2010.05.14.
A városrendezési szabályozás története Magyarországon
A városszabályozás fogalma 14-19-sz.: rendőrségi és tűzrendészeti szabályzatok 1870-es évek:a város területén az utak, utcák és terek irányának, szélességének és lejtszínének közérdekből törénő megállapítása
.
Jogi eszközök: A szabályozási terv, szabályrendelet (fővárosban építésügyi szabályzat elkészítése) Közhasználat céljára rendelt területek megszerzésére irányuló tevékenység, továbbá a telkeknek a fent jelzett tervek szerinti átalakítását eredményező hatósági tevékenység
Most: Városfejlesztés érdekében előírt teendők megindulásával kezdődő, és a terv megvalósulásához szükséges közterületek megszerzésével végződő tevékenység
A városszabályozás jellegzetességei 1850-ig
.
1870-es évek után: megjelenik a zóna-szabályozás (övezeti szabályozás) külön tervlapon. Övezeti határ az utcatengelyekben.
A városszabályozás megvalósítását segítő egyéb tevékenységek (pl. finanszírozás, adókedvezmények)
Telepítés és újratelepítés a török után: 1. 1. Hajdúvárosok 1605-1606 (Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló) 2. Telepített falvak a 18. és 19. században (Szarvas, Nemesberecki, Mezőberény, Fás). 1831 kolerajárvány
3. városok újratelepítése (Békéscsaba, Kiskőrős, Kalocsa, Gyula. Települési fázisok elkülönülése. Kalocsán Csáky érsek parcelláztat. A budai tanács a Naphegy oldalában oszt 600 telket szölőművelőknek (szántók felosztása házhelyeknek)
Lakosságszámnövekedésből adódó problémák a városok belsőségeiben Városszabályozási szituációk: Védett területek üres telkei beépülnek, folytatódik a telkek aprózódása Szaporodnak a sikátorok és közök, egyre több tűzvész
Tűzvészek: Gyöngyös 1585, 1587 Gyula 1766, 1794 Debrecenben a 18. században 16 tűzvész Szénatárolóterületek kijelölése, szalma és nádtető tiltása. 19. században a tűzvédelmi szabályzatok beépülnek az építési szabályrendelekbe
1
2010.05.14.
Debrecen tűzvésszel sújtott területei a 19. században Karcagon az 1834-es tűzvész átlósan nagy területet pusztított el a halmazos szerkezetű városban.A leégett területen új derékszögű úthálózatot fektettek le egy sehonnan sehova vezető Sugárút mentén.
A török idők után hatalmas beépítetlen területek maradnak Pesten. A Petőfi Sándor utcától keletre lévő kerteket elkezdték felosztani, és új utcákat vágtak be a 18. században.
A kétbeltelkes településekben megkezdődik a csűrök területén a telkek aprozódása. Hajdúszoboszló Gátoldal tereületén 1840-re jelentősen megnő a házak és a telkek száma.
A városok terjeszkedésével kapcsolatos városszabályozások és spontán folyamatok a 18.sz. elejétől a 19.sz. közepéig Várak újraosztályozása, „glacis” (puskalövésnyi sáv, védműrendszer) beépítése Városfalak vagy nyomtalanul eltünnek, vagy támaszkodó házsorok épülnek (Sopron „Várkerület), Buda 1785-ben engedi először a glacis csökkentését)
Pest külvárosainak létrejötte (telepítések, spontán folyamatok, „népi szabályozások”) Józsefváros: 1730: szervezett telepeítés a Horváth M. tér könyékén, 19. sz. Rókus kórház mögötti területek parcellázása: új utcák Vas, Stáhly, Gyulai P.
A városok terjeszkedésével kapcsolatos városszabályozások és spontán folyamatok a 18. sz. elejétől a 19. sz. közepéig Terézváros kialakulása: Elkülönülnek a majorságok, a szántóföldek és a kertségek. 18. sz. folyamán besűrűsödés. Szántóföldek parcellázása a Király u., Dohány u., Szövetség u. mentén. Majorságok az Almásy tér és a Nyugati pu. között
Telekhatárokon kis utcák nyitása, ezek sokszor zsákutcák. Egy kertből általában 10-20 házhely lett. Ferencváros: 18. sz.-ban a település nem terjed túl a Bakáts téren. Dinamikus fejlődés a 19. sz.-ban a Hild-féle terv után.
