2013. október-november
IV. évfolyam 1. szám
A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium diákújságja
SSzinte i hih hihetetlen, l hhogy már á negyedik dik ééve iindul d újra a Cseresnyék, és szinte hihetetlen, hogy újabb tanév köszöntött ránk. Mint ahogy azt is nehéz elhinni ebben a gyönyörű, nyár utáni ragyogásban, hogy nyakunkon a zimankó, a piros orrok, a prüszkölő diákok és a jeges szelek ideje. Na, de tombolhat kint bármiféle hideg és tél, itt a kollégium falai között pezsegni fog a hangulat, erről gondoskodik az újjászerveződött Diákönkormányzat, és a számtalan jobbnál-jobb program. És mire kettőt pislantunk, mire rongyossá olvassátok a novemberi Cseresnyéket, már itt is van az adventi időszak és a Karácsony. De addig még sokat kell aludni, sokat kell bulizni - és akár tetszik, akár nem, egy keveset még tanulni is kell. Csodás új tanévet kíván minen kedves Olvasójának: Dávid Katalin és Horváthné Ruzsa Anita
Diákcsevej.........................................................3 Úti jegyzetek.....................................................4 Gólyanap...........................................................6 Határidő-napló.................................................7 Beszélgető.........................................................8 Képeslap............................................................9 Itt-hon..............................................................10 Egészségünkre!................................................12 Világ-nézet.......................................................14 Vers - mindenkinek!........................................15
Vin kó fot Nóri ói
i
Nór ó k n Vi i fotó
Szeptemberben örömmel láttunk viszont minden kedves kollégistát és tárt karokkal álltunk a gólyák előtt is. Sokakkal beszélgettünk nyári élményeinkről, kérdezgettem, ki mit csinált a nyáron. A beszélgetések során kiderült számomra, hogy bizony sokan kemény munkával töltöttétek a nyarat! Úgy gondolom, hogy a magyar közvélemény talán azt hiszi, hogy a mai kamaszok fesztiválról fesztiválra járva gyűjtik az örök és a felejthető emlékeket és a belépőként szolgáló karkötő trófeákat. Nos hát Kedveseim, álljunk meg egy pillanatra! Egy szóra, vagy kettőre: BÜSZKÉK VAGYUNK RÁTOK! Öröm volt látni a fáradt de büszke csillogást a szemetekben, amikor azt meséltétek,mi mindent tudtatok vásárolni a fizetésetekből! Boldog voltam azon megállapítás hallatán, miszerint: jobban fogok tanulni, hogy lehessen egy rendes szakmám, ne kelljen egész életemet a napszámban tölteni! Álljon itt e diákcsevej felkiáltójelként és főhajtásként mindenki számára!
Nyáron a Biztos Kész Diákszövetkezet által a szegedi Napfény Park Tesco-ban dolgoztam non-food és szárazáru feltöltőként, és emellett otthon mezőgazdasági munkát végeztem fóliában. /Dorcsy/ Augusztusban a pitvarosi önkormányzatnál dolgoztam mint diákmunkás. /Priászki :D/
Mezőgazdasági munkát végeztem a nyáron. Füzesgyarmaton meggyet szedtem, Dévaványa alatt pedig kukoricát címereztem. /Kittike/
Anyunak segítettem lépcsőházat takarítani. (Anonymus/ A nyáron a téeszben dolgoztam, és az volt a feladatom, hogy a paprika szárát csavarjam fel a madzagra. Amikor a két fóliával kész lettünk, akkor egy teremben dobozokat hajtogattunk, utána meg a ládákat, amikben a paprika volt, lemértük, majd a dobozokba raktuk. Általában 7-8 órát dolgoztam. Minden héten kaptam fizetést. /Izabella/
A békési pálinkafőzde szilváskertjében dolgoztam Kisnyéken. /Ismeretlen/
Egész nyáron gyakorlaton voltam: autókat szedtem szét és raktam össze. Fárasztó munka, de izgalmas! /Én/
Mosószerüzemben dolgoztam, mosószert válogattam és takarítottam. (Ismeretlen)
3
A Hollandiában dolgozó garabonciásoktól (külföldön tanuló diákok) kérdezgettem ezt-azt. A válaszokkal talán segíthetnek azoknak, akik még nem tudják, hogy ki merjenek-e menni külföldre dolgozni. Vállaljanak-e külföldi ösztöndíjat? Ha igen, akkor milyen feladatok állnak előtte. Dégi Tamás, Kovács Tamás és Csík Dávid egyszerre hagyták el kis hazánkat, majd Kövecses Norbert pár héttel később csatlakozott hozzájuk. Urazásuk célállomása Hollandia, Badhoevedorp.
