2013. május-június
III. évfolyam 5. szám
A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium diákújságja
Érettségi: É é i N No para!! Lehegyiné Éva nénit kérdezgettük
Mi a teendőtök? t dőtök? Mi
úúsztunkk - megúsztuk! ú t k!
Csenki Attila blogja Vásárhely Budapest
mével Szimi szemével
F d Krisztián K i iá Fodor egy misszionárius élete
„Itt a búcsú ideje, dúdolja a szellő...” – bár a ballagásoknak már vége, az én fejemben az óta is ez a ballagó nóta motoszkál. Mert hiszen ez a Cseresnyék utolsó száma ebben a tanévben, és nem is olyan sokára kiürül a kollégium, üresen állnak majd a szobák – ez legalább annyira szomorú, mint amilyen megnyugtató a megtépázott pedagógus-idegeknek a csönd és a nyár. Elbúcsúztak a ballagóink is, nemsokára már mint „érett”, komoly felnőttek folytatják útjukat valamerre, amerre viszi őket a Sorsuk. És a saját magunk, illetve a ballagók vigasztalására mondom: a búcsú bizony nem csak valaminek a vége, de valaminek a kezdete is. Új tapasztalatoknak, új szerelmeknek, új örömöknek... meg kell tanulni örömmel nézni mindazok elébe, ami majd vár rátok és ránk. Várni a nyarat, a forróságot, a hársfaillatú, cigaretta-ízű hajnalt a buliból hazafelé tartván, a strandok hűvösen fröccsenő vizét, az augusztusi csillaghullást és a szeptembert - kinek itt, kinek már máshol, amerre a Párkák szőtték a fonalat. És ha szeptember, akkor (reméljük) újra Cseresnyék! Viszontlátásra!
Dávid Katalin és Horváthné Ruzsa Anita
Diákcsevej........................................................3 Ha nagy leszel.................................................4 Interjú..............................................................6 Úsztunk a Cserkóért......................................8 Képeslapok.....................................................9 Beszélgető......................................................10 DUE - Vásárhely...........................................12 DUE - Budapset...........................................13 Emlékkönyv...................................................14 Blog-oló.........................................................15 Sport...............................................................16 Nyelvőr...........................................................18 Vers mindenkinek.........................................19 A világ legjobb focistái.................................20
Vin kó fot Nóri ói
i
r ó Nó k n i V i fotó
Az érettségiig eljutni nehéz. Ha a Amikor 15 évvel ezelőtt az érettségire készültem, úgy négy évet bukás nélkül túlélted, gondoltam, hogy életem legnagyobb megmérettetése akkor nincs akadály, ne aggódj! előtt állok. Ez a vélemény az évek távlatából megvál(Fatul Vivien) tozott: addigi történetem legnagyobb megmérettetése volt. Mert én komolyan vettem. Mert azt hittem, ez Nem kell félni az érettségitől, kevés valóban egy vízválasztó lesz. Hogy onnanól kezdve tudással is tuti a siker. lesz egy ELŐTTE és egy UTÁNA szakasza a mesé(Farkas Laura) nek, aminek én vagyok a főszereplője. Úgy gondoltam, hogy minden ezen dől el. Utána rájöttem, hogy valóban: ez csak egy papír. Senki azóta meg nem kérdezte tőlem, hogy milyen Szerintem fölösleges az érettségi, mert külföldön úgysem fogadják el. lett. Csak hogy van-e vagy nincs. (Bucsek Richárd) Szerintem másfél évtizeddel ezelőtt sokkal könnyebb volt az érettségi. Komolyan mondom! Nyugodtan állok az érettségi előtt. Rengeteg egyéb megtanulandó tétele és fejezete van Nem most kell tanulni, négy évig az életnek, amit igenis meg kell élni - bármennyire is kellett. Izgulni nem fogok. Mindent fáj- ahhoz, hogy érettek legyünk az élethez. megteszek azért, hogy sikerüljön. De ezt nem 18 éves fejjel kell megélni. (Degi Tamás) A Nagybetűs valóban nap mint nap állít olyan feLegalább egy tételt - amit ladatok és válaszutak elé, amikor érettségedet, kihúztok - azt azért tudjátok, felelősségteljes gondolkodásodat, világlátásodat kell Kedveseim! Bízzatok magatokban! bizonyítanod. Imádkozok értetek! Ez hossszútávú projekt, nem két hónap vizgadömNagyon drukkolok Mindenkinek! pingje. Nem mostanában (Margó néni) Ami számomra a nagy tanulság: tanulni kell mindhaérettségiztem, de az eltelt jó lálig! Meg persze jónak lenni. De tényleg: komolyan pár év arra megtanított, hogy fontos, hogy a lécet mindig feljebb tegyük maaz érettséginél csak nehezebb gunknak, hogy ne punnyadjunk bele a semmittevévizsgák jönnek - szó szerint és sbe. Tudom, vannak szakaszok, amikor azt mondjuk: átvitt értelemben is! csak vizsgázni, tanulni ne kelljen soha többet. Semmi D.K. számonkérés, semmi teljesítési szint, semmi megfeleAki négy évig tanul, annak lési kényszer. könnyű. Aki nem, annak Hát barátaim, ez nem fog összejönni, kicsi tanulással görbülni fog. azt elárulom. Folyamatos vizsga az (Farkas Timike) élet. Bevallom nektek őszintén: nem fogok felnőni soha! Mert nem akarok! De A szóbeli része nehéz. Én kegyetlenül érésben vagyok még, azt hiszem... gyűlöltem, mert nem szeretek beszélni. És most jöjjenek az őszinte vallomáTanulni kell, úgy túl lehet élni. sok Tőletek... (Melinda) HRA
3
Sosem felejtem a napot, amikor első diplomámat a kezembe foghattam… Úgy éreztem, enyém a világ: szezám tárulj, ide nekem munkaerőpiac, itt áll előttetek egy pályakezdő lelkes pedagógus, könyvtáros! Kinek kellek???????? Aztán másnap fogtam a még meleg, műbőrborításos oklevelemet, és szépen beballagtam vele – világmegváltási szándékkal – a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségébe és regisztráltattam magam, mint pályakezdő munkanélküli. Igen. Valóban megérte. Ezért az élményért érdemes volt nyolc féléven keresztül a szegedi Egyetemi Könyvárban tanulni, kutatni, néha a jegyzetre rogyva aludni…Ennek már lassan 11 éve…Azóta persze rájöttem, hogy igen, megérte tanulni, mert imádnivaló szakmát választottam! De most nem ez a téma, hanem az, hogy TI mit csináljatok, ha eljön a MÁSNAP?Hova menjetek, hol regisztráljatok, merre induljatok friss érettségivel, szakmával a kezetekben? Reméljük, hogy alábbi írásunk segítségetekre lesz.
