VI. évfolyam
2010. õsz
A VÁROSVÉDÔ www.avarosvedo.hu •
[email protected]
AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS EREDMÉNYEI A környezetvédelem mindenki számára nagyon fontos – a kinyilatkoztatás szintjén – ám amikor le kell hajolni a szemétért, bizony nem vagyunk már olyan lelkesek. Úgy állami, mint önkormányzati szinten a környezet- és természetvédelem többnyire háttérbe szorul. Nem volt ez másként Érden sem, ám az utóbbi négy évben mégis több eredményt ért el a város, mint talán a várossá válás óta összességében. T. Mészáros Andrással, Érd megyei Jogú Város polgármesterével a környezetvédelemrõl beszélgettünk és arról, mi valósult meg az elmúlt négy évben.
Fundoklia tanösvény
folytatás a 3. oldalon
Az Érdi Környezetvédõ Egyesület
A Fundoklia-völgy Az érdi Fundoklia-völgy a Budaihegység déli elõterét képezõ ÉrdTétényi-fennsík szarmata mészkõbõl felépülõ nyugati részén fekszik. A völgyet a pleisztocénban vájta ki a fennsík feldarabolódását követõen a törésvonalak mentén lefolyó csapadékvíz. Területét késõbb lösz borította be, amely azonban az erózió miatt ma már csak a völgy délkeleti végén maradt meg összefüggõ lepelként. A terület érdekessége a középsõ-miocénkori, 12-13 millió éves, felszíni, szarmata mészkõ alapkõzet. Nevét leírásának elsõ helyszínérõl, az ókorban szarmaták lakta történelmi tájról, Szarmáciáról kapta. Kedvezõ fizikai adottságai és megmunkálhatósága következtében kiváló építõanyag, amelyet a környezõ bányákból (pl. Sóskút) szállítva felhasználtak számos középület, így a Parlament, Citadella, Vigadó, Opera, építésénél is. Geomorfológiája változatos, átmeneti, mert területén a dolomitra jellemzõ porló felszínek, kõfolyások, meredek letörések, lépcsõk és a dachsteini mészkõre jellemzõ nagy kiterjedésû platók egyaránt megjelennek. Az Érd tárnoki határán északnyugat-délkeleti irányban húzódó alakzat közel 3 km hosszú, 10-30 méter mély, több száz méter széles platókkal határolt, állandó vízfolyással nem rendelkezõ karsztos aszóvölgy (szárazvölgy). Területét kettészeli az M7-es autópálya. Bár M7-tõl északra fekvõ vége régészeti, délre esõ területe helyi és Natura2000 védelem alatt áll, az illegális szemétlerakás és a fokozódó beépítések miatt értékei közvetve és közvetlenül jelenleg is veszélyeztetettek.
2010. szeptember 25-én 9-tõl 14 óráig TAKARÍTÁST SZERVEZ A BELICZAY-SZIGETEN. Kesztyût, szemeteszsákot biztosítunk. Legyen Ön is cselekvõ részese a környezet megóvásának.
www.avarosvedo.hu
[email protected] Az akciót támogatja az Érd-Kom Kft.
folytatás a 13. oldalon
2010. õsz
KÖZLEMÉNYEK
2
Fotópályázat
AZ ÉRDI KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET
A DUNA-ART FOTÓKLUB FOTÓPÁLYÁZATOT ÍR KI
2010. SZEPTEMBER 25-ÉN 9-TÕL 14 ÓRÁIG
ÉRDekes – témák és kompozíciók címmel az alábbi feltételekkel: – pályázhatnak amatõr fotósok – olyan Érdhez kötõdõ alkotásokat várunk, melyek környezetünk szépségeit, ritkaságait, értékeit mutatják be, különleges témákon és jól szerkesztett kompozíciókon keresztül. – az alkotásokat A4-es formátumban, fotópapíron kérjük – a fényképeket a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ információján (2030 Érd, Alsó u 9.) lehet leadni névvel, pontos elérhetõséggel, október 25-tõl 28-ig 10–19 óráig. A kiállítás megnyitója és eredményhirdetés: november 16-án 18 órakor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. A pályázat anyagából kiállítást szervezünk a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban, az elsõ három helyezettet és a különdíjra érdemeseket jutalmazzuk. A kiállítást megnyitja és a zsûri elnöke: VIZÚR JÁNOS FOTÓMÛVÉSZ A kiállítást a régió más településein, iskolákban is bemutatjuk. A kiállítás képeivel a Fotóklub rendelkezik, azokat szabadon felhasználja. További információ: 06-30-9815-967
MINDEN HÓNAP ELSÕ SZERDÁJÁN a Környezetvédõ Egyesület elnöke várja Önöket. Ha bejelenteni valója, ötlete, javaslata van vagy ha szeretne részt venni az Egyesület munkájában keresse a kapcsolatot Egyesületünkkel minden hónap elsõ szerdáján 16-19 óráig a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Telefon: 06-30-328-2750
TAKARÍTÁST SZERVEZ A BELICZAY-SZIGETEN. Kesztyût, szemeteszsákot biztosítunk.
Legyen Ön is cselekvõ részese a környezet megóvásának! www.avarosvedo.hu
[email protected] Az eseményt támogatja az ÉRDKom Kft.
SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL a Thalia Ördögei Színtársulat szervezésében 2010. október 9-én 12 órakor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban A nap játékmesterei: FELLNER GRÉTI Színész, a Színtársulat vezetõje, ATLASZ GÁBOR pantomim mûvész
A VÁROSVÉDÕ
és SOLTÉNSZKY TIBOR színész, rendezõ,
VI. évfolyam õsz
drámatanár.
Kiadó: Környezetvédõ Egyesület Érd
Várjuk (15 és 25 év közötti tagokból álló)csoportok
Felelõs kiadó az Egyesület elnöke
jelentkezését a 06-30-328-2750-es telefonszámon
Felelõs szerkesztõ: Bartos Kornélia Csilla
www.avarosvedo.hu drótposta:
[email protected] Telefon: 06-30-328-2750
A rendezvény délben kezdõdik és terveink szerint kifulladásig tart. Szeretettel várjuk az érdeklõdõ nézõket is, a belépés ingyenes.
2010. õsz
A VÁROSVÉDÕ
3
KÖRNYEZETVÉDELM AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN – Beszélgetés T. Mészáros András polgármesterrel – – Bár azt mindenki elismeri, hogy a környezetvédelem egyre fontosabb, de az emberek, az érdi lakosok, és maga a Közgyûlés, a képviselõk is szeretnek konkrét,látványos fejlesztéseket látni: iskola, utak, járdák, beruházások elindulása, azt részesítik elõnybe ha valami nagyon kézzel fogható történik, arra szívesebben megszavazzák a forrásokat is. Önmagában az, hogy Érdet virágzó kertvárosként szeretnénk a jövõben látni, jelzés is, hogy fontosnak tartjuk, hangsúlyozni szeretnénk a városlakók viszonyát a természethez, a fákhoz, növényekhez. A választásokat követõen elsõ intézkedéseink között volt a környezetvédelmi koncepció megalkotása. Nehéz megfogalmazni a kifejezetten környezetvédelmi intézkedéseket, hiszen mindennek van köze a környezetünkhöz, a természethez. Ha a környezet megszépül, ha épülnek utak, járdák, lehet fát, virágot ültetni, lehet a füvet szépen nyírni. – Az érdi Környezetvédõ Egyesülettel több közös program kapcsán mûködtek együtt. Miért tartja fontosnak civil szervezet bevonását önkormányzati feladatokba? – Az Egyesülettel jó, gyümölcsözõ kapcsolat alakult ki, ez nagyon pozitív és konkrétumokban is testet öltött az együttmûködés. A város vezetése, a Közgyûlés nem tud olyan széles körben kapcsolatot teremteni emberekkel. Egy civil szervezet a különbözõ programjai során gyerekekkel, elkötelezett környezetvédõkkel, nyugdíjasokkal áll kapcsolatban, beszélget velük naponta. Nem lehet mindent hatalmi intézkedésekkel népszerûsíteni, az egyesület munkája, elõadások, beszélgetések is kellettek ahhoz, hogy a lakosokban meggyökerezzenek azok a gondolatok, hogy fontos a komposztálás, a szelektív hulladékgyûjtés, a természetvédelmi területek megóvása, a csatornázás.