Kovács Tamás: Van a lakóhelyünk, a munkahelyünk onnan 11 km-re . Egy üvegházban dolgozunk, sok érdekes trópusi növénnyel, pl. nephentis. Erről a növényről annyit röviden, hogy húsevő növény. Cseresnyék: Hogyan vettétek fel a kapcsolatot ezzel a hollandiai munkalehetőséggel? Dégi Tamás: A munka a Gregus Máté Tagintézmény által indított mezőgazdasági technikum lehetőséget ajánlott fel a diákoknak, hogy 3 hónapig iskola időben is akár, vagy az általuk választott időben kimehetnek dolgozni, pénzt keresni, világot látni, önállóságot tanulni, alkalmazkodni. Cseresnyék: Mit tudtatok előzetesen? Mi hallottuk az iskolai tanulmányaink alatt a Hollandiát megjárt emberek véleményét, tapasztalatait. Megtetszett, és jelentkeztünk. Mivel igen sok érdeklődő volt, így párokat kellet alkotni. Én Csik Dáviddal jelentkeztem. Kovács Tamásnak is párt kellett találni, ő Kispál Rolanddal jött ki. Sajnos Norbi később jelentkezhetett, mert akkor még nem volt osztálytársunk. Így neki nem lett társa. De itt kint ugyanúgy, mint otthon, összetartunk, ahogy szoktunk, és igaz barátokhoz méltóan cselekszünk. A hazatérők mind elmondták, hogy nagyszerű kereseti lehetőség, sok az újdonság, más élet van itt. A hollandok barátságosak, nagyon sok rosszat nem halottunk tőlük. Amszterdam másfél órára van biciklivel, a lakások nem rosszak. Cseresnyék: Hogyan utaztatok kis? Egy magyar vállalkozó hozott ki, aki háztól házig vitt. Kb. egynapos folyamatos út. Hosszú volt, de túl lehetett élni. Biciklit hoztunk ki, hűtőtáskát meg még 3 utazótáskát. Cseresnyék: Milyen a munka? 3 munkahét van mögöttünk. Igazéból mindenki máshogy látja a munkahelyét: szóval leírom úgy átlagosan. A hollandok főleg virággal foglakoznak, dísznövényekkel. Dávid és én orchideát kötözünk 8 és fél órában. Nem a cserepeset, hanem a vágottat, amit exportra Európába meg mindenfelé szállítanak. Üvegházban vagyunk, sorokban kell menni, és az orchideákat egy-egy dróttal megkötözni. Egy átlagos napom úgy telik, hogy 5-5:30-kor kelünk, reggelizünk és 6:10-kor indulunk, 40 perces út kb. 7 előtt pár perccel beérünk -13 km-re van a munkahely. Orchideát kötözünk fel sorokba. Két és fél óra a munkaidő, azután 30 perc kajaszünet. 5 munkatársunk van, akik hollandok. Segítőkészek, most már meg is dicsérnek. Pihenők: 9:30 -10:00; aztán 12:30- 13:00; 13:00- 15:30 munka vége. Itthon vagyunk kb 16: 30 fele, de aztán 10 óra felé fekszünk is. Nem egy adrenalin-termelő munka, unalmas és monoton. Hetente kapunk fizetést.
4
A magyar fizetésekhez képest jónak számít, de a hollandiai szinten nem sok. Cseresnyék: Hollandia mennyiben más, mint Magyarország? Az emberek barátságosak, köszönnek úgy is, hogy nem is ismerjük egymást. A városok tiszták, nincsen szemét, az állatok nagyon becsbe vannak tartva. Pontos, precíz emberek, törekednek a gyors és pontos munkavégzésre. Cseresnyék: A nyelvvel hogyan boldogultok? A nyelvvel elvagyunk, német és angol nyelven beszélnek. Kézzel-lábbal megértetem magam, meg ők is megértik, amit mondok. Cseresnyék: Mit tanácsoltok azoknak, akik még a nagy út előtt állnak? Akik jövőben ki szeretnének jönni, azt tanácsolom, hogy az adott nyelvet, amit tanulnak, vegyék komolyan, mert itt használni kell igencsak, és minél jobban beszél valaki, annál könnyebb érvényesülni: elmagyarázhat, kérdezhet bátrabban. Cseresnyék: Jó, ha kimegy az ember, vagy nem? Szerintem érdemes kijönni, igen. Javaslom mindenkinek, tapasztalatszerzés kell, ne féljenek! Az azért segítség lehet, ha van társa, akivel kijön. Egyedül nehezebb alkalmazkodni. Cseresnyék: Hogy érzitek magatokat? Sokat jelent az ismerős társaság? Elvagyunk, de az otthoniak nagyon hiányoznak és a koleszból is nekem sokan, meg persze a család. Meg a magyar nők, mert ami itt van, az nagyon gyenge felhozatal. A barátok osztálytárssal jó, ha többen vagyunk kint, bár külön házba vagyunk, de összejárunk. Cseresnyék: Milyen a holland buli? A hollandok nem nagyon tudnak táncolni. A holland zenék érdekesek, nem annyira bulizósak. Otthon komolyabban vesszük a bulikat, sokkal nagyobb élet van éjjel. Cseresnyék: További sok sikert és jó munkát kívánunk Nektek! Szeretettel és tárt karokkal várunk haza Benneteket! Köszönjük a beszámolót!
