A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOM I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3

II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS 1. 2. 3. 4.

Az iskolavezetés A vezetők közötti feladatmegosztás, hatáskörök átruházása A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A gazdálkodási tevékenység belső ellenőrzése

4 4 4 8 9

III. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET

11

IV. RÉSZ A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

12

V. RÉSZ A PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSA

15

VI. RÉSZ AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE

15

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az iskolavezetés és a pedagógusok közötti kapcsolattartás A pedagógusok egymás közötti kapcsolattartása A tanulók tájékoztatása Az iskola és a szülők képviselői közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat Külső kapcsolatok

VII. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

15 15 16 16 16 17 18

Az iskola nyitva tartása, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje A létesítmények és helyiségek használatának rendje. A gyakorlati oktatás, illetve a tanműhely működési szabályai A felnőttoktatás (esti-levelező tagozat) formái, működésének szabályai A tankönyv- és taneszközválasztás, az iskolai tankönyvellátás és tankönyvárusítás rendje, a tankönyvfelelős alkalmazott feladatai 6. Étkeztetés 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 9. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje 11. Az intézményi védő, óvó eljárások 12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. 2. 3. 4. 5.

1

18 19 20 20 20 21 21 23 23 23 24 25

13. Az iskolai könyvtár 14. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás 15. Elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése 16. Az intézményben használt egyedi záradékok

25 25 26 26

MELLÉKLETEK Az iskola szervezeti felépítése A túlmunkák dokumentálásának és elszámolásának szabályai A szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A folyosóügyeletes tanár feladatai A helyettesítő tanár feladatai A gyakorlati oktatás, illetve a tanműhely működési szabályai A felnőttoktatás működésének szabályai A tankönyvek kiválasztásával, megrendelésével és a tankönyvellátással összefüggő feladatok 10. Az iskolai étkeztetés igénybevételének módja és szabályai 11. Az iskolai sportkör működési szabályzata 12. Az iskolai könyvtár működési, használati és gyűjtőköri szabályzata 13. Az Informatikai Rendszer használati szabályai 14. Az egyeztető-és fegyelmi eljárás részletszabályai 15. Mentési és tűzvédelmi terv 16. Az iskola által alkalmazott záradékok 17. Munkaköri leírásminták 18. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, érvényessége 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

FÜGGELÉK

27 28 29 31 33 34 35 44 47 49 51 53 57 62 65 74 75 80

81

1. Tartalmi összefoglaló 2. Hatástanulmány 3. Eljárásrend

81 81 81

2

RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az iskola neve: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe Az intézmény alapító szerve: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapítás éve: 1988 Az alapító okirat száma: …… Az intézmény fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény jogállása: Az intézmény jogi személy Az intézmény besorolása tevékenysége jellege szerint: közoktatási közintézmény Az intézmény besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő Az intézmény típusa: többcélú intézmény: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Az intézmény OM azonosítója: 030762 Az intézmény KIK azonosítója: 074068 Az intézmény − fenntartó által meghatározott − alaptevékenysége: középfokú oktatás Az intézmény főbb szervezeti egységei, telephelyei: a) Iskola: b) Tanműhely: c) Tanműhely: d) Iskola:

9400 Sopron, Ferenczy János u. 7. 9400 Sopron, Ferenczy János u. 60. 9400 Sopron, Dózsa György u. 27. 9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás u.25.

3

II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS

1. AZ ISKOLAVEZETÉS 1.1Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. 1.2 Az iskolavezetés feladata: Az iskolavezetés az intézmény oktatási-nevelési céljainak megvalósításával kapcsolatos munkát szervezi, vezeti, irányítja, ellenőrzi. A pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségeit a feladatok megoldásába bevonja, jogosultságaik gyakorlását elősegíti. 1.3 Az iskolavezetés tagjai: – az igazgató – az igazgatóhelyettesek – a gyakorlati oktatásvezető – a felnőttoktatási tagozat vezetője – a műszaki vezető – a gazdasági főkoordinátor 1.4 Az iskolavezetés az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tart. 1.5 Az iskola szervezeti felépítését a SzMSz 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA 2.1. Az igazgató 2.1.1. Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét három igazgatóhelyettes, egy tagozatvezető, egy gyakorlati oktatásvezető, valamint a gazdasági főkoordinátor közreműködésével látja el. 2.1.2. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 2.1.3. Az igazgatónak az iskola vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a 2011. CXC. Nemzeti köznevelési törvény (Nkt) állapítja meg. 2.1.4. Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. 2.1.5. Az igazgató jogkörébe tartozik: a) a pedagógusok, az iskolatitkár, a rendszergazda, az oktatástechnológus és a titkársági adminisztrátor feletti - alapvető munkáltatói jogok kivételével- rendelkezési jogok, valamint b) a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá c) az átutalással történő fizetések esetében az utalványozás d) a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás:

4

1. a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; 2. a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; 3. az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; 4. az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; 5. az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; 6. a közbenső intézkedéseket; 7. a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 2.2. Az igazgatóhelyettesek 2.2.1. Az igazgatóhelyettesek magasabb vezető beosztású közalkalmazottak, akik vezetői tevékenységüket az igazgató irányításával, egymással együttműködve, mellérendeltségi viszonyban látják el. 2.2.2. Az általános igazgatóhelyettes a) Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. b) Átruházott hatáskörben a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az iskolát. c) Közvetlenül irányítja, szervezi és ellenőrzi: – az iskola napi tevékenységét, – a távollevők – lehetőség szerint szakszerű – helyettesítését, – az érettségi vizsgáztatást, – az iskola minőségirányítási feladatait, – a hatáskörébe utalt elméleti oktatást, – a hatáskörébe utalt szakkörök működését, – a hatáskörébe utalt versenyekkel kapcsolatos feladatokat, – a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, – az iskola pedagógiai ügyviteli munkáját, – a pedagógusok adminisztrációs feladatait, – a központi statisztika elkészítését, – a tanév rendjére vonatkozó igazgatói előterjesztés tervezetének elkészítését, – az egészségügyi szűrővizsgálatokat, – az iskolai verseny és tömegsportot. d) Kapcsolatot tart: – a partner középiskolákkal, – a partner általános iskolákkal, – a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel. e) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.2.3. A műszaki igazgatóhelyettes a) Átruházott hatáskörben végzi a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, valamint a szakmai vizsgák során az iskola képviseletét. 5

b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: – a szakmai elméleti oktatást, – a szakmai vizsgáztatás előkészítését, – a szakmai vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt, – a szakmai elmélet és az iskolában folyó gyakorlat összehangolását, – az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást, – a szakmai jellegű versenyeket, – a hatáskörébe utalt szakkörök működését. – a pályaválasztási és beiskolázási feladatokat, c) Kapcsolatot tart: – a szakképzéssel foglalkozó szakmai szervezetekkel, – a szakképzést segítő módszertani szervezetekkel, – a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel, – a megyében működő hasonló iskolák műszaki igazgatóhelyetteseivel, az általános iskolákkal d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.2.4. A nevelési igazgatóhelyettes a) Átruházott hatáskörben az ifjúságvédelmi és fegyelmi ügyekben képviseli az iskolát. b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: – a hatáskörébe utalt elméleti oktatást – a hatáskörébe utalt szakkörök, érdeklődési körök működését – az osztályfőnökök munkáját – a tanórán kívüli nevelési tevékenységet – a speciális nevelésű igényű tanulókkal kapcsolatos feladatokat – a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat – a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését, lebonyolítását – a diákmozgalommal kapcsolatos vezetői feladatokat – az iskolában folyó kulturális tevékenységet – az iskolai egészségvédelmi programokat – a megelőző, ismeretterjesztő tevékenységet (egészséges életmód, drog, szenvedélyek) – az iskola és a segítő szakmák együttműködését – a pedagógusok prevenciós tartalmú továbbképzését – a hatáskörébe utalt versenyekkel kapcsolatos feladatokat – az oktatástechnológus munkáját c) Kapcsolatot tart: – a nevelést segítő módszertani szervezetekkel, egyesületekkel – a megyei és városi ifjúságvédelmi szervezetekkel – a városi rendőrkapitánysággal – a megyei és városi gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szervezetekkel – a városi kulturális és művészeti egyesületekkel – a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel – a városi sportszervezetekkel, illetve egyesületekkel d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában.

6

2.3. A gyakorlati oktatásvezető Vezető beosztású pedagógus. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. a) Átruházott hatáskörben – az egyes tanulók gyakorlati foglalkozásával kapcsolatos ügyekben ellátja az iskola képviseletét – gyakorolja a tanműhelyben foglalkoztatott nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: – a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkáját, – a tanműhelyi oktatást segítő műszaki tevékenységet, – a tanműhely napi működését, – a gyakorlati oktatás műszaki fejlesztését, – a szakmai vizsgák és versenyek gyakorlati részének előkészítését, lebonyolítását. c) Kapcsolatot tart: – a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, – a gyakorlati képzést segítő módszertani szervezetekkel, – a megyében működő hasonló profilú iskolák gyakorlati oktatásvezetőivel. d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.4. A felnőttoktatási tagozat vezetője Vezető beosztású pedagógus. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. Közvetlen szakmai felettese az igazgató. a) Átruházott hatáskörben a felnőttoktatással kapcsolatos – munkáltatói jogokat nem érintő – ügyekben képviseli az iskolát. b) Közvetlen feladata minden, a működési körébe tartozó pedagógiai, valamint azzal öszszefüggő adminisztrációs tevékenység szervezése, irányítása és ellenőrzése. c) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.5. Műszaki vezető Vezető beosztású, nem pedagógus közalkalmazott. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. a) Átruházott hatáskörben – gyakorolja a tanműhelyben foglalkoztatott nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: – a tanműhely műszaki állapotát – a tanműhelyi oktatást segítő műszaki tevékenységet, – felel az épületek és berendezések biztonságos állapotáért, – részt vesz a felújítási munkák megszervezésében és a beszerzésekben. c) Kapcsolatot tart: – a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, – a gyakorlati képzést segítő módszertani szervezetekkel, – a megyében működő hasonló profilú iskolák gyakorlati oktatásvezetőivel. d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein

7

2.6. A gazdasági főkoordinátor Az igazgató irányításával ellátja az iskola gazdasági tevékenységének irányítását, beleértve a tanműhelyben folyó gazdálkodással összefüggő munkákat is. a) Átruházott hatáskörben – a tanműhelyi dolgozók, az iskolatitkár és az adminisztrátor kivételével gyakorolja a nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos – az alapvető munkáltatói jogok kivételével - rendelkezési jogokat, azzal a megkötéssel, hogy a fizetések megállapítása során a törvényi minimumtól csak az igazgató előzetes engedélyével térhet el. – végzi a pénztárból történő kifizetések utalványozását. b) Közvetlenül felelős: – a gazdálkodással összefüggő adatszolgáltatások helyességéért, – a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, – a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, – a térítési díjak, a tandíjak megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért. c) Kapcsolatot tart: – az iskola működtetését felügyelő szervezettel, – a fenntartó gazdasági szervezetével e) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.7. A helyettesítés rendje 2.7.1. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes jogkörrel és felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét.) 2.7.2. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben beleértve az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozókat is az igazgató helyettesítését a gazdasági főkoordinátor látja el. 2.7.3. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a műszaki, majd a nevelési igazgatóhelyettes feladata. 2.7.4. A helyettesítési sorban őket a korelső munkaközösség-vezető, majd pedagógus követi. 2.7.5. A tagozatvezetőt és a gyakorlati oktatásvezetőt az általuk esetenként megbízott közalkalmazott helyettesíti. 2.8 Munkaköri leírások A pedagógusok és alkalmazottak munkaköri leírásának mintáit az SZMSZ 17. sz. melléklete tartalmazza 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 3.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. 3.2. A belső ellenőrzés egyaránt kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokra, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos adminisztrációra. 3.3. Az általános ellenőrzésen kívül a nevelőtestület vagy az igazgató meghatározhat célfeladatokat. Ezeket a célokat minden esetben nyilvánosságra kell hozni. 3.4. Az ellenőrzésre jogosultak: a) az igazgató, b) az igazgatóhelyettesek, c) a tagozatvezető,

8

d) a gyakorlati oktatásvezető, e) a munkaközösség-vezetők, f) külön megbízott pedagógusok. 3.4.1. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető a gyakorlati oktatásvezető és a gazdasági főkoordinátor munkáját. 3.4.2. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő területeken végzik. 3.4.3. A tagozatvezető és a gyakorlati oktatásvezető saját területén végez ellenőrzéseket. 3.4.4. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatot munkaközösségük tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról az illetékes vezetőt tájékoztatják. 3.5. Az ellenőrzés módszerei: a) a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása, b) az írásos dokumentumok vizsgálata, c) a tanulói munkák vizsgálata, d) beszámoltatás szóban vagy írásban. 3.6. Az értékelés: Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival együtt meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi vagy munkaközösségi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4. A GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG BELSŐ ELLENŐRZÉSE 4.1. A gazdálkodási tevékenység belső ellenőrzésének területei: a) a vezetői és a b) munkafolyamatba épített. 4.2. A vezetői ellenőrzés 4.2.1. A vezetői ellenőrzés során az intézmény igazgatója az utalványozási jogkör gyakorlása révén, illetve a gazdasági főkoordinátor beszámoltatásával hajtja végre a belső ellenőrzést. 4.2.2. Az igazgató a gazdasági főkoordinátorral együtt havonta ellenőrzi a pénzforgalom alakulását, a bevételek és kiadások időarányos teljesítését, külön kiemelve a személyi juttatások havonkénti alakulását. 4.2.3. A gazdasági főkoordinátorral együtt ellenőrzi a személyi juttatásokat. 4.2.4. A beérkező posta naponkénti átnézése során az intézmény vezetői operatívan ellenőrzik a szakmai és gazdasági folyamatokat. 4.2.5. Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi a pedagógusok túlóra elszámolásait. 4.2.6. A gazdasági főkoordinátor a belső ellenőrzése során a pénztárbizonylatok és mellékletei folyamatos utalványozását látja el. Felügyeli és ellenőrzi a főkönyvi és analitikus könyveléshez szükséges adatszolgáltatást. 4.2.7. A nyilvántartások alapján ellenőrzi a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást és a készletfelhasználást. 4.3. A munkafolyamatba épített ellenőrzés 4.3.1. A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés során a pénztáros ellenőrzi a hozzákerült számlákat, bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból. Ellenőrzi a szükséges bevételezést, illetve az átvétel vagy teljesítés igazolását.

9

4.3.2. A pénztárbizonylatokat és mellékleteit az arra kijelölt könyvelő is ellenőrzi és írásban javaslatot tesz az a fenntartó gazdasági szervezete számára a számlakijelölésre, amit aláírásával igazol. 4.3.3. Ezt követően a pénztár ellenőr is ellenőrzi a teljes folyamatot, esetenként a pénztárjelentést és a pénzkészletet. 4.3.4. Az átutalásra kerülő számlákat a pénzügyi ügyintéző ellenőrzi alaki és számszaki szempontból. Az arra kijelölt könyvelő javaslatot tesz az a fenntartó gazdasági szervezete számára a számlakijelölésre, amit aláírásával igazol. A pénzügyi ügyintéző a számlákat bevezeti az analitikus nyilvántartásba, majd továbbítja őket a fenntartó gazdasági szervezetének. 4.3.5. Az analitikus könyvelő havonta ellenőrzi a készletadatokat a raktári fejlapokkal. 4.3.6. A munkafolyamatba épített ellenőrzés működtetésének részletes szabályait a munkaköri leírások tartalmazzák.

10

III. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET

1. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a hatályos jogszabályok határozzák meg. 2. A nevelőtestület döntéseit, javaslatait, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján, nevelőtestületi értekezleten alakítja ki. 3. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Rendes értekezletek: – tanévnyitó (alakuló) értekezlet – félévi értekezlet – osztályozó értekezlet – tanévzáró értekezlet – nevelési értekezletek. 3.1. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott időpontban az igazgató hívja össze. 3.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet lehet, illetve kell összehívni, ha azt az igazgató szükségesnek ítéli, vagy ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada az ok megjelölésével az igazgatótól írásban kéri. Az utóbbi esetben az értekezletet a kezdeményezéstől számított öt munkanapon belül, a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével, tanítási időn kívül kell összehívni. 3.3. A nevelőtestületi értekezletek előkészítése és lebonyolítása: 3.3.1. Az értekezletet az igazgató készíti elő, szükség esetén munkaközösség-vezetők vagy területfelelősök bevonásával, a napirendben érintettek meghívásával. 3.3.2. A napirend előterjeszthető szóban vagy írásban. 3.3.3. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: a) a Szervezeti és Működési Szabályzatot b) a Pedagógiai Programot c) az éves munkatervet (a tanév rendje) d) a Házirendet. 3.3.4. Az értekezletet az igazgató, távollétében az általa megbízott igazgatóhelyettes vezeti. 3.3.5. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak több mint fele jelen van. a) Határozatait – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. b) Titkos szavazást kell elrendelni, ha az arra irányuló indítványt a jelen levők többsége támogatja. c) Nyílt szavazás során keletkező szavazategyenlőség esetén az igazgató (megbízottja) szavazata dönt. 3.3.6. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámmal kell ellátni, és külön nyilvántartásba kell venni. 3.3.7. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. a) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: – az értekezlet idejét – a hiányzók nevét – a meghívott egyéb jelenlevők nevét

11

– az értekezlet napirendjét – az elhangzott fontosabb megnyilatkozások (tájékoztatás, ismertető, beszámoló, kérdés, válasz, hozzászólás stb.) lényegét – emlékeztető jelleggel – a szavazás útján hozott állásfoglalásokat, határozatokat – szó szerint, a szavazások számszerű eredményével b) A jegyzőkönyvet az igazgató által felkért pedagógus vezeti. c) A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. d) Aláírók: az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és az igazgató által felkért, az értekezlet résztvevői által elfogadott két hitelesítő pedagógus. 4. A nevelőtestület a jogszabályokban biztosított jogkörei közül a következők gyakorlását átruházza: a) a Nevelőtestületi Fegyelmi Bizottságra: elsőfokú fegyelmi jogkörét a Knv. 58.§ (4) bek. d-f.) pontjában meghatározott esetekben (NFB: a Fegyelmi Bizottság tagjai, valamint az érintett tanulót oktató tanárok és oktatók) b) a szakmai munkaközösségekre: – a tantárgyfelosztás elkészítését és módosítását – az egyes szaktárgyak oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározását, elosztását – a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkört c) az igazgatóra: az iskola helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos konkrét döntések jogát d) a Diák Szociális Bizottságra: a szociális támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatásával, a támogatások, kedvezmények odaítélésével, mértékének meghatározásával kapcsolatos jogkört. e) az egy osztályban tanító tanárokra: az osztályozó értekezleten meghozható döntésekhez való jogokat

IV. RÉSZ A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. Az azonos tantárgyat, tantárgy-csoportot oktató, illetve azonos nevelési feladatokat ellátó pedagógusok a szakmai, pedagógiai feladatok hatékonyabb, összehangolt végrehajtása érdekében munkaközösség létrehozását kezdeményezhetik. 2. A szakmai munka döntően munkaközösségi keretekben zajlik. 3. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:  osztályfőnöki  humán (magyar, történelem)  matematikai  természettudományi  idegen nyelvi (német, angol)  informatika

12

  

villamosipari vasipari testnevelési

4. A munkaközösség feladatai: a) a munkaközösség tevékenységének megtervezése, megszervezése, a feladatok arányos elosztása b) a szaktárgy(ak) leghatékonyabb oktatását célzó program(ok) kidolgozása c) a tantervi előírásoknak megfelelő, egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása, érvényesítése d) a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségeinek feltárása e) a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórai és a tanórán kívüli oktatási-nevelési lehetőségek hatékony kihasználása 5. A munkaközösségek létrehozásáról, illetve megszüntetéséről a nevelőtestület dönt. 6. Munkaközösséget legalább három taggal lehet létrehozni. 7. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. 8. A munkaközösség munkaterve 8.1. A munkaközösségek reális, konkrét, ellenőrizhető és értékelhető feladatokat megfogalmazó éves munkaterv alapján dolgoznak. 8.2. A munkatervet a munkaközösség az iskola éves munkatervének alapján, a nevelőtestület által átruházott jogkörök és feladatok figyelembe vételével készíti el. 8.3. A munkatervet az igazgató hagyja jóvá. 8.4. A munkaterv tartalmazza: a) a munkaközösség tagjainak adatai: név, beosztás, heti óraszám (kötelező és túlóra ciklusonként), állandó megbízatás, továbbképzésen, továbbtanulásban való részvétel b) a munkaközösségi értekezletek éves terve (időpont, témakör, felelős) c) a tanévre tervezett bemutató órák (időpont, pedagógus, téma, értékelő) d) a munkaközösség tagjai által tartott szakkörök adatai (név, vezető, időpontok, a résztvevők köre és létszáma) e) a tanulmányi kirándulások, séták, üzemlátogatások, szakmai bemutatók stb. tervezete (időpont, hely, program, felelős, a résztvevő tanulók köre és létszáma) f) a tanulmányi versenyekre való nevezés, felkészítés tervezete, rendje (az SZKT-ra, TTV-re, OKTV-re stb. való felkészítés programja, felelősei) g) az iskolai tanulmányi versenyek (háziversenyek), vetélkedők, továbbá a munkaközösség profiljába tartozó egyéb rendezvények időpontja, felelősei h) a tanulmányokat záró vizsgák előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásának rendje (feladatok, határidők, felelősök) i) a szaktantermek, a szertárak taneszközzel és szemléltető eszközzel való ellátásának megtervezése, igénylése 9. A munkaközösség-vezető 9.1. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai titkos szavazás útján választják. 9.2. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg. A megbízás öt évre szól, de több alkalommal is meghosszabbítható. 9.3. A megbízás visszavonását az igazgató vagy a munkaközösség tagságának egyharmada kezdeményezheti, de a visszavonáshoz a munkaközösség tagjainak többségi (titkosan leadott) szavazata szükséges. 9.4. A munkaközösség-vezető feladatai:

13

a) a munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyak körére vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszerek kialakítási, fejlesztési munkáinak összehangolása, irányítása b) a munkaközösség tagjainak szakmai és pedagógiai irányítása, ellenőrzése (hospitálás szervezése, óralátogatás, megbeszélés) c) a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése d) a tanmenetek és egyéb oktatási dokumentumok elkészítésének irányítása, a tanmenetek jóváhagyása e) a vizsgákkal, tanulmányi versenyekkel, kapcsolatos feladatok szervezése, irányítása f) az iskolai tankönyvrendelésben való közreműködés (az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztása, adatszolgáltatás) f) a dologi feltételrendszer (szertár, szaktanterem, taneszköz, szemléltetőeszköz) fejlesztésének koordinálása g) feladatbankok, vizsgatételek, mérőlapok stb. készítésének összehangolása, irányítása h) a pályakezdő, illetve új pedagógus munkatársak munkájának, beilleszkedésének segítése i) a tanórán kívüli tevékenységek (szakkör, korrepetálás, versenyfelkészítés stb.) koordinálása j) a szakmai, módszertani kultúra fejlesztése k) a szakmai továbbképzések figyelemmel kísérése l) a szaktanácsadás munkájának segítése m) együttműködés a tantárgyi és szakmai munkaközösségek vezetőivel n) kapcsolattartás az iskola vezetésével o) javaslattétel, véleményezés: – az óraelosztás elkészítésére – szertár-, szaktanterem-, taneszköz-fejlesztésre, beszerzésre – a hatáskörét meghaladó döntés, intézkedés szükségessége esetén – álláshely meghirdetése esetén személyi, szakmai kérdésekben – a munkaközösség tagjának kitüntetésére, jutalmazására vagy elmarasztalására p) a munkaközösség képviselete r) az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megtervezése s) a munkaközösség megbeszéléseinek, értekezleteinek előkészítése, vezetése t) tanév végi beszámoló készítése A beszámoló tartalmazza: – a személyi és a tárgyi feltételek alakulását a tanév során – a munkaközösség éves tevékenységét a munkatervben meghatározott feladatok tükrében: eredmények, elmaradt feladatok (okok, felelősök) – a munkaközösségi tagok éves tevékenységének értékelését (eredményességük és a munkaközösségben betöltött szerepük alapján) –a munkaközösség és az iskola további működésének, eredményességének javítására vonatkozó (tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési, értékelési) javaslatokat.

