A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Püspökladányi

Hírek

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXI. évfolyam 14. szám • 2010. augusztus 11. • Ingyenes

KUPAGYŐZTES PLE Megnyerte a Magyar Kupa Hajdú-Bihar megyei sorozatát a PLE futballcsapata, amely a döntőben kiütéses, 5-0-s diadalt aratott a Báránd ellen. Szabó László alakulata imponáló teljesítménnyel lett kupagyőztes, hiszen a tavasszal elkezdődött kupacsaták valamennyi mérkőzését magabiztosan nyerte meg. Fülöpék elsőként a Derecske vendégeként bizonyultak jobbnak 4-2 arányban, majd a megye II-es Blondy FC-t verték idegenben 7-1-re. Ezt követte a legnagyobb „falat”, a szintén NB III-as Balmazújváros elleni derbi, ahol óriási csatában, vesztett állásból fordítva sikerült 4-2-re nyerni. Az elődöntőben a Hajdúsámson volt az ellenfél, s ez a fellépés sem okozott különösebb gondot: a vége 6-1 lett ide. Ezek után következett a július 31-i Bárándon megrendezett finálé, ahol a Sándor Tamás, Madar Csaba, Kerekes Zsombor, Fórián Zsolt, Szatmári Csaba nevével fémjelzett, hajdani lokistákból álló házigazdák fogadták a mieinket. A várt nagy csata azonban elmaradt, mivel focistáink az első félidőben „lemosták” a vendéglátókat a pályáról. A 3. percben Kanál Roland, a 8. percben Szabó Máté, a 10. percben Domokos Imre, majd a 28., és a 43. percben egyaránt Czibi Lajos mattolta a hazaiakat kialakítva az 5-0-s végeredményt.

Fotó: Faragó László

Önkormányzati választás 2010 Az önkormányzatok augusztus 16-án, hétfőn kezdik postázni az értesítőket és ajánlószelvényeket az október 3án tartandó önkormányzati választásokra. A személyre szóló, a választás időpontját és helyét tartalmazó értesítőt és az ajánlószelvényeket a választópolgárok egy borítékban kapják majd meg augusztus 16-a és 19-e között. A lakók három ajánlószelvényt kapnak: ezeken a polgármester személyére, az önkormányzati képviselő személyére tehetnek ajánlást, illetve a pártok megyei listáján szereplő jelöltekre szavazhatnak.

2.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

Aratás helyett kármentés Tavaly ilyenkor már megteltek a gabonatárak, idén viszont sok tározó üresen marad. Ennek oka pedig az, hogy csak a ladányi határban több mint 1000 hektár bevetetlen földterület van, az elvetett növényeket pedig nem lehet betakarítani. Az elmúlt hetekben lehullott mintegy 120 mm csapadék miatt meg sem lehet közelíteni a földeket: a gazdák kármentést végeznek aratás helyett. A helyi földtulajdonosok kára már most 1 milliárd forintra rúg.

A gazdák többnyire tehetetlenül állnak a vízzel borított földjeik előtt, vagy éppen próbálják kiszabadítani a sárban ragadt kombájnokat. Mindeközben pedig a falugazdász irodát járják rendszeresen, hogy bejelentsék a rendkívüli állapotot. Sajnos ez az idei aratási helyzetkép. Matkó József falugazdász elmondta, hogy idén 560 termelő igényelt területalapú támogatást, és már több mint kétszázan a vis majort is bejelentették. Mostanáig a ladányi határra lehullott mintegy 600 mm csapadék ugyanis teljesen ellehetetlenítette a mezőgazdasági munkákat. A rekord csapadékmennyiség miatt pedig az elszenvedett kár mértéke is csúcsot dönt. A helyzetet pedig még tovább súlyosbítja, hogy több gazda földjét már sokadszorra önti el az alsófutaki csatorna vize. -Már harmadjára árasztotta el a földjeinket a víz. Egyszerűen nem tudunk rámenni géppel, hogy bármit is csináljunk vele. Nagy nehezen elvetettünk, de vegyszerezni, húzatni nem tudtuk, mert elöntötte a víz. Azért, mert az alsófutaki csatorna nem fogadja a vizet. Sőt, annyira tele van, hogy visszafele folyik. A Muszáj dűlőben 200 méter szélességben ömlött egyenesen rá a szántóföldünkre a víz –panaszkodott Zilahi Sándor. És nem csak az ő búzáját vitte ki a víz. Keserű László már körülbelül 10 millió forint kárt szenvedett ebben az évben, mivel valószínűleg a búzáját sem tudja learatni, és 25 hektár lucernája is teljesen odaveszett. A kialakult helyzetért pedig egyértelműen az alsófutaki csatorna kezelőjét, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot okolják. Azt mondják, ilyen kár biztosan nem következett volna be, ha a csatorna elvezeti a földről a belvizet. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke is kilátogatott a ladányi határba, hogy személyesen is felmérje a helyzetet. -Jómagam többször jártam el abban az ügyben, hogy legyen elegendő forrás a természeti katasztrófák megfelelő módon történő kezelésére. Azt gondolom, a helyzetet minősíti, hogy az előző kormányban egymásra mutogatott az agrártárca és a pénzügyminisztérium, és nem merték felvállalni a helyzetet. Most viszont azt várjuk el, hogy érdemben lépjenek, szülessenek meg az intézkedések –szögezte le Jakab István, miután látta a csatorna és a búzatáblák állapotát. Természetesen felkerestük a TIKÖVIZIG képviselőjét is. Szabó Sándor szakaszmérnök telefonon annyit mondott, hogy az

alsófutaki szivattyútelep 24 órában üzemel, a csatorna teljes hosszát pedig pályázati forrásból még ebben az évben megkotorják. Jakab István azonban elmondta, hogy a problémára olyan megoldást kell találni, amely hosszú távon is működőképessé teszi a rendszert. -A szakmai tudás rendelkezésre áll, és a technikai is. Hamarosan egy kézbe kerül a csatorna, a műtárgyak és az egész működtetés rendszere, méghozzá az állam kezébe. A gazdák pedig innentől kezdve a társulati díj fizetése alól is mentesülnek. Nem lehet a gazdákra rakni a terheket. Ráadásul úgy, hogy közben nem oldják meg a problémáikat – mondta le a MAGOSZ elnöke. Bihari Imre gazda elmondta: normál időszakban négyszer annyi területről tudják levágni a gabonát, mint most, és a nehéz terep miatt az üzemanyag-felhasználás is háromszoros. A termés ezzel szemben viszont gyenge, és az ár is alacsony. A búza mázsáját a tavalyi, vagyis körülbelül 2800-3000 forintos áron veszik. A kevés termésátlag pedig hosszútávon több területen is drágulást eredményez. A gazdaságoknál pedig egy csődhullám indulhat el. Jakab István szerint ezt mindenképpen meg kell előzni, és kormányzati segítséget kell nyújtani a gazdáknak. - Én csak remélni tudom, hogy a püspökladányi gazdák a nemzeti kárenyhítési rendszerben benne vannak, mert ezt az alapot fel kell tölteni, és ezen keresztül kell segíteni a gazdáknak. Azon túlmenően pedig természetesen akár hitel-átütemezésekkel, akár a támogatások kifizetésének előrehozásával, vagy a jövő évi támogatások faktorálásával kell forráshoz juttatni a gazdákat – mondta Jakab István. A ladányi gazdák tehát el vannak keseredve. Azon túl, hogy a várt termés töredékét tudják learatni, a jószágok takarmányozását is drágán vett takarmányból kell megoldaniuk. Idén egymástól sem tudnak kérni –azt mondják, senkinek nincs. Segítséget most az égiektől várnak, hogy legalább az eső ne nehezítse tovább a helyzetet. De Jakab István leszögezte: amit ígért az új kormány, azt betartja, a gazdák kormányzati segítséget is kapnak.

Hamarosan költöznek a segítők Szinte csak a falak maradtak az egykori ovi épületéből. Megújul a tető, kicserélik a nyílászárókat, csúszásmentes burkolattal látják el a helyiségeket, és külső szigetelést kap. Természetesen az egész épület akadálymentesített lesz, valamint a fűtés, az elektromos rendszer és a vizesblokk is teljesen megújul. Az épület felújítására azért volt szükség, mert az intézmény Rákóczi utcai központi telephelye, a Római Katolikus Egyház tulajdonában van, és 2010. decemberéig vissza kell adni. Ezért a város az üresen álló óvoda felújítására pályázatot nyújtott be az Észak-Alföldi Operatív Program keretében. 81 millió 700 ezer forint támogatást sikerült nyerni, melyhez mintegy 4 millió forint önerőt biztosít az önkormányzat. A mintegy 550 m2-es létesítményben körülbelül 30 helyiséget alakítanak ki a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai és ellátottai számára. Az udvaron továbbá parkolót és garázst építenek, a filagóriát megjavítják, valamint egy Renault Kangoo gépjárművet vásárolnak. A kivitelezőnek október végéig kell befejeznie a létesítmény korszerűsítését. Ezt követően a Bocskai utcán működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Rákóczi utcai I. számú Idősek Klubja, valamint a Közösségi Pszichiátriai Ellátás birtokba veheti a modern, akadálymentesített épületet. A Rákóczi utcai telephely pedig visszakerül a katolikus egyház tulajdonába. Az egyházmegye részéről még nem született döntés az ingatlan további sorsáról. Rossz állapota miatt azonban az sincs kizárva, hogy lebontják –tájékoztatta lapunkat Lupsa Tamás plébános. Katona Csilla

3.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

Parlamenti Napló Arnóth Sándor országgyűlési képviselő jegyzete Sűrű volt a július a Parlamentben. Egymás után születtek az új döntések, törvénymódosítások. A kormány első 56 napján olyan rég esedékes témákban foglalt határozott állást, amihez az elmúlt nyolc évben nem akartak, vagy nem mertek „hozzányúlni” a szocialisták. Elkerülhetetlen volt a tucatnyi törvény felülvizsgálata és módosítása, hiszen ez jelenti az alapját annak az útnak, ami kivezeti Magyarországot a gazdasági, morális csődből. - Munkánkkal a nemzetközi média érdeklődését is felkeltettük. Mégpedig a bankadóval, amit eddig senki nem mert felvállalni. Egyfajta tabuként kezelték az országok. Mi, a polgári kormány tagjai -ahogy azt ígértük- a költségvetés hiánycéljának eléréséhez nem az embereket sújtó újabb megszorításokat vezettünk be, hanem úgy döntöttünk, hogy a bankokat fogjuk megadóztatni. Hiszen így is nagy a szociális katasztrófa, felelős politikus látja, hogy a végletekig kizsigerelt lakosságra nem lehet újabb terheket tenni. Ezt a döntésünket az MSZP nem támogatta, ők a bankok oldalára álltak azzal, hogy ellenezték a különadó a bevezetését. Ahogy a jegybankelnök 8,3 millió forintos fizetésének 2 millió forintra történő csökkentésével sem értettek egyet. A másik komoly probléma, amit kezelnünk kell, a devizahitelesek ügye. Elmondhatatlanul nagy felelőtlenség volt az elmúlt kormánytól, hogy megszüntette a kedvező 2-3%-os kamatú lakáshitelt. A lakosság devizahitelben adósodott el, és a forint gyengülése magával hozta a törlesztőrészletek emelkedését. Olyan döntést hoztunk a Parlamentben most, ami nem engedi a jelzálog alapú devizahitel felvételét. Azokat a családokat pedig, ahol árverezi a bank a házat, úgy védjük meg átmeneti időre, hogy kilakoltatási moratóriumot fogadtunk el 2011. április 15-éig.

A kormánynak a népe mellé kell állnia, ezért szavaztam, szavaztuk meg ezeket az óvintézkedéseket. Ahogy megígértük, módosítottuk a büntetőtörvénykönyvet is. Most már a bűncselekményeket elkövető fiatalok is elzárhatók, illetve a kis értékű lopásért is kiszabható elzárás. Utóbbi azért is nagyon fontos, mert itt vidéken ismerjük azt a helyzetet, amikor a gazda vet, a tolvaj pedig arat. Vagy, amikor a gondos háziasszony helyett a tolvaj eszi meg a csirkecombot. Ezzel a döntéssel megálljt parancsolunk a kisértékű lopásoknak, mert eddig 20 ezer forint alatt nem lehetett felelősségre vonni az elkövetőt. Most már lehet, sőt kell is! Innentől kezdve, ha mondjuk egy kiskorú eltulajdonít egy biciklit, vagy mobil telefont, akkor számoljon azzal, hogy őt már nem védi a törvény, hanem lecsukhatják. És a tyúktolvajt ugyanígy. A közbiztonságot, a biztonságélményt meg kell adni az embereknek. Én erre adtam a szavazatomat. Változtattunk az adótörvényeken is. Hiszen a vállalkozók olyan adóterheket cipelnek, hogyha valaki mindent befizet, akkor gyakorlatilag nem marad neki semmi, éhen hal. Ki kell fehéríteni a gazdaságot, meg kell teremteni azt a helyzetet, hogy érdemes legyen befizetni az adót. Kilenc kis adónemet ezért eltöröltünk, és a vállalkozóknak az egykulcsos adórendszert készítjük most elő, ami el fogja ismerni a családban nevelt gyermekek számát. De annak is ellent kell állni egyébként, hogy a társadalom rovására szülessenek meg olyan családokban gyermekek, akik egyébként arra rendezkedtek be, hogy a társadalom majd eltartja a gyerekeiket, őket. Nem szabad ebbe az irányba elmenni ismét, Ezért aztán az iskolalátogatáshoz kötjük a családi pótlék fizetését,

erről is döntöttünk. Meg lehetősen fárasztó volt ez az 56 napos vágta, törvényalkotási hajrá, de nem lesz kisebb és kevesebb a feladat az őszi parlamenti ciklusban sem. Hiszen az ország következő évi költségvetését kell előkészítnünk szeptemberben. Arnóth Sándor országgyűlési képviselő FIDESZ-KDNP

