A városi zöldterület használata

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint

Leírás

Fejezet N° 3

A városi zöldterület használata

A fejezet kritériumainak célja az egyes zöldterületek használatának vizsgálata. Fontos megjegyezni, hogy a zöldterületek használati formái eltérhetnek egymástól, így a használati szokásokra vonatkozó mérési eredmények is különbözhetnek a terület típusától függően. Emiatt helytelen lenne általános elvárásokat megfogalmazni, de a használat típusait fel lehet tüntetni, amely a napi általános használattól elkezdve az intézményes szervezett használati formákig -mint például az oktatási, kulturális és sport rendezvények-, széles skálán mozoghat. A terület használata függ annak elhelyezkedésétől, elérhetőségétől, minőségétől és méretétől. Emellett más tényezők is szerepet játszanak a használatban, mint például a tulajdonviszonyok és a biztonság. Ennek megfelelően vannak ritkábban és sűrűbben látogatott zöldterületetek. A parkot látogató különböző csoportok között néha konfliktusokat, ellentéteket tapasztalhatunk. A használat mértéke hatással van a zöldterületen található élőhelyek minőségére és az ökológiai gazdagságra. Kulcsszavak: megközelíthetőség, rekreáció, sport, oktatás, biztonság, látogatói igények, termelés



Leírás

Kritérium N° 3.1

Vonzáskörzet

A zöldterület vonzáskörzetében (ideális esetben 500 m távolságon belül, vagy 5 percnyi sétára) élő emberek jelentik a terület potenciális látogatóit. A kritérium a lakosság száma és a zöldterület mérete közötti kapcsolatot fejezi ki. A zöldterület 1 m2-ére eső lakosok száma jelezheti a használat mértékét, de egyben az emberi tevékenység hatását is, ezért nagy hatással van a környék életminőségére.

INDIKÁTOR – A potenciális látogatók száma a zöldterület méretének arányában (fő/m2)

Vizsgálat

MÓDSZER A zöldterület mérete és a lakosok száma (akik a zöldterület határától számított 500 m-es távolságon belül élnek) közti összefüggést térkép alapján lehet meghatározni. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a 500 m-en belül élő emberek számát, rajzoljunk egy kört a zöldterület köré a térképen. Ezen belül kell a közelítő becslést elvégezni, amit a lakások számának és az átlagosan egy háztartásban élők számának a szorzataként kapunk meg. ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

Az értékek az egyes területekre jellemzőek, de minden lakos számára 500 m távolságon belül elérhető közelségben kell lennie egy 2 ha-nál nagyobb zöldterületnek. Minél többen laknak a környéken, annál nagyobb terhelés éri a zöldterületet (rekreációs és közösségi események kapcsán). A lakosság és a terület környezeti minősége szempontjából is annál jobb, minél nagyobb az egy főre jutó zöldterület mérete. Így az értékelés végső eredménye a helyi önkormányzat zöldpolitikájától függ.

A németországi előírások szerint minden lakosra 6 m2 zöldterületnek kell jutnia, és ennek 500 méteres távolságon belül kell lennie. Másképpen megközelítve: a zöldterület méretét elosztva 6 m2rel megkapjuk azt a maximális lakosszámot, amekkora ideális az adott zöldterület körül. Így teljesíthető a 6 m2/fő elvárás, ami a terület terhelhetőségi-kapacitását fejezi ki. A vonzáskörzet lakossága az 500 m-en belül élő városlakók, ők látogatják legnagyobb valószínűség szerint az adott zöldterületet, és leginkább közülük kerülnek ki a felmérés megkérdezettjei is. Iskolák is lehetnek a vonzáskörzet területén, csakúgy, mint különböző üzletek, vállalkozások, melyek néha támogatásokkal segítenek a terület fenntartásában.



Leírás

Kritérium N° 3.2

Elérhetőség

A városi zöldterület elhelyezkedése és elérhetősége különösen fontos a látogatottság gyakorisága szempontjából, sokkal fontosabb, mint mérete vagy ökológiai minősége. A városban 500 méteres lakótávolságon belül zöldterületnek kell lennie. Az elérhetőség szintjét a zöldterületek bejáratainak száma is befolyásolja, valamint a kerékpáros vagy gyalogos áthaladás lehetősége is. A zöldterület elérhetőségét növelni lehet jó tömegközlekedési kapcsolatokkal, bár a mindennapi használat során kevesen veszik ezt igénybe. 1. INDIKÁTOR – A zöldterület bejáratainak száma MÓDSZER Meg kell állapítani a zöldterület bejáratainak számát, amit a terület kerületéhez (m) viszonyítva kell megadni. ELVÁRÁS 100 méterenként egy bejárat lenne az optimális. 2. INDIKÁTOR – A zöldterület leggyakoribb elérési módja MÓDSZER A lakosság felmérése kérdőívek segítségével. A felmérést a zöldterületen belül, a használók körében kell elvégezni (helyszíni bejárás alkalmával).

Vizsgálat

A kérdés a következő: Mivel érkezett erre a zöldterületre?

Gyalog Kerékpárral Saját személygépkocsival Tömegközlekedéssel, (melyik fajtával) >50 %

50 % és 25 % között

< 25 %

Gyalog Kerékpárral Saját személygépkocsival Tömegközlekedéssel A válaszok arányából megállapítható az egyes kategóriák aránya. Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 50 és 25% között jelentős, 25% alatt nem jelentős. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. ELVÁRÁS A zöldterület típusától függően a cél a zöldterület személyautóval történő megközelítésének csökkentése (kevesebb legyen, mint 25 %, ha lehet, akkor 10 %.), és a gyalogosan érkező látogatók számának növelése (több legyen, mint 70 %). A tömegközlekedés is szóba jöhet az elérhetőségnél, de a hangsúlyt a gyalogos és a kerékpáros közlekedésre kell helyezni.

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 3. INDIKÁTOR – A parkolóhelyek száma a gépkocsival érkező látogatók arányában Vizsgálat

MÓDSZER A zöldterület körül található parkolóhelyek számát (100 méternél közelebb) össze kell vetni a gépkocsival érkező látogatók számával. ELVÁRÁS Nem lehet egységes elvárást megfogalmazni, de a 2. indikátor céljára utalva, nem szükséges sok parkolóhely, hogy ne növelje a forgalmat a zöldterület körül. 4. INDIKÁTOR – A zöldterületet és a város lakóterületeit összekötő tömegközlekedési útvonalak száma, és a járatok sűrűsége MÓDSZER Adatokhoz a tömegközlekedési vállalattól vagy helyszíni bejárás alkalmával lehet hozzájutni. (Számoljuk össze a zöldterülettől 100 méteren belül lévő megállókat.) Mivel a járatok sűrűsége (a buszok vagy trolik száma óránként) nem egyforma egész héten, így meg kell vizsgálni a hétköznapi (este 7 óra előtt és után) és a hétvégi sűrűséget. Amennyiben a járatok gyakorisága különbözik szombaton és vasárnap, a 2 két nap átlagértékét kell megadni. Vizsgálat

ELVÁRÁS Hétköznap (9 és19 óra között) legalább negyedóránként kell járnia a járatoknak -függetlenül az útvonalak számától-, hétvégére is hasonló érték érvényes. Esténként (19 és 22 óra között) legalább 20 percenként legyen egy járat. 5. INDIKÁTOR – Az akadályozó tényezők MÓDSZER Azokat a tényezőket kell megvizsgálni, melyek fizikailag korlátozzák a zöldterület elérhetőségét és ezáltal használatát, továbbá azokat is, melyek akadályoztathatják a mozgáskorlátozottak. Ilyen akadály lehet egy út, amin nehéz átkelni, olyan járdák, melyeket rossz időben nehéz használni, kapuk és kerítések, melyeken nehéz átjutni. Ezeket helyszíni bejárás alkalmával kell feljegyezni. ELVÁRÁS

Értékelés

Ne legyenek jelentős akadályok. A zöldterület elérhetősége értékelhető a zöldterület elérési módjai alapján (hogyan, milyen eszközzel közelítik meg a látogatók), valamint a zöldterületen eltöltött idő alapján. Az indikátorok alapján megállapítható, hogy a zöldterület könnyen elérhető-e a közelben lakók számára. Vizsgálni kell azt is, hogy a bejáratok száma és elhelyezkedése, valamint a parkolási lehetőségek megfelelnek-e a látogatók elvárásainak. Határozzuk meg a tömegközlekedés szerepét a zöldterület használatában. Vizsgáljuk meg, hogyan lehetne a zöldterület elérhetőségén javítani. Ahol nem megfelelőek a vizsgálat eredményei, meg kell határozni az akadályozó tényezőket.