14

V. RÉSZ A PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSA

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, valamint a szaktanári, szakoktatói, gyakorlati, illetve osztályfőnöki munkakörben ellátandó feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. 2. Az iskola feladatainak ellátása érdekében a pedagógus – munkakörében – túlmunkára kötelezhető. 2.1. A túlmunka formái: a) tartós (egy hónapot meghaladó) helyettesítés b) eseti helyettesítés c) tanórai felügyelet d) szakkör, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni felkészítés e) tanulókíséret f) tanulófelügyelet 3. A túlmunkák dokumentálásának és elszámolásának szabályait a SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza.

VI. RÉSZ AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE

1. AZ ISKOLAVEZETÉS ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 1.1. belső információáramlás módjai, a pedagógusok tájékoztatásának formái: a) a tanév rendjében rögzített értekezletek (napirendjüket az értekezlet előtt 3 nappal közzé kell tenni) b) a heti rendszerességű (operatív) értekezletek c) írásos tájékoztatás, illetve feladat-meghatározás a belső számítógépes hálózaton (intranet) elhelyezve. (A számítógép használata minden pedagógus számára kötelező olyan módon, hogy az iskolába érkezéskor bekapcsolja és tájékozódik az aktuális hírekről.) 1.2. A tanműhelyben dolgozók tájékoztatása is a számítógépes hálózaton keresztül történik. 1.3. A tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az általános igazgatóhelyettes, a műszaki igazgatóhelyettes, a nevelési igazgatóhelyettes a köztük lévő feladatmegosztás szerint, a tanműhelyi kérdésekben a gyakorlati oktatásvezető, a felnőttoktatás tekintetében a tagozatvezető. 2. A PEDAGÓGUSOK EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁSA 2.1. Az egy osztályban tanuló diákok oktatásával, nevelésével kapcsolatos kérdésekben az osztályban tanító pedagógusok alkalmilag és szervezett formában együttműködnek. 2.2. A szervezett együttműködés formája az egy osztályban tanító szaktanárok, szakoktatók értekezlete, melyet tanulmányi félévenként legalább egyszer össze kell hívni: 2.3. Össze kell hívni az értekezletet, ha azt rendkívüli esemény indokolja.

15

2.4. Az értekezletek témája a tanulók előmenetele, az egyes tantárgyak követelményeinek, a számonkérések módjának, rendszerének koordinációja, az osztály, illetve az egyes tanulók tanulmányi, fegyelmi helyzetének értékelése. 2.5. Az értekezleten az osztályban tanító pedagógusok 90%-ának jelen kell lennie. 2.6. Az értekezletet az osztályfőnök hívja össze. Időpontját és napirendjét legkésőbb két nappal korábban bejelenti a nevelési igazgatóhelyettesnek. 2.7. Az értekezletről jelenléti ívet, emlékeztetőt, indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni 3. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA 3.1. A tanulók tájékoztatása az iskolai hirdető táblára kifüggesztett hirdetmények, tájékoztatók, kiemelt fontosságú, rövid határidejű feladatok esetében az iskolarádió útján történik. 3.2. Az általános tájékoztatás eszköze az iskolai képújság. 3.3. Az iskolai szabályzatok egy nyomtatott példánya a titkárságon − munkanapokon 8-16 óráig −, egy példánya a könyvtárban − nyitvatartási időben − hozzáférhető, továbbá az iskola honlapján olvasható. Az iskola diákjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani. 3.4. Az iskolai Pedagógiai Programról a letölthető illetve a nyomtatott példányon kívül szóbeli kiegészítést és tájékoztatást a nevelési igazgatóhelyettes ad munkaidőben, előre egyeztetett időpontban. 4. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐK KÉPVISELŐI KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 4.1. A szülői munkaközösség 4.1.1. A szülői munkaközösség iskolai szintű szervével való kapcsolattartás szervezője a nevelési igazgatóhelyettes. 4.1.2. Az igazgató és a szülői munkaközösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az iskolai munkaterv, illetve a szülői munkaközösség munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. 4.1.3. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 4.1.4. Meg kell hívni a szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához. 4.1.5. Az iskolai szülői munkaközösség részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az iskola munkájáról. 4.1.6. A kapcsolattartás formái a szülőkkel: – szülői értekezletek – fogadónapok – a szaktanári fogadóórák – ellenőrző könyv – iskolai honlap 4.1.7. A Szülői Munkaközösség szervezeti és működési szabályzatát a SzMSz 3. sz. melléklete tartalmazza. 5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT 5.1. A diákönkormányzat (DÖK) maga alakítja ki szervezetét, működési ügyrendjét, tevékenységi területeit. 5.2. A DÖK a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákmozgalmat segítő pedagógus (DMSP), illetve a nevelési igazgatóhelyettes útján kéri meg. 5.2.1. A jogszabályokban meghatározott esetekben a DÖK véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik, az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 16

5.3.

5.4. 5.5. 5.6.

5.7.

5.8. 5.9.

5.2.2. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a DÖK képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 5.2.3. A DÖK véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákmozgalmat segítő pedagógus, illetve a nevelési igazgatóhelyettes képviseli. A nevelőtestület értekezletére választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a DÖK – a DMSP támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez (gazdasági vezetőhöz, gyakorlati oktatásvezetőhöz) fordulhat. A DÖK működését az iskola – anyagi, technikai, személyi lehetőségeinek függvényében – a működési kiadások fedezésével és helyiség biztosításával segíti. Az iskolaújság és az iskolarádió szerkesztését – a sajtó- és véleményszabadság tiszteletben tartásával – szakmailag a nevelőtestület erre felkért tagjai segítik. A DÖK legfontosabb szerve, a tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés (DKGY). Ennek rendes összehívása novemberben a Vas-Villa' Napon történik. Ekkor kerül sor a Diáktanács (DT) megválasztására. 5.6.1. Értékelő és tanév-előkészítő céllal a tanév végén (áprilisban) is lehet diákközgyűlést összehívni. 5.6.2. A DKGY napirendjét a DT és az igazgató közösen állapítja meg. 5.6.3. A napirendet a tanulói hirdetőn való kifüggesztéssel, illetve egyéb lehetséges módon (iskolaújság, körözvény) közzé kell tenni. 5.6.4. A diákközgyűlésen részt vesz az igazgató, valamint – ha arra meghívást kapnak – a nevelőtestület tagjai. 5.6.5. A DKGY levezető elnöke a DT tagja, vagy felkérés esetén a DMSP, illetve a nevelési igazgatóhelyettes. 5.6.6. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a DT a DMSP közreműködésével a diákközgyűlést 5 nappal megelőzően eljuttathatja az igazgatóhoz. 5.6.7. A diákközgyűlésen a tanulók részére az igazgató ad általános tájékoztatást, valamint válaszokat az írásban, illetve szóban feltett kérdésekre. Rendkívüli DKGY összehívását a DT elnöke a javasolt napirend és időpont megjelölésével a DMSP útján kezdeményezheti az igazgatónál. 5.7.1. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik az összehívásról, a napirend közzétételével. 5.7.2. Ha a rendkívüli DKGY összehívását nem tartja indokoltnak, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. A diákközgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzatot a DT elnöke, illetve tagjai képviselik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza.

6. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 6.1. Az iskolát a külső kapcsolatokban általában az igazgató képviseli. Az iskolavezetés többi tagja a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső személyekkel, szervezetekkel. 6.2. A fenntartó önkormányzattal a rendszeres kapcsolatot az intézmény igazgatója, illetve a gazdasági főkoordinátor tartja. 6.3. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere: – fenntartó önkormányzat – fenntartó gazdasági szervezete – a szülők, illetve közösségeik – a gyakorlati képzés résztvevői (vállalkozások, kisiparosok stb.) 17

– rendőrség – gyámügy – gyermekjóléti szolgálat – ifjúságegészségügyi szolgálat – gyermekjóléti szolgálat – városi közművelődési intézmények (könyvtár, színház, múzeumok, levéltár, TIT stb.) – bel- és külföldi társiskolák – általános iskolák (pályaválasztás, beiskolázás stb.) – megrendelők – sportegyesületek Az iskola külső kapcsolati elsősorban írott vagy elektronikus levelezés alapján történik. Az információ, a tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az adott terület illetékes igazgatóhelyettese, esti tagozaton a tagozatvezető, a tanműhelyben a gyakorlati oktatás vezetője.

VII. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

1. AZ ISKOLA NYITVATARTÁSA, A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 1.1. Nyitvatartás 1.1.1. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 6 órától 22 óráig tart nyitva. 1.1.2. Az elméleti oktatás kezdete a nappali tagozaton általában 8,00 óra, az esti tagozaton 15,00 óra. Az elméleti órák a nappali tagozaton 45, az esti tagozaton 40 percesek, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. A szünetek idejét a házirend szabályozza. 1.1.3. Az iskolában a nyitva tartási időben állandó portaszolgálat működik. 1.1.4. Több napos zárva tartás esetén – egyedi vezetői döntés alapján – a portaszolgálat szünetelhet. 1.1.5. Az iskola a tanítási szünetekben külön meghatározott rend szerint tart nyitva. 1.1.6. Az iskola főépületében kártyás beléptető rendszer működik. 1.1.7. Az intézménybe való be- és kilépés jogosultságát, rendjét, valamint a belépőkártya használatának szabályait a Házirend tartalmazza. 1.1.8. Az épületbe az iskola dolgozói a nyitvatartás alatt időbeli korlátozás nélkül léphetnek be a saját területükre. 1.1.9. Rendezvények esetén a szokásostól eltérő nyitvatartásra az igazgató adhat engedélyt. 1.1.10. A tornaterem használatára külön rendelkezés vonatkozik. 1.1.11. Az iskola épületét térfigyelő kamerarendszer, illetve riasztórendszer védi. 1.2. Ügyelet, helyettesítés 1.2.1. A folyosókon 7,45-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. 1.2.2. A folyosóügyeletes tanár feladatait a SzMSz 5. sz. melléklete tartalmazza. 1.2.3. A hiányzó pedagógusok feladatait helyettesítő tanárok látják el. 1.2.4. A helyettesítés a tanév időtartamára tervezett, órarend szerinti állandó helyettesítési rend, illetve az általános igazgatóhelyettes által hozott, az intraneten kihirdetett intézkedés szerint történik. 18

1.2.5. A helyettesítő tanár feladatait a SzMSz 6. sz. melléklete tartalmazza. 1.3. Ügyintézés 1.3.1. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában (J 102) történik, – hétfőtől csütörtökig 08,00 és l5,30 óra között – pénteken 08,00 és l4,30 óra között. 1.3.2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások kiadása a fenti időpontokban az adminisztrációs irodában (B 101) történik. A tanulók számára az ügyintézés külön rend alapján történik. 1.3.3. A tanítási szünetek alatti ügyintézés rendjét az igazgató külön szabályozza. 1.4. A vezetők benntartózkodása 1.4.1. Az iskola nyitvatartási idején belül 7,30 óra és l6,00 óra között az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezető közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. 1.4.2. Az ezen túli időben – amennyiben vezető nem tartózkodik az iskolában – a foglalkozásokat tartó pedagógusok tartoznak felelősséggel az iskola rendjéért. 2. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 2.1. Az iskola létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás és a vagyonbiztonság szem előtt tartásával kell használni. 2.2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a) a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c) az energia-felhasználással való takarékoskodásért, d) a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. 2.3. Az iskolába belépés rendje: Az intézménybe a kijelölt bejáratokon – elsősorban a porta beléptető rendszerén keresztül – belépőkártyával lehet belépni. 2.4. Állandó intézményi belépőkártya használatára jogosultak: a) az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók b) az intézmény dolgozói Számukra a kártyát a gazdasági hivatal adja ki, díjmentesen illetve letéti díj ellenében. 2.5. Ideiglenes látogatói belépőkártya használatára jogosultak: a) a gyermekük ügyében eljáró szülők b) az iskolát hivatalos ügyben vagy ügyintézési céllal felkeresők Számukra a kártyát a belépő személyi adatainak és a belépés céljának rögzítését követően a portás adja ki, díjmentesen. A kártyát az intézményből való távozáskor a portán le kell adni. 2.6. A belépőkártyát a használatra jogosult másra nem ruházhatja át. Az átengedéssel történő visszaélés a tanulók esetében fegyelmező intézkedést, mások esetében a kártya bevonását vonhatja maga után. 2.7. A belépőkártyát a használat jogcímének megszűnésekor az iskolának vissza kell szolgáltatni. 2.8. A belépőkártya elvesztését, megrongálódását be kell jelenteni. 2.9. Az elveszített vagy megrongálódott helyett kiadott belépőkártyáért újra letéti díjat kell fizetni. 2.10. Az iskola a kiadott belépőkártyákról nyilvántartást vezet. 2.11. A tanulók az iskola helyiségeit – a diáktanács szobájának kivételével – általában csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól esetenkénti felmentést az igazgató adhat.

19

2.12. Az óraközi szünetekben a tanulóknak az osztályteremben, a folyosón, illetve az udvaron kell tartózkodniuk. A szaktantermekben a szünetben a tanulók csak külön tanári engedélylyel tartózkodhatnak. 2.13. Vagyonvédelmi okok miatt az üres kistermeket – a tanórák közti szünetben is – zárni kell. 2.14. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 2.15. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az átengedett épületrészben. 2.16. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb szabályzataiban foglaltakat. 2.17. Bármely, az iskola tulajdonát képező eszközt az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 2.18. Az egyes helyiségek használatának szabályait (házirendjét) a SzMSz mellékletei tartalmazzák. 2.19. Tűz-, illetve bombariadó esetén az intézményi Integrált veszélyhelyzet elhárítási, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi terv szerint kell eljárni, kivonatát az SzMSz 16. sz. mellékletet tartalmazza 3. A GYAKORLATI OKTATÁS, ILLETVE A TANMŰHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete tartalmazza. 4. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A Szervezeti és Működési Szabályzat 8. sz. melléklete tartalmazza. 5. A TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZVÁLASZTÁS, AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS A TANKÖNYVÁRUSÍTÁS RENDJE, A TANKÖNYVFELELŐS ALKALMAZOTT FELADATAI 5.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit a Pedagógiai Program tartalmazza. 5.2. Tankönyvrendelést és értékesítést a 16/2013. EMMI rendelet alapján végzi intézményünk 5.2.1. A tankönyveknek a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től (továbbiakban KELLO) való megrendelése az iskola; a raktározása, a számlaadás a KELLO feladata, így az ezzel kapcsolatos elszámolások az iskola könyvvitelében nem jelennek meg. 5.2.2. A tankönyvrendeléssel és terjesztéssel megbízott alkalmazottak díjazását úgy kell megállapítani, hogy a díjazás együttes összege a tankönyvek beszerzési árába beépített és az intézménynél felmerülő terjesztési költségekkel (szállítás, postázás, visszáruzás stb.) csökkentett terjesztési költségnek az iskolát megillető részét nem haladhatja meg. 5.2.3. A tankönyvek kiválasztásával, a megrendeléssel kapcsolatos feladatokat a szaktanárok, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök és a gazdasági dolgozók munkakörükben látják el, ezért őket e tevékenységért külön díjazás nem illeti meg. 5.2.4. A tankönyvtámogatás (normatív állami hozzájárulás) 25%-ának terhére vásárolt tankönyveket, segédkönyveket az iskola könyvtárába soron kívül be kell vételezni, és kölcsönzésüket a tanév második hetétől kezdődően lehetővé kell tenni. 5.2.5. A tantárgyat tanító pedagógusok számára vásárolt tankönyveket, segédkönyveket, módszertani kiadványokat stb. az iskola könyvtárába be kell vételezni, és azokat

20

az érintett pedagógusoknak, illetve munkaközösség-vezetőknek könyvtári kölcsönzés útján lehet kiadni. 5.3. A tankönyvek kiválasztásával, megrendelésével és a tankönyvellátással összefüggő feladatok részletes leírását a SzMSz 9. sz. melléklete tartalmazza. 5.4. A tankönyvárusítás rendje 5.4.1. A tankönyvek árusítása a tanév elején megállapított ütemterv szerint, a tanítási időn kívül történik. 5.4.2. A tankönyvárusítás ütemtervét a tankönyvfelelős alkalmazott készíti el és az igazgató hagyja jóvá. 5.4.3. Az osztályfőnök − a tankönyvfelelőstől kapott információk, adatok alapján − gondoskodik arról, hogy az osztály tanulói a tankönyvárusítás napján a tankönyvek árát magukkal hozzák, és az ütemterv szerinti időpontban az árusítás helyszínén megjelenjenek. Az osztály tanulói az osztályfőnök felügyeletével fizetik ki és veszik át a tankönyveiket. 5.4.4. Tankönyvvásárlással kapcsolatos pénzt − külön, írásos megbízás kivételével − pedagógus nem vehet át és nem kezelhet. 5.4.5. A tanulók a megvásárolt tankönyvekről − a tankönyvek átvételével egyidőben a KELLO-tól készpénzfizetési számlát kapnak. 5.4.6. A később megérkező vagy pótrendelésre érkező tankönyvek kifizetése és átvétele a fentiekkel megegyező módon történik. 5.5. A tankönyvfelelős alkalmazott feladatai: 5.5.1. A tankönyvfelelős alkalmazott a tevékenységét a munkaköri leírása, valamint a tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos a KELLO-val megkötött megbízási szerződés alapján végzi. 5.5.2. A megbízási szerződés tartalmazza: a) a tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos feladatokat (az iskolai tankönyvellátás ütemterve alapján) b) az igazgatóval, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal, az iskolai könyvtárossal, illetve más, e feladattal megbízott munkatársakkal való egyeztetés, kapcsolattartás, feladatellátás, illetve feladatmegosztás módját c) a feladat ellátásáért járó díjazás módját és mértékét 6. ÉTKEZTETÉS 6.1. Az iskolában szervezett étkeztetés nem folyik. A menzát a dolgozók és a tanulók egyaránt a középiskolai kollégiumban vehetik igénybe. 7. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 7.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: 7.1.1. Az iskola hagyományainak ápolása, gazdagítása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, erősítése az iskola minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. 7.1.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a kiemelt fontosságú rendezvényekre, ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 7.1.3. A tantárgyi és a szakmai munkaközösségek az iskolavezetéssel történt egyeztetést követően egyéb rendezvényeket, megemlékezéseket szerveznek, melyek időpontját, szervezési feladatait, felelőseit éves munkatervükben rögzítik.