Eredményes volt a képviselői interpelláció! - Az aknafedlapokat már kicserélték, és az aszfaltgyűrődést is kijavítja a Közút KHT. a Bocskai-Petőfi utcákon Nem nevezhető döccenőmentesnek a közlekedés a 42-es számú főút püspökladányi szakaszán. Az út több pontján nagyméretű aszfaltgyűrődés nehezíti a közlekedők mindennapjait. Panaszkodnak is az autósok. Azt mondják, hogy akinek nincs helyismerete, vagy nem figyel oda a bukkanókra, akár balesetveszélyes helyzetbe is kerülhet. Dr. Felszeghy Szabolcs önkormányzati képviselő maga is tapasztalta az úthibákat, emellett pedig a lakosok is felkeresték már a főút ügyében. Ezért a legutóbbi testületi ülésen interpellált is a témával kapcsolatban. -Észleltem, hogy itt a Kossuth-Rákóczi-Petőfi utca kereszteződésében borzasztó nagy ütőkátyú alakult ki, ami a gyanútlanul autózók esetében komoly veszélyt jelent. Részben műszaki meghibásodás veszélyét, másrészt balesetveszélyt is. Ráadásul napról napra süllyed. Ezért jeleztem az önkormányzat ülésén, hogy lépni kell a javítás ügyében. És meg is történt a jelzés, illetve a tárgyalás, hiszen elkezdődött a javítási munka, sőt részben meg is valósult. A Magyar Közút Nonprofit Zrt-t kommunikációs osztályvezetője, Pécsi Norbert arról tájékoztatta lapunkat, tudnak a problémáról, hiszen rendszeresen figyelik az út állapotát. Júliusban pedig javítási munkálatok is történtek a főúton. Közel 1 millió forintot költöttek júliusban a ladányi útszakaszra. Ebből mintegy 450 ezer forint értékben a megsüllyedt aknafedlapokat hozták szintbe, közel 300 ezer forint értékben pedig kátyúzták az utat. A gyűrődések legfőbb oka pedig a Románia irányába bonyolódó nagyméretű kamion és nehézgépjármű forgalom, amihez természetesen hozzájárult a júliusi hőség is. Az út kezelőjétől azt is megtudtuk, hogy a tervek szerint augusztus első hetében megszüntetik a gyűrődéseket. Ha az időjárás engedi, előreláthatóan két óra alatt lemarják és kijavítják az úthibákat. Ám a nyár folyamán már nem várható nagyobb volumenű beavatkozás a 42-es számú főúton. Ellenben előkészítés alatt van egy őszre tervezett nagy felületű burkolatjavítási munka. Ebben pedig szerepel Püspökladány belterületi szakasza is. Ennek keretében több helyen visszamarják majd a burkolatot, és 5-6 cm-es új kopó réteget kap a felület. D. Sári Andrea

4.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

Új sírkert, bérsírbolt, koporsós urnafal, vízgyűjtő árok ásása minden lehetőséget megvizsgált az önkormányzat temetőügyben. Püspökladányi Lakosság ébresztő! Ezzel a figyelemfelkeltő címmel írott szórólap járja néhány napja Püspökladány utcáit. Az iromány azt sérelmezi és taglalja, hogy egy ideje nem lehet, s miért nem lehet a városban koporsós formában temetkezni. A téma meglehetősen kényes, és bizony tény, hogy sokakat érintett az eltelt hónapok során fájó módon. Mint ismeretes, tavasszal az egészségügyi hatóság függesztette fel a koporsós temetést a magas belvíz miatt. A soha nem látott mennyiségű csapadék okozza a bajt, hiszen 2-3 ásónyom után már feljön a víz a talajból, ami közegészségügyi szempontból a fertőzés kockázatát jelenti. 40 éve működik ezen a helyen a temető, s több alkalommal volt példa hasonlóra, de ilyen hosszú időn át nem volt tilalom, mint most. Országos probléma Az ország több megyéjében, mintegy 80 településen van a ladányihoz hasonló temetkezési tilalom. A Jászság településeinek 60%-án tilos a koporsós temetés. De nem lehet ilyen formában temetkezni Csongrád, Szolnok és Békés megye több településén sem. -Február végén tiltotta meg az ÁNTSZ a koporsós temetést. Bíztunk bene, hogy szárazabb idő esetén ez nem tart tovább néhány hétnél, de nem így lett. Azóta próbálunk minden eszközzel azon dolgozni, hogy megoldjuk a problémát. Számtalan ötlet felvetődött. Az egyik, hogy nyissunk új, magasabban fekvő helyen egy sírkertet. Ez azonban olyan hosszas hatósági procedúrát jelent, ami akár évekig is eltarthat. Hiszen egy új temetkezési helyet kijelölni, a szabványoknak megfelelő módon kialakítani, engedélyeztetni rendkívül nehéz és költséges is. Ilyen esetben persze a pénz nem számít -még akkor sem, ha szűkölködünk benne- hiszen számunkra a legfontosabb, hogy a gyász nehéz pillanatában legalább a temetkezési körülmények ne nehezítsék a hozzátartozók lelkét. Viszont ez egy olyan helyzet, amiben szűk a mozgásterünk. Ezt a temetőt és a mellette lévő tavakat nem a jelenlegi önkormányzat hozta létre, hanem 40 évvel ezelőtt a tanácsi rendszerben az akkori elöljárók. Nekünk most kezelni kell a problémát, ez a feladatunk, de nem segíti a munkánkat, ha bárki megkérdőjelezi azt: teszünk-e egyáltalán ennek érdekében valamit? Mert a kérdésre a válasz: igen. De a természettel sajnos nem tudunk dacolni. A másik elképzelésünk az volt, hogy szivattyúzzuk a vizet, vagy készítünk egy mélyített árkot a temető köré. De aztán kiderült, hogy ez sem old meg semmit, hiszen az itt összegyűlt szennyezett vizet utána nem tudjuk hova elvezetni. Ha pedig ismét visszajut a talajba, akkor az ivóvízre is veszélyt jelent. Most azon dolgozunk, hogy a magasabban fekvő parcellákat felszabadítsuk, és szárazabb idő esetén ide már hamarosan lehet temetni az ÁNTSZ mérései szerint –tájékoztatta lapunkatArnóth Sándor polgármester. -Nagyon nehéz ez az eset. Éppen ezért együtt érzünk mindenkivel, aki nem tudta úgy megadni a végtisztességet hozzátartozójának, ahogy szerette volna. De abban a város valamennyi polgára biztos lehet, hogy minden lehetőséget számba vettünk azért, hogy orvosoljuk a problémát. Ha tovább marad a száraz idő, akkor rátemetés már megtörténhetne. A temetőt üzemeltető AKSD Kft-vel annak a lehetőségét is megvizsgáltuk, hogy koporsós urnafalat hozzunk létre. Itt azonban nagy a temetkezési költség, 1 millió forint körüli összeg –mondja Petőné Papp Margit tanácsnok. Keserű László jegyző arról tájékoztatta lapunkat, hogy bérsírbolt ideszállításának lehetőségét is megvizsgálták. (Ilyen jelenleg már üzemel a debreceni köztemetőben, s éppen az ilyen esetekre hozták létre mintegy átmenti megoldásként, mert

A temetkezési tevékenységről szóló törvény előírja, hogy a sírgödör mélysége 2,5 méter vagy annál mélyebben található talajvízszint esetén 2 méter, koporsós rátemetésnél pedig 1,6 méter, de koporsós temetést nem lehet akkor elvégezni, ha a talajvízszint a 2 métert eléri. A városi köztemetőben elvégzett mérések alapján a szakemberek megállapították, hogy a köztemető mindegyik parcellájában jócskán meghaladja a talajvíz a 2 métert. Ezért a koporsós temetés nem lehetséges. Jelenleg egyetlen egy parcella van, ahol 1,6 méter a talajvízszint. Még ez sem engedi meg a koporsós temetést, az összes többi parcellában pedig ennél még mindig magasabb a vízszint. A köztemető munkatársai folyamatosan figyelik a változást, és erről a polgármesteri hivatalt rendszeresen tájékoztatják. nem csupán Ladányban okoz gondot a magas talajvíz, más települések is vannak a megyében, ahol nem lehet temetni –szerk.) Valamint a képviselő-testület ez év márciusában döntött arról, hogy a korábban lezárt egyes és kettes parcellát megszünteti, és újratemetés céljára fogja használni. Október 1-jével tudja az önkormányzat a parcellákat rendezni. Hamarabb erre azért nem volt mód, mert a döntéstől számítva el kellett telnie egy felhívási, intézkedési határidőnek arra, hogy akinek nyugszik itt hozzátartozója, az jelezze, esetleg meghosszabbítsa a fotó:illusztráció

sírhelybérletet. Ezt követően 30 centi vastagságú földréteggel kell meghordani a területet és akkor nagy valószínűséggel a talajvízszint lehetővé teszi a koporsós temetést –tudtuk meg jegyző úrtól, aki azt is hangsúlyozta: az előírások betartásának elmulasztásával akár 1 millió forint összegű bírságot is kiszabhat a hatóság az önkormányzatra. A temetkezés egy kegyeleti eset, érzékeny esemény a hozzátartozók, a családtagok számára. Viszont minden mozzanatát jogszabályok rögzítik. Törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek szabályozzák, hogy milyen feltételekkel végezhető temetés, legyen az koporsós, vagy urnás. Sajnos az, hogy a városi köztemetőben a talajvízszint ilyen magas, egy helyzet, erről az önkormányzat nem tehet. A városi köztemető már nagyon régóta az adott helyen működik, ezért ilyen szempontból nem érheti jogos támadás az önkormányzatotmondta el összegzésképpen Keserű László jegyző. DSA.

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő D. Sári Andrea

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Tördelés, grafika : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

5.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

Kistérségi Segítők Egyesülete a segítségnyújtás mellett kulturális céljai is vannak az új civil szervezetnek Az idei év tavaszán új civil szervezet alakult városunkban Kistérségi Segítők Egyesülete néven. A szervezet neve árulkodó, hiszen Püspökladány mellett az egész Sárréti Kistérségben ki akarják terjeszteni munkájukat az egyesület tagjai. - Az idei év elején jött az ötlet, hogy megalakítsuk a Kistérségi Segítők Egyesületét, s 2010. április 30-án be is jegyeztek bennünket – mondta el Földesiné Kollárik Ildikó, az egyesület alelnöke. - Az ötlet az elnök, Nagy Ildikó fejében fogalmazódott meg, hogy jó lenne, ha nemcsak egy intézmény működne a településen, ami konkrétan a segítségnyújtással foglalkozik, hanem lenne egyesület is, hiszen sokkal több és színesebb lehetősége van egy egyesületnek, s ezeket szeretnénk majd kiaknázni – tájékoztatott az alelnök. Az egyesület célja: megoldást keresni a Sárréti Kistérségben élők mindennapi problémáira, különös tekintettel a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű családokra, gyermekekre, az idősekre, illetve a fogyatékkal élőkre. A szervezet továbbá fontosnak tartja a szociálisan rászorulók támogatását, hátrányos helyzetű családok, személyek bevonását a kulturális életbe. -Eddig két nagyobb kaliberű programunk volt: az egyik egy közös majális a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal, a másik pedig egy nyári játszóház, amely augusztus végéig elérhető minden gyermek számára. Az eddigi programok közt szerepelt a református templom látogatása, kerékpártúra, prevenciós előadás, kézműves foglalkozás, csak, hogy néhányat említsek. A játszóház augusztusig még nagyon sok érdekes időtöltéssel kecsegtet, lesz egy kirándulásunk Nagyrábéra, meglátogatjuk a püspökladányi tűzoltóságot, horgászni megyünk és különböző szellemi vetélkedőkön veszünk részt. Jövőbeni terveink között szerepel több családi nap kivitelezése, valamint ez év karácsonyára egy jótékonysági bál szervezése. Az egyesület tizenhárom taggal alakult meg, ami mára, huszonkilenc főre bővült. A szervezet a közgyűlésből és az elnökségből áll; az elnökség tagjai: Nagy Ildikó (elnök), Földesiné Kollárik Ildikó (alelnök), Fórián Andrea és Borsosné Illés Mária (elnökségi tagok), kiknek megbízása egy évre szól. A tagfelvétel

demokratikus úton zajlik és folyamatos. Egy belépési nyilatkozat kitöltése után az elnökség dönt a tagok felvételéről, akiknek aktívan kell segítenie a szervezet ötletelését és életét. -A mi civil szervezetünk azért különleges, mert a mindennapi segítségnyújtás mellett olyan dolgokat akarunk véghezvinni a kistérségben, amit még más civil szervezet eddig nem vállalt magára, ilyen például az egészségmegőrzés fontossága, felvilágosító előadások tartása, gyermekek táboroztatása, a kultúra összekapcsolása az ismeretterjesztéssel, sport és rekreációs tevékenységek folytatása, környezetvédelem tudatosítása: ezek szerepelnek a terveink között. Mi magunk igyekszünk megtalálni azt a réteget, akinek segíthet a szervezetünk, de próbáljuk felhívni magunkra a figyelmet plakátokkal, szórólapokkal, hogy akiket mi magunk nem tudunk felkeresni, ahhoz is eljusson valamilyen formában a hírünk. Nemcsak rászorulókat várunk, hanem minden olyan embert, aki szeretne kikapcsolódni, új emberekkel megismerkedni – folytatta az alelnök. Tehát igen sokrétű a Kistérségi Segítők Egyesületének munkája, hiszen a segítségnyújtás mellett azt is nagyon fontosnak tartják, hogy a rászoruló rétegeknek is olyan szórakozási és kulturális kikapcsolódási lehetőségük legyen, ami ingyenes. A Kistérségi Segítők Egyesülete várja mindazon személyek jelentkezését, akik segíteni szeretnék a munkájukat. Támogatókat, támogatásokat is várunk anyagi és természetbeni formában egyaránt. Ha valaki ötletekkel tud bennünket segíteni, azt is nagyon szívesen vesszük. Ruhaadományokat és minden olyan dolgot szívesen fogadunk, ami még hasznosítható. Mindenképpen olyan dolgokat, amelyet egy másik ember még tud hasznosítani, de nem engedheti meg magának, hogy megvegye – tette hozzá Földesiné Kollárik Ildikó. Akinek felkeltette érdeklődését az egyesület, böngészhet róla az alábbi internetes oldalon: www.kisegyesulet.hupont.hu vagy írhat a szervezetnek e-mail-t:[email protected] illetve levelet:4150 Püspökladány Honvéd u. 2 címre. Dombi Katalin