A megtisztított gyurgyalag-telep – Egyesületünk is, de az ÉrdKom Kft és a város is jelentõs kampányt folytat a szelektív hulladékgyûjtés népszerûsítésért, ám a lakosok illegális hulladéklerakónak használják, és bár több ponton kamera figyeli a szigeteket, nem lehet megõrizni a tisztaságot… – A szelektív hulladékgyûjtõket 2012-ig fönn kell tartani, mert pályázati pénzbõl valósult meg és ha felszámoljuk vissza kellene fizetni. Ez sajnos egy tévedés volt, 55 konfliktusforrás, kis szeméttelep keletkezett. A pet palackot kiviszik, ha tele van
A Fundoklia tanösvény avatásán a harang, nem viszik tovább, leteszik, ami generálja a többi szemetet. Ha van egy kis kupac, már ráteszik a kanapét meg az autógumit és egyebeket. Ahhoz, hogy ezen a téren rend és tisztaság legyen, meg kell szüntetni ezeket a pontokat, az összegyûjtött szemetet vagy a lerakó helyen kell válogatni, vagy a házaktól elszállítani – és a szennyezõ fizesse a költséget, ez lehet a jobb megoldás. Flandriában már nem gyûjtik külön,nagyobb beruházás nélkül a fémeket mágnessel kiszedik, a többit szalagon futtatják, s emberi erõvel válogatják. – Az önkormányzat önállóan is pályázott, de voltak közös pályázataik az egyesülettel, voltak együttmûködések, ahol az önkormányzat adta az anyagi forrást és az egyesület biztosította a szakmai megvalósulást, illetve az egyesület több önkormányzati pályázat révén tudott értéket létrehozni. Polgármester úr, melyeket emelné ki ezek közül? – Ófaluban, a piac mögötti terület megtisztítására, rekonstrukciójára nyertünk pályázatot; az Egyesülettel közösen – mi biztosítottuk az önerõt – rendbe hoztuk a Fundoklia-völgyet, tanösvényt építettük, bekameráztuk a jelentõsebb pontokat. Ez a program példaértékû a megvalósult összefogás tekintetében is, hiszen az Egyesület a gimnáziummal, iskolákkal, nagycsaládosokkal, más civil szervezetekkel együttmûködve takarította a völgyet hétrõl-hétre. A Beliczay-szigetrõl meg tudtunk egyezni a kezelõvel, a Pilisi Parkerdõvel az egyesületen keresztül, hogy nem gazdasági erdõ lesz a jövõben, hanem õshonos fákat ültetnek, pihenõerdõ alakul ki, nemsokára kész a tanösvény és különbözõ sportolást segítõ eszközök, ily módon lehetõvé válik, hogy a sziget biztonságosan látogatható, hasznos idõtöltésre alkalmas legyen, az emberek oda tudjanak menni kulturált körülmények közé pihenni, sportolni. A legnagyobb környezetvédelmi beruházás a csatornázás, 30 milliárdos költségvetéssel végre elérjük, hogy ne egy szennyvíz-tó legyen a város alatt. Szívesen emlékszem az Egyesület testvérvárosi kapcsolatokban végzett munkájára, a Szászrégen útikönyv kiadására, jól sikerült a Megújuló energia-napok rendezvény két alkalommal is. Ami az elmúlt négy évben kialakult, példamutató, elõremutató, reméljük, hogy a következõ négy évben is hasonló eredményeket érünk el közösen.
4
A VÁROSVÉDÕ
2010. õsz
A madárbarát Czabai-kert nek. Az 1920-1930 körüli irtás után a korábbi állomány újult meg. A kert legjellemzõbb fája a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). A kocsányos tölgy termése, a jól ismert kupacsos makk a kocsányon helyezkedik el, viszont levelei igen rövid nyelûek. A kocsányos tölgy rügyei, hajtásai és a levelek fonákja kopasz, míg a kocsánytalan tölgyé molyhos. A Czabai-kertben megtalálható a mezei juhar (Acer campestre) és a közönséges dió (Juglans regia) is. Az 50-70 éves faállomány a környék megelõzõ álla-
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy "õrizze a táj régi állapotát tükrözõ tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetõséget az erdõ természetes fejlõdésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetõséget az értékes tölgymakktermés erdõsítésre való felhasználására."
potának ritkaságszámba menõ reliktuma. Megmaradása és kedvezõ fejlõdése elsõsorban annak köszönhetõ, hogy a terület volt és jelenlegi tulajdonosa lehetõségeihez mérten igyekezett megóvni a fákat, biztosítani a szükséges, alapvetõ kezelést.
Érd-Parkvárosban a Radnai és a Bikszádi utca találkozásánál terül el a Czabai-kert. A mindössze 0,66 hektárnyi kiterjedésû, zárt terület híven õrzi a korábbi vegetáció emlékét. A növényállomány nem tekinthetõ háborítatlan, elsõdleges erdõ-
A jelenleg 238 darabból álló, 14-22 m magas, 30-55 cm törzsátmérõjû faállományt az utóbbi években súlyosan károsítja a fehér fagyöngy (Viscum album), mely elhatalmasodva számos fa pusztulását idézte elõ. A kert tulajdonosa, Czabai Balázs lelkiismeretesen gondját viseli fáinak, és elõzetes bejelentésre szívesen fogadja az érdeklõdõket. Dr. Kubassek János
2010. õsz
A VÁROSVÉDÕ
5
Érd legrégebbi mûemlékei Ófalu hajdani kastélya legkorábbi ismert tulajdonosa, ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, országbíró volt. Az itt vendégeskedõ II. Lajos király emlékoszlopát 1926-ban a mohácsi csatavesztés itteni elõzményeit felidézve a község, a Hadimúzeum és a kastélyt akkor birtokló jezsuita rend állította. Történetírók (Brodarich István, Istvánffy Miklós) által megörökített hiteles tények, hogy baljós jelként itt pusztult el a király kedvenc fekete lova és II. Lajos innen ment át réven elbúcsúzni a Csepelszigeten tartózkodó feleségétõl, Habsburg Máriától. A történetírók 1526 július 20-a utáni hétre teszik a kb. 3 ezer fõnyi sereg itteni táborozásának idejét. Brodarics kancellár innen küldte a király utolsó segélykérõ levelét VII. Kelemen pápához. Alábbi sorai jellemzik a korabeli helyzetet és hangulatot: „A királynak nincsen semmije, a helyzet teljesen zavaros, az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerõben van…”
A jezsuiták által adott és az emlékoszlopba beépített hõsiességet jelképezõ kõoroszlán a régészek szerint egyetlen megmaradt római kori köztéri szobrunk. A Sárkány család címerét is láthatjuk a kõemlékmûben, amelyen egy koronás, mezítelen nõi alak egy kígyót almával etet. Sárkány Ambrus is a mohácsi csatában esett el, így nem teljesülhetett végakarata, hogy az érdi szent György templomban temessék el. Egy emléktábla magyar és lengyel nyelven a Gnoienski Lénárd lengyel fõnemes által vezetett zsoldos sereg itteni átvonulására és II. Lajos seregéhez való csatlakozására emlékeztet. Az 1926. évi avatási ünnepségre írta Vályi Nagy Géza Az érdi út címû versét, amely szép metaforákkal idézi fel az 1526 évi gyászos eseményeket. A kastély tulajdonosai voltak a Sárkány család után 1675-tõl az Illésházy grófok, (akik a birtokkal együtt Szapáry Péternek zálogba adták 1722-ig) 1828-tól herceg Batthyány Fülöp, 1848-tól a görög származású Sina bárók (Sina György és a kastélyt neoreneszánsz stílusúvá átalakító Simon), a Wimpffen grófi család, Károlyi Imre gróf, majd 1920-tól a katolikus egyház (jezsuita rend, vizitációs apácák, majd a KALOT.) Országos hírû volt 1940-1944 között a KALOT itteni bentla-