21

7.1.4. A kialakult hagyományok ápolásának, újak megteremtésének fő céljai: – a színes diákélet megteremtése – az iskolához való tartozás, kötődés kialakítása, erősítése – az alkotó, személyiséget gazdagító közösségek létrejöttének elősegítése – a városismeret, honismeret gazdagítása, a lokálpatriotizmus, a hazaszeretet erősítése 7.2. Az iskola hagyományos rendezvényei, megemlékezései, ünnepélyei szeptember: Tanévnyitó ünnepély október: Megemlékezés az aradi vértanúkról Megemlékezés 1956. október 23-áról Városismereti projektnap Megemlékezés a Hűség Napjáról Karácsonyi ünnepség január: Szalagavató(k), ill. szalagavató bál február: Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól március: Megemlékezés 1848. március 15-éről Egészségvédelmi projektnap április: Megemlékezés a Holocaust áldozatairól május: Ballagási ünnepély Környezetvédelmi projektnap Kerékpártúra június: Ballagási ünnepély Pedagógusnap Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról 7.3. Egyéb, hagyományos rendezvények 7.3.1. Iskolai szervezésben:  nyílt napokat és iskolalátogatást tartunk a 8. évfolyamra járó érdeklődőknek és szüleiknek  országos szakmai versenyeken veszünk részt, ill. adunk nekik otthont  a diákolimpiai versenyeken képviseltetjük magunkat  részvétel a Kisfaludy Napokon, illetve a különböző kulturális versenyeken, vetélkedőkön  részvétel üzem- és intézménylátogatásokon  iskolai színházbérlet és filmklub szervezése évente  szakmai és művészeti kiállításoknak adunk helyet az iskola aulájában  bel- és külföldi cserekapcsolataink fenntartása és ápolása, lehetőség szerint csereutak szervezése 7.3.2. Munkaközösségi szervezésben:  versmondó verseny  helyesírási verseny  „Szép Magyar Beszéd” verseny  tantárgyi háziversenyek  sport házibajnokságok 7.3.3. Osztály szervezésben:  sportfoglalkozások  szalagavató ünnepség december:

22

7.4. Iskolaújság, iskolarádió, iskolatelevízió 7.4.1. Az iskolaújság megjelentetése jelenleg szünetel. 7.4.2. Az iskolarádió és az iskolatévé alkalomszerűen vagy rendszeresen készít műsorokat. Tevékenységüket megbízott tanár irányítja. 7.5. A hagyományápolás külsőségei: 7.5.1. Az iskola egységes grafikai arculatát (címer, embléma, az iskolaszínekkel) iratain (levélpapír, boríték stb.), kiadványain (pályaválasztási tájékoztató, iskolaújság stb.) és egyéb formában (sportmez, iskolazászló, jelvény) megjeleníti. 7.5.2. Az iskola címere: Sárga alapszínű, csúcsára állított háromszögben egymásba tolt narancs és bordó V betű, felettük az intézmény hivatalos nevével. 7.5.3. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: A meghatározott rendezvényeken (tanévnyitó ünnepély, ballagás, iskolabál, koszorúzás stb.) az alkalomhoz illő, egységesen nem szabályozott öltözék. (Fiúknak sötét öltöny, világos ing, nyakkendő, lányoknak sötét alj, világos blúz, valamint az ezekhez illő cipő javasolt.) 7.5.4. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: Testnevelés órákon az előírt egységes felszerelést, sportversenyeken a testnevelő tanár által meghatározott mezt kell viselni. Az előírt felszerelés beszerezhetőségéről az iskola gondoskodik. 9. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE 9.1. Az iskola a tanulók érdeklődés, igényei, szükségletei, valamint az intézmény gazdasági, tárgyi és személyi lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 9.2. A tanórán kívüli tevékenységek körét, megszervezésük és működésük feltételeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR 10.1. Az iskola a tanulók számára biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét. 10.2. A mindennapi testedzés és testnevelés formáit a Pedagógiai Program tartalmazza. 10.3. Az iskolában sportkör működik. 10.4. Az iskolai sportkör működési szabályzatát a SzMSz 11. sz. melléklete tartalmazza. 11. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS AZ ELLÁTÁS RENDJE 11.1. Az iskolában a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és védőnő biztosítják. Ennek keretében: a) osztályonként az általános és fogászati szűrővizsgálatokat végeznek, illetve szerveznek b) a szükséges esetekben a tanulókat szakrendelésre irányítják c) tanévenként elvégzik a tanulók gyógytestnevelési besorolását d) közreműködnek a tanulók szakmai alkalmasságának megállapításában e) az osztályfőnökökkel együttműködve felvilágosító, illetve ismeretterjesztő előadásokat, foglalkozásokat tartanak 11.2. Az iskolaorvos hetente egy alkalommal, az orvosi szoba ajtajára kiírt időpontban rendel.

23

11.3. A tanulók a tanév során egészségügyiállapot-felméréseken (szűrővizsgálat) és fogászati szűrővizsgálatokon vesznek részt, melyeknek vizsgálati helye az iskola orvosi szobája, illetve a vizsgálatra kijelölt szakorvosi, illetve fogorvosi rendelő. 11.4. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi vizsgálatra utalt tanuló szülője (gondviselője) a beutalás tényéről – osztályfőnökétől, az ellenőrző könyv útján – írásos tájékoztatást kap. 11.5. Az iskolaorvos által szakorvosi vizsgálatra utalt tanuló köteles a vizsgálaton részt venni és a kapott leletet az iskolaorvosnak bemutatni. 11.6. Az iskolaorvos a szűrővizsgálatok, illetve a szakorvosi vizsgálat alapján javaslatot tesz a tanuló testnevelési csoportba sorolására és/vagy kezelésen, illetve terápián való részvételére. 11.7. A kezelésen és/vagy terápián (pl. gyógyúszás, gyógytorna stb.) való részvételről szóló iskolaorvosi javaslatról az iskola igazgatója írásban tájékoztatja a tanuló szülőjét (gondviselőjét). 11.8. A testnevelési csoportbesorolásról és az annak megfelelő testnevelési foglalkozásokon való részvételi kötelezettségről az iskola igazgatója – az iskolaorvos javaslata szerint, annak mérlegelése nélkül – határozatot hoz, amit megküld a tanulónak, a kiskorú tanuló szülőjének (gondviselőjének), valamint tájékoztatja a tanuló osztályfőnökét. 11.9. Gyógytestnevelés foglalkozáson a) kell részt vennie annak a tanulónak, akit az iskolaorvos a szűrővizsgálat és/vagy szakorvosi vizsgálat alapján erre kötelez b) vehet részt az a tanuló, aki (vagy akinek szülője, gondviselője) tartós egészségi problémái miatt ezt kéri, és kérését az iskolaorvos – saját hatáskörében eljárva vagy szakorvosi vélemény alapján – indokoltnak ítéli. 11.10. Az állandó felmentett és a gyógytestnevelésre járó tanulóknak nem kell részt venniük a testnevelés órákon. 11.11. Az alkalmi felmentést kapott tanulók kötelesek az órán részt venni és a testnevelő tanár utasításainak eleget tenni. 11.12. A tanórán felkeresett iskolaorvos indokolt esetben igazolást adhat az adott órára. 11.13. A tapasztalatokról, illetve a tennivalókról folyamatosan tájékoztatják az iskolavezetést, alkalmanként a nevelőtestületet. Javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. 11.14. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók felmérését az osztályfőnökökkel együttműködve az ifjúságvédelmi felelős tanár végzi. Tapasztalatairól rendszeresen beszámol a nevelési igazgatóhelyettesnek, az osztályfőnököknek, illetve a nevelőtestületnek. A szükséges intézkedésre az illetékes(ek)nek javaslatot tesz. 12. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELJÁRÁSOK 12.1. A biztonságot és az egészséget védő szabályok betartása az iskola létesítményeiben, helyiségeiben, a gyakorlati képzés helyein, valamint az iskola által szervezett rendezvényeken – különösen a kiemelten balesetveszélyes helyiségekben – az iskola minden használója és látogatója számára kötelező. 12.2. A munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi szabályokat és tilalmakat a Pedagógiai Program tartalmazza. 12.3. A sérülésekkel, balesetekkel, elsősegélynyújtással, orvos-, illetve mentőhívással kapcsolatos eljárások rendjét az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. 12.4. Tűz-, illetve bombariadó esetén az intézményi Integrált veszélyhelyzet elhárítási, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi terv szerint kell eljárni, kivonatát az SzMSz 15. sz. mellékletet tartalmazza. Az iskola vagyon- és tűzbiztonságának biztosítására külső cégeket és szervezeteket is igénybe vesz. 12.5. Baleset, sérülés esetén a segélynyújtáshoz szükséges eszközök a portán vehetők igénybe. 24

13.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

13.1. Az intézmény működésében rendkívüli eseményeknek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. 13.2. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a) az iskola székhelyén (telephelyén) keletkezett tűz, b) az iskola székhelyén (telephelyén) bekövetkezett baleset, c) az iskola vezetését, dolgozóit, tanulóit ért fenyegetés, d) az iskola székhelyét (telephelyét) ért fenyegetés (pl. bombariadó), e) az iskola székhelyén (telephelyén) bekövetkező haláleset (természetes halál, baleseti halál, erőszakos cselekmény következtében bekövetkező haláleset, öngyilkosság), f) betöréses lopás Az iskola székhelyén (telephelyén), - az iskola működése közben - történt lopás. Amenynyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén az intézményi Integrált veszélyhelyzet elhárítási, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi terv szerint kell eljárni, kivonatát az SzMSz 15. sz. mellékletet tartalmazza. 14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR 14.1. Az iskola könyvtár szolgáltatásait az intézmény minden tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulója és minden dolgozója ingyenesen igénybe veheti. 14.2. A könyvtárosi feladatokat főállású könyvtáros látja el. 14.3. A könyvtárban – az iskola igazgatójával és a könyvtárossal egyeztetett módon és időpontokban – rendezvényeket, foglalkozásokat (tanóra, előadás, vetítés) is lehet tartani. 14.4. Az iskolai könyvtár működési rendjét a Házirend tartalmazza. 14.5. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzatát a Szervezeti és Működési Szabályzat 12. sz. melléklete tartalmazza. 15. FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETSZABÁLYAI A fegyelmező intézkedések formáit, alkalmazásuk elveit a Házirend tartalmazza. Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre, ismétlődnek vagy kirívóan nagy fegyelmezetlenséget követ el a tanuló, fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. 15.1. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 15.2. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a köte25

lességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 15.3. A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezéstől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárásrészletes szabályait az SZMSZ 14. sz. melléklete tartalmazza. 16. ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE Az elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok iratkezelését és hitelesítését intézményünk iratkezelési szabályzata tartalmazza, amely a 2011. évi CXC. törvény, a 335/2005. Korm. rendelet és a 20/2012.EMMI rendelet szerint készült. 16.1.

16.2.

Intézményünkben elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok a haladási napló osztályozó napló szakképzési törzslap külív, belív érettségi törzslap érettségi osztályozó ív érettségi jegyzőkönyvek Hitelesítés rendje: 1. elektronikusan előállítani nyomtatványt csak a jogszabályokban előírt és akkreditált szoftverekből lehet. 2. elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok lapjai oly módon kell összefűzni, hogy egyes lapokat eltávolítani vagy kicserélni ne lehessen. 3. az összefűzött nyomtatvány külívét, az összefűzés mentén pecsételni kell. 4. összefűzött, lepecsételt nyomtatványt az igazgató aláírásával hitelesíti.

16.3. A hitelesített elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványokat az egyéb papíralapú nyomtatványokhoz hasonlóan az iratkezelési és ügyviteli szabályzat szerint iktatjuk és tároljuk.

17. AZ INTÉZMÉNYBEN HASZNÁLT EGYEDI ZÁRADÉKOK Intézményünkben a 20/2012. EMMI rendelet 1. sz. melléklete által meghatározott záradékokat használjuk. A fentiek mellett a jogszabályban a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához egyedi záradékokat alakítottunk ki, amelyet az SZMSZ 16. sz. melléklete tartalmaz.

26

MELLÉKLETEK Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. melléklet

Külső kapcsolatok

IGAZGATÓ

Általános ig.h.

Műszaki ig.h.

Gazdasági főkoordinátor

Műszaki vezető

Nevelési ig.h. Gyakorlati okt. vez.

Felnőttokt. tag. vez. Rendszergazda

Iskolatitkár Adminisztrátorok Szakoktatók

Személyzeti és m.ü. e.a.

Gondnok

Pénztáros

Tanműhelyi raktáros

Karban- tartó

Portások

Takarítók

27

Tanárok

Felnőttoktatás

Könyvelők

Műszaki ügyintéző

Portás

Takarítók

Tanműhelyi adminisztrátor

Szakmunkások

Szervezeti és Működési Szabályzat 2. sz. melléklet

A TÚLMUNKÁK DOKUMENTÁLÁSÁNAK ÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Tartós (egy hónapot meghaladó) helyettesítés 1.1. A túlmunka díjazása határozott idejű kereset-kiegészítéssel történik. 1.2. A naplóban a bejegyzés (a helyettesített óra sorszáma, témája és a helyettesítő neve) a helyettesítő tanár feladata. 2. Eseti helyettesítés 2.1. A túlmunka díjazása az egyénenként meghatározott óradíjjal történik. 2.2. Az eseti helyettesítést szakszerűen vagy csoportösszevonással lehet ellátni. 2.3. Szakszerű helyettesítés esetén 100 %, összevonással ellátott helyettesítés esetén 50 %-os óradíj illeti meg a helyettesítőt. 2.4. A helyettesítés megtörténtét a helyettesítőnek az osztálynapló megfelelő rovatába be kell jegyeznie. A napló haladási részébe az óra témáját és sorszámát kell beírni. 3. Tanórai felügyelet 3.1. Díjazás nem jár érte. 3.2. Az órán szakmai munka nem folyik, a felügyelő biztosítja az osztály rendjét. 3.3. A felügyelet tényét rögzíteni kell a naplókban. 3.4. A napló haladási részébe „Felügyelet" bejegyzés kerül, az óra sorszámának bejegyzésére szolgáló rovatot pedig ki kell húzni. 4. Szakkörök, korrepetálások, intenzív felkészítések 4.1. Az igazgató által előzetesen engedélyezett foglalkozások díjazása az egyéni óradíjjal történik. 4.2. Az elszámolás alapja a foglalkozások bejegyzésére rendszeresített napló. 5. Tanulókíséret és tanulófelügyelet 5.1. Az igazgató által előzetesen engedélyezett tanulókíséret és a nem tanórai felügyelet díjazása a jogszabályokban meghatározott módon történik. 5.2. Az elszámolás alapja a „Kísérési napló". 6. Összesítő kimutatás készítése 6.1. Az eseti helyettesítésről a feladatot végzőnek minden a hónap végén összesítést kell készítenie a Het-ex program segítségével. A programból a 4.1 Adatlapot (Megtartott foglalkozások) és 6.2 Elszámolás oldalt kinyomtatja és aláírásával hitelesíti. A kimutatást az általános igazgató-helyettes ellenőrzi, majd a munkaügyi előadónak kell leadni a következő hónap első munkanap 12 óráig. 7. Hiányosan dokumentált túlmunka esetén bér nem számolható el. 8. Az itt nem szabályozott esetekben végzett túlmunka díjazásáról és az elszámolás módjáról esetenként történik intézkedés.

28

Szervezeti és Működési Szabályzat 3. sz. melléklet

A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A Szülői Munkaközösség szervezete 1.1. A Szülői Munkaközösség (SzM) választott testület, amely a szülők iskolai szervezetének a jogszabályokban biztosított jogokat gyakorolja. 1.2. A Szülői Munkaközösség tagjait az egyes osztályok tanulóinak szülei választják, véleményük közvetítésére, érdekeik képviseletére, a szülők iskolai szintű kapcsolattartására. 1.3. A Szülői Munkaközösség feladatai különösen: a) gyakorolja a jogszabályok által a szülők közösségének biztosított jogokat b) segíti a szülők közösségeinek tevékenységét c) kapcsolatot teremt a szülők közösségei között d) kialakítja és képviseli a szülői közösségek közös álláspontját e) ellátja a szülők közösségeinek érdekvédelmét 1.4. A szülők osztályonként − a létszám és az osztály szerkezetének figyelembe vételével lefeljebb kettő képviselőt választanak. 1.5. A Szülői Munkaközösség tagjainak megbízása gyermekük nappali tagozatos tanulóviszonyának időtartamára szól. 1.6. A SzM elnökségét a tagok választják maguk közül, figyelembe véve, hogy a különböző iskolatípusok, illetve évfolyamok képviselete érvényesüljön. 1.6.1. Az elnökség létszáma − az ellátandó feladatköröktől függően − 3-5 fő. 1.6.2. A Szülői Munkaközösség általános képviselője az elnök, akit az elnökség tagjai választanak meg maguk közül. 1.6.3. A SzM elnökét akadályoztatása esetén az általa felkért elnökségi tag helyettesíti. 1.7. A SzM elnökségi tagjainak megbízása gyermekük nappali tagozatos tanulóviszonyának időtartamára szól. 1.8. A szülői munkaközösségi tag megbízatása megszűnik: a) a megbízási idő lejártával b) a SzM-tag írásbeli lemondásával c) a delegáló osztály (szülői értekezlet) visszahívó döntésével d) a tag halálával. 2. A Szülői Munkaközösség működése 2.1. A Szülői Munkaközösség tanévenként általában két, de legalább egy alkalommal ülésezik. Az összehívásról az elnök gondoskodik. 2.2. Az ülések napirendjét, várható témáit a tagoknak az elnök egy héttel az ülés előtt a tagoknak megküldi. 2.3. A Szülői Munkaközösséget össze kell hívni a fenntartónak, az iskola igazgatójának, SZM elnökének vagy a tagok legalább egyötödének írásbeli, a napirendi javaslatot tartalmazó indítványára. 2.4. A SzM ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért elnökségi tag vezeti. 2.5. A Szülői Munkaközösség akkor határozatképes, ha ülésén a képviselők több mint fele jelen van.

29

2.6. Amennyiben a SzM ülése határozatképtelen, az ugyanazon napra, ugyanazon napirenddel későbbi időpontra összehívott ülés a jelenlevők számától függetlenül határozatképes. 2.7. A SzM a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azonban. bármely tag kérésére titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 2.8. A Szülői Munkaközösség ülései általában nem nyilvánosak, de egyszerű többségi határozattal nyilvánossá tehetők. Az SZM ülésein az iskola igazgatója, illetve átruházott jogkörét gyakorló helyettese (nevelési igazgatóhelyettes) állandó meghívottként vesz részt. Az SZM lehetővé teheti mások (fenntartó képviselője, diákönkormányzat vezetősége stb.) részvételét is. A meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt a SzM ülésén. 2.9. A SzM, illetve az elnökség határozatairól jegyzőkönyv készül. 2.9.1. A jegyzőkönyvet az elnök és egy elnökségi tag írja alá. 2.9.2. A SzM döntéseit, határozatait szintén az elnök és egy elnökségi tag írja alá. 2.9.3. A határozatoknak az érdekeltekhez, illetve érintettekhez történő továbbítása az elnök feladata. 2.10. A szülői munkaközösségi értekezletek közötti időszakokban a szülők közösségeit megillető jogokat (véleményezés, egyetértés stb.) a SzM elnöksége gyakorolja. 2.11. A Szülői Munkaközösség jelen szabályzatban nem részletezett ügyrendjét és működését a SZM maga alakítja ki. 3. A Szülői Munkaközösség jogai és kötelezettségei 3.1. A SzM tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek a jogkörükbe tartozó kérdésekben. 3.2. A SzM véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben Az SZM véleményezési jogkörébe tartozik különösen: – a tanév helyi rendje – az SZMSZ – a fakultatív hit- és vallásoktatás – az érettségi felkészítés tantárgyi és szintjei – az első tanítási óra kezdete (legfeljebb 07.15) – az élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszaka – tanulóbalesetek kivizsgálásának véleményezése, illetve minden olyan eset, amelynek döntési, véleményezési, illetve egyetértési jogkörébe tartozó kérdéseit a hatályos jogszabályok tartalmazzák. 3.3. A SzM, illetve annak választmánya az iskolavezetés felkérésére részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. 4. Eljárási szabályok Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi LXXIX. és a 2011. évi CXC. törvényben foglaltak az irányadók.

30

Szervezeti és Működési Szabályzat 4. sz. melléklet

A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium diákönkormányzata (DÖK) a tanulók közösségeinek képviseleti rendszere. 2. A DÖK működésének jogszabályi alapja: a) Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 63-64.§ b) A művelődési és közoktatási miniszter 11/1994. (VI.8.) MKM rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről 31.§ 3. A DÖK feladata: a) gyakorolja a jogszabályok által a diákönkormányzatnak biztosított jogokat b) segíti a tanulók közösségeinek tevékenységét c) kapcsolatot teremt a tanulók közösségei között d) kialakítja és képviseli a tanulóközösségek közös álláspontját e) ellátja a tanulók közösségeinek érdekvédelmét 4. A tanulók közösségei: a) osztályok b) diákkörök 4.1. Az osztályok – közösségi életük szervezésére, a tanulók érdekeinek képviseletére – osztály diákbizottságot (ODB) hoznak létre. 4.1.1. Az ODB-t az osztálygyűlés választja, tanévenként. 4.1.2. Az ODB létszáma – az ellátandó feladatköröktől függően – 3-5 fő. Vezetője az ODBtitkár, tagjai a feladatfelelősök. 4.2. A diákkörök (DK) a tanórán kívüli tevékenységre szerveződnek, a tanulók érdeklődésére, kezdeményezésére, öntevékenységére építve. 4.2.1. Diákkört legalább 5 tanuló részvételével lehet létrehozni. 4.2.2. A diákkörök saját működési szabályzatot alkothatnak, működésük segítésére felnőttet (pedagógus, szülő, szakember) kérhetnek fel. 5. A diákönkormányzat legfőbb szerve a Diákközgyűlés (DKGY). 5.1. Tagjai: a) az ODB-titkárok b) az osztályok választott küldöttei c) a DK-titkárok 5.2. A DKGY a tagjai közül Diáktanácsot (DT) választ, egy tanévre. 5.3. A DKGY nyilvános, az iskola minden tanulója – tanácskozási joggal – részt vehet rajta. 5.4. A DKGY akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van. A jogkörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. 5.5. A DKGY-t össze kell hívni, ha az ODB-titkárok és a DK-titkárok 30 %-a a DT elnökétől írásban kéri.

