befektetési jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés/kötelezettség értékpapír ügyletekből Összesen
200 502 2 198 616 13 701 919 743 515 462 970 2 322 819 1 334 688 97 783 86 912
Értékelési különbözet Piaci érték felh. Kamat piaci ért kül. 498 201 000 45 321 -1 349 2 242 588 498 332 -101 218 14 099 033 8 306 -133 751 688 21 844 -5 729 479 085 0 988 572 3 311 391 0 213 909 1 548 597 -9 283 88 500 86 912
228
228
Nyilvántartási érték
21 149 952
574 301
31
1 084 769
22 809 022
Teljes Pénztári portfolió tartalékonként – 2007. december 31. (adatok e Ft-ban) Fedezeti portfolió Megnevezés
Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta)
Könyv szerinti érték 1 a 20 831 207 133 308 0
Likviditási és kockázati portfolió
Működési portfolió
Összesen
Könyv Könyv Könyv Piaci érték Piaci érték szerinti érték szerinti érték szerinti érték
Piaci érték 2 b 22 477 144 133 657 0
3 c 146 767 66 281 974
4 d 148 011 66 427 974
5 e 171 978 914 0
6 f 183 867 916 0
7 g 21 149 952 200 503 974
Piaci érték 8 h 22 809 022 201 000 974
Pénzforgalmi számla és befektetési számla
17 308
17 418
18 307
18 355
914
916
36 529
36 689
Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg
116 000
116 239
47 000
47 098
0
0
163 000
163 337
20 512 977
22 167 847
80 486
81 584
171 064
182 951
20 764 527
22 432 382
16 392 499
16 828 773
80 486
81 584
171 064
182 951
16 644 049
17 093 308
15 648 984
16 077 085
80 486
81 584
171 064
182 951
15 900 534
16 341 620
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
120 000
119 568
0
0
0
0
120 000
119 568
Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
623 515
632 120
0
0
0
0
623 515
632 120
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2 322 820
3 311 392
0
0
0
0
2 322 820
3 311 392
2 225 664
3 240 144
0
0
0
0
2 225 664
3 240 144
0
0
0
0
0
0
0
0
97 156
71 248
0
0
0
0
97 156
71 248
0
0
0
0
0
0
0
0
1 334 688
1 548 597
0
0
0
0
1 334 688
1 548 597
1 115 815
1 310 968
0
0
0
0
1 115 815
1 310 968
218 873
237 629
0
0
0
0
218 873
237 629
0 462 970
0 479 085
0 0
0 0
0 0
0 0
0 462 970
0 479 085
462 970
479 085
0
0
0
0
462 970
479 085
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0 0 97 782 86 912 0
0 0 0 0 88 500 86 912 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 97 782 86 912 0
0 0 0 0 88 500 86 912 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
228 0
228 0
0 0
0 0
0 0
0 0
228 0
228 0
Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs t Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvén Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél Határidős ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Tagi kölcsön Kockázati tőkealapjegy Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekből Kötelezettségek értékpapír ügyletekből
32
Értékpapír állomány alakulása (adatok eFt-ban) Nyilvántartási Értékelési Év Piaci érték Érték Különbözet 1998 1999 2000 2001 2002 2003* 2004* 2005* 2006* 2007*
1 837 110 3 494 545 5 116 340 7 121 828 9 380 567 11 712 754 15 882 890 19 186 488 21 161 356 22 809 042
1 678 225 3 302 403 5 035 794 6 896 775 8 930 024 11 456 144 14 246 057 17 455 460 19 176 454 21 149 972
57 061 43 885 37 526 22 655 184 873 256 610 1 636 833 1 731 028 1 984 902 1 659 070
*223/2000. számú módosított kormányrendelet szerint 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe.
A Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét az alábbi táblázat mutatja. A tárgyévi változás egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásából adódik, másrészt pedig az év közben a saját portfolióból valamint a bejövő tagdíjakból vagyonkezelésbe átadott vagyon értékéből tevődik össze. A megnövekedett kifizetések miatt (szolgáltatás, 10 éves kifizetés) a 2007. év során kizárólag a Generali Alapkezelő Zrt. részére került átadásra vagyon, 136 millió forint értékben. A választás jó döntésnek bizonyult, hiszen a referenciahozamhoz viszonyítva a legjobb teljesítményt továbbra is ők nyújtották mindkét ágazatban. Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként (eFt)
CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Nyitó (2007.01.01) 3 763 040 2 291 705 3 606 633 2 431 626 2 647 544 6 727 952 21 468 500
Tárgyévi Záró változás (2007.12.31) 204 729 3 967 769 389 005 2 680 710 226 902 3 833 535 152 157 2 583 783 573 193 3 220 737 -205 444 6 522 508 1 340 542 22 809 042
Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A Vagyonkezelők tevékenységét és eredményességességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelte, értékelte illetve ellenőrizte. A 2007. évben a vagyonkezelőink köre nem változott.
33
A Pénztár minden egyes Vagyonkezelőre, a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határoz meg, melyben az adott portfolióra rögzíti az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. Az alábbi tábla a 2007. december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált hozam és értékelési különbözet mértékét valamint a vagyonkezelők által elért 2007. évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza.
adatok eFt-ban
Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt.
Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Kezelt vagyon Felosztott hozam Bruttó Referenciapiaci értéke és értékelési Hozamportfolió (07.12.31) különbözet ráta hozama 3 967 769 199 295 5,44% 5,58% 2 680 710 181 509 7,60% 6,46% 3 833 535 219 545 6,29% 6,47% 2 583 783 147 217 6,26% 6,60% 3 220 737 214 127 7,31% 5,02% 6 522 508 388 390 6,41% 7,33% 22 809 042 1 350 083 6,50% 6,46%
Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból, mely utóbbi a teljesítmény függvényében lehet pozitív, de akár negatív is. Mint a fenti táblázat is mutatja a 2007-es évben három vagyonkezelőnk sem érte el a részükre előírt referenciahozam teljesítményét, mely a részükre kifizetendő alapdíj csökkentését vonta maga után. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza.
34
adatok eFt-ban
Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Alapkezelő Zrt.
Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Vagyonkezelési díj
LetétKeler és Giro Egyéb bef. kezelési díj költség kapcs. Költség
3 627 6 203 5 651 3 656 7 564 9 135 35 836
1 296 882 1 273 877 1 103 2 151 7 582
502 411 434 407 399 563 2 716
10 0 0 395 0 -71 334
Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység az elmúlt években vásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a havi tagdíjak befektetését foglalja magában. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzőket és befektetési szolgáltatókkal történő konzultálás után a beérkező ajánlatok közül az Igazgatótanács elnöke választja ki a konkrét befektetési eszközt a kockázat és hozam vizsgálata után. A Pénztár befektetési politikájával és kockázatvállaló képességével összhangban a piaci viszonyoknak megfelelően, kockázatmentes, államilag garantált értékpapírok vásárlására került sor. Mindemellett a kockázatmegosztás jegyében - egyéb piaci szegmensben rejlő értékek kihasználásával- a részvények mellé ingatlanba fektető befektetési jegyek is kerültek a portfolióba. A részvények aránya átlagosan 15 % körül mozgott, a befektetési jegyeké 9 %-on.
Felosztott hozam és hozamráta alakulása 2007. évben A jogszabálynak megfelelően hozamfelosztásra negyedévente került sor. Az egyéni valamint a szolgáltatási számlákra felosztásra kerülő hozam és az értékelési különbözet összege 2007. évben 1.350.083 eFt volt, amely a negyedéves zárlati munkák során az időtényező és az egyenleg alapján került jóváírásra. A teljes pénztárra vonatkozó bruttó hozamráta értéke 6,50%, mely a nyugdíjpénztár teljesítményét méri és a jogszabályban meghatározott képlet szerint számol. A költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 6,34 %.
35
A hozamráta alakulása A Nyugdíjpénztár megalakulásának és működésének elsődleges célja, hogy tagjainak a nyugdíjkorhatár illetve a szolgáltatásra jogosultság elérésekor megfelelő színvonalú és a tagok elégedettségét szolgáló szolgáltatást nyújtson. Ez csak akkor lehetséges, ha hosszú távon biztosítja a Pénztár a tagok befizetéseinek értékállóságát és értéknövekedését. Ez a szemlélet és a hosszú távú gondolkodás a jogalkotó által is megfogalmazást nyert a 10 éves várakozási idő meghatározásával. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a Pénztáraknak az alapítástól kell bemutatni tevékenységük eredményességét a hozam adatok nyilvánosságra hozatalával, hiszen a Pénztár tevékenységét és elért eredményeit évekre visszamenőleg is vizsgálni kell. Az alábbi tábla a Pénztár hozamrátáinak alakulását tartalmazza %-os formában. 1996-ban az átlaghozam: 23,8% 2007 2006 Fedezeti tartalék Bruttó hozamráta 6,49 9,22 Nettó hozamráta 6,32 8,94 Pénztár egésze Bruttó hozamráta 6,50 9,19 Nettó hozamráta 6,34 8,90 7,40 6,50 Infláció
2005
2004
2003 2002 2001
2000
1999
1998
1997
12,34 18,45 12,08 18,22
4,94 4,76
9,40 8,78 9,00 8,47
7,20 6,86
18,52 18,50 28,37 18,36 16,00 17,18
12,33 18,40 12,07 18,17 3,30 5,50
4,85 4,67 5,70
9,70 8,71 9,20 8,40 4,80 6,82
7,29 6,96 10,08
19,27 18,50 26,78 19,11 17,60 22,95 11,18 10,31 18,42
Az ágazat teljesítményét az inflációhoz viszonyítva jól mutatja a következő grafikon:
Az önkéntes ágazat egészére vonatkozó (költségekkel csökkentett) nettó hozamráta és az éves infláció összehasonlítása
19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07
25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%
Nettó hozamráta
Infláció
A Nyugdíjpénztárak teljesítményének értékelésére az egy évnél hosszabb időtávra vonatkozó mutatószámok alkalmasabbak, melyet a jogalkotók is felismertek, és a
36
Nyugdíjpénztárak befektetései és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet módosítás szerint minden nyugdíjpénztár köteles a tárgyévet követő év február 28ig bejelenteni nemcsak az elmúlt év, de az elmúlt öt naptári év átlagos hozamrátáját is. A Vasutas Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazatának 5 éves, 2003-2007. évre vonatkozó, átlagos nettó – költségekkel csökkentett – hozamrátája 9,93% volt, amely eredménnyel a nyugdíjpénztárak rangsorában az előkelő 2. helyen végzett, s amely hozam az elmúlt öt évben átlagosan 4,26 százalékkal haladta meg az adott időszakra vonatkozó inflációt. Gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: 57 % tartalékok tárgyévi hozambevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: 32 % Bér és személyjellegű kiadások / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf. 55 % Igénybevett és egyéb szolgáltatások kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf. 23 % munkáltatói tagdíjbefizetések / tartalékok tárgyévi összes tagdíjbevétele: 72 %
Egyéb mutatók Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: Egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke: Átlagéletkor:
37
36.282 fő 21.830 MFt 8.679 Ft/fő 44 év
Összefoglaló A Vasutas Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári is megőrizte stabilitását. Az Ágazatnál jogszabályokban, az Alapszabályban és munkavégzés megbízható és ellenőrizhető gazdaságos, ügyfélorientált működés, a szolgáltatások nyújtása biztosítva volt.