kásos népfõiskolája, amely Kerkai Jenõ jezsuita páter elvei szerint mûködött és a paraszt ifjúság gazdasági, politikai, kulturális felemelését szolgálta. Specialitása volt Szépmûves Mûhelye, ahol magyaros képzõmûvészettel foglalkoztak. Neves mûvésztanárok, pl. Muhoray Elemér a faluszínpad mozgalom atyja, Molnár István európai hírû tánckoreográfus és mások dolgoztak itt Ugrin József, majd Farkas György igazgatók vezetésével. Teleki Pál és Bárdossy László miniszterelnökök is elismerték az itt folyó munka színvonalát. A mozgalmat 1946-ban Rajk László belügyminiszter tiltotta be. A kastély ezután a gazdátlanság, kallódás, elhordás, majd 1969–1971-ben a lebontás sorsára jutott. Ma csak a mintegy 400 méter hosszú zeg-zugos pincerendszere és újabban felújított támfalai vannak meg. A kastély helyén 1991-ben a KALOT-ra emlékezõ dombormû került felavatásra. Ma már kevesen tudják, hogy mit is jelent a KALOT rövidítés. (Katolikus Agrár Legényegyletek Országos Titkársága) Azt csak legmerészebb álmainkként merem említeni, hogy szoborpanteon álljon a lebontott kastély helyén tulajdonosai, a templom kegyurai és a település legjelesebb plébánosai pl. Kereskényi Gyula vagy Hegedüs József emlékére. A kastélyhoz kapcsolódik Hamzsa bég és Szapáry Péter szép helyi mondája, amely a keresztényi megbocsátást példázza. A monda szerint a török bég itt tartotta fogva a kastély pincecellájában sanyarú körülmények között Szapáryt. Barátja, Batthyány Ádám azonban kiváltotta fogságából. Amikor pedig fordult a kocka és Szapáry fogta el Hamzsát (állítólag Buda visszavívásakor), nem állt bosszút, hanem szabadon engedte egykori kínzóját. A török azonban már megitta méreggyûrûje tartalmát, de megrendülve e nagylelkûségen, utolsó perceiben még megkeresztelkedett. A történetet késõbb több irodalmi alkotás pl. színdarab is megörökítette. A kastély támfala elõtt áll Szent Walburga 18. századi szobra. Megmintázása is országosan egyedülálló. Az angol királyi család sarja Németországban térített a Kr. u. 8. században. Nevéhez számos csodatétel fûzõdik (pl. lecsillapította a háborgó tengert, a kutyák nem támadták meg, amikor a heidenheimi vár felvonóhídján áthaladt, meggyógyította a várúr leányát, egyik bátyja helyett férfi kolostort is vezetett). Eichstadti templomban lévõ sírjából gyógyító hatású ún. Szent Walburga olaj szivárog. Ezért tart a szoboralak kezében üvegcsét. Az Illésházyak védõszentje lehetett és a földmûvesek, állattenyésztõk is tisztelik, fohászkodnak hozzá jó termésért, bõséges szaporulatért, kutyaharapás és veszettség ellen. Érdekes, hogy tekintete a templom felé irányul. A szobor valaha színezett volt. A Szent Mihály római katolikus plébánia templom eredete szintén a török kor elõtti idõkbe, feltehetõleg a 15. századig nyúlik vissza. A török korban (a 17. században) azonban lõporraktárként használták és felrobbant, romos állapotban volt sokáig, míg a település új lakói, a katolikus vallású horvát-bunyevác rácok Szapáry Péter illetve Illésházy Miklós kegyúr segítségével a 18.
6
A VÁROSVÉDÕ
2010. õsz
Séta Ófalutól a városközponton át Érdligetig század elején újjáépítették. Tornya csak késõbb, 1774-ben épült fel. Az eredeti gót stílusjegyek helyett ma már a templom barokk jellege dominál. Figyelemre méltó széparányú, különbözõ típusú ablakokkal ellátott tornya. A helység lakosságát a török idõk után kezdetben kapisztrán rendû ferences szerzetesek pasztorálták, majd világi papok vették át gondozását. Elsõ plébánosa, az 1788-ban elhunyt Tomisich János sírja a templomban van. Itt található a 10 évesen 1789-ben elhunyt Illésházy Ferencé, Illésházy János fiáé is. Utóbbi emléktábláján látható az Illésházy család címere. A késõbb birtokos Wimpffen család címere az általuk 1880-as években létesített oratórium felett látható. A templom titulusa és védõszentje Szent Mihály. 1885-ben történt újabb nagy felújítás a templomon Wimpffen Anasztázia, született Sina Anasztázia jóvoltából. Ekkor kapott a templom új orgonát. (Ez a templom harmadikként elhelyezett orgonája az 1720-as évekbeli, majd 1820-as után) Az 1958-as átépítéskor a Szent Sír kápolnát és a fõoltárral összhangban lévõ copf szószéket elbontották. A templom belsõ berendezésébõl már csak az oltárok idézik az eredeti stílusvonásokat. Jelenleg nagyarányú restaurálása folyik, amely még sok meglepetést tartogat számunkra. Az oldalbejárattal is rendelkezõ Szent Sír kápolna helyére került Bogner Mária Margit (1905-1933) életszentség hírében álló vizitációs apáca, korábban a kastélykertben méltatlan körülmények közt lévõ sírja. Felette ma Domonkos Béla szobrászmûvész által alkotott megragadó szépségû, egész alakos szobra áll. A fiatalon tüdõbajban elhunyt apáca Istennek ajánlva életét türelemmel és csendes tanúságtétellel viselte csípõizületi gyulladásból megrövidült lábával járó szenvedéseit. A sír mögötti falba a lebontott Szent György templom egyik kõkeretes kapuját építették be. A templomkertben valamikor, amíg Mária Terézia meg nem
tiltotta, temetõ volt. Néhány sírkõ a templomtoronyba került beépítésre. Az Illésházyak révén gazdagodott a kert a ma is látható Nepomuki Szent János szoborral és a fõbejárat közelében lévõ corpuszos kõkereszttel, amelyet Illésházy Ferenc elhunyta emlékére állított apja. A Nepomuki Szent János szobor különlegessége, hogy fejfedõjét a kezében tartja. A vízi molnárok, folyami révek szentjeként tisztelték a 14. században élt cseh fõpapot, aki nem szegte meg a gyónási titkot még IV. Vencel király kérésére sem, amikor az uralkodó felesége titka után tudakolódott. Ezért életével fizetett, mivel a király a Moldvába ölette. A lourdesi barlang imitációja a francia Szent Bernadettére emlékeztet, akinek megjelent Szûz Mária. A kertben két víztisztításra használt ún. csepegtetõ kõ is látható. A kertben található a második világháború áldozatainak még a pártállami idõkben társadalmi összefogással készült emlékfala is, amelyen magyar, rác, sváb, sõt török eredetû nevek olvashatók. A plébániaház az 1600-as évek végén épült, majd Illésházy János a templomtorony építésével csaknem egyidejûleg emelettel bõvítette. Földszinti kõpadlóján a mezõváros egykori színes címere (nádasban lévõ templomtorony) látható. Kereskényi Gyula (1835-1911) plébános, elsõ helytörténeti írónk emléktáblája a Szent Mihály Alapítványnak és a Városszépítõ és Honismereti Egyesületnek köszönhetõen került a falára. Udvarán a Szent Sebestyén kápolna kapuoszlopáról származó szentek és egyéb szobrok pl. Pieta töredékei találhatók. A Liget Thermál Hotel az egykori sóház és uradalmi dézsmaház átalakításával 1990-ben épült. A korábbi épülethez húzták fel télen a régebbi századokban még meglévõ dunai folyóágon a hí-
