A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Püspökladányi

Hírek

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXI. évfolyam 19. szám • 2010. november 2. • Ingyenes

Koszorúzás, emlékezés, kitüntető címek átadása október 23-án Mi az ünnep? Különbözés, írta az egyik legnagyobb magyar író. Mi az, ami megtart, összefog embert, várost, közösséget, nemzetet? A hazaszeretet -vetette papírra a sorokat egy másik magyar gondolkodó. Ünnep és hazaszeretet. A két fogalom nemigen választható el egymástól, hiszen legnagyobb ünnepeink kapcsolatban állnak a földdel, ahol születtünk, ahol élünk, és amit mindig minden körülmények között próbálunk óvni, védeni. Ahogy 1956. október 23-án tették a magyarok, amikor forradalmat, szabadságharcot hirdettek az elnyomó hatalommal szemben. 54 évvel ezelőtt egy nép kiáltott; Elég! Nekünk pedig, akikért életüket adták, hogy szabadok legyünk: emlékeznünk kell. Így hát az ünnep és a hazaszeretet e két elválaszthatatlan fogalom és érzés újra meg újra összehoz minket. (Folytatás a 3. oldalon)

Sima István

Mindenszentek napján Mindenszentek hajnalán beszökött a tél, Megmutatta kemény arcát, rideg volt, s fehér Dermesztő, vad hidegre ébredt minden, ami él, S a kerteken már megmaradt a dér. A fa ágán még kapaszkodik egy megsárgult levél, Megfeszítve erejét a végsőkig remél, Bár tudja, már csak néhány percig él, S mint a többi, Ő is földet ér. A temetőkert fagyos útján fázós emberek, A fejfákhoz igyekeznek, hol halottaik felett, Emlékező, könnyes szemmel kulcsolnak kezet, S ma minden síron gyúlnak mécsesek.

2.

Püspökladányi Hírek 2010. november 2.

Koszorúzás, emlékezés és kitüntető címek átadása október 23-án (Folytatás az 1. oldalról) Október 23-án szombaton délután a temetőben, majd az 56-os emlékkőnél térzenével és koszorúzással kezdődött a forradalmi események felidézése, a tiszteletadás. Majd a művelődési házban ünnepi beszéddel és műsorral folytatódott a városi megemlékezés. Az egybegyűlteket Arnóth Sándor polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte. Beszédében kiemelte: néhány nap telt el csupán október 6-a az aradi vértanúk, a nemzeti gyász, a becsület, az emlékezés ideje óta, de most ismét keressük egymás kezét és tekintetét, hiszen az emlékezet újra összehívja a gondolkodókat, azokat, akik fontosnak tartják a visszaemlékezést nemzetünk nagy pillanataira. Akkor, néhány nappal ezelőtt a szabadság halálára emlékezünk, ma inkább a feltámadására.

Részlet Arnóth Sándor polgármester ünnepi beszédéből „Rajk László újratemetését vetítették nemrégen az egyik televíziós csatornán. Annak az embernek az újratemetését láthattuk, akit saját elvtársai végeztettek ki. Különös és hátborzongatón érzés volt látni, amikor valakit visszahoznak a sötétségből, hogy immár másodszor, valamit jóvátéve eltemessék. Sajnos jól ismert sajátossága ez népünk történetének, mondhatnánk visszatérő motívum. Hölgyeim és uraim, tisztelt ünneplő egybegyűltek! Az újratemetés mindig azt bizonyítja, hogy ott, akkor valami végzetesen nem volt rendben. Az újratemetések idején a hatalmasok lelkét -hiába vannak felül- valami bűn, valami félelem nyomasztja, egyszerűen félnek. Hol a tetteiktől, hol a túlélőktől, hol a lelkiismeretüktől, ha egyáltalán ismernek ilyen furcsa idegen fogalmat. A titkolózás, a felelősség át vagy eltolása soha nem segített. Előbb-utóbb eljött, mert el kellett jönnie egyszer a pillanatnak, amikor a bűnt bűnhődés követi. A filmen az egyik túlélő beszélt a koporsó mellől. Idézem: „Amikor százezrek vonulnak itt el, nem csak az áldozatoknak adják meg a végső tiszteletet, de szenvedélyes vágyuk, hogy egy korszakot temessenek el.” Így nem temetés volt ez, hanem beismerő vallomás is. Az ország vezetői beismerték, hogy az igazság más, mint amit eddig mondtak az embereknek. Az újratemetés világossá tette, hogy a hazugságra építő rendszernek buknia kell. Ez volt a jel, hogy elérkezett a változtatás ideje. És a fiatalok, a fiatalok azok megindultak. „Hölgyeim és uraim, tisztelt ünneplő egybegyűltek! Mindennek rendelt ideje van -mondja Nagytiszteletű Úr, így a változásnak is, a változtatásnak is. Hazánk ma ismét bajban van, ismét bajba juttatták. A hamisság újra lelepleződött, ahogy akkor 1956-ban, úgy most 2010-ben is le kell zárnunk egy korszakot, és át kellene lépnünk a holnapba, de legalábbis elő kell készítenünk azt. Talán ki kellene nyitni egy másik ajtót, amely mögött az életöröm, a remény, a segítőkészség, az összefogás áll. Nem kell félni ettől az ajtótól. A mögötte levő erényekkel ugyanis sokkal többre megyünk, mint az évtizedes gyűlölködéssel. De azért ne ábrándozzunk. A tegnap azért mindig maradni szeretne, ilyen a természete. Ezért mindig udvariatlannak tartja a holnapot, hiszen már a puszta létezése is sértő számára, hiszen saját maga fölöslegességét ismeri fel. A tegnap ezért halogatni próbálja a távozást, ilyenkor illemtanárt játszik. Arra int, ne azt tegyük, amiben az emberekkel megegyeztünk, hanem azt és úgy, ahogy a tegnap embere helyesnek tartja. Arra int, ne siessünk, csak udvariasan, jól nevelten kopogtassunk. Csak szépen, halkan, hogy senki meg ne hallja, és így elsumákolható a holnap. Kedves Barátaim! Ha Árpád apánk csak halkan kopogtat Európa kapuján, ma talán Ázsiában élnénk, ha élnénk. Ha a tegnapi illemtanárokra

hallgatnánk, még ma sem épült volna fel a Lánchíd, vagy a Tudományos Akadémia. Ha a tegnapi illemtanárokra hallgatnánk még ma is romhalmaz lenne az újtelepi iskola épülete, vagy még ma is sárban gázolnának az emberek 29 utcában. Ha a tegnapi illemtanárokra hallgatnánk, akkor nem vennénk észre, hogy a holnaphoz nem a semmibe vezető, zavaros és számolatlan ígéretek ösvénye vezet, hanem a tettek és az elszántság. Hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Az a bizonyos temetés, az akkori magyarok számára ablaknyitás volt. Megmutatta, hogy milyen romlott és hazug is volt az a ránk kényszerített világ. Ez volt az a világ, amikor a gyilkosok mondták a gyászbeszédet. Amikor ugyanaz a kéz írta alá a halálos ítéletet, akasztotta a kötelet, és dobta a virágcsokrot a sírba. Talán azon az estén a magyar családoknál fogalmazódott meg az elszánás. Talán nem a szegényes vacsorával voltak az emberek elfoglalva, a gyerek foltozott cipőjével, hanem az élettel. A megcsúfolt, elhazudott magyar élettel. Mert mit akart Nagy Imre? Kiválni a szovjet függőségből, saját lábra állítani az országot, hogy magára találjon, és újra saját életét élje. Mit akart Maléter Pál? A hazához hű hadsereget, példát mutatni, hogy hol kell állnia a magyar fegyveres erőknek és testületeknek. Mit akart Bibó István? Megmutatni a világnak, tiltakozunk a keleti gyarmatosítás ellen. Mert mit akartak a pesti srácok? Szerelmesek akartak lenni. Focizni, fröccsözni, néha bunyózni, de sokkal többen: szeretni. Szóval normális életet akartak. Ezek az emberek álmodtak egy normális országot, egy rendezett, lakható országot. Ezt lopták el az „illemtanárok” ettől a nemzettől! Akik az államosított világban éltek, nagy csajka limuzinokban jártak, miközben családok ezreit telepítették ki a Hortobágyra. Hölgyeim és Uraim! Október 23-án nemcsak a forradalmat ünnepeljük, hanem vágyainkat, reményeinket is. Ezzel a gondolattal köszöntöm Önöket, családjukat, szeretteiket hazánk nemzeti ünnepén!” Püspökladány város önkormányzata 1991-ben díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem kitüntetést alapított. A kitüntetések átadására az alapítás óta októberben kerül sor, nemzeti ünnepünkön. A díszpolgári címet olyan személyek számára alapította az önkormányzat, akik a város társadalmi, gazdasági, kulturális életében és más területen a lakosság javára huzamosabb időn át példamutató eredményes munkát végeztek. Tevékenységükkel a városnak hírnevet szereztek. Az önkormányzat idén két díjat ítélt oda. Megosztott díjban részesült Dr. Felszeghy Szabolcs és Dr. Gyurkó Márta gyermekorvos. Az orvos házaspár életútját Dombi Imréné alpolgármester méltatta.

Püspökladány Város Díszpolgárai Dr. Felszeghy Szabolcs és Dr. Gyurkó Márta „Dr. Gyurkó Márta 1943. november 28-án született Miskolc városában. Édesanyja röntgenasszisztensként, míg édesapja

3.


Koszorúzás, emlékezés és kitüntető címek átadása október 23-án orvosként tevékenykedett, így az orvosi pálya iránti elhivatottsága, már kisgyermek korában kialakult. Doktornőt még az 1960-ban tett érettségi vizsga után felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi karára. Elhivatottságát és tudás utáni vágyát, hűen tükrözi, hogy az általános iskolától kezdve a gimnáziumon át, az egyetemig mindvégig kitűnő volt a tanulmányi eredménye, az egyetemen Ő volt az évfolyamelső. Dr. Felszeghy Szabolcs 1941. szeptember 11-én született megyeszékhelyünkön, Debrecenben. Édesanyja középiskolai német, francia szakos tanárként, édesapja vízügyi mérnökként dolgozott. Feleségéhez hasonlóan doktor úrban is meglehetősen korán kialakult a szakma iránti szeretet. Gyermekkorában döntötte el, hogy az orvosi pályát választja, így meglehetősen nagy fájdalom volt számára, hogy tőle független okok miatt nem nyert felvételt a Debreceni Orvostudományi Egyetemre az érettségi évében. Doktor úr édesapja 1956-ban tagja volt a debreceni forradalmi tanácsnak. ezért fiát mondvacsinált okok alapján elutasította az intézmény. Doktor úr azonban nem adta fel álmait, így 1961-ben előtte is megnyílt az egyetem kapuja. Doktor úr és felesége 1967-ben vehették át diplomájukat. A boldogságukat csak tetőzte, hogy még avatásuk napján egybekeltek. Doktor úr mindenképpen megyénkben szeretett volna munkát vállalni, így kerültek feleségével Püspökladányba, és a mai napig emlékeznek arra a pillanatra, amikor eldöntötték, hogy ez a város lesz az otthonuk. 1967. október 1-jén városunkba költöztek. Doktornő ebben az évben sikeresen bekerült a Gyermekklinikára Debrecenbe, és fáradságot nem ismerve mindennap ingázott a két település között. Mindeközben három gyermeknek adott életet. Az orvos házaspár hivatása generációról, generációra öröklődik, hiszen gyermekeik, miután érettségit szereztek városunkban, szüleik példáját látva a Debreceni Orvostudományi Egyetemre felvételiztek, amelyet mindhárman sikeresen elvégeztek. Életükben a hivatás mellett a család tölti be a legfontosabb szerepet. Kimagasló szakmai munkája mellett kiemelt figyelmet fordít az orvos beteg közötti bizalom kialakítására. Doktornő a legkisebbeket, a felnövekvő generációt gyógyítja nap mint nap, és nincs olyan család, olyan kisgyermek, aki ne ismerné a kedves, segítőkész doktornőt. Doktor úr városunkba költözésük első napjától fogva püspökladányi körzeti orvosként tevékenykedik. Orvosi pályáját erősítendő 74ben fül-orr gégészeti szakvizsgát tett. Doktor úr 43 éve tölt szolgálatot Püspökladányban, amelyre városunk történetében még nem volt példa. Munkába állását követően hivatalból kapcsolódott be a helyi közéletbe, és ügyvezető körzeti orvosként szervezte az alapellátást, többek között a központi ügyeletet. Napi körzeti orvosi munkája mellett, több mint 20 éven át vezette az akkori járási rendelő intézetben a füll-orr gégészeti szakrendelést. Orvosi tevékenysége mellett jelentős társadalmi szerepet vállalt Doktor úr, ugyanis kiemelkedő szerepet játszik, a helyi politikai közéletben. A rendszerváltozást követően már tagja volt az első szabadon választott önkormányzatnak, és napjainkig mindössze egy ciklust hagyott ki törvényi szabályozás miatt. Ekkor háziorvosi teendőit helyezte előnybe, a törvény változása után azonban választópolgárai bizalmából folyamatosan települési, önkormányzati képviselő. Az orvos házaspár életében a hivatás mellett nagy hangsúlyt kap a család. Gyermekeik mellett mindennapjaik meghatározó különlegessége, hét unokájuk. Doktor úr és doktornő neve szorosan összefonódik a püspökladányi egészségüggyel. Gyógyítók, akiknek sokat köszönhet a lakosság. Közvetlensé-gükkel, szakmai alázatukkal, példamutató életpályájukkal kivívták a város elismerését. Munkájukat jelenleg is teljes odaadással és hittel végzik. Több évtizedes szakmai pályájuk nyomán és felelősség teljes munkájuk

érdeméül a város vezetése a díszpolgára címet adományozza számukra.”

Püspökladány Város Díszpolgára Kardos István A Felszeghy házaspár után a másik díjazott Kardos István életpályáját ismertette Makai Lajos, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke az ünnepségen.

„Kardos István 1947-ben született Püspökladányban. Általános iskolai tanulmányait szülőhelyén, középiskolai, főiskolai tanulmányait Debrecenben végezte. Már középfokú tanulmányai is a műszaki, építészi pálya felé vitték. Először felsőfokú építész technikusi végzettséget szerzett, majd az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán kapott építőgépész diplomát, később pedig építőipari mérnöktanár szakképesítést szerzett. Tanulmányai befejeztével rövid ideig pályakezdőként a MÁV Debreceni Építési Főnökségen dolgozott. 1972-ben tért haza szülővárosába. Azóta itt él, és dolgozik a városért. Ez időtől fogva folyamatosan a püspökladányi, illetve ezen keresztül a térségi, megyei, nevelés szolgálatában állt. Nyugdíjba vonulásáig 35 éven keresztül a szakképző iskolában mérnök tanárként dolgozott. Építőipari szakmákban oktatta a diákokat. A 90-es években a nevelőtestület, az alkalmazottak rendkívül meggyőző támogatásával a képviselőtestület igazgatóvá nevezte ki a 123-as Számú Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet élére. Öt évig igazgatóként vezette az iskolát, ezt követően pedig öt évig igazgatóhelyettesként tevékenykedett. Mind műszaki tanári, mind oktatásirányítói munkája igen pozitív hatással volt a szakképzés fejlesztésére. Tanítványai számos sikert értek el megyei és országos megmérettetésben. Egész szakmai életútja, kiemelkedő tanári egyénisége, nevelői következetessége példaértékű. Én magam is ezt tapasztaltam, 16 éven keresztül együtt voltunk a képviselő-testület tagja. A rendszerváltást követően 1990-ben a négyes számú választókörzetben önkormányzati képviselővé választották, majd 2002-ben, és 2006-ban ugyanebben a körzetben újraválasztották. 20 éven át folyamatosan részt vett az önkormányzati munkában képviselőként, illetve bizottsági tagként. A 2006. évi önkormányzati választást követően a városfejlesztési bizottság elnökeként segítette a város fejlődését. 2008. szeptember 1-től a képviselő-testület alpolgármesterré választotta. A 2010-es választásokon már nem indult jelöltként, úgy döntött, hogy befejezi az önkormányzati képviselői munkát. Pihenőre tér kedves családja körében, melyet megérdemel. Kardos István mind a hivatásában, mind a közéletben, mind a

4. magánéletében példaként állhat szűkebb és tágabb közössége előtt. Több évtizedes kiegyensúlyozott, valódi értékeket felmutató képviselői, tanári és vezetői munka áll mögötte, mely méltóvá teszi a díszpolgári címre.”

