Kivonat Neszmély Önkormányzata Képviselő-Testületének 85/2013. (VI.26.) sz. határozata a község településszerkezeti tervéről Neszmély község Önkormányzatának Képviselő testülete a 2011. évi CLXXXIX. tv.13.§. (1) bek.1. pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: A határozat hatálya területi értelemben Neszmély község egész közigazgatási területére kiterjed. Neszmély község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TSZT-1 jelű, M=1:10.000 méretarányú, TSZT-2 jelű, M=1:4.000 méretarányú Településszerkezeti tervét és az e határozat M-1 jelű mellékletében rögzített Településszerkezeti tervről szóló leírást. Területfelhasználás változásának területei: 1. A belterület D-i határában a Gote sor és a Petőfi utca közötti tömbben 493, 494/1-3 és 495 hrsz-ú még beépítetlen, jelenleg mezőgazdasági területen tervezett falusias lakóterület kialakítása. A terület nagysága kb. 0,8 ha. (I. ütem) 2. A belterület DK-i határában lévő 2651-2682, 2703-2709, 1068, 1069, 1071 hrsz-ú volt zártkerti és mezőgazdasági területek a Várhegy aljában tervezett kertvárosias lakóterület kialakítása céljára. A terület nagysága kb. 15 ha. (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások) (II. ütem) 3. A belterület D-i határában lévő volt zártkerti területeken tervezett falusias lakóterületek kialakítása céljára. A terület nagysága kb. 19 ha. (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások) (III. ütem) 4. Jelenlegi kertes mezőgazdasági területen a belterület déli határában tervezett falusias lakóterületek kialakítása céljára. A terület nagysága kb. 35 ha. (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások). (IV. ütem) 5. A belterület keleti határának közelében a 10.sz. út kialakítása céljára. mentén a 2720/1, 3, 4, 0175 helyrajzi számú anyaggödör területeken tervezett ipari gazdasági terület kialakítása céljára. A terület nagysága kb. 2,75 ha. (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások) 6. A belterület északi szomszédságában a Dunaparton 0420/4, 0420/5 és 0421 hrsz-ú erdőterületen tervezett Beépítésre nem szánt sport-rekreációs terület kialakítása céljára mintegy 10 ha-on. 7. A 0125-ös HRSZ-on a zagytározó területének erdőterületbe sorolása mintegy 170 ha-on. 8. A településszerkezet fenntartható fejlődése érdekében a lakóterület fejlesztés ütemezetten, minimum tömbönként szabályozási terv készítésével lehetséges. 9. Biológiai aktivitásérték kompenzáció A területek biológiai aktivitásértékének számításról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet értelmében kiszámított biológiai aktivitásérték pozitív mérlegű. 10. Belterületi határ módosítás: A Településszerkezeti terv alapján tervezett belterület vonható belterületbe.
M-1 melléklet: A településszerkezeti terv leírása Neszmély településszerkezeti és területfelhasználási rendszerének részletes leírását az alátámasztó munkarészek fejezetei tartalmazzák. Az alábbiakban a településszerkezet és területfelhasználás tervének rövid leírásáról, indoklásáról és kategóriáik egymáshoz való viszonyáról esik szó. A célok eléréséhez a Településszerkezeti terv: - meghatározza a település távlati területfelhasználását, - meghatározza az infrastruktúra-hálózat fejlesztését, - elősegíti a minőségi fejlesztését, - biztosítja a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmét és fejlesztését.
1. A település igazgatási területének felosztása 2.
3.
4.
A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek, b) Vegyes területek, c) Gazdasági területek, d) Különleges területek. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa (legnagyobb szintterület-sűrűsége) a következő: Tervi jele
Legnagyobb szintterület-sűrűség
Lke
0,6
Falusias lakóterületek
Lf
0,5
Településközpont vegyes területek
Vt
1,6
Gksz
1,2
Ipari gazdasági terület
Gip
1,2
Különleges terület – Kereskedelmi területe
Kk
0,5
Területfelhasználási egységek Kertvárosias lakóterületek
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület
5.
Különleges terület – Temető területe
Kt
0,5
Különleges terület – Kemping területe
Kke
0,5
Különleges terület – Borászat területe
Kbo
1,0
Különleges terület – Pincesor területe
Kpp
1,0
Különleges terület – Bánya területe
Kb
0,5
Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A HÉSZ kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve
A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke
BELTERÜLETEN: Lakóterületek
Teljes közművesítettség
Vegyes területek
Teljes közművesítettség
Gazdasági területek
Teljes közművesítettség
Különleges területek
Teljes közművesítettség
Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek
A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos
Zöldterületek
Közművesítetlen
Vízgazdálkodási területek
Közművesítetlen
KÜLTERÜLETEN:
1
Gazdasági területek
Teljes közművesítettség
Különleges területek
Részleges, illetve teljes közművesítettség
Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek
A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos
Erdőterületek
6.
Közművesítetlen
Mezőgazdasági területek
Részleges közművesítettség
Vízgazdálkodási területek
Közművesítetlen
A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési területek b) Közműelhelyezési, hírközlési területek, c) Zöldterületek, d) Erdőterületek, e) Mezőgazdasági területek, f) Különleges beépítésre nem szánt területek g) Vízgazdálkodási területek.
2. A Tervváltozás Területi adatai és mutatói 2.1. Területi mérleg VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS -ELSŐ MEGKERESÉS EREDMÉNYE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI VÁLTOZÁST IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK sorszám
Terület (ha)
Helyrajzi szám (hrsz)
1.
0,8 ha
493,494, 495
2.
15 ha
volt zártkert II. ütem
3.
19 ha
volt zártkert III. ütem
4.
35 ha
volt zártkert IV. ütem
Összesen:
-
74,3 ha
-
Beépítésre szánt területen belüli területfelhasználás változás
5.