Miért kell adózni és TB-t fizetni? A Magyar Köztársaságban a magánszemélyeknek alkotmányos kötelezettségük, hogy jövedelmükből a közterhekhez a törvényekben meghatározottak szerint hozzájáruljanak. Ezen kötelezettségének a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásával és megfizetésével tesz eleget. Az állam folyamatos működéséhez (rendszeres kiadásainak fedezetéhez) szükséges, hogy rendszeres bevételei legyenek, ezért a magánszemélyeknek az évközben megszerzett jövedelmük után adóelőleget kell fizetniük. Amennyiben a jövedelem munkáltatótól származik, úgy az adóelőleget a munkáltató (kifizető) köteles megállapítani, levonni, bevallani és befizetni. A társadalombiztosítás - eltérően az üzleti biztosításoktól - olyan szolidaritáson alapuló társadalmi kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező. Tehát a személyi jövedelemadón túl a magánszemély jövedelmét járulék levonások is terhelik, amelyek fedezetet nyújtanak a társadalombiztosítás rendszeréhez. A fizetésedből tehát - ha van -, le fogják vonni az adóelőleget, és a TB-járulékot, ami a térítésmentes orvosi ellátást biztosítja számunkra. Amennyiben még nincs fizetésed, de már nem is tanulsz nappali képzésben, akkor nincs társadalombiztosításod - azaz minden orvosi ellátásért, akár náthás vagy, akár eltörött valamid - fizetned kell, és a receptre kiírt gyógyszerekért is teljes árat kell fizetned. Hogy ezt elkerüld, rögtön másnap be kell menned a lakhelyedhez legközelebbi OEP-hez (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), és sárga csekket igényelni, amin havonta fizeted magadnak a TB-járulékot. Ez mindaddig tart, amíg nem lesz munkahelyed. Munkába állás előtt milyen dokumentumokat kell beszerezned, amelyet a munkáltató kérni fog? Adókártya: Legtöbben már a munkába állás előtt rendelkezünk adókártyával, hiszen az adóazonosító jel egy olyan azonosítónk, melynek közlése például bankszámla nyitásakor is elengedhetetlen. Amennyiben nem rendelkezel még adókártyával, ezt meg kell igényelni az adóhatóságtól. „Első munkahely garancia” 2013 Célja a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének
4
elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program keretei között bérköltség támogatás állapítható meg - a munkáltató kérelme alapján - a 25 év alatti pályakezdő álláskereső foglalkoztatását teljes, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállaló munkáltató számára. Az első munkahely garancia program (EMG) lényegében megegyezik az előző Start kártyával. A kedvezményre való jogosultsággal kapcsolatos információkat a helyi Munkaügyi Kirendeltségen kaphatsz. A lényege, hogy a munkavállalónak megéri pályakezdőket alkalmazni, így a gyakorlattal nem rendelkező pályakezdő pedig rutinra, tapasztalatra tesz szert. A kecske és a káposzta esete forog fenn… Szóval: MÁSNAP te sem kerülheted el azt, hogy regisztráltasd magad a Munkaügyi Központban, mert a későbbiekben majd a munkáltatóddal a munkaügyi központ fog egy szerződést kötni, amely alapján kedvezményekre lesz jogosult - vagyis téged jobban megéri majd foglalkoztatni, mint azt, aki nincs regisztrálva. Forrás: www.kormanyhivatal.hu, www.nfsz.hu, www.gov.hu Hol keress munkát? Ha már bent vagy a Munkaügyi Központban, ott mindenképpen mazsolázgass a csak rád váró hirdetések, állásajánlatok között. Ezen kívül az alábbi honlapokat ajánlom: www.profession.hu, www.aprod.hu, www.expressz.hu, www.cvonline.hu, www.tutimunka.hu És ami elengedhetetlen: építs kapcsolatokat, bizonyíts mindenütt, add el magad, hogy a munkaerőpiac nagy vadjai csak Téged akarjanak becserkészni! Sok sikert! Ne add fel, pozitív gondolkodás, meg ilyen, és ehhez hasonló nagy bölcsességeket csattogtathatnék még…de minek. CARPE DIEM Mindenkinek!
5
Mi a közös az alábbiak között: Vatikán - Benes dekrétum - Dr. Sipka Sándor - Anita Fitness Klub? Nem tudod? Akkor olvasd el beszélgetésünket Lehegyiné Éva nénivel, és megtudhatod, milyen színes személyiség.