Kisebbségi önkormányzati választás Október harmadika az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választás időpontja. A kisebbségi törvény 1993-as elfogadása óta kerülhet sor a kisebbségi önkormányzatok megválasztására. A törvény előírásaként elkészült a választói névjegyzék. A törvény célja, hogy az adott közösség tagjai választhassák meg vezetőiket. A kisebbségi önkormányzati választás rendjéről és menetéről Berde Márton aljegyzőt kérdezte meg szerkesztőségünk. A választási eljárásról szóló törvény szerint a helyi választási iroda május 31-ig levélben tájékoztatta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező, október 1-jéig nagykorúvá váló, püspökladányi, magyar állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldte nekik a formanyomtatványt a választói jegyzékbe vételhez. Amennyiben a választó a 13 kisebbség közül (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán) valamelyikhez tartozik, 2010 őszén részt vehet a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A szavazás egy napon kerül lebonyolításra a helyi önkormányzati képviselők választásával. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak az lehet választó és választható, aki a 13 kisebbség egyikéhez tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal

rendelkezik, és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékbe kérhette felvételét. A kisebbségi önkormányzati választást akkor tűzi ki a helyi választási bizottság, ha a településen adott kisebbség választói jegyzékében szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30-at. Püspökladányban a cigány és a román kisebbség vehet részt az kisebbségi önkormányzati választáson, mivel 424 fő cigány, és 57 fő román választópolgár kérte felvételét a kisebbségi jegyzékbe. Választó és választható csak a lakóhelye szerinti kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár lehet, de a választópolgár a lakóhelyétől függetlenül bármelyik településen jelölhető. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja az adott kisebbség képviseletét, ismeri az adott kisebbségi közösség nyelvét, kultúráját és hagyományait, és arról is, hogy korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője. A jelölt ezen nyilatkozata nyilvános, azt bárki megismerheti. A szavazás erre a célra létrehozott önálló szavazókörben – az Újtelepen – kerül lebonyolításra. A választás akkor eredményes, ha 4-nél több jelölt kap érvényes szavazatot. Képviselő az a 4 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot – tudtuk meg Berde Márton aljegyzőtől. Rásó János

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11. 6. IV. Nemzetközi betyárdalverseny és bordalfesztivál A klasszikus betyárvilág a XVIII. század végétől a XIX. század végéig virágzott Magyarországon. A betyárélet gyakran megihlette a népi gondolatvilágot, hiszen sok-sok betyárdal, ballada, monda és számos népi hiedelem maradt fenn ebből a korból. A betyárdal a kultúránk fontos részét képező népdalok egyik csoportja. Az általában lírai műveket gyakran a betyároknak, a pusztába, a mocsárba, az erdők mélyére menekült törvényen kívüliek alkotásainak vagy általuk énekelteknek is tekintették. A betyárdalokat talán az egykori bujdosóénekek hagyományainak folytatójaként is értelmezhetjük. A szabadságharc után az újra felerősödő betyárvilágot a rossz gazdasági és politikai helyzet táplálta. A nép körében élt a rossz betyár fogalma is, amit a zsivány vagy kapcabetyár kifejezéssel neveztek meg. Ezek olyan gonosztevők voltak, akik még a szegény embert is kíméletlenül kirabolták. Ellentétben ezzel, a betyár nem bántotta a szegényeket, azt a társadalmi réteget, ahonnan ő maga is származott. A betyárvilágot, a betyárromantikát megidéző, és a borkultúrát bemutató rendezvényként indította a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör négy évvel ezelőtt a Nemzetközi betyárdalversenyt és bordalfesztivált, amely idén július 31-én került megrendezésre.

Tiszavirág Daloskör, Szolnok – különdíjban is részesült Nagyrábéi Pávakör – különdíjban is részesült Mónus Ferenc, Kecskemét – különdíjban is részesült Kiss Ferenc, Gyula – különdíjban is részesült Kék-Kálló Citerazenekar, Derecske – különdíjban is részesült Univer Tánczos Péter Népzenei Egyesület, Kecskemét – különdíjban is részesült Nyitnikék Citeraegyüttes, Báránd – különdíjban is részesült. Az immár negyedik alkalommal megrendezésre került verseny szervezője a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör 2004-ben alakult, és azóta több országos aranyminősítést, Arany Páva Nagydíjat és Vass Lajos Nagydíjat szerzett. A népdalkör célja e rendezvénnyel az, hogy a magyar népdalkincs talán legszebb dalainak megtanulásával és előadásával lehetőséget biztosítson népi hagyományaink ápolásához, és kedvet adjon a jövő nemzedék Rásó János számára e munkának a folytatására.

„Hagyományok nélkül nincs jövője a nemzetnek.” Kodály Zoltán szavaival kezdte megnyitóját Petőné Papp Margit tanácsnok asszony. Beszédében kiemelte, hogy szűkebb hazánkban is akadt igen elismert kutatója mind a népművészetnek, mind a népzenének. Ilyen volt ifj. Vígh Sándor is, akinek köszönhető, hogy évről évre megrendezésre kerül városunkban a betyárdalfesztivál. Ifj. Vígh Sándor olyan művész volt, aki a népi hagyományok ápolásában és megőrzésében maradandót, követendőt alkotott. Püspökladányban nemcsak ismertségre, de elismertségre is szert tett, példakép lett a jövő nemzedék számára. A közönség egyperces néma felállással adózott a múlt év decemberében elhunyt Ifj. Vígh Sándor emléke előtt. A Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör számos településen megfordult és számos fesztiválon vett részt megalapítása óta, és azt tapasztaltuk, hogy a betyárdalokkal nem igazán foglalkozik senki. Ez adta az ötletet egy ilyen rendezvény megszervezéséhez négy évvel ezelőtt – mondta Víghné Szabó Ildikó, a népdalkör művészeti vezetője – Mint minden hasonló rendezvény, ez is nehezen indult, hiszen egy nívós programra megfelelő számú fellépőt kellett meghívni, és a lebonyolítás is igen sok szervezőmunkát igényelt. Ebben az évben 23 népdalkör, citeraegyüttes és szólista produkcióját véleményezhette a zsűri, melynek tagja volt Széles András, a népművészet ifjú mestere, citeraművész, és Nemes István, a Vass Lajos Népzenei Szövetség vezetőségi tagja. Értékelésükben méltatták a betyárdalverseny ötletét, amely büszkeséggel töltheti el Püspökladányt és a Népdalkört is. Olyan színvonalas ez a megmérettetés, hogyha egyszer itt volt egy előadó, akkor következő évben már várni fogja az újabb meghívást. A IV. Nemzetközi betyárdalverseny és bordalfesztivál fellépői közül: - Bronz fokozatot ért el: a Nádirigó Népdalkör, Karcag - Ezüst fokozatot ért el: a Kossuth Olvasókör, Püspökladány, Angyal Ferenc, Kisújszállás, Nagyhegyesi Népdalkör, Juhász József, Balmazújváros, Alföldi Betyárok, Hetényegyháza, Univer Bazsarózsa Asszonykórus, Kecskemét, Kovács Péter, Kecskemét – különdíjban is részesült - Arany fokozatot ért el: a Bazsarózsa Népdalkör, Mikepércs – különdíjban is részesült, Univer Bács-Kun Dalárda, Kecskemét – különdíjban is részesült

A hónap legendája Alőzérhalmi eset Izmail bég egyszer levelet küldött Debrecenbe, hogy a város készítse el a befizetendő adót, mert egy hét múlva maga megy érte. A bég egy embere lóháton vitte a levelet. Vesztére jó arab lova volt, amit két karcagi gulyásbojtár a nádudvari úton észre is vett. Lőzér halmánál elcsípték, és agyon is ütötték a törököt. Egy hét elteltével a bég elindult az adóért, Karcagon is megállt, hogy előkészíttesse, mire Debrecenből visszafelé jön, együtt legyen a karcagi pénz. A nemes város akkor sem állott valami serény adózó hírében. A kun ember akkor is csak olyan volt, mint most. Nem hitte, hogy személyesen eljönne Izmail. Pedig hát így történt. Ám útközben megtalálták meggyilkolt emberének hulláját. A bég nem folytatta útját, sátrat vert a Lőzér halmánál, és hívatta karcagi tanácsot, hogy vasra veresse. Keservesen haladtak a szekéren, de végül odaértek. - Karón száradjatok meg, itt vagytok valahára! Gyere, bíró, gyere! Hazugságnak nagy mesterei, most bújjatok ki a vád alól! Ki ölte meg ezt az embert? A karcagi tanács nem is tudta, nem is mondta, ezért Izmail adott nekik egy hetet, hogy mire visszafelé jön, kerítsék kézre a gyilkost, különben az egész tanácsot Szolnokra viszi, ráadásul nyolcvan aranyra bünteti őket. Ám a karcagi Karacs Péter így szólt: -Vitéz pasa, bölcs törvényeiteknél fogva ezt nem mi fizetjük, mert követedet nem a karcagi határon ölték meg, hanem a ladányin. A határ épp a Lőzér halom teteje, attól nyugatra kezdődik a karcagi, keletre a ladányi. Izmail levelet küldött Ladányba, amelyben megkérdezte, igazat állítanak-e a karcagiak. Ladányban le is pecsételték a választ, örülvén, hogy gyarapodhat a határuk, miszerint a halom teteje a ladányi határ része. Miután Izmail megkapta a választ, vették észre, hogy beugratták őket a karcagiak, de már nem volt mit tenni, ki kellett fizetniük a nyolcvan aranyat. /Györffy István: Nagykunsági krónika ( Karcag, 1984.) c. könyvének A lőzérhalmi eset (49-54. oldal) című története nyomán./

7. 10 éves a püspökladányi Kossuth Olvasókör énekkara

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

A népdal a magyar kultúra és hagyomány szerves részét képezi, a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg és fejez ki. A legtöbb népdal nemzedékről nemzedékre szállva, szájhagyomány útján maradt ránk, éneklésük mindennapos és természetes volt. Népdalaink a népi kultúra virágai, az ajkakon élő remekművek, melyek között találunk több száz éveseket is, melyek gyökerei a honfoglalás előtti időkre nyúlnak vissza. A magyar népdal ma is érzelmeket ébreszt az emberben, és van mondanivalója mindenki számára.

kellemes és hasznos időtöltések védjegyévé vált, illetve az értékes együttlétek garanciájává. Egyesületi életük színesítésére nyugdíjas kamarakórus, valamint férfikórus szerveződött tagjai sorából, akiknek Csenki Imre tanította a dalokat.

A múlt század második felében kapott nagy lendületet a népdaléneklés, és sorra alakultak a hagyományőrző népdalkörök. A rendszerváltás után még inkább felerősödött a magyarságunk értékeinek megőrzésére irányuló törekvés. E törekvés mentén jött létre a püspökladányi Kossuth Olvasókör énekkara is tíz évvel ezelőtt. Maga az olvasókör igen nagy múltra tekint vissza, mert bár jelenlegi formájában 1986. március 15-én jött létre, de elődje az Első Függetlenségi 48-as Olvasókör 1876-ban alakult, az akkori társadalom különböző rétegeiből. Az olvasókör célja alapvetően a közművelődés, a hasznos társalgás előmozdítása, az erkölcs nemesítése, az okszerű gazdálkodáshoz szükséges ismeretek elsajátítása, szakkönyvek olvasása, szakelőadások, rendezvények szervezése volt. A szerveződés olyan szoros közösségformáló erőnek bizonyult, hogy kiállta a történelem viharait, mindig meg tudott újulni, és évtizedeken keresztül magába fogadta az arra érdemes, és közösséget szerető embereket. Tagjai eleinte csak férfiak lehettek, főként az idősebbek közül kerülve ki. Nők csak alkalmanként vehettek részt, a kör által rendezett karácsonyi, húsvéti bálok, összejövetelek alkalmával. Nyáron a működés szünetelt a mezőgazdasági munkák miatt, de télen minden este összejöttek a tagok, az állatok etetése után. Az olvasókör tagjainak kulturális tevékenysége az olvasáson, a köri szellemművelő és jellemformáló együttléteken kívül a szabadságharc emlékének méltó megünneplésére és ápolására is kiterjedt. Ennek jegyében a március 15-ei ünnepségeken rendszeresen részt vettek. A II. világháborút követően 1952-ben szerveződött újjá, és a Járási Kultúrházban kapott helyet. Csenki Imre tanító irányításával színjátszó kört szerveztek, műkedvelő előadásokat tartottak nagy sikerrel. A nyolcvanas években a tagjainak kis létszáma miatt, és az állandó egyesületi helyiség hiányában válságba került az olvasókör. Mivel a régi tagok hiányolták egymás társaságát, a jó hangulatú beszélgetéseket és a közös vacsorákat, megpróbálták felélesztetni az olvasókör hagyományait, és Tóth Sándor elnökletével ujjászervezték az egyesületet. A tagok igényeikben és törekvéseikben egymásra találtak, melynek eredményeként heti öt alkalommal újra megteltek a termek. Összegyűltek a régiek, s jöttek az újak, hiszen a Kossuth Olvasókör elnevezés lassanként a

A megnyitó után a püspökladányi Kossuth Olvasókör elnöke, Egri Gyuláné Esztike a jelenlévők köszöntése után röviden bemutatta az énekkar évtizedes történetét. Elmondta, hogy már az alapítást megelőző évben megkezdődtek a közös éneklések, de ekkor még nem jártak fellépésekre. Az ezredfordulótól kezdve viszont már állandó jelleggel működött az énekkar, amely a Művelődési Központ igazgatója, Ráczné Fekete Ilona ösztönzésére indult el. Nagyon sok fellépésük volt, hiszen igyekeztek minden felkérésnek eleget tenni. A színvonalas műsorokhoz a dalokat Rásó Mihályné, Marika tanította be, melyek mindig nagy elismerést hoztak az énekkar számára. Elnök asszony elmondta, hogy a jövőben is tovább folytatják ezt a munkát, mert a szórakozásnak ez a formája az összefogást erősíti.

Ma a Kossuth Olvasókör társaságot nyújt mindazoknak, akik közösségbe akarnak tartozni. Az egyesület alapszabálya a kör feladataként „a mai kornak megfelelő tartalommal feltöltött családias hangulatú légkör megteremtését” jelöli meg, hiszen programjaik elsődlegesen a szórakozást célozzák. A tagság igen aktív, részt vesz társadalmi ünnepségeken, koszorúzásokon, az Énekkar szerepeltetésével kulturális rendezvényeken. Ilyen alkalom volt július 24-én a Dorogi Márton Városi Művelődési Központban az Olvasókör által szervezett jubileumi műsor is, az Énekkar 10 éves fennállása alkalmából. A rendezvényt szervező Püspökladányi Kossuth Olvasókört, a meghívott vendég előadókat és az érdeklődő közönséget Petőné Papp Margit tanácsnok asszony köszöntötte. Elmondta, hogy módja volt végigkövetni az Énekkar munkáját, és látta, hogy milyen komoly fejlődésen ment keresztül. Külön köszöntötte az Énekkar vezetőjét Rásó Mihályné Marikát, kiemelve, hogy az Ő keze alatt, a munkájukat végző felnőttek mindig maximális teljesítményt tudnak nyújtani. Tanácsnok asszony azzal a gondolattal nyitotta meg a rendezvényt, hogy ezen a délutánon legyen a zene, a vers, a kultúra mindenkié.