2,75 ha
2720/1, 3, 4, 0175
Kb Különleges bányaterület
Gip Ipari gazdasági terület
0125
Kb Különleges bányaterület
E Erdő terület
0420/4, 0420/5, 0421
E Erdőterület
Kk-re Beépítésre nem szánt sportrekreációs terület
Beépítésre szánt területi növekménnyel járó változás
Összesen: Beépítésre szánt terület visszaminősítése beépítésre nem szánt területté Összesen: Beépítésre nem szánt területen belüli területfelhasználás változás Összesen:
TSZT Terület-felhasználás módosítás hatályos tervezett Má Lf mezőgazdasági Falusias lakóterület terület Mk Lke kertes Kertvárosias mezőgazdasági lakóterület Mk Lf kertes Falusias lakóterület mezőgazdasági Mk Lf kertes Falusias lakóterület mezőgazdasági -
2,75 ha
10.
170
---
7.
10 ha
10 ha
2
2.2. A KEMTrT Szerkezeti Terv és a 2013 évi TRT területi mérlege: / További beépítésre szánt területfelhasználás céljára igénybe vehető területek kimutatása / A KEMTrT-ben meghatározott, a települést érintő megyei területfelhasználási kategóriák
A KEMTrT-ben meghatározott, Területnagyságok (ha) és %
KEMTrT előírásai szerint más célra igénybevehető Területnagyságok (ha)
2007-2012 évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha)
További beépítésre szánt területfelhasználás céljára igénybe vehető területek (ha)
Hagyományosan vidéki települési térség
173 ha: 6,23 %
---
---
---
Vegyes területfelhasználású térség
1160 ha 41,79%
174 ha
3. ter:16 ha 4. ter:35 ha 5. ter:2 ha
121 ha
179,925 ha
5. ter:0,75 ha
179,175 ha
24,35 ha
---
24,35 ha
2776 ha
2776 ha
2776 ha
Erdőgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség Igazgatási terület összesen:
1199,5 ha 43,21% 243,5 ha 8,77% 2776 ha
KEMTrT Térségi szerkezeti terv alapján megállapítható hogy a változással érintett területek jelentős része a vegyes települési térség területfelhasználási kategóriájába tartoznak. Kisebb részük az erdőgazdálkodási térség töredékét veszi igénybe elsősorban beépítésre nem szánt területfelhasználás céllal. A tervkészítés keretében történő változtatási szándékok a KEMTrT előírt határértékeit nem haladják meg. A fentiek alapján e tervdokumentációban rögzített változási javaslatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok a Komárom-Esztergom megye 23/2005. (IX.29.) sz. Kgy. rendelettel jóváhagyott KEMTrT tervlap előírásaival összhangban vannak.
3. Beépítésre szánt területek Az alábbi fejezetekben a változással érintett területek területfelhasználási kategóriáit és javaslatait ismertetjük.
3.1. Lakóterületek (Lf, Lke) A település területének jelentős része falusias lakóterület, amelyre a családi házas beépítés a jellemző. A lakóterületi településrészeket illetően megfigyelhető, hogy a lakófunkció mellett megjelenik a kereskedelmi-szolgáltató funkció is. A község lakó területein az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző, de szabadon álló, zártsorú és hézagosan zártsorú beépítések is megtalálhatók. Tervezői javaslat szerint a fejlesztési területek beépítése során az oldalhatáron álló beépítési mód támogatandó. A település egyes lakóterületi részeinek beépítési lehetőségei közötti különbségek igazán majd az építési előírásokban lesznek érzékelhetők. Lakó funkciójú fejlesztésre tervezett területek Még beépítetlen belterületi lakóterületek: Belterületi foghíjbeépítés útján beépítése került területek kb. 1 ha-on, ahol mintegy 10 db telek alakítható ki. Belterületi tömbfeltárás a Rózsa utca folytatásában és a10.sz. út –Petőfi utca közötti tömbben kb. 4,5ha-on, ahol mintegy 40 db telek alakítható ki. 1-es számú módosítási terület: A belterület D-i határában a Gote sor és a Petőfi utca közötti tömbben még beépítetlen, jelenleg mezőgazdasági része (493, 494 és alátörései, 495 hrsz.). A terület nagysága kb. 0,8 ha, melyen kb. 10db új lakótelek alakítható ki. Összesen: 6,3 ha, mintegy 60 telek
3
Lakóterület-fejlesztésre kijelölt területek 3-as számú módosítási terület: Volt zártkerti területek a belterület déli határában mintegy 19 ha, tervezett falusias lakóterületként 110 db lakótelek alakítható ki. (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások) 2-es számú módosítási terület: Volt zártkerti területek a Várhegy aljában kellemes domboldal eladható, beépíthető lakótelkeket kínál mintegy 15 ha, tervezett falusias lakóterületként 135 db lakótelek alakítható ki. (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások) 4-es számú módosítási terület: Volt zártkerti területek a belterület déli határában mintegy 35 ha, tervezett falusias lakóterületként 190 db lakótelek alakítható ki. (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások) Összesen: 33 ha. A dombvidéki (volt zárkerti) területekre készítendő részletes szabályozási terveknél a beépítési paramétereket (legnagyobb megengedett építménymagasság, legkisebb telekméret stb.) a tájképvédelmi értékek szem előtt tartásával szükséges meghatározni és az állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezését korlátozni kell. A volt zárkerti területeken tervezett falusias lakóterületek részletes szabályozása során betartandó tájképvédelmi és építészeti kialakításra vonatkozó irányelvek – – – – – – – – – – –
A minimális telekméretet legalább 1500m-ben kell megállapítani. A beépítési mód szabadon-álló, vagy oldalhatáron-álló lehet. Az építménymagasság a 4,5 métert ne haladja meg. A zöldfelületi arányt minimum 60%-ban kell megállapítani. A tető hajlásszöge 30-45° között határozható meg és kialakítása csak nyeregtetős, lehet. Az épület hossztengelye és a nyeregtető gerincvonala csak a lejtő irányával párhuzamos lehet A lejtőirányú főhomlokzat csak oromfalas kialakítású lehet. Az új épületek homlokzatának egységes kialakítására és színezésére vonatkozóan az engedélyezési eljárás során javasolt településképi véleményezési eljárást lefolytatni. A homlokzaton látszó módon fém- és műanyag elemek nem helyezhetők el. Egy telken belül egy fő rendeltetési egység helyezhető el, valamint az elhelyezhető melléképítmények fajtáit is korlátozni kell. A kerítéseknél csak áttört kerítés alkalmazható.