Püspökladány Város Díszpolgára Posztumusz Ifj. Vígh Sándor Ebben az évben egy posztumusz díj átadásáról is döntött az önkormányzat. Életpályája elismeréséül ifj. Vígh Sándornak adományozott kitüntetést a város, aki 2009 decemberében hagyta itt a Törő Gábor Népzenei Együttest, a várost. Életpályáját Petőné Papp Margit tanácsnok ismertette.

„Ifj. Vígh Sándor 1969. október 30-án született Debrecenben, munkás szülők gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait, a régi Zója Általános Iskolában végezte, majd Debrecenben tanult tovább. Gázvezeték- és készülékszerelő végzettsége mellett mestervizsgát is tett. Kezdetben mint alkalmazott, később pedig mint egyéni vállalkozó tevékenykedett. 1996-ban ismerkedett meg a népzenével mélyebben. A népi hangszerrel, a citerával is. Megvásárolva első hangszerét, autodidakta módon sajátította el a citerázás fortélyait. A művészetbe vetett hite erősítette, hogy a néphagyomány népszerűsítésében maradandót alkosson. Óvodákban, iskolákban hangszerbemutatót tartott, ismeretlen dalszövegeket kutatott, közben citeragyűjteményét több száz darabosra növelte. 1998-tól különböző versenyeken vett részt, ahol rangos díjakban részesült. Öt országos aranyminősítést, két Aranypáva Díjat, és két alkalommal Vass Lajos-nagydíjat kapott, a 2004. január 10-én hetedmagával megalapított Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör tagjaival együtt. Egyesületi elnökként a betyárdal verseny és bordalfesztivál megrendezését is kezdeményezte, mely azóta évente több száz fellépővel öregbíti városunk hírnevét. Művészeti vezetője volt a bárándi Nyitnikék Citera Együttesnek ahol általános és középiskolás gyerekekkel foglalkozott. Teljes életet élt. Szerette családját, három gyermekét, az őt körülvevő embereket. Mindig vidám, mosolygós arca ma is előttem áll, ahogy sietős léptekkel szervezte programjait. Mindig szaladt, mintha tudta volna, hogy élete fonala rövidre szabott. Csak 40 évet élt. Még annyi mindent szeretett volna tenni. Hitte, hogy meggyógyul, bízott a felépülésben, abban, hogy a hagyományápolás embert próbáló munkáját tovább folytathatja. 2009. december 15-én azonban a rövid, de annál értékesebb életút befejeződött. Példaértékű munkájával, az emberek iránti tiszteletével, szeretetével, együttérzésével kiérdemelte a díszpolgári címet. És ne felejtsük: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élete kincsét, ámbár napja múl. Hanem lezárva, ami benne földi, egy éltető eszmévé finomul, mely fenn marad, és nőttön nő tiszta fénye, amint időben, térben távozik. Melyhez tekint fel az utód

Püspökladányi Hírek 2010. november 2. erénye, óhajt, remél, hisz és imádkozik.”

Pro Urbe Díjjal kitüntetett Pella Pál nagytiszteletű úr Ebben az évben az önkormányzat képviselő-testülete egy Pro Urbe Emlékérem kitüntetés adományozásáról döntött. A Pro Urbe Emlékérmet olyan személyek illetve közösségek számára alapította az önkormányzat, akik a város fejlesztésében, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, az oktatás, a közművelődés területén kiemelkedően eredményes és maradandó munkát végeztek. Pro Urbe Emlékérem kitüntetésben részesült Pella Pál református lelkész. Munkáját, eddigi életpályáját Szabó Attiláné Csontos Erzsébet tanácsnok méltatta.

„Pella Pál 1966. március 13-án született Szerencsen. Általános iskolai tanulmányait Szerencs városába végezte, középiskolába Miskolcra járt, az érettségit követően felvételt nyert teológiai szakra. Ezután a katonai évek következtek, mintegy másfél évig. A katonaság időszakát, néhány hónapi munkával az akkori NDK-ban folytatta. Az 1987-től 1992-ig tartó időszakban Debrecenben végezte el a teológiai szakot. Az utolsó évben Volopon lelkipásztori szolgálatot teljesített. 1992 júliusában kapta kézhez diplomáját. Szeptember 1-től már lelkipásztori állást vállalt Mád, Volop és Tájja nevű településeken. 1993 nyarán került lelkészként Püspökladányba, ez a nyár magánéletében is boldogsággal teljes volt, hiszen ekkor kötött házasságot párjával Ábrám Anikóval. Azóta e kedves tiszteletes házaspár itt él és dolgozik a püspökladányi hívő és nem csak a hívő emberek megelégedésére. Négy gyermeküket nevelik, tanítják, és taníttatják óvó szeretetben, példamutató. családi meghitt légkörben. Legnagyobb fiúk gimnazista, legkisebb fiúk pedig decemberben lesz két éves. Pella Pál munkás életét folyamatos tanulás jellemzi. Kisfiú korától lelkes templomba járó, ki gyakorolja is vallását, szorgalmasan hittan órákra jár, majd konfirmál. 1976-ot írunk abban az időben, ez azt jelentette, ha akarta, ha nem, de hozzá kellett szoknia, őt megfigyelik és rendszeresen jelentéseket is írnak róla. Megpróbálták számára a középiskolát is megnehezíteni. "Féltem, de nem adtam fel a hitemet" -vallja. Már Püspökladányba érkezésekor egész életre kiható barátságokat köt helybeli, ladányi emberekkel. Kiemeli közülük a fiatalon elhunyt Hegedűs Andrást, kire -mint kiváló hívő emberre- és mint városunk lelkiismeretes képviselőjére emlékezik vissza. Pella Pál Püspökladány közéleti személyiségei közül is kiemelkedik. Rendszeres kapcsolatban van, több fontos tisztséget is betölt nemcsak a református egyházában, hanem Püspökladány városában is. Református lelkipásztori hivatása mellett az elmúlt négy évben az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottságában dolgozott, tanácsaival segítve a döntéshozók munkáját. Fontos szerepe volt a városfejlesztési tervek kivitelezésében, a református idősek otthona, a református templom, a köztemető környezetének rendezésében, az iskolai hittanoktatásban, karitatív feladatok összehangolásában a civil közösségi élet kiteljesítésében. Aktív, példamutató tagja a Püspökladányi Határok Nélkül Egyesületnek, segítője több társadalmi szervezetnek. Bölcs tanácsaira sokan

Püspökladányi Hírek 2010. november 2. hallgatnak, családi magánélete is példaértékű. "A mögöttünk lévő időszak legnagyobb eredménye, hogy a háborúban elvitt harangot pótolni tudtuk" fejezi be zárásként, szerényen nagytiszteletű úr. S valóban az álom, hogy városunk református templomának harmadik harangja valaha talán még megszólalhat, most a 2010. évben valóra válhatott. Köszönettel és hálával tartozik mindezért a sok jeles cselekedetért, kiállásért, felelősségvállalásért Püspökladány lakossága, vezetősége. Szeretettel gratulálunk a város által adományozott Pro Urbe Díjhoz, magán és közéleti munkájához, kívánunk további jó egészséget, sok sikert és erőt!” A kitüntetések átadása után a Kálvin Téri Általános Iskola Tagintézmény műsorát nézhette meg a közönség, zenés, verses elemekkel színesítve. Majd az Id. Csenki Imre Vegyeskar lépett színpadra, az alkalomhoz illő kórusművekkel. Az ünnepség után állófogadás várta a kitüntetetteket és a vendégeket a művelődési ház kiállítótermében, ahol a pohárköszöntők után a díjazottakkal is alkalmunk nyílt beszélgetni. Víghné Szabó Ildikó, ifj. Vígh Sándor özvegye: -Nagy örömmel vettem át a díjat, de nagyon fájt, hogy nekem kellett ezt megtenni. Jó érzés, hogy elismerik a munkáját és mint embert. Nagyon örül az egész népdalkör és a család, hogy ezt megélhettük, hogy Sanyit elismerték.” Pella Pál református lelkipásztor: -Nagyon meglepett a kitüntetés híre. Nem voltam erre felkészülve, és úgy gondolom, hogy talán még nem is érdemeltem meg ezt a kitüntetést. Azonban amiért elfogadtam, és örömmel fogadtam el, az a bizalom, amellyel ezt megszavazták, mert a szavazás egyhangú volt.Abizalom mindenképpen megerősített abban, hogy ezt a szolgálatot, amit itt végzek a városban, azt továbbra is hittel,

Gyertyás felvonulás az Őrdaru Egyesülettel „Ahhoz, hogy nagy dolgokat vigyünk végbe, nem csupán cselekednünk kell, de álmodnunk is, és nem csupán terveznünk, de hinnünk is” /Anatole France/ Én is gyakran álmodom. Egy olyan országról álmodom, ahol gyermekeinkre nyugodt jövő vár, ahol az emberek megértik, megbecsülik egymást. Egy olyan országra vágyom, ahol nem az a szempont, hogy egy-egy ünnepi alkalomkor melyik előadónak a dala hangzik el, hanem az a fontos, mit üzen a szöveg. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol az ünnepségen éneklő kislányt megdicsérik: „Ez igen, büszke vagyok rád!”. Mert TE énekelted, NEKEM, NEKÜNK. Az Őrdaru Egyesület 1956. október 23-ra emlékezve idén is megszervezte a gyertyás felvonulást. Évről évre egyre többen csatlakoznak rendezvényünkhöz, melyet ezúton is megköszönök minden kedves megjelentnek. Örömmel és elérzékenyülve tapasztaltam már a Karacs Ferenc Múzeum előtt, hogy idén még többen leszünk, mint tavaly. Csodálatos érzés volt az összefogásnak eme formája, s a látvány is felemelő. A gyertyák, mécsesek, fáklyák fénye, a zászlók lobogása megerősítette bennem a hitet, a reményt abban, hogy hamarosan helyreáll a rend kis hazánkban. Eljön az idő, amikor nem esnek az emberek egymás torkának, amikor megbecsülik egymás munkáját, honfitársként üdvözlik egymást bárhol az országban. Az ünnepi műsor kezdetén a sárrétudvari Vadvirág Kamara Táncegyüttes műsorát láthatták a jelenlévők. A koreográfiát Németh Dóra tanította be. Ezt követően Dombi Imréné alpolgármester asszony méltatta az október 23-i eseményeket. Majd H. Bodó József A hársfa virága című regényének részletét olvasta fel Kissné Jánosi Judit. Az ünnepség végén Bachraty Márta pedagógus és Keserű Ágnes 11. osztályos tanuló énekelt egy szívhez szóló dalt. Reményeink szerint jövőre újra megtisztel bennünket az a kb. 200 ember, akik együtt ünnepeltek velünk ezen az estén. Federics Lászlóné az Őrdaru Egyesület elnöke

5. reménységgel végezzem. Kardos István: -Nehéz most szavakat találnom ezekben az ünnepi percekben. Nekem Püspökladány a szülővárosom. Itt diákoskodtam, katonai éveimet leszámítva itt éltem, úgyhogy ez a város számomra nagyon sokat jelent. Megpróbáltam tenni érte -szerény képességeimnek megfelelően. Ez az elismerés most egy kötelezettséget is jelent a jövőt illetően. Mert bár az életemnek az aktív közéleti részét lezárom, nem szakadok el a közösségtől. A díj pedig életem egyik legszebb és legkedvesebb elismerése lesz, úgy hiszem. Dr. Gyurkó Márta: Nagyon-nagyon örültünk a díjnak, ez az igazság. Én egy idézetet mondanék, ami kifejezi munkánkat: „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni. Egyetlen titka van: adni, mindig csak adni. Jó szót, bátorítást, mosolyt és hitet, és sok-sok őszinte tiszta szeretetet.” Dr.Felszeghy Szabolcs: -Ahogy a felvezetésben alpolgármester asszony említette, én utána néztem, és valóban, ilyen hosszú időn át, mióta Ladányban történelmet írnak és orvos dolgozott, ilyen hosszú ideig egyfolytában még nem dolgozott senki. És mint ahogy említette: a munka, a munka és állandóan csak a munka. Sokszor -különösen mikor a füll, orr gégészetet is csináltam-, olyan őrületes iramot és tempót diktált az élet, hogy szinte a magánéletre se nagyon jutott idő. Tehát kivettem a részemet, úgy érzem kellően, és ebben az elismerésben ezt érzem visszatükröződni, ezt az sok munkát és a városvezetés illetve a tapsból ítélve talán a városlakók is így gondolták, hogy helyénvaló ez a kitüntetés örülök neki.” D. Sári Andrea

KÖZTÁRSASÁG NAPI KERÉKPÁRTÚRA 19. ALKALOMMAL Közel két évtizedes hagyomány, hogy a Petri telepi Általános Iskola udvarát kerékpárosok töltik meg október 23-án. Az első köztársaság napi kerékpártúrát ugyanis 1991-ben Nagy Benjaminné Sándor Ibolya kezdeményezésére szervezte meg az intézmény. Így október 23-án nem csak a köztársaság kikiáltására, hanem Nagy Benjaminné, volt képviselőre és pedagógusra is emlékeznek – mondta Arnóth Sándor, városunk polgármestere. -Nagyon szép hagyomány ez, hiszen Sándor Ibolya egykori képviselő asszony nevéhez fűződik ez a kezdeményezés, hiszen ő rendezte meg először az első szépségversenyt a városunkban, illetve az ő ötlete volt ez a kerékpáros emléktúra. Na most egyrészt erre a nagyszerű asszonyra emlékszünk, és ezzel köszöntjük a családját is. Másrészt pedig egy olyan hagyományt teremtett meg ezzel a város, ami már hozzátartozik a lelkünkhöz, hozzátartozik az ünnepi szokásainkhoz, ...folytatás a 7. oldalon

Püspökladányi Hírek 2010. november 2. 6. Megalakult az önkormányzat új képviselő-testülete Október 14-én alakuló ülésre gyűltek össze az önkormányzat október 3-án megválasztott képviselői, a listán mandátumhoz jutott képviselők ésArnóth Sándor polgármester. Az ülésteremben ezúttal helyet foglalt a helyi választási bizottság elnöke Orbán József is, hiszen négyévente a rendszerváltozás óta a választást követően újjáalakul a várost vezető testület, s annak törvényességi hátterét a város jegyzője mellett ilyenkor a választási bizottság is hitelesíti. Az egybegyűlteket az ülés korelnöke Kincses László köszöntötte, majd Orbán József ismertette a választások végleges eredményét. A Választási Bizottság elnöke elmondta: az egyéni választókerületekben a FIDESZ nyolc jelöltje jutott mandátumhoz, a kompenzációs listáról pedig a JOBBIK Magyarországért mozgalom két mandátumot, míg a MSZP egyet szerzett. Orbán József eredményismertetése után a szavazással megválasztott képviselők letették az ünnepélyes esküt, majd átvették a választási bizottság elnökétől megbízólevelüket. A megbízólevelek átadása, átvétele után a polgármester-választás eredményének kihirdetése, majd az eskü pillanatai következtek. Arnóth Sándor újabb négy esztendőre tett fogadalmat, hogy hittel és következetes munkával szolgálja a város fejlődését, polgárait. Az ünnepélyes pillanatok után a polgármester illetményének megállapítása következett, mely nem változott. s a törvényi előírásoknak megfelelően szavazták meg a képviselők. Majd az 5. napirend keretében alpolgármestert választott a testület. A feladatra a többségi FIDESZ képviselőcsoport előzetesen Dombi Imrénét jelölte, akit titkos szavazással választottak meg 12 igen és egy nem szavazattal. Megválasztása után Dombi Imréné letette az alpolgármesteri tisztség ellátásához kötelező esküt. Következő napirenden az alpolgármesteri tiszteletdíjról,

a vagyon nyilatkozattételek és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás kötelezettségéről tárgyaltak a képviselők, majd a tanácsnokok megválasztása következett. Tanácsnoki címet és feladatot kapott az önkormányzatban Petőné Papp Margit, aki –korábban az előző évekhez- a humánpolitikáért felel, és Szabó Attiláné Csontos Erzsébet, aki az ifjúságpolitika területére kapott megbízást. Az előterjesztést egy ellenszavazattal, 12 igennel szavazta meg a testület. Majd a képviselői tiszteletdíjakról és az önkormányzati bizottságok összetételéről döntöttek a képviselők. Ennek nyomán a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke Kiss Zsigmond lett. Tagjai: Borsos László, Szabó Attiláné Csontos Erzsébet. A Városfejlesztési Bizottság elökévé Márkus Gábort választották. Tagjai: Kiss Zsigmond, és Kincses László lettek. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság élén Kovács Krisztina áll, tagjai: Petőné Papp Margit és Tóth László. Az Egészségügyi, Szociális Bizottságot Dr. Felszeghy Szabolcs vezeti a következő 4 évben, tagjai: Kovács Krisztina és Márkus Gábor lesznek. A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság élén Tóth László áll, tagjai: Szabó Attiláné és Dúró Ferenc lesznek. A bizottságok egyébként öt tagból állnak, a 2-2 külsős tag a következő önkormányzati ülésen kap majd megbízást. Az ülés ezt követően a különfélék napirenddel folytatódott, melynek keretében a Szervezeti Működési Szabályzat módosításáról szavazott a testület, ami a régi és az új önkormányzat felállása közötti időszak pénzügyi intézkedéseit foglalta magába. Majd Arnóth Sándor polgármester a következő négy esztendő sikeres együttműködésének reményében egy pohár pezsgővel koccintott jelenlegi és volt képviselőtársaival, a város intézményeinek vezetőivel. D. Sári Andrea

KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ALAKULÓ ÜLÉSEI Október 18-án a Polgármesteri Hivatal nagy tanácskozótermében gyülekeztek a román kisebbségi önkormányzat megválasztott képviselői. Az alakuló ülés törvényességét Keserű László jegyző, Vassné Bíró Andrea, a helyi választási bizottság tagja, valamint Sass Bulcsú vezető tanácsos felügyelte. Az ülést a korelnök, Kozma-Callini Adrian Alexandru nyitotta meg, majd ismertette a napirendi pontokat.