A program szünetében Ráczné Fekete Ilona elmondta, hogyan indult útjára az énekkar: „Úgy kezdődött, hogy Arnóth Sándorné, Jutka említette nekem, hogy a Kossuth Olvasókör tagjainak kedvük lenne a csoportos énekléshez és valamit ki kellene számukra találni. Felvettük egymással a kapcsolatot és elkezdődött a munka. Ha jól emlékszem, az első fellépésen azt a sárréti népdalcsokrot adtuk elő, amelyet most a 10 éves évforduló ünnepségén ismét elénekelt, felfrissített a csoport. Az induláskor még férfiénekesek is voltak az énekkarban. Nagyon jó hangú, nagyon aktív társaság volt akkor is, mint most, tele vidámsággal és akarattal. Szerettem velük dolgozni, és most is nagyon szeretek, amikor lehetőségem van rá. Mindig felüdülök közöttük, olyan életkedv van bennük. Az első fellépések és az első csokrok után az énekkar gyakorlatilag "önjáróvá" vált, tehát én nem voltam és nem vagyok a vezetője a csoportnak, csak amikor szükségük van a segítségemre, akkor segítek nekik felkészülni egy-egy fellépésre. Tavaly nyáron kerültünk egymással ismét munkakapcsolatba, akkor szatmári néptáncot tanultak be a táncos lábú hölgyek. Ezt én tanítottam be nekik. Most pedig a már említett népdalcsokorral készültünk a 10 éves évfordulóra. Már van új közös gondolatunk is, ami szintén egy tánc, és a szüreti műsoron kerül bemutatásra.” folytatás a 8. oldalon

Püspökladányi

Hírek

Hirdetési melléklete 2010. augusztus 11.

Tankönyvosztás Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény 2010. augusztus 23-29-ig tart az osztás. A pontos időpontokról évfolyamonként ki lesz függesztve egy hirdetmény az iskolánál. Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény 2010. augusztus 25-én13.00-17.00 óráig alsó tagozat 2010. augusztus 26-án 13.00-17.00 óráig felső tagozat 2010. augusztus 27-én 9.00- 14.00 óráig alsó-felső tagozat. Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény 2010. augusztus 23-án 7.00-10.00 óráig térítéses 10.00-17.00 óráig ingyeneseknek. Helye: Piros épület 1. terem. A projekt kódszáma ÉAOP-4.1.3/A-2008-0033 Kedvezményezett: Püspökladány Város Önkormányzata 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Közreműködő szervezet VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.Észak-alföldi Területi Iroda 4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 26.253.848 Ft Támogatási intenzitás 95%

“SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE PÜSPÖKLADÁNYBAN” ÉAOP-4.1.3/A-2008-0033 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2.

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. augusztus 11.

KAROSSZÉRIAJAVÍTÁS-FÉNYEZÉS - hőkamrás fényezés - számítógépes színkeverés - autópolírozás - alvázvédelem - GENERALI és Allianz Biztosító szerződött partnere - teljeskörű biztosítási kárrendezés.

AKCIÓ! Egyes 7-8 mm-es laminált parkettákhoz most

50% engedménnyel

Püspökladány, Táncsics u. 27. Tel: 06-30/346-1838, Kuncz Dezsõ Trapéz,- és hullámlemez forgalmazása 2 1800 Ft/m -től

DUGULÁSELHÁRÍTÁS

PARKETTA és CSEMPEBOLT

(kerítésnek, tetőnek, garázsnak)

Karcag 06-30265-4197, 06-59/ 300-339

(bontás nélkül) éjjel-nappal P.ladány és környékén. -Vízszerelés -Ökonetes vízszűrő berendezés szerelése.

KERÍTÉSLÉC

Tel.: 30/655-9341

megrendelhető mintázott akácfából. Mintát küldök! Szállítás megoldható.

Az akció a készlet erejéig tart.

RALLY-TEAM Bt.

adjuk a szegőlécet. I. osztályú csempe 1.100 Ft/m2-től.

P.ladány, Kossuth u.7. (Posta melletti udvarban) T.:06-54/514-084 nyitva:H-P:8.30-17.00 Szo:8:30-12.00

ÉRETTSÉGIZETTEK FIGYELEM! Érettségi utáni nappali és esti tagozatos iskolarendszerű képzések indulnak a 2010/2011-es tanévben - Gazdasági Informatikus- emelt szintű (OKJ 54 481 04) - Pénzügyi-számviteli ügyintéző (OKJ 52 3432 04) - Üzleti szakügyintéző (Pénzügyi szakügyintéző) (OKJ 55 343 04) szakokon az ADU Szakképző- és Középiskola karcagi tagintézményében (OM azonosító: 035497)

5300 Karcag, Püspökladányi út 14. Telefon: 59/503-519, Fax: 59/503-517, www.adu-csepel.hu, e-mail: [email protected] A képzés idejére családi pótlék, /árvaellátás/, diákigazolvány jár! Információ, jelentkezés: telefonon, faxon, e-mailben, illetve a helyszínen! Várjuk jelentkezésedet, ne hagyd ki a lehetőséget!

MÁR ÉRETTSÉGI NÉLKÜL IS! TEGYÉL EGY JÓ LÉPÉST! Ingyenes, közép-, emelt szintű és felsőfokú szakképzésekkel várunk diákokat gazdasági és informatikai területeken:

ZSÁKOS SZÉNAKCIÓ! I. osztályú csempék és padlólapok széles választéka.

Akciós járólapok már 1350 Ft / m2 ártól Építőipari termékek: -Nemes vakolatok -Zsalukövek -Hőszigetelő rendszerek -Térburkoló anyagok, -Szigetelő anyagok stb. -Téglák széles választéka.

Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 7.30-16.30 Szombaton:7.30-12.30

(:

54/715-001, 06-70/453-5312 06-70/453-5313

- Számítógép-szerelő, -karbantartó érettségi nélkül, 10. évfolyam elvégzése után! - Informatikai rendszergazda webmester elágazással - Általános rendszergazda - Banki szakügyintéző - Médiatechnológus asszisztens - Webprogramozó Debrecenben egyedülálló módon diákjainknak laptopot biztosítunk a képzés teljes időtartamára! Egyéb juttatások: Árvaellátás, családi pótlék, diákigazolvány, diákhitel.

Jelentkezés és további információk: Computer School Számítástechnikai Szakközépiskola Debrecen, Péterfia u. 4. V.em. Tel.: 52/533-328 E-mail: [email protected] www.computerschool.hu

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. augusztus 11. Püspökladány Város Önkormányzata nevében a város minden érdeklődő polgárát tisztelettel meghívom

3.

augusztus 20-a - államalapító Szent István és az új kenyér ünnepe alkalmából 2010. augusztus 20-án megrendezésre kerülő ünnepi rendezvényeinkre Arnóth Sándor, polgármester 9.15 óra Ünnepi Istentisztelet a Református templomban 10.00 óra Trianoni emlékmű és Országzászló-avatás Helyszín: Református templomkert - Himnusz - Vers - Beszédet mond: Arnóth Sándor polgármester - A műalkotást méltatja: Prokai Gábor a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője - Emlékmű és Országzászló avatás - Vers - Szózat 11.00 óra Győrfi Ádám, a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász hallgatója bemutatkozó kiállításának megnyitója Helyszín: Karacs Ferenc Múzeum 12.00 óra V. Sárréti Hagyományok Napja ünnepélyes megnyitója A rendezvényt megnyitja: Arnóth Sándor polgármester Helyszín: Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ környéke 18.00 óra Városi ünnepség államalapító Szent István és az új kenyér ünnepén Helyszín: Szent István-emlékmű, Római katolikus templom előtti tér - Himnusz - Vers - Ünnepi beszédet mond: Arnóth Sándor polgármester - Arató dalok a Sárréti Népi Együttes előadásában - Az új kenyér megáldása, megszentelése Az új kenyeret megáldja Pella Pál református lelkész Az új kenyeret megszenteli: Lupsa Tamás római katolikus plébános „Tedd szebbé városodat” – városszépítő verseny eredményhirdetése Szózat 21.00 óra TŰZIJÁTÉK Helyszín: Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ előtti terület Eső esetén a városi ünnepség a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ színháztermében kerül megrendezésre.

A városi ünnepi rendezvényekhez kapcsolódó V. Sárréti Hagyományok Napja programja Helyszín:

Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ és környéke 8.00 óra Zenés ébresztő 10.00 óra Gasztronómiai hagyományőrző népi ételek főzőversenyének kezdete 10.00 órától - 18.00 óráig Vízifoci kupa - bajnokság Népi Vidámpark 12.15 óra Kiss Kata és zenekara ünnepi műsora 12.45 óra Kossuth Olvasókör műsora 13.00 óra Vajdaszentiváni Hagyományőrző Néptánccsoport műsora 14.00 órától - 19.00 óráig Kézműves foglalkozások gyerekeknek 14.30 óra Hintós városnézés 15.00 óra Magyar nóta 15.30 óra Főzőverseny- eredményhirdetés, díjátadás 16.30 óra Gólyalábas színház: „Pillangóvarázs” című interaktív tündérmeséje 20.00 óra Hulla-Hoop Csapat fellépése 20.30 óra Ízisz Hastánccsoprt bemutatója 21.30 óra Sárréti Táncművészeti Alapítvány műsora 22.40 óra Tüzes show 23.00 óra Élőben zenél a Brakeshoesband zenekar 24.00 óra Sztárvendég: SugarLoaf

4.

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. augusztus 11.

BÚTOR, SZŐNYEG, PVC,

KONTÉNERES TÖRMELÉKSZÁLLÍTÁS

Püspökladány, Keleti-sor 26/3. (a 42-es főút mellett, a benzinkút mögött) Szekrénysorok Konyha- és tálalószekrények Kárpitos garnitúrák, gyermekágyak Franciaágyak, heverők, fotelek Kisbútorok Étkezőasztalok, székek Padló és szegett szőnyegek PVC Karnisok, tapéták Bio és normál matracok

(Gépi rakodással, rövid határidővel)

Szõnyegszegés

KARNIS, TAPÉTA 800 m

2

-en

Akció minden héten!

Hitellehetőség, ügyintézés az üzletben!

Kedvezményes házhozszállítás

Nyitva: H.-P.:9-18, Szo.:9-13 • Telefon:54/450-152

www.butoralfa.hu • [email protected]

Federics László Tel.: 20/483-9575 54/452-000

Dr Nagy István pszichiáter, ideggyógyász főorvos megkezdte magánrendelését. Telefon:

20/535-0047 Bármilyen földmunkát, ömlesztett áruk gépi rakodását szolid áron vállalom. Földmunkák esetében díjtalan felmérést végzek.

Helye:Karcag, Betánia Egészségház Rendelés ideje: hétfő, csütör tök 15-18 óráig

HEKTOGRÁF NYOMDA Püspökladány Dózsa György út 55 sz. Tel/Fax: 06 54 451-302 06 30 9 555 407 [email protected] Szolgáltatásaink: -Névjegykártya tervezése, nyomtatása -Meghívók (esküvőkre, rendezvényekre)

-Szórólapok(A/6-os mérettől) -Plakátok(B/2-es méretig) -Újságok -Könyvek (100-tól akár több ezer példányig)

-Szakdolgozat kötése, igény szerinti aranyozással rövid határidőre

ÚJDONSÁG!

Szines digitális nyomtatás akár 160 Ft/A3

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. augusztus 11.

Aurora Kereskedés Akciós ajánlataink: Lambériák: - 12 mm-es 1.250/ m2 - 15 mm-es felületkezelt 1.800 helyett, 1.600 / m2 Zsindelyek 1.590 / m2

Solnhoffeni mészkő 2.100/ m2 Bitumenes hullámlemez 2.300/ tábla Trapézlemezek 1.790/ m2 Hullámpala (125x110 ) 1.350/ db Továbbá: Fűrészáruk, OSB lapok, Cement stb.

Sírkövek, sírkeretek (1 személyes gránitkeret járdával, sírkővel, betűbeírással 210.000 Ft-tól) Urnasírok, Járdák, lefedések, tisztítások, Épületmunkák, Ablak- és kerítéspárkányok, Szalonnasütők, Pultok

Püspökladány, Rákóczi u. 26-28. Tel.: 06-30 / 855- 1991 Nyitva: Hétfő – Péntek : 8-16 óra Szombat: 8-12 óra • Vasárnap: zárva

5.

A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a 2010 / 2011. tanévre az alábbi képzésekre hirdet felvételt - Középfok: Mezőgazdasági gépésztechnikus szak 2 éves Természet- és környezetvédelmi technikus szak 2 éves Lovastúra-vezető 2 éves - Felsőfok: Műszaki informatikai mérnökasszisztens 2 éves (4 félév) (Debreceni Egyetem Informatikai Karával közös szakképzése, tanulói jogviszony)

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2010. AUGUSZTUS 17. JELENTKEZÉSI KORHATÁR: 21 ÉV FELNŐTTKÉPZÉS - LEVELEZŐ TAGOZAT (nem tanköteles tanulók részére felnőttképzés) - Középfok: Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus szak 2 éves JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2010. AUGUSZTUS 17. Jelentkezés: a titkárságon személyesen. 5300 Karcag, Szentannai Sámuel utca 18. Telefon: 06-59/312-744 Fax: 06-59/312-451 E-mail: [email protected] www.szentannai-karcag.sulinet.hu

HIRDETÉSI AKCIÓ! a Püspökladányi Hírekben

4-et fizet 5-öt kap! Csomag 2 x újsághirdetéshez kedvezmény: 1 hét képújság AJÁNDÉK! Hirdetését leadhatja szerkesztőségünkben: Püspökladány Petőfi u. 5-7. Tel.:54/514-171 e-mail: [email protected]

Célegyenesben a Pálfi István TISZK TÁMOP projektje. A Pálfi István Szakképzés Szervezési Társulás TÁMOP 2.2.3-07/2f-2F-2009-0009 számú „TISZK létrehozása a Bihari, Sárréti és Hajdúszoboszlói Kistérségekben” című projektjének záró dátuma 2010. augusztus 31. Ekkorra készülnek el azok a szakmai fejlesztések, melynek mentén a TISZK a továbbiakban működni fog. Maga a társulás 2008. június 1-jén alakult meg Berettyóújfalu, Püspökladány és Hajdúszoboszló önkormányzatainak összefogásával. Később csatlakozott a HajdúBihar Megyei Önkormányzat is. A társulás kilenc oktatási intézmény szakképzését koordinálja. Ez nem egyszerű feladat, hiszen egy olyan szakmakínálatot kell kialakítani a TISZK-en belül, amely versenyképes, azaz megfelel a munkaerőpiaci igényeknek. E tevékenység során össze kell hangolni – a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntéseinek figyelembe vételével – a tanulók, a szülők, az iskolák és az önkormányzatok érdekeit, adottságait. Ezt a munkát fogja segíteni – többek között – a megvalósuló projekt. A pályázat során a társulás a különböző programelemekre 100%-os támogatási intenzitás mellett, összesen 344.720.000 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. A fejlesztés szakmai megvalósítása négy nagy területre koncentrál: 1. A szakmastruktúra fejlesztésére, azaz olyan rugalmas képzési szerkezet kialakítására, amely egyrészt képes igazodni a gazdaság igényeihez, másrészt a tanulók egyéni képességeihez igazodva valódi választási lehetőséget kínál a diákoknak. A struktúra fejlesztésének szerves része a tartalomfejlesztés is. Ennek lényege, hogy a pedagógusok és a tanulók számára elérhetővé válik egy elearning oktatási keretrendszer, kezdetben 400 tanóra anyaga érhető itt el. 2. A szervezetfejlesztés során egy komplex irányítási rendszer jön létre, melynek célja a stratégiai, fejlesztési döntések összehangolása. Így lehetővé válik az integrált irányítás, a képzési kínálat koncentrációja, a közös tervezés és végrehajtás, a források koncentrált felhasználása. Erre nagy szükség van, hiszen a TISZK 9 intézményében, 16 szakmacsoportban, több mint 40 szakmát oktatnak, ez 4200 tanulót érint. 3. A TISZK szolgáltatási rendszerének kialakítása és fejlesztése során – az intézményekben már meglévő erőforrásokra támaszkodva – elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, a munkaerőpiacon való könnyebb eligazodás, valamint a képességeknek és az igényeknek megfelelő pályaválasztás elősegítése a cél. Ennek érdekében létrejön egy pályaorientációs, pályaválasztási, pályakövető rendszer, amely követi a tanulók életútját. Emellett még cél – a tanulókat foglalkoztató gazdálkodók számára – egy tanácsadói hálózat kialakítása is. 4. A szakmai továbbképzéseken 275 pedagógus vett részt 12 témakörben. A cél az, hogy a pedagógusok megismerjék a TISZK keretein belül működő rendszereket, valamint azokat az új pedagógiai módszereket, amelyek a kompetencia alapú oktatás sikeres átadásához hozzájárulnak.