31

6. A diákközgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzatot megillető jogokat a Diáktanács gyakorolja. 6.1. Tagjai: a) elnök b) titkár c) érdekvédelmi felelős d) kulturális felelős e) sportfelelős 6.2. A DT dönt: a) saját működési rendjéről b) hatáskörei gyakorlásáról 6.3. A DT a nevelőtestület tagjaiból a működését segítő pedagógust kérhet fel.

32

Szervezeti és Működési Szabályzat 5. sz. melléklet

A FOLYOSÓÜGYELETES TANÁR FELADATAI 1. Ellenőrzi a rábízott épületrész általános rendjét, különös tekintettel a szemetelésre és a WCben történő dohányzásra. 2. Becsengetés után intézkedik, hogy a tanulók a tanteremben, fegyelmezetten várják az órát tartó tanárt. 3. Az elkéső tanulók ellenőrző könyvét elveszi és intézkedésre átadja az osztályfőnöknek 4. Az esetleges rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenti az általános igazgatóhelyettesnek. Baleset esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. (Elsősegélynyújtás, a munkavédelmi vezető értesítése, a baleseti napló kitöltése stb.) 5. A földszint bal oldali folyosóra beosztott ügyeletes reggel, az első óra előtt, felírja a késő (07.55-08.00 között) és az igazolatlanul mulasztó (08.00 után érkező) tanulókat és leadja az adminisztrátornak. A későbbiekben fordítson külön figyelmet a büfé környékére, valamint akadályozza meg, hogy a tanulók engedély nélkül elhagyják az épületet.

33

Szervezeti és Működési Szabályzat 6. sz. melléklet

A HELYETTESÍTŐ TANÁR FELADATAI 1. A helyettesítési rend szerint meghatározott helyettesítő tanár 1.1. Az óra megkezdése előtt – az órarend, valamint az eseti helyettesítési intézkedés alapján – ellenőrzi az órát tartó tanárok jelenlétét. 1.2. A hiányzás(oka)t jelenti az általános igazgatóhelyettesnek, aki intézkedik a helyettesítő tanár személyéről és a helyettesítés módjáról. 1.3. Intézkedés hiányában a távol levő tanár helyett a helyettesítő az órát megtartja. Erről az általános igazgatóhelyettesnek beszámol, valamint egyezteti vele a helyettesítés minősítését és az adminisztrálás módját. 1.4. Becsengetés után ellenőrzi a tantermek előtti folyosókat (a tornatermi és a műhely szárnyon is), továbbá meggyőződik arról, hogy minden osztályban megkezdődött-e az óra. 1.5. Ha konkrét, tanórai helyettesítési feladatot nem kell ellátnia, a J 2 teremben kialakított klubban felügyeli a lyukas órás tanulókat. 2. Az eseti helyettesítést ellátó tanár 2.1. Ellátja a helyettesítési intézkedésben meghatározott feladatot (helyettesítés, felügyelet, tanulókíséret stb.). 2.2. Ennek keretében a) tájékozódik az elvégzendő feladat körülményeiről, részleteiről (pl. a hiányzó tanárnak az órai munkára, házi feladatra stb. vonatkozó kérése). b) elvégzi a szükséges pedagógiai és adminisztrációs feladatokat 2.3. Észrevételeiről indokolt esetben beszámol a helyettesített tanárnak, illetve az általános igazgatóhelyettesnek.

34

Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklet

A GYAKORLATI OKTATÁS, ILLETVE A TANMŰHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A gyakorlati oktatás helye: 1.1. A gyakorlati oktatás iskolai keretek között a tanműhelyben, illetve a vállalkozásoknál szórványképzés formájában történik. 1.2. Iskolai keretek között a gyakorlati oktatást a gyakorlati oktatásvezető irányítása mellett szakoktatók végzik. 1.2.1. Az iskola tanműhelyének kabinetei: a) Sopron, Ferenczy J. u. 60. b) Sopron, Ferenczy J. u. 7. 1.2.2. A tanműhely feladata: a) a tanulók gyakorlati oktatása b) az oktató-nevelő munkához – a tanmenetek figyelembe vételével – illeszthető termelési és szolgáltatási feladatok ellátása. 1.3. Szórványképzésben az érvényes megállapodások alapján (vállalkozás-iskola között) a képzés a szakiránynak megfelelő végzettségű szakemberek feladata. 2. A gyakorlati oktatás jellege: a) szakmunkásképzés b) érettségi utáni szakmunkásképzés c) szakközépiskolai képzés II. A TANMŰHELY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE 1. A tanműhely élén a gyakorlati oktatásvezető áll, aki a tanműhelyvezetői feladatokat is ellátja. Közvetlen irányítása alá tartoznak: – a gyakorlati oktatók – a műszaki szervezetek – a tanműhelyi adminisztráció 2. A gyakorlati oktatók feladata: a) a tanulók gyakorlati képzése a tanmenetekben előírt követelmények szerint – biztosítva a balesetvédelmi és tűzbiztonság-technikai feltételeket is a képzés során b) biztosítják a rendelkezésére bocsátott anyagok gazdaságos felhasználását és a tárgyi eszközök állagmegóvását 3. A műszaki szervezet feladata: A tanműhelyi várható igények felmérése és ehhez a szükséges feltételek biztosítása. 3.1. A műszaki szervezet tagjai: a) a műszaki előadó b) a műszaki ügyintéző

35

3.1.1. A műszaki előadó feladatai: a) Biztosítja a tanműhely üzemelésének és az oktatás előkészítésének feltételeit. b ) Irányítja: – az anyagbeszerzést és szállítást – az oktató és termelő munka előkészítését – a karbantartás és raktározás feladatait (a gyakorlati oktatásvezetővel egyeztetve) – a megfelelő módon történő számlázást c) Ellenőrzi a vételezések műszaki és mennyiségi jogosultságát. 3.1.2. Közvetlen irányítása alá tartoznak: a) a termelés előkészítők (karbantartók) Feladatuk az oktatás előkészítő és befejező munkálatainak biztosítása és a tanműhelyi berendezések karbantartása. El kell végezniük a termelő jellegű munkafeladatokat is. b) a raktáros A raktári készletért, a precíz nyilvántartásért felel. c) az anyagbeszerző Feladatait a műszaki előadó irányításával látja el. 3.2. A műszaki ügyintéző feladatai: a) Felelős a feladatok ellátásához szükséges technológiai dokumentációk megfelelő vezetéséért. b) Ellátja az emelőgép ügyintézői feladatokat. c) Helyettesíti a műszaki előadót annak távollétében. 4. A portai szolgálat: a) a kulcsokat az előírásoknak megfelelően kiadja a helyiségekhez b) a kulcsfelvételt az erre rendszeresített füzetben vezeti, és a felvevő személlyel aláíratja c) biztosítja a jelenléti ív előírások szerinti vezetését, és betartatja a tanműhelybe való ki- és belépés szabályait III. MUNKAVÁLLALÁS, SZERZŐDÉS, RENDELÉS-NYILVÁNTARTÁS, SZÁLLÍTÁS, SZÁMLÁZÁS 1. Munkavállalás 1.1. Megfelelő munkavállalás biztosításával törekedni kell az ütemes szakmai fejlődéshez szükséges, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé tartó feladat ellátására. 1.2. Az oktatási-termelési folyamatba csak olyan feladatok állíthatók, amelyek elvégzéséhez a szükséges eszközök, berendezések rendelkezésére állnak, illetve az éves költségvetési előirányzat a beszerzésekre fedezetet biztosít, vagy a kérdéses műveletek elvégzése kooperációban megoldható. 2. Szerződés 2.1. A megrendelővel – a szabályosan kiállított megrendelő alapján – a tanműhelyben végzendő bármilyen munkára szerződést kell kötni.

36

2.2. A szerződésnek tartalmaznia kell: – a megrendelő nevét és címét – a termék megnevezését – a termék mennyiségét – a termék minőségét – a teljesítés idejét – a termék egység- vagy irányárát – a fizetés módját – a termék átadásának, átvételének helyét – a szállítás módját 2.3. A termék árát a piaci körülmények figyelembe vételével és ezen szabályzat árkialakítási irányelveiben foglaltaknak megfelelően, árajánlat alapján kell megállapítani. 2.4. Egyes esetben a megrendelővel történt előzetes írásbeli megállapodás alapján az utókalkuláció eredményét kell figyelembe venni. 2.5. A nem teljesíthető megrendeléseket – amennyiben a megrendelés írásban érkezett – levél útján kell elutasítani, az elutasítás okának rövid indoklásával. 2.6. A szerződést, továbbá a szerződéses kötelezettséggel járó egyéb intézkedéseket az igazgató írja alá. 3. Rendelés-nyilvántartás 3.1. A tanműhelyben folyó termelési tevékenységről munkaszámmal ellátott nyilvántartást kell vezetni. 3.2. A munkaszám szerinti nyilvántartást az alábbi módszer szerint kell végezni: a) Minden munkaszám a tárgyév két utolsó számából és négy számjegyű sorszámból áll. (Az utóbbi naptári évenként előről kezdődik.) b) A nyilvántartást a rendszeresített "Rendelés-nyilvántartás" nyomtatvány szerint kell vezetni, amely az alábbi rovatokat tartalmazza: munkaszám – a rendelés kelte – a rendelés száma – a megrendelő neve, címe – a megrendelés tárgya – mennyisége – szállítási határidő – egység- vagy irányár – a kiszállítás kelte, db szám – a szállítólevél száma – a számlázás kelte – a számla értéke – megjegyzés c) Minden gyártmányról munkaszámmal és megnevezéssel ellátott gyűjtőtasakot kell készíteni, melynek a munka befejezése után a fejlapon már kitöltött I. rovaton kívül az alábbiakat kell tartalmaznia: – megrendelés – szerződés – az esetleg átvett anyag mennyiségét – szállítólevelek – a számla 1 példánya

37

4. Szállítás, számlázás 4.1. Késztermék és egyéb eszköz csak szabályosan kiállított szállítólevéllel szállítható. 4.2. A számlázást 8 napon belül el kell végezni, és ezt a rendelés-nyilvántartás megfelelő rovatába be kell jegyezni.

IV. AZ OKTATÁSI - TERMELÉSI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA, ELLENŐRZÉSE 1. Szervezési feladatok 1.1. Az oktatási–termelési kapacitás lekötéséhez szükséges munkafeladatokat elsősorban a tantervi témák tartalma és követelményei szerint, a tanmenetek időrendi folyamatát figyelembe véve kell megválasztani. 1.2. A feladatok anyagellátásáról és a munkagépek, berendezések üzemképes állapotáról folyamatosan kell gondoskodni. 1.3. Munkaszervezéssel törekedni kell arra, hogy a kiadott munkát az a csoport fejezze be, amelyik elkezdte. 1.4. Az összetett vagy nagy sorozatban készülő munkákat lehetőség szerint úgy kell lebontani, hogy 1-1 csoport olyan részegységet, illetve mennyiséget kapjon a sorozatból, melyet a teljesség igényével tud elkezdeni és befejezni. 1.5. A munka megfelelő minőségben történő elvégzését az elkészült termék megfelelőségét a szakoktatók után ellenőrizni kell. Ezt a feladatot a gyakorlati oktatásvezető távollétében a műszaki előadó végzi, és gondoskodik a termék félkész vagy készáru raktárba történő szállításáról. 2. Technológiai dokumentáció 2.1. A technológiai dokumentáció készítése: 2.1.1. Amennyiben szükséges, a munkát dokumentálni kell szabványos rajzokkal is. Ennek tartalmaznia kell minden alkatrész rajzát, a termék összeállítási, szerelési rajzait, és ha kell, külön a rész-összeállítási és gyártási rajzokat is. 2.1.2. A megrendelő által biztosított dokumentációt szükség esetén a tanműhelyi gyártási rendszerhez át kell dolgozni, és ezt a megrendelővel egyeztetni kell. 2.1.3. A szakoktatók egyéni elképzeléseiket, amelyek műszaki előkészítést igényelnek, dokumentációval (rajz, anyagigény stb.) ellátva kell benyújtaniuk. 2.1.4. A rajzok helyességéért a rajzot készítő személy a felelős. 2.1.5. A rajzokat ellenőrizni kell a műszaki előadónak és az oktatónak a munka megkezdése előtt annyi idővel, hogy az esetleges módosítások elvégezhetőek legyenek. 2.2. A technológiai dokumentáció elemei: a) Szerelési sorrend: minden olyan munkadarabhoz, amelynél a munka jellege megkívánja. b) Műveleti sorrend: ha az oktató-nevelő munkához szükséges. c) Műveleti utasítás: minden olyan termékhez, amely sorozatban készül és ismétlődő, valamint ha ezt a gyártás megkívánja. d) Darabolási jegyzék: olyan sorozatban gyártott termékek alkatrészeire, melyeknél az alkatrészrajz alapján egyértelműen darabolni nem lehet (pl.: hajlított lemez). e) Egydarabos anyagszükséglet: minden munkadarabhoz. Az anyagszükségletnek tartalmaznia kell a megmunkálási ráhagyásokat, a darabolási veszteségeket és a segédanyagokat is (pl.: elektróda). f) A gyártáshoz szükséges kiegészítő eszközök dokumentációja. 38

3. Műszaki előkészítés 3.1. Anyagelőkészítés 3.1.1. A tanműhely technológiai adottságaiból eredő kooperációs tevékenységet úgy kell szervezni, hogy kellő időben a tanműhely rendelkezésére álljanak a kooperációba bevont alkatrészek és anyagok. 3.1.2. A technológiai dokumentáció alapján az egydarabos anyagszükségletből kiindulva meg kell határozni a teljes gyártási anyagszükségletet. 3.1.3. Az egydarabos anyagszükséglet alapján a gyártáshoz kapcsolódó segédanyagok mennyiségét is meg kell határozni. 3.1.4. Hiányzó anyagok esetén a műszaki ügyintéző megállapítja a helyettesíthetőségeket, amit a műszaki előadó hagy jóvá, aki a nem helyettesíthető, hiányzó anyagokat a rendszeresített anyagrendelő füzetben rögzíti. 3.1.5. Az oktatási-termelési feladatoknál az anyag-előkészítéshez kell sorolni az olyan jellegű munkákat is, amelyet a tanulókkal elvégeztetni nem lehet (pl.: különböző gépi forgácsolások). 3.2. Anyagrendelés 3.2.1. Az anyagrendelést a rendszeresített megrendelő füzetben kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: – a megrendelt anyag megnevezése, minősége, mérete, típusa, mennyisége – a teljesítés adatai 3.2.2. Anyagot és egyéb eszközöket vásárolni csak úgy lehet, ha ezt az anyagrendelő füzetben a gyakorlati oktatásvezető aláírásával igazolta. 3.3. Bevételezés 3.3.1. A tanműhelybe beérkező összes eszköz raktári bevételezésre kerül, kivéve a javításra, karbantartásra azonnal felhasználásra kerülő anyagokat. 3.3.2. Anyag-bevételezésnél csak a szállítólevélen, számlán, készpénzjegyzéken feltüntetett adatok ellenőrzése után történhet meg a bevételezés. 3.3.3. A beérkezett készletekről anyag-bevételezési jegyet kell kiállítani, melynek egy példányát az anyagkönyvelésnek kell leadni, egy példányt pedig a számla mellé kell csatolni. 3.3.4. Ha egy számlán anyag és kisértékű tárgyi eszköz is van, akkor az anyagról és a kis értékű tárgyi eszközről is külön bevételezést kell készíteni. 3.4. Raktári kivételezés 3.4.1. Raktárból eszközt kiadni csak abban az esetben szabad, ha annak kiírása, utalványozása megfelelően megtörtént. 3.4.2. A raktári kivételezések utalványozását a gyakorlati oktatásvezető látja el, távollétében a műszaki előadó helyettesítheti. 3.4.3. Az alap és segédanyagokat csak norma szerinti mennyiségben, ennek hiányában a műszakilag indokolt felhasználási szükséglet szerint szabad utalványozni. 3.4.4. A kiadás a munkaszervezéstől függően történik. 3.4.5. A raktári készletmozgások érvényesítését a műszaki előadó látja el, amennyiben ő az utalványozó, az érvényesítést a műszaki ügyintéző végzi. 3.5. Áralakítás, számlakészítés 3.5.1. A tanműhely által a gyakorlati oktatás folyamatában előállított termékeket, bérmunkákat, szolgáltatásokat a piaci viszonyoknak megfelelő áron kell számlázni. 3.5.2. A számlákat a teljesítés hónapjában el kell készíteni.

39

V. AZ AUTÓSZERELŐ KABINETEKBEN FOLYÓ SZERVIZSZOLGÁLTATÁSI MUNKÁK SZABÁLYAI 1. Az autószerelő tanműhely tevékenységi köre: 1.1. Motordiagnosztika – szelepállítás, porlasztószabályozás – vezérműlánc állítás – gyújtásállítás, megszakító csere stb. 1.2. Elektromos javítások – fényszóró-beállítás – izzócsere, lámpacsere – törésellenőrzés – világítás javítás stb. 1.3. Futómű diagnosztika – futómű állítás – fékállítás – kézifék javítás – összekötő állógömb csere stb. 1.4. Egyéb diagnosztikai szolgáltatás – fékhatásmérés, beállítás – lengéscsillapító vizsgálat és csere – CO-mérés – optikai futómű-beállítás – általános műszaki állapot vizsgálat – motorvizsgálat és mérés – elektromos berendezések általános vizsgálata – diesel motor diagnosztika – diesel adagoló beszabályozás – diesel porlasztó beszabályozás stb. 1.5. Szerelési munkák – hűtőrendszer javítás – tömítőcsere (hengerfej, kipufogó, olajteknő) – tengelykapcsoló javítás – kardántengely javítás, csere – kipufogó rendszer javítás, csere – motor javítás (felújítás nem) – első-hátsó futómű javítás – fékrendszer javítás – sebességváltó javítás stb. 1.6. Szervizszolgálat – zsírzás – olajcsere (hozott anyagból) – kerékkiegyensúlyozás stb. 1.7. Egyéb tevékenységek – szakszerű motor- és sebességváltó bontás – szakszerű gépjármű bontás 2. A fenti tevékenységsor mind benzinüzemű, mind diesel üzemű személy és kisteher gépkocsikra vonatkozik. Garanciális gépkocsiknál a garancia hatálya alá eső semminemű javítást, szolgáltatást nem végzünk. 40

3. Működési leírás 3.1. A gépkocsi az autószerelő tanműhely mögötti udvari részre (felfestett parkolási helyekre) érkezik. 3.2. Az átvevő: az autószerelő szakmunkás, lehetőleg az érintett szakoktató bevonásával. 3.3. Általános, illetve konkrét hibajel esetén a szakember – megítélése alapján szemrevételezéssel, vagy műszeres ellenőrzéssel – megállapítja a hiba feltételezett okát. Ezen hibafelvételért díjtétel nem számítható fel, kivéve ha a hiba csak szereléssel állapítható meg. Ez esetben a hibafeltárásról munkalapot kell kiállítani. 3.4. A hiba feltételezett megállapítása után tájékoztatja a megrendelőt a szükséges (feltételezett) alkatrész, javítóanyag igényről. 3.5. A gépkocsit átvenni, a javításról munkalapot kiállítani csak akkor lehet, ha a szükséges anyagok, alkatrészek rendelkezésre állnak. 4. Megrendelés 4.1. A javíttatót az átvevő szakember az ügyviteli irodába irányítja, ahol a kabinet adminisztrátora a munkamegrendelést 3 példányban kitölti. 4.2. A forgalmi engedélyt ezzel egyidőben átveszi. 4.3. Leadott forgalmi engedély nélküli gépkocsit a tanműhelyben javítani tilos. 4.4. A megrendelő és az átvevő ugyanazon személy nem lehet. 4.5. A gépkocsival kapcsolatos alapadatokat az adminisztrátor, az egyéb adatokat a javítást végző szakember tölti ki. 4.6. A megrendelő kitöltése után a gépkocsi kulcsait a szakember veszi át, és elzárja az erre a célra rendszeresített szekrénybe. 4.7. A gépkocsiban hagyott egyéb tárgyakért, értékekért stb. felelősséget nem vállalunk. 4.8. Külön kell feltüntetni a munkamegrendelőn a gépkocsin lévő esetleges sérüléseket, amelyek a későbbiek során kártérítési igény alapját képezhetik. 4.9. A megrendelő külön kérése alapján töltendők ki a következő rovatok: – km óra állás – benzinszint – beépített extrák. 5. Javítás 5.1. A javítás a munkalapon szereplő hiba elhárítására terjed ki. 5.2. A közben felmerülő egyéb hibákat és azok megszüntetésére töltött munkaidőt folyamatosan kell a munkalapon vezetni. 5.3. A munkalapnak tartalmaznia kell: – a munka megnevezését – a ráfordított időt – a munkát elvégeztető oktató kézjegyét Ezek nélkül a gépkocsi nem adható ki. 5.4. Minden egyes munkafázis esetén új sorban kell a fenti adatokat feltüntetni. 5.5. A javítás során, mivel a műhelyek szakirányban vannak felszerelve, a gépkocsi mozoghat az egyik műhelyből a másikba. 5.6. A javításhoz szükséges rezsianyagokat a raktárból az autószerelő szakmunkás (távolléte esetén a szakoktató) vételezheti ki a raktári rend szerint. 5.7. Tanuló nem mozgathat kocsit, nem végezhet próbautat, még akkor sem, ha rendelkezik jogosítvánnyal. (Kísérő személyként – ellenőrzéssel kapcsolatos tanulmányok céljából – gyakorlati oktatójával vehet csak részt.)