3.2. Településközponti vegyes területek (Vt) A község jelenleg nem rendelkezik a főbb községközponti funkciókat magába foglaló községközponttal, ezért szükséges a meglévő intézményi bővítési lehetőségek biztosítása és rendezett településközponti funkciót szolgáló területek formálása, kialakítása. A kialakított területhasználati és övezeti rendszerben közvetve biztosítva lesz majd szükség esetén az új intézmények létesítésének elvi lehetősége. A tervezett területhasználati és övezeti besorolások iránymutató jellegűek lehetnek az Önkormányzat részére. Új Vegyes funkciójú fejlesztésre tervezet jelen tervmódosítás keretében nincs.
4
3.3. Gazdasági területek (Gksz, Gip) A település belterületén meglévő, jelenleg működő gazdasági funkciójú területek a területükön folyó gazdasági tevékenység jellegétől függően a Településszerkezeti tervben kereskedelmi-szolgáltató illetve ipari gazdasági területként kerültek besorolásra. Jelenleg egy nagyobb gazdasági területen működnek kisebb vállalkozások: A 10.sz. út déli oldalán a belterület keleti határának közelében található virágkertészet, állattartó telep és kőfaragó üzemi vállalkozások telepedtek itt meg. A helyi munkahelyteremtés fokozása érdekében a korábban igénybevett gazdasági területek rehabilitációjával és új fejlesztési területek kijelölése is cél. A gazdasági területek kijelölésénél a Településszerkezeti terv a települési adottságokat és az önkormányzati fejlesztési elképzeléseket egyaránt figyelembe veszi. Gazdasági funkciójú fejlesztésre tervezett területek 5-ös számú módosítási terület: A belterület keleti határának közelében a 10.sz. út mentén a 2720/1, 3, 4, 0175 helyrajzi számú anyaggödör területeken tervezett, összesen kb. 2,75 ha nagyságú ipari gazdasági terület (Gip), (amennyiben a területre lakóterület kialakítás céljára szabályozási terv készül, úgy a bányakapitányság bevonásával kerülnek megállapításra szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok, korlátozások és előírások)
3.4. Különleges területek (K) Különleges területek: A település igazgatási területén több olyan már meglévő területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható. Temető területe (Kt) A temetője a belterület déli szélén található, s a Petőfi utcáról közelíthető meg. A temető két egymással szomszédos részterületből áll, melyeket a ravatalozó épülete és út választ ketté. A temető két részterületének nagysága: 1,16 ha és 0,32 ha, a ravatalozó területe: 0,11 ha. A temető védőtávolsága 30m. Kemping területe (K-ke) A település területén három olyan terület található, melyeket kemping céljára alakítottak ki. Az egyik belterületen található, a Vízimolnár utca mellett (a vasúti megálló közelében), ennek területe mintegy 3000 m2. A legjobban kiépített kemping a süttői közigazgatási határnál, külterületen a 10-es út mellett, közvetlen a Duna-parton helyezkedik el, területe 3,1 hektár. Ugyanitt a 10-es út túloldalán is található kempingterület, melynek területe 3,3 hektár. Kereskedelmi terület (K-kv) A település belterületének keleti szélén a 10 sz. főút mentén (216/2 hrsz.) területen található vendéglő. A mintegy 9000 m2-es telekméret lehetővé teszi a további építést, a idegenforgalmi szálláshelyek magas zöldfelületi aránnyal történő kialakítását. Pincesor és présházak területe (Kpp) Két jelentősebb pincesor található a településen. Belterületen a Göte soron, valamint a belterülethez közvetlen csatlakozva a Sertés-völgyben. Mindkét helyen kis területű telkeken, sűrű beépítéssel helyezkednek el a pincék és présházak. Borászati centrum és vendéglátás területe (Kbo) A Dunaszentmiklósra vezető út mellett, a domboldal tetején terül el a Hilltop Neszmély Zrt. által üzemeltetett komplexum, mely többek között borászati üzemet, hotelt, éttermet és szabadidősrekreációs területeket is magába foglal. Bánya területe (Kb) Külterület a 10-es fűút mellett működik a Korpáshegy (Almásneszmély I bt.) nevű homokbánya, melyet a lábatlani székhelyű Holcim Hungária Cementipari ZRT. üzemeltet. A bánya területe mintegy 34 hektár.