Megnyílt!

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. augusztus 11.

• Manikűr, Japán manikűr. • Épített és tip-es, zselés és porcelános műkörömépítés. • Különleges körömformák (Stiletto, Edge, Pipe). • Látványos díszítési technikák (3D porcelán, üveghatás, kigyóbőrhatás). • Tartós csillám tetoválás, és tetoválás hatású testfestés. • Kellemes környezetben várom kedves vendégeimet. Bejelentkezés: telefonon vagy személyesen. Püspökladány Damjanich u. 17. alatt. (Tappanccsal szemben)

06 70/779-8899 - Kovács Erika

www.ladanytv.hu

AUTÓBONTÁS! Trabantért: 6.000 Ft, nagyobb autóért 10.000 Ft-ot fizetünk.

Nem kell fizetnie a kiszállási, a bontási, átvételi, szállítási és ügyintézési díjat sem.

(:06-30/621-5281

Fenyő franciaágy 200x220 cm eladó. Tel.:30/4292928

6.

Scholl akció! Lábméretét váltsa kedvezményre!

SZINES TV, PLAZMA, LCD, projektoros tv

35-46% kedvezmény

monitorok, DVD, video és házimozirendszerek

a Gyógyászati Üzletben!

JAVÍTÁSA!

Műholdas tv-csomagok kedvező áron!

Új és eredeti távirányítók minden készüléktípushoz 1 és 2 ÉV GARANCIÁVAL!

Beszerelési díj: 2000 Ft-tól 52 csatorna : 2500 Ft havidíjért 67 csatorna : 3500 Ft havidíjért*

BERNÁTH ÁRON P.ladány, Csokonai u. 1. Tel.: 0654/451-824, 0630/938-3591

*első 3 hónap 1.000 Ft havidíjkedvezménnyel

Rendelje meg most! Hívjon a 06 30/270-0331 számon.

BELVÁROSI ORVOSCENTER Debrecen,Liszt F. u. 10. 1/1.( a Csokonai Színház mögött) Fax: 52/787-081, E-mail: [email protected] Dr. Csapó Krisztina 30/580-2249. általános ideggyógyászat, érrendszer felmérés, fájdalomszindrómák, alvászavarok-horkolás, mágnesterápia. Dr. Molnár Sándor 30/722-1261 általános ideggyógyászat, szédülés - specialista.

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

NEUROLÓGIAI MAGÁNRENDELÉS beutaló és sorban állás nélkül ULTRAHANG-DOPPLER

Dr. Gáspár Krisztián 20/360-4707 bőrgyógyászat, allergológia. www.orvoscenter.hu

Rendelőintézet földszint! Püspökladány, Kossuth u. 1.

Felhívás! A Ladány Televízió Sárréti Fakanál címû gasztronómiai hagyományõrzõ mûsorába ezúton keresünk olyan vállalkozó szellemû háziasszonyokat, nagymamákat, - és természetesen fõzésben jártas urakat -, akik szívesen kamera elé állnának, hogy elkészítsenek egy-egy elfeledett, régi sárréti ételt. Az alapanyagokat intézményünk biztosítja Jelentkezni a 452-796-os telefonszámon, vagy személyesen a Petõfi u. 5-7 szám alatti stúdiónkban lehet!

SZABÓ-AUTÓ UNIVERZÁL KFT Új szolgáltatás cégünknél!

Műszaki vizsgáztatás, vizsgára való felkészítés helyben új vizsgacsarnokunkban Püspökladányban!

BOSCH Minőségi autóalkatrész Bosch garanciával! BOSCH-CAR AUTÓSZERVÍZ ÉS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI VIZSGAÁLLOMÁS. Szabó-Autó Univerzál Kft. 4150. Püspökladány, Damjanich u. 25. Nyitva: hétköznap 8-17 óráig Szombaton: 8-12 óráig; Vasárnap: zárva Telefon: 06/54/451-859, 06/30/2347-399 [email protected]

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Főszerkesztő : D. Sári Andrea Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Megjelenik 10.000 példányban Püspökladány, Sárrétudvari, Báránd, Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Szerep, Tetétlen településeken.

8. Elődeink nyomában

Augusztus - Kisasszony hava Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Eredetileg Sextilis, vagyis „hatos” volt a hónap neve, utalva arra, hogy ez volt a hatodik a római naptárban – amely kezdetben még a márciussal kezdődött. Az augusztus a július után szintén 31 napos, ami annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart magának, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Az augusztus hónap ősi magyar neve: Újkenyér hava. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók közül Barczafalvi Szabó Dávid által javasolt, magyarított neve: hévenes. Augusztusban is több nevezetes dátum található, és számos néphagyományt ismerünk, amely e hónaphoz fűződik. Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja Szent Péter börtönből való csodás megszabadulásának ünnepe. A szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert úgy vélték, hogy különben a szemek lehullanának a fürtökről. A kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: „Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de ha még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica”. Patkányűző napnak is tartották. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: „Dömötör püspök”. A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor emiatt a többi elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat miközben kilencszer kilenc Miatyánk-ot mondtak el. Augusztus 10 – Lőrinc napja Szent Lőrinc vértanú ünnepe. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert „lőrinces”. Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magjának belső része lucskos lesz. Erre szoktuk még ma is mondani: „Itt járt Lőrinc, és jól megkotorta a dinnye belét.” Egy régi „Kalendáriumi regula” szerint: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép”. Augusztus 15 – Nagyboldogasszony napja Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe, a legrégibb magyar egyházi ünnepünk. E napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, valamint mennydörgésnél is ezt égették. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert úgy tartották, hogy aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. Dologtiltó nap volt ez a sütésre és a kemencében való tüzelésre, mert a tűz különben kitörne a kemencéből. Nagyboldogasszony napján, ha derült volt az idő, az jó gyümölcs- és szőlőtermést ígért.Azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen. Nagyboldogasszony napja búcsúnap is volt, amely kiváló alkalmat jelentett az ismerkedésre. Az úgynevezett „Két Boldogasszony közét” – augusztus 15-től szeptember 8-ig – az asszonyi munkában tartották fontosnak és szerencsésnek. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy azok jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy azok sokáig elállnak. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá. A téli holmik, ruhafélék szellőztetésének is az ideje volt, hogy a moly ne essen beléjük. Ugyanígy ki kellett szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. Augusztus 20. – Szent István napja Államalapító Szent István, első királyunk ünnepe. Augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, mindenhol ünnepséget tartottak. A szép idő ilyenkor jó gyümölcstermést jelez. A vizek mellett élők tréfásan azt mondták, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ugyanis ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból. Augusztus 24 – Bertalan napja Szent Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje. Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekintette. Az e napi időjárásból jósoltak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, és úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, akkor nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölték a vajjal, hogy ne essen bele a zsizsik. Rásó János

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

A Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény sporteredményei Megyei sportversenyek: -mezei futóverseny Pusztai Sára 2.a (I. és II. hely) Faur Nikolett 6.b. (I.) Nagy Csaba 6.b. (I.) Faragó Fanni 8.a. (II és III) Rácz Nelli 8.c. (I) -megyei kézilabda bajnokság Kárai Regina 6.a (III) Dajka Dorottya 6.a. (III) Vad Viktória 6.a. (III) Bagosi Zsanett 6.a. (III) Mile Evelin 6.a. (III) Kóti Georgina 5.c. (III) Rácz Nóra 6.b. (III) Szabó Mariann 6.b. (III) -megyei focibajnokság Faragó Fanni 8.a. (I) Győri Ildikó 8.a. (I) Győri Ágnes 8.a. (I) Kiss Bernadett 8.a. (I) Balogh Richárd 8.b. (I) megyei birkózó olimpia Babik Máté 5.a (I és II) megyei íjászverseny Karacs Dávid 6.b. (II) Országos Sport Versenyek: Aerobik Magyar Kupa: Pete Fanni 3.b. (I) Pete Sára 6.b. (I) küzdő sport gála Varga Péter 6.b (I) gyermek sakkverseny Egri László 5.b (I)

Nemzetközi Sport Versenyek: -WTKA – Európa bajnokság Szilágyi Viktória 2.a (I) -megyei atlétika bajnokság Dajka László 4.a (III) Ecsedi Enikő 6.a (III) Kósa Imre 7.b (III) Horváth Petra 8.a (I) -megyei vízilabda bajnokság Oborzil Márta 8.c (I) Nagy László 5.c (I) Szilágyi Adrienn 4.a (I) Lepnyák Nóra 5c (I) Bodrogi Árpád 7.a. (I) Kabai Boglárka 7.a. (I) Kabai Nándor 7.a (I) Farkas Gréta 8.a (I) Pusztai Bence 8.a (I) Kiss Bernadett 8.a (I) -sakk diákolimpia Egri Zsolt 3.b. (II) Erdei Ferenc 7.a (III) Egri László 5.b. (III) Hegedűs Máté (III) -lábtenisz megyei bajnokság Győri Ágnes 8.a (I) Győri Ildikó 8.a (I) Gerda Péter 8.a (II) -megyei lövészverseny Baranyai Dávid 8.c. (I) -Karnevál Kupa Kóródi Nándor 4.c. (I) -Minősítő lovaglóverseny Szabó Tímea 7.a. Küzdősport Európa Kupa Varga Péter 6.b. (I)

10 éves a püspökladányi Kossuth Olvasókör énekkara Az énekkar „kedvcsináló” bevezető előadásában sárréti népdalokat hallhatott a közönség. Ezután Petőné Papp Margit tanácsnok asszony virággal és emléklappal köszöntötte a jubiláló énekkar tagjait. A rendezvény további részében az érdeklődő közönség színvonalas népdal-összeállításokat hallhatott a Püspökladányi Kossuth Olvasókör Énekkara mellett a Sárréti Népi Együttes, a Püspökladányi Nótakör és a Sárrétudvari Nótakör és tagjaik előadásában. Felléptek: Törökné Zagyva Ilona és Tóth Zoltán a Sárrétudvari Nótakör tagjai, Cziczásné Gyöngy Rózsa, nótaénekes Budapestről. Püspökladányból Danyi Sándor, Eszenyi Imre, Zagyva Imréné, Fórián Imre, Erőss Béla, Papp Józsefné, Iványi Józsefné, Nagyné Kiss Ilona és Pálfi Lászlóné. A népdalok fergeteges hangulatot varázsoltak, és a hálás közönség vastapssal jutalmazott minden előadást. A rendezvényt színesítették még Tóthné Szabó Mária és Zagyva Imréné szavalata. A fellépő énekesek zenei kíséretét Kárai Lajos, az énekkar állandó zenésze szolgáltatta. A jó hangulatú jubileumi rendezvényt izgalmas tombolasorsolás zárta, amelyen számos értékes nyeremény talált gazdára. Ám akit elkerült ezen a délutánon Fortuna, az sem ment haza üres kézzel, hiszen egy csodálatos élményt vihetett magával. Ez a rendezvény jól tükrözi, hogy a magyar népdal ma is él, és aki dalolja, tovább élteti ezt a más nemzetek dalaitól és zenéjétől teljesen különböző műfajt, amely magyarságunk egyik legszebb kifejezése.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

9.