5
Idén a gólyáinkat eg délután alkalmával avattuk fel. Az újoncoknak három előzetes feladattal kellett készülniük: csapatnév, csapatinduló - megadott kifejezések felhasználásával -, egy karaoke produkció. Minden csapat kapott egy-egy DÖK-ös és DÖGös mentort, akik lelkesen segítették őket a felkészülésben. A zsűri sorai között a kollégiumot képviselő illusztris személyiségek ültek. Közülük Doma vetette papírra aznapi benyomásait. 2013. szeptember 25. egy olyan nap volt a gólyák számára, amit soha nem fognak elfelejteni. Egész nap azon aggódtak, hogy este milyen feladatok várnak rájuk. Eljött az este, és már mindenki izgatottan várta, hogy fognak szerepelni az újdonsült kollégisták. Persze előtte maga a DÖK is megcsillogtatta énektudását, hogy feloldják a gólyák lámpalázát. Meglepően gördülékenyek voltak és oldottak, ami furcsa a „friss húsoknál”.(Kulisszatitok: Az IN-TEAM volt a kedvencem végig!) Az öreg gólyák, vagyis a mentorok erősítették a gólyák csapatát. A koleszfröccs utáni gyomorrontást leszámítva minden simán ment, és végül sok izgalom és nevetés után befogadtuk az újonnan érkezőket. Visszagondoltam az én avatásomra, ahol nem volt kifejezett zsűri, akik pontoztak volna minket hanem lent volt az egész embersereg és ott figyeltek minket árgus szemekkel, mi pedig nagyon izgultunk, hogy itt és most beégünk, de olyan szinten, hogy paradicsommal fognak minket megdobálni. De ahogy elkezdődött és bemondtam az első próbálkozót, rögtön elmúlt a félsz, mintha évek óta mikrofonnal a kezemben léteznék. A végén még az akkori szobatársaimmal előadtunk egy EMINEM paródiát, ami tarolt mindent. Utána nekünk is meg kellett inni a koleszfröccsöt, amiből egy páran többet ittak, mert nagy volt a lelkesedésük. :) Egy a lényeg: én a sajátomat nagyon élveztem, mivel még kis surmó voltam, és új volt az egész közeg, a hely, és ez feldobta az adrenalinomat. A mostaniban, hogy zsűritag lehettem, egy élmény volt, mert megtapasztalhattam, milyen a másik oldalon lenni. Ez olyan boldogsággal töltött el, mint egy teljes hét suli nélkül! Az avatásban sokak munkája és ideje benne van, amit szeretnék mindenki nevében megköszönni, mivel ha nem lenne gólyaavatás, akkor a kollégiumi életnek se lenne pörgése az pedig nagyon fontos egy diák életében. Remélem jövőre is lehetek zsűri ( vagy bemondó a hangom miatt ugyebár :) ), esetleg szervező, mivel lennének olyan ötleteim, hogy….. az maradjon a jövő titka. ;) Kösz, hogy szántatok időt a kis monológom elolvasására, ha nem, akkor hagyjátok el az országot, van rá 2 percetek! DOMA
6
Az újonnan megalakult Cseresnyék DÖK első rendezvénye volt a Gólyanap. Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát! Gratulálunk minden kedves Gólyának és mentoraik-nak! Az elkövetkező hetekben az alábbi programok várnak Rátok:
TEABÁR- Szüreti táncház Bemutatkozó est – 0. és 9. évf. Mindenki másként csinálja… - újrahasznosítás játékosan, alternatív energiák felhasználása; Újrahasznosított tárgyak a Cserkóban - pályázat Karaoke TEABÁR - Pély Barna és aCoco Bongo
2013. november 6. 18 órától DÖK-ülést tartunk a könyvtárban. Témáink: - Kovács József tanár úr bemutatja nektek az új biztonsági rendszerünket. - A koleszon belüli kívánatos higiéniás alapismereteket szeretné egyeztetni veletek egy társatok. Minden érdeklődőt várunk, a DÖK képviselőknek kötelező a megjelenés! 19 órától SZÜRETI BÁR Cserkó-módra a Kankalin néptáncegyüttes tagjait várjuk sok szeretettel egy táncházra. Minden táncoslábú teát, bort, mustot szerető kedves diákot várunk! Lesz: zene, tánc, tea, must, szőlő, csősz és rabló... :-) 2013. november 20. Pély Barna és a Coco Bongo együttes érkezik hozzánk, akik a tőlük megszokott jó hangulattal fognak szórakoztatni Bennünket.
