2009.10.05.
A válság hatása az államadósság-kezelésre Szarvas Ferenc Államadósság Kezelı Központ Zrt. vezérigazgató
Tartalom
I. Nemzetközi folyamatok (Államok finanszírozása a válságban)
II. Magyarország helyzete (A válság jelei, okai, következményei)
III. Változások az adósságkezelésben (A magyar államadósság-kezelés kilátásai) 2
1
2009.10.05.
I. Fejezet
Nemzetközi folyamatok (Államok finanszírozása a válságban)
3
Globális problémák I.
A finanszírozás kereslete és kínálata Pénzügyi szféra
Reálgazdaság
Válság
Banki veszteségleírások
Gazdasági növekedés visszaesik
Kormányzati segítség a bankoknak
Növekedést ösztönzı fiskális csomagok
Állami szféra
Finanszírozó tıke lecsökken
Állami finanszírozási igény megnı
Forrás: ÁKK
4
2
2009.10.05.
Globális problémák II.
A korábbi jelentıs tıkeáttétel leépül A piaci likviditás csökken Tıkeáttétel (Adósság/GDP arány) a vizsgált fejlett országokban (GDP-vel súlyozott átlag, százalék ban, 1987=100%)
Pénzügyi intézmények
Háztartások
Állam Nem-pénzügyi vállalatok
Forrás: Bank of Japan, Bureau of Economic Analysis, Fed, Office of National Statistics, IMF becslés
5
A válság számokban
4100 milliárd dollár lehet 2010 végéig a pénzügyi szektor vesztesége
2 000 milliárd dollár fölött a G-20-ak gazdaság élénkítı fiskális csomagjai Forrás: IMF, 2009.04.21 6
3
2009.10.05.
A válság hatása a fejlett országok államadósságára
A fejlett országok államadóssága 20082010 között 10-30 százalékponttal Állam ad ó sság és stab iliz áció s kö ltség ek emelkedhet (a G DP s z áz alék áb an) Orsz á g Anglia Fra ncia orsz á g Ja pá n Ka na da Né m e torsz á g Ola sz orsz á g US A
Bruttó á lla m a dóssá g 20082010** 2008 2010 52 73 21 67 80 13 196 227 30 64 77 13 67 87 19 106 121 15 71 98 27
A sta biliz á ció költsé ge i 9,1 1,8 1,7 4,4 3,1 0,9 12,7
F orrás : IM F , S&P * Február köz epéig bejelentett intéz kedés ek nettó költs ége (bruttó támogatás minus z f els z ámolás i érték) ** s z áz alékpontos v áltoz ás
7
Európai szuverén állampapírkibocsátás 2009-ben
A közép- és hosszú papírok kibocsátása 33%-kal emelkedik A korábban leépült rövid papírok volumene a duplájára emelkedik A finanszírozás 1/3-a rövid papírokkal
8
4
2009.10.05.
Alacsonyabb benchmark szintek – magasabb szpredek (flight to quality)
A német benchmark csökkent
A bund feletti felárak emelkedtek
Makrogazdasági feszültségek – magasabb szpredek 9
Alacsonyabb benchmark szintek – magasabb szpredek (flight to quality)
10
5
2009.10.05.
Régiós CDS-ek és hitelminısítések 700
600 Magyar Lengyel
500
Cseh Szlovák
400
300
200
100
09.08
09.07
09.06
09.05
09.04
09.03
09.02
09.01
08.12
08.11
08.10
08.09
08.08
08.07
08.06
08.05
08.04
08.03
08.02
08.01
07.12
07.11
07.10
07.09
0
11
Régiós CDS-ek és hitelminısítések Hitelminısítıi besorolások magyar lengyel cseh szlovák
2007.05.28 2009.09.25 2007.05.28 2009.09.25 2007.05.28 2009.09.25 2007.05.28 2009.09.25
Moody's A2 Baa1 A2 A2 A1 A1 A1 A1
S&P BBB+ BBBAAAA A A+
Fitch BBB+ BBB AAA A+ A A+ 12
6
2009.10.05.