Székely-magyar honismereti tábor 2010 2010. július 5-én kezdődött a 15. székely-magyar honismereti tábor azzal, hogy a kora délutáni órákban megérkezett városunkba -kísérőkkel együtt- a székely gyerekek csapata. A szállás elfoglalása után –mely a Karacs Ferenc Kollégiumban volt– a város központjában került sor egy rövid sétára, ahol a vendégek megismerkedhettek a fontosabb épületekkel, köztéri alkotásokkal. A séta után a múzeumban egészült ki a tábor 36 fős létszámra a ladányi gyerekekkel. A délután további része a játékos ismerkedés jegyében telt, és csapatok kialakításra is sor került, majd a vacsorával zárult a nap. Másnap, július 6-án a viszonylag késői reggeli után a református templom megtekintése következett. Pella Pál Nagytiszteletű Úr tartott érdekes előadást a táborozók számára, majd vezetésével a templom kerengőjéről ismerkedtek a gyerekek a ladányi tájjal. Nagy élményt jelentett a város új nevezetességének, a felszentelésre váró harangnak a megtekintése, amelyet Székelyföldön öntöttek. A délelőtt hátralevő részében vetítéssel egybekötött helytörténeti előadást hallgattak meg a gyerekek. Ebéd után pedig, a nagy meleg miatt a strandolásé volt a főszerep. Július 7-én bekövetkezett minden táborozó és táborvezető rémálma: egész nap szakadt az eső. Egyrészt elrontotta az aznapi programot, ráadásul a másnapra tervezett ásatáson való részvételt is lehetetlenné tette. Ezen a napon buszos kirándulásra került sor, melynek első állomása Szerep, a Csonka toronynak nevezett rész volt. Anonymus krónikája (1200 körül) szerint a honfoglaló magyarok útja a „Szerep sár” („lutum Zerep”) mellett haladt el. Első írásos említése 1219-ből való. A falut 1751-ben telepítették át a jelenlegi helyére. A régi település a ma Pusztafalunak nevezett részen állott. Itt volt a Zovárd nemzetség faluja és Szent György tiszteletére emelt monostora. A falu kora gótikus templomának alapjait 1968-69-ben tárták fel. E romtól mintegy 100-120 méter távolságra további két templom alapfalainak maradványait találták meg. A következő állomás a Püspökladánytól 17 km-re levő település, a Nagysárrét szívében fekvő Biharnagybajom volt, melyet először a Váradi Regestrum említ 1215-ben. A középkorban több vármegyéhez -Bihar, Békés- is tartozó kettős falu, amely csak az 1800-as években egyesül. A török hódoltság idején végvár és uradalmi központ. Az 1540-1550 között kiépült várat a törökök Várad várának elfoglalása után lerombolták. A II. Világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett, 1944. október 8. és 15. között német-szovjet csaták színtere. A község múzeuma a Nagysárrét életét mutatja be. A kora középkorban épült és elpusztult református templomát az 1600-as években építették újjá. A Petőfi utca 4. szám alatt található népi lakóház és kovácsmúzeum érdekes műemléke a településnek. Ebben a házban lakott Szűcs Sándor, a „Sárrét professzora”. Szűcs Sándor (19031982) etnográfus, író volt, 1946-50 között a Sárréti Népfőiskola igazgatója, 1953-1963 között a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt. Műveiben a Sárrét, a vízi világ, a puszták, „Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek” életét mutatja be. 1868. december 10-én itt hunyt el Bodoki Károly (1814-1868), vízimérnök, a Kőrösök és a Berettyó szabályozója, a Sárrétek lecsapolója. A Szűcs Sándor ház falán elhelyezett tábla őrzi emlékét. Az egy órás ismerkedés után indult tovább a csapat Debrecenbe, megtekinteni az európai hírű Déri Múzeum gyűjteményének azon részeit, amely ezt a korosztályt érdekelheti. A múzeum Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült, és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A második emeleten kapott helyet Déri Frigyes különleges gyűjteményének anyaga. Az ősi kultúrák világába lép be a látogató, amikor az antik gyűjtemény misztikus tárgyai közé érkezik. A terem közepén került elhelyezésre két múmiakoporsó, az egyiptomi halotti kultusz legjellegzetesebb tárgya. Az egyiptomiak hite szerint a túlvilági élethez a test épségben maradása feltétlenül szükséges volt, ezért balzsamozással igyekeztek megóvni a pusztulástól,

majd általában fából készült ember alakú koporsóba helyezték a szurokkal és mézgával légmentesített pólyába szorosan becsavart testet. Egyiptom misztikuma után a Kelet varázsa ragadja magával a látogatót, amint a csodálatos kínai vázák, festett porcelánszobrok, a híres kínai selymek között halad. Ebben a gyűjteményben található még sok, Japánból, Koreából, Iránból, Mongóliából, Indiából származó finom megmunkálású, különleges szépségű, gazdagon díszített tárgy, mely méltán vívja ki az európai ember csodálatát. Megismerkedhettünk a különleges keleti harci eszközökkel is, majd európai fegyvereket és harci viseleteket vehetünk szemügyre Déri Frigyes egyedülálló fegyvergyűjteményében. A gyűjtemény megtekintése után szabadprogramra került sor, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületét tekintettük meg, körbenézve az aulában, olvasva az idejárt híres emberek neveit. A debreceni felsőoktatás gyökerei a Református Kollégiumba nyúlnak vissza, melyet 1538-ban alapítottak. Ha ezt is jogelődnek tekinthetnénk, akkor a Debreceni Egyetem lenne Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye. A magyar törvényhozás az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel hozta létre a Magyar Királyi Tudományegyetemet. 1914-ben az ország harmadik egyetemeként három karral kezdte meg működését. Az új felsőfokú intézmény kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta hallgatóit, ami hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly felavathatta az újonnan alapított központi épületet. Július 8-án délelőtt a Petri-telepi iskola tornatermében játékos vetélkedőn vettek részt a gyerekek, majd akár focizhattak, kipróbálhatták a gólya lábon járást, a mindig más irányba menő kerékpárt, lehetett kosarazni. Délután következett a pusztabuszozás, melynek végcélja a Boldog asszony halmon levő Árpád-kori kápolna megtekintése volt. A „buszozás” után íjászbemutatóra került sor a Farkas szigetben, ahol a helyi egyesület tagjai tartottak fegyverbemutatót, lövészeti bemutatót, és mindezt a gyerekek is kipróbálhatták. Este a kollégium ebédlőjében tartott kihelyezett próbát a Sárréti Népi Együttes. A népdalcsokrok mellett a ruházat és hangszerek bemutatására is sor került. Július 9-én két napos kirándulásra indultunk Mátraszentlászlóra. Útba ejtettük Tart, ahol Kőrösi Csoma Sándornak szentelt emlékhely, sztupa található. A sztupa hagyományos buddhista szakrális épület, amelybol nagyon sok van Ázsia buddhista országaiban. Megalkotásának módját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelott. A tökéletesen megvilágosult szellemet testesíti meg, amely a határtalan bölcsesség, a határtalan együttérzés és szeretet elválaszthatatlan egysége. A határtalan bölcsesség önmagunk szelleme igaz természetének és a világ igaz természetének teljes, direkt ismerése. A XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22-én, a magyarországi egyházak és a Magyar Köztársaság meghívott képviseloi jelenlétében. A sztupa a magyar bodhiszattva (buddhista szent), Körösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából készült. A sztupában éjjel-nappal megállás nélkül forog a mani-korló (imamalom). Ebben egy tonna papírtekercs van, amelyen Buddha tanának lényegét tartalmazó szent írás áll. Amikor Buddha tanított - úgy mondják - megforgatta a Tan kerekét, amely ma is forog. A mátraszentlászlói megérkezés után a Felső-Mátra legöregebb templomának, a Három falu templomának megtekintésére került sor, amelyet 1942-ben szenteltek fel, Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján épült. Alapkövét 1938-ban helyezték el a három falu között lévő Sztepán-réten, a Kút (Narád)-hegy oldalában. Anyaga terméskő, rusztikusan rakva. A főoltárkép a templomépítő Szt. István királyt ábrázolja, Kátai Mihály egri festőművész alkotása.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11. 10. Málna ünnepen járt a Tádé Lengyelországban A Muszka János Alapítvány szervezésében július 9-től 12-ig a Tádé együttes és a CSIMI Handa Banda népi zenekar Krasnikba utazott a „Málna ünnep”-re. Az együttest elkísérte a Polgármesteri Hivatal részéről Berde Márton aljegyző, és Sass Búcsú.

A 12 órás út után megérkezve, kedves fogadtatásban volt részünk. A finom vacsora után városnézésre indultunk két idegenvezető navigálásával. Sétánk során eljutottunk egy gyönyörűséges, műfüves foci,-és tenisz pályához, ahol este 10-ig díszvilágításban, zenére játszhattak a gyerekek. 10-én egy felejthetetlen napot töltöttünk a baltowi JURAPARK-ban. A rengeteg dinoszaurusz, a hullámvasút, az 5D-s film, a tutajozás a folyón,…. óriási élményt nyújtott a turné apraja – nagyja számára. A grill vacsorát egy hatalmas homokos tó partján fogyasztottuk el, ahol

csónakázhattunk, megmártózhattunk a hűs vízben A harmadik nap, a reggeli után, próbáltunk egy nagyot, a délutáni fellépésünkre. A Málna ünnepen óriási tömeg szórakozott, evettivott, nézte a sokféle előadást. A mi műsorunk különleges volt, mert mi voltunk az egyetlen külföldi csoport, ilyet ritkán láthattak. A bemutatott közel 1 órás előadás, lenyűgözte a lengyel közönséget. A műsor után a lengyel Polgármester úr köszöntötte a magyar delegációt, és kedves ajándékokat adott át minden magyar résztvevőnek. Aljegyző úr megköszönte a meghívást, és ő is átadta városunk ajándékait. Az előadás után, késő estig élvezhettük az ünnepi programokat, a finom lengyel ételeket. Az utolsó reggelit velünk fogyasztotta el a lengyel Polgármesteri Hivatal két képviselője, megköszönve a szép előadást, és jó utat kívánt a magyar csoportnak. Az egész turné sikeréhez, élményeihez nagymértékben hozzá járult Szűrös Anna, a tolmácsunk. Kedves egyéniségére, profi lengyel tudására, minden pillanatban számíthattunk. A hazautazás is nagy élmény volt. Gyönyörködhettünk a rendezett, ápolt ország szebbnél szebb településeiben, szépséges tájaiban. A két profi sofőr, és a miden igényt kielégítő busz, kellemes utazást biztosított számunkra. Köszönjük a lehetőséget, hogy képviselhettük városunkat, megyénket, országunkat ezen a színvonalas rendezvényen. Büszkén mondhatjuk, méltóképpen képviseltük Püspökladányt, városunk népi kultúrájának egy szeletét. A felejthetetlen élmény formálja személyiségünket, megerősíti a néphagyományok iránti szeretetünket. Koloszár Erzsébet a Tádé együttes művészeti vezetője

Székely-magyar honismereti tábor 2010. A templom azért került erre a külterületi magaslatra, mert a három falu számára készült, azonban nem tudtak megegyezni: hol épüljön fel, ezért az egri érsekség úgy határozott, hogy mindhárom falutól egyenlő távolságra legyen. Sík Sándor: Jézus a Mátrában c. versében így ír erről: „Terméskő felvértezetében, Szürkén, majdnem fenyegetőn, Égbeszúró háromszög fejjel Áll a templom a hegytetőn. Várnak néznéd: három falucska Süvegeli a zord tetőt: A fakanál-faragók népe Meg a szénégetők.” Vacsora és sötétedés után „bátorság próbára” került sor. Zseblámpák fénye mellett a sötét erdőben, kijelölt, belátható útvonalon, állandó ellenőrzés mellett 2-4 fős csapatoknak kellett teljesíteni kb. 300 m-es távot. Másnap reggeli után Mátraszentlászlón a műút Mátraszentistván felé vezető kanyarjától gyalog, percek alatt — jelzett turistaúton — kis emelkedővel elértük a Vörös-kő-kilátót. A szép körpanoráma kedvéért mindenképpen érdemes felgyalogolnunk, tiszta időben látszanak a Tátra csúcsai is. A kilátó nevét feltehetően a hegyet alkotó vöröses színű kőzetről kapta. Itt számháborúra került sor. Korai ebédet követően kb. 2 km-t gyalogolva értük el a Piszkéstetőt, ahol a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet csillagvizsgálóját látogattuk meg, melynek építkezése 1958-ban kezdődött, anyagi fedezetére 9 millió forintot hagyott jóvá az akkori kormányzat. A főépületet 1960 szeptemberében adták át, s 1961-ben készült el a Schmidtteleszkóp kupolája. Az új távcső 1962-ben kezdte meg a működését. Az intézmény kiépítése 1971-re fejeződött be. Az obszervatórium három kupolája közül a legnagyobb a Felső-Mátra

több pontjáról is jól látható. A piszkéstetői webkamera képét naponta láthatjuk - milyen az idő a Felső-Mátrában - többek között az Országos Meteorológiai Intézet honlapján. Érdekesség még a napóra, mely a főépülettől északkeletre áll egy oszlopon, árnyékvetője a pólusra mutat. A számlap rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. 1989-ben állították fel. A látogatás után indultunk haza. Július11–e már a búcsúzás napja volt. A reggeli után strandolásra került sor, majd egy kisebb születésnapi köszöntés következett. Az ebéd már a búcsúzás, a készülődés jegyében telt el.Aszékely vendégeknek több órás buszozás volt még hátra. A tábor értékelése helyett két vélemény. Az első a táborban részt vevő 11 éves véleménye, a másodikat egy szülő írta le : 1. Ez egyszóval nagyon jó tábor volt. Sok-sok jó élménnyel, felejthetetlen kalandokkal, s új ismerősökkel, baráttokkal volt tele. Hétfő a bemutatkozás és a városnézés időszaka volt. Kedden délelőtt felmentünk a Református templom tornyába, utána vagy 30 perces diavetítés és előadás volt a varosról. Ezután átmentünk a kollégiumba ebédelni, majd kimentünk a strandra, ahol nagyon jól éreztem magam. A másnapi buszozás Biharnagybajomban és Debrecenben egy kicsit elfárasztott (ezen nem csodálkozom, hiszen eső volt), ezért otthon sokat pihentem. Csütörtökön elutaztunk a Petritelepi Általános Iskolába. Tornatermi foglalkozásokon a fiúkkal jót fociztunk, ezért ott jól éreztem magam. Pénteken elutaztunk Mátraszentlászlóra. Az esti bátorságpróbán bátran viselkedtünk, jókat nevettünk. Másnap kilátót néztünk, számháborúztunk, ami számomra kiváló program volt. Fél 5 körül utaztunk vissza Püspökadányba. Az ezt követő napon egész délelőtt kint voltunk a strandon, amit sohasem felejtek el. Az utolsó percekben levő búcsú megható volt. Remélem jövőre is ilyen jó lesz a tábor! Köszönöm a honismereti tábor egész heti színes, élménydús tartalmának megszervezését. További szép nyarat kívánok. Joó Attila

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

Városvédő szemmel

Ágota-híd Három települést – Püspökladányt, Karcagot és Nádudvart – köti össze a műemlék státuszú Ágota-híd. Azt hiszem, hogy bátran kijelenthetjük, hogy ez az átkelőhely az idők kezdete óta áll fenn. A Nagy-Sárréten viszonylag kevés út vezetett keresztül. Az időtlen múlt emberei hajdanán ezt a helyet találták legalkalmasabbnak a Hortobágy folyó mocsarán való átkelésre. A terület igen nagy jelentőséggel bírt minden korban, amit jól jelez az a számos monda és történet, amely kötődik az Ágotához. Nem véletlen, hogy itt emelkedik az Ágota-halom is, mely határunk legterjedelmesebb halma, és határ-halomként a három település határának találkozását jelzi. A hajdanán itt állott Ágota-csárdának is igen nagy jelentősége volt egykor.