Adventi galéria – Prohászka Ildikó, Kisné Máji Etelka Mikulás DISCO – a legpirosabb közösség versenye Karácsonyi ünnepség Szobaotthonossági verseny TEABÁR
7
Koleszunk idén is bővült egy újabb pedagógussal. Czakó Péter tanár úr helyére Kissné Máji Etelka matematika tanárnő került, vele beszélgettem. Sziszi: Mikor határozta el, hogy tanárnő lesz? Tanárnő: Már kora gyermekkorom óta ez érdekelt, Talán ötödik osztályos lehettem mikor elkezdtem segíteni az osztálytársaimnak matematikából. Ha át tudom adni a tudásomat, ha azt megértik, az nagyon jó érzés, számomra ez a siker. Sziszi: Melyik iskolába járt? Tanárnő: Pesten végeztem a középiskolát. Szegeden a tanárképzőt. Szerettem a rajzot meg a zenét,de a zenéhez zongoratudás kellett én meg csak furulyát, harangjátékot, klarinétot tanultam. Mivel mindig ügyes voltam rajzolásból, festésből, a matematika mellé azt választottam. Sziszi: Hol lakott? Tanárnő: Pesten, ahol tanultam. Azért mentem Szegedre, mert ott volt ma- tematika-rajz szak. Ott ismertem meg a férjem, aki vásárhelyi, így aztán ide költöztem. Sziszi: Vásárhelyen tanított a kolesz előtt? Tanárnő: Igen, amíg össze nem vonták a Ságvári Endre Általános Iskolát a József Attila Általános Iskolával addig ott tanítottam, utána jelentkeztem ide. Sziszi: Milyen tapasztalata van a koleszról, a diákokról? Tanárnő: Nem jó és nem rossz, minden korosztályt kedvelek, de megismerni másokat, ahhoz hosszabb idő kell. Itt nagyon otthonos a légkör és ez tetszik nekem. Minél több időt töltök itt, annál jobban megismerjük és, remélem, meg is értjük egymást. Három, ma már felnőtt, fiam is sok mindenre megtanított, míg felneveltük őket. Sziszi: Most milyen szerepet játszik a rajz az életében? Tanárnő: Festek, ha kedvem van, mert valami elkezd foglalkoztatni Általában tavasszal kezdem a munkát, bár a téli táj is egy kihívás. Ilyenkor hónapokig folyamatosan dolgozom. Kisebb nagyobb kihagyásokkal főiskolás korom óta festek. Amikor a gyerekeim születtek, akkor 10-15 évig szinte egyáltalán nem volt rá időm. Sziszi: Kiállítása szokott lenni? Tanárnő: Igen a Cseresnyésben is volt már két kiállításom, és a Városi Könyvtárban is. Az Alkotó Pedagógus Pályázaton Szentes
8
Város díjazottja lettem és most megint a kollégiumba állítok ki Adventra. Volt több közös kiállításom is a kollegákkal. Sziszi: Melyik technika a kedvence? Tanárnő: A főiskolán megtanultunk minden technikát. Sokáig akvarellel festettem, kipróbáltam a temperát és olajat is, de most megtaláltam a számomra legmegfelelőbbet, az akrilt. Ez azért jó, mert gyorsan kell festeni, mert hihetetlen gyorsan szárad, de mégis fedő festék. Sziszi: A kiállításnak lesz témája? Tanárnő: Nem igazán téma szerint választok, mindenből egy keveset, ami foglakoztat. Egy ideje rendszeresen járunk Mártélyra kutyát sétáltatni az erdőbe, és olyankor szívesen fotózok is. Ez az élmény megint meghozta a kedvem a festéshez. Sziszi: Mit szeret a legjobban festeni? Tanárnő: Sok csendéletet festettem, de nagyon szeretem az őszi tájat festeni: az a legszínesebb, gyönyörű évszak. Sziszi: A gyerekek mit várnak el egy festménytől? Tanárnő: Én jól ismerem őket, azt várják egy festménytől, hogy felismerhető legyen. Tehát ha az tájkép akkor legyen táj, ha virág, akkor virágnak is látszódjon. Sziszi: Rajz és matematika szakos tanár, mindemellett fest. Milyen más szakmában tudná még elképzelni magát? Tanárnő: Már így is nagyon sok mindent csinálok, sokfelé ágazik az életem. Rendszeresen sportolok, például, ma is pingpongoztam, és kosarazni is szoktam. A futás és az úszás viszont nem áll hozzám közel. Egy időben aerobikoztam és kedvelem a kerékpározást. Sziszi: A mai kor nagy hangsúlyt fektet a zenére, tanárnőnek van-e kedvenc előadója vagy műfaja? Tanárnő: A zene mindig része volt az életemnek. Egy-két kivétellel szinte mindet szeretem, ami számomra jó. Szeretem a könnyűzenét, a fiamnak van egy zenekara, az egy kicsit keményebb. Kedvelem a harmóniát a zenében és a festészetben is. Szívesen táncolok, régebben többet, mint manapság, még néptáncoltam is. Sziszi: Köszönöm szépen a beszélgetést! Sziszi