41

6. Rezsianyagként kezelendő anyagok: a) kötő- és biztosítóelemek b) sasszegek c) seeger gyűrűk d) bilincsek e) kábelvégek f) tömítőanyagok, kenőzsírok, csiszolóanyagok 7. A javítást lehetőleg úgy kell ütemezni, hogy a javítás az oktatási idő végére elvégezhető legyen. A gépkocsi átadása naponta 6-13 h-ig lehetséges. 8. Átadás 8.1. A javítás befejezése után a megrendelőnek a gépkocsit az utolsó munkafázist végző szakmunkás (távolléte esetén a szakoktató) adja át. 8.2. A javítás befejezésével az átadó lezárja a munkalapot, amelyet átad a tulajdonosnak, aki azt két példányban és a saját egy példányos megrendelőjével leadja a kabinet adminisztrátorának elszámolás céljából. 8.3. A kabinet adminisztrátora ellenőrzi a munkalapon lévő adatok helyességét, és elvégzi a számfejtést. 8.4. Elkészíti a számlát, átveszi a számla végösszegét. 8.5. A számla végösszegének befizetése után a megrendelő megkapja a forgalmi engedélyt, számlát, munkalapot és a gépkocsijával távozhat. 9. Az intézeti dolgozók saját tulajdonú gépkocsijára vonatkozó elszámolási rend: Intézeti dolgozók saját tulajdonú gépkocsijának javításakor a megrendelőt és a munkalapot ugyanúgy kell kitölteni, illetve vezetni mint egyéb esetben, de 40%-os rezsi óradíjjal kell elszámolni. 10. Károkozás 10.1. Kárnak minősül a gépjármű belső és külső felületén a tanműhely területén belül vagy próbaút során okozott sérülés, amely funkcionális illetve esztétikai szempontból kifogásolható (pl.: lakkozás, kárpit, üveg stb.). 10.2. További kár a szerelés közben, a hozott anyagokban okozott kár, amely megakadályozza rendeltetésszerű használatát, kivéve ha a gyártmány hibája okozza azt. 10.3. Káreset még a gépjármű mozgatása közben okozott sérülések. 10.4. Nem minősül kárnak: a) a gépjármű belső tulajdonságaiból fakadó kár (pl.: kifáradásos törés) b) a tulajdonos tevékenysége közben keletkezett kár 10.5. A kármegelőzés követelményei: a) csak lezárt autót lehet az udvaron tárolni b) a tulajdonos figyelmét fel kell hívni, hogy az értékeket távolítsa el a javítás idejére c) a bejárati kaput műszak végeztével gondosan be kell zárni d) éjszakai kivilágításról gondoskodni kell 10.6. A kárfelvétel rendje: a) A biztosítási alapon meg nem térülő károk esetében a kárt okozó vagy észlelő tanuló az oktatójának (szakmunkásnak), az oktató, a szakmunkás pedig munkahelyi felettesének köteles a bekövetkezett kárt haladéktalanul jelezni. b) Minden bekövetkezett kárról kárjegyzőkönyvet kell felvenni.

42

10.7. A kárjegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a károkozó nevét b) a kárt szenvedett gépkocsi forgalmi rendszámát c) a kár keletkezésének tárgyszerű leírását, körülményeit d) a keletkezett kár becsült nagyságát e) a további kármegelőzésre tett javaslatot, intézkedést 10.8. A kivizsgálás után a gyakorlati oktatásvezető a jegyzőkönyvben javaslatot tesz az intézet igazgatójának a felelősség megállapítása és a felelősségre vonás kérdésében. 10.9. A kártérítés formájáról illetve nagyságáról az iskola igazgatója dönt. 10.10. A tanulók által véletlenszerűen okozott, illetve a gondos munkavégzés során bekövetkezett károkat is jegyzőkönyvezni kell. 10.11. A felelősség megállapítása során – ha a tanuló nem vétkes – az oktató felelősségét az intézmény igazgatója állapítja meg. 10.12. Tanulói károkozás esetén alkalmazni kell a közoktatásról szóló törvény előírásait. 10.13. A felnőtt dolgozók által okozott károk esetén a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ide vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. 10.14. Az iskola terhére kártérítést kifizetni, illetve javítási anyagot biztosítani csak abban az esetben lehet, ha a jegyzőkönyv záradékában az iskola igazgatója sem a tanuló, sem a közreműködő iskolai dolgozó felelősségét nem állapította meg. 11. A működés műszaki, gazdasági feladatai: 11.1. Az érintett terület berendezéseinek üzemeltetéséért az ott dolgozó szakoktatók (távollétükben a szakmunkás) a felelősek. 11.2. A munkavédelmi oktatásokban az emelőgépekkel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat érvényesíteni kell. 11.3. Az emelőgépek javítását a garanciális időn túl csak megfelelő képesítésű szakemberrel lehet végeztetni. 11.4. Az iskola javítási munkákhoz anyagot nem biztosít. A hozott anyagok minőségéért felelősséget nem vállal, sem beszerelés előtt, sem beszerelés után. 11.5. A javítási munkák garanciája a munkavégzésre terjed ki, valamint a diagnosztikai mérések hitelességére. 11.6. A garanciális idő 3 hét.

43

Szervezeti és Működési Szabályzat 8. sz. melléklet

A FELNŐTTOKTATÁS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. A PEDAGÓGUSOK MEGBÍZÁSA, FELADATAIK 1.1. A tagozatvezető A tagozatvezetőt az igazgató bízza meg, határozatlan időre. 1.2. Az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Ugyanaz a tanár egyidejűleg több osztály osztályfőnöki teendőire is kaphat megbízást. 1.3. A tanár A tanár a felnőttoktatás munkarendjének megfelelően vegye figyelembe oktatási anyag felosztását (konzultáció, beszámoló stb.) 2. AZ ESTI TAGOZAT MUNKARENDJE 2.1. A tanítás az órarendben meghatározott munkanapokon, 15 órai kezdettel folyik. A csengetési rendben meghatározott tanítási órák között legalább 5 perc szünetet kell tartani. 2.3. A tanuló a tudásáról beszámolókon és vizsgán köteles számot adni. 2.3. A beszámolókra és az tanév végi vizsgákra a tanév rendjében meghatározott időpontokban kerül sor. 3. A TANULÓK FELVÉTELE, TOVÁBBHALADÁSA 3.1. A tanulók felvétele 3.1.1. Az esti tagozatra nem tanköteles tanuló vehető fel általános iskolai (8 osztályos) bizonyítvánnyal, azaz alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők kérhetik felvételüket. 3.2. A felvételi eljárás 3.2.1. Felvételt az erre a célra rendszeresített, szabályosan kitöltött és benyújtott jelentkezési lappal lehet kérni. A felsőbb évfolyamra (pl. különbözeti vizsgával) való jelentkezést is ekkor kell jelezni. Az iskola legkésőbb szeptember 1-ig fogad el jelentkezést. 3.2.2. A felvételről a tagozatvezető dönt. 3.3. Felvétel a tanulmányok folyamatosságának megszakítása esetén 3.3.1. Az a tanuló, aki tanulmányait az esti levelező tagozaton bármely ok miatt abbahagyta, tanulmányainak folytatását jelentkezési lap benyújtásával kérheti. 3.3.2. Azt a tanulót, aki az előző tanulmányait azonos képzésű iskolában végezte, az eredményesen elvégzett évfolyamot követő évfolyamra lehet felvenni, ha a feltételeknek megfelel. 3.3.3. Az időközben bekövetkezett tantervi változás esetén a felvétel különbözeti vizsgához köthető.

44

3.4. A felsőbb évfolyamba lépés 3.4.1. Az iskola magasabb évfolyamára való felvételét csak annak a tanulónak kell kérnie, aki az előző osztályt más iskolában végezte, vagy tanulmányait a tagozatvezető hozzájárulása nélkül szakította meg. 3.4.2. A következő tanév megkezdésének feltétele a bizonyítványok leadása, az első tanítási héten. 3.5. Az évfolyamismétlés Tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja az a tanuló: a) aki tanév végi vizsgán legalább egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott és a javítóvizsgája sem sikerült. b) aki a javítóvizsgán nem jelent meg és távolmaradását 8 napon belül nem igazolta c) aki a megkezdett osztályozó- tanév végi vagy javítóvizsgát kellő indoklás nélkül megszakította, vagy akit a vizsgák folytatásától eltiltottak d) aki tanulmányait a tanév közben elfogadható indok nélkül megszakította. 3.6. Tanulmányok abbahagyása, törlés a tanulók névsorából 3.6.1. A tanulmányok abbahagyásának kell tekinteni, ha a tanuló bejelenti - lehetőleg írásban - hogy tanulmányait valamilyen okból nem tudja vagy nem akarja folytatni. 3.6.2. Törölni kell a tanulók névsorából azt, aki a) felvételét követően a továbbtanulási szándéktól a tanítás megkezdéséig visszalépett b) feltételes felvétel esetén a feltételnek az előírt időpontig nem tett eleget c) szándékosan elhallgatott olyan tényt vagy körülményt, mely tanulmányai megkezdését vagy folytatását kizárja d) beszámolón vagy vizsgán nem jelent meg, és távolmaradásának okát a beszámoló vagy a tanév végi vizsga utolsó napjától számított 8 napon belül nem igazolta. 3.6.3. A tanulói jogviszony megszűnésekor az iskola a távozó tanulónak átadja, vagy ajánlott küldeményben postán elküldi a bizonyítványát. 4. A TANULÓK ELBÍRÁLÁSA 4.1. Az oktatás és számonkérés formáit az iskola a tanulók munkarendjéhez is igazodva szervezi, építve az egyéni felkészülés keretében folytatott tanulásra is. 4.2. A tanulók tudását tanév közben beszámolókon és a tanév végi vizsgán kell értékelni. 4.3. A beszámolókon és a vizsgán való megjelenés 4.3.1. Ha a tanuló saját hibáján kívül nem tud a beszámolón megjelenni, s ezt előre bejelenti, vagy távolmaradását a beszámoló utolsó napjától számított 8 napon belül igazolja, akkor a tagozatvezető engedélyével legkésőbb a következő beszámolón pótbeszámolót tehet. (Az időpontot a szaktanárral kell egyeztetni.) 4.3.2. Ha a tanuló, aki a tanév végi vizsgát önhibáján kívül (betegség vagy egyéb elfogadható ok miatt) elmulasztja vagy megszakítja, a következő vizsgaidőszakban (a javítóvizsgákkal egy időben) pótlóvizsgát tehet. 4.3.3. A pótlóvizsgára bocsátást – a tanuló írásbeli kérése alapján a tagozatvezető engedélyezi. 4.3.4. A megszakított vizsga sikeres részeit nem kell megismételni.

45

4.4. A beszámolók 4.4.1. A beszámolók (számonkérés) rendjét a tagozatvezető határozza meg, a feladatait, illetve tételeit a szaktanár állítja össze. 4.4.2. A beszámoló formáját (írásbeli és/vagy szóbeli, illetve egyéb feladat) a szaktanár határozza meg, elsősorban annak figyelembe vételével, hogy az érettségi vizsgán milyen a tantárgy számonkérési formája. 4.4.3.A beszámoltatás (számonkérés) tanév rendjében rögzített időpontban a tanítási órán történik. 4.4.4. Elégtelen írásbeli beszámoló esetén a tanulónak lehetőséget kell adni a javításra. 4.5. A tanév végi vizsga 4.5.1. A tanév végi vizsgán az a tanuló vehet részt, aki minden beszámolón minősítést kapott. 4.5.2. A tanév végi vizsga anyaga. az éves tananyag. 4.5.3. A tanév végi vizsga (számonkérés) írásbeli és/vagy szóbeli részből áll. A nem kötelező érettségi tantárgyak esetén – szaktanár döntése szerint – írásbeli vagy szóbeli vagy egyéb feladat a számonkérés formája. 4.5.4 Az elégtelen írásbeli vizsga esetén a tanulónak lehetőséget kell adni a javításra. 4.5.5.A tantárgy végső (tanév végi) osztályzatát a szaktanár állapítja meg, a beszámolók (számonkérés) érdemjegyeiből és a tanév végi vizsga érdemjegye alapján. 4.5.6.A tanév végi vizsgán a tanulóval ismertetni kell a vizsga végleges eredményét

46

Szervezeti és Működési Szabályzat 9. sz. melléklet

A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁVAL, MEGRENDELÉSÉVEL ÉS A TANKÖNYVELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

FELADAT A nevelőtestület meghatározza az iskolai tankönyvellátás, illetve terjesztés rendjét, a tankönyvtámogatás elveit és módját, a pedagógus tankönyvek kiválasztásának rendjét, a tankönyvrendelés összeállításának és egyeztetésének eljárását. Az igazgató elkészíti az iskolai tankönyvrendelés következő tanévi ütemtervét, ezzel egyidejűleg megbízza a tankönyvfelelős alkalmazottat. Az iskola felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni, továbbá hogy hány könyvre van szükség a tanulószobai foglalkozásokon. Az iskola felméri, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló és milyen összegű tankönyvtámogatást igényel. Az iskola a honlapon teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Az iskola tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot a felmérés eredményéről. Az iskola a települési önkormányzatnál kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás keretében nem tudja megoldani. [A gyermekek védelméről szóló törvény 18.§-ának (4) bekezdése alapján.] Az iskola írásban tájékoztatja a szülőket és tanulókat az iskolai tankönyvellátás, illetve terjesztés elveiről és módjáról, a tankönyvtámogatás módjáról, a következő tanévi tankönyvrendeléssel, a tankönyvtámogatással és a tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalókról, valamint a tankönyvcsomag várható (becsült) áráról. Az iskola szakmai munkaközösségei, illetve munkaközösséghez nem tartozó pedagógusai a tankönyvjegyzék megjelenése (dec. 31.) után kiválasztják, meghatározzák a következő tanévben használandó tankönyveket. A munkaközösségek (osztályok, ill. szakmák szerint) írásban leadják az igényt a tankönyvfelelősnek. Egyúttal javaslatot tesznek a tankönyvek, tartós tankönyvek, segédkönyvek, kötelező és ajánlott olvasmányok stb. könyvtári beszerzésére (a normatív tankönyvtámogatás 25%-ának terhére): mely tankönyvekből és mennyit vásároljon az iskola 47

HATÁRIDŐ FELELŐS szept. 10. igazgató

jan. 10.

tankönyvfelelős mk-vezetők szaktanárok ifj.v. felelős

jan. 20.

igazgató

jan. 25.

igazgató tankönyvfelelős

jan. 15.

mk-vezetők szaktanárok könyvtáros

a könyvtár számára. A tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendeléshez szükséges adatbázisokat (a tankönyvek és a tanulók adatainak rögzítése), összeállítja az iskolai tankönyvrendelés tervezetét, és elkészíti a tanulói tankönyvigénylő lapokat. A tanulói tankönyvigénylő lapok leadása. A tankönyvrendelést az iskola a KELLO által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a feltölti Az iskola a tankönyvigénylő lapokat a tanulók útján eljuttatja a szülőknek, akik aláírásukkal kötelezik magukat, hogy a megrendelt tankönyveket az iskolába történő megérkezésük után, illetve a tankönyvárusítás során átveszik és kifizetik. Az iskola a következő tanévben belépő osztályok tanulóinak körében felméri a tankönyvvásárlási és kölcsönzési igényt. A szállított tankönyvek raktározására, valamint a tankönyvosztásra szolgáló helyiség(ek) kijelölése, a tankönyvfelelős munkáját segítő alkalmazott(ak) megbízása, az iskolán belüli tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátási rendjének meghatározása. A szállított tankönyvek szállítólevél szerinti átvétele, raktári elhelyezése. Az osztályonkénti / tanulónkénti tankönyvcsomagok összeállítása a tanulói tankönyvigénylő lapok alapján. A számlázás és az árusítás előkészítése. A tanulók, illetve a szülők tájékoztatása a következő tanévi tankönyvárusítás rendjéről.

jan. 31.

tankönyvfelelős osztályfőnökök iskolatitkár

febr. 10. márc. 10.

osztályfőnökök tankönyvfelelős

márc. utolsó munkanapja

tankönyvfelelős osztályfőnökök

május igazgató (a felvételi tankönyvfelelős eljárás során) június 15. igazgató gazdasági vezető

szükség szerint az árusítás ütemterve szerint az árusítás ütemterve szerint június

Tankönyvárusítás.

szeptember

A visszáruzás és a pótrendelés intézése.

szept. 5.

48

tankönyvfelelős tankönyvfelelős tankönyvfelelős gazdasági vezető igazgató tankönyvfelelős osztályfőnökök tankönyvfelelős gazdasági vezető osztályfőnökök tankönyvfelelős gazdasági vezető

Szervezeti és Működési Szabályzat 10. sz. melléklet

AZ ISKOLAI ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYAI 1. Az étkezési térítési díj (személyi térítési díj) alapja az élelmezés nyersanyagköltségeinek egy ellátottra jutó napi összege. 2. A térítési díjat az intézményvezető a napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a normatív kedvezmények figyelembevételével állapítja meg. 3. A nappali rendszerű oktatásban történő részvételig normatív kedvezményként kell biztosítani: a) a rendszeres támogatásban részesülő tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c) tartósan beteg vagy fogyatékos tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át. 4. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítésidíj-fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. 5. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre − a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött − tanulói szerződése alapján már jogosult. 6. A normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a) a tizennyolc éven aluli, b) a huszonöt évesnél fiatalabb, oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, c) az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket. 7. Az iskolai étkeztetést a tanulók önkéntesen, írásbeli kérelemre, az e célra rendszeresített iskolai nyomtatvány kitöltésével vehetik igénybe. 8. A kérelem tartalmazza: a) a tanuló személyi és iskolai azonosító adatait b) az igénybe venni kívánt étkeztetés fajtájának megnevezését c) a térítési díj megállapításához figyelembe vetetni kívánt normatív kedvezmény típusát 9. Normatív kedvezmény igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell: a) a szabályosan kitöltött jövedelemnyilatkozatot b) munkáltatói igazolást c) a Gyvt. 148. § (5), (6), ill. a 147. § (6) bekezdésében megjelölt jogosultságot igazoló dokumentumokat. 10. Az étkezési térítési díjat (személyi térítési díj) a Diák Szociális Bizottság javaslata alapján, továbbá az önkormányzat költségvetési rendeletében az intézmény rendelkezésére bocsátott keret erejéig az intézmény vezetője határozza meg, legfeljebb egy tanév időtartamára. A DSzB a javaslata megalapozásához beszerzi a tanuló osztályfőnökének véleményét, továb-

49

bá a rászorultság megállapításához kérheti a lakóhely szerint illetékes jegyző véleményét, javaslatát. 11. A döntésről az intézmény vezetője legkésőbb az igénybe vételtől számított harminc napon belül határozatban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. 12. A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ugyancsak vizsgálható az igénylő vagyoni helyzete, ha az iskola vagy az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak. 13. Ha a kötelezett a megállapított térítési díjat vitatja, jogorvoslati kérelmével az iskola fenntartójához (Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata) fordulhat, az értesítés kézhez vételétől számított nyolc napon belül. A kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. 14. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben − a nevelési-oktatási intézmény vezetője − a fenntartó által megállapított szabályok keretei között − a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. 15. A térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető az újonnan megállapított térítési díj visszamenőleges megfizetésére. 16. A térítési díjat a normatív kedvezményre való jogosultságban bekövetkezett változás esetén − kérelemre − újólag meg kell állapítani 17. A térítési díjat havonta − a hónap 10. napjáig − az iskola gazdasági hivatalában kell befizetni. 18. A tanuló térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles. 19. Az étkezés igénybe vétele az igénylő kérelmére − a kérelem bejelentésétől számított második naptól − szüneteltethető. A kérelmet írásban vagy szóban az iskola gazdasági hivatalában kell bejelenteni. Az étkezés a szüneteltetés megszüntetési kérelmének bejelentését követő második naptól ismét igénybe vehető. 20. A tanuló étkezése megszűnik: a) az ellátás igénybe vételéről való − szóbeli vagy írásbeli − lemondással b) a tanulói jogviszony megszűnésével.