Leírás

Kritérium N° 3.3

Napi rekreációs igény

Ez a kritérium a városi zöldterületek egyik legfontosabb funkciójával, a hétköznapi használattal foglalkozik. A városi életben a zöldterületek egyik alapvető feladata, hogy a lakosság különböző rekreációs célú tevékenységéhez helyet biztosítsanak. A városi zöldterületeknek elérhetőeknek kell lenniük a hétköznapi tevékenységekhez (pl. sétálás, kikapcsolódás). Az élet megfelelő minőségéhez elengedhetetlen, hogy az emberek a hét bármely napján akkor használhassák a zöldterületet, amikor csak kedvük tartja, mindenféle akadály nélkül. 1. INDIKÁTOR – Az emberek tevékenysége a zöldterületen MÓDSZER Helyszíni megfigyelés a zöldterületen. A nap folyamán 2 órás intervallumonként kell megfigyelni az emberek tevékenységét. A megfigyeléseknek egy hétig kell tartaniuk, majd ezt meg kell ismételni mind a négy évszakban. A vizsgálat során, ha lehetséges, fel kell jegyezni a vizsgált személyek korát és nemét, valamint a használati formát. A használati szokások széleskörű megállapításához vessük össze az eredményeket a 2. indikátor kérdőívének eredményeivel. A következő felsorolás segítséget nyújt.

Vizsgálat

A megfigyelés a következőre vonatkozzon: Mire használják a zöldterületet?

Sétálás Kutyasétáltatás Játék Pihenés A természetben, látványban való gyönyörködés Találkozás más emberekkel Sport (futás, futball, stb.) Egyéb….(részletezve)

A válaszok teljes száma alapján ki lehet fejezni a különböző válaszok arányát (%). Ha 25 % felett van valamelyik kategória, akkor az nagyon jelentősnek mondható, 10 % alatt kevésbé jelentős. A felmérés alatt a megkérdezettek nemét, korát is figyelembe kell venni. Különös figyelmet kell fordítani a használat napi és heti rendszerességére. ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg.


2. INDIKÁTOR – A rekreációs célú használat formái MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőívek segítségével. A felmérést helyszíni bejárás során, a zöldterületet használó emberek között kell elvégezni. A kérdés: Milyen célból látogatja ezt a zöldterületet?

Vizsgálat

Sétálás Kutyasétáltatás Játszás Természetben gyönyörködni Pihenés A fittség megőrzése céljából Elvonulás a város nyüzsgésétől Munka után lazítani Találkozni a barátokkal Egyéb… (részletezve)

A válaszok teljes száma alapján ki lehet fejezni a különböző válaszok arányát (%). Ha 25 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 10 % alatt kevésbé jelentős. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. 3. INDIKÁTOR – A helyi zöldterületi ellátottság megítélése MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőívek segítségével. Az itt ajánlott módszer hasonló a 2. indikátor módszeréhez. A felmérést helyszíni bejárás során, a zöldterületet használó emberek között kell elvégezni. A kérdés: Megfelelnek-e a közelben található zöldterületek az Ön igényeinek? Igen/ Nem Ha nem: Részletezze kívánalmait, elvárásait! A megelégedettség mértékét az „igen” és a „nem” válaszok relatív arányával (%) lehet mérni. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. ELVÁRÁS Megfelelő szintűnek tekinthető, ha a megkérdezettek legalább 51 %-a pedig ha a megkérdezettek 70 vagy még több százaléka.

„igen”-nel válaszol, jónak

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 4. INDIKÁTOR – A zöldterület-használat gyakorisága MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőívek segítségével. A felmérést helyszíni bejárás során, a zöldterületet használó emberek között kell elvégezni. A kérdés: Milyen gyakran látogatja ezt a zöldterületet?

Naponta

Hetente egyszer

Havonta egyszer

Évente egyszer

A válaszok teljes száma alapján ki lehet fejezni a különböző kategóriák arányát (%). Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor az a használati gyakoriság nagyon jelentősnek mondható, 25 % alatt kevésbé jelentős. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. Vizsgálat

ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg. 5. INDIKÁTOR – A használat időpontja MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőívek segítségével. A felmérést helyszíni bejárás során, a zöldterületet használó emberek között kell elvégezni. A kérdés: Mikor látogatja ezt a zöldterületet?

Reggel Ebédidőben Délután Este Hétköznap Hétvégén

A válaszok teljes száma alapján ki lehet fejezni a különböző kategóriák arányát (%). Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor az nagyon jelentősnek mondható, 25 % alatt kevésbé jelentős. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg.

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 6. INDIKÁTOR – A zöldterületen való tartózkodási időtartama MÓDSZER A látogatók tartózkodásának időtartama összefüggésben van az elérhetőséggel. A használat időtartamát kérdőívek segítségével lehet felmérni. A felmérést helyszíni bejárás során, a zöldterületet használó emberek között kell elvégezni. Vizsgálat

A kérdés: Általában mennyi időt tölt el ezen a zöldterületen?

Kevesebb, mint 1 órát 1-2 órát 2-5 órát több, mint 5 órát

A válaszok teljes száma alapján ki lehet fejezni a különböző kategóriák arányát (%). Ha 50 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 25 % alatt kevésbé jelentős. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. HATÁRÉRTÉK Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg. A következő diagram az indikátor és a módszer alkalmazását ábrázolja három különböző zöldterület példáján Lipcsében és Genovában.

100% 90%

Példa

80% 70%

több mint 2 óra

60%

1 – 2 óra

50%

kb. 1 óra

40%

kevesebb mint fél óra

30% 20% 10% 0% Reudnitz

Grünau

GenoaPrà

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 7. INDIKÁTOR – A zöldterület rekreációs célt szolgáló felszereltsége MÓDSZER Helyszíni felmérés a zöldterületen elhelyezkedő felszerelési tárgyakra vonatkozóan. Az alább található felsorolás megadja a lehetséges kategóriákat.

Vizsgálat

A megfigyelés a következőre vonatkozzon: Milyen felszerelési tárgyak találhatók a zöldterületen?

Padok, székek, stb. Illemhelyek Játszószerek Faházak, pavilonok Szökőkutak, tavacskák Zenepavilon Büfék Egyéb… (részletezve) Semmi

ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

Legalább három, különböző típusú, rekreációs célt szolgáló berendezési eszköz legyen a zöldterületen. A vizsgálat eredményei alapján próbáljuk meg értékelni a zöldterület rekreációs célú használatát, a közelben lakó emberek rekreációs tevékenységében betöltött szerepét, továbbá azt, hogy milyen rekreációs tevékenységeknek adhatna még helyet. Próbáljuk meghatározni, hogyan lehetne a zöldterület rekreációs funkcióját erősíteni.