5
4.Infrastrukturális elemek (települési infrastruktúra hálózatok)
4.1. Közúthálózatok, közlekedés A forgalmi adatok és a magasabb rendű tervek alapján a szerkezeti terv a jelenlegi nyomvonalán tartja a 10. sz. főutat. A beépítési adottságai alapján szabályozási beavatkozásokkal a rendelkezésre álló terület nem bővíthető, de a szokásos közlekedésépítési és szabályozási eszközökkel a főút forgalma nagyobb időtávban is biztonsággal levezethető. Ehhez szükség esetén rendelkezésre állnak az alábbi eszközök, amelyek az adott szélességi méretek mellett is eredményesen alkalmazhatók: a forgalomcsillapítás sebességcsökkentő eszközei, megfelelő keresztmetszeti elrendezés (mindenképpen zárt csapadékcsatornával), a főút csomópontjainak forgalomtechnikai rendezése, stb. A belső úthálózat vonalvezetését, alkalmazható paramétereit döntő mértékben meghatározzák a település morfológiai, műszaki infrastruktúra és beépítési adottságai. A 10. sz. főút, a vasútvonal és a Duna egymáshoz közel levő, párhuzamos elhelyezkedése meghatározza a község viszonylag sík területrészein az utcák vonalvezetésének, kapcsolatának lehetőségeit. Hasonló módon meghatározottak a községnek a 10. sz. úttól délre fekvő területrészeinek lehetőségei. Itt a domborzati viszonyok és a vízelvezetés kialakult létesítményei korlátozzák az egészséges településszerkezet kialakítását. A meglehetősen meredek volt zártkerti részen tervezett lakóterületi fejlesztések közúti feltárása úgy oldható meg, hogy a mélyebb árkokkal szabdalt dombos területek megközelítése az egyes árkok közötti területre felvezető utak kialakítását igényli. Ezeket olyan paraméterekkel kell ellátni, amelyek az időjárási körülményektől függetlenül biztonsággal lehetővé teszik a kétirányú gépjármű közlekedést. Ennek minimális mérete 12 méter, amely a járműforgalom mellett a vízelvezetés és a gyalogos közlekedés számára is lehetőséget teremt. Mivel az ilyen módon feltárt, szinte különálló településrészek összefűzése a meredekebb, dombos részeken nem lehetséges, lényeges településszerkezeti kérdés ezen utak és a 10. sz. főút kapcsolata. Az előző településrendezési terv – szakmailag egyébként igen helyesen - a Petőfi utcát jelölte ki a dombos területekről érkező forgalom összegyűjtésére, de ennek szabályozási következményeit a település nem vállalta, a megvalósítás érdekében nem történtek lépések. Ezért a Petőfi utca kiiktatásával a dombról érkező feltáró utaknak közvetlen kapcsolatot kell létesíteni a 10. sz. főúttal. Ez a levezető utak többségénél a meglevő utcahálózaton (ha szűkösen is, de) lehetséges, a temető nyugati oldalán szükségessé váló feltáró útszakasz számára azonban nincs más lehetőség, mint a szabályozási terven is feltüntetett, egy telket igénybevevő levezető út kialakítása. E nélkül a felvezető út által feltárható terület lakóterületbe vonása nem lehetséges, mert közúti feltárása biztonsággal nem oldható meg. Ezen közlekedési megoldások teszik szükségessé a fejezet elején a 10. sz. főúttal kapcsolatos fejlesztési feladatokat. A parkolást, gépjárműtárolást a vonatkozó előírások szerint telken belül kell megoldani. Lakó- és gazdasági területeken ez alól kivétel nem tehető. A település meglevő intézményeinél, ahol jelenleg közterületen van a parkolás megoldva, külön ön kormányzati rendelettel ez az állapot fenntartható. Gyalogos és kerékpáros közlekedés, parkolás A település belterületén a gyalogos közlekedés számára a biztonságos, lehetőleg a közúti forgalomtól elválasztott vezetést biztosítani kell. A domborzati viszonyok miatt a belső kerékpáros közlekedés csak a 10. sz. főút környezetében lehetséges, éppen ezért ez számottevő igényt nem jelent. A 10. sz. főút mellett tervezett a regionális fontosságú az Országos Területrendezési Tervben is szereplő Duna menti kerékpárút. Neszmély területén még nem került kialakításra. Autóbusz közlekedés A helyközi autóbusz közlekedés vonatkozásában a 10. sz. főúton áthaladó járatcsoportok biztosítják a település kedvezőnek tekinthető közlekedését. A település területén három autóbusz megállóhely pár van kialakítva, kiosztásuk kedvező. A megállóhelyek kiépítettsége megfelelő, a várakozóhelyek
6
funkcionálisan megfelelőek. A megállókhoz vezető hiányos járdák kiépítését fokozatosan meg kell valósítani. Vízi közlekedés Vízi közlekedés vonatkozásában nagyobb súlyt kell kapjon a kikötő fejlesztésének igénye. A vízi közlekedés fejlesztése elsősorban a turizmushoz kötődik, ezért inkább üzleti (gazdasági, gazdaságossági), mint közlekedési feladatok merülnek fel. A kikötő helyzete ugyanakkor kedvező, hiszen a vasútállomás a közelben van, nagymértékű parkolóhely kapacitás biztosítható, sőt az autóbusz megálló is csak néhány száz méteres távolságra van. Vasúti közlekedés Neszmélyen áthalad a (Budapest)- Esztergom – Almásfüzitő (Komárom) MÁV egyvágányú fővonal. A vonalon napi 6 személyvonat pár közlekedik. Megfelelő szolgáltatási színvonal esetén a vasút ütőképes alternatívája lehetne az egyre nagyobb közúti forgalomnak (l. a Budapest-Esztergom szakaszt), de ehhez mind a pálya, mind a guruló állomány tekintetében lényeges fejlesztések lennének szükségesek. A községben a vasútállomás jelenlegi állapotán javítani szükséges, kiépítendő a hozzájáró út és megfelelő számú (lehetőleg őrzött) parkolóra is szükség lenne.