Kis kedvencek Kedvenc könyv: Lev Tolsztoj: Anna Karenina Kedvenc író: Jókai Mór Kedvenc festő: Monet, Vincent van Gogh Kedvenc film: Egy magyar nábob, Kárpáti Zoltán Kedvenc évszak: nyár Kedvenc hely: Mártély
SZLOVÁKIA Szeptember 26-án reggel 6 körül elindultunk Szlovákiába két busszal. A hosszú út közben kisebb megállókat tettünk, és dél körül megérkeztünk Selmecbányára. Kaptunk speciális védőfelszerelést és leindultunk a bányába, ahol a sötétben kilométereket megtéve és érdekességeket megtekintve keltünk át. A bányát túlélve utaztunk be Selmecbánya központjába, ahol egy kis szabadidőnk volt körülnézni. Ezután a buszra visszaszállva indultunk a szállásra, ahol a leszálláskor már a társaság fele nagyon fáradt volt. Mindezek után a vacsorát elfogyasztva mehettünk a dolgunkra. Saját fürdőszobával, remek kilátással ellátott szobáinkban tértünk nyugovóra. Másnap a csoport túrázni ment a hegyekbe. Fárasztó volt, de túléltük ezt is, szerencsére senki nem esett le. A Lomnici csúcs alatti Tarajka patak és vízesései volt túránk célja, és bár szokatlan volt hegynek felfelé kaptatni a széles és forgalmas turistaúton, a látvány és a furcsa levegő (oxigén volt benne!!!) kárpótolt bennünket. A túra után, útban a poprádi élményfürdőhöz megálltunk Késmárkon, a hajdani királyi városban, ahol két evangélikus templomot is megtekintettünk. Az egyik egy több száz éves, sárral tapasztott fatemplom volt, a másik pedig egy újabb kori, kőböl épült templom, ahol Thököly Imre erdélyi fejedelem nyughelye mellett tisztelegtünk. Innen indultunk a fürdőbe, ahol a csoportunk egy része fürdőruha hiányában sétálni indult, a többiek pedig kiélvezték a termálvíz, a csúszdák, és a vízijátékk nyújtotta örömöket. Sokan még egy vízi buliban is részt vettek, a medence partján lelkesen táncoló szlovák fiatalok irányításával remek, pörgős zenére lehetett táncolni a vízben. Az estét játékokkal zártuk: aki akart, kártyázhatott, ping-pongozhatott vagy biliárdozhatott - vagy csak egyszerűen pihenhetett. Harmadnap elindultunk haza, persze némi kitérővel, hiszen útba ejtettük Lőcsét, majd Szepes várát, A szép barokk stílusú vár után, aminek minden kavicsa tudna valami barokk történetet mesélni, megérkeztünk Kassára, ahol a társaság kettévált, és két idegenvezető kíséretében bejártuk a belvárost. Megtekintettük a Szent Erzsébet Székesegyházat, egy csodálatos gótikus templomot, ahol Mátyás király is gyakran tartózkodott. Ebben a templomban tekinthettük meg a magyarság neves embereinek szarkofágjait - itt nyugszik például II. Rákóczi Ferenc. A templomlátogatás után meglepetés fagyit kaptunk Kassa egyik legrégibb és leghíresebb cukrászdájában, majd sétánkat Márai Sándor szobránál zártuk. Végül az AJKP-sok hazaindultak, és kipihenték fáradalmaikat. Kiss Noémi és Mata Dávid István munkája nyomán
9
Zoltai Attila festőművészt kérdeztük az idén 60. évfordulóját ünneplő Vásárhelyi Őszi Tárlatról. Zoltai Attila: 60 éve hozták létre vásárhelyi művészek. Eleinte Vásárhely és Vásárhely környéki művészeknek bemutatkozási lehetőség volt. Európában szinte egyedülálló. Néhány olyan nagy kiállítás van, ami ekkora tradíciót tekint vissza, például a Velencei biennále (a világ egyik legrangosabb sokoldalú művészeti, kulturális eseménye). Olyan széles körben van meghirdetve, hogy az ország teljes kortárs keresztmetszetét meg lehet tekinteni egy ilyen őszi tárlaton, nyomon lehet követni a trendet és a változásokat. Az idei Őszi Tárlatra, ha jól tudom, 760 munka érkezett be, és ebből 260 került kiállításra, például Munkácsy- díjas és elismert művészek munkái. Nagyon sok a hagyományos, klasszikus módon megfestett munka. Jelen van a modern, jelen van a videó művészet és egy csomó extrém dolog is. Ella Köszönjük szépen!