A napi kikapcsolódási igényt tekintve megállapíthatjuk, hogy a használati minták nem hasonlíthatók össze, mivel egyik sem jobb a másiknál –csupán a használat módját jelzik. Ezért a legtöbb érték egyedi, nem lehet univerzális határértéket meghatározni. A 3. indikátor azonban a látogatók értékelő véleményét foglalja össze, ezért ennek segítségével meg lehet állapítani, hogy mennyire elégedett a lakosság a zöldterület minőségével.



Leírás

Kritérium N° 3.4

Sportolási és játszási lehetőségek

A városi zöldterületek sportolási célú használata közismert. Ezek közül néhányat hivatalosan rendeznek, de a többit a helyi lakosok szervezik saját maguk számára. Számos sporttevékenységhez speciális eszközök, felszerelések elhelyezése szükséges a zöldterületen belül. A helyi sportolási lehetőségek fontosak, mert a zöldbe vonzzák az embereket, ezáltal az egészséges életmódot hirdetik és növelik a zöldterületek használatát. Másik oldalról szemlélve viszont a zöldterületek sportolási célú intenzív használata negatív hatással van a terület ökológiai minőségére. Tehát a sporttevékenységek jelenlétéből a terület minőségére is következtetni lehet. 1. INDIKÁTOR – A zöldterület sportolási célú használata MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőívek segítségével. A felmérést helyszíni bejárás során, a zöldterületet használó emberek között kell elvégezni.

Vizsgálat

A kérdés:

A sportolási lehetőségek miatt látogatja ezt a zöldterületet?

Ha igen, elégedett a terület nyújtotta sportolási lehetőségekkel? (1 pont = Nem,

5 pont = Nagyon)

A használat mértékét az „igen” és „nem” válaszok relatív arányával (%) lehet mérni. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás stb.) is figyelembe kell venni. ELVÁRÁS Megfelelő szintűnek tekinthető, ha a megkérdezettek legalább 51 %-a 5 ponttal értékeli a zöldterületet, jónak pedig ha a megkérdezettek 70 vagy még több százaléka értékeli 5 ponttal az adott zöldterületet.


2. INDIKÁTOR – A sportolási lehetőségek típusa és száma MÓDSZER Helyszíni vizsgálat a területen. Fel kell mérni, hogy milyen sportolási lehetőségekkel rendelkezik a zöldterület, és ennek milyen mértékű a kihasználtsága. Az alább található felsorolás megadja a lehetséges kategóriákat. A megfigyelés a következőre vonatkozzon: Milyen fajta és mennyi sportolási lehetőség található a

Vizsgálat

zöldterületen?

Tornapálya Csónakázás Gyepes sportpályák Atlétika pályák Labda pályák Füves tekepálya Golfpályák Görkorcsolya rámpák Egyéb

ELVÁRÁS Nem lehet általános elvárást megfogalmazni, mivel a sportolási lehetőségek száma függ a zöldterület funkciójától is. 3. INDIKÁTOR – Játszótér gyerekek számára MÓDSZER A terület helyszíni vizsgálata során fel kell mérni a játéklehetőségeket. Számba kell venni, milyen játékszerek vannak a zöldterületen (kisházak, kötelek, stb.) A következő felsorolás segít a kategóriák számbavételében. A megfigyelés a következőre vonatkozzon: Létezik valamilyen játéklehetőség a gyerekek számára a zöldterületen?

Semmi Hivatalosan nem, csak a gyerekek alakítottak ki A helyi hatóságok által létrehozott lehetőségek

ELVÁRÁS Az értékelés nagyban függ a zöldterület funkciójától, de legalább 2-3 lehetőségnek rendelkezésre kell állnia a gyerekek számára.

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 4. INDIKÁTOR – A sportolásra és egyéb célra használt utak minősége MÓDSZER

Vizsgálat

Az utak minőségét a burkolat segítségével lehet jellemezni, tartósságukat, általános állapotukat és kezelésüket kell nézni (mint gördeszka, kerékpár, lovaglás, kocogás). A burkolat nélküli utak jelenléte és állapota is jellemzi a terület használatának mértékét. A következő példák segítségével lehet az értékelést elvégezni. Típusok: 1. út – motoros járművek számára is alkalmas 2. burkolt járdák – kerékpár számára alkalmas 3. földutak – alkategóriák ritkán használt – alig észrevehető keskeny utak, növényzettel benőve mérsékelten használt– könnyen járható utak, egy személyre gyakran használt – széles utak, egyszerre többen is elférnek rajta ELVÁRÁS

Értékelés

Az adatok az egyes területekre jellemzőek, és a zöldterület használati szokásaitól függnek. Ezzel a kritériummal a zöldterület sportolási célú használatát, valamint a helyi közösség életében betöltött szerepét lehet vizsgálni és értékelni. Minél több sportolási, illetve játszási lehetőség áll rendelkezésre, annál kedvezőbb a helyzet. Fel kell mérni azon sporttevékenységek zöldterületet érintő, többnyire negatív hatását is, melyek nem az erre kialakított vagy kijelölt helyen történnek, pl. foci a park gyepén.



Leírás

Kritérium N° 3.5

Életvitel

A kritérium célja, hogy információt nyújtson a látogatók zöldterület használatára vonatkozó életviteléről. Ugyanis a zöldterület használata nagyban függ a helyi lakosság életstílusától. A zöldterületek különböző szabadidős tevékenységek számára biztosítanak teret, melyek közül a lakosság szabadon választhatja azt, melyben örömét leli. Ebben nem akadályozhatja a zöldterület hiánya vagy nehéz megközelíthetősége. Ez a kritérium szorosan kapcsolódik a következő kritériumok témájához: napi rekreációs igény (3.3) és a társadalmi egyenlőség (3.6). 1. INDIKÁTOR – A zöldterületen zajló társadalmi élet szintje MÓDSZER Az elemzéshez szükséges információkat a helyszín vizsgálatával, illetve kérdőívek segítségével lehet megszerezni. A helyszíni bejárás során figyeljük meg a társaságban és az egyedül lévő látogatók arányát. A vizsgálat részeként, ha lehetőség van rá, jegyezzük fel az emberek korát és nemét is. Kombináljuk ezt a módszert a kérdőíves módszerrel. A felmérést a zöldterületen belül, helyszíni bejárás során, a használók körében kell elvégezni. Kérdés a látogatókhoz: Általában kivel látogatja ezt a zöldterületet?

Egyedül Egyedül a kutyával Baráttal vagy kollegával Gyerekeivel Társával Csoportban Szervezett esemény keretében

Vizsgálat

A felmérés során a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg. 2. INDIKÁTOR – A zöldterület-használat időpontja MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőív segítségével. A felmérést a zöldterületen belül, helyszíni bejárás során, a használók körében kell elvégezni. Kérdés a látogatókhoz: Általában mikor keresi fel ezt a zöldterületet?

Munka előtt Munka után Ebédidőben Napközben Csak hétvégenként Útban máshova

A válaszok teljes száma alapján ki lehet fejezni a különböző kategóriák arányát (%). Ha 25 % felett van valamelyik kategória, akkor nagyon jelentősnek mondható, 10 % alatt kevésbé jelentős. A felmérés alatt a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét (nem, kor, foglalkozás, stb.) is figyelembe kell venni. ELVÁRÁS Nem adható meg konkrét elvárás, hisz az adatok a használati szokásoktól függnek.