A fennmaradt dokumentumok segítségével nyomon tudjuk kísérni

Nagyvásárok a Rákóczi úton Az 1920-30-40-es években hatalmas nagyvásárok voltak Ladányban. A Rákóczi utca mind két oldalán kirakodónagyvásárokat rendeztek. A Katolikus Templomtól, és a másik oldalon a mozitól kezdve végig kirakodó vásárok voltak. A piac kút a Városházával szembe volt, annak környékén tilos volt a lerakodás. Abban az időben az emberek szokásai is mások voltak. Az emberek a nagyvásárok idejére vártak, és ott vették meg a ruházatukat, cipőt, csizmát, alsóneműt stb. Ott lehetett egyezkedni. Az iparosok és kereskedők tudták, hogy azért a pengőért, amennyit mondanak az eladó áruért, a vevő nem veszi meg. Egyezkedett, az volt a vásár alapja. A vevő kérte olcsóbban. HA az eladó nem adta olcsóbban, a vevő ott hagyta az árujával. De legtöbbször megegyeztek. A sátoros és gyékényes árusok a Városháza oldalán, az ócskások és a baromfiárusok a templom oldalán pakoltak ki. Volt is zsinat, kiabálás az árusok körében. Hangosan ajánlották az árujukat a vevőiknek. Mi és más gyerekek örültünk talán a legjobban annak, hogy a nagy vásárba el engedtek bennünket. (Akkoriban egy gyerek csak kéretszkedés után mehetett el otthonról.) Nagy volt a fegyelem. A szegény gyerekek vizet árultak a vásárokban. A nagy melegben a lakosság megszomjazott. A piac kút vizéből jóízű ártézi víz ömlött a négy csapokból. Onnan lehetett a kannát megmeríteni. Két fillért, négy fillért kaptak a gyerekek egy kannafedő vízért. Sok volt a gyermek, örült is annak a kis pénznek. Sok volt a bazáros kereskedő. Voltak italt mérők sátrakban is. Oda mehettek be a szórakozni vágyók, vagy az áldomást ivó emberek. Volt aki nem vigyázott a pénzére, vagy olyan is volt, hogy elmulatta a tehén árát. Voltak mutatványosok is. Céllövölde, forgókomédia stb. Szász Sándor bácsi volt a lánchintás mutatványos. Ott is és a lovasforgónál is fúvószenekar játszott. A lánchintát 6-8 gyerek kézzel toszította körbe-körbe. Aztán egyszer felülhettek a hintába. Gyermekeknek ez akkor nagy élmény volt.

11. az Ágota-híd történetét, és kirajzolódik a településünk történetében betöltött fontos szerepe. A híddal kapcsolatos első írásos feljegyzés 1738-ból való, amikor is egy építendő híd helyéül jelölték meg a területet. 1747-bel a tokaji uradalom jelentette a kamarának, hogy készítik az itt megépülő malom és híd anyagát. Mivel mindig is a só szállítás fontos útvonala vezetett itt, így nagyon fontos volt az utak és hidak megfelelő karbantartása. A híd hamarosan vámszedőhellyé is vált, és 1760-ban már Szent Agatha híd néven említi az uradalom. 1783-ban újjáépítették, majd 1797ben felújították a hidat. Ezután csak 1829-ben végeztek újból nagyobb mértékű javítást rajta, mert ekkorra már annyira elhasználódott, hogy több baleset is történt. A szabadságharc vége felé Kossuthnak egy 1849. július 1-én kelteződött Görgeyhez írt leveléből tudjuk, hogy a cári csapatok elől visszahúzódva leromboltatta a hidat. Nagyon hamar megtörtént az újjáépítés, ami jól jelzi a híd jelentőségét, hiszen 1850-ben már megjelenik a határleírásban, 60 öl hosszúnak megjelölve. A hídvámot 1864-ben szüntették meg, miután elkészült vasút és később a közút is, így a híd és a még 1935-ig álló csárda egyre inkább jelentőségét vesztette. 1893-ban ismét újjáépítették a hidat, de már nem fából, hanem kőből készültek a pillérei. Ezután nem sok feljegyzés található, de Kecskés Gyula közlése alapján tudjuk, hogy 1973ban, egy több lyukú kő alapzaton álló, jó karban levő, vasból készült és vaskorláttal ellátott híd állt. A rendszerváltás után, 1996ban, a három település összefogásával ismét felújításra került. A híd ma is használatban van, de sajnos a két oldalán vezető gyalogjáró rész nagyon leromlott állapotúvá vált, és funkcióját már nem tudja betölteni. Érdemes volna a három település összefogásával a híd felújítását ismét terítékre venni. A gyalogjáró mellett nagyobb hangsúlyt kaphatna a híd korlátja is, amely jelenleg vasból van, és stílusában éles ellentétet alkot a rusztikus kő pillérekkel. A korlátok anyagának fára cserélése, illetve lehetőség szerint művészi megformálása hozzájárulhat ahhoz, hogy a híd külsőjében is illeszkedjen nagy múltú történelméhez. Rásó János Fiatal párok is a nagyvásárokban vették meg a házassághoz szükséges edényeket, mosóteknőt, szitát, fakanalat stb. Ott vették meg a ruhaneműt, csizmát, bakancsot. Addig vásároltak, amíg a pengő futotta. A vásár legtöbb helyen valóságos népünnepély volt akkor. Ott találkoztak a rokonok és ismerősök is. Ott lehetett látni a legtöbb gyermeket is. A vásárokba elhozták áruikat messze földről a kereskedők és iparosok. Volt úgy, hogy éjfél előtt elindultak lovaskocsikkal, hogy idejében helyet foglalhassanak a kijelölt területen. Akkoriban sok volt a zsidó kereskedők száma. Ők voltak a leggyakorlottabb kereskedők és iparosok. Akkor még nem volt sátoros kereskedő, nagyméretű gyékényekre rakták le áruikat. Arra a hosszú gyékényre több kereskedő is lerakhatta az áruját. Az volt a szólásmondás:”Megárulhatnak egy gyékényen, ha becsülik egymást.” Szájhős, kötekedő árusokat arra gyékényre nem engedtek. Közben a csendőrök állandóan gyalogmenet vigyáztak a rendre. A két csendőr egymás mellett lépkedett. Ha valahol lopás, vagy rendbontás keletkezett, azonnal be3avatkoztak. Szükség esetén bekísérték a verekedőket, kötekedőket a laktanyára. A vásárok 3-4 óra feléig tartottak. Lett is szemét bőven, másnap a község emberei összetakarították a vásár területét. 1950-től a község előljárósága a Rákóczi utcán megszüntette a kirakodó nagyvásárok megrendezését. A petritelepi vicinális melletti legelőre helyezte át. Megjegyzés: A nagyvásárok megtartása abban az időben szenzáció volt az embereknek. Ott egyezhettek, alkudhattak. A lakosság tudta és várta, hogy jön a József-napi, Márton-napi, András-napi vásár. Jószágaikat és áruikat azokon a napokon a vásárba eladhatta, vagy másikat vehetett. Szent István király rendeletére, vasárnapokon tartották a vásárnapokat. Templomokat építettek, a vásárnapokon a templomba is be mehettek a vásárosok. A vásárnapból vasárnap lett. Így írja a krónika. Azóta is a vásárnapok a felnőtteknek és gyermekeknek maradandó emlékeket hagyott és hagy meg minden koron. Részlet B.Kiss Albert pékmester könyvéből

12.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

A búza napja Július 3-án (szombaton) délután 14 órától tartották meg a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban a búza napját. Elfeledett hagyomány felelevenítéséről van szó. A búza, a mindennapi kenyér, az élet tiszteletére irányítja rá a figyelmet. Ezen a délutánon gyermekzsivajtól lett hangos ismét a múzeum udvara. Újra begyújtották a kemencét, és a kellemes nyári napon szorgos kezek gyúrták a teknőben a kenyérlángos tésztáját. A munkálatok irányítója, segítőnk Schubert László volt. A szalmafonás rejtelmeibe meghívott vendégeink a berettyóújfalui Bihari Múzeumból Kállai Irén igazgatóasszony és Pelbártné Zöld Klára népművész engedtek bepillantást. Sok vendég érkezett erre az alkalomra, hiszen mindenki ingyen vehetett részt a programokon. Mivel ez családi foglalkozásnak számított, így ezen a napon díjtalanul látogathatta mindenki az állandó és az időszaki tárlatot is. A délután folyamán arra kerestük a választ, hogy hogyan készült, készül a mindennapi kenyér.

gombócokra szaggatják és a tűzhely mellett vesszőkosárban szárogatják. A megszáradt élesztőt vászonzacskókban tárolják. A kenyérsütésnek számtalan módja közül a következőkben ismertetünk egyet. A lisztet már a sütést megelőző nap estéjén előkészítik. A szükséges mennyiséget átszitálják, és kb. felét dagasztóteknőbe öntik. Ezután kerül sor a kovászolásra, a „kovászvetés”-re. A kovász az előző sütéskor eltett kevés tésztából: a „sütnivaló”-ból és az élesztőből áll. A sütnivalót vízzel felhígítják, két-három órán át áztatják, majd az élesztővel együtt szitán át a lisztbe öntik. Az egészet fakanállal jól összekeverik, sót tesznek bele és letakarva állni hagyják. A kovász egy-két óra alatt megkel. Ezután hozzáadják a többi lisztet és meleg vizet beleöntve az egészet összedolgozzák. Majd következhet a dagasztás, az egyik legnehezebb asszonyi munka. Addig kell a tésztát dagasztani, amíg lyukak nem keletkeznek benne, és jól el nem válik a teknő falától. Mikor a dagasztással végeztek, ismét letakarják és kelni hagyják. Kb. másfél óra alatt a tészta jól megkel, ezután lehet a szakajtókosarakba szaggatni a nyers kenyereket. Kelesztés közben a férfiak felfűtik a kemencét, ha áttüzesedett, a pernyét szénvonóval kikotorják, majd sütőlapáttal bevetik a tésztát és a kemence száját bezárják. Leghamarabb a lepényformájú kenyérlángos, a „hangali”, vagy a teknő aljáról kivakart tésztából készült kis cipó, a „vakaró” vagy „pompos” készül el, ezek a gyermekek csemegéi. A kisült kenyér tetejét langyos vízzel lemossák, hogy szép piros-barna színt kapjon. A kenyeret szellős helyen, kenyértartó rácson tárolják. A megszegett darabot fedeles, gyékényből készült kenyereskosárba teszik vagy a kamarásasztal fiókjában tartják, vászonruhába takarva. Egyszerre 5-6 db 5 kg-os kenyeret szoktak sütni, ez elég egy közepes családnak két hétre.” Jó étvágyat kívánunk. Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány c. műve 56-58. lapjai alapján lejegyezte: Kiss Istvánné

150 munkahelyet teremt a TESCO „Az évszázadok legfontosabb eledele, a mindennapi kenyér kemencében sült foszlósra, ízesre. Fontosságát jelzi, hogy fő kenyérgabonánkat, a búzát sok helyen „élet”-nek is nevezik. A mai héjas-beles, kelesztett kenyér hosszú fejlődés eredménye. A moldvai csángók még a harmincas években sem sütöttek kenyeret, kásával, puliszkával éltek. A városból hozott kenyér ünnepi eledelnek számított. Az alföldi magas, domború, piros-barnás búzakenyér egész Európában párját ritkítja, igazi magyar különlegesség. A házi kenyérsütés gyakorlata csak az utóbbi időkben szűnt meg, de legtöbb idős falusi asszony még ma is tud kenyeret sütni. A városi gáz-és villanytűzhely is kiválóan alkalmas jó kenyér elkészítésére. Az életet adó kenyér a paraszti társadalomban szimbolikussá vált, számtalan hiedelem fűződik hozzá. Már a gabona termesztését agrárrítusok kísérik, az aratóünnep sok helyen az egyik legnagyobb eseménynek számít. A kenyérsütés szinte minden fázisához tartozott valamilyen mágikus cselekmény. A kenyér megszegésekor a késsel való keresztvetés sok háznál még ma is szokásban van. A kenyér elkészítése bonyolult munkafolyamat, számtalan találmány, újítás összegződik benne, a földműves civilizáció egyik fő vívmánya. A kenyér minősége elsősorban a liszt összetételéből, sikértartalmától függ. Kezdetben igen egyszerű eszközökkel, őrlőkövekkel, mozsárban törték, zúzták a gabonaszemeket. A később kialakult kézi malom csak kásának való őrleményt, darát adott.Az igazi, jó kenyérnek való lisztet malmokban őrlik. A jó kenyér készítésének másik fontos feltétele a kelesztés megfelelő módja. A gyári élesztő megjelenéséig – a múlt század végéig – házilag készült kelesztő anyagokat használtak. A házi élesztő egyik legfontosabb alapanyaga a komló. Tobozszerű termését Nagyasszonynap (augusztus 15.) után szedik, megszárítják és famozsárban megőrlik. A tésztaszerű pépet

A 42-es főút mellett négy hónapja kezdődött el a TESCO hipermarket építése, s már látszik a bevásárlóközpont végleges mérete, hiszen az 5000 m2-es létesítmény belsejében még a hatalmas kamionok is aprónak tűnnek. A vázszerkezet betonpilléreit 365 cölöp tartja, melyek néhol 7 méteres mélységig nyúlnak le a talajba. A tető lemezborítását is felhelyezték, így a belső munkálatokat akár esőben is el tuják végezni. Bár a májusi és júniusi csapadékos időjárás miatt 7 hetes leállásra kényszerültek az építők, a lemaradást igyekeznek behozni, hogy november közepén megnyithasson a hipermarket. Az áruház 3000 m2 területen működik majd, a fennmaradó 2000 m2-en pedig a kiszolgálóhelyiségek, egyéb eladóterek helyezkednek el. -Azt tervezzük, hogy lesz benne egy étterem és ezen kívül nyolc bérlemény. Már vannak bérlőink, akik jelezték érdeklődésüket, de természetesen továbbra is várjuk a helyi vállalkozók jelentkezését. Pékség is lesz, mint ahogy minden hipermarketünkben tájékoztatta lapunkat Iglódi-Csató Judit, a TESCO-Global Zrt. kommunikációs igazgatója. A püspökladányi TESCO beruházás teljes költsége 1,5 milliárd forintba kerül az áruházláncnak. Az épület és a parkoló megépítésén felül, a közlekedés biztonsága érdekében elengedhetetlen körforgalom megépítését is vállalták. Az útépítést a Magyar Aszfalt Kft. szakemberei végzik, akik előreláthatólag augusztus 15-ére fejezik be a munkálatokat. A bevásárlóközpont a nyitás után megközelítőleg 150 püspökladányi és környékbeli munkavállalónak biztosít majd munkát, ám még mindig nem késő jelentkezni a TESCO weboldalain – www.tesco.hu és www.tescokarrier.hu - felkínált állásokra. A novemberi nyitásig azonban még számtalan feladat vár az építő szakemberekre. A területen egyelőre nem tervezik benzinkút kialakítását, a vásárlókat szállító buszjáratról pedig még nincs végleges döntés. Katona Csilla

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

SZATYMAZON TÁBOROZTAK A PÜSPÖKLADÁNYI TANODÁSOK „Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt!” /Wass Albert/