Cseresnyék: Jelenleg mivel foglalkozol itt a kollégiumban? Lehegyiné Éva: Jeleneleg a Dr. Sipka Sándor Kollégiumi Kulturális Alapítvánnyal foglalkozom. Több éve fogom össze az alapítván pénzügyeit. 1991-ben hozták létre az alapítványt, az alapítók a Cseresnyés Kollégium és több, akkor még itt lakó diák szülei voltak. Később vettük föl Dr. Sipka Sándor nevét, aki valamikor a Bethlen Gábor Gimnázium tanára, majd 1942-től igazgatója volt. 1940-től dolgozott a kollégiumban, majd 1947-től igazgatta azt. A gyerekei hozzájárulásával történt a névfelvétel, akik a mai napig támogatják az Alapítványt kisebb összeggel. Ebben az évben egy komplett számítógépet adományoztak a kollégiumnak, ami a könyvtárban van elhelyezve. Emellett van egy másik alapítvány is, a Vásárhelyi Cseresnyés Alapítvány, ami több iskola vezetőinek képviseletével működik. Érdekessége, hogy Németh László leányai az alapítók, akik 100 ezer forint összeget adományoztak az alapítvány létrehozásához. Így az Alapítvány kuratóriumának elnöke a Németh László Gimnázium igazgatója. Jómagam a titkára vagyok. Cseresnyék: Hogyan jött ez a lehetőség? Lehegyiné Éva: Mivel korábban a kollégiumban nevelőtanárként dolgoztam, és a korábbi Kuratórium elnöke (Rácz István) nyugállományba vonult, így engem választottak meg a Kuratórium elnökének. Később, amikor nyugdíjba vonultam, a kuratórium titkára lettem. Cseresnyék: Mióta dolgozol a kollégiumban? Lehegyiné Éva: 2014-ben lesz húsz éve annak, hogy a kollégium állományába kerültem. Cseresnyék: Milyen volt nevelőtanárnak lenni akkor? Lehegyiné Éva: Én szerettem ezt a hivatást. Nagyon emberközelbe kerültem a diákokkal, segítettem a tanulmányaikat. Gyakran tanultunk együtt egy-egy ügyelet alatt. A szabadidő hasznos eltöltését is segítettem. Nagyon sok tanuló életútját a mai napig is követem. Vannak olyan diákok, akikkel a mai napig jó a kapcsolatom. Jóleső érzés volt, hogy a tíz éve végzett diákok tavaly megkerestek és egy kellemes délutánt töltöttünk el együtt. Cseresnyék: A mai nevelőtanároknak mennyivel van nehezebb dolga? Lehegyiné Éva: Abban az időben jobb anyagi körülmények közül kerültek ide a tanulók. Másik nagyon fontos kérdés az, hogy a fegyelemmel akkor nem volt ennyi gond, mint most. A családok összetartása erősebb volt, jobban együttműködtek a nevelőtanárokkal a szülők. Természetesen nehezebb volt a helyzet, mert lényegesen több gyerek volt akkoriban a kollégiumban. Négy ágyas szobákban laktak, teljes létszámmal üzemelt a kollégium. Az iskolákban az oktatás az első szempont, itt is fontos az oktatás, de emellett a nevelés sokkal nagyobb hangsúlyt kap egy ilyen intézményben, ahol a gyerek számára a kollégium második otthon. Teljesen más pedagógiai munkát igényel, mint egy iskolában.
6
Cseresnyék: Hol születtél? Vissza szoktál-e járni oda? Lehegyiné Éva: Kassán születtem, akkor még a nagy Magyarországhoz tartozott. Majd a Benes dekrétum keretén belül kitelepítettek, mivel édesapám magyarországi magyar volt, ennek következtében igen nehéz körülmények között nőttem fel, mert a család minden vagyona Szlovákiában (akkor Csehország) maradt. Nem túl gyakran látogatom szülővárosomat, mivel a rokonság egy része meghalt. A többiek pedig Amerikában élnek, akikkel nem tartjuk a kapcsolatot. Legutóbb a családfakutatás miatt jártam végig a várost és a temetőt. Nagyszüleim ott vannak eltemetve. Cseresnyék: Szeretsz utazni, tudjuk rólad. Hol jártál már a világban? Lehegyiné Éva: Szabadidőmben gyakran utazom, hiszen ez az egyik hobbim. Több országban jártunk már, így például Jordánia, Marokkó, Franciaország, Anglia, Olaszország, tavaly Indiában. Ezek a legkedvesebb emlékeim, de a lista még nem teljes. Kedvenc városom Róma, ahol a régi történelem találkozik a mai modern világgal, valamint a Vatikán, ahol a világ legnagyobb művészei prezentálják az utókor számára a szobrászat és a festészet remekműveit, mint például Michelangelo világhírű festménye a Sixtusi-kápolnában. Az utazás betekintést ad más népek, nemzetek kultúrájába, szokásaiba, és ez az információ feltölti az embert. Cseresnyék: Melyik tetszett a legkevésbé? Lehegyiné Éva: Indiának a szegénynegyede volt a legmegrázóbb számomra, ahol földön alszanak az emberek egy gyékényen és szabad tűzhelyen tüzelnek, főznek az utca szemetében. Cseresnyék: Mivel töltöd még a szabadidődet? Lehegyiné Éva: A kollégium mellett még dolgozom a családi Kft.-ben is. Kertes házban lakunk, így lehetőségem van a virágok ápolására, fűnyírásra, amit nagyon szeretek. Emellett gyümölcsösünk is van Csongrádon, ahol szintén mindig akad teendő. Hetente két alkalommal tornázom több éve egy vásárhelyi fitness klubban. Cseresnyék: Mi a következő úticélod? Lehegyiné Éva: Amerikába szeretnék elutazni, felfedezni az új világot. Cseresnyék: Üzensz-e valamit a kollégistáknak, a kollégiumnak? Lehegyiné Éva: A jelenlegi diákoknak üzenem, hogy a kollégium közösségét szeressék és próbálják pozitív irányba formálni egyéniségüket és társaikat. Ez a közösség az életük egyik meghatározó eleme lesz. Később szívesen gondolnak erre vissza.
