A Városi Kollégium Drogmegelőzési Stratégiája

A Városi Kollégium Drogmegelőzési Stratégiája „Különféle hátrányos élethelyzetek, családi traumák, szocializációs hátrányok nehezítik a gyerekek és a pedagógusok munkáját. Ez a gyermekpopuláció az iskolai nevelés számára kevésbé hozzáférhető. Közülük kerülnek azonban ki nemcsak a lelkileg sérült, deviáns emberek, hanem a hibás egészségmagatartású felnőttek is. Ha eltekintünk a drogkérdéstől, mint jellegzetes gyermek és ifjúkori devianciától, a dohányzás és az alkoholfogyasztás ebben a gyermekcsoportban kezdődik meg, itt jelentkezik „visszaélésszerű” televíziós műsorfogyasztás, itt alakul ki a mozgáskerülő életmód, a táplálkozási kultúra hiánya, a saját testtel,egészséggel kapcsolatos igénytelenség és hanyagság. Ezeket a gyerekeket kellene elsősorban elérni, és hogy ez milyen nehéz, azt a korrektív iskolai szocializációs kísérletek mutatják ahol szinte újra kell tanítani kommunikálni, viselkedni, viszonyulni a gyereket, ahol az önszabályozás elemi mechanizmusai lehetnek problematikusak és szorulnak fejlesztésre. Az itt szükséges nevelés egyfajta szocioterápia, mentálhigiénés tevékenység, amelyben előtérbe kerül a fiatalkori problémás viselkedés” /Rácz József/

A megváltozott társadalmi viszonyok következtében az oktatási- nevelési intézmények szerepe megnőtt és feladatai kibővültek. A mai családokban egyre inkább csökken az óvóértékközvetítő hatás, másrészt a szülőknek is gondot okoz a halmozódó feladatoknak, elvárásoknak való megfelelés. A szerfogyasztás problémájára ez különösen igaz, mivel a most felnövő ifjúság családi modellként nem tudja átvenni az elutasítási technikákat. Ebből következik, hogy a nevelési- oktatási intézmények felelőssége megnőtt, feladatunkká vált, hogy miképpen és milyen eredményességgel biztosítjuk az eredményes szocializációhoz szükséges hatásokat, többek között a szerfogyasztással kapcsolatos „immunitás” megszerzését. Természetesen minden gyermek más és minden probléma egyedi. Így kezelésük is csak személyre szabott, egyéni lehet. Az egyik jelentős befolyásoló erő a szerfogyasztás kialakulásában a család, a másik a kortárscsoport, a baráti környezet. Az osztálytársak, a barátok szociális befolyásoló ereje az életkor előre haladtával egyre növekszik. A felnőttektől elhatárolódó fiatalok csoportjához való tartozás nagyon erős motiváció, a dohányzás, az alkoholizálás, majd később az illegitim drogok kipróbálása. A csoporthoz tartozás nem csak szociális igény, hanem egyfajta kíváncsiság is, élménykeresést kielégítő lehetőség. A kortárscsoport befolyásoló ereje, és a 1

nemet mondás algoritmusának hiánya miatt a diák könnyen válik elfogadóvá az egyébként számára is kellemetlen helyzettel szemben, de a kirekesztettséget vagy jelentős presztizsveszteséget nem vállalja. Ezért van kiemelt jelentősége, hogy a serdülőket megtanítsuk korosztályspecifikusan nemet mondani a kihívásokra, elviselve a rendkívül erős csoportnyomást is.

A Városi Kollégium Pedagógiai és Egészségnevelési Programja is tartalmazza a Drogstratégiára vonatkozó iránymutatásokat.

A drogstratégia azoknak a célirányos és konkrét egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely a kollégiumi drogmegelőzési programban jelenik meg és az elsődleges drog-prevenció megvalósítását, valamint a másodlagos drog-prevenció elősegítését célozza. Drog-stratégiánk kidolgozásánál figyelembe vettük a Gyermek-és Ifjúságvédelmi törvényt, a Nemzeti Drogstratégia koncepcióit, Szolnok városának ez irányú célkitűzéseit. Célok: Cél a közös problémakezelés és az egységes viszonyulás kialakítása. Fontos, hogy a kollégák tudják mi a feladatuk és mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémákkal találkoznak. A tantestületet folyamatosan kell ráhangolni a feladat fontosságára. Rendszeresen és folyamatosan kell élesztenünk a kollégákban azt a felelősséget, hogy a problémával foglalkozniuk kell még akkor is, ha az kényes.

A kollégiumi drogstratégia kialakítása

I.

Feladatok: -

Drogkoordinátor kiválasztása A Nemzeti Stratégia meghatározza a kijelölés módját és a lehetséges jelöltek körét is.

-

„Szövetség” a kollégiumi vezetéssel A drogkoordinátor feladata elsősorban a kollégiumi szakmai menedzsmenttel való együttműködés. A szakmai vezetés tud segíteni az egységes prevenciós szemlélet kialakításában, egyrészt a tantestületen belül, másrészt a kollégium egészében.

-

A szerepvállalás deklarálása A drogkoordinátornak minden formális és informális lehetőséget meg kell ragadnia, a téma ismertté tétele mellett, hogy deklarálja a probléma felvállalását.

2

A tantestületi értekezleten ill. más fórumokon történő előadásoknak nem csak ismeretátadó szerepe kell,hogy legyen, hanem szemléletformáló és segítségkérő. -

A tantestület megnyerése /elsődleges prevenció/ Mivel a kollégium bentlakásos intézmény, mindennapjainkhoz a tanári munkát segítő dolgozók is hozzátartoznak. Ők is részt vállalnak a drogprevenciós munkában. A gyerekekre való odafigyelésben, a bizalmas légkör kialakításában, ők is sokat tehetnek.

-

Segítő kapcsolatok /másodlagos prevenció/ A másodlagos prevenciót a külső kapcsolatok segítik, hiszen ide irányíthatók az érintett fiatalok, a szülők, és az érdeklődő kollégák.

II. A segítő kapcsolatok színterei -

A szülők megfelelő előkészítés és információ átadás után részvételükkel tudják támogatni a kollégium programjait. Gyermeküket irányítani tudják a kollégium által szervezett programokra. Nehezebb az együttműködés, amikor a gyermek viselkedése az otthoni hatások következménye, de ekkor is a legfontosabb társként kezeljük a családot.

-

Helyi intézmények drogkoordinátorai Az együttműködés egyrészt az információk cseréjét, másrészt a programok egyeztetését, végrehajtását jelenti.

-

Gyermekjóléti Szolgálatok A gyermekvédelmi munkában, a családok gondozásában, valamint konkrét államigazgatási esetekben tudnak segítséget nyújtani. Egyéni esetmegbeszélések.

-

Kábítószer Egyeztető Fórum

-

Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány

-

Városi Rendőrkapitányság

-

Drogkonzultációs Központ

III. Az állapotfelmérés szakaszai, területei A drogprevenciós célkitűzések eléréséhez fontos a szakmailag korrekt állapotfelmérés Színterek: -

Szülők véleményének megismerése szülői értekezleten, fogadóórákon. Konkrét esetekben az aktualizált, problémafelvető, személyes irányított beszélgetés a megfelelő módszer.

-

Diákoktól közvetett és közvetlen módon való információszerzés. A közvetett a diákok konkrét problémafelvetését jelenti a tanulóközösség, vagy a tanuló részéről. A közvetlen a különböző felmérések vizsgálatok.

-

Ismeretszint felmérés csoportfoglalkozások keretében történik. A tanulók által történt esetmegbeszélések adnak támpontot a tájékozódáshoz. 3

-

Attitűdvizsgálat szakember bevonásával valósul meg.

-

Veszélyeztetettek célvizsgálata egészségügyi, szociális szempontból csak szakember által végezhető.

-

A tanárok tantestületi értekezleteken beszélik meg a problémakezelési módszerek egyéni tapasztalatait.

-

Az egészségügyi szervek naprakész információval szolgálhatnak a „drogfertőzöttség” egészségügyi hátteréről. Azon személyek bevonása, akik támogatására a különböző egészségügyi szűrésekben, diákprogramok szervezésében, lebonyolításában számítani lehet.

CÉLMEGHATÁROZÁS Általános célok: -

az egészség-tudatos magatartás fejlesztése a kollégium diákjainak körében

-

a szociális érzékenység és kultúra fejlesztése

-

a pedagógusok érzékenyebbé tétele a problémák felismerésére

-

a szülők, a diákok és a pedagógusok ismereteinek bővítése

Konkrét célok:- szoros együttműködés a vezetés és a tantestület között -

pályázati lehetőségek felkutatása

-

szülők tájékoztatása

-

segítő kapcsolatok kiépítése

-

egyéni segítségnyújtás

-

diáksegítők felkutatása

-

a prevenció beépítése a nevelőtanári munkába

-

pedagógus továbbképzés

IV. A végrehajtás színterei és módszerei A drogprevenciós tevékenység összetett személyiségfejlesztő munka, ezért feladatai nem csak a kollégiumhoz kötöttek. Kollégiumi programok: -

csoportfoglalkozások: konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok valamint esetelemzések. A foglalkozásokon arra törekszünk, hogy a társadalmi szocializációba illeszkedő egészségfejlesztési ismereteket és értékeket közvetítsünk oly módon, hogy azt a tevékenységen, és az átélésen alapuló élménnyel erősítsük meg.

4

-

Szabadidős foglalkozások: sportprogramok, egészségnapok,

-

Kirándulások, túrák

-

A prevencióban minden olyan tevékenység számba vehető, amely a kollégista tanuló szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja.

-

Szakmai tréningek, elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztésére

-

pályázati lehetőségek

-

Filmklub / a szerfogyasztással kapcsolatos oktató, élettörténeti filmek, valamint tájékoztató filmek vetítése, megbeszélése/

-

Versenyek, vetélkedők, pályázatok kiírása és lebonyolítása

-

Kiscsoportos beszélgetések

-

KNAP szerinti önismeret, életvitel és életmód foglalkozások

-

Dramatikus játékok /segítenek elsajátítani a nemet mondás technikáját/

-

Színjátszó kör

-

Kollégiumi könyvtár ez irányú anyagának fejlesztése

-

Előadások szervezése

MÓDSZEREK

5