2
2010.05.14.
Nagyléptékű szabályozási tervek és építési szabályzatok 1800-1850 között Földmérői gondolkodás sikere. Pesten a szátad első évtizedében már van átfogó szabályozási terv, vidéki városainkban évtizedekkel később (térkép és szakemberhiány). Legtöbbször a szabályozás alapja nem a terv, hanem a továbbfejlesztett „építési szabályzat”. Pest Hild János-féle átfogó szabályozási terve: József nádor megbízása a Belvárosra, a külvárosokra és „Újvárosra”. Utcák egyenesbe hozása, reprezentatív Duna-part kialakítása.
Ferencváros szabályozása az 1838-as dunai árvíz után: Pesten 4254 házból 2281 összedől. Ferencvárosban 529ből 438. A Szépészeti Bizottdság nem tudja felvásárolni a telkeket. Duna meder feltöltött területén 9 új tömb. Illir temető felszámolása. Nincs radikális városszerkezeti megújítás. Kisebb utcanyitások: Veres Pálné a Vámház körútig, Wesselényi utca stb) Új terek: Klauzál, Hermina, Rákóczi tér, Ferenc tér. Debrecen átfogó szabályozási terve: 1812-ben Boldogfalva részére új beépítést javasol, utcaszéles. Győr: 1818 és 1921 között három átfogó szabályozási terv készül. Mindegíyik célja a bástíyák bontása utáni déli fejlesztés.
3
2010.05.14.
Debrecenben az átfogó városszabályozás az 1802-es tűzvész után kezdődött, így lehetőség nyílt a Nagytemplom mögötti sikátorok megszüntetésére, a piactérbe futó utcák szélesítésére. Lipótváros Pest 1836-os várostérképén
Korai építési szabályzataink (1800–1840) Győrben a bástyák bontása után felszabaduló területre 1818 és 1821 között 3 terv is készült. Mindegyik folytatta a Belváros derékszögű utcarendszerét. Ferenc- és Ferdinánd városrészekben sakktáblás úthálózat alakult ki.
Vasútállomáshoz vezető utak kiépítése
Debreceni szabályzat (1804, 1808). 1802es tűzvészek után tűzfalak létesítése, beépítés korlátozása, keskeny sikátorok felszámolása. 1804-ben kiegészítés, 1808-ban ujrafogalmazás. Sok esetben csak óhaj kifejezése a házak „egyenesbe hozására”, de tiltják a hátsó telekhatárra építést, lakószoba istállóval kapcsolását. Budit nem enged utcafrontra. Soproni szabályzat (1828): „a jövőben az épületeket nemcsak szilárdan és tűzbiztosan kell megépíteni, hanem a város szabályxozásának, szépítésébek és terjeszkedésének alapelveivel összhangban…”
Pest építési szabályzata (1838): „Közönséges Építési Rendszabás Szabad Királyi Pest Városára nézve”. Hataályos Belvárosra, terézvárosra, Újvárosra, Józsefvárosra, Ferencváros egy részére. Házhelyfelosztási tervek kötelező bemutatása a Szépészeti Bizottságnál. Helyszíni szemlék jelentősége. Külvárosokra semmi speciális előírás, ezért korlátlan lehetett a laksűrűség. Ugyanakkor a város és a külvárosok területén 3 emeletesnél magasabbat nem engedett építeni. Szépészeti Terv a Hild-féle terv után: 35 pont. (üres telkek eladása, fatelepek felszámolása, megoldatlan marad a Molnár és Halász tavak betemetése
Vasútállomáshoz vezető utak kiépítése
4
2010.05.14.