100% 90%

Példa

V is ite d wh en (% )

80% 70%

M u n k a / i s k o l a e lő t t

60%

M u n k a /is k o la u tá n

50%

E b é d id ő b e n

40%

N apközben

30%

H é tv é g é n

20% 10% 0%

Sze nt Is tv án Par

Nap lá s tó

Reu d n it z

G rü nau

G en oaP rà

3. INDIKÁTOR – A zöldterület szerepe a helyi lakosság szabadidős tevékenységében MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőívek segítségével. Az itt ajánlott módszer nagyban hasonlít a 2.6. kritérium (Esztétikai érték) 2. indikátorának módszerére. A felmérést a környék lakói között kell elvégezni, és a zöldterület szabadidős tevékenységekben betöltött szerepére kell koncentrálnia. Vizsgálat

Kérdések:

Szabadideje eltöltésében mekkora szerepe van ennek a zöldterületnek?

Mennyire alkalmas ez a zöldterület az Ön szabadidős tevékenységeihez?

A megkérdezetteknek 1-5-ig pontozni kell a zöldterületeket válaszuk alapján. (1 = Nem fontos, 5 = Nagyon fontos) Az értékelés során meg kell határozni az 5 pontos válaszok arányát az összes válaszhoz képest. Részletesebb vizsgálathoz minden értéket ki lehet számolni az összes válasz arányában. A vizsgálat során a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét is figyelembe lehet venni (nem, kor, foglalkozás, stb.). ELVÁRÁS

Értékelés

Megfelelő szintűnek tekinthető, ha a megkérdezettek legalább 51 %-a 5 ponttal értékeli a zöldterületet, jónak pedig ha a megkérdezettek 70 vagy még több százaléka értékeli 5 ponttal az adott zöldterületet. A kritérium alkalmazása során a zöldterületet aszerint kell értékelni, hogy milyen szerepet tölt be a helyi lakosság életvitelében. Azt is meg kell vizsgálni, hogy vajon a zöldterület elég lehetőséget nyújte a lakosság társas összejöveteleihez, és mennyire válik a zöldterület használata a mindennapi élet részévé.


Megjegyzés

1. Indikátor: A felmérés alapján a teljes válasz arányában ki lehet fejezni (%) azt, hogy az emberek mennyire élnek társadalmi életet a zöldterületen. 25 % felett nagyon jelentősnek mondható az eredmény, 10 % alatt kevésbé jelentősnek. Meg kell jegyezni, hogy mindenki szabadon dönthet arról, hogy miként és kivel szeretné a zöldterületet használni, nem lehet meghatározni, hogy mi a helyes módszer. A vizsgálat során a szokásokat fel lehet mérni, de helyes határértéket nem lehet felállítani, mivel a zöldterület funkciójától függően kisebb-nagyobb mértékben minden társadalmi csoportot ösztönözni kell a terület használatára. 2. Indikátor: Az eredmények alapján következtetni lehet arra, hogy az emberek a nap/hét melyik szakaszában látogatják előszeretettel a zöldterületet. Ideális esetben a park minden társadalmi csoport számára kínál lehetőségeket, így minden napszakban megfelelő mértékben látogatott a zöldterület (pl. idős nyugdíjasok és gyerekes anyukák napközben, iskolások délután, fiatalok esténként, dolgozó emberek ebédidőben és munka után).


A városi zöldterület használata Kritérium N° 3.6

Társadalmi egyenlőség

Ez a kritérium arra irányul, hogy kortól, nemtől, társadalmi helyzettől, kulturális háttértől vagy Leírás

jövedelemtől függetlenül bárki, különböző akadályoztatások, vagy megkülönböztetések nélkül használhassa a zöldterületet. Ennek érdekében célszerű olyan felméréseket végezni, melyek felderítik az akadályozó tényezőket. A zöldterületeknek a társadalom minden rétege számára vonzó és elérhető közösségi területeknek kell lenniük, és fontos szerepet kell betölteniük a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben.

1. INDIKÁTOR – A látogatók társadalmi összetétele MÓDSZER Az értékeléshez szükséges információkat helyszíni bejárás és/vagy kérdőívek segítéségével lehet megszerezni. A helyszíni bejárás alkalmával jegyezzük fel a zöldterületen tartózkodó különböző embercsoportokat. A következő felsorolás feltünteti a lehetséges kategóriákat. Helyszíni megfigyelés a következőre vonatkozzon: Milyen társadalmi csoportok vannak jelen a parkban és milyen arányban?

Vizsgálat

Korcsoport szerint (gyerekek, kamaszok, fiatal családosok, idősebbek, stb.) Nem szerint (férfiak, nők) Etnikai csoportok szerint (a helyi kisebbségek) Speciális igényű csoportok szerint (fogyatékosok, munkások, kisiskolások, tanulók, hajléktalanok stb.) Kisgyerekes anyukák/apukák

Ha lehetséges, akkor kombináljuk a helyszíni bejárás eredményeit a kérdőív válaszaival. A felmérést helyszíni bejárás során, a zöldterületen lévő emberek között kell elvégezni. A kérdések a következők:

Hány éves? (5 évenként legyenek a korcsoportok)

Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (kategóriák a nemzeti tanrend alapján)

Mi a foglalkozása? (helyi helyzetnek megfelelő kategóriák, de az irodai és a fizikai dolgozókat meg kell különböztetni)

Milyen nemzetiségű? (helyi helyzetnek megfelelő kategóriák)

A legfőbb cél az, hogy meghatározzuk a zöldterület használóinak „összetételét”. ELVÁRÁS A kritérium célja, hogy meggyőződjünk arról, hogy a társadalom minden csoportja használni tudja a zöldterületet. A különböző csoportok százalékos arányából kiderül, hogy van-e olyan csoport, amely csak kis százalékban, vagy egyáltalán nincs jelen a zöldterületen. De az is kiderül, hogy a környéken milyen társadalmi csoportok laknak.


2. INDIKÁTOR – Elhanyagoltság, a kezelés hiányosságai MÓDSZER Az elhanyagoltság és a kezelés hiányosságának jelei (pl. elhagyott autók, elburjánzott növényzet, megrongálódott gyalogutak, törött kerítés/világítás/padok, szeméthalmok) elriasztják az embereket a zöldterület használatától. A terület helyszíni felmérése során jegyezzük fel az elhanyagoltság jeleit, illetve a kezelés hiányosságait, és becsüljük meg, hogy mindez milyen mértékben van jelen. ELVÁRÁS A területnek megfelelően kezeltnek kell lennie, és nem szabad, hogy elhanyagolt terület benyomását

Vizsgálat

keltse. 3. INDIKÁTOR – Társadalmi tolerancia hiánya MÓDSZER A zöldterület helyszíni bejárása során fel kell mérni, hogy vannak-e graffitik, banda nevek, rasszista feliratok a közeli épületeken/kerítéseken/vasúti vágányokon/hidakon. A rasszizmus legfőbb célcsoportjait azonosítani kell. ELVÁRÁS A rasszizmus jeleit el kell tüntetni. 4. INDIKÁTOR – A társadalmi intolerancia elleni intézkedések jelenléte MÓDSZER Ellenőrizzük, hogy léteznek-e olyan intézkedések a zöldterületen, melyek a társadalmi intolerancia ellen lépnek fel. Ez lehet olyan hivatalos személyzet, vagy önkéntesek csoportja, akik megakadályozzák a rongálást. ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