7
2013. április 26-án péntek reggel 8 órától szombaton délután 4 óra 18 percig szeltük a habokat. Ezúttal is szeretnénk megköszönni a sok-sok munkát Kardos Roland főszervezőnek és Bojkovic Dominik alfőszervezőnek, hisz a kezdeményezés tőlük jött és sokat vállaltak a szervezési részből is. Természetesen minden résztvevőt megillet a dicséret, hisz aki már csak egy negyedórányi úszással is részt vett, már hozzájárult a rendezvény sikeres lebonyolításához. Egy kis statisztika: - leúsztunk 70050 métert, - elfogyasztottunk 10 kiló zsíros kenyeret, - készült legalább 500 fotó (majd ízelítőt adunk belőle!) - fújtunk magunkra rengeteg naptejet és - ami a legfontosabb és mennyisége megszámlálhatatlan: NEVETÉS, JÓKEDV! KÖSZÖNJÜK NEKTEK EZT A FELEJTHETETLEN HÉTVÉGÉT! REMÉLJÜK FOLYTATÁSA LESZ A JÖVŐBEN IS ÉS NE FELEDJÉTEK: ÉLJEN A BŐRRÁK ALAPÍTVÁNY! Gulyás Ágnes élménybeszámolója és kimutatása alapján.
Sokat járkáltunk körbe :-) a szinteken, majd miután elszédültem, nagy nehezen összeállt a lista arról, hogy ki szeretne úszni. Sokaknak el kellett magyaráznunk azt, hogy miről is szól ez az egész, mi az a láncúszás. Az ötödik kör után végre megszületett a csapat és az időbeosztás. Pénteken az igazgató úr nyitotta meg a rendezvényt, majd elsőként csobbant a vízbe és szelte a habokat. Az emberek szépen jöttek sorba, megállás nélkül. Akinek nem volt úszósapkája, nagy szeretettel segítették ki a többiek. Igazi csapatélmény és játék volt! Volt, aki jobban örült a napsütésnek, mint az úszkálásnak – meg is látta a kárát. A töménytelen zsíros kenyér hagymával és savanyú káposztával maradandó úszógumikat hagyott mindenki szervezetén. A hangulatról: egész napos zene - éjszaka természetesen halk zene szólt -, éjszakára a tanárok vették át a staféta botot, akik fejenként hősiesen vállaltak egy-egy órát. Éjjel a gyerekek közül azok maradtak talpon, akik felügyeltek az alvók békés álmára az öltözők sora között. Hajnali fél négy körül ébresztgettük a csapatot, kisebb-nagyobb sikerrel. Pirkadatkor szinte már mindenki fent volt testileg és lelkileg is, és ahogy jött fel a nap, úgy nyerte vissza mindenki az erejét. Szombaton a fiúk felélénkültek és nem bírtak magukkal: lányokat dobáltak a vízbe. Később a felgyülemlett energiájukat egy dagonyába ragadt lakókocsi kimentésekor vezethették le. A szuperhős csapat nem maradt hála nélkül. A végére azért mindenkin látszott, hogy sok volt ez a másfél nap úszás: elfáradtunk. De mindannyian, akik részt vettünk ezen a rendezvényen, a Cseresnyés Kollégiumért, annak hagyományaiért úsztunk. Ezúton köszönöm azoknak, akik feláldozták a hétvégéjüket, a soron következő bulit azért, hogy még jobban összekovácsolódjon ez a kis csoport (kb. 50 fő). Szép volt, Cserkó! Doma&Muki
8
9
Fodor Krisztián. Egy név. Egy test. Egy lélek. Egy küldetés-egy misszió. Egy izgalmas életút. Sok történet. Sok kérdés. Ismerkedjünk meg kollégiumunk tavaszi vendégével, Krisztián testvérrel! A könyvtárban beszélgettünk vele.
Anita tanárnő: Krisztián testvér, honnan érkezett hozzánk? Krisztián testvér: Ma egy hete indultam el Komlóról, ott lakom, eddigi útjaim során stoppal jöttem, azért is, mert nálunk Komlón irtózatosan nagy hó esett. Ma érkeztem ide a szép kis városotokba és kicsit elfáradtam, mert 7 km-t legyalogoltam 18-20 kg-os hátizsákkal. A szentlélek sugallta, hogy keressek egy kollégiumot, és tartsak előadást, szálljak meg a fiatalok között. Bejöttem ide, nagyon kedvesen, mosolyogva fogadtak. Azzal a címszóval jöttem, hogy szeretnék előadást tartani, és egyben megszállni. A vendégszeretetet megkaptam, az étkezés kiváló, a szállás még kiválóbb. Így kerültem ide. Zarándokútjaimmal kapcsolatban valaki azt kérdezte, hogy Testvér, mi a motiváció? Először nem értettem ezt a teológiai kifejezést, mi az, hogy motiváció? Egyszerű ember vagyok, nem érthetem. Aztán elmondták, hogy a motiváció az, hogy felajánlani valakiért vagy valamiért. Erre a válaszom, hogy a Jóistennek hálából, a Szűzanyának hálából, a papi, szerzetesi hivatásokért, Magyarország megtéréséért, (mert ennek az országnak igencsak meg kell térnie), a jövőjéért, a kárpátaljai, felvidéki, erdélyi magyarságért, a jóakaratú emberekért, szóval ilyenekért, mert ha nincs motiváció, akkor azt tekinthetjük egy egyszerű turistaútnak, de ha Isten nevében megyek, egy jó célért, akkor bizakodhatok abban, hogy ott van áldás. Minden utam során el szoktam mondani az imádságokat. Az út folyamán beszélgetek a Jóistennel. Csodálatos, mikor az ember megérkezik egy zarándokhelyre, ott fogadják, s leülhet, kipihenheti a fáradtságát, és olyan jól esik, ha az embert szeretet veszi körül. Kata tanárnő: Mik azok, amiket magaddal viszel Csíksomlyóra? Krisztián testvér: A hátizsákban igazából a felszereléseim vannak. Hálózsák, papucs, párna, pizsama, tisztálkodási szerek, cipő, szandál, 3 liter folyadék, törölköző, meg ilyeneket. Anita tanárnő: Mikor indultál? Krisztián testvér: Március 18-án indultam el, ma egy hete, hétfőn. Vissza nem fordulok, pedig sokszor megfordul az agyamban. Anita tanárnő: Először végzel ilyen zarándoklatot? Krisztián testvér: Nem, ez már az ötödik alkalom. Ez közel 1000 km. Napi 20-25 km-t teszek meg, és nagyon boldogan teszem. Engem nem az Egyház küld, magamtól megyek ki, és a szentlélek miatt teszem meg. Kata tanárnő: Milyen utakon jössz? Főutakon? Krisztián testvér: Csak a főúton, tehát szemben a forgalommal. Iszonyatosan veszélyes. Ez az én utam, a küldetésem, ez az én misszióm, ez az én utam, főleg a Hit évében. Anita tanárnő: És mikor döntöttél úgy, ez lesz a te utad?