50

Szervezeti és Működési Szabályzat 11. sz. melléklet A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ISKOLAI SPORTKÖRÉNEK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az ISK neve: Vas-Villa' Iskolai Sportkör (rövidítés: Vas-Villa' ISK) 1.2. Bélyegzője: iskolai körbélyegző 1.3. Alapításának éve: 1988. 1.4. Zászlaja: sárga alapon bordó VV, felette Vas-Villa' felirat. Alul ISK és Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola felirat 1.5. Színe: sárga-bordó 2. Az ISK feladata, tevékenysége Mindenkor a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium nevelő-oktató munkájával összhangban:  Az ISK tagjainak rendszeres edzése és versenyzési lehetőségek biztosítása a szervezéstől a lebonyolításig  a tanulók személyiségének fejlesztése a sport speciális eszközeivel  az iskola sportéletének fejlesztése  az iskola eredményes képviselete az alapfokú és diákolimpiai versenyeken  különféle iskolán kívüli sportrendezvényekre való figyelemfelhívás Ezeket az általános célokat a következő konkrét feladatok segítségével valósítja meg:  minden tanévben legalább 2 labdajátékból és 2 egyéni sportágból – az igények figyelembe vételével – házibajnokságot rendez  minden tanévben legalább 2 labdajátékból és 2 egyéni sportágban – az igények és lehetőségek figyelembe vételével – részt vesz a városi alapfokú és a felmenő rendszerű diákolimpiai versenyeken 3. Az ISK szerkezete 3.1. Az ISK vezetőjét a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója bízza meg. 3.2. Az ISK vezető jogköre: az intézmény vezetője által ráruházott jogok alapján irányítja és ellenőzi az ISK szakmai és gazdasági tevékenységét szervezi és vezeti az ISK munkáját javaslatot tesz az intézmény vezetőinek az ISK-ban működő sportcsoportok vezetőinek a kinevezésre ellenőrzi a sportcsoportokban folyó munkát munkáját a mindenkori megbízási szerződés alapján látja el. 3.3. Az ISK sportcsoportvezetők feladataikat a mindenkori megbízási szerződés alapján – amely évente 10 hónap időtartamra szól – látják el. 3.4. Az ISK tagsága: az ISK tagja az iskola minden nappali tagozatos tanulója.

51

3.5. Az ISK tag jogai és kötelezettségei: részt vehet a házi bajnokságokon részt vehet az egyéb iskolai sportrendezvényeken részt vehet az alapfokú városi és a felmenő rendszerű diákolimpiai versenyeken, amennyiben az ISK-ban működő testnevelő tanárok alkalmasnak találják rá. 4. Az ISK gazdálkodása: 4.1. A sportkör éves költségvetés alapján gazdálkodik, bevételeit és kiadásait az intézményen belül elkülönítetten kell kezelni. 4.2. Az ISK bevételei: Az intézmény támogatása A városi, a megyei és az országos pályázatok útján nyert bevétel Eredményességi juttatások Külső támogatók által juttatott bevételek 4.3. Az ISK kiadásai: eszközök, szerek, felszerelési tárgyak (labdák, erőfejlesztőgépek, stb.) beszerzése. a sportfoglalkozásokhoz szükséges személyi feltételek biztosítása (foglalkozásvezető tiszteletdíja, pályagondnoki díjak, játékvezetői díjak) utazási, étkezési kiadások jutalmazási költségek. 4.4. Az ISK önálló vagyonnal nem rendelkezik.

52

Szervezeti és Működési Szabályzat 12. sz. melléklet

A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI, HASZNÁLATI ÉS GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

1.

A könyvtár neve és címe: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Könyvtára 9400 Sopron, Ferenczy János utca 7. levélcím: 9401 Sopron, Pf.213 telefon: 99 311 468

2.

A könyvtár fenntartója: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

3. A könyvtári tagság feltételei és az olvasó jogai: 3.1. Az iskolai könyvtár tagja lehet minden tanuló, aki az iskola nappali /levelező, esti/ tagozatán tanul, valamint a könyvtárba történő beiratkozáskor a belépési és jótállási nyilatkozatot a valóságnak megfelelően kitölti és annak feltételeit elfogadja. 3.2. Az iskolai könyvtár tagja lehet továbbá minden, az iskolában tanító nevelő, ill. oktató munkát végző pedagógus, a fenti feltételek figyelembevételével, valamint az iskola állományába tartozó technikai dolgozók, hasonló feltételekkel. 3.3. A beiratkozott tagoknak joga van: a) a könyvtárat a nyitvatartási idő alatt tanulásra, felkészülésre, kutatásra használni, b) a kézikönyvtár állományának kivételével meghatározott időre könyvet kölcsönözni 4. A könyvtár az alábbi szolgáltatásokat biztosítja tagjai részére: a könyvtári állományba tartozó könyvek kölcsönzése (a kézikönyvtár kivételével) az olvasóterem használata (nyitvatartási időben helyben olvasásra, kutatómunkára) előzetes megbeszélés alapján tájékoztatójegyzékek, bibliográfiák készítése olvasótermében előzetes egyeztetés után könyvtárhasználati órák, ill. egyéb órák tartása részvételi lehetőség a könyvtárhasználattal összefüggő szakkör munkájában az állomány könyveinek reprográfia segítségével történő felhasználása a könyvtárban nyilvánosan megrendezésre kerülő tudományos, kulturális vagy egyéb előadáson való részvétel lehetősége

53

5. Az olvasónak a könyvtárral szemben az alábbi kötelezettségei vannak: első kölcsönzés alkalmával a belépési és jótállási nyilatkozat valósághű kitöltése a kikölcsönzött könyvek rendeltetésszerű, rongálásmenetes használata a tanév végén a kikölcsönzött könyveket köteles visszaszolgáltatni. 5.1. A könyv elvesztése és rongálása esetén a 3/1975. (VIII.17.) MM.-PM.rendelet alapján az alábbiak szerint kell eljárni: 19.§ (1) Az elháríthatatlan esemény ( vis major ) következtében hiányzó, illetőleg megsemmisült vagy használhatatlanná vált dokumentumokat csak a fenntartó előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állományból kivezetni. 20.§ (1) A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönveveőnél elveszett vagy megsemmisült, megrongált ( a továbbiakban együttesen:elveszett ) dokumentum esetén a (2) - (4) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, a dokumentum jellegének figyelembevételével. (2) Ha az elveszett dokumentumot jellegénél fogva egy másik példány érdemben pótolhatja, a kölcsönvevőtől a könyvtár a dokumentum másik példányát elfogadja. Amennyiben a dokumentumot annak másolata is érdemben helyettesítheti, a kölcsönvevő a kárt a könyvtár igényétől függően a dokumentumról a könyvtár által meghatározott technikával készült másolattal, vagy e másolat előállítási költségének megtérítésével is pótolhatja. (3) Ha az elveszett dokumentumot annak másik példánya vagy másolata érdemben nem pótolhatja, a könyvtár a kölcsönvevőtől a dokumentum antikvárforgalmi becsértékének pénzben való megtérítését követelheti. (4) Ha az elveszett dokumentum a 15-17.§ alapján, a tervszerű állományapasztás címén már selejtezhető lenne, és a kölcsönvevő azt a dokumentumot másik példányával nem pótolta, a könyvtár a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum beszerzési árát és az esetleges köttetési költségét igényelheti. 6. A könyvtár nyitvatartása: Az iskolai könyvtár a mindenkori tagok érdekeinek figyelembevételével, a tanév feladatainak ismeretében alakítja ki nyitvatartását. Ennek dokumentuma évente mellékletként csatolandó jelen szabályzathoz. A nyitvatartás kialakításakor irányadó továbbá a könyvtáros munkaidejét szabályozó rendelkezés. 7. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 7.1. A könyvtár típusa: iskolai könyvtár (középfokú) 7.1.1. A fenntartó szempontjából: közkönyvtár 7.1.2. A hozzáférhetőség szempontjából: korlátozottan nyilvános könyvtár 7.2. Könyvtárunk az iskolai könyvtárak hálózatába tartozik, melynek központja a megyei pedagógus továbbképzési intézet könyvtára. (Esetünkben: Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára, Győr, Bajcsy-Zsilinszky u.80-84.)

54

7.3. Az iskolai könyvtár potenciális használói: o a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium tanulói és pedagógusai o az iskola technikai dolgozói 7.4. A képzési mód kettősségéből fakadóan a könyvtárnak egyszerre kell eleget tennie a gimnázium és a szakközépiskola könyvtári kritériumainak. Ezek a következőek: gimnázium esetén: a) felkészítés a továbbtanulásra b) a nyitvatartás szolgálja a délutáni helybenolvasás lehetőségét, c) a könyvtár gyűjtőköre illeszkedjen a nevelő-oktató munkához, d) segítse a pályaválasztást e) a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek bővítése szakközépiskola esetén: a) szakkönyvgyűjtés b) közművelődési feladatok ellátása (szépirodalom, művészet) c) önművelés igényének felkeltése, alakítása 7.5. A gyűjtőkör 7.5.1. A könyvtár gyűjtőköre tartalmi szempontból: 7.5.1.1. Főgyűjtőkör: az ide tartozó könyveket a lehetséges teljesség igényével kell gyűjteni. Jelen esetben, figyelembe véve mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai igényeket, ez a következő: o gazdag, sokoldalú kézikönyvtár (általános-, és szaklexikonok, enciklopédiák, helyesírási-, értelmező és nyelvi szótárak, ismeretterjesztő kiadványok, atlaszok, adattárak, a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok, tankönyvek) o ismeretközlő irodalom (az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalom a finommechanika, automatizálás, gépgyártástechnológia, számítástechnika, elektronika, gépjárműtechnika, gépészet, csőhálózatszerelés, épületvillamosság, távközléstechnika, központifűtés- és gázvezetékszerelés témakörében, illetve a közismereti tárgyak esetében, legalább egy tanulócsoportnyi példányszámban) o szépirodalom (teljességgel gyűjtendők az alpvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a mikrotantervben meghatározott antológiák, házi- és ajánlott olvasmányok, teljes életművek, népköltészeti irodalom, nemzeti antológiák, a nevelési program megvalósításához szükséges alkotások) o pedagógiai kiadványok o az iskola pedagógusainak publikációi o könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára: tájékozódási segédletek, a feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédletek, könyvtártani összefoglalók, könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek, könyvtárhasználattan módszertani segédletek, módszertani kiadványok és folyóiratok) o kéziratok (pályázati munkák, iskolai rendezvények forgatókönyvei, az iskolai újság és rádió dokumentációi)

55

7.5.1.2. Mellékgyűjtőkör: itt csak az összefoglaló jellegű kiadványokat vásároljuk meg, illetve nem törekszünk a teljeskörű beszerzésre: o tantárgyi segédletek (egyéb, a mindennapi oktatásban nem használt tankönyvek, feladatgyűjtemények, nyelvvizsga tesztek, érettségi-, és felvételi tesztek, tételek, versenyfeladatok, műelemzések) o műsorokhoz, rendezvényekhez felhasználható segédletek o szórakoztató irodalom o évkönyvek (iskolai évkönyvek) 7.5.2. A könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint: I. könyvek (ld. előbb részletezve) II. periodikák (szakfolyóiratok :a műveltségi területekhez illeszkedően, bibliográfiai folyóiratok: kurrens könyvészeti irodalom, politikai napi-, és hetilapok, módszertani lapok) 7.5.3. Nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe: o csak egyéni igényeket kielégítő művek, információhordozók, o plakátok , szórólapok, egyéb aprónyomtatványok 7.5.4. A könyvtár állománygyarapításának módjai: a) Vásárlás útján történő gyarapítás: – jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel Könyvtárellátótól, kiadóktól, folyóiratterjesztőktől), – a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól b) Ajándékozás útján történő gyarapítás (a könyvtári költségvetéstől független)

56

Szervezeti és Működési Szabályzat 13. sz. melléklet

A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK HASZNÁLATI SZABÁLYZATA 1. Bevezetés Az iskola Informatikai Rendszere (a továbbiakban: IR) az intézmény tulajdonában, illetve kezelésében levő számítógépek és számítástechnikai eszközök összekapcsolt rendszere, beleértve az összekapcsoláshoz szükséges kiegészítő eszközöket és vezetékrendszert. A Használati Szabályzat (a továbbiakban: HSz) előírásait minden felhasználó köteles betartani. 2. Az Informatikai Rendszer felhasználói csoportjai 2.1. az iskola dolgozói: a) az iskola vezetősége b) a nevelőtestület tagjai c) a gazdasági, adminisztratív és technikai dolgozók 2.2. az iskola tanulói 2.3. időszakos felhasználók (szervezett tanfolyamok hallgatói) 2.4. az Üzemeltetés (ld. 7. pont) által ideiglenesen adott felhasználói engedély birtokosai 2.5. az Informatikai Rendszerben az Üzemeltetés tudomásával szerviztevékenységet végzők. 2.6. Más személy az Informatikai Rendszert nem használhatja. 3. Az Informatikai Rendszer használata 3.1. Az Informatikai Rendszert az iskola üzemelteti. 3.2. A géphasználat valamint a hozzáférés jogát és lehetőségét az iskola biztosítja, illetve határozza meg. 3.3. Az IR működésének célja a felhasználók azon igényeinek kielégítése, amelyek az iskola szabályzataiban megfogalmazott tevékenységekkel kapcsolatosak, ezért az IR csak ezen célok elérésére használható. 3.4. Az IR elsődleges, alapvető célja az oktatás támogatása. Ez mind tanórai, mind tanórán kívüli foglalkozások keretében megvalósulhat. A tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy az informatikai eszközöket ismeretszerzésre, meglévő ismereteik elmélyítésére vagy szabadidejük hasznos eltöltésére egyaránt használhassák. 3.5. Az Informatikai Rendszert magáncélra (pl. magánjellegű levelezésre) is lehet használni, ha a használat nem jelent indokolatlanul nagy terhelést a rendszernek, s nem akadályozza, illetve hátráltatja az oktatási-nevelési célok megvalósítását. 4. A használat korlátozásai 4.1. A szellemi alkotásokat szerzői jogok védik. Erre a védelemre nevének megadásával automatikusan jogosult a szerző. A szerzői jogok védelmére nemzetközi egyezmények vonatkoznak, tehát megsértésüket az iskola nem nézheti el. „Copyright” által védett szoftvert csak az idevonatkozó szerződéssel összhangban lehet használni.

57

4.2. Tiltott tevékenységek: 4.2.1. Számítógép vagy bármely, az Informatikai Rendszerhez tartozó berendezés engedély nélküli megbontása, ki- vagy bekapcsolása, a hardver- és szoftver beállítások engedély nélküli megváltoztatása. 4.2.2. Az IR, illetve erőforrásainak rendeltetésszerű, szabályos működését veszélyeztető vagy megzavaró tevékenység. 4.2.3. A hálózaton elérhető adatok illetéktelen módosítására, megrongálására, megsemmisítésére irányuló bármilyen tevékenység. 4.2.4. Az Informatikai Rendszerhez kapcsolódó más – hazai vagy nemzetközi – hálózatok szabályaiba ütköző tevékenység. 4.2.5. A hálózati erőforrások magáncélra való túlzott mértékű használata. 4.2.6. A nem szabadon terjeszthető programoknak az iskola gépeiről való lemásolása, máshol történő használata, vagy ilyen programok engedély nélküli elhelyezése az Informatikai Rendszeren. 4.2.7. Az IR biztonságát veszélyeztető információk, programok használata, terjesztése, tárolása. 4.2.8. Az IR erőforrásaihoz, a hálózaton elérhető adatokhoz történő illetéktelen hozzáférés, azok illetéktelen használata (pl. mások elektronikus leveleinek elolvasása a levéltitok megsértése, tehát jogszabályba ütköző tevékenység) 4.2.9. Bejelentkezési kísérlet olyan gépre, melyre az igénybevevőnek nincs jogosultsága. 4.2.10. Bejelentkezési kísérlet nem a saját felhasználói néven, illetve „névtelen” felhasználói név használatával. 4.2.11. A felhasználói név kölcsönadása (átruházása). 4.2.12. Más jelszavának kiderítésére irányuló bármely kísérlet. 4.2.13. A „supervisor”, „administrator” illetve más kiemelt jogosultsággal rendelkező felhasználói néven való próbálkozás. 4.2.14. Az iskolán kívüli illetve külföldi gépre történő bejelentkezési/betörési kísérlet. Ennek ugyanis következménye lehet az iskola mint intézmény felelősségre vonása, esetleg az iskola, vagy a teljes Sulinet hálózat kizárása egyes rendszerekből. 4.2.15. Az IR biztonsági rendszerében levő hibák, hiányosságok kihasználásával privilégiumok (előnyök) szerzése. (Amennyiben a sikeres betörést a felhasználó a rendszergazda tudtára hozza, mielőtt az észlelné, és semmilyen károkozás nem történt, „felmentésben” részesül, hiszen hozzájárult az IR biztonságának növeléséhez.) 4.2.16. Bármely adatállomány átvitele más adattárolóra, más gépre vagy a hálózatra az állomány tulajdonosának tudomása vagy szándéka nélkül. (Ha a tulajdonosnak éppen az a szándéka, hogy bárki elolvashassa, lemásolhassa azt az állományt, akkor ezt az erre utaló, elfogadott jelekkel jeleznie kell. Ha valaki egy állományt olvashatóvá tesz, ezzel nem jogosít fel másokat az elolvasásra, csak akkor, ha erre a külön felhívja a figyelmet!) 4.2.17. A számítógép vagy szoftvereinek másokat sértő használata (a címzettet zaklató, felháborító, esetleg fenyegető levelek, képek, üzenetek küldése, mások munkájának akadályozása stb.). 4.2.18. Vallási, etnikai, politikai, erkölcsi vagy más jellegű érzékenységet, személyiségi jogot sértő, másokra nézve sértő, másokat zaklató tevékenység (pl. szélsőséges nézeteket képviselő, fajgyűlölő vagy pornográf anyagok megtekintése, tárolása, közzététele vagy továbbítása).

58

4.2.19. Számítógépes játékok iskolai gépek adattárolóira való másolása, telepítése, tárolása, az esetleg ott talált játékok futtatása. Kivételt képeznek azok a fejlesztő jellegű játékok, oktatásai anyagok, melyeket az iskola megvásárolt, vagy használatukra engedélyt kapott, és az Üzemeltetés a munkaállomásokon vagy a hálózaton kimondottan e célra elhelyezett. 4.2.20. Erőforrás másokat akadályozó vagy az IR biztonságos működését veszélyeztető, indokolatlan, illetve szándékos pazarlása. (pl. levélbombák, elektronikus játékok, spam) 4.2.21. Tiltott haszonszerzésre irányuló tevékenység (pl. piramis- vagy pilótajáték, üzleti célú tevékenység, reklámok terjesztése stb.) 5. Illemszabályok 5.1. Az IR, illetve az internet használata során illik betartani számos íratlan – szokáson és közmegegyezésen alapuló – szabályt. Ezeknek fő célja az, hogy ne okozzunk kellemetlenséget másoknak. 5.2. Az a körülmény, hogy meg lehet tekinteni egy állomány tartalmát, el lehet olvasni egy dokumentumot, nem jelenti azt, hogy meg is kell tenni. 5.3. A felhasználóknak illik takarékoskodni az IR erőforrásaival. 5.4. A felhasználó minél hamarabb törölje azokat az állományokat, melyekre nincs szüksége. 5.5. Lehetőleg ne futtassunk interaktívan hosszú, számolásigényes feladatokat, szélessávú multimédia-adatfolyamokat, vagy ezek használati módját beszéljük meg a rendszergazdával. 5.6. Nagy fájlok letöltéséhez kérjük a rendszergazda segítségét, hogy indokolatlanul ne lassítsuk a hálózat sebességét. 5.7. A felhasználónak mindent meg kell tennie az IR védelméért. Ennek érdekében elsősorban megfelelő jelszót kell választania, továbbá a jelszót legalább évenként illik megváltoztatnia. Nem szabad olyan jelszót választani, ami egy szótárban benne lehet. Az ilyen jelszavakat megfelelő program néhány perc alatt megtalálja. Nem szabad olyan jelszót adni, ami a környezetből kideríthető (telefonszám, lakcím, barát/nő neve stb.) Például a könynyen megjegyezhető szavakat érdemes bonyolítani számokkal vagy más speciális karakterekkel. 5.8. Nem ajánlott személyes adatok (név, lakcím, telefonszám, igazolványszám, bankkártyaszám, születési adatok, esetleg e-mail cím) megadása olyan weboldalakon, ahol nem biztosított ezek biztonságos kezelése. 5.9. Sose adjuk meg a helyi rendszeren használt felhasználói nevünket és jelszavunkat, és azokat ne is használjuk más szolgáltatásnál (pl. webes levelezés). (Sokszor előfordul, hogy az ily módon megszerzett adatainkat más célra is felhasználják, vagy például e-mail címünkkel visszaélve a későbbiekben reklámmal árasztják el a postaládánkat. 6. Az iskola internet-szolgáltatásai 6.1. Az iskola lehetőséget biztosít, hogy az Informatikai Rendszer felhasználói az Internet számos szolgáltatását (e-mail, WWW, FTP, telnet stb.) igénybe vegyék. 6.2. A felhasználók a rendszergazda (tanuló esetében a szaktanárral együttes) engedélye esetén jogosultak a szolgáltatások egyéni igénybevételére.