4.2. Közműfejlesztési javaslatok Neszmélyen a település Önkormányzata szeretné a népességszámát megőrizni, ezért a település fejlődését elősegítve törekszik a településen élők számára komfortosabb, urbánusabb életvitel lehetőségének megteremtésére. Javítani szeretné a település környezeti állapotát. Igényesebb közterülettel szeretné növelni a település vonzó képességét. Mivel telekalakítási, építési lehetőség kínálatával segíteni lehet a lakosság helyben tartását, továbbá építési lehetőséggel fogadni, várni lehet, a betelepülni, illetve üdülni szándékozókat, az ehhez szükséges építésügyi feltételeket meg kell teremteni. A gazdasági élet fellendítése is meghatározó feladata a település Önkormányzatának, ehhez is a lehetőségeket fel kell tárni és a hozzá szükséges területi feltételeket biztosítani kell. Az építési lehetőségek meghatározására, szabályozására készül a település településrendezési terve is. Feltételezve a település népességének, ha minimális szinten is, de a növekedését, megvizsgálva a település már beépített területeit, annak intenzívebb hasznosítását biztosító szabályozással, igényesebb lakásviszonyok kialakítását teszi lehetővé, valamint néhány új lakótelek kialakítására is nyújt lehetőséget. A település volt zártkert területének üdülő területté alakításával is a településhez kötődőket növelheti. A különleges övezeti és gazdasági övezeti területek kijelölésével a munkahely teremtésére biztosítanak lehetőséget. A készülő terv a beépítésre nem szánt területeken is a területek hasznosításához szükséges építési lehetőségeket szabályozza. A megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A településen építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha a központi belterületen, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó beépítésre szánt területen a teljes közműellátás biztosított, további beépítésre szánt területein pedig legalább a részleges közműellátás rendelkezésre áll, amelyhez biztosított a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, és a földgázellátás, valamint a szabályozási előírásokban a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetésére vonatkozó előírások teljesülnek. A külterületen, a beépítésre nem szánt területen, a mezőgazdasági övezetekben is új építési engedély, használati mód megváltoztatás akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a szabályozási tervben beépítésre nem szánt területekre vonatkozó szennyvíz- és csapadékvíz elvezetési előírások teljesülnek. A közműfejlesztési feladatok között elsődleges feladatnak kellene tekinteni a település meglevő beépített területeinek a közműellátottság növelését, amely érdekében a közmű ellátottsági hiányokat kellene pótolni. Mint, ahogy azt a közművizsgálatok feltárták a majdnem teljes körű vízellátás mellett a szenny- és csapadékvíz elvezetés, valamint a gázellátás is mutat hiányosságot.
7
A közműfejlesztési feladatok között, mint második fejlesztési feladat a területfejlesztés során új építési lehetőségek közműellátásának a megoldása. Az új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének, már feltételként kell meghatározni, hogy a beépítés, az új hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosítása esetén engedélyezhető. Nagyon fontos, hogy komfortos beépítés alakuljon ki. A településrendezési javaslat szerint akár 500 új lakás is építhető lehetne, további építési lehetőségek biztosítottak településközpont vegyesként jelölt területeken és további, különleges és gazdasági célra jelölt területeken. Az új beépítési lehetőségek közműellátási igényeinek kielégítése mellett a már meglevő beépített telkeken jelentkező igénynövekedésből eredő többletigény kielégítésével is kell számolni. A távlatban megvalósítható új beépítések és a meglevő beépítés komfortosabb ellátása esetén a következő közműigény növekedése várható:
Vízigény m3/nap: Keletk. szennyv m3/nap Villamosenergia ig. kW: Földgázigény Nm3/h: Vezetékes távközlés db
Meglevő beépítés igény növ 120 150 500 430 100
Új épületek új igények 380 340 4000 1100 550
ÖSSZESEN 1070 1080 14500 4700 1000
Ezek a prognosztizált igények a településtervező által a település adottságait figyelembe vevő lehetőségek alapján, nagyobb távlatra, a település optimális fejlődését feltételezve és a már beépített területek igényesebb teljes körű kiszolgálása esetén jelentkezne. Ezek a becsült igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre, tájékoztatásra alkalmas adatok. Tervezői tapasztalataink szerint rövidtávon ezen többlet igényeknek ténylegesen kielégítendő igényként még optimális fejlődési folyamatot is feltételezve, reálisan a 10-15 %-ának a jelentkezése várható, a tervezés távlatában pedig kb. 25-30 %-a. Így a reálisan kielégítendő igény összesen:
távlati összes rövidtáv kb 15% terv távlat kb 25%
víz igény 3 m /nap 500 75 125
csatorna igény 3 m /nap 490 75 120
vill.e. igény kw 4500 675 1125
földgáz igény 3 nm /h 650 98 162
Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező üzemeltetők (víz, szennyvízcsatorna és gáz, villamosenergia ellátás) a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már ellátott területekhez közvetlen kapcsolódó új ingatlanok közműellátását különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével. A jelenlegi ellátó közműhálózatoktól távolabbi új fogyasztók ellátása már csak jelentősebb hálózatépítésekkel oldható meg. A közműfejlesztési feladatok között harmadlagos feladatként kell említeni az esztétikai igények kielégítési szükségességét, amely a település vonzóképességének a növelését szolgálja. A komfortosabb környezet kialakítási igénye, az utak és közterületek állapotának, látványának javítását teszi szükségessé. Ennek keretében a XXI. századhoz illő, a jelenlegi és várható motorizáltságot figyelembe vevő közterületi használatot kell biztosítani, amelyhez