10
Krisztián testvér: Én is szerettem volna megnősülni, én is szerettem volna családot alapítani, mert ez az embernek a fő feladata, hogy a világ ne pusztuljon ki, szebb szóval ne haljon ki. Tulajdonképpen ez úgy volt, hogy 1988-ban emigráltam New Yorkba, nem jöttem vissza, ott ragadtam. A helyi magyarok segítettek mindenben. Látogatásom során mindig mentem a húsvéti lelki gyakorlatokra, és ott bemutattak egy Teréz Anyáról szóló filmet, na, onnan kaptam a hívást, az Istentől való elhívást. Így tudtam kimenni a missziókba. Én: Hol járt még a világban? Krisztián testvér: Ausztrália, Indonézia, Izrael, Peru, Mexikó, azok turistautak voltak, nem missziós utak, de hálát adok Istennek, hogy ezekre a csodálatos helyekre eljuthattam. Anita tanárnő: Más terved, célod van-e? Krisztián testvér: Szerettem volna ferences rendi szerzetes lenni, csak a Jóisten ezt nem akarta. Isten azt akarja, hogy én az evangéliumot hirdessem. Addig nem szeretnék meghalni, míg Új Guineába el nem jutok. Anita tanárnő: Egy 21. századi misszió-teljesítő, mint te, hogyan tudod összesimítani az életed a mai korral? Mennyire vagy képben mostani „menő dolgokkal”? Krisztián testvér: Én abszolút nyitott ember vagyok. Facebook-om is van, mp3 lejátszóm is, szeretem a diszkó zenét, sportosan öltözöm. Csak a koromat ne kérdezzétek. Azt szoktam mondani, hogy Jóisten akaratából vagyok, amennyi vagyok. Anita tanárnő: Minek tanultál? Krisztián testvér: Én azt szoktam mondani, hogy, minden voltam, csak akasztott ember nem. László Kamilla Anna
A nyertesek sorsolása közjegyző jelenléte előtt történt :-)
1. Bojkovic Dominik 2. Kovács Dóra 3. Bíró István Gratulálunk! Nyereményeiteket átvehetitek Anita tanárnőnél a könyvtárban!
11
Hódmezővásárhelyen a DUE napok másodjára került megrendezésre, amit idén is Herczeg Zsolt hódmezővásárhelyi származású újságíró szervezett meg. Szombaton délelőtt meglátogattuk a Tornyai János Múzeum kiállítását, azután kisvonattal utaztunk ki az Állattenyésztési Napokra, ott diktafonokat kaptunk, hogy a cégek dolgozóit, gazdákat vagy az utca emberét meginterjúvoljuk. Számunkra Sziszivel, az ikertesómmal ez még új volt, hiszen itt először kellett csak úgy spontán interjúkat készítenünk, mivel eddig mindig fel tudtunk készülni: összeírtuk a kérdéseinket, utánanéztünk egy-egy dolognak, és felkészültünk a beszélgetésekre. Most pedig ott helyben kellett gondolkoznunk, rögtönöznünk… DE IMÁDTUK! Már ezzel is fejlődtünk. Később a Rádió 7-hez látogathattunk el. Na, ez volt aztán még az élmény! Élő adásban beszélgetett Sziszivel és velem Tóth Péter műsorvezető. A hanganyagot pedig megkaptuk CD-n. Nagyon jó, és felejthetetlen marad ez számunkra, hiszen nem csak, először ülhettünk rádió stúdiójában, de most először volt, hogy szerepelhettünk élő adásban. (Hetedikes korom óta szeretnék újságíró lenni, és minden érdekel, ami csak média). Mindenki nagyon jó fej volt bent, talán ez az, ami önbizalmat adott nekünk, mert valljuk be, Sziszi, kicsit izgultunk. A stúdió és az egész szerkesztőség nagyon bejött (meg tudnánk szokni)! Rengeteg elismerést és díjat láttam a falakra tűzve, nem hiába, látszik, hogy profik dolgoznak itt, az is ezt bizonyítja, hogy a napi elvárás, hát… hűha, nagy és sok. (Remélem, egyszer mi is a profik közé tartozhatunk, persze „addig még sok víz lefolyik a Dunán”, ahogy mondani szokás). A harmadik nap lovaskocsikázni vittek minket a városba, azután felmehettünk a víztoronyba. Én kicsit tartottam ettől, mivel tériszonyom van, de úgy voltam vele, hogy felmegyek azért is, ha már ilyen lehetőség van. Hát félig össze is jött, mert sajnos a közepénél elkezdtem remegni, és vissza kellett fordulnom, vicces mi? Végül egy ebéddel zártuk a programokat, és akinek volt kedve, mehetett strandolni. DUE-tábor minden évben van, reméljük, jövőre is sikerül eljutnunk – talán veletek együtt! Ella
12
Váratlan üzenet a Facebookon… A minap kaptam egy váratlan üzenetet, hogy lenne-e kedvem Budapestre menni? Budapeeest? Hát persze, hisz kinek ne lenne kedve Budapestre menni, akármiért is, nem hogy egy ilyen rendezvényre! Miről is beszélek? A DUE Sajtófesztiváljáról! Péntek reggel fél hétkor indultunk Györgyi nénivel, a Németh László Gimnáziumban tanító médiás tanárnővel. Két héttel ezelőtt már részt vettem egy DUE találkozón, amit itt, Hódmezővásárhelyen rendeztek meg. Ezért is örültem annak a lehetőségnek, hogy elmehetek Budapestre az Országos médiaés sajtófesztiválra, ami a Millenenárison került megrendezése. Na, induljunk el. Felszálltunk a vonatra és kezdődött a móka. A vonaton elkezdtünk találgatni, hogy kik lesznek ott? Mire Györgyi néni előkapta a bűvös kis listáját, amiből