Ágazata a beszámolási időszakban maradéktalanul érvényesültek a Szabályzatokban foglaltak. A volt. Az Ágazat célkitűzése a pénztártagok igényeit kielégítő
A beszámolási időszakot érintő törvényi és jogszabályi változások gyakorlati végrehajtása és ezzel összefüggésben az Alapszabály, a kapcsolódó szabályzatok módosítása és egységes szerkezetben történő elkészítése megtörtént. A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács elé terjesztett anyagok, összeállítások részletesek és szakszerűek voltak, amelyek elősegítették a pénztártagok érdekeit szolgáló megalapozott döntések meghozatalát. Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2007. évben is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, következetesen megtartotta a jogszabályi rendelkezéseket, érvényre juttatta az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltakat, valamint a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács által hozott határozatokat. A 10 éves várakozási idő leteltéhez kapcsolódó jelentős összegű kifizetések ellenére a fizetőképesség és a kötelezettségek összhangja, a folyamatos ügyvitel, a stabil személyi állomány biztosítva volt. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pénztártagok vagyonának kezelése kapcsán a befektetési tevékenységre és arra törekedtünk, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci viszonyok között is a lehetőséghez képest elfogadható hozamot érjünk el. Az ügyfélszolgálat az érdeklődők részére minden esetben a szükséges felvilágosítást megadta. Törekedtünk arra, hogy az információ áramlás, a kapcsolattartás hatékonysága és színvonala az igényeket messzemenően kielégítse. Az Önkéntes Pénztári Ágazatnál pénzmosás gyanúja - az előző évekhez hasonlóan - nem merült fel. A Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló Szabályzatban foglalt előírások megtartása biztosított volt, amelyet az Ellenőrző Bizottság vizsgálata is megerősített. Budapest, 2008. április 29. Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke
38
Magánpénztári Ágazat
39
Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politika alapelvei maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár meghatározta a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) amelyeknek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét - és azokat az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát, A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. A 2007. január 1-jével bekövetkezett változás gyakorlati végrehajtására a feleknek nem állt elegendő idő rendelkezésére a felkészülésre és az informatikai támogatottság kialakítására. Ennek negatív hatása a beszámolási időszakban nagy mértékben nehezítette mindkét fél munkáját. Feltételezzük, hogy az adóhatóságon keresztül történő bevallás és megfizetés eredményeként hosszú távon érvényesül a tagdíjfizetés és behajtás hatékonysága, amely a pénztártagok érdekét szolgálja. Ezzel a pénztártagok rendszeres tagdíjbevétele biztosítottá válik.
40
2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 122 fő új belépő pénztártaggal és 112 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok száma 8.558 fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma 7.758 fő. A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 8.589 fő. A belépő tagok száma 167 fő, amely 45 fővel meghaladta a tervezettet. Megállapodás alapján fizet tagdíjat 3 fő. A tagsági viszony megszűnés 236 fő, amely 124 fővel meghaladta a tervezettet. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám 8.520 fő. A tagdíjfizetők száma 8.103 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 417 fő. A tagdíjat nem fizetők közül 36 főnek az egyéni számla egyenlege 0 Ft. A tagdíjat nem vagy rendszertelenül fizető pénztártagok figyelmét felhívtuk a tagdíj fizetési kötelezettségre és a nyugdíjpénztárral történő kapcsolatfelvételre az éves számlaértesítő megküldése alkalmával. Átlagos tagdíjalapként 154.265 Ft/hó átlagos havi bruttó bér 8 %-nak (magánpénztári tagdíj mértéke) és tagdíj kiegészítés alapul vételével 1.149.914 eFt éves tagdíjbevételt terveztünk. Ezzel szemben az összes tagdíjbevétel 1.342.159 eFt, amely 192.245 eFt-tal több a tervezettnél. A fedezeti tartalék tervezett bevétele 1.592.903 eFt. A tényleges éves bevétel 1.824.475 eFt. A tagdíjbevétel 231.572 eFt-tal haladta meg a tervezettet. Az átlépő pénztártagok áthozott fedezeti összege 11.416 e Ft volt. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 462.302 eFt volt, amely a befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi pénzügyi műveletek bevétele a ráfordítások nélkül 504.929 eFt volt. A jogszabályi változás alapján a befektetési kockázatokra képzett céltartalék 25.944 e Ft, és a munkáltatói függő hozamának 20.334 e Ft felosztása a fedezeti tartalékba megtörtént. Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak rendezése az egyéb bevételekkel szemben 744 e ft volt. A fedezeti tartalék tervezett kiadása 128.380 eFt. A tényleges kiadás 190.860 eFt. Az egyösszegű szolgáltatás (kifizetés) tervezett 18.975 eFt-tal szemben 18.458 eFt volt. A tervezettől (73.097 eFt) jelentősen magasabb mértékű 101.326 eFt a más pénztárba átvitt fedezeti összeg. Meghaladta a tervezett mértéket (10.965 eFt) a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagok által átvitt fedezet, amely 17.305 eFt.