a felszíni vízrendezésnek is komfortosabb, nagyobb rendezettségű megoldását kellene előtérbe helyezni. Az útburkolat kiépítésével egyidejűleg kell a felszíni vízrendezést megoldani. A kiemelt járdaszegély, a kontúros útnyomvonal vezetés, a település belterületén kialakítandó zárt csapadékvíz csatornahálózat rendezettebb megjelenést eredményezhetne. A kisebb helyigényű zárt csapadékcsatorna által felszabaduló területen rendezett parkoló alakítható ki és látványosabb utcafásításra is biztosítható terület, amely a látványjavításon túl, a mikrokörnyezeti állapot javítását is szolgálja. Meg kell említeni, hogy a településen a burkolt felületek aránya a telkeken belül és a közterületeken egyaránt növekszik. A burkoltság várható növekedésével, az elvezetendő felszíni víz mennyisége is nőni fog. A településnek a felszíni vizektől az épített környezet védelmének biztosítása kiemelt feladata. Ezért nagyon fontos, hogy legyen a településnek a teljes közigazgatási területére –a várható, javasolt fejlesztéseket is figyelembe vevő- felszíni vízrendezési tanulmánya, amelyben kijelölheti azt a 8
területi lehatárolást, ahol szeretne a már meglevő zárt csapadékcsatornás területen túl is, zárt csapadékcsatornás vízelvezetési módot kialakítani. A tanulmányterv javaslata alapján megvalósítandó vízelvezetéssel az épített környezet vízkár elleni védettségét kell biztosítani. A pontos geodéziai felmérésen alapuló tanulmányterv lehetőséget nyújt a hidraulikailag méretezett vízelvezetési rendszer kialakítására, ütemezett fejlesztés megvalósítására, egyes szakaszok még a nyílt árkok kialakítására is készítendő vízjogi engedélyezési tervek elkészítésére, amellyel pályázati úton finanszírozási támogatás is szerezhető a beruházás megvalósítására. Meg kell említeni, hogy átfogó területrendezési tervek, a megyei területrendezési terv is, a települések csapadékvíz elvezetésének megoldását a településrendezési terv keretébe utalja. A településrendezési tervek készítése során azonban nem áll rendelkezésre, és a szükséges gazdasági fedezet sem biztosítható olyan pontos geodéziai felmérés elkészíttetésére, amely alkalmat adna hidraulikai méretezés elvégzésére, amely nélkül csapadékvíz elvezetési terv nem készíthető. Ez csak elkülönítetten, önálló tervkészítés keretében valósítható meg. A településrendezési terv keretében csak a helybiztosítás igénye elégíthető és elégítendő ki. Úgy kell a közterületeket, az utak szabályozási szélességét meghatározni, hogy abban a csapadékvizek biztonságos elvezetésének, még később választott műszaki megoldása mellett is, biztosított legyen. A település fejlődéséhez hozzátartozik a település arculatának a fejlődése is, amelyhez hozzá kell járulni a közművek megjelenésének a javításával is. E vonatkozásban különösen az energiaellátás és a vezetékes elektronikus hírközlés területén jelentkeznek feladatok. Az energiaellátás vonatkozásában figyelembe kell venni, hogy a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, automatikus üzemviteli hőellátás iránti igényeken túl, az esztétikai igények bár nagyon távlati, de várható előtérbe kerülnek. A közműfejlesztések során távlatban előtérbe fog kerülni az utcaképet alakító szabadvezetékes, légkábeles villamosenergia ellátó és vezetékes hírközlési rendszerek látványjavítási igénye is. Ezért a villamosenergia ellátás hálózatainak és a vezetékes hírközlési hálózat település szintű föld-kábelesítésének távlati célkitűzéseivel is foglalkozni kell. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítását szorgalmazza és a megvalósításának realitását növeli, a jósolt klímaváltozás is, hiszen a várható szélsőségesebb időjárás, a várható szélerősödés mellett a hálózatok föld alatti elhelyezkedése nagyobb üzembiztonságot ígér. A területfejlesztési oldalról meghatározott közműfejlesztési feladatokat, az új fogyasztók közműigényeinek –mennyiségi új többlet igények- kielégítését a szolgáltatók vállalják, hisz érdekeltek a többlet-szolgáltatásban, gondot a közműellátás esztétikai megjelenésének javítási igénye okozza, amelyet a privatizált, gazdasági érdekeltségű szolgáltatók nagyon nehezen akarnak elfogadni. A villamosenergia (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) hálózatok és a vezetékes hírközlési hálózatok telepítésében a privatizált üzemeltető nem érdekelt az igényesebb, üzembiztosabb, s valóban többlet költséggel járó, földalatti kivitelezésben. Ezért nagyon fontos szerepe van a település szabályozási tervének, amelyben ha előírásra kerül és az, helyi építési szabályzatként elfogadást nyer, akkor rendeleti hátteret, törvényi alapot nyújt a Polgármesteri Hivatalnak a szolgáltatókkal szemben elvárt igényesebb közműfektetés megkövetelésére.
9
5.Beépítésre nem szánt területek (jellemzően külterületek)
Különleges beépítésre nem szánt területek (Kk) 7-es számú módosítási terület: Különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs terület Kk-sr A Duna parti elhelyezkedésű, tervezett "különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs terület" összességében valamivel több, mint 10 hektáros területen fekszik. A 10 hektáros terület 2%-os beépíthetősége alapján elhelyezhető épületek és építmények csak az „építési hely” számára kijelölt területrészeken helyezhetők el. A fejlesztési elképzelések szerint a területen többek között a népi építészet jellegzetes épületei kerülnek bemutatásra, valamint ehhez kapcsolódó közösségi kiszolgáló épületek (pl irodák, vendéglátó helyek), szabadtéri színpad, és sportpálya kerülnek kialakításra, amelyeket sétányok vesznek majd körül. A terület szomszédságában hajó múzeum mutatja majd be a hajózás történetét. Az egymást kiegészítő és változatos területfelhasználást a terület nyugati határában kompkikötő és nagyhajó kikötő kiépítése egészíti majd ki és biztosít vízi kapcsolatot.