„Ez de ronda!” „Mekkora gáz!” „Hát ilyet én is tudok festeni!” „Most ezért jöttünk ide?!” Ugye, számtalanszor mondtad már ezeket a mondatok, valahányszor kiállításon jártál? Mint ahogy azt is rengetegszer hallhattad, hogy „Maradj csöndben!” „Ne nyúlj hozzá!” „Ne menj közel!” „Hgy mondhatsz ilyet?” „Ez művészet!” Igen, ez művészet... művészet túlélni egy-egy kiállítást, amikor az ember nem érti, nem látja, nem akarja... Pedig kiállításra járni jó. Igen, tényleg, komolyan. Mert a kiállítás - és köztük a méltán híres vásárhelyi Őszi Tárlat is - érdekes és izgalmas is tud lenni, csak kell hozzá egy szem. Egy kiállításnéző szem. És egy kis jómodor. Mert igen, a kiállításon bizony olyan dolgok vannak kiállítva, amik nem csak sok pénzt érnek, de az alkotójuknak is olyan fontos, hogy valóban nem szeretné, ha hozzányúlnál, megfogdosnád, belehelnéd - netalántán le is löknéd. És igen, a kiállításon halkan beszélget az ember, mint a színházban és a moziban is, mert nem szeretné zavarni mások szórakozását. És még valami - szíved joga, hogy a kiállítás, a festmény, a fénykép, a szobor, egyéb ne nyerje meg a tetszésed - de akkor próbáld meg megfogalmazni magadnak, másnak (lehetőleg ne a művésznek vagy egy véletlenül arra járó idegennek), miért nem tetszik. És kérlek - próbálj meg találni legalább egy, egyetlen egy olyan kiállítási tárgyat, amire rámondanád: „Ez tetszik!”
10
Hódmezővásárhely poros kisváros Magyarország déli részén. Nincsenek hegyei, tengerpartja, nem üdülőközpont – csendes, unalmas, érdektelen. Itt soha nem történik semmi. De az is lehet, hogy a látszat csal. Talán csak be kellene kukucskálni a felszín alá, tájékozódni kicsit, feleleveníteni a nem is oly távoli, eseménydús múltat, és oly sok minden kiderülne kicsiny városkánkról nem csak a kollégistáknak, vendégeknek, de a tősgyökeres vásárhelyieknek is. Az például, hogy nem is olyan kicsiny – ha hozzá tartozó külterületekkel, tanyákkal együtt Vásárhely Budapest után Magyarország második legnagyobb kiterjedésű városa. És ez a város valaha bizony a kultúra egyik középpontja volt. Hajdanában, száz éve Ady „parasztPárizsnak” nevezte: a művészetek pusztai központjának, hiszen itt alkotott sok neves festő és szobrász, többek között Tornyai János és Szántó Kovács János is. Kicsit később, a második világháború után ide vonult vissza száműzetésbe a híres író, Németh László, aki amellett, hogy a szomszédos Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított, részt vett kollégiumunk elődjének megalapításában – és az ő Cseresnyés című drámájának tiszteletére nevezik kollégiumunkat Cseresnyésnek. Jóval kevésbé ismert tény, hogy ebben az időszakban másik híres író is tanított Vásárhelyen: Szabó Magda a leánygimnázium tanára volt néhány évig – Németh Lászlóéhoz hasonló okokból. Ebben a korban cseperedett városunkban több kiválóság is – Ilosfalvy Róbert híres operaénekes, Kenéz Ernő, aki szintén operaénekes volt, és Antal Imre, aki zongoraművészként kezdte, majd híres televíziós személyiségként vált országszerte ismertté. Ez utóbbi három ember kapott idén októberben bronz domborművet a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ falán – köszönhetően Kenéz Ernő özvegyének, Kenéz Heka Etelkának, aki a műveket adományozta a városnak, és Lantos Györgyi szobrászművésznek. És ha már itt tartunk: szintén a város szülötte Bessenyei Ferenc híres operaénekes (operaénekesekben, úgy látszik, jók voltunk), és a nem is oly rég elhunyt színész, Sinkovits Imre – akinek említése, emlékének megörökítése úgy tűnik, várat még magára. Hódmezővásárhely a mai napig nem kell, hogy szégyenkezzen: innen származik a talán még általatok is ismert együttes, a Kozmix frontembere, Lányi Lala is, és a karakteres hangú, egyre ismertebb színésznő, Pikali Gerda is. Vásárhely kívülről talán álmos kisváros – a felszín alatt azonban egészen meglepő dolgok rejtőznek. Van kedved felfedezni őket...?
11
!
t e z i f i m i T , t ize
v l á Igy
Október 10. a Lelki Egészség Világnapja. 1992 óta kerül megrendezésre évente. A Magyar Mentálhigiéné honlapja alapján a világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a pszihiátriai problémák és a lelki egészség középpontba állítása. Ha már mentális egészség! Ha már nem iszol eleget, mentálisan is lehetsz beteg, vagy ,,jobb” esetben megszokásból. Sokan bele sem gondolnak, mennyit kocKívülről is úgyanúgy megbetegíti magát, a száraz bőr, beesett szemek, vérnyomásérezzük a szomjúságot, a hiány már több Ilyenkor kb. 5dl tudja pótolni a hiányt, ami teség következtében a vér is besűrűsödik,
káztatnak, ha kevés folyadékot isznak. mint belülről. A folyadékhiány eredménye és vércukorszint problémák. Amikor mint 1%, vagyis 7,5dl a szervezetünkben. egyenlő a veszteséggel. A folyadékveszami miatt többet kell dolgoznia a szívnek.