2010. õsz
A VÁROSVÉDÕ
7
épült 1734-ben. Szent Sebestyén Diocletianus római császár testõrtisztje volt, aki kereszténnyé vált, ezért a császár lenyilaztatta, majd amikor ezzel nem tudta megölni, bunkóval verette agyon. Meztelen ifjúként fához kötözve, testében nyílvesszõkkel szokás ábrázolni. Íjászok, katonák, városi rendõrök, orvosok is patrónusuknak tekintik. A 14. századi francia Szent Rókus római zarándokútján kapta meg a pestist. Egy erdõbe húzódott, hogy másokat ne fertõzzön meg, ahol egy Gothard nevû polgár kutyája hozott neki enni. Késõbb visszatért szülõvárosába, ahol viszont kémnek nézve börtönbe csukták s ott halt meg. Egy más legendaváltozat szerint Lombardiában vetették börtönbe. Vándorbottal, lábánál kutyával szokás ábrázolni. A betegek és betegápolók védõszentje. A 12. századi Szent Rozália fiatalon a remeteéletet választotta a házasság helyett és egy barlangban élt. Palermo olasz város védõszentjévé tette, mert földi maradványai megtalálásakor és körbevitelekor szûnt meg a pestisjárvány. Az oltárt valaha a három szent, fából faragott szobrai díszítették, amelyeket ma a plébánián õriznek. Az 1984-ben társadalmi összefogással történt felújításkor a kápolna eredeti kõfala és kapuoszlopának szenteket ábrázoló szobrai nem kerültek rekonstruálásra, helyettük két évszámmal ellátott szép kovácsolt vaskerítést húztak a barokk kápolna köré. A falmélyedésben látható sérült szentháromság szobor valaha a kápolna elõtt állt szentháromság oszlopot díszítette. A kosáríves szoborfülkében az a piéta szobor lehetett, amely erõsen sérülten res érdi hajómalmokat, hogy átteleljenek és megjavítsák õket. A szálloda falán egy római légiós katona alakja, Eõry Emil szobrászmûvész alkotása emlékeztet a római birodalom pannóniai uralmára, a római légiók által is taposott itteni hadiútra. Az 1956os forradalom és szabadságharc budapesti mártír vezetõinek történelmi Magyarországot mintázó emléktábláját is a hotel falán helyezték el. A hotel mellett állt Érd egy kisebb, ferences kolostorhoz tartozó temploma, a Szent György templom, amelyet az 1930-as években bontottak el, utolsó romfalát pedig a fürdõépítés idején bontották el. A Római út folytatásán, a Mecset utcán jutunk el a törökök által épített minarethez. Az Érden átvezetõ hadiút két római katonai tábort, Camponát és Matricát kötötte össze. A rómaiak által épített utat a régészek szerint ma már késõbbi századok kövei borítják. A török hódoltság idején is ezen vonultak a Buda felé tartó seregek. Ezért építettek itt a törökök egy palánkvárat a 16. században, Hamzsa bég birtoklása idején. Helyõrsége létszámát Evlia Cselebi útleírásában kissé eltúlozva 300 fõre tette, de más források szerint soha nem volt több 75-nél. A mohamedán katonák vallási igényeinek kielégítése céljából épült a dzsámi (a régészek szerint csak a 17. században), amelyet a törökkor után a lakosság széthordott. Megmaradt viszont a 23 méter magas minaret, az ország három ép minaretjének legkisebbike. 1970-ben építették vissza hiányzó csúcsát és erkélyét, míg 1999-ben újabb falrekonstrukción ment át, amikor színes díszítõ motívumai is feltárásra kerültek. A minaret 12 szög alaprajzú. Körerkélyére 53 csigalépcsõ vezet fel. Sóskúti szarmata mészkõbõl épült, de csúcsát a mûemléki elõírások miatt elütõ vasbetonból rekonstruálták. A bejárati ajtajához felvezetõ lépcsõ arra utal, hogy megközelítése a karzatról történt. Egy betonfal a Mekka felé irányuló mihráb fülke helyét jelzi. A minarethez közel fekvõ Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna egy pestisjárvány emlékére
8
A VÁROSVÉDÕ
2010. õsz
Séta Ófalutól a városközponton át Érdligetig ma a plébánián található. A kõkerítésben egy halálfej emlékeztet a szörnyû járványokra. Régi fényképek maradtak fenn a kis kápolna eredeti állapotáról, barokk szobrairól. Ezek alapján egyszer talán ez a mûemlékünk is eredeti barokk formájában születhet újjá. Feltekintve a Kakukk-hegyre, látható Érd másik kápolnája, a Szenvedõ Krisztus fogadalmi kálvária kápolna, amely 1748-ban szintén egy pestis emlékére épült. A mögötte lévõ szobrok (Mária, János evangélista szobrok, a két lator a kereszten) az idõk során eltûntek, helyükön ma csak egy kereszt áll. A kis kápolna többször elpusztult, de önfeláldozó polgárok mindig újjáépítették. Bejárataként ma a lebontott Szent György templom egyik kõkeretes kapuja szolgál. A városközponti Magyar Földrajzi Múzeum épülete Érd legnagyobb megmaradt kúria épülete. Valójában az akkori település szélén, az 1840-es években Pelikán nevû vendégfogadóként épült Batthyány Fülöp herceg jóvoltából, aki az 1838-as árvíz után a folyótól kissé távolabbi helyre telepítette a lakosságot (Újfalut létrehozva). Az épület számos funkción ment át, míg a Balázs Dénes világjáró érdi geográfus által létesített országos múzeum 1983-ban beköltözhetett falai közé. Kertjében a magyar utazók szoborpanteonja nyújt látványosságot. A városközpontból Érdliget felé, az 1930-as évek Károlyi Imre gróf által végrehajtott parcellázásainak egyik új kerületébe folytatjuk utunkat. Érd legrégebbi meglévõ mûemléki romja feltehetõen az Érdligeten található ún. Kutyavár romja. Valójában inkább várkastélynak kéne nevezni. A monda, miszerint Mátyás király vadászkutyáinak készült volna abból eredhet, hogy a környék erdõben, vadban gazdag terület volt. Valójában a Torma Ist-