41
A pénzügyi műveletek tervezett költsége 26.044 eFt, amely tartalmazta a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg 15.134 eFt, amelyből a vagyonkezelői díj költsége alacsonyabb a tervezettnél 10.692 eFt. Az értékpapírok árfolyamvesztesége 37.893 eFt. Az eltávozó pénztártagok meg nem fizetett tagdíjainak hitelezési vesztesége a ráfordításokkal szemben 744 eFt volt. A működési tartalék tervezett bevétele 68.959 eFt. A tényleges bevétel 81.601 eFt. A tervezett mértéket meghaladó összeg 12.642 eFt, amely a kedvező tagdíjbevétel eredménye. A Magánpénztári Ágazatba belépő pénztártagoknál belépési díj nincs. A más pénztárba átlépő tagok átlépési díja az egyéni számla összegének egy ezreléke. A működési tartalék tervezett kiadása 68.575 eFt. A tényleges kiadás 63.259 eFt. A működési kiadásokra a tervezett mértéknél 5.316 eFt-tal kevesebbet fordítottunk. Az egyes költség nemeket vizsgálva megállapítható, hogy a tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az anyagköltségnél, az igénybevett szolgáltatásoknál, a pénzügyi műveleteknél és az értékcsökkenési leírásnál jelentkezik. Többletfelhasználás mutatkozik 118 eFt összegben a személyi jellegű ráfordításoknál, mert az állományba nem tartozók soron került elszámolásra a felmerülés arányában a tagszervezői díj 348 eFt összegben. A felügyeleti és garancia díj tervezettnél magasabb összege a magasabb tagdíjbevétel következménye. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta- és nyomdaköltség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának, valamint az ingatlan működtetési költségének megosztási aránya 50 – 50 %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra - a személyi jellegű költségek kivételével, amely havonta történik - negyedévenként kerül sor. A tervezettnél magasabb éves bevétel és a kedvező költségfelhasználásnak köszönhetően az Ágazatnál megtakarítás mutatkozik. A működés pozitív eredménye 18.342 eFt.
42
A likviditási tartalék tervezett bevétele 3.459 eFt. A tényleges bevétel 28.826 eFt. A tervet meghaladó mérték a magasabb tagdíjbevétel eredménye, melynek összege 1.342 eFt, és az adóhatóság által átutalt, de bevallási adatok hiánya miatt kezelt munkáltatói függő állomány hozamának 27.484 eFt összege. A likviditási tartalék tervezett kiadása 26.517 eFt, tényleges kiadás 25.982 eFt, amelyből a befektetési kockázatokra képzett céltartalék 25.944 eFt. A munkáltatói függő hozamból 20.334 eFt átvezetése került a pénztártagok fedezeti tartalékába, amelyet a forrásoldalon rendeztünk. A függő hozamból a működési tartalékba 1.276 eFt került átvezetésre. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 2.530 eFt, a záró állomány 14.843 eFt.
A függő befizetések állomány változása: (e Ft.) Dátum Nyitó Tárgyid Tárgyid növekedés csökkenés 07.01.01-01.31 2 530 82 547 79 947 07.02.01-02.28 5 130 331 108 224 837 07.03.01-03.31 111 401 541 670 432 638 07.04.01-04.30 220 434 336 402 226 189 07.05.01-05.31 330 647 537 248 419 905 07.06.01-06.30 447 990 691 867 577 030 07.07.01-07.31 562 827 345 554 231 424 07.08.01-08.31 676 957 296 529 199 182 07.09.01-09.30 774 304 872 544 1 613 716 07.10.01-10.31 33 133 335 046 324 672 07.11.01-11.30 43 506 503 093 529 224 07.12.01-12.31 17 375 1 071 263 1 073 795 Összesen: 5 944 871 5 932 558
Záró 5 130 111 401 220 434 330 647 447 990 562 827 676 957 774 304 33 133 43 506 17 375 14 843
Visszautalt 682 301 184 943 921 241 122 210 211 304 363 351
Egyéni számlán jóváírt 79 266 224 535 432 454 225 246 418 985 576 789 231 301 198 972 1 613 505 324 368 528 861 1 073 443
A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy részben fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként 151.377 eFt összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok a számlaértesítő kiadása alkalmával tájékoztatást kaptak. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván.
43
A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a tagsági viszony megszűnésekor kerülnek kivezetésre a ráfordításokkal szemben. A tagdíjkövetelés kivezetésének összege a fedezeti tartalékban 744 e Ft , a működési tartalékban 47 eFt, a likviditási tartalékban 4 e Ft volt. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában a beszámolási időszakban két személyi változásra került sor. A befektetési vezetői munkakör betöltésre került, egy fő könyvelő státusza átmenetileg betöltetlen a magánpénztári területen bekövetkezett jogszabályi változásból adódó feladatok kialakulásáig. A Pénztár mindkét Ágazatra kiterjedően munkaviszony keretében 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ezen túlmenően 1 fő megbízási jogviszonyban van foglalkoztatva. A személyi állomány költségéből 2 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége, illetve megbízási díja az előző év záró taglétszám arányában (81 - 19 %) kerül megosztásra. A tiszteletdíj növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 8 %-os mértékű volt. Az üzleti évben az Igazgatótanács tagjai részére 5.625 eFt, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére 3.282 eFt, összesen 8.908 eFt tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja kifizetésre kerülő Magánpénztári Ágazatot terhelő összeg 3.138 eFt. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 8.589 fő. Az év folyamán új belépő 167 fő, amely 45 fővel meghaladta a tervezettet (122 fő) mértéket. A tervezett tagsági viszony megszűnés 112 fő volt. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés 236 fő, amely 124 fővel meghaladta a tervszámot. Ebből egyösszegű szolgáltatást (kifizetést) 21 pénztártag vett igénybe. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők száma 25 fő. Más pénztárba átlépett tagok száma 190 fő. A beszámolási időszak záró taglétszáma 8.520 fő, a tagdíjfizetők száma 8.103 fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 5.807 fő. A taglétszám alakulását a következő diagramm szemlélteti.