SÜRGŐSEN SZOKJ RÁ AZ ,,IVÁSRA”! Motivációként, jó ha tudod, hogy a megfelelő folyadékbevitel egy idő után széppé, kisimultabbá és ránctalanabbá teszi a bőrt. Ha üccsi helyett vizet iszol- de azt eleget-, elveszi az étvágyat, és mivel nem tartalmaz kalóriát, nem hizlal. Ha elszántad magad, ügyelsz ezentúl (ha eddig kevésbé), figyelj arra is nagyon, hogy hanyagold az imént említett üdítőt, és csapvizet se fogyassz, hiszen az klórt és egyéb mérget tartalmaz, amik pusztítják a bélflóra jó baktériumait. Az ásványvízből pedig érdemes az „összes oldott ásványi anyag” feliratú palackokat keresni, hiszen a felesleges ásványi anyag is lerakódik a szervezetben.
Cheers! :)
Ella
2013 októberében fővárosunk adott otthont a Budapesti Víz Világtalálkozónak. A különböző ENSZ-programok és kezdeményezések, illetve a Víz Világ Tanács Víz Világfórum (World Water Forum) sorozat eredményeit figyelembe véve a találkozó olyan elérhető, megfizethető és kipróbált gyakorlati megoldásokat mutatottbbe, amelyek az ismert legfőbb kihívások kezeléséhez nyújtanak segítséget. A Világtalálkozó érdemi segítséget nyújtott a vízzel kapcsolatos, konkrét, speciális, mérhető, megvalósítható, reális és időben behatárolt fenntartható fejlődési cél kidolgozásához. A találkozó célja volt, hogy az ENSZ közgyűlése számára konkrét ajánlást fogalmazzon meg a 2015 utáni fejlesztési célkitűzéseket illetően. A találkozó érdekessége továbbá, hogy a plenális ülésekkel párhuzamosan különböző érdekcsoportok számára is nyújtottak hasznos információkat, úgy, mint az IFJÚSÁGI FÓRUM. Az Ifjúsági Fórum a jövőbeli döntéshozók számára kívánt teret biztosítani, hogy eszmecserét folytathassanak, kidolgozhassák és összegyűjthessék elképzeléseiket a Budapesti Víz Világtalálkozó folyamán, illetve a Budapesti Nyilatkozat kidolgozásának hosszabb folyamatában.
12
Hiszen a jövő a TI kezetekben van!
Több figyelmet kellene szentelnünk az egészséges életmódra! Olvastam minap cikkeket az origó oldalán. Mostanában egyre jobban „folyik a csapból”, hogy egészséges életmód így-úgy. De mit takarna ez? Ne együnk annyit? Egyáltalán, mi az az életmód?
Cukorbetegség „Több szerepet kellene vállalni az egészséges életmóddal kapcsolatban!” Hangzott el a háziorvosom szájából. Ma több figyelmet fordítunk a külsőnkre, mint a belsőnkre, fontosabb az hogy milyen mobilunk van mint az hogy egy nap megegyünk egy almát, narancsot vagy bármit, ami gyümölcs vitamin. Inkább esszük a csokoládét, isszuk a sok cukros üdítőt. Mozgásszegény, stresszes életmódot élünk. Ez egy szörnyű útvesztő, egy helyre vezet Cukorbetegség. Cukorbetegség esetén a szervezetben lévő szőlőcukor mennyisége az inzulin nevű hormon elégtelen termelődése, vagy csökkent hatékonysága miatt magas. A betegségnek két típusa különböztethető meg: az 1-es típusú cukorbetegség fiatalabb korban, általában 30 éves kor alatt jelentkezik, míg a 2-es típusú többnyire 40 év feletti, elhízott személyeknél alakul ki. Kezeletlen esetben a betegségnek az egész szervezetre kiható szövődményei alakulhatnak ki, amelyek viszont a gondos és folyamatos kezelés mellett minimálisra csökkenthetők. A sejtek működéséhez energiára van szükség, melyet szervezetünk a szőlőcukor „elégetéséből” fedez. A szőlőcukor sejtekbe való felvételét és raktározását az inzulin nevű hormon szabályozza. Az inzulin a hasnyálmirigy belső elválasztású hormonja, mely a normális vércukorszint fenntartásáért felelős. Táplálkozás után megemelkedik a vércukorszint, és ez a hasnyálmirigyet fokozott inzulin elválasztásra serkenti: a termelődő inzulin segíti a sejtek szőlőcukor-felvételét és raktározását, normalizálva ezzel a vércukorszintet. Cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak rá megfelelően, ezáltal magas vércukorszint alakul ki. Ha a cukorbetegség kezeletlen marad, akkor ez a végtagjaink elvesztéséhez, vaksághoz, rákos sejtek kialakulásához vezet. Kérlek, ha ezt a cikket elolvastad, ne legyél rest elmenni évente egyszer az orvoshoz, és megméretetni a vércukorszintedet. Az éves kontroll tájékoztatást ad a szervezeted állapotáról. Anonymus c