Vasútállomáshoz vezető utak kiépítése
Az 1836-os és 1868-as kisajátítási törvények Első viták 1832-36-ban a Lánchíd építésével kapcsolatosan. Az 1835-ös kerületi űlés az eseti kisajátítások megállapítása mellett voksolt.1836-os törvények: 13 országos jelentőségű vasútvonal és csatorna ügyében „az Ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról”, valamint a Pest és Buda között építendő állandó híd építéséről döntöttek kártalanításokkal 1868: első általános kisajátítási törvény: alapvetően közlekedési indokkal országos útépítések, hajózással kapcs. intézkedések.
Kisajátítíás rendjének tisztázása, kisajátító és tulaj kötelességei és jogosultságai. Fővárosi törvény 1868: Kisajátítás csak az okvetlen fontos területre terjedjen ki. A fennmaradó résznek használhatónak kell maradnia. Ha a kisajátítás nem történik meg az építésre adott határidő lejártáig, a tulaj visszavásárolhat. A kisajátítás miniszteri határozata ellen fellebezésnek joga nincs. Kártalanítás történhet pénzeszközzel vagy cseretelekkel. 3 éven belüli beép. kötelezettség stb.
1868-as fővárosi kisajátítási törvények
A Lánchíd alapkőletétele
Az 1868. évi LVI. tc. kimondta, hogy "Pest és Buda területén ingatlan kisajátítható, ha közegészségi, kereskedelmi, közlekedési vagy szépítési célokból új utcák vagy terek nyitása, a létezõknek szélesbítése vagy egyenes irányba vezetése szükségessé vagy hasznossá válik", továbbá, ha már meglévõ kulturális vagy egészségügyi intézetek bõvítésére, történeti emlékek felállítására, fenntartására és védelmére, állami épületek emelésére és nagyobbítására szolgál. Kisajátíthatók emellett a népesebb utcákban vagy köztéren, vagy azok közelében levõ, egészségre ártalmas vagy kellemetlen, tûzveszélyes gyárak is. A kisajátítást igénylõ vállalat szükséges vagy hasznos voltát mindig az országos érdekek vagy Pest és Buda városok közérdekei szempontjából kell megítélni - hangsúlyozza a törvény.
Medervonal- és partrendezés, temetők felszámolása 1830-as évek: térképek, Alsó-Duna hajózhatóságának tervei. Kőrősök szabályozása, a városoknak előírták a biztosítandó folyószélességeket. Gyula térségében a Fehér-Kőrős vize új csatornába került. Győrben új sziget lett parkként. Győr körtöltést kapott 1886-1888 között. Ezzel új területek váltak beépíthetővé. Szegeden egyedileg határozták meg az új körutak és sugárutak szintjét, sok helyen 4 m feltöltés. Csepelen lakosságáttelepítés a Dunától távolabb.
Gyulán 3 temetőt bezártak a 18. szban és kitelepítették a városszélre. Budán a Városmajor utcai parcellázások miatt megszüntetnek egy katonai temetőt. Temetők bezárásának célja: új lakóterületek és új parkok létesítése. Pesti központi temető bezárása a Lehel út és Váci út kereszteződésénél.
Az egykori Rábca-meder területén parksávot alakítottak ki.
5
2010.05.14.
Vidéki városaink első nagyléptékű szabályozási terveinek jellege 1860–1890 3 területre fektették a hangsúlyt: a belváros tereinek és utcáinak rendezése, a belsőség és az új vasútvonalak közti területek kapcsolata, kívánatos lakóterületi fejlesztések irányainak rögzítése. Kivétel nélkül kemény ortogonális háló alkalmazása. Új tengelyek: Nagykanizsa É-D-i új tengelye. Győr új szab terve 1905-ben, Szombathely új lakóterületi fejlesztési iránya dél felé Szőkeföldön.
A 19. század második felében bezárt temetők területére egyes esetekben kertészeti tervek készültek, így Kecskeméten is, ahol több felekezeti temető felszámolására került sor.