elkezdett puskázni: Győrfi Pál (Országos Mentőszolgálat Szóvivője), Till Atilla (közszereplő,műsorvezető), Radics Gigi ( a Megasztár 6. szériájának győztese), Vujity Tvrtko (műsorvezető) és még sokan mások. Elkezdtük a lányokkal írni a kérdéseket, hogy kitől mit kérdezzünk. Megérkeztünk Budapestre, leszálltunk a vonatról, és kezdett bezsongani a társaság, hogy itt vagyunk és mindjárt találkozunk a profikkal. Nekünk mint kezdőknek csodás érzés az, hogy közel kerülhetünk azokhoz az emberekhez, akik ugyanúgy kezdhették, mint mi. Felszálltunk a villamosra, és megcsodáltuk nagy fővárosunk nagyobb nevezetességeit, a Parlamentet, a Margitszigetet. Bementünk egy kis utcába, és megpillantottuk a Millenáris nagy épületét. Ott már vártak bennünket a csodás élmények, 18+-os lufi, rögtönzött kérdőívek sorozata, és jöttek a sztárok! Először Vujity Tvrtkot kezdtük el faggatni a karrierje kezdetéről, a könyvek sorozatáról, amiket írt, és a poklok pokláról, amit átélt a háború idején. A rendezvényen részt vettek Magyarország legnagyobb képviselői, Magyar Telekom, Richter Gedeon, Huawei, Mindig Tv . A műsorvezető, aki felkonferálta az eseményeket, Pataki Zita volt. Volt tánc, éneklés, zumba, szóval sok minden, mi szem- szájnak, kedvnek ingere. Megtaláltuk a kedvünkre valót, összességében az egész nap fantasztikusan szórakoztató volt! Ha valaki megkérdezné jövőre, mennék-e? Hogy a viharba ne, annyira jó nap volt, hogy újra át akarom élni ezt a napot. DUE! DUE! DUE! Anonymus
13
Mikor elkezdtem olvasni a Rejtőző kavicsokat, még nem gondoltam, hogy ekkora hatással lesz rám. Ez a könyv nekem jó. De mitől jó egy könyv? Számomra a jó könyv izgalmas, elgondolkodtató, leköti a figyelmem, vagy épp új dolgokra tanít, és később én is hasznát tudom venni.
Én egyből gondoltam, hogy egy ilyen fantasztikus regényt csak egy fantasztikus ember írhatott, és nagyon boldog lettem, mikor megtudtam, hogy megismerhetem személyesen L.I. Lázárt. Aztán ez mind csak fokozódott, mikor a Rejtőző kavicsok pályázatára beadott képem első helyezett lett azért, mert mikor az írónő ránézett, valami jó érzést indított el benne. Ő adott nekem egy csodás élményt a könyvével, és kicsit büszke voltam és örömmel töltött el, hogy ezt tudtam viszonozni egy olyan képpel, amit az ő szerzeménye ihletett. A kép egy esős délutánon készült, a többi részletet már Ildikó tudja! ;) Fenomenális ez a nő, egy energiabomba, ha író lennék, akkor (persze nagyon számít az egyéniség!) hasonló értékeket szeretnék képviselni, mint ő. Izgalmas délutánt töltöttem Ildivel, és számomra felejthetetlen marad ez a nap. Nagyon sok történetet hallottam a délután során tőle, és sok tiszteletre méltó dolgot, pl.: fontos a szeretet, fontos, hogy legyen egy „kavicsod”, akire számíthatsz és ő is számíthat terád, fontos, hogy mindig odafigyelj arra, akivel beszélsz, és ha egyedül érzed magad, akkor gondolj arra, hogy biztos van legalább egy kavics, akit érdekelsz, és szeret feltétel nélkül! Legyünk mindig őszinték és elfogadóak!!! Ildinél mindenki tízesről indul és ez nagyon jó gondolkodásmód, hiszen „egy könyvet nem a borítójáról kell megítélni” Egy szó, mint száz: örömömben végigremegtem a délutánt, és nagyon remélem, hogy Ildi folytatja a könyvét. Köszönöm! Sziszi
14
Valahogy úgy kezdődött, hogy hetedikes koromban a családomban már nem dolgozott senki a mezőgazdaságban, mi is túladtunk a földjeinken. (Persze nem kell itt hatalmas hektárnyi földekre gondolni, csak egy pár kis láncra.) Akkor gondoltam azt, hogy tapasztalatszerzés, illetve tájékozódás miatt nem lenne rossz, ha kérdezősködnék vagy fotókat készítenék a környezetemben levő gépekről. Ahogy teltek az évek és gyarapodott az ismeretségi köröm a mezőgazdasági szakemberekkel kapcsolatban, minden lehetőséget megragadtam arra a szabadidőmben, hogy fényképezzem a gépeket, elsősorban a mezőgazdasági gépeket, a régiektől egészen a legmodernebbekig. Augusztusban lesz két éve, hogy van egy saját blogom, ahova felteszem a kiválogatott képeket. Aminek az elérhetősége: mg-gepek. blogspot.hu A régi gépeket sokkal jobban szeretem, azok egyre jobban eltűnnek a mezőgazdaságból, kiváltják őket a számítógép által vezérelt új gépek, ezért szeretném ezeket felkutatni, megkeresni. Sokkal nagyobb öröm egy régi gépet lefotózni! Ennél már csak az okoz számomra nagyobb örömet, amikor mindezeket 1:16-os méretarányú makettként készítem el. Ez aztán a jó hobbi! Mármint ez a kettő számomra a legjobb. Maga a mezőgazdaság meg az általam kiválasztott szakma, amit egy életen át végezni szeretnék. Most bemutatok nektek egy párat a képeim közül. A blogomat olvasva pedig jobban bepillanthattok az általam látott és szeretett világba. Csenki Attila