Amennyiben szükséges, megfelelő hatékonyságú intézkedés legyen a területen. Ezzel a kritériummal a zöldterületen megjelenő társadalmi kirekesztettség mértékét lehet vizsgálni és értékelni. Vizsgáljuk meg, hogy a helyi önkormányzat tett-e valamilyen intézkedést a társadalmi kirekesztettség megszüntetésére. Ez a kritérium különösen fontos, mivel a zöldterületek, mint a társas összejövetelek és a szabadtéri tevékenységek kedvelt területei, fontos szerepet tölthetnek be a társadalmi kohézió erősítésében. Ha szükséges, készítsünk erre irányuló fejlesztési javaslatokat. Helyszíni bejárás és/vagy kérdőívek segítségével meg lehet vizsgálni, hogy milyen arányban vannak jelen a különböző korcsoportú/iskolázottságú/hivatású emberek vagy etnikai csoportok. Hasonlítsuk össze a zöldterület látogatóinak összetételét a környék lakosainak összetételével (népszámlálás eredményei). Vizsgáljuk meg, milyen csoportok hiányoznak a látogatók közül, és a helyi önkormányzat zöldterületekkel foglalkozó osztályának segítségével próbáljuk meghatározni ennek okát. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy városi környezetben lévő zöldterületeken a városi élet negatív hatásai is érzékelhetővé válnak, így a kedvezőtlen helyzet megszüntetéséhez intézkedésekre lehet szükség.



Leírás

Kritérium N° 3.7

Biztonság

Minden ember, de különösen a gyerekek és a nők számára fontos, hogy a városi zöldterületek csendes és biztonságos helyként funkcionáljanak. Az emberek koruktól, nemüktől és fizikai állapotuktól függetlenül élvezik a csendet és a zöld természetet. Ennek kedvező hatása van a városi élet minőségére, valamint az adott zöldterület látogatottságának gyakoriságára. A könnyű elérhetőségtől kezdve a jó karbantartásig sok vonzótényező hozzájárulhat a zöldterület kedvező megítéléséhez, de vannak, akik a rossz közbiztonság miatt (ami lehet valóban rossz, vagy csak képzelt) mégsem látogatják. Mindez negatív hatással lehet az életminőségre, csökken a látogatók száma és romlik a környékről alkotott kép megítélése. 1. INDIKÁTOR – A zöldterületen és környékén őrködő járőr/gondnok jelenléte MÓDSZER A zöldterület helyszíni bejárása során a vizsgálat tárgya elsősorban az, hogy vannak-e a zöldterületen a bűncselekmények megelőzését szolgáló intézkedések/felszerelések. A következő felsorolás megad néhány lehetséges kategóriát. A zöldterület helyszíni bejárása során a következőt kell megvizsgálni: Hogyan ellenőrzik/védik a zöldterületet?

Kerítéssel Őr/gondnok jelenlétével Térfigyelő rendszerrel Nem védik

ELVÁRÁS Helyi gondnokok vagy járőrök növelhetik leghatásosabban a látogatók biztonságérzetét.

Vizsgálat

2. INDIKÁTOR – A zöldterületen történt bűnesetek száma MÓDSZER A zöldterületen 1 év alatt elkövetett bűnesetek számát kell meghatározni a vizsgálat során. A bűncselekmények listáját a helyi rendőrségen lehet megszerezni. Ezeket a bűncselekményeket az országos osztályozási rendszer alapján tartják nyilván. Ha nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor a helyi önkormányzat illetékes képviselői becsülhetik meg, hogy egy adott zöldterületen sokkal több/ több/ körülbelül ugyanannyi/ kevesebb/ sokkal kevesebb bűncselekmény történik, mint a város többi részein. ELVÁRÁS A zöldterületen belül elkövetett bűncselekmények száma ne haladja meg a zöldterületen kívül eső területeken elkövetett bűncselekmények számát. A zöldterületen és a zöldterületen kívül elkövetett bűncselekmények aránya kevesebb legyen, mint 1. 3. INDIKÁTOR – A zöldterületen belül elkövetett bűncselekmények típusai MÓDSZER A bűncselekményeket a következő csoportokba lehet sorolni: személy ellen elkövetett bűncselekmények, személyes tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, és köztulajdon ellen elkövetett bűncselekmények (vandalizmus). Ezeket százalékos arányban kell kifejezni. ELVÁRÁS Az adatok változóak, de a bűncselekmények száma a lehető legkevesebb legyen.

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 4. INDIKÁTOR – A látogatók bűncselekményektől való félelemérzete MÓDSZER A lakosság véleményének felmérése kérdőívek segítségével. A megbízható kép kialakításához a zöldterületen tartózkodó helyi lakosok mellett azokat a lakosokat is meg kell kérdezni (pl. otthonukban felkeresve), akik nem látogatják a vizsgált zöldterület. A kérdés:

Félt valaha is ezen a zöldterületen? (1 pont = Gyakran, 5 pont = Soha) Ha igen, miért?

Érezte-e azt, hogy nem szívesen látják ezen a területen? (1 pont = Gyakran, 5 pont = Soha) Ha igen, miért?

A biztonságérzet mértékét az összes válasz és az 5 pontos válaszok arányában lehet kifejezni (%). Gondosan meg kell vizsgálni a félelemről adott megjegyzéseket, és a leggyakoribb okokat is fel kell jegyezni. A vizsgálat során a megkérdezettek szociális és gazdasági hátterét is figyelembe lehet venni (nem, kor, foglalkozás, stb.). Vizsgálat

ELVÁRÁS Megfelelő szintűnek tekinthető, ha a megkérdezettek legalább 51 %-a 5 ponttal értékeli a zöldterületet, jónak pedig ha a megkérdezettek 70 vagy még több százaléka értékeli 5 ponttal az adott zöldterületet. 5. INDIKÁTOR – Bűnmegelőzésre irányuló közösségi intézkedések MÓDSZER Ezzel kapcsolatos információt helyszíni bejárás és/vagy a helyi önkormányzat munkatársaival folytatott beszélgetések során lehet szerezni. A következő felsorolás megad néhány lehetséges kategóriát. A vizsgálat során a következő kérdésre kell választ keresni: Milyen jellegű intézkedésekkel találkozhatunk a környéken?

Fiatalok alkalmazása

Egyházi munka

Drog megelőzés

Pszichológiai és szexuális felvilágosítások

Egyéb……..(részletezve)

ELVRÁS

Értékelés

Legalább háromféle, bűnmegelőzésre irányuló közösségi intézkedés legyen a környéken. A kritérium vizsgálatának célja az adott zöldterület biztonságának a megítélése. Ha a bűncselekményekről szóló statisztikák és a lakosság véleménye alapján is az derül ki, hogy a zöldterület nem biztonságos, akkor meg kell határozni, hogy milyen biztonsági intézkedések szükségesek a tényleges és a potenciális látogatók biztonságérzetének növeléséhez. A biztonsággal kapcsolatos problémák feltárásához és megoldásához a helyi lakosság, a helyi önkormányzat és a bűnmegelőzési tanácsadók közti párbeszéd kialakítása szükséges.



Leírás

Kritérium N° 3.8

Használatból eredő konfliktusok

A zöldterületek használata során konfliktushelyzet adódhat a különböző korosztályú, más társadalmi és/vagy kulturális háttérrel rendelkező csoportok között. Ezek a konfliktusok korlátozhatják a zöldterület szabad használatát, és akadályozhatják a zöldterület fejlesztését. Ez a kritérium azt vizsgálja meg, hogy jellemző-e az adott zöldterületre a generációk és etnikai csoportok közötti konfliktusok jelenléte. INDIKÁTOR – Használatból eredő konfliktusok jelenléte MÓDSZER Az értékeléshez szükséges információkat a látogatók véleménye alapján és/vagy a helyi önkormányzat munkatársaival folytatott beszélgetések során lehet beszerezni. Konfliktushelyzet kialakulhat, pl. a különböző társadalmi és etnikai csoportok között, kutyasétáltatók, biciklis vagy görkorcsolyás gyerekek és a járókelők között.