Városok nagyléptékű szabályozását segítő külföldi minták
Párizs városrekonstrukciója 19. sz. közepe (Haussmann)
Barcelona fejlesztési terve Ildefonso Cerda 1858
Külföldi minták hatása: Szeged újjáépítése
Szeged kiegészített szabályozási terve 1879-ből
Lechner Lajos telekrendezési javaslata
Új szellemű átfogó szabályozás Szegeden, Pesten és Temesvárott (nemzetközi előképek: Bécs, Barc.,Párizs) Tervpályázat az egyesítés előtt álló Budapest „általános beosztására és szabályozására 1871-ben: hiányzó középületek elhelyezése megfelelő környezettel. I.díj: Lechner Lajos Közmunkák Tanácsának 1873-as szabályozási terve: Sugárút, Nagykörút vonala rögzül 1870-re, új Duna híd, lágymányosi partvonal rögzítése, mederfeltöltések az Újépülettől északra
Külföldi minták
Bécs 1857 előtt
A Ring 1857 után
Külföldi minták hatása: Temesvár
Temesvár 1890-ben
6
2010.05.14.
Külföldi minták hatása: Temesvár
A Nagykörút és a Sugárút javasolt nyomvonala Pest 1870-es térképén
Temesvár 1894-es szabályozási terve
Merev ortogonalitástól az elhatárolódásig 1870 és 1937 között
Sugárút kiépítése
A 19. század utolsó negyedében a városok előnyben részesítik az ortogonalitást (Szombathely vasútállomás melletti új negyed, Sopron belváros és a vasútállomás közötti új negyed, Nagykanizsa új Sugárútja, Pécs vasútállomás melletti terület fejlesztése)
1880-as években Nagykanizsán É-D irányú fejlesztéseket végeztek mezőg. területeken
7
2010.05.14.
Merev ortogonalitástól az elhatárolódásig
Merev ortogonalitástól az elhatárolódásig Az 1880-as ortogonális jellegű szabályozás eredménye már jól látszik Kaposvár Fő utca környezetét mutató 1929-es várostérképén.
Pécs vasútállomástól északra lévő lakóterületének úthálózata a város 1926-os térképén
Merev ortogonalitástól az elhatárolódásig
Kecskemét Mária-hegyi új villanegyed szabályozása a város 1905-ös térképén
Kecskemét Mária-hegyi villanegyedének szabályozása a város 1929-es térképén
Merev ortogonalitástól az elhatárolódásig (Camillo Sitte hatása)
Gyöngyös-Érsekföld szabályozási terve (Warga László) Részlet Miskolc szabályozási tervéből 1921
Merev ortogonalitástól az elhatárolódásig (Camillo Sitte hatása) A nagy középületeket felfűző tengely gondolata teret kap mindeütt Európában (Vatikán, 1942-es EUR reményében felépült új városrész Rómában) Óbuda 1937-es beépítési és szabályozási tervében is megjelent ez a gondolat. A félköríves utcák vonala látszik Budapest 1945-ös térképszelvényén is.
8
2010.05.14.
1881-es kisajátítási törvény, kisajátítások és közterületek kiépítésének finanszírozása A fővárosnak nincs kitüntetett szerepe Középület részére már mindenütt lehet kisajátítani Terjedékek: szabályozás során feleslegessé váló területek, melyeket a szomszédos ingatlanhoz csatoltak. Egységes jellegű, egységes eljárás, érvényben marad 1937ig, az 1937-esvárosrendezésről és építésügyről szóló törvény kibocsátásáig.
Középületek elhelyezését szolgáló szabályozások (sétaterek, vásárterek, főterek)
Finanszírozás: 1. Városok bevételeiből Városi alapok (járandóságok, kötbérek, telekeladásokból befolyó pénz stb.) 2. Külső forrásból (államkölcsön, pénzintézeti hitel stb.): kötvényalapú finanszírozás, sorsolási kölcsönkötvények, államkölcsönök, államsegélyek, (1912 Kecskemét, 1918 Gyöngyös) pénzintézeti kölcsönök, vállalati pénzeszközök bevonása. (Győr-Gyárváros Iparcsatorna építése)
Kassa 1896
Vásárterek szabályozása
Főterek szabályozása
Kassa 1910
Vásárterek szabályozása
Főterek szabályozása
9
2010.05.14.