A 2010 márciusában induló tanodaprojekt 22 hónapja alatt két alkalommal lesz módjuk a tanodába járó gyerekeknek nyári táborban részt venni. Négy egynapos kirándulást is szervezünk számukra e szűk két esztendő alatt. Július közepére időzítettük az első szünidei hatnapos kirándulást. Az utunk Szatymazra vezetett július 12-én. Egészen 17-ig tölthettük együtt az időt a gyerekekkel. Szatymaz település Szegedtől 14 km-re található. Kifejezetten rendezett, tiszta és igényes utcák tárultak elénk sétáink során. Ezen a vidéken gyümölcstermesztéssel foglalkoznak az emberek, még a portájuk előtt is gyümölcsfák sorakoznak. A szép környezet elnyerte a gyermekek tetszését. Két délelőtt lehetőség nyílt kézműves foglalkozásokon részt venni. Óriási sikere volt a batikolásnak, mely során egyedi pólókat készítettünk. Fegyelmezetten, kitartóan folyt a munka. Akik nem mutattak igazán nagy érdeklődést a munka megkezdésekor, azok is kedvet kaptak, látván a többiek gyönyörű, egyedi ruhadarabjait. Másnap szinte kivétel nélkül az elkészített pólókban indultunk az ópusztaszeri kirándulásra. Busszal érkeztünk az Ópusztaszeri Emlékparkba, ahol elsőként a Feszty-körképet csodálhattuk meg. Elragadtatással figyeltük a remekművet, a félórás benntartózkodás a teremben mindannyiunk számára kevésnek bizonyult.Akánikula ellenére érdeklődéssel barangoltuk be az emlékparkot, a Fesztykörkép mellett leginkább a falumúzeum nyerte el a gyerekek tetszését. Másnap a gyöngyfűzési technikát sajátíthatták el azok, akik ez idáig nem hódoltak e szenvedélynek. A haladók bonyolult állatfigurákat alkottak, míg a kezdő gyöngyfűzők egy-egy karkötővel büszkélkedhettek a foglalkozás befejeztével. A kézműves foglalkozások mellett nagyon sokat játszottak, sportoltak a tanulók. Mindennapos tevékenység volt a foci, a tollaslabdázás, a ping-pong. Kedvenc elfoglaltság volt a csocsózás, a pedagógusok is számos meccset játszottak le hol ilyen, hol olyan eredménnyel. Esténként visszhangzott a tábor a közösségi teremben bonyolított karaeokizástól. Nem volt ritka, hogy a gyerekek rekedt hangon tudtak csak megszólalni egy-egy áténekelt este után. Egyik este igazi „rém-túrát” szerveztünk diákjaink számára. Egy közel 1 kmes szakaszon kellett párokban végigsétálni, s közben bátorságukról tettek tanúbizonyságot. Még szerencse, hogy a közvetlen közelben nem voltak lakóházak. Nem is tudom, mit szóltak volna az ott élők, ha nyugalmukat 2-3 percenként megzavarta volna a gyerekek – s bevallom a mi – sikítozásunk. A táborozás egyik napját Szegeden töltöttük. Barangoltunk a város központjában (Dóm tér), megnéztük a nevezetes épületeket. Sétánkat strandolással zártuk, ahol önfeledten töltöttünk el egy kellemes délutánt. Hatalmas élmény volt a tanulóknak a csúszdázás, szinte megállás nélkül használták ezeket az izgalmas élményelemeket. Be kell vallanom, mi is vidáman siklottunk a hűsítő habok közé, a gyerekek nagy örömére. A tábor alkalmat adott tanulóinknak az önállóságra, az egymáshoz való alkalmazkodásra. A foglalkozásokon tovább fejlődött kézügyességük, kitartásuk. Barátságok szövődtek, illetve a már meglévők tovább mélyültek. Valószínű, hogy visszatérő vendégek leszünk ebbe a táborba, hiszen a vendéglátók kedvessége, szívélyessége lenyűgözött bennünket. Csodálatos környezetben töltöttünk el hat napot, minden püspökladányi gyermekcsoportnak szívből ajánlom ezt a táborhelyet. A gyerekek is szívükbe zárták vendéglátóinkat, a Lévai családot, hiszen az utolsó délelőttön kitöltött kérdőíven többen is leírták, hogy szeretnének jövőre is Szatymazon táborozni. Federics Lászlóné az Őrdaru Egyesület elnöke, a Püspökladányi Tanoda projektmenedzsere

13. Vasárnapi Iskola tábor Biharfélegyházán „Minden lélekben van egy kis szivárvány,Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,Hogy egy más lélek átjöhessen rajta, -Ennek a hídnak hídpillére nincsen,Ezt a hidacskát csak az Isten tartja.Az Isten, aki a szívekbe lát.” (Reményik Sándor: Szivárvány)

Nem mindennapi táborozás zajlott július végén a romániai Biharfélegyháza településen. A falu Teleház udvarán - immár második alkalommal - helyi és a környező falvakból érkező gyerekek laktak négy napig a sátrakban, és a Vasárnapi Iskola mozgalom püspökladányi pedagógusai tartottunk számukra szórakoztató programokat. Másfél éve már havi rendszerességgel teszünk látogatást ebbe a kis romániai faluba. Nemzetépítő munkánk során az ottani iskolások részére foglalkozásokat tartunk magyar irodalomból, történelemből, hon- és népismeretből, erősítve nemzettudatukat, együvé tartozásunkat. Minden alkalommal kézműves foglalkozások színesítik a közös munkát, az elkészített produktumokat boldogan viszik haza a gyermekek. Munkánk önkéntes, karitatív jellegű. Csapatunk – Petőné Papp Margit, Federics Lászlóné, Daróczi Ilona és Kissné Jánosi Judit - a tavalyihoz hasonlóan, idén is megszervezte, lebonyolította a nyári tábort.

42 kisdiák várt bennünket nagy-nagy izgalommal. Szabadidős programok, közösségépítő játékok részesei lehettek a táborlakók, de a sport is része volt mindennapjainknak. Kézműves foglalkozások is tarkították együttlétünket: alkottunk szalvétagyűrűt, papírképet, fonalból készített figurákat. Fontunk, origamiztunk, rajzoltunk, a kisebbek színeztek Esténként előkerültek a társasjátékok, ugrókötelek, tollaslabda készletek, hullahopp-karikák is. A Ki mit tud vetélkedőt idén is megrendeztük, szórakoztató, igényes produkciókat láthattunk. A közös éneklés, daltanulás is kedvelt elfoglaltság volt, mi is tanultunk egy-két – számunkra eddig ismeretlen – dalt. Vasárnap délelőtt Istentiszteleten vettünk részt, ahol Szabó Zsolt tiszteletes úr kérésére az ott megjelent gyülekezeti tagokkal megosztottuk gondolatainkat. Ismerősként szóltunk az egyházközség tagjaihoz, a mosolygó arcok, csillogó szempárok látványa megható volt. Néhány családdal már-már baráti a viszonyunk, minden egyes találkozásunk során szeretettel üdvözöljük egymást. Az utolsó napon megajándékoztuk a gyerekeket, mindenki megfogalmazhatta a táborral kapcsolatos észrevételeit. Megbeszéltük, hogy a tanév során folytatjuk megkezdett közös munkánkat, s a nyári tábornak is lehet még folytatása. Jövőre is szívesen térünk vissza Biharfélegyházára, ahol nem csak adunk, hanem kapunk is sok-sok szeretetet, ragaszkodást a gyerekek és szüleik részéről. A tábor a Vasárnapi Iskola Alapítvány és Püspökladány Város Önkormányzata támogatásával jött létre. A kézműves foglalkozásokhoz szükséges kellékeket a Püspökladány Város Közművelődéséért Közalapítvány támogatásával tudtuk megvásárolni. Federics Lászlóné, pedagógus

14.

Püspökladányi Hírek 2010. augusztus 11.

SPORTHÍREK A Tisza csoportba került a PLE Június 28-án kezdte meg a felkészülést a 2010-2011-es bajnoki idényre a PLE NB III-as futballcsapata, amelyből két távozó mellett több érkező is volt a nyáron. Szatmári Csaba és Kocsis Miklós Bárándra igazolt, miközben Petrovics Gergő Bárándról, Bujdosó Attila és Ramos István egyaránt Karcagról érkeztek. Utóbbi játékos korábban a Tatabánya színeiben játszott az NB Iben, de megfordult több másodosztályú együttesben is. Rutinos, tapasztalt belső védő. Rajtuk kívül régi-új játékosnak számít Tüdős Balázs, aki másfél év kihagyás után állt ismét csatasorba, a fél év leállás után visszatért Eszenyi Viktor, valamint a tavaszi szezonban fegyelmi vétség miatt eltanácsolt, ám a csapat előtt bocsánatot kérő, s így visszafogadott Czibi Lajos is. A társaság az alapozó időszakot követően a Biharnagybajommal játszott egy edzőmeccset, majd a megyei kupasorozat végjátéka biztosított jó felkészülést a bajnoki rajtra. Előbb a Hajdúsámson vendégeként a döntőbe jutásért játszottak a fiúk, majd a fináléban a Báránd vendégeként léphettek pályára a kupagyőzelemért. Mindkét akadályt sikerrel vették, így egy értékes trófeával gazdagodtak. A Magyar Kupának azonban ezzel nem volt vége, hiszen az országos főtáblán a legjobb 64 közé jutásért a Békés megyei I. osztályú bajnokságban szereplő Gyomaendrőd csapatát kaptuk ellenfélnek. Erre a találkozóra lapzárta után került sor. Mindeközben kiderült, hogy augusztus 15-én nem a Mátra, hanem a Tisza csoportban kezdhetik meg a fiúk a bajnoki pontgyűjtést.

Ramos István rutinos belső védő

A PLE őszi menetrendje Augusztus 14., Augusztus 21., Augusztus 29., Szeptember 4., Szeptember 12., Szeptember 18., Szeptember 25., Október 2., Október 17., Október 23., Október 30., November 7., November 13., November 20., November 27.,

16,30: 16,30: 16,30: 15,30: 15,30: 15,00: 15,00: 14,00: 13,30: 13,30: 13,30: 13,30: 13,30: 13,00: 13,00:

Baktalórántháza – PLE PLE – Tuzsér Nagyecsed – PLE PLE – Hajdúszoboszló Nyírmada – PLE PLE – Kemecse Berettyóújfalu – PLE PLE – Ibrány Kótaj – PLE Balkány – PLE PLE – Tiszakanyár Tiszalök – PLE PLE – Cigánd Létavértes – PLE PLE – Újfehértó

A PKE marad a megyében Bár sokáig úgy tűnt, hogy a megyei bajokságban ezüstérmes helyen záró férfi kézilabdacsapatunk is az NB II-ben indulhat, végül nem sikerült az osztályváltás, a Koncz-alakulat ismét a megyei bajnokságban próbálhat szerencsét. - Az MKSZ több megyei ezüstérmes csapathoz hasonlóan tőlünk is kért egy szándéknyilatkozatot, miszerint vállalnánk-e az NB II-es indulást. Mi jeleztük az indulási szándékunkat, majd fel is kértek bennünket az indulásra, ám ezt később figyelmen kívül hagyták, s a Kiskunhalast léptették a helyünkre. Így már csak akkor lehet esélyünk feljebb lépni, ha a besorolt csapatok közül valamelyik mégiscsak meggondolja magát, s nem indul. Erre kicsi az esély, így július 29-én a megyei bajnokságra kezdtük meg a felkészülést – tudtuk meg Koncz Tibor edzőtől. A tréner elmondta, hogy heti három edzéssel, s változatlan játékoskerettel hangolnak az augusztus 29-én rajtoló megyei küzdelmekre, amelyet meg szeretnének nyerni.

A legjobb sakkozónak bizonyult Ladányi sikert hozott a Nyíregyházán megrendezett Nyírségi Torna 2010 elnevezésű nemzetközi nyílt sakkverseny gyermek korcsoportjának küzdelemsorozata. A 70 indulót felvonultató mezőnyben Egri Zsolt a 16 forduló során 14 pontot gyűjtve bizonyult a korosztály legjobb sakkozójának, a képzeletbeli dobogón két ukrán versenyzőt megelőzve. A felnőttek között id. Egri László is remekül helytállt, az 51 induló között végül a rendkívül előkelő 6. helyet szerezte meg.

Hét hétig hangol a Tünet SE Július 26-án kezdte meg a felkészülést a szeptember 11-én rajtoló bajnoki idényre a Tünet SE NB II-es női kézilabdacsapata, amely egy teljesen új lebonyolítású bajnokságra hangol. Az idei pontvadászat már csak tízcsapatos lesz, s az eredeti versenykiírás szerint alapszakaszra és rájátszásra tagolódik. Az alapszakasz odavisszavágós körmérkőzéseit követően az első öt helyezett a felsőházban, míg a 6-10. helyezettek az alsóházban kezdhetik majd a rájátszást. Az alapszakasz március 6-án ér véget, míg a rájátszás március 20-án kezdődik, s május 29-ig tart. A sorozat minden csapatnak 26 mérkőzést biztosít, ellenben a legutóbbi, 12 csapatos bajnokság 22 összecsapásával. A bajnokság végén az utolsó három helyezett számít majd kiesőnek, ám hogy végül kinek kell alsóbb osztályban folytatnia, igencsak kérdéses. Már csak azért is, mivel a legutóbbi bajnokság kiesői közül kettő, a Jászberény és az Ózd mégiscsak ott van a mostani mezőnyben. Íme a tízcsapatos Északkeleti csoport: Tünet SE Püspökladány, Mátészalka, Kállósemjén, Hajdúböszörmény, Derecske, Nádudvar, Nyíradony, Füzesabony, Jászberény, Ózd. A felnőttekhez hasonlóan az ifjúsági bajnokság is ilyen szisztéma szerint lesz megrendezve, s ez a rájátszásban sok nehézséget jelenthet majd a kluboknak. Ekkortól már ugyanis az egyesületek felnőtt és ifjúsági csapatai várhatóan más-más ellenfelekkel játszanak majd az alapszakaszban elért helyezésüktől függően. Ez kivétel nélkül minden együttest hátrányosan érint szakmailag és anyagilag egyaránt, ezért a csapatokat képviselő Amatőr Tanács azzal a kéréssel fordult a szövetséghez, hogy az ifjúsági bajnokságban ne legyen rájátszás, a végső sorrendet az alapszakaszban elért helyezés döntse el. A kérdés nyitott, s várhatóan januárban születik róla végső döntés. Ennyit a lebonyolításról, illetve a bajnokságról. Együttesünk Kóti Győző irányításával hét hetes felkészülésen vesz részt, amelynek része egy egyhetes balatongyöröki edzőtábor is. A tavalyi keretből ketten hiányoznak: Károlyi Anikó úgy döntött, hogy befejezi a kézilabdázást, Lajtos Boglárka pedig visszaigazolt Nádudvarra. Érkezőkről egyelőre nincs hír, ám minden bizonnyal lesznek. Faragó László