44
Taglétszám alakulása (fő) 1998-tól 2007-ig 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
5. Szolgáltatás, kifizetés A Pénztár a 38 éves átlagéletkorra tekintettel a hosszú és a rövid távú pénzügyi tervben járadék szolgáltatást nem tervezett. Ezzel összhangban a Pénztár jelenleg járadékot nem folyósít. Nyugdíjazásra és elhalálozásra tekintettel egyösszegű kifizetést 21 fő részére teljesítettünk. Az éves tervben 20 fő tagsági viszony megszűnést terveztünk. A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség 222.901.-Ft. Ebből a pénzügyi szolgáltatás díja 198.142 Ft. A szolgáltatással kapcsolatos dologi kiadások költsége összesen 24.759 Ft. A költségek nemenkénti megosztása: anyag költség 405 Ft, anyag jellegű szolgáltatás 5.160 Ft, személyi jellegű költség (bér + járulék) 19.194 Ft. A kiadásokból 7.071 Ft elszámolása a pénztártagok terhére történt (a számlaegyenleg 1 ezreléke Ft/fő), 215.830Ft működési költségként került elszámolásra. 6. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú és a rövid távú pénzügyi terv készítésénél körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett bevétele 1.469.415 eFt volt, a rövid távú tervben 1.592.903 eFt. A tényleges bevétel 1.934.940 eFt. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összeget meghaladta.
45
Ezen belül a tagdíj bevétel meghaladta a hosszú és rövid távú tervben foglaltakat, a más pénztárból átlépő esetén áthozott fedezeti összeg a hosszú és a rövidtávú tervben foglaltakat nem érte el. A pénzügyi műveletek bevétele meghaladta a hosszú távú tervben és a rövidtávú tervben előirányzott tervszámokat is. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 82.004 eFt volt, a rövid távú tervben 128.380 eFt. A tényleges kiadás 190.860 eFt. A tényleges kiadás a hosszú és a rövid távú tervben meghatározott összegeket meghaladta. Ennek egyik oka a rokkantsági nyugdíjasok számának növekedése, a másik a pénztárak között a piacon kialakult erőszakos piacszerzés, amely más pénztárba történő átlépés formájában valósul meg. A kiadások oldalán a tervekhez viszonyítva kedvezően alakult a pénzügyi műveletek költsége, mely a pénztár számára előnyös vagyonkezelési szerződések eredménye. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 15.329 eFt volt, a rövid távú tervben 3.459 eFt. A tényleges bevétel 28.864 eFt. A számadatokból kitűnik, hogy a tényleges bevétel meghaladta a rövid távú tervben meghatározott összegeket. Ennek oka a likviditási tartalékban kezelt munkáltatói függő állományra jutó magasabb pénzügyi műveletek bevétele. A hosszú távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 527 eFt volt, a rövid távú tervben 26.517 eFt. A tényleges kiadás 25.982 eFt. A befektetéssel kapcsolatos költségek nem haladták meg a tervezett szintet. A likviditási tartalékon belül a jogszabályi rendelkezés alapján a befektetési kockázatokra a céltartalék képzés megszűnt, a felhalmozott céltartalék összege a fedezeti tartalékban került felosztásra 25.944 eFt összegben. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást a működési tartalék javára nem kezdeményeztünk. A hosszú távú tervben azzal számoltunk, hogy a működési bevételek nem fedezik a kiadásokat. Az éves tervben minimális pozitív eredményt terveztünk. A tényleges eredmény 18.342 eFt pozitív eredmény, amely a magasabb összegű tagdíjbevételre és megfontolt költségfelhasználásra vezethető vissza.
46
A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Egyéb bevétel (áthozott fedezeti összeg) Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Pénzügyi műveletek bevétele Likviditási tartalékból átvezetés Összesen:
1.261.108 11.416 744 504.929 46.278 1.824.475
Fedezeti tartalék kiadásai (eFt) Más pénztárba átvitt fedezet Társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő Egyösszegű szolgáltatás, kifizetés Befektetés ráfordításai Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Összesen: Fedezeti céltartalék
101.326 17.305 18.458 53.027 744 190.860
9.215.857eFt
Működési tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Egyéb bevétel Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Pénzügyi műveletek bevétele Összesen:
79.709 138 47 1.707 81.601
47
Működési tartalék kiadásai (eFt) Anyagköltség Személy jellegű ráfordítás Állományba tartozók bére Tagszervezés Tiszteletdíj Járulékok Egyéb személyi jellegű költség Igénybe vett szolgáltatások Felügyeleti díj Garancia díj Befektetéssel kapcsolatos ráfordítás Értékcsökkenési leírás Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Összesen: A működési alap tartaléka
520 38.507 18.655 348 8.907 8.746 1.851 15.424 2.809 4.861 145 946 47 63.259
34.231 eFt.