Merre tovább? Globális GDP-növekedés (%, negyedév/negyedév, évesítve)
Forrás: IMF 2009 július
13
II. Fejezet
Magyarország helyzete (A válság jelei, okai, következményei)
14
7
2009.10.05.
A válság jelei
A forint 2008 közepétıl mintegy 40 %-ot esett.
Külföldiek drasztikus tıkekivonásai:
Az állampapírpiac feszültségei, külföldiek eladásai: 1200 milliárd Ft
Magyar deviza és forint államkötvények felárai
bp 1 200 1 100
eurókötvény felár 10 éves
1 000
forintfelár 10 éves forintfelár 5 éves
900 800
A tızsde esése az 50 %-ot is meghaladta.
A bankok devizához jutása
700 600 500 400 300
egyre nehezebben és egyre
200 100
2009.09
2009.07
2009.05
2009.04
2009.02
2008.12
2008.11
2008.09
2008.07
2008.06
2008.04
2008.02
2007.12
2007.11
2007.09
2007.07
2007.06
2007.04
A banki hitelezési aktivitás?
2007.02
0 1900.01
drágábban történt.
15
A válság okai
Túlköltekezı állam-növekvı államadósság
A rövid adósság és a devizatartalék viszonya
Belföldi megtakarítás csökken
A lakosság és a KKV-k eladósodása devizában 16
8
2009.10.05.
Költségvetési deficit
Tartósan magas éves hiányok Választási költségvetések
Államház tartási deficit alakulása 12% 11%
Vá la s ztá s i év
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1%
Államháztartási hiány/G D P
M aastrichti krité rium
1996-2008 átlaga
0% 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
17
Növekvı államadósság
Az állam finanszírozási igénye és a finanszírozás terhei is nınek A 2008-as év végi 72,8%-os államadósságból 5,6 százalékpontot az MNB betét tesz ki. Államadósság alakulása 85% 80%
Államadósság/GDP Maastrichti kritérium MNB betét
75% MNB betét
70% 65% 60% 55% 50% 45% 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008 2009*
Forrás: PM, k ivétel 2009 I. negyedév MNB * 2009 becslés
** MNB betét = Lehívott, de adósságfinanszírozásra fel nem használt nemzetk özi hitel
18
9
2009.10.05.
Külsı adósság és a devizatartalék aránya
A lakossági deviza-eladósodottság is problémát okozhat, ha a külföldi anyabankok nem finanszírozzák hazai leányaikat Bruttó devizaaadósság és jegybanki tartalék (millió EUR) 90 000 Magánszektor bruttó devizaadóssága Magánszektor bruttó devizaadóssága Államháztartás ésMNB MNB bruttó adóssága Államháztartás és bruttó devizaadóssága Jegybanki tartalék tartalékok Jegybanki
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000
2007.
2008. III.
2007. I.
2006. II.
2004.
2005. III.
2004. I.
2003. II.
2001.
2002. III.
2001. I.
2000. II.
1998.
1999. III.
1998. I.
1997. II.
1996. III.
1995.
1995. I.
0
19
A deviza megújítási kockázat a következı években alacsony
Az államadósság lejárati szerkezet szerinti bontása
20
10
2009.10.05.
Banki devizahitelezés külföldi forrásból
Külföldi devizaforrásokból finanszírozott belföldi forintköltekezést Az ország külsı eladósodásához járult hozzá Külföldi, rövidlejáratú forrásokra való ráutaltság fokozódott Külföldi forrás szerepe a bankszektor mérlegében 35%
30%
Külföldi tartozás/összes forrás 25%
20%
15%
09.07
09.01
08.07
08.01
07.07
07.01
06.07
06.01
05.07
05.01
04.07
04.01
03.07
03.01
02.07
02.01
01.07
01.01
00.07
00.01
99.07
99.01
10%
21
A válság gazdaságpolitikai következményei
Nincs lehetıség fiskális élénkítésre
Nincs jelentısen emelkedı költségvetési hiány (2008-ban +0,9%-os GDP arányos elsıdleges egyenleg, 2009-ben az elsıdleges egyenleg a GDP +0,5%-át, a költségvetési hiány a 3,9%-át teheti ki.)
Az államadósság 2008-as emelkedését az IMF-EU-VB hitelcsomag egyszeri hatása okozta 22
11
2009.10.05.
Az IMF - Európai Bizottság – Világbank hitelcsomag
Számos elemzés rosszul számol a hitelcsomaggal, mivel Központi kormányzat adósságrátájának alakulása 2020-ig Adósságállomány a GDP arányában Tartalékokkal csökkentett adósságállomány a GDP arányában
az elemzések nem veszik figyelembe a felvett, de még fel nem használt hitelrész hatását
80%
75%
70%
65%
60% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
23
Az ÁKK által valószínősített adósságpályák
Pesszimista forgatókönyv esetén sem megy 80% fölé az adósságráta 2020-ig A k ö z p o n ti k ö lts é g v e té s a d ó s s á g a / G D P a z U B S á lt a l b e c s ü lt a d ó s s á g rá t a a la k u lá s a
F o r r á s : UB S
24
12
2009.10.05.
III. Fejezet
III. Változások az adósságkezelésben (A magyar adósságkezelés kilátásai)
25
A válság hatása az adósságkezelésre, a befektetıi bázis csökken
Biztosítók és nyugdíjpénztárak állampapírállománya
Külföldiek forint állampapír állománya 3600
Forrás: MNB
2009. I.
09.09
09.05
09.01
08.09
08.05
08.01
07.09
07.05
07.01
06.09
06.05
06.01
05.09
05.05
05.01
2200
2008. I.
2400
2008. III.
2600
2007. III.
2800
2007. I.
3000
2006. III.
3200
2005. I.
3 000 2 900 2 800 2 700 2 600 2 500 2 400 2 300 2 200
3400
2006. I.
Kötvénykibocsátás az IMF csomag után átmenetileg leállt. Az IMF hitel miatt Magyarország az egyik legstabilabb finanszírozású ország, de A belföldi és külföldi befektetıi bázis problémái
2005. III.
(A biztosítók mintegy 1,4-szeresét teszik ki a nyugdíjpénztáraknak)
26
13
2009.10.05.
Lakosság nettó pozíciója csökken
Háztartások nettó pozíciója (eszközök-kötelezettségek) mrd Ft 17 000 16 000 15 000 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
27
Belföldi megtakarítások nagy része az MNB-nél csapódik le Kéthetes jegybanki kötvény-állomány millió Ft
4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000
2009.07
2009.05
2009.03
2009.01
2008.11
2008.09
2008.07
2008.05
2008.03
2008.01
2007.11
2007.09
2007.07
2007.05
2007.03
0
2007.01
28
14
2009.10.05.
Magánnyugdíj-pénztárak állományának változása
A magánnyugdíj-pénztári portfoliók állampapír hányada csökkent Magánnyugdíjpénztárak portfolóösszetétele (2005)
Magánnyugdíjpénztárak portfolióösszetétele (2008)
Bankszám la, készpénz Kötvények 1% (nem m agyar Befektetési jegyek 10%
Egyéb 6%
állam papír) 2% Befektetési jegyek 25%
Részvények 8%
Magyar állam papír 73%
Részvények 14%
Bankszám la, Kötvények készpénz (nem m agyar 3% állam papír) 5% Egyéb 1%
Magyar állam papír 52%
Forrás: PSZÁF
29
Az ÁKK reakciója
Az alapvetı benchmarkok egyelıre a válság miatt nem változnak
Elsıdleges csapásirány: Rugalmasabb reagálás a piaci igényekre
Átmenetileg stratégiai helyett „opportunista” megközelítés 30
15
2009.10.05.
Technológiai és termékfejlesztések
Inflációhoz kötött változó kamatozású kötvény a lakosságnak A piaci igényekre rugalmasan reagáló visszavásárlási aukciók Kötvényaukciók újraindítása áprilistól
A jövıben pedig:
Csereaukciók Dematerializált lakossági KTJ 31
Az ÁKK hosszú távú célkitőzése
A teljes finanszírozás piaci alapúvá tétele
Belföldi megtakarítások nagyobb hányadának állampapír-piacra terelése
32
16
2009.10.05.
Köszönöm a figyelmet!
33
17