Erzsébet híd környékének szabályozása
1893: pénzügyi feltételek biztosítása megindulnak a bontások 1895: szabályozási terv (Lechner Lajos, Heuffel Adolf, Devecis Ferenc) 1883: megindulnak a tárgyalások Lebontják: a Városház téren az 1840-ben fejújított városházát, megszűnik a Hal tér, a Rózsa tér, a Városház tér. Utóbbi területéből részesedik a piarista rend is.
A Városház tér a bontás előtt
Erzsébet híd környékének szabályozása
Az Erzsébet híd környékének szabályozása a főváros 1908-as térképszelvényén
A Hal téri piac
Hatvani utca (Kossuth Lajos) szélesítése
Törvényben döntenek a 24 m-re történő szélesítésről. A Dreher-féle bérház utcai traktusából visszabontanak
A Hatvani utca a szélesítés előtt
Sűrűn beépített városrészek lazítása
1917: Gyöngyösi tűzvész
Harrer Ferenc vezetésével újjáépítés
Szabályozási terv: Warga László („vonatbeépítések” megszüntetése, derékszögű rendszerrel új 10-12 m széles utcák bevágása
Gyöngyös belvárosának szabályozási és beépítési javaslata
10
2010.05.14.
Elit lakásépítés (Újlipótváros, Lágymányos, budai hegyvidék stb.)
Elit lakásépítés
Újlipótváros szabályozási terve 1872 után több lépcsőben valósul meg. 1928: tanácsi határozat a Csanádí utca tengelyében létrehozandó kétholdnyi parkra. Csak keretes beépítést engedtek meg, egységes homlokzatmagassággal.
Újlipótváros 1896
Iparterületek városszabályozási problémái
1894 Építési szabályzat: gyárak részére kijelölt területet a pesti oldal déli részén (ferencváros)
1914-es szabályzat: megerősíti ezt a területet, de engedi gyárak létesítését a II.V. és VIII. övezetben is (üzemek jelennek meg a pesti oldal északi részén)
1910-es évek: Győr-Gyárváros területének szabályozása. A gyárterületek ebépítését a tanács esetenként határozza meg.
Funkcióváltást igénylő területek (téglagyárak, sertéstelepek) szabályozása
Iparterületek létesítésének jogi háttere: 1880-ben és 1887-ben megjelennek az iparfejlesztést szolgáló törvények. Ipartelepítési célú kisajátítási jogcím! 1907-es törvény: gyárak, ipartelepek, iparvágányok, vízművek létesítése esetén kisajátítási jogcím
Funkcióváltást igénylő területek (téglagyárak, sertéstelepek) szabályozása
Kőbányai sertéstelep és téglagyár szabályozása 1908ban
A szabályozási tervek tartalmi követelményei, a városok övezeti szabályozása
A Pesti Kőszénbánya és Táglagyár Társulat területe 1908ban
A téglagyár területén kialakított lakótömbök 1945-ben
A sretéstelep és a téglagyár területén kialakított lakótelkek az 1945-ös térképszelvényen
Átfogó szabályozási tervek, áttekintő térképek: 1. szabályozási vonalak és zöldterületek kiemelése (Nagykanizsa 1926)
2. tervezett középületek helyének feltüntetése (Miskolc 1898)
3. a terv része a műszaki leírás
Övezeti szabályozás megjelenése a századfordulón: szabályozási vonalak jelzik a tervezett úthálózatot, tömbök határvonalain eltérő jelkulccsal ábrázolják a beépítési módot (Sopron Wälder-féle szabályozási terve 1905)
11
2010.05.14.
A városrendezésről és építésügyről szóló 1937. évi törvény
Rögzítette a városrendezési tervek (általános rendezési terv, részletes rendezési terv) tartalmát
Meghatározta a telekfelosztás, a telekhatárrendezés, a telekalakítás fogalmát és a városrendezési érdekből történő kisajátítás fogalmát.
Telekcsoportujrafelosztást csak akkor engedélyezett, ha a tulajdonosok fele kérte.
A törvény a városrendezési tervhez kapcsolta a kisajátítás jogát.
Bevezette a területátadási és közterületviselési kötelezettséget
Bevezette a közút céljára szolgáló lejegyzést
Utak részére ki lehet kártalanítás nélkül sajátítani a telek területének 1/3-át.
12