Mtz 82.1 makett Mtz 82+T088 makett
15
2503 évvel ezelőtt egy hős katona, bizonyos Philippidész kapta-fogta magát, és mivel a mobiltelefont még nem találták fel, a leggyorsabb utat választva elfutott Marathonból Spártába, hogy megkérje a spártaiakat, legyenek olyan kedvesek segíteni a perzsák elleni harcukat. A spártaiak épp mással lévén elfoglalva (védtelen csecsemők ledobálása a Taigetoszról, ilyesmi) elhalasztották a segítségnyújtást, így az említett Philippidész (hiába várván a mobiltelefon feltalálást) visszafutott Marathónba megvinni az üzenetet, miszerint: „Nem!”. (Az athéniak ezen úgy felhúzták magukat, hogy dühükben jól legyőzték a gonosz perzsákat.) Egy másik legenda szerint Philippidész azért futott Marathonból Athénba, hogy megvigye a hírt: „Győztünk!”, majd holtan rogyott össze. Bárhogyan is legyen, az újabb kori sporttörténet egyik leghíresebb sportága a maraton futás, ahol elméletileg a MarathonAthén közti távolságot futják le a sportolók, gyakorlatilag pedig nem. A Marathon-Athén távolság ugyanis mindössze 36,7 km, míg a maraton futás hivatalos távja ma 42,195 km. 42 km azért, mert az 1908-as londoni olimpián ennyi volt a távolság a Windsori kastély és a White City stadion között, 195 m azért, mert ennyire volt a céltól a királyi páholy... A királyi páholyt azóta lebontották, a hivatalosan elismert távolság megmaradt, a maraton futás pedig egyre több és több szenvedélyes futót vonz, hiszen aki egy ekkora távot lefut, az hatalmas győzelmet arat - elsősorban önmagán. Futni jó (kivéve a Coopert, meg a tornateremben az unalmas köröket), és jó érezni, ahogy az út szürke kígyója eltűnik a lábad alatt, ahogy a tüdődbe friss levegő jut, ahogy a mindennapi iskolapadban való gubbasztás után az izmaid ellazulnak, felengednek, körülötted (jó esetben) tücskök, békák kórusa, madarak csivitelése hangzik. Még ha maratont nem is futunk, de akár tévén, akár testközelből látni azokat a sportolókat, akik 42 km után nevetve vagy zokogva, de befutnak a célba – ez minden pénzt megér. Maraton futást a világ minden táján rendeznek – a startpisztoly eldördülésekor futómezes férfiak és nők hatalmas tömege indul el együtt egy közös célért: saját határainkat szétfeszíteni, magunkat felülmúlni, és a végén talán minden egyes lépésért, minden korty levegőért megküzdve, de beérni a célba! A maraton futásnak is – mint minden tömeges sporteseménynek – utolérhetetlen a hangulata, legyél bár szurkoló vagy résztvevő. Ezt az érzést, ezt a hangulatot, a bizalmat, a teljes feloldódást pukkantotta szét (és persze emberek életét) otthon buherált bombájával egy csecsen testvérpár a nemrég megrendezett Boston Marathon-on. Fájdalmas látni a felvételeken, ahogyan a befutók örömtől ragyogó arcán először értetlenség, majd páni félelem veszi át az uralmat, ahogyan a megkönnyebbülés, a teljesítmény felett érzett büszkeség a semmibe vész. És fájdalmas hallani az áldozatokról, a három halottról, a sebesültekről, és tudni azt, hogy ezentúl egyetlen maraton sem lesz már a régi. A London Marathon-on biztonsági őrök százai álltak mindenütt, zakójuk alatt kidudorodott a pisztolytáska, a nézők száma megcsappant, és minden padon felejtett táska, földre pottyantott hátizsák gyanússá vált. De egy valamit biztos nem tudtak elvenni a merénylők: a futás szabadságát, és a célba érés gyönyörét. A világban számos maratont rendeznek, van köztük híres és kevésbé látogatott, a Föld minden kontinensén. Magyarországon jelenleg egyetlen ember van, aki életében már minden földrészen (beleértve az Antarktiszt is), plusz az Északi sarkon futott maratont. Itt él Hódmezővásárhelyen. Le a kalappal előtte!
D. K. 1, Kína - Nagy Fal Maraton: átlagos futók nagyjából 50 perccel futnak rosszabb időt itt - lépcsőkön fel-le, végig a híres Kínai Nagy Falon. Kimerítő, egyedi és rendkívül szép útvonal! 2, Dél-Afrika - “Big Five” Maraton: az Entebeni vadrezervátumban rendezett futóverseny résztvevői jó, ha alaposan szedik a lábukakat, különben előfordulhat, hogy egy oroszlán megkergeti őket! 3, Athén - innen indult minden; a verseny rajtja a marathoni csatamezőn van, a cél pedig abban a stadionban, ahol az első újkori olimpiát rendezték 1896-ban. 4, USA - Boston: Az Egyesült Államok legrégibb versenye, ahova csak megfelelő időeredménnyel lehet bejutni. 5, London - a világ egyik legnagyobb maratoni versenye, melynek útvonala minden londoni nevezetesség mellett elhalad. 6, Szahara Maraton- ez nem maratoni táv, csupán 21 km a forró homkban (pont elég!) 7 – 8, A leghidegebb az Antarktisz Maraton, de a North Pole Marathon (Északi sark) sem marad el mögötte.