Első napirendi pontként a román kisebbségi önkormányzati választás hivatalos eredményét Vassné Bíró Andrea ismertette a jelenlévőkel. Majd a román kisebbségi önkormányzat tagjai: Kozma-Callini Adrian Alexandru, Kozma-Callini Gabriella Melinda, Kozma-Callini Eduard Octavian és Rácz Ádám az alakuló ülésen letették az esküt és átvették megbízólevelüket. A képviselők aztán egyhangú szavazással Kozma-Callini Eduard Octavian-t választották az elnöki tisztség betöltésére. A román kisebbségi önkormányzat alelnökévé Rácz Ádámot választották a képviselők. Több napirendi pont nem volt, így Keserű László szólt

néhány szót a képviselő-testülethez. Elmondta, hogy az önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítésében is segítséget nyújtanak az önkormányzat dolgozói.

A román kisebbségi önkormányzat tehát megalakult október 18-án, csakúgy, ahogyan a cigány kisebbségi önkormányzat is. A cigány kisebbségi önkormányzat alakuló ülésén szintén Vassné Bíró Andrea ismertette a választási eredményeket. Elmondta, hogy Macsaj-Kovács András 182, Makula János 136, Kovács Gyula 129 és Kolompár Ferenc 107 érvényes szavazattal került a képviselő-testületbe. Az eredmények ismertetése után pedig természetesen az eskütétel következett. Majd a megbízóleveleket is átadta a képviselőknek Vassné Bíró Andrea. A megbízólevelek átvétele után a képviselők elnököt választottak. A szavazáson Macsaj–Kovács András tartózkodott, így 3 igennel és 1 tartózkodással Macsaj–Kovács András lett az elnök, majd alelnöknek Kovács Gyulát választották. A pénzügyi teendők intézésével pedig Kolompár Ferencet bízta meg az elnök.

7.


Telekrendezés–hivatalból Kitakarították a Püspökladányi Városüzemeltető és Vízszolgáltató Kft. munkatársai azt a Báthori fejedelem utcán lévő portát, mely éveken át zavarta a szomszédokat. A tulajdonos az Önkormányzat többszöri felszólítása ellenére sem takarította ki az udvart és a ház előtti területet, ezért került sok a hivatali beavatkozásra. -A Polgármesteri Hivataltól, egészen pontosan Keserű László jegyző úrtól kaptunk egy írásos felkérést a munka elvégzésére, melyet október 4-én kezdtünk, a befejezési határidő pedig október 19 – mondta el lapunknak Varga Lajos, a Vagyonkezelő Holding megbízott vezetője. A problémát Szabó Attiláné képviselő asszony továbbította a Polgármesteri Hivatalnak, miután a szomszédok és az utcabeliek jelezték neki a porta -finoman szólva is- kifogásolható állapotát. Valamint azt, hogy az építési törmelék alatt beszakadt az áteresz, így az utcából nem tud szabadon elfolyni az esővíz. Pedig a közterület használatára vonatkozó helyi önkormányzati rendelet kimondja, hogy a telek tulajdonosának kötelessége az ingatlan előtti terület és az árok rendbetétele, kaszálása, valamint az átereszek tisztán tartása. Az épített természet védelméről és alakításáról szóló törvény pedig azt tartalmazza, hogy az ingatlant városképi szempontból is rendben kell tartani. Így egyrészt építéshatósági jogkörben, másrészt pedig szabálysértési hatóságként is több alkalommal szabott ki bírságot az önkormányzat. A porta rendbetételére szeptember 17-ig lett volna ideje a tulajdonosnak. -Egy határidő volt megadva az ingatlan tulajdonosának, hogy addig mind a közterületet, mind az ingatlant tegye rendbe. A takarítást meg is kezdte még a határidő lejárta előtt, és ezt jelezte is

a Polgármesteri Hivatalban. De mivel nem olyan ütemben haladt a munka, ahogy elvárható lett volna, a meghozott végzésünk alapján a Városüzemeltető Kft. emberei elkezdték mind a közterület teljes rendbetételét, mind pedig az ingatlan kitakarítását. Ez azt jelenti, hogy a törmeléket a roncsolt területen fogják elhelyezni, a szemetet pedig a megfelelő helyre fogják a Kft. szakemberei eljuttatni. Emellett az ingatlan előtti bokros, fás terület rendbetételét is elvégzik a Kft. dolgozói – tájékoztatta televíziónkat Keserű László, jegyző. A helyszínről legalább napi 1 tehergépkocsi törmeléket szállítottak el a Városüzemeltető Kft. munkatársai. Ez pedig a legóvatosabb számítások szerint is 12 teherautónyi hulladékot jelent. S miután végeztek a takarítással, az árok, áteresz tisztításához is hozzákezdenek. Varga Lajos egyelőre nem tudta pontosan megmondani a munkálatok költségét. Jegyző úr viszont elmondta, hogy előző tapasztalatok szerint százezres nagyságrendű összegről van szó, amit a telektulajdonos jövedelméből fog részletekben levonni az Önkormányzat. A Báthori utcai, sajnos nem az egyetlen rendezetlen telek a városban. A következő hetekben várhatóan másik két portához is kivonulnak majd a Városüzemeltető és Vízszolgáltató Kft. munkatársai. Így tehát rendeződni fog a helyzet a város valamennyi pontján, ahol a felelőtlen telektulajdonosok eddig bosszúságot okoztak a lakókörnyezetüknek. Éppen ezért a város vezetése még egyszer megkér mindenkit, hogy tegyen eleget a kötelességének, és ha eddig nem tette volna meg, takarítsa ki a portáját és az előtte lévő területet. Mile Andrea

KÖZTÁRSASÁG NAPI KERÉKPÁRTÚRA 19. ALKALOMMAL folytatás az 5. oldalról hiszen itt sok száz gyerek és felnőtt vállalkozik arra, hogy most már kellemes időben, egy jó túrát csináljon. Úgyhogy ez egy nagyszerű sportesemény, egy kiváló ünneplési lehetőség, és egy jó társasági alkalom is –mondtaArnóth Sándor. A kerékpártúrán Novák Ferenc, Guinness rekorder kerékpáros is részt vett. Elmondta, hogy 1 millió 500 ezer kilométerrel tartja a világcsúcsot, s ennek a távnak harmadát debreceni postásként tette meg. Majd hozzátette: az emléktúrán 13 évvel ezelőtt volt utoljára, de örül, hogy 2010-ben újra az indulók között lehet. A résztvevőknek a sportolás élményén túl mindig próbálnak csekély ajándékot is adni a szervezők. Petőné Papp Margit, a Többcélú Nevelési Oktatási Intézmény főigazgatója elmondta, hogy reggel pogácsával, sós süteménnyel fogadták az indulókat, a túrára pedig fényvisszaverő karperecet adtak a kerékpárosoknak. A fődíj 2010-ben is egy kerékpár volt, amit a hagyományokhoz híven a Török Pékség ajánlott föl. De természetesen ebben az évben is számos vállalkozó és civil szervezet hozzájárult a kerékpártúra lebonyolításához. A kerékpártúra a fiatal korosztály körében is kedvelt program. Van aki a barátok miatt vesz részt a túrán, és olyan is, aki egyszerűen csak szórakozásnak tekinti a félmaratoni távot. A kerékpárosok végül elrajtoltak a Petri telepi iskola elől, és célba vették a szerepi Csonka tornyot, hiszen odáig kellett kerekezniük. Amikor a résztvevők elérték a templomromot, érvényesíttetni kellett a nevezési lapjaikat, hogy később részt tudjanak venni a sorsoláson. Kis pihenő után pedig egyenes út vezetett vissza Püspökladányba.

A mezőny a visszafelé úton is több részre szakadt, így kisebb csoportokban értek célba a versenyzők. A programnak mindig nagy sikere van – mondtaArnóth Sándorné, majd hozzátette: mivel jövőre évfordulót ünnepelnek, a 20.-dikat, még különlegesebbé szeretnék tenni az emléktúrát. Mile Andrea

Kistérségi Idősek Napja A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett Kistérségi Idősek Napjára a Sárrét számos településéről érkeztek vendégek, október 9-én. Húsz egyesületből, közel háromszáz vendég lépett a Dorogi Márton Művelődési Központ színpadára, különböző előadásokkal. Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október 1-jét az Idősek Világnapjává, hogy a méltóságteljes öregkort középpontba állítsa. Ezt a célt tűzték ki maguk elé a Segítő Kezek dolgozói is, ezért minden évben megszervezik a szépkorúaknak szóló rendezvényt. A Kistérségi Idősek Napján elsőként Nagy Ildikó, a szociális intézmény igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Arnóth Sándor, városunk polgármestere nyitotta meg az ünnepi műsort. A fellépők között pedig Püspökladány mellett Sárrétudvariból, Szerepről, Biharnagybajomból, Bárándról, Nagyrábéról, Bihardancsházáról, Bihartordáról, Sápról, Kabáról és Földesről érkeztek nyugdíjas korú fellépők, akik tánccal, zenével és verses előadással szórakoztatták a közönséget és egymást. Katona Csilla

8.


101. születésnapját ünnepelte Rózsika néni A születésnap mindig fontos és meghitt esemény, főként ha a 101.-ről van szó. Talán meglepő, pedig Tóth Lajosné valóban a 101. születésnapját ünnepelte október 8-án. A jeles alkalomból Arnóth Sándor polgármester, Szabó Attiláné tanácsnok és Nagy Ildikó, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője köszöntötték Rózsika nénit, aki több évtizedet is letagadhatna a korából. Az ünnepelt gyorsan vázába tette az ajándékba kapott virágcsokrot, majd a házba kísérte vendégeit. A beszélgetés elején polgármester úr magától értetődő módon Rózsika néni hogyléte felől érdeklődött.

- Elvagyok. Hazudnám, ha azt mondanám, hogy milyen jól. Ebben a korban már nem is lehet jól az ember. Elvagyok. Ha jó idő van, mindig kint vagyok. Ha az idő engedi, kapálok, vagy a virágok közt motozok, az élteti már az embert –válaszolta Rózsika néni, majd hozzátette: szerencsére még a háziorvosát sem ismeri. A szépkorúak felköszöntése régi szokás a városban, amit Arnóth Sándor polgármesterként jónak és követendőnek tart. Hiszen az ilyen alkalmakkor is lehet látni, hogy hol van szükség önkormányzati segítségre, és hol elegendő csupán egy gratuláció. Rózsika néni esetében pedig szerencsére az utóbbi igaz.

Találkoztunk „Ötven év! Tudjátok, mennyi az?” – kérdezi Szász István, a költő. Nem könnyű rá a válasz! Éppen ötven évvel ezelőtt kezdtük a hivatásunk gyakorlását, mi 1960ban végzett marosvásárhelyi medikusok. Már a meghívó érkezésekor meghatódtam. Mégis csak nagy és felemelő dolog fél évszázad múltával újra beülni a díszterembe a kollégákkal, meghallgatni tanárainkat s értékítéletüket a tetteinkről. Ugyanazt az izgalmat éreztem, amikor az egyetemhez vezető meredek utcán társaimmal beszélgetve közeledtünk a tekintélyt sugárzó épülethez, mint amikor legelőször tettem meg ezt az utat. Nem felejtem az első dísztermi megjelenésünket. Akkor az összes jelentkezőt becsődítették a terembe, és csöppet sem felemelő beszédet vágtak ki az akkori városi korifeusok. „Vonalas” beszédek hangzottak el és végül az eligazítás – ki hol, mikor jelentkezzen. Csalódottan hagytuk el az előadótermet, de azért annyit az elvtársak javára írhattam, hogy a tornaingben megjelenő – nagy nyári meleg volt – proletárt kitessékelték, hogy rendesen felöltözve tegye tiszteletét az egyetem közössége előtt. Szóval a meghatottság csalódott bosszúságnak adta át a helyét. Mert mit is vártunk? Lelkesítő, biztató szavakat - emberieket. Kaptunk ellenben kioktatást, hogy köszönjük meg a párt és kormány gondoskodását, hogy minden igyekezetünkkel bizonyítsuk hálánkat, hogy majdani munkákat bölcs vezetőink irányelvei szerint végezzük. És így tovább… Aztán jött a káderezés megszégyenítő aktusa, de ezen is túlhaladtunk, majd a felvételi vizsgák izgalma kisöpört az agyunkból minden más indulatot.Asikeres vizsgák mámora pedig mindezt betetőzte! - Te most már igazán egyetemista vagy? – kérdezte otthon gyerekkori pajtásom, és én boldogan bólogattam. Ezek a gondolatok rajzottak a fejemben, s ezekről társalogtunk, ahogy lépegettünk az égbenyúló kockaköveken.* Meghatott várakozásunkat hideg zuhanyként érte az egyetem kapubejáratán, láncon fityegő

A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjétől, Nagy Ildikótól megtudtuk, hogy Rózsika néni csupán a szociális étkeztetés miatt van benne az intézmény rendszerében. Másfajta ellátásra eddig még nem volt szüksége.