Likviditási tartalék bevételei (eFt) Tagdíjbevétel Pénzügyi műveletek bevétele Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Összesen:
1.342 27.518 4 28.864
Likviditási tartalék kiadásai Pénzügyi műveletek költsége Meg nem fizetett tagdíjak rendezése Befektetési kockázatokra képzett céltartalék felhasználása Összesen:
A likviditási alap tartaléka
48.306 eFt.
48
34 4 25.944 25.982
A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya:
fedezeti működési likviditási
94,0 % 5,9 % 0,1 %
100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés, a működési tartalék pénzügyi bevétele, munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, munkáltatók által tévesen átutalt és visszautalt pénzösszegre jutó hozam.
7. Vagyonkezelés, befektetések Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki.
49
A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Pénztár befektetéseinek olyanoknak kell lenniük, hogy a biztonság, jövedelmezőség és a likviditás elveinek harmonikus megvalósulását eredményezzék a biztonság érvényesülésének prioritása mellett. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. A Befektetési Politikában foglaltak a 2007. év folyamán maradéktalanul teljesültek. Az Igazgatótanács a 2007-es év folyamán a magyar részvényekbe történő befektetések magas aránya miatt, kockázatmegosztás céljából a tavalyi évhez hasonlóan újból mérlegelte a külföldi részvények arányának növelését a portfolióban. E célból egyeztetés történt a vagyonkezelőkkel, hogy az általuk kezelt vagyon tekintetében ezt érvényesítsék, amely változás az egyes vagyonkezelőkre, illetve a teljes pénztárra vonatkozó referenciahozam módosítását is maga után vonja. Ugyanakkor az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat, ezek hatását a portfolióra nézve, és amennyiben szükséges, év közben módosítja a befektetési politika sarokszámait. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, ami nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozamot érjék el, figyelembe véve a
50
vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2007es évben a Magánpénztári Ágazat vagyonkezelői köre nem változott, továbbra is három külső vagyonkezelővel áll szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel és a Generali Alapkezelő Zrt-vel. Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása a befektetési politika elfogadása, módosítása a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve, a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a vagyonkezelési tevékenység körében a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során 2007. évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg.
51
Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, melynek kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon keresztül, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása A Pénztár tevékenységére ható külső és belső tényezők és események alakulása az Önkéntes Ágazatnál részletesen kifejtésre került, annak ismételt bemutatásától ezért itt eltekintünk. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A v agyon alakulása a M agán Pénztár indulása óta (adatok e ze r Ft-ban) 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 1998
1999
2000
2001
2002
52
2003
2004
2005
2006
2007
A 2007-es évben a pénz- és tőkepiaci folyamatok nem voltak annyira kedvezőek, mint az előző években, a tagdíjbevételnek köszönhetően a Pénztár vagyona továbbra is dinamikusan növekedett. Az Ágazat vagyona az év végére meghaladta a 9 Mrd Ft-ot.
A befektetett állomány megoszlása 2007. december 31-én
70%
Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Á llamkötvény Kötvény Jelzáloglevél
8%
1% 3%
3% 1%
14%
Részvények Befektetési jegyek Követelés értékpapírból
Teljes pénztári portfolió – 2006. december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Államkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Befektetési jegyek Összesen
Értékelési különbözet Nyilvántartási érték felh. Kamat piaci ért kül. 58 135 154 772 871 21 730 -471 4 951 986 185 983 8 547 151 064 932 475 73 793 2 347 -663 1 011 545 0 271 813 75 000 0 5 159 7 094 394
211 146
53
284 860
Piaci érték 58 289 794 130 5 146 516 152 471 75 477 1 283 359 80 159 7 590 400
Teljes pénztári portfolió – 2007. december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Pénzeszközök Diszkont kincstárjegy. Államkötvény Kötvény Jelzáloglevél Részvények Befektetési jegyek Követelés/kötelezettség értékpapír ügyletekből Összesen
Értékelési különbözet Nyilvántartási érték felh. Kamat piaci ért kül. 128 231 180 699 920 17 644 -1 021 6 207 954 242 959 -32 355 281 775 2 973 -720 73 793 2 495 -616 1 229 840 0 86 804 281 346 0 6 438 91
Piaci érték 128 411 716 543 6 418 558 284 028 75 672 1 316 644 287 784 91
8 902 950
266 251
58 530
9 227 731
Értékpapír állomány alakulása (adatok eFt-ban) Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003* 2004* 2005* 2006* 2007*
Piaci érték 115 251 460 508 925 841 1 475 048 2 140 463 2 859 416 4 386 490 5 964 232 7 532 111 9 227 731
Nyilvántartási Érték 110 510 443 380 908 827 1 445 741 2 042 279 2 847 154 4 019 125 5 588 139 7 036 260 8 902 950
Értékelési különbözet 343 5 851 3 348 5 121 51 856 12 262 367 365 376 093 495 852 324 781
*222/2000. számú módosított kormányrendelet szerint 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe.