ván régész által a diósdi castellummal azonosított kastély korábbi, egy 1417-es (tehát Luxemburgi Zsigmond király korabeli) oklevél szerint a Csévi Sáfár család tulajdonában állt. A török idõkben elpusztult Diósd korábban nyugatabbra feküdt és Kõkert nevû pusztáján állt a kastély. A kert valószínûleg vadaskert mintsem gyümölcsöskert lehetett. Közelében volt a Szent Bertalan templom, amely ma már nincs meg. A monda elsõ változata Tholdalagi Mihály erdélyi követ 1627-es naplójából származik, akinek leírása szerint a törökök által megerõsített és Köpekhiszárnak (ebvárnak) emlegetett kastélyban „az régi magyar királyok pecéreket és ebeket tartottak”. Kereskényi Gyula plébános, Érd elsõ helytörténetírója 1874-ben azt írja, hogy „Mátyás honterhes gondjaitól menekülve e helyre ki-kirándult s vendégeivel mulatott.” A 19. századból Batthyány Fülöp herceg idejébõl van róla hír és rajz, mi szerint erdészlakként funkcionál. Az 1930-as évek környékbeli parcellázásai után 1936-ban még trianoni országzászló felállításának helyévé válik, majd a gyorsuló betelepülés után egyre inkább kezdik köveit hordani, s ma már csak egy jelentéktelen faltöredék áll belõle. Pár éve a város restauráltatta megmaradt falrészét. Az alatta lévõ pincerendszer még kutatatlan (a Budáig vagy az ófalui kastélyhoz húzódó alagút természetesen csak legenda) A kastély mellett forrás és egy ma már nem létezõ tó is volt. Több fénykép és képeslap maradt fenn a Kutyavár épebb állapotáról, amelyek múzeumunkban is megtalálhatók. Kovács Sándor helytörténész-szakkönyvtáros Magyar Földrajzi Múzeum
2010. õsz
A VÁROSVÉDÕ
9
A Druzsin házaspár kaktusz- és pozsgásgyûjteménye A Terasz utcai családi ház kertje kis arborétumnak is beillik, hiszen különleges növények és fák díszítik, valamennyi felcímkézve. A két üvegház tele sok különleges növénnyel: haworthiák, euphorbiák, echeveriák, gastériák, crassulák, aloék. Munkatársunk arról kérdezte a Druzsin-házaspárt, miért a kaktuszok és pozsgások a kedvenceik, és hogyan kell gondozni ezeket a varázslatos növényeket. õket. A feleségemmel, majd a két gyerekkel is sokat kirándultunk, mindig szerettük a természetet, a növényeket. Ha az ember gondjaira bízatik egy élõlény, hát illik utána nézni mit szeret, s mit nem, honnan származik, hogyan él a természetes élõhelyén. Elkezdtünk tanulni, olvasni. Beszereztük a
– Talán több is mint húsz éve, hogy a fiam úttörõ volt és azt a feladatot kapták, hogy idõseket kell segíteni, õ egy idõs nénihez járt, aki viszonozni akarta a segítséget – kaktuszt adott a gyereknek ajándékba – viszi a szót Druzsin József. – Aztán egyszercsak kinõtték a kaktuszok az elõszobát, kellett nekik egy üvegházat készíteni, aztán az is tele lett, kellett még egy. Mire így szépen minden kész lett, a gyerekek elmentek a háztól: egyik kertésznek Szombathelyre – most biológia, környezetvédelmet tanít, a másik Kecskemétre a ker-
tészeti fõiskolára. Akkor el kellett dönteni, mi legyen a növényekkel, felszámoljuk vagy mi ketten a feleségemmel folytatjuk. Ez utóbbi mellett döntöttünk, hisz addigra már annyira hozzánk nõttek, meg is szerettük, s meg is ismertük
szakirodalmat, megtanultuk a neveiket, beiratkoztunk egy kaktuszgyûjtõ egyesületbe – ahol mellesleg nyolc évig vezetõségi tag is voltam. 50-51 család tartozik a pozsgásokhoz, ebbõl egy a kaktuszfélék, a többi pozsgás. Kaktusszal nagyon sokan foglalkoznak, kevesebb vele a gond, a munka, de mi a pozsgásokat választottuk. A pozsgás növény, az aki vizet tárol a testében arra az idõre amikor szárazság van. Van olyan, hogy három évig is bírja víz nélkül. Kiesebb trükköket ugyan megtanul a növény, például a hajnali párát haszno-
10
A VÁROSVÉDÕ
2010. õsz
Kaktusz- és pozsgásgyûjtemény tunk, nem vetünk magot, hiszen alig van már hely az üvegházban. A szigorúan vett gyûjteményre akarjuk csökkenteni az állományt: minden növénybõl kettõ maradjon. Kiállításokra járunk a Kertészeti Egyetemre, a Füvészkertbe. Nem foglalkozunk eladással, de mindig van szaporulat, a feleségem sajnálja eldobni, hiszen élõlény, élni akar – azokat elajándékozzuk. Debrecenben a botanikus kert igazgatója létrehozott egy egyesületet, van egy újságjuk is, ebbe írogatok 2000 óta – a fajokat ismertetem, a teendõket, utazásaink során talált érdekességeket mutatok be. – Több mint húsz év tapasztalattal mit ajánl azoknak akik
sítja, de nagyon jól tûrik a szárazságot. – Szerencsés egybecsengés, hogy mindketten szeretik a növényeket és hajlandók is vele "fõállásban" foglalkozni. Hogyan osztják meg a munkát? – Feleségemmel együtt, fiatal korunktól kirándulunk, mindenkinek ajánlom, mint a legjobb gyermeknevelési lehetõséget. Ott nincs nyafogás, bogarat, fát, növényt meg lehet ismerni, lehet bizalmas beszélgetésekbe kezdeni egy csobogó patak partján vagy tábortûznél. Útközben meg lehet nézni a templomokat, múzeumokat, várakat, történelmet lehet tanulni. Feleségem a doktor néni én a fogdmeg. Zsóka végtelen türelemmel és hozzáértéssel szaporít, ápolja, sõt gyógyítgatja a növényeket, ecsettel tisztogatja, ha kell, én meg talicskázok, cipelek, szervezek, lótok-futok. Hála Istennek nagyon szépen tudunk együtt dolgozni. A gyermekeimnek is ilyenek a feleségeik. Négy-öt éve rájöttünk, hogy tízezer számra nem bírjuk õket ellátni, így hatvanon felül. Márciustól nyárig folyamatosan dolgoztunk. Mostmár nem szaporí-
most kezdenek kaktuszt vagy pozsgást gyûjteni?– kérdezem Zsóka asszonyt. – Talán a legfontosabb, hogy csak magángyûjtõtõl vásároljanak – semmiképpen ne hipermarketekbõl a holland vízkultúrás növényeket. Haza viszik és pár nap múlva összeroskad. Még virágüzletben is ritka, hogy tudnak tanácsot adni. A nevét meg kell kérdezni, hogy hova kell tenni. Kezdõ sose vásároljon drága növényt, csak a legegyszerûbbeket addig, amíg megtanulja a bánásmódot, a növény természetét. Egy rossz locsolással meg lehet ölni, a nedvességtõl elrothad. A pozsgások többsége déli féltekei növény, génjeiben a déli bioritmus van. Érdemes naplót vezetni, mikor vette, mikor locsolta, milyen földbe tette – nem szeretik a tápdús talajt, de ásványi anyagokra szükségük van. Homokban kell szaporítani, az tartja a nedvességet, és a hajszálgyökerek is jobban tudnak fészkelõdni a szerkezeti lazaság miatt. Egy kis pálcára rá kell írni a nevét, így meg lehet tanulni.
2010. õsz
A VÁROSVÉDÕ
11
A környezetvédelemért dolgozik
Mindig derûs, mosolygós és segítõkész. Hozzászokott, hogy a felmerülõ problémákat meg kell oldani. Éppen akkor, amikor adódik. Negyven éve él Érden, negyven éve házasságban. Szép családi házban laknak, a kertet maga gondozza, tele virággal, bokorral, fával, két hatalmas, gyönyörû kutya mindenek õrzõi. Fülöp Sándorné Magdi négy évig az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagja volt, vállalkozásban szennyvízszippantással foglalkoznak férjével és fiával. Szívesen rész vesz környezetvédelmi akciókban, legyen az konferencia vagy takarítás a Fundokliában.