Erdőterületek (E) Az erdőterületek rendezése az ökológiai és ökonómiai szempontok figyelembe vételével készült. A település területének több mint harmada erdő. A település erdőinek nagyobb része a külterület DK-i részén, valamint a belterülettől délre, a volt zártkerti területek mellett, valamint a Duna árterében található, s viszonylag összefüggő a területeket alkotnak. Az erdőterületek egy jelentős része természeti védelem alatt áll. A település erdőterületinek jelentős része a védelmi erdőterületek (Ev) közé került besorolásra. A védelmi erdőterületek kezelése során cél egyrészt a talaj és vízvédelmi, ökológiai érdekek érvényesülése. A védelmi erdőterületeken sem lakó-, sem gazdasági célú építmény nem helyezhető el. A település nagyobb kiterjedésű és védelem alatt nem álló erdőterületei a gazdasági erdőterületek (Eg) közé kerültek besorolásra. A külterület középső részén, a 0125 helyrajzi számú területen található „VIII. számú vörösiszap tározó” megnevezésű veszélyes hulladéklerakó területén a szerkezeti terv rekultivációs, illetve utóhasznosítási célként tervezett véderdő (Ev) területet jelöl ki.
Mezőgazdasági területek (M) A mezőgazdasági területek rendezésének célja egyrészt a termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A mezőgazdasági területekre elsősorban általános gazdálkodási formák jellemzők (ültetvények, kertgazdasági, szántók és rét-legelők területek). Az általános mezőgazdasági (Má) területek közé kerültek besorolásra elsősorban a főként szántó és gyep művelési ágú mezőgazdasági területek kerültek besorolásra. A meglévő kertes mezőgazdasági területeknek a belterülethez kapcsolódó, valamint a belterülettől kissé távolabb eső, magasabban fekvő részei tervezett falusias lakóterületbe (ütemezett fejlesztéssel) kerültek átsorolásra. A tervezett lakóterületek felhasználásának feltétele a mérnökgeológiai szakvélemény eredményétől függ.
Vízgazdálkodási (V) területek A település meghatározó vízfolyása a Duna folyam. A kisvízfolyások közül a jelentősebbek a Bikolpatak, Nyároska-patak, Göte-patak és a Szilva-patak. A kisvízfolyások mindegyika a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A vízfolyásokhoz kapcsolódó természeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
10
Művi értékvédelem A település művi értékei A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlék-nyilvántartása szerint Neszmély területén négy db műemléki védelem alatt álló művi érték található. -
-
-
-
A Református templom (hrsz:168) 2626, Komárom-Esztergom megye, Neszmély, Fő út 133. gótikus 14 sz. vége. Épült a 14. század végén, a 15. században bővítették, 1649-ben újjáépítették, majd 1787-ben megújították és bővítették. Átépítve 1891-ben (építész: Mikus Sándor és Aughoffer Adolf) és 1932-ben. Lakóház (hrsz:355) 10987 Komárom-Esztergom megye, Neszmély, Fő út 140 Építtette Lévai Ferenc 1913-ban. Népi műemlék fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Királykút (hrsz: 1816) 2627 Komárom-Esztergom megye, Neszmély, 19.század Neszmély külterületén, a Szőlőhegy oldalában, vízmosás mellett elhelyezkedő, nagyméretű kváderkövekből rakott, kör alaprajzú fedett kútház, oldalában kőből faragott kifolyónyílás. Várrom (hrsz: 0113) 2628 Komárom-Esztergom megye, Neszmély, 15.század Magas hegy tetején álló, két kúpként jelentkező, ma már csak romként létező, szabálytalan alaprajzú vár.
A település jelenleg rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel, (de ennek módosítása folyamatban van. A módosítást az tette szükségessé, hogy korábban szakmailag nem eléggé megalapozottan, számtalan épületet nyilvánított védetté és ezzel a rendelet hitelét vesztve, egyben használhatatlan is volt. Az újonnan készült Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány felülvizsgálta és újból számba vette a védelemre érdemes építészeti és kulturális szempontból védendő értékeket, amit külön tervlapon mutat be és ez alapján kerül sor a helyi értékvédelmi rendelet módosítására.
Táji és természeti értékvédelem Települési szegélyek rendezése A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja telkek mögötti területsávban helyenként előforduló illegális hulladék elhelyezés. Természeti értékek védelme A település területének mintegy 87%-a áll természeti értékvédelem alatt, melyek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, a Natura 2000 európai ökológiai hálózat és az országos védettségű természeti területek teszik ki. A belterülettől déli irányba található többségében erdős területek a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezik. Földtani természeti értékek, azon belül is nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló területek találhatók a település két déli területén. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei közé tartoznak a Duna és ártere (HUDI20034) - kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek, a Gerecse (HUDI20020) - kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek, valamint a Gerecse (HUDI10003) - különleges madárvédelmi területek. A Natura 2000 területeknek a település területére eső részterületei, a település területének mintegy 71 %-át érintik. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként a Gerecsei Tájvédelmi Körzet területei, valamint a Natura 2000 területek és a Duna-menti területek alkotják.