Annak ellenére viszont, hogy Rózsika néni mindennap megkapja az ebédet, néha főzni is szokott. Hiszen szerinte a házias ízeket nem pótolja semmi. Rózsika néni elmondta, hogy nem volt könnyű az elmúlt 101 év, hiszen a gyermekkorában is nehéz idők jártak, 12 éves kora óta pedig szinte megállás nélkül dolgozik. S bár a Jász – Nagykun – Szolnok megyei Tiszaszentimrén született, mióta férjhez ment, Püspökladány jelenti számára az otthont, ezért sem akar elmenni innen. Rózsika néni fia, idősebb Tóth Lajos elmondta, hogy a költözés már többször szóba került, de Rózsika néni végül mindig meggondolta magát. Kitart Püspökladány és a családi ház mellett. Így polgármester úr ismét ígéretet tett, hogy ha a jó Isten megengedi, jövőre újra felköszöntik az idős hölgyet. Kívánjuk, hogy legyen így! Mile Andrea hatalmas lakat. Tanácstalansággal vegyes bosszúságunkon hamar úrrá lett közismert találékonyságunk. - Gyerünk a hátsó bejárathoz! – hangzott az ésszerű javaslat. Így is tettünk, s a hátsó lépcsőkön be is jutottunk a jól ismert folyosókra, díszlépcsőre. A termet is megtaláltuk annak rendje s módja szerint. Szerencsére az nem volt bezárva. Tudniillik annak a bérletét jó előre befizette a rendezőségünk, s még egy másik évfolyam találkozni óhajtó tagjai is – tudtuk meg rövidesen. Ők ugyanis 12 órára lettek bejelentve, amely időpontra nekünk végeznünk kellett az ünnepéllyel. Ez azonban nem ment éppen simán… Ünnepi találkozónk fénypontja az aranydiplomák kiosztása volt. Illő ünnepi beszédek keretében. Nagy csendben hallgattuk az előadókat – a mikrofonok természetesen nem működtek -, akik között voltak kollégáink, az egyetem prorektora, kedves professzorunk, Gyergyay Ferenc, aki 88 évével, fiatalos lendülettel szólt hozzánk, pedig fárasztó útja lehetett, hisz’Németországból jött el, hogy velünk találkozzék. És ott voltunk mi több mint hetvenen, aki büszkén elmondhatjuk híven szolgáltunk és őriztük, mit iskolánk, tanáraink, elődeink ránk hagytak. A nem működő mikrofonok, a lakatra zárt kapu, a szorosra behatárolt idő – ezek nem a véletlen egybeeséseként elkönyvelhető tények. Eszembe idézik a hetvenes-nyolcvanas évek találkozóit, amikor még az épületbe se engedtek be… S még egy bosszantó megfigyelésre megállok: a bejárati csarnok falán az 1963-as évfolyam egy márványtáblába vésett Wass Albert-idézetet helyezett el. Nos, nagy írónk nevét a „tolerancia bajnokai” kivésték. De a mondat ott maradt, s akik értik, tudják, ki a szavak szülője… Minden bosszúság ellenére szép volt, felemelő, és újra feltöltődtünk valami olyan szellemi erővel, amit csak az igazán értékes együttlét, a jó iskola adhat! Dr. Bige Szabolcs *Bárányi Ferenc: Égbe nyúló kockakövek (Kriterion Könyvkiadó) – regény, melynek cselekménye az 1950-es évek marosvásárhelyi diáktársadalmáról szól.

Püspökladányi

Hírek

Hirdetési melléklete 2010. november 2.

Tisztelt Olvasók! Kérem, engedjenek meg néhány gondolatot a Radián Reklámújság október 22-i számában a magam és Szabó Attiláné tanácsnok asszony személyével kapcsolatban megfogalmazott rágalmak okán. Hegedűsné Varga Irén volt MSZP-s önkormányzati képviselő hirdetésében többek között azt állítja: az önkormányzat szeptember 30-i ülésének felvételét nem vetítettük le, s ennek oka, hogy ott egy interpellációban adott válaszomat rágógumizás közben tettem meg. Az állítást visszautasítom. Az ülést a kampánycsend miatt nem tűzhettük műsorra a szokott vasárnapi napon. Bár én, az önkormányzati képviselőkkel ellentétben nem vagyok közszereplő, -s megillet a személyiségi jogok védelme-, a magam és az intézményt ért rágalmakkal a továbbiakban nem kívánok foglalkozni. A jogi lépésekkel való fenyegetőzés, és hirdetőújságok hasábjain történő üzengetések helyett intézményünk továbbra is az olvasók, nézők hiteles tájékoztatását tartja a legfontosabb feladatának. Akkor is, ha ez bizonyos személyek számára egy üldözendő és megvetett magatartás. A LTV internetes honlapján (www.ladanytv.hu) a szóban forgó ülés kritizált részét megtekinthetik. Tisztelettel: D. Sári Andrea főszerkesztő, intézményvezető

„Fókuszban a szakember”

Tisztelt Partnereink! A Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás köszönetét fejezi ki mindazon gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozásoknak, akik a szakképzési hozzájárulás Társulásunkhoz történő utalásával támogatták az intézményeinkben folyó szakképzést. Támogatásukra a továbbiakban is számítunk. A hozzájárulás fogadására szolgáló pénzforgalmi számlaszámunk:

11738084-15764058-10490000 Új és meglévő partnereink a támogatásról szóló Megállapodás nyomtatványt a www.palfitiszk.hu vagy az érintett/támogatandó intézménynél érhetik el. További információkkal az alábbi elérhetőségeken állunk partnereink rendelkezésére:

e-mail:[email protected] Tel/fax: (52) 557 878 Köszönettel: Vadász Ferenc, Igazgató Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás

2.

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. november 2. KONTÉNERES TÖRMELÉKSZÁLLÍTÁS (Gépi rakodással, rövid határidővel)

I. osztályú csempék és padlólapok széles választéka.

Akciós járólapok már 1.390 Ft / m2 ártól Építőipari termékek: -Nemes vakolatok -Zsalukövek -Hőszigetelő rendszerek -Térburkoló anyagok, -Szigetelő anyagok stb. -Téglák széles választéka.

Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 7.30-16.30 Szombaton:7.30-12.30

(:

OKTATÁS

54/715-001, 06-70/453-5312 06-70/453-5313

OKTATÁS

OKTATÁS

Biztonsági őr tanfolyam indul november 6.-án 9.00 órakor Püspökladányban a Petőfi Sándor Általános Iskolában (nagy Petőfi).

Ára: 25.000 Ft + hatósági vizsgadíj. Pócsi SECURITY Bt. Tel.: 06-30/985-8311, 06-20/350-7516 Felnőttképzési nytsz.: 09-0070-05

Bármilyen földmunkát, ömlesztett áruk gépi rakodását szolid áron vállalom. Földmunkák esetében díjtalan felmérést végzek.

A Ladány Televízió Sárréti Fakanál címû gasztronómiai hagyományõrzõ mûsorába ezúton keresünk olyan vállalkozó szellemû háziasszonyokat, nagymamákat, - és természetesen fõzésben jártas urakat -, akik szívesen kamera elé állnának, hogy elkészítsenek egy-egy elfeledett, régi sárréti ételt. Az alapanyagokat intézményünk biztosítja Jelentkezni a 452-796-os telefonszámon, vagy személyesen a Petõfi u. 5-7 szám alatti stúdiónkban lehet!

Egyedülálló lehetőség a pikkelysömörben, ekcémában szenvedő betegek részére. Szabaduljon meg tüneteitől Ön is fájdalom és gyógyszermellékhatások nélkül.

További információ: +36-20/ 397-70-50

Debrecen,Liszt F. u. 10. 1/1.( a Csokonai Színház mögött) Fax: 52/787-081, E-mail: [email protected] Dr. Csapó Krisztina 30/580-2249. általános ideggyógyászat, érrendszer felmérés, fájdalomszindrómák, alvászavarok-horkolás, mágnesterápia. Dr. Molnár Sándor 30/722-1261 általános ideggyógyászat, szédülés - specialista.

NEUROLÓGIAI MAGÁNRENDELÉS beutaló és sorban állás nélkül ULTRAHANG-DOPPLER

Dr. Gáspár Krisztián 20/360-4707 bőrgyógyászat, allergológia. www.orvoscenter.hu

BÚTOR, SZŐNYEG, PVC,

KARNIS, TAPÉTA 800 m2 -en

Püspökladány, Keleti-sor 26/3. (a 42-es főút mellett, a benzinkút mögött) Szekrénysorok Konyha- és tálalószekrények Kárpitos garnitúrák, gyermekágyak Franciaágyak, heverők, fotelek Kisbútorok Étkezőasztalok, székek Padló és szegett szőnyegek PVC Karnisok, tapéták Bio és normál matracok

Hitellehetőség, ügyintézés az üzletben!

Felhívás!

2010. október 4-én Debrecenben, az Arany János utca 6. alatt, ahol várjuk a gyógyulni,szépülni akaró kedves vendégeinket!

BELVÁROSI ORVOSCENTER

Szõnyegszegés

ZSÁKOS SZÉN AKCIÓ!

Federics László Tel.: 20/483-9575 54/452-000

Megnyílt! Halterápiás szalon Debrecenben! A régióban egyedülálló, halterápiás szalon nyílt

Akció minden héten!

Kedvezményes házhozszállítás Nyitva: H.-P.:9-18, Szo.:9-13 • Telefon:54/450-152

www.butoralfa.hu • [email protected]

AUTÓBONTÁS! Trabantért: 6.000 Ft, nagyobb autóért 10.000 Ft-ot fizetünk. Nem kell fizetnie a kiszállási, a bontási, átvételi, szállítási és ügyintézési díjat sem.

(:06-30/621-5281

A Rózsa – Ház Dísz- Ajándék és Hasznos Tárgyak Boltban Természetes anyagokból készült kisbútorok, lakáskiegészítők, kaspók, ajándéktárgyak széles választékával várom kedves vásárlóimat.

Püspökladány, Bocskai u. 15. (Robogó bolt mellett)

Nyitva tartás: K – P : 10-17 óra Sz: 8:30-12 óra

3.

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. november 2.

Őrizze meg otthona melegét, szigeteljen velünk!

Pl: 5 cm alaprendszer 1.060 Ft/m2 (5 kg ragasztó, EPS-80-as lap, 1,1 m2 háló, 5db dűbel)

Prémium minőségű MEGAS vakolatok kedvező áron kaphatók. Kivitelezést vállalunk. Faradini Bt. Tetétlen, Árpád u. 8. Tel:06-30/260-1875 10 bank és 10 biztosító egy helyen!

RALLY-TEAM Bt.

KAROSSZÉRIA JAVÍTÁS-FÉNYEZÉS - hőkamrás fényezés - számítógépes színkeverés - autó polírozás - alvázvédelem - GENERALI és Allianz Biztosító szerződött partnere - teljeskörű biztosítási kárrendezés.

Püspökladány, Táncsics u. 27. Tel: 06-30/346-1838, Kuncz Dezsõ KABAI TARGONCA SZERVIZ

SZILÁGYI BÉLA

Eladó gépek Akciós Áron. Érvényes szeptember 1-30-ig, ezen belül a készlet erejéig. Targoncák szervizelését, javítását, felújítását, műszaki vizsgáztatását vállaljuk.

TETŐFEDÉS SZIGETELÉS BÁDOGOZÁS.

Kaba, Ipari-park (Meteorit u.5.) Tel: +36-30/ 3143-193. kabatarg@ freemail.hu www.kabatarg.hu

vállalkozó

4150 Püspökladány Dembinszky u. 5. Tel: 54-453-051, 06-70-311-2638. [email protected]

Szerszám és kisgép szaküzlet Püspökladány, Rákóczi u. 26. Tel.:54/451-707 Nagy és Társa Szer Kft. (régi hevederbolt)

2011. évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjakkal várjuk kedves ügyfeleinket a püspökladányi polgármesteri hivatal bejárata melletti irodánkban. Nyitva tartás: munkanapokon 9-17 óráig.

Elérhetőségeink: 54/451-039, 30/4596066, 30/2492903

Ismét MEGNYÍLT a CSEMPECENTRUM Püspökladány, Bocskai u. 6. Üzletünkben kapható: -fal- és padlóburkoló lapok széles választékban (fürdőszobai, konyhai, kül- és beltéri) -fürdőszobabútorok -fürdőszobai kiegészítők -csemperagasztók, fugázók, élvédők -kádak, zuhanykabinok

Nyitási akciókkal várjuk kedves vásárlóinkat. 50.000 Ft feletti vásárlóink között 1 db 50.000 Ft értékű kerékpár kerül kisorsolásra december hónapban. Püspökladány területén díjmentes, környező településekre kedvezményes áron – hazaszállítás. Nézzen be hozzánk, ez nem kerül pénzébe.

Ajánlatunk: • Eredeti REISSER csavarok • Munkaruházat • Védőbakancsok, cipők 3.580 Ft-tól • Extol kisgépek • Meister craft kisgépek (5 év garanciával) • Kőműves és kéziszerszámok SZALAGTŰZŐRE AKCIÓ az Óra-Ékszer üzletben. Arany: 30 E Ft-ig – 10 % 30 E Ft felett - 15 % Ezüst: 15 E Ft-ig – 10 % 15 E Ft felett – 20 % SWAROVSKI ékszerek: - 10 % Órák: - 10 % kedvezménnyel vásárolhatók meg. 2010.10.25. - 11.13.-ig.

Püspökladány, Hősök tere 6. Nyitva: H-P: 8-12, 13-17 Szombat: 9-12 Várjuk kedves vásárlóinkat.

HIRDETÉSI AKCIÓ! a Püspökladányi Hírekben

4-et fizet 5-öt kap! Csomag 2 x újsághirdetéshez kedvezmény: 1 hét képújság AJÁNDÉK! Hirdetését leadhatja szerkesztőségünkben: Püspökladány Petőfi u. 5-7.Tel.:54/514-171 e-mail: [email protected]

4.

Püspökladányi Hírek melléklete 2010. november 2.

Köszönet nyilvánítás A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat idén harmadik alkalommal rendezte meg Kistérségi Idősek Napi ünnepségét. A püspökladányi Dorogi Márton Művelődési Központban , 2010. október 09.-én lebonyolított esemény színvonalához hozzájárultak önzetlen támogatóink: Arnóth Sándor, Petőné Papp Margit, Szabó Attiláné, Dombi Imréné, Kovács Krisztina, Márkus Gábor, Dr. Felszeghy Szabolcs,Tóth László, Kiss Zsigmond, Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, Lyreco Papír-és nyomtatvány kereskedés, Protvik Bt., Török Pékség, Napsugár Patika, Állattenyésztők Boltja, Borsos Italkereskedés, Szami ABC, Szarvas Béla, Kabai Andrásné, Madlen Bt., Gyógyfürdő Püspökladány, Garai Cukrászda, Int-Akt Art Kft., Kirzsa Imre, Nagy Ágnes ékszerész, Beke Eszter, Sólyom László Exe-Comp, Pánti Erzsébet fodrász, Kométa Zrt., Sajt Kalmár – Nádudvar, HongKong Kínai üzlet, Borsos Tibor, Fodor Lajos, Bojté Béla, Palásti János, Kárai Istvánné, Ordasi Józsefné, Gazdag Jenőné, Fóriánné Nagy Zita, Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat II. számú Idősek Klubja Püspökladány és IV. számú Idősek Klubja Sárrétudvari, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Püspökladány, valamint Kiss Sándor vállalkozó. Intézményünk valamennyi dolgozója ezúton köszöni meg segítő szándékukat! Nagy Ildikó intézményvezető

A püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum MEGHÍVJA a Múzeumok Őszi Fesztiválja záróeseményére

PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK Dombi Imréné 1. sz. vk. 2010. november 4-én 17 óra Polgármesteri Hivatal kistanácskozó terem Kovács Krisztina 3. sz. vk. 2010 november17-én 17 óra Polgármesteri Hivatal Nagytanácskozó terem Szabó Attiláné Csontos Erzsébet 4. sz. vk. 2010 november 24-én 16-17 óra Polgármesteri Hivatal Kistanácskozó terem Tóth László 6. sz. vk. 2010 november 22-én 15.30-16.30 óra Petritelepi iskola Petőné Papp Margit 7. sz. vk. 2010 november 26-án 17 óra Petritelepi iskola Kiss Zsigmond 8 sz. vk. 2010 november 22-én 16 óra Újtelepi Idősek Otthona

HEKTOGRÁF NYOMDA

2010. november 13-én, szombaton 17.00 – 22.00 –ig. Várunk minden kedves érdeklődőt, családokat, egyedül vagy párosan érkezőket, kicsiket és nagyokat, azaz mindenkit, aki egy kis őszi kikapcsolódásra vágyik a Nagy - Sárrét központjában. Programok: 17.00 – 19.00 A len- kender napja - családi foglalkozás 19.00 – 20.00 Előadás 20.00 – 22.00 Márton - napi vigasságok – táncház, hagyományok Szent Márton - napján, játékok felnőtteknek, gyerekeknek 21.30 Tűzgyújtás Folyamatosan kapható : libazsíros kenyér, forralt bor, kemencében sült kenyérlángos és tea. Belépő 200 Ft (6 éves kortól) Támogatónk: A Püspökladány Város Közművelődéséért Közalapítvány A Múzeumok Őszi Fesztiválja további programjai: Őszi hajtás- múzeumpedagógiai foglalkozások Múzeumok délidőben - Ismerje meg a Karacs Ferenc Múzeumot kicsit másképpen!

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Püspökladány Dózsa György út 55 sz. Tel/Fax: 06 54 451-302 06 30 9 555 407 [email protected] Szolgáltatásaink: -Névjegykártya tervezése, nyomtatása -Meghívók (esküvőkre, rendezvényekre)

-Szórólapok(A/6-os mérettől) -Plakátok(B/2-es méretig) -Újságok -Könyvek (100-tól akár több ezer példányig)

-Szakdolgozat kötése, igény szerinti aranyozással rövid határidőre

Szines digitális nyomtatás

ÚJDONSÁG! akár 160 Ft/A3

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Főszerkesztő : D. Sári Andrea Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Megjelenik 10.000 példányban Püspökladány, Sárrétudvari, Báránd, Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Szerep, Tetétlen településeken.

9.


„Mióta elkerültem otthonról, bármerre vetett az élet mindig olyan helyre vágytam, mint Ladány.” Beszélgetés Vadász Dániel énekművésszel Egy hazai fellépésre kapott meghívást Vadász Dániel énekművész, aki Püspökladányból indult útnak és meg sem állt a világ nagy koncertterméig. 2010-ben az év énekese lett az Operett Színházban. Egyébként pedig férj és édesapa, egy életre szóló kötődéssel az őt felnevelő város iránt. A napokban egy jótékonysági rendezvényre érkezett haza -s bár nem először tette kedvünkért készséggel idézte fel újra- pályája kezdetét egy rövid beszélgetés során. -Hogyan ismerkedett meg az énekléssel? Tudatosan választotta ezt a pályát vagy a véletlen sodorta erre az útra? -Talán mondhatom, hogy mindkettő. Diák voltam a ladányi zeneiskolában ahol klarinét szakon végeztem. De, hogy hogyan kezdtem el foglalkozni az énekléssel az a véletlen műve lehetett. Vadász Ferenc a Id. Csenki Imre Kórus alapítója és egykori vezetője -akire nagy szeretettel gondolok vissza- egyszer azzal állította meg édesanyámat, hogy ha kedvem tartaná, elutazhatnék velük Monacóba. 14 éves voltam akkor, és kaptam az alkalmon, a testvéremmel együtt elmentünk egy meghallgatásra. 4 éven át heti két alkalommal próbákra jártam. A külföldi meghívásoknak köszönhetően pedig eljutottunk Franciaországba, Olaszországba, Görögországba. Aztán az érettségit követően Szabó Zoltán barátom és későbbi kórusvezető kíséretében a debreceni Csokonai Színházba mentem életem második meghallgatására, gyakorlatilag így indult a pályafutásom. Ott hat évig voltam kórustag és egy évig címzetes magánénekes, szólista. Ezzel párhuzamosan pedig jogot hallgattam a Miskolci Egyetemen. -Elég széles az érdeklődési köre, számos darabban láthatja a közönség, ami sok-sok külföldi fellépést is jelent. Milyen darabokban játszik jelenleg? -Azzal, hogy jogot tanultam egy olyan normarendszert sajátítottam el, aminek az élet számos területén veszem hasznát. Jó példa erre a testvéremmel közösen működtetett építőipari vállalkozásunk, ahol napi szinten találkozom jogi helyzetekkel, viszont ügyvédként egy percet sem dolgoztam, és remélem nem is fogok. Ami az életem másik és meghatározó részét kitölti, az valóban a rengeteg hazai és külföldi fellépés egyaránt. Pillanatnyilag a Traviata-premierre készülök Szegeden, ahol hét közben tartózkodom.- Emellett következik egy bukaresti vendégszereplés, aztán karácsonyi koncertek, közben pedig a budapesti Operettszínházban újítjuk a repertoárt, ahol gyakorlatilag 2002 óta folyamatosan dolgozom. Magyarországon évente 50 előadásom van az Operettszínházon belül, többek között játszom a Csárdáskirálynőt, Marica grófnőt, Lili bárónőt, Bajadért, Madame Pompadourt, általában bonviván, a klasszikus hősszerelmes szerepekben lépek fel. A hazai előadásokon kívül még legalább 20 produkció szólít külföldre szintén az operetten belül. Valamint rendszeres fellépő vagyok a Magyar Állami Operaházban, ahol a repertoáromban Verdi és Mozart művei is szerepelnek. Karácsonykor Münchenben koncertezek, ezt követően pedig hivatalos vagyok New Yorkba a világ legnagyobb újévi koncertsorozatára. Mindent egybevéve közel 100 előadásom van évente. Csak folyamatos tanulás mellett lehetek teljesen felkészült. Nálam nem az a szempont, hogy minél többet énekeljek, a szempont az, hogy amikor énekelek azt a legtökéletesebben tudjam előadni. A szerepeim emberi kapcsolatokról szólnak, emiatt sokszor nehéz beleélnem maga egy-egy szituációba, de pont ezért

elgondolkodtat, és tanít az életről. Az embernek mindig úgy kell kimennie a színpadra, hogy az vállalható legyen. -Ezek után minden bizonnyal nem bővelkedik szabadidőben. Hogyan tudja összeegyeztetni a munkát a családdal? A hivatásom mellett a család számomra a legfontosabb. Miután a feleségemmel egyszerre voltunk jelen a színházi életben így mindketten tudjuk, hogy mivel jár ez a szakma, de mióta megszületett a kislányunk, Laura azóta ő már jóval kevesebb előadást vállal, és azt is csak az országon belül. Ha külföldön vagyok a próbák alatt nem, de azon kívül ki szoktak látogatni hozzám. Persze a megszaporodott fellépések miatt az itthoniakat is jóval ritkábban látom, de azért próbálom úgy alakítani a dolgok menetét, hogy legalább a nyári időszakban több időt tölthessek a családommal, hiszen ők ide kötnek. Szüleim, testvérem most is Püspökladányban élnek. Mióta elkerültem otthonról azóta bármerre vetett az élet mindig olyan helyre vágytam, mint Ladány, és végülis Szentendrén kötöttünk ki, ami visszaidézi számomra az otthon hangulatát. Szeretném megköszönni a családom belém vetett bizalmát, hiszen ők mindenkor mellettem álltak és Keczán Andrea támogattak az utamon.

Jótékonysági est a gyermekkönyvtárért Nagy sikerű jótékonysági koncertet rendezett a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ, október 16-án. A Zenés Könyvtári Esték hagyományteremtő céllal jött létre, elsőként a gyermekkönyvtár javára. - A mai rendezvény a könyvtári mecénás programunk egyik állomása. Nyáron elindult egy pártoló tagsági kezdeményezésünk, és ezzel a kis műsorral szeretnénk a támogatókat köszönteni, valamint mivel ez egy jótékonysági gála a bevételét a gyermekkönyvtár javára kívánjuk fordítani – tájékoztatta lapunkat Tányér József, a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója. A gyermekkönyvtárnak is haladni kell a korral, a hétköznapok során pályázatokat készítenek, olvasási versenyeket, vetélkedőket, nyári táborokat rendeznek, valamint művészek, írók tartanak itt előadásokat a legkisebbek számára. Az állami támogatáson kívül azonban szükség van plusz bevételre is, hogy modern technikai felszereléssel gazdagítsák az intézményt. A jótékonysági gálaműsorra meghívott fellépők szívesen vállalták, hogy előadásaikkal örömet szereznek az adakozó közönség számára. A koncerten többek között, a Csenki Imre Művészetoktatási Tagintézmény zenepedagógusai, valamint növendékei léptek színpadra, az Ízisz Hastánccsoport, az Id. Csenki Imre Vegyeskar, Fábi Anna, Horváth Ádám, Szöllősi Nóra és Kovács Marianna.

A Zenés Könyvtári Esték sztárvendége pedig Vadász Dániel énekművész volt, aki zenei pályafutását Püspökladányban kezdte. A Zenés Könyvtári Esték bevételét a gyermekkönyvtár által meghirdetett versenyek és vetélkedők díjazására, foglalkozások eszközbeszerzésére és a nyári gyermektáborokra kívánják fordítani. A jótékonysági koncert végén az intézmény emlékplakettekkel köszönte meg a fellépőknek az előadásukat. Katona Csilla

Püspökladányi Hírek 2010. november 2. 10. Csizmába, bakancsba, bocskorba és mezítláb jártak A csizmát már Árpád vezér hadai is ismerték, és viselték. A csizma védte a lábat a hótól, víztől, sártól és a hidegtől is. A lovak hátán a nyeregben meg biztonságosan lehetett csizmában lovagolni. A főurak, még a Király is , főleg télen, csizmába jártak .Abba jártak a hivatalnokok, a nemesek, még a köznép nagy része is. A cselédek( jobbágyok) lábára bocskor jutott. Nyáron azonban, aratás idejét kivéve , mezítláb jártak. (Aratáskor a bocskor megvédte a lábat a gabonatalló szúrásától.) Abban az időben voltam gyermek amikor a csizmának nagy becsülete volt. Szegény embereknél az volt a szokás, hogy mihelyt kitavaszodott, a csizmát eltették a következő télre. Az egyik nagyapa tavasz idején, mikor már mezítláb lehetett járni azt mondta az unokájának: ,, Teszed le azt a csizmát a lábadról, mit gondolsz, mibe fogsz járni télen?! ,, Ugyanis nem volt pénz, hogy másik csizmát vegyenek a gyermek lábára. - A nagyuraknak, jómódúaknak több pár csizmájuk is volt. Viselő és ünneplő csizmák. Az ünneplő csizma bőrből készült. Azt fontos alkalomkor húzták fel. Kétféle ünneplő volt elterjedőben. Görbeszár, és rogyósszárú csizmák.Aviselő csizmák,, zsíros csizma,, marhabőrből készültek. Még a múlt században, még a XX. század elején is virágkorát élte a CSIZMADIA ipar. Igaz, már a gyárak is kezdtek csizmákat, bakancsokat gyártani, de a kézműves csizmadia- cipészipar virágzott. A mesterek műhelyében, szorgos kezű segédek készítették sorozatban a lábbeliket. Majd kezdett elterjedni a boxcipő készítése is. Módos emberek nyáron már cipőben is járhattak. De akkor már a cipőhöz, pantalló nadrágot illet viselni. Az egész országban elterjedtek a vásározások. A csizmadiamesterek többen összeszövetkeztek, és lófogattal vásárokra jártak, hogy készítményeiket ott is eladhassák. Akkor még egyezkedhettek a vevők a nagyvásárban a mesterekkel, hogy mennyi pénzért vehetik meg az árut. Az egyezkedés volt a döntő, főleg a vevő részéről. Tehették, hiszen megvolt a konkurrencia. Az 1930-as években egy pár viselő csizma ára 8-9 pengő volt. Ünneplő csizma 12 pengő. Egy pár bakancs 3-4 pengő volt. Bocskor ára 1 pengő 50 fillér volt. De azt sok ember el tudta készíteni önmagának és másoknak is. A bocskort elhasznált csizmaszárból készítették el. A cipészek az elnyűtt lábbeliket megjavították. Akkor még a csizmát, bakancsot megfótoztatták. Nem volt szégyen, legjobban a szegények körében. A csizma viseléséhez csizmanadrág kellett. A férfiszabónak volt munkája bőven csizmanadrág készítése volt a döntő. Az 1940-es években kezdett változni a szokás a csizma körül. Tisztviselők, iparosok, kereskedők körében elterjedt a pantalló nadrág viselése. Ahhoz már nem kellett a csizma . A földművelő lakosság azonban még ragaszkodott a csizmához. Kissé gúnyosan azt mondták a pantalló nadrágot viselőkre csőnadrágosok. Szórakozóhelyeken,

kocsmákban, még a bálokon is , megkülönböztető megjegyzést tettek , igaz, nem haragosan, a cipőt viselőkre. De a csizma viselése még tartotta magát. Az 1960-as évektől kezdődően, a civilizáció előretörésének hatására, egyre többen jártak már cipőben. A csizmába járók száma lecsökkent. De a gumicsizmát továbbra is használják, sáros, latyakos időben, főleg jószággondozók körében. A bakancs viselése is megmaradt fizikai munkások körében, de most már finomabb kivitelben. A mezítlábjárás már a múlté lett. Alig lehet látni egy-egy gyermeket nyáron, aki mezítláb szaladgálni az utcán.

Városvédő szemmel

menházat létesített, az épület másik végében pedig az ifjúság számára Katolikus Legényegyleti Otthont rendezett be. E célra a kormányzó 10000 pengő, a belügyminiszter 2000 pengő segélyt utalt ki. Az átalakítást 1938-ban fejezték be, és mindkét intézmény beköltözött. A II. világháború után az épületet államosították és szociális otthon céljára utalták ki 1949-ben. Eredetileg 50 férőhelyesre tervezték, de csak évek múlva népesedett be, elsősorban a község elhagyatott gondozó nélkül maradt szegényeivel. 1967 októberében átszervezték, és megyei felügyelet alákerült. A megye területéről származó fiatal, nem ön- és közveszélyes elmebetegek otthonává fejlesztették, amihez 1972-ben 500 000 Ft felújítási költséget kapott. Néhány évvel a rendszerváltás után megszűnt a tevékenység az otthonban. Ma pedig az enyészeté lett… A területen a gondozás hiánya miatt megjelenhetnek az agresszív, allergén növények, veszélyeztetve elsősorban a környéken lakók, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egész város egészségét. Az elvadult növényzet kiváló búvóhely a kóbor állatoknak, melyek hozzájárulhatnak néhány emberre is veszélyes betegség terjesztéséhez. A kóbor kutyák veszélyt jelentenek az itt közlekedő gyerekekre és felnőttekre egyaránt. A látvány, amit a terület nyújt, nagymértékben csökkenti városunk esztétikai értékét is. Alapvető emberi igényünk az egészséges, biztonságos és élhető település kialakítása, amely az itt lakók igényeinek kielégítése mellett vonzóbbá teszi városunkat az idegenforgalom és a gazdasági élet szereplői számára is. Rásó János

„Fehér foltok” a városban Az életünk közvetlen tere a település, amely egy nagy intenzivitással használt környezet. Minőségének legfontosabb mércéje, hogy hogyan formáljuk, és használjuk. Alapvetően három alkotó eleme van: beépített területek, zöldfelületek és használaton kívüli területek – azok a bizonyos „fehér foltok”. Sajnos, ez utóbbiak száma és területaránya egyre növekvő tendenciát mutat. Nem marad kivétel még városunk központi, frekventált része sem. Az Ördögárok, a Ságvári utca és Petőfi iskola által határolt terület és az egykori Szociális Otthon évek óta rendezetlen állapotú. Pedig a terület története is igen régre nyúlik vissza. Az egykori otthon 40 m hosszú épülete 1870-88 között épült, amely a németszigeti szántóföld – amely a mai Rákóczi utcai telkeken volt – bérlőjének a lakása és gazdasági épülete volt. A Darányi-telep beépülése, illetve a Német-szigeti szántóterület elvesztése után a vallásalapítványi uradalom gazdasági épületként használta, a közvetlenül mellette húzódó szántót megmentve a parcellázás alól haszonbérbe adta ki. 1916-ban, kisebb átalakítás után az államilag segélyezett községi polgári fiúiskola számára bérelte a község. Ebben az épületben működött az iskola 1928-ig, aztán az uradalom lakásként hasznosította, és a kertet bérbeadta. 1937-ben a Római Katolikus Egyház az épületet a kerttel együtt a Vallásalapítványtól 30 évre – jelképesen évi 30 pengőért – haszonbérbe vette. Az épület teljes átalakításával és tatarozásával egyrészt az elaggott szegények részére

Megjegyzés: A csizmába járás hosszú évszázadokon át tartotta magát. Szükség volt rá, hiszen valaha olyan hatalmas telek voltak, hogy a nagy és vastag hóban a csizmában is megfázott az ember lába. No, meg gyalog jártak mindenfelé, a határban is. Kiépített utak még akkor nem voltak. A vasútépítés is az 1850-es években kezdődött el az országban. Csizma nélkül elképzelhetetlen lett volna az élet akkor. A XX. századig élte reneszánszát. A megváltozott életkörülmény hatására átadta helyét a cipők és szandálok viselésének. De a csizma még mutatóban megmaradt. (Részlet néhai B.Kiss Albert pékmester naplójából)

11.


Üzenet a szülőföldnek… „Jó útravalót kaptam erkölcsben, tisztességben, ami a mai napig kitart.”

Interjú Prof. Dr. Czirják Lászlóval Püspökladány. Több mint 15 ezer ember számára jelenti ez a név az otthont. A családot, a szülőföldet, vagy azt az átmeneti, de fontos életteret, amit soha nem felejt el. Ám nem csak az ember kötődik Ladányhoz, de Ladány is az emberhez. Azokhoz, akik itt nevelkedtek, élnek vagy éltek, s kétkezű munkájukkal, vagy komoly hivatásukkal itthon, de akár máshol, a nagyvilágban megállják a helyüket, sőt nevük hallatán büszkén húzhatjuk ki magunkat. Igen, ismerjük őket, ők földijeink. Prof. Dr. Czirják László egy azok közül, akik a város jó hírét viszik. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Immunológiai és Reumatológiai Klinika igazgatója, évtizedek óta kiemelkedően végzi oktatói, kutatói, és gyógyítói tevékenységét a szisztémás autoimmun betegségek területén. Sok-sok élmény fűzi Püspökladányhoz. Elfoglaltsága ellenére szívesen vette lapunk érdeklődését, s egy rövid visszaemlékezést tett kedvünkért gyermek- és ifjúkora ide kötődő szakaszáról. De jelenlegi munkájáról is mesélt. -Budapesten születtem, de 4 éves koromtól kezdve egészen 1972ig Püspökladányban éltem szüleimmel és testvéremmel. Édesapám püspökladányi járási főállatorvos volt, édesanyám fogászati asszisztensként dolgozott az SZTK-ban. A családi hagyományt az öt évvel fiatalabb öcsém András folytatta, ő Hajdúszoboszlón állatorvosként dolgozik. Ladányban végeztem általános iskolai tanulmányaimat, majd a gimnáziumi éveket is a helyi középiskola diákjaként töltöttem. Akkoriban rendkívül jó szellemű intézmény volt a Karacs Ferenc Gimnázium, és kiváló nevelést adott a növendékeknek. Nagy szeretettel, tisztelettel gondolok vissza egykori tanáraimra. Volt osztályfőnökömmel Bodnár Sándor tanár úrral -sajnos nem túl sűrűn- de a mai napig tartom a kapcsolatot. Ezen kívül az általános iskolai tanáraimra, különösen Kertész Ica néni osztályfőnökömre is jó szívvel gondolok vissza. Az érettségi után felvételt nyertem a Debreceni Egyetem Orvostudományi Karára. Így kerültem el Püspökladányból. 1978-ban diplomáztam és a III. sz. Belgyógyászati Klinikán kezdtem dolgozni. Ezután belgyógyászatból 1983-ban valamint klinikai immunológiából, és allergológiá-ból 1992-ben, majd később még reumatológiából is szakvizsgát szereztem. 1995-ig dolgoztam Debrecenben, ahol végigjárva a hierarchiát egészen a docensi szintig jutottam, valamint 15 éve vagyok a Magyar Tudományos Akadémia doktora mint belgyógyászati, immunológiai, reumatológiai professzor. 1995-ben megpályáztam egy professzori állást a pécsi egyetemen, és azóta itt tevékenykedek. Ebben az időben Pécsen nem volt reumatológiai ellátás, ezért hét évbe telt, amíg a belgyógyászati osztályból átalakultunk egy önálló klinikává. Tulajdonképpen a semmiből kellett felépítenem egy olyan létesítményt, ahol döntően az úgynevezett szisztémás autoimmun betegeket -amikor az immunrendszer saját maga ellen fordul és a szervezetben lévő struktúrákat támadja-, illetve a gyulladásos, ízületi megbetegedéseket kezeljük. Jelenleg ennek a 2002-ben megalakult Reumatológiai és Immunológiai Klinikának vagyok az igazgatója, amely ma már az ország legtöbb ilyen immunológiai beteget gondozó intézménye. Éventetöbb ezer beteget kezelünk. Prof. Dr. Czirják László nemzetközi szaktekintélynek számít a szisztémás autoimmun megbetegedések terén, s ez igen komoly elfoglaltságot jelent számára, hiszen Európa szerte hívják,

és várják különböző konferenciákra. -Rengeteg teendőm szólít külföldre. Többek között 2005 óta vezetőségi tag vagyok a EUSTAR-ban Európai Scleroderma Kutatási szervezetben, valamint főtitkári pozíciót töltök be az Európai Reumatológusok Ligájában 2007 óta. Ez igen nagy elismertségnek számít, hiszen Kelet-Európából én vagyok az egyetlen, aki tagja ennek a társaságnak, és amit klinikai és tudományos tevékenységem révén tudtam elérni. E két európai funkciómon kívül rengeteg más munkám szólít külföldre. Az interjú után indulok Zadarba, a horvát nemzeti kongresszusra előadást tartani, aztán két napig Brüsszelben leszek. Ezen felül több szakmai megbeszélés, oktató kurzus és előadás végett leginkább európai városokba kapott meghívást, de egy Sao Paolo melletti kis városba is eljutottam a munkám által. Az az igazság, hogy ha itthon tartózkodom, akkor a napi rutinmunkám gyakorlatilag teljesen kitölti az időmet. Ezzel együtt nem tudok annyi szabadidőt megengedni magamnak, hogy esetleg többször tudjak hazalátogatni néhány alkalomnál. Ha apámhoz, testvéremhez jövök, akkor ritkán, de Püspökladányba is betérek, leginkább régi tanáromhoz Bodnár Sándorhoz. Az osztálytársaim közül csupán néhányan maradtak a városban, a zöme elhagyta Püspökladányt. Az egyetlen ember, akivel első általánostól egészen gimnáziumig osztálytársak voltunk Tóth László. Róla tudom, hogy társadalmi megbízatást vállalt mint képviselő, valamint a Petritelepi Iskolának volt az igazgatója. Abban az időben, amikor én voltam gyerek, egy viszonylag szigorú erkölcsű rendezett világ vett körül, mind az iskolában, mind a magánéletben egyaránt. Jó útravalót kaptam erkölcsben, tisztességben, ami a mai napig kitart. Az alap tehát erősnek bizonyult, amire Prof. Dr. Czirják László felépítette igen komoly és felelősségteljes munkával járó életét. Éppen ezért kérdésünkre, hogy mit üzen a püspökladányiaknak, egyértelmű volt a válasza: az emlékek örökké élnek. -Rengeteg hasznos dologgal felvértezve, nagyon sok osztálytársam került el szerte a nagyvilágba. Különösen nekik szeretném üzenni, hogy bár elszakadtunk egymástól, és messze sodort az élet, de jó emlékeket őrzök, és a mai napig nem feledkeztem meg róluk. Keczán Andrea

Őszi gondolatok „ Jövőbe néző bátor szemekkel hiszem, hogy amit örökségül kaptam, az nem kacat, ócskaság, kidobás előtt álló, megporosodott, bepókhálósodott, talmi holmi, hanem olyan érték, amellyel bőséges lehet ma is életemnek aratása, olyan kincs, amelyet sem moly, sem rozsda nem fenyeget. Apám hitte, s hiszem én is, mert hinni akarom, az otthon melegét, az ünnep örömét, az örökség kincsét, az első éjszakát, a gyűrű aranyát, a szavak igazát.”eddig az idézet egy Reformátusok Lapjából vett újságcikkből Igen. Ezeket a sorokat akár az a Dorogi Márton tanító úr is írhatta volna, akinek életéről egy rövid írást olvashattunk az előző Püspökladányi Hírekben. Akkor én saját gondolataimként folytatom azzal, hogy ezen az őszön harminc éve lesz, hogy nincs velünk, nincs közöttünk. Emléke viszont él, és fényesen világít. Inti a ma élőket, ladányiakat. Legyünk büszkék az ő életpályájára! Szelíd emberségére, amely két szálon haladt, és szőtte át életét: az egyik a tanító, a NÉPTANÍTÓ, a másik a néprajzos, a sárréti ember életét kutató, mesélő, anekdotázó, alkotó, rajzoló, örök tevékenykedő, önfeláldozó emberé. Munkássága előtt tisztelegjenek tanítványai, ismerősei, barátai, volt munkatársai, de akár a magyar néprajztudomány ma élő képviselői is, hiszen az általa reánk hagyott szellemi örökség, publikált és publikálatlan gyűjtései a magyarság Kárpát – medencei, de azt is állíthatjuk, európai hírű nagy alakjává teszik. Kiss Istvánné

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő D. Sári Andrea

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Tördelés, grafika : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

12.


Városunk szülötte, Lengyel Zoltán kapta az idei Faludy-díjat Október 12-én a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének posztgraduális hallgatója Lengyel Zoltán Faludy-díjat vehetett át munkája elismeréseként. Faludy György hazatérését követően első nagy irodalmi estjét Szegeden adta.Arendezvény kapcsán döntött úgy az 1990-es évek elején, hogy irodalmi díjat alapít szegedi hallgatók számára. Az elismeréshez csatlakozott az azóta megszűnt Magyar Világ Kiadó és az egyetem is. A háromfős kuratórium minden évben áttekinti a szegedi egyetemmel jogviszonyban álló alkotók aktuális vers-, próza- és esszétermését, és ez alapján határoz a díjazott személyekről. Lengyel Zoltán az idei könyvhétre megjelent Csillagbörtön című kötete mellett értekező prózájával, konkrét szépirodalmi vagy általános emberi kérdésekkel foglakozó esszéivel, oktatói és szerkesztői tevékenységével érdemelte ki az idei Faludy-díjat. A díj sorsáról döntő kuratórium tagjai szerint, Lengyel Zoltán első kötete igazi élő irodalmi szöveg, hiszen komoly vitákat váltott ki. Egyaránt kapott elismerő és negatív kritikát is. Lengyel Zoltán elmondta: könyvét elsősorban a fiataloknak

Megtartó hagyomány Megtartó hagyomány címmel nyílt kiállítása a nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskolájának október 13-án a Karacs Ferenc Múzeumban. Az iskola a kiállítás címével is jelezni szeretné, hogy napjainkban mennyire fontos a hagyományok ápolása.

szánja, s esszék, jelenetek és egy színpadi játék segítségével foglalkozik az elszigetelődés, az elidegenedés problémájával. A huszonhét esztendős irodalmár angol összehasonlító irodalom szakon végzett az SZTE-n. Jelenleg oktatói és szerkesztői tevékenysége mellett –évek óta egyik dolgozója a Szegeden megjelenő Szövegek között című sorozatnak– színészként, dramaturgként pedig a Metanoia-Artopedia színházi társulat tagja. A fiatal díjazottal a Ladány Televízió beszélgetést készített, melyet 2010. október 19-én láthattak a nézők. D. Sári Andrea A kiállítás anyagát igyekeztek úgy összeállítani, hogy valamennyi szakma képviseltesse magát –mondta Baranyai Etelka, a szakiskola igazgatónője. És mivel Nádudvaron faműves, fazekas, szőnyegszövő, nemezkészítő, népi bőrős, kosárfonó, és fonott bútorkészítő szakmákat oktatnak, valamennyi termékeit elhozták Püspökladányba. Igazgatónő kifejtette továbbá, hogy minden szakmában 8-12 fős csoportot indítanak, de csak két évente, mert egyszerre két évfolyam oktatására nincs kapacitásuk. Még úgy sem, hogy sajnos egyre csökken a tanulói létszám. A kiállítás a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat keretein belül valósult meg. S a megnyitó csak az egyik állomása volt a tárlatnak, hiszen további 4 program is kapcsolódik hozzá. Október 28-án a szövő, november 18-án a fazekas, november 25én a fafaragó, és december 2-án a bőrműves szakma egy-egy foglalkozás keretében külön is bemutatkozik a múzeumban. A kiállítás pedig december 5-ig hétfő kivételével naponta 10 és 16 óra között tekinthető meg. Mile Andrea

A kukorica napja

A tárlatra érkezők szinte azonnal helyet foglaltak a kiállítás darabjait képező székeken, lócákon. S ez így is van jól, hiszen a Nádudvaron végzett kézműves mesterek azt szeretnék elérni, hogy munkáikat ne dísztárgyként kezeljék az emberek, hanem a hétköznapokban is használható tárgyként tekintsenek rájuk. A kiállítás ötlete még 2009-ben megszületett. A tárlatnak pedig a bemutatkozás mellett az iskola, a mesterségek népszerűsítése is célja – kezdte köszöntőjét Kiss Istvánné. A múzeum igazgatója elmondta, hogy a kiállítóterem egy-egy szeglete akár egy családi ház berendezése is lehetne. Igazgatónő után Petőné Papp Margit szólt a megjelentekhez. Tanácsnok asszony az ébredő hagyományok jelentőségéről beszélt. A kiállítást Galánfi András, a népművészet mestere nyitotta meg. Beszédében rávilágított a mesterembereket képző oktatási rendszer hibáira, hiányosságaira, valamint arra a tényre, hogy a népművészet él és létezik, még akkor is, ha egyes néprajzosok cáfolják ezt.

Egy borongós őszi napon került sor a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban az őszi fesztivál jegyében a családi délután megrendezésére. 14-16 óráig a múzeum épületében minden a kukoricáról szólt. Igazgatónő a Magyar Néprajzi Lexikon idevonatkozó címszavait segítségül hívva elmondta, hogy ez a kapásnövény málé, tengeri, törökbúza néven mint fontos takarmány – és tápláléknövény terem meg hazánkban. Egyébként közép – amerikai eredetű (Mexikó), a 16. század első felében került Európába. A Sárrét adományai és hagyományai című kézműves délutánon színes programokban tölthették együtt jókedvvel az időt felnőttek és gyerekek. Az udvarra és a kiállítótermekbe sok kisgyerek jött el. A foglalkozás elején Ferenczyné Csáki Annamária néprajzos – muzeológus beszélt a résztvevőknek a kukoricáról, annak hasznáról és felhasználhatóságáról. Bemutatta, hogy tulajdonképpen a növény minden része fontos valamilyen szempontból, hiszen az íziktől a csutkacsőig, a kukoricaszemig mind – mind használható valamire. Ezután következett az elmondottak megtapasztalása. Ugyanis Madarné Erzsike néni vezetésével csuhéból „csodaszép” alkotások születtek.


Gazdahelyzet Hogyan alakult a mezőgazdasági termelés ebben az évben, Püspökladányban? A falugazdász tevékenységről és a város mezőgazdaságáról tartott tájékoztatót Matkó József Zoltán falugazdász az előző önkormányzati ülésen. Tájékoztatójában az elmúlt időszak lényegesebb feladatait, valamint jelentősebb támogatási lehetőségeket mutatta be, illetve rövid áttekintést adott városunk mezőgazdaságáról. Az év elején, munkánk jelentős részét a gázolaj támogatások ügyintézése és az őstermelői igazolványok érvényesítése tette ki, valamint a monitoring adatszolgáltatásra kötelezett termelőknek nyújtottunk segítséget, kötelezettségeik teljesítéséhez. A 2010. évi területalapú támogatás feltétele az előző évekhez képest nem változott, ezt 524 termelő igényelt. KAT támogatást 43, Natura2000 támogatást, pedig 46 termelő igényelt. A támogatási kérelmek 80 %-a az előző évekhez hasonlóan a falugazdászon keresztül történt. Az elmúlt évben meghirdetett agrárkörnyezetgazdálkodási támogatást településünkön 26 termelő nyert el. Segítséget nyújtottunk a területek EOV koordinátáinak rögzítésében. Az anyajuhtartás feltétele az előző évhez képest nem változott, támogatást 34 termelő igényelt. A támogatott egyedszám 3572 db, KAT juh kiegészítő támogatásban 11 fő részesül. Az anyatehén támogatás, termeléshez kötött feltétele is változatlan maradt, melyet 28 fő nyújtott be 556 egyedre, míg bázis alapján 28 fő 339 db-ra. Extenzifikációs szarvasmarha tartási támogatásban 9 fő jogosult. A hízott bika tartási támogatásban 38 termelő részesül 553 egyeddel, tejkvóta támogatásra 55 fő jogosult, összesen 4.993.043 kg mennyiségre. A területalapú támogatás iránti kérelmet 413 termelő nyújtotta be hivatalunkon keresztül. Az elmúlt évben meghirdetett AKG támogatást 26 termelő igényelt. Elkülönített cukortámogatásban településünkön 15 fő részesül. Fiatal gazda induló támogatását 1 fő nyert. A májustól bekövetkezett rendkívüli csapadékos időszak következtében az elemi kárt szenvedett termelők folyamatosan nyújtották be vis maior kérelmüket, melyet elektronikusan is rögzíteni kellett. Jelenleg 234 termelő élt vis maiorral a belvíz miatt. Az agrár-kárenyhítési rendszerbe hektáronként 800 Ft befizetése mellett lehetett belépni. A bekövetkezett elemi kárt 15 napon belül kellett, a végleges kárigényt pedig október 20-ig kell bejelenteni az MgSZH-hoz. A már-már katasztrofális időjárásra való tekintettel a szaktárca kezdeményezte az uniónál a területalapú támogatás kifizetésének előrehozását. Ennek értelmében a gazdálkodók december helyett már október hónapban hozzájuthatnak a területalapú támogatás 80 % -hoz, amely nagy segítséget jelent, mivel sok termelőnek szinte 100 %ban kipusztult az őszi, illetve a tavaszi kultúrája, ezáltal a támogatás az egyetlen bevétele. A nyár elején szintén a szaktárca kezdeményezte az illetéktörvény módosítását, melynek értelmében mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, a mezőgazdasági építmény, ingó ide értve a gépjárművet – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál. Az új jogszabály segíti a családon belüli gazdálkodás folytonosságát, stabilitását. Az MVH városunkban jelenleg 844 regisztrált termelőt tart nyilván. Nyilvántartásunk szerint, jelenleg 2 Szövetkezet, 17 Kft 3 Bt, 12 egyéni vállalkozó folytat mezőgazdasági tevékenységet, valamint 3001 fő rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, melyből eddig 626 fő érvényesítette meg az igazolványát. A vetésszerkezet az előző évekhez képest lényegesen nem változott továbbra is gabonanövények részaránya, ezen belül a búza és a kukorica a meghatározó. A 11.478 hektár szántóterület kétharmadán továbbra is gabonanövények termesztése folyik. Az őszi búza vetésterülete az előző évhez képest kissé csökkent az őszi káposztarepcéé,

13. viszont emelkedett. A tavaszi vetésű növények közül a kukorica és a napraforgó a meghatározó növény, de az elmúlt évben minimális területen megjelent már a zöldborsó is, cukorrépa az idén nem került elvetésre. A 2010. év hidrológiai szempontból rendkívülinek mondható. A haváriaszerű csapadékos időjárás következtében a tavaszi munkálatok csak késve indultak és elhúzódtak, és több táblát meg sem lehet közelíteni. A be nem vetett terület nagysága többezer hektár felett van, azokat pedig, melyeket sikerült elvetni, a belvíz 10-100 %- os mértékben károsított.Az aratás a rendkívüli esőzések következtében elhúzódott, és csak jelentős veszteséggel tudták betakarítani terményeiket a gazdák. Több táblát le sem lehetett aratni a belvíz, valamint a felázott talaj miatt. A kalászosok termésátlaga hektáronként 2,5-4,5 tonna között alakult, minősége viszont az aratáskori esőzések miatt elmaradt az előző évitől a fuzárium, fertőzöttség pedig az átvételnél okozott problémát. A napraforgó vetésterülete az őszi kalászosok kipusztulása miatt nőtt az előző évhez képest. Termésátlaga viszont szélsőségesen fog alakulni a belvíz, a jégkár, valamint a gombabetegségek következtében. A kukoricaterület csökkent a belvíz miatti kipusztulás következtében a termésátlaga szintén szélsőségesen fog alakulni. A parlagon lévő szántóterület nagysága a rendkívüli csapadékos időjárás következtében, nőtt az előző évhez képest. Ez évben az Álomzugi-csatornán történik gaz- és iszaptalanítási munkálat. A volt üzemi csatornák, valamint a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak állapota továbbra is rendkívül elhanyagolt, ezek esetében vízkormányzásról nem beszélhetünk. A legnagyobb kiterjedésű belvíz elöntések az Alsó-Futaki csatorna által érintett határrészeken találhatók, mivel ezt a csatornát a TIVIZIG már több éve nem gaz-, illetve iszaptalanította. Emiatt több helyen kiöntött, valamint visszaduzzasztotta a beletorkolló csatornákat, melyek szintén elöntéseket okoztak. Sajnálatos, hogy e csatorna rekonstrukciójára a mai napig sem került sor. Amennyiben tovább folytatódik a csapadékos időjárás a Hortobágy melléki területeken kérdéses az ősziek vetése. Az állattenyésztés vonatkozásában elmondható, hogy az állattartási kedv már évek óta mélyponton van. A háztáji sertésállomány az előző évhez képest is csökkent, nagysága 1500-1800 db-ra tehető, a hízóalapanyag iránti kereslet stagnál. Szarvasmarha jelenleg 1100 db található településünkön, melyből 450 db a tehén. A juhállomány nagysága 4000 db-ra tehető. A városunkban működő tejfelvásárló, jelenleg 27 csarnokba járó termelőt tart nyilván. A napi tejmennyiség 1800-2000 liter közötti, a minőség az elmúlt időszakban folyamatosan javult. Településünk állategészségügyi szempontból problémamentesnek mondható, mivel városunk ez év január óta a kéknyelv betegség miatti védőzónából kikerült. Környezetvédelmi szempontból továbbra is aggasztó a 4. számú főút mentén található sertéstelep, mivel a nagymennyiségben keletkező hígtrágya biztonságos és szakszerű elhelyezése továbbra sem megfelelő. A hígtrágya szivárgása következtében az 5. dűlő trágyatavakkal szomszédos, több száz méteres szakasza már évek óta járhatatlan. A jövőben megoldásra váró feladatok közül a legsürgetőbb továbbra is a jelentősebb forgalmú – Mérges, Középhát – dűlőutak, és a belvízvédelem szempontjából kiemelt fontosságú volt üzemi, jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő csatornák karbantartása illetve felújítása. Fontos feladat továbbá a mezőgazdasági külterületi utak, valamint az ehhez kapcsolódó árkok, átereszek korszerűsítése. A püspökladányi iroda továbbra is körzetközpontként működik, 3 körzet ezen belül 6 település, Báránd, Biharnagybajom, Kaba, Sárrétudvari, Szerep, és Tetétlen tartozik hozzá. Továbbra is segítséget nyújtunk a gazdálkodók számára a kérelmek elektronikus úton történő kitöltésében, illetve annak benyújtásában, a papír alapú kérelmek befogadás előtti adminisztratív ellenőrzésében, valamint közreműködünk a terület és az állatlétszám alapú támogatások helyszíni ellenőrzésében – közölte Matkó József Zoltán falugazdász. Rásó János

14.


Elődeink nyomában

Népi táplálkozás – a hús A Nagy-Sárrét vidékén a húsnak mindig nagy jelentősége volt a népi táplálkozásában. Kevés volt a művelhető föld, de annál több volt a mocsár, és az árvizekkel gyakran öntözött legelő. A rétségek madárvilága és halban gazdag vizei könnyen megszerezhető húst kínáltak az itt élőknek, de a nagyarányú állattenyésztés miatt is viszonylag olcsó volt a hús. Leginkább a sertés és a juh húsát fogyasztották. A Nagy-Sárréten általánosan elterjedt volt a félvad réti disznó tartása. Az igénytelen állatok a rétségben éltek, ahol gazdag és változatos táplálékot találtak. A leírások szerint a húsuk szálkás és a szalonnájuk igen ízletes volt. Ezekből vágtak akár egy tucatot is évente. A mangalica csak később, az utóbbi évszázadokban terjedt el. A juhot általában ősszel vágták, vagy ha valamelyiknek baja esett, akkor azt évközben is. A juhhúst a padlásra akasztották szikkadni, és főzéskor onnan hoztak le egy-egy darabot belőle. Ha a nyári időszakra szánták a juhhúst, akkor előbb azt sózóba tették, azután megfüstölték. Faggyújából szappant főztek vagy gyertyát öntöttek. A vizek szabályozása után, a hússal való táplálkozás is átalakult. Az egykor a rétben fogott vadmadarak helyett a házilag tenyésztett szárnyasok, a félvad réti disznó helyett, pedig szelídebb sertések tartása alakult ki. A kacsának, libának, hízónak különösen a zsírja és a szalonnája került előtérbe. Tavasszal a sózott, füstölt disznóhús, a nyári munkaidőben ehhez még a csirke, a tyúk húsa, ősszel a hizlalt kacsa, liba került az asztalra. Karácsony táján pedig elkövetkezik a disznótor. Ez mindig is családi ünnepnek számított, és gyakran több napig tartott. Erre az alkalomra a rokonság és

Helytörténeti arcképcsarnok „Egy demokráciát arról lehet megítélni, ahogyan kisebbségeivel bánik.” Mahatma Gandhi

Csenki Sándor Püspökladány 1920. március 16. – Dunapataj 1945. január 9. Csenki Sándor az elemi- és középiskoláit Püspökladányban végezte. Az érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. Az idegen nyelvek iránti érdeklődése korán kezdődött, a gimnáziumban latin és eszperantó nyelveket tanult, és érdeklődött a cigánynyelv iránt is, az egyetemen francia-német szakra iratkozott be. Tervei között szerepelt, hogy cigánynyelven szerezzen doktori címet. Az 1930as évek közepétől újra fellendülő magyar népmese- és népdalgyűjtés hatására kezdett főként a püspökladányi és hosszúpályi cigány közösségekben néprajzi gyűjtésekbe. Tizenöt éves korától kezdett kijárni a püspökladányi Borbástóra – a „cigányvárosba”. Céljává tette, a cigánynyelv megtanulását. Füzetekbe írta le cigánynyelven eleinte a szavakat és mondatokat, majd a meséket. Hozzáfogott a cigány mesék, balladák, szokások, dalok szövegének összegyűjtéséhez is. Később testvérével együtt gyűjtötték az anyagot – Imre lekottázta a cigányok énekeit, Sándor a szövegeket írta le cigány nyelven. Kodály Zoltán is tudomást szerzett erről a munkáról és továbbfolytatásra ösztönözte a testvéreket. Csenki Sándor 1940-től tagja volt a Cigány Tudós Társaságnak. 1942-ben Erdélyben végzett gyűjtőmunkát testvérével. Népdalgyűjtéseikből bemutató anyag először 1943ban látott napvilágot, amikor a Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára készült emlékkönyvben megjelentették a Fagyos király című, Püspökladányban 1941-ben feljegyzett másári cigány ballada teljes szövegét, magyar fordítását és kottáját, egy folklorisztikai elemzés kíséretében. Csenki Sándor kitűnő cigány nyelvtudása és tereptapasztalata, valamint Csenki Imre zenei képzettsége és a korabeli népzenekutatásokban való tájékozottsága rendkívül jól kiegészítette egymást. Megfigyeléseik a magyar népzenében ismeretlen, többszólamú vokális tánczenéről, s annak hangszerutánzó sajátosságairól, maradandó eredményeik közé tartoznak. Különösen értékesek Csenki Sándornak a püspökladányi másári, hosszúpályi gurvári és recski romungró dialektusokra vonatkozó kéziratos feljegyzései.

szomszédság is hivatalos volt. A férfiak az ölés, perzselés, bontás, hús- és szalonnasózás munkáját végezték. A kolbász és hurkatöltés már közös munka az asszonyokkal, akiknek teendője volt még a béltisztítás, az abálás, a kolbász és hurka fűszerezése és begyúrása. A fiúgyermekek a hízó mosásakor és bontásakor merték a vizet. A ma általánosan elterjedt fagyasztásos tartósítás még ismeretlen volt akkoriban, így azt más módon kellett megoldani. A disznó szalonnáját általában a padláson deszkára fektetve, vastagon beborították sóval, majd úgy egy hónap után a szarufára akasztották száradni. A belszervekből hurkát, a disznó húsából kolbászt készítettek. A gyomrot a fejről lefőzött és hosszúkás szeletekre vagdalt fűszerezett hússal disznósajtnak töltötték meg. Ezt is megfüstölték, mint a kolbászt. Régi és sokra becsült eledel volt a paprikásan főzött disznófej, amit az orránál fogva felakasztottak a kéménybe. A disznó háját és a szalonnanyesedéket zsírnak sütötték ki. Minden egyéb részt sóval bedörzsölve dézsába raktak, és innen fogyasztották.Aláb, a lapocka, a keresztcsont 8-10 napig maradt a sózóban, azután ezeket is megfüstölték. A vizek szabályozása után a juhhús és a marhahús fogyasztása jobban visszaszorult, mint a sertésé. Ezeket leggyakrabban paprikásan főzték vidékünkön, de még ismert, a hajdanán kedvelt juhhúsos kása is. Ezt úgy készítették, hogy amikor megfőtt a darabokra vágott hús, kiszedték a fazékból, és a levében köleskását főztek sűrűre. Ezt jól megzsírozva, borsozva, tálba öntötték és rátették a zsírban megpirított húst. A népi táplálkozásban a hús mint alapanyag, felhasználása a termelési körülményekkel, a társadalmi és vagyoni helyzettel együtt módosult az idők során. , de igyekeztek megtalálni a módját a családi szükségletek előállítására, mert a hús mindig is az egyik legfontosabb táplálékunk volt. Rásó János A Csenki testvérek 1939–1944 között gyűjtött anyagának részletei több különböző kiadványban láttak napvilágot, míg a gyűjtemény java a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában még mindig feldolgozásra vár. A legfontosabb műveik a „Bazsarózsa, 99 cigány népdal, a Cigány népdalok és táncok I–II., a Cigány népballadák és keservesek, valamint A cigány meg a sárkány, püspökladányi cigány népmesék. Csenki Sándornak hagyatéka jórészt kéziratban maradt fenn. 1957-ben Víg Rudolf a Zenetudományi Intézet munkatársaként, a Tudományos Akadémia népzenekutatójaként újrakezdte a Csenkiféle gyűjtést, ezúttal azonban hangzó anyagként felvéve azt. Csodálatos dalokat és szövegeket örökített meg, és a romák minden egyes dalt úgy kezdtek, vagy úgy végeztek, hogy:… “Én danoltam ezt a nótát ezelőtt 25 évvel Csenki Imrének és Csenki Sándornak…” Rásó János

A kukorica napja folytatás a 12. oldalról A másik asztalnál pattogatott kukoricából nyaklánc, karkötő készült színes fonalra felfűzve. Az udvaron zajlott a morzsolás és a kukoricafejtés. Ha valaki még a játékos feladatokkal is elbírt a feladatlapokon, vagy elfáradt a kukoricaszemes társasjátékban, építhettek csutkából várat, de akár Bábel tornyot is. Ezek után a résztvevők méltán érdemelték ki az ételek megkóstolását. Tudjuk, hogy a kukoricából készült ételek valójában a szegények eledele volt. Most viszont főtt kukoricát, ízes prószát, pattogatott kukoricát fogyaszthattak a családok teával. A jó hangulatú kellemes délután a szervezők, a múzeum dolgozóinak munkáját dicséri. A jövő hónapban, november 13-án a len és kender napja családi napra kerül sor. Várjuk akkor is az érdeklődő „múzeumbarátokat”. Aki szívesen olvas még erről a témáról, az üsse föl az ötkötetes Magyar Néprajzi Lexikon 3. kötetét (338-346. oldalig), de Balassa Iván: A magyar kukorica Budapest, 1960 című műve is hasznos tudnivalókat tartalmaz. Kiss Istvánné

15.


Hírek a Püspökladányi Tanodából „Zsúfolt bolygónkon nem maradtak belső ügyek. Az emberiséget csak akkor lehet megmenteni, ha mindenkit érdekelnek a mások ügyei. (Alexander Szolzsenyicin) A fenti idézet útravalóul szolgált október 10-én a ladányi tanodás gyerekeknek. A TÁMOP-3.3.5/A-08/1-2009-0042 számú projekt keretén belül erre a napra szerveztük őszi kirándulásunkat a nyíregyházi vadasparkba. Programunk időpontját két dolog miatt időzítettük éppen erre az időszakra. Október 4-e az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe. Ekkor tartjuk az állatok világnapját. Az állatvédők ez alkalomból felhívják az emberek figyelmét a házi- és a vadon élő állatok helyzetére. Az esetek többségében ők nem tudják megvédeni magukat, az emberi gondoskodás elengedhetetlen számukra. Erről a témáról számos beszélgetés zajlott diákok és nevelők között a tanodai foglalkozásokon. Csakúgy, mint a közelmúlt tragédiájáról, az országot sújtó iszapkatasztrófáról. Egyetértettünk a tanulóinkkal abban, hogy a tragikus sorsú emberek mellett az állatokról sem

szabad megfeledkeznünk. A televízió szívszorító tudósításai gyakran számoltak be arról is, hogy milyen sok védtelen állat esett áldozatul a katasztrófának. E két aktualitással indultunk útnak 10én, vasárnap reggel. Az időjárás nagyon kedvező volt, gyönyörű őszi napsütésben töltöttünk el egy egész napot a szabadban érdekes, szeretnivaló állatok között. Az utazás, az egyszeri meleg étkezés és a belépőjegy árát a tanoda biztosította, a gyerekek csupán zsebpénzről gondoskodtak maguknak. Kulturált körülmények között, a vadaspark éttermében fogyasztottuk el az ebédet. Délelőtt és a délutáni órákban csapatokba szerveződve gyönyörködtek gyerekek, felnőttek egyaránt az állatokban. Itteni lakóhelyüket igyekeznek a vadaspark dolgozói a természetes élőhelyükhöz hasonlóvá kialakítani. Rengeteg új ismerettel gazdagodhattak a tanulók. Mi, pedagógusok is rácsodálkoztunk, hogy mi a különbség a gepárd és a leopárd között. A vadasparkban az elmúlt éveken óriási beruházások történtek. A Zöld Piramis nevű épület igazi dzsungelhangulatot teremtett. A Püspökladányi Tanoda diákjai immár második alkalommal kirándultak együtt. A nyári táborban és a mindennapos foglalkozásokon igazi csapattá alakult a 45 gyermek. Szívet melengető látvány, amikor a város általános iskolájának három tagintézményéből és a szakiskolából érkező kicsik és nagyok, fiúk és lányok, különböző érdeklődési körű gyerekek összekovácsolódva, családias hangulatban töltik el idejüket. Önként és szívesen látogatják a tanoda foglalkozásait, valamint a szabadidős programokra is nagy kedvvel érkeznek. A közelgő színházlátogatást is türelmetlenül várják már. Ezt a programot télen valósítjuk meg, terveink szerint tavasszal Budapestre látogatunk el a Természettudományi Múzeumba és a Csodák Palotájába. Jövő nyáron újra táborozni fogunk. Diákjaink véleményét figyelembe véve még az is lehet, hogy úti célunk ismét Szatymaz lesz. Egyik általam kedvelt szomszédvárosba, Karcagra is ellátogatunk 2011 őszén. Természetesen munkánkat nem csupán a „gondtalan” kirándulások jellemzik, a mindennapokban kitartóan végezzük oktató-nevelő munkánkat. S ehhez a munkához a gyerekek aktív részvételére is szükség van. Szerencsére elmondható, hogy a ladányi tanodások második otthonukként kezelik a létesítményünket, örömmel jönnek nap mint nap. S mi örömmel fogadjuk őket… Federics Lászlóné projektmenedzser

A legjobb barátainknak nevezzük a kutyákat, hát legyünk méltók mi is erre a barátságra! Az előző évi híradásokból többször hallhattuk, hogy 2010 és 2011 a kóbor kutyák éve lesz. Éppen ezért, talán sokan azt gondolták, hogy a helyzet, -mivel már akkor is elég súlyos volt-, rosszabb nem lehet. Mi, az Elhagyott Állatokért Első Sárréti Regionális Állatvédő Egyesület tagjai tudjuk, hogy ez egyáltalán nem így van, sőt saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy közel kezelhetetlen állapot alakult ki. Egyesületünk, majd a befogadó telephelyünk azért jött létre, hogy a gazdátlan állatoknak ideiglenes „otthont” biztosítson és minél hamarabb szerető gazdához juttassa őket. Ahhoz, hogy a kitűzött célt meg tudjuk valósítani, elengedhetetlen a felelős társadalmi gondolkodás, gondoskodás és az együttműködés. A kereteink azt teszik lehetővé, hogy segítséget nyújtsunk, de a felelősséget egyetlen állatot tartó személy válláról sem vehetjük le, ez a vállalás mindenkinek a saját döntésén és lehetőségein kell, hogy alapuljon. Mostanában gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy a telep nyitvatartási ideje után a megunt, elöregedett stb. állatot kikötik a menhely kapujához, hogy majd ott másnap megtalálja őt valamelyik tagunk. Ezek az állatok nem mindig érik meg a reggelt, mert előfordul, hogy a szabadulási kísérleteik alatt egyszerűen felakasztják magukat. Ilyen látványra kiérkezni pedig egyikünk sincs felkészülve. Ezen kívül a megunt állatok olyan számot képviselnek, amire szintén nincsenek kereteink, nemcsak nekünk, hanem egyetlen állatvédő szervezetnek sem ebben az

országban. Ha egy kutya háztól kerül be, lehet, hogy egy altatásra váró ebtől - csúnya szóval - veszi el a helyet. Ezért kérjük a lakosságot, hogy mielőtt magukhoz vesznek egy állatot, egy kutyát, tudatosítsák magukban, hogy az egy életet is jelent egyben, amelyért felelősek vagyunk. Azt a jószágot etetni, itatni kell. Biztonságos körülményeket kell neki teremteni ahhoz, hogy jól érezze magát és ezáltal a körülötte lévőkre ne jelentsen veszélyt. És ami legalább ilyen fontos lehet, ivartalanítani kell, ha később nem akarunk felesleges szaporulatot - az utcára. Nem magunk miatt kérjük ezt elsősorban, hanem azért a sok feleslegesen kioltott életért, amelyet az utóbbi időben vettek el és fognak elvenni. A legjobb barátainknak nevezzük a kutyákat, hát legyünk méltók mi is erre a barátságra.Mivel a menhelyünkön túlléptük a kritikus határt és a lehetőségeinkhez képest több kutya van, kérjük az állatszerető embereket, hogy akiknek módjukban áll és jól megfontolták -fogadjanak tölünk örökbe-, és adományaikkal segítsenek rajtuk. Nagyon sokat jelentene így, a tél beállta előtt, ha kaphatnánk száraz tápot, száraz kenyeret, palát, kutyaházakat, edényeket az etetéshez és az itatáshoz, de bármilyen felajánlást szívesen fogadunk. Nálunk, a mi esetünkben érvényes csak igazán az a mondás, hogy sok kicsi sok kutyára megy. Elhagyott állatokért Első Sárréti Regionális Állatvédő Egyesület

16.


SPORTHÍREK

góljával már 3-0 volt ide, majd a folytatásban mindkét háló kétszer zörrent meg – a PLE góljait Horváth Richárd és Tüdős Balázs szerezték -, így 5-2-es ladányi diadallal zárult a találkozó.

Bronzérem a duatlon döntőn Remekül szerepeltek a ladányi versenyzők a Karcagon megrendezett duatlon diákolimpia országos döntőben. A rendkívül színvonalas, és rengeteg versenyzőt felvonultató viadalon a III. korcsoportos (1998as korosztály) csapatversenyben (1000 m futás, 4 km kerékpározás, 500 m futás) a Tomka Joel, Korponai Lajos, Birinyi Zoltán, Jeney Tamás összetételű négyes kiemelkedő eredményt produkálva bronzérmet szerzett. Az egyéni értékelésben Tomka Joel 5. helyezést ért el. Rajtuk kívül Tomka Boáz a II. korcsoportosok mezőnyében a 4., Tomka János a IV. korcsoport versenyében a 6., helyen ért célba.

Menetel a Koncz-alakulat Mivel a megyei férfi kézilabda bajnokságban páratlan a csapatok létszáma, ezért minden fordulóban van egy szabadnapos társaság. A 7. játéknapon a mieinkre került sor, így az október 17.-i fordulót pihenéssel tölthették Daraiék. Ezt megelőzően a Földes vendéglátójaként öltöttek szerelést, s „anyait-apait” beleadva javítottak egy hatalmasat a gólarányukon. A győzelem természetesen már a kezdő sípszó előtt sem volt kérdéses, csak annak aránya. A vége aztán 41-18 lett ide, azaz 23 gólos diadalt ünnepelhettek meg a játékosok, akik közül Mészáros Ádám 11, Darai Márton, Nagy Norbert és Elek István 5-5, Szarvas Attila és Szabó Lajos 4-4 találatot ért el. A kéthetes pihenőt követően a 6. helyezett debreceni Amatőr KK vendégeként öltött ismét szerelést listavezető együttesünk. Az újabb magabiztos győzelmet a „csapnivaló” játékvezetés sem tudta megakadályozni. A gólok közül Kóti Győző 9, Hajdú Zoltán 6, Szabó Lajos 4 találatot jegyzett. S mivel már csak egy forduló van hátra az őszi szezonból, s az üldözők – köztük a 2. helyezett, legközelebb szabadnapos DEAC – már bármit csinálnak, nem tudják megelőzni a mieinket, így őszi bajnoknak tekinthető csapatunk.

Győzelemmel rajtolt a P. MÁV A különböző sportágak megyei bajnokságai közül utolsóként vette kezdetét október 17-én a megyei sakk csapatbajnokság, amely mezőnynek a P. MÁV is a tagja. A tavaly még 12 csapatos mezőny ezúttal 10 csapatosra szűkült, így mindösszesen 9 játéknap vár a résztvevőkre. A mieink mellett a Derecskei Sakkiskola, a Debreceni Sakkiskola, a Nádudvari Sakk SE II., a Debreceni Huszár Gál DSK, a Hajdúböszörményi SE II., a Nagyrábéi Petőfi DSK, a Debreceni Betű SE II., a Hajdúszoboszlói Sakkiskola, és a Hajdúszoboszlói Sakk SE II. alkotja a mezőnyt. A mieink a nyitányon a két hajdúszoboszlói gárda közül az erősebbiket, az NB II-es csapattal is rendelkező Hajdúszoboszlói Sakk SE II. együttesét fogadták. S bár a vendégeknél négy olyan sakkozó is asztalhoz ült, akik a magasabb osztályban játszanak, végül ladányi diadallal zárult az összecsapás: P.MÁV – HSSE II. 5,5-4,4. A P.MÁV csapatából Kozma Callini Adrián és Erdei Ferenc nyerte meg a partiját, míg Egri László, Ifj. Egri László, Szatmári Gábor, Hegedűs Sándor, Keserű Tibor, Papp Attila és Egri Zsolt remiztek.

PLE: hét meccs óta veretlenül Bravúros sorozatot produkálnak a PLE focistái. Fülöpék a lapzártáig lejátszott mérkőzéseik közül az utolsó hetet úgy nyerték meg, hogy mindeközben hat meccsen még gólt sem kaptak. Így aztán nem is csoda, hogy immár hetek óta a bajnoki tabella első helyét foglalják el. A bajnokság 9. fordulójában talán az őszi szezon legnagyobb rangadója várt a mieinkre, hiszen a tabella második helyén álló Kótaj látta vendégül a Szabó-alakulatot. Együttesünk listavezetőhöz méltó játékkal Szabó Máté és Kanál Roland góljainak köszönhetően 2-0-s győzelemmel söpörte be az újabb három pontot. – Úgy nyertük meg a rangadót, hogy a hazaiaknak még gólhelyzetük sem volt. Ismét kiválóan működött a védelmünk, s ez már a hatodik olyan meccsünk volt, amikor nem kaptunk gólt. Tréfásan akár azt is mondhatnám, hogy kapusra sincs szükségünk – viccelődött a megnyert rangadót követően érhetően elégedetten Szabó László, csapatunk trénere. A 10. fordulóban újfent idegenben, ezúttal Balkányban lépett pályára csapatunk. A hátulról 3. helyezett hazaiak megszorítani sem tudták a mieinket. A félidőben Szabó Máté, valamint Domokos Imre két

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Az NB III. Tisza csoport állása Püspökladány 10 8 1 1 22-7 Tiszakanyár 10 7 1 2 33-15 Nagyecsed 10 6 2 2 20-11 Kótaj 10 6 2 2 17-12 Újfehértó 10 4 5 1 16-10 Cigánd 10 5 1 4 18-15 Ibrány 10 5 1 4 13-11 Kemecse 10 4 3 3 19-11 Hajdúszoboszló 10 4 2 4 13-14 Baktalórántháza 10 3 2 5 15-19 Létavértes 10 2 4 4 15-16 Tuzsér 10 2 3 5 13-21 Tiszalök 10 2 2 6 12-18 Berettyóújfalu 10 2 1 7 5-21 Nyírmada 10 2 1 7 11-30 Balkány 10 1 3 6 11-22

25 22 20 20 17 16 16 15 14 11 10 9 8 7 7 6

Egy győzelem, két vereség Bosszantó, egygólos vereséget szenvedtek a PKE női kézilabdázói a megyei bajnokság 7. játéknapján a Létavértes vendégeként. A csapatban már nem lépett pályára a néhány nappal korábban az NB IIes Derecskéhez eligazolt Tóth Anikó, valamint a szintén távozott Szabó Andrea sem. A végig szoros csatát hozó meccsen úgy tudtak nyerni a vendéglátók, hogy mindvégig élvezték a hazai pályával járó előnyöket. A mieink legeredményesebb játékosai a 7 gólt szerző Károlyi Anikó és a 4 találatot elérő Tóth Gabriella voltak. A 8. fordulóban a sereghajtó Berettyó MSE II. ellen egy percig sem volt kétséges a két pont sorsa. A félidőben már 11 gól volt csapatunk előnye, ami a lefújásra aztán 25 gólosra duzzadt. Így a vége 37–12 lett ide. A gólok közül Károlyi Anikó 11, Tóth Gabriella és Horváth Viktória 7-7 találatot ért el. A 9. játéknapon következett a Berettyó MSE I. elleni vendégjáték, amelyen az első félidőben igencsak gyengén „muzsikáltak” a lányok. A 16 újfalui találatra csupán 7-szer tudtak válaszolni. S bár a második félidőt megnyerték a mieink, mindez hiába valónak bizonyult, hiszen a lefújáskor 32-24-et mutatott az eredményjelző. A ladányi találatok közül Károlyi Anikó 9, Székely Anna 6 gólt lőtt.

Három győzelemmel rajtolt a PASZE Olyan sok csapat nevezett be a szeptember 25-én elrajtolt megyei asztalitenisz csapatbajnokságba, hogy a megyei szövetség kénytelen volt két osztályba besorolni a résztvevőket. Ez persze nem okozott gondot a szervezőknek, sőt, örömteli probléma volt, hiszen azt jelzi, hogy egyre népszerűbb a sportág megyeszerte. Ráadásul akadnak olyan települések, ahol több csapatra való játékos is tagja a helyi pingpong klubnak, ezért ott több gárdát is indítottak. Így Vámospércsen négy, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben, Hortobágyon és a Debreceni TEVA alakulatánál egyaránt két-két együttes rajtolt el. Városunk alakulata, a PASZE a tavalyi kettő helyett ezúttal csak egy csapattal szerepel a pontvadászatban. – A tehetséges fiataljaink a nyáron Debrecenbe igazoltak a jobb fejlődés reményében, ezért neveztünk csak egy csapattal a bajnokságba - adott magyarázatot Andrási Zoltán, a PASZE első embere. Együttesünk eddig három meccset tudott le. A nyitó fordulóban a bajnoki címvédő Hortobágy vendégeként óriási csatában 10-8-ra, a második körben a sokkal szerényebb képességű Vámospércs II. otthonában 16-2-re, végül a Hajdúnánás II. ellen 13-5 arányban sikerült nyerni. Ezzel három fordulót követően a mieink százszázalékos teljesítménnyel állnak a tabella élén. Az I. osztály mezőnye: Hajdúböszörmény I., Püspökladány, Hajdúnánás I., Hajdúnánás II., Vámospércs I., Vámospércs II., DEAC, TEVA, Hortobágy.

www.ladanytv.hu

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Recommend Documents