54
Teljes Pénztári portfolió tartalékonként – 2007. december 31. (adatok e Ft-ban) Fedezeti portfolió Megnevezés
Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
Könyv szerinti érték 1 a
Likviditási és kockázati portfolió Könyv Piaci érték szerinti Piaci érték érték 4 5 6 d e f
Működési portfolió
Piaci érték 2 b
Könyv szerinti érték 3 c
Azonosítatlan befizetések Könyv szerinti Piaci érték érték 7 8 g h
Összesen Könyv szerinti érték 9 i
Piaci érték 10 j
8 814 366
9 134 093
20 261
20 498
67 806
72 623
517
517
8 902 950
9 227 731
127 113
127 290
242
243
359
362
517
517
128 231
128 412
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5 113
5 187
242
243
876
879
0
0
6 231
6 309
122 000
122 103
0
0
0
0
0
0
122 000
122 103
8 687 162
9 006 712
20 019
20 255
67 447
72 261
0
0
8 774 628
9 099 228
7 102 183
7 326 612
20 019
20 255
67 447
72 261
0
0
7 189 649
7 419 128
6 820 408
7 042 584
20 019
20 255
67 447
72 261
0
0
6 907 874
7 135 100
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
80 000
79 712
0
0
0
0
0
0
80 000
79 712
Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
201 775
204 316
0
0
0
0
0
0
201 775
204 316
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 229 840
1 316 644
0
0
0
0
0
0
1 229 840
1 316 644
1 179 370
1 279 632
0
0
0
0
0
0
1 179 370
1 279 632
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
50 470
37 012
0
0
0
0
0
0
50 470
37 012
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
281 346
287 784
0
0
0
0
0
0
281 346
287 784
260 644
267 594
0
0
0
0
0
0
260 644
267 594
20 702
20 190
0
0
0
0
0
0
20 702
20 190
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
73 793
75 672
0
0
0
0
0
0
73 793
75 672
73 793
75 672
0
0
0
0
0
0
73 793
75 672
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Határidős ügyletek
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Opciós ügyletek
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Repóügyletek
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
SWAP ügyletek
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Ingatlan Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések Kockázati tőkealapjegy
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs t Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvén Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide értve az ingatlan befektetési alapot is Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekből
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
91
91
0
0
0
0
0
0
91
91
Kötelezettségek értékpapír ügyletekből
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
55
Az alábbi táblázatok a Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét mutatja. A tárgyévi változás egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásából adódik, másrészt pedig az év közben a saját portfolióból, valamint a bejövő tagdíjakból vagyonkezelésbe átadott vagyon értékéből tevődik össze.
Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként (eFt)
CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen
Nyitó (2007.01.01) 2 709 713 2 110 657 1 463 622 1 306 408 7 590 400
Tárgyévi Záró változás (2007.12.31) 148 284 2 857 997 134 110 2 244 767 887 524 2 351 146 467 413 1 773 821 1 637 331 9 227 731
Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A Vagyonkezelők tevékenységét és eredményességességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelte, értékelte illetve ellenőrizte. 2007. évben a vagyonkezelők köre nem változott. A Pénztár minden egyes vagyonkezelőre a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határoz meg, melyben az adott portfolióra rögzíti az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. Az alábbi tábla a 2007. december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált hozam és értékelési különbözet mértékét, valamint a vagyonkezelők által elért 2007. évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza. adatok eFt-ban
Kezelt vagyon Felosztott hozam ReferenciaBruttó Vagyonkezelő piaci értéke és értékelési portfolió Hozamráta (07.12.31) különbözet hozama CIB Alapkezelő Zrt. 2 857 997 144 156 5,47% 5,76% Erste Alapkezelő Zrt. 2 244 767 129 636 6,35% 6,47% Generali Alapkezelő Zrt. 2 351 146 105 743 6,62% 6,06% Saját vagyonkezelés 1 773 821 93 038 6,96% 7,33%
56
Összesen
9 227 731
472 572
6,20%
6,23%
Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból, mely utóbbi a teljesítmény
függvényében lehet pozitív, de akár negatív is. Mint a fenti táblázat is mutatja a 2007-es évben két vagyonkezelőnk sem érte el a részükre előírt referenciahozam teljesítményét, mely a részükre kifizetendő alapdíj csökkentését vonta maga után. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza. adatok eFt-ban
Vagyonkezelő CIB Alapkezelő Zrt. Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt.