- A szennyvízszippantás szorosan összefügg a környezetvédelemmel, a talajszennyezéssel. Érden nem túl jó a szippantási kedv, inkább az árkokba, utcára nyomják a szennyvizet az emberek, mint fizessenek a szippantásért. Mit tud tenni ennek csökkentésére? - Sajnos nem sokat, egyre nehezebb a gazdasági helyzet, egyre kevesebben vannak akik rendszeresen igénybe veszik szolgáltatásainkat. A környéken én nem észlelem, hogy kiereszti valaki, de bizony sok helyen igen. Én sem tudok mást, csak a gyakori beszélgetéseket, próbálom meggyõzni az embereket, illetve nagyobb ellenõrzés, büntetés kellene. Talán a településõröknek kellene felhatalmazást adni, hogy ha ilyet tapasztalnak, bevcsöngessenek, fõleg este és jegyzõkönyvet vegyenek fel, amit aztán intézkedés, büntetés követ. - Az önkormányzat idén tavasszal valamelyest csökkentette a szippantás árát, ezt Ön is megszavazta, holott ezzel a saját vállalkozásban is csökkent a bevételük... - A polgármester úr javaslatára és sok-sok beszélgetés során jutottunk oda, hogy a lakosságnak kedvezve, nem emeltünk árat idén. Az ürítési díjat az önkormányzat magára vállalta. Tavaly 1810 Ft volt, most 1415 egy köbméter. Javult egy kicsit a helyzet, de a probléma az, hogy az illegális szippantósok most is dolgoznak, erre hathatós intézkedés nyolc éve nincs. A Szippanthat konzorcium tagjain kívül más cég nem jogusolt Érden a szemétszállításra. Itt is azt tudom mondani, hogy meg kellene büntetni elsõsorban a szolgáltatót és a lakost is figyelmeztetni. - A lakosság szennyvízkezelésén kívül a szelektív hulladékgyûjtés helyzete katasztrofális Érden. Ön biben látná a megoldást? - Ami ezen a téren történik, az fölháborító, borzalom. Van elõrelépés, hiszen a térfigyelõ kamerák telepítésével követni lehet a mozgásokat a szigetek körül. Ennek visszatartó ereje lesz, de persze csak akkor, ha intézkedés követi a tettet. Az embereknek kellene változniuk és figyelni a környezetre. (Folytatás a következõ oldalon)
12
A VÁROSVÉDÕ
2010. õsz
A környezetvédelemért dolgozik - A Fundoklia-völgy az Ön körzetében van, többször részt vette az elmúlt években a takarítási akciókban. Milyen jövõt szeretne ennek a szép, mostmár rendezett természetvédelmi területnek? - A Fundoklia-völgy gyönyörû hely, sokszor megyek ki nyugdíjasokkal, vendégekkel. A Környezetvédõ Egyesület és a város összefogása megmutatta, hogy kis pénzbõl is lehet eredményeket elérni. A völgy értékeinek megóvása, fenntartása elemi érdeke minden érdinek, hiszen elérhetõ közelségben, pár perc autózással eljuthat egy érintetlen természeti környezetbe. A közösségi színtereket kellene még ott fejleszteni, padokat, esõházat, tûzrakóhelyet telepíteni, hogy ha egy csoport kimegy, tudja kellemesen eltölteni az idõt, anélkül, hogy kárt okozna. Lám, itt is a kamerarendszer, és hogy kövekkel kizártuk az autós forgalmat, visszatartó erõ, azóta nincs szemét vagy csak minimális, amit a turisták dobnak el. - Nemcsak a kerbent, a tágabb környezetében is igyekszik mindig szépíteni, rendet tenni. Mik a tervei?
- A kert a kikapcsolódás, a lazítás, de a környéken nehéz bármit is elérni, amíg a csatornázás és a vízelvezetés, utak, járdák nincsenek meg. Mostmár hála Istennek, ez is elérhetõ közelségbe került. A Somogyvári utcát meg kell oldani, ott életveszélyes lesz a helyzet, hozza le a hordalékot a víz. A csatornázás után következhet a parkosítás, fásítás, de tervezetten, ellenõrzötten, hiszen sokan jószándékúan szépen beültetik virággal, cserjével a járda helyét is. A gyalogosok nem tudnak hol járni. Ha nincs is járda, meg kell hagyni a helyet, virágot átültetni nem gond, de fát nehezebb vagy nem is lehet, nem beszélve arról, hogy egy felnõtt fát kivágni mekkora vétek. Arra gondolok, hogy lakossági fórumokat fogok kezdeményezni a Környezetvédõ Egyesülettel közösen, ahol mintegy képezzük is az embereket a környezettudatos magatartásra, a házi komposztálás, szelektív hulladékgyûjtés népszerûsítésére. Én hiszem, hogy az emberek hajlanak a jóra, a szépre, csak fel kell hívni a figyelmet a lehetõségekre. Így szeretem Érdet, ahogy van, a kátyús, poros utcáival együtt, a szépre törekvõ, néha fegyelmezetlen embereivel együtt...
Elhunyt dr. Országh Mihály 80 éves korában meghalt dr. Országh Mihály. Nevéhez fûzõdnek az elsõ magyar madárhanglemezek. Elment a nagy állatbarát, a madárhangkutatás avatott szakértõje. Állatorvos volt, egyike azoknak, akik az apró hobbiállatokhoz, díszmadarakhoz, rágcsálókhoz, hüllõkhöz, kétéltûekhez, akváriumi halakhoz is jól értett. Lakása is tele volt állatokkal, madarakat, teknõsöket, kígyókat, békákat, rágcsálókat gondozott nagy szeretettel és hozzáértéssel. Róluk írt könyve, a „Mindent lehet, de krokodilt azt nem” e téren újdonságnak számított és igazi könyvsiker volt. Sokoldalú, örökké tevékeny embert volt, rendkívüli mûszaki érzékkel, de szerette a zenét is, zongorázott és évekig orgonált elõször a Pasaréti téri, majd a Bakáts téri templomban. 1956-ban az állatkert akváriumában, 1957-ben megszerzett diplomája után elõször a vágóhídon, majd 1972-tõl a Növényvédelmi Kutatóintézet állathang gyûjteményében, 1980-1983 között az MTA állathangkutató csoportjának munkatársaként dolgozott. Ezt követõleg egészen 1995-ben történt nyugdíjazásáig a Fõvárosi Állat- és Növénykert tudományos fõmunkatársa volt. Élete fordulópontjához érkezett, amikor 1964-ben madárhangok gyûjtésével kezdett foglalkozni, minden szabad idejét ennek a munkának szentelte. Uher magnójával a vállán, parabolával a kezében járta az erdõt, a mezõt és a nádasok környékét, és hanggyûjteménye gyorsan gyarapodott. Nevéhez fûzõdnek az elsõ magyar madárhanglemezek, de megjelent több cd-je is, például a „Madárénekek a Kárpátmedencébõl”, a „Magyarország békahangjai”, iskolai célokat szolgált a „Magyarország vadon élõ emlõsei” és az „Állatok a ház körül”. 1970-ben az angol BBC által meghirdetett állathang gyûjtõ versenyen 12 ország 237 résztvevõje között a 3. díjat
nyerte el. Munkásságát 2001-ben Pro Natura emlékéremmel ismerték el, mint IX. kerületi lakost az önkormányzat Ferencváros érdemrenddel tüntette ki. Hanggyûjtõ útra indult akkor is, amikor 1984-ben autóbaleset érte és fél szemét elveszítette, majd a bokrok közti bujkálás és madárhangokra történt várakozás alatt szerzett kullancs csípések okozta Lyme-kór és cukorbetegsége miatt 2002-ben a másik szemére is megvakult. Lelkierejére jellemzõ, hogy ez sem törte meg, számítógéphez értõ barátai segítségével tovább dolgozott, gyûjtött anyagát rendszerezte. Nevét örökre beírta a magyar madárhang-kutatás történetébe.