59

7. Üzemeltetés 7.1. Üzemeltetési feladatokat az iskola rendszergazdája és az iskola igazgatója által e feladattal megbízott személy végezhet. 7.2. Annak érdekében, hogy az iskolai Informatikai Rendszer jogosulatlan használat, illetve károkozás ellen védett legyen, az Üzemeltetés fenntartja magának azt a jogot, hogy ennek érdekében bárkit az IR használatából kizárjon; megnézzen, lemásoljon, megváltoztasson vagy töröljön bármely állományt, amely kapcsolatban lehet az IR ISZ-szel ellentétes használatával. A felhasználók internetes szokásairól napló készül (megtekintett weblapok, használt szolgáltatások, portok). Az ilyen módon tudomására jutott információt az Üzemeltetésnek hivatali titokként kell kezelnie. Kivételt képez, ha az ISZ megsértésének alapos gyanúja merül fel, ebben az esetben az információk a kivizsgálásra illetékes személyekkel közölhetők. 7.3. Az Üzemeltetés fenntartja magának azt a jogot, hogy az Informatikai Rendszert bármikor ellenőrizze, leállítsa vagy átkonfigurálja, illetve fenntart magának bármely egyéb jogot, amely szükséges lehet az iskola számítógépes erőforrásainak megvédéséhez és a további üzemszerű működés biztosításához. 7.4. Az Üzemeltetés törekszik továbbá arra, hogy a hálózaton áthaladó, illetve a hálózaton elérhető információkhoz, adatokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, a jelenlegi műszaki és anyagi lehetőségek azonban ennek teljes garantálását még nem teszik lehetővé. A felhasználók ennek tudatában helyezzenek el vagy küldjenek információkat a hálózaton. 7.5. Az Üzemeltetésnek a lehetőségekhez mérten kötelessége a felhasználók tájékoztatása az előre látható technikai problémákról (pl. az IR üzemszüneteiről, karbantartásáról, különböző szolgáltatások szüneteléséről, illetve az egyéb kimaradásokról). 8. Az ISZ megsértői 8.1. Az iskola fenntartja magának a jogot, hogy a jelen ISZ-t megsértőkkel szemben eljárjon. 8.2. Az eljárást minden esetben a rendszergazda (tanuló esetén a szaktanár javaslatára is) kezdeményezi. Döntését az igazgató felülvizsgálhatja. 8.3. Az ISZ megsértése esetén az iskola megvonhatja a hálózat, illetve a gépek használatának jogát határozott vagy – a visszavonásig terjedő – határozatlan időre. 8.4. Ha az ISZ megsértése kismértékű vagy nem tekinthető szándékosnak, akkor az elkövetőt figyelmeztetni és az ISZ-ről tájékoztatni kell. A figyelmeztetés utáni ismételt elkövetést szándékosnak kell tekinteni. 8.5. Különösen súlyos esetben, illetve szándékosság esetén az Üzemeltetés a használati jogot köteles megvonni, és az ISZ megsértője az egész Informatikai Rendszerből kitiltható. 8.6. Ha szükséges, az iskola fegyelmi eljárást, polgári jogi pert is indíthat. 9. Záró rendelkezések 9.1. A ISZ-t rendszeresen (legalább évente) felül kell vizsgálni és a megváltozott helyzethez igazítani. 9.2. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Közoktatási Törvény (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról), a Polgári Törvénykönyv és más kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit kell követni, valamint figyelembe kell venni a Netikett szabályozását, ami az interneten zajló kommunikáció közmegegyezéssel elfogadott szabálygyűjteménye.

60

10. Felhasznált és kiegészítésként ajánlott szakirodalom 1. Sulinet Netikett http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/lm/frame/cikk?id=126&kat=ab 2. A Hungarnet hálózat használatának szabályzata (Acceptable Use Policy) http://www.hungarnet.hu/magyar/halszolg/aup.html 3. RFC 1087. Ethics and the Internet ftp://ftp.ripe.net/rfc/rfc1087.txt 4. RFC 1855. Netiquette guidelines ftp://ftp.ripe.net/rfc/rfc1855.txt 5. Magyar Netikett http://www.cs.elte.hu/~chx/rfc1855h.htm 6. Magyar nyelvű források a Netikett, a szerzői jogok és a felhasználói szabályzatok tanulmányozásához http://www.toldy.sulinet.hu/netikett/lista.htm

61

Szervezeti és Működési Szabályzat 14. sz. melléklete AZ EGYEZTETŐ- ÉS FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETSZABÁLYAI Az egyeztető eljárás rendje: 1. Az egyeztető eljárást le kell folytatni, amennyiben a kötelezettségszegő tanuló törvényes képviselője írásban kéri az eljárás lefolytatását (5 tanítási napon belül) az iskola igazgatójától. 2. Az iskola igazgatója, illetve megbízottja hívja össze a szülői szervezet és Diákönkormányzat képviselőit 3. Az egyeztető eljáráson részt vesznek a fentieken kívül: az érintett tanulók osztályfőnökei a kötelezettségszegő (kiskorú tanuló esetén szülő, gondviselő) a sértett (kiskorú tanuló esetén szülő, gondviselő) a Diákönkormányzatot képviselő pedagógus jegyzőkönyvvezető 4. Az egyeztető eljárást az igazgató illetve megbízottja vezeti le. 5. Az egyeztető eljárásban az iskola képviselői a döntésben nem vesznek részt, a megállapodásban véleményezési joguk van, de egyik érdekelt fél oldalán sem foglalhatnak állást. 6. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a fegyelmi ügyekkel együtt iktatni kell. 7. A sikeres egyeztető eljárás esetén a felek írásbeli megállapodást kötnek, és ezzel maximum 3 hónapra a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni 8. Megszűnik a fegyelmi eljárás, ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett vagy törvényes képviselője nem kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását A fegyelmi eljárás szabályai 1. Az iskola tanulója ellen fegyelmi eljárást lehet, illetve kell indítani: a) több korábbi fegyelmező intézkedés eredménytelensége, b) súlyosnak minősíthető kötelességszegés, fegyelmi vétség, c) a három tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén. 2. A fegyelmi eljárást az iskola pedagógusai, a diákönkormányzat vagy a Szülői Munkaközösség kezdeményezésére, az osztályfőnök írásbeli javaslatára az igazgató indítja meg. A javaslatot az erre a célra rendszeresített nyomtatvány útján lehet megtenni. 3. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítést (a tanuló terhére rótt kötelességszegés, fegyelmi vétség megfogalmazásával) az osztályfőnök készíti elő, és az igazgató írja alá. 1.1. Az értesítést személyesen, illetve tértivevényes küldeményként kell az értesítendőkhöz eljuttatni. 1.2. A személyes átvételt az átvevő aláírásával igazolja. 1.3. A fegyelmi eljárás megindításáról, illetve a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítést az iskolai és a tanműhelyi tanári szoba hirdetőjére ki kell függeszteni illetve a belső információs rendszeren közzétenni. 1.4. A meghívottak az értesítés tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. 2. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le. 3. A Fegyelmi Bizottság tagjai:

62

a) a tanévenként megválasztott elnök b) az igazgató, illetve megbízottja c) az ifjúságvédelmi felelős tanár d) a tanuló osztályfőnöke e) a Diáktanács (DT) képviselője (érdekvédelmi felelőse) 4. A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét a Nkt. 58.§ (4) bek. d)-f) pontjában meghatározott esetekben a FB tagjaiból, valamint a tanulót oktató tanárokból és oktatókból álló Nevelőtestületi Fegyelmi Bizottság (NFB) gyakorolja. 5. A DT képviselője a fegyelmi eljárásban, valamint az azt befejező fegyelmi tárgyaláson véleményezési joggal vesz részt. 6. A fegyelmi eljárásban a vizsgálatot a FB az elnök irányításával folytatja le. Ennek során: a) meghallgatja az érintett tanulót és a tanúkat b) elvégzi a szükséges szembesítéseket c) összegyűjti az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat, bizonyítékokat, egyéb szükséges információkat d) beszerzi a tanulóközösség, illetőleg a diákönkormányzat véleményét e) nem iskolai gyakorlóhelyen elkövetett fegyelmi vétség esetén kikéri a gyakorlati képzés szervezőjének (megbízottjának) véleményét f) ha szükségesnek ítéli, a véleményeket írásban kéri, illetve jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít a meghallgatásokról és a szembesítésekről g) a fegyelmi vétség súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a szűkebb vagy bővebb körű fegyelmi tárgyalásra h) a fegyelmi tárgyaláson javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre 7. A FB elnökének feladata: a) a fegyelmi eljárás (vizsgálat) megszervezése, lebonyolítása b) a fegyelmi tárgyalás időpontjának kijelölése c) a fegyelmi eljárás megindításáról értesítendők körének meghatározása d) a fegyelmi határozat ellen benyújtott felülbírálati kérelem esetén a FB álláspontjának képviselete e) több tanuló ügyében tartott fegyelmi tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető osztályfőnök kijelölése f) az ügyben érintettek kérésére tájékoztatás a fegyelmi eljárás szabályairól 8. A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni: a) a FB tagjait b) a fegyelmi büntetés várható súlyossága esetén a tanulót oktató tanárokat és oktatókat c) a fegyelmi eljárásban érintett tanulót d) kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét) e) az Osztály Diákbizottság (ODB) képviselőjét f) nem iskolai gyakorlóhelyen elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés szervezőjét g) kollégista tanuló esetén kollégiumi nevelőtanárát 9. A fegyelmi tárgyalás előtt a fegyelmi bizottság előértekezletet tart. 10. A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha a FB, illetve az NFB tagjainak legalább fele jelen van. 11. A fegyelmi tárgyalás nyilvános, ha ahhoz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), illetve az általuk meghatalmazott képviselő ehhez hozzájárul.

63

12. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 13. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. pontja tartalmazza. 14. Határozathozatalkor csak a fegyelmi bizottság tagjai tartózkodhatnak a teremben. 15. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. 16. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a tárgyalás helyét és idejét b) a fegyelmi eljárás tárgyát c) a résztvevők nevét d) az elhangzott megnyilatkozások (ismertetés, kérdés, válasz, hozzászólás stb.), illetve nyilatkozatok lényegét (A kötelezően meghívottak bármelyikének kérésére a meghatározott megnyilatkozásokat szó szerint kell rögzíteni.) e) a tárgyaláson történt eseményeket f) a meghozott fegyelmi határozat szövegét, az indokolással 17. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az osztályfőnök készíti el, a tárgyalást követő három napon belül. 18. A jegyzőkönyv aláírói: a) a fegyelmi bizottság elnöke b) az igazgató, illetve megbízottja c) az osztályfőnök 19. Az osztályfőnök feladatait indokolt esetben az osztályban tanító, az igazgató által megbízott pedagógus is elláthatja. 20. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a fegyelmi tárgyalás jelenléti ívét, valamint az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat. 21. A jegyzőkönyvet az iskolai irattárba iktatni kell. 22. A jegyzőkönyv másolata csak hivatalos kérésre jogosultaknak adható ki; a fegyelmi tárgyalásra meghívottak betekintésre jogosultak. A fegyelmi büntetés adminisztrálása, illetve hirdetésre való előterjesztése az osztályfőnök feladata.

64

Szervezeti és Működési Szabályzat 15. sz. melléklete MENTÉSI ÉS TŰZVÉDELMI TERV

1. RIASZTÁSI, ÉRTESÍTÉSI KAPCSOLATOK A MENTÉSBEN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMI SZERVEZETEKKEL: 1.1. Katasztrófavédelem Fővárosi Polgár Védelmi Igazgatóság kerületi kirendeltsége, helyi Katasztrófa védelmi Igazgatóság telefonszám: 99-311-176 1.2. Országos mentőszolgálat telefonszám:104 1.3. Tűzoltóság telefonszám: 105 1.4. Rendőrség telefonszám:107 1.5. Általános segélykérő telefonszám: 112 2.

VÉSZHELYZETI SZERVEZET 2.1. Vészhelyzeti megbízott az iskola épület „A” és „C” épület részére Név: Wartha Attila munkavédelmi felelős Tartózkodása munkaidő alatt: tanítási óra szerinti tanterem vagy tanári szoba Telefoni elérhetősége munkaidő alatt: 00-36-30-600 27 26 Elérhetőség munkaidőn kívül: 06-20-4622596 (Lakás, üzenetrögzítős telefonnal) 2.2. Vészhelyzeti megbízottaz iskola tanműhely „B” épület Név: Vida László műszaki vezető Tartózkodása munkaidő alatt: tanműhely területén Telefoni elérhetősége munkaidő alatt: 06-99-314-548 vagy iskolai telefonon keresztül 00-36-30-600 27 26 és 00-36-20-966 05 75 (61 mellék) Elérhetőség munkaidőn kívül: Vészhelyzeti megbízott helyettese: Név: Csay László műszaki ügyintéző Tartózkodása munkaidő alatt: tanműhely területén Telefoni elérhetősége munkaidő alatt: 06-99-314-548 vagy iskolai telefonon keresztül 00-36-30-600 27 26 és 00-36-20-966 05 75 (61 mellék) Elérhetőség munkaidőn kívül 325-633 vagy 30/2914806 Lakcím:9400 Sopron Margitbányai u. 37/b 2.3. Biztonsági feladatokat ellátó személy vagy szervezet (Külön ilyen szervezet nincs, vészhelyzet esetén a veszélyhelyzeti megbízott és helyettese látja el ezeket a feladatokat.)

65

3. RIASZTÁS VÉGREHAJTÁSA 3.1. Riasztás munkaidőben, riasztási terv. Riasztásban résztvevők feladatai. A rendkívüli esemény észlelője (tanuló, tanár, portás, stb.)

Létesítmény iskola vezetője

Létesítmény iskola vezetője vagy a tanárokat szakoktatókat irányító felelős vezető

Vészhelyzeti megbízott, vagy helyettese

Külső riasztásért felelős személy

Tanulók, tanárok, iskolai technikai dolgozók Tanulók tanárok, dolgozók Rendkívüli esemény észlelője: - a rendkívüli esemény észlelője köteles jelezni környezetének a létesítmény vezetőjének vagy a közvetlen munkairányítónak a veszélyt jelentő rendkívüli eseményeket. Létesítmény, munkahely iskola vezetője, az igazgató, annak helyettese: a rendkívüli eseményből eredő kockázatok mérlegelésével dönt a riasztás elrendeléséről, dönt a külső szervezetek riasztásáról (tűzoltóság, mentők stb.) Intézkedik a vészhelyzeti megbízott felé, a tanulók dolgozók és külső szervezetek (tűzoltóság mentők stb.) riasztásáról. Vészhelyzeti megbízott: Intézkedik vagy utasítást ad a riasztásért felelős személy felé (portás pl. gondnok) a külső szervezetek (tűzoltóság mentők stb.) riasztására, a létesítményben vagy a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókat riasztja a munkahelyük azonnali elhagyására. Külső riasztásért felelős személy: Riasztja a külső szervezeteket, portást vagy esetleg a gondnokot.(A tűzoltóságot, mentőket stb.)

66

3.2. Riasztás munkaidőn kívül A létesítményben munkavégzés céljából tartózkodó feladattal megbízott személynek (pl. portaszolgálat) minden rendkívüli eseményről értesíteni kell: Iskola igazgatóját, vagy helyettesét, vészhelyzeti megbízottját, tűzvédelmi megbízottját, munkavédelmi megbízottját és az intézet gondnokát. Az értesített személy döntése alapján kell a külső szervezeteket értesíteni, (pl. rendőrség,betörés, bombariadó, tűzoltóság, katasztrófa védelem stb.) Tűz észlelése esetén azonnal riasztani kell a tűzoltóságot!

3.3. Külső szervezet által történő riasztás Külső szervezet (katasztrófavédelem, tűzoltóság stb.) riasztása esetén az elrendelő által - a veszély függvényében meghatározottakat kell tenni, amelyek lehetnek: - a létesítményt nem kell elhagyni, de a tevékenységet fel kell függeszteni, - a létesítményt, a helyiségeket nem szabad elhagyni, nyílászárókkal le kell zárni és szigetelni, - a létesítményt el kell hagyni, gyülekező egy kijelölt helyen, és fegyelmezett elvonulás a riasztást elrendelő által meghatározott helyre, - a létesítmény elhagyása és a riasztást elrendelő által biztosított járművekre való felszállás. 4. LÉTESÍTMÉNY KIÜRÍTÉSE

Az "A" épület, oktatási épületének mentési és tűzriadó terve Értesítendő: a tűzoltóság, telefonszáma: 105 Katasztrófa elhárítás, telefonszáma: 06- 99/311-176 4.1. Vészjelzés, tűzjelzés - portáról tűzvédelmi szirénával és/vagy - iskola rádión keresztül (" TŰZ VAN, vagy veszély helyzet van az iskolában" - meg kell ilyenkor nevezni a veszélyhelyzetet,- gázömlés, valamilyen mérgező gáz került a légtérbe stb.) felszólítással, háromszor egymás után ötször megismételve.) - áramszünet esetén élőszóval, lármával (" TŰZ VAN, vagy veszélyhelyzet van az iskolában" kiáltással, kolomppal.) 4.2. Tűzoltóság és/vagy a katasztrófa elhárítás értesítésekor közölni kell az alábbi adatokat: a.) A tűzeset vagy veszélyhelyzet pontos helyét. b.) Mi ég, mit veszélyeztet a tűz, vagy a veszélyes anyag. c.) A veszélyhelyzet tűz, stb. terjedelmét. d.) Emberélet van-e veszélyben. e.) A bejelentő nevét, telefonszámát.

67

4.3. A jelzés a portás feladata az igazgató vagy a veszélyhelyzeti megbízott utasítására annak a jelzése alapján, aki a veszélyhelyzetet észleli. Beléptető rendszer korlátrendszerének eltávolítása, a menekülési útvonalak szabaddá tétele, a portás és a veszélyhelyzeti megbízott feladatkörébe tartozik. A portás felelős, továbbá a tornatermi nyaktag és a hátsó műhelyrész kulcsainak kikészítéséért a mentés irányítását végző személyek részére, azok átadásáért. A portás a szolgálati helyét nem hagyhatja el. A veszélyt, tüzet bárki is észleli azt azonnal jelenteni, kell. (A tanulók az órát tartó tanárnak, a felnőtt dolgozók a felettesüknek vagy közvetlenül a veszélyhelyzet megbízottjának tesznek jelzést.) Az illetékeseknek haladéktalanul meg kell kezdeni a veszély és tűzjelzést. 4.4. A tűzjelzés, a veszélyhelyzet jelzése után és az iskola kiürítését haladéktalanul el kell kezdeni és pl. tűzesetnél az oltást azonnal el kell kezdeni, a rendelkezésre álló eszközökkel, tűzoltó készülékekkel és vízzel a tűzcsapokról. A mentési feladatokban tűzoltásában a tanulók nem vehetnek részt! 4.5. A legfontosabb teendők a veszélyhelyzet jelentkezése esetén. - a menekülési útvonalak biztosítása, irányítás, - a menekülési útvonalon, ha pl. tűz van- annak oltása, azonnali oltás, - a menekülési útvonalon, ha tanuló vagy iskolai dolgozó ruházata ég vagy esetleg tanuló megsérül, azt azonnal leterítéssel el kell oltani, és elsősegélyben kell részesíteni. 4.6. Mentési teendők tűz esetén: Az intézmény kiürítése után a tanulók és az oltásban nem résztvevő felnőttek gyülekezési helye az iskola előtti rész, a Ferenczy János utca és az iskola udvara, továbbá a Dózsa utca. (Mindenképpen kellő távolságra a veszélyt jelentő helytől!) A tanulók és a dolgozók az iskolát a következő négy útvonalakon hagyhatják el: - A "B" oktatási szárny II. emeleti termei az I. emeleti termek, adminisztráció, orvosi rendelő, levelező tagozatos iroda, és a földszinti termekből az aulán keresztül, az udvarra illetve a főbejáraton keresztül az iskola elé. - a "J" oktatási szárny II. emelet termeiből az I. emelet tanári pihenő és étkező helyiségből, a titkárságból az igazgatói irodából az általános igazgatóhelyettesi irodából,a tanári szobából, a nevelési igazgatóhelyettes irodájából és a fdszt. termeiből, a büféből az aulán keresztül, az udvarra és a Ferenczy János utcára távoznak a tanulók, és a felnőtt dolgozók. - A tanműhelyi szárnyból, a gazdasági irodákból a műszaki helyettes irodájából, a stúdióból, a rendszergazdai irodából, továbbá az első emelet számítógépes termeiből, a pneumatika termekből, a dráma teremből és a folyosó végi értekezlet teremből.

68

A földszint termeiből a villanyszerelő kabinetből, az ének- zene teremből a lakatos és csőszerelő műhelyekből a TMK műhelyből a villanyszerelő mérőtermekből, a könyvtárból,a Dózsa utcai részhez legközelebb lévő ajtón, az iskolai könyvtár melletti kijárati ajtóján keresztül egyrészt az iskolaudvarra, másrészt a Dózsa utcára távoznak a tanulók és a felnőtt dolgozók. - Az I. em. vendégszobáiból és, az I. emelet termeiből a testnevelők irodájából, a tornatermi részből, az öltözőkből a tornateremnél található un. „nyaktag” ajtaján keresztül az iskola udvarára, és a Dózsa utcára távoznak, a tanulók és a felnőtt dolgozók. 4.7.