Vizsgálat

Kérdés a látogatókhoz és/vagy az önkormányzat munkatársaihoz:

Tud bármiféle konfliktusról, mely a különböző látogatócsoportok között alakult ki? Ha igen, melyek ezek?

Tudná osztályozni a konfliktus mértékét 1-től 5-ig? (1 pont = Jelentéktelen, 5 pont= Nagyon jelentős)

Az interjúk és a kérdőívek segítségével kell elkészíteni a listát a zöldterületen kialakult konfliktusokról. Értékeljük ezek jelentőségét a helyi társadalom életében. ELVÁRÁS

Értékelés

Ha sokan választották az 1 pontot, akkor az arra utal, hogy kevés a konfliktus a területen. Megfelelő szintűnek tekinthető, ha a megkérdezettek legalább 51 %-a értékeli jelentéktelennek a konfliktusokat. Jó értéknek számít, ha a megkérdezettek 70 vagy még több százaléka választja ezt a kategóriát. Ezzel a kritériummal az adott zöldterületen belül kialakuló konfliktusok típusát és jelenőségét lehet elemezni. Az értékelés során a különböző csoportok közti konfliktusok feloldására is ki kell térni.



Leírás

Kritérium N° 3.9

Több-funkciósság

A városi zöldterületek használati értéke annál nagyobb, minél többféle célra lehet őket használni. Ez különösen fontos, hiszen az alacsony számú városi zöldterületeket olyan hatékonyan kell kihasználni, amennyire csak lehet. Ha egy-egy funkciót egyszerre túl sokan vesznek igénybe, akkor megnő a zöldterületre nehezedő nyomás, és több konfliktushelyzet alakulhat ki. Mindez negatív hatással lehet a városi élet minőségére. 1. INDIKÁTOR – Az állandó jellegű funkciók száma MÓDSZER A zöldterület helyszíni bejárása során fel kell jegyezni a meglévő állandó jellegű funkciókat. Ez alatt azokat a funkciókat kell érteni, melyek állandóan rendelkezésre állnak a területen, például a sétálás, kerékpározás, falmászás, ha van erre alkalmas fal, kertészkedés, játék, stb. Ha sport és vendéglátós lehetőségek is adottak (pl. uszoda, étterem), akkor ezek is az állandó jellegű funkciók közé tartoznak. Az állandó funkciók számát a teljes terület arányában kell kifejezni (ha). ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg. 2. INDIKÁTOR – Az időszakos jellegű funkciók száma

Vizsgálat

MÓDSZER A zöldterület helyszíni bejárása során fel kell jegyezni az ideiglenes funkciókat. Ezalatt azokat a funkciókat kell érteni, melyek nincsenek az év minden szakában jelen a zöldterületen és speciális felszereléseket, előkészületeket igényelnek, például vásárok, cirkusz, zenei koncertek, stb. A következőképpen lehet ezeket csoportosítani: szórakoztatás, zene, oktatás vagy egyéb. A különböző időszakos funkciók száma mellett az események gyakoriságát is meg kell jelölni (hetente, havonta, évente egyszer, kétszer egy évben, és így tovább). Az ideiglenes funkciók számát a teljes terület arányában kell kifejezni (ha). ELVÁRÁS Hektáronként évente egynél több alkalommal ne legyen időszakos funkció. 3. INDIKÁTOR – Az állandó funkciók használatának gyakorisága MÓDSZER A zöldterület helyszíni bejárása során meg kell határozni azon emberek számát, akik az állandó funkciókat gyakorolják. A gyakorolt funkciók intenzitásának mértékét a látogatók átlagos számának arányában lehet kifejezni. A funkciókat rendszeresen/ átlagosan/ ritkán használt kategóriákba lehet osztani. A különbségek lehetnek a téli, nyári, hétköznapi és hétvégi felmérések eredményei között. ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg.

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 4. INDIKÁTOR – Az időszakos funkciók használatának gyakorisága

Vizsgálat

MÓDSZER A zöldterület helyszíni bejárása során meg kell határozni azon emberek számát, akik az ideiglenes funkciókat gyakorolják. A gyakorolt funkciók intenzitásának mértékét a látogatók átlagos számának arányában lehet kifejezni. Ez alapján a funkciókat rendszeresen/ átlagosan/ ritkán használt kategóriákba lehet osztani. Különbségek lehetnek a téli, nyári, hétköznapi és hétvégi használat mértéke között. ELVÁRÁS

Értékelés

Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért egységes elvárás nem fogalmazható meg. Ezzel a kritériummal a zöldterület legfőbb funkcióit és azok jelentőségét lehet vizsgálni és értékelni. Minél több funkció van egy területen, annál kedvezőbb, bár a túl nagy mértékű használat negatív hatással lehet a terület környezeti minőségére, ráadásul a látogatók közti konfliktusok kialakulásának esélye is nőhet. Az állandó funkciók jelenléte rendkívül előnyös abban az esetben, ha a funkciók kiegészítik egymást, és nem okoznak problémát sem a területre, sem más használati módra nézve. A túl nagy súlyban jelenlévő időszakos funkciók szintén a terület sérülését és konfliktushelyzeteket okozhatnak.

Megjegyzés

Az állandó és időszakos funkciók a zöldterület típusától függnek. Például egy városi erdő kevesebb lehetőséget rejt magában, mint egy intenzíven használt játszótér. Ezért az elvárásokat a zöldterület jellege alapján kell meghatározni. Az alábbi felsorolás néhány kikapcsolódási módot tartalmaz, ezek olyan tevékenységek, melyekhez nem szükséges speciális eszköz, és melyek egy természetes zöldterület jellemző állandó funkciói.

Sétálás Kocogás Relaxálás Olvasás Napozás Kutyasétáltatás Sporttevékenység Gyerekek játéka Természet megfigyelése


A városi zöldterület használata Kritérium N° 3.10

Közösségi események szervezése

A zöldterületek nemcsak rekreációs tevékenységek számára nyújtanak lehetőséget, hanem kulturális, Leírás

vallási vagy családi összejövetelek részére is. Helyet adnak különféle közösségi rendezvényeknek, mint pl. ünnepségek, vallási fesztiválok, vásárok, piacok és más hasonló események. Családi események, így pl. piknik, születésnapi parti és barbecue számára is megfelelő. A helyi önkormányzat kidolgozhat olyan koncepciót, melynek célja ezen tevékenységek támogatása, és ezzel a társadalmi kohézió erősítése a környéken.

INDIKÁTOR – A helyi önkormányzat stratégiái, melyek elősegítik a családi és közösségi események Vizsgálat

megrendezését MÓDSZER – A helyi önkormányzat intézkedéseinek megismerése. Az önkormányzat munkatársaival folytatott konzultációk alapján értékelni kell azokat a speciális programokat, melyek célja a zöldterületen tartott közösségi eseményeket támogatása.

Értékelés

HATÁRÉRTÉK – Támogatni kell a különböző közösségi és családi eseményeket.

A fent említett indikátor segítségével a zöldterület közösségi életben betöltött szerepét lehet vizsgálni és elemezni. Ha nincsenek ilyen közösségi események a területen, vagy csak nagyon ritkán, akkor végig kell gondolni, hogy milyen módon tudná a városvezetés ezen események megrendezését támogatni.