2010. õsz
A VÁROSVÉDÕ
13
A FUNDOKLIA-VÖLGY csontleleteket és kõszerszámokat részben a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd) õrzi. FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ A Fundoklia-völgyben jelenleg is tapasztalt fajgazdag növényzet és sokszínû növénytakaró döntõen a szarmata mészkõ alapkõzet következménye, melynek helyi formagazdagsága (aszóvölgy, meredek lejtõk, kõfolyások, mészkõpadok, plató) és völgyvégi lösztakarója számos élõhely kialakulását tette lehetõvé. Ennek köszönhetõ dolomit- ill. lösznövénynek megtelepedése a dolomit növénytársulásaihoz hasonló növényegyüttesek kialakulása, valamint a völgyfenék beerdõsülése. A terület több mint 300 fajt õriz (a hazai növényvilág közel 15%-át!), melyek legnagyobb hányada természetközeli állapotra utaló elem. A védett fajok száma 32. Közülük különösen értékesek a nyílt dolomitfelszínekA Fundoklia-völgy M7-tõl északra fekvõ része, mint a Kárpát-medence egyik legelsõ, tûzhelynyomokat is õrzõ, bizonyíthatóan emberi lakóhelye lett világhírû régészeti lelõhely. Északnyugati végén egy olyan fõvölgyhöz illeszkedõ mészkõfalakkal körülvett védett teknõ alakult ki, amely 4050 ezer évvel ezelõtt tartós telephelyül, vadásztanyaként szolgált a Neander-völgyi õsembernek. Az 1960-as évek közepén érdi lokálpatrióták leletei alapján kezdõdõ ásatásokat Gáboriné Csánk Vera régész vezette. A többszintû telep feltárása során 34 állatfaj, mintegy 50000 csontja került elõ, melyek közül a barlangi medve, barlangi oroszlán, kõszáli kecske, farkas, mamut, gyapjas orrszarvú csontmaradványai fordultak elõ tömegesen. A hatalmas csontmennyiség felhalmozódására a mintegy a 70 féle, az állati tetemek sokrétû feldolgozását lehetõvé tevõ szerszámfajta, pl. kaparók, vakarók, késõbbi elõkerülése adta meg a magyarázatot. Eszerint a település egy vadásztábor volt, ahová évezredeken át visszatértek az õsemberek. A környezõ, vadban gazdag területeken elejtett zsákmányállatokat a telepen dolgozták fel, ahol a húst egy feltehetõleg fölbe ásott, akár hétezer kilogramm hús befogadására is alkalmas veremben tárolták. Szerszámaik fõ nyersanyaga a görgetett kavicsból származó kvarcit, amely egyértelmûen bizonyítja, hogy az érdi õsember, a Kárpát-medencében egyedülálló módon, a délkelet európai ún. charentien kultúra képviselõje volt. Az elõkerült
hez kötõdõ ún. dolomitfajok, mint a magyar gurgolya és a Szent Isván szegfû. A délies lejtõkön és platón a tavaszi hérics és a sárga len többszáz tõbõl álló populációi találhatók, míg a koraõszi, lilavirágú szürkés ördögszem a plató mélyedéseiben gyakori. A völgyvégi löszletörésen a kései pitypang és a mindössze egy napig nyíló, sárgaszirmú vetõvirág néhány száz példánya él. Az északias lejtõ néhány foltja a terület egyetlen orchideájának, a bíboros kosbornak az élõhelye. Ritka védett faj az erdei szellõrózsa, a törpemandula, valamint a villásan elágazó, ezüstösen molyhos levelû selymes boglárka. Noha zavarás, a védelem ellenére, éri a területet, a leromlásra utaló fajok aránya alacsony. Elõfordulásuk elsõsorban a bolygatás helyszínére korlátozódik, ahol leggyakoribb a fekete üröm, a nagy csalán, a mezei aszat és a fekete bodza. A terület növénytakarója egyedülállóan változatos: a völgyfenékrõl a platóra kikapaszkodva hét(!) élõhelytípus különíthetõ el a völgyalji üde erdõ kétszikûekben gazdag ÁTMENETI ZÓNÁN keresztül kapcsolódik a völgyoldala-
14
A VÁROSVÉDÕ
kon és a platón található szárazgyepekhez. A völgyalji GYERTYÁNOS-TÖLGYES-maradvány jelenléte azért különleges, mert a környezõ szárazvölgyekben erdõsülésre utaló nyomok nincsenek. A mezei juhar, mogyorós hólyagfa, gyertyán alkotta lombkorona alatt sûrû, nehezen járható egybibés galagonya, mogyoró fajokból álló cserjeszint alakult ki. A lágyszárúszint koratavasszal meghatározó, amikor a kisvirágú hunyor, a galambvirág, a tavaszi kankalin, a bogláros szellõrózsa virágtengere borítja a völgyfeneket. Értékes koranyári faj a védett turbánliliom. A lejtõ délies, meredek, talajtakaró nélküli felszínén a NYÍLT SZARMATA MÉSZKÕSZIKLAGYEP található. Uralkodó faja a védett délvidéki árvalányhaj és az alapkõzetre rácsként boruló, tûszerû levelû naprózsa. Jellemzõ elemei a koratavaszi, rövidéletû ún. efemer fajok, pl. a szirtõr és a ködvirág. A völgy kanyarodásakor képzõdött gerinceket a mérsékelten záródott SZARMATA MÉSZKÕLEJTÕSZTYEP borítja. Alkotói a gyakran boszorkánygyûrûben növõ lappangó sás és a pázsitfüvek közé tartozó élesmosófû. A zárt SZARMATA MÉSZKÕSZTYEPRÉT a plató növénytakarója. Tömeges fajai a pázsitfüvek: a védett csinos és délvidéki árvalányhaj, a kunkorodó árvalányhaj és a vékony csenkesz. A füvek egyhangú állományait szárazgyepek jellemzõ fajai színesítik: a homoki pimpó, a védett apró nõszirom, pusztai meténg, árlevlû len és borzas vértõ. A lejtõn és a platón szórványosan fellelhetõ virágos kõris és molyhos tölgy egykori MOLYHOS TÖLGYES BOKORERDÕK maradványa. A völgyvégi LÖSZPUSZTAGYEP olyan jellegzetes lösznövényeket õriz – például bárányüröm, hengeresfészkû peremizs, harasztos káposzta – amelyek jelenléte folytonossá teszi az átmenetet a mészkõfennsík és a döntõen löszbõl felépülõ Észak-Mezõföld között.