13
“Mindent meg kell simogatni” A szegénység, mondhatni, egyidős az emberiséggel. Egyre többen csúsznak le erre a szintre, és az esetek túlnyomó többségében sajnos nem tudnak kijutni a nyomorból! De talán javít valamit az ügyön, hogy a szolidaritás egyre erősebben él a köztudatban. Egyre elterjedtebbek például bizonyos adománygyűjtések a szegények vagy betegek javára, a családoknak segítő programok és alapítványok. Reggelente iskolába menet eltöprengek, amikor látom a konténerekből félig kilógó, turkáló embereket. Azt mondom magamban: „Jó ég! Hogy süllyed valaki ilyen mélyre?” Néha bizony a szó szoros értelmében… De viccet félre téve, ma nem csak ezt láttam, ugyanis egy nő és egy férfi, rongyokba öltözve, igen-igen „majzosan” átölelték egymást, miután a férfi segített a nőnek. Azt gondoltam, hiszen ők is emberek, érző és bizony sokszor vérző szívvel. Gyakran nem saját hibájából kerül az ember az utcára és lesz nincstelen, mégis az emberek sok esetben úgy állnak hozzájuk, mintha ők nem is emberek lennének. Alapul véve ezt, megkülönböztetünk abszolút szegénységet , mely alapvető bizonytalansággal jár, ezt pedig az ,,egyik napról a másikra él” kifejezéssel tudnám jellemezni. Van ezen kívül a relatív szegénység, mely szűkös anyagi helyzetet jelöl. A szegényeket két szélsőséges réteg jellemzi: az önző, élhetetlen, lusta emberek,valamint azok, akik azt vallják, hogy tőlük független tényezők miatt kerültek ebbe a helyzetbe Mindannyiunkat felzaklathat, ha leszólítanak vagy kéregetni próbálnak tőlünk ilyen-olyan módszerrel, de a mélyszegénységben élők védelmére szóljon, hogy nekik már csak ez maradt, mivel igen kevés a valószínűsége, hogy ki tudnak saját maguktól lábalni ebből a sanyargató helyzetből. Viszont bármennyire is sajnálkoznék rajtuk, be kell valljam, hogy találkoztam már olyan nincstelennel, aki agresszívnek és levakarhatatlannak bizonyult. Rossz tapasztalataink alapján könnyen rájuk ragaszthatunk megalázó és sértő jelzőket. De persze nem lehet kérdés, hogy segítenünk kell a szegényeken amilyen módón csak tehetjük, hiszen ha bennünk, emberekben nincs meg társaink felé az emberség, akkor hát kiben legyen? Hiszen ,,Mindent meg kell simogatni, /A hiénákat, a békákat is” - írta József Attila Gyémánt című versében. Én úgy érzem, hatásosan fogalmazott.
Szimi
14
Gárdonyi Géza: A bor legendája László Kamilla: Őszi vers A forróság elmúlt, Az összes levél lehullt, Hideg szelek járnak, Vége lett a nyárnak, Előkerül a meleg kabát, Külön-külön minden barát. A nyári szünet véget ért, Tanulj a jobb életért!
Szólt az Isten: “Kedves fiam, Nóé: Itt a sz"l", kóstold meg, hogy jó-é?” Felelt Nóé: “No, megöregedtem, de ilyen jó bogyót még nem ettem.”
Szól az Isten: “Kedves fiam, Nóé: A csíp"s must, hadd lássuk, hogy jó-é?” Felelt Noé: “Ihaj, csuhaj! Sári! Három Istent kezdek immár látni!”
Szólt az Isten: “Kedves fiam, Nóé: Hát az ó-bor, hadd lássuk, hogy jó-é?” Felelt Nóé: “Iszom reggel óta: Gyere pajtás, van még a hordóba !”
Csanádi Imre: Szüret után Pihen a prés. Mustszag bódít. Zenél a csönd, hallgatom. Szőlőszem és részeg darázs hempereg az udvaron.
15
Mi van a képen? Ha sikerült megfejtened, dobd be a könyvtár ajtajánál lévő rejtvény-ládába, és várd a sorsolást! Ha ügyes vagy, no meg szerencsés, izgalmas Cseresnyék-relikviákkal gazdagodhatsz! A megfejtés határideje: november 25.
Munkatársaink: unkatársaink: Baja Norbert, Bojković Dominik, Degi Tamás, Kiss Izabella, Kiss Szimonetta, Kovács Tamás, László Kamilla Anna, Pribelszki Dóra, Fűfa Szandra Fotó: Vinkó Nóra Szerkesztette: Horváthné Ruzsa Anita, Dávid Katalin Hódmezővásárhely, 2013. október 25. Kiadja a Norma Nyomdász Kft, Hódmezővásárhely, Rárósi u. 10
16