16
Kitalálod, kire gondoltunk? Hétéves koráig édesapja volt az edzője. 14 esztendősen még csak 140 centiméter magas volt. Gyermekkorában a társai alacsony termete r mete miatt Bolhának csúfolták. Első válogatott mérkőzését 2005. augusztus us 17-én éppen a magyar nemzeti tizenegy ellen játszotta le. Csereként beállva alig egy percet töltött a pályán, amikor a játékvezető szabálytalanság miatt kiállította. 2009 februárjában ő szerezte csapata történelmének ötezredik gólját.
Édesapja a korábbi amerikai elnök, Ronald Regen tiszteletére választotta a Ronaldo keresztnevet. 15 esztendősen az orvosok szívbetegséget diagnosztizáltak nála, de egy lézeres műtétnek köszönhetően felgyógyult. 22009. 0099 április 15-én vehette át - a futballtörténnelemben eleemb először - a Puskás Ferenc-díjat, az eesztendő szteendő legszebb góljáért járó elismerést. A játékban játékb szereplő két focista születésnapja kközött ö éppen úgy 869 nap a különbség, mint a fiaik születésnapja között.
Nem csak a gólszerzés az erőssége, azok előkészítésében is jeleskedik. 2010. március 11-én az UNICEF jjószolgálati ószolgálati nagykövetének választották.
U20-as világbajnok Olimpiai bajnok Spanyol bajnok (5x) Bajnokok Ligája-győztes (3x) Klubvilágbajnok (2x) Aranylabda-szavazás győztese (4x) FIFA Év játékosa (3x) BL-gólkirály (4x) Spanyol gólkirály (2x) Bravo-díjas
Angol bajnok (3x) Spanyol bajnok BL-győztes Klubvilágbajnok FIFA Év játékosa Aranylabda-szavazás győztese Európai aranycipős (2x) Puskás Ferenc-díjas
Forrás: Szőke Csaba: A világ legjobb focistái, 2013.
17
Bizonyára ti is elgondolkodtatok már azon, hogy mennyi érdekesség van az anyanyelvünkben, akár hangzásban, akár jelentésben, ami színessé teszi az egészet. Nézzünk meg néhány példát: Nyelvtörők: Egy picike pocakos pocok pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot, és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő picike pocakos pockot. Rájár a rúd: a rút arája jó pár órája vár rája. Már ősz volt szinte, mikor egy őszinte ősz inte, hogy legyek őszinte, mert ő szinte őszinte. Strasszos sztreccs strucc cucc Lenin mauzóleumának millenniumi lelinóleumozása. Cukrozott sült csibecombcsontba szúrt Moszkvics kisbusz luxus slusszkulcs. Jó nyár jár rája Ede, de bedezodoroztad magad! Nem mindegy, hogy… Nem mindegy, hogy tengeri csata csúcspontja, vagy csengeri tata púpcsontja. Nem mindegy, hogy köhögve röpülsz, vagy röhögve köpülsz. Nem mindegy, hogy véres párbaj, vagy páros vérbaj. Nem mindegy, hogy a nyomodba lépnek, vagy a lépedbe nyomnak. Nem mindegy, hogy alázatos egyházi atya, vagy gyalázatos fegyházi gatya. Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd. Nem mindegy, hogy Gyula, hozz tíz deka csabait, vagy Csaba, hozz tíz deka gyulait. Emellett az is érdekes, hogy egyetlen betű módosításával rengeteget változhat a szó jelentése: Pl. kezdőbetűk módosítása: bér – fér – gyér – kér – mér – tér – vér Pl. magánhangzók módosítása: var – vár – vér – ver | bér – bor – bár – bír Pl. szóvégi betűk módosítása: kés – kér – kém –kén – kép – kéj – kész – kény – kél – kék – kéz László Kamilla Anna
18
László
: a n n A a l l i m a K Árnyakk vesznek veszneek kkörbe, örbe,
Pokol
Te Te űztél e sö sötét ötét hel helyre, lyre,
Nem m ttudom, udom, hhol ol vag g yok, vagyok,
Mozduulatlanul áll áll az az ideg, ideg, Mozdulatlanul
A tükör tükörr iiss ccsak saak ggörbe, örbbe,
Hidegvvérrel llöktél öktél lejjebb, Hidegvérrel
L assan mindent mindent iitt tt hhagyok, agyyok, Lassan
Itt m inden ssötét ötét ééss hideg. Itt minden
B Bánatos ánatoss hangok hanggok szólnak, szzólnaak,
Ahogy Ahogy az az idő múlik, múllik,
H Húznak úznakk le le a sötét söötét kkezek, ezzek,
Ú gy fog g y el az er rő,, Úgy fogy erő,
SSemmitől emmittől ssem em óóvnak, vnak,
vííz felszínén ffeelszíné lszínén úúszik, szikk, A víz
mélybe éénn iiss lleérkezek. eérkezek. A mélybe
L asssan eelmossa lmossa aazz eeső. sőő. Lassan
M Minden inden hang hang megzavar, megzavar,
B Beszűrődik eszűrődik va valami aalami al ala l fény,
Rettentően Rette tte tentően ffélek, élek,
Mely a vvízen ízen m megcsillan, e Mely
A puszta puszt zta lét zt lét iiss ffelkavar, elkavar,
Ez a fény fény a remény, re Ez
Segíts, s, U s, ram, kkérlek! érlek! Uram,
Mely hhirtelen irtelen elillan. Mely
19
1. Ital, finom, de csak mértékkel.
2. Egy általában „láthatatlan”, de sokak által mégis szinte minden nap használt tárgy, amin sok-sok dolgot tudunk tárolni.
3. Helység, ahova érdemes kirándulni menni:-)
Munkatársaink: M Baja Norbert, Bojkovic Dominik, Csenki Attila, Kiss Izabella, Kiss Szimonetta, László Kamilla Anna Fotó: Vinkó Nóra Szerkesztette: Horváthné Ruzsa Anita, Dávid Katalin Hódmezővásárhely, 2013. május 20. Kiadja a Norma Nyomdász Kft, Hódmezővásárhely, Rárósi u. 10