Saját vagyonkezelés Összesen
Vagyonkezelési díj
Letétkezelési díj
2 631 3 308 4 753 0 10 692
Keler és Giro költség
1 111 882 787 599 3 379
386 283 241 153 1 063
Egyéb bef. Kapcs. költség 0 0 0 0 0
Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység a már megvásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a havi tagdíjak befektetését foglalja magában. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzők és brókercégekkel történő konzultálás után, a beérkező ajánlatok közül az Igazgatótanács elnöke választja ki a konkrét befektetési eszközt a kockázat és hozam vizsgálata után. A Pénztár befektetési politikájával és kockázatvállaló képességével összhangban, a piaci viszonyoknak megfelelően, kockázatmentes, államilag garantált értékpapírok vásárlására került sor. Mindemellett a kockázatmegosztás jegyében, egyéb piaci szegmensben rejlő értékek kihasználásával- a részvények mellé ingatlanba fektető befektetési jegyek is kerültek a portfolióba. A részvények aránya átlagosan 15 % körül mozgott, a befektetési jegyeké 9 %-on. Felosztott hozam és hozamráta alakulása 2007. évben
57
A jogszabálynak megfelelően hozamfelosztásra és értékelési különbözet felosztásra negyedévente került sor. Az egyéni számlákra felosztásra kerülő hozam és értékelési különbözet összege 2007. évben 472.236 eFt, amely a negyedéves zárlati munkák során az időtényező és az egyenleg alapján került jóváírásra. A munkáltatói függő számlára osztott hozam 336 eFt. A teljes pénztárra vonatkozó bruttó hozamráta értéke 6,20%, mely a nyugdíjpénztár teljesítményét méri és a jogszabályban meghatározott képlet szerint számol. A költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 6,02 %. A hozamráta alakulása A Nyugdíjpénztár megalakulásának és működésének elsődleges célja, hogy tagjainak a nyugdíjkorhatár, illetve a szolgáltatásra jogosultság elérésekor megfelelő színvonalú és a tagok elégedettségét szolgáló szolgáltatást nyújtson. Ez csak akkor lehetséges, ha hosszú távon biztosítja a Pénztár a tagok befizetéseinek értékállóságát és értéknövekedését. Az alábbi tábla a Pénztár hozamrátáinak alakulását tartalmazza %-os formában. Fedezeti tartalék Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Pénztár egésze Bruttó hozamráta Nettó hozamráta Infláció
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
6,19 6,00
8,70 8,47
13,19 12,96
18,36 18,03
2,52 2,22
8,9 8,7
8,19 7,71
6,45 6,05
16,91 15,59
17,03 17,03
6,20 6,02 7,40
8,68 8,46 6,50
13,12 12,88 3,30
18,29 17,96 5,50
2,59 2,30 5,70
9,5 9,1 4,80
8,56 8,07 6,82
6,88 17,17 6,31 15,92 10,08 11,18
15,51 15,51 10,31
Az Ágazat teljesítményét az infláció fényében jól mutatja a következő grafikon:
58
A m agánpé nztár i ágazat e gé s zé r e vonatk ozó (k ölts é ge k k e l cs ök k e nte tt) ne ttó hozam r áta é s az é ve s infláció ös s ze has onlítás a 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Nettó hozamráta
Inf láció
A Nyugdíjpénztárak teljesítményének értékelésére az egy évnél hosszabb időtávra vonatkozó mutatószámok alkalmasabbak, melyet a jogalkotók is felismertek, és a Nyugdíjpénztárak befektetései és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet módosítás szerint minden nyugdíjpénztár köteles a tárgyévet követő év február 28áig bejelenteni, nemcsak az elmúlt év, de az elmúlt öt naptári év átlagos hozamrátáját is. A Magánpénztári Ágazat 2003-2007. évre vonatkozó átlagos nettó – költségekkel csökkentett – hozamrátája ennek megfelelően 9,39 % volt, mely azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztár által elért hozam az elmúlt öt évben átlagosan 3,72 százalékkal haladta meg az adott időszakra vonatkozó inflációt. Gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók Tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétele: Tartalékok tárgyévi hozambevétele / tartalékok tárgyévi összes bevétel:
69% 28%
Bér és személyjellegű kiadások / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf.: 61% Igénybevett szolgáltatások kiadásai / működéssel kapcsolatos tárgyévi kiadás és ráf.: 24%
Munkáltatói tagdíjbefizetések / tartalékok tárgyévi összes tagdíjbevétele: Egyéb mutatók Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: Egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke: Átlagéletkor:
59
8.554fő 8.399MFt 18.849 Ft 38 év
0,1%
Összefoglaló A Vasutas Nyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazata a beszámolási időszakban is megőrizte stabilitását. Az Ágazatnál maradéktalanul érvényesültek a jogszabályokban, az Alapszabályban és Szabályzatokban foglaltak. A munkavégzés megbízható és ellenőrizhető volt. Az Ágazat célkitűzése a gazdaságos, ügyfélorientált működés, a pénztártagok igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtása volt. A beszámolási időszakot érintő törvényi és jogszabályi változások gyakorlati végrehajtása és ezzel összefüggésben az Alapszabály, a kapcsolódó szabályzatok módosítása és egységes szerkezetben történő elkészítése jelentős hatással volt a pénztári munkára. A tagdíjbevallás és a tagdíjak átutalását érintő jogszabályi változás hatása alapjaiban érintette a magánpénztári tevékenységet, amelynek rendezése jelenleg is folyamatban van. A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács elé terjesztett anyagok, összeállítások részletesek és szakszerűek voltak, amelyek elősegítették a pénztártagok érdekeit szolgáló megalapozott döntések meghozatalát. A Magánpénztári Ágazat 2007. évben is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, következetesen megtartotta a jogszabályi rendelkezéseket, érvényre juttatta az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltakat, valamint a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács által hozott határozatokat. Az eredményes működés, a fizetőképesség és a kötelezettségek összhangja, a folyamatos ügyvitel, a stabil személyi állomány biztosítva volt. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pénztártagok vagyonának kezelése kapcsán a befektetési tevékenységre és arra törekedtünk, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci viszonyok között is a lehetőséghez képest elfogadható hozamot érjünk el. Az ügyfélszolgálat az érdeklődők részére minden esetben a szükséges felvilágosítást megadta. Törekedtünk arra, hogy az információ áramlás, a kapcsolattartás hatékonysága és színvonala az igényeket messzemenően kielégítse. Budapest, 2008. április 29.
Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke
60
Határozati javaslat:
A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Igazgatótanácsa által előterjesztett 2007. évi mérleg- és beszámolójelentés elfogadása.
Budapest, 2008. április 29.
Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke
61