11
Tájrendezés, környezetalakítás, környezetvédelem A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A település a szennyeződés érzékenységi besorolás alapján az „érzékeny” területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület”. A település belterületén a csatornahálózat kiépítettsége 100%-osnak tekinthető és a rákötöttség is viszonylag jelentős (82%). A szennyvizet a Dunaalmás területén lévő, közös üzemeltetésű települési szennyvíztisztító telepre szállítják. A tisztított szennyvizek befogadója az Izsán-árkon keresztül a Duna. A szennyvíztisztító telep a 10-es úttól délre, attól mintegy 200 méterre, viszonylag közel található a közös közigazgatási határhoz. A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 100 m, ami részben átnyúlik Neszmély belterületére a Felsőhegyi út magasságában. Üzemelő közüzemi vízműkút, hidrogeológiai védőidom, valamint tartalék (távlati) vízbázis a település területén nem található. A település legjelentősebb vízfolyása a Duna, mely a település északi oldalán, mintegy 5,2 km hosszan, határfolyóként folyik. Neszmély magasságában a Duna több szigetet is létrehozott, ezek a következők: Felső-sziget, Alsó-sziget és Mocsi-(vagy Radvány-)sziget. A Felső- és Alsó-szigetek melletti töltések részben elzárják a Duna medrét és így holtágak, öblözetek alakultak ki. A Duna-parti területek nyílt ártérnek tekintendők. A település legjelentősebb kisvízfolyása a Bikol-patak. A belterületen nyugatról keleti irányban a következő kisebb patakok folynak be a Dunába: Nyároska-patak, Göte-patak, Szilva-patak. A termőföld védelme A település és térségében változatos adottságú talajtakaró alakult ki. A Duna menti hullámtéren fiatal nyers öntéstalaj, a magasabb ártéren réti öntéstalaj, az alacsonyabb teraszokon csernozjom barna öntéstalaj, míg a magasabb teraszokon barna erdőtalaj található. A mezőgazdasági területek a település területének jelenleg mintegy 37%-át teszik ki. A változatos domborzatú és művelési ágú mezőgazdasági területeknek megközelítőleg 40%-át teszik ki a szántók, 30%-t a gyepek, 20%-át a szőlők. A talajminőséget rontó talajhibák közül meghatározó, a jelentős szintkülönbségekből és növényzettel való nem megfelelő fedettségből adódó erózió. A település mezőgazdasági területein, a területi adottságok figyelembe vételével a talajvédelemre fokozott figyelmet kell fordítani. A település területének közel fele erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a talajerózió és defláció ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. Élővilág, ökológiailag értékes területek Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) a település területének közel felét teszik ki. Az erdőterületek aránya több mint egyharmad, ami jóval magasabb az országos átlagnál. A település erdőinek nagyobb része a külterület DK-i részén, valamint a belterülettől délre, a volt zártkerti területek mellett, valamint a Duna árterében található, s viszonylag összefüggő területeket alkotnak. Hulladékgazdálkodás A település területén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A belterületen gyűjtött kommunális hulladékot jelenleg a tatabányai lerakóra, míg a volt zártkerti területekről a konténeres hulladékot Nyergesújfalura szállítják. A település bezárt kommunális hulladék lerakó telepe vasút és a 10-es főút kereszteződésénél, a belterülettől mintegy 250-300 méterre, keletre található. A területen korábban a kommunális hulladékok elhelyezése mellett szippantott szennyvíz leürítés is történt. A magas partfallal körbevett terület rekultivációját még nem végezték el. A kommunális hulladék elhelyezés távlati megoldásai között továbbra is a kistérségi, illetve regionális lerakón történő elhelyezést kell előnyben részesíteni. A település minden lakott területrészén ki kell alakítani a szervezett szelektív hulladékelszállítást. Az új beépítésre szánt területek kialakításával
12
egyidejűleg e területeken is gondoskodni kell a szervezett hulladékgyűjtéséről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék elhelyezéseket fel kell számolni, majd a területet rekultiválni kell. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával. A levegő tisztaságának védelme A település a „Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába” tartozik. A területén található gazdasági objektumok számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A közlekedési eredetű légszennyezésben az 10.sz. főút átmenő forgalma által okozott terhelés a meghatározó. Az 10.sz. főút, mintegy 2 km-es szakaszon a belterület lakó- és központi területei mellett halad. A főút gépjárműforgalma a szomszédos területeken számottevő légszennyezés és porterhelést okoz. A településen a légszennyezettség terhelésen belül a nitrogén-dioxid és a szénmonoxid jelentős része a közlekedésből származik. A településen tervezett beépítésre szánt területi fejlesztésektől oly mértékű forgalmi változások nem várhatók, melyek a meglévő légszennyezés terhelést számottevően befolyásolnák. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A településen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közlekedés. A 10.sz főút jelentős, főként átmenő forgalma, a közlekedési terület melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zaj- és rezgésterhelést okoz. A településen halad át az Esztergom-Komárom vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető egyedi zajesemények zavaróak lehetnek. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakozóhely nem működik. A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a beépítésre szánt területi fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák.
Biológiai aktivitásérték A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. Hatályos településrendezési terv hiányában kiindulási állapotként a "Takarnet" földhivatali információs rendszerben lévő művelési ágankénti területmegoszlás lett alapul véve.
művelési ág erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő Összesen:
terület (ha) 998,08 339,44 1,16 21,38 20,42 740,67 453,48 201,75 2776,39
biológiai aktivitásérték mutató 9 6 6 5 5 2,0 3,2 5
számított biológiai aktivitásérték 8982,72 2036,64 6,96 106,90 102,10 1777,61 1451,14 1008,75 15176,55 13
Tervezett állapotként a településszerkezeti terv területfelhasználásait vettük alapul:
területfelhasználás Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület kereskedelmi-gazdasági terület ipari-gazdasági terület kereskedelmi terület (különleges) kemping pincesor és présház terület borászati centrum területe temető bánya közúti közlekedési terület kötöttpályás (vasútterület) közlekedési terület védelmi erdőterület gazdasági erdőterület általános mezőgazdasági terület kertes mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs terület Összesen:
terület (ha) 14,49 117,56 5,18 0,31 15,17 0,91 9,46
biológiai aktivitásérték mutató 3 2,4 0,5 0,4 0,4 1,5 3
számított biológiai aktivitásérték 43,48 282,15 2,59 0,12 6,07 1,37 28,37
8,34 1,60 41,14 59,85 13,92 1074,04 160,44 890,30 84,81 268,49
1,5 3 0,1 0,5 0,5 9 9 3,7 5 6
12,51 4,80 4,11 29,93 6,96 9666,40 1443,93 3294,11 424,05 1610,95
10,14 2776,15
6
60,82 16922,72
A biológiai aktivitásértékek változásának összesítése után települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény keletkezik, ami elsősorban a vörösiszap tároló területén tervezett védelmi (és rekultivációs) célú erdőterületnek köszönhető.
14