2010. õsz
ZOOLÓGAI ÉRTÉKEK A Fundoklia-völgy változatos geomorfológiája és sokszínû növényvilága számos, állatfajokban gazdag élõhely kialakulását tette lehetõvé. Az itt élõ gerincesek és gerinctelenek száma többszázra becsülhetõ, melyek közül az alábbiakban néhány érdekes, értékes, ritka, ill. megritkult védett faj kerül bemutatásra. A VÖLGYALJI ÜDE ERDÕ kevéssé bolygatott foltjaiban meztelen csiga után kutató bõrfutrinka a hazai futóbogarak legnagyobb faja. A barna hátú, világos alapon barnán pettyezett mellû énekes rigó rendszerint hajnalban és alkonyatkor a fák csúcsán üldögélve énekel. Bogyókon, magokon kívül csigákat is fogyaszt, melyek házát kõhöz verdesve töri össze. A cserjeszint számos kisénekes otthona, itt fészkel a rozsdavörös farktollú, gyakran éjszaka is éneklõ fülemüle, a narancsvörös homlokú és begyü vörösbegy, valamint a nemtõl függõen barna, ill. fekete„"sapkát" viselõ barátposzáta. Az erdõ és a környezõ gyepek felett gyakran köröz táplálék után kutatva az egerészölyv. A kõgörgeteges NYÍLT SZARMATA MÉSZKÕSZIKLAGYEPEKben él a mediterrán területeken elterjedt sisakos sáska. Szintén dél-európai faj a tarka szemeslepke. Gyakran melegszik a földön, ilyenkor jól látszanak szárnyain a fehérközepû fekete szemfoltok. Rendkívül ritka, fokozottan védett a mindössze 10 cm-es, kígyózó mozgású, fénylõ, bronzbarna, oldalán sötét sávot viselõ pannon gyík. Hazai állományait az élõhelyét jelentõ dolomitkopárok beépítése, bolygatása drasztikusan lecsökkentette. A mérsékelten záródott SZARMATA MÉSZKÕLEJTÕSZTYEP kóborló faja a bikapók. A hímek jellegzetes, négy fekete foltok viselõ cínóberpiros potrohukról ismerhetõk fel. Egyik legnagyobb haza pókfaj a lábak nélkül 4 cm-es hosszúságú szürkésbarna szongáriai cselõpók. A ZÁRT SZARMATA MÉSZKÕSZTYEPRÉTen réten repül a hazánkban ritka, narancsvörös szárnyú dolomit-kéneslepke, valamint a sárgás alapszínû, szárnyain függeléket viselõ kardoslepke és fecskefarkú lepke. A bókoló bogáncs virágait látogatja a lapos, mattzöld, zúgó repülésû, országos szinten megfogyatkozott, de a völgyben még gyakori magyar virágbogár. Napfényes idõben, a völgyvégi LÖSZPUSZTAGYEPBEN és a MÉSZKÕSZTYEPRÉTEN gyakran napoznak gyíkok. Az elterjedt, nagy fejû, zömök testû fürge gyík hátán széles, fehér foltokkal mintázott barna sáv húzódik. A rokonánál ritkább, sárgászöld színû zöld gyík jellemzõje, hogy párzási idõben a hímek színe élénkzöld, torka élénkék lesz. A rézsikló agreszszív, de teljesen ártalmatlan állat. A hímek rézbarnák, a nõstények szürkék, hátukon a keresztes viperához hasonló sötét foltsorral. Érden és környékén nem élnek mérges kígyók, ezért a rézsikló (és bármilyen egyéb hazai kígyófaj) elpusztítása, védettségük miatt törvénysértõ és értelmetlen. A völgyvégi löszfalban még látható lyukak a területrõl a folyamatos zavarás, szemétlerakás miatt közel tíz éve eltûnt gyurgyalagok egykori fészkelõhelyei. Bízzunk benne, hogy a védett, festõi völgybe a gyurgyalagok visszatérnek. Kállayné Szerényi Júlia
2010. õsz
A VÁROSVÉDÕ
Gyurgyalag-telep
15
Gyurgyalag
Olvasói levél Három éve, 2007. júniusában költöztem Érdre, a Bihari utcába, ahol az utcafronti kerítés egy cc akkor 40 éves, örökzöld pyracantha sövény. Ritkasága, szépsége, gyakorlati funkciója mellett egyúttal a bajok forrása is. A Bihari utca ezen része rendkívül meredeken emelkedik, elõttünk lezsákolták, kizárólag gyalogos átmenõ forgalom van. Erre a célra egy ugyanilyen meredek lépcsõ szolgál, ami közvetlenül a kerítésként szolgáló sövény mellett van, közterületen. A lépcsõ fölé kupolaszerûen kihajlik a sövény, ami jelenlegi magasságát, formáját úgy 20 évvel ezelõtt érhette el. Ideköltözésemet követõen az erõsen elhanyagolt sövényt – ami akkoriban senkit nem zavart – megnyírtam, a lépcsõ másik oldalán – szintén közterület – magasodó 3 méteres gazt kiirtottam, a szemétlerakatot megszüntettem, bokrokkal betelepítettem. 2009-ben – számomra ismeretlen okból – az elõzõ évinél is több szemetet szórtak szét az általam rendbetett közterületen, immáron a zsákos változat is megjelent. Ezt követõen minden elõzetes értesítést mellõzve, motoros sövényvágóval nekiláttak "megnyírni" az egyébként szabályszerûen megnyírt sövény függõleges oldalát, mint kiderült Miskolczi Katalin területi képviselõ utasítására. A "szakszerû munka" eredményeképpen 2 négyzetméternyi terület elhalt. Majd a területi képviselõ asszony felkeresett. Úgynevezett lakossági bejelentések okán kereste a "szemétlerakatot", ami takarítói ténykedésemnek köszönhetõen persze nem létezett, továbbá kifogásolta a sövény lépcsõ fölé kihajló részének magasságát. A sövényt ismét megnyírtam, – az ágvastagságból ítélve – a kupolaszerû rész 10-12 éve kialakult lépcsõ fölötti magasságát tovább növeltem, amit aztán a területi képviselõ aszszony ellenõrzött és visszajelzése szerint rendben talált. Idén, 2010-ben ismeretlen személyek a sövényrõl 2-3 cm vastagságú 3-4 méteres ágakat szaggattak le, így a sövényt drótkötelekkel kellett rögzíttetnem. 2010. augusztus 30-án, a kialakult gyakorlatnak megfelelõen, minden értesítést mellõzve, újfent Miskolczi Katalinra hivatkozva, nekiláttak volna immáron a sövény teljes kihajló részének levágásához. Telefonon felhívtam a területi képviselõ asszonyt, aki in-
tézkedését a következõ módon indokolta: "A kocsi nélkül közlekedõk télen, ha esik a hó, nem fognak elférni a lehajló sövény alatt, és egyébként száraz levelek is vannak a lépcsõn és közérdek." A véleményem nem érdekelte, meg sem hallgatott, bár azt elismerte, hogy nem jogszerûen járt el. A következmények: Ha sikerül az "akció", úgy is, mint rongálás, a sövény egy hónapon belül kiszárad, télre kerítés nélkül maradok. A terepviszonyokból és az elhalt sövény eltávolításából adódóan a tavasszal felépíthetõ új kerítés becsült bekerülési értéke 11,5 millió Ft közötti összeg. A gyalogosforgalom céljára szolgáló meredek lépcsõt télen semmi nem védi a hótól, a lejegesedéstõl. A várható baleseteket, az ebbõl adódó kártérítési pereket egyetlen módon lehet megelõzni, állandó hótakarító szolgálat megszervezésével és sóhelyettesítõ anyag folyamatos kiszórásával. Ennek egy télre jutó költségeit megbecsülni sem szeretném. Összességében úgy tûnik, a legjobb úton haladok az ellehetetlenülés felé. Jelen helyzetben két dolgot tehetek: 1. Futásnak eredek, azaz elköltözöm. 2. Megoldást keresek, ami csak akkor lehetséges, ha partnerként kezelnek. Utóbbiban bízva, két alternatívát látok: Megmentjük a sövényt. Ez úgy lehetséges, hogy a sövényt belülrõl (az én területemen) lebetonozott vasoszlopokhoz rögzíttetem, így a közterület irányába, a lépcsõ fölé emberi erõvel nem lehet kihúzni. Ha szükséges, a kupola is megszüntethetõ, de ehhez hozzávetõleg 3 év kell, hogy a sövény ne száradjon ki. Persze ez felveti a lépcsõ téli hómentesítésének problémáját, a költségviselés kérdését is. Ha a jelenleg cc 43 éves sövény ma, 2010-ben Érden tényleg közérdeket sért, akkor nincs mit tenni, el kell rendelni a kivágását. Igaz, ez a megoldás a lépcsõ hómentesítése mellett a kerítésépítés költségeinek viselése kérdését is felveti. Tekintve, hogy számomra az elõbbiekben vázolt probléma megoldása létkérdés, a lesipuskás boszorkányüldözést pediglen egyre rosszabbul viselem, minden megoldási javaslatot elõre is köszönök. Vajmi Zsuzsanna
SZÍVES FIGYELMÜKBE
16
2010. õsz
SIRIUS ÁLLAT – ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Telefon: 06 30 276-6071 (Böjtös Andrea) 06 30 910-6987 (Böjtös Éva)
www.siriusalapitvany.hu
[email protected] Bankszámlaszám: 10403136-4953494949521015 MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕ TELEFON: 06-20-572-0945
SZENNYVÍZSZIPPANTÁS DUGULÁSELHÁRÍTÁS, CSATORNATISZTÍTÁS NAGYNYOMÁSÚ
WOMA
www.erdkom.hu
AUTÓVAL.
FÜLÖP SÁNDOR
VÁRJA
Környezetvédõ Egyesület Érd
MEGRENDELÉSEIKET!
www.avarosvedo.hu
Telefon: 23-377-062,
[email protected]
06-20-9368-062
www.erd.hu • www.erdtv.hu www.erdilap.hu • www.erdiujsag.hu www.szepesmk.hu