Tanulók magatartása:

a.) A riasztójel elhangzása után elhagyják az épületet tanáruk vezetésével, felszereléseik nélkül. Az udvaron vagy a gyülekezési helyen rendezetten osztályonként (csoportonként) gyülekeznek. Ezek után az órát tartó tanár létszámellenőrzést tart, majd a létszámot jelenti a veszélyhelyzeti megbízottnak. b.) Elsősegélynyújtás: A gyülekezési helyeken a vöröskeresztes tanár, ill. a testnevelő tanárok elsősegélyt nyújtanak, illetve indokolt esetben gondoskodnak a mentők, ill. orvos értesítéséről. c.) Mentés: A berendezési tárgyakat a dolgozók és a tantestület tagjai menthetik, ha arra a veszélyhelyzet alapján van lehetőség és a mentés biztonságos. A mentés irányítása a veszélyhelyzeti megbízott feladata. Az irányítást később a helyszínre érkező tűzoltók és katasztrófa védelmi szakemberek veszik át. d.) Egyéb teendők: -A portánál lévő villamos terhelés- megszakító segítségével az épületet szükség szerint feszültségmentesiteni kell. (Utasítást erre az igazgató vagy a veszélyhelyzeti megbízott adhat.) - Az épületbe bejövő gáz főcsapot, és nyomáscsökkentő berendezés csapját el kell zárni, ha azt a tűz terjedése a veszélyhelyzet indokolja. (Felelős: veszélyhelyzeti megbízott és az ügyeletes portás.) - A veszélyeztetett épületrészbe, a veszélyhelyzeti megbízott 2-3 főt jelöl ki, a rendfenntartásra, a mentés irányítására a helyszín biztosítására. A kiürített termek átvizsgálására, - nem maradt-e bent valaki!) e.) Az irattári és egyéb anyagokat a titkárság és a gazdasági hivatal dolgozói helyezik biztonságba. A "B" épület, tanműhely mentési és tűzriadó terve Értesítendő: a tűzoltóság, telefonszáma: 105 Katasztrófa elhárítás, telefonszáma: 06- 99/311-176

69

2.Vészjelzés, tűzjelzés - portáról tűzvédelmi csengővel (10 másodperc időtartammal 5 - szőr ismételve kell a jelzést végrehajtani.) - Tűz vagy fűst keletkezésekor az automatikus tűzjelző rendszer azonnal a tűzoltóságnak jelez. - Áramszünet esetén „élőszóval, lármával”, a veszélyhelyzet megjelölésével történik a riasztás. 3.Tűzoltóság vagy a katasztrófa elhárítás értesítésekor közölni kell az alábbi adatokat: a.) A tűzeset vagy veszélyhelyzet pontos helyét. b.) Mi ég, mit veszélyeztet a tűz, vagy a veszélyes anyag, milyen veszélyhelyzet van. c.) A veszélyhelyzet tűz, stb. terjedelmét. d.) Emberélet van-e veszélyben e.) A bejelentő nevét, telefonszámát. 4. A jelzés a portás feladata a tanműhely vezető vagy a veszélyhelyzeti megbízott utasítására annak a jelzése alapján, aki a veszélyhelyzetet észleli. A veszélyt, tüzet bárki is észleli azt azonnal jelenteni, kell. (A tanulók a gyakorlati foglalkozást tartó szakoktatónak vagy tanárnak, a felnőtt dolgozók a felettesüknek vagy közvetlenül a veszélyhelyzet megbízottjának tesznek jelzést.) Az illetékeseknek haladéktalanul meg kell kezdeni a tűzjelzést. 5. A tűzjelzés, a veszélyhelyzet jelzése után a tanműhely kiürítését el kell kezdeni és pl. tűzesetnél az oltást azonnal is el kell kezdeni, a rendelkezésre álló eszközökkel, tűzoltó készülékekkel. A mentési feladatokban tűzoltásában a tanulók nem vehetnek részt! 6. A legfontosabb teendők a veszélyhelyzet jelentkezése esetén. - a menekülési útvonalak biztosítása, irányítás, - a menekülési útvonalon, ha pl. tűz van- annak oltása, - a menekülési útvonalon, ha tanuló vagy tanműhelyi dolgozó ruházata ég vagy esetleg tanuló megsérül azt azonnal leterítéssel el kell oltani, és elsősegélyben kell részesíteni. 7. Mentési teendők tűz esetén: A tanműhely intézmény kiürítése után a tanulók és az oltásban nem résztvevő felnőttek gyülekezési helye a tanműhely előtti utcai rész illetve az autószerelő műhelyek előtt az udvar. (Mindenképpen kellő távolságra a veszélyt jelentő helytől) A tanulók és a dolgozók a tanműhelyt a következő két útvonalakon hagyhatják el: - A raktárból, a TMK műhelyből, a gépi forgácsoló műhelyből, a TMK forgácsoló műhelyből, az ívhegesztő és lánghegesztő műhelyekből, a mérőteremből, a tanulói öltözőből

70

és a lakatos II. műhelyből, a főbejáraton keresztül a tanműhely előtti utcarészbe. A tárgyalóból, az ügyviteli irodából, a tanműhely irodáiból, a főbejáraton az előcsarnokon keresztül szintén az utcára a tanműhely elé. - az autószerelő műhelyekből esetleg a lakatos I. műhelyből a parkoló udvarba. Megjegyzés: az autószerelő műhelyek kivitelezésénél a tanműhely vezető külön kérte, hogy az autószerelő műhely „legördíthető ajtóin”, legyen egy-egy szabadba nyíló kisajtó, amelyet az un. „ajtóroló” hibás működésekor lehet használni, a dolgozók kimenekítésére. Ezt a kivitelező a mai napig nem szerelte be!! 8. Tanulók magatartása: a.) A riasztójel elhangzása után elhagyják az épületet tanáruk vezetésével, felszereléseik nélkül. Az udvaron vagy a gyülekezési helyen rendezetten (csoportonként) gyülekeznek. Ezek után az órát tartó szakoktató vagy tanár létszámellenőrzést tart, majd a létszámot jelenti a veszélyhelyzeti megbízottnak. b.) Elsősegélynyújtás: A gyülekezési helyeken a tanműhely vezető által kijelölt kolléga nyújt elsősegélyt. A tanműhelyvezető vagy annak helyettese gondoskodik indokolt esetben a mentők, ill. orvos értesítéséről. c.) Mentés: A berendezési tárgyakat a tanműhely dolgozói és tanárai menthetik, ha arra a veszélyhelyzet alapján van lehetőség és a mentés biztonságos. A mentés irányítása a veszélyhelyzeti megbízott feladata. Az irányítást később a helyszínre érkező tűzoltók és katasztrófa védelmi szakemberek veszik át. d.) Egyéb teendők: A villamos központban lévő villamos terhelés- megszakító segítségével a tanműhelyt szükség szerint feszültségmentesiteni kell. (Utasítást erre a tanműhelyvezető a veszélyhelyzeti megbízott adhat.) A veszélyeztetett épületrészbe, a veszélyhelyzeti megbízott 2-3 főt jelöl ki, a rendfenntartásra, a mentés irányítására a helyszín biztosítására. A "C" épületének villamosipari mérőlaborjainak mentési és tűzriadó terve Értesítendő: a tűzoltóság, telefonszáma: 105 Katasztrófa elhárítás, telefonszáma: 06- 99/311-176 2.Vészjelzés, tűzjelzés Élőszóval, lármával, veszély van vagy tűz van ki álltással. (Mivel a villamosipari mérőlaborban nincs porta, a vészhelyzet jelzést az iskola portásának is

71

kell azonnal jelezni, aki a megfelelő intézkedést megteszi.) 3.Tűzoltóság vagy a katasztrófa elhárítás értesítésekor közölni kell az alábbi adatokat: a.) A tűzeset vagy veszélyhelyzet pontos helyét. b.) Mi ég, mit veszélyeztet a tűz, vagy a veszélyes anyag, milyen veszélyhelyzet van. c.) A veszélyhelyzet tűz, stb. terjedelmét. d.) Emberélet van-e veszélyben e.) A bejelentő nevét, telefonszámát. 4. A jelzés a portás feladata a veszélyhelyzeti megbízott utasítására - annak az egyénnek a jelzése alapján, aki a veszélyhelyzetet észleli. A veszélyt, tüzet bárki is észleli azt azonnal jelenteni, kell. (A tanulók a gyakorlati foglalkozást tartó szakoktatónak vagy tanárnak, a felnőtt dolgozók a felettesüknek vagy közvetlenül a veszélyhelyzet megbízottjának tesznek jelzést.) Az illetékeseknek haladéktalanul meg kell kezdeni a tűzjelzést. 5. A tűzjelzés, a veszélyhelyzet jelzése után a villamos mérőlaborok kiürítését el kell kezdeni és pl. tűzesetnél az oltást azonnal el kell kezdeni, a rendelkezésre álló eszközökkel, tűzoltó készülékekkel. A mentési feladatokban tűzoltásában a tanulók nem vehetnek részt! 6. A legfontosabb teendők a veszélyhelyzet jelentkezése esetén. - a menekülési útvonalak biztosítása, irányítás, - a menekülési útvonalon, ha pl. tűz van- annak oltása, - a menekülési útvonalon, ha tanuló vagy tanműhelyi dolgozó ruházata ég vagy esetleg tanuló megsérül azt azonnal leterítéssel el kell oltani, és elsősegélyben kell részesíteni. 7. Mentési teendők tűz esetén: A villamos mérőlaborok kiürítése után a tanulók és az oltásban nem résztvevő felnőttek gyülekezési helye a Dózsa utca illetve az iskola udvara. (Mindenképpen kellő távolságra a veszélyt jelentő helytől) A tanulók és a dolgozók a villamos mérőlaborokat a következő két útvonalakon hagyhatják el: - vagy a Dózsa utca, - vagy az iskolai udvarra nyíló ajtón keresztül. 8. Tanulók magatartása: a.) A riasztójel elhangzása után elhagyják az épületet tanáruk vezetésével, felszereléseik nélkül. Az udvaron vagy a gyülekezési helyen rendezetten (csoportonként) gyülekeznek. Ezek után az órát tartó szakoktató vagy tanár létszámellenőrzést tart, majd a létszámot jelenti a veszélyhelyzeti megbízottnak. b.) Elsősegélynyújtás:

72

A gyülekezési helyeken a kijelölt kolléga nyújt elsősegélyt. A veszélyhelyzeti megbízott vagy annak helyettese gondoskodik indokolt esetben a mentők, ill. orvos értesítéséről. c.) Mentés: A berendezési tárgyakat csak az iskola felnőtt dolgozói menthetik, ha arra a veszélyhelyzet alapján van lehetőség és a mentés biztonságos. A mentés irányítása a veszélyhelyzeti megbízott feladata. Az irányítást később a helyszínre érkező tűzoltók és katasztrófa védelmi szakemberek veszik át. 9. Egyéb teendők: Az épületen belül minden tűzterjedést, elősegítő csőrendszert el kell zárni! El kell zárni a pincében lévő gázkazán vezetékét. Ha szükséges a főkapcsolóval az épületet feszültség-mentesíteni kell! Az épületben lévő robbanásveszélyes anyagokat biztonságba kell helyezni, ha a tűz kiterjedése azokat robbanásveszély miatt veszélyezteti.

73

Szervezeti és Működési Szabályzat 16. sz. melléklet

Az iskola által alkalmazott záradékok 16.1.

Záradékok előrehozott vizsgák esetén

16.1.1. 1 tantárgy 1 évfolyam A …….. tantárgyból a …..... évfolyam követelményeit a 201... április ….-én megtartott osztályozó vizsgán …………..osztályzattal teljesítette. Sopron, 201... április …. (dátum az osztályozó vizsga dátuma- jegyzőkönyv a titkárságon) 16.1.2.

1 tantárgy több évfolyam

A …….. tantárgyból a …..... .évfolyamainak követelményeit a 201... április ….-én megtartott osztályozó vizsgán teljesítette a következők szerint: 10.évf.: ……., 11.évf.: …….., 12.évf.: …….. 13.évf.: …….. Sopron, 201... április ……. (dátum az osztályozó vizsga dátuma- jegyzőkönyv a titkárságon) + annyi évfolyamra, amennyi a tantárgy tanulásából a PP szerint még hátra van!) 16.1.3.

Több tantárgy 1 évfolyam

A …….. tantárgyból a …..... évfolyam követelményeit a 201... április ….-én megtartott osztályozó vizsgán …………..osztályzattal teljesítette. Sopron, 201... április ……. (dátum az osztályozó vizsga dátuma- jegyzőkönyv a titkárságon) A ……………………( második) tantárgyból a …..... évfolyam követelményeit a 201... április ….-én megtartott osztályozó vizsgán …………..osztályzattal teljesítette. Sopron, 201... április ……. (dátum az osztályozó vizsga dátuma- jegyzőkönyv a titkárságon) 16.1.4.

Záradék már az előző években megtörtént előrehozott vizsga esetén

A …….. tantárgy osztályzatát a 201.………(dátum az osztályozó vizsga időpontja) megtartott osztályozó vizsgán szerezte. 201…….. (dátum az utolsó tanítási nap)

16.2.

További záradékok

74

Szervezeti és Működési Szabályzat 17. sz. melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK 1.Tanárok munkaköri leírása 1. Munkavállaló neve: 2. Munkahelye:

Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium összes épülete

3. Munkaköre:

tanár

4. Függelmi kapcsolatai: 4.1.

Közvetlen felettesei a munkaközösség-vezető és a területért felelős igazgatóhelyettes.

4.2.

Eseti megbízás alapján helyettesítést végez.

4.3.

Hiányzása esetén az iskola többi tanára helyettesítheti. Nem tervezhető távollét esetén köteles minél hamarabb, de legkésőbb a munkakezdés előtt a helyettesítésért felelős igazgatóhelyettest értesíteni.

5.

Feladatai és együttműködései: 5.1.

Feladatát, jogait, kötelességeit általánosan az 2011. évi CXC. törvény 61.§-a tartalmazza.

5.2.

Konkrét feladatai: 5.2.1. Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismerje a közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos törvényeket, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai Programját, Házirendjét, Intézményi Minőségügyi Programját, tantárgyai tantervi követelményeit. 5.2.2. A pedagógus teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 5.2.3. Feladata a tanítási órára való felkészülés, az oktató munkával kapcsolatos tárgyi feltételek előkészítése. Gondoskodnia kell szemléltető eszközeinek folyamatos karbantartásáról, az iskola anyagi lehetőségeinek megfelelően az állomány korszerűsítéséről. 5.2.4. A nevelő és oktató munka folyamatos korszerűsítése érdekében hatékonyan működjön együtt munkaközössége tagjaival, vállaljon részt az ésszerű munkavégzésen alapuló feladatokból. 5.2.5. Szakmai és pedagógiai téren rendszeresen képezze tovább magát.

75

5.2.6. Készítse el és tanévenként vizsgálja felül tanmeneteit; tevékenységét a Pedagógiai Programhoz ill. a mindenkori munkarendhez igazodva tervezze meg. 5.2.7. Vegyen részt az iskolai rendezvények lebonyolításában, a diákélet szervezésében. 5.2.8. Megbízás alapján lásson el osztályfőnöki feladatokat. 5.2.9. Tanári és osztályfőnöki adminisztrációs munkáit pontosan és határidőre készítse el. 5.2.10. Lássa el az iskola igazgatója és helyettesei által esetenként meghatározott egyéb feladatokat. Információszolgáltatási kötelezettsége

5.3.

5.3.1. A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája során felmerült problémákat. 5.3.2. A pedagógiai munka során szerzett tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az őket tanító szaktanárokat. 5.3.3. A minőségügyi csoport tagjai számára adjon információt a pedagógiai munkájával kapcsolatos kérdésekről 5.3.4. Külön felkérésre írásban számoljon be munkájáról. Ellenőrzési kötelezettsége

5.4

5.4.1 Folyamatosan ellenőrizze és értékelje tanulói tevékenységét és erről tájékoztassa a tanulót és a szülőt egyaránt. Funkcionális kapcsolatai

5.5.

5.5.1. Osztályfőnökként rendszeres kapcsolatot tartson a tanulók szüleivel és az osztályban tanító tanárokkal, szakoktatókkal. 5.5.2. Nevelő munkája során működjön együtt az ODB-gal és az Ifjúságvédelmi felelőssel, a szabadidő szervezővel 6.

Felelősségi köre: 6.1.

Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért, tanulói felkészültségéért.

6.2.

Felelős a rábízott tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért.

Sopron, 2012. szeptember 01. igazgató A Munkaköri leírás 1 példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem: ………………………………………………………………

76

Szakoktatók munkaköri leírása A munkakör betöltője:............................................................. Munkáltató neve: Munkahely címe: Munkakör megnevezése: Állománycsoport: Munkarend/munkaidő-típus:

Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 1-3. Szakoktató fizikai / szellemi

Követelményprofil: A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: Egyéb tudáskövetelmény: Kapcsolatrendszer: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Közvetlen felettes szakmai utasítási jog szerint: Beosztott: Helyettesítő munkakör: Helyettesített munkakör: Belső munkakapcsolatok:

Külső munkakapcsolatok:

igazgató munkaközösség-vezető, területért felelős igazgatóhelyettes az iskola többi tanára az iskola többi tanára gyakorlati oktatásvezető osztályfőnök kollégiumi nevelő munkaközösség vezető szakmai és pedagógiai igazgatóhelyettesek egy osztályban tanító tanárok közössége a diákok gyakorlati helyeinek képviselői

Fő feladatok, felelősségek: Nem tervezhető távollét esetén köteles minél hamarabb, de legkésőbb a munkakezdés előtt a helyettesítésért felelős igazgatóhelyettest értesíteni. Feladatai és együttműködései: A tanulók oktatása terén A gyakorlatok megtartása a törvényes időtartamig Munkavédelmi-és higiéniai oktatás tartása tanulmányi kiránduláskísérés korszerű ismeretek átadása tárgyilagos oktatás A tanuló testi épségének óvása terén a napi munka felügyelete a védőruha és felszerelés használata a munkavédelmi-és higiéniai előírások betartatása a tárgyi környezet óvása

77

Nyílt napok A tanulók értékelésénél elegendő osztályzattal, a napi munka értékelésével, osztályozó értekezleten Ügyeletet gyakorol a gyakorlatközi szünetben Intézményi feladatai tankönyvválasztás értekezleten való részvétel munkaközösségi testületi szülői leltározás Adminisztrációs feladatai munkavédelmi- napló baleseti napló beszámolók készítése Felelős az előírt feladatok maradéktalan végrehajtásáért, az abból származó erkölcsi és anyagi következményekért a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerinti mértékben. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerinti mértékben anyagi felelősséggel tartozik a számára előírt feladatok végrehajtásához szükséges anyagok, gépek, berendezések és eszközök előírásszerű használatáért. Az Iskola munkatársaival és külső partnereivel való kapcsolattartás során az Iskola külső és belső imázsának ápolása és javítása érdekében megnyilvánulásai formáját, az adott helyzet szabta lehetőségek között az Iskola Házirendjének és az általánosan elvárható udvariassági szabályoknak megfelelően választja meg. Megismeri, elsajátítja és betartja a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokat és belső szabályokat. Megismeri, betartja és alkalmazza a vonatkozó munkajogi, munka-, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat, különös tekintettel az alábbiakra: A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások ismerete és betartása. A munkahelyeken működő szakmai, munkavédelmi képviseletek, szervezetek ismerete, igénybevétele. A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása. A munkahely helyes kialakítása. A saját és környezetben dolgozók balesetvédelmének biztosítása. A különböző munkafolyamatok során a speciális biztonsági előírások alkalmazása. Munkahelyi balesetnél elsősegélynyújtás, a baleseti ok megszüntetése, segélynyújtó értesítése. Közreműködés a baleset kivizsgálásában. Az általános tűzvédelmi előírások betartása. A tűzoltó készülékek helyének és használatának ismerete. A közmű elzárók (villamos, gáz, vízvezeték…) helyének, működtetésének ismerete. A fedő- és segédanyagok szállítására, tárolására, felhasználására vonatkozó előírások ismerete, betartása.

78

A környezetszennyezés csökkentése. A munkavégzés során keletkezett, kapott és kezelt információk biztonságának védelme.

Záradék: A munkakör betöltője köteles felettese utasítása alapján további olyan feladatokat is ellátni, melyek jellegüknél fogva tevékenységi körébe tartoznak vagy melyeket ismeretei és felkészültsége alapján az Iskola működése érdekében rá kell bízni, ha ez beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel nem jár rá nézve aránytalan sérelemmel. A munkakör betöltőjének jogosultságai: Döntési jog: Javaslattevési jog:

A hatékonyabb munkavégzést elősegítő, minőséget javító, balesetet, egészségkárosodást és környezetszennyezést megelőző, információbiztonságot, működésbiztonságot növelő intézkedésekhez javaslattétel.

Tájékoztatáshoz való jog:

A munkakör ellátásához szükséges jogszabályok, szabályzatok, határidők, iratok és információk megismerésének lehetősége.

A Munkaköri leírás 1 példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem: ………………………………………………………………

A munkakör betöltője:.............................................................

79

Szervezeti és Működési Szabályzat 18. sz. melléklet

AZ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium nevelőtestülete a 2013..-i értekezletén az intézmény 2013. április 1-jétől érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatát …. igen, …. nem szavazattal és …..tartózkodással fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat utolsó módosítását a nevelőtestület 2012. augusztus 30.--án, a Diákközgyűlés 2012. szeptember 13.-án, a Szülői Munkaközösség 20012. szeptember 20.-án fogadta el.

Sopron, 2013.május

Bokor Ákos igazgató

80

Függelék: Tartalmi összefoglaló 1. Az intézmény a 2012. december 31.-én hatályos szabályzatát dolgozta át. 2. Az átdolgozás során a megváltozott jogszabályi háttér miatt módosult a tankönyv forgalmazás és - osztás szabályzata,módosultak a jogszabályi hivatkozások és eljárásrendek, illetve a 20/2012. EMMI rendelet módosítása miatt egy-egy részletszabályozás.

Hatástanulmány A módosítások nem járnak többletkötelezettséggel.

Eljárásrend Az átdolgozott SZMSZ-t a nevelőtestület, a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség 2013. április 20.-ig megtekinthette és véleméyezhette.

81