Leírás

Kritérium N° 3.11

A zöldterület és az oktatás kapcsolata

Ez a kritérium az oktatás és a zöldterület közti kapcsolatot elemzi. Az oktatás szempontjából a gyerekek a zöldterületek egy speciális látogatói csoportját képezik. A zöldterületekkel való kapcsolat megjelenhet a kötelező szintű iskolai tantervben, de fakultatív oktatás kapcsán is (pl. a madár megfigyelés, fényképezés, helyi történelem megismerése, terepszemle). A zöldterületek oktatásra való alkalmasságának mértéke függ a terület méretétől, elérhetőségétől és minőségétől. 1. INDIKÁTOR – A zöldterület bevonása a kötelező tantervi oktatásba MÓDSZER Az értékeléshez szükséges információkat a helyi iskolák képviselőivel folytatott konzultációk során lehet megszerezni. A vizsgálat során azt kell felmérni, hogy a zöldterületet felhasználják-e az iskola tantervében oktatási célokra. Ha igen, akkor az alábbiak alapján vizsgáljuk meg, hogy: milyen célra használják; milyen órákat és heti hány alkalommal tartanak zöldterületeken (pl. ökológiával, botanikával, geológiával, történelemmel, térképészettel, rajzolással vagy testneveléssel kapcsolatos tantárgyak); milyen módon használják a zöldterületeket oktatási célokra: - Kirándulások - Szabadban tartott órák - Gyakori zöldterület látogatások (napi, heti, idényjellegű, stb.) - Egyéb

Vizsgálat

ELVÁRÁS A zöldterület oktatási célú használata különösen javasolt abban az esetben, ha az iskola közel van a zöldterülethez, vagy ha az oktatás számára különleges lehetőségeket tud nyújtani a terület. 2. INDIKÁTOR – A fakultatív, szabadon választható iskolai tevékenységek zöldterületen, melyeket az iskola vagy az önkormányzat szorgalmaz MÓDSZER Az információkat a helyi iskolák képviselőivel folytatott beszélgetések során lehet megszerezni. A vizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy felhasználják-e a zöldterületet fakultatív, szabadon választható oktatási célokra. Ha igen, akkor az alábbiak alapján vizsgáljuk meg, hogy:

milyen célra használják. A gyerekek bevonása alapján határozzuk meg ezeknek a tevékenységeknek a jelentőségét (1 pont = Kis jelentőségű, 5 pont = Nagy jelentőségű).

A helyi önkormányzat vagy az iskolai tantestület képviselőihez intézett kérdések: Milyen fakultatív, különleges tevékenységeket javasol az iskola vagy az önkormányzat? Meg kell becsülni a javasolt tevékenységek mellett a résztvevő tanulók számát is:

Fotózás Terepszemle Élővilág megfigyelése Egyéb

ELVÁRÁS A zöldterület legyen alkalmas kiegészítő iskolai tevékenységek számára is.

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint 3. INDIKÁTOR – A helyi iskolák és a zöldterület fenntartói közti együttműködés MÓDSZER Információkat a helyi iskolák képviselőivel folytatott beszélgetések során lehet szerezni. Fel kell mérni, hogy van-e együttműködés a helyi iskolák és a zöldterület fenntartói vagy a helyi önkormányzat között. Ha igen, akkor az együttműködés szintjét és módját is meg kell határozni, pl. a diákok bevonása a fenntartási munkákba, élővilág gondozása stb. ELVÁRÁS Megfelelő szintű együttműködés szükséges. 4. INDIKÁTOR – A zöldterületen lévő oktatási/nevelési célú információk Vizsgálat

MÓDSZER A zöldterület helyszíni bejárása során meg kell vizsgálni a meglévő információs táblákat, jeleket.

Az alábbi felsorolás segítségével vizsgáljuk meg a rendelkezésre álló információk tartalmát: Természet (botanika, fauna, geológia, stb.) Történelem Tervezés Építészet Egyéb…..(részletezve)

Az alábbi felsorolás segítségével vizsgáljuk meg információ elérhetőségét:

-

Szórólapokon, brossúrákon Információs táblákon Tanösvényeken Egyéb.... (részletezve)

ELVÁRÁS Legyen tájékoztató jellegű információ a zöldterületen. 5. INDIKÁTOR – A zöldterületen található tanösvények MÓDSZER Amennyiben a zöldterületen található tanösvény, helyszíni bejárás során az alábbi felsorolás

Vizsgálat

segítségével állapítsuk meg a tanösvény típusát.

Leginkább természeti értékekkel foglalkozó

Természetvédelmi témájú

Állatvilágot bemutató

Növényvilágot bemutató

Egyéb.... (részletezve)

ELVÁRÁS

Értékelés

Az a kedvező, ha vannak tanösvények a területen.

A vizsgálat során a zöldterület oktatási célú hasznosításának mértékét kell értékelni. Állapítsuk meg, hogy a terület elérhetőségéből, fajgazdagságából, esztétikai és kulturális értékeiből eredő lehetőségeihez mérten van-e oktatási célra hasznosítva.

Megjegyzés

ICC – Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Területi szint Ha a zöldterület vonzáskörzetében iskola található, akkor mindenképpen javasolt a zöldterület oktatási jellegű hasznosítása. A gyakorlatban az iskolák sajátos igényeik miatt speciális látogatói csoportot jelentenek. Tantárgyak egész sorát lehet a zöldterületeken oktatni, mellyel elérhető a gyerekek érdeklődésének felkeltése és ismeretük bővítése, és emellett a zöldterület tényleges használatának növekedését is eredményezheti.



Leírás

Kritérium N° 3.12

Helyettesíthetőség

A városi zöldterületek alternatívát jelentenek azon városlakók számára, akik másképpen nem tudnak „zöldhöz” jutni, például mert nem kertes házban laknak, nincs autójuk, kevés fizetésből élnek, vagy a gyerekek és az idősek. Ez a kritérium a lakások típusait használja annak mérésére, hogy az emberek mennyire függnek a helyi zöldterülettől, illetve hogy a helyi társadalomnak milyen mértékben van szüksége az adott zöldterületre. INDIKÁTOR – A vonzáskörzeten belül a különböző lakástípusokban élő emberek aránya MÓDSZER A környéken (500 m-en belül) élő lakosokat lakástípusuk alapján 2 csoportra kell osztani.

Kerttel nem rendelkező lakásokban élő emberek, ide tartoznak azok a lakosok is, akiknek a távolság miatt nincs közvetlen kapcsolata a saját kertjével, és a szociálisan hátrányos helyzetűek – toronyházban, belvárosi bérlakásokban élők. Ennek a csoportnak nagy szüksége van a helyi közhasználatú zöldterületre.

Kertes házban, vagy kerti kapcsolattal rendelkező lakásban, például ikerházban, sorházakban élő emberek. Ennek a csoportnak kevésbé fontos a helyi zöldterület.

ELVÁRÁS

Vizsgálat

A várospolitikának foglalkoznia kell a zöldterületek elérhetőségének témájával. 2. INDIKÁTOR – A zöldterület összes látogatójának arányában azon látogatók száma, akik másképpen nem jutnak zöldterülethez (a magyarázatot lásd a leírásban). MÓDSZER A „bezárt” látogatók és az összes látogató számát a kérdőívek, és a helyszíni bejárás alapján lehet meghatározni. A felmérést a zöldterületen tartózkodók között kell elvégezni, különböző napokon és különböző időszakokban. A felmérést a következő kérdések alapján kell elvégezni Kérdések a látogatókhoz: (__ Van

__ Nincs)

Van kertje? Van erkélye? Van nyaralója? Van hétvégi-kertje, telke? Van autója? Van gyereke? Szokott járni nyaralni?

A válaszok alapján próbáljuk meg megállapítani azon látogatók számát, akiknek nagy szükségük van az adott városi zöldterületre. Határozzuk meg arányukat az összes látogató számához viszonyítva. Ha arányuk magas, akkor nagy szükség van a vizsgált helyi zöldterületre. ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, ezért nem lehetséges egységes elvárást megfogalmazni.


Vizsgálat

3. INDIKÁTOR – A zöldterület használóinak jövedelme MÓDSZER A jövedelmek megoszlását jövedelmi-csoportokba sorolva kell felmérni, kérdőívezés során. jövedelmi-osztályokat az országos és a helyi jövedelmek alakulása szerint kell felállítani.

A

ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet egységes elvárást megfogalmazni. A felmérés alapján értékelni kell, hogy a környék lakosságának milyen mértékben van szüksége a helyi zöldterületre. Próbáljuk meghatározni azon emberek arányát, akiknek kifejezetten nagy szükségük van a zöldterületre. Vizsgáljuk meg, hogy a zöldterület mennyire szolgálja a szegény és a hátrányos helyzetű lakosság szükségleteit.

Mivel a lakástípusokra és a jövedelemre vonatkozó adatok és statisztikák országonként különbözőek, így nem lehet általánosan használható kategóriákat felállítani. Ehelyett a helyi statisztikákat kell alkalmazni. Meg kell jegyezni, hogy a zöldterületek a különböző vonzótényezőik miatt a távolabb élő lakosokat is vonzzák a területre. Ez a kritérium a zöldterületekkel, mint „pótló” területekkel foglalkozik, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy turisztikai látványosságként is szolgálhatnak a bennük rejlő lehetőségeik, felszereltségeik alapján. Így a helyi emberek is tűnhetnek turistáknak. Mindenesetre ezeknek a területeknek jól meghatározott arculatot kell kialakítani.



Leírás

Kritérium N° 3.13

Termelés

A városi zöldterület termelőképessége a zöldterületből kinyert és értékesíthető termékek számával definiálható (pl. fa, komposzt, magok, gyümölcsök). A városi zöldterület környezete számos természeti forrással rendelkezik, melyek energia előállítására felhasználhatók (korlátozott mennyiségben) a zöldterületen és a környező területeken. Tervezői szempontból cél, hogy a zöldterületek minél inkább önellátóak legyenek, tehát a zöldterületekről származó termékek eladásából biztosítani lehessen a zöldterületek fenntartását Ennek a kritériumnak a jelentősége országról országra, városról városra változik, mivel függ a technológiai fejlettségtől, a környezetvédelmi tudatosságtól és tervezői gyakorlattól éppúgy, mint az időjárási tényezőktől. 1. INDIKÁTOR – A zöldterületről származó termékek mennyisége és típusa MÓDSZER A zöldterületről származó különböző termékek számbavételekor az összes típusú terméket sorra kell venni, például fát, komposztot, virágokat, stb. A termékeket a következő csoportokba kell besorolni: energia, zöldség vagy gyümölcs, fa, komposzt és egyéb. Különbséget kell tenni az eladásra kerülő és a saját használatra (pl. komposzt a közparkok és közkertek számára) termelt áruk között. Amennyiben lehetséges, a termékek mennyiségét is meg kell határozni. ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet általános elvárást megfogalmazni. 2. INDIKÁTOR – A zöldterület 1 m2-ére jutó termékmennyiség MÓDSZER Az 1. indikátorban felsorolt termékek mennyiségét kell a teljes terület méretéhez viszonyítani (m2).

Vizsgálat

ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet általános elvárást megfogalmazni. 3. INDIKÁTOR – A zöldterület 1 m2-ére jutó termék értéke MÓDSZER A termékek értékét meg kell becsülni és a zöldterület méretéhez képest kell meghatározni. Ha nincs erre vonatkozó adat, akkor a következő kategóriák használhatók az értékeléshez: csekély jelentőségű, közepes, jelentős, nagy jelentőségű. ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet általános elvárást megfogalmazni. 4. INDIKÁTOR – A természeti erőforrások hasznosítása energiatermelés céljából MÓDSZER Vizsgáljuk meg az adott zöldterületen a jelenleg hasznosított energiaforrásokat (szél, nap, víz, biomassza, stb.) és állítsunk össze egy listát a potenciálisan hasznosítható energiaforrásokról. Állapítsuk meg a különböző potenciális energiaforrások szerepét (1 pont = Alacsony, 5 pont = Magas). ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet általános elvárást megfogalmazni.


Vizsgálat

5. INDIKÁTOR – A természeti erőforrások jövőbeni felhasználásra vonatkozó tervek megléte MÓDSZER Ellenőrizzük az önkormányzat segítségével, hogy léteznek-e tervek a természeti erőforrások jövőbeni hasznosítására vonatkozóan. ELVÁRÁS

Értékelés

Szükséges ilyen tervek megléte. Vizsgáljuk meg és értékeljük a zöldterületen lévő természeti erőforrások kitermelésének mértékét és a további lehetőségeit. Ha nem szerepel az önellátás kérdése a város zöldfelületi politikájában és terveiben, akkor ki kell dolgozni a gazdasági szempontú önellátás megvalósításának lehetséges lépéseit.



Leírás

Kritérium N° 3.14

Foglalkoztatás

Ez a kritérium a vizsgált városi zöldterület foglalkoztatási lehetőségeit méri fel. A munka lehet közvetlen, mint a zöldterület fenntartása, vagy lehet közvetett alkalmazás, mint pl. vendéglátói tevékenységek, oktatás vagy egyéb szolgáltatások. Általában ennek a témának pozitív a megítélése, mivel növeli a foglalkoztatottság mértékét a környéken és bővíti a zöldterület használatának lehetőségeit. 1. INDIKÁTOR – A zöldterület 100 m2-ére jutó „zöld munkakörök” száma MÓDSZER

Vizsgálat

A „zöld” munkakörben dolgozók száma tartalmazza a teljes és a rész munkaidőben dolgozókat egyaránt. Különbséget kell tenni a közvetlen (a zöldterület kezelésében, fenntartásában dolgozók) és a közvetett alkalmazottak (azok, akik ugyan a zöldterületen dolgoznak, de nem a fenntartási vagy adminisztratív munkákat végzik) között. Az alkalmazottak számát a zöldterület méretével kell kifejezni (per 100 m2). ELVÁRÁS Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet általános elvárást megfogalmazni. 2. INDIKÁTOR – A zöldterülettel kapcsolatos munkát végzők száma a zöldterület számához viszonyítva (fő/1000 látogató)

látogatóinak

MÓDSZER A vizsgálat során az 1000 látogatóra jutó alkalmazottak számát kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak számát el kell osztani a napi látogatók számával és 1000-re meg kell szorozni. A napi látogatószámot helyszíni bejárás során lehet meghatározni. ELVÁRÁS

Értékelés

Ezzel a kritériummal a zöldfelület kapacitása az alkalmazottak tükrében jellemezhető. Vessük össze, hogy az alkalmazottak száma a korábbi időszakokhoz képest csökkent vagy nőtt. Vizsgáljuk meg a közvetlen és közvetett alkalmazottak arányát.

Megjegyzés

Az adatok az egyes területekre jellemzőek, így nem lehet általános elvárást megfogalmazni.

Meg lehet határozni azon önkéntesek munkaidejét is, akik a terület őrzésében, fenntartásában vagy más hasonló tevékenységben vesznek részt. Mivel ők ingyen dolgoznak, ezért csak a munka időtartamát, illetve a természetbeni juttatásokat lehet megbecsülni.

A városi zöldterület használata

Recommend Documents