A vám gazdasági hatásai
NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics – Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012
A vám típusai • A vám az importált termékre kivetett adó • A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére kivetnek. – Pl.: 3 euró az olaj hordónkénti vámja. Három hordó olaj esetén 9 euró.
• Az értékalapú vagy ad valorem vám az importált termék értékével arányos. – Pl.: az importált autó értékének 5%-a.
Az importvám gazdasági hatásai
• Nézzük meg, hogyan befolyásolja a vám egy konkrét termék piacát, pl. a búzáét. • Tegyük fel, hogy kereskedelem hiányában a búza ára magasabb Belföldön, mint Külföldön. • A kereskedelem során addig szállítanák a búzát Külföldről Belföldre, amíg az árak ki nem egyenlítődnek a két országban.
Az importvám gazdasági hatásai
• Az import keresleti görbe a belföldi keresleti mennyiség és a belföldi kínálat különbsége minden egyes ár mellett. • A belföldi importkereslet tehát: MD = D – S Az ár tengelyt a PA –nál metszi és lejt: – Ha az ár nő, a túlkereslet csökken és az importkereslet is csökken.
Belföld importkereslet függvénye
Az importvám gazdasági hatásai
• Az export kínálati görbe a külföldi kínálati mennyiség és a külföldi keresleti mennyiség különbsége, minden egyes ár mellett. • Az exportkínálati görbe képlete: XS* = S* – D* az ár tengelyt PA* -nál metszi és emelkedő az alakja: – Ha az ár nő, az exportkínálat mennyisége is nő.
Külföld exportkínálat görbéje
Az importvám gazdasági hatásai
• Egyensúlyi helyzet esetén: import kereslet = export kínálat belföldi kereslet – belföldi kínálat = külföldi kínálat – külföldi kereslet belföldi kereslet + külföldi kereslet = belföldi kínálat + külföldi kínálat
világkereslet = világkínálat.
Világgazdasági egyensúly
A vám hatása • A vám olyan mint a szállítási költség. A külföldiek csak akkor szállítanak belföldre árut, ha a belföldi ár legalább a vám mértékével meghaladja a külföldi árat:
PT – t = P*T • A vám belföldön növeli az árat, külföldön pedig csökkenti azt (lásd következő ábra).
A vám hatása: a vám beékelődik a belföldi és a külföldi ár közé (1-2-3 háromszög)
A vám hatása (folyt.) • Mivel az ár belföldön nő (PW –ről PT –re) a vám hatására, – A belföldi termelők többet visznek a piacra, míg a belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből, tehát – az import mennyisége csökken QW –ról (szabadkereskedelem) QT –re (protekcionizmus).
A vám hatása (folyt.) • Mivel a vám hatására külföldön csökken az ár PW –ről (szabadkereskedelem) PT* -re (protekcionizus), – A külföldi termelők kevesebbet visznek piacra, míg a külföldi fogyasztók többet akarnak vásárolni a termékből, így – az export mennyisége esik, méghozzá QW –ről QT – re.
A vám hatása kis országban
• Ha egy ország kicsi, akkor nincs hatása a világpiaci árra, mert kereslete a világkereslet inszignifikáns része. – A külföldi ár ekkor nem csökken, hanem Pw szinten marad. – Belföldön az ár pedig a vám teljes mértékével nő: PT = Pw + t .
A vám hatása kis országban
A vám költsége és haszna • A vám növeli az árat az importáló országban, ezért kedvezőtlen a fogyasztóknak és kedvező a termelőknek, miközben a kormány vámbevételre tesz szert.
• Hogyan mérjük ezeket a költségeket és hasznokat? – Ehhez a fogyasztói többlet és termelői többlet fogalmakat kell alkalmaznunk.
Fogyasztói többlet • A fogyasztói többlet a fogyasztók hasznát jelzi, azaz a termékért fizetett ár és azon ár különbsége, amelyet maximálisan fizettek volna érte. – Ha az ár nő, a keresett mennyiség csökken és a fogyasztói többlet is.
A fogyasztói többlet geometriája
Termelői többlet • A termelői többlet az eladó hasznát méri, hiszen megmutatja, hogy mennyivel magasabb a termékért kapott összeg, mint az, amennyit minimálisan kért volna érte. – Ha az ár nő, a kínálati mennyiség is nő, csakúgy mint a termelői többlet.
A termelői többlet geometriája
A vám költsége és haszna • A vám növeli az árat az importáló országban: – A fogyasztói többlet csökken
– A termelői többlet nő – A kormány vámbevételre tesz szert, amelynek mértéke a vám és az importált mennyiség szorzata: t QT = (PT – PT* ) (D2 – S2) • A nemzeti jólétben bekövetkezett változás:
e – (b + d).
Cserearány mutató (terms of trade): Pl. Áru-cserearány (Commodity terms of trade) C = Px / Pm A számlálóban az export árindex szerepel, ami az ország által exportált termékek átlagos árváltozását adja meg. A nevezőben lévő import árindex hasonlóan értelmezhető. Ha a C mutató értéke 1-nél nagyobb, akkor az ország cserearányai javultak, tehát egységnyi importtermékért cserébe átlagosan kevesebb exportterméket kell adnia. Azt fejezi ki, hány %-kal több vagy kevesebb importterméket tud az ország vásárolni egységnyi exporttermékért, mint korábban.
A vám költsége és haszna az importáló országban
A kormányzati bevétel egy része (e négyszög) cserearány nyereséget jelent, másik része (c négyszög) a fogyasztói többlet elvesztésének egy részét fedi le. A kormány nyer a fogyasztók és a külföldiek kárára. Ha a cserearány nyereség meghaladja a hatékonyságbeli veszteséget, akkor a nemzeti jólét nőni fog a vám hatására, a külföldi országok kárára. Azonban a külföldi országok gyakran „bosszút állnak”.
A vám nettó jóléti hatása
Nagy ország esetén (pl. Kína, USA), amelynek importja és exportja befolyásolja a világpiacot, a vám jóléti hatása kétes. A b és d háromszögek hatékonyságbeli veszteséget jelentenek: A vám torzítja a termelési és fogyasztási döntéseket: a termelők túl sokat gyártanak, a fogyasztók túl keveset fogyasztanak. Az e négyzet a cserearány nyereséget jelenti: A vám ugyanis csökkenti az árat külföldön, amely által belföld olcsóbban juthat az importtermékekhez.
További protekcionista eszközök hatása
A kereskedelem-politikai eszközök hatása - összegzés • Minden protekcionista eszköz hatására nő a belföldi ár: – A belföldi termelők többet termelnek és növekednek, mert drágábban tudnak értékesíteni. – A belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből és veszítenek, mert magasabb árakat fizetnek. • A világpiaci ár csökken, ha a belföld nagy ország, amely képes befolyásolni a világpiaci árakat. • A vám a kormánynak bevételt hoz; az exporttámogatások elnyelik azt; az importkvóta pedig nem befolyásolja a kormány bevételeit. • A kereskedelempolitikai eszközök termelési és fogyasztási torzulásokat okoznak.
Ellenőrző kérdések 1. 2.
Mi a vám? Mi a specifikus és az értékalapú vám közötti különbség? Értelmezze a belföldi importkeresletet és szerkessze meg az importkeresleti görbét! 3. Értelmezze a külföldi exportkínálatot és szerkessze meg az exportkínálati görbét! 4. Vezesse le és ábrázolja a világgazdasági egyensúlyi helyzetet az árupiacon! 5. Általában a vám milyen hatással van a termék árára és keresletére belföldön; illetve milyen hatással van a termék árára és kínálatára külföldön? 6. Magyarázza meg és szemléltesse függvények segítségével a vám „ékverő” hatását a világpiacon! 7. Mit fejez ki a cserearány mutató? Mikor keletkezik cserearány-nyeresége egy országnak a vám bevezetését követően? 8. Mutassa be a vám költségeit és hasznát az importáló országban függvények segítségével! 9. Magyarázza meg és szemléltesse (függvények segítségével) a vám nettó jóléti hatását egy adott országra nézve! 10. Milyen protekcionista eszközöket ismer a vámon kívül? Milyen hatással vannak ezek az ország jólétére és miért?
9-27
Házi feladat (1) • Belföld búzakeresleti függvénye: D = 100 - 20P.
• Kínálati függvénye: S = 20 + 20P.
• Számítsa ki és rajzolja fel belföld importkeresleti függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában?
Házi feladat (2) • Külföld búzakeresleti függvénye:
D* = 80 - 20P. • Kínálati függvénye:
S* = 40 + 20P. • Számítsa ki és rajzolja fel külföld export-kínálati függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában? • Most tegyük fel, hogy belföld és külföld kereskedik egymással, zéró szállítási költség mellett. Mennyi az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség a világ búzapiacán?
Házi feladat (3) • Tegyük fel, hogy belföld specifikus vámot vet ki a búzaimportra, amelynek értéke 0,5. • Hogyan befolyásolja a vám – a búza árát a két országban? – a búza keresleti és kínálati mennyiségét a két országban? – a kereskedelem mennyiségét?
• Hogyan hat a vám a belföldi termelőkre, a fogyasztókra, a kormány bevételeire és az egész ország